AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/2

A Vilniaus apygardos teismas (Litvánia) által 2018. január 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TE, UD, YB, ZC kontra Luminor Bank AB

(C-8/18. sz. ügy)

(2018/C 152/03)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Vilniaus apygardos teismas

Az alapeljárás felei

Felperesek: TE, UD, YB, ZC

Alperes: Luminor Bank AB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Azt a természetes személyt, aki a 2004/39/EK irányelv (1) 70. cikkében meghatározott 2007. november 1-jei dátum előtt valamely banktól az e bank javára biztosított fedezet mellett, a banktól felvett források felhasználásával származtatott pénzügyi eszközöket szerzett meg, az uniós jog alapján fogyasztónak kell-e tekinteni azon az alapon, hogy a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelv (2) 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint ez az irányelv nem alkalmazandó azon szerződésekre, „amelyek tárgya pénzügyi szolgáltatás”?

Azt a természetes személyt, aki a 2004/39/EK irányelv 70. cikkében meghatározott 2007. november 1-jei dátum előtt valamely banktól az e bank javára biztosított fedezet mellett, a banktól felvett források felhasználásával származtatott pénzügyi eszközöket szerzett meg, az uniós jog alapján lakossági ügyfélnek és pénzügyi eszközökbe befektető nem szakmai befektetőnek kell-e tekinteni, és ilyen esetben az uniós jognak a fogyasztók tájékoztatásának kötelezettségét és – pénzügyi eszközök értékesítésre felajánlása és értékesítése időpontjában – a bankok esetében az összeférhetetlenséget tiltó rendelkezéseit, köztük a 2003/6 irányelvben, (3) a 2003/71/EK irányelvben, (4) a 2001/34/EK irányelvben, (5) a 809/2004/EK irányelvben, (6) a MiFID II irányelvben (7) foglalt rendelkezéseket és az uniós jogszabályoknak a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóit megillető jogokat védő egyéb előírásait kell-e alkalmazni a jelen ügyben?

A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy valamely pénzügyi eszközzel kapcsolatos szerződések megkötése során az érintett pénzügyi eszközök árát közvetlenül (meghatározott irányba) befolyásolhatja az, ha a pénzügyi eszköz szolgáltatója elmulasztja közölni, hogy a szóban forgó pénzügyi szolgáltatás nyújtására nem jogosult, alapvető fontosságú információt tájékoztató formájában és a tájékoztató kiegészítésében nem közöl, valamint az esetében potenciálisan fennálló összeférhetetlenséget nem tárja fel, és hogy a másik szerződő fél ezért kérheti e szerződések megsemmisítését vagy módosítását, vagy az őt ért veszteség megtérítését követelheti?

(1) A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 263. o.).

(2) A fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 64. o.).

(3) A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 96., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 367. o.).

(4) Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 345., 64. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 38. kötet, 138. o.).

(5) Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 184., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 24. o.).

(6) A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 149., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 307. o.).

(7) A pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 349. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/3

A Hessisches Finanzgericht (Németország) által 2018. január 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Federal Express Corporation, németországi fióktelep kontra Hauptzollamt Frankfurt am Main

(C-26/18. sz. ügy)

(2018/C 152/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Hessisches Finanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Federal Express Corporation, németországi fióktelep

Alperes: Hauptzollamt Frankfurt am Main

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 30. cikke értelmében vett import feltételezi-e, hogy az Unió területére behozott termék bekerüljön az Unió gazdasági körforgásába, vagy elég annak puszta kockázata, hogy a behozott termék bekerül az Unió gazdasági körforgásába?

Amennyiben az import feltételezi, hogy a behozott termék bekerüljön az Unió gazdasági körforgásába:

Az Unió területére behozott termék bekerül-e már azáltal az Unió gazdasági körforgásába, hogy a termék a vámjogi szabályok megsértésével az irányelv 61. cikkének első francia bekezdése értelmében vett egyik eljárás alatt sem áll, vagy bár kezdetben ilyen eljárás alatt áll, később egy vámjogi kötelezettségszegés miatt már kikerül az eljárás alól, vagy egy vámjogi kötelezettségszegés esetén az Unió gazdasági körforgásába való bekerülés azt feltételezi, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy a termék abban a tagállamban került e vámjogi kötelezettségszegés útján az Unió gazdasági körforgásába, amelynek adóterületén a vámjogi kötelezettségszegést elkövették, és a termék fogyasztás vagy használat tárgya lehetett?

(1) HL 2006. L 347., 1. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/4

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tiroler Gebietskrankenkasse kontra Michael Moser

(C-32/18. sz. ügy)

(2018/C 152/05)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Tiroler Gebietskrankenkasse

Alperes: Michael Moser

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 883/2004 rendelet) végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 60. cikke (1) bekezdésének második mondatát, hogy a másodlagosan illetékes tagállamnak (Ausztria) a 883/2004 rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja szerint elsődlegesen illetékes tagállamban (Németország) lakóhellyel rendelkező és munkavállalói tevékenységet folytató szülő részére családi ellátásként kell fizetnie az elsődlegesen illetékes tagállamban nyújtott szülői támogatás és a másik tagállamban járó jövedelemfüggő gyermekgondozási támogatás közötti különbözet összegét, ha mindkét szülő közös gyermekeikkel az elsődlegesen illetékes tagállamban lakik, és csak a másik szülő folytat határ menti munkavállalóként munkavállalói tevékenységet a másodlagosan illetékes tagállamban?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2.	A jövedelemfüggő gyermekgondozási támogatás a foglalkoztatás helye szerinti tagállamban (Németország) ténylegesen szerzett jövedelemhez vagy a másodlagosan illetékes tagállamban (Ausztria) hasonló keresőtevékenységgel elméletileg szerezhető jövedelemhez igazodik?

(1) HL 2009. L 284., 1. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/5

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-771/16. sz., Toontrack Music AB kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. november 22-én hozott ítélete ellen a Toontrack Music AB által 2018. január 26-án benyújtott fellebbezés

(C-48/18. P. sz. ügy)

(2018/C 152/07)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Fellebbező: Toontrack Music AB (képviselő: L.–E. Ström advokat)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező három jogalapra támaszkodva azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—	elsődlegesen hozzon végleges határozatot az ügyben és adjon helyt a Törvényszék elé terjesztett kérelmeknek;

—	másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező arra alapozza fellebbezését, hogy a megtámadott ítélet az első fellebbezési jogalap szerint sérti a közösségi védjegyről szóló, módosított 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: rendelet; felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)) 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját, valamint 7. cikkének (2) bekezdését; a második fellebbezési jogalap szerint e rendelet 76. cikkét; a harmadik jogalap szerint pedig e rendelet 65. és 75. cikkét.

Az első fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet téves, mivel a Törvényszék helytelenül állapította meg, hogy a bejelentett 13 945 423. sz. „EZMIX” európai uniós védjegy a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leíró jellegű, és nem bír kellő megkülönböztető képességgel a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 7. cikkének (2) bekezdése értelmében. Mivel az „EZMIX” összességében tekintve megkülönböztetésre alkalmas megjelölésnek minősül, a Törvényszék tévesen állapította meg a rendeletben szereplő kizáró okok fennálltát. A Törvényszék elmulasztotta figyelembe venni az ügy valamennyi releváns körülményét, így a bejelentett védjegy jelentését, használatát és az általa keltett asszociációt a releváns vásárlóközönségben. A Törvényszék ezáltal jogalkalmazási hibát követett el.

A második fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal is hibát követett el, hogy nem vette figyelembe a rendelet 86. cikkét és eltorzította a bizonyítékokat. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az egyszerűség a zenerögzítő készülékek és szoftverek legfőbb értékesítési oka, és ez az egyik legfontosabb, figyelembe veendő tényező. A Törvényszék helytelenül alkalmazta a 76. cikket, mivel elferdítette az ügyben benyújtott bizonyítékokat. Az értékelési hiányosságok megalapozatlan és helytelen következtetést eredményeztek, amelyeket nem támasztottak alá azok a tények, amelyeknek a Törvényszék a jogvita eldöntése szempontjából döntő jelentőséget tulajdonított.

A harmadik fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a rendelet 65. és 75. cikkét, és így eljárási hibát követett el, mivel nem adott lehetőséget a fellebbezőnek, hogy szóban előadja az érveit a megtámadott ítélet és az EUIPO fellebbezési tanácsának határozata alapjául szolgáló ténybeli elemmel kapcsolatban.

E ténybeli elemet, amelyet az EUIPO fellebbezési tanácsának határozata említ első alkalommal, nem bizonyította az EUIPO, és a váratlanul érte a fellebbezőt. Ebből következően a fellebbező által e ténybeli elem érvényességének vitatására előterjesztett bizonyítékokat tehát első alkalommal a Törvényszék előtt volt lehetőség megvizsgálni, és ezért a fellebbező nem tudott átfogó bizonyítékokat bemutatni, ami sérti a fegyveregyenlőség elvét.

(1) HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítette: HL 2017. L 142., 104. o.

(2) HL 2017. L 154., 1. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/6

A Tribunal Superior de Justicia de Cataluña (Spanyolország) által 2018. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Carlos Escribano Vindel kontra Ministerio de Justicia

(C-49/18. sz. ügy)

(2018/C 152/08)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Cataluña

Az alapeljárás felei

Felperes: Carlos Escribano Vindel

Alperes: Ministerio de Justicia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános uniós jogi elvét úgy kell-e értelmezni, [hogy] azzal nem ellentétes a 2011. évi általános állami költségvetésről szóló, 2010. december 22-i 39/2010. sz. törvény 31.Uno cikke alkotta nemzeti szabályozás, amely olyan eltérő arányú százalékos csökkentést állapított meg, amely a bírói testület alacsonyabb illetménnyel rendelkező része számára nagyobb terhet eredményezett, és arra kötelezte őket, hogy az állami kiadások fedezéséhez nagyobb mértékben járuljanak hozzá? (a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve)

A bírói függetlenségnek az igazságos, kiszámítható és a bírói testület által végzett feladatoknak megfelelő javadalmazással történő biztosítását képező általános uniós jogi elvet úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az általános állami költségvetésről szóló, 2010. december 22-i 39/2010. sz. törvény 31.Uno cikkében foglalt azon nemzeti szabályozás, amely nem veszi figyelembe a bírák által végzett feladatok jellegét, szolgálati idejüket, feladataik jelentőségét, és amely az állami kiadások fedezése céljából kizárólag a testület alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagjai számára jelent nagyobb terhet? (bírói függetlenség elve)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/7

Az Amtsgericht Norderstedt (Németország) által 2018. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Christian Fülla kontra Toolport GmbH

(C-52/18. sz. ügy)

(2018/C 152/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Norderstedt

Az alapeljárás felei

Felperes: Christian Fülla

Alperes: Toolport GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az 1999/44/EK irányelv (1) 3. cikke (3) bekezdésének harmadik francia bekezdését, hogy a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk kijavításának vagy kicserélésének a lehetővé tételét minden esetben azon a helyen kell felajánlania a vállalkozás számára, ahol a fogyasztási cikk található?

Amennyiben nem:

Úgy kell-e értelmezni az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének harmadik francia bekezdését, hogy a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk kijavításának vagy kicserélésének a lehetővé tételét minden esetben a vállalkozás székhelyén kell felajánlania a vállalkozás számára?

Amennyiben nem:

Milyen kritériumok határozhatók meg az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján azon hellyel kapcsolatban, ahol a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk kijavításának vagy kicserélésének a lehetővé tételét a vállalkozás számára fel kell ajánlania?

Amennyiben a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk megvizsgálását és az utólagos teljesítés lehetővé tételét – mindig vagy a konkrét esetben – a vállalkozás székhelyén kell annak felajánlania a vállalkozás számára:

Összeegyeztethető-e az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének az irányelv 3. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett első francia bekezdésével, hogy a fogyasztónak meg kell előlegeznie az oda- és/vagy visszaszállítás költségeit, vagy a „térítésmentes kijavítás” kötelezettségéből az következik, hogy e költségeket az eladó köteles megelőlegezni?

Amennyiben az a hely, ahol a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk megvizsgálását vagy a kicserélésének lehetővé tételét fel kell ajánlania a vállalkozás számára – mindig vagy a konkrét esetben – a vállalkozás székhelyén van, és a fogyasztó általi megelőlegezés összhangban áll az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének az irányelv 3. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett első francia bekezdésével:

Úgy kell-e értelmezni az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének az irányelv 3. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdésével összefüggésben értelmezett harmadik francia bekezdését, hogy nem jogosult a szerződéstől való elállásra az a fogyasztó, aki a vállalkozásnak csupán bejelentette a hibát, anélkül, hogy felajánlotta volna, hogy a fogyasztási cikket a vállalkozás székhelyére szállítja?

