AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/2

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-75/18. sz. ügy)

(2018/C 221/03)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 54., 107. és 108. cikkében írtakat, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami intézkedés, amelynek keretében a tagállami jogi szabályozás (távközlési különadó kötelezettséget megállapító különadó törvény) azzal a hatással jár, hogy az érdemi adóterhet a külföldi tulajdonban álló adóalanyok viselik, ez közvetetten diszkriminatív-e?

Az EUMSZ 107. és 108. cikkével ellentétes-e az olyan tagállami szabályozás, amely progresszív adókulccsal kivetett adókötelezettséget ír elő árbevételhez igazodva, és közvetetten diszkriminatív-e, amikor olyan hatással jár, hogy az érdemi adóterhet a legmagasabb sávban döntően külföldi tulajdonban álló adóalanyok viselik, ez tiltott állami támogatásnak minősül-e?

Úgy kell-e értelmezni a HÉA irányelv (1) 401. cikkét, azzal ellentétes-e az olyan tagállami szabályozás, amely a külföldi és belföldi adóalanyok között megkülönböztetést eredményez, és a különadó az árbevételhez igazított forgalmi típusú adónak minősül-e, azaz a HÉA irányelvvel összeegyeztethető forgalmi adónak minősül-e, vagy azzal nem összeegyeztethető?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv; HL L 347., 1. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/3

A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-126/18. sz. ügy)

(2018/C 221/04)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a közösségi jog rendelkezéseivel, a 2006/112/EK (1) tanácsi irányelv rendelkezéseivel (különös tekintettel annak 183. cikkére), a tényleges érvényesülés, a közvetlen hatály és az egyenértékűség szabályaival az a tagállami, bírósági gyakorlat, amely az alkalmazható késedelmi kamatszabályok vizsgálata során abból indul ki, hogy a nemzeti adóhatóság azért nem követett el jogsértést (mulasztást), azaz azért nem esett késedelembe az adóalanyok pénzügyileg nem rendezett beszerzések áfatartalmának vissza nem igényelhető részére vonatkozóan, mert az adott hatóság döntéshozatalának az idején a közösségi jogot sértő nemzeti jogszabályhely hatályban volt, és ennek a feltételnek a közösségijog-ellenessége csak később került megállapításra az EUB által? Ezzel az uniós jogot sértő nemzeti jogszabályi feltétel alkalmazását kvázi jogszerűnek fogadja el a tagállami gyakorlat egészen addig, amíg ezen jogszabályi feltételt a nemzeti jogalkotás formálisan is hatályon kívül nem helyezte.

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, ezen belül a 2006/112/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel (különös tekintettel annak 183. cikkére), az egyenértékűség, valamint a tényleges érvényesülés, továbbá az arányosság elveivel az olyan tagállami szabályozás és gyakorlat, amely az alkalmazható késedelmi kamatszabályok vizsgálata során az alapján tesz különbséget, hogy az akkor hatályos, egyébként közösségi jogba ütköző nemzeti szabályokat betartva, vagy a hatályos nemzeti szabályokat megszegve nem utalja vissza az adót a hatóság, és azáltal az EU Bíróság által uniós joggal ellentétesnek minősített nemzeti jogi feltétel miatt észszerű határidőben vissza nem igényelhetett áfa után járó kamat mértéke vonatkozásában két, egymástól elhatárolható időszakot jelölnek meg, oly módon, hogy

—

az első időszakban – arra való hivatkozással, miszerint ekkor még hatályban volt a közösségijog-ellenes magyar szabályozás, így ennek megfelelően a magyar adóhatóságok nem követtek el jogsértést, amikor nem engedték észszerű határidőben kiutalni a számlákban szereplő áfatartalmat – csupán a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatra jogosultak az adóalanyok, míg

—	a második időszakban az első időszak szerint számolt késedelmi kamat késedelmes kifizetése után kell csupán – az adott tagállami jogrendben egyébként késedelem esetén járó – a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatot fizetni?

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a 2006/112/EK tanácsi irányelv 183. cikkével, továbbá a tényleges érvényesülés elvével az a tagállami gyakorlat, amely az uniós jogba ütköző módon visszatartott adó után járó késedelmi kamat (áfakamat) mint tőkeösszeg után annak késedelmes kiutalására tekintettel a tagállami rendelkezések szerint járó késedelmi kamat kezdő időpontját (kamatos kamat) nem az áfakamat mint tőkekövetelés eredeti esedékességétől, hanem későbbi időponttól állapítja meg? Különös tekintettel arra, hogy az uniós jogba ütköző módon visszatartott vagy ki nem utalt adók után járó kamat iránti igény olyan alanyi jog, mely közvetlenül magától az uniós jogból ered.

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a 2006/112/EK tanácsi irányelv 183. cikkével, továbbá a tényleges érvényesülés elvével az a tagállami gyakorlat, amely az adóalanyt külön kérelem benyújtására kötelezi olyan adóhatósági késedelemben megnyilvánuló jogsértés miatt járó kamatigény érvényesítése esetén, amely késedelmi kamatigény érvényesítéséhez más esetben nem szükséges külön kérelem, mert az hivatalból utalandó?

Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a 2006/112/EK tanácsi irányelv 183. cikkével, továbbá a tényleges érvényesülés elvével az a tagállami gyakorlat, amely az EUB által deklaráltan uniós jogba ütköző módon visszatartott adó után járó kamat (áfakamat) mint tőkeösszeg késedelmes kiutalása után járó kamatot (kamatos kamat) csak akkor tartja megállapíthatónak, ha az adóalany olyan rendkívüli kérelmet nyújt be, amelynek a tartalma konkrétan nem a kamat igénylésére vonatkozik, hanem a közösségi jogba ütköző, a kifizetetlenség miatti áfavisszatartást előíró tagállami szabály belső jogból történő kivezetése időpontjában éppen kifizetetlen beszerzések adótartalmának visszaigénylésére, azzal, hogy a kamatos kamat igény alapjául szolgáló áfakamat már a rendkívüli kérelmet megelőző korábbi bevallási időszakokhoz kapcsolódóan volt esedékes, amelynek kiutalására akkor és azóta sem került sor?

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a 2006/112/EK tanácsi irányelv 183. cikkével – különös tekintettel a tényleges érvényelülés elvére, továbbá a jogtalanul ki nem utalt adókra vonatkozó kamat igény alanyi jogi jellegére – az a tagállami gyakorlat, amely az áfa visszaigénylést az adott beszerzés kifizetetlenségére tekintettel tilalmazó, utóbb közösségi jog ellenessé nyilvánított nemzeti jogszabály alapján visszatartott adóra eső kamat érvényesítésének lehetőségétől véglegesen megfosztja az adóalanyt oly módon, hogy

—	az adó eredeti esedékességekor az utóbb közösségi jog ellenessé nyilvánított rendelkezés hatályban létére hivatkozással nem tartotta megalapozottnak a kamatigényt (azzal az indokkal, hogy nem történt késedelem, csak a hatályos jogot alkalmazta az adóhatóság),

—	utóbb pedig, amikor a visszaigénylést korlátozó, közösségi jogba ütközőnek nyilvánított rendelkezést kivezették a belső jogrendszerből, az elévülésre hivatkozással?

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal, a 2006/112/EK tanácsi irányelv 183. cikkével, továbbá a tényleges érvényesülés elvével az a tagállami gyakorlat, amely attól teszi függővé az utóbb közösségi jogba ütközőnek nyilvánított belső jogszabály alapján az eredeti esedékességkor ki nem utalt adóra vonatkozóan az adóalanyt megillető áfakamat mint tőke után fizetendő késedelmi kamat érvényesíthetőségét 2005–2011. közötti teljes időszak vonatkozásában, hogy az adóalany aktuálisan áfavisszaigénylő pozícióban van-e azon áfa bevallása során (2011. szeptember hónap), amikor szóban forgó közösségi jogba ütköző rendelkezést kivezették a belső jogrendszerből, azzal, hogy az áfakamat mint tőke összeg kiutalására sem eddig az időpontig, sem később, a nemzeti bírósághoz benyújtott igényérvényesítés időpontjáig nem került sor?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv; HL L 347., 1. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/5

A Sąd Rejonowy Gdańsk–Południe w Gdańsku (Lengyelország) által 2018. március 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Centraal Justitieel Incassobureau, Ministerie van Veiligheid en Justitie (CJIB) kontra Bank BGŻ BNP Paribas S.A. w Gdańsku

(C-183/18. sz. ügy)

(2018/C 221/06)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy Gdańsk–Południe w Gdańsku

Az alapeljárás felei

Felperes: Centraal Justitieel Incassobureau, Ministerie van Veiligheid en Justitie (CJIB)

Alperes: Bank BGŻ BNP Paribas S.A. w Gdańsku

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (1) 1. cikkének a) pontját, 9. cikkének (3) bekezdését, 20. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének b) pontját, hogy a jogi személyt pénzbüntetés megfizetésére kötelező, a végrehajtás érdekében továbbított határozatot a végrehajtó államban annak ellenére végre kell hajtani, hogy az e kerethatározatot átültető nemzeti jogszabályi rendelkezések nem rendelkeznek az ilyen büntetést jogi személyekkel szemben kiszabó határozatok végrehajtásának lehetőségéről?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén a 2005/214/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének a) pontjában és 9. cikkének (3) bekezdésében szereplő „jogi személy” fogalmát:

a)	a kibocsátó állam (1. cikk c) pont) jogával összhangban,

b)	a végrehajtó állam (1. cikk d) pont) jogával összhangban, vagy

c)	az uniós jog önálló fogalmaként

kell-e értelmezni, és ebből következően ez a fogalom a jogi személy fióktelepét is magában foglalja-e, annak ellenére, hogy a jogi személy fióktelepe a végrehajtó államban nem rendelkezik jogi személyiséggel?

(1) HL L 76., 16. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/6

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018.március 13-ánbenyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Glencore Agriculture Hungary Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-189/18. sz. ügy)

(2018/C 221/07)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Glencore Agriculture Hungary Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni HÉA irányelv (1) rendelkezéseit, valamint ezekhez kapcsolódóan a védelemhez való jog tiszteletben tartásának alapelvét és az Alapjogi Charta 47. cikkét, hogy ellentétes azzal az a nemzeti szabályozás és az arra épülő nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során a jogviszony egyik alanyánál (az alapügyben a számlakibocsátónál) lefolytatott eljárásban tett, a jogviszony átminősítésére kiterjedő megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának (az alapügyben a számlabefogadó) ellenőrzése során úgy, hogy a jogviszony másik alanya az eredeti ellenőrzési eljárásban semmilyen jogosultsággal nem rendelkezett, ügyféljogokkal nem rendelkezett?

