ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 113

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

61. évfolyam
2018. március 27.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2018/C 113/01

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8694 – Hochtief/Abertis) ( 1 )

1


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2018/C 113/02

Euroátváltási árfolyamok

2

2018/C 113/03

A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/686/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében (Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)  ( 1 )

3

2018/C 113/04

A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása keretében (Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)  ( 1 )

41

2018/C 113/05

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. szeptember 21-i ülésen megfogalmazott véleménye az M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Észtország

65

2018/C 113/06

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Ügyszám: M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport

67

2018/C 113/07

A Bizottság határozatának összefoglalója (2016. október 4.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport) (az értesítés a C(2016) 6325. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

68

2018/C 113/08

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. január 8-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.8306 – Qualcomm/NXP Semiconductors ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Szlovákia

75

2018/C 113/09

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Qualcomm/NXP Semiconductors (M.8306)

77

2018/C 113/10

A Bizottság határozatának összefoglalója (2018. január 18.) egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.8306 – Qualcomm/NXP Semiconductors)

79


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8694 – Hochtief/Abertis)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 113/01)

2018. február 6-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M8694 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/2


Euroátváltási árfolyamok (1)

2018. március 26.

(2018/C 113/02)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2411

JPY

Japán yen

130,47

DKK

Dán korona

7,4482

GBP

Angol font

0,87248

SEK

Svéd korona

10,1868

CHF

Svájci frank

1,1739

ISK

Izlandi korona

121,90

NOK

Norvég korona

9,5613

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,446

HUF

Magyar forint

312,73

PLN

Lengyel zloty

4,2300

RON

Román lej

4,6593

TRY

Török líra

4,9464

AUD

Ausztrál dollár

1,6048

CAD

Kanadai dollár

1,5997

HKD

Hongkongi dollár

9,7384

NZD

Új-zélandi dollár

1,7029

SGD

Szingapúri dollár

1,6274

KRW

Dél-Koreai won

1 336,99

ZAR

Dél-Afrikai rand

14,4937

CNY

Kínai renminbi

7,7924

HRK

Horvát kuna

7,4420

IDR

Indonéz rúpia

17 045,27

MYR

Maláj ringgit

4,8425

PHP

Fülöp-szigeteki peso

64,820

RUB

Orosz rubel

70,6897

THB

Thaiföldi baht

38,660

BRL

Brazil real

4,0932

MXN

Mexikói peso

22,8777

INR

Indiai rúpia

80,5105


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/3


A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/686/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében

(Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 113/03)

Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 47. cikkében foglalt átmeneti rendelkezés értelmében a tagállamok nem akadályozhatják meg a 89/686/EGK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó és annak megfelelő, 2019. április 21. előtt forgalomba hozott termékek forgalmazását. Ennek megfelelően azon harmonizált szabványok alapján, amelyek hivatkozásai a 89/686/EGK irányelv értelmében az e bizottsági közlemény 2. oszlopában felsoroltak szerint közzétételre kerültek, továbbra is vélelmezhető a megfelelés, de csak a szóban forgó irányelvnek és csak 2019. április 20-ig. A megfelelőség 89/686/EGK irányelv szerinti vélelme 2019. április 21-ével megszűnik.

ESzSz (3)

A szabvány hivatkozási száma és címe

(és a referenciadokumentum)

Első közzététel HL

A helyettesített szabvány hivatkozása

A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

CEN

EN 132:1998

Légzésvédők. Fogalommeghatározások és piktogramok

4.6.1999

EN 132:1990

2.1. megjegyzés

30.6.1999

CEN

EN 133:2001

Légzésvédők. Osztályozás

10.8.2002

EN 133:1990

2.1. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 134:1998

Légzésvédők. A szerkezeti elemek elnevezése

13.6.1998

EN 134:1990

2.1. megjegyzés

31.7.1998

CEN

EN 135:1998

Légzésvédők. Szakkifejezések

4.6.1999

EN 135:1990

2.1. megjegyzés

30.6.1999

CEN

EN 136:1998

Légzésvédők. Teljes álarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

13.6.1998

EN 136:1989

EN 136-10:1992

2.1. megjegyzés

31.7.1998

 

EN 136:1998/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 137:2006

Légzésvédők. Sűrített levegős készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

23.11.2007

EN 137:1993

2.1. megjegyzés

23.11.2007

CEN

EN 138:1994

Légzésvédők. Friss levegős légzésvédő készülékek teljes álarccal, félálarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

16.12.1994

 

 

CEN

EN 140:1998

Légzésvédők. Félálarcok és negyedálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

6.11.1998

EN 140:1989

2.1. megjegyzés

31.3.1999

 

EN 140:1998/AC:1999

 

 

 

CEN

EN 142:2002

Légzésvédők. Szájcsutorakészletek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

10.4.2003

EN 142:1989

2.1. megjegyzés

10.4.2003

CEN

EN 143:2000

Légzésvédők. Részecskeszűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

24.1.2001

EN 143:1990

2.1. megjegyzés

24.1.2001

 

EN 143:2000/A1:2006

21.12.2006

3. megjegyzés

21.12.2006

 

EN 143:2000/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 144-1:2000

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 1. rész: Menetes kialakítású betétes csatlakozók

24.1.2001

EN 144-1:1991

2.1. megjegyzés

24.1.2001

 

EN 144-1:2000/A1:2003

21.2.2004

3. megjegyzés

21.2.2004

 

EN 144-1:2000/A2:2005

6.10.2005

3. megjegyzés

31.12.2005

CEN

EN 144-2:1998

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 2. rész: Kimeneti csatlakozások

4.6.1999

 

 

CEN

EN 144-3:2003

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 3. rész: Kimeneti csatlakozások nitrox és oxigén búvárgázokhoz

21.2.2004

 

 

 

EN 144-3:2003/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 145:1997

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű, sűrített oxigénes vagy sűrített oxigénes-nitrogénes típusú légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

19.2.1998

EN 145:1988

EN 145-2:1992

2.1. megjegyzés

28.2.1998

 

EN 145:1997/A1:2000

24.1.2001

3. megjegyzés

24.1.2001

CEN

EN 148-1:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 1. rész: Zsinórmenetes csatlakozás

4.6.1999

EN 148-1:1987

2.1. megjegyzés

31.8.1999

CEN

EN 148-2:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 2. rész: Középpontos menetcsatlakozás

4.6.1999

EN 148-2:1987

2.1. megjegyzés

31.8.1999

CEN

EN 148-3:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 3. rész: M 45×3-as csatlakozás

4.6.1999

EN 148-3:1992

2.1. megjegyzés

31.8.1999

CEN

EN 149:2001+A1:2009

Légzésvédők. Részecskeszűrő félálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

6.5.2010

EN 149:2001

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 166:2001

Személyi szemvédő eszközök. Követelmények

10.8.2002

EN 166:1995

2.1. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 167:2001

Személyi szemvédő eszközök. Optikai vizsgálati módszerek

10.8.2002

EN 167:1995

2.1. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 168:2001

Személyi szemvédő eszközök. Nem optikai vizsgálati módszerek

10.8.2002

EN 168:1995

2.1. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 169:2002

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők hegesztéshez és rokon eljárásokhoz. Áteresztési követelmények és ajánlott használat

