AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

8.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 196/1

A Bizottság közleménye a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről és válaszokról

(2018/C 196/01)

Tartalomjegyzék

Bevezetés

A jelöléssel kapcsolatos általános kérdések

2.1.

Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok

2.2.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás elérhetősége és elhelyezése

2.3.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás elhelyezése és az olvashatóság

2.4.

Kötelező adatok (a rendelet 9. cikke és 2. szakasza)

2.5.

Egyes élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra vonatkozó kötelező kiegészítő adatok

Tápértékjelölés

3.1.

A tápértékjelölés alkalmazása

3.2.

Kötelező tápértékjelölés

3.3.

Adatok önkéntes feltüntetése

3.4.

A tápértékjelölés kifejezési és megjelenítési formái

3.5.

További kifejezési és megjelenítési formák

3.6.

Mentességek a kötelező tápértékjelölés alól

3.7.

Étrend-kiegészítők

3.8.

Egyedi termékek

1. Bevezetés

2011. október 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletet (1) (a továbbiakban: rendelet). A rendelet – a fogyasztók számára alapot biztosítva a megalapozott választáshoz és az élelmiszerek biztonságos felhasználásához – módosítja az élelmiszerek jelölésére az Unióban irányadó rendelkezéseket, ugyanakkor célkitűzéseként biztosítja a jogszerűen előállított és forgalomba hozott élelmiszerek szabad mozgását. A rendelet 2014. december 13-tól alkalmazandó, kivéve a tápértékjelölésre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2016. december 13-án váltak alkalmazandóvá.

Ez a tájékoztató az élelmiszer-vállalkozók és a nemzeti hatóságok számára kíván segítséget nyújtani a rendelet alkalmazásában, és e célból egy sor, a rendelet hatálybalépése után felmerült kérdés megválaszolására irányul.

A tájékoztató azon megbeszélések fényében készült, amelyet a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelettel foglalkozó munkacsoport keretében a tagállamok szakértőivel folytatott.

Ez a tájékoztató nincs kihatással az Európai Unió Bírósága által esetlegesen nyújtandó értelmezésekre.

2. A jelöléssel kapcsolatos általános kérdések

2.1. Tisztességes tájékoztatási gyakorlatok

2.1.1. A rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy „Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő (…) oly módon, hogy a termék megjelenése, a leírás vagy a képi ábrázolások a fogyasztó számára egy bizonyos élelmiszer vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában az élelmiszer egyik természetes alkotóelemét vagy szokásosan felhasznált összetevőjét más alkotóelemmel, illetve összetevővel helyettesítették”. Milyen típusú esetek tartoznának e rendelkezés hatálya alá? Hogyan kell az élelmiszeripari termékeket a fentiek tükrében helyesen jelölni?

Vonatkozó rendelkezések : a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontja, a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 13. cikk (2) bekezdése, valamint a VI. melléklet A. részének 4. pontja

A 7. cikk (1) bekezdése d) pontja alkalmazásának szükségét egy olyan eset jelenté, ahol egy adott élelmiszer az átlagfogyasztó számára azt sugallja, hogy az egyértelműen egy bizonyos összetevőből készült, vagy hogy abban egy összetevő természetes módon jelen van, miközben ezeket egy más alkotóelemmel vagy más összetevővel helyettesítették.

Példaként szolgálhatnak a következők:

—

egy olyan élelmiszer, amelyben az adott élelmiszerben szokásosan használt összetevőt más alkotóelemmel vagy más összetevővel helyettesítették, pl. egy olyan pizza, amelyről a címkézésén feltüntetett kép alapján feltételezhető, hogy sajtot tartalmaz, holott abban a sajtot egy olyan, más elnevezésű termékkel helyettesítették, amely a tej részleges vagy teljes helyettesítésére szolgáló nyersanyagokból készült;

—	egy olyan élelmiszer, amelyben az adott élelmiszerben természetes módon jelen lévő alkotóelemet egy más alkotóelemmel vagy összetevővel helyettesítettek, például egy olyan termék, amely sajtnak néz ki ugyan, holott abban a tejzsírt növényi eredetű zsírral helyettesítették.

Az olyan élelmiszerek esetében, amelyeknél egy termékben helyettesítő összetevő(ke)t használnak, a termék nevének közvetlen közelében fel kell tüntetni a helyettesítő összetevő(k) nevét, jól olvashatóan és olyan betűméretben nyomtatva a csomagolásra vagy a címkére, amelynek x-magassága a terméknév x-magasságának legalább 75 %-a, ugyanakkor legalább 1,2 mm.

Az élelmiszer-vállalkozó feladata, hogy az élelmiszer nevére vonatkozó szabályok szerinti megfelelő nevet találjon erre a helyettesítő élelmiszerre.

Emellett – amennyiben léteznek – a hatályos termékspecifikus jogszabályok rendelkezéseit is tiszteletben kell tartani. Tilos például a „sajtutánzat” nevet használni, mert a „sajt” név kizárólag tejtermékek számára van fenntartva (2).

2.2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás elérhetősége és elhelyezése

2.2.1. Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást vagy közvetlenül a csomagoláson, vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. Milyen típusú címkék használhatók rögzített címkeként?

Vonatkozó rendelkezések : a 2. cikk (2) bekezdésének i) pontja és a 12. cikk

A címkék nem lehetnek könnyen eltávolíthatók, hogy ne veszélyeztethessék azoknak az információknak az elérhetőségét és hozzáférhetőségét, amelyeket az élelmiszer vonatkozásában kötelező megadni a fogyasztóknak.

A csomagoláson rögzített, lehúzható (ún. „peel-off”) címkék esetében eseti alapon kell értékelni, hogy a kötelező tájékoztatás rendelkezésre állására, hozzáférhetőségére és elhelyezésére vonatkozó általános követelmények teljesülnek-e.

Bármilyen típusú, a fenti követelményeknek megfelelő címke felhasználható.

2.3. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás elhelyezése és az olvashatóság

2.3.1. Hogyan határozható meg a „legnagyobb felület”, különösen fémdobozok vagy palackok esetében?

Vonatkozó rendelkezések : a 13. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése és az V. melléklet 18. pontja

Négyszögletes vagy doboz alakú csomagolás esetében a „legnagyobb felület” meghatározása egyértelmű, vagyis a legnagyobb felület a kérdéses csomagolás egyik oldalának teljes felületét jelenti (magasság x szélesség).

A hengeres (pl. konzervdobozok) vagy a palack formájú (pl. palackok) csomagolások – melyeknél a szabálytalan alak gyakori – esetében a „legnagyobb felület” úgy határozható meg, mint az a terület, amely fémdobozok esetében a doboz aljának és tetejének, valamint az ehhez tartozó peremeknek, palackoknál és üvegeknél pedig a vállnak és a nyaknak a kizárásával marad.

Tájékozódásképpen, a Nemzetközi Mérésügyi Szervezet 79. számú nemzetközi ajánlása (3) szerint a csomagolás fő megjelenítő területe hengeres vagy közel hengeres formájú csomagolás esetében: a terméknek a csomagolás magasságára nézett 40 %-a szorozva a kerülettel, amelybe nem számítandók bele a csomagolás alja és teteje, valamint az ehhez tartozó peremek, palackoknál és üvegeknél pedig a váll és a nyak.

2.3.2. Hogyan kell meghatározni a betűméretet a nyomtatott nagybetűkre és a számokra?

Vonatkozó rendelkezések : IV. melléklet

A nyomtatott nagybetűk és számok méretének meg kell egyeznie az –„Appendix” szóban található – „A” betű mértével, és az x-magasságnak legalább 1,2 mm-nek kell lennie.

2.3.3. A III. mellékletben felsorolt egyes élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra megadandó kötelező kiegészítő adatokra is érvényes-e a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező betűméret?

Vonatkozó rendelkezések : a 13. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet

A 13. cikk (2) bekezdésben meghatározott legkisebb betűméret csak a 9. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelező adatokra alkalmazandó.

Amennyiben a III. mellékletben felsorolt kötelező kiegészítő adatok az élelmiszer nevének részét képezve kerülnek megjelenítésre, akkor a kötelező betűméretre a 13. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények vonatkoznak.

Egyéb esetekben a kötelező betűméret nem alkalmazandó.

2.3.4. Az élelmiszer nevét kísérő kötelező elemekre, úgymint a VI. melléklet A. részében felsoroltakra (pl. „kiolvasztott”, „füstölt”, „sugárkezelt” stb.) is érvényes-e a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező betűméret?

Vonatkozó rendelkezések : a 13. cikk (2) bekezdése és a VI. melléklet A. része

Igen, mivel ezek a kötelező adatok az élelmiszer nevéhez tartozóként kerülnek azonosításra, amelyre a 13. cikk (2) bekezdés legkisebb betűméretre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

Ami a VI. melléklet A. részének 4. pontját illeti, a rendelet olyan betűméretet ír elő, amelynek x-magassága a terméknév x-magasságának legalább 75 %-a, de semmi esetre sem kisebb a 13. cikk (2) bekezdésében előírt legkisebb betűméretnél.

2.4. Kötelező adatok (a rendelet 9. cikke és 2. szakasza)

2.4.1. Az élelmiszer neve

Mely esetekben szükséges az élelmiszer nevében feltüntetni a késztermék tömegének 5 %-át meghaladó hozzáadottvíz-tartalmat?

Vonatkozó rendelkezések : a VI. melléklet A. részének 6. pontja

Az élelmiszer nevében a következő esetekben kell feltüntetni a késztermék tömegének 5 %-át meghaladó hozzáadottvíz-tartalmat:

—	olyan húskészítmények és előkészített húsok, amelyek megjelenése darab, ízület, szelet, állati test vagy féltest;

—	olyan halászati termékek és feldolgozott halászati termékek, amelyek megjelenése darab, ízület, szelet, haltest, filézett vagy egész hal formájú halászati termék.

Azt, hogy egy termékre teljesülnek-e ezek a feltételek, az élelmiszer-vállalkozónak kell meghatároznia, eseti alapon. E tekintetben figyelembe kell venni az élelmiszer külső megjelenését. Az olyan élelmiszerek esetében például, mint a töltelékes húskészítmény (mortadella, hot dog), black pudding/véres hurka, fasírt, hús/-halpástétom, hús-/halgolyók, nincs szükség ilyen jelzésre.

2.4.2. Az összetevők felsorolása

—

A mesterséges nanoanyagokat fel kell-e tüntetni az összetevők felsorolásában? Vannak-e ez irányú mentességek?

Vonatkozó rendelkezések : a 18. cikk (3) bekezdése és a 20. cikk

Az összetevők felsorolásában egyértelműen fel kell tüntetni valamennyi, összetevőként használt mesterséges nanoanyagot.

