7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/1

---

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatások az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások uniós keretszabályozása szerinti piacelemzésről és a jelentős piaci erő e keretszabályozás szerinti meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 159/01)

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Alkalmazási kör és cél

1.

A Bizottság a piacelemzésről és a jelentős piaci erő felméréséről szóló iránymutatásokat (a továbbiakban: a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások) a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvános konzultációt követően fogadta el, amelynek eredményeit megfelelően figyelembe vette. A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat egy magyarázó feljegyzés (2) kíséri, és azokat az e feljegyzésben foglalt további információkkal összefüggésben kell értelmezni.

2.

A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások címzettjei a nemzeti szabályozó hatóságok az előzetes szabályozás alá vonható piacok elemzésével és a jelentős piaci erő felmérésével kapcsolatos feladataiknak az elektronikus hírközlés és az elektronikus hírközlési szolgáltatások – a 2002/21/EK irányelv, illetve három egyedi irányelv, a 2002/19/EK irányelv (3), a 2002/20/EK irányelv (4), és a 2002/22/EK irányelv (5), valamint az 531/2012/EU rendelet (6) által alkotott – uniós keretszabályozása (a továbbiakban: a keretszabályozás) szerinti elvégzését illetően. A 2002/21/EK irányelv 15. cikkével összhangban a nemzeti szabályozó hatóságoknak mind a 2014/710/EU bizottsági ajánlást (7), mind a jelentős piaci erőre vonatkozó jelen iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük az előzetes szabályozás alá vonandó érintett piacok meghatározása során.

3.

A 2002/21/EK irányelv 8. cikkével összhangban a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások célja, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban hozzájáruljanak a belső piac fejlődéséhez többek között egy következetes szabályozási gyakorlat és a keretszabályozás következetes alkalmazásának kialakításával.

4.

A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások semmilyen módon nem korlátozzák az uniós jog által a magánszemélyekre vagy a vállalkozásokra ruházott jogokat. Az említett iránymutatások nem sértik általánosan az uniós jog, különösen pedig a versenyszabályok alkalmazását, valamint ezeknek az Európai Unió Bírósága általi értelmezését. A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások nem sértik a Bizottság által az uniós versenyjog alkalmazásával kapcsolatban a jövőben hozandó, illetve elfogadandó intézkedéseket vagy iránymutatásokat.

5.

A Bizottság – amennyiben helyénvaló – az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának alakulására, a gazdasági észszerűségre és a tényleges piaci tapasztalatokra figyelemmel felváltja a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok a gyorsan fejlődő piacokon is megfelelőek maradjanak.

6.

A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások kifejezetten a piacmeghatározás, valamint az egyedi és kollektív jelentős piaci erő kérdéseivel foglalkoznak.

7.

A jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásoknak nem képezi tárgyát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikkének (1) bekezdése szerinti összehangolt magatartásokkal összefüggő egyeztetés. Az iránymutatások azokkal a korlátozott számú piaci szereplő által alkotott piaci szerkezetekkel sem foglalkoznak, amelyek esetében nem teljesülnek a közös erőfölénynek az Európai Unió Bírósága által alkalmazott kritériumai.

1.2.   Előzetes megjegyzések

8.

A 2002/21/EK irányelv 8. cikke értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a keretszabályozás szerinti szabályozási feladatok ellátása során az említett szabályozásban foglalt szabályozási célok elérésére irányuló minden észszerű intézkedést meghozzanak, előmozdítva többek között az új és megújított infrastruktúrákba történő hatékony befektetéseket és az azokhoz való hozzáférést.

9.

A keretszabályozás körében az érintett piacok meghatározásának és a jelentős piaci erő felmérésének az uniós versenyjog keretében alkalmazottakkal azonos módszereken kell alapulnia. Ez biztosítja, hogy az tükrözze az Európai Unió Bíróságának alkalmazandó ítélkezési gyakorlatát és a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (a továbbiakban: a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény) (8) és hogy az megfelelő mértékben figyelembe vegye a Bizottság által a Szerződés 102. cikkének és a 139/2004/EK tanácsi rendelet (9) 2. cikkének végrehajtása során követett döntéshozatali gyakorlatot. Ha a nemzeti szabályozó hatóságok következetesen alkalmazzák a bevett módszereket a piacok meghatározására és a jelentős piaci erő felmérésére, ezzel hozzájárulnak a szabályozás előreláthatóságának biztosításához és a szabályozási beavatkozásnak a piaci hiányosságok elemzési eszközök útján azonosított eseteire történő korlátozásához.

10.

Hasonló kérdések hasonló körülmények között és azonos általános célkitűzésekre figyelemmel történő vizsgálata során a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a versenyhatóságoknak főszabály szerint hasonló következtetésekre kell jutniuk. A beavatkozásuk hatókörét és célkitűzéseit illetően fennálló különbségek és különösen a nemzeti szabályozó hatóságok lent bemutatott értékelésének eltérő fókusza és körülményei miatt azonban az uniós versenyjog céljára és az ágazatspecifikus szabályozás céljára meghatározott piacok nem feltétlenül azonosak minden esetben.

11.

Hasonlóképpen, valamely vállalkozásnak az előzetes szabályozás céljából azonosított piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként történő kijelölése nem jelenti automatikusan azt is, hogy e vállalkozás a Szerződés 102. cikke vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (10), illetve más hasonló nemzeti rendelkezés alkalmazásban erőfölénnyel rendelkezőnek minősülne. Továbbá a jelentős piaci erővel rendelkezőként történő kijelölés nem áll közvetlen összefüggésben azzal, hogy az adott vállalkozás a Szerződés 102. cikke értelmében erőfölényével is visszaélt-e. Az csupán arra utal, hogy – a 2002/21/EK irányelv 14. cikkének alkalmazási körében – strukturális megközelítés alapján és rövid, illetve középtávon a szolgáltató az azonosított érintett piacon elegendő piaci erővel rendelkezik és fog is rendelkezni ahhoz, hogy a versenytársaitól, az ügyfeleitől és végső soron a fogyasztóitól nagymértékben függetlenül viselkedjen.

12.

Gyakorlatilag nem zárható ki, hogy az előzetes szabályozás és az uniós versenyjog alapján párhuzamos eljárásokat lehessen alkalmazni az alapul szolgáló kiskereskedelmi piac(ok)on azonosított versenyprobléma (versenyproblémák) különböző típusaira tekintettel. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok által a jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelölt vállalkozásokkal szemben megállapított előzetes kötelezettségek célja az azonosított piaci hiányosságok korrigálása és a keretszabályozásban megállapított egyedi célkitűzések teljesítése. Másfelől az uniós versenyjogi eszközök célja a versenyt az érintett piacon korlátozó vagy torzító jogellenes megállapodásokkal, összehangolt magatartásokkal vagy egyoldalú visszaélésszerű magatartással kapcsolatos aggályok kezelése és eloszlatása.

1.3.   A piacelemzés szabályozási megközelítése

13.

A piacelemzés 2002/21/EK irányelv 16. cikkével összhangban történő elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok az érintett piac előretekintő, strukturális értékelését végzik el az érintett időszakot illetően.

14.

Az érintett időszak (a következő felülvizsgálati időszak) hossza a folyamatban lévő felülvizsgálat vége és a következő piaci felülvizsgálat (11) vége közötti időtartam, amely alatt a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell meghatározott piaci jellemzőket és piaci fejleményeket.

15.

Az előzetes szabályozás alá vonható nagykereskedelmi piacok azonosításának minden esetben a megfelelő kiskereskedelmi piac(ok) elemzéséből kell kiindulnia.

16.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy az alapul szolgáló kiskereskedelmi piac(ok)on a verseny a jövőben biztosított lesz-e egyedi vagy kollektív jelentős piaci erő megállapításán alapuló nagykereskedelmi szintű szabályozás hiányában, és így azt, hogy a tényleges verseny hiánya tartós-e (12).

17.

E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a meglévő piaci viszonyokat, valamint a következő felülvizsgálati időszak alatt jelentős piaci erőn alapuló szabályozás hiányában várható vagy előre látható piaci folyamatokat (Modified Greenfield Approach) (13). Másrészről az elemzésnek az érintett időszak egészében figyelembe kell vennie az érintett kiskereskedelmi és kapcsolódó nagykereskedelmi piac(ok)on alkalmazandó más típusú (ágazatspecifikus) szabályozás, határozatok vagy jogszabályok hatásait is.

18.

Ha a Modified Greenfield Approach alapján a verseny a jövőben biztosított lesz az alapul szolgáló kiskereskedelmi piac(ok)on, a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell állapítania, hogy a nagykereskedelem szintjén nincs többé szükség szabályozásra.

19.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak múltbeli és jelenlegi adatokat is figyelembe kell venniük elemzésük során, ha ezen adatok relevánsak az adott piac következő felülvizsgálati időszak alatti alakulása szempontjából. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a múltbeli gyakorlatot illetően rendelkezésre álló bármilyen bizonyíték nem utal automatikusan arra, hogy e gyakorlat valószínűleg a következő felülvizsgálati időszakban is folytatódni fog. A múltbeli gyakorlat mindazonáltal jelentőséggel bír, ha a piac jellemzői nem változtak érzékelhetően, vagy valószínűleg nem fognak így változni a következő felülvizsgálati időszak során.

20.

A fentiekből az következik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak mind a statikus, mind a dinamikus megfontolásokat figyelembe kell venniük a piacelemzés során a kiskereskedelem szintjén azonosított piaci hiányosság(ok) megfelelő – többek között a versenyt előmozdító és a belső piac fejlődéséhez hozzájáruló – nagykereskedelmi szintű szabályozási kötelezettségek megállapítása útján történő kezelése céljából. E kötelezettségeknek a 2002/21/EK irányelv 8. cikkében rögzített szabályozási elveken – például a szabályozás előreláthatóságának elősegítésén, továbbá a hatékony befektetések és újítások, valamint az infrastruktúraalapú verseny előmozdításán – kell alapulniuk.

21.

Az elemzésnek az érintett nagykereskedelmi és az alapul szolgáló kiskereskedelmi piac(ok) közötti kapcsolatok funkcionális értelmezésén, valamint – amennyiben ezt a nemzeti szabályozó hatóságok célszerűnek ítélik – más érintett piac(ok)on kell alapulnia. Korábbi határozataiban (14) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi piaci viszonyok információval szolgálhatnak egy nemzeti szabályozó hatóság számára a nagykereskedelmi piac szerkezetéről, de önmagukban nem elegendők végleges következtetések megfogalmazásához a nagykereskedelem szintjén fennálló jelentős piaci erő megállapítását illetően. Mint azt a 2002/21/EK irányelv (15) 7. cikke alapján hozott számos bizottsági határozat megállapítja, nem szükséges a kiskereskedelem szintjén fennálló egyedi vagy kollektív jelentős piaci erőt bizonyítani annak megállapításához, hogy a vállalkozás(ok) egyedi vagy kollektív jelentős piaci erővel rendelkezik (rendelkeznek) az érintett nagykereskedelmi piac(ok)on. A 2014/710/EU ajánlás (18) preambulumbekezdésével összhangban a nagykereskedelem szintjén előírt előzetes szabályozásnak elégségesnek kell lennie a kapcsolódó értékesítési (downstream) piac(ok)on bekövetkező versenyproblémák megoldására.

22.

A megfelelő érintett nagykereskedelmi piac(ok)on belüli piaci határoknak és piaci erőnek a tényleges verseny meglétének megállapítása érdekében végzett elemzése során figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett versenykényszereket egyaránt, tekintet nélkül arra, hogy e kényszerek az elektronikus hírközlési hálózatokból, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatásokból vagy alkalmazásokból erednek-e (16).

23.

A 2002/21/EK irányelv (27) preambulumbekezdése értelmében a kialakuló piacok, amelyeken a piacvezetőnek valószínűleg de facto lényeges piaci részesedése van, nem képezhetik indokolatlan előzetes szabályozás tárgyát. Ez azért van így, mert az előzetes szabályozás idő előtti előírása indokolatlanul befolyásolhatja az új és kialakuló piacon kialakulóban lévő versenyfeltételeket. Ugyanakkor azt is meg kell akadályozni, hogy a piacvezető vállalkozások ezeket a kialakuló piacokat saját maguknak sajátítsák ki.

2.   A PIAC MEGHATÁROZÁSA

2.1.   Az érintett piac meghatározásának fő kritériumai

24.

Annak felmérésekor, hogy egy vállalkozás jelentős piaci erővel rendelkezik-e, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik-e, „amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen” (17), az érintett piac meghatározása (18) alapvető jelentőséggel bír, mivel a tényleges verseny csak e meghatározás fényében értékelhető (19).

25.

Mint azt a 9. pont megállapítja, a piacot a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közleményben ismertetett módszerrel összhangban kell meghatározni. A piac meghatározása nem mechanikus vagy absztrakt folyamat, hanem a korábbi piaci jelenségek valamennyi hozzáférhető bizonyítékának elemzését, továbbá az adott ágazat mechanizmusának átfogó megértését igényli. Különösen előretekintő vagy progresszív piaci elemzés lefolytatásakor inkább dinamikus, mint statikus megközelítésre van szükség (20).

26.

Minden elemzésnek az érintett kiskereskedelmi piac(ok) értékeléséből kell kiindulnia, a keresletoldali és kínálatoldali helyettesíthetőségnek a következő felülvizsgálati időszakra vonatkozó, a végfelhasználó szempontjából történő figyelembevételével, a meglévő piaci viszonyokat és azok valószínű alakulását véve alapul. Az érintett kiskereskedelmi piac(ok) azonosítását és annak megállapítását követően, hogy felsőbb szintű szabályozási beavatkozás hiányában fennmaradna-e a fogyasztókat érő kár kockázata a kiskereskedelmi piaci verseny hiánya miatt, a nemzeti szabályozó hatóságoknak azonosítaniuk kell a megfelelő nagykereskedelmi piaco(ka)t annak értékelése céljából, hogy az(ok) előzetes szabályozás alá vonható(k)-e a 2002/21/EK irányelv (21) 16. cikke alapján. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elsőként azt a nagykereskedelmi piacot kell azonosítaniuk és elemezniük, amely az említett versenyproblémákat felmutató kiskereskedelmi piachoz képest a legmagasabban helyezkedik el, és meg kell határozniuk a piaci határokat a termékek keresletoldali és – megfelelő mértékben – kínálatoldali helyettesíthetőségének figyelembevételével.

27.

Az, hogy egy termékkel való ellátás vagy egy szolgáltatás nyújtása egy adott földrajzi területen milyen mértékben alkotja az érintett piacot, az érintett szolgáltató(k) ármegállapító magatartására nehezedő versenykorlátok meglététől függ. A vállalkozások piaci magatartásának értékelése során két fő versenykorlátot kell figyelembe venni; a i. keresletoldali és a ii. kínálatoldali helyettesítést (22). A szolgáltató magatartására nehezedő versenykorlátok harmadik forrása – amelyet nem a piac meghatározásának szakaszában, hanem annak értékelésekor kell figyelembe venni, hogy a piacon tényleges verseny valósul-e meg a 2002/21/EK irányelv értelmében – a potenciális verseny fennállása (23).

28.

A keresletoldali helyettesíthetőséget annak felmérésére használják, hogy az ügyfelek milyen mértékben készültek fel a kérdéses szolgáltatás vagy termék más szolgáltatásokkal vagy termékekkel történő helyettesítésére (24), míg a kínálatoldali helyettesíthetőség azt jelzi, hogy a kérdéses terméket vagy szolgáltatást kínáló szállítóktól eltérő szállítók azonnal vagy rövid távon (25) jelentős pótlólagos költségek nélkül át tudnák-e állítani a termelésüket, vagy kínálni tudnák-e az érintett termékeket, illetve szolgáltatásokat (26). A kínálatoldali helyettesítés különösen releváns az elektronikus hírközléshez hasonló hálózatos iparágak esetében, mivel ugyanaz a hálózat különböző típusú szolgáltatások nyújtásához használható fel (27). A potenciális verseny és a kínálathelyettesítés közötti különbség abban a tényben rejlik, hogy a kínálatoldali helyettesítés azonnal reagál az áremelkedésre, míg a potenciális belépőknek több időre van szükségük, mielőtt megkezdenék a piac ellátását. A kínálathelyettesítés nem tartalmaz jelentős pótlólagos költségeket, míg a potenciális belépés jelentős vissza nem térülő költségeket (28) tartalmazhat, és ezért azt nem kell figyelembe venni a piac meghatározásának szakaszában (29).