28.8.2003

EN 169:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 170:2002

Személyi szemvédő eszközök. Ultraibolya-szűrők. Áteresztési követelmények és ajánlott felhasználás

28.8.2003

EN 170:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 171:2002

Személyi szemvédő eszközök. Infravörösszűrők. Áteresztési követelmények és kiválasztási elvek

10.4.2003

EN 171:1992

2.1. megjegyzés

10.4.2003

CEN

EN 172:1994

Személyi szemvédő eszközök. Napfényszűrők ipari használatra

15.5.1996

 

 

 

EN 172:1994/A2:2001

10.8.2002

3. megjegyzés

10.8.2002

 

EN 172:1994/A1:2000

4.7.2000

3. megjegyzés

31.10.2000

CEN

EN 174:2001

Személyi szemvédő eszközök. Síszemüvegek lesiklóknak

21.12.2001

EN 174:1996

2.1. megjegyzés

21.12.2001

CEN

EN 175:1997

Személyi védőeszközök. Szem- és arcvédő eszközök hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz

19.2.1998

 

 

CEN

EN 207:2017

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők és szemvédők lézersugárzás ellen

13.10.2017

EN 207:2009

2.1. megjegyzés

30.10.2017

CEN

EN 208:2009

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédők lézerek és lézerrendszerek beállítási munkáihoz (lézerbeállítási szemvédők)

6.5.2010

EN 208:1998

2.1. megjegyzés

30.6.2010

CEN

EN 250:2014

Légzésvédő készülékek. Hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős búvárkészülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

12.12.2014

EN 250:2000

2.1. megjegyzés

31.12.2014

CEN

EN 269:1994

Légzésvédők. Friss levegős légzésvédő készülékek motoros működtetésű fúvókával és beépített kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

16.12.1994

 

 

CEN

EN 342:2017

Védőruházat. Ruhaegyüttesek és ruhadarabok hideg elleni védelemhez

Ez az első közzététel

EN 342:2004

2.1. megjegyzés

31.5.2018

CEN

EN 343:2003+A1:2007

Védőruházat. Védelem eső ellen

8.3.2008

EN 343:2003

2.1. megjegyzés

8.3.2008

 

EN 343:2003+A1:2007/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 348:1992

Védőruházat. Vizsgálati módszer: az anyagok viselkedésének meghatározása megolvadt fém kismértékű kifröccsenésekor

23.12.1993

 

 

 

EN 348:1992/AC:1993

 

 

 

CEN

EN 352-1:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok

28.8.2003

EN 352-1:1993

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 352-2:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók

28.8.2003

EN 352-2:1993

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 352-3:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Ipari védősisakra szerelt fültokok

28.8.2003

EN 352-3:1996

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 352-4:2001

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 4. rész: Zajszinttől függő fültokok

10.8.2002

 

 

 

EN 352-4:2001/A1:2005

19.4.2006

3. megjegyzés

30.4.2006

CEN

EN 352-5:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálat. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok

28.8.2003

 

 

 

EN 352-5:2002/A1:2005

6.5.2010

3. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 352-6:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 6. rész: Fültokok villamos hangbemenettel

28.8.2003

 

 

CEN

EN 352-7:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 7. rész: Szintfüggő csillapítású füldugók

28.8.2003

 

 

CEN

EN 352-8:2008

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 8. rész: Szórakoztató célú audiofültokok

28.1.2009

 

 

CEN

EN 353-1:2014+A1:2017

Leesés elleni személyi védőeszközök. Vezetett típusú lezuhanásgátló eszközök, beleértve a rögzített vezetéket. 1. rész: Vezetett típusú lezuhanásgátló eszközök, beleértve a merev rögzített vezetéket

Ez az első közzététel

EN 353-1:2014

2.1. megjegyzés

30.6.2018

CEN

EN 353-2:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. 2. rész: Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók

28.8.2003

EN 353-2:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 354:2010

Személyi védőeszköz lezuhanás ellen. Rögzítőkötelek

9.7.2011

EN 354:2002

2.1. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN 355:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Energiaelnyelők

28.8.2003

EN 355:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 358:1999

Személyi védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és rögzítésre

21.12.2001

EN 358:1992

2.1. megjegyzés

21.12.2001

CEN

EN 360:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók

28.8.2003

EN 360:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 361:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes testhevederzet

28.8.2003

EN 361:1992

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 362:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Csatlakozók

6.10.2005

EN 362:1992

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 363:2008

Személy lezuhanását megelőző eszköz. Személy lezuhanását megelőző rendszerek

20.6.2008

EN 363:2002

2.1. megjegyzés

31.8.2008

CEN

EN 364:1992

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Vizsgálati módszerek

23.12.1993

 

 

 

EN 364:1992/AC:1993

 

 

 

CEN

EN 365:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. A használatra, a karbantartásra, az időszakos vizsgálatra, a javításra, a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó általános követelmények

6.10.2005

EN 365:1992

2.1. megjegyzés

6.10.2005

 

EN 365:2004/AC:2006

 

 

 

CEN

EN ISO 374-1:2016

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: A kémiai kockázatok terminológiája és teljesítménykövetelményei (ISO 374-1:2016)

12.4.2017

EN 374-1:2003

2.1. megjegyzés

31.5.2017

CEN

EN 374-2:2003

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 2. rész: A behatolási ellenállás meghatározása

6.10.2005

EN 374-2:1994

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 374-3:2003

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 3. rész: A vegyszerek átbocsátásával szembeni ellenállás meghatározása

6.10.2005

EN 374-3:1994

2.1. megjegyzés

6.10.2005

 

EN 374-3:2003/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 374-4:2013

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 4. rész: A vegyszerekkel szembeni degradációs ellenállás meghatározása

11.4.2014

 

 

CEN

EN ISO 374-5:2016

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 5. rész: A mikroorganizmus-kockázatok terminológiája és teljesítménykövetelményei (ISO 374-5:2016)

12.4.2017

 

 

CEN

EN 379:2003+A1:2009

Személyi szemvédő eszközök. Önműködő hegesztőszűrők

6.5.2010

EN 379:2003

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 381-1:1993

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 1. rész: Próbapad a láncfűrészvágással szembeni ellenállás vizsgálatához

23.12.1993

 

 

CEN

EN 381-2:1995

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 2. rész: Lábvédők vizsgálati módszerei

12.1.1996

 

 

CEN

EN 381-3:1996

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 3. rész: Lábbelik vizsgálati módszerei

10.10.1996

 

 

CEN

EN 381-4:1999

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 4. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati módszerei

16.3.2000

 

 

CEN

EN 381-5:1995

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábvédők követelményei

12.1.1996

 

 

CEN

EN 381-7:1999

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 7. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati követelményei

16.3.2000

 

 

CEN

EN 381-8:1997

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 8. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők vizsgálati módszerei

18.10.1997

 

 

CEN

EN 381-9:1997

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 9. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők követelményei

18.10.1997

 

 

CEN

EN 381-10:2002

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 10. rész: Felsőtestvédők vizsgálati módszere

28.8.2003

 

 

CEN

EN 381-11:2002

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 11. rész: Felsőtestvédők követelményei

28.8.2003

 

 

