AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 233/6

Visszavont javaslatok listája

(2018/C 233/05)

Visszavont javaslatok listája

Dokumentum	Intézményközi eljárás	Cím
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
COM/2017/0150	2017/068/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2017-es naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási arány rögzítéséről
Gazdasági és pénzügyek, adó- és vámügyek
COM/2011/737	2011/333/CNS	Javaslat: a Tanács rendelete a hozzáadottérték-adó alapú saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról
COM/2014/43	2014/0020/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós hitelintézetek ellenálló képességét fokozó strukturális intézkedésekről
Kül- és biztonságpolitika
COM/2003/695	CNS 2003/0268	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészt az Európai Közösség és tagállamai, másrészt az Andok Közösség és tagállamai, a Bolíviai, a Kolumbiai, az Ecuadori, a Perui Köztársaság és a Venezuelai Bolivári Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről
COM/2014/360	2014/0182/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodással létrehozott Együttműködési Tanácsban az EU–Grúzia társulási menetrend végrehajtására vonatkozó ajánlás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontról
COM/2014/359	2014/0181/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodással létrehozott Együttműködési Tanácsban az EU–Moldova társulási menetrend végrehajtására vonatkozó ajánlás elfogadásával kapcsolatosan képviselendő uniós álláspontról
JOIN/2013/014	2013/0149/NLE	Együttes javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodással kialakított Társulási Tanácson belül a második EU–Libanon európai szomszédságpolitikai cselekvési terv végrehajtására vonatkozó ajánlás elfogadásával kapcsolatban képviselendő uniós álláspontról
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika
COM/2012/164	2012/82/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének egyszerűsítéséről
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés
COM/2011/0861	2011/0420/NLE	Javaslat: a Tanács határozata a gyapottal foglalkozó nemzetközi tanácsadó bizottsághoz történő uniós csatlakozásról
Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség
COM/2014/0212	2014/0120/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról
Tengerügyek és halászat
COM/2011/0760	2011/0345/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM/2013/09	2013/0007/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról
Migráció, belügy és polgárság
COM/2014/163	2014/0095/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a schengeni körutazói vízum létrehozásáról és a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény, valamint az 562/2006/EK és a 767/2008/EK rendelet módosításáról
COM/2014/164	2014/0094/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Uniós Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex)
Közlekedés
COM/2013/409	2013/0187/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról

4.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 233/8

Az európai adatvédelmi biztos összefoglalója az online manipulációról és személyes adatokról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2018/C 233/06)

A társadalom és a gazdaság digitalizálódása vegyes hatással van a döntéshozatalban való polgári szerepvállalásra és a demokratikus folyamatokban való polgári részvétel akadályaira.

A nagyméretű adatelemzési és mesterséges intelligencia rendszerek lehetővé tették az óriás méretű adathalmazok összegyűjtését, összevonását, kielemzését és határozatlan idejű tárolását. Az elmúlt két évtizedben jött létre a legtöbb webes alapú szolgáltatás domináns üzleti modellje, amely az emberek online nyomon követésére és a személyükkel, egészségükkel, kapcsolataikkal, illetve gondolataikkal és véleményükkel kapcsolatos adatok összegyűjtésére épít a digitális reklámbevételek teremtése céljából. Ezek a digitális piacok olyan vállalatok köré koncentrálódtak, amelyek az internet hatékony őrzőiként működnek és nagyobb inflációval korrigált piaci kapitalizációs értékeket képviselnek, mint a történelem során bármelyik vállalat.

Ez a digitális ökoszisztéma köti össze az embereket szerte a világon, a teljes népesség több, mint 50 %-a jelen van az interneten, azonban földrajzi, vagyoni és nemi értelemben nagyon egyenlőtlen módon. Az internetes eszköz és közösségi média lehetőségéhez kapcsolódó kezdeti optimizmust követően aggályok merültek fel az emberek manipulációjával kapcsolatban, egyrészről a gyakran bizalmas adatok folyamatos lehalászásához, másrészről pedig a bekategorizálásuk alapján számukra kínált online információk feletti kontrollhoz kapcsolódóan. Sok algoritmus-vezérelt szolgáltatásnál a vírusszerű terjedés jelenti a fő értéket, olyan termékek és alkalmazások mellett, amelyeket a figyelem és függés maximalizálására terveztek. Az összekapcsolódás, legalábbis a jelenlegi modell szerint, megosztottsághoz vezetett.

Az ebből eredő vita a félrevezető, hamis vagy trágár információk („tartalom”) körül forgott, amelyekkel a politikai kommunikáció és a választások területén kívánják az embereket befolyásolni. Ez a jelenség az „álhír” vagy az „online félretájékoztatás” nevet kapta. A megoldások az átláthatósági intézkedésekre összpontosítanak az információforrás leleplezésével, azonban egyúttal figyelmen kívül hagyják a káros magatartásból profitáló ökoszisztémában résztvevők elszámoltathatóságát. Mindeközben a piaci koncentráció és a platform dominancia felemelkedése új veszélyt jelent a médiapluralizmusra nézve. Az európai adatvédelmi biztos számára a digitális ökoszisztémában felmerült bizalmi válság a magánélet védelmének és a véleménynyilvánítás szabadságának kölcsönös függését mutatja. Az emberek számára elérhető privát helyek számának csökkenése a vállalatok és kormányok elkerülhetetlen felügyeletének köszönhetően dermesztő hatással van az emberek önkifejező képességére és hajlandóságára és a szabad kapcsolatteremtésre, ideértve a demokrácia egészségéhez alapvetőnek számító civil szférát is. Ez a vélemény ezért érinti, hogy a személyes információkat miként használják fel egyének és csoportok specifikus tartalommal történő célzására, számba veszi a veszélyben lévő alapjogokat és értékeket, valamint a kockázatok mérséklésére vonatkozó jogszabályokat.

Az európai adatvédelmi biztos évek óta az adatvédelmi hatóságok és egyéb szabályozók közötti szorosabb együttműködés mellett érvel a digitális társadalomban jelenlévő egyének jogainak és érdekeinek megóvása céljából, ezért indítottuk el 2017-ben a Digitális Elszámolóházat. Azon aggályok ismeretében, miszerint a politikai kampányok a meglévő jogszabályok kijátszása érdekében használják ki a digitális teret, (1) úgy hisszük, hogy itt az ideje, hogy ezt az együttműködést a választási és audiovizuális szabályozókra is kiterjesszük.