Amennyiben az a hely, ahol a fogyasztónak egy távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt fogyasztási cikk megvizsgálását vagy a kicserélésének lehetővé tételét fel kell ajánlania a vállalkozás számára –mindig vagy a konkrét esetben – a vállalkozás székhelyén van, azonban a fogyasztó általi megelőlegezés nem áll összhangban az 1999/44/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének az irányelv 3. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett első francia bekezdésével:

(1) A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1999. L 171., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 223. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/8

Az Audiencia Nacional (Spanyolország) által 2018. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Federación de Servicios de Comisiones Obreras (CCOO) kontra Deutsche Bank SAE

(C-55/18. sz. ügy)

(2018/C 152/10)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Nacional

Az alapeljárás felei

Felperes: Federación de Servicios de Comisiones Obreras (CCOO)

Alperes: Deutsche Bank SAE

Érdekelt felek: Federación Estatal de Servicios de la Unión General de Trabajadores (FES-UGT), Confederación General del Trabajo (CGT), Confederación Solidaridad de Trabajadores Vascos (ELA), Confederación Intersindical Galega (CIG)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni, hogy a Spanyol Királyság az Estatuto de los Trabajadores (a munka törvénykönyve) 34. és 35. cikkén keresztül – ahogyan azokat az ítélkezési gyakorlat értelmezi – elfogadta a 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3., 5. és 6. cikkében foglalt, a munkaidő, valamint a heti és a napi pihenőidő időtartamára vonatkozó korlátozások tényleges érvényesülésének biztosításához szükséges intézkedéseket azon teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében, akik egyénileg vagy kollektív módon nem egyeztek bele kifejezetten túlmunka végzésébe, és akik nem felelnek meg az utazó munkavállalókra, a kereskedelmi tengerészet munkavállalóira és a vasúti munkavállalókra vonatkozó feltételeknek?

Úgy kell-e értelmezni az 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (2) 4. cikkének (1) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, valamint a 16. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett, az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdését, valamint a 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3., 5., 6., 16. és 22. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az Estatuto de los Trabajadores (a munka törvénykönyve) 34. és 35. cikke, amelyek alapján – ahogyan azt az állandó ítélkezési gyakorlat egyértelművé tette – nem lehet levonni azt a következtetést, hogy a vállalkozás számára elő lehet írni, hogy a teljesített tényleges napi munkaidőre vonatkozóan hozzon létre nyilvántartási rendszert azon teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára, akik egyénileg vagy kollektív módon nem egyeztek bele kifejezetten a túlmunka végzésébe, és akik nem felelnek meg az utazó munkavállalókra, a kereskedelmi tengerészet munkavállalóira és a vasúti munkavállalókra vonatkozó feltételeknek?

Úgy kell-e értelmezni, hogy az 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, valamint a 16. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett, az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3., 5., 6., 16. és 22. cikkében a tagállamok számára megállapított azon előírás, hogy általában véve valamennyi munkavállaló számára korlátozniuk kell a munkaidő időtartamát, a rendes munkavállalók számára biztosított az Estatuto de los Trabajadores (a munka törvénykönyve) 34. és 35. cikkében foglalt azon nemzeti szabályozás alapján amely szerint – ahogyan azt az állandó ítélkezési gyakorlat egyértelművé tette – nem lehet levonni azt a következtetést, hogy a vállalkozások számára elő lehet írni, hogy a teljesített tényleges napi munkaidőre vonatkozóan hozzanak létre nyilvántartási rendszert azon teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára, akik az utazó munkavállalókkal, a kereskedelmi tengerészet munkavállalóival és a vasúti munkavállalókkal ellentétben, egyénileg vagy kollektíven nem egyeztek bele kifejezetten túlmunka végzésébe?

(1) A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.)

(2) A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 183., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 349. o.)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/9

A Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo kontra Bizottság ügyben 2017. november 17-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2018. január 29-én benyújtott fellebbezés

(C-56/18. P. sz. ügy)

(2018/C 152/11)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann, D. Recchia és S. Noë meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Gmina Miasto Gdynia, Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o.o., Lengyel Köztársaság

A fellebbező kérelmei

—	A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia-Kosakowo sp. z o.o. ügyben 2017. november 17-én hozott ítéletét;

—	a kereset hatodik jogalapjának harmadik kifogását utasítsa el mint megalapozatlant;

—	az ügyet utalja vissza Törvényszék elé a fennmaradó öt jogalap elbírálása érdekében; másodlagosan:

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia-Kosakowo sp. z o.o. ügyben 2017. november 17-én hozott ítéletét, amennyiben a rendelkező részének 1. pontja beruházási támogatásra vonatkozó döntést is magában foglal;

—	az ügyet utalja vissza Törvényszék elé a fennmaradó öt jogalap elbírálása érdekében;

—	az eljárást befejező határozatban hozzon határozatot az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság álláspontja szerint a Törvényszék T-263/15. sz. ügyben hozott ítéletét hatályon kívül kell helyezni, mivel az jogi hibákat tartalmaz, amelyeket a Bizottság három jogalapba csoportosított:

1. Az „érintettek észrevétel benyújtásához való jogának” téves jogi minősítése, és e jog megsértésének jogi következményei a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ítéletére tekintettel

A megtámadott, 2015/1586/EU határozatban (1) a PLGK működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó döntést két egymástól független indokra alapozták. Ezen összeegyeztethetetlenség fő indoka a beruházási támogatás belső piaccal való összeegyeztethetetlensége volt (lásd a megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésését). A 2014. évi iránymutatásban meghatározott első kritérium teljesítésének hiánya – amely kritérium arra vonatkozik, hogy a működési támogatásnak egy világosan meghatározott közös érdekű célkitűzéshez kell hozzájárulnia – csak a második, kiegészítő oka volt annak a megállapításnak, hogy ez a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

A Törvényszék az ítélet 71–89. pontjában szereplő érvelésében mindazonáltal abból indult ki, hogy a PLGK társaság működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége kizárólag a 2014. évi iránymutatásból ered, és ezért a Törvényszék a vizsgálatát a C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapján folytatta le. Ez a feltételezés azonban a megtámadott határozat, és különösen annak (244)–(245) preambulumbekezdésének téves értelmezéséből eredt (lásd fentebb a második fellebbezési jogalapot). Ha a Törvényszék helyesen értelmezte volna a megtámadott határozatot, ebben a tekintetben azt kellett volna megállapítania, hogy a hatodik jogalap harmadik kifogásának vizsgálata kezdettől fogva hatástalan (inopérant) volt, mivel az nem eredményezhette volna a megtámadott határozat megsemmisítését.

Az ítélet 69–89. pontjában a Törvényszék két jogi hibát követett el, mivel az „észrevétel benyújtásához való jogot” alkalmazta, amely jog a Törvényszék szerint az érintett feleket az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján illeti meg, ami ellentmond a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítélete 78–84. pontjának. Az első jogalap két részből áll:

az ítélet alapján létrejött helyzetben a „érintettek észrevétel benyújtásához való jogának” tévesen olyan „lényeges eljárási szabálynak” történő jogi minősítése, amelynek megsértése automatikusan a Bizottság határozata jogellenességének kimondását eredményezi, anélkül hogy bizonyítani kellene, hogy ez a jogsértés kihatott-e a fél helyzetére és határozatban foglalt döntésre (az ítélet 70., 81. és 83. pontja).

ii)

mindazonáltal, még ha – Törvényszékhez hasonlóan – elfogadjuk is azt, hogy a PLGK társaság működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége a 2014. évi iránymutatás alkalmazásából következik, quod non, a Törvényszék ebben a tekintetben tévesen értelmezte és alkalmazta a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét. Valójában ugyanis a 2014. évi iránymutatásnak a működési támogatás értékelése során alkalmazott rendelkezései lényegében ugyanazok voltak, mint a visszavont határozatban a 2005. évi iránymutatás alapján alkalmazott rendelkezések, ezért az érintett feleknek a 2014. évi iránymutatásokra vonatkozó észrevételei ebben a tekintetben nem lehettek hatással a határozatban foglalt döntésre.

2. A megtámadott határozatnak és a Bizottság visszavont határozatának téves értelmezése

A Törvényszéknek a megtámadott határozat jogellenességére vonatkozóan az ítélet 89. pontjában tett megállapítása az ítélet 84–87. pontjában szereplő azon téves értelmezésen alapul, hogy a működési támogatás belső piaccal való – a megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésében kifejtett – összeegyeztethetetlenségének oka a 2014. évi iránymutatásból, valamint a visszavont 2014/883/EU határozatból (2) ered. A megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésének téves értelmezése ugyanezen határozat (245) preambulumbekezdésének téves értelmezéséből eredt.

A megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésében a Bizottság a visszavont 2014/883/EU határozat (227) preambulumbekezdésére hivatkozott, megismételve az abban szereplő megállapítást, amely szerint: „működési támogatás nyújtása egy olyan beruházási projekt működésének biztosítására, amely összeegyeztethetetlen beruházási támogatásban részesül, alapjaiban összeegyeztethetetlen a belső piaccal”. A (244) preambulumbekezdés következő mondatában a Bizottság ezt a megállapítást a következőképpen indokolta: „Az összeegyeztethetetlen beruházási támogatás nélkül a gdyniai repülőtér nem létezne, mivel azt teljes mértékben ebből a támogatásból finanszírozzák, nem létező repülőtéri infrastruktúrára pedig nem adható működési támogatás.”

A (245) preambulumbekezdésben azonban a Bizottság kimondta, hogy „A 2005. évi légiközlekedési iránymutatás szerinti megállapítás ugyanúgy érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján, és elegendő annak megállapításához, hogy a repülőtér-üzembentartónak nyújtott működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.”

A megtámadott határozat (245) preambulumbekezdésében használt „érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján” fordulat nem azt jelenti, hogy a szóban forgó megállapítás ebből az iránymutatásból eredne. Az azt jelenti, hogy ezt a megállapítást a 2014. évi iránymutatás rendelkezéseinek alkalmazása útján nem lehet megváltoztatni. A megtámadott határozat hivatkozott (245) preambulumbekezdéséből az tűnik ki, hogy a működési támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége, amely a beruházási támogatás összeegyeztethetetlenségéből ered, független a 2014. évi iránymutatástól (más érvelésen alapul). Az a „pontatlanság”, amelyre a Törvényszék az ítélet 85. pontjában visszavont határozat vonatkozásában rámutatott, nem vonhatja kétségbe a fent említett megtámadott határozatban szereplő megállapítás szabályszerűségét.

3. Az ítélet rendelkező része 1. pontjának aránytalanságára vonatkozó jogalap

Másodlagosan – arra az esetre, ha a Bíróság a fenti fellebbezési jogalapokat elutasítaná – a Bizottság arra hivatkozik, hogy aránytalan az ítélet rendelkező részének 1. pontja, amely teljes egészében megsemmisíti a megtámadott határozat 2–5. pontját. Az ítélet rendelkező része – mivel az a beruházási támogatásra vonatkozó döntést foglal magában – túlterjeszkedik a megtámadott határozatnak az ítélet 71–89. pontjában megállapított, működési támogatást érintő jogellenességén. A Törvényszék tévesen mondta ki, hogy a megtámadott határozat, a 2. cikkének szövege alapján nem osztható részekre. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanakkor valamely jogi aktus részekre oszthatóságának az a kritériuma, hogy e jogi aktus részleges megsemmisítése következtében változik-e annak lényeges tartalma. A működési támogatásokra vonatkozó, megtámadott határozat megsemmisítése nem változtatta meg a megtámadott határozat lényeges tartalmát, mivel ez a határozat a továbbiakban is a PLGK társaság beruházási támogatásaira vonatkozik.

(1) Az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről – A Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása – szóló, 2014. február 26-i (EU) 2015/1586 bizottsági határozat (az értesítés a C(2015) 1281. számú dokumentummal történt) (HL 2015. L 250., 165. o.).

(2) Az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről – A Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása – szóló, 2014. február 11-i bizottsági határozat (az értesítés a C(2014) 759. számú dokumentummal történt) (HL 2014. 357., 51. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/11

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2018. január 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AX kontra BW

(C-57/18. sz. ügy)

(2018/C 152/12)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: AX

Alperes: BW

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 98/59/EK irányelv) (1) 1. cikke (1) bekezdése első francia bekezdésének a) pontját, hogy a valamely telephelyen rendszerint foglalkoztatott munkavállalók létszámának meghatározása alapjául az elbocsátás időpontjában a szokásos üzletmenet során foglalkoztatott munkavállalók létszámát kell figyelembe venni?

2.	Úgy kell-e értelmezni a 98/59/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdése első francia bekezdésének a) pontját, hogy a valamely kölcsönvevő vállalkozás telephelyén rendszerint foglalkoztatott munkavállalók létszámának meghatározásakor beszámíthatóak az ott dolgozó kölcsönzött munkavállalók?

A második kérdésre adott igenlő válasz esetén:

3.	Milyen feltételek alkalmazandóak a kölcsönzött munkavállalók figyelembevételére a kölcsönvevő vállalkozás telephelyén rendszerint foglalkoztatott munkavállalók létszámának meghatározásakor?