CEN

EN 388:2016

Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen

12.4.2017

EN 388:2003

2.1. megjegyzés

31.5.2017

CEN

EN 397:2012+A1:2012

Ipari védősisakok

20.12.2012

EN 397:2012

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 402:2003

Légzésvédők. Tüdőautomata vezérlésű, hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős légzésvédő készülékek meneküléshez, teljes álarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.2.2004

EN 402:1993

2.1. megjegyzés

21.2.2004

CEN

EN 403:2004

Menekülő légzésvédő készülékek. Kámzsás, szűrős önmentő készülékek tűzből való menekülésre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.10.2005

EN 403:1993

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 404:2005

Menekülő légzésvédő készülékek. Szájcsutorás, szűrős, önmentő készülékek szénmonoxidból való menekülésre

6.10.2005

EN 404:1993

2.1. megjegyzés

2.12.2005

CEN

EN 405:2001+A1:2009

Légzésvédők. Szelepes, szűrő félálarcok gázok vagy gázok és részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

6.5.2010

EN 405:2001

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 407:2004

Termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen védő kesztyűk

6.10.2005

EN 407:1994

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 420:2003+A1:2009

Védőkesztyűk. Általános követelmények és vizsgálati módszerek

6.5.2010

EN 420:2003

2.1. megjegyzés

31.5.2010

CEN

EN 421:2010

Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés ellen

9.7.2011

EN 421:1994

2.1. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN 443:2008

Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz

20.6.2008

EN 443:1997

2.1. megjegyzés

31.8.2008

CEN

EN 458:2004

Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz. Útmutató dokumentum

6.10.2005

EN 458:1993

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 464:1994

A folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket – ellen védő ruházat. Vizsgálati módszer: a gázzáró öltözetek tömörségének meghatározása (belső nyomásos vizsgálat)

16.12.1994

 

 

CEN

EN 469:2005

Tűzoltók védőruházatok. A tűzoltás védőruházatának teljesítménykövetelményei

19.4.2006

EN 469:1995

2.1. megjegyzés

30.6.2006

 

EN 469:2005/AC:2006

 

 

 

 

EN 469:2005/A1:2006

23.11.2007

3. megjegyzés

23.11.2007

CEN

EN 510:1993

Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák követelményei

16.12.1994

 

 

CEN

EN 511:2006

Védõkesztyűk hideg ellen

21.12.2006

EN 511:1994

2.1. megjegyzés

21.12.2006

CEN

EN 530:2010

Védőruházati anyagok kopásállósága. Vizsgálati módszerek

9.7.2011

EN 530:1994

2.1. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN 564:2014

Hegymászó felszerelések. Segédkötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

11.12.2015

EN 564:2006

2.1. megjegyzés

31.1.2016

CEN

EN 565:2017

Hegymászó felszerelések. Heveder. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

15.12.2017

EN 565:2006

2.1. megjegyzés

28.2.2018

CEN

EN 566:2017

Hegymászó felszerelések. Kötél- és hevedergyűrűk. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

13.10.2017

EN 566:2006

2.1. megjegyzés

30.10.2017

CEN

EN 567:2013

Hegymászó felszerelések. Kötélbilincsek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

28.6.2013

EN 567:1997

2.1. megjegyzés

30.9.2013

CEN

EN 568:2015

Hegymászó felszerelések. Jégbiztosítók. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

9.9.2016

EN 568:2007

2.1. megjegyzés

9.9.2016

CEN

EN 569:2007

Hegymászó felszerelések. Szögek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

8.3.2008

EN 569:1997

2.1. megjegyzés

8.3.2008

CEN

EN 659:2003+A1:2008

Védőkesztyűk tűzoltók részére

20.6.2008

EN 659:2003

2.1. megjegyzés

30.9.2008

 

EN 659:2003+A1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 795:2012

Személy lezuhanását megelőző eszközök. Kikötőeszközök

11.12.2015

EN 795:1996

2.1. megjegyzés

9.9.2016

Figyelmeztetés: E közlemény nem vonatkozik az alábbi felszerelésekre:

a 3.2.1., 4.4.1. és 5.3. pontokban említett A típus (egy vagy több állandó kikötési ponttal rendelkező és szerkezeti rögzítőket vagy az állványhoz való rögzítést szolgáló rögzítőelemeket igénylő kikötőeszközök);

a 3.2.3., 4.4.3. és 5.5. pontokban említett C típus (vízszintes, rugalmas rögzítőkötéllel ellátott kikötőeszközök);

a 3.2.4., 4.4.4. és 5.6. pontokban említett D típus (vízszintes, merev rögzítőkötéllel ellátott kikötőeszközök);

a fentiek bármely kombinációja.

Az A, C és D típusok tekintetében ez a közlemény nem vonatkozik a következő pontokra sem: 4.5., 5.2.2., 6., 7.; A melléklet és ZA melléklet.

Ezek szerint a fent említett felszerelések tekintetében nem vélelmezhető a 89/686/EGK irányelv rendelkezéseinek való megfelelés, mivel nem minősülnek PPE-knek.

CEN

EN 812:2012

Ütés elleni fejvédő ipari célra

20.12.2012

EN 812:1997

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 813:2008

Személyi védőeszközök lezuhanás megelőzésére. Beülőhevederek

28.1.2009

EN 813:1997

2.1. megjegyzés

28.2.2009

CEN

EN 863:1995

Védőruházat. Mechanikai tulajdonságok. Vizsgálati módszer: átlyukasztási ellenállás

15.5.1996

 

 

CEN

EN 892:2012+A1:2016

Hegymászó felszerelések. Dinamikus hegymászó kötelek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

12.4.2017

EN 892:2012

2.1. megjegyzés

31.5.2017

CEN

EN 893:2010

Hegymászó felszerelések. Mászóvas. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

9.7.2011

EN 893:1999

2.1. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN 943-1:2015

Szilárd, folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve a folyékony és a szilárd aeroszolokat – ellen védő ruházat. 1. rész: Szellőztetett és nem szellőztetett „gáztömör” (1. típusú) öltözetek teljesítménykövetelményei

9.9.2016

EN 943-1:2002

2.1. megjegyzés

9.9.2016

CEN

EN 943-2:2002

A folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve az aeroszolokat és a szilárd részecskéket – ellen védő ruházat. 2. rész: A mentőcsapatok (ET) vegyszerek ellen védő, „gáztömör” (1. típusú) öltözeteinek teljesítménykövetelményei

10.8.2002

 

 

CEN

EN 958:2017

Hegymászó felszerelések. Energiaelnyelő rendszerek sodronyköteles (ún. „via ferrata”) mászóutakon való használatra. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

13.10.2017

EN 958:2006+A1:2010

2.1. megjegyzés

13.10.2017

CEN

EN 960:2006

Fejformák védősisakok vizsgálatához

21.12.2006

EN 960:1994

2.1. megjegyzés

31.12.2006

CEN

EN 966:2012+A1:2012

Sisakok légi sportokhoz

20.12.2012

EN 966:2012

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 1073-1:1998

Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 1. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei

6.11.1998

 

 

CEN

EN 1073-2:2002

Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 2. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, nem szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei

28.8.2003

 

 