Amennyiben az előző kérdésre az Európai Bíróság válasza nem, abban az esetben ellentétes-e a HÉA irányelv rendelkezéseivel, valamint ezekhez kapcsolódóan a védelemhez való jog tiszteletben tartásának alapelvével és az Alapjogi Charta 47. cikkével az a nemzeti gyakorlat, amely az első kérdésben szereplő eljárást úgy teszi lehetővé, hogy a jogviszony másik alanya (az alapügyben a számlabefogadó) az eredeti ellenőrzési eljárásban ügyféljogokkal nem rendelkezett, így jogorvoslattal sem élhetett abban az ellenőrzési eljárásban, amelynek megállapításait a saját adókötelezettségét érintő ellenőrzési eljárás során az adóhatóság hivatalból vesz figyelembe és a terhére értékelhet oly módon, hogy az adóhatóság az első jogalanynál (az alapügyben a számlakibocsátónál) lefolytatott ellenőrzés releváns iratanyagát, így különösen a megállapítás alapjául szolgáló bizonyítékokat, jegyzőkönyvet, hatósági döntéseket nem bocsátja a másik adóalany rendelkezésére, azoknak csak egy részét, valamilyen fajta kivonatát, és azt is csak közvetett módon ismerteti e másik alannyal az adóhatóság, a saját, e másik adóalany által ellenőrizhetetlen szempontjai szerint leválogatva?

Úgy kell-e értelmezni a HÉA irányelv rendelkezéseit, valamint ezekhez kapcsolódóan a védelemhez való jog tiszteletben tartásának alapelvét és az Alapjogi Charta 47. cikkét, hogy ellentétes azzal az a nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság az adókötelezettséget érintő jogviszony alanyainak ellenőrzése során a számlakibocsátónál lefolytatott eljárásban tett, ezen jogalany (számlakibocsátó) aktív HÉA csalásban való részvételének megállapítására is kiterjedő megállapításait hivatalból veszi figyelembe a számlabefogadó ellenőrzése során úgy, hogy a számlabefogadó a számlakibocsátónál lefolytatott ellenőrzési eljárásban ügyféljogokkal nem rendelkezett, így jogorvoslattal sem élhetett abban az ellenőrzési eljárásban, amelynek megállapításait a saját adókötelezettségét érintő ellenőrzési eljárás során az adóhatóság hivatalból veszi figyelembe és a terhére értékeli, ráadásul oly módon, hogy az adózó a számlakibocsátónál lefolytatott ellenőrzés releváns iratanyagát, így különösen a megállapítás alapjául szolgáló bizonyítékokat, jegyzőkönyveket, hatósági döntéseket nem bocsátja a számlabefogadó rendelkezésére, azoknak csak egy részét, és azt is csak közvetett módon ismerteti a számlabefogadóval az adóhatóság, a saját, e másik adóalany által ellenőrizhetetlen szempontjai szerint leválogatva?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv; HL L 347., 1. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/7

A Sąd Okręgowy w Piotrkowie Trybunalskim (Lengyelország) által 2018. március 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – B. S. elleni büntetőeljárás

(C-195/18. sz. ügy)

(2018/C 221/08)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Piotrkowie Trybunalskim

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

B. S.

Prokuratura Okręgowa w Piotrkowie Trybunalskim

Łódzki Urząd Celno-Skarbowy w Łodzi

Urząd Celno-Skarbowy w Piotrkowie Trybunalskim

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 1. mellékletével összefüggésben értelmezett, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv (2) 2. cikkét, hogy az a termék, amely esetében a sörlé előállításához malátakivonatot, glükózszirupot, citromsavat és vizet használtak fel még abban az esetben is minősülhet a 2203 KN-kód szerinti malátából készült sörnek, ha a sörlében a malátázott összetevőknél nagyobb arányban vannak jelen a malátázatlan összetevők, és a sörléhez az erjesztési folyamatot megelőzően glükózszirupot adtak, valamint milyen kritériumok alapján kell meghatározni a sörlében a malátázott és malátázatlan összetevők arányát annak érdekében, hogy az előállított terméket a 2203 KN-kód alapján sörnek lehessen besorolni?

(1) HL 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.

(2) HL L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/8

A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (Németország) által 2018. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ML

(C-220/18. sz. ügy)

(2018/C 221/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen

Az alapeljárás felei

Terhelt: ML

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Milyen jelentőséggel bír a fent említett rendelkezések (1) értelmezése keretében az, hogy a kibocsátó tagállamban jogorvoslati lehetőségek állnak a fogvatartott rendelkezésére fogva tartásának körülményeit illetően?

Ha a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak bizonyítékok állnak rendelkezésükre a kibocsátó tagállamban uralkodó fogvatartási körülményekre vonatkozó, rendszerszerű vagy általánossá vált – akár bizonyos csoportokat, akár pedig bizonyos büntetés-végrehajtási intézeteket érintő – zavarok fennállásáról, akkor, anélkül, hogy a konkrét fogvatartási körülmények további vizsgálatára lenne szükség, a fent említett rendelkezésekre tekintettel már akkor is ki kell-e zárni annak – az átadás teljesíthetőségét kizáró – tényleges veszélyét, hogy a terheltet átadása esetén embertelen vagy megalázó bánásmódban részesítik, ha az ilyen jogorvoslati lehetőségek biztosítottak?

b)	Jelentőséggel bír-e e tekintetben az, hogy e jogorvoslati lehetőségeket illetően az Emberi Jogok Európai Bírósága nem látott arra utaló jeleket, hogy azok ne kínálnának a fogvatartottaknak valós kilátást a nem megfelelő fogvatartási körülmények javulására?

Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó válasz alapján a fogvatartottak rendelkezésére álló ilyen jogorvoslati lehetőségek fennállása, anélkül hogy a kibocsátó tagállamban uralkodó konkrét fogvatartási körülményeket a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak tovább kellene vizsgálniuk, nem alkalmas arra, hogy a terhelttel való embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyét kizárja:

Úgy kell-e értelmezni a fent említett rendelkezéseket, hogy a kibocsátó tagállamban uralkodó fogvatartási körülmények végrehajtó igazságügyi hatóságok általi vizsgálatának minden olyan büntetés-végrehajtási intézetre vagy egyéb fogvatartási intézményre ki kell terjednie, amelybe a terhelt adott esetben befogadást nyerhet? A meghatározott büntetés-végrehajtási intézetekben megvalósuló csak ideiglenes vagy átmeneti célú fogva tartásra is vonatkozik-e ez? Vagy a vizsgálat arra a büntetés-végrehajtási intézetre korlátozódhat, amelybe a terhelt a kibocsátó tagállam hatóságainak tájékoztatása szerint valószínűleg és az idő túlnyomó részére befogadást nyer?

Ennek érdekében minden esetben a vonatkozó fogvatartási körülmények olyan átfogó vizsgálatára van-e szükség, amely mind az egy fogvatartottra eső személyes tér nagyságára, mind a fogva tartás egyéb körülményeire kiterjed? Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016. október 30 i Muršić kontra Horvátország ítéletéből (7334/13. sz.) következő ítélkezési gyakorlatot kell-e az ily módon megállapított fogvatartási körülmények értékelése során alapul venni?

Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó válasz alapján a végrehajtó igazságügyi hatóságok vizsgálati kötelezettségét valóban ki kell terjeszteni valamennyi tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetre:

Mellőzhetővé teszi-e a minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülmények végrehajtó igazságügyi hatóságok általi vizsgálatát az, hogy a kibocsátó tagállam általános garanciát nyújt arra nézve, hogy a terhelt nem lesz embertelen vagy megalázó bánásmód veszélyének kitéve?

b)	Vagy a minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülmények vizsgálata helyett ahhoz a feltételéhez köthető-e a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak az átadás teljesíthetőségéről szóló határozata, hogy a terhelt nem lesz ilyen bánásmódnak kitéve?

Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó válasz alapján a garanciák nyújtása és feltételek kikötése sem teszi mellőzhetővé azt, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságok a kibocsátó tagállam minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetében uralkodó fogvatartási körülményeket megvizsgálják:

Akkor is ki kell-e terjeszteni a végrehajtó igazságügyi hatóságok vizsgálati kötelezettségét valamennyi tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülményekre, ha a kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságainak tájékoztatása szerint a terhelt fogva tartásának időtartama a kibocsátó tagállamban nem fogja meghaladni a három hetet, feltéve azonban, hogy nem merülnek fel ezzel ellentétes körülmények?

Akkor is ez az irányadó, ha a végrehajtó igazságügyi hatóságok számára nem megállapítható, hogy ezen információkat a kibocsátó igazságügyi hatóság közölte-e, vagy azok a kibocsátó tagállamnak a kibocsátó igazságügyi hatóság támogatásra irányuló kérése nyomán eljáró központi hatóságainak egyikétől származnak-e?

(1) Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) – Egyes tagállamok által a kerethatározat elfogadásáról tett nyilatkozatok

A 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében [helyesen: a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról szóló], 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározat (HL 2009. L 81., 24. o.).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/9

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. március 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VIPA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kontra Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

(C-222/18. sz. ügy)

(2018/C 221/10)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: VIPA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Alperes: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkének k) pontját és 11. cikkének (1) bekezdését, hogy a rendelvények kölcsönös elismerésével ellentétes, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes, így azzal összeegyeztethetetlen az olyan típusú nemzeti szabályozás, amely az orvosi rendelvényeket két kategóriába osztja, s annak csupán egyik fajtája esetében teszi lehetővé egy nem az adott tagállamban egészségügyi tevékenységet folytató orvos részére történő gyógyszer kiadását?

(1) HL L 88., 45. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/10

Az Oberlandesgericht Oldenburg (Németország) által 2018. április 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az NK-val szemben kiszabott pénzbírságra irányuló eljárás

(C-231/18. sz. ügy)

(2018/C 221/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Oldenburg

Az alapeljárás felei

Felperes: NK

A többi fél az eljárásban: Staatsanwaltschaft Oldenburg, Staatliches Gewerbeaufsichtsamt Oldenburg

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Hivatkozhat-e a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: 561/2006/EK rendelet) 13. cikke (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott kivételre – „az élőállatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 100 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek” – az az élőállat-nagykereskedő, aki mezőgazdasági üzemtől élőállatokat vásárol és azokat a 100 km távolságra lévő vágóhídra szállítja, ahol azokat eladja, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemtől való vásárlás esetén e rendelkezés értelmében vett „piacról” van szó, vagy hogy az állatkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást magát kell „piacnak” tekinteni?

Amennyiben nem e rendelkezés értelmében vett „piacról” van szó:

2)	Hivatkozhat-e az említett rendelkezés megfelelő alkalmazása esetén e kivételre az az élőállat-nagykereskedő, aki mezőgazdasági üzemtől élőállatokat vásárol és azokat a 100 km távolságra lévő vágóhídra szállítja, ahol azokat eladja?

(1) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 102., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 195., 83. o.).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/11

A Juzgado de lo Mercantil de Madrid (Spanyolország) által 2018. április 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sociedad Estatal Correos y Telégrafos S.A. kontra Asendia Spain, S.L.U.

(C-259/18. sz. ügy)

(2018/C 221/12)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Mercantil de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Sociedad Estatal Correos y Telégrafos, S. A.