(1) HL 1998. L 225., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 289., 24. o., HL 2007. L 59., 84. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 327. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/12

A Curtea de Apel Bucureşti (Románia) által 2018. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SC Petrotel-Lukoil SA kontra Agenţia Naţională de Administrare Fiscală – Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili, Agenţia Naţională de Administrare Fiscală – Direcţia Generală de Soluţionare a Contestaţiilor

(C-68/18. sz. ügy)

(2018/C 152/13)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Bucureşti

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Petrotel-Lukoil SA

Alperesek: Agenţia Naţională de Administrare Fiscală – Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili, Agenţia Naţională de Administrare Fiscală – Direcţia Generală de Soluţionare a Contestaţiilor

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétesek-e az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (1) 21. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel a 2013. december 22-i Codul fiscal – Legea nr. 571 2010. március 31-ig hatályos 175. cikkében és az adójogi törvénykönyv – 571. sz. törvény 2010. április 1-jétől hatályos 20616. cikkében foglalt rendelkezések, valamint az azt követő szabályozások?

Ellentétesek-e az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel a 2013. december 22-i adójogi törvénykönyv – 571. sz. törvény 2010. március 31-ig hatályos 175. cikkében és az adójogi törvénykönyv – 571. sz. törvény 2010. április 1-jétől hatályos 20616. cikkében foglalt rendelkezések, valamint az azt követő szabályozások?

Ellentétes-e az arányosság elvével az, hogy egy tagállam figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a társaság kérelmére az adóellenőrzést követően olyan határozatot hoztak, amely lehetővé teszi a „félkész fűtőolaj” terméknek a „fűtőolaj [păcură]” termékkel való egyenértékűsítését, illetve azzal, hogy az adóalany/társaság kifogásának vizsgálatakor fenntartják a „gázolaj” termékre eredetileg kiszámított jövedéki adót?

(1) HL 2003 L 283., 51. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet 1. kötet 405. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/13

2018. február 1-jén benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Szlovén Köztársaság

(C-69/18. sz. ügy)

(2018/C 152/14)

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: H. Støvlbæk, G. von Rintelen, M. Žebre)

Alperes: Szlovén Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Szlovén Köztársaság – mivel 2016. június 17-ig nem fogadta el az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy megfeleljen az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2014. L 158., 196. o.), vagy legalább is ezeket a rendelkezéseket nem közölte a Bizottsággal – nem teljesítette az ezen irányelv 2. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Szlovén Köztársaságot az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése értelmében kötelezze napi 7 986,60 EUR kényszerítő bírság fizetésére a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének időpontjától kezdve;

—	a Szlovén Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv2. cikkének értelmében a Szlovén Köztársaságnak 2016. június 17-e előtt kellett volna elfogadni és közölni az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Mivel ezen határidőn belül a Szlovén Köztársaság nem közölte a Bizottsággal az említett irányelvet átültető összes rendelkezést, a Bizottság úgy döntött, hogy a Bíróság elé terjeszti az ügyet.

Keresetében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze a Szlovén Köztársaságot napi 7 986,60 EUR kényszerítő bírság fizetésére. Ezen összeg számításakor a Bizottság figyelembe vette az uniós jog megsértésének súlyosságát és időtartamát, valamint az elrettentő hatást e tagállam, vagyis a Szlovén Köztársaság fizetőképességének viszonylatában.

Az irányelv átültetésének határideje2016. június 17-én lejárt.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/14

A Judecătoria Oradea (Románia) által 2018. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CV kontra DU

(C-85/18. sz. ügy)

(2018/C 152/15)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Judecătoria Oradea

Az alapeljárás felei

Felperes: CV

Alperes: DU

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2201/2003 rendelet (1) 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a gyermek szokásos tartózkodási helyének fogalmát akként kell-e értelmezni, hogy ez a szokásos tartózkodási hely annak a helynek felel meg, ahová a gyermek bizonyos szinten – társadalmi és családi szempontból – beilleszkedett, függetlenül attól, hogy egy másik tagállamban bírósági határozat született azt követően, hogy a gyermek az apjával elköltözött azon tagállam területére, ahol a kiskorú beilleszkedett e társadalmi és családi környezetbe? Vagy ez esetben a 2201/2003 rendelet 13. cikkének rendelkezéseit kell-e alkalmazni, amelyek a joghatóságot a gyermek jelenléte alapján állapítják meg?

2)	Releváns-e a szokásos tartózkodási hely meghatározásának szempontjából az, hogy a kiskorú annak a tagállamnak az állampolgára, amelyben apjával letelepedett, azon körülmény mellett, hogy szülei is kizárólag román állampolgársággal rendelkeznek?

(1) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 338., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o., helyesbítés: HL 2013. L 82., 63. o.)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/14

A Court of Appeal in Northern Ireland (Egyesült Királyság) által 2018. február 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ermira Bajratari kontra Secretary of State for the Home Department

(C-93/18. sz. ügy)

(2018/C 152/16)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of Appeal in Northern Ireland

Az alapeljárás felei

Felperes: Ermira Bajratari

Alperes: Secretary of State for the Home Department

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A nemzeti jog alapján jogellenes munkavállalásból származó jövedelem egészben vagy részben megalapozhatja e az uniós polgárokról szóló irányelv (1) 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti elegendő források rendelkezésre állását?

2)	Ha igen, a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja teljesülhet-e, ha a munkavállalás kizárólag jogellenes jellege miatt minősül bizonytalannak?

(1) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/15

A High Court (Írország) által 2018. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nalini Chenchooliah kontra Minister for Justice and Equality

(C-94/18. sz. ügy)

(2018/C 152/17)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court (Írország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Nalini Chenchooliah

Alperes: Minister for Justice and Equality

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Amennyiben egy olyan uniós polgár házastársától, aki a 2004/38/EK irányelv (1) 6. cikke szerinti szabad mozgáshoz való jogát gyakorolta, megtagadják a 7. cikk szerinti tartózkodási jogot azon az alapon, hogy a szóban forgó uniós polgár nem, vagy már nem gyakorolja az érintett fogadó tagállamban az EU Szerződésből eredő jogait, és amennyiben indítványozzák a házastárs kiutasítását az adott tagállamból, ezt a kiutasítást az irányelv rendelkezései alapján és azoknak megfelelően kell-e végrehajtani, vagy az a tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozik?

Amennyiben a fenti kérdésre az a válasz adandó, hogy a kiutasítást az irányelv rendelkezései alapján kell végrehajtani, a kiutasításra az irányelv VI. fejezete, és különösen annak 27. és 28. cikke alapján és annak megfelelően kell-e sort keríteni, vagy a tagállamnak ilyen körülmények között az irányelv más rendelkezéseire, egyebek mellett a 14. és 15. cikkére kell támaszkodnia?

(1) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/16

A Törvényszék (második tanács) T-687/16. sz., Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret AŞ kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. november 30-án hozott ítélete ellen a Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret AŞ által 2018. február 13-án benyújtott fellebbezés

(C-104/18. P. sz. ügy)

(2018/C 152/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Koton Mağazacilik Tekstil Sanayi ve Ticaret AŞ (képviselők: J. Güell Serra, E. Stoyanov Edissonov ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Joaquín Nadal Esteban

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a fellebbezéssel megtámadott ítéletet,

—	helyezze hatályon kívül a vitatott határozatot,

—	törölje a vitatott 9917436. sz. európai uniós védjegyet, és

—	Joaquín Nadal Estebant és az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék a fellebbezéssel megtámadott ítéletben a 207/2009 rendelet (1) 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazási feltételei tekintetében kimondta, hogy a Bíróság 2009. június 11-i Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ítéletéből (C-529/07, EU:C:2009:361) kiderül, hogy a rosszhiszeműség feltételezi az összetéveszthetőséget, és ennek következtében megköveteli, hogy a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások hasonlók vagy azonosak legyenek.

A fellebbező azt állítja, hogy a Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ítéletből nem következik, hogy a bejelentő rosszhiszeműsége feltételezi a felek védjegyei vagy megjelölései közötti összetéveszthetőséget, hanem ezen összetéveszthetőség fennállása csak egyike a figyelembe vehető tényezőknek, és az nem a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazásának sine qua non feltétele.

A fellebbező ugyanis azt állítja, hogy annak megállapításával, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja feltételezi vagy előírja a vásárlóközönség részéről fennálló összetéveszthetőséget, és ily módon a a szóban forgó áruk és szolgáltatások hasonlóságát vagy azonosságát, a Törvényszék tévesen érelmezte a Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli ítéletet, és tévesen alkalmazta a a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontját. Következésképpen a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 19-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/17

A tribunal correctionnel de Saint-Brieuc – Chambre détachée de Guingamp (Franciaország) által 2018. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Procureur de la République kontra Tugdual Carluer és társai

(C-115/18. sz. ügy)

(2018/C 152/21)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal correctionnel de Saint-Brieuc – Chambre détachée de Guingamp

Az alapeljárás felei

Felperes: Procureur de la République

Alperesek: Tugdual Carluer, Yann Latouche, Dominique Legeard, Thierry Leleu, Dimitri Pinschof, Brigitte Plunian, Rozenn Marechal

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 1107/2009 (1) európai rendelet megfelel-e az elővigyázatosság elvének, amikor nem határozza meg pontosan a hatóanyag fogalmát, a kérelmezőre bízva, hogy megválassza, mit nevez meg saját termékének hatóanyagaként, és azt a lehetőséget biztosítva számára, hogy az engedélyhez szükséges dokumentáció egészét egyetlen anyagra vonatkozóan készítse el, holott a forgalomba hozott készterméke több összetevőt is tartalmaz?

Az elővigyázatosság elve és a forgalomba hozatal engedélyezésének pártatlansága biztosított-e olyankor, mikor a dokumentációhoz szükséges teszteket, elemzéseket és vizsgálatokat maguk a kérelmezők végzik el, akik részrehajlóak lehetnek ezek bemutatása során, anélkül, hogy azok bármilyen független ellenőrző elemzésére sor kerülne?

3)	Az elővigyázatosság elve és a forgalomba hozatal engedélyezésének pártatlansága biztosított-e anélkül, hogy – ipari titokvédelem ürügyén – az engedély iránti kérelmekről jelentést tennének közzé?

4)	Az 1107/2009 európai rendelet megfelel-e az elővigyázatosság elvének, mikor egyáltalán nem veszi figyelembe több hatóanyag jelenlétét és azok halmozott hatását, különösen, amikor nem írja elő az azonos termékben található hatóanyagok halmozásának európai szintű, teljes körű specifikus vizsgálatát?

Az 1107/2009 európai rendelet megfelel-e az elővigyázatosság elvének, amikor III. és IV. fejezetében felmentést ad a növényvédő szerek azon összetételére vonatkozó toxicitási elemzés (genotoxicitás, karcinogenitás vizsgálata, a hormonháztartás zavarainak vizsgálata stb.) elvégzése alól, amely formában forgalomba kerülnek, valamint a lakosságra és a környezetre hatást gyakorolnak, és csupán szintén a kérelmező által végzett összefoglaló vizsgálatot ír elő?

(1) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 309., 1. o.)

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/18

A Juzgado de Primera Instancia de Barcelona (Spanyolország) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Marc Gómez del Moral Guasch kontra Bankia S. A.

(C-125/18. sz. ügy)

(2018/C 152/22)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Marc Gómez del Moral Guasch

Alperes: Bankia S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ezen mutatónak, a takarékpénztárakra vonatkozó IRPH-nak (1) bírósági felülvizsgálat alá kell-e tartoznia, azaz kell-e vizsgálni, hogy az a fogyasztó számára érthető-e, anélkül, hogy akadályt jelentene az, hogy azt jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezések szabályozzák, mivel nem minősül a 93/13 irányelv (2) 1. cikkének (2) bekezdésében előírt valamelyik esetnek, hiszen nem kötelező erejű rendelkezésről van szó, hanem az eladó vagy szolgáltató ezt a változó és ügyleti kamatot opcionálisan foglalja a szerződésbe?

2.1.

A 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően – amely a jogrendünkbe nincs átültetve – ellentétes-e a 93/13 irányelvvel és annak 8. cikkével az, hogy egy spanyol bíróság az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik, és azt alkalmazza, amikor ez a rendelkezés a jogrendünkbe nem lett átültetve a jogalkotó akaratának megfelelően, amely teljes körű védelmet kívánt meghatározni valamennyi olyan feltétel tekintetében, amelyet az eladó vagy szolgáltató a fogyasztókkal kötött szerződésbe illeszthet, ideértve azokat a feltételeket is, amelyek a szerződés elsődleges tárgyát érintik, akkor is, ha azokat világosan és érthetően fogalmazták meg?

2.2.

Mindenesetre szükséges-e a következő tényekről, adatokról vagy azok valamelyikéről tájékoztatást adni vagy azokat közzétenni a lényeges feltétel, konkrétan az IRPH megértése céljából?

Magyarázatot adni arról, hogy hogyan határozták meg a referencia-kamatlábat, azaz tájékoztatást adni arról, hogy ez a mutató magában foglalja a nominális kamattal kapcsolatos díjakat és egyéb költségeket, hogy egy egyszerű, nem súlyozott átlagról van szó, hogy az eladónak vagy szolgáltatónak tudnia kellett és tájékoztatást kellett adnia arról, hogy negatív különbözetet kellett alkalmaznia, valamint hogy a szolgáltatott adatok nem nyilvánosak a másik gyakran előforduló euribor mutatóhoz képest.

ii.