CEN

EN 1077:2007

Fejvédők alpesi sízők és hódeszkások részére

8.3.2008

EN 1077:1996

2.1. megjegyzés

8.3.2008

CEN

EN 1078:2012+A1:2012

Fejvédők kerékpárosok, gördeszkások és görkorcsolyázók részére

20.12.2012

EN 1078:2012

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 1080:2013

Ütés elleni védősisakok fiatal gyerekek részére

28.6.2013

EN 1080:1997

2.1. megjegyzés

31.8.2013

CEN

EN 1082-1:1996

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 1. rész: Páncélsodrony kesztyűk és karvédők

14.6.1997

 

 

CEN

EN 1082-2:2000

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 2. rész: Páncélsodronytól eltérő anyagból készült kesztyűk és karvédők

21.12.2001

 

 

CEN

EN 1082-3:2000

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 3. rész: Ejtve végzett átvágásvizsgálat kelméhez, készbőrhöz és más anyagokhoz

21.12.2001

 

 

CEN

EN 1146:2005

Légzésvédők. Sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék kámzsával, meneküléshez. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

19.4.2006

EN 1146:1997

2.1. megjegyzés

30.4.2006

CEN

EN 1149-1:2006

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 1. rész: A fajlagos felületi ellenállás mérési módszere

21.12.2006

EN 1149-1:1995

2.1. megjegyzés

31.12.2006

CEN

EN 1149-2:1997

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 2. rész: Az anyagon keresztüli villamos ellenállás (átmeneti ellenállás) mérésének vizsgálati módszere

19.2.1998

 

 

CEN

EN 1149-3:2004

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 3. rész: A töltéscsillapodás mérésének vizsgálati módszerei

6.10.2005

 

 

CEN

EN 1149-5:2008

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények

20.6.2008

 

 

CEN

EN 1150:1999

Védőruházat. Jó láthatóságot biztosító ruházat nem szakmai használatra. Vizsgálati módszerek és követelmények

4.6.1999

 

 

CEN

EN 1385:2012

Fejvédők kajakozók és sekély vízi sportolók részére

20.12.2012

EN 1385:1997

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 1486:2007

Védõruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hõvisszaverõ ruházat követelményei és vizsgálati módszerei

8.3.2008

EN 1486:1996

2.1. megjegyzés

30.4.2008

CEN

EN 1497:2007

Személyi védőeszköz lezuhanás megelőzésére. Mentőhevederzet

8.3.2008

 

 

CEN

EN 1621-1:2012

Motorkerékpárosok védőruházata mechanikai ütközés ellen. Motorkerékpárosok végtagcsatlakozásának ütközésvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

13.3.2013

EN 1621-1:1997

2.1. megjegyzés

30.6.2013

CEN

EN 1621-2:2014

Motorkerékpárosok védőruházata mechanikai ütközés ellen. 2. rész: Motorkerékpárosok hátvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

12.12.2014

EN 1621-2:2003

2.1. megjegyzés

31.12.2014

CEN

EN 1731:2006

Személyi szemvédő eszközök. Hálós szem- és arcvédők

23.11.2007

EN 1731:1997

2.1. megjegyzés

23.11.2007

CEN

EN 1809:2014+A1:2016

Merülési tartozékok. Felfújható kiegyenlítőmellény. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek

9.9.2016

EN 1809:2014

2.1. megjegyzés

30.9.2016

CEN

EN 1827:1999+A1:2009

Légzésvédők. Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős félálarcok gázok vagy gázok és részecskék, vagy csak részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.5.2010

EN 1827:1999

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 1868:1997

Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Egyenértékű szakkifejezések listája

18.10.1997

 

 

CEN

EN 1891:1998

Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Kis nyúlású védőköpennyel ellátott kötél

6.11.1998

 

 

CEN

EN 1938:2010

Személyi szemvédő eszközök. Védőszemüvegek motorkerékpárosok és mopedvezetők részére

9.7.2011

EN 1938:1998

2.1. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 4869-2:1995

Akusztika. Hallásvédők. 2. rész: Hallásvédők viselésekor az effektív A-hangnyomásszint becslése (ISO 4869-2:1994)

15.5.1996

 

 

 

EN ISO 4869-2:1995/AC:2007

 

 

 

CEN

EN ISO 4869-3:2007

Akusztika. Hallásvédők. 3. rész: Akusztikai vizsgálókészülék használata a beiktatási csillapítás mérése, a fültok típusú hallásvédők esetén (ISO 4869-3:2007)

8.3.2008

EN 24869-3:1993

2.1. megjegyzés

8.3.2008

CEN

EN ISO 6529:2001

Védőruházat. Védelem vegyszerek ellen. A védőruházati anyagok folyadékok és gázok átbocsátásával szembeni ellenállásának meghatározása (ISO 6529:2001)

6.10.2005

EN 369:1993

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN ISO 6530:2005

Védőruházat. Védelem folyékony vegyszerek ellen. Az anyagok folyadékbehatolással szembeni ellenállásának vizsgálati módszere (ISO 6530:2005)

6.10.2005

EN 368:1992

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN ISO 6942:2002

Védőruházat. Hő és tűz elleni védelem. Vizsgálati módszer: sugárzó hőforrásnak kitett anyagok és anyag-összeállítások értékelése (ISO 6942:2002)

28.8.2003

EN 366:1993

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN ISO 9151:2016

Hő és láng ellen védő ruházat. A láng általi hőátadás meghatározása (ISO 9151:2016, Corrected version 2017-03)

12.4.2017

EN 367:1992

2.1. megjegyzés

30.6.2017

CEN

EN ISO 9185:2007

Védőruházat. Anyagok ellenállásának értékelése a megolvadt fém kifröccsenésével szemben (ISO 9185:2007)

8.3.2008

EN 373:1993

2.1. megjegyzés

8.3.2008

CEN

EN ISO 10256:2003

Fej- és arcvédők jégkorongozók részére (ISO 10256:2003)

6.10.2005

EN 967:1996

2.1. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN ISO 10819:2013

Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérése és értékelése a védőkesztyű tenyérrészén (ISO 10819:2013)

13.12.2013

EN ISO 10819:1996

2.1. megjegyzés

13.12.2013

CEN

EN ISO 10862:2009

Kishajók. A trapéz kiülőheveder gyors kioldó rendszere (ISO 10862:2009)

6.5.2010

 

 

CEN

EN ISO 11611:2015

Hegesztéshez és rokon eljárásokhoz használatos védőruházat (ISO 11611:2015)

11.12.2015

EN ISO 11611:2007

2.1. megjegyzés

31.1.2016

CEN

EN ISO 11612:2015

Védőruházat. Hő és láng ellen védő ruházat. Minimális teljesítménykövetelmények (ISO 11612:2015)

11.12.2015

EN ISO 11612:2008

2.1. megjegyzés

31.1.2016

CEN

EN 12021:2014

Légzésvédő készülékek. Sűrített gázok légzésvédő készülékekhez

12.12.2014

 

 

CEN

EN 12083:1998

Légzésvédők. Szűrő légzőtömlővel (nem légzéscsatlakozóra rögzített szűrővel). Részecskeszűrők, gázszűrők és kombinált szűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

4.7.2000

 

 

 

EN 12083:1998/AC:2000

 

 

 