Alperes: Asendia Spain, S.L.U.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek (postai irányelv) (1) a 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (2) következő változata 7. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkével egy olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az egyetemes postai szolgáltatások nyújtására kijelölt gazdasági szereplőnek nyújtott biztosíték magában foglalja azt, hogy ő az egyetlen arra jogosult gazdasági szereplő, hogy a bélyegektől eltérő, a postaköltség megfizetését igazoló jelzéseket terjesszen?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén összeegyeztethető-e az európai uniós postai szabályozással annak a magán postai szereplők számára történő előírása, hogy a nyilvánosság számára értékesítési pontokat kell létrehozniuk a postaköltség megfizetését igazoló, a bélyegektől eltérő jelzések terjesztésére és forgalmazására?

(1) HL 1998. L 15., 14. o.

(2) A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15 – 97/67/EK európai parlamenti és tanács irányelvet módosító 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 52., 3. o.).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/11

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2018. április 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verein für Konsumenteninformation kontra TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG

(C-272/18. sz. ügy)

(2018/C 221/13)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Verein für Konsumenteninformation

Alperes: TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Kiterjed-e a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-i egyezmény (Római Egyezmény) 1. cikke (2) bekezdésének e) pontjában és a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I” rendelet) (1) 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában előírt, a hatály alóli kivétel a vagyonrendelő és olyan vagyonkezelő közötti megállapodásokra is, aki a vagyonrendelő számára betéti társaságban tart fenn társasági részesedést, különösen, ha társasági és vagyonkezelői szerződések összefonódásáról van szó?

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv) (2) 3. cikkének (1) bekezdését, hogy a vállalkozó és a fogyasztó között kötött, a kültagi részesedés kezelésére vonatkozó vagyonkezelői szerződésben szereplő feltétel, amelyet egyedileg nem tárgyaltak meg, és amely szerint a betéti társaság székhelye szerinti állam joga alkalmazandó, tisztességtelen, ha a vagyonkezelői szerződés egyetlen célja a kültagi részesedés kezelése, és a vagyonrendelőt a közvetlen társasági tag jogai és kötelezettségei illetik meg?

Az első vagy a második kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Módosul-e ez a válasz, ha a vállalkozónak az általa teljesítendő szolgáltatások nyújtása céljából nem kell a fogyasztó lakóhelye szerinti államba mennie, köteles azonban a részesedésből származó kifizetéseket, valamint egyéb vagyoni értékű hasznokat és a részesedéssel kapcsolatos üzletmenetre vonatkozó információkat a fogyasztónak továbbítani? Ennek során jelentősége van-e annak, hogy a „Róma I” rendelet vagy a Római Egyezmény alkalmazható-e?

A harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Ennél a válasznál kell-e maradni, ha ráadásul a fogyasztó jegyzési igényét a tartózkodási helye szerinti államban írták alá, a vállalkozó a részesedésre vonatkozó információkat az interneten is rendelkezésre bocsátja, és kifizető ügynökséget hoz létre a fogyasztó lakóhelye szerinti államban, ahova a fogyasztónak be kell fizetnie a részesedés összegét, jóllehet a vállalkozó az e bankszámla feletti rendelkezésre nem jogosult? Ennek során jelentősége van-e annak, hogy a „Róma I” rendelet vagy a Római Egyezmény alkalmazható-e?

(1) HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.

(2) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/12

A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2018. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Milan Vinš kontra Odvolací finanční ředitelství

(C-275/18. sz. ügy)

(2018/C 221/14)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší správní soud

Az alapeljárás felei

Felperes: Milan Vinš

Alperes: Odvolací finanční ředitelství

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Köthető-e a termékek exportjának a hozzáadottérték-adó alóli mentesítéséhez való jog (a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) [a továbbiakban: irányelv] 146. cikke) ahhoz a feltételhez, hogy a termékeket először egy meghatározott vámeljárás alá vonják (§ 66 Zákona č. 235/2004 Sb., o dani z přidané hodnoty) (a hozzáadottérték-adóról szóló 235/2004. sz. törvény 66. § -a)?

2)	Az adócsalás, adókikerülés és visszaélés megelőzése céljából meghatározott feltételként az irányelv 131. cikke alapján kellően indokolható-e az ilyen nemzeti rendelkezés alkalmazása?

(1) HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o., HL 2015. L 323., 31. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/13

2018. május 4-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-304/18. sz. ügy)

(2018/C 221/15)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: Z. Malůšková, M. Oswiany-Hornung, F. Tomat meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság – mivel megtagadta 2 120 309,50 EUR összegű, az IT(07)08-917 behajthatatlansági közleményre vonatkozó hagyományos saját források rendelkezésére bocsátását – nem teljesítette a 94/728/EK, Euratom tanácsi határozat (1) 8. cikkéből, a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat (2) 8. cikkéből, a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (3) 8. cikkéből, a 2014/335/EU tanácsi határozat (4) 8. cikkéből, az 1552/1989/EGK, Euratom tanácsi rendelet (5) 6., 10., 11. és 17. cikkéből, az 1150/2000/Ek, Euratom tanácsi rendelet (6) 6., 10., 11. és 17. cikkéből, valamint a 609/2014/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) 6., 10., 12. és 13. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság birtokában lévő, az Olasz Köztársaság által a pert megelőző eljárások során szolgáltatott közléseken és információkon alapuló adatok arra engednek következtetni, hogy egy csalásellenes művelet keretében, amelynek célja a külföldi feldolgozott dohány illegális kereskedelme elleni küzdelem volt, 1997. során az olasz hatóságok megállapították a szóban forgó vámtartozást, azt elkülönítetten vették könyvelésbe, majd ezt követően közölték az adóssal a fizetendő vámok összegét. Tekintve, hogy a szóban forgó tartozást elkülönítetten vették könyvelésbe, (B könyvelés), és azt nem vitatták, az olasz hatóságoknak haladéktalanul be kellett volna hajtani a tartozást, amit még nem tettek meg. Az olasz hatóságok megvárták az adósokkal szemben megindított büntetőeljárások végét, mielőtt megkezdték volna a behajtási eljárást, amely eljárásokra a tartozás keletkezését és megállapítását követően mintegy 6 évvel követően került sor.

A vámok az Unió saját forrásainak minősülnek, amelyeket a tagállamoknak kell beszedni és a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A tagállamok azon kötelezettsége, hogy megfizessék az Unió számára a saját forrásokat, akkor keletkezik, amikor teljesülnek a vámszabályokban előírt követelmények (a vámkötelezettségből következő vámok összegének és a kötelezett személyének meghatározása).

A rendelkezésre bocsátásra vonatkozó rendelet ezenfelül előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a megállapított vámnak megfelelő összegeket a Bizottság rendelkezésére bocsássák. A tagállamok csak akkor mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a megállapított vámoknak megfelelő összegeket, amennyiben a beszedésre vis maior okán nem került sor, illetve amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a beszedés nekik fel nem róható okok miatt vált lehetetlenné. Ha valamely tagállam anélkül nem bocsátja a Bizottság rendelkezésére a megállapított saját források összegét, hogy fennállnának a rendelkezésre bocsátásra vonatkozó rendeletben előírt feltételek egyike, e tagállam nem teljesíti az uniós szabályozásból eredő kötelezettségeit. Ezenfelül a saját források rendelkezésére bocsátásával kapcsolatos bármely késedelem a az érdekelt tagállam tekintetében az egész késedelmes időszakra vonatkozó késedelmi kamatok fizetésének kötelezettségét vonja maga után.

Tekintettel arra, hogy az olasz hatóságok lényegében 6 évet késtek, mielőtt megindították volna a szóban forgó tartozás behajtására irányuló eljárásokat, és e késedelem kizárólag az olasz hatóságoknak tudható be, az Olasz Köztársaság nem állíthatja azt, hogy elfogadott minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a megállapított vámoknak megfelelő összegeket a Bizottság rendelkezésére bocsássák. Az olasz hatóságok folyamatosan megtagadták, hogy a megállapított összeget a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

A Bizottság tehát azt állítja, hogy a jelen esetben az Olasz Köztársaság nem teljesítette a saját forrásokról szóló rendelet 8. cikkéből, illetve a rendelkezésre bocsátásra vonatkozó rendelet 6., 10., 11. és 17. cikkéből (jelenleg 6., 10., 12. és 13. cikk) eredő kötelezettségeit.

(1) 94/728/EK, Euratom: Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 1994. október 31-i tanácsi határozat (HL 1994 L 293., 9. o.)

(2) 2000/597/EK, Euratom: Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i, tanácsi határozat (HL 2000 L 253., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet 3. kötet 200. o.)

(3) 2007/436/EK, Euratom: Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i tanácsi határozat (HL 2007 L 163., 17. o.)

(4) 2014/335/EU, Euratom: Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i tanácsi határozat (HL 2014 L 168., 105. o.)

(5) A Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 88/376/EGK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 1989. május 29-i 1552/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (HL 1989 L 155., 1. o.)

(6) A Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2000 L 130., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet 3. kötet 169. o.)

(7) A tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről szóló, 2014. május 26-i 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (átdolgozás) (HL 2014 L 168., 39. o.)

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/15

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Distillerie Bonollo és társai kontra Tanács

(T-431/12. sz. ügy) (1)

((„Dömping - Kínából származó borkősav behozatala - A végleges dömpingellenes vám módosítása - Részleges időközi felülvizsgálat - Megsemmisítés iránti kereset - Közvetlen és személyében való érintettség - Elfogadhatóság - A rendes érték meghatározása - Számtanilag képzett rendes érték - A módszer megváltoztatása - Egyedi elbírálás - Az 1225/2009/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése [jelenleg az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése] - A megsemmisítés joghatásainak időbeli változtatása”))

(2018/C 221/16)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Distillerie Bonollo SpA (Formigine [Olaszország]), Industria Chimica Valenzana (ICV) SpA (Borgoricco [Olaszország]), Distillerie Mazzari SpA (Sant’Agata sul Santerno [Olaszország]), Caviro Distillerie Srl (Faenza [Olaszország]), Comercial Química Sarasa SL (székhelye: Madrid [Spanyolország]) (képviselők: R. MacLean solicitor és A. Bochon ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert és B. Driessen, meghatalmazotti minőségben, segítőik kezdetben: G. Berrisch ügyvéd és N. Chesaites barrister, később: G. Berrisch és végül: N. Tuominen ügyvéd)

Az alperest támogató beavatkozók: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben: M. França és A. Stobiecka-Kuik, később: M. França és J.-F. Brakeland, meghatalmazotti minőségben), Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd (Changzhou [Kína]) (képviselők: E. Vermulst, S. Van Cutsem, F. Graafsma és J. Cornelis ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 349/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2012. június 26-i 626/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2012. L 182., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék megsemmisíti a Kínai Népköztársaságból származó borkősav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 349/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2012. június 26-i 626/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet.

2)	A Törvényszék a 626/2012 végrehajtási rendelet által kivetett dömpingellenes vámot fenntartja a Ninghai Organic Chemical Factory termékei vonatkozásában addig, amíg az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa meghozza a jelen ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

3)	A Tanács maga viseli saját költségeit, valamint a Distillerie Bonollo SpA, az Industria Chimica Valenzana (ICV) SpA, a Distillerie Mazzari SpA, a Caviro Distillerie Srl és a Comercial Química Sarasa, SL részéről felmerülő költségeket.