Magyarázatot adni arról, hogy a múltban hogyan alakult és a jövőben hogyan alakulhat, továbbá tájékoztatást adni, valamint közzétenni azokat a grafikonokat, amelyek világosan és érthetően magyarázzák el a fogyasztónak ezen speciális kamatláb alakulását az euriborhoz képest, amely a jelzáloghitelek esetében szokásosan alkalmazott kamatláb.

2.3.

Amennyiben továbbá az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy megvizsgálja a szerződéses feltételek tisztességtelen jellegét, és abból a nemzeti jogának megfelelően levonja az összes következtetést, a Bíróságnak azt a kérdést kell feltenni, hogy a mindezekre vonatkozó tájékoztatás hiánya nem eredményezi-e a feltétel megértésének hiányát amiatt, hogy az nem világos az átlagos fogyasztó számára – a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése –, vagy azt, hogy a tájékoztatás elmulasztása tisztességtelen bánásmódot jelent az eladó vagy szolgáltató részéről, és hogy ennélfogva, ha a fogyasztót megfelelően tájékoztatták volna, nem fogadta volna el az általa felvett hitel esetében az IRPH alkalmazását.

A takarékpénztárakra vonatkozó IRPH semmisségének megállapítása esetén megállapodás hiányában, illetve ha ez utóbbi a fogyasztó számára hátrányosabb, a következő két következmény közül melyik egyeztethető össze a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével?

3.1.	A szerződés kiegészítése valamely szokásos helyettesítő mutató, az euribor alkalmazásával, mivel az eladónak vagy szolgáltatónak [minősülő] pénzintézet javára szóló jövedelmező kamathoz alapvetően kötődő szerződésről van szó.

3.2.	A kamat alkalmazásának mellőzése azzal az egyedüli kötelezettséggel, hogy a hitel tőkeösszegét a hitelfelvevő vagy adós részéről megállapított határidőn belül vissza kell fizetni.

(1) Índice de Referencia de Préstamos Hipotecarios [jelzáloghitel referencia-mutató]

(2) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993, L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/19

A Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A-PACK CZ, s. r. o. kontra Odvolací finanční ředitelství

(C-127/18. sz. ügy)

(2018/C 152/23)

Az eljárás nyelve: cseh

A kérdést előterjesztő bíróság

Nejvyšší správní soud

Az alapeljárás felei

Fellebbező (felperes az elsőfokú eljárásban): A-PACK CZ, s. r. o.

Ellenérdekű fél (alperes az elsőfokú eljárásban): Odvolací finanční ředitelství

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az adósemlegesség és az arányosság elvére tekintettel akként értelmezhető-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i tanácsi irányelv (1) 90. cikkének (2) bekezdése, hogy a tagállamok eltérés útján olyan feltételeket határozhatnak meg, amelyek bizonyos esetekben kizárják az adóalap-csökkentést, ha az árat teljes mértékben vagy részlegesen nem fizették meg?

Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, ellentétes-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i tanácsi irányelv 90. cikkének céljával a nemzeti szabályozás, ha a hozzáadottérték-adó alanya nem korrigálhatja az adó összegét, amennyiben az adó olyan másik adózó részére végzett adóköteles termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra válik felszámíthatóvá, aki a szóban forgó adóköteles termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért kizárólag részlegesen vagy egyáltalán nem fizetett, és akinek ezt követően a héaalanyisága megszűnt?

(1) HL 2006. L 347., 1. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/20

2018. február 28-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-164/18. sz. ügy)

(2018/C 152/24)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Ondrůšek, E. Sanfrutos Cano és G. von Rintelen meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság – mivel legkésőbb 2016. április 18-áig nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, (1) vagy mindenesetre mivel nem közölte a Bizottsággal az említett rendelkezéseket – nem teljesítette az említett irányelv 51. cikkének (1) bekezdése alapján rá háruló kötelezettségeket;

—

a Bíróság az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján kötelezze a Spanyol Királyságot napi 61 964,32 eurós kényszerítő bírság azon ítélet kihirdetésének a napjától történő megfizetésére, amelyben megállapítják a 2014/23/EU irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések elfogadására vagy mindenesetre Bizottsággal való közlésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását;

—	a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv belső jogba történő átültetésének határideje 2016. április 18-án lejárt.

(1) A koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/20

2018. február 28-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-165/18. sz. ügy)

(2018/C 152/25)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Ondrůšek, E. Sanfrutos Cano és G. von Rintelen meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Spanyol Királyság – mivel legkésőbb 2016. április 18-áig nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, (1) vagy mindenesetre mivel nem közölte a Bizottsággal az említett rendelkezéseket – nem teljesítette az említett irányelv 106. cikkének (1) bekezdése alapján rá háruló kötelezettségeket;

—

a Bíróság az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján kötelezze a Spanyol Királyságot napi 123 928,64 eurós kényszerítő bírság azon ítélet kihirdetésének a napjától történő megfizetésére, amelyben megállapítják a 2014/25/EU irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések elfogadására vagy mindenesetre Bizottsággal való közlésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását;

—	a Spanyol Királyságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv belső jogba történő átültetésének határideje 2016. április 18-án lejárt.

(1) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 243. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/21

A Törvényszék (első tanács) T-849/16. sz., PGNiG Supply & Trading kontra Európai Bizottság ügyben 2017. december 14-én hozott végzése ellen a Lengyel Köztársaság által 2018. március 5-én benyújtott fellebbezés

(C-181/18. sz. ügy)

(2018/C 152/26)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

A többi fél az eljárásban: PGNiG Supply & Trading GmbH, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének (első tanács) a T-849/16. sz. PGNiG Supply & Trading kontra Európai Bizottság ügyben hozott, 2017. december 14-i végzését;

—	az ügyet újabb határozat meghozatala céljából utalja vissza a Törvényszék elé;

—	állapítsa meg, hogy a felek maguk viselik saját költségeiket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék a megtámadott végzésben elutasította az OPAL gázvezeték tekintetében a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályoktól és a tarifális szabályozástól való eltérést érintően a 2003/55/EK irányelv által engedélyezett feltételek felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 28-i C(2016) 6950 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt a PGNiG Supply & Trading által előterjesztett keresetet, és ezt azzal indokolta, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal.

A Lengyel Köztársaság álláspontja szerint a Törvényszék a megtámadott végzés 6., 10., 11. és 43. pontjában ugyanakkor érdemi megállapításokat tett a vitatott bizottsági határozat érvényességét illetően. Ezzel összefüggésben a Lengyel Köztársaság a Törvényszék megtámadott végzésével szemben a következő jogalapokat terjeszti elő:

Először is a Törvényszék megsértette az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) és (7) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt, a Lengyel Köztáraságot megillető, hatékony bírói jogvédelemhez és tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a kontradiktórius eljárás elvét, mivel a megtámadott végzésében érdemi ténybeli és jogi megállapításokat tett a vitatott bizottsági határozat érvényességére vonatkozóan, azt megelőzően, hogy a T-883/16. sz. Lengyel Köztársaság kontra Bizottság ügyben érdemi határozat elfogadására sor kerülhetett volna.

Másodszor a vitatott bizottsági határozat jogi vizsgálata tekintetében hiba merült fel, mivel egyrészt a Törvényszék feltételezte, hogy e határozat azt írja elő, hogy Greifswald és Brandov között az OPAL gázvezeték kapacitásának 50 %-a tekintetében átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes aukció keretében hozzáférést biztosítanak harmadik személyek részére annak érdekében, hogy e kapacitásokat más személyek megszerezhessék, és másrészt a Törvényszék azt feltételezte, hogy a vitatott bizottsági határozat nem vezet be új eltérést, hanem egy meglévő eltérést részlegesen megszüntet. A Lengyel Köztársaság álláspontja szerint a vitatott bizottsági határozat jogi jellegének és hatásainak értékelése hibás, mivel e határozat csupán látszólag vezet be egy átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes megoldást. A valóságban a vitatott bizottsági határozat olyan mechanizmust ír elő, amely a Gazprom-csoport vállalkozásai számára lehetővé teszi az OPAL gázvezeték e határozat hatálya alá tartozó szállítási kapacitásainak a kizárólagos használatát legalább 90 %-os mértékben (e kapacitások 50 %-a teljes mértékben kivételt képez a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó követelmények alól, míg e kapacitások 40 %-a dinamikusan kiosztható kapacitás, amelyet csupán a Gazprom köthet le).

Harmadszor a Törvényszék nem teljesítette a megtámadott végzés megfelelő indokolására vonatkozó kötelezettségét. Nem fejtette ki, hogy milyen előfeltevések alapján tett érdemi megállapításokat a vitatott bizottsági határozatra vonatkozóan. Következésképpen nem lehetséges azoknak az indokoknak a megismerése, amelyek alapján a Törvényszék azt állapította meg, hogy a vitatott bizottsági határozat az OPAL gázvezeték kapacitásait megnyitja olyan vállalkozások számmára, amelyek nem állnak kapcsolatban a Gazprom csoporttal, és hogy e határozat kedvezően hat a földgázpiac területén fennálló versenyre.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/22

2018. március 12-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Szlovén Köztársaság

(C-188/18. sz. ügy)

(2018/C 152/27)

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: P. Ondrůšek, G. von Rintelen, M. Žebre)

Alperes: Szlovén Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Szlovén Köztársaság – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2014. L 94., 1. o.) vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal – nem tett eleget az ezen irányelv 51. cikkéből eredő kötelezettségeinek;

—	a Szlovén Köztársaságot az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján kötelezze a jelen ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától számított napi 8 992,32 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére;

—	a Szlovén Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.) 51. cikke értelmében a Szlovén Köztársaságnak el kellett fogadnia és közölnie kellett azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett irányelvnek 2018. február 23-ig megfeleljen. Mivel e határidő lejártáig a Szlovén Köztársaság nem tájékoztatta a Bizottságot az említett irányelv valamennyi rendelkezésének az átültetéséről, a Bizottság úgy döntött, hogy az ügyet a Bíróság elé terjeszti.

Keresetével a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze a Szlovén Köztársaságot napi 8 992,32 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére. Ezen összeg kiszámításához a Bizottság figyelembe vette az uniós jog megsértésének súlyát és időtartamát, valamint az e tagállam, azaz a Szlovén Köztársaság fizetőképességéhez igazodó visszatartó hatást.

Az irányelv átültetésének határideje 2016. április 18-án lejárt.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/24

A Törvényszék 2018. március 13-i ítélete – Alouminion tis Ellados kontra Bizottság

(T-542/11. RENV. sz. ügy) (1)

((„Állami támogatások - Villamos energia - A támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat - Az inkumbens szolgáltatóval kötött szerződés útján odaítélt kedvezményes villamosenergia-díjszabás - A szerződésnek az inkumbens szolgáltató általi felmondása - A szerződés megszüntetéséből eredő joghatások ideiglenes intézkedés keretében történő bírósági felfüggesztése - A Bizottság határozatának a Törvényszék általi megsemmisítése - A Törvényszék ítéletének a Bíróság általi hatályon kívül helyezése - Az ügynek a Törvényszékhez történő visszautalása - A kereset tárgya visszautalást követően - Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés új támogatásnak minősítése - A Bizottság hatásköre - Hatékony bírói jogvédelem - A kedvezményes díjszabás állami támogatásnak minősítése - Előny - Jogos bizalom - A kedvezményezett védelemhez való joga - Visszatéríttetési kötelezettség - Indokolási kötelezettség”))

(2018/C 152/28)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Alouminion tis Ellados VEAE, korábban Alouminion AE (Athén, Görögország) (képviselők: G. Dellis, N. Korogiannakis, E. Chrysafis, D. Diakopoulos és N. Keramidas ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar és É. Gippini Fournier meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Dimosia Epicheirisi Ilektrismou AE (DEI) (Athén, Görögország) (képviselők: E. Bourtzalas, C. Synodinos, A. Oikonomou és H. Tagaras ügyvédek)

Az ügy tárgya

A Görögország által az Aluminium of Greece SA-nak nyújtott SA.26117 – C 2/2010 (korábbi NN 62/2009) számú állami támogatásról szóló, 2011. július 13-i 2012/339/EU bizottsági határozat (HL 2012. L 166., 83. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Az Alouminion tis Ellados VEAE saját költségein kívül köteles viselni az Európai Bizottság és a Dimosia Epicheirisi Ilektrismou AE (DEI) részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 370., 2011.12.17.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/25

A Törvényszék 2018. március 15-i ítélete – Lengyelország kontra Bizottság

(T-507/15. sz. ügy) (1)

((„EMGA - A finanszírozásból kizárt kiadások - 2200/96/EK rendelet, 2002/55/EK irányelv, 1432/2003/EK rendelet, 1433/2003/EK rendelet, 1290/2005/EK rendelet, 885/2006/EK rendelet, 1182/2007/EK rendelet, 1234/2007/EK rendelet, 1580/2007/EK rendelet és 1306/2013/EU rendelet - Lengyelország által kifizetett kiadások - Az EMGA-t érintő kockázat - Helyszíni ellenőrzések - Valamely termelői szervezet elismerésére vonatkozó feltételek - A nyelvi változatok közötti eltérések - Pénzügyi korrekció”))