29.

A kereslet- és kínálatoldali helyettesítés fennállása felmérésének egyik lehetséges módja az úgynevezett „hipotetikus monopolista” vagy SSNIP-teszt (30). E teszt alapján a nemzeti szabályozó hatóságnak azt kell felvetnie, mi történne egy adott termék vagy szolgáltatás árában bekövetkező kismértékű, de jelentős és nem átmeneti jellegű növekedés hatására, feltéve, hogy az összes többi termék vagy szolgáltatás ára állandó marad (a továbbiakban: relatív árnövekedés). Míg a relatív árnövekedés jelentősége az egyes egyedi esetektől függ, addig a nemzeti szabályozó hatóságoknak az ügyfelek (fogyasztók vagy vállalkozások) 5–10 %-os, kismértékű, de nem átmeneti jellegű árnövekedésre adott reakcióját kell figyelembe venniük. Az ügyfelek által adott válaszok segítenek annak megválaszolásában, hogy léteznek-e helyettesíthető termékek, és amennyiben igen, hol kell megrajzolni az érintett termékpiac határait (31).

30.

Kiindulási pontként a nemzeti szabályozó hatóságnak először azonosítania kell egy, az adott földrajzi területen kínált olyan elektronikus hírközlési szolgáltatást vagy terméket, amely szabályozási kötelezettségek megállapításának tárgyát képezheti. Ezt követően a nemzeti szabályozó hatóság további termékeket vagy területeket adhat hozzá attól függően, hogy az azokból eredő verseny korlátozza-e a kérdéses fő termék vagy szolgáltatás árát. Mivel a termékek egy részének relatív árnövekedése könnyen ahhoz vezethet, hogy egyes ügyfelek alternatív szolgáltatásokra vagy termékekre térnek át, ami forgalomkieséssel jár, a kulcskérdés annak meghatározása, hogy a szolgáltatók által elszenvedett forgalomkiesés elégséges-e azon megnövekedett profitjuk kiegyenlítéséhez, amelyhez egyébként az árnövekedést követően jutnának. A kereslet- és kínálatoldali helyettesítés felmérése lehetőséget biztosít a (relatív árnövekedést nem kifizetődővé tevő) „kritikus forgalomkiesés” mérésére, és következésképpen az érintett piac kiterjedésének meghatározására. A nemzeti szabályozó hatóságnak ezért e tesztet addig kell alkalmaznia, ameddig meg nem állapítható, hogy a meghatározott földrajzi és termékpiacokon belüli relatív árnövekedés kifizetődő lesz, azaz nem fog további kritikus forgalomkieséssel járni azonnal elérhető helyettesítők vagy más területeken található szállítók javára.

31.

A versenyjogban a hipotetikus monopolista tesztet olyan termékek vagy szolgáltatások vonatkozásában alkalmazzák, amelyek ára szabadon, nem pedig szabályozás alapján alakul. Az előzetes szabályozás területén, tehát ha egy terméket vagy szolgáltatást már szabályozott, költségalapú áron kínálnak, a szabályozott árat úgy kell tekinteni, mintha azt versenyképes szinten (32) szabták volna meg, és azt a hipotetikus monopolista teszt kiindulási pontjaként kell használni.

32.

Valószínűleg nehezen lehetne empirikusan alkalmazni az SSNIP-tesztet abban az esetben, ha nem létezik készen elérhető termék és ár. Ha a hálózaton nem létezik ilyen – kereskedelmi vagy szabályozott – termék, de az technikailag és kereskedelmileg (potenciálisan) kínálható lehet, a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük az adott hálózaton történő önellátást a piacok kijelölése körében, és meg kell alkotniuk egy, az önellátást magában foglaló képzelt piacot, amennyiben a kiskereskedelmi piacon kár éri a fogyasztókat, és potenciális kereslet mutatkozik az adott termék iránt (33).

2.2.   A termékpiac meghatározása

33.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az érintett termékpiac valamennyi olyan terméket vagy szolgáltatást tartalmazza, amely kielégítően felcserélhető vagy helyettesíthető, és nem kizárólag objektív jellemzőik, áruk vagy használati céljuk szempontjából, hanem a verseny feltételei és/vagy a keresletnek és kínálatnak a kérdéses piacon fennálló struktúrája szempontjából is (34). Az olyan termékek vagy szolgáltatások, amelyek csak kis vagy viszonylagos mértékben felcserélhetők, nem alkotják ugyanazon piac részét (35). A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért az érintett termék- vagy szolgáltatáspiac meghatározásának feladatát a fogyasztók által ugyanazon célra (végfelhasználás) használt termékek vagy szolgáltatások csoportosításával kell kezdeniük.

34.

Bár egy termék vagy szolgáltatás végfelhasználása szorosan kapcsolódik fizikai jellemzőihez, eltérő típusú termékeket vagy szolgáltatásokat ugyanazon cél elérésére is lehet használni.

35.

A különböző szolgáltatások közötti helyettesíthetőség növekedhet a különböző technológiák növekvő konvergenciája révén, ami gyakran lehetővé teszi a szolgáltatók számára hasonló kiskereskedelmi termékcsomagok kínálását. A digitális átviteli rendszerek használata például az eltérő technológiákat alkalmazó hálózati szolgáltatások teljesítményének és jellemzőinek hasonlóságához vezethet.

36.

Emellett úgynevezett „over-the-top” (OTT) szolgáltatások vagy más internetes hírközlési csatornák alakultak ki, potenciálisan a bevett kiskereskedelmi hírközlési szolgáltatásokkal versenyezve. Ennek eredményeként a nemzeti szabályozó hatóságoknak értékelniük kell, hogy az ilyen szolgáltatások – progresszív alapon – részlegesen vagy teljes mértékben helyettesíthetik-e a hagyományos távközlési szolgáltatásokat (36).

37.

Ezért piacmeghatározási elemzésük lezárása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak az olyan termékek vagy szolgáltatások figyelembevétele mellett, amelyeket objektív jellemzőik, áruk és használati céljuk kielégítően felcserélhetővé tesz, a hipotetikus monopolista vagy SSNIP-teszt alkalmazása révén – amennyiben szükséges – meg kell vizsgálniuk a kereslet és – adott esetben – a kínálat helyettesítésének aktuális feltételeit is.

A keresletoldali helyettesítés

38.

A keresletoldali helyettesítés lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy olyan felcserélhető termékeket vagy termékcsaládokat határozzanak meg, amelyekre az ügyfelek könnyen átállhatnak egy hipotetikus kismértékű, de jelentős és nem átmeneti jellegű relatív árnövekedésre válaszul. A kereslethelyettesíthetőség meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak az ügyfelek korábbi viselkedésére vonatkozó minden bizonyítékot fel kell használniuk, és fel kell mérniük az ügyfeleknek és a szállítóknak a kérdéses szolgáltatás említett árnövekedésére adott valószínű válaszát.

39.

Az ügyfeleknek azt a lehetőségét, hogy valamely terméket vagy szolgáltatást egy kismértékű, de jelentős és nem átmeneti jellegű relatív árnövekedés miatt egy másikkal helyettesítsenek, korlátozhatja mindazonáltal többek között a jelentős mértékű áttérési költség. Azok az ügyfelek, akik egy konkrét technológiába történő beruházást, vagy egy szolgáltatás igénybevétele, illetve egy termék használata érdekében más egyéb beruházást hajtottak végre, vonakodhatnak az egyébként helyettesíthető szolgáltatásra vagy termékre való áttérés miatt felmerülő költségek viselésétől, vagy korlátozó módon magasnak találhatják az áttérés költségeit. Hasonlóképpen, a meglévő szolgáltatók ügyfeleit hosszú távú szerződések köthetik meg. Ennek megfelelően olyankor, amikor az ügyfeleknek jelentős áttérési költségekkel kell szembenézniük az A terméknek a B termékkel történő helyettesítésekor, e két termék nem feltétlenül tartozik ugyanahhoz az érintett piachoz.

40.

A kiskereskedelem szintjén a technológiai fejlődés általánosságban a platformok közötti versenyhez vezetett, mivel a kiskereskedelmi szolgáltatások egyenértékűnek és egyre felcserélhetőbbnek bizonyultak (37). Annak meghatározásához, hogy különböző nagykereskedelmi platformokat, úgymint a rézvezetékest, az optikai szálast és a kábelest, egyetlen nagykereskedelmi piacba kell-e foglalni, az SSNIP-tesztet kell alkalmazni. Az elemzés előretekintő jellege miatt ezen értékelésnek figyelembe kell vennie, hogy azoknak a potenciális hozzáférést kérőknek, akik még nem nyújtanak hozzáférésen alapuló szolgáltatásokat, nem kell figyelembe venniük az áttérési költségeket hozzáférési platformjuk megválasztásakor. Az értékelés során minden egyes eset kapcsán vizsgálni kell a piacra lépés jelentőségét, nem megfeledkezve arról, hogy a jövőbeli piacra lépések nagyságrendjét eredendően nehéz megjósolni. Ezenkívül ezen elemzésnek szabályozással elősegített hipotetikus versenyképes hozzáférési rendszert kell feltételeznie, figyelmen kívül hagyva az áttérés objektíven nem indokolható akadályait, amelyeket a hálózatüzemeltetők mesterségesen felduzzaszthattak a valamely adott platformról vagy adott platformra való áttérés megakadályozása érdekében.

A kínálatoldali helyettesítés

41.

A kínálathelyettesítés lehetőségének felmérésekor a nemzeti szabályozó hatóságok azt is figyelembe vehetik, hogy a pillanatnyilag az érintett termékpiacon nem aktív vállalkozások a kismértékű, de jelentős és nem átmeneti jellegű relatív árnövekedést követően rövid időn belül a piacra lépés mellett dönthetnek. A relatív árnövekedésre a többi szállító által adott valószínű válaszok felméréséhez használandó pontos időkeret szükségszerűen az egyes piacok jellemzőinek függvénye, és azt eseti alapon kell meghatározni. Olyan körülmények között, amikor a termelés kérdéses termékre történő átállításának teljes költsége viszonylag elhanyagolható, a terméket be lehet építeni a termékpiac meghatározásába. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy egy adott szállító ténylegesen használná-e vagy átállítaná-e termelőeszközeit az érintett termék gyártása vagy az érintett szolgáltatás nyújtása érdekében (például kapacitásukat hosszú távú szállítási szerződések kötik-e le stb.).

42.

Szintén számításba kell venni valamennyi hatályos jogi vagy más szabályozási követelményt, amely akadályozhatja az érintett piacra való időhatékony belépést, és ennek eredményeként gátolhatja a kínálatoldali helyettesítést.

A helyettesítési lánc

43.

Az érintett piac határait ki lehet tágítani az olyan termékek vagy földrajzi területek figyelembevétele érdekében, amelyeket, bár közvetlenül nem helyettesíthetők, a helyettesítési lánc miatt bele kell foglalni a piac meghatározásába (38). Helyettesítési lánc akkor áll fenn, ha bizonyítani lehet, hogy bár az A és a C termék nem helyettesítik egymást közvetlenül, a B termék mind az A, mind a C terméket képes helyettesíteni, és ennélfogva az A és a C termék ugyanahhoz a termékpiachoz tartozhat, mivel a B termékkel való helyettesíthetőség mindkettőjük árképzésében korlátot állíthat. Ugyanez az okfejtés vonatkozik a földrajzi piac meghatározására is. Az érintett piac kiterjedése indokolatlan bővítésének ezzel járó kockázata miatt a helyettesítési láncra vonatkozó megállapításokat megfelelően bizonyítani kell (39).

44.

Ha a korábbi vagy aktuális technológiai generációk ára korlátozhatja a jövőbeli generációk árát, valószínűleg helyettesítési lánc áll fenn, amely indokolttá teszi az összes technológiai generáció azonos érintett termékpiacba történő csoportosítását. Mivel ilyen árkorlátok rendes körülmények között megfigyelhetők a különböző technológiai generációk tekintetében, azokat általában azonos piachoz tartozónak tekintik.

45.

Miután az ügyfelek többsége áttért egy nagyobb teljesítményű infrastruktúrára, a felhasználók egy csoportja adott esetben még mindig a korábbi technológiát használja. Ez esetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak olyan szabályozási megközelítést kell alkalmazniuk, amely nem állandósítja indokolatlanul a kötöttség körforgását túlságosan szűk piacok meghatározásával.

2.3.   A földrajzi piac meghatározása

46.

Az érintett termékpiac azonosítását követő első lépés e piac földrajzi kiterjedésének meghatározása. Csak a termék- vagy szolgáltatáspiac földrajzi kiterjedésének meghatározását követően tudja a nemzeti szabályozó hatóság megfelelően felmérni az piacon uralkodó versenyfeltételeket.

47.

A földrajzi piacok meghatározása a fenti szakaszban a relatív árnövekedésre válaszul adott kereslet- és kínálatoldali helyettesítés felmérésével kapcsolatban tárgyaltakkal egyező elvek mentén történik.

48.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az érintett földrajzi piac arra a területre terjed ki, ahol az érintett vállalkozások keresletet támasztanak az érintett termékek vagy szolgáltatások iránt, vagy kínálatot biztosítanak ezekben, továbbá ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető azoktól a szomszédos területektől, amelyeken belül az aktuális versenyfeltételek jelentős mértékben eltérőek (40). Azok a területek, amelyeken belül a versenyfeltételek heterogének, nem alkotnak egységes piacot (41).

49.

Azon földrajzi egység megválasztását illetően, amelyből kiindulva a nemzeti szabályozó hatóságnak el kell végeznie az értékelést, a Bizottság többször megállapította (42), hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen egységek: a) megfelelő méretűek, vagyis elég kicsik legyenek az egyes egységeken belül a versenyfeltételek jelentős eltéréseinek elkerüléséhez, de elég nagyok legyenek egy erőforrás-igényes és terhes mikroelemzés elkerüléséhez, amely a piac széttöredezéséhez vezethet, b) képesek legyenek az összes érintett szolgáltató hálózatstruktúráját tükrözni, valamint c) az idő viszonylatában egyértelmű és stabil határokkal rendelkezzenek.

50.

Olyan regionális különbségek megállapítása esetén, amelyek nem tekinthetők kellő mértékűnek ahhoz, hogy különböző földrajzi piacokat indokoljanak, vagy a jelentős piaci erő megállapítását tegyék indokolttá, a nemzeti szabályozó hatóságok földrajzilag differenciált korrekciós intézkedéseket alkalmazhatnak (43). A megkülönböztetés stabilitása – különösen az, hogy a versenyterület határa milyen mértékben azonosítható egyértelműen, és marad állandó hosszabb ideig – kulcstényező a piacmeghatározás szintjén történő földrajzi szegmentálás és a korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos szegmentálás közötti különbségtétel szempontjából.

51.

Az elektronikus hírközlési ágazatban az érintett piac földrajzi kiterjedését hagyományosan két fő kritérium alapján határozzák meg (44): a) a hálózat által lefedett terület (45); valamint b) a jogi és más szabályozó eszközök megléte (46).

3.   A JELENTŐS PIACI ERŐ FELMÉRÉSE

52.

A 2002/21/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdése értelmében egy vállalkozás akkor minősül jelentős piaci erővel rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban van, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen (47).

3.1.   Az egyedi jelentős piaci erő

53.

Az egyedi jelentős piaci erő számos kritérium alapján állapítható meg, amelyek értékelését – a 2002/21/EK irányelv 16. cikkében meghatározott és az ezen iránymutatások 13. pontjában említett követelményekre figyelemmel – az alábbiak szerint kell elvégezni.

54.

Egy vállalkozás piaci erejének vizsgálatakor fontos figyelembe venni a vállalkozás és versenytársai piaci részesedését (48), valamint a potenciális versenytársak által középtávon jelentett korlátokat. A piaci részesedések hasznos kiinduló jelzést adhatnak a nemzeti szabályozó hatóságok számára a piaci szerkezet és a piacon működő különböző vállalkozások relatív fontossága tekintetében. A piaci részesedéseket azonban a Bizottság az érintett piac körülményeinek figyelembevételével értelmezi, különös tekintettel a piac dinamikájára, illetve a termékek különbözőségének mértékére (49).

55.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely vállalkozás bizonyos ideig fennálló nagyon nagy – 50 %-ot meghaladó – piaci részesedése, kivételes körülményektől eltekintve, önmagában bizonyítja az erőfölény meglétét (50). A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a piaci részesedés, és minél tovább áll fenn, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ez fontos előjele a jelentős piaci erőnek (51).