A 20. cikk b), c) és d) pontja mentességeket állapít meg az élelmiszer-adalékanyagok és az élelmiszerenzimek, valamint a hordozók és azon anyagok tekintetében, és ezeknek az összetevők felsorolásában való nem kötelező feltüntetéséről rendelkezik. Ugyanezek a mentességek alkalmazandók akkor is, ha ezek mesterséges nanoanyagok formájában vannak jelen.

—

Az összetevők feltüntetése és megnevezése

—

Fel lehet-e tüntetni a címkén a következő kifejezést: „részben hidrogénezett repceolaj vagy pálmaolaj”, ha a gyártó változtatja a növényi olaj forrását?

Vonatkozó rendelkezések : a 7. és a 18. cikk, valamint a VII. melléklet A. részének 8. és 9. pontja

Nem, egy ilyen kijelentés nem állna összhangban a rendelettel. A címkén nem tüntethető fel olyan információ, amely – mivel nem határozza meg pontosan az élelmiszer jellemzőit – félrevezetheti a fogyasztót.

—

Kötelező-e feltüntetni a konkrét növényi eredetet minden olyan élelmiszer esetében, amely növényi eredetű olajokat vagy zsírokat tartalmaz, függetlenül attól, hogy e növényi olajok vagy zsírok milyen mennyiségben vannak jelen az élelmiszerben?

Vonatkozó rendelkezések : a 18. cikk, valamint a VII. melléklet A. részének 8. és 9. pontja

Igen, ez az érintett élelmiszerben jelen lévő olaj vagy zsír mennyiségétől függetlenül kötelező.

2.4.3. A nettó mennyiség feltüntetése

A rendelet szerint „glazúrréteggel (jégréteggel) bevont élelmiszer esetében az élelmiszer nettó tömegeként a glazúrréteg (jégréteg) nélküli tömeget kell megadni”. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az élelmiszer nettó súlya megegyezik a töltőtömeggel (lecsöpögtetett/száraz tömeg). Mind a nettó tömeget mind pedig a töltőtömeget meg kell-e adni a jelölésen?

Vonatkozó rendelkezések : a IX. melléklet 5. pontja

Amennyiben egy szilárd élelmiszert folyadékközegben hoznak forgalomba, a jelölésen a nettó tömeg/mennyiség mellett fel kell tüntetni az élelmiszer töltőtömegét is. Ebből a szempontból a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott víz folyadékközegnek számít, tehát a címkén fel kell tüntetni a nettó tömeget és a töltőtömeget is. A rendelet emellett előírja, hogy ha egy fagyasztott vagy gyorsfagyasztott élelmiszert glazúrréteggel (jégréteggel) vontak be, a nettó tömeg nem foglalhatja magában a glazúrréteg (jégréteg) tömegét (a glazúrréteg nélküli nettó tömeg).

Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a glazúrréteggel (jégréteggel) bevont élelmiszer nettó tömege megegyezik annak töltőtömegével. Figyelembe véve e tényt, valamint azt, hogy el kell kerülni a fogyasztók megtévesztésének lehetőségét, a következőképpen lehet feltüntetni a nettó tömeget:

—

mindkét tömeget feltüntetve:

—	nettó tömeg: X g és

—	töltőtömeg: X g;

—

a tömegeket összehasonlítással feltüntetve:

—	nettó tömeg = töltőtömeg = X g;

—

csak egy tömeget feltüntetve:

—	nettó tömeg (glazúrréteg nélkül): X g.

2.4.4. Minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő („Minőségét megőrzi: …” vagy „Fogyasztható…” kifejezések)

Fel kell-e tüntetni az almaboron a minőségmegőrzési időt a „Minőségét megőrzi: …” kifejezéssel?

Vonatkozó rendelkezések : a 24. cikk, valamint a X. melléklet 1. pontjának d) alpontja

Nem, az erjesztéssel nyert almaboron nem szükséges feltüntetni a minőségmegőrzési időt, mivel az a „borok, likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a 2206 00 KN-kód alá sorolt és szőlőből vagy szőlőmustból előállított italok” kategóriába tartozik, amely kategóriára e kötelezettség tekintetében mentesség van érvényben.

Mindazonáltal az alkohol és gyümölcslé keverékéből készült termékek nem tekinthetők úgy, hogy azok a fent említett kategóriába tartozó „hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő”, és ezért azokon a minőségmegőrzési időt a „Minőségét megőrzi: …” kifejezéssel fel kell tüntetni, kivéve, ha a termék legalább 10 % alkoholt tartalmaz (a minőségmegőrzési idő feltüntetése a „Minőségét megőrzi: …” kifejezéssel nem kötelező a legalább 10 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó italok esetében).

2.4.5. Felhasználási útmutató

A „felhasználási útmutatóban” használhatja-e az élelmiszer-vállalkozó a serpenyő vagy sütő szimbólumot a „serpenyő” vagy „sütő” szavak feltüntetése nélkül?

Vonatkozó rendelkezések : a 9. cikk (2) bekezdése és a 27. cikk

Nem, ezt nem teheti meg. A kötelező adatokat, úgymint a felhasználási útmutatót is, szavakkal és számokkal kell jelezni. Piktogramok vagy szimbólumok csak kiegészítő eszközül szolgálhatnak az ilyen adatok kifejezéséhez.

A Bizottság ugyanakkor a jövőben elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy egy vagy több kötelező adatot szavak vagy számok helyett piktogramok vagy szimbólumok segítségével fejezzenek ki.

2.5. Egyes élelmiszerfajtákra vagy -csoportokra vonatkozó kötelező kiegészítő adatok

2.5.1. A fagyasztott élelmiszer címkézése

—

Kötelező-e feltüntetni a nem előrecsomagolt fagyasztott hús, fagyasztott előkészített húsok és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek címkéjén a fagyasztás vagy – amennyiben a terméket egynél több alkalommal fagyasztották le – az első fagyasztás időpontját?

Vonatkozó rendelkezések : III. melléklet

Nem. A fagyasztás időpontját csak az előrecsomagolt fagyasztott hús, fagyasztott előkészített húsok és fagyasztott halászati termékek címkéjén kötelező feltüntetni. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e követelményt kiterjesztik a nem előrecsomagolt termékekre is.

—

Mi a „feldolgozatlan halászati termékek” meghatározása?

„Halászati termék (4)”: valamennyi vadon élő vagy tenyésztett, tengeri vagy édesvízi állat (kivéve az élő kéthéjú kagylókat, az élő tüskésbőrűeket, az élő tengeri csigákat, valamint minden emlőst, hüllőt és békát), beleértve azok minden ehető formáját, részét és a belőlük készült összes terméket. A „feldolgozatlan halászati termékek” (5): olyan halászati termékek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a felosztott, elválasztott, elmetszett, szeletelt, kicsontozott, darált, bőrtelenített, őrölt, vágott, tisztított, hámozott, lehántolt, felaprított, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek.

—

Használható-e a „gyorsfagyasztva [Dátum]-án/-én” kifejezés a fagyasztott hús, fagyasztott előkészített húsok és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek fagyasztása időpontjának megadására?

Vonatkozó rendelkezések : a III. melléklet 6. pontja és a X. melléklet 3. pontja

Nem, a „gyorsfagyasztva …-án/-én” kifejezés nem használható esetükben, mivel a X. melléklet egyértelműen előírja, hogy az alkalmazandó kifejezés a „Fagyasztás időpontja: …”.

3. Tápértékjelölés

3.1. A tápértékjelölés alkalmazása

3.1.1. A rendelet tápértékjelölésre vonatkozó szabályai minden élelmiszerre vonatkoznak?

Vonatkozó rendelkezések : 29. cikk

A szabályokat nem kell alkalmazni az alábbi élelmiszerek esetében, mert ezek tápértékjelölésére külön szabályok vonatkoznak:

—	étrend-kiegészítők (6);

—	természetes ásványvizek (7).

A meghatározott csoportoknak szánt élelmiszerekkel kapcsolatban a rendelet a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított szabályok, illetve az e keretben szereplő egyedi intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

3.2. Kötelező tápértékjelölés

3.2.1. Mit kell feltüntetni?

Vonatkozó rendelkezések : a 13., 30., 32., 34. és 44. cikke valamint a IV. és a XV. melléklet

A kötelező tápértékjelölésnek az alábbi adatok mindegyikét tartalmaznia kell: energiatartalom, zsír- és telítettzsír-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom.

Az energiatartalmat mind kJ-ban (kilojoule), mind kcal-ban (kilokalóriában) fel kell tüntetni. Először a kJ-ban (kilojoule) kifejezett értéket kell megadni, és ezt kell követnie a kcal-ban (kilokalóriában) megadott értéknek. A kJ/kcal rövidítés használata engedélyezett.

Az adatokat az alábbi sorrendben kell feltüntetni:

energia

zsír

amelyből:

—	telített zsírsavak

szénhidrát

amelyből:

—

cukrok

fehérje

só

Ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, az értékeket táblázatban, helyi érték szerint egymás alá igazított számokkal kell feltüntetni. Ha a rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé a táblázatos formát, lineáris formátum is használható.

A tápértékjelölésnél is érvényesek a minimális betűméretre vonatkozó szabályok, vagyis a betűket olyan betűméretben kell a csomagolásra vagy a címkére nyomtatni, amelynél az x-magasság legalább 1,2 mm. Ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kisebb mint 80 cm2, a betűméret x-magasságának legalább 0,9 mm-nek kell lennie. Az x-magasság meghatározása a rendelet IV. mellékletében található.

(MEGJEGYZÉS: az olyan csomagolásban vagy tárolóedényben tárolt élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb, mentesülnek a kötelező tápértékjelölés követelménye alól (V. melléklet 18. pontja, lásd lent a 3.6.1. pontban).

Amennyiben a termék energiatartalma, vagy a tápanyag(ok) mennyisége elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó információk helyett az „Elhanyagolható mennyiségű …-t tartalmaz” szöveg tüntethető fel. Amennyiben van ilyen tájékoztatás, azt a tápértékjelölés közvetlen közelében kell szerepeltetni (az elhanyagolható mennyiség tekintetében lásd a 3.2.2. pontot).

Egyes termékek mentesülnek a tápértékjelölés megadásának kötelezettsége alól (lásd a 3.6.1. pontot).

3.2.2. Amennyiben egy termék elhanyagolható mennyiségben tartalmaz olyan tápanyago(ka)t, amely(ek) jelölése kötelező, vagy energiatartalma elhanyagolható, meg kell-e adni ez(eke)t az anyago(ka)t vagy az ilyen energiatartalmat a tápértéket jelölő táblázatban (lásd a 34. cikk (5) bekezdését)?