1. JELEN VÉLEMÉNY KIADÁSÁNAK OKA

i. Folyamatban lévő, heves nyilvános vita

Jelenleg is heves nyilvános vita zajlik arról, milyen hatással van ma a digitális információk hatalmas és összetett ökoszisztémája nem csak a piaci gazdaságra, hanem a politikai gazdaságra is, és arra is, hogy miként hat a politikai környezet a gazdaságra. A főbb platformok ezen ökoszisztéma központjában állnak és aránytalanul sokat profitálnak a digitális reklámozás növekedéséből, és a digitalizáció fejlődésével növelik relatív erejüket. Személyes adatokra van szükség az egyéneknek szánt üzenetek szegmentálásához, célzásához és személyre szabásához, de a legtöbb hirdető nincs tudatában, miként születnek ezek a döntések, a legtöbb egyén pedig nem tudja, miként használják fel ezeket. A rendszer érzékekre ható és vírusként terjedő tartalmat továbbít, és nem tesz általános különbséget a kereskedelmi vagy politikai hirdetők között. A szándékos félretájékoztatásnak („álhír”) a rendszerben való terjedését feltáró jelentések olyan félelmekhez vezettek, hogy a demokráciák integritása lehet veszélyben. A mesterséges intelligencia rendszerek – az a piac, amelyet koncentráció is jellemez – adatokkal működnek és – ellenőrzés hiányában – növelik a döntéshozatal elérhetetlenségét és elszámoltathatatlanságát ebben a környezetben.

ii. Az adatvédelmi jogszabály és a politikai kampányok jelentősége

A magánélethez és adatvédelemhez való alapvető jogok egyértelműen kulcsfontosságú tényezők e helyzet orvoslásában, amitől ezt a kérdést minden független adatvédelmi hatóság stratégiai prioritásként kezeli. A 2005. évi A személyes adatok politikai kommunikáció céljából való felhasználására vonatkozó állásfoglalásukban az adatvédelmi szabályozók világszerte megfogalmazták a személyes adatok nem kereskedelmi szereplők által történő megnövekedett feldolgozásához kapcsolódó fő adatvédelmi aggályokat. A dokumentum kifejezetten a „valós vagy vélt erkölcsi és politikai meggyőződésekhez vagy tevékenységekhez, illetve a szavazási tevékenységekhez kapcsolódó bizalmas adatok” feldolgozását és „különböző, jelenleg – sokszor pontatlanul vagy felszínes kapcsolat alapján – szimpatizánsnak, támogatónak, hívőnek vagy részes félnek minősített emberek tolakodó profilalkotását” említi (2). A nemzetközi állásfoglalás szükségessé tette, hogy az adatminimalizálásról, törvényes feldolgozásról, beleegyezésről, átláthatóságról, érintettek jogairól, célhoz kötöttségről és adatbiztonságról szóló adatvédelmi szabályokat szigorúbban hajtsák végre. Talán eljött az idő ennek megújítására is.

Az adatvédelemről és az elektronikus hírközlés titkosságáról szóló uniós jog az adatgyűjtésre, profilalkotásra és a mikrotargeting módszerre vonatkozik, és helyes végrehajtás esetén segít az egyének és csoportok manipulálására irányuló kísérletekből származó sérelmek minimalizálásában. Az Európai Unióban szavazati adatokat feldolgozó politikai pártokra az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) vonatkozik. Az általános adatvédelmi rendelet a politikai véleményre vonatkozó személyes adatokat az adatok különleges kategóriájaként határozza meg. Az ilyen adatok feldolgozása általánosságban tilos, kivéve, ha az egyik, alább felsorolt kivétel van érvényben. A politikai kampány időszakában a következő két kivétel különösen fontos és teljes idézést igényel:

„d)

az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára;

e)	az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott; […].

az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő.”

Az 56. preambulumbekezdés egyértelműsíti a 9(2)(g) bekezdést: „Ha választással kapcsolatos tevékenységek során valamely tagállamban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok személyes adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, akkor az ilyen adatok kezelése közérdekből megengedhető, feltéve, hogy megfelelő garanciák vannak érvényben”.

Számos adatvédelmi hatóság dolgozott ki szabályokat vagy iránymutatásokat a politikai célú adatfeldolgozásra vonatkozóan:

—

2014 márciusában az olasz adatvédelmi hatóság elfogadta a személyes adatoknak a politikai pártok által történő feldolgozásának szabályait. A szabályok kiemelték az interneten, például közösségi hálózatokon vagy fórumokon nyilvánosságra hozott személyes adatok politikai kommunikáció céljából történő felhasználásának általános tilalmát, amennyiben ezeket az adatokat más célból gyűjtötték (3).

—

2016 novemberében a francia adatvédelmi bizottság (CNIL) további iránymutatásokkal egészítette ki a 2012. évi politikai kommunikációról szóló ajánlásait, a közösségi hálózatokon található személyes adatok feldolgozására vonatkozó szabályok meghatározása mellett. Különösen, a CNIL hangsúlyozta, hogy a szavazók személyes adatainak összegyűjtése a profilalkotás és a közösségi hálózatokon való kiválasztásuk céljából csak akkor lehet törvényes, ha az adatfeldolgozás jogalapja szerint beleegyezésen alapul (4).

—

2017 áprilisában az Egyesült Királyság adatvédelmi biztosának hivatala (ICO) kiadta a Politikai kampányra vonatkozó iránymutatás frissített változatát, amely a politikai kampány során végzett adatelemzések használatával kapcsolatban is tartalmaz iránymutatásokat. Az ICO kifejtette, hogy amikor egy politikai szervezet elemzés elvégzésével bíz meg egy külső vállalatot, a vállalat lesz valószínűleg az adatfeldolgozó, a szervezet pedig az adatkezelő. A kezelő-feldolgozó kapcsolatát szabályozó adatvédelmi törvény különleges rendelkezéseit figyelembe kell venni a törvényes feldolgozás érdekében (5).