56.

Mindazonáltal még egy nagy piaci részesedéssel rendelkező vállalkozással is előfordul, hogy nem képes a kielégítő alkupozícióval rendelkező vevőitől nagymértékben függetlenül cselekedni (52). Emellett az a tény, hogy az érintett piacon erős pozícióval rendelkező vállalkozás fokozatosan veszít a piaci részesedéséből, jól jelezheti, hogy a piacon nő a verseny, de nem zárja ki a jelentős piaci erő megállapítását. A piaci részesedés jelentős időbeli ingadozása jelezheti a piaci erő hiányát az érintett piacon. Egy újonnan belépni szándékozó piaci részesedésének gyors növelésére való képessége szintén azt jelezheti, hogy a kérdéses érintett piacon nagyobb a verseny, és hogy a belépési korlátok (53) észszerű időn belül leküzdhetők (54).

57.

Ha a piaci részesedés nagy (55), de nem éri el az 50 %-os küszöböt, a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyéb alapvető strukturális piaci tulajdonságokat kell alapul venniük a jelentős piaci erő felméréséhez. A jelentős piaci erő fennállásával kapcsolatos következtetések levonása előtt alapos strukturális értékelést kell végezniük az érintett piac gazdasági jellemzői tekintetében.

58.

Többek között a következő kritériumok bírnak jelentőséggel egy vállalkozás ahhoz való piaci erejének felmérése során, hogy a versenytársaitól, az ügyfeleitől és a fogyasztóitól nagymértékben függetlenül viselkedjen (56): — a piacralépés akadályai, — a piaci terjeszkedés korlátai, — a vállalkozás abszolút és relatív mérete, — nehezen megkettőzhető infrastruktúra feletti ellenőrzés, — technológiai vagy kereskedelmi előny vagy fölény, — kiegyenlítő vásárlóerő hiánya vagy alacsony szintje, — könnyű vagy privilegizált hozzáférés a tőkepiacokhoz/pénzügyi forrásokhoz, — termékek/szolgáltatások diverzifikációja (például termék- vagy szolgáltatáscsomagok képzése), — méretgazdaságosság, — választékgazdaságosság, — közvetlen vagy közvetett hálózati hatások (57), — vertikális integráció, — fejlett forgalmazói és értékesítési hálózat, — hosszú távú és fenntartható hozzáférési megállapodások megkötése, — szerződéses kapcsolatok kialakítása más piaci szereplőkkel, ami a piac kisajátításához vezethet (58), — a potenciális verseny hiánya. A fenti kritériumok külön-külön nem feltétlenül meghatározóak a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából. E megállapításnak a tényezők kombinációján kell alapulnia.

59.

A jelentős piaci erő megállapítása annak felmérésétől függ, hogy mennyire könnyű a piacra lépés. Az elektronikus hírközlési ágazatban gyakran jelentősek a piacra lépés korlátai, különösen a technológiai akadályok miatt, amilyen például a frekvenciák szűkössége, amely korlátozhatja a hozzáférhető frekvenciák számát, vagy azért, mert az érintett piacra való belépés a nyereségesség eléréséhez nagyszabású infrastrukturális beruházásokat és a kapacitások hosszú távú programozását teszi szükségessé (59).

60.

A piacra lépés jelentős korlátai azonban kevésbé fontossá válhatnak az olyan piacokon, amelyeket folyamatos technológiai fejlődés jellemez, különösen olyan új technológiák kialakulása miatt, amelyek lehetővé teszik az újonnan belépni szándékozók számára minőségileg eltérő szolgáltatások nyújtását, ami kihívások elé állíthatja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót (60). Az elektronikus hírközlési piacokon versenykorlátok származhatnak a piacon jelenleg nem szereplő potenciális versenytársak innovatív tevékenységéből.

61.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért figyelembe kell venniük annak valószínűségét, hogy az érintett termékpiacon jelenleg nem működő vállalkozások középtávon úgy határozhatnak, hogy belépnek a piacra. A nemzeti szabályozó hatóságoknak azon vállalkozásokat, amelyek árnövekedés esetén képesek gyorsan változtatni vagy kibővíteni termékcsoportjukat/szolgáltatásaikat és piacra lépni, potenciális piaci szereplőknek kell tekinteniük még akkor is, ha pillanatnyilag nem gyártják az érintett terméket, vagy nem nyújtják az érintett szolgáltatást.

62.

A piacra lépés valószínűbb, ha a potenciális új belépők már jelen vannak a szomszédos piacokon (61), vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek jelentőséggel bírnak az érintett kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtása vagy az azokkal való versengés szempontjából. (62) A minimálisan költséghatékony működési szint elérésére való képesség kritikus lehet a piacra lépés valószínűségének és fenntarthatóságának meghatározása szempontjából. (63)

63.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak a méret- és választékgazdaságosságot, a hálózati hatásokat, a szűkös forrásokhoz való hozzáférés fontosságát és a hálózat kiépítéséhez kapcsolódó vissza nem térülő költségeket is körültekintően figyelembe kell venniük.

64.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy egy meglévő szolgáltató piaci erejét korlátozhatják-e (az árat illetően) az érintett piacon és az alapul szolgáló kiskereskedelmi piac(ok)on kívülről érkező termékek vagy szolgáltatások, például online hírközlési szolgáltatások nyújtása alapján működő OTT-szereplők. Így még ha egy nemzeti szabályozó hatóság (a nagykereskedelmi piac meghatározása céljából) figyelembe is vette, hogy az említett termékekből és szolgáltatásokból a kiskereskedelem szintjén eredő korlátok nem kellően jelentősek ahhoz, hogy a kiskereskedelmi piacon tényleges verseny legyen, vagy nem kellően jelentősek ahhoz, hogy közvetett korlátként működjenek a nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtását illetően, a potenciális korlátokat akkor is fel kell mérni a jelentős piaci erő felmérésének szakaszában (64). Mivel az OTT-szolgáltatók jelenleg nem nyújtanak saját hozzáférési szolgáltatásokat, általában nem fejtenek ki versenynyomást a hozzáférési piacokra.

3.2.   A közös jelentős piaci erő

65.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata határozza meg, hogy mit jelent a közös erőfölény a versenyjogban, és e meghatározás az idők folyamán tovább fejlődött. A közös jelentős piaci erő fogalmát ugyanezen az alapon kell meghatározni. Erőfölénnyel több, egymástól jogilag és gazdaságilag független vállalkozás is rendelkezhet, feltéve, hogy – közgazdasági nézőpontból – egy meghatározott piacon együttesen egy kollektív személyként lépnek fel vagy viselkednek. (65) A Gencor ítéletben (66) a Bíróság megvizsgálta, hogy a megfelelő piaci jellemzők hogyan vezethetnek kölcsönös függőségi viszonyhoz a felek között, lehetővé téve számukra, hogy előre lássák egymás magatartását. Mint azt az Airtours-ügyben hozott ítélet (67) egyértelműen megállapítja, egy megállapodás vagy más jogi kapcsolat létezése nem feltétlenül szükséges a kollektív erőfölény megállapításához. Ilyen megállapítás más korrelatív tényezőkből következhet, és gazdasági értékelés, valamint különösen a piac szerkezete értékelésének függvénye. (68)

66.

Kollektív erőfölény áll fenn, ha – figyelemmel az érintett piac tényleges jellemzőire – az erőfölényben lévő oligopólium minden tagja, mikor tudatára ébred a közös érdekeknek, lehetségesnek, gazdaságilag racionálisnak, és így kedvezőnek tartja – tartós jelleggel – a piaci magatartásukra vonatkozó olyan közös politika elfogadását, amelynek célja a versenyképes árak szintje feletti eladás, anélkül hogy a Szerződés 101. cikke értelmében meg kellene állapodniuk, vagy összehangolt magatartáshoz kellene folyamodniuk, és anélkül, hogy a tényleges vagy potenciális versenytársak, ügyfelek, illetve fogyasztók erre képesek lennének hatékonyan reagálni (69).

67.

A Törvényszék az Airtours ítéletben megállapította, hogy az így meghatározott kollektív erőfölény kialakításához három együttes feltétel szükséges (70): — Először, az erőfölényben lévő oligopólium minden tagjának képesnek kell lennie megismerni a többi tag magatartását, annak érdekében, hogy ellenőrizhesse, elfogadják-e a közös politikát, vagy sem. Nem elegendő, ha az erőfölényben lévő oligopólium minden tagja tudatában van annak, hogy az egymástól kölcsönösen függő piaci magatartás mindannyiuk számára hasznos, mindegyik tagnak lehetőséggel kell bírnia annak megismerésére, hogy a többi szereplő ugyanazt a stratégiát fogadja-e el, illetve hogy azt fenntartja-e. A piacnak tehát kellően átláthatónak kell lennie az erőfölényben lévő oligopólium valamennyi tagja számára ahhoz, hogy kellőképpen pontosan és gyorsan megismerhessék a többi tag piaci magatartásának alakulását. — Másodszor szükséges, hogy a hallgatólagos együttműködés hosszabb ideig fenntartható legyen, vagyis fenn kell állnia valamilyen ösztönző erőnek ahhoz, hogy ne térjenek el a közös piaci politikától. Csak abban az esetben jár jól az oligopólium minden tagja, ha valamennyien fenntartják párhuzamos magatartásukat. E feltétel szerves részét képezi tehát a megtorlás fogalma a közös politikától eltérő magatartás esetén. A kollektív erőfölény fenntarthatóságához megfelelő elrettentő eszközökre van szükség annak biztosításához, hogy fennálljon a hosszú távú ösztönző erő a közös politikától történő eltéréstől való tartózkodásra, vagyis az erőfölényben lévő oligopólium valamennyi tagjának tudatában kell lennie annak, hogy ha erőszakos versengő intézkedéseket tenne a piaci részesedése növelése érdekében, akkor a többiek ugyanígy cselekednének, úgyhogy semmilyen előnye sem származna egy ilyen kezdeményezésből. — Harmadszor, az erőfölény fennállásának a jog által megkívánt szintű bizonyítása érdekében meg kell állapítani, hogy a jelenlegi és jövőbeli versenytársak, valamint fogyasztók előrelátható reakciói nem veszélyeztetik a közös politikától várt eredményeket.

68.

Az „Impala II” ítéletben (71) a Bíróság megerősítette e kritériumokat azon feltételek azonosításakor, amelyek fennállása esetén nagyobb a hallgatólagos megállapodás valószínűsége. A Bíróság szerint az ilyen hallgatólagos összejátszás valószínűsége nagyobb, ha a versenytársak könnyen juthatnak közös felfogásra a megállapodás működési módját illetően, többek között azon körülményeket illetően, amelyek a tervezett megállapodás tárgyát képezhetik (72). A Bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy el kell kerülni a mechanikus intézkedést, amely abból áll, hogy egyenként megvizsgálják az említett különválasztott kritériumokat, figyelmen kívül hagyva valamely hipotetikus hallgatólagos megállapodás átfogó gazdasági mechanizmusát (73). A piac jellemzőit a hipotetikus megállapodás e mechanizmusára figyelemmel kell értékelni.

69.

Minderre tekintettel az előzetes szabályozási kötelezettségek érintett vállalkozásokkal szemben történő megállapításával kapcsolatos döntés céljából annak meghatározásakor, hogy két vagy több vállalkozás közös jelentős piaci erővel rendelkezik-e az érintett piacon, a nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell a következő felülvizsgálati időszak várható alakulását (74). A Bíróság által kialakított gazdasági teszt alapján meg kell vizsgálniuk, hogy – minden szempontot figyelembe véve – a piaci feltételek kedveznének-e egy hallgatólagos megállapodással kapcsolatos mechanizmusnak. A 2002/21/EK irányelv (26) preambulumbekezdése szerinti két vagy több vállalkozás nemcsak akkor minősülhet erőfölényt élvezőnek, ha közöttük szerkezeti vagy egyéb kapcsolódások vannak, hanem akkor is, ha az érintett piac szerkezete az összehangolt hatások kialakulásához vezet.

70.

Egy előretekintő elemzésnek figyelembe kell vennie a következő felülvizsgálati időszak alatt várható vagy előre látható piaci folyamatokat annak megállapítása érdekében, hogy a hallgatólagos összejátszás-e a valószínű piaci eredmény. A Bíróság által kialakított gazdasági teszt elemeinek valószínűségét a hipotetikus együttműködési mechanizmus kialakításához és egy hallgatólagos összejátszáson alapuló egyensúly megteremtéséhez vezető piaci szerkezetek és az ilyen piaci magatartásra vonatkozó összes rendelkezésre álló bizonyíték figyelembevételével kell megállapítani. A hivatkozott mechanizmust úgy kell elemezni, hogy az a hallgatólagos megállapodásra vonatkozóan elképzelhető elméletbe illeszkedik (75), ideértve a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és adatokkal kapcsolatos megfontolásokat, valamint a hipotetikus megfontolásokat is. Mint az a fent idézett ítélkezési gyakorlatból levezethető, el kell kerülni az ellenőrzőlista alapú megközelítést.

71.

A Bizottság horizontális összefonódásokra vonatkozó útmutatásában (76) foglaltakhoz hasonlóan minden rendelkezésére álló, az érintett piacok jellemzőire vonatkozó információt, beleértve azok strukturális tulajdonságait és az ott működő piaci szereplők korábbi magatartását is figyelembe kell venni az előretekintő elemzés során.

72.

Kevésbé összetett és stabilabb gazdasági környezetben általában egyszerűbb az összehangolt magatartást illetően egyetértésre jutni. Mivel ilyen megállapodást általában egyszerűbb kevesebb szereplő között kialakítani, relevánsnak tűnne különösen a piaci szereplők számát is megvizsgálni. Továbbá könnyebb lehet egyetértésre jutni a megállapodás feltételeiben, ha viszonylagos szimmetria figyelhető meg, különösen a költségstruktúrák, piaci részesedések, kapacitásszintek – ideértve a lefedettséget is –, a vertikális integráció szintjeinek és a csomagok lemásolására vonatkozó kapacitás vonatkozásában.

73.

Az árak átláthatósága könnyebben feltételezhető a kiskereskedelmi tömegpiacok tekintetében, és a termékek homogenitása növelheti az átláthatóság szintjét, de akár a termékek és a díjszabások összetettsége is csökkenthető kiskereskedelmi szinten egyszerűbb árképzési szabályok megállapításával, például kisszámú kiemelt referenciatermék azonosításával. A csaknem teljeskörű mobil és helyhez kötött elterjedtséget felmutató elektronikus hírközlési piacokon a kereslet ingadozása általában alacsony, és új ügyfelek csak más piaci szereplőktől hódíthatók el, ami növeli a piaci részesedésekkel kapcsolatos átláthatóságot (77).

74.

Az aktuális adatokat és a legvalószínűbb jövőbeli fejleményeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak a 17. pontban ismertetett megközelítés (Modified Greenfield Approach) alapján kell előre jelezniük, ami a jelentős piaci erőn alapuló bármely hatályos szabályozás hatásainak az értékelésből történő kizárását kívánja meg (78).

75.

A nemzeti szabályozó hatóságok számára az elemzés időpontjában szabályozott piacokon rendelkezésre álló bizonyítékok típusa jellegében el fog térni a nem szabályozott piacokon rendelkezésre álló bizonyítékok típusától. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban így is képesek lehetnek bizonyítékot felmutatni a piaci szerkezetre és magatartásra vonatkozóan például olyan esetekben, amelyekben a hatályos szabályozás alkalmasint nem korrigálta teljes mértékben az észlelt piaci hiányosságokat. Ez nem jelenti azt, hogy a bizonyítási követelménynek alacsonyabbnak vagy a feltételezett hallgatólagos megállapodás mechanizmusának eltérőnek kellene lennie.

76.

A 15. pontra figyelemmel ezért a közös jelentős piaci erő fennállásának annak meghatározása érdekében történő felmérésekor, hogy elő kell-e írni előzetes szabályozást, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vehetnek minden piaci körülményt annak megállapításához, hogy előzetes szabályozás hiányában piaci eredményként hallgatólagos összejátszó magatartás kialakulása valószínű, ha i. az említett körülmények összhangban állnak a hallgatólagos összejátszás nemzeti szabályozó hatóság által felvázolt elméletének gazdasági vonatkozásaival, és ha ii. azokat relevánsnak értékelik annak megokolása szempontjából, hogy a piac kedvez az ismertetett hipotetikus hallgatólagos összejátszó magatartásnak, az Airtours-ügyben hozott ítéletben meghatározott és az Impala-ügyekben később megerősített és tovább pontosított kritériumok alapján.