Vonatkozó rendelkezések : a 34. cikk (5) bekezdése

Nem, amennyiben az energiatartalom vagy egy termék tápanyagmennyisége elhanyagolható, az adott tápanyagra vonatkozó tápértékjelölés helyett a tápértékjelölés közvetlen közelében egy kijelentést lehet szerepeltetni, mint például: „Elhanyagolható mennyiségben …-t tartalmaz.”.

3.2.3. Mikor alkalmazható azon kijelentés, hogy a sótartalom kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódik?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (1) bekezdése

Az arra vonatkozó állítást, hogy az élelmiszer kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódóan tartalmaz sót, a tápértékjelölés közvetlen közelében lehet feltüntetni az olyan élelmiszerek esetében, amelyekhez nem adtak sót, mint például tej, zöldségek, hús és hal. Ha a feldolgozás során só hozzáadására kerül sor, vagy sótartalmú összetevők – például sonka, sajt, olajbogyó, szardella stb. – hozzáadásával só került az élelmiszerbe, az állítás nem használható.

3.2.4. A kötelező tápértékjelölésnél feltüntetett só mennyiségét a következő képlet szerint kell kiszámítani: só = nátrium × 2,5. Ebbe a számításba bele kell-e foglalni minden olyan nátriumot, amely valamely összetevőből – pl. a szacharin nátriumsójából, a nátrium-aszkorbátból – származik?

Vonatkozó rendelkezések : az I. melléklet 11. pontja

Igen, a sótartalmat mindig az élelmiszer teljes nátriumtartalmából eredeztetve kell kiszámítani, az alábbi képlet alkalmazásával: só = nátrium × 2,5.

3.3. Adatok önkéntes feltüntetése

3.3.1. Milyen más tápanyagok tüntethetők fel?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (2) bekezdése, a 32., 33. és 34. cikke valamint a XV. melléklet

A kötelező tápértékjelölés kiegészíthető az alábbiak közül egy vagy több tápanyag mennyiségének feltüntetésével:

a)	egyszeresen telítetlen zsírsavak;

b)	többszörösen telítetlen zsírsavak;

poliolok;

d)	keményítő;

rost;

f)	vitaminok és ásványi anyagok.

Az adatokat – adott esetben – az alábbi sorrendben kell feltüntetni:

energia

zsír

amelyből:

—	telített zsírsavak

—	egyszeresen telítetlen zsírsavak,

—	többszörösen telítetlen zsírsavak,

szénhidrát

amelyből:

—

cukrok,

—

poliolok,

—	keményítő,

rost

fehérje

só

vitaminok és ásványi anyagok

Ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, az értékeket táblázatos formában, helyi érték szerint egymás alá igazított számokkal kell feltüntetni. Ha a rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé a táblázatos formát, lineáris formátum is használható.

A tápanyagokat grammban (g) (9), 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkoztatva kell megadni, emellett feltüntethetők a termék adagjára vagy fogyasztási egységére vetítve is.

3.3.2. Hogyan kell megadni azt az anyagot, amelyre tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás vonatkozik, de nem képezi részét a tápértékjelölésnek?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. és a 49. cikk

Ha a tápanyag, amelyre a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás vonatkozik, részét képezi a tápértékjelölésnek, nincs szükség vonatkozásában további jelölésre.

Ha a tápanyag vagy egyéb anyag, amelyre a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás vonatkozik, nem képezi részét a tápértékjelölésnek, a tápértékjelölés közvetlen közelében, ugyanabban a látómezőben jelölni kell a tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét (lásd a lenti 3.3.5. pontot is).

3.3.3. Amennyiben egy nem előrecsomagolt élelmiszeren jelölik a rost (vagy a 30. cikk (2) bekezdésében említett bármely más tápanyag) mennyiségét, mely további élelmiszer-összetevőket kell még adni?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (1), (2) és (5) bekezdése és a 49. cikk

Ha az élelmiszer-vállalkozó érdekelt a termék rosttartalmának vagy a 30. cikk (2) bekezdés említett bármely egyéb tápanyag mennyiségének feltüntetésében, akkor teljes tápértékjelölést kell alkalmaznia. Ez a következők megadását jelenti:

—	energiatartalom; valamint

—	zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom.

Ha a tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás egy, a 30. cikk (2) bekezdés említett tápanyagra vonatkozik, az adott tápanyag mennyiségét fel kell tüntetni a tápértékjelölésben is.

3.3.4. Van-e lehetőség arra, hogy a rosttartalom a beviteli referenciaérték százalékában feltüntetésre kerüljön akkor is, ha a rendeletben a rostra vonatkozóan nincs megadva harmonizált beviteli referenciaérték?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdésének e) pontja

Nem. Csak azokra a tápanyagokra lehet a beviteli referenciaértékek százalékában kifejezni a mennyiséget, amelyekre a XIII. melléklet ilyen beviteli referenciaértéket megállapít; mindez akkor is érvényes, ha a tápértékjelölés további kifejezési és megjelenítési formáit használják.

3.3.5. Van-e lehetőség arra, hogy az önkéntesen megadott tápanyagok (pl. omega-3 zsírsavak) mennyiségét többszörösen telítetlen zsírsavak komponenseként adják meg?

Vonatkozó rendelkezések : 30. cikk

Nem. A tápértékjelölés egy, az energiatartalmat és a tápanyagokat tartalmazó pontosan meghatározó jegyzék, amely nem egészíthető ki további, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatással (lásd ehhez a fenti 3.3.2. pontot is).

3.3.6. Milyen tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás ismételhető meg a csomagoláson?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (3) bekezdése, a 32. cikk (2) bekezdése, a 33. cikk és a 34. cikk (3) bekezdése

A csomagoláson, a fő látómezőben (közismert nevén a csomagolás elülső oldalán) megismételhetők a kötelező tápértékjelölés keretében megadott információ egyes elemei, mégpedig az alábbi formátumok valamelyikének felhasználásával:

—	energiatartalom; vagy

—	energiatartalom, zsír- és telítettzsír-tartalom, cukortartalom, valamint sótartalom.

Az adatok megismételt feltüntetésére is érvényesek a legkisebb betűméretre vonatkozó szabályok (13. cikk (2) bekezdése, IV. melléklet, valamint lásd a 3.2.1. pontot is).

A megismételt tápértékjelölés továbbra is olyan lista, amelynek tartalma meghatározott és korlátozott. A fő látómezőben elhelyezett tápértékjelölés ezen túlmenően nem tartalmazhat kiegészítő információkat.

A tápértékjelölés ismételt megjelenítése esetén a tájékoztatás kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is megadható, ha az adag/egység mennyiségi meghatározása a tápértékjelölés közvetlen közelében meg van adva, az adagok/egységek számát pedig feltüntették a csomag címkéjén. Emellett meg kell adni a 100 g-ra vagy 100 ml-re vetített energiatartalmat is.

3.3.7. Ha a fő látómezőben (a csomagolás elülső oldalán) megismételt, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás a beviteli referenciaértékek százalékában van kifejezve, ezt az információt a kötelező tápértékjelölésben (a csomagolás hátulsó oldalán) is fel kell tüntetni?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (3) bekezdése, a 32. cikk (4) bekezdése, valamint a 33. cikk és a XIII. melléklet

Ha a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a fő látómezőben (csomagolás elülső oldala) önkéntes módon megismétlik, az információ vagy csak az energiára, vagy pedig az energiára, a zsírra, a telített zsírsavakra, a cukorra és a sóra vonatkozhat. Ezt az információt fel kell tüntetni a (csomagolás hátulsó oldalán elhelyezett) kötelező tápértékjelölésben is. A csomagolás elülső oldalán elhelyezett információt azonban a beviteli referenciaértékek százalékaként is ki lehet fejezni (az abszolút értékek mellett), még akkor is, ha ezt a kifejezési formát a kötelező tápértékjelölésnél nem használják.

3.3.8. Van-e mód a tápértékjelölés feltüntetésekor, hogy ez egyik esetben csak egyszerűen az energiatartalmat ismételje meg, míg más esetben az energiatartalom mellett a zsír-, telítettzsír-, cukor- és sótartalmat is?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (3) bekezdése és a 34. cikk (3) bekezdése

A tápértékjelölés ismételheti vagy csak az energiatartalmat, vagy az energiatartalmat a zsír-, telítettzsírsav-, cukor- és sótartalommal együtt. Ezeket az információkat többször is meg lehet ismételni.

A tápértékjelölés ilyen önkéntes kiegészítéseit a fő látómezőben kell megjeleníteni, eleget téve a minimális betűméretre vonatkozó rendelkezéseknek.

3.3.9. Megengedett-e, hogy egyetlen tápanyagot a csomagolás elülső oldalán jelöljenek, pl.: X % zsír?

Vonatkozó rendelkezések : a 30. cikk (3) bekezdése

A tápértékjelölés önkéntes megismétlése nem teszi lehetővé egyetlen tápanyag tartalmának feltüntetését, mivel a megadandó információk vagy az energiatartalom, vagy az energiatartalom, a zsír-, telítettzsírsav-, cukor- és sótartalommal együtt.

Ugyanakkor a címke tartalmazhat egy nyilatkozatot egy külön tápanyagról, ha e nyilatkozat megadását jogszabály írja elő, mint például az alábbiak zsírtartalma esetében:

—	egyes, a mezőgazdasági termékek közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) VII. melléklete IV. része III. pontjának 1. alpontjában említett egyes fogyasztói tejek;

—	egyes, a mezőgazdasági termékek közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete VII. részének I. pontjában és annak II. függelékében említett kenhető zsírok.

A jelölésen fel lehet tüntetni az olyan adatokat is, mint az „alacsony zsírtartalom” vagy a „zsír < 3 %”, feltéve, hogy megfelelnek az állítás alkalmazási feltételeinek, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) egyéb vonatkozó rendelkezéseinek, és tiszteletben tartják az 1169/2011/EU rendelet 7. cikk (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat is.

3.3.10. Ha a terméket egynél több országban való értékesítésre szánják, az Amerikai Egyesült Államok vagy Kanada által előírt tápértékjelölés megadható-e a rendelet követelményeinek megfelelő tápértékjelölés mellett?

Vonatkozó rendelkezések : a 30., 34. és 36. cikke valamint a XIV. és XV. melléklet

Az Egyesült Államok és Kanada által előírt formátum szerinti tápértékjelölés nem lenne összhangban az uniós követelményekkel, mivel mind a kötelező, mind az önkéntes információszolgáltatásnak meg kell felelnie a rendeletben foglalt szabályoknak. Az ilyen jelölés amiatt is félrevezető lehet a fogyasztók számára, mert az Egyesült Államokban más átváltási együtthatókat használnak az energiatartalom és a tápanyagmennyiség kiszámítására.