CEN

EN ISO 12127-1:2015

Ruházat hő és láng elleni védelemhez. A kontakthőátvitel meghatározása védőruházaton vagy annak összetevő anyagain. 1. rész: Fűtőhengerek által előállított kontakthő (ISO 12127-1:2015)

9.9.2016

EN 702:1994

2.1. megjegyzés

9.9.2016

CEN

EN ISO 12127-2:2007

Ruházat hő és láng elleni védelemhez. A kontakthőátvitel meghatározása védőruházaton vagy annak összetevő anyagain. 2. rész: Leeső kis hengerek által előállított kontakthőt használó vizsgálati módszer (ISO 12127-2:2007)

8.3.2008

 

 

CEN

EN 12270:2013

Hegymászó felszerelések. Ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

11.4.2014

EN 12270:1998

2.1. megjegyzés

31.5.2014

CEN

EN 12275:2013

Hegymászó felszerelések. Karabinerek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

13.12.2013

EN 12275:1998

2.1. megjegyzés

13.12.2013

CEN

EN 12276:2013

Hegymászó felszerelések. Állítható ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

11.4.2014

EN 12276:1998

2.1. megjegyzés

31.5.2014

CEN

EN 12277:2015

Hegymászó felszerelések. Biztonsági testhevederzetek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

12.4.2017

EN 12277:2007

2.1. megjegyzés

31.5.2017

CEN

EN 12278:2007

Hegymászó felszerelések. Kötélcsigák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

23.11.2007

EN 12278:1998

2.1. megjegyzés

30.11.2007

CEN

EN ISO 12311:2013

Személyi védőeszköz – Napszemüvegek és hasonló szemészeti eszközök vizsgálati módszerei (ISO 12311:2013, Corrected version 2014-08-15)

13.12.2013

 

 

CEN

EN ISO 12312-1:2013

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek (ISO 12312-1:2013)

13.12.2013

EN 1836:2005+A1:2007

2.3. megjegyzés

28.2.2015

 

EN ISO 12312-1:2013/A1:2015

15.12.2017

3. megjegyzés

15.12.2017

CEN

EN ISO 12312-2:2015

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 2. rész: Szűrők a nap közvetlen megfigyelésére (ISO 12312-2:2015)

11.12.2015

 

 

CEN

EN ISO 12401:2009

Kishajók. Fedélzeti biztonsági hevederzet és biztonsági kötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12401:2009)

6.5.2010

EN 1095:1998

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN ISO 12402-2:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 2. rész: Mentőmellények, 275-ös teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-2:2006)

21.12.2006

EN 399:1993

2.1. megjegyzés

31.3.2007

 

EN ISO 12402-2:2006/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 12402-3:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 3. rész: Mentőmellények, 150-es teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-3:2006)

21.12.2006

EN 396:1993

2.1. megjegyzés

31.3.2007

 

EN ISO 12402-3:2006/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 12402-4:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 4. rész: Mentőmellények, 100-as teljesímtényszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-4:2006)

21.12.2006

EN 395:1993

2.1. megjegyzés

31.3.2007

 

EN ISO 12402-4:2006/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 12402-5:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 5. rész: Úszássegítő eszközök (50-es szint). Biztonsági követelmények (ISO 12402-5:2006)

21.12.2006

EN 393:1993

2.1. megjegyzés

31.3.2007

 

EN ISO 12402-5:2006/AC:2006

 

 

 

 

EN ISO 12402-5:2006/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 12402-6:2006

Személyi lebegtető eszközök. 6. rész: Különleges célú mentőmellények és úszássegítő eszközök. Biztonsági követelmények és kiegészítő vizsgálati módszerek (ISO 12402-6:2006)

21.12.2006

 

 

 

EN ISO 12402-6:2006/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 12402-8:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 8. rész: Kiegészítők. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12402-8:2006)

2.8.2006

EN 394:1993

2.1. megjegyzés

31.8.2006

 

EN ISO 12402-8:2006/A1:2011

11.11.2011

3. megjegyzés

11.11.2011

CEN

EN ISO 12402-9:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 9. rész: Vizsgálati módszerek (ISO 12402-9:2006)

21.12.2006

 

 

 

EN ISO 12402-9:2006/A1:2011

11.11.2011

3. megjegyzés

11.11.2011

CEN

EN ISO 12402-10:2006

Személyi lebegtető eszközök. 10. rész: A személyi lebegtető eszközök és más hasonló eszközök kiválasztása és alkalmazása (ISO 12402-10:2006)

2.8.2006

 

 

CEN

EN 12477:2001

Hegesztők védőkesztyűi

10.8.2002

 

 

 

EN 12477:2001/A1:2005

6.10.2005

3. megjegyzés

31.12.2005

CEN

EN 12492:2012

Hegymászó felszerelések. Hegymászósisak. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

20.12.2012

EN 12492:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 12628:1999

Merülési tartozékok. Kombinált felfújható és menekülési eszközök. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek

4.7.2000

 

 

 

EN 12628:1999/AC:2000

 

 

 

CEN

EN 12841:2006

Személyi zuhanásgátló eszköz. Hozzáférési kötélrendszerek. Kötélbeállító készülékek

21.12.2006

 

 

CEN

EN 12941:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék sisakkal vagy kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

4.6.1999

EN 146:1991

2.1. megjegyzés

4.6.1999

 

EN 12941:1998/A1:2003

6.10.2005

3. megjegyzés

6.10.2005

 

EN 12941:1998/A2:2008

5.6.2009

3. megjegyzés

5.6.2009

CEN

EN 12942:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék teljes, fél- vagy negyedálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

4.6.1999

EN 147:1991

2.1. megjegyzés

4.6.1999

 

EN 12942:1998/A1:2002

28.8.2003

3. megjegyzés

28.8.2003

 

EN 12942:1998/A2:2008

5.6.2009

3. megjegyzés

5.6.2009

CEN

EN 13034:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyékony vegyszerek ellen korlátozott védelmet nyújtó, vegyszerek elleni védőruházat teljesítménykövetelményei (6. típusú és PB [6] típusú eszköz)

6.5.2010

EN 13034:2005

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 13061:2009

Védőruházat. Labdarúgók sípcsontvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

6.5.2010

EN 13061:2001

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 13087-1:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Vizsgálati körülmények és kondicionálás

10.8.2002

 

 

 

EN 13087-1:2000/A1:2001

10.8.2002

3. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 13087-2:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Ütéscsillapítás

20.12.2012

EN 13087-2:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13087-3:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 3. rész: Áthatolás-ellenállás

10.8.2002

 

 

 

EN 13087-3:2000/A1:2001

10.8.2002

3. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 13087-4:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 4. rész: A rögzítő rendszer hatékonysága

20.12.2012

EN 13087-4:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13087-5:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 5. rész: A rögzítő rendszer szilárdsága

20.12.2012

EN 13087-5:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13087-6:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 6. rész: Látótér

20.12.2012

EN 13087-6:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13087-7:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 7. rész: Gyúlékonysági ellenállás

10.8.2002

 

 

 

EN 13087-7:2000/A1:2001

10.8.2002

3. megjegyzés

10.8.2002

CEN

EN 13087-8:2000

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 8. rész: Villamos tulajdonságok

21.12.2001

 

 

 