A nemzeti adatvédelmi hatóságok iránymutatásai az adatvédelmi és magánjogi rendelkezések további hiteles értelmezését biztosíthatják, amelyek figyelembe veszik a nemzeti politikai rendszerek felépítésében fennálló különbségeket (6).

iii. Az európai adatvédelmi biztos e véleményének célja

Az európai adatvédelmi biztos a víziója szerint segíteni kíván az EU-nak, hogy jó példával járjon elől a digitális korban az adatvédelemről és magánéletről folytatott globális párbeszéd terén, a több tudományágat átfogó, óriás méretű adathalmaz által okozott kihívások politikai megoldásainak felderítésével és a személyes adatok feldolgozására vonatkozó etikai dimenzió kifejlesztésével (7). Felhívást tettünk arra, hogy az érintettet „egyénként és ne csupán fogyasztóként vagy felhasználóként” kezeljék és kiemeltük a prediktív profilalkotás és az algoritmus által meghatározott személyre szabás hatásai körül felmerülő etikai kérdéseket (8). Felhívást tettünk a digitális társadalom felelős és fenntartható fejlesztésére a személyes adatok magánszemélyek által történő kezelése, a adatvédelem-tudatos tervezés és elszámoltathatóság, valamint az egységes végrehajtás alapján (9). Az európai adatvédelmi biztos etikai tanácsadói csoportja a 2018. januári jelentésében megjegyezte, hogy „a választási korteskedés mikrotargetingje megváltoztatja a nyilvános beszéd szabályait csökkentve a vitának adott teret és a gondolatcserét”, amely „sürgősen megköveteli a politikai kampányhoz és döntéshozatalhoz kapcsolódó adatok felhasználásáról szóló demokratikus vitát” (10).

Az emberek és a politika manipulálásához használt információk és személyes adatok kérdése természetesen túlmutat az adatvédelemhez való jogon. A személyre szabott, mikro szinten célzott online környezet „szűrőburkokat” hoz létre, ahol az emberek nagyjából azonos információkkal és kevesebb véleménnyel találkozhatnak, ami megnövekedett politikai és ideológiai polarizációhoz vezet. (11) Továbbá megnöveli a hamis történetek és összeesküvés-elméletek áthatóképességét és meggyőzőképességét (12). A kutatás szerint az emberek idővonalának vagy keresési eredményeinek manipulációjával befolyásolni lehet a választói magatartásukat (13).

Az európai adatvédelmi biztos abban kíván segíteni, hogy – az általános adatvédelmi rendelet szavaival élve – a személyes adatok feldolgozása az emberiséget szolgálja és ne fordítva (14). A technológiai fejlődést nem szabad hátráltatni, inkább értékeinknek megfelelően kell irányítani. Az alapvető jogok tiszteletben tartása, ideértve az adatvédelemhez való jogot, elengedhetetlen ahhoz, hogy a választások tisztességét biztosítani lehessen, főként a 2019-es európai parlamenti választások felé közeledve (15). Ez a vélemény a legújabb az európai adatvédelmi biztos széles körű szerepvállalásai közül, melyek témája, hogy miként kellene az adatvédelmet alkalmazni a legsürgetőbb közérdeket érintő aggályok kezelése érdekében. Az európai adatvédelmi biztos óriás méretű adathalmazról és digitális etikáról szóló korábbi munkájára és a versenyképes és tisztességes piacok szabályozásának koordinálására irányuló igényre épül (16). A vélemény először összegzi azt a folyamatot, melynek során a személyes adatok táplálják és meghatározzák a digitális nyomon követés, mikrotargeting és manipuláció uralkodó ciklusát. Ezután áttekinti a digitális információs ökoszisztémában jelenlévő különböző szereplők feladatköreit. A vélemény figyelembe veszi a veszélyben forgó alapvető jogokat, a vonatkozó adatvédelmi elveket és más lényeges jogi kötelezettséget. Végül arra következtet, hogy az online manipuláció valószínűleg csak rosszabbodik, hogy egyetlen szabályozói megközelítés nem lesz elegendő önmagában, és hogy ezért a szabályozóknak sürgősen együtt kell működniük, hogy ne csak a helyi visszaélések, hanem a túlzott piaci koncentráció által okozott szerkezeti torzulások is megszűnjenek.

7. KÖVETKEZTETÉS

Az online manipuláció kockázatot jelent a társadalomra, mivel a szűrőburkok és a fallal leválasztott közösségek miatt az emberek nehezebben értik meg egymást és osztják meg egymással tapasztalataikat. A „társadalom szövetének” gyengülése alááshatja a demokráciát, illetve több más alapvető jogot és szabadságot. Az online manipuláció az átláthatatlanság és az elszámoltathatóság hiányának tünete a digitális ökoszisztémában. A probléma valós és sürgető, valószínűleg csak rosszabbodik, ahogy egyre több ember és dolog csatlakozik az internethez és a mesterséges intelligencia rendszerek szerepe is nő. A probléma gyökere részben a személyes adatok felelőtlen, jogtalan, illetve etikátlan felhasználásában rejlik. Átláthatóság szükséges, de nem elegendő. A tartalomkezelés szükséges, de nem engedhető meg, hogy szemben menjen az alapvető jogokkal. Ezért a megoldás egyik része a meglévő előírások, főként az általános adatvédelmi rendelet szigorú betartatása egyéb, választásokra és médiapluralizációra vonatkozó normákkal együtt.

A vita előmozdításaként 2019 tavaszán az európai adatvédelmi biztos egy munkaértekezletet hív össze, ahol az adatvédelmi jog, a választójog és az audiovizuális jog területén dolgozó nemzeti szabályozók tovább vizsgálhatják ezeket a kapcsolatokat, megvitathatják a kihívásokat és meghatározhatják a közös intézkedések lehetőségeit a közelgő európai parlamenti választások figyelembevételével.

Jelen vélemény azzal érvel, hogy a piacon jelenlévő technológia és követett magatartás kárt okoz a szerkezeti egyensúlyhiányok és torzulások miatt. Felszólítottunk az ösztönzők kiigazítására az innováció érdekében. A technológiai óriások és -újítók mostanáig hasznot húztak a viszonylag szabályozatlan környezetben való működésükből. A hagyományos iparágak és a területi joghatóság, a szuverenitás és a társadalmi normák – ideértve a demokrácia alapfogalmait – is érintettek. Ezek az értékek a vélemények sokszínűségén és a felek közötti egyensúlyon alapulnak. Önállóan egyetlen szereplő vagy szektor sem tudja kezelni ezt a problémát. Az adatvédelem a megoldás egyik részét, és talán a vártnál nagyobb részét jelenti. Nem elég kizárólag a végül felelősségre nem vonható kereskedelmi szereplők jóindulatára hagyatkozni. Most kell közbelépnünk a digitalizáció előnyeinek tisztességesebb terjesztésének érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 19.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) Lásd például http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/election-2017-facebook-ads-marginal-seats-tories-labour-outdated-election-spending-rules-a7733131.html [hozzáférés: 2018.3.18.].