3.4. A tápértékjelölés kifejezési és megjelenítési formái

3.4.1. Melyek a tápértékjelölés kötelező elemeinek kifejezési formái?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. és a 33. cikk, valamint a XIII. és a XV. melléklet

A zsír-, telítettzsír-, szénhidrát-, cukor-, fehérje-, valamint sótartalmat grammban (g), 100 g vagy 100 ml élelmiszerre vonatkozóan, míg az energiatartalmat kilojoule-ban (kJ) és kilokalóriában (kcal), 100 g vagy 100 ml élelmiszerre e vonatkozóan kell kifejezni.

Ezek az adatok kiegészítő jelleggel adagonként vagy fogyasztási egységenként is kifejezhetők. Az adagnak vagy a fogyasztási egységnek a fogyasztó számára könnyen érthetőnek kell lennie, a címkén pedig – a tápértékjelölés közvetlen közelében elhelyezve – meg kell határozni mennyiségét/nagyságát, feltüntetve a csomagban található adagok vagy fogyasztási egységek számát.

Emellett az energiatartalom és a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrát, a cukrok, a fehérje és a só mennyisége az alábbi táblázatban 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkozóan kifejezett beviteli referenciaérték százalékában is kifejezhető. A 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkozóan kifejezett beviteli referenciaérték feltüntetése mellett vagy helyett a beviteli referenciaérték százalékai adagonként/fogyasztási egységenként is kifejezhetők.

Energia vagy tápanyag	Beviteli referenciaérték
Energia	8 400 kJ/2 000 kcal
Összes zsír	70 g
Telített zsírsavak	20 g
Szénhidrát	260 g
Cukrok	90 g
Fehérje	50 g
Só	6 g

Ha a beviteli referenciaérték százalékos aránya 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve van kifejezve, a tápértékjelölésben kell feltüntetni a következő mondatot: „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)”.

Nem előrecsomagolt élelmiszer esetében a tápértékjelölés kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vonatkozóan is kifejezhető.

3.4.2. Használható-e a beviteli referenciaértékre (angolul: Reference Intake) az RI rövidítés az élelmiszer jelölésén?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. és a 33. cikk

A beviteli referenciaérték RI rövidítése használható az élelmiszer jelölésén, amennyiben a csomagoláson a fogyasztó számára könnyen megtalálható módon ki van fejtve annak teljes jelentése. A „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” mondat nem módosítható.

3.4.3. Használható-e az „irányadó napi beviteli érték” kifejezés vagy annak GDA-ként vagy INBÉ-ként való rövidítése?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. és a 33. cikk

A rendelet célja, hogy összehangolja a tápanyag-összetétellel kapcsolatos, a fogyasztóknak szóló tájékoztatás tartalmát, kifejezési módját és megjelenítését, ideértve az önkéntes tájékoztatást is. Ezt a szándékot figyelembe véve a rendelet 32. cikkének és 33. cikkének alkalmazásakor nem használható az „irányadó napi beviteli érték” kifejezés vagy annak GDA-ként vagy INBÉ-ként való rövidítése (lásd a 3.4.2. pontot is). Meg kell jegyezni, hogy a beviteli referenciaérték és az irányadó napi beviteli érték fogalma különbözik, mivel a beviteli referenciaérték fogalma – az irányadó napi beviteli értékkel ellentétben – nem utal valamilyen „táplálkozási ajánlásra”. Nem létezik például olyan táplálkozási ajánlás, amely szerint naponta 20 g telített zsírt kellene fogyasztani, és nem szabad azt a képzetet kelteni a fogyasztókban, hogy ez az egészség fenntartásához szükséges minimális mennyiség lenne.

3.4.4. Minden tápértékjelölés közvetlen közelében fel kell tüntetni a „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” kiegészítő mondatot?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. és a 33. cikk

Igen, ha az információt a beviteli referenciaértékek százalékában fejezik ki, 100 g vagy 100 ml alapon.

Ha adagra vetített alapon fejezik ki, akkor nem kell feltüntetni.

3.4.5. Az energia és a tápanyagok beviteli referenciaértékeit felnőttekre határozták meg. Kifejezhető-e önkéntes alapon az energiatartalom és a tápanyagok mennyisége – a felnőttekre meghatározott beviteli referenciaértékek helyett vagy mellett – a gyermekekre meghatározott beviteli referenciaértékek százalékában?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. cikk (4) bekezdése, a 36. cikk (3) bekezdése, valamint a 43. cikk és a XIII. melléklet

Nem. A meghatározott fogyasztói csoportokra vonatkozó beviteli referenciaérték önkéntes feltüntetése csak akkor lehetséges, ha erre vonatkozóan uniós rendelkezéseket vagy ezek hiányában nemzeti rendelkezéseket fogadtak el.

Az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét – abszolút értékként való kifejezésük mellett – kizárólag felnőttekre vonatkozó beviteli referenciaérték százalékában lehet kifejezni. A rendelet ugyanakkor előírja, hogy a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak érdekében, hogy a felnőttekre vonatkozó beviteli referenciaérték mellett feltüntethetők legyenek a lakosság meghatározott csoportjaira vonatkozó beviteli referenciaértékek is, tehát elképzelhető, hogy a jövőben gyermekekre vonatkozóan is ki lehet majd fejezni a beviteli referenciaértéket. Amíg nem kerülnek elfogadásra ilyen uniós rendelkezések, a tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el abból a célból, hogy tudományosan megalapozott beviteli referenciaértékeket határozzanak meg ilyen célcsoportok vonatkozásában. A konkrét célcsoportokra, pl. a gyermekekre vonatkozó beviteli referenciaértékek használata nem engedélyezett a 2014. december 13. után forgalomba hozott vagy jelölt termékekre, kivéve, ha uniós vagy tagállami szabályok tudományosan megalapozott beviteli referenciaértékeket határoznak meg ilyen csoportokra.

3.4.6. Mi egy fogyasztási egység? Meghatározható-e piktogrammal az adag? A csomagban található adagok jelzésére használható-e a „≈” vagy „~” jelzés („körülbelül” értelemben)?

Vonatkozó rendelkezések : 33. cikk

A fogyasztó számára a „fogyasztási egységnek” mint egyedileg elfogyasztható egységnek könnyen felismerhetőnek kell lenni. Egy fogyasztási egység nem feltétlenül jelent egy adagot. Egy tábla csokoládé egy kockája lehet például fogyasztási egység, egy adag azonban több mint egy kocka csokoládé.

Az adag és a fogyasztási egység meghatározásához használhatók szimbólumok és piktogramok. A rendelet csak azt írja elő, hogy a fogyasztási egység vagy az adag könnyen felismerhető legyen, és a címkén szerepeljen mennyiségileg meghatározva. Szimbólumok vagy piktogramok alkalmazásakor biztosítani kell, hogy jelentésük a fogyasztó számára egyértelmű legyen és ne legyen megtévesztő.

Ha a terméknél előfordulhatnak kismértékű eltérések a fogyasztási egységek vagy az adagok számában, ennek jelzésére megfelelő szimbólumokat lehet használni az adagok vagy fogyasztási egységek száma előtt.

3.5. További kifejezési és megjelenítési formák

3.5.1. Használhatók-e szavak helyett csak ikonok a tápanyagok és/vagy az energia jelzésére?

Vonatkozó rendelkezések : a 34. cikk és a XV. melléklet

Nem. A tápanyag-összetétellel kapcsolatos kötelező és önkéntes tájékoztatásnak meghatározott formátumot kell követnie, amely megköveteli az energia és a tápanyagok szavakkal történő feltüntetését.

Azt az általános elvet, mely szerint a kötelező információkat szavakat és számokat használva kell feltüntetni, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos önkéntes tájékoztatásnál is követni kell. Ezek mellett használhatók piktogramok és szimbólumok.

3.5.2. Megadható-e az energiatartalom csak kcal-ban, ha a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást önkéntesen megismétlik a fő látómezőben?

Vonatkozó rendelkezések : a 32. cikk (1) bekezdése és a XV. melléklet

Nem. Ahol megadják az energiaértékkel kapcsolatos információt, ott azt következetesen mind kJ-ban (kilojoule-ban), mind kcal-ban (kilokalóriában) fel kell feltüntetni.

3.6. Mentességek a kötelező tápértékjelölés alól

3.6.1. Mely termékekre vonatkozik mentesség?

Vonatkozó rendelkezések : a 16. cikk (3) és (4) bekezdése, a 30. cikk (4) és (5) bekezdése, valamint a 44. cikk (1) bekezdésének b) pontja és az V. melléklet

Az V. mellékletben felsorolt termékek mentesülnek a kötelező tápértékjelölés alól, kivéve tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás esetén.

Ezenkívül a mentesség az alkoholtartalmú (több mint 1,2 % alkoholt tartalmazó) italokra és a nem előrecsomagolt élelmiszerekre is vonatkozik (kivéve, ha egy konkrét uniós jogszabály vagy egy nemzeti intézkedés kötelező tápértékjelölés alkalmazását írja elő).

Ha a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás önkéntes jellegű, a kötelező tápértékjelölés szabályait kell követnie. Azonban:

—	alkoholos italok esetében a tápértékjelölés korlátozódhat az energiatartalomra. A megjelenítésre nincs előírva specifikus formátum;

—

a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a tápértékjelölés tartalma korlátozódhat vagy csak az energiatartalomra, vagy pedig az energiatartalomra a zsír-, telítettzsírsav-, cukor- és sótartalommal együtt. A tápérték kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is megadható, ha az adag/egység mennyiségileg meg lett határozva, az adagok/egységek számát pedig feltüntették.

3.6.2. Mentesülnek-e a kötelező tápértékjelölés kötelezettsége alól az alábbi élelmiszerek?

Vonatkozó rendelkezések : V. melléklet

—

Feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak

—	Liszt (pl. búzaliszt)

igen, a lenti feltételek függvényében

Az a liszt, amely nem tartalmaz hozzáadott összetevőket, pl. adalékanyagokat, vitaminokat, vagy ásványi anyagokat, és az őrlésen és hántoláson kívül nem ment keresztül más feldolgozási folyamaton, feldolgozatlan terméknek minősül (12).

—	Forrázott rizs és előfőzött rizs

nem

A forrázott rizs keresztül megy egy előfőzési fázison, ezért nem tekinthető feldolgozatlan élelmiszernek. Ugyanakkor a rizs az egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentesség hatálya alá tartozik.

—	Növényi olaj

nem

A növényi olajok feldolgozott termékek, ezért nem részesülhetnek az egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentességben.

—

Cukor

nem

A cukor feldolgozott termék, ezért nem részesülhet az egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentességben.