77.

A közös jelentős piaci erő elemzésének figyelembe kell vennie az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságait, különösen azt a tényt, hogy a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacok között jellemzően fennálló kapcsolatok miatt a hallgatólagos összejátszás gazdasági mechanizmusa nem korlátozódik a nagykereskedelem szintjére, hanem azt értékelni kell a két szint közötti kölcsönhatás figyelembevételével. E tekintetben fókuszpont(ok) azonosítható(k) akár kiskereskedelmi, akár nagykereskedelmi szinten, és megtorlásra kerülhet sor a funkcionálisan összefüggő nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítési piac(ok)on, valamint a kapcsolódó kiskereskedelmi piacokon belül, vagy akár e piacokon kívül is, ha az oligopólium tagjai jelen vannak és egymással kapcsolatban állnak azokon.

78.

Mint azt a Bíróság az „Impala II” ítéletben megállapította, a piac átláthatóságán kívül a hallgatólagos összejátszásnak kedvező piaci szerkezet a piac koncentrációjával és a termék homogenitásával is jellemezhető. (79) Adott esetben azonos következtetésre vezető egyéb jellemzők az ítélkezési gyakorlatból vagy korábbi szabályozási határozatokból szűrhetők le. Eseti alapon elvégzett értékelésük során a nemzeti szabályozó hatóságok által figyelembe vehető piaci jellemzők nem kimerítő, példálózó jellegű felsorolása a következő: piaci részesedések, a kereslet rugalmassága, vertikális integráció, a költség és a teljesítmény összeegyeztethetősége, széles körű hálózati lefedettség, a nyereségesség és a felhasználók utáni átlagos árbevétel szintjei, a szolgáltató viszonylagos szimmetriája és a kiskereskedelmi műveletek kapcsolódó hasonlósága. Kimerítő lista azonban nem javasolt. Emellett e tényezők jelentőségét eseti alapon kell megállapítani és értékelni, és figyelembe kell venni a nemzeti körülményeket. Ha a nemzeti szabályozó hatóságok az utólagos versenyjogi gyakorlat vagy összefonódás-ellenőrzés által ihletett tényezőket kívánnak használni, ennek során figyelembe kell venniük az elektronikus hírközlési ágazatbeli előzetes szabályozás sajátosságait a konkrét körülmények között (80) annak meghatározása céljából, hogy az érintett piac jellemzői olyanok-e, hogy az erőfölényben lévő oligopólium minden tagja lehetségesnek, gazdaságilag racionálisnak, és így kedvezőnek tartja – tartós jelleggel – a piaci magatartásukra vonatkozó közös politika elfogadását (81).

Átláthatóság

79.

A 72., 73. és 77. pontban nyújtott iránymutatás alapján a közös jelentős piaci erő létrejöttének kiindulópontja egy olyan közös politika kialakítása, amelyhez a jövőbeli magatartás igazítható.

80.

Annak vizsgálatakor, hogy egy piac kellőképpen átlátható-e a hallgatólagos megállapodás lehetővé tételéhez, meg kell vizsgálni, hogy a piaci szereplők erős késztetést éreznek-e arra, hogy áttérjenek egy azonosítható összehangolt piaci eredményre és tartózkodjanak a versenytől. Ez az eset áll fenn akkor, ha a versenyellenes magatartás hosszú távú előnyei jelentékenyebbek, mint a versengő magatartásból származó rövid távú előnyök bármelyike. A 78. pontban megállapítottak szerint a hallgatólagos megállapodás végrehajtását és fenntartását elősegítik bizonyos piaci jellegzetességek, amelyeknek köszönhetően egy adott piac jobban kedvezhet a koordinációnak.

81.

A piacra lépést illetően jelentős korlátokat támasztó és magas vissza nem térülő költségekkel jellemezhető elektronikus hírközlés különleges körülményei között az újonnan belépni szándékozókat piaci részesedésük növelésére ösztönzi költségeik megtérülésének biztosítása. Másfelől a piaci részesedést illetően nem kell szimmetriának fennállnia a hallgatólagos összejátszás ösztönzéséhez, amíg fennáll egy minimális üzemméret (82), vagy a költségstruktúrák hasonlóak (83).

82.

A kollektív jelentős piaci erő fennállásának felmérése körében és a fenti 67. pontban ismertetett kritériumok sérelme nélkül az árak hosszú ideig történő szoros összehangolása, főleg, ha verseny feletti szinten helyezkednek el, a kollektív erőfölény egyéb tipikus tényezőivel összekapcsolva más észszerű magyarázat hiányában elég lehet a kollektív erőfölény fennállásának bizonyításához, még akkor is, ha nincs közvetlen meggyőző bizonyíték a piac erős átláthatóságára vonatkozóan, figyelembe véve, hogy az utóbbi ilyen körülmények között feltételezhető (84). Az ilyen körülmények vizsgálatát körültekintően, és főleg az esetleg elképzelhető egyeztetési stratégiák elemzésére alapított megközelítés keretében kell lefolytatni (85). Az elektronikus hírközlési ágazatbeli előzetes szabályozás céljából különösen egy korábban fennálló megállapodás fent ismertetett megállapítása nem előfeltétel, de jelentőséggel bírhat különösen akkor, ha a piac jellemzői nem változtak érzékelhetően, és/vagy valószínűleg nem fognak így változni a következő felülvizsgálati időszak során.

83.

Ha a múltbeli magatartás a következő felülvizsgálati időszakban valószínű piaci dinamikát képes jelezni a nemzeti szabályozó hatóság előretekintő értékelése keretében, a nemzeti szabályozó hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy ellenőrzött árú nagykereskedelmi hozzáférési termékek előírása önmagában még szabályozás fennállása esetén sem feltétlenül elegendő magyarázat az árak hosszú ideig történő kiskereskedelmi szintű összehangolására. Más észszerű magyarázat hiányában az ilyen összehangolás hallgatólagos összejátszó magatartásra utalhat, ha fennállnak a kollektív erőfölény egyéb tipikus tényezői. Az árszintek meghatározására vonatkozó szabályozási kötelezettségeken kívüli más észszerű magyarázatok lehetnek például gazdasági jellegűek, ha az árszintek indokolhatók a versenypiaci költségstruktúrákra tekintettel.

84.

Ezenfelül az átláthatósági kritérium értékelése körében az elektronikus hírközlési piacok előzetes szabályozásának különleges körülményei között, mely piacokon jellemzően jelentősek az újonnan belépni szándékozók előtti korlátok, a nagykereskedelmi hozzáférés észszerű feltételek melletti biztosításának hálózattulajdonosok általi megtagadása egy oligopólium tagjai által elfogadott közös politika fókuszpontját képezheti. A hálózatüzemeltetők általi ilyen megtagadás ezért közös politika fennállására utalhat, amit egyéb tényezők mellett szintén figyelembe kell venni a közös jelentős piaci erő fennállására vonatkozó elemzés elvégzésekor. A hozzáférés megtagadásán alapuló fókuszpont akár az előzetes hozzáférési kötelezettségek hatálya alá nem tartozó szolgáltatók esetében megfigyelhető, akár az elemzés időpontjában ilyen kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatók esetében előre látható bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ilyen feltételek például az olyan különösen vagy szokatlanul magas díjak (profit) fenntartására való közös késztetés az értékesítési vagy kapcsolódó kiskereskedelmi piacokon, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóság aránytalannak ítél a beruházáshoz és a kockázatokhoz képest, (86) vagy a Bíróság által az „Impala II” ítéletben meghatározottaknak megfelelően a jól működő kiskereskedelmi piaccal összeegyeztethetetlen hallgatólagos megállapodásnak kedvező piacon fennálló közös politika nem az árral kapcsolatos egyéb típusai, (87) amelyek szintén bizonyítékként hozhatók fel arra nézve, hogy a hozzáférés megtagadása hiteles fókuszpont. Annak értékelése is fontos, hogy a kérdéses szolgáltató megfelelő üzemmérettel rendelkezik-e ahhoz, hogy indokolható legyen egy nagykereskedelmi szolgáltatás harmadik felek részére történő nyújtása.

Fenntarthatóság

85.

Ahhoz, hogy a közös politika hosszabb ideig fenntartható legyen, az oligopólium minden tagja tekintetében fenn kell állnia valamilyen ösztönző erőnek ahhoz, hogy ne térjenek el az együttműködés feltételeitől. Ez abból a tényből fakad, hogy az erőfölényben lévő oligopólium tagjai csak abban az esetben járnak jól, ha valamennyien fenntartják párhuzamos magatartásukat. A megtorlás hihető fenyegetésének fennállása, az eltéréstől való elrettentés, szükséges követelmény annak biztosításához, hogy az együttműködési mechanizmus hosszabb ideig hiteles maradjon.

86.

A szankció alkalmazásához folyamodás szükségességét illetően a Törvényszék tisztázta, hogy elvileg elég egy hatékony elrettentési mechanizmus egyszerű létezése, mivelhogy ha egy oligopólium tagjai eleget tesznek a közös politikának, nem kell szankció alkalmazásához folyamodni. A leghatékonyabb elrettentési mechanizmus az, amelyet nem kell alkalmazni. (88)

87.

Ez a megállapítás különös jelentőséggel bír például olyan esetekben, amelyekben a nemzeti szabályozó hatóság szerint a nagykereskedelmi szintű hallgatólagos összejátszás fókuszpontját a nagykereskedelmi hozzáférés (konstruktív) megtagadása képezi (89), és amelyekben a nagykereskedelmi tranzakciók jellemzően ritkák. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak nem kell megállapítaniuk, hogy a megtorlást egy másik hozzáférési megállapodás másik (többi) hallgatólagosan összejátszó szolgáltató általi megkötése jelentené, de azonosíthatnak egy eltérő (90) hiteles megtorlási mechanizmust az alapul szolgáló vagy kapcsolódó kiskereskedelmi piac(ok)on (amilyenek például a rövid távú árháborúk) (91). A hordozhatósággal és felmondási aránnyal kapcsolatos megfontolások (92) a konkrét körülmények között még inkább alátámaszthatják a fogyasztók árváltozásokra való feltételezett reagálását, és segítséget nyújthatnak a nemzeti szabályozó hatóság számára annak előrejelzésében, hogy mekkora a tényleges megtorlás valószínűsége kiskereskedelmi szinten (93).

88.

A szankcióval (vagy szankciós mechanizmussal) való fenyegetések komolyságát és/vagy valóra váltását a nemzeti szabályozó hatóságoknak esetenként kell vizsgálniuk.

Külső tényezők

89.

A hallgatólagos összejátszás elméletéhez kapcsolódó kiegyenlítő tényezők értékelése olyan gazdasági megfontolásokat foglal magában, hogy a piacon a hallgatólagosan összejátszó oligopóliumon kívül aktuálisan jelenlévő szereplők a periférián lévő versenytárs(ak)ként cselekednek-e, vagy képesek arra, hogy saját útját (útjukat) járó vállalkozássá (vállalkozásokká) váljanak, vagy hogy az ügyfelek elegendő kiegyenlítő vásárlóerővel rendelkeznek-e ahhoz, hogy veszélyeztessék az összejátszási mechanizmust.

90.

Az elektronikus hírközlési ágazatbeli előzetes szabályozás keretében a versenytársak piaci helyzete és ereje a potenciális versenytársak piacra lépésének korlátaival és a meglévő piaci szereplők versenyhelyzetével és piaci terjeszkedésének korlátaival kapcsolatos különböző tényezők alapján értékelhető. Ezen értékelés releváns tényezői magukban foglalják az értékelt piacon fennálló piaci részesedést, a kapcsolódó méretgazdaságosságot, a fogyasztók által a kiskereskedelem szintjén igényelt összes termékhez szükséges alapanyag biztosítására való képességet, a fő tevékenységi körben fennálló relatív erőt, a periférián lévő vagy saját útjukat járó versenytársak meglétét stb. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak intézkedéstervezetükbe kell foglalniuk annak értékelését, hogy a periférián lévő versenytársak képesek-e vagy sem kifogásolni a versenyellenes összehangolt eredményt (94).

91.

Mint az az 59. pontban említést nyert, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának piacain jelentősek a piacra lépés – különösen gazdasági jellegű – korlátai, mivel a hálózat kiépítése nagykereskedelmi hozzáférési megállapodás hiányában költséges és időigényes; de a jogi jellegű korlátok is jelentősek, mivel különösen a spektrumpolitika korlátozhatja a mobilhálózat-üzemeltetők számát (95). Ezért egy hipotetikus új belépőnek, aki megbomlaszthatja a hallgatólagos összejátszáson alapuló egyensúlyt, valószínűleg legalább részben mások infrastruktúrájára kell támaszkodnia. Szabályozási beavatkozás vagy fenntartható kereskedelmi megállapodások vagy bomlasztó erejű technológiai innováció hiányában jellemzően az feltételezhető, hogy a bomlasztó jellegű belépés valószínűsége rövid és középtávon általában véve alacsony.

92.

Ami az ügyfeleket illeti, a tömegpiacok fogyasztói valószínűleg nem képesek önállóan bármennyire is jelentős vásárlóerőt gyakorolni. Másfelől egyes üzleti szintű vagy egyedi igényekre szabott termékeket vásárló üzleti végfelhasználók képesek lehetnek kiegyenlítő vásárlóerőt gyakorolni, és potenciális reakciójukat adott esetben elemezni kell a konkrét piacon.

93.

Ennek a közleménynek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

(2)  Iránymutatások az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások uniós keretszabályozása szerinti piacelemzésről és a jelentős piaci erő e keretszabályozás szerinti meghatározásáról, SWD(2018)124.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról („Hozzáférési irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről („Engedélyezési irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).

(6)  A 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.) és a 2017. május 17-i (EU) 2017/920 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 147., 2017.6.9., 1. o.) módosított, az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.).

(7)  A Bizottság 2014/710/EU ajánlása (2014. október 9.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (HL L 295., 2014.10.11., 79. o.).

(8)  A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.; a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény). A versenyjog alkalmazásában a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény kifejti, hogy az érintett piac fogalma szorosan kapcsolódik a releváns szakpolitikák keretében követett célkitűzésekhez, a Szerződés 101. és 102. cikke szerinti utólagos jogérvényesítéshez vagy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelete szerinti előzetes értékeléshez.

(9)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(10)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(11)  A keretirányelv 16. cikkének (6) bekezdése jelenleg úgy rendelkezik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak az adott piacra vonatkozó korábbi intézkedés elfogadásától számított három éven belül kell bejelenteniük a Bizottságnak az új intézkedéstervezeteket.

(12)  A keretirányelv (27) preambulumbekezdése.

(13)  A 2014/710/EU bizottsági ajánlást kísérő magyarázó feljegyzés, SWD(2014) 298, 8. o.

(14)  FI/2004/0082., ES/2005/0330. és NL/2015/1727. sz. ügy. Lásd a CZ/2012/1322. sz. ügyet is.

(15)  IE/2004/0121., ES/2005/0330., SI/2009/0913. és NL/2015/1727. sz. ügy.

(16)  Lásd a 2014/710/EU bizottsági ajánlás 4. pontját és az ajánlás magyarázó feljegyzését, valamint az FR/2014/1670. sz. ügyet.

(17)  A 2002/21/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdése.

(18)  Az „érintett piac” kifejezés használata magában foglalja a piacot alkotó termékek vagy szolgáltatások leírását, valamint e piac földrajzi kiterjedésének felmérését, és e szöveg a „termékek” és a „szolgáltatások” kifejezést végig egymással felcserélhetően használja. A piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 7. pontja értelmében az érintett termékpiac „mindazokat a termékeket és/vagy szolgáltatásokat magában foglalja, amelyeket a fogyasztó a jellemzőik, áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tart”.

(19)  Entreprenørforeningens Affalds ítélet, C-209/98, EU:C:2000:279, 57. pont; GT-Link ítélet, C-242/95, EU:C:1997:376, 36. pont. Meg kell jegyezni, hogy a piacok meghatározásának célja nem öncél, hanem egy folyamat, mégpedig egy vállalkozás piaci erejének mértékére irányuló felmérés részét képezi.

(20)  France és társai kontra Bizottság ítélet, C-68/94 és C-30/95, EU:C:1998:148. Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 12. pontját is.

(21)  A 2014/710/EU ajánlás, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük az érintett piacok meghatározásakor, kijelöli azokat a fő termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek jellemzői – elvben – előzetes szabályozási kötelezettségek előírását tehetik indokolttá.