EN 13087-8:2000/A1:2005

6.10.2005

3. megjegyzés

6.10.2005

CEN

EN 13087-10:2012

Védősisakok. Vizsgálati módszerek. 10. rész: Hősugárzással szembeni ellenállás

20.12.2012

EN 13087-10:2000

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13089:2011

Hegymászó felszerelések. Jeges felületeken használható eszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

9.7.2011

 

 

CEN

EN 13138-1:2008

Felszínen tartó segédeszközök úszástanításhoz. 1. rész: Felszínen tartó, testen viselt segédeszközök biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei

5.6.2009

EN 13138-1:2003

2.1. megjegyzés

5.6.2009

CEN

EN 13158:2009

Védőruházat. Védőkabátok, test- és vállvédők lovagláshoz: műlovasoknak és azoknak, akik lovakkal dolgoznak, valamint fogathajtóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

6.5.2010

EN 13158:2000

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 13178:2000

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédő eszközök motoros szánok használói részére

21.12.2001

 

 

CEN

EN 13274-1:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Az alászívás és a teljes alászívás meghatározása

21.12.2001

 

 

CEN

EN 13274-2:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 2. rész: Gyakorlati teljesítményvizsgálatok

21.12.2001

 

 

CEN

EN 13274-3:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 3. rész: A légzési ellenállás meghatározása

10.8.2002

 

 

CEN

EN 13274-4:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 4. rész: Gyúlékonysági vizsgálatok

10.8.2002

 

 

CEN

EN 13274-5:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 5. rész: Klímafeltételek

21.12.2001

 

 

CEN

EN 13274-6:2001

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 6. rész: A belégzési levegő szén-dioxid-tartalmának meghatározása

10.8.2002

 

 

CEN

EN 13274-7:2008

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 7. rész: Részecskeszűrő áthatolásának meghatározása

20.6.2008

EN 13274-7:2002

2.1. megjegyzés

31.7.2008

CEN

EN 13274-8:2002

Légzésvédők. Vizsgálati módszerek. 8. rész: A dolomitpor-telítődés meghatározása

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13277-1:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálati módszerek

24.2.2001

 

 

CEN

EN 13277-2:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 2. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek lábfejvédőkhöz, sípcsontvédőkhöz és alsókarvédőkhöz

24.2.2001

 

 

CEN

EN 13277-3:2013

Védőeszköz küzdősportokhoz. 3. rész: Törzsvédők kiegészítő követelményei és vizsgálati módszerei

11.4.2014

EN 13277-3:2000

2.1. megjegyzés

30.6.2014

CEN

EN 13277-4:2001

Védőeszköz kűzdősportokhoz. 4. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek fejvédőkhöz

10.8.2002

 

 

 

EN 13277-4:2001/A1:2007

23.11.2007

3. megjegyzés

31.12.2007

CEN

EN 13277-5:2002

Védőeszköz küzdősportokhoz. 5. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek nemiszerv-védőkhöz és altestvédőkhöz

10.8.2002

 

 

CEN

EN 13277-6:2003

Védőeszköz küzdősportokhoz. 6. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek női mellvédőkhöz

21.2.2004

 

 

CEN

EN 13277-7:2009

Védőeszköz küzdősportokhoz. 7. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek kéz- és lábfejvédőkhöz

6.5.2010

 

 

CEN

EN 13277-8:2017

Védőeszköz küzdősportokhoz. 8. rész: Karate arcvédők kiegészítő követelményei és vizsgálati módszerei

Ez az első közzététel

 

 

CEN

EN ISO 13287:2012

Személyi védőeszközök. Lábbeli. A csúszási ellenállás vizsgálati módszere (ISO 13287:2012)

13.3.2013

EN ISO 13287:2007

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13356:2001

Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények

21.12.2001

 

 

CEN

EN 13484:2012

Sisakok szánkót használók részére

20.12.2012

EN 13484:2001

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN ISO 13506-1:2017

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. 1. rész: Vizsgálati módszer komplett öltözékre. Az átvitt energia mérése műszeres tanbábu felhasználásával (ISO 13506-1:2017)

15.12.2017

 

 

CEN

EN 13546:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, lábfej- és nemiszerv-védők gyeplabdakapusoknak és sípcsontvédők gyeplabdajátékosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

23.11.2007

EN 13546:2002

2.1. megjegyzés

31.12.2007

CEN

EN 13567:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, nemiszerv- és arcvédők vívóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

23.11.2007

EN 13567:2002

2.1. megjegyzés

31.12.2007

CEN

EN 13594:2015

Védőkesztyűk hivatásos motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

11.12.2015

EN 13594:2002

2.1. megjegyzés

31.8.2017

CEN

EN 13595-1:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 1. rész: Általános követelmények

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13595-2:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 2. rész: Ütközési súrlódással szembeni ellenállás meghatározása

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13595-3:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 3. rész: A repesztőszilárdság meghatározásának vizsgálati módszere

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13595-4:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 4. rész: Az ejtveátvágási ellenállás meghatározásának vizsgálati módszere

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13634:2017

Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek

Ez az első közzététel

EN 13634:2010

2.1. megjegyzés

30.6.2018

CEN

EN ISO 13688:2013

Védőruházat. Általános követelmények (ISO 13688:2013)

13.12.2013

EN 340:2003

2.1. megjegyzés

31.1.2014

CEN

EN 13781:2012

Védősisakok motoros szánok és bobok vezetői és utasai részére

20.12.2012

EN 13781:2001

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 13794:2002

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű menekülőkészülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

28.8.2003

EN 400:1993

EN 401:1993

EN 1061:1996

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 13819-1:2002

Hallásvédők. Vizsgálatok. 1. rész: Fizikai vizsgálati módszerek

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13819-2:2002

Hallásvédők. Vizsgálatok. 2. rész: Akusztikai vizsgálati módszerek

28.8.2003

 

 

CEN

EN 13832-1:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 1. rész: Terminológia és vizsgálati módszerek

21.12.2006

 

 

CEN

EN 13832-2:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett ellenálló lábbeli követelményei

21.12.2006

 

 

CEN

EN 13832-3:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett nagymértékben ellenálló lábbeli követelményei

21.12.2006

 

 

CEN

EN 13911:2017

Védőruházat tűzoltók részére. A tűzoltók kámzsáinak követelményei és vizsgálati módszerei

15.12.2017

EN 13911:2004

2.1. megjegyzés

28.2.2018

CEN

EN 13921:2007

Személyi védőeszközök. Ergonómiai alapelvek

23.11.2007

 

 

CEN

EN 13949:2003

Légzőkészülékek. Hordozható, nyitott rendszerű búvárkészülék sűrített nitroxszal és oxigénnel való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.2.2004

 

 

CEN

EN ISO 13982-1:2004

Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 1. rész: A levegőben lebegő szilárd részecskék ellen az egész testet védő, vegyszerek elleni védőruházat (5. típusú ruházat) teljesítménykövetelményei (ISO 13982-1:2004)

6.10.2005

 

 

 

EN ISO 13982-1:2004/A1:2010

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

CEN

EN ISO 13982-2:2004

Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 2. rész: A finomrészecske-aeroszolok ruhákba való beszivárgásának meghatározási módszere (ISO 13982-2:2004)

6.10.2005

 

 