—

Méz

igen

A méz feldolgozatlan élelmiszernek minősül, és nem összetevőkből, hanem alkotóelemekből áll, amint azt a mézről szóló 2001/110/EK tanácsi irányelv (13) módosításáról szóló 2014/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) (3) preambulumbekezdése egyértelműsíti. Ezért a méz mentesül a kötelező tápértékjelölés követelménye alól.

—

Fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke

—	Fűszernövény-, gyógynövény- vagy fűszertermékek aromatartalommal és/vagy savasságot szabályozó anyaggal

igen

A fűszernövények, a gyógynövények, a fűszerek vagy ezek keverékei mentesülnek a kötelező tápértékjelölés követelménye alól, mivel fogyasztásuk kis mennyiségben történik, és nem gyakorolnak jelentős táplálkozási hatást az étrendre. Hasonlóképpen, az aromákat és/vagy savasságot szabályozó anyagokat tartalmazó termékek is e mentesség alá esnek, feltéve, hogy az aromák és/vagy savasságot szabályozó anyagok nem rendelkeznek jelentős táplálkozási hatással.

—

Só és sóhelyettesítők

—	Jódozott só

nem

A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő önkéntes hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 7. cikkének (3) bekezdése értelmében azon termékeket, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, kötelező tápértékjelöléssel ellátni. A jód sóhoz történő kötelező hozzáadása azonban nem tartozik a 1925/2006/EK rendelet hatálya alá, és a hozzáadott jódmennyiségre vonatkozó egyedi jelölési előírások nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

—

Erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák

—	Erjesztett ecet hozzáadott sóval

nem

Az erjesztett ecetfélékre és ecethelyettesítőkre vonatkozó mentesség csak olyan termékekre érvényes, amelyekhez összetevőként kizárólag aromákat adtak hozzá.

3.7. Étrend-kiegészítők

3.7.1. Az étrend-kiegészítők referenciaértékei esetében a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségének megadásakor milyen terminológiát kell használni?

Vonatkozó rendelkezések : a 29. cikk és a XIII. melléklet

A rendelet tápértékjelölésre vonatkozó szabályai nem vonatkoznak az étrend-kiegészítőkre.

Az étrend-kiegészítőkről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 8. cikk (3) bekezdés előírja, hogy a vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó információt adott esetben a 90/496/EGK tanácsi irányelv (17) mellékletében említett referenciaértékek százalékában is ki kell fejezni, mely utóbbi irányelvet a rendelet 2014. december 13-i hatállyal felváltott.

A 90/496/EGK irányelv kérte az ajánlott napi kibocsátási egységek (RDA-k) százalékos arányának használatát, amelyeket a rendelet XIII. mellékletének A. részében szereplő napi beviteli referenciaértékek vagy „táplálkozási referenciaértékek (NRV)” váltottak fel. Míg a „táplálkozási referenciaértékek” kifejezésnek vagy „NRV”-ként való rövidítésének – amennyiben a csomagoláson a fogyasztó számára könnyen megtalálható módon ki van fejtve annak teljes jelentése – használata megengedett, az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszereken ajánlott ugyanazt a terminológiát használni az étrend-kiegészítőkre, mint más tápanyagokra (18), és ajánlott megadni a beviteli referenciaértékeket.

3.7.2. A tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmazó étrend-kiegészítőket el kell látni a rendelet szerinti tápértékjelöléssel?

Vonatkozó rendelkezések : a 29. és a 49. cikk

Nem. A rendelet tápértékjelölésre vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak az étrend-kiegészítőkre. Az étrend-kiegészítőket tekintve a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 7. cikke értelmében az étrend-kiegészítők esetében a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatást a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 8. cikkével összhangban kell megadni.

3.8. Egyedi termékek

3.8.1. Olyan termék esetében, amely egy folyadékközegben kerül kiszerelésre, a tápértékjelölésnél a (folyadék nélküli) lecsepegtetett terméket vagy a termék (folyadékkal együtt tekintett) egészét kell-e figyelembe venni?

Vonatkozó rendelkezések : a 31. cikk (3) bekezdése

Egy szilárd élelmiszer forgalomba hozható egy, a IX. melléklet 5. pontjában meghatározott folyadékközegben (pl. sós vízben vagy gyümölcsök levében), vagy más folyadékokban (pl. olajban). Egyes fogyasztók az ilyen termékeket teljes egészében fogyasztják, míg mások csak a lecsepegtetett termékeket. Erre figyelemmel, amennyiben valószínűsíthető a termék teljes egészében történő fogyasztása, a tápértékjelölést lehetőleg az élelmiszer teljes, a szilárd élelmiszer folyadékkal együtt tekintett tartalmára kell kiszámítani. Ezt az információt önkéntesen ki lehet egészíteni a lecsepegtetett termék tápértékjelölésével. Az olyan termékeknél, amelyeknél a folyadék valószínűsíthetően nem kerül fogyasztásra, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak a lecsepegtetett nettó tömeg alapján történő megadása tűnik relevánsabbnak.

A tápértékjelölésből ugyanakkor minden esetben egyértelműen ki kell derülnie, hogy az a lecsepegtetett termékekre vagy a termék egészére vonatkozik-e.

(1) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(2) A 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletének III. része (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(3) Nemzetközi Mérésügyi Szervezet, R79 nemzetközi ajánlás [1997. kiadás (E)] https://www.oiml.org/en/files/pdf_r/r079-e15.pdf

(4) A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 3.1. pontja (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(5) A feldolgozatlan élelmiszereknek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti fogalommeghatározása alapján (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(8) HL L 181., 2013.6.29., 35. o.

(9) Lásd a vitaminokra és ásványi anyagokra meghatározott mértékegységeket is (XIII. melléklet A. részének 1. pontja).

(10) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(11) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(12) A rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja a „feldolgozatlan termékek” vonatkozásában azoknak az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdésének n) pontja szerinti alábbi meghatározására hivatkozik: „feldolgozatlan termékek”: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek;

(13) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

(14) HL L 164., 2014.6.3., 1. o.

(15) HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

(16) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.

(17) HL L 276., 1990.10.6., 40. o.

(18) Az 1169/2011/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése.

(19) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(20) HL L 183., 2002.7.12., 51. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

8.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 196/16

A Tanács következtetései a fiataloknak az Európai Unión belüli demográfiai kihívások kezelésében betöltött szerepéről

(2018/C 196/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE

a kérdésnek az e következtetések mellékletében ismertetett szakpolitikai hátterére,

arra, hogy az Európai Unió Tanácsa bolgár elnökségének négy átfogó prioritása közül az egyik az „Európa jövője és a fiatalok – gazdasági növekedés és társadalmi kohézió”,

NYUGTÁZZA

az Európai Unióban indított szakpolitikai kezdeményezéseket – például az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (a 2010–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiát), az Erasmus+ programot, az ifjúsági garanciát, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést és az Európa Tanáccsal megvalósuló ifjúsági partnerséget –, amelyek illusztrálják az annak érdekében követett különféle megközelítéseket, hogy olyan társadalmat építsünk, amelyben minden fiatal ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket és szert tehet az ahhoz szükséges készségekre, hogy egy demokratikus társadalom polgáraként, illetve a szakmai és a magánéletében egyaránt sikeres lehessen, függetlenül a társadalmi hátterétől;

az Európai Tanács 2017. decemberi következtetéseit, amelyekben az állam-, illetve kormányfők többek között arra kérték fel a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák az EU-ban a mobilitást és bővítsék a csereprogramokat;

a 2017 májusában közzétett, az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról szóló 2016. évi éves jelentést;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

az Európai Unió demográfiai kihívásokkal szembesül, részben az országokon belüli és az országok közötti, fokozódó mobilitás, a népesség elöregedése és a regionális instabilitás következtében, részben pedig a pénzügyi és gazdasági válság hatásai miatt;

a demográfiai kihívások elsősorban a fiatalokat érinthetik. Az ifjúsági munkanélküliség néhány uniós tagállamban a probléma kezelése érdekében tett uniós, illetve nemzeti szintű erőfeszítések – mint például az ifjúsági garancia létrehozása – ellenére továbbra is jelentős. (1) A fiatalok különféle okokból – például a gazdasági válság következményei vagy az ifjúsági munkanélküliség miatt, illetve egyéni választás alapján a jobb személyes és/vagy szakmai fejlődési lehetőségeket keresve – úgy dönthetnek, hogy elhagyják szülőföldjüket és külföldön tanulnak vagy vállalnak munkát;

a fiatalok szabad mobilitása uniós alapelv, továbbá kulcsfontosságú eszköz a kölcsönös megértés és a partnerség előmozdításában, mivel általa a fiatalok olyan tudásra és készségekre tehetnek szert, amelyek segíthetnek nekik abban, hogy jobban megértsék a különböző életszemléleteket és a különféle helyzeteket, amelyekbe kerülhetnek. Segíti továbbá az európai identitás és értékek jobb megértését;

a lehetőségekhez mérten rendkívül fontos tovább erősíteni az ifjúsági ágazat és más ágazatok érdekelt felei között meglévő partnerséget annak érdekében, hogy növeljük az Unióban a rezilienciát, az egyensúlyt és a méltányosságot. Ezzel összefüggésben továbbra is elő kell mozdítani a közös európai értékeket, amelyek alapelvként szolgálnak a társadalmi kohézió és a fiatalok – különösen a hátrányosabb helyzetű fiatalok – jólétének növeléséhez;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

10.

a fiatalok mobilitása igen lényeges a szakmai és a személyes fejlődésük szempontjából. Elősegíti a fiatalok részéről az interkulturális megértést és tágítja a látókörüket, ami hozzájárul ahhoz, hogy harmonikus és egyenlő társadalomban élhessenek. A szabad mozgás ugyanakkor kihathat az ország belső helyzetére is, például egyes vidéki területeken csökken a fiatal népesség;

11.

a tanulási célú mobilitás elősegítheti, hogy – a szükséges életkészségek elsajátításán keresztül – a fiatalok jobban megértsék az aktív polgári szerepvállalást és a szolidaritást, az azokhoz kapcsolódó jogokat és felelősségeket, a demokratikus értékek és a kulturális sokszínűség azok keretében való elismerését és tiszteletét, továbbá azt, hogy azok révén hogyan garantálható a véleménynyilvánítás és a vallás szabadsága;

12.

függetlenül attól, hogy a fiatalok úgy döntenek-e, hogy a fogadó országban maradnak vagy visszatérnek a szülőföldjükre, lehetővé kell tenni számukra, hogy olyan befogadó környezetben élhessenek, amelyben az Unión belüli szabad mozgás révén szerzett új készségeikkel könnyen hozzá tudnak járulni a társadalom életéhez. Ez hasznos lehet személyes és szakmai fejlődésük, valamint aktív szerepvállalásuk szempontjából abban a társadalomban, amelyben élni kívánnak;