4)	A Bizottság maga viseli saját költségeit.

5)	A Changmao Biochemical Engineering Co. Ltd maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 366., 2012.11.24.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/16

A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – El Corte Inglés, SA kontra EUIPO – WE Brand (EW)

(T-241/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az EW európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi WE európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Az összetéveszthetőség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”))

(2018/C 221/17)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: El Corte Inglés, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselő: J. L. Rivas Zurdo ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő(k): D. Botis és J. Ivanauskas meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: WE Brand Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: R. van Oerle és L. Bekke ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a WE Brand és az El Corte Inglés közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. február 11-én hozott határozata (R 426/2015-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsának a WE Brand és az El Corte Inglés közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. február 11-én hozott határozatát (R 426/2015-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	Az EUIPO és a WE Brand Sàrl viseli, a saját költségein felül, az El Corte Inglés, SA részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 251., 2016.7.11.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/16

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – HK kontra Bizottság

(T-574/16. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselők - Nyugdíjak - Túlélő hozzátartozói nyugdíj - A biztosítás feltételei - A házasság fennállásának időtartamára vonatkozó feltétel - Élettársi viszony - A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 17. cikkének első bekezdése))

(2018/C 221/18)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: HK (képviselők: S. Rodrigues és A. Tymen ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Gattinara és F. Simonetti meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: az Európai Unió Tanács (képviselők: kezdetben M. Bauer és M. Veiga, később M. Bauer és R. Meyer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a Bizottság által hozott, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat a felperestől megtagadó határozat, és amennyiben ez szükséges, a Bizottság által hozott, a felperes panaszát elutasító határozat megsemmisítése másrészt az állítólagos vagyoni és nem vagyoni károk megtérítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék HK-t kötelezi a költségek viselésre.

3)	Az Európai Unió Tanács maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 59., 2016.2.15. (eredetileg az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke előtt F-151/15. számon nyilvántartásba vett, majd 2016.9.1-jén az Európai Unió Törvényszékéhez áttett ügy).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/17

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Málta kontra Bizottság

(T-653/16. sz. ügy) (1)

((„A dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - A Bizottság birtokában lévő dokumentumok - Valamely tagállamtól származó dokumentumok - A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító ellenőrző rendszer keretében váltott dokumentumok - Az 1224/2009/EK rendelet 113. cikke - Valamely nem kormányzati szervezet kérelme alapján történő nyilvános hozzáférés - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Indokolási kötelezettség - Lojális együttműködés - A jogalap megválasztása”))

(2018/C 221/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Máltai Köztársaság (képviselő: A. Buhagiar meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Baquero Cruz és F. Clotuche-Duvieusart meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, a Bizottság Főtitkára által 2016. július 13-án hozott azon határozat megsemmisítésére irányuló kérelem, amely határozat a Greenpeace-nek egy, Tunéziából egy máltai tonhaltenyésztő halgazdaságba irányuló, állítólag szabálytalan, élő kékúszójútonhal-szállítmánnyal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmével kapcsolatban határozott, mivel az a Greenpeace számára engedélyezi a máltai hatóságoktól származó dokumentumokhoz való hozzáférést.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság Főtitkára által 2016. július 13-án hozott, a Greenpeace-nek egy Tunéziából Máltára irányuló, állítólag szabálytalan, élő kékúszójútonhal-szállítmánnyal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmére vonatkozó határozatát annyiban, amennyiben az engedélyezi a Greenpeace számára a B. mellékletének 112–230. száma alatti dokumentumokhoz való hozzáférést.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A felek maguk viselik saját költségeiket, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatos költségeket is.

(1) HL C 428., 2016.11.21.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/18

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Gall Pharma kontra EUIPO – Pfizer (Styriagra)

(T-662/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A Styriagra európai uniós szóvédjegy bejelentése - A korábbi VIAGRA európai uniós szóvédjegy - A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása - A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése]”))

(2018/C 221/20)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Gall Pharma GmbH (Judenburg, Ausztria) (képviselők: kezdetben D. Reichelt és L. Figura, később T. Schafft ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: D. Gája és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Pfizer Inc. (New York, New York, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: V. von Bomhard és J. Fuhrmann ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Pfizer és a Gall Pharma közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. június 13-án hozott határozata (R 724/2015-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Gall Pharma GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 441., 2016.11.28.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/18

A Törvényszék 2018. május 8-i ítélete – Luxottica Group kontra EUIPO – Chen (BeyBeni)

(T-721/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A BeyBeni európai uniós ábrás védjegy bejelentése - A korábbi Ray-Ban nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - A jóhírnév sérelme - A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése]”))

(2018/C 221/21)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Luxottica Group SpA (Milánó, Olaszország) (képviselők: E. Ochoa Santamaría és I. Aparicio Martínez ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Xian Chen (Wenzhou, Kína)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Luxottica Group és X. Chen közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. június 8-án hozott határozata (R 675/2015-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsának a Luxottica Group és X. Chen közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. június 8-án hozott határozatát (R 675/2015-5. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 454., 2016.12.5.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/19

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – J-M.-E. V. e hijos kontra EUIPO – Masi (MASSI)

(T-2/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A MASSI európai uniós szóvédjegy bejelentése - A MASI korábbi nemzeti szóvédjegy - A 207/2009/EK rendelet 56. cikkének (3) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 63. cikkének (3) bekezdése] - Jogerő - A 207/2009/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 60. (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja] - A párizsi egyezmény 6a. cikke értelmében vett közismert védjegy”))

(2018/C 221/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: J-M.-E. V. e hijos, SRL (Granollers, Spanyolország) (képviselők: M. Ceballos Rodríguez és J. Güell Serra ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: S. Palmero Cabezas és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Alberto Masi (Milánó, Olaszország) (képviselők: C. Ceriani, S. Giudici és A. Ferreri ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az A. Masi et a J-M.-E. V. e hijos közötti törlési eljárással kapcsolatban 2016. október 4-én hozott határozata (R 793/2015-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsának 2016. október 4-én hozott határozatát (R 793/2015-1. sz. ügy).

2)	Az EUIPO a saját költségein felül viseli a J-M.-E. V. e hijos, SRL részéről felmerült költségeket is.

3)	Alberto Masi maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 63., 2017.2.27.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/20

A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Skyleader kontra EUIPO – Sky International (SKYLEADER)

(T-34/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - SKYLEADER európai uniós ábrás védjegy - A törlési osztály elé terjesztett bizonyítékok figyelmen kívül hagyása - A 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (2) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (2) bekezdése] - A 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja] - A 2868/95/EK rendelet 40. szabálya (5) bekezdésének d) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése]”))

(2018/C 221/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Skyleader a.s. (Ústí nad Labem, Cseh Köztársaság) (képviselő: K. Malmstedt ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Walicka meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Sky International AG (Zoug, Svájc) (képviselő: J. Barry ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Sky International és a Skyleader közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2016. november 21-én hozott határozata (R 805/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Skyleader a.s.-t kötelezi a költségek viselésére, beleértve a Sky international AG-nak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) fellebbezési tanácsa előtti eljárásban szükségszerűen felmerült költségeit is

(1) HL C 78., 2017.3.13.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/21

A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Bernard Krone Holding kontraEUIPO (Mega Liner)

(T-187/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A Mega Liner európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - Megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja] - Indokolási kötelezettség - A 207/2009/EK rendelet 75. cikkének első mondata [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése]”))

(2018/C 221/24)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bernard Krone Holding SE & Co. KG (Spelle, Németország) (képviselők: T. Weeg és K. Lüken ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: M. Fischer és W. Schramek meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Mega Liner szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2017. január 9-én hozott határozata (R 442/2016 –1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsa által 2017. január 9-én hozott határozat (R 442/2016 –1. sz. ügy) rendelkező részének 2. pontját.

2)	Az EUIPO viseli, a saját költségein felül a Bernard Krone Holding SE & Co. KG részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségeket is.

(1) HL C 161., 2017.5.22.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/21

A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Bernard Krone Holding kontraEUIPO (Coil Liner)

(T-188/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A Coil Liner európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - Megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja] - Indokolási kötelezettség - A 207/2009/EK rendelet 75. cikkének első mondata [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése]”))

(2018/C 221/25)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bernard Krone Holding SE & Co. KG (Spelle, Németország) (képviselők: T. Weeg és K. Lüken ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: M. Fischer és W. Schramek meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a Coil Liner szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2017. január 9-én hozott határozata (R 443/2016 –1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) első fellebbezési tanácsa által 2017. január 9-én hozott határozat (R 443/2016 –1. sz. ügy) rendelkező részének 2. pontját.

2)	Az EUIPO viseli, a saját költségein felül a Bernard Krone Holding SE & Co. KG részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségeket is.

(1) HL C 161., 2017.5.22.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/22

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – CeramTec kontra EUIPO – C5 Medical Werks (Egy csípőprotézis-gömbcsukló formája és egyebek)

(T-193/17., T-194/17. és T-195/17. sz. egyesített ügyek) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Európai uniós térbeli védjegy - Egy csípőprotézis-gömbcsukló formája - Egy csípőprotézis-gömbcsuklót ábrázoló európai uniós ábrás védjegy - Egy rózsaszín árnyalatból álló európai uniós védjegy - A törlési kérelmek visszavonása és a törlési eljárások lezárása - A védjegyjogosult által benyújtott fellebbezés, amelyben kéri a lezárásról szóló határozatok megsemmisítését - A fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés elfogadhatatlansága - A 207/2009/EK rendelet 59. cikke [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 67. cikke]”))

(2018/C 221/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: CeramTec GmbH (Plochingen, Németország) (képviselik kezdetben: A. Renck és E. Nicolás Gómez, később: A. Renck ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Hanf meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: C5 Medical Werks (Grand Junction, Colorado, Egyesült Államok) (képviseli: S. Naumann ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a C5 Medical Werks és a CeramTec közötti törlési eljárásokkal kapcsolatban 2017. február 15-én hozott határozatai (R 929/2016-4., R 928/2016-4. és R 930/2016-4. sz. ügyek) ellen benyújtott keresetek.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2)	A Törvényszék a CeramTec GmbH-t kötelezi saját költségei, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a C5 Medical Werks részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 161., 2017.5.22.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/23

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – SB kontra EUIPO

(T-200/17. sz. ügy) (1)

((„Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Határozott időre szóló szerződés - Meghosszabbítást mellőző határozat - Jogellenességi kifogás - Indokolási kötelezettség - Gondoskodási kötelezettség - Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés”))

(2018/C 221/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: SB (képviselő: S. Pappas ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: Tóth K. és A. Lukošiūtė meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ügyvezető igazgatója által hozott, a felperes szerződésének második meghosszabbítását megtagadó 2016. június 2-i határozat megsemmisítése, valamint az említett igazgatónak a felperes panaszát elutasító 2016. december 19-i határozatának megsemmisítése iránt az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék SB-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 178., 2017.6.6.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/23