CEN

EN ISO 13995:2000

Védőruházat. Mechanikai jellemzők. Vizsgálati módszer az anyagok átlyukasztással és dinamikus továbbszakítással szembeni ellenállásának meghatározására (ISO 13995:2000)

6.10.2005

 

 

CEN

EN ISO 13997:1999

Védőruházat. Mechanikai jellemzők. Éles tárgyakkal való vágással szembeni ellenállás meghatározása (ISO 13997:1999)

4.7.2000

 

 

 

EN ISO 13997:1999/AC:2000

 

 

 

CEN

EN ISO 13998:2003

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kötények, nadrágok és mellények (ISO 13998:2003)

28.8.2003

EN 412:1993

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN 14021:2003

Kő elleni pajzsok terepmotorozáshoz, amelyek alkalmasak a motoros védelmére a kövek és törmelékek ellen. Követelmények és vizsgálati módszerek

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14052:2012+A1:2012

Nagy védőképességű ipari védősisakok

20.12.2012

EN 14052:2012

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 14058:2017

Védőruházat. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok

Ez az első közzététel

EN 14058:2004

2.1. megjegyzés

31.5.2018

CEN

EN ISO 14116:2015

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok, anyag-összeállítások és ruházat (ISO 14116:2015)

11.12.2015

EN ISO 14116:2008

2.1. megjegyzés

31.1.2016

CEN

EN 14120:2003+A1:2007

Védőruházat. Csukló-, tenyér-, térd- és könyökvédők görkorcsolya-sporteszközök használói részre. Követelmények és vizsgálati módszerek

23.11.2007

EN 14120:2003

2.1. megjegyzés

31.12.2007

CEN

EN 14126:2003

Védőruházat. Fertőző szerek ellen védő ruházat teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei

6.10.2005

 

 

 

EN 14126:2003/AC:2004

 

 

 

CEN

EN 14143:2013

Légzőkészülékek. Hordozható, regeneratív búvárkészülékek

13.12.2013

EN 14143:2003

2.1. megjegyzés

31.1.2014

CEN

EN 14225-1:2017

Búvárruhák. 1. rész: Nedves ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

Ez az első közzététel

EN 14225-1:2005

2.1. megjegyzés

30.6.2018

CEN

EN 14225-2:2017

Búvárruhák. 2. rész: Száraz ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

Ez az első közzététel

EN 14225-2:2005

2.1. megjegyzés

30.6.2018

CEN

EN 14225-3:2017

Búvárruhák. 3. rész: Aktívan melegített vagy hűtött ruhák (rendszerek). Követelmények és vizsgálati módszerek

Ez az első közzététel

EN 14225-3:2005

2.1. megjegyzés

30.6.2018

CEN

EN 14225-4:2005

Búvárruhák. 4. rész: Egy atmoszférás ruhák (ADS). Emberi tényező követelmények és vizsgálati módszerek

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14325:2004

Védőruházat vegyszerek ellen. Vizsgálati módszerek és a vegyszerek ellen védő ruházati anyagok, a varratok, az oldható és nem oldható kapcsolatok teljesítményosztályba sorolása

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14328:2005

Védőruházat. Motoros kések vágásai ellen védő kesztyűk és karvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14360:2004

Védőruházat eső ellen. Kész ruhadarabok vizsgálati módszere. Nagy energiájú esőcseppek hatása

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14387:2004+A1:2008

Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés

20.6.2008

EN 14387:2004

2.1. megjegyzés

31.7.2008

CEN

EN 14404:2004+A1:2010

Személyi védőeszköz. Térdvédők térdelő helyzetben végzett munkához

6.5.2010

EN 14404:2004

2.1. megjegyzés

31.7.2010

CEN

EN 14435:2004

Légzésvédők. Nyomólevegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak túlnyomással való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.10.2005

 

 

CEN

EN 14458:2004

Személyi szemvédő eszközök. Tűzoltó-, mentő- és vészhelyzeti szolgálatok által tűzoltó- és nagy teljesítményű ipari védősisakokkal együtt használt arcvédők és álarcok

6.10.2005

 

 

CEN

EN ISO 14460:1999

Védőruházat autóversenyzők részére. Hő és láng elleni védelem. Teljesítmény-követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 14460:1999)

16.3.2000

 

 

 

EN ISO 14460:1999/AC:1999

 

 

 

 

EN ISO 14460:1999/A1:2002

10.8.2002

3. megjegyzés

30.9.2002

CEN

EN 14529:2005

Légzésvédők. Túlnyomásos tüdőautomata befogadására tervezett, sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak menekülési célra

19.4.2006

 

 

CEN

EN 14593-1:2005

Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 1. rész: Készülék teljes álarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.10.2005

EN 139:1994

2.1. megjegyzés

2.12.2005

CEN

EN 14593-2:2005

Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 2. rész: Készülék túlnyomásos félálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.10.2005

EN 139:1994

2.1. megjegyzés

2.12.2005

 

EN 14593-2:2005/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 14594:2005

Légzésvédők. Állandó adagolású nyomólevegős légzésvédő készülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

6.10.2005

EN 139:1994

EN 270:1994

EN 271:1995

EN 1835:1999

EN 12419:1999

2.1. megjegyzés

2.12.2005

 

EN 14594:2005/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 14605:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyadékzáró (3. típus) vagy permetzáró (4. típus) kapcsolatokat tartalmazó ruházat teljesítménykövetelményei, beleértve a csak testrészeket védő darabokat (PB [3] és PB [4] típusok)

6.5.2010

EN 14605:2005

2.1. megjegyzés

6.5.2010

CEN

EN 14786:2006

Védőruházat. A permetizált folyékony vegyszerek, emulziók és diszperziók behatolásával szembeni ellenállás meghatározása. Porlasztós vizsgálat

21.12.2006

 

 

CEN

EN ISO 14877:2002

Védőruházat szemcsés csiszolóanyagokat használó szemcseszórási műveletekhez (ISO 14877:2002)

28.8.2003

 

 

CEN

EN ISO 15025:2002

Védőruházat. Hő és láng elleni védelem. A korlátozott lángterjedés vizsgálati módszere (ISO 15025:2000)

28.8.2003

EN 532:1994

2.1. megjegyzés

28.8.2003

CEN

EN ISO 15027-1:2012

Merülőruhák. 1. rész: Állandóan viselt ruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-1:2012)

13.3.2013

EN ISO 15027-1:2002

2.1. megjegyzés

31.5.2013

CEN

EN ISO 15027-2:2012

Merülőruhák. 2. rész: Menekülőruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-2:2012)

13.3.2013

EN ISO 15027-2:2002

2.1. megjegyzés

31.5.2013

CEN

EN ISO 15027-3:2012

Merülőruhák. 3. rész: Vizsgálati módszerek (ISO 15027-3:2012)

13.3.2013

EN ISO 15027-3:2002

2.1. megjegyzés

31.5.2013

CEN

EN 15090:2012

Tűzoltólábbeli

20.12.2012

EN 15090:2006

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN 15151-1:2012

Hegymászó felszerelések. Fékező eszközök. 1. rész: Kézi biztosítású fékező eszközök, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

20.12.2012

 

 

CEN

EN 15333-1:2008

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 1. rész: Tüdőautomatával vezérelt készülék