(2018/C 152/29)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna, K. Straś, M. Pawlicka és B. Paziewska meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Triantafyllou és A. Stobiecka-Kuik meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2015. június 22-i (EU) 2015/1119 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2015. L 182., 39. o.) részleges megsemmisítésére irányuló kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Lengyel Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 354., 2015.10.26.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/25

A Törvényszék 2018. március 14-i ítélete – Kim és társai kontra Tanács és Bizottság

(T-533/15. és T-264/16. sz. egyesített ügyek) (1)

((„Közös kül- és biztonságpolitika - Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében Észak-Koreával szemben elfogadott korlátozó intézkedések - Olyan személyek és szervezetek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre alkalmazandó a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása - A felperesek nevének felvétele - A jegyzékbe való felvétel megalapozottságára vonatkozó bizonyíték - Indokolási kötelezettség”))

(2018/C 152/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek a T-533/15. sz. ügyben: Il-Su Kim (Pyongyang, Észak-Kore), és az ítélet mellékletében megnevezett többi 5 felperes (képviselők: M. Lester, S. Midwinter QC, T. Brentnall és A. Stevenson solicitors)

Felperes a T-264/16. sz. ügyben: Korea National Insurance Corporation (Pyongyang) (képviselők: M. Lester, S. Midwinter, T. Brentnall és A. Stevenson)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: kezdetben A. de Elera-San Miguel Hurtado és A. Vitro, később A. Vitro és F. Naert meghatalmazottak), Európai Bizottság (képviselők: a T-533/15. sz. ügyben: L. Havas, S. Bartelt és D. Gauci meghatalmazottak, a T-264/16. sz. ügyben: L. Havas és S. Bartelt meghatalmazottak, később: a T-533/15. sz. ügyben L. Havas és D. Gauci meghatalmazottak, a T-264/16. sz. ügyben: L. Havas meghatalmazottak)

Az alpereseket támogató beavatkozó a T-533/15. sz. ügyben: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: kezdetben V. Kaye, később S. Brandon, később S. Brandon és C. Crane, és végül S. Brandon meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A T-533/15. sz. ügyben a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. július 2-i (KKBP) 2015/1066 tanácsi határozatnak (HL 2015. L 174., 25. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2015. július 2-i (EU) 2015/1062 bizottsági végrehajtási rendeletnek (HL 2015. L 174., 16. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról szóló, 2016. március 31-i (KKBP) 2016/475 tanácsi határozatnak (HL 2016. L 85., 34. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/659 bizottsági végrehajtási rendeletnek (HL 2016. L 114., 9. o.), a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatnak (HL 2016. L 141., 79. o.), valamint az e határozathoz kapcsolódó valamennyi tanácsi végrehajtási rendeletnek a felpereseket érintő részei tekintetében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, és a T-264/16. sz. ügyben a 2016/475 határozatnak, a 2016/659 végrehajtási rendeletnek, a 2016/849 határozatnak, valamint az e határozathoz kapcsolódó valamennyi tanácsi végrehajtási rendeletnek a felperest érintő részei tekintetében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2)	A Törvényszék a T-533/15. sz. ügyben Kim Il-Sut és a mellékletben megnevezett többi felperest kötelezi a költségek viselésére, a Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága részéről felmerült költségek kivételével.

3)	A Törvényszék a T-264/16. sz. ügyben a Korea National Insurance Corporationt kötelezi a költségek viselésére.

4)	A T-533/15. sz. ügyben az Egyesült Királyság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 381., 2015.11.16.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/26

A Törvényszék 2018. március 14-i ítélete – TestBioTech kontra Bizottság

(T-33/16. sz. ügy) (1)

((„Környezet - Géntechnológiával módosított termékek - 1367/2006/EK rendelet - 1829/2003/EK rendelet - Géntechnológiával módosított MON 87769, MON 87705 és 305423 szójabab - A forgalomba hozatalt engedélyező határozatok belső felülvizsgálata iránti kérelem elutasítása - A »környezetvédelmi jog« fogalma - Az 1367/2006 rendelet 10. cikke”))

(2018/C 152/31)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: TestBioTech eV (München, Németország) (képviselők: R. Stein solicitor, K. Smith QC, és J. Stevenson barrister)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Tomkin, L. Pignataro-Nolin és C. Valero meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Monsanto Europe (Antverpen, Belgium) és Monsanto Company (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok) (képviselők: M. Pittie ügyvéd), Pioneer Overseas Corp. (Johnston, Iowa, Egyesült Államok) és Pioneer Hi-Bred International, Inc. (Johnston) (képviselők: G. Forwood ügyvéd, J. Killick barrister, és S. Nordin solicitor)

Az ügy tárgya

A Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagja azon 2015. november 16-i levelének megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem, amely elutasította a MON 87769, MON 87705 és 305423 géntechnológiával módosított szójababok forgalomba hozatalát engedélyező végrehajtási határozatoknak a belső felülvizsgálatára irányuló, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (HL 2006. L 264., 13. o.) alapuló kérelmet.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának az Ares(2015) 5145741 referenciaszámú, 2015. november 16-i levelét, amelynek tárgya a géntechnológiával módosított MON 87769, MON 87705 és 305423 szójabab forgalomba hozatalát engedélyező végrehajtási határozatoknak a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkén alapuló belső felülvizsgálata iránti kérelem.

2)	A Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint a TestBioTech eV. részéről felmerült költségeket.

3)	A Monsanto Europe, a Monsanto Company, a Pioneer Overseas Corp. és a Pioneer Hi-Bred International, Inc. maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 136., 2016.4.18.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/27

A Törvényszék 2018. március 15-i ítélete – Naviera Armas kontra Bizottság

(T-108/16. sz. ügy) (1)

((„Állami támogatások - A Puerto de Las Nieves kikötői infrastruktúrájának valamely tengerhajózási társaság általi használatára vonatkozó feltételek - Közpénzekből finanszírozott infrastruktúrák koncessziós szerződés keretén kívüli kizárólagos használata - A kikötői illetékek egy része alóli mentesség - Versenytárs panasza - Az előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen az állami támogatások hiányát megállapító határozat - Az érintett intézkedések vizsgálata során felmerült komoly nehézségek - A tényállási helyzet megváltozása a közigazgatási eljárás folyamán - Az állami forrásból nyújtott előny fogalma - A tények téves értékelése és téves jogalkalmazás - A közbeszerzési eljárás joghatásait felfüggesztő nemzeti bírósági határozat - A panasz gondos és pártatlan vizsgálatára vonatkozó követelmény”))

(2018/C 152/32)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Naviera Armas, SA [Las Palmas de Gran Canaria, Spanyolország) (képviselők: J. L. Buendía Sierra és Á. Givaja Sanz ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Bouchagiar, G. Luengo és S. Noë meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Fred Olsen, SA (Santa Cruz de Tenerife, Spanyolország) (képviselő: F. Marín Riaño ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az SA.36628 (2015/NN) (ex 2013/CP) – Spanyolország – Fred Olsen állami támogatásról szóló, 2015. december 8-i C(2015) 8655 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti az SA.36628 (2015/NN) (ex 2013/CP) – Spanyolország – Fred Olsen állami támogatásról szóló, 2015. december 8-i C(2015) 8655 final bizottsági határozatot annyiban, amennyiben abban az előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a Puerto de Las Nieves kikötői infrastruktúrájának a Fred Olsen, SA általi kizárólagos használata nem jelentette ezen utóbbi számára semmilyen állami támogatás nyújtását.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Naviera Armas, SA viseli saját költségeinek egynegyedét, a költségeinek fennmaradó részét az Európai Bizottság viseli.

4)	Az Európai Bizottság és a Fred Olsen maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 175., 2016.5.17.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/28

A Törvényszék 2018. március 15-i ítélete – Caviro Distillerie és társai kontra Bizottság

(T-211/16. sz. ügy) (1)

((„Dömping - A Kínából származó és a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co., Ltd által gyártott borkősav behozatala - (EU) 2016/176 végrehajtási határozat - Végleges dömpingellenes vám kivetésének hiánya - Az 1225/2009/EK rendelet 3. cikkének (2), (3) és (5) bekezdése és 17. cikkének (1) és (2) bekezdése - Mintavétel - Jelentős kár hiánya - Nyilvánvaló értékelési hiba - A kár meghatározása - Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége”))

(2018/C 152/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Caviro Distillerie Srl (Faenza, Olaszország), Distillerie Bonollo SpA (Formigine, Olaszország), Distillerie Mazzari SpA (Sant’Agata sul Santerno, Olaszország), Industria Chimica Valenzana (ICV) SpA (Borgoricco, Olaszország) (képviselők: A. Bochon ügyvéd, és M. R. MacLean solicitor)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland és A. Demeneix meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Kínai Népköztársaságból származó és a Hangzhou Bioking Biochemical Engineering Co. Ltd által gyártott borkősav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről szóló, 2016. február 9-i (EU) 2016/176 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2016. L 33., 14. o.) 1. cikkének megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Caviro Distillerie Srl-t, a Distillerie Bonollo SpA-t, a Distillerie Mazzari SpA-t és az Industria Chimica Valenzana (ICV) SpA-t kötelezi a saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 260., 2016.7.18.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/29

A Törvényszék 2018. március 14-i ítélete – Gifi Diffusion kontra EUIPO – – Crocs (Cipők)

(T-424/16. sz. ügy) (1)

((„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Egy cipőt ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési okok - Indokolási kötelezettség - A 6/2002/EK rendelet 62 cikke - Megsemmisítési ok fellebbezési tanács általi hivatalból való figyelembevétele - A 6/2002/EK rendelet 63. cikkének (1) bekezdése”))

(2018/C 152/35)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Gifi Diffusion (Villeneuve-sur-Lot, Franciaország) (képviselő: C. de Chassey ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Crocs, Inc. (Niwot, Colorado, Egyesült Államok) (képviselők: H. Seymour, L. Cassidy, J. Guise és D. Knight solicitors, N. Hadjadj Cazier, M. Berger és H. Haouideg ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának a Gifi Diffusion és Crocs közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2016. április 25-én hozott határozata (R 37/2015-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) harmadik fellebbezési tanácsának a Gifi Diffusion és Crocs közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2016. április 25-én hozott határozatát (R 37/2015-3. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	Az EUIPO viseli saját költségeit, valamint a Gifi Diffusion részéről a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségeket.

3)	A Crocs maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 392., 2016.10.24.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/30

A Törvényszék 2018. március 14-i ítélete – Crocs kontra EUIPO – – Gifi Diffusion (Cipők)

(T-651/16. sz. ügy) (1)

((„Közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési eljárás - Egy cipőt ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta - Korábbi közösségi formatervezési minta - Megsemmisítési ok - Az újdonság hiánya - Az elsőbbség napját megelőző nyilvánosságra jutás - A tények hivatalból történő vizsgálata - A fellebbezési tanács elé terjesztett kiegészítő bizonyítékok - A 6/2002/EK rendelet 5., 7. cikke és 63. cikkének (2) bekezdése”))

(2018/C 152/36)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Crocs, Inc. (Niwot, Colorado, Egyesült Államok) (képviselők: H. Seymour, L. Cassidy, J. Guise és D. Knight solicitors, N. Hadjadj Cazier, M. Berger és H. Haouideg ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Gifi Diffusion (Villeneuve-sur-Lot, Franciaország) (képviselő: C. de Chassey ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának a Gifi Diffusion és Crocs közötti megsemmisítési eljárással kapcsolatban 2016. június 6-án hozott határozata (R 853/2014-3. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék kötelezi a Crocs, Inc.-t a saját költségein kívül az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gifi Diffusion részéről a Törvényszék előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 410., 2016.11.7.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/31

A Törvényszék 2018. március 13-i ítélete – Kiosked kontra EUIPO – VRT (K)

(T-824/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - K ábrás védjegy - A korábbi K benelux ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”))

(2018/C 152/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Kiosked Oy Ab (Espoo, Finnország) (képviselő: L. Laaksonen ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: M. Fischer meghatalmazott)

A másik fél az eljárásban: De Vlaamse Radio- en Televisieomroeporganisatie (VRT) (Brüsszel, Belgium) (képviselők: P.-Y. Thoumsin és E. Van Melkebeke ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a VRT és a Kiosked közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. szeptember 19-én hozott határozata (R 279/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Kiosked Oy Ab a saját költségein felül viseli az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a De Vlaamse Radio- en Televisieomroeporganisatie (VRT) részéről felmerült költségeket is.