A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Raise Conseil kontra EUIPO – Raizers (RAISE)

(T-463/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A RAISE európai uniós szóvédjegy - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség - A 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése [jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése] - A 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) és (2) bekezdése [jelenleg a 2017/1001 rendelet 59. cikkének (1) és (2) bekezdése]”))

(2018/C 221/28)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Raise Conseil (Párizs, Franciaország) (képviselők: F. Fajgenbaum és T. Lachacinski ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Hanf meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Raizers (Párizs) (képviselő: E. Fortunet ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Raizers és a Raise Conseil közötti törlési eljárással kapcsolatban 2017. május 24-én hozott határozata (R 1606/2016-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Raise Conseil-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 330., 2017.10.2.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/24

A Törvényszék 2018. április 19-i végzése – Allergopharma kontra Bizottság

(T-354/15. sz. ügy) (1)

((„Megsemmisítés iránti kereset - Állami támogatások - A bizonyos gyógyszerkészítményekre vonatkozó kötelező engedmény alól mentességet nyújtó támogatási program - A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - A személyében való érintettség hiánya - Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó aktus - Elfogadhatatlanság”))

(2018/C 221/29)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Allergopharma GmbH & Co. KG (Reinbek, Németország) (képviselők: T. Müller-Ibold és F.-C. Laprévote ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann és T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó fél: Bencard Allergie GmbH (München, Németország) (képviselő: J. Fiegler ügyvéd)

Az ügy tárgya

A Németország által a pénzügyi nehézségekkel küzdő német gyógyszeripari vállalatok számára a kötelező gyártói engedmények alóli mentesítés révén nyújtott SA.34881 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2012/CP) számú állami támogatásról szóló, 2015. március 27-i 2015/1300/EU bizottsági határozat (HL 2015. L 199., 27. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	Az Allergopharma GmbH & Co. KG viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	A Bencard Allergie GmbH maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 328., 2015.10.5.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/25

A Törvényszék 2018. április 23-i végzése – Winkler kontra Bizottság

(T-916/16. sz. ügy) (1)

((„Közszolgálat - Tisztviselők - Nemzeti nyugdíjjogosultságok átvitele - Szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat - Keresettel nem megtámadható jogi aktus - Sérelmet nem okozó aktus - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”))

(2018/C 221/30)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Bernd Winkler (Grange, Írország) (képviselő: A. Kässens ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Bohr és L. Radu Bouyon meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 270. cikkre alapított és egyrészt a Bizottság 2016. április 20-i, a felperesnek az Uniónál való szolgálatba lépését megelőzően megszerzett nyugdíjjogosultság uniós nyugdíjrendszerbe történő átvitele iránti kérelem nyomán az Európai Unió intézményeinek nyugdíjrendszerében figyelembe veendő, nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslatot tartalmazó feljegyzésének megsemmisítésére, másrészt az említett átvitel iránti kérelem kezelése során a Bizottság által elkövetett jogsértések miatt állítólag elszenvedett kár megtérítésére irányuló kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Bernd Winklert kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 46., 2017.2.13.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/25

A Törvényszék 2018. május 3-i végzése – Siberian Vodka kontra EUIPO – Schwarze und Schlichte (DIAMOND ICE)

(T-234/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - A DIAMOND ICE szóvédjegy - A korábbi DIAMOND CUT európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A megjelölések hasonlósága - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”))

(2018/C 221/31)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Siberian Vodka AG (Herisau, Svájc) (képviselő: O. Bischof ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Walicka meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Schwarze und Schlichte Markenvertrieb GmbH & Co. KG (Oelde, Németország) (képviselő: A. Zafar ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Schwarze und Schlichte Markenvertrieb és a Siberian Vodka közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. február 8-án hozott határozata (R 1171/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Siberian Vodka AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 195., 2017.6.19.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/26

A Törvényszék 2018. április 18-i végzése – Iordăchescu és társai kontra Parlament és társai

(T-298/17. sz. ügy) (1)

((Megsemmisítés iránti kereset - 2014/40/EU irányelv - Jogszabályok közelítése - A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártása, kiszerelése és értékesítése - Keresetindítási határidő - Késedelem - Kártérítési kérelem - Keresetlevél - Alaki követelmények megsértése - Elfogadhatatlanság - Hatáskör hiánya))

(2018/C 221/32)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperesek: Adrian Iordăchescu (Bukarest, Románia), Florina Iordăchescu (Bukarest), Mihaela Iordăchescu (Bukarest) és Cristinel Iordăchescu (Bukarest) (képviselő: A. Cuculis ügyvéd)

Alperesek: Európai Parlament (képviselők: L. Visaggio és C. Ionescu Dima meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: E. Karlsson és O. Segnana meghatalmazottak), Európai Bizottság (képviselők: H. Stancu és J. Tomkin meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 127., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 150., 24. o.) részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján, másrészt a felpereseket állítólagosan ért kár megtérítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Adrian Iordăchescut, Florina Iordăchescut, Mihaela Iordăchescut és Cristinel Iordăchescut kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 256., 2017.8.7.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/27

A Törvényszék elnökének 2018. május 3-i végzése – VQ kontra EKB

(T-203/18. R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés - Gazdaság- és monetáris politika - Hitelintézetek prudenciális felügyelete - Az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok - Az EKB hatáskörei - Külön felügyeleti hatáskörök - Közigazgatási szankciók - Közzététel - Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”))

(2018/C 221/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: VQ (képviselő: G. Cahill ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank (EKB) (képviselők: E. Koupepidou, E. Yoo és M. Puidokas meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 278. cikken és az EUMSZ 279. cikken alapuló, az EKB Kormányzótanácsának egy pénzügyi szankcióról és annak az EKB honlapján való közzétételéről szóló, 2018. március 14-i ECB-SSM-2018-ESSAB-4, SNC-2016-0026 határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/27

A Törvényszék elnökének 2018. május 4-i végzése – Czarnecki kontra Parlament

(T-230/18. R. sz. ügy)

((„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Intézményi jog - Az Európai Parlament alelnöke - Egy alelnök megbízatásának visszavonására vonatkozó parlamenti határozat - Ideiglenes intézkedések iránti kérelem - Meghagyás - Elfogadhatatlanság”))

(2018/C 221/34)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ryszard Czarnecki (Varsó, Lengyelország) (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: N. Görlitz és S. Alonso de León meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Egyrészt a felperes parlamenti alelnöki megbízatásának idő előtti visszavonását jóváhagyó, 2018. február 7-i európai parlamenti határozat végrehajtásának felfüggesztése, másrészt a Parlament arra való kötelezése iránt az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem, hogy tartsa fenn a felperes parlamenti alelnöki megbízatását.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/28

2018. március 14-én benyújtott kereset – Abaco Energy és társai kontra Bizottság

(T-186/18. sz. ügy)

(2018/C 221/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Abaco Energy, SA (Madrid, Spnyolország) és 1 660 társa (képviselők: P. Holtrop, P. Kuypers és M. de Wit ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az SA.40348 (2015/NN) ügyben 2017. november 10-én hozott, a megújuló energiaforrások, kapcsolt energiatermelés vagy hulladék felhasználásával történő villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatásról szóló C(2017) 7384 final európai bizottsági határozatot; (1)

—	kötelezze a Bizottságot, hogy az uniós joggal összhangban folytasson le külön-külön értékelést a korábbi programra és a jelenlegi programra vonatkozóan;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: a Bizottság megsértette a gondossági kötelezettségét.

—

A Bizottság köteles megfelelő szakértelemmel ellátni a Szerződések értelmében rá háruló feladatokat. A Bizottságnak megvolt a lehetősége arra, továbbá a rendelkezésére álltak az ahhoz szükséges információk és erőforrások, hogy a határozat meghozatala során elvégzett értékelésének részeként, továbbá ahogyan azt a jogszabályok megkövetelik, értékelje a korábbi programot. A Bizottság a Szerződések értelmében vele szemben előírt követelmények megsértésével elmulasztott eleget tenni e kötelezettségnek, amennyiben elmulasztotta lefolytatni a korábbi program önálló vizsgálatát.

Második jogalap: nyilvánvaló ténybeli hiba.

—

A Bizottság nyilvánvaló ténybeli hibát követett el, amikor megállapította, hogy a korábbi program beolvadt a jelenlegi programba. Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen beolvadásra nem került sor, ehelyett pedig minden lényeges időpontban két teljesen különálló program létezett, amelyeket külön-külön kellett értékelni annak eldöntéséhez, hogy megfelelnek-e az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak.

Harmadik jogalap: nyilvánvalóan téves jogalkalmazás.

—

A Bizottság elmulasztotta helyesen alkalmazni a megfelelő, kötelező erővel rendelkező bizottsági iránymutatásokat, ezáltal pedig az uniós jogot megsértve járt el. Ezenkívül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy mivel álláspontja szerint a korábbi program beolvadt a jelenlegi programba, a korábbi programot nem volt szükséges értékelni. A felperesek azt állítják, hogy a Bizottság ennek megállapításával az uniós jogot megsértve járt el.

Negyedik jogalap: elégtelen indokolás.

—

A Bizottság nem szolgált olyan kielégítő indokolással, amely lehetővé tette volna a felperesek számára annak megértését, hogy a Bizottság milyen alapon fogadta el a határozatot. A határozatból nem világos, hogy i. a Bizottság milyen alapon állapította meg, hogy a korábbi program beolvadt a jelenlegi programba, ii. valamely programnak egy másik programba történő beolvadása milyen alapon teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy az első program megfelel-e az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak. Mindkét esetben olyan kulcsfontosságú megállapításról volt szó, amely a határozatnak a Bizottság általi elfogadásához vezetett. Következésképpen a felpereseket megfosztották azon alapvető joguktól, hogy olyan határozathoz jussanak, amely lehetővé teszi számukra annak megértését, hogy a Bizottság hogyan és miért jutott a határozatban kifejtett következtetésekre.

Ötödik jogalap: hatáskörrel való visszaélés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértése.

—

A Bizottság az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének (1) bekezdése értelmében köteles a határozatban pártatlanul és tisztességesen elbírálni a felperesek érdekeit. A Bizottság megsértette ezt a kötelezettséget azáltal, hogy a Bizottság és Spanyolország érdekeit helytelen módon a felperesek érdekei fölé helyezte.

Hatodik jogalap: az arányosság elvének megsértése.

—	A Bizottság figyelmen kívül hagyta a felperesek érdekeit, amikor nem folytatta le a korábbi program önálló értékelését, ezáltal megsértve az arányosság elvét.