(22)  Mint azt a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény is megállapítja, közgazdasági nézőpontból az érintett piac meghatározásához a keresleti helyettesíthetőség jelenti a legközvetlenebb és leghatékonyabb fegyelmező erőt egy adott termék szállítóira, különösen ármeghatározó döntéseik vonatkozásában.

(23)  Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 24. pontját is.

(24)  Nem szükséges, hogy valamennyi fogyasztó egy versengő termékre térjen át, elegendő, ha elég vagy megfelelő számú áttérésre kerül sor úgy, hogy a relatív áremelkedés ne legyen kifizetődő. Ez a követelmény megfelel a „kielégítő felcserélhetőség” elvének, amelyet a Bíróság ítélkezési gyakorlata állapított meg; lásd a 27. lábjegyzetet.

(25)  A „rövid táv” fogalma a piac jellemzőitől és a nemzeti körülményektől függ. A COMP/39.525. sz. (Telekomunikacja Polska) ügyben hozott határozat (580) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „kínálatoldali helyettesítés áll fenn akkor, ha a szállítók a relatív árak kismértékű, de tartós változásaira adott válaszként át tudják állítani a termelést az érintett termékekre, és rövid távon forgalomba tudják hozni azokat”. A piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 20. pontjához fűzött 4. lábjegyzet szerint a releváns időtartam „olyan időtartam[…], amely nem jár a meglévő dologi eszközök és immateriális javak jelentős korrekciójával”.

(26)  Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 20. pontját is.

(27)  Lásd a COMP/39.525. sz., Telekomunikacja Polska ügyben hozott határozat (580) preambulumbekezdését.

(28)  Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 20–23. pontját és a IV/M.1225. sz. – Enso/Stora ügyben hozott határozat (HL L 254., 1999.9.29.) (39) preambulumbekezdését is.

(29)  Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 24. pontját is.

(30)  Tetra Pak kontra Bizottság ítélet, T-83/91, EU:T:1994:246, 68. pont. A tesztet nevezik még SSNIP (small but significant non transitory increase in price [kismértékű, de jelentős és nem átmeneti jellegű árnövekedés]) tesztnek is. Habár az SSNIP-teszt csak egyike az érintett piac meghatározására használt módszereknek, és a kifejezetten ökonometrikus természete vagy a hibahatárai (az úgynevezett „cellophane fallacy”) ellenére jelentősége az elsősorban a különböző termékek vagy szolgáltatások közötti verseny bizonyítékának megállapítására szolgáló konceptuális eszközként való használatában rejlik.

(31)  Másképpen szólva, abban az esetben, ha két termék között a kereslet keresztár-rugalmassága nagy, arra a következtetésre juthatunk, hogy a fogyasztók ezeket a termékeket közeli helyettesítőknek tekintik. Ha a fogyasztók választását az áremelkedéstől eltérő, egyéb szempontok befolyásolják, az SSNIP-teszt nem feltétlenül megfelelő a termék helyettesíthetőségének mérésére; Colin Arthur Roberts és Valérie Ann Roberts kontra Bizottság ítélet, T-25/99, EU:T:2001:177. Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 17. pontját is.

(32)  E vélelem megdönthető, ha számos jel mutat arra, hogy a korábban szabályozott árat nem versenyképes szinten szabták meg. Ilyen körülmények között helyénvaló lehet kiindulási pontként egy naprakésszé tett költségmodellből vagy összehasonlító értékelésből eredő árat használni.

(33)  A 2014/710/EU ajánlást kísérő magyarázó feljegyzés, SWD(2014) 298, 18. o.; NL/2015/1727. sz. ügy, C(2015)3078. Lásd a CZ/2017/1985. sz. ügyet is.

(34)  Tetra Pak kontra Bizottság ítélet, C-333/94 P, EU:C:1996:436, 13. pont; L’Oréal ítélet, 31/80, EU:C:1980:289, 25. pont; Michelin kontra Bizottság ítélet, 322/81, EU:C:1983:313, 37. pont; AkzoChemie kontra Bizottság ítélet, C-62/86, EU:C:1991:286, 51. pont; Tiercé Ladbroke kontra Bizottság ítélet, T-504/93, EU:T:1997:84, 81. pont; Kish Glass kontra Bizottság ítélet, T-65/96, EU:T:2000:93, 62. pont; Ambulanz Glöckner és Landkreis Südwestpfalz ítélet, C-475/99, EU:C:2001:577, 33. pont. Az elégséges helyettesíthetőség vagy felcserélhetőség tesztjét a Bíróság először az Europemballage és Continental Can kontra Bizottság ítéletben (6/72, EU:C:1973:22, 32. pont) és a Hoffmann La-Roche kontra Bizottság ítéletben (85/76, EU:C:1979:36, 23. pont) állapította meg.

(35)  Tetra Pak kontra Bizottság ítélet, C-333/94 P, EU:C:1996:436, 13. pont; Ahmed Saeed ítélet, 66/86, EU:C:1989:140, 39. és 40. pont; United Brands kontra Bizottság ítélet, 27/76, EU:C:1978:22, 22., 29. és 12. pont; Deutsche Bahn kontra Bizottság ítélet, T-229/94, EU:T:1997:155, 54. pont. A Tetra Pak ügyben a Bíróság megerősítette, hogy az a tény, hogy a gyümölcslé csomagolásához használt aszeptikus és nem aszeptikus kartondoboz iránti igény a tej csomagolásához használt kartondoboz iránti igénnyel összevetve az idő viszonylatában elhanyagolható és stabil, a tejet és nem tejet csomagoló ágazat közötti nagyon alacsony szintű felcserélhetőség bizonyítéka volt, ugyanott, 13. és 15. pont.

(36)  Annak ellenére, hogy nem állapíthatók meg az elégséges helyettesíthetőség olyan mintái, amelyek indokolttá teszik az OTT-alapú szolgáltatások érintett termékpiacba történő bevonását, a jelentős piaci erő felmérésének szakaszában a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük az e szolgáltatások által jelentett potenciális versenykorlátokat (lásd a CZ/2017/1985. és a CZ/2012/1322. sz. ügyet, valamint a lentebbieket is).

(37)  Míg a nemzeti szabályozó hatóságok az alapul szolgáló átviteli platformtól függetlenül (vagyis attól függetlenül, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtására koaxiális kábelen, optikai szálakon vagy rézvezetéken keresztül került-e sor) általánosságban ugyanahhoz a kiskereskedelmi piachoz tartozónak találták a helyhez kötött hálózatok útján nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatásokat, addig általánosságban külön piacokhoz tartozónak találták a helyhez kötött és a mobil hálózatok útján nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatásokat.

(38)  Lásd a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény 57. és 58. pontját. Helyettesítési lánc például akkor állhat fenn, ha egy nemzeti szinten szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás korlátozza a más földrajzi piacokon szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által felszámolt árakat. Ez az eset állhat fenn akkor, ha a bizonyos területeken kábelhálózatokat nyújtó vállalkozások által felszámolt árakat a nemzeti szinten működő, erőfölénnyel rendelkező vállalkozás korlátozza. Lásd továbbá a COMP/M.1628. sz. TotalFina/Elf ügyet, (188) preambulumbekezdés.

(39)  A bizonyítéknak egyértelmű kölcsönös árfüggőségét kell mutatnia a láncvégeken. Az érintett termékek vagy földrajzi területek közötti helyettesíthetőség mértékének elég nagynak kell lennie.

(40)  A fent hivatkozott United Brands ítélet, 44. pont; a fent hivatkozott Michelin ítélet, 26. pont; Alsatel kontra Novasam ítélet, 247/86, EU:C:1988:469, 15. pont; a fent hivatkozott Tiercé Ladbroke kontra Bizottság ítélet, 102. pont.

(41)  A fent hivatkozott Deutsche Bahn kontra Bizottság ítélet, 92. pont. AAMS kontra Bizottság ítélet, T-139/98, EU:T:2001:272, 39. pont.

(42)  Lásd például a 2014/710/EU ajánlást kísérő magyarázó feljegyzés (SWD(2014) 298) 2.5. pontját.

(43)  A 2014/710/EU ajánlást kísérő magyarázó feljegyzés, SWD(2014) 298, 14. o. Lásd a CZ/2012/1322. sz. ügyet is.

(44)  Lásd például a IV/M.1025. sz. Mannesmann/Olivetti/Infostrada ügyben hozott határozat (17) preambulumbekezdését és a COMP/JV.23. sz. Telefónica Portugal Telecom/Médi Telecom ügyet.

(45)  Gyakorlatilag ez a terület egybeesik annak a területnek a határaival, amelyen belül a szolgáltató működni jogosult. A COMP/M.1650. sz. ACEA/Telefónica ügyben hozott határozatban a Bizottság rámutatott arra, hogy mivel a bejelentett közös vállalkozásnak Róma területére korlátozott engedélye lenne, a földrajzi piac helyiként kerülhetne meghatározásra, (16) preambulumbekezdés.

(46)  A mobilszolgáltatók például csak azokon a földrajzi területeken tudnak mobilszolgáltatásokat nyújtani, amelyekre engedélyt kaptak rádióspektrum használatára, így járulva hozzá az érintett piacok földrajzi kiterjedéséhez; lásd: a IV/M.1439. sz. Telia/Telenor ügyben hozott határozat, (124) preambulumbekezdés; a IV/M.1430. sz. Vodafone/Airtouch ügyben hozott határozat, (13)–(17) preambulumbekezdés; a COMP/JV.17. sz. Mannesmann/Bell Atlantic/Omnitel ügyben hozott határozat, (15) preambulumbekezdés.

(47)  E fogalommeghatározás megfelel azon fogalommeghatározásnak, amelyet az ítélkezési gyakorlat a Szerződés 102. cikkében szereplő erőfölény fogalmának tulajdonít. Lásd: Lásd: a fent hivatkozott United Brands ítélet, 65. pont; a fent hivatkozott Hoffmann-La Roche kontra Bizottság ítélet, 38. pont.

(48)  Az adott piactól függően az érték, a mennyiség, a csatlakozási vonalak, az előfizetők száma szempontjából.

(49)  Lásd: a Bizottság közleménye – Iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról, 13. pont.

(50)  A fent hivatkozott AKZO Chemie kontra Bizottság ítélet,60. pont; Irish Sugar kontra Bizottság ítélet, T-228/97, EU:T:1999:246, 70. pont; a fent hivatkozott Hoffmann-La Roche kontra Bizottság ítélet, 41. pont; a fent hivatkozott AAMS és mások kontra Bizottság ítélet, 51. pont. A nagy piaci részesedés azonban csak azon feltételezés esetén működhet pontos mutatóként, hogy a versenytársak nem tudják jelentősen növelni teljesítményüket annak érdekében, hogy megfeleljenek a vetélytárs áremelése miatt bekövetkező változó keresletnek. A fent hivatkozott Irish Sugar kontra Bizottság ítélet, 97–104. pont.

(51)  Lásd: a Bizottság közleménye – Iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról, 15. pont.

(52)  Lásd: a Bizottság közleménye – Iránymutatás az EK-Szerződés 82. cikkének az erőfölényben lévő vállalkozások versenykorlátozó visszaélő magatartására történő alkalmazásával kapcsolatos bizottsági jogérvényesítési prioritásokról, 18. pont.

(53)  A belépési korlátok ezen ágazatban strukturális, jogi vagy szabályozási alapú korlátok lehetnek. A strukturális jellegű belépési korlátok olyan kezdeti költség- vagy keresleti viszonyokból fakadnak, amelyek a már piacon lévők és az újonnan belépni szándékozók között egyenlőtlenséghez vezetnek, hátráltatva vagy megakadályozva ez utóbbiak piacra történő belépését. A jogi vagy szabályozási jellegű korlátok nem gazdasági körülményekre vezethetők vissza, hanem olyan jogszabályi, hatósági vagy egyéb intézkedések eredményeként jönnek létre, amelyek az érintett piacon közvetlen hatást gyakorolnak a piacra lépés feltételeire és/vagy az üzemeltetők piaci pozíciójára. Lásd a 2014/710/EU bizottsági ajánlást.

(54)  COMP/M.5532. sz. Carphone Warehouse/TiscaliUK ügy.

(55)  A Bizottság tapasztalatai alapján nem valószínű a dominancia, ha a vállalkozás piaci részesedése 40 % alatt marad a releváns piacon. Ez alatt a küszöbérték alatt is előfordulhat azonban olyan egyedi eset, amelyben a versenytársak nincsenek abban a helyzetben, hogy hatékonyan korlátozzák egy domináns vállalat magatartását. Lásd a fent hivatkozott United Brands ítéletet és a COMP/M.1741. sz. MCI WorldCom/Sprint ügyet.

(56)  NL/2017/1958-59. és NL/2017/1960. sz. ügyek. Lásd a PT/2017/2023. sz. ügyet.

(57)  Közvetlen hálózati hatások merülnek fenn akkor, ha a fogyasztó számára egy termékből vagy szolgáltatásból eredő érték abból származik, hogy mások megnövekedett mértékben használnak ilyen termékeket/szolgáltatásokat. Közvetett hálózati hatások merülnek fenn akkor, ha az ilyen megnövekedett érték egy kiegészítő termék vagy szolgáltatás megnövekedett használatából származik.

(58)  Különösen harmadik felek számára nem nyitott barangolási megállapodások, hálózatmegosztási megállapodások, valamint társberuházási megállapodások alkalmasak többek között arra, hogy kizárjanak egy független kereskedelmi partnert, akivel a kisebb szolgáltató üzleti kapcsolatban állhat. Lásd a COMP/M.7612. sz. Hutchinson 3G UK/Telefonica UK ügyet.

(59)  A fent hivatkozott Hoffmann-La Roche kontra Bizottság ítélet, 48. pont. A piacra lépés korlátainak legfontosabb típusait a méretgazdaságosság és a vissza nem térülő költségek jelentik. Ezen akadályok különösen fontosak az elektronikus hírközlési ágazat szempontjából azon tényre tekintettel, hogy nagyszabású beruházások szükségesek például egy hatékony elektronikus hírközlési hálózat létrehozásához hozzáférési szolgáltatások biztosítása céljából, és valószínű, hogy ebből kevés térülhet meg, ha új szereplő lép be a piacra.

(60)  COMP/M.5532. sz. Carphone Warehouse/Tiscali UK ügy – COMP/M.7018. sz. Telefónica Deutschland/E-Plus ügy – COMP/M.7612. sz. Hutchinson 3G UK/Telefónica UK ügy.

(61)  COMP/M.1564. sz. Astrolink JV ügy.

(62)  COMP/M.1564. sz. Astrolink JV ügy.

(63)  COMP/M.1741. sz. MCI WorldCom/Sprint ügy.

(64)  FR/2014/1670. sz. ügy

(65)  Compagnie Maritime Belge ítélet, C-395/96 P, EU:C:2000:132, 35. és 36. pont.

(66)  Gencor Ltd kontra Bizottság ítélet, T-102/96, EU:T:1999:65, 163. pont.

(67)  Airtours plc kontra Bizottság ítélet, T-342/99, EU:T:2002:146.

(68)  Compagnie Maritime Belge ítélet, 45. pont.

(69)  Airtours plc kontra Európai Bizottság ítélet, T-342/99, EU:T:2002:146, 61. pont; „Impala II” ítélet, C-413/06, EU:C:2008:392, 122. pont.

(70)  Ugyanott, 62. pont.

(71)  „Impala II” ítélet, 123. pont.

(72)  Ez azt jelenti, hogy a közösen erőfölényben lévő vállalkozások hallgatólagosan belátásra jutnak a megállapodás részletszabályait illető en, mely megoldással a hallgatólagosan összejátszó szolgáltatók hajlamosak élni a konkrét piaci körülmények között, és amely a piac átláthatóvá tételét igényli. Lásd az „Impala II” ítélet 123. pontját.

(73)  Ugyanott, 125. pont.

(74)  Ugyanott, 123. pont.

(75)  Ugyanott, 130. pont.

(76)  Iránymutatás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.).

(77)  Az összefonódásokat illetően e megfontolásokkal részletesen foglalkozott az elektronikus hírközlési piaccal összefüggésben például a COMP M.7758. sz. HUTCHISON 3G ITALY/WIND/JV ügy.

(78)  Lásd az SI/2009/0913. sz. ügyet, amelyben a Bizottság tisztázta, hogy e megközelítés kiválóan alkalmas annak értékelésére, hogy egy piac kedvez-e a hallgatólagos összejátszásnak az egyedi jelentős piaci erőn alapuló hatályos szabályozás megléte mellett, megállapítva, hogy „e tekintetben az a helyzet bír jelentőséggel, amely e konkrét piacon a Mobitellel szemben megállapított szabályozási kötelezettségek hiányában fennállna (Modified Greenfield Approach)”.