HANGSÚLYOZZA, HOGY

13.

a pályaorientáció fontos szerepet játszik abban, hogy a fiatalok segítséget kapjanak kompetenciáik meghatározásához és megalapozott döntések meghozatalához. Lényeges, hogy a fiatalok megfelelő készségeket, például kommunikációs, nyelvi és interkulturális kompetenciákat sajátítsanak el, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a szülőföldjükön vagy a fogadó országokban. Ezzel összefüggésben az ifjúsági munka alapvető jelentőségű, mivel hozzájárul az olyan kulcsfontosságú életkészségek fejlesztéséhez, amelyek nélkülözhetetlenek azoknak a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális kihívásoknak a kezeléséhez, amelyekkel a fiatalok megnövekedett mértékű mobilitásuk során találkozhatnak. Emellett befolyásolhatja a minőségi foglalkoztatásukat, társadalmi befogadásukat és aktív polgári szerepvállalásukat is;

14.

az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás segíthet a fiataloknak a lehető legjobban kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket, és támogathatja őket a kielégítő és gyümölcsöző magán-, közösségi és szakmai/munkahelyi élet kialakításában és fenntartásában, függetlenül attól, hogy mit választanak: a fogadó országban maradnak-e vagy visszatérnek a szülőföldjükre;

15.

ha több információ és adat állna rendelkezésre azokról a kihívásokról, amelyekkel a fiatalok a fokozottabb mobilitásuk következtében szembesülnek, az segítené, hogy pontosabb képet lehessen alkotni e körülményekről;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

16.

ösztönözzék az ágazatközi partnerségeket és lehetőségeket annak érdekében, hogy adott esetben gondoskodjanak a fiatalok eredményes beilleszkedéséről, illetve integrációjáról a fogadó országban vagy hazatérésükkor;

17.

mozdítsák elő, hogy az ifjúsági munka, valamint a fiatalokért és a velük együtt végzett munka hozzájáruljon a fiatalok életkészségeinek, többek között a kommunikációs és nyelvi kompetenciáiknak a fejlesztéséhez annak érdekében, hogy európai összefüggésben könnyebbé váljon a társadalmi életben és a civil társadalomban való jobb részvételük;

18.

vegyék fontolóra, hogy a megbeszéléseket kiterjesztik az Unióban a fiatalok előtt álló demográfiai kihívások hatásaira;

19.

növeljék a kedvezőtlen adottságú területek vonzerejét, például az oktatáshoz és a munkalehetőségekhez való hozzáférés, illetve a fiatalok számára kínált létesítmények és szolgáltatások javításával;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

20.

különböző csatornákon, többek között az uniós ifjúsági jelentésen, a Youth Wikin, valamint más meglévő csatornákon és platformokon keresztül segítsék elő a fiatalok szabad mobilitása következtében fellépő demográfiai kihívások kezelésével kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést és az adatok terjesztését, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét;

21.

vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi rendezvény szervezésének lehetőségét, amelyen az érdekelt tagállamok és felek tovább vizsgálhatják a fiatalok szabad mozgásával összefüggő demográfiai kihívásoknak a hatásait;

22.

folytassák az együttműködést annak érdekében, hogy e következtetések nyomán intézkedésekre kerüljön sor azon munka keretében, amely az ifjúságpolitika terén és más területeken folytatott európai együttműködés stratégiai kilátásaival kapcsolatosan jelenleg folyamatban van;

23.

adott esetben az európai regionális alapok segítségével növeljék a kedvezőtlen adottságú területek vonzerejét;

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

24.

vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Unió-szerte megtalálható EURODESK nemzetközi ifjúsági hálózat támogatásával és más meglévő hálózatokon keresztül előmozdítja a szülőföldjüktől távol élő fiatalok közötti, valamint a befogadó országok fiataljaival való párbeszéd minden formáját;

25.

tartsa fenn és fejlessze tovább a fiataloknak szóló uniós mobilitási programok előkészítő szakaszát – ideértve a nyelvi képzést és az interkulturális érzékenység fokozását szolgáló képzést.

(1) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics

MELLÉKLET

E következtetések elfogadásakor a Tanács különösen az alábbiakra EMLÉKEZTET:

1.	Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL L 394., 2006.2.12., 10. o.).

2.	A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).

3.	A Tanács következtetései a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról (HL C 168., 2013.6.14., 5. o.).

4.	A Tanács következtetései a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok társadalmi befogadásának előmozdításáról (HL C 30., 2014.2.1., 5. o.).

5.	A Tanács következtetései az ifjúsági munkának a társadalmi kohéziót előmozdító erősítéséről (HL C 170., 2015.5.23., 2. o.).

6.	A Tanács állásfoglalása a fiataloknak az európai demokratikus életben való politikai részvételének az ösztönzéséről (HL C 417., 2015.12.15., 10. o.).

7.	A Tanács és a Bizottság közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018) (HL C 117., 2010.5.6., 1. o.).

8.	2016. évi éves jelentés az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról, második kiadás 2017. május.

9.	A Tanács (állam-, illetve kormányfők) 2017. decemberi következtetései – EUCO 19/1/17.

10.	A Tanács következtetései a fiataloknak a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való sikeres átlépését elősegítő alapvető életkészségek fiatalok körében való fejlesztésének támogatásában az ifjúsági munka által betöltött szerepről (HL C 189., 2017.6.15., 30. o.).

11.	Új készségfejlesztési program.

12.	A Tanács ajánlása (2013. április 22.) ifjúsági garancia létrehozásáról (HL C 120., 2013.4.26., 1. o.).

8.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 196/20

A Tanács következtetései a kulturális örökség valamennyi uniós szakpolitikai területen történő előtérbe helyezésének szükségességéről

(2018/C 196/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

az uniós tagállamok és intézmények vezetői a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatban kijelentették, hogy olyan Uniót szeretnének, „melyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés (…) egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre”, és amely „kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió” (1);

az Európai Tanács – a 2017. december 14-i következtetéseiben (2) – felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül folytassák a munkát annak érdekében, hogy a kulturális örökség európai évében rejlő lehetőségeket kiaknázva (3) szélesebb körben ismertté tegyék a kultúra és a kulturális örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét;

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

a kultúra ma kiemelt helyen szerepel az EU politikai programjában, ahogy azt a vezetők a 2017 novemberében Göteborgban tartott tanácskozásukon is megerősítették, melynek során megállapították, hogy a kultúra fontos szerepet tölt be a befogadó és összetartó társadalmak építésében, valamint Európa versenyképességének megőrzésében (4);

ez a fejlemény megerősíti a kulturális örökségre vonatkozó jó uniós szintű együttműködés értékét, valamint azt is, hogy – társadalmi és gazdasági hasznának maximalizálása érdekében – mennyire fontos érvényesíteni a kulturális örökség szempontját a többi ágazati politikában és intézkedésben;

azon társadalmi és gazdasági kihívások, amelyekkel az Európai Unió a közelmúltban szembesült, szükségessé teszik a társadalmainkon belüli és azok közötti kötelékek megerősítése érdekében történő fellépést. A kulturális örökség – a tudás és a kölcsönös megértés kútfőjeként – magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a közös európai térséghez való tartozás tudatának erősítésével e folyamat egyik mozgatórugójává váljon. Ez a fajta tevékenység ezenfelül alapot biztosíthat az európai szolidaritás megtartásához és az Európai Unió integritásának megőrzéséhez, ezzel egyidejűleg előmozdítva és védve a kulturális sokféleséget;

a kulturális örökség a maga sokrétűségében és sokféleségében – tárgyi vagy szellemi, ingó vagy ingatlan, digitális vagy digitalizált (5) formában egyaránt – önmagában érték, múltunk hagyatéka és Európa fenntartható jövőjének stratégiai erőforrása, amely segít választ adni a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra, mégpedig különböző szinteken: a helyitől, a tagállamitól és a regionálistól kezdve az európai, sőt globális szintig bezárólag;

Európa kulturális öröksége természete szerint dinamikus, és tovább gazdagodik az európai népek és nemzetek közös múltjának feltárása, valamint a folyamatosan alakuló kezdeményezések és programok révén. A kulturális örökség ily módon a kortárs művészetek és a kreativitás ihlető forrása is, amelyek, amikor eljön az ideje, a jövő kulturális örökségévé válhatnak,

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT ARRA, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN:

helyezzék előtérbe a kulturális örökség kérdését a releváns uniós szakpolitikákban, és hívják fel az érdekeltek figyelmét arra, hogy e szempontnak a más ágazati politikákban történő általános érvényre juttatása kölcsönös előnyökkel jár, továbbá arra, hogy a kulturális örökség finanszírozásának milyen lehetőségei vannak (6), és ennek során többek között nyújtsanak az érdekelteknek időben tájékoztatást a kulturális örökségre fordítható uniós forrásokról;

a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások befolyásolása nélkül vizsgálják meg, hogy a releváns uniós programokban hogyan lehetne adott esetben nagyobb hangsúlyt adni Európa közös kulturális öröksége megőrzésének és előmozdításának. Ezt meg lehetne valósítani úgy, hogy a programok kidolgozása és végrehajtása során figyelembe veszik a kulturális örökség kérdését, de akár úgy is, hogy a kulturális örökség témáját stratégiai célként felveszik a programok prioritásai közé;

10.

a kulturális örökségre irányuló konkrét, európai vonatkozással rendelkező és társadalmi értéktöbbletet hordozó projektek révén ösztönözzék az innovációt, a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontjának figyelembevételével;

11.

ösztönözzék az európai kutatók, szakemberek, valamint oktatási és képzési intézmények közötti együttműködést annak érdekében, hogy a kulturális örökség területén a hagyományos és újonnan megjelenő szakmákban előmozdítsák a magas színvonalú készségeket, valamint a képzést és a tudástranszfert;

12.

erősítsék tovább a kulturális örökség vonatkozásában a participatív kormányzás elvének érvényesülését a kulturális kormányzás jelenlegi gyakorlatainak elemzésével, adott esetben a kulturális kormányzás nyitottabbá, participatívabbá, hatékonyabbá és következetesebbé tételét célzó intézkedések meghatározásával, valamint a bevált gyakorlatok cseréje révén;

13.

tárják fel a bevált tagállami és nemzetközi gyakorlatokat, és segítsék elő azok cseréjét, mégpedig azáltal, hogy előmozdítják a kulturális ágazat európai szakembereinek mobilitását (7);

14.

mélyítsék el és szélesítsék a társadalmi szervezetekkel, az európai polgárokkal és különösen az európai fiatalokkal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni, miben járul hozzá Európa kulturális öröksége a közös európai identitás megerősítéséhez, annak kulturális és nyelvi sokféleségében és öröksége sokrétűségében;

15.

támogassák továbbra is a kulturális örökséget mint a nemzetközi kulturális kapcsolatok uniós stratégiai megközelítésének és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának fontos elemét;

16.

nemzetközi szervezetekkel karöltve hajtsanak végre közös és összehangolt transznacionális intézkedéseket (8) a fenntartható örökségmegőrzés és -védelem érdekében, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel (9);

17.

mozdítsák elő a kulturális örökség digitalizálásának támogatását, hiszen az fontos eszköz ahhoz, hogy nyílt hozzáférést engedjünk a kultúrához és a tudáshoz, és ezáltal ösztönözzék az innovációt, a kreativitást és a kulturális örökség vonatkozásában a participatív kormányzást;

18.

rendszerezettebb és visszakereshető formában bocsássák rendelkezésre online a kulturális örökségre vonatkozó, uniós finanszírozású kezdeményezések és projektek eredményeit, jelentéseit és értékelését;

19.