(2) Az állásfoglalás elérhető az alábbi oldalon: https://icdppc.org/wp-content/uploads/2015/02/Resolution-on-Use-of-Personal-Data-for-Polictical-Communication.pdf [hozzáférés: 2018.3.18.].

(3) http://www.garanteprivacy.it/web/guest/home/docweb/-/docweb-display/docweb/3013267 ”Provvedimento in materia di trattamento di dati presso i partiti politici e di esonero dall’informativa per fini di propaganda elettorale”; Az olasz adatvédelmi hatóság hivatalos lapjában közzétéve 2014.3.26-án [dokumentumszám: 3013267].

(4) https://www.cnil.fr/fr/communication-politique-quelles-sont-les-regles-pour-lutilisation-des-donnees-issues-des-reseaux „Communication politique: quelles sont les règles pour l’utilisation des données issues des réseaux sociaux?” A Commission Nationale de l’informatique et des libertés (francia információs és szabadság bizottság) által közzétéve 2016.11.8-án.

(5) https://ico.org.uk/media/for-organisations/documents/1589/promotion_of_a_political_party.pdf Adatvédelmi biztos hivatala „Politikai kampányra vonatkozó iránymutatás” [20170426].

(6) Az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdésének (d) pontja szerint a felügyeleti hatóság a saját területén ellátja a következő feladatokat: […] felhívja az adatkezelők és az adatfeldolgozók figyelmét az e rendelet szerinti kötelezettségeikre.

(7) Lásd a „Példamutatással az élen” című részt: Az európai adatvédelmi biztos stratégiája a 2015–2019 közötti időszakra, 17. o. Az „óriás méretű adathalmazok” meglátásunk szerint „arra a gyakorlatra utalnak, amikor a döntéshozatal megkönnyítése érdekében számos eltérő forrásból származó, nagy adattömeget összekapcsolnak és azokat elemzik, gyakran öntanító algoritmusok alkalmazásával”. Az óriás méretű adathalmazok egyik legnagyobb értéke a vállalatok és a kormányok számára az emberi viselkedés csoportos és egyéni nyomon követéséből fakad, ahol az előrejelzési potenciál értéket képvisel; európai adatvédelmi biztos 2015/4 sz. véleménye, Egy új digitális etika felé: Adatok, méltóság és technológia, 2015.9.11., 6. o.

(8) A profilok, melyek az egyes emberek viselkedését jelzik előre, a stigmatizáció, a létező sztereotípiák erősítésének, a társadalmi és kulturális szegregáció és kirekesztésnek a kockázatát hordozzák magukban, miközben az ilyen „kollektív intelligencia” eltérítheti az egyéni döntéshozatalt és az esélyegyenlőséget. Az ilyen „szűrőburkok” vagy „személyes visszhangszobák” eredménye az lehet, hogy elnyomják magát a kreativitást, az innovációt és az önkifejezés és a társas érintkezés szabadságát, melyek lehetővé tették a digitális technológiák felvirágzását; európai adatvédelmi biztos 2015/4 sz. véleménye, 13. o. (referencia kihagyva).

(9) Az európai adatvédelmi biztos 2015/7 sz. véleménye, Válasz az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra, 9. o.

(10) Az európai adatvédelmi biztos etikai tanácsadói csoportjának jelentése, 2018. január, 28. o.

(11) Lásd például The Economist, How the World Was Trolled (2017. november 4-10.), 425. kötet, 9065. sz., 21-24. o.

(12) Allcott H. és Gentzkow M., Social MEDIA and Fake News in the 2016 Election (2017 tavasza). Stanford University, Journal of Economic Perspectives, 31. kötet, 2. sz., 211-236. o. https://web.stanford.edu/~gentzkow/research/fakenews.pdf, 219. o.

(13) Az egyik kísérletben közösségi platform felhasználóknak mondták, hogy a barátaik miként szavaztak, amelynek következtében a népesség statisztikailag jelentős része (a választókorú lakosság 0,14 %-a vagy csaknem 340 ezer szavazó) szavazott az időközi kongresszusi választásokon 2010-ben; (Allcott H. and Gentzkow M., Social MEDIA and Fake News in the 2016 Election (2017 tavasza), Stanford University, Journal of Economic Perspectives, 31. kötet, 2. sz., 211-236. o., 219. o.). Egy másik tanulmányban a kutatók azt állították, hogy a Google keresési eredményeiben fellelhető különbségek a bizonytalan szavazók szavazati preferenciáit tudta 20 %-kal megváltoztatni; Zuiderveen Borgesius, F. & Trilling, D. & Möller, J. & Bodó, B. & de Vreese, C. & Helberger, N. (2016). Aggódnunk kellene a szűrőburkok miatt? Internettel kapcsolatos politika felülvizsgálata, 5(1). DOI: 10.14763/2016.1.401, 9. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletének 4. preambulumbekezdése a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet.

(15) Ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Bírósága az Orlovskaya Iskra kontra Oroszország ügyben kimondta, „a szabad választások és a szabad véleménynyilvánítás, különösen a politikai vita szabadsága, együttesen alkotják a demokratikus rendszer alapkövét. A két jog egymással összefügg és együttműködik, hogy egymást erősítse: például a szabad véleménynyilvánítás az egyike annak a »feltételnek«, amely az »emberek véleményének szabad kinyilvánítását biztosítja a jogalkotás kiválasztásában«. Ezért különösen fontos a választást megelőző időszakban, hogy minden típusú vélemény és információ szabadon áramolhasson. A választási viták területén a jelöltek szólásszabadságának akadálytalan gyakorlása különös jelentőséggel bír” (a szöveg nem tartalmazza a referenciákat), 110. bek. http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-171525.

(16) 2014 – előzetes vélemény az adatvédelemről és versenyképességről az óriás méretű adathalmazok korában; 2015 – 2015/4 sz. vélemény, Egy új digitális etika felé. Adatok, méltóság és technológia; 2015 – 2015/7 sz. vélemény, Válasz az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra: Átláthatóságra, felhasználói ellenőrzésre, valamint beépített és alapértelmezett adatvédelemre van szükség; 2016 – 2016/8 sz. vélemény, Hatékony jogérvényesítés a digitális társadalomban és gazdaságban.