(79)  „Impala II” ítélet, 121. pont.

(80)  Az előzetes szabályozás céljából történő felméréshez bizonyos vonatkozásokban – például a jelenleg hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyásának fent említett szükségességét, a szabályozás konkrét időkerete figyelembevételének szükségességét vagy az összefonódások elemzésében jelenlévő konkrét bináris ellenpélda hiányát illetően – különleges elemzési keretrendszerre van szükség.

(81)  A fent hivatkozott Airtours kontra Bizottság ítélet, 61. pont. „Impala II” ítélet, C-413/06, EU:C:2008:392, 122. pont.

(82)  Ezt a nemzeti körülmények és a kérdéses érintett piac alapján kell értékelni, figyelembe véve a hatékony piacra lépés előmozdításának szükségességét. Lásd például az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjak szabályozói kezeléséről szóló, 2009. május 7-i 2009/396/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2009.5.20., 67. o.) mellékletét.

(83)  ES/2005/0330. sz. ügy.

(84)  „Impala I” ítélet, T-464/04, EU:T:2006:216, 252. pont.

(85)  „Impala II” ítélet, 129. pont.

(86)  ES/2005/0330. sz. ügy.

(87)  „Impala II” ítélet, 121. pont. Lásd e magyarázó feljegyzés „Piaci hiányosságok kiskereskedelmi szinten” című szakaszát is.

(88)  „Impala I” ítélet, 466. pont.

(89)  A hozzáférést kérő számára kiskereskedelmi szinten a tényleges versenyt lehetővé tevő hozzáférés.

(90)  Míg az Airtours-teszt második kritériuma az, hogy „a többiek ugyanígy cselekednének”, ezt úgy kell érteni, hogy a domináns oligopólium egyik tagja a domináns oligopólium másik tagja által tett erőszakos versengő intézkedésre reagálva maga is erőszakos versengő intézkedést tesz, amely azonban más formát is ölthet – lásd a fent hivatkozott Airtours ítélet 62. pontját.

(91)  Ez azért fontos, mert az oligopólium egyik tagjával szemben az általa egy versenytársnak biztosított hozzáférés miatt az oligopólium másik tagja által más versenytársaknak biztosított hozzáférés formájában alkalmazott szankció hosszú távú hatásokat gyakorolhat a piacra, tovább csökkentve a megtorló fél profitját, miáltal megszűnik az opportunista magatartástól való elrettentő erőnek lenni. Lásd az ES/2005/0330. sz. ügyet is.

(92)  A számhordozhatóság a végfelhasználók azon lehetősége, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtartsanak egy nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számot, a felmondási arány pedig valamely szolgáltatás azon előfizetőinek százalékos aránya, akik bizonyos időre megszüntetik az adott szolgáltatásra való előfizetésüket.

(93)  ES/2005/0330. sz. ügy.

(94)  IE/2004/0121. sz. ügy.

(95)  Lásd: 52. lábjegyzet, valamint a 2014/710/EU ajánlást kísérő magyarázó feljegyzés, SWD(2014) 298, 4. o.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/16

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8824 – Mitsui Rail Capital Europe/Siemens Nederland/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 159/02)

2018. április 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M8824 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/16

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8805 – Panalpina/DFG/PA NL Perishables)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 159/03)

2018. április 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M8805 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/17

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2018. május 4.

(2018/C 159/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1969
JPY	Japán yen	130,37
DKK	Dán korona	7,4492
GBP	Angol font	0,88235
SEK	Svéd korona	10,5715
CHF	Svájci frank	1,1950
ISK	Izlandi korona	122,20
NOK	Norvég korona	9,6440
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,503
HUF	Magyar forint	313,87
PLN	Lengyel zloty	4,2543
RON	Román lej	4,6620
TRY	Török líra	5,0963
AUD	Ausztrál dollár	1,5915
CAD	Kanadai dollár	1,5410
HKD	Hongkongi dollár	9,3952
NZD	Új-zélandi dollár	1,7067
SGD	Szingapúri dollár	1,5962
KRW	Dél-Koreai won	1 288,32
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,1135
CNY	Kínai renminbi	7,6113
HRK	Horvát kuna	7,4040
IDR	Indonéz rúpia	16 729,91
MYR	Maláj ringgit	4,7134
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,847
RUB	Orosz rubel	75,4816
THB	Thaiföldi baht	38,008
BRL	Brazil real	4,2446
MXN	Mexikói peso	22,9276
INR	Indiai rúpia	80,0270

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/18

---

Értesítés a többek között Ukrajnából származó egyes varrat nélküli csövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról

(2018/C 159/05)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A felülvizsgálati kérelmet Ukrajna (a továbbiakban: érintett ország) egyik exportáló gyártói csoportja, az Interpipe csoport (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

A részleges időközi felülvizsgálat a dömpingnek a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódik.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kódok (7304110010, 7304191020, 7304193020, 7304220020, 7304230020, 7304240020, 7304291020, 7304293020, 7304318030, 7304395830, 7304399230, 7304399320, 7304518930, 7304599230 és 7304599320 TARIC-kódok) alá tartozó, Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint nem haladja meg a 0,86-ot (2) (a továbbiakban: érintett termék).

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a 795/2012/EU (3) és az 1269/2012/EU (4) végrehajtási rendelettel módosított 585/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (5) kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja.

4.   A felülvizsgálat indokai

A 11. cikk (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem a kérelmező által szolgáltatott elegendő bizonyítékon alapul, amely azt mutatja, hogy a meglévő intézkedések bevezetéséhez vezető körülmények a kérelmező tekintetében megváltoztak, és ezek a változások tartósak.

A kérelmező állítása szerint termelési szerkezete módosult. Az Interpipe új üzemet létesített acélbuga gyártására, amely az érintett termék előállításának fő nyersanyaga. A kérelmező tehát most az érintett termék gyártásával és értékesítésével foglalkozó vertikálisan integrált vállalatcsoport lett, amely jelentős mértékben optimalizálja gyártási folyamatát és költségeit.

Az új üzem lehetővé tette az acélminőségi portfólió és ezáltal a terméktípusok megfelelő választékának bővítését is. Lehetővé tette, hogy a kérelmező olyan magas színvonalú termékek gyártásába fogjon, mint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő vezetékcsövek és ipari csövek. A termékválaszték bővítése egyúttal azt jelenti, hogy a csoport által gyártott és exportált terméktípusok minősége a legutóbbi felülvizsgálathoz képest jelentős mértékben módosult.

A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az exportáló gyártói csoport tekintetében a kárt okozó dömping ellensúlyozásához nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedések további fenntartására. A kérelmező különösen azt állítja, hogy a termelésszervezés és a termékválaszték jelentős módosulása a belföldi és a kiviteli piacokra egyaránt közvetlen hatással van. A kérelmező tekintetében megállapított rendes érték és az Unióba irányuló exportárak összehasonlítása azt mutatja, hogy a dömpingkülönbözet alacsonyabbnak tűnik, mint az intézkedések jelenlegi szintje.

Következésképpen a dömping ellensúlyozásához nem tűnik szükségesnek a jelenlegi mértékű, a dömping korábban megállapított mértékén alapuló intézkedések fenntartására.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása is, hogy a kérelmező tekintetében szükséges-e a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy módosítása.

5.1.   Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a kérelmezőnek. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.2.   Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.3.   A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.4.   Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: TRADE-R689-SPT@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A szénegyenértéket a Nemzetközi Hegesztési Intézet (IIW) által 1967-ben kiadott, IIW IX-535-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(3)  HL L 238., 2012.9.4., 1. o.

(4)  HL L 357., 2012.12.28., 1. o.

(5)  HL L 174., 2012.7.4., 5. o.

(6)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/22

---

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2018/C 159/06)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta az alábbi kisebb jelentőségű módosítást

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (2) 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„CORDERO DE NAVARRA” vagy „NAFARROAKO ARKUMEA”

EU-szám: PGI-ES-0212-AM01 – 2017.9.8.

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név:	Consejo Regulador de la Indicación Geográfica Protegida Cordero de Navarra o Nafarroako Arkumea (A Cordero de Navarra vagy Nafarroako Arkumea oltalom alatt álló földrajzi jelzés Szabályozó Tanácsa).
Cím:	Avenida Serapio Huici, 22 Edificio Peritos 31610 Villava NAVARRA ESPAÑA
Tel:	+34 948013040
Fax	+34 948013041
E-mail:	info@intiasa.es

A „Cordero de Navarra vagy Nafarroako Arkumen” termelőinek kollektív érdekeit képviselő és a termék védelméért felelős kérelmező csoportosulás a „Cordero de Navarra vagy Nafarroako Arkumea” oltalom alatt álló földrajzi jelzés módosítására irányuló kérelem jogosan érdekelt fele.

A „Cordero de Navarra” OFJ szabályozó tanácsa a Cordero de Navarrát előállító termelők társulása, amelynek célja – többek között – a termék értékének növelése és az OFJ minőségrendszere működésének javítását elősegítő intézkedések foganatosítása a 1151/2012 rendelet 45. cikkének megfelelően.

Nemzeti jogszabály írja elő a Cordero de Navarra minőségének javítását, a termék hírnevének ápolását és védelmét, amint azt a Cordero de Navarra vagy Nafarroako Akrumen oltalom alatt álló földrajzi jelzést és annak szabályozó tanácsát jóváhagyó, 2002. május 23-i APA/1413/2002 rendelet működési szabályzata is kimondja.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A termékleírás módosítással érintett rovata

—	☒	A termék leírása
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☐	Címkézés
—	☒	Egyéb [ellenőrző szerv, nemzeti jogszabályi követelmények]

4.   A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása.

A csatoltan benyújtott, kisebb módosításra vonatkozó javaslat célja a fogalmazási hibák kijavítása és a termékleírás első jóváhagyását követően módosult hivatkozások frissítése, ezért a termékleírás alábbi szakaszainak szövege módosul:

—   B) A termék leírása: A hasított testek osztályozására vonatkozó szabályokra történő utalás aktualizálása a jelenleg érvényes értékeknek megfelelően. E jogszabályi módosításból nem következik a tanúsított termék leírásának módosítása.

—   D) A származás igazolása: A jelenleg már nem létező ellenőrző szervre történő utalást el kell hagyni, meghatározását a G. Ellenőrző szerv c. bekezdés tartalmazza,

—   E) Az előállítás módja: A ternasco bárányok hizlalására szolgáló takarmányok összetételére vonatkozó hibás fogalmazás kijavítása és a jelenleg az ISO/IEC 17065 szabvánnyal helyettesített 45011 szabványra történő utalás aktualizálása,

—   G) Ellenőrző szerv: Mivel az ellenőrző szerv hivatalos elnevezése megváltozott, a rá történő utalás is aktualizálódik,

—   I) Nemzeti jogszabályi előírások: A nemzeti jogszabályokra történő utalások aktualizálása a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően.

—   Egyéb: A címlapról törölni kell a 2081/92/EGK mára már hatályát vesztett tanácsi rendeletre való utalást.

A fentiek miatt és a kérelemben foglalt indokoknak megfelelően, a „Cordero de Navarra” vagy „Nafarroako Arkumea” OFJ termékleírására vonatkozó „kisebb jelentőségű módosítására irányuló kérelem”-ben javasolt módosítások az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésének rendelkezése értelmében kisebb jelentőségűeknek tekintendők, mivel:

—	A B) termékleírás bekezdés módosítása nem érinti a termék alapvető jellemzőit, mivel kizárólag a hatályos közösségi szabályozásra történő utalást aktualizálja.

—	A Termékleírás F) bekezdésében nem módosítja a kapcsolatot.

—	Nem módosítja a termék elnevezését vagy annak valamely részletét;

—	Nem érinti a C) bekezdésben meghatározott földrajzi területet,

—	Nem növeli a termékre vagy a termék nyersanyagaira vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat.

5.   Módosítások

Az 1. módosítás leírása és indokolása:

B. bekezdés: A termék leírása

Törlendő a hasított bárány minőségéről szóló nemzeti jogszabályra (az 1987. szeptember 24-i rendelettel módosított 1975. szeptember 18-i rendelet) történő utalás, amely a közösségi szabályozás és kifejezetten a 2010. augusztus 20-i ARM/2279/2010 közösségi rendelet életbelépésekor hatályát vesztette.

Aktualizálódik a 2017. április 20-án hatályos szabályozásnak megfelelő, 13 kg-nál kisebb tömegű hasított bárány osztályozásának rendszerét meghatározó közösségi rendeletre történő hivatkozás. Mivel az aktualizálás nem módosítja a termék termékleírásban meghatározott jellemzőit, a hasított báránytestek osztályozási rendszerének aktualizálásakor a termék termékleírásban meghatározott tulajdonságai nem módosulnak.

Jelenlegi megszövegezés:

B.   A termék leírása

a)   Lechal bárány:

A hasított báránytestek minőségi szabványában meghatározott „extra és első osztályú tejesbárány” (1975. szeptember 18-i rendelet és 1987. szeptember 24-i módosítása), valamint a hasított báránytestek közösségi osztályozási rendszere szerint „A” és „B” kereskedelmi kategóriába tartozó, „elsőrendű” minőségű könnyű hasított báránytestek (2137/92/EGK rendelet és 461/93/EGK rendelet), amelyek navarra és lacha fajtájú élő bárányokból származnak.

Az anyajuh tejével egészen a levágás pillanatáig táplált lacha vagy navarra fajtájú hím vagy nőstény állat hasított tömege 5–8 kg. A lacha fajta esetében 6–8 kg. A navarra fajtájú bárány (fejjel és belsőséggel) életkora legfeljebb 45 nap.

Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a könnyű hasított báránytestek osztályozásának közösségi mintáját meghatározó 2137/92/EGK és 461/93/EGK rendelet szerint).

A hús színe: a gyöngyházfényű fehértől a halvány rózsaszínig terjed.

A hús jellemzői: puha, magas nedvtartalmú, lágy állagú és jellegzetes ízű.

b)   Ternasco:

A hasított báránytestek minőségi szabványában leírt „extra és első osztályú tejesbárány” (1975. szeptember 18-i rendelet és annak 1987. szeptember 24-i módosítása), valamint a hasított báránytestek közösségi osztályozási rendszere szerinti „B” és „C” kereskedelmi kategóriába tartozó és „elsőrendű” minőségű könnyű hasított báránytestek (2137/92/EGK rendelet és 461/93/EGK rendelet) azon kereskedelmi kategóriái, amelyek navarra és lacha fajtájú élő bárányokból származnak.

Navarra fajtájú hím vagy nőstény állat, amelyet születésétől kezdve legalább 45 napig az anyajuh táplál anyatejjel. A hizlalási szakaszban az állatokat gabonaszalmával és gabonákból, hüvelyesekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló sűrítménnyel etetik. Azok a bárányok, amelyeket 45 napos korukban nem választanak el, a hizlalási szakaszban a szokásos táplálékon felül anyatejet is kapnak. A ternasco bárány hasított testének tömege 9–12 kg. (Fej és belsőség nélkül), életkora legfeljebb 110 nap.

Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a könnyű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszerét meghatározó 2137/92/EGK és 461/93/EGK rendelet szerint).

A hús színe: halvány rózsaszín.

A hús jellemzői: omlós, az izomszöveti zsírosodás első jeleivel, nedvtartalma magas, állaga lágy, íze jellegzetes.

Módosított szöveg:

a)   Lechal bárány:

A 13 kilogrammnál kisebb tömegű hasított báránytestek minőségi szabványában leírt közösségi osztályozási rendszer szerinti „A és B tejesbárány” azon kereskedelmi kategóriái ((EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet), amelyek navarra és lacha fajtájú élő bárányoktól származnak.

Az anyajuh tejével egészen a levágás pillanatáig táplált lacha vagy navarra fajtájú hím vagy nőstény állat hasított tömege 5–8 kg. A lacha fajta esetében 6–8 kg. A navarra fajtájú bárány (fejjel és belsőséggel) életkora legfeljebb 45 nap.

Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a 13 kg-nál kisebb tömegű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszerét meghatározó (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint).

A hús színe: halvány rózsaszín.