(1) HL 2017. C 442., 1. o.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/29

2018. április 11-én benyújtott kereset – PV kontra Bizottság

(T-224/18. sz. ügy)

(2018/C 221/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PV (képviselő: Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

ennek megfelelően az alábbiak szerint rendelkezzen:

—	egyesítse a jelen keresetet a folyamatban lévő T-786/16. sz. üggyel az összefüggés elvének és az Európai Unió Törvényszéke egységes szerkezetbe foglalt, 2015. március 4-i eljárási szabályzata 68. cikkének megfelelően;

—	tekintse a lelki zaklatást bizonyítottnak, és állapítsa meg a „hamis közokiratok” felhasználását, valamint hogy az uniós jogrend nem tűrheti el az ilyen szabálytalanságokat;

—	semmisítse meg a CMS 17/025 fegyelmi eljárást annak minden vetületét tekintve, és semmisítse meg az R/8/18 panasz alapjául szolgáló határozatot;

—	semmisítse meg a felperes munkabérének 2017. október 1-től számított „lenullázásáról” szóló határozatot;

—	lelki zaklatás és munkaképtelenség okán semmisítse meg a felperest a 2016. naptári évre vonatkozó értékelésen való részvételre kötelező határozatot, valamint az R/502/17 panaszt elutasító, 2018. március 16-i határozatot;

—	lelki zaklatás okán semmisítse meg a felperest a 2017. naptári évre vonatkozó értékelésen való részvételre kötelező határozatot, és semmisítse meg az R/121/18 panasz alapjául szolgáló határozatot;

—	semmisítse meg a felperes Tolmácsolási Főigazgatósághoz történő átcsoportosítását – a legalapvetőbb gondoskodási kötelezettség elvét megsértve – elrendelő és a R/413/17 panaszt elutasító, 2018. január 15-i határozatot;

—

semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság ([X]) 2017. szeptember 12-i határozatát, amely a felperesnek 2016. augusztus 1-jétől2017. szeptember 30-ig terjedő időszakban meg nem fizetett munkabérnek megfelelő 42 704,74 euróról szóló ABAC 324170991. sz., 2017. július 20-i terhelési értesítő ellentételezéséről, valamint a 2018. március 9-i R/482/17 panasz elutasításáról határozott;

és az EUMSZ 340. cikk alapján ítélje meg az alábbi kártérítést:

—	rendelje el a megtámadott határozatokból eredő nem vagyoni károk megtérítéseként 98 000 euró megfizetését;

—

a vagyoni károk megtérítéseként rendelje el:

—	vagy a 2017. október 1. és 2018. április 30. közötti időszakra vonatkozó bérhátraléknak megfelelő 23 190,44 euró megfizetését, amennyiben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a felperes a munkabér teljes egészére jogosult;

—	vagy pedig a 2017. október 1. és 2018. április 30. közötti időszakra vonatkozó bérhátraléknak megfelelő 7 612,87 euró megfizetését, amennyiben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a felperes csupán a Bizottságtól kapott munkabér és a magánszférában szerzett jövedelem közötti különbözetre jogosult;

—	végeredményben rendelje el vagy a 121 990,44 euró, vagy pedig a 105 612,87 euró összegű teljes kártérítés megfizetését, melyet a teljes kifizetésig késedelmi kamat terhel;

mindenesetre:

—	az alperest kötelezze valamennyi költség megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1. cikkének, 3. cikkének, 4. cikkének és 31. cikke (1) bekezdésének megsértésén, valamint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 1e. cikke (2) bekezdésének és a lelki zaklatás tilalmára vonatkozó 12a. cikkének megsértésén alapul.

A második jogalap a személyzeti szabályzat jogellenes cselekmények elkövetésének tilalmáról szóló 21a., 22b. és 23. cikkének megsértésén alapul, különösen mivel a felperest kötelezték a 2016. évre vonatkozó értékelésen való részvételre, holott munkaképtelenség és a jogviszony megszűnése miatt 2016. augusztus 1-jétől nem végzett munkát.

3.	A harmadik jogalap a Chartája 41. cikkének és a személyzeti szabályzat közvetlen összeférhetetlenségre vonatkozó 11a. cikkének megsértésén alapul.

4.	A negyedik jogalap a gondoskodási és segítségnyújtási kötelezettségnek a felperes Tolmácsolási Főigazgatósághoz való átcsoportosítására vonatkozó határozattal történő megsértésén alapul.

5.	Az ötödik jogalap a nemteljesítési kifogás jogelvén és a törvényesség elvén alapul.

6.	A hatodik jogalap a személyzeti szabályzat IX. mellékletében foglalt 9. cikke 3. pontjának és a ne bis in idem jogelvnek a felperessel szemben indított CMS 17/025 fegyelmi eljárásban történő megsértésén alapul.

7.	A hetedik jogalap a Charta 41. cikke (1) bekezdésének, konkrétan a fent említett fegyelmi eljárás észszerű határidőben történő intézésének megsértésén alapul.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/31

2018. április 1-jén benyújtott kereset – Manéa kontra CdT

(T-225/18. sz. ügy)

(2018/C 221/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Camelia Manéa (Echternach, Luxemburg) (képviselő: M.-A. Lucas ügyvéd)

Alperes: Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának azon 2017. május 29-i határozatát, hogy 2015. november 12-i hatállyal nem hosszabbítja meg a felperes ideiglenes alkalmazottként való foglalkoztatására vonatkozó határozott idejű munkaszerződését, amely 2016. január 31-én lejárt;

—

kötelezze a CdT-t 2019. január 1-jei hatállyal a felperes ideiglenes alkalmazottként való ismételt felvételére, illetve amennyiben ez lehetetlennek bizonyul, kötelezze az alperest a határozatlan idejű munkaviszony elvesztéséből eredő vagyoni kár és nem vagyoni kár megtérítéseként azon díjazásnak megfelelő összeg megtérítésére, amelyben akkor részesült volna, ha továbbra is a CdT szolgálatában maradt volna négy évig, csökkentve adott esetben azokkal a díjazásokkal, illetve ellátásokkal, amelyeket egyébként kapott volna és amelyeket a közösségi nyugdíjbiztosítási rendszerbe kell befizetni;

—

kötelezze a CdT-t, hogy a 2015. november 12-i határozatból eredő nem vagyoni és vagyoni károk megtérítéseként fizessen neki 11 136 euró összeget nem vagyoni kártérítés címén, 12 000 euró összeget a díjazás elvesztése miatt, valamint 9 674 euró összeget a segítségnyújtással kapcsolatos költségek címén;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, a felperesnek a visszavont aktus előtt fennálló jogi helyzetébe való visszahelyezésére irányuló kötelezettség megsértésére, ténybeli hibákra, nyilvánvaló értékelési hibákra, illetve az elégtelen indokolásra, valamint a szolgálat érdekének annyiban történő megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felperes szerződése 2016. január 31. utánra történő meghosszabbításának mellőzésére vonatkozó új határozat olyan tényezőkön alapult, amelyek – az e határozatban foglaltaktól eltérően – nem álltak fenn akkor, amikor a szerződés meghosszabbításának kérdése 2015 novemberében felmerült.

A második, elsősorban az igazgatási tanács által meghatározott személyzeti politika megsértésére alapított jogalap, amennyiben a szerződés meghosszabbításának mellőzésére vonatkozó határozatban úgy vélték, hogy a szolgálat érdekét az képezi, ha az ideiglenes alkalmazottak szerződéses alkalmazottakkal való felváltására irányuló politikát hajtanak végre. Másodsorban ez a jogalap azon az értékelési hibán alapul, amely miatt úgy vélték, hogy a felperesnek egy szerződéses alkalmazottal való felváltását a Fordítástámogatási Osztály átszervezése igazolja, harmadsorban pedig azon a ténybeli hibán, amely miatt úgy vélték, hogy ez a helyzet.

A harmadik, téves jogalkalmazásra, nyilvánvaló értékelési hibára és/vagy elégtelen indokolásra alapított jogalap, amennyiben visszaható hatállyal és pusztán a szolgálat érdekére hivatkozva úgy határoztak, hogy nem hosszabbítják meg a felperes szerződését, ahelyett, hogy kártérítést fizettek volna számára, miközben – a felperes álláspontja szerint – a visszavont aktus kijavítása lehetetlen, illetve különösen nehéz volt. Ráadásul ez a határozat nem szükséges az intézkedés által elérni kívánt célkitűzések megvalósításához, nem minősül az ügy körülményei teljes felülvizsgálatának, sérti a bizalomvédelem elvét, és a határozat miatt továbbra is fennáll az eredeti határozatban szereplő más szabálytalanságokból eredő károk megtérítésére irányuló kötelezettség.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/32

2018. április 9-én benyújtott kereset – Martini-Sportswear kontra EUIPO – Olympique de Marseille (M)

(T-237/18. sz. ügy)

(2018/C 221/38)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Martini-Sportswear GmbH (Annaberg, Ausztria) (képviselő: W. Lang ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Olympique de Marseille SASP (Marseille, Franciaország).

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: az Európai Uniót megjelölő M nemzetközi ábrás védjegy – 1 238 066. sz., az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2018. január 29-én hozott határozata (R 1755/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a felszólalási osztály 2017. május 25-i határozatát;

—	változtassa meg a megtámadott határozatot oly módon, hogy utasítsa el a felszólalást;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	A 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/33

2018. április 23-án benyújtott kereset – IFSUA kontra Tanács

(T-251/18. sz. ügy)

(2018/C 221/39)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: International Forum for Sustainable Underwater Activities (IFSUA) (Barcelona, Spanyolország) (képviselő: T. Gui Mori ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének utolsó tagmondatában foglaltak alapján a közvetlenül érintett felperes IFSUA azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a 2018. január 23-i tanácsi (EU) rendelet (2018. január 31-i HL) 2. cikkének (2) bekezdését, valamint 9. cikkének (4) és (5) bekezdését – e rendelkezések elválaszthatóságára vonatkozó egyértelmű kritérium alapján –, mivel e rendelet korlátozó intézkedéseket és a hobbihorgászati lehetőségekre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket (TAC) végrehajtó „rendeleti jellegű aktus”.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset tárgya az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet, (1) amelynek részleges megsemmisítését kérik.

E tekintetben a felperes kifejti, hogy a fent említett rendelkezések megsemmisítését annyiban kéri, amennyiben az említett rendelkezéseknek a – közös halászati politika részét nem képező – hobbihorgászat különböző módjaira való alkalmazása a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászatának kizárólag a mélytengeri halászok számára való teljes megtiltását feltételezi, veszélyeztetve ezzel a tevékenység, a sport és az ágazati ipar túlélését.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 2. cikke (5) bekezdésének, a 3. cikke (1) bekezdése d) pontjának, a 4. cikke (2) bekezdése d) pontjának, valamint a 6. cikke d) és e) pontjának megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott rendelkezések a farkassügér mélytengeri hobbi- és horgászatát közvetlenül tiltó intézkedéseknek minősülnek, és a Tanács nem rendelkezik akár megosztott hatáskörrel sem e tekintetben.

2.	A második jogalap szerint az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, valamint 9. cikkének (4) és (5) bekezdése sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel azok egyértelműen kívül esnek a ráruházott hatáskörökön, és eltérnek azok történeti fejlődésétől.