4.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 233/12

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása a nagyméretű uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek meghatározásáról szóló kettő rendeleti javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2018/C 233/07)

A mai kor biztonsághoz és határigazgatáshoz kapcsolódó sürgető kihívásai az illetékes állami hatóságok részére már elérhető információk okosabb felhasználását teszik szükségessé. Ez arra késztette az Európai Bizottságot, hogy elindítsa a (meglévő és jövőbeni) nagyméretű uniós információs rendszerek közötti interoperabilitásra irányuló folyamatot a migráció, menekültügy és biztonság területén. 2017 decemberében a Bizottság két rendeleti javaslatot adott ki, melyek által létrejöhetne a nagyméretű uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás jogi keretrendszere.

Az interoperabilitás, feltéve, hogy jól átgondolt módon és az alapvető jogok – ideértve a magánélethez és az adatvédelemhez való jogot – teljeskörű tiszteletben tartásával valósul meg, hasznos eszköz lehet a nagyméretű információs rendszereket használó illetékes hatóságok jogszerű igényeinek megoldásában és hozzájárul az eredményes és hatékony információmegosztás fejlődéséhez. Az interoperabilitás nem csak és elsődlegesen egy technikai döntés, inkább egy olyan politika döntés, amelynek súlyos jogi és társadalmi következményei vannak, melyek nem rejthetők el a feltételezetten technikai változások mögé. Az uniós jogalkotó arra irányuló döntése, hogy a nagyméretű információs rendszerek átjárhatóak legyenek, nem csak végleges és nyilvánvaló hatással van a felépítésükre és működési módjukra, hanem a jelen terület jogi alapelveinek eddigi értelmezését is megváltoztatja és mint ilyen, „kritikus pontot jelez”.

Míg az interoperabilitás kezdetben a rendszerhasználat megkönnyítésének eszköze volt, a javaslatok új lehetőségeket mutatnának be a különböző rendszerekben tárolt adatok hozzáférésére és felhasználására a személyazonossággal való visszaélés elleni harc, a személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzés megkönnyítése és a nem jogi információs rendszerekhez a bűnüldöző hatóságok által történő hozzáférés leegyszerűsítése érdekében.

Különösen, a javaslatok új, központi adatbázist hoznak létre, amely milliónyi harmadik országbeli állampolgár adatait tartalmazná, ideértve a biometrikus adatokat is. Az ebben az adatbázisban tárolandó adatok mértéke és jellege miatt a személyes adatok megsértésének következményei komolyan károsítanák az esetlegesen nagyon nagy számú egyéneket. Ha ezek az adatok valaha rossz kezekbe kerülnek, az adatbázis veszélyt jelenthet az alapvető jogokra. Ezért elengedhetetlen, hogy erős jogi, technikai és szervezeti biztosítékok jöjjenek létre. Különleges éberség kell az adatbázis céljait és feltételeit, illetve a szabályait tekintve.

Ezzel összefüggésben az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságával való visszaélés problémáját tisztázni kell, hogy a tervezett intézkedések megfelelőek és arányosak legyenek. A tagállamok területén a személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzések megkönnyítéséhez létrejövő központi adatbázist szűkebb értelemben kell meghatározni.

Az európai adatvédelmi biztos megérti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak a lehető legjobb eszközökre van szükségük ahhoz, hogy gyorsan azonosíthassák a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elkövetőit. Azonban a bűnüldöző hatóságok nem bűnüldöző rendszerekhez (azaz nem bűnüldözési célból szerzett információkhoz) való – akár csak korlátozott mértékű – hozzáférésének megkönnyítése egyáltalán nem elhanyagolható az alapvető jogok szempontjából. A rutinszerű hozzáférés a célhoz kötöttség elvének komoly megsértését jelentené. Az európai adatvédelmi biztos ezért a harmadik országok állampolgárainak alapvető jogainak megőrzése érdekében valódi biztosítékok fenntartását írja elő.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos szeretné kihangsúlyozni, hogy mind jogi, mind technikai értelemben a javaslatok a meglévő rendszereket, valamint azokat a rendszereket is csak tovább komplikálják, amelyek előkészítés alatt vannak, és a pontos eredményeket ezen a szinten nehéz megbecsülni. Ez a komplexitás nem csak az adatvédelemre, hanem a rendszerek irányítására és felügyeletére is hatással lesz. Az uniós projekt középpontjában álló jogokra és szabadságokra vonatkozó pontos következmények ezen a szinten még nehezen mérhetők fel. Ezért az európai adatvédelmi biztos szélesebb körű vitára szólít fel az uniós információcsere jövőjére, ezek irányítására és az alapvető jogok megóvásának módjaira vonatkozóan.

1. BEVEZETŐ

1.1. Háttér

2016 áprilisában a Bizottság elfogadta „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről (1)” című közleményt, amely tárgyalást kezdeményez arról, miként tudnak az Európai Unióban az információs rendszerek a határigazgatáson és a belső biztonságon javítani.

2016 júniusában a közlemény nyomon követése kapcsán a Bizottság felállított egy magas szintű, információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó szakértői csoportot („HLEG”). A HLEG feladata az volt, hogy kezelje a jogi, technikai és működési kihívásokat a központi uniós határigazgatási és biztonsági rendszerek közötti interoperabilitás céljából (2).

A HLEG először a 2016. decemberi, időközi jelentésében (3), majd később a 2017. májusi, végleges jelentésében mutatta be javaslatait (4). Az európai adatvédelmi biztost is bevonták a HLEG munkájába, aki így kiadott egy nyilatkozatot a migráció, menedékügy és biztonság területén fennálló interoperabilitás fogalmáról, amely a HLEG végleges jelentésében is szerepel.

A 2016. évi közlemény és a HLEG javaslatai alapján a Bizottság új megközelítésre tett javaslatot, ahol a biztonsághoz, határigazgatáshoz és migrációkezeléshez kapcsolódó összes központosított, uniós információs rendszer átjárható lenne (5). A Bizottság kinyilvánította azon szándékát, hogy egy európai keresőportál, egy biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló szolgáltatás és egy közös személyazonossági tárhely létrehozásán szeretne dolgozni.

2017. június 8-án a Tanács üdvözölte a Bizottság véleményét és az információs rendszerek interoperabilitásának 2020-ig történő megvalósítására irányuló tervezetét (6). 2017. július 27-én a Bizottság az uniós határigazgatási és biztonsági rendszerek interoperabilitásáról indított nyilvános konzultációt (7). A konzultációt egy kezdeti hatásvizsgálat követett.