A hús jellemzői: puha, magas nedvtartalmú, lágy állagú és jellegzetes ízű.

b)   Ternasco:

A 13 kilogrammnál kisebb tömegű hasított báránytestek minőségi szabványában leírt közösségi osztályozási rendszer szerinti „B és C Ternasco bárány” azon kereskedelmi kategóriái ((EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet), amelyek kizárólag navarra fajtájú élő bárányokból származnak.

Navarra fajtájú hím vagy nőstény állat, amelyet születésétől kezdve legalább 45 napig az anyajuh táplál anyatejjel. A hizlalási szakaszban az állatokat gabonaszalmával és gabonákból, hüvelyesekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló sűrítménnyel etetik. Azok a bárányok, amelyeket 45 napos korukban nem választanak el, a hizlalási szakaszban a szokásos táplálékon felül anyatejet is kapnak. A ternasco bárány hasított testének tömege 9–12 kg. (Fej és belsőség nélkül), életkora legfeljebb 110 nap.

Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a 13 kg-nál kisebb tömegű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszerét meghatározó (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint).

A hús színe: halvány rózsaszín.

A hús jellemzői: omlós, az izomszöveti zsírosodás első jeleivel, nedvtartalma magas, állaga lágy, íze jellegzetes.

A 2. módosítás leírása és indokolása:

D. bekezdés: A terméknek a földrajzi területről való származását bizonyító tényezők

Az ismétlések elkerülése érdekében, ebből a bekezdésből ajánlatos eltávolítani az ellenőrző szervre (amely jelenleg már nem létezik) vonatkozó első bekezdést, amit kizárólag a G. ELLENŐRZŐ SZERV c. bekezdésben kell megtartani.

Jelenlegi megszövegezés:

D.   A terméknek a földrajzi területről való származását igazoló adatok

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés ellenőrző szerve az Instituto de Calidad Agroalimentaria de Navarra (ICAN).

Ez a szerv felel a termék tanúsítási rendszeréért, és ennek érdekében két területen kell ellenőrzéseket végeznie: Az egyiket azzal kapcsolatban, hogy a termék előállítása és feldolgozása a meghatározott földrajzi területen menjen végbe; és a másikat azzal kapcsolatban, hogy a termék jellemzői megfeleljenek a termékleírásban meghatározottaknak.

Módosított szöveg:

Az OFJ ellenőrző szervezete felel a termék tanúsítási rendszerének kezeléséért, ezért két területen kell ellenőrzéseket végeznie: Az egyiket azzal kapcsolatban, hogy a termék előállítása és feldolgozása a meghatározott földrajzi területen menjen végbe; és a másikat azzal kapcsolatban, hogy a termék jellemzői megfeleljenek a termékleírásban meghatározottaknak.

A 3. módosítás leírása és indokolása:

E. bekezdés: A termék előállításának módszere

b)   Növekedési és hizlalási szakasz:

A jobb megértés érdekében és a korábban használt gabonáktól és hüvelyesektől eltérő, de a törvény által engedélyezett növényi eredetű termékek kizárásával elkövetett tévedés jóvátétele érdekében módosul a 2. szakasz utolsó albekezdésének megfogalmazása.

Az OFJ termékleírása 2002 és 2006 között készült, azokban az években, amikor BSE által kiváltott élelmiszer-válság miatt a melléktermékek takarmányokban való hasznosítása vita tárgya lett, és ezért az EU, egyebek között olyan megelőző intézkedéseket vezetett be, mint a húslisztek, a vérliszt, a zselatin stb. használatának tilalma a kérődzők takarmányában.

A fenti tévedés oka, hogy a Termékleírás a fent említett időszakban készült, amikor óvatosságból minden állati eredetű mellékterméket be akartak tiltani.

Az említett és az azt követő években az EU-ban az emberek és az állatok egészségének megóvása érdekében kidolgozták, szabályozták és bevezették a takarmányokra vonatkozó jogszabályt, amely meghatározza az engedélyezett és a nem engedélyezett alapanyagokat, az engedélyezett eljárásokat, a felhasználás feltételeit, a nem kívánatos anyagok határértékeit stb.

A takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 2013. január 16-i 68/2013/EU bizottsági rendelet 11. általános rendelkezésében már a „termék”„szó” szerepel a „melléktermék” szó helyett, a piaci helyzet és a takarmányipari vállalkozók által ténylegesen használt nyelvezet tükrözése céljából […], ezért a Termékleírásban sem maradhat és nem használható a „melléktermék” kifejezés.

A termékleírás bekezdésének módosításra javasolt első része már tartalmazza a vitaminok és ásványi anyagok használatát a hizlaló tápokban, ezért – tartva magunkat a termékleírás megfogalmazásának szelleméhez – olyan módosítást kell tennünk, amely a tápok összetételéből kizárja az állati eredetű termékeket, azaz a takarmány-alapanyagok jegyzékéből a 9.és 10. kategóriát.

Táplálkozási szempontból, valamint az előállított termékek minősége szempontjából, a bárányok hizlalására szolgáló takarmányok különböző növényi eredetű nyersanyagait a következő bekezdések foglalják össze: „2. Olajnövények vetőmagvai, olajos magvak és a belőlük előállított termékek”, „4. Gumók, gyökerek és azok származékos termékei”, „5. Egyéb magvak és termések és azok származékos termékei” stb…, valamennyi általánosan használt és szükséges a kérődzők különböző takarmányainak összeállításához.

Az egészséges állatok nevelése és a minőségi hús előállítása megkívánja, hogy a bárányok táplálékszükségletét kiegyensúlyozott mennyiségben biztosítsák és a különböző tápanyagértékek paramétereivel kapcsolatban ne essenek túlzásba, de a hiányosságokat is kerüljék.

A bárányok hizlalásához szükséges fehérjeszintek biztosításához elengedhetetlen az olajos magvakból származó fehérjeforrások, pl. a napraforgóliszt, repceliszt stb. használata.

A gabonafélék és hüvelyesek kizárólagos használatával előfordulhat, hogy a szükséges fehérjemennyiséget nem lehet biztosítani, még akkor sem, ha a legmagasabb fehérjetartalmú hüvelyeseket, pl. a lóbabot használjuk nagy mennyiségben, mivel ma bevitt fehérje nagyon könnyen lebomlik és aminosav profilja is kevéssé megfelelő.

A nagy adagokban bevitt, könnyen lebomló fehérje következtében a keringő vérben ellenőrizhetetlenül magas ammoniaszintek keletkezhetnek, amelyek esetenként a bárányok májkárosodását okozhatják.

A fentiek miatt, a hizlalási időszak alatt a takarmányozásnak olyan növényi eredetű, kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű termékeken kell alapulnia, amelyek megfelelnek a különböző, hivatalosan elismert alábbi szervezetek rendszeresen megjelenő takarmányozási táblázatain szereplő takarmányreceptekre vonatkozó ajánlásoknak és korlátozásoknak:

—	National Research Council (NRC). Board on Agriculture and Natural Resources (USA).

—	Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A)

—	Fundación Española para el Desarrollo de la Nutrición Animal (FEDNA) (Spanyolország).

A „Takarmányösszetevők táblázatai” c. FEDNA kiadványok tartalmazzák a takarmányok előállításakor használt minden egyes termék leírását, ajánlásokat használatukhoz, a tápértékeket és adott esetben, a biztonságos és a használatnak megfelelő takarmány előállításához szükséges fajonkénti felhasználás limiteket, pl.: a különböző olajnövények esetében:

—	Napraforgómag kivonat 36 % PB,

—	Lenmag kivonat,

—	Gyapotmag dara 38 % PB

Egyes kiadványok a gabonaféléken és a hüvelyeseken kívül azoknak a nyersanyagoknak a használatát is támogatják, amelyek a hizlalási szakaszban biztosítják a hasított testek minőségének megőrzéséhez szükséges tápanyagokat:

—	Effect of linseed dietary supplementation on adipose tissue development, fatty acid composition, and lipogenic gene expression in lambs. O. Urrutia, J. A. Mendizabal, K. Insausti, B. Soret, A. Purroy, A. Arana. Livestock Science no 178 (2015) 345–356.

—	Effect of linseed or chia seed dietary supplementation on adipose tissue development, fatty acid composition, and lipogenic gene expression in lambs. O. Urrutia, B. Soret, K. Insausti, J.A. Mendizabal, A. Purroy, A. Arana. Small Ruminant Research no 123 (2015) 204–211.

—	A merino fajtájú bárányok hizlalási ideje alatt a tápok paradicsomból származó melléktermékekkel és más antioxidáns forrásokkal történő kiegészítésének hatása a friss és a védőgázas csomagolású hasított testekre. Juan Ignacio Gutiérrez Cabanillas. Extremadurai Egyetem. 2015.

Hasonlóképpen a „Jóllét és egészségi állapot” utolsó bekezdésében sor kerül a 45011 sz. szabványra történő utalásnak a jelenleg érvényes ISO/IEC 17065:2012 sz. szabvánnyal történő aktualizálására.

Jelenlegi megszövegezés:

b)   Növekedési és hizlalási szakasz:

Ez a szakasz a Ternasco bárányok kizárólagos jellemzője. A szakasz a kb. 45 napos állat elválasztásával kezdődik (nem kötelező) és levágásával ér véget.

Ebben az időszakban az állatok gabonaszalmát, gabonából készült sűrítményt, hüvelyeseket, vitaminokat és ásványi anyagokat fogyasztanak, és ha a bárányokat nem választották el, a fentiek mellett anyatejet is kapnak. A koncentrátum nem tartalmazhat olyan melléktermékeket, amelyek nem gabonafélékből vagy hüvelyesekből származnak, és ureát sem.

Kifejezetten tilos olyan termékeket használni, amelyek megzavarhatják az állatok normális növekedési és fejlődési ritmusát.

Módosított szöveg:

b)   Növekedési és hizlalási szakasz:

Ez a szakasz a Ternasco bárányok kizárólagos jellemzője. A szakasz a kb. 45 napos állat elválasztásával kezdődik (nem kötelező) és levágásával ér véget.

Ebben a szakaszban az állatok gabonaszalmából, gabonából, hüvelyesekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló sűrítményt, és ha a bárányokat nem választották el, a fentiek mellett anyatejet is kapnak. Az élelmiszer-koncentrátum nem tartalmazhat állati eredetű termékeket, és ureát sem.

Kifejezetten tilos olyan termékeket használni, amelyek megzavarhatják az állatok normális növekedési és fejlődési ritmusát.

Jelenlegi megszövegezés:

Amennyiben a Tanács úgy ítéli, kidolgozhat olyan dokumentumokat, amelyek leírják, hogy a 45011 sz. szabványban meghatározott követelmények teljesítése mellett, melyek azok a követelmények, amelyek betartása a gazdaságokban folytatott megfelelő állattartáshoz szükségesek.

Módosított szöveg:

Amennyiben a Tanács úgy ítéli, kidolgozhat olyan dokumentumokat, amelyek leírják, hogy az ISO/IEC 17065 sz. szabványban meghatározott követelmények teljesítése mellett, melyek azok a követelmények, amelyek betartása a gazdaságokban folytatott megfelelő állattartáshoz szükségesek.

A 4. módosítás leírása és indokolása:

G. bekezdés – Ellenőrző szerv

Az ellenőrző szerv nevét aktualizálni kell, mivel az megváltozott. 2011. október 1-jétől a Riegos del Canal de Navarra, S.A.U., Riegos de Navarra, S.A.U., Instituto de Calidad Agroalimentaria, S.A.U. (ICAN), Instituto Técnico y de Gestión Ganadera, S.A.U. és az Instituto Técnico y de Gestión Agrícola, S.A.U. állami vállatok egyetlen vállalatban, az INSTITUTO NAVARRO DE TECNOLOGÍAS E INFRAESTRUCTURAS AGROALIMENTARIAS, S.A. (INTIA, S.A.) elnevezésű vállalatban egyesülnek.

Az összeolvadás nem jelentette azt, hogy megváltoznának az akkreditációs szervezettel, az illetékes hatóságokkal és az engedéllyel rendelkező szereplőkkel tartott kapcsolatok, mivel:

—	Az ICAN-nal kötött szerződések és megállapodások érvényesek maradnak, mivel az INTIA S.A. átvállalta az említett társaságok valamennyi jogát és kötelezettségét.

—	Hasonlóképpen, az ICAN-Certificación által kibocsátott tanúsítványok is érvényben maradnak.

—	Az ICAN-Certificación struktúrája teljes egészében integrálódik az új társaság élelmiszeripari területébe, megőrzi szerkezetét és személyzetének felelősségei és funkciói változatlanok maradnak.

—

El Instituto Navarro de Tecnologías e Infraestructuras Agroalimentarias, S.A: (INTIA) továbbra is rendelkezik az ISO/IEC 17065 szabványnak megfelelő 52/C-PR-120 sz. érvényes akkreditációval, többek között a Cordero de Navarra OFJ tanúsítására, amivel kezdetben az Instituto de Calidad Agroalimentaria, S.A.U. (ICAN) rendelkezett.

Jelenlegi megszövegezés:

A „Cordero de Navarra” vagy „Nafarroako Arkumea” oltalom alatt álló földrajzi jelzés ellenőrző szervezete az Instituto de Calidad Agroalimentaria de Navarra (ICAN).

Az ellenőrző szervezet neve és adatai:

Név:	Instituto de Calidad Agroalimentaria de Navarra (ICAN)
Cím:	Avenida Serapio Huici, 22 Edificio Peritos 31610 Villava NAVARRA ESPAÑA
Tel:	+34 948013045
Fax	+34 948071549

Módosított szöveg:

A „Cordero de Navarra” vagy „Nafarroako Arkumea” oltalom alatt álló földrajzi jelzés ellenőrző szervezete az Instituto Navarro de Tecnologías e Infraestructuras Agroalimentarias, S.A: (INTIA).

A jelenlegi ellenőrző szervezet neve és adatai:

Név:	El Instituto Navarro de Tecnologías e Infraestructuras Agroalimentarias, S.A: (INTIA).
Cím:	Avenida Serapio Huici, 22 Edificio Peritos 31610 Villava NAVARRA ESPAÑA
Tel:	+34 948013045
Fax	+34 948071549

A 5. módosítás leírása és indokolása:

I.– Nemzeti jogszabályi előírások

A nemzeti jogszabályi előírások felsorolása a nemzeti szabályozásnak megfelelően aktualizálódik.

Jelenlegi megszövegezés:

1970. december 2-i 25/1970 sz. törvény a szőlőről, a borról és az alkoholtartalmú italokról.

1972. március 23-i 835/1972 sz. kormányrendelet a 25/1970 sz. törvény végrehajtásáról.

1994. január 25-i rendelet a spanyol jogszabályok és a 2081/92/EGK rendelet közötti megfelelés pontosításáról a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek oltalom alatt álló eredetmegjelölései és földrajzi jelzései tekintetében.

1999. október 22-i 1643/99 sz. királyi rendelet az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való felvételi kérelmekre vonatkozó eljárás szabályozásáról.

Módosított szöveg:

2011. október 3-i 1335/2011. sz. királyi rendelet az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való felvétel iránti kérelmekre és az ellenük való felszólalásra vonatkozó eljárásról.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések közösségi nyilvántartásába való felvétel iránti kérelmekre és az ellenük való felszólalásra vonatkozó eljárásról szóló 2011. október 3-i 1335/2011 sz. királyi rendeletet módosító 2014. március 7-i 149/2014 sz. királyi rendelet.

A 6. módosítás leírása és indokolása:

Az érintett termékleírás címlapja

A címlapról el kell távolítani a 2081/92/EGK tanácsi rendeletnek a termékleírás kötelező minimális információtartalmát meghatározó cikkére történő utalást, amely azon túl, hogy már hatályát vesztette, olyan referenciának tekintendő, amelynek nem kell szerepelnie a termékleírásban.

Jelenlegi megszövegezés:

TERMÉKLEÍRÁS a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke szerint

Módosított szöveg:

TERMÉKLEÍRÁS

6.   Aktualizált termékleírás (csak oem és ofj esetében)

https://goo.gl/YqXXi6

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CORDERO DE NAVARRA” vagy „NAFARROAKO ARKUMEA”

EU-szám: PGI-ES-0212-AM01 – 2017.9.8.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Cordero de Navarra” vagy „Nafarroako Arkumea”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.1 osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A földrajzi jelzés védi a navarra és lacha fajtákból származó, friss húsként forgalmazott bárányok fajtisztaságát.

Két eltérő kategória különböztethető meg, a Lechal bárány és a Ternasco bárány.