(1) HL C 22., 2017.1.23.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/31

A Törvényszék 2018. március 15-i ítélete – La Mafia Franchises kontra EUIPO – Olaszország (La Mafia SE SIENTA A LA MESA)

(T-1/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - La Mafia SE SIENTA A LA MESA európai uniós ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja]”))

(2018/C 152/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: La Mafia Franchises, SL (Zaragoza, Spanyolország) (képviselő: I. Sempere Massa ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: A. Folliard-Monguiral meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott, segítője: D. Del Gaizo avvocato dello Stato)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának az Olasz Köztársaság és a La Mafia Franchises közötti törlési eljárással kapcsolatban 2016. október 27-én hozott határozata (R 803/2016-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a La Mafia Franchises, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 53., 2017.2.20.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/32

A Törvényszék 2018. március 15-i ítélete – Marriott Worldwide kontra EUIPO – Graf (Szárnyas bika ábrázolása)

(T-151/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - Szárnyas bikát ábrázoló európai uniós ábrás védjegy - Griffet ábrázoló korábbi európai uniós és nemzeti ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró ok - A megjelölések hasonlósága - A 207/2009/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja] - A nemzeti jogban védelemben részesített, korábbi szerzői jog - A 207/2009/EK rendelet 53. cikke (2) bekezdésének c) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (2) bekezdésének c) pontja] - A tények hivatalból történő vizsgálata - A 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (1) bekezdése]”))

(2018/C 152/39)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Marriott Worldwide Corp. (Bethesda, Maryland, Egyesült Államok) (képviselő: A. Reid, solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazottak)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Johann Graf (Gumpoldskirchen, Ausztria) (képviselő: S. Salomonowitz ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Marriott Worldwide és J. Graf közötti törlési eljárással kapcsolatban 2017. január 17-én hozott határozata (R 165/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1.	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának a Marriott Worldwide és J. Graf közötti törlési eljárással kapcsolatban 2017. január 17-én hozott határozatát (R 165/2016-4. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2.	Az EUIPO viseli saját költségeit, valamint a Marriott Worldwide Corp. részéről felmerült költségeket.

3.	Johann Graf maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 129., 2017.4.24.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/34

A Törvényszék 2018. március 13-i ítélete – Hotelbeds Spain kontra EUIPO – Guidigo Europe (Guidego what to do next)

(T-346/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A Guidego what to do next európai uniós ábrás védjegy - A korábbi GUIDIGO európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja]”))

(2018/C 152/42)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hotelbeds Spain, SL (Palma de Mallorca, Spanyolország) (képviselő: L. Broschat García ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Guidigo Europe (Párizs, Franciaország) (képviselő: S. Lipovetsky ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Guidigo Europe és a Hotelbeds Spain közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. március 21-én hozott határozata (R 449/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Hotelbeds Spain, SL-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 239., 2017.7.24.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/34

A Törvényszék 2018. február 21-i végzése – MedSkin Solutions Dr. Suwelack kontra EUIPO – Cryo-Save (CryoSafe)

(T-482/13. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”))

(2018/C 152/43)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: MedSkin Solutions Dr. Suwelack AG (Billerbeck, Németország) (képviselő: A. Thünken ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: A. Schifko meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Cryo-Save AG (Freienbach, Svájc) (képviselő: C. Onken ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Cryo-Save AG és a MedSkin Solutions Dr. Suwelack AG közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2013. július 4-én hozott határozata (R 1759/2012-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A MedSkin Solutions Dr. Suwelack AG és a Cryo-Save AG egyetemlegesen viselik az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségeket.

3)	A MedSkin Solutions Dr. Suwelack AG és a Cryo-Save AG az egyezségük rendelkezéseinek megfelelően viselik a saját költségeiket.

(1) HL C 313., 2013.10.26.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/35

A Törvényszék 2018. március 5-i végzése – Estamede kontra EKB

(T-124/17. sz. ügy) (1)

((„Szerződésen kívüli felelősség - Gazdaság- és monetáris politika - EKB - A görög államadóság átütemezése - A mérnökök és építési vállalkozók nyugdíjalapját kezelő görög közjogi szerv részvétele - A saját érdek vagy a kártérítéshez való jog átruházásának hiánya - Alaki követelmények megsértése - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”))

(2018/C 152/44)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Enosi Syntaxiouchon Tameiou Asfaliseon Michanikon kai Ergolipton Dimosion Ergon (Estamede) (Athén, Görögország) (képviselő: P. Miliarakis ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank (EKB) (képviselők: A. Koutsoukou és K. Laurinavičius meghatalmazottak, segítőjük: H.-G. Kamann ügyvéd)

Az ügy tárgya

A Görög Köztársaság adósságcsere-ajánlatával összefüggésben a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról szóló, 2012. március 15-i 2012/153/EU határozatnak (HL 2012. L 77., 19. o.) az EKB által történő elfogadása, valamint a görög államadósság átütemezéséhez kapcsolódóan az EKB által meghozott egyéb intézkedések miatt az Eniaios Foreas Koinonikis Asfalisis (EFKA) és – konkrétabban a mérnökök és építési vállalkozók szakmai ágazata, a Tameio Syntaxeon Michanikon kai Ergolipton Dimosion Ergon (TSMEDE) (Tomeis Michanikon Ergolipton Dimosion Ergon) –, valamint a később nyugdíjba vonult biztosítottak által állítólagosan elszenvedett károk megtérítése iránt az EUMSZ 268. cikk alapján benyújtott kérelem

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Törvényszék az Enosi Syntaxiouchon Tameiou Asfaliseon Michanikon kai Ergolipton Dimosion Ergont (Estamede) kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 151., 2017.5.15.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/36

A Törvényszék 2018. március 9-i végzése – Naftogaz of Ukraine kontra Bizottság

(T-196/17. sz. ügy) (1)

((Megsemmisítés iránti kereset - A földgáz belső piaca - 2009/73/EK irányelv - Az OPAL gázvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletszabályoknak a harmadik személyek hozzáférése és a tarifális szabályozás tekintetében az uniós szabályok alóli mentesítését érintő feltételek módosításáról szóló bizottsági határozat - Közvetlen érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság))

(2018/C 152/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Naftogaz (Kijev, Ukrajna) (képviselők: D. Mjaaland, A. Haga, M. Krakowiak és P. Grzejszczak ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: Y. G. Marinova, O. Beynet és K. Herrmann meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az OPAL gázvezeték tekintetében a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályoktól és a tarifális szabályozástól való eltérést érintően a 2003/55/EK irányelv által engedélyezett feltételek felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 28-i C(2016) 6950 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A beavatkozási kérelmekről már nem szükséges határozni.

3)	Az NJSC Naftogaz of Ukraine maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

4)	A Naftogaz of Ukraine, a Bizottság, az OPAL Gastransport GmbH & Co. KG, a Gazprom Eksport LLC és a Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo S.A. maguk viselik a beavatkozási kérelmekkel összefüggésben felmerült saját költségeiket.

(1) HL C 151., 2017. 5. 15.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/36

A Törvényszék 2018. február 27-i végzése – SD kontra EIGE

(T-263/17. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazottak - Határozott időre szóló szerződés - Meghosszabbítást mellőző határozat - Meghosszabbítás iránti kérelem, amelynek tárgya azonos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszéval - Elfogadhatatlanság))

(2018/C 152/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: SD (képviselők: L. Levi et A. Blot ügyvédek)

Alperes: Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (képviselők: V. Langbakk meghatalmazott, segítője B. Wägenbaur ügyvéd)

Az ügy tárgya

Egyrészt az EIGE által 2016. augusztus 26-án hozott, a felperes munkaszerződésének második meghosszabbítása iránti kérelmet hallgatólagosan elutasító határozat megsemmisítése, és amennyiben ez szükséges, az EIGE által 2017. január 20-án hozott, a felperes 2016. október 3-i panaszát elutasító határozat megsemmisítése, másrészt a felperest állítólagosan az e határozatok miatt ért kár megtérítése iránti, az EUMSZ 270. cikkre alapított kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	SD maga viseli a saját költségeit és köteles viselni a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 239., 2017.7.24.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/37

2018. február 15-én benyújtott kereset – VG kontra Bizottság

(T-84/18. sz. ügy)

(2018/C 152/47)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: VG (képviselők: G. Pandey és V. Villante ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	elöljáróban, amennyiben szükséges, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 270. cikke alapján mondja ki, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikke érvénytelen és a jelen eljárásban nem alkalmazható;

—	először is semmisítse meg az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által 2017. október 30-án hozott, a felperes 2017. július 31-i panaszát elutasító határozatot;

—	másodszor semmisítse meg az EPSO 2017. április 19-i határozatát, amely elutasította a felperes arra irányuló kérelmét, hogy vizsgálják felül az EPSO, illetve a kiválasztási bizottság azon határozatát, amely megtagadta a versenyvizsga következő szakaszára való bocsátását;

—	harmadszor semmisítse meg az EPSO internetes fiókjában szereplő 2017. február 6-i határozatot, amely mellőzi a felperes nevének az EPSO/AD/323/16 versenyvizsgára kiválasztott pályázók tervezett listájára való felvételét;

—	negyedszer semmisítse meg a 2016. május 26-án közzétett EPSO/AD/323/16 versenyvizsga-kiírást; (1)

—	végül teljes egészében semmisítse meg a fent említett versenyvizsgán való részvételre kiválasztott tisztviselők tervezett listáját;

—	ítéljen meg 50 000 euró összegű kártérítést a felperes részére;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap értelmében az EPSO, illetve a kiválasztási bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el a felperes munkatapasztalatának értékelésekor, és ezenkívül megsértették a szóban forgó versenyvizsga-kiírásnak a szükséges munkatapasztalatot részletező III. mellékletét.

2.	A második jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, a felperes meghallgatáshoz való jogának, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 296. cikkében foglalt indokolási kötelezettség megsértésén alapul.

3.	A harmadik jogalap az 1/58 rendelet (2) 1., 2., 3. és 4. cikkének, a személyzeti szabályzat 1d. és 28. cikkének, a személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdése f) pontjának, valamint az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a megsértésén alapul.

(1) HL 2016. C 187., A/1. o.

(2) Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet (HL 1958. L 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/38

2018. február 15-én benyújtott kereset – Batchelor kontra Bizottság

(T-85/18. sz. ügy)

(2018/C 152/48)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Edward William Batchelor (Brüsszel, Belgium) (képviselő: B. Hoorelbeke ügyvéd és M. Healy Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság Sysper2 nevű humánerőforrás-gazdálkodási információs rendszerén keresztül benyújtott, egy szakreferens erkölcsi nyilatkozatát tartalmazó dokumentumhoz, valamint a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó, 2017. december 5-i C(2017) 8430 final bizottsági határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikkének és az 1049/2001 rendeletnek (1) a 45/2001 rendelet (2) 8. cikke b) pontjával együtt értelmezett 2. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság az erkölcsi bizonyítványhoz való teljes és részleges hozzáférést egyaránt megtagadta.

—

Az első jogalap első részében a felperes rámutat arra, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg, illetve nem bizonyította, hogy az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen aláássa az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában védett érdeket. A Bizottság tehát nem tett eleget a jogi kötelezettségének, továbbá tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy megtagadta az erkölcsi bizonyítványhoz való akárcsak részleges hozzáférést is.

—

Az első jogalap második részében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az 1049/2001 rendeletnek a 45/2001 rendelet 8. cikke b) pontjával együtt értelmezett 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját annak megállapításával, hogy a felperes nem bizonyította megfelelően az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tételének szükségességét.

A második, az Alapjogi Charta 42. cikkének, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének és az 1049/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság megtagadta a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokhoz való hozzáférést.

—

A második jogalap keretében a felperes ismerteti az azon meggyőződését alátámasztó releváns és egybehangzó bizonyítékokat, hogy a Bizottság által megjelölt hetvenegy dokumentumon kívül vannak további, a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett dokumentumok. Az említett további dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásával a Bizottság megsértette az Alapjogi Charta 42. cikkét, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdését és az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését.

A harmadik, a megfelelő ügyintézés, és különösen a gondossági kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

—

A harmadik jogalap keretében a felperes rámutat arra, hogy a Bizottság megsértette az Alapjogi Charta 41. cikke szerinti gondossági kötelezettségét azzal, hogy nem a megkövetelt kellő gondossággal járt el, amikor megállapította a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumok hiányát. E jogalap alátámasztása érdekében a felperes azt állítja, hogy nem kapott magyarázatot arról, hogy a Bizottság miként győződött meg a további dokumentumok hiányáról, hiszen a Bizottság semmilyen információt nem adott az általa alkalmazott keresési módszerekről.

A negyedik, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

—

A negyedik jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettségét, mivel nem adott magyarázatot arról, hogy az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tétele mennyiben ásná alá konkrétan és ténylegesen az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában védett érdeket, továbbá azon feltételezésének alapját sem fejtette ki, hogy az ilyen hozzáférhetővé tétel veszélyeztetné az érintettnek a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja szerinti törvényes érdekeit.