2017. november 17-én az európai adatvédelmi biztos kiegészítésként kiadott egy vitadokumentumot az információs rendszerek interoperabilitásáról a szabadság, biztonság és igazságügy területén (8). Ebben a dokumentumban elismerte, hogy az interoperabilitás, amennyiben jól átgondolt formában és a szükségesség és arányosság fő követelményeivel összhangban teljesül, hasznos eszköz a nagyméretű információs rendszereket használó illetékes hatóságok jogszerű igényeinek teljesítésére, ideértve az információmegosztás javítását.

2017. december 12-én a Bizottság két jogalkotási javaslatot (a továbbiakban: „javaslatok”) tett közzé:

—

Az Európai Parlament és Tanács rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (határok és vízumügy), valamint a 2004/512/EK tanácsi határozat, a 767/2008/EK rendelet, a 2008/633/IB tanácsi határozat, az (EU) 2016/399 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról, a továbbiakban: „Határokról és vízumügyről szóló javaslatok”.

—

Az Európai Parlament és Tanács rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció), a továbbiakban: „Rendőrségi és igazságügyi együttműködésről, menekültügyről és migrációról szóló javaslat”.

1.2. A javaslatok célja

A javaslatok általános célja a schengeni külső határok igazgatásának fejlesztése és az Európai Unió belső biztonságához való hozzájárulás. Ezért létrejött egy keretrendszer, hogy biztosítsák a meglévő és jövőbeni uniós, nagyméretű információs rendszerek közötti interoperabilitást a határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás, illetve a bűnügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén.

Az interoperabilitás javaslatok által megállapított elemei:

—	Három meglévő rendszer: Schengeni Információs Rendszer (SIS), Eurodac rendszer és a Vízuminformációs Rendszer (VIS).

—

Három tervezett rendszer, amely még előkészítés vagy fejlesztés alatt áll:

—	az egyikről nemrég az uniós jogalkotók körében egyezség született és fejleszteni kell: Határregisztrációs Rendszer (EES) (9) valamint,

—	kettő, amely tárgyalás alatt van: a tervezett Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) (10) és a tervezett Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó modulja (ECRIS-TCN) (11);

—	az Interpol elveszett és ellopott úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD) és

—	Europol adatok (12).

10.

Az e rendszerek közötti interoperabilitás négy elemből áll:

—	egy európai keresőportálból („ESP”),

—	egy közös biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló szolgáltatásból („közös BMS”),

—	egy közös személyazonossági tárhelyből („CIR”) és

—	egy többszörös személyazonosságot észlelő („MID”) rendszerből.

11.

Az európai keresőportál üzenetközvetítőként működne. Célja, hogy gyors keresési eredményeket, átlátható módon biztosító egyszerű interfészként működjön. A személyazonossági adatok (személyazonosító és biometrikus) segítségével a különböző rendszerekben való egyidejű keresést tenné lehetővé. Más szóval a végfelhasználó egyetlen kereséssel az összes általa hozzáférhető rendszertől kapna eredményt és nem kellene külön-külön az egyes rendszerekben keresnie.

12.

A közös BMS egy olyan technikai eszköz lenne, amely megkönnyíti a különböző adatbázisokban bejegyzett személy beazonosítását. Az EU központosított információs rendszereiben (Schengeni Információs Rendszer, Eurodac rendszer, a Határregisztrációs rendszer, a Vízuminformációs Rendszer és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer) szereplő biometrikus adatok (ujjlenyomatok és arcképek) sablonjait tárolná. Egyrészről lehetővé tenné a különböző rendszerekben tárolt biometrikus adatok egyidejű keresését, másrészről ezen adatok összehasonlítását.

13.

A CIR megkönnyítené a tagállamok területén lévő személyek azonosítását, illetve leegyszerűsítené a bűnüldöző hatóságok hozzáférését a nem jogi információs rendszerekhez. A CIR, a VIS, az ECRIS-TCN, az EES, az Eurodac és az ETIAS rendszerek által rögzített személyazonosító és biometrikus adatokat tárolná. Az adatokat – logikusan különválasztva – az adatot keletkeztető rendszer szerint tárolná.

14.

A MID egy olyan rendszer, amely lehetővé tenné a CIR-ben és a SIS-ben található személyazonosságok összekapcsolását és a bejegyzések közötti kapcsolatok tárolását. Információ nyújtásával tárolná a kapcsolatokat egy vagy több végleges vagy lehetséges találat és/vagy valótlan személyazonosságot használata esetén. Ellenőrizné, hogy a keresett vagy megadott adatok több rendszerben léteznek-e a többszörös személyazonosság kiszűrése céljából (például ugyanaz a biometrikus adat másik személyazonosító adathoz kapcsolódik vagy ugyanaz/hasonló személyazonosító adat másik biometrikus adattal van-e kapcsolatban). A MID a különböző rendszerekhez kapcsolódó személyazonosító bejegyzéseket mutatná.

15.

Az interoperabilitás négy elemén keresztül a javaslatok célja:

—	a felhatalmazott felhasználók számára gyors, zökkenőmentes, szisztematikus és ellenőrzött hozzáférés biztosítása a releváns információs rendszerekhez,

—	harmadik országbeli állampolgárok személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzésének megkönnyítése a tagállamok területén,

—	ugyanazokhoz az adatokhoz kapcsolt többszörös személyazonosságok kiszűrése, valamint

—	a nem bűnüldözési információs rendszerekhez való hozzáférés leegyszerűsítése a bűnüldöző hatóságok részére.

16.

Továbbá a javaslatok létrehoznának egy központi jelentéstételi és statisztikai adattárat („CRRS”), az általános üzenetformátumot („UMF”) és bevezetnék az automatizált adatminőség-ellenőrzési mechanizmusokat.

17.

Az egy helyett kettő törvényi javaslat közzététele a rendszerek közötti különbségek tiszteletben tartásának a következménye:

—	A határigazgatásra és vízumügyre vonatkozó schengeni vívmányok (az 1987/2006/EU rendelet által szabályozott VIS, EES, ETIAS és SIS rendszerek),

—	a rendőrségi együttműködésről szóló schengeni vívmányok vagy a schengeni vívmányokhoz nem kapcsolódó együttműködés (a 2007/533/IB tanácsi határozat által szabályozott Eurodac rendszer, ECRIS-TCN rendszer és a SIS rendszer).

18.