éljenek a 2018. mint a kulturális örökség európai éve kínálta lehetőséggel, és alakítsanak ki közös, átfogó stratégiai elképzelést a kulturális örökség területén, továbbá az európai év eredményeinek megőrzését biztosítandó dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket. Ahol lehetséges, törekedjenek szinergiát kiépíteni az Európa Tanács XXI. századra vonatkozó európai kulturális örökségi stratégiájával;

20.

támogassák tényalapú szakpolitikák kidolgozását azáltal, hogy az Eurostattal és a tagállami statisztikai hivatalokkal együtt dolgoznak a kulturális örökség társadalmi és gazdasági hozzájárulására vonatkozó megbízható adatok gyűjtésén, és járuljanak hozzá az UNESCO-hoz és az Európa Tanácshoz hasonló nemzetközi szervezetek témába vágó nemzetközi szintű törekvésihez (10);

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ARRA, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK MEGFELELŐEN:

21.

ismerjék el a kulturális örökség szerepét az EU által társfinanszírozott releváns tagállami ágazati programokban annak érdekében, hogy megőrizzék azt az értéket és jelentőséget, amelyet a kulturális örökség a helyi lakosság és a jövő nemzedékek számára hordoz, és teljes mértékben bontakoztassák ki a kulturális örökségben – mint a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és a kulturális identitás forrásában – rejlő lehetőségeket;

22.

folytassák az egymással való együttműködést, és ennek keretében a 2019 utáni időszakra vonatkozó új kulturális munkaterven belül vegyenek fontolóra olyan prioritásokat és tevékenységeket, amelyek a kulturális örökségnek más uniós szakpolitikákban való érvényre juttatásához kapcsolódnak;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

23.

más uniós szakpolitikák tervezésekor, végrehajtásakor és értékelésekor továbbra is mérlegelje, hogy azok milyen közvetlen, illetve közvetett hatást gyakorolnak Európa kulturális örökségének a megerősítésére, megőrzésére és védelmére, konkrétan pedig tartsa szem előtt, hogy minőségi iránymutatásokra van szükség ahhoz, hogy az uniós beruházások ne károsítsák és ne rombolják le a kulturális örökség értékeit;

24.

folytassa a kulturális örökség terén folyamatban lévő párbeszédet és együttműködést a meglévő hálózatokkal, amelyek értékes tapasztalatokat halmoztak fel és tanúságot tettek a területre vonatkozó hozzáértésükről (11);

25.

fejlessze tovább az UNESCO-val és az Európa Tanáccsal folytatott, a közös érdekeltségű kérdésekre vonatkozó együttműködést a kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikák és gyakorlatok terén, beleértve a kulturális javakkal – különösen a konfliktus sújtotta övezetekben – folytatott illegális kereskedelem elleni küzdelmet is;

26.

törekedjen szinergiákra azokkal az UNESCO és az Európa Tanács keretében létrejött egyezményekkel – például az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005-ben Faróban aláírt keretegyezményével –, amelyek meghatározzák a kulturális örökség megőrzésére, védelmére és kezelésére vonatkozó nemzetközi elveket.

(1) https://europa.eu/european-union/file/22735/download_hu?token=ozN1zLXA

(2) EUCO 19/1/17 REV 1.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-i (EU) 2017/864 határozata a kulturális örökség európai évéről (2018) (HL L 131., 2017.5.20., 1. o.).

(4) EUCO 19/1/17 REV 1 és az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz (Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – bizottsági közlemény), 14436/17.

(5) A Tanács 2014. május 21-i következtetései a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről (HL C 183., 2014.6.14., 36. o.).

(6) Mapping of cultural heritage actions in European Union policies programmes and activities - http://ec.europa.eu/assets/eac/culture/library/reports/2014-heritage-mapping_en.pdf

(7) EUCO 19/1/17 REV 1.

(8) http://undocs.org/S/RES/2347(2017)

(9) Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének megfelelően https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20Development%20web.pdf

(10) Pl.: Compendium on Cultural Policies and Trends (Kulturális szakpolitikák és tendenciák kompendiuma).

(11) Így például az örökségi intézményvezetők európai fóruma, az európai kulturális örökség jogi fóruma, valamint „Az Unió és a kulturális örökség” vitacsoport.

8.6.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 196/23

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unió közös értékeinek a sport segítségével történő közvetítéséről

(2018/C 196/06)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

Az Európai Unió olyan közös tér, ahol az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke által elismert közös értékeken, azaz az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásán alapuló, a békés egymás mellett élést és a sokféleség tiszteletben tartását biztosító, virágzó térséget építhetünk. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke szerint az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.

A 2017 májusában elfogadott, a 2017–2020-as időszakra szóló, sportra vonatkozó harmadik uniós munkatervben, amelyben a társadalmi befogadás a „sport és társadalom” kiemelt terület kulcsfontosságú témájaként szerepel, az Unió közös értékeinek a sport segítségével történő előmozdítása az egyik legfontosabb feladatként került meghatározásra.

A közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításáról szóló tanácsi ajánlást várhatóan májusban fogadják el.

A sport 2011 óta része az Európa Unió Erasmus+ programjának. A harminc évvel ezelőtti első program indulása óta több mint kilenc millió európai élhetett a lehetőséggel, hogy tanuljon, képzésben vegyen részt, tanítson vagy önkénteskedjen külföldön, mindeközben pedig tudatosíthatták magukban közös értékeiket.

A legújabb uniós kezdeményezésben hangsúlyt kap az európai fiatalok közötti szolidaritás, illetve az ifjúságpolitika terén való együttműködés és partnerség előmozdítása különböző szolidaritási tevékenységek, például a sport révén.

A szakpolitikai háttér összefoglalója a mellékletben található.

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

A közös értékek képezik az Európai Unió alapját. Ezen következtetések célja, hogy erősítse egyrészt a közös értékekkel kapcsolatos egyetértést a tagállamok között, másrészt az uniós összetartozás érzését, továbbá adott esetben támogassa ezeket az értékeket az Unión kívül is, Európán belül pedig szilárd alapot biztosítson a népek közötti párbeszédnek.

A Európai Unió és a tagállamok jelenleg komoly gazdasági, politikai és társadalmi kihívásokkal néznek szembe, amelyek minden tagállamban máshogy jelennek meg. A sport elősegítheti a fenntartható fejlődés biztosítását és az EU előtt álló átfogó társadalmi-gazdasági és biztonsági vonatkozású kihívások kezelését.

10.

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv kiemeli, hogy továbbra is „ugyanazokat az európai értékeket tartjuk fontosnak”. Olyan társadalmat akarunk, amelyben mindenek felett áll a béke, a szabadság, a tolerancia és a szolidaritás. Ezen értékek – amelyekért érdemes küzdeni – továbbra is kötelezik az európaiakat (1).

11.

Az Európai Bizottság sportról szóló fehér könyve (2007) kiemeli, hogy a sport nagymértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz és az integráltabb társadalmak létrejöttéhez, mivel a sportban rejlő lehetőségek kihasználhatók a társadalmi befogadás, az integráció és az esélyegyenlőség érdekében. A fehér könyvben a Bizottság hangsúlyozza többek között azt is, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet, illetve a fiatal játékosok kihasználása összeegyeztethetetlen az EU közös értékeivel.

12.

A kulturális örökség 2018-as európai évének célja az emberek érdeklődésének felkeltése közös történelmünk és értékeink iránt, valamint Európa gazdag és sokszínű kulturális örökségének – ezen belül a hagyományos sportok és játékok – felfedezésére való ösztönzésük.

13.

A szervezett vagy nem szervezett formában folytatott sport, ahogy az oktatás, az ifjúsági munka és a kultúra is, szerepet játszhat az Európai Unió közös értékeinek előmozdításában.

14.

A sporttal foglalkozó összes jelentős nemzetközi szervezet – az UNESCO, az Európa Tanács, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség – elismeri, hogy a sport révén átadhatók különböző értékek, mint például a méltányosság, a csapatépítés, a demokrácia, a tolerancia, az egyenlőség, a fegyelem, a befogadás, a kitartás és a tisztelet, ezáltal pedig a sport segíthet előmozdítani és terjeszteni az EU közös értékeit.

MEGÁLLAPÍTVA, HOGY:

15.

Mindenkinek meg kellene adni a lehetőséget, hogy sportolhasson és hogy a társadalom részének érezhesse magát. A sporthoz kapcsolódó különböző ágazatok a lehetőségeikhez mérten tehetnek az integráció támogatásáért, ahogy azért is, hogy egyenlő mértékben biztosítsák a sportolás lehetőségét, illetve hogy elkerüljék a megkülönböztetést és a társadalmi kirekesztést.

16.

A sport elősegítheti és fejlesztheti a civil társadalmat és a társadalmi fenntarthatóságot. Fontos előmozdítani az európaiak politikai és kulturális összetartozásának érzését. A sport egyetemes nyelve mindenki számára érthető, így a közös értékek sporton át történő kommunikálása és hangsúlyozása a nem formális és az informális tanulás innovatív módszereinek segítségével hozzájárulhat az intolerancia és a társadalmi kirekesztés megelőzéséhez – beleértve a nemi sztereotipizálást, a nőgyűlöletet, a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a marginalizálódást.

17.

A sport természetes módon és pozitív környezetben képes megerősíteni az értékeket. Az olyan értékeknek, mint például a kölcsönös tisztelet, a fair play, a barátság, a szolidaritás, a tolerancia és az egyenlőség mind magától értetődőnek kell lennie a klubban vagy iskolában sportolóknak, a szabadidős sportokat űzőknek és a hivatásos sportolóknak.

18.