—

A negyedik jogalap második részében a felperes rámutat arra, hogy a vitatott határozat a felperes megerősítő kérelmében foglaltak ellenére sem indokolja, hogy miért nem jelölt meg a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokat. Ezért a vitatott határozat e részének indokolása is elégtelen.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

(2) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/40

2018. február 20-án/ benyújtott kereset – Wehrheim kontra EKB

(T-100/18. sz. ügy)

(2018/C 152/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Christine Wehrheim (Offenbach, Németország) (képviselő: N. De Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg:

—	a [külföldi munkavégzési támogatás] megszüntetéséből eredő kár megtérítése iránt 2017. május 10-én benyújtott kérelmét elutasító, 2017. július 3-i határozatot;

—	amennyiben ez szükséges, az e határozattal szemben 2017. szeptember 3-án benyújtott fellebbezést elutasító 2017. december 21-i határozatot;

kötelezze az alperest a felperes által a kérelmeiben követelt támogatás megfizetésére:

—	havi 700,53 euró illetménykülönbözet megfizetésére, 2017 áprilisától kezdve mindaddig, amíg a személyi állomány állandó tagjaként az intézménynél szolgálatban áll;

—	a költözés további költségének megfizetésére a már elfogadott 1 079,10 eurón felül, vagyis további 1 000 euró megfizetésére;

—	az őt ért lelki kár megtérítéseként 2 000 euró megfizetésére;

—	mindezeknek a törvényes kamattal növelt összegét, a teljes kifizetésig;

3.	kötelezze az alperest az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amely arra vonatkozik, hogy az adminisztráció kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy nem tartotta be a gondoskodási kötelezettségét, a megfelelő ügyintézés kötelezettségét és a segítségnyújtási kötelezettséget, valamint azáltal, hogy olyan elvárást támasztott, amely a felperes tekintetében megvalósíthatatlannak bizonyult, és amely a külföldi munkavégzési támogatás biztosításában állt, noha a felperes eredetileg nem felelt meg a személyzeti szabályzat által ezzel kapcsolatban előírt feltételeknek. E tévedés olyan kárt okozott, amely közvetlen okozati összefüggésben áll az intézmény kötelezettségszegésével.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/40

2018. február 21-én benyújtott kereset – Ausztria kontra Bizottság

(T-101/18. sz. ügy)

(2018/C 152/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselő: G. Hesse)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Magyarország által a Paks II. atomerőműben két új atomreaktor fejlesztésének támogatása céljából megvalósítani tervezett SA.38454 – 2015/C (korábbi 2015/N) számú intézkedésről/támogatási programról/állami támogatásról szóló, 2017. március 6-i (EU) 2017/2112 európai bizottsági határozatot (az értesítés a C(2017) 1486. számú dokumentummal történt), amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. december 1-jei számában (L 317., 45. o.) tettek közzé, valamint

—	kötelezze az Európai Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: a közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiánya Először is a határozat semmis olyan alapvető közbeszerzési szabályok megsértése miatt, amelyek betartása elválaszthatatlanul összefügg a támogatás céljával.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hibás alkalmazása – közérdekű cél fennállásának hiánya

Másodszor az Osztrák Köztársaság azzal érvel, hogy az alperes álláspontjával ellentétben nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett, a támogatás engedélyezéséhez szükséges közérdek.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hibás alkalmazása – a gazdasági ág hibás behatárolása és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett piaci hiányosság téves feltételezése

Harmadszor az alperes az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján jogellenesen engedélyezte a tervezett támogatást, mivel tévesen indul ki egy önálló atomenergia-piac fennállásából, és – szintén tévesen – azt feltételezi, hogy ezen a piacon piaci, illetve tőkehiányosság áll fenn.

4.	Negyedik jogalap: az intézkedés aránytalansága Negyedszer a határozat azért is semmis, mert az alperes elmulasztotta elvégezni az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint az arányosság jogilag megfelelő vizsgálatát: konkrétan túlsúlyban vannak a hátrányos hatások.

Ötödik jogalap: aránytalan versenytorzítások, amelyek az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlenek

Ötödször a szóban forgó határozat aránytalan, következésképpen az uniós joggal összeegyeztethetetlen versenytorzításokhoz és a támogatási jog értelmében vett eltérő bánásmódhoz vezet a villamos energia belső piacán.

6.	Hatodik jogalap: „nehézségekkel küzdő projekt” fennállása Hatodszor a felperes előadja, hogy a villamos energia liberalizált belső piacán egy „nehézségekkel küzdő projekt” számára nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján nem lehetett volna engedélyezni.

7.	Hetedik jogalap: erőfölény megerősödése/kialakulása Hetedszer a – piacgazdaságban működő – magyar államnak a támogatás révén létrejövő erőfölénye kizárja, hogy a támogatás az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján a közös piaccal összeegyeztethető legyen.

8.	Nyolcadik jogalap: a nagykereskedelmi piac számára jelentett likviditási kockázat Nyolcadszor a piaci likviditás csökkenésének immanens veszélyére tekintettel nem lehetett volna engedélyezni a támogatást.

9.	Kilencedik jogalap: a támogatás nem megfelelő meghatározása Kilencedszer a felperes arra alapítja keresetét, hogy az alperes nem megfelelően határozta meg a támogatás terjedelmét.

10.	Tizedik jogalap: az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése Tizedszer az alperes több tekintetben és súlyosan megsértette az indokolási kötelezettségét.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/42

2018. február 23-án benyújtott kereset – Pink Lady America kontra CPVO – WAAA (Cripps Pink)

(T-112/18. sz. ügy)

(2018/C 152/51)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Pink Lady America LLC (Yakima, Washington, Egyesült Államok) (képviselők: R. Manno és S. Travaglio ügyvédek)

Alperes: Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Western Australian Agriculture Authority (WAAA) (South Perth, Ausztrália)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

Az érintett közösségi növényfajta-oltalom jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

Az érintett közösségi növényfajta-oltalom: a Cripps Pink almafajtára vonatkozó, EU1640. sz. közösségi növényfajta-oltalom

A CPVO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: a CPVO fellebbezési tanácsának 2017. szeptember 14-én hozott határozata (A 007/2016. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a 2100/94 rendelet 20. cikkével együttesen értelmezett 10. cikkének megfelelően az újdonság hiánya miatt törölje a Cripps Pink almafajtára vonatkozó, EU1640. sz. közösségi növényfajta-oltalmat;

—	a CPVO-t és a Western Australian Agriculture Authority-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 2100/94 rendelet 20. cikkével együttesen értelmezett 10. cikkének megsértése;

—	a 2100/94 rendelet 76. cikkének, valamint a 874/2009 rendelet 50. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezett általános elvek – így a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megfelelő működése elvének – megsértése.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/44

2018. február 27-én benyújtott kereset – Darmanin kontra EASO

(T-116/18. sz. ügy)

(2018/C 152/54)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Joanna Darmanin (Sliema, Málta) (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék

—

a következőképpen határozzon:

—	megsemmisíti a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság (Executive Director) 2017. június 27-i határozatát, amelyen keresztül a felperest a gyakorlat végével, 2017. július 15-én elbocsátja;

—	amennyiben szükséges, megsemmisíti a panaszt elutasító 2017. január 29-i kifejezett határozatot;

—	az alperest kötelezi a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 14. cikkének és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal gyakornokaira alkalmazandó értékelő eljárásról szóló útmutató megsértésén alapul.

A második jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 43. cikke és az EASO Management Boardja által hozott, a személyzeti szabályzat 43. és 44. cikkének az ideiglenes személyzetre való alkalmazásáról szóló, 2016. január 18-i határozat megsértésén alapul.

3.	A harmadik jogalap az EASO Management Boardja által hozott, a középvezetői állományról szóló 2012. július 4-i 11. sz. határozatának megsértésén alapul.

4.	A negyedik jogalap a megfelelő ügyintézés és a jogbiztonság elvének megsértésén alapul.

5.	Az ötödik jogalap – másodlagosan – az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatti jogellenességi kifogáson és a tényleges meghallgatáshoz való jog megsértésén alapul.

6.	A hatodik jogalap a jogszerű, igazságos és előre látható értékelő eljárás alkalmazásához való jog megsértésén alapul.

7.	A hetedik jogalap a bizonyítási teherrel kapcsolatos szabályok megsértésén alapul.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/45

2018. február 27-én benyújtott kereset – Wendel és társai kontra Bizottság

(T-124/18. sz. ügy)

(2018/C 152/55)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Wendel GmbH & Co. KG Schuhproduktionen International (Detmold, Németország), Jana shoes GmbH & Co. KG (Detmold), Novi International GmbH & Co. KG (Detmold), shoe.com GmbH & Co. KG (Detmold), Wortmann KG Internationale Schuhproduktionen (Detmold) (képviselők: A. Willems, S. De Knop és C. Zimmermann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—

semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó, valamint egyes Kínai Népköztársaságban és Vietnamban működő exportáló gyártók által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2017. december 4-i (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 319., 30. o.); és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy érvényes jogalap hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházás elvét, és mindenesetre az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése szerinti intézmények közti egyensúly elvét.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy a C-659/13. és C-34/14. sz. C&J Clark International egyesített ügyekben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUMSZ 266. cikket.

A harmadik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az (EU) 2016/1036 rendelet (2) 1. cikkének (1) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését, valamint a jogbiztonság elvét (a visszaható hatály tilalmát) azáltal, hogy olyan lábbeli-importra vonatkozóan ír elő dömpingellenes vámot, „amelyre az 1472/2006/EK tanácsi rendelet (3) és az 1294/2009/EU tanácsi rendelet (4) alkalmazási időszaka során került sor”.

A negyedik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet, mivel dömpingellenes vámot vet ki az uniós érdek új értékelése nélkül, sérti az (EU) 2016/1036 rendelet 21. cikkét, és mindenesetre nyilvánvalóan téves az a megállapítás, amely szerint a dömpingellenes vám kivetése uniós érdeket szolgálta.

5.	Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését, mivel olyan jogi aktusnak minősül, amely túllép a céljának eléréséhez szükséges mértéken.

(1) A Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó, valamint egyes Kínai Népköztársaságban és Vietnamban működő exportáló gyártók által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról szóló, 2017. december 4-i (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2017. L 319., 30. o.)

(2) Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.).

(3) A Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2006. október 5-i 1472/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 275., 1. o.).

(4) A 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az intézkedések lejárati felülvizsgálatot követően a Vietnamból és a Kínai Népköztársaságból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó, a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított – a Makaóból való származás bejelentésére tekintet nélkül –, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára kiterjesztett – végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. december 22-i 1294/2009/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2009. L 352., 1. o.).

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/46

2018. február 28-án benyújtott kereset – Associazione – GranoSalus kontra Bizottság

(T-125/18. sz. ügy)

(2018/C 152/56)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Associazione Nazionale Granosalus – Liberi – Cerealicoltori & Consumatori (Associazione – GranoSalus) (Foggia, Olaszország) (képviselő: G. Dalfino, avvocato)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a glifozát hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról szóló, 2017. december 12-i, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2017. december 15-én közzétett (EU) 2017/2324 bizottsági végrehajtási rendeletet.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Első, az Európai Unió Alapjogi Chartajának 35. cikkével, a 2009/1107/EK rendelettel, az (EU) 2016/429 rendelettel, az (EU) 2017/2393 rendelet által módosított 2013/1305/EU rendelettel és az (EU) 2015/1787 rendelettel összefüggésben értelmezett EUMSZ 168., EUMSZ 169. és EUMSZ 191. cikk megsértésére, valamint az elővigyázatosság elvének, az arányosság és az észszerűség elvének, az ügyintézés gondosságának, korrektségének és átláthatóságának elvének megsértésére, a tények elferdítése általi hatáskörrel való visszaélésre, elégtelen és színlelt vizsgálatra és indokolásra, nyilvánvaló logikátlanságra, téves előfeltevésre és az (EU) 2017/2324 végrehajtási rendelet megkerülésére alapított jogalap.

E jogalap alátámasztása érdekében a felperes az alábbiakra hivatkozik:

—	Az (EU) 2017/2324 végrehajtási rendeletnek a 2009/1107/EK rendelet által az emberi egészég, a fogyasztók, az állatok és a környezet védelme tekintetében kimondott elvekkel és megfontolásokkal fennálló ellentéte;

—	az elővigyázatosság elvének megsértése és az Európai Unió Törvényszéke ítélkezési gyakorlatával fennálló ellentét;

—	a glifozát főként az állatokat és a felszín alatti vizeket érintő hatásaira vonatkozó vizsgálat hiányossága és a 2009/1107/EK rendeletben előírt eljárások megsértése;

—	Az (EU) 2017/2324 végrehajtási rendelet különös szabályainak jogellenes jellege, amennyiben azok a tagállamok diszkrecionális választására vannak bízva bármilyen referencia-paraméter rögzítése nélkül.

Második, az (EU) 2324/2017 végrehajtási rendeletnek a Granosalus tagjai egészséghez való jogának megsértése miatt és az (EU) 2017/2393 rendelettel módosított 1305/2013/EU rendelet KAP irányvonalakkal való ellentéte miatt fennálló jogellenes jellegére alapított jogalap.