Lechal bárány: Lacha vagy navarra fajtájú hím vagy nőstény állat, amelyet az anyajuh egészen a levágás pillanatáig tejével táplál, hasított testének tömege 5–8 kg a lacha, illetve 6–8 kg a navarra fajta esetében (fejjel és belsőséggel együtt).

Ternasco bárány: Navarra fajtájú hím vagy nőstény állat, amelyet születésétől kezdve legalább 45 napig az anyajuh tejéve táplál, hasított testének tömege 9–12 kg (fej és belsőség nélkül).

A 13 kg-nál kisebb tömegű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszeréről szóló (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint csak az „elsőrendű” minősítésű A és B kategóriás Lechal, illetve a B és C kategóriás Ternasco bárányok fogadhatók el.

Továbbá, a hasított testeknek rendelkezniük kell a következő tulajdonságokkal is:

LECHAL BÁRÁNY: Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a 13 kg-nál kisebb tömegű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszerét meghatározó (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete szerint). A hús színe: halvány rózsaszín. A hús jellemzői: puha, magas nedvtartalmú, lágy állagú és jellegzetes ízű.

TERNASCO BÁRÁNY: Faggyúborítottság: csekély vagy közepes (2–3 fokos, a 13 kg-nál kisebb tömegű hasított báránytestek osztályozásának közösségi rendszerét meghatározó (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet III. melléklete szerint). A hús színe: halvány rózsaszín. A hús jellemzői: omlós, az izomszöveti zsírosodás első jeleivel, nedvtartalma magas, állaga lágy, íze jellegzetes.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az OFJ oltalma alatt álló bárányok olyan anyajuhoktól származnak, amelyek tenyésztési ciklusa, a meghatározott földrajzi terület hagyományos gyakorlatát követve, extenzív vagy félig extenzív rendszerben megy végbe, és amelyek a legelőkön, illetve más természetes növényi erőforrásokból táplálkoznak.

A Lechal bárányokat az anyajuhok táplálják anyatejjel egészen azok levágásának pillanatáig, a hasított teste tömege ekkor 5–8 kg.

A Ternascos bárányokat legalább 45 napos korukig az anyaállatok szoptatják. A hizlalás szakaszában az állatokat gabonaszalmából, gabonából, hüvelyesekből, vitaminokból és ásványi anyagokból álló sűrítménnyel etetik. Azok a bárányok, amelyeket 45 napos korukban nem választanak el, a hizlalási szakaszban szokásos táplálékon felül anyatejet is kapnak. Levágáskor a hasított testek tömege eléri a 9–12 kg-ot. Az élelmiszer-koncentrátum nem tartalmazhat állati eredetű termékeket, és ureát sem.

Kifejezetten tilos olyan anyagok használata, amelyek megzavarhatják az állat normális növekedési és fejlődési ritmusát.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A bárányok tenyésztési, nevelési és hizlalási területe átfogja Navarra teljes területét, a lacha fajta elfoglalja a tartomány északi felét, míg a navarra fajta, az északnyugati térség kivételével Navarra egész területén megtalálható, a településeknek a Termékleírásban szereplő fajtánkénti csoportosításnak megfelelően.

A termék, az oltalom alatt álló bárányhús, előállítási és feldolgozási területe megfelel a Navarrai Autonóm Közösség teljes területének.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az OFJ oltalma alatt álló hasított juhtesteket a Szabályozó Tanács által kiadott sorszámozott címkével vagy hátcímkével kell ellátni, amelyeken kötelezően fel kell tüntetni az alábbi feliratot: „A Cordero de Navarra vagy Nafarroako Arkumea oltalom alatt álló földrajzi jelzés Szabályozó Tanácsa”.

A háromféle oltalom alatt álló bárány címkéje is háromféle: 1) „Navarra fajtájú ternasco”, 2) „Navarra fajtájú lechal” és 3) „Lacha fajtájú ternasco”, mindegyiken szerepel egy ellenőrző szám és az OFJ logója. A fajta nevét és a lechal vagy ternasco típust is jelölik, a bárányoknál kék (navarra fajtájú ternasco), sárga (navarra fajtájú lechal) vagy piros (lacha fajtájú lechal) alapon.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A körülhatárolt földrajzi terület a teljes Navarrai Autonóm Területet felöleli. A Navarrai Autonóm Terület az Ibériai félsziget északi részén található a Pireneusok nyugati csücskében, az északi szélesség 41°, 55′ és 34″ és 43°, 18′ és 36″ koordinátái; és a keleti szélesség 1°, 11′ és 33″ és 2°, 56′ és 57″ koordinátái között, a madridi meridiánon fekszik. Területe 10 421 km2, északon Franciaországgal; délen La Rioja és Zaragoza tartománnyal; keleten Zaragoza és Huesca tartománnyal; nyugaton pedig Alava és Guipúzcoa tartománnyal határos.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A bárány húsa a navarrai népesség számára kétségkívül fontos: hiszen e vidék konyhájában főszerepet játszik. Az idők folyamán a különböző mesterszakácsok és történetírók számtalanszor dicsérték a navarrai bárány kiválóságait.

Történelmi iratok szerint a középkorban a navarrai lakosság, a szerzetesek és a királyi udvar tagjai is előszeretettel fogyasztották a bárányhúst.

Ez a hagyomány a mai napig él, a navarrai bárányhúsról a gasztronómusok számos idevágó idézete maradt fenn a XX. század elejéről, derekáról és végéről egyaránt. Vegyük például Cristino Álvarez, ismertebb nevén „Caius Apicius” írását: „A navarrai bárányok méltán híresek, különösen a Pamplona-medenceiek. A bárány a navarrai húsételek talán leghagyományosabb alapanyaga; az állat ugyanis mindig kitűnő minőségű, ami a kulináris siker alapja”.

A navarra és a lacha fajták kapcsolódása a földrajzi régióhoz vitathatatlan, ugyanis már a történelem előtti időkben mindkettő jelen volt Navarrában, néha ugyanazokon a területeken éltek, ugyanazokon legelőkön osztoztak, máskor pedig külön-külön, mindegyik a fajtája jellemzőinek megfelelő tájat választotta.

A navarrai juhállomány a római kor, a középkor és az újkor során is fennmaradt, és a XX. században a vidéki területeket sújtó viszontagságokat és változásokat is sikeresen átvészelte.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://goo.gl/YqXXi6

---

(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---

7.5.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/32

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2018/C 159/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CIOCCOLATO DI MODICA”

EU-szám: PGI-IT-02314 – 2017.6.12.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Cioccolato di Modica”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.2. osztály: Csokoládé és abból készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Cioccolato di Modica” elnevezés kizárólag a cukrozott keserű kakaómassza feldolgozásával készülő terméket jelöli.

Forgalomba kerülésekor a „Cioccolato di Modica” az alábbi sajátosságokkal jellemezhető:

—	Fizikai jellemzők Alak: oldalain csonkagúla formájúra lecsapott derékszögű parallelepipedon. Tömeg: legfeljebb 100 g. Massza: barna, a termékben lévő cukorkristályok miatt egyértelműen szemcsés. Előfordulhat, hogy a termék felszínén kiütközik a kakaóvaj.

—	Érzékszervi tulajdonságok Íz: édes, némi keserű felhanggal. Szemcsésség vagy homokosság érzete. A szájban jól olvad, szerkezete roppanós.

—	Kémiai tulajdonságok A szárazanyag minimális kakaótartalma: legalább 50 %; Minimális kakaóvaj-tartalom: legalább 25 %. Nedvességtartalom: legfeljebb 2,5 %. A „Cioccolato di Modica” termékhez hozzáadható egy vagy több a következő 3.3. pontban felsorolt választható hozzávalók közül.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Cioccolato di Modica” a termék összsúlyának százalékos arányában kifejezett mennyiségben hozzáadott alábbi hozzávalók felhasználásával történik.

Kötelező:

—   Keserű kakaómassza: 50–99 %;

—   Cukor, ami lehet finomított vagy teljes nádcukor is: 50–1 %;

Választható:

—   Fűszerek: Fahéj: legalább 0,02 %, vanília: legalább 0,02 %, erőspaprika: legalább 0,02 %, szerecsendió: legalább 0,01 %;

—   természetes aromák: citrusfélék: legalább 0,02 %, vadkömény: legalább 0,02 %, jázmin: legalább 0,01 %, gyömbér: legalább 0,02 %;

—   Gyümölcs, aszalt vagy szárított: citrusfélék: legalább 2 %, pisztácia: legalább 5 %, mogyoró: legalább 5 %, mandula: legalább 5 %;

—   Sótartalom: legalább 0,02 %.

A fentieken kívül más fűszerek (legalább 0,02 %), természetes aromák (legalább 0,02 %) és aszalt vagy szárított gyümölcsök (legalább 2 %) használata is engedélyezett, a gyártó megítélése szerint.

Tilos:

—	Színezőanyagok, tartósítószerek, emulgeátorok, növényi zsírok, vanilin, tej.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Cioccolato di Modica” előállításának a keserű kakaómassza feldolgozásától a késztermék előállításáig terjedő valamennyi művelete a körülhatárolt földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Cioccolato di Modica” egy- és többdarabos kiszerelésben kerül forgalomba.

A csomagolást a termék lehűlésétől számított legfeljebb tizenkét órán belül, a gyártó üzemben vagy kapcsolódó helyiségekben kell végezni. Ezáltal elkerülhető az esetleges bakteriális fertőzések kialakulása, és az olyan idegen szagok beszívódása, amelyektől megváltoznának a termék organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai, illetve biztosítható, hogy a csokoládé ne vegyen fel nedvességet a környezetéből, ami a tárolás során penészképződést okozna, illetve megváltoztatná a termék külső felszínének jellegzetes barna színét.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A göngyölegen szerepelnie kell a „Cioccolato di Modica” szövegnek, valamint az OFJ közösségi szimbólumának. Ezenkívül az alábbi információk feltüntetése kötelező:

—	a gyártást és csomagolást végző cég elnevezése, társasági formája és címe;

—	a terméket jelképező logó, amelynek az „Indicazione Geografica Protetta” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) felirattal együtt kell szerepelnie.

Az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy az OFJ rövidítés használata nem kötelező.

Engedélyezett továbbá a címkén az előállításhoz használt keserű kakaómassza alapanyagául szolgáló kakaó származási országának feltüntetése.

A termék logója:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Cioccolato di Modica” előállítási területe a Ragusa megyében található Modica település teljes közigazgatási területét magában foglalja.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Cioccolato di Modica” az azonos nevű városból származik, és az idők során mind megkülönböztető tulajdonságai, mind pedig előállításának sajátos volta miatt nagy hírnevet szerzett.

A „Cioccolato di Modica” organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai az előállítási módjának köszönhetők: nem kerül hozzáadásra kakaóvaj, sem más növényi zsírok, és nem konsírozzák, vagyis előállításából kimarad a massza rendkívül hosszú ideig tartó, magas hőmérsékleten történő keverése, amelynek során a keletkező folyékony masszában a szemcsék nyelvvel nem érezhetők.

A „Cioccolato di Modica” előállítása során a konsírozás elmaradása, valamint az összetevők feldolgozási hőmérsékletének gondos ellenőrzése következtében a cukorkristályok nem olvadnak el – ez adja a termék jellegzetes szemcsés voltát ízleléskor. Ez a sajátosság különbözteti meg a „Cioccolato di Modica” terméket a kereskedelmi forgalomban kapható összes többi csokoládétól.

Számos publikáció, illetve olasz és külföldi újságcikk méltatja a „Cioccolato di Modica” egyediségét. A Panorama című folyóiratban (1996. október 31-i szám, 258. oldal) közzétett cikk így ír a „Cioccolato di Modica”-ról: „Ahogy az ember letör belőle egy darabot, egyértelműen láthatóvá válnak a cukorkristályok. A csokoládé ugyanis, a hagyományos előállítástól eltérően nem halad át a folyékony állapoton…”; a „Le denominazioni comunali: opportunità di sviluppo territoriale” (Városi elnevezések: területfejlesztési lehetőségek) című kötetben szerepel egy online napilapban közzétett cikk, amely a „Cioccolato di Modica” előállítását így ismerteti: a feldolgozás egyedisége abban áll, hogy a kakaómasszát nyersen dolgozzák fel, és soha nem éri el a folyékony állapotot; ezért nem tudnak feloldódni a cukorkristályok. Ennek a csokoládénak az ízét azért tartják egyedinek és teljesnek, mert érezhető rajta mind a csokoládé, mind pedig a cukor íze („Le denominazioni comunali: opportunità di sviluppo territoriale” – Városi elnevezések: területfejlesztési lehetőségek) – Giuffrè Kiadó Milánó 2005., 241–253. oldal); a „The Times” folyóiratban (2011. november 5-i szám, 20. oldal) megjelent cikk szerint a „Cioccolato di Modica” sötét, nem tejes, szerkezete inkább szemcsés, mint olvadó… és egy évszázados recept alapján készül; az „Italo – I viaggi del gusto” (Italo – Utazás az ízek között) (2014. decemberi szám, 107. oldal) „Modica, barocca e granulosa” (Barokk, szemcsés Modica) című cikke így fogalmaz: „A cukorkristályok nem olvadnak meg, roppanósak maradnak, ami a szicíliai kisváros jellegzetes termékének, ennek a csokoládénak az egyik legkedveltebb tulajdonsága”; az Emotions című folyóirat (2014. július 12-i szám, 93. oldal) „Nasce a Modica il museo storico del cioccolato” (Modicában megnyílt a csokoládé történetét bemutató múzeum) című cikk szerint a „Cioccolato di Modica” a „hidegen történő előállításának köszönhető, szemcsés és morzsálódó volta miatt világszerte hódít az ínyencek között”.

Hanns-Josef Ortheil német író, forgatókönyv-író és germanista „Die Insel der Dolci” (A Dolci szigete) című, új keletű könyve szintén alátámasztja a „Cioccolato di Modica” jellegzetes voltának hírnevét: „A „Cioccolato di Modica” kóstolásakor nagy meglepetésben volt részem, amint hirtelen megéreztem a nyelvemen a cukorkristályokat: mintha a szemcsék apró orsókként pörögnének az ember nyelvén ide-oda…”

A „Cioccolato di Modica” előállítási módjának sajátos voltát, jellegzetes érzékszervi profilját és szemcsés szerkezetét tudományos tanulmányok is méltatták. Ezzel kapcsolatban említést érdemel: A Journal of Food Science (Élelmezéstudományi lap) (2010., 75. kötet, 7. szám E469-E476) „Microstructural Characterization of Multiphase Chocolate Using X- Ray Microtomography” (A multifázisú csokoládé mikrostruktúrájának jellemzése röntgensugaras mikrotomográfiával) című tanulmánya; Az „Italian Journal of Food Science” (Olasz élelmezéstudományi lap) (XXIII. kötet, 2011/1. számában) megjelent „Sensory profile of a speciality sicilian chocolate” (Egy jellegzetes szicíliai csokoládé érzékszervi profilja) című tanulmány.

A „Cioccolato di Modica” előállítása nem kevés kézügyességet és sajátos ismeretet igényel, ezért a hozzávalók adagolása, a massza hőmérsékletének feldolgozási folyamata során történő ellenőrzése, a hozzávalók megfelelő összeállítása, valamint a keverés művelete terén nagy tapasztalattal rendelkező, felkészült munkaerő foglalkoztatására van szükség.

A „Cioccolato di Modica” földrajzi területen tapasztalható jelentősége nem pusztán a termék előállításához kötődő helyi háttérgazdasággal, hanem a feldolgozáshoz szükséges szerszámgépek kialakításával is kapcsolatban áll, ami a termék és a helyi gazdaság erős és tartós összefonódásának egyértelmű bizonyítéka.

A „Cioccolato di Modica” előállítása kezdettől fogva jelentős munkalehetőséget jelentett a helyi lakosoknak, és mind a mai napig kiemelt gazdasági tevékenység, illetve a szicíliai település egyik legfontosabb foglalkoztatási forrása. Az utóbbi harminc évben a kisvállalkozások felvirágzása révén egy igazi „Cioccolato di Modica”-körzet jött létre, amire a termelők sajátos dinamizmusa jellemző – közülük néhányan jelentős exporttevékenységet folytatnak a termékkel. A gyártó rendszernek ez a sajátossága lehetővé tette az évek során a más területeken nem megtalálható, generációról generációra szálló ismeretek és készségek kialakulását és fennmaradását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

Ez a közigazgatási szerv a „Cioccolato di Modica” OFJ elismerésére irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság 2017. május 5-i, 103. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével, a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

Vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP IGP” („OEM OFJ termékek”) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---