A két javaslat „testvérjavaslat”, amelyet együtt kell értelmezni. A cikkek számozása és tartalma nagyrészt megegyezik a két javaslatban. Ezért ellentétes rendelkezés hiányában, amikor egy bizonyos cikket említünk, ez a cikk mindkét javaslatra utal.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

142.

Az európai adatvédelmi biztos elismerte, hogy az interoperabilitás, amennyiben jól átgondolt formában és a szükségesség és arányosság fő követelményeivel összhangban teljesül, hasznos eszköz a nagyméretű információs rendszereket használó illetékes hatóságok jogszerű igényeinek teljesítésére, ideértve az információmegosztás javítását.

143.

Kihangsúlyozza, hogy az interoperabilitás nem egy technikai választás, hanem elsősorban a következő évekre vonatkozó politikai választás jelentős jogi és társadalmi következményekkel. A különböző uniós jogi és politikai célok (határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás, rendőrségi együttműködés és már a bűnügyekben való igazságügyi együttműködés is) keverésére irányuló egyértelmű tendenciájával valamint azzal, hogy a bűnüldöző hatóságok hozzáférést kapnak a nem bűnüldöző adatbázisokhoz, az uniós jogalkotó arra irányuló döntése, hogy a nagyméretű információs rendszerek átjárhatóak legyenek, nem csak végleges és nyilvánvaló hatással van a felépítésükre és működési módjukra, hanem a jelen terület jogi alapelveinek eddigi értelmezését is megváltoztatja és mint ilyen egy „kritikus pontot jelöl”. Ezért az európai adatvédelmi biztos szélesebb körű vitára szólít fel az uniós információcsere jövőjére, ezek irányítására és az alapvető jogok megóvásának módjaira vonatkozóan.

144.

Bár a bemutatott javaslatok azt a benyomást kelthetik, hogy az interoperabilitás a már teljeskörűen működő információs rendszerek (vagy legalább olyan rendszereké, amelyek alapító jogi aktusai már „stabilak” és a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában vannak) végső eleme, az európai adatvédelmi biztos szeretne emlékeztetni, hogy nem ez a helyzet. Valójában a javaslatok által összekapcsolni kívánt hat uniós információs rendszerből három jelenleg nem létezik (ETIAS, ECRIS-TCN és EES), kettő még ellenőrzés alatt áll (SIS és Eurodac) és egyet még ebben az évben ellenőriznek (VIS). A számos „mozgó résszel” rendelkező nagyon összetett rendszer titkosságára és adatvédelmére való pontos hatások teljeskörű értékelése lehetetlen. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet, milyen fontos a már tárgyalás alatt lévő (vagy jövőbeli) jogi szövegek és a javaslatok közötti konzisztencia azért, hogy az Unión belüli összes adatfeldolgozói tevékenység egységes jogi, szervezeti és technikai környezetet kapjon. Ezzel összefüggésben szeretné kihangsúlyozni, hogy a jelen Vélemény nincs ellentétben a további beavatkozásokkal, amelyek felmerülnek, ahogy a különböző, egymással összefüggő jogi eszközök előrehaladnak a törvényalkotási folyamatban.

145.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy míg az interoperabilitás kezdetben a rendszerhasználat megkönnyítésének eszköze volt, a javaslatok új lehetőségeket mutatnak be a különböző rendszerekben tárolt adatok hozzáférésére és felhasználására a személyazonossággal való visszaélés elleni harc, a személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzés megkönnyítése és a nem jogi információs rendszerekhez a bűnüldöző hatóságok által történő hozzáférés leegyszerűsítése érdekében.

146.

Ahogyan azt már a vitadokumentumban kiemelte, az európai adatvédelmi biztos kihangsúlyozza, hogy a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságával való visszaélés problémáját tovább kell pontosítani, hogy a tervezett intézkedések megfelelőek és arányosak legyenek.

147.

A különböző rendszerekben a tagállamok területén történő személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzések megkönnyítése céljából tárolt adatok felhasználását illetően az európai adatvédelmi biztos kiemeli, hogy e felhasználás céljai, azaz az illegális migráció elleni harc és a magas szintű biztonsághoz való hozzájárulás túl széles körűen vannak megfogalmazva, ezeket „szigorúan kellene korlátozni” és a javaslatokban „pontos meghatározásoknak” kell szerepelnie az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát betartva. Elsődlegesen úgy véli, hogy a magas szintű biztonság biztosítása céljából a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapításához a CIR-hez való hozzáférést csak akkor szabad engedélyezni, ha hasonló nemzeti adatbázisok (például állampolgárok/lakók stb. nyilvántartása) hasonló célból már léteznek ugyanilyen feltételek mellett. Ennek pontosítását javasolja a javaslatokban. Más különben a javaslatok azt a benyomást keltenék, hogy a harmadik országbeli állampolgárok meghatározás szerint biztonsági kockázatot jelentenek. A személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzés során egy személy azonosításához szükséges adatokhoz való hozzáférés engedélyezését javasolja még:

—	elviekben a személy jelenlétében és

—	amennyiben az adott személy nem tud együttműködni és nem rendelkezik a személyazonosságát tartalmazó dokumentummal vagy

—	megtagadja az együttműködést vagy

amennyiben igazolható vagy megalapozott okból azt lehet gondolni, hogy a bemutatott dokumentumok hamisak vagy a személy hazudik személyazonosságáról.

148.

Az európai adatvédelmi biztos megérti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak a lehető legjobb eszközökre van szüksége ahhoz, hogy gyorsan azonosíthassák a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elkövetőit. Azonban az alapvető jogok megőrzése céljából bevezetett valódi biztosítékok megszüntetése – főként az eljárások felgyorsítása érdekében – nem elfogadható. Ezért azt ajánlja, hogy a javaslatok 22. cikke (1) bekezdése tartalmazza az észszerű indokok létezéséhez, a nemzeti adatbázisokban való előzetes keresés végrehajtásához és más tagállamok automatizált ujjlenyomat azonosítási rendszerében való keresés indításához kapcsolódó feltételeket a 2008/615/IB határozat szerint még a közös tárhelyen való keresés előtt. Továbbá úgy véli, hogy a korlátozott információkhoz (például találat/nincs találat) való hozzáférési feltételek betartását mindig ellenőrizni kell, függetlenül az ahhoz az adathoz való további hozzáféréstől, amelyet a találatot kiváltó rendszerben tárolnak.