E jogalap alátámasztása érdekében a felperes arra hivatkozik, hogy:

—	A glifozátnak a mindennapos használatra szánt termékekben és javakban való jelenléte hatással van a Granosalus tagjai mint uniós polgárok és fogyasztók egészségére;

—	A glifozát használata befolyásolja a Granosalus tagjai termékeinek kereskedelmét és az európai uniós versenyszabályoknak az EU területén való megfelelő alkalmazását.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/47

2018. február 27-én benyújtott kereset – adidas International Trading BV és társai kontra Bizottság

(T-130/18. sz. ügy)

(2018/C 152/57)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: adidas International Trading BV (Amszterdam, Hollandia) és 27 társa (képviselők: E. Vermulst és J. Cornelis ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottságnak nem volt hatásköre az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) elfogadására.

A második, arra alapított jogalap, hogy a lábbelire vonatkozó lezárt eljárás újbóli megnyitása, és a lejárt dömpingellenes vámnak az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet általi visszamenőleges hatályú kivetése:

—	jogalap nélkül történt, az EUMSZ 266. cikk és az (EU) 2016/1036 rendelet (2) alkalmazása tekintetében elkövetett nyilvánvaló hibán alapul, és sérti az (EU) 2016/1036 rendelet 9. cikkének (4) bekezdését;

—	összeegyeztethetetlen a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvével, valamint a visszamenőleges hatály tilalmára vonatkozó elvvel a felperesek vonatkozásában; és

—	az EUMSZ 266. cikk téves alkalmazásán és a Bizottság hatáskörrel való visszaélésén alapul, és sérti az EUSZ 5. cikk (4) bekezdését.

3.	A harmadik arra alapított jogalap, hogy a dömpingellenes vámnak a felperesek szállítóira való kivetése, mely akadályozza a felperesek számára történő visszafizetést, sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az elvét.

A negyedik arra alapított jogalap, hogy a Bizottság a felperes szállítói piacgazdasági és egyéni bánásmód iránti kérelmeinek értékelése során dömpingellenes vám visszamenőleges hatállyal történő kivetése érdekében visszaélt a hatáskörével, és megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet III. és VI. mellékletben felsorolt vállalatok tekintetében történő bizottsági értékelés és az említett vállalatoktól származó importokat érintő dömpingellenes vám visszatérítése iránti kérelmek elutasításának elrendelése nyilvánvaló értékelési hibán, az EUMSZ 266. cikk téves alkalmazásán alapul, és sérti a kellő gondosságra és a megfelelő ügyintézésre vonatkozó kötelezettséget.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/48

2018. február 28-án benyújtott kereset – Deichmann kontra Bizottság

(T-131/18. sz. ügy)

(2018/C 152/58)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Deichmann SE (Essen, Németország) (képviselők: S. De Knop, B. Natens, A. Willems és C. Zimmermann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy érvényes jogalap hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházás elvét, és mindenesetre az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése szerinti intézmények közti egyensúly elvét.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy a C-659/13. és C-34/14. sz. C&J Clark International egyesített ügyekben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUMSZ 266. cikket.

5.	Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését, mivel olyan jogi aktusnak minősül, amely túllép a céljának eléréséhez szükséges mértéken.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/49

2018. február 28-án benyújtott kereset – Roland kontra Bizottság

(T-132/18. sz. ügy)

(2018/C 152/59)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Roland SE (Essen, Németország) (képviselők: S. De Knop, A. Willems és C. Zimmermann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy érvényes jogalap hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházás elvét, és mindenesetre az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése szerinti intézmények közti egyensúly elvét.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy a C-659/13. és C-34/14. sz. C&J Clark International egyesített ügyekben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUMSZ 266. cikket.

5.	Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését, mivel olyan jogi aktusnak minősül, amely túllép a céljának eléréséhez szükséges mértéken.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/50

2018. február 28-án benyújtott kereset – Deichmann-Shoes UK kontra Bizottság

(T-141/18. sz. ügy)

(2018/C 152/60)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Deichmann-Shoes UK Ltd (Leicestershire, Egyesült Királyság) (képviselők: S. De Knop, B. Natens, A. Willems és C. Zimmermann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy érvényes jogalap hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházás elvét, és mindenesetre az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése szerinti intézmények közti egyensúly elvét.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy a C-659/13. és C-34/14. sz. C&J Clark International egyesített ügyekben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUMSZ 266. cikket.

5.	Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését, mivel olyan jogi aktusnak minősül, amely túllép a céljának eléréséhez szükséges mértéken.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/52

2018. február 28-án benyújtott kereset – Buffalo – Boots kontra Bizottság

(T-142/18. sz. ügy)

(2018/C 152/61)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Buffalo – Boots GmbH (Hochheim am Main, Németország) (képviselők: S. De Knop, A. Willems és C. Zimmermann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatatlannak;

—

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy érvényes jogalap hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet (1) sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hatáskör-átruházás elvét, és mindenesetre az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése szerinti intézmények közti egyensúly elvét.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy a C-659/13. és C-34/14. sz. C&J Clark International egyesített ügyekben hozott ítéletnek való megfelelés érdekében hozott intézkedések hiányában az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUMSZ 266. cikket.

5.	Az ötödik arra alapított jogalap, hogy az (EU) 2017/2232 bizottsági végrehajtási rendelet sérti az EUSZ 5. cikk (1) és (4) bekezdését, mivel olyan jogi aktusnak minősül, amely túllép a céljának eléréséhez szükséges mértéken.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/53

2018. március 5-én benyújtott kereset – Sona Nutrition kontra EUIPO – Solgar Holdings (SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA)

(T-152/18. sz. ügy)

(2018/C 152/62)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Sona Nutrition Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Solgar Holdings, Inc.(Ronkonkoma, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban résztvevő másik fél

A vitatott védjegy: lila, világosbarna, bézs, sötétbarna és aranybarna színű SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA európai uniós ábrás védjegy – 13 781 331. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 20-án hozott határozata (R 1319/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásba való beavatkozása esetén a Solgar Holdings Inc.-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/54

2018. március 5-én benyújtott kereset – Sona Nutrition kontra EUIPO – Solgar Holdings (SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA)

(T-153/18. sz. ügy)

(2018/C 152/63)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Sona Nutrition Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Solgar Holdings, Inc.(Ronkonkoma, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: piros, világosbarna, bézs, sötétbarna és aranybarna színű SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA európai uniós ábrás védjegy – 13 781 299. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 20-án hozott határozata (R 1321/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásba való beavatkozása esetén a Solgar Holdings Inc.-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/54

2018. március 5-én benyújtott kereset – Sona Nutrition kontra EUIPO – Solgar Holdings (SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA)

(T-154/18. sz. ügy)

(2018/C 152/64)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Sona Nutrition Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Solgar Holdings, Inc.(Ronkonkoma, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: zöld, világosbarna, bézs, sötétbarna és aranybarna színű SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA európai uniós ábrás védjegy – 13 781 273. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 20-án hozott határozata (R 1322/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásba való beavatkozása esetén a Solgar Holdings Inc.-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/55

2018. március 5-én benyújtott kereset – Sona Nutrition kontra EUIPO – Solgar Holdings (SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA)

(T-155/18. sz. ügy)

(2018/C 152/65)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Sona Nutrition Ltd (Dublin, Írország) (képviselők: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Solgar Holdings, Inc.(Ronkonkoma, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: világoszöld, világosbarna, bézs, sötétbarna és aranybarna színű SOLGAR Since 1947 MultiPlus WHOLEFOOD CONCENTRATE MULTIVITAMIN FORMULA európai uniós ábrás védjegy – 13 781 315. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 20-án hozott határozata (R 13231/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t és a jelen eljárásba való beavatkozása esetén a Solgar Holdings Inc.-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése;

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/56

2018. március 6-án benyújtott kereset – Scaloni és Figini kontra Bizottság

(T-158/18. sz. ügy)

(2018/C 152/66)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Mario Scaloni (Ancona, Olaszország), Ennio Figini (Chiaravalle, Olaszország) (képviselő: P. Putti ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék kötelezze az Uniót és/vagy az Európai Bizottságot a szóban forgó irányelv és rendelet megfelelő értelmezése alapján, ahogyan az a kereset indokolásában kifejtésre került, és amint az a csatolt dokumentumokból következik, a részvények teljes névértékének megfelelő kártérítés, valamint a jelen eljárás költségeinek megfizetésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek azt állítják, hogy azt követően, hogy hatályba lépett a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (EGT-vonatkozású szöveg), (1) amelyet a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlament és tanács rendelet (2) követett, nem engedélyezték az olasz állam számára, hogy egyes bankjai, közöttük a Banca Marche javára beavatkozzon.

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap a 2014/59/EU irányelv és a 806/2014/EU rendelet Bizottság általi nem megfelelő értelmezéséből fakadó károk megtérítésén, a Banca Marche állami támogatási rendszerből való jogellenes kizárásán, valamint ebből következően az egyenlőség elvének és/vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvnek a megsértésén alapul.

—

E tekintetben előadják, hogy a különböző államok részéről a bankok javára nyújtott támogatások esetében a Bizottság megállapította, hogy teljesülnek a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek, és ezért azokat jogszerűnek tekintette. Az Olaszország részéről tervezett beavatkozásokat ugyanezen rendelkezés alapján kellett volna megítélni, amely az egyetlen olyan rendelkezés, amely az állami támogatásokat szabályozza, nem pedig az irányelv és a rendelet alapján. E két jogszabály nem vonatkozik a támogatásokra, és mint másodlagos jog nem is vonatkozhat. Az olasz bankok részére szóló támogatásokat is engedélyezni kellett volna, mivel ugyanazon indokokon alapulnak, mint amelyek – a Bizottság szerint – a már folyósított támogatásokat igazolják.

—	Kifejtik továbbá, hogy abban az esetben, ha alkalmazandónak kell tekinteni a másodlagos jogot, az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a támogatás megtagadásával megsértette az egyenlőség elvét.

A második jogalap azon alapul, hogy az uniós jogalkotó megsértette az uniós jogszabályok hierarchiájának elvét.

—	E tekintetben előadják, hogy amennyiben a Törvényszék úgy ítélné meg, hogy helyes a Bizottság értelmezése, a jogsértés a jogszabályok tekintetében és a felelősség az Unió egészét érintően merül fel.

A harmadik jogalap az olasz jogrendszer alapvető elveinek megsértésén és a közösségi jog alkalmazhatatlanságán alapul.

—

E tekintetben úgy érvelnek, hogy ha a Törvényszék úgy határoz, hogy sem az irányelv, sem pedig a rendelet nem sértette meg az egyenlőség közösségi elvét, a Corte costituzionale (olasz alkotmánybíróság) előtt kell kérelmezni az olasz alkotmányos rend által elismert egyenlőség elvével való összeegyeztethetőség vizsgálatát. Nemleges döntés esetén az a jogszabály, amely sérti ezen elvet, nem illeszkedhet az olasz jogrendbe.

(1) HL 2014. L 173.,190. o.

(2) HL 2014. L 225.,1. o.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/57

2018. március 2-án benyújtott kereset – Theodorakidi kontra EUIPO – Benopoulou (THYREOS VASSILIKI))

(T-160/18. sz. ügy)

(2018/C 152/67)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Vassiliki Theodorakidi (Veroia, Görögország) (képviselő: F. Ikonomidou Ikonomou ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Vassiliki Benopoulou (Kifissia, Görögország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: THYREOS VASSILIKI európai uniós ábrás védjegy – 8 206 963. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 19-én hozott határozata (R 40/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és következésképpen utasítsa el a törlési kérelmet;

—	az EUIPO-t és a másik felet kötelezze a költségek viselésére, ideértve a Törvényszék, az EUIPO fellebbezési tanácsa és a törlési osztály előtt felmerült költségeket.

Jogalap

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	az EUIPO fellebbezési tanácsa tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a másik fél „közismert”;

—	az indokolási kötelezettség megsértése;

—	az EUIPO fellebbezési tanácsa tévesen állította, hogy nem korlátozható a törléssel érintett áruk/szolgáltatások köre.

30.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 152/58

2018. március 7-én benyújtott kereset – Beko kontra EUIPO – Acer (ALTUS)

(T-162/18. sz. ügy)

(2018/C 152/68)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Beko plc (Watford, Egyesült Királyság) (képviselő: G. Tritton ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Acer (Tajpej, Tajvan)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: ALTUS európai uniós ábrás védjegy – 6 490 809. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2017. december 13-án hozott határozata (R 1991/2016-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és utalja vissza az ügyet az EUIPO elé, hogy az újból megvizsgálja a felfüggesztés iránti kérelmet;

—	rendelje el az eljárás felfüggesztését;

—	az EUIPO-t kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalap

—

az EUIPO tévesen járt el, amikor nem adott helyt a szlovák eljárások kimenetelétől függő felszólalási eljárás felfüggesztése iránti kérelemnek. Különösen azt állítja a felperes, hogy az ötödik fellebbezési tanács indokolása nyilvánvalóan téves és/vagy ésszerűtlen volt, és/vagy elmulasztotta a „teljes kép” megvizsgálását, és így nem állt módjában a felmerülő különböző érdekek megfelelő mérlegelése, és/vagy hatáskörrel való visszaélést követett el.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 152

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. április 30.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2018/C 152/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1