Ha a sport a társadalmi kohézióhoz és a befogadó, erős közösségek építéséhez az egyenlőség értékével együtt járul hozzá, akkor ezáltal közreműködhet egy hatékony, demokratikus és igazságos társadalom kialakításában. A sporton keresztül a tanárok és az edzők is szerepet játszhatnak az EU közös értékeinek megerősítésében.

19.

Uniós szinten már léteznek olyan pozitív kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak az EU közös értékeinek jobb megértéséhez; ilyenek például az európai beruházási alap által kidolgozott és támogatott sportprojektek és az Erasmus+ program is.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ARRA, HOGY:

20.

Adott esetben térképezzék fel és támogassák az olyan kezdeményezéseket és fellépéseket, amelyek esetében a sportot minden korosztály, nem és mindenféle társadalmi háttérrel rendelkező személy szociális, polgári és interkulturális kompetenciáit fejlesztő tevékenységként kezelik. Ennek egyik lehetséges módja a sportklubokkal, iskolákkal, ifjúsági szervezetekkel – ezen belül a nem kormányzati szervezetekkel – együttműködő helyi és regionális önkormányzatok támogatása és ösztönzése.

21.

Adott esetben mozdítsák elő az Európai Unió közös értékeit a sportmozgalom által, gyakran a közigazgatási szervekkel közösen szervezett jelentősebb sportesemények összefüggésében. A jelentős sportesemények remek alkalmat kínálnak a sportolók, az önkéntesek és a támogatók tájékoztatására.

22.

Adott esetben a nemzeti szintű sportmozgalommal folytatott strukturált párbeszéd részeként mozdítsák elő az EU közös értékeit.

23.

Adott esetben használják ki a nemzetközi együttműködés kínálta alkalmat arra, hogy nemzetközi szinten közvetítsék az EU közös értékeit és felhívják a figyelmet ezen értékek tiszteletben tartásának szükségességére.

24.

Ösztönözzék, és ha lehet, támogassák a sportszervezeteket az irányítás minőségének javításában, és abban, hogy adott esetben jelenítsék meg ezeket az értékeket az etikai iránymutatásokat tartalmazó vagy azzal egyenértékű dokumentumaikban.

25.

Ösztönözzék az oktatási intézményeket olyan tevékenységek népszerűsítésére, amelyek a sport révén kapcsolódnak a közös értékekhez.

26.

Adott esetben támogassák a rasszizmus és az idegengyűlölet, a nemi sztereotipizálás és a nőgyűlölet, a fiatal sportolók kihasználása, mindenfajta megkülönböztetés, a stadionokban elkövetett erőszakos cselekedetek, illetve a sport integritásának megsértése elleni küzdelmet. Támogassák a sportszervezeteket az említett problémák elleni küzdelemben például azáltal, hogy a támogatókat is bevonó kezdeményezéseket dolgoznak ki vagy mozdítanak elő. Ez magában foglalhat sportszervezetekkel közösen megrendezett oktatási programokat vagy tájékoztatókampányokat, amelyek az emberi méltóság, a béke és a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartására hívnák fel a figyelmet.

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT ARRA, HOGY:

27.

Az EU közös értékeinek előmozdítása érdekében dolgozzon ki új, illetve vizsgálja meg a már meglévő kezdeményezéseket, mint például az európai sporthetet.

28.

Sorolja a sportot a külkapcsolatokhoz tartozó elemek közé, hogy ily módon adott esetben előmozdíthassa az EU közös értékeit azáltal, hogy a mobilitást és a kapacitásépítést vagy a sport integritásának támogatását, illetve a közös értékeket beépíti a harmadik országokkal folytatott megbeszélésekbe és magas szintű párbeszédekbe.

29.

Az EU közös értékei előmozdításának eszközeként terjessze a sikeres projekteket és kezdeményezéseket a tagállamok között és az EU-n kívül egyaránt.

30.

Használja ki az aktuális és a jövőbeli Európai Szociális Alap, az Erasmus+ program és a jövőbeli uniós programok nyújtotta lehetőségeket, hogy általuk kiemelje és előmozdítsa az EU közös értékeinek fontosságát.

31.

Mozdítsa elő azokat a szerepeket, amelyeket az Európai Bizottság támogatásával a sportszervezetek betölthetnének a szolidaritást, a mobilitást és a kapacitásépítést célzó kezdeményezésekben és tájékoztassa a sportszervezeteket ezekről a lehetőségekről.

32.

Ösztönözze a sportszervezeteket arra, hogy segítsék elő harmadik országok – beleértve a tagjelölt országokat is – bevonását nonprofit sporteseményekbe és kezdeményezésekbe.

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT ARRA, HOGY:

33.

Használja ki a nagy nemzetközi sportesemények rendezése és a sportszervezeteknél már létező kezdeményezések nyújtotta lehetőséget arra, hogy előmozdítsa az EU közös értékeit.

34.

Aktívan vegyen részt a strukturált párbeszédre vonatkozó kezdeményezésekben, hogy jobban közvetíthesse politikáját a kormányok és az uniós intézmények felé.

35.

Fontolja meg az EU közös értékeinek a sport segítségével való közvetítésének fontosságáról és jobb megértéséről szóló modulok beépítését az oktatási programokba és az edzőknek, a támogató személyzetnek, az önkénteseknek és más érintett szereplőknek szánt képzési módszertanba.

36.

Ösztönözze a nézők és a támogatók számára szervezett információs kampányokat és kezdeményezéseket, hogy azután ők is előmozdíthassák és megerősíthessék az EU közös értékeit a stadionokban előforduló erőszak kezelése érdekében. Ennek érdekében a helyi szinten jelen lévő szervezetek bevonása elengedhetetlen.

37.

Az EU közös értékeinek a sport segítségével való közvetítéséhez adott esetben használja a nem formális és az informális tanulás innovatív módszereit.

38.

Folytassa a feleket kölcsönösen gazdagító kapcsolatok és együttműködés kiépítését az uniós és a harmadik országokban helyi szinten jelen lévő sportszervezetekkel, ossza meg velük értékeit és elveit, valamint szemléltesse az ilyen típusú, népek közötti kapcsolatok diplomáciai értékét.

(1) ST 6952/17.

MELLÉKLET

Politikai háttér

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2017. július 1. – 2020. december 31.) (HL C 189., 2017.6.15., 5. o.).

A Tanács következtetései a fiataloknak a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való sikeres átlépését elősegítő alapvető életkészségek fiatalok körében való fejlesztésének támogatásában az ifjúsági munka által betöltött szerepről (HL C 189., 2017.6.15., 30. o.).

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzéséről (2016. november 21.) (HL C 467., 2016.12.15., 3. o.).

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos integrált, ágazatokon átívelő megközelítésben az ifjúsági ágazat által betöltött szerep (2016. május 30.) (HL C 231., 2016.6.14., 1. o.).

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az edzők társadalomban betöltött szerepéről (HL C 423., 2017.12.9., 6. o.).

A Bizottság 2007. július 11-i, sportról szóló fehér könyve (COM(2007)391 final)

A Bizottság fehér könyve Európa jövőjéről (2017) (ST 6952/17).

A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (ST 5462/18).

Párizsi nyilatkozat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról.

10.

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága – European Identity Study (Európai identitás. Tanulmány, 2017).

11.

Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága – Teaching Common Values in Europe (A közös értékek oktatása Európában, 2017).

12.

Az UNESCO kezdeményezése: „Values Education through Sport” (Értékek oktatása a sporton keresztül, 2017).

13.

A testnevelés és a sport nemzetközi chartája, felülvizsgált változat (UNESCO), 2015.

14.

A Miniszteri Bizottság által a tagállamokhoz intézett Rec(92)13rev számú, az átdolgozott Európai Sport Chartáról szóló ajánlás, felülvizsgált változat (2001).

15.

Európa Tanács, „A sport etikai kódexe” (felülvizsgált változat, 2010).

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 196

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. június 8.

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 196/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8957 – Silver Lake/ZPG) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	32
2018/C 196/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8922 – Phoenix PIB Austria/Farmexim and Help Net Farma) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1)	34

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1836
JPY	Japán yen	130,26
DKK	Dán korona	7,4483
GBP	Angol font	0,88123
SEK	Svéd korona	10,2515
CHF	Svájci frank	1,1613
ISK	Izlandi korona	124,30
NOK	Norvég korona	9,5013
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,640
HUF	Magyar forint	317,36
PLN	Lengyel zloty	4,2603
RON	Román lej	4,6555
TRY	Török líra	5,2910
AUD	Ausztrál dollár	1,5457
CAD	Kanadai dollár	1,5313
HKD	Hongkongi dollár	9,2868
NZD	Új-zélandi dollár	1,6789
SGD	Szingapúri dollár	1,5757
KRW	Dél-Koreai won	1 266,42
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,1353
CNY	Kínai renminbi	7,5660
HRK	Horvát kuna	7,3848
IDR	Indonéz rúpia	16 425,02
MYR	Maláj ringgit	4,7036
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,175
RUB	Orosz rubel	73,3086
THB	Thaiföldi baht	37,792
BRL	Brazil real	4,5872
MXN	Mexikói peso	24,0536
INR	Indiai rúpia	79,4380

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 196/01	A Bizottság közleménye a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről és válaszokról	1
2018/C 196/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8902 – 3i Group/Deutsche Alternative Asset Management/Attero Holding) ( 1)	15
2018/C 196/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8918 – AEA Investors/BCI/Springs) ( 1)	15

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2018/C 196/04	A Tanács következtetései a fiataloknak az Európai Unión belüli demográfiai kihívások kezelésében betöltött szerepéről	16
2018/C 196/05	A Tanács következtetései a kulturális örökség valamennyi uniós szakpolitikai területen történő előtérbe helyezésének szükségességéről	20
2018/C 196/06	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unió közös értékeinek a sport segítségével történő közvetítéséről	23
	Európai Bizottság
2018/C 196/07	Euroátváltási árfolyamok	27
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2018/C 196/08	Felszámolási eljárások – Határozat a(z) Alpha Insurance A/S val/vel szembeni felszámolási eljárás megindításáról (Közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) 280. cikke alapján)	28
2018/C 196/09	Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) – Azon tagállamok jegyzéke, amelyek a PNR-irányelv EU-n belüli légi járatokra való alkalmazásáról határoztak, az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említettek szerint (Ha a tagállam úgy határoz, hogy az irányelvet EU-n belüli légi járatokra is alkalmazza, erről írásban értesíti a Bizottságot. A tagállamok tetszés szerinti időpontban tehetnek vagy vonhatnak vissza ilyen értesítéseket. Ezt az értesítést vagy annak visszavonását a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.)	29
2018/C 196/10	Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) módosítása – Eurométropole Lille-Kortrijk-Tournai EGTC	30


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.