A harmadik jogalap értelmében az (EU) 2018/120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, valamint 9. cikkének (4) és (5) bekezdése sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikkében megfogalmazott egyenlőség elvét és hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel ugyanazon, a farkassügér halászati lehetőségeit szabályozó végrehajtási aktusban különböző kritériumokat alkalmaz a kereskedelmi és a hobbihorgászatra vonatkozó rendelkezésekre. Szigorúan véve egyik kategória sem összehasonlítható akként, hogy azokra ugyanazon intézkedéscsomag vonatkozzon.

A negyedik jogalap értelmében az (EU) 2018/120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, valamint 9. cikkének (4) és (5) bekezdése sérti az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdésének végrehajtásával összefüggésben az arányosság elvét. E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a jelen jogvita tárgyát képező rendeletben a farkassügér halászati lehetőségeinek a kereskedelmi és hobbihorgászat vonatkozásában való meghatározása az északi állomány halászati mortalitásának csökkentésére irányuló célt szolgálja, hogy ezáltal lehetővé válhasson a biomassza kismértékű növekedése, és e célkitűzés elérhető a farkassügér mélytengeri halászatának teljes tiltásánál kevésbé korlátozó céllal. E jogalap keretében a felperes az Európai Unió Alapjogi Chartája 12., 16., 37. és 52. cikkének megsértésére is hivatkozik.

(1) Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról szóló, 2018. január 23-i (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (HL 2018. L 27., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 90., 112. o.).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/34

2018. április 24-én benyújtott kereset – Iberpotash kontra Bizottság

(T-257/18. sz. ügy)

(2018/C 221/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Iberpotash, SA (Súria, Spanyolország) (képviselők: N. Niejahr és B. Hoorelbeke ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Spanyolország által az Iberpotash javára nyújtott SA.35818 (2016/C) (ex 2015/NN) (ex 2012/CP) számú állami támogatásról szóló, 2017. augusztus 31-i (EU) 2018/118 bizottsági határozatot (az értesítés a C(2017) 5877. számú dokumentummal történt); (1)

—

másodlagosan:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy az 1. intézkedés állami támogatást tartalmaz, és elrendeli annak a felperestől kamatokkal együtt való visszatéríttetését; és/vagy

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben a felperes által kapott jogellenes, de a belső piaccal összeegyeztethető, a 4. intézkedésben foglalt támogatás összegét 3 902 461,30 euróban, a felperestől kamatokkal együtt visszatéríttetendő jogellenes támogatás összegét pedig 3 958 109,70 euróban állapítja meg;

—	kötelezze a Bizottságot saját költségeinek, valamint a felperes jelen eljárással kapcsolatos költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor megállapította, hogy az 1. intézkedés állami források átruházásával jár.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor megállapította, hogy az 1. intézkedés a felperesnek szelektív gazdasági előnyt nyújt. Másodlagosan a felperes azt állítja, hogy a Bizottság az eljárási rendelet (2) 16. cikkének (1) bekezdését megsértve nem határozta meg megfelelően az 1. intézkedésből állítólag eredő jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás összegét.

3.	A másodlagosan felhozott harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság az 1. intézkedés vonatkozásában megsértette az eljárási rendelet 16. cikkének (1) bekezdését, amikor elrendelte a visszatéríttetést, mivel e visszatéríttetés sérti a felperes jogos bizalmát és/vagy a jogbiztonság elvét.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amikor megállapította, hogy a 4. intézkedés a felperesnek szelektív gazdasági előnyt nyújt.

5.	A másodlagosan felhozott ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az eljárási rendelet 16. cikkének (1) bekezdését, mivel nem határozta meg megfelelően a 4. intézkedésből állítólag eredő jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás összegét.

(1) HL 2018. L 28., 25. o.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/35

2018. április 23-án benyújtott kereset – Zakłady Chemiczne „Siarkopol” Tarnobrzeg kontra EUIPO – EuroChem Agro (Unifoska)

(T-259/18. sz. ügy)

(2018/C 221/41)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Zakłady Chemiczne „Siarkopol” Tarnobrzeg sp. z o.o. (Tarnobrzeg, Lengyelország) (képviselő: M. Kondrat ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: EuroChem Agro GmbH (Mannheim, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: Unifoska európai uniós szóvédjegy – 015017841 sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2018. február 7-én hozott határozata (R 1503/2017-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és utalja vissza az ügyet az EUIPO elé újbóli elbírálás céljából; vagy

—	változtassa meg a megtámadott határozatot annak kimondásával, hogy nem állnak fenn viszonylagos kizáró okok a 015017841 sz. Unifoska európai uniós védjegynek az 1. osztályba tartozó valamennyi áru vonatkozásában történő lajstromozásával szemben, és hogy a védjegy lajstromozható.

—	rendelje el a felperes költségeinek megtérítését.

Jogalapok

—	A 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	a bizalomvédelem elvének és a jogbiztonság elvének megsértése.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/36

2018. április 27-én benyújtott kereset – EBM Technologies kontra EUIPO (MobiPACS)

(T-272/18. sz. ügy)

(2018/C 221/43)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: EBM Technologies Inc. (Tajpej, Tajvan) (képviselők: J. Liesegang, M. Jost és N. Lang ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: a „MobiPACS” európai uniós szóvédjegy – 16 400 061. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2018. február 19-én hozott határozata (R 2145/2017-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke (1) bekezdése és 7. cikke (1) bekezdése b) pontja összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megsértése.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/37

2018. május 4-én benyújtott kereset – Nemius Group kontra EUIPO (DENTALDISK)

(T-278/18. sz. ügy)

(2018/C 221/44)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Nemius Group GmbH (Obertshausen, Németország) (képviselő: C. Bildhäuser ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: a „DENTALDISK” európai uniós szóvédjegy – 15 804 024. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2018. január 30-án hozott határozata (R 741/2017-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, amennyiben az EUIPO elutasította a védjegybejelentést a 10. és a 35. osztály vonatkozásában, amely osztályok vonatkozásában a védjegybejelentést úgyszintén meg kell hirdetni;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontja és 7. cikke (2) bekezdése összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megsértése.

25.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 221/38

A T-799/17. sz. ügyre vonatkozóan a Hivatalos Lapban megjelent közlemény helyesbítése

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 42., 2018. február 5., 40. o. )

(2018/C 221/45)

A T-799/17. sz. Scania és társai kontra Bizottság ügyre vonatkozóan a HL-ben megjelent közlemény szövege helyesen a következő:

„2017. december 11-én benyújtott kereset – Scania és társai kontra Bizottság

(T-799/17. sz. ügy)

(2018/C 042/56)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Scania AB (Södertälje, Svédország), Scania CV AB (Södertälje) és Scania Deutschland GmbH (Koblenz, Németország) (képviselők: D. Arts, F. Miotto, C. Pommiès, K. Schillemans, C. Langenius, L. Ulrichs és P. Hammarskiöld ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	fogadjon el az eljárási szabályzat 88. cikkének (1) bekezdése és 89. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján pervezetési intézkedést, amelynek keretében felhívja a Bizottságot arra, hogy tegye hozzáférhetővé a DAF és az Iveco által a kifogásközlésre vonatkozóan tett írásbeli észrevételeket;

—	semmisítse meg az Európai Bizottság 2017. szeptember 27-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban hozott határozatát (AT.39824 – Tehergépjárművek) (a továbbiakban: megtámadott határozat);

—	másodlagosan részben semmisítse meg a megtámadott határozatot, és a felperesekre kiszabott bírságot mérsékelje az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján;

—	mindenesetre helyettesítse a Bizottság értékelését a saját értékelésével a bírság összege tekintetében, és az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján mérsékelje a felperesekre kiszabott bírságot; valamint

—	az eljárási szabályzat 134. cikke alapján a Bizottságot kötelezze arra, hogy a költségeket viselje.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat sérti a felpereseknek a védelemhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdéséből származó jogát, az 1/2003 rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdését, az uniós intézményeknek a pártatlan vizsgálat lefolytatására vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének (1) bekezdéséből származó kötelezettségét, valamint az ártatlanság vélelmét, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (1) bekezdése ír elő.

A második jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a Bizottság megsértette az 1/2003 rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdését, és a Charta 48. cikkének (2) bekezdését azáltal, hogy a Scaniával szemben megtagadta az azon új, esetlegesen felmentő bizonyítékhoz való hozzáférést, amelyet a DAF és az Iveco által a kifogásközlésre vonatkozóan előterjesztett észrevételek tartalmaztak.

3.	A harmadik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel azt állapítja meg, hogy a Test & Drive körön belüli információcsere jogsértésnek minősül.

A negyedik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 296. cikket, mivel következetlen indokolást tartalmaz a kibocsátási technológiák piacán való bevezetés tekintetében fennálló állítólagos megállapodás vagy összehangolt magatartás tekintetében, és tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel azt állapítja meg, hogy a felperesek tekintetében megállapodás vagy összehangolt magatartás állt fenn a kibocsátási technológiák piacán való bevezetés időzítését érintően.

5.	Az ötödik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel a német körön belüli információcserét tévesen »cél általi« jogsértésnek minősíti.

A hatodik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel azáltal, hogy a német kört érintő jogsértés terjedelmét az egész EGT-re kiterjedőként határozza meg, nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz a tények és a jogi minősítés tekintetében.

A hetedik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel annak megállapítása miatt, hogy az azonosított magatartás egyetlen és folyamatos jogsértésnek minősül, és azon következtetés levonása miatt, hogy a felperesek e tekintetben felelősek, nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz a tények és a jogi minősítés tekintetében.

A nyolcadik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat tévesen alkalmazza az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, valamint az 1/2003 rendelet 25. cikkét, mivel olyan magatartás tekintetében szab ki bírságot, amely elévült, és mivel mindenesetre nem veszi figyelembe, hogy a magatartás nem volt folyamatos.

9.	A kilencedik jogalap, amelyet a felperesek arra alapítanak, hogy a megtámadott határozat sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét a bírság mértéke tekintetében, és a Bíróságnak mindenesetre csökkentenie kell a bírságot az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján.”

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 221

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. június 25.