149.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az ECRIS-TCN rendszerben tárolt adatok felhasználásának szükségességét és arányosságát – a többszörös személyazonosság kiszűrése és a személyazonosság megállapítására vonatkozó ellenőrzések megkönnyítése céljából – egyértelműbben kell bemutatni és a célhoz kötöttség elvének megfelelően kell pontosítani. Ezért azt javasolja, hogy a javaslatok biztosítsák, hogy az ECRIS-TCN rendszerben tárolt adatokhoz csak a jogi eszközében rögzített célokból lehessen hozzáférni és felhasználni.

150.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslatok célja a rendszerek egy harmonizált technikai környezetének létrehozása, amely együtt gyors, zökkenőmentes, ellenőrzött és szisztematikus hozzáférést biztosít azokhoz az információkhoz, amelyekhez az érintett feleknek szükségük van a munkájuk ellátásához. Emlékeztet, hogy az alapvető jogvédelmi alapelveket figyelembe kell venni a javaslatok végrehajtásának minden szakaszában és ezért azt javasolja, hogy a javaslatokban szerepeljen, hogy az eu-LISA-nak és a tagállamoknak be kell tartania a beépített és alapértelmezett adatvédelmi elveket.

151.

A fent részletezett általános megjegyzéseken és fő kérdéseken túl az európai adatvédelmi biztosnak további ajánlásai vannak a javaslat alábbi szempontjaihoz:

—	az ESP, a közös BMS, a CIR és a MID működése,

—	a CIR és MID rendszerekben való adatmegőrzési idők,

—	a kapcsolatok kézi ellenőrzése,

—	a központi jelentéstételi és statisztikai tárhely,

—	a szerepkörök és a kötelezettségek megosztása az eu-LISA és a tagállamok között,

—	az interoperabilitás elemeinek biztonsága,

—	az érintettek jogai

—	az eu-LISA munkatársai általi hozzáférés

—	az átmeneti időszak,

—	a naplók és

—	a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos szerepe.

152.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is szívesen szolgál tanáccsal a javaslatok vonatkozásában, és minden felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus tárgyában, amit a javasolt Rendelet alapján fogadnak el, amennyiben annak hatása lehet a személyes adatok kezelésére.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 19-én.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) A Bizottság Európai Parlament és Tanács részére kiadott közleménye a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről, 2017.4.6., COM(2016) 205 final.

(2) Idem, 15. o.

(3) Az Európai Bizottság által létrehozott információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport elnöke által készített időközi jelentés, a magas szintű szakértői csoport elnöke által készített időközi jelentés, 2016. december, elérhető: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=3435

(4) Az Európai Bizottság által létrehozott információs rendszerekkel és interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport végleges jelentése, 2017. május 11.; elérhető http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=3435.

(5) A Bizottság 2017.5.16.-i közleménye az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és a Tanácsnak: „Hetedik eredményjelentés egy hatékony és valódi biztonsági unió felé”, COM(2017) 261 final.

(6) Tanácsi következtetések az információcsere javításáról és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosításáról, 2017. június 8.; http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10151-2017-INIT/en/pdf.

(7) A nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat az alábbi címen érhetők el: https://ec.europa.eu/home-affairs/content/consultation-interoperability-eu-information-systems-borders-and-security_en.

(8) https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/17-11-16_opinion_interoperability_en.pdf.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2017. november 30-i 2017/2226/EU rendelete az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezményt végrehajtó Egyezmény és a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(10) Az Európai Parlament és Tanács rendeletére irányuló javaslat az Európai Utasinformáció és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról és az 515/2014/EU, 2016/399/EU, 2016/794/EU és 2016/1624/EU rendeletek módosításáról, COM(2016) 731 final, 2016.11.16.

(11) Az Európai Parlament és Tanács rendeletére irányuló javaslat egy harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre (TCN) vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozására az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN rendszer) kiegészítése és támogatása, valamint az 1077/2011/EU rendelet módosítása érdekében, COM(2017) 344 final, 2017.6.29.

(12) A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló, valamint a 2009/371/IB, 2009/934/IB, 2009/935/IB, 2009/936/IB és 2009/968/IB tanácsi határozatok helyébe lépő és azokat hatályon kívül helyező 2016. május 11-i 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 233

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. július 4.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 233/01	A Bizottság közleménye – A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott minimumösszegeknek az infláció mértékével összhangban történő kiigazításáról	1
2018/C 233/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8416 – The Priceline Group/Momondo Group Holdings) ( 1)	3

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 233/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8891 – Puig/BSH/Noustique) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	19
2018/C 233/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8939 – Liberty House Group/Aluminium Dunkerque) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	21
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2018/C 233/11	Értesítés a 2014/25/EU irányelv 35. cikke alapján benyújtott kérelemről – A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak felfüggesztésének vége	22

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1665
JPY	Japán yen	129,09
DKK	Dán korona	7,4506
GBP	Angol font	0,88350
SEK	Svéd korona	10,3123
CHF	Svájci frank	1,1573
ISK	Izlandi korona	124,60
NOK	Norvég korona	9,4655
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,073
HUF	Magyar forint	327,35
PLN	Lengyel zloty	4,3915
RON	Román lej	4,6615
TRY	Török líra	5,4444
AUD	Ausztrál dollár	1,5761
CAD	Kanadai dollár	1,5344
HKD	Hongkongi dollár	9,1506
NZD	Új-zélandi dollár	1,7281
SGD	Szingapúri dollár	1,5921
KRW	Dél-Koreai won	1 298,07
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,9718
CNY	Kínai renminbi	7,7481
HRK	Horvát kuna	7,3845
IDR	Indonéz rúpia	16 766,10
MYR	Maláj ringgit	4,7208
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,249
RUB	Orosz rubel	73,6468
THB	Thaiföldi baht	38,681
BRL	Brazil real	4,5429
MXN	Mexikói peso	22,9451
INR	Indiai rúpia	79,9310

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 233/03	Euroátváltási árfolyamok	4
2018/C 233/04	A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója (Közzétéve az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (9) bekezdésének megfelelően) ( 1)	5
2018/C 233/05	Visszavont javaslatok listája	6
	Európai Adatvédelmi Biztos
2018/C 233/06	Az európai adatvédelmi biztos összefoglalója az online manipulációról és személyes adatokról	8
2018/C 233/07	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalása a nagyméretű uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek meghatározásáról szóló kettő rendeleti javaslatról	12
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2018/C 233/08	A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1)	18


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.