Tartalom		Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2018/C 221/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2018/C 221/02	C-24/18. sz. ügy: A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2018. január 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bán István kontra KP 2000 Kft., Kovács Edit	2
2018/C 221/03	C-75/18. sz. ügy: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága	2
2018/C 221/04	C-126/18. sz. ügy: A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága	3
2018/C 221/05	C-173/18. sz. ügy: A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. március 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FS kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága	5
2018/C 221/06	C-183/18. sz. ügy: A Sąd Rejonowy Gdańsk–Południe w Gdańsku (Lengyelország) által 2018. március 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Centraal Justitieel Incassobureau, Ministerie van Veiligheid en Justitie (CJIB) kontra Bank BGŻ BNP Paribas S.A. w Gdańsku	5
2018/C 221/07	C-189/18. sz. ügy: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018.március 13-ánbenyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Glencore Agriculture Hungary Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága	6
2018/C 221/08	C-195/18. sz. ügy: A Sąd Okręgowy w Piotrkowie Trybunalskim (Lengyelország) által 2018. március 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – B. S. elleni büntetőeljárás	7
2018/C 221/09	C-220/18. sz. ügy: A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (Németország) által 2018. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ML	8
2018/C 221/10	C-222/18. sz. ügy: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2018. március 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – VIPA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kontra Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet	9
2018/C 221/11	C-231/18. sz. ügy: Az Oberlandesgericht Oldenburg (Németország) által 2018. április 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az NK-val szemben kiszabott pénzbírságra irányuló eljárás	10
2018/C 221/12	C-259/18. sz. ügy: A Juzgado de lo Mercantil de Madrid (Spanyolország) által 2018. április 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Sociedad Estatal Correos y Telégrafos S.A. kontra Asendia Spain, S.L.U.	11
2018/C 221/13	C-272/18. sz. ügy: Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2018. április 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verein für Konsumenteninformation kontra TVP Treuhand- und Verwaltungsgesellschaft für Publikumsfonds mbH & Co KG	11
2018/C 221/14	C-275/18. sz. ügy: A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2018. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Milan Vinš kontra Odvolací finanční ředitelství	12
2018/C 221/15	C-304/18. sz. ügy: 2018. május 4-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság	13
	Törvényszék
2018/C 221/16	T-431/12. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Distillerie Bonollo és társai kontra Tanács (Dömping — Kínából származó borkősav behozatala — A végleges dömpingellenes vám módosítása — Részleges időközi felülvizsgálat — Megsemmisítés iránti kereset — Közvetlen és személyében való érintettség — Elfogadhatóság — A rendes érték meghatározása — Számtanilag képzett rendes érték — A módszer megváltoztatása — Egyedi elbírálás — Az 1225/2009/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése [jelenleg az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése] — A megsemmisítés joghatásainak időbeli változtatása)	15
2018/C 221/17	T-241/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – El Corte Inglés, SA kontra EUIPO – WE Brand (EW) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — Az EW európai uniós ábrás védjegy bejelentése — A korábbi WE európai uniós szóvédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Az összetéveszthetőség hiánya — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja])	16
2018/C 221/18	T-574/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – HK kontra Bizottság (Közszolgálat — Tisztviselők — Nyugdíjak — Túlélő hozzátartozói nyugdíj — A biztosítás feltételei — A házasság fennállásának időtartamára vonatkozó feltétel — Élettársi viszony — A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 17. cikkének első bekezdése)	16
2018/C 221/19	T-653/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Málta kontra Bizottság (A dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — A Bizottság birtokában lévő dokumentumok — Valamely tagállamtól származó dokumentumok — A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító ellenőrző rendszer keretében váltott dokumentumok — Az 1224/2009/EK rendelet 113. cikke — Valamely nem kormányzati szervezet kérelme alapján történő nyilvános hozzáférés — Megsemmisítés iránti kereset — Elfogadhatóság — Indokolási kötelezettség — Lojális együttműködés — A jogalap megválasztása)	17
2018/C 221/20	T-662/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Gall Pharma kontra EUIPO – Pfizer (Styriagra) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A Styriagra európai uniós szóvédjegy bejelentése — A korábbi VIAGRA európai uniós szóvédjegy — A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása — A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése])	18
2018/C 221/21	T-721/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 8-i ítélete – Luxottica Group kontra EUIPO – Chen (BeyBeni) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — A BeyBeni európai uniós ábrás védjegy bejelentése — A korábbi Ray-Ban nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — A jóhírnév sérelme — A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése])	18
2018/C 221/22	T-2/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – J-M.-E. V. e hijos kontra EUIPO – Masi (MASSI) (Európai uniós védjegy — Törlési eljárás — A MASSI európai uniós szóvédjegy bejelentése — A MASI korábbi nemzeti szóvédjegy — A 207/2009/EK rendelet 56. cikkének (3) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 63. cikkének (3) bekezdése] — Jogerő — A 207/2009/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 60. (1) bekezdésének a) pontja, valamint 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja] — A párizsi egyezmény 6a. cikke értelmében vett közismert védjegy)	19
2018/C 221/23	T-34/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Skyleader kontra EUIPO – Sky International (SKYLEADER) (Európai uniós védjegy — Megszűnés megállapítása iránti eljárás — SKYLEADER európai uniós ábrás védjegy — A törlési osztály elé terjesztett bizonyítékok figyelmen kívül hagyása — A 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (2) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (2) bekezdése] — A 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja] — A 2868/95/EK rendelet 40. szabálya (5) bekezdésének d) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése])	20
2018/C 221/24	T-187/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Bernard Krone Holding kontraEUIPO (Mega Liner) (Európai uniós védjegy — A Mega Liner európai uniós szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró okok — Leíró jelleg — Megkülönböztető képesség hiánya — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja] — Indokolási kötelezettség — A 207/2009/EK rendelet 75. cikkének első mondata [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése])	21
2018/C 221/25	T-188/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 4-i ítélete – Bernard Krone Holding kontraEUIPO (Coil Liner) (Európai uniós védjegy — A Coil Liner európai uniós szóvédjegy bejelentése — Feltétlen kizáró okok — Leíró jelleg — Megkülönböztető képesség hiánya — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja] — Indokolási kötelezettség — A 207/2009/EK rendelet 75. cikkének első mondata [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése])	21
2018/C 221/26	T-193/17., T-194/17. és T-195/17. sz. egyesített ügyek: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – CeramTec kontra EUIPO – C5 Medical Werks (Egy csípőprotézis-gömbcsukló formája és egyebek) (Európai uniós védjegy — Törlési eljárás — Európai uniós térbeli védjegy — Egy csípőprotézis-gömbcsukló formája — Egy csípőprotézis-gömbcsuklót ábrázoló európai uniós ábrás védjegy — Egy rózsaszín árnyalatból álló európai uniós védjegy — A törlési kérelmek visszavonása és a törlési eljárások lezárása — A védjegyjogosult által benyújtott fellebbezés, amelyben kéri a lezárásról szóló határozatok megsemmisítését — A fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés elfogadhatatlansága — A 207/2009/EK rendelet 59. cikke [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 67. cikke])	22
2018/C 221/27	T-200/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – SB kontra EUIPO (Közszolgálat — Ideiglenes alkalmazottak — Határozott időre szóló szerződés — Meghosszabbítást mellőző határozat — Jogellenességi kifogás — Indokolási kötelezettség — Gondoskodási kötelezettség — Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés)	23
2018/C 221/28	T-463/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete – Raise Conseil kontra EUIPO – Raizers (RAISE) (Európai uniós védjegy — Törlési eljárás — A RAISE európai uniós szóvédjegy — Feltétlen kizáró ok — Megkülönböztető képesség — A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja] — A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség — A 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése [jelenleg a 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése] — A 207/2009 rendelet 52. cikkének (1) és (2) bekezdése [jelenleg a 2017/1001 rendelet 59. cikkének (1) és (2) bekezdése])	23
2018/C 221/29	T-354/15. sz. ügy: A Törvényszék 2018. április 19-i végzése – Allergopharma kontra Bizottság (Megsemmisítés iránti kereset — Állami támogatások — A bizonyos gyógyszerkészítményekre vonatkozó kötelező engedmény alól mentességet nyújtó támogatási program — A támogatási programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat — A személyében való érintettség hiánya — Végrehajtási intézkedéseket maga után vonó aktus — Elfogadhatatlanság)	24
2018/C 221/30	T-916/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. április 23-i végzése – Winkler kontra Bizottság (Közszolgálat — Tisztviselők — Nemzeti nyugdíjjogosultságok átvitele — Szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat — Keresettel nem megtámadható jogi aktus — Sérelmet nem okozó aktus — Nyilvánvaló elfogadhatatlanság)	25
2018/C 221/31	T-234/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. május 3-i végzése – Siberian Vodka kontra EUIPO – Schwarze und Schlichte (DIAMOND ICE) (Európai uniós védjegy — Felszólalási eljárás — Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás — A DIAMOND ICE szóvédjegy — A korábbi DIAMOND CUT európai uniós szóvédjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség — A megjelölések hasonlósága — A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] — Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset)	25
2018/C 221/32	T-298/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. április 18-i végzése – Iordăchescu és társai kontra Parlament és társai (Megsemmisítés iránti kereset — 2014/40/EU irányelv — Jogszabályok közelítése — A dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártása, kiszerelése és értékesítése — Keresetindítási határidő — Késedelem — Kártérítési kérelem — Keresetlevél — Alaki követelmények megsértése — Elfogadhatatlanság — Hatáskör hiánya)	26
2018/C 221/33	T-203/18. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2018. május 3-i végzése – VQ kontra EKB (Ideiglenes intézkedés — Gazdaság- és monetáris politika — Hitelintézetek prudenciális felügyelete — Az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok — Az EKB hatáskörei — Külön felügyeleti hatáskörök — Közigazgatási szankciók — Közzététel — Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem — A sürgősség hiánya)	27
2018/C 221/34	T-230/18. R. sz. ügy: A Törvényszék elnökének 2018. május 4-i végzése – Czarnecki kontra Parlament (Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — Intézményi jog — Az Európai Parlament alelnöke — Egy alelnök megbízatásának visszavonására vonatkozó parlamenti határozat — Ideiglenes intézkedések iránti kérelem — Meghagyás — Elfogadhatatlanság)	27
2018/C 221/35	T-186/18. sz. ügy: 2018. március 14-én benyújtott kereset – Abaco Energy és társai kontra Bizottság	28
2018/C 221/36	T-224/18. sz. ügy: 2018. április 11-én benyújtott kereset – PV kontra Bizottság	29
2018/C 221/37	T-225/18. sz. ügy: 2018. április 1-jén benyújtott kereset – Manéa kontra CdT	31
2018/C 221/38	T-237/18. sz. ügy: 2018. április 9-én benyújtott kereset – Martini-Sportswear kontra EUIPO – Olympique de Marseille (M)	32
2018/C 221/39	T-251/18. sz. ügy: 2018. április 23-án benyújtott kereset – IFSUA kontra Tanács	33
2018/C 221/40	T-257/18. sz. ügy: 2018. április 24-én benyújtott kereset – Iberpotash kontra Bizottság	34
2018/C 221/41	T-259/18. sz. ügy: 2018. április 23-án benyújtott kereset – Zakłady Chemiczne Siarkopol Tarnobrzeg kontra EUIPO – EuroChem Agro (Unifoska)	35
2018/C 221/42	T-264/18. sz. ügy: 2018. április 27-én benyújtott kereset – Gruppo Armonie kontra EUIPO (mo.da)	36
2018/C 221/43	T-272/18. sz. ügy: 2018. április 27-én benyújtott kereset – EBM Technologies kontra EUIPO (MobiPACS)	36
2018/C 221/44	T-278/18. sz. ügy: 2018. május 4-én benyújtott kereset – Nemius Group kontra EUIPO (DENTALDISK)	37

	Helyesbítések
2018/C 221/45	A T-799/17. sz. ügyre vonatkozóan a Hivatalos Lapban megjelent közlemény helyesbítése ( HL C 42., 2018.2.5., 40. o. )	38