20.6.2008

 

 

 

EN 15333-1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 15333-2:2009

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 2. rész: Szabad áramlású készülék

6.5.2010

 

 

CEN

EN 15613:2008

Térd- és könyökvédők teremsportokhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

5.6.2009

 

 

CEN

EN 15614:2007

Védőruházat tűzoltók részére. Terepi ruházat laboratóriumi vizsgálati módszerei és teljesítménykövetelményei

23.11.2007

 

 

CEN

EN ISO 15831:2004

Ruházat. Élettani hatások. A hőszigetelés mérése hőhatásnak kitett tanbábu segítségével (ISO 15831:2004)

6.10.2005

 

 

CEN

EN 16027:2011

Védőruházat. Védőkesztyűk labdarugókapusok részére

16.2.2012

 

 

CEN

EN 16350:2014

Védőkesztyűk. Elektrosztatikus tulajdonságok

12.12.2014

 

 

CEN

EN 16473:2014

Tűzoltó sisakok. Sisakok műszaki mentéshez

11.12.2015

 

 

CEN

EN 16689:2017

Védőruházat tűzoltók részére. A műszaki mentés védőruházatának teljesítménykövetelményei

13.10.2017

 

 

CEN

EN 16716:2017

Hegymászó felszerelések. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

13.10.2017

 

 

CEN

EN ISO 17249:2013

Biztonsági lábbeli láncfűrészvágással szembeni ellenállással (ISO 17249:2013)

11.4.2014

EN ISO 17249:2004

2.1. megjegyzés

30.11.2015

 

EN ISO 17249:2013/AC:2014

 

 

 

CEN

EN ISO 17491-3:2008

Védőruházat. Vegyszerek ellen védelmet nyújtó ruházat vizsgálati módszerei. 3. rész: Folyadéksugár behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (sugárteszt) (ISO 17491-3:2008)

28.1.2009

EN 463:1994

2.1. megjegyzés

28.2.2009

CEN

EN ISO 17491-4:2008

Védőruházat. Vegyszerek ellen védelmet nyújtó ruházat vizsgálati módszerei. 4. rész: Folyadékpermet behatolásával szembeni ellenállás meghatározása (permetteszt) (ISO 17491-4:2008)

28.1.2009

EN 468:1994

2.1. megjegyzés

28.2.2009

CEN

EN ISO 19918:2017

Védőruházat. Vegyszerek elleni védelem. Kis gőznyomású vegyszerek anyagokon való halmozott átszűrődésének mérése (ISO 19918:2017)

Ez az első közzététel

 

 

CEN

EN ISO 20344:2011

Személyi védőeszköz. Lábbelivizsgálati módszerek (ISO 20344:2011)

16.2.2012

EN ISO 20344:2004

2.1. megjegyzés

30.6.2012

CEN

EN ISO 20345:2011

Személyi védőeszköz. Biztonsági lábbeli (ISO 20345:2011)

16.2.2012

EN ISO 20345:2004

2.1. megjegyzés

30.6.2013

CEN

EN ISO 20346:2014

Személyi védőeszköz. Védőlábbelik (ISO 20346:2014)

12.12.2014

EN ISO 20346:2004

2.1. megjegyzés

31.12.2014

CEN

EN ISO 20347:2012

Személyi védőeszköz. Munkalábbeli (ISO 20347:2012)

20.12.2012

EN ISO 20347:2004

2.1. megjegyzés

30.4.2013

CEN

EN ISO 20349-1:2017

Személyi védőeszközök. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 1. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek az öntödékben előforduló kockázatok elleni védelemre (ISO 20349-1:2017)

15.12.2017

EN ISO 20349:2010

2.1. megjegyzés

20.4.2019

CEN

EN ISO 20349-2:2017

Személyi védőeszközök. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 2. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek a hegesztéskor és a kapcsolódó folyamatokban előforduló kockázatok elleni védelemre (ISO 20349-2:2017)

15.12.2017

EN ISO 20349:2010

2.1. megjegyzés

31.3.2018

CEN

EN ISO 20471:2013

Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények (ISO 20471:2013, Corrected version 2013-06-01)

28.6.2013

EN 471:2003+A1:2007

2.1. megjegyzés

30.9.2013

 

EN ISO 20471:2013/A1:2016

12.4.2017

3. megjegyzés

31.5.2017

CEN

EN 24869-1:1992

Akusztika. Hallásvédők. Szubjektív módszer a hangcsillapítás mérésére (ISO 4869-1:1990)

16.12.1994

 

 

CEN

EN ISO 27065:2017

Védőruházat. Peszticideket alkalmazó és a növényvédőszerrel kezelt területre ismételten belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményei (ISO 27065:2017)

Ez az első közzététel

 

 

Cenelec

EN 50286:1999

Villamosan szigetelő védőruházat kisfeszültségű berendezésekhez

16.3.2000

 

 

Cenelec

EN 50321:1999

Villamosan szigetelő lábbeli kisfeszültségű villamos berendezéseken végzendő munkákhoz

16.3.2000

 

 

Cenelec

EN 50365:2002

Villamosan szigetelő védősisak kisfeszültségű villamos berendezésekben való használatra

10.4.2003

 

 

Cenelec

EN 60743:2001

Feszültség alatti munkavégzés. Szerszámokra, szerkezetekre és eszközökre vonatkozó fogalommeghatározások

IEC 60743:2001

10.4.2003

EN 60743:1996

2.1. megjegyzés

1.12.2004

 

EN 60743:2001/A1:2008

IEC 60743:2001/A1:2008

9.7.2011

3. megjegyzés

9.7.2011

Cenelec

EN 60895:2003

Feszültség alatti munkavégzés. Vezetőképes ruházat legfeljebb 800 kV névleges váltakozó feszültségen és (600 kV egyenfeszültségen való használatra

IEC

IEC 60895:2002 (Módosítva)

6.10.2005

EN 60895:1996

2.1. megjegyzés

1.7.2006

Cenelec

EN 60903:2003

Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelő anyagú kesztyűk

IEC

IEC 60903:2002 (Módosítva)

6.10.2005

EN 50237:1997

EN 60903:1992

+ A11:1997

2.1. megjegyzés

1.7.2006

Cenelec

EN 60984:1992

Szigetelőanyagú karvédők feszültség alatti munkavégzéshez

IEC 60984:1990 (Módosítva)

4.6.1999

 

 

 

EN 60984:1992/A11:1997

4.6.1999

3. megjegyzés

4.6.1999

 

EN 60984:1992/A1:2002

IEC 60984:1990/A1:2002

10.4.2003

3. megjegyzés

6.10.2005

1. megjegyzés:

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az európai szabványügyi szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

2.1. megjegyzés:

Az új (vagy módosított) szabvány ugyanazzal az alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.2. megjegyzés:

Az új szabvány szélesebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.3. megjegyzés:

Az új szabvány szűkebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a (részben) helyettesített szabvány esetében a szabvány alkalmazási körébe eső termékekre vagy szolgáltatásokra megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem. Azon termékek és szolgáltatások esetében azonban, amelyek továbbra is (a részben) helyettesített szabvány alkalmazási területéhez tartoznak, de nem tartoznak az új szabvány alkalmazási területéhez, a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőség vélelme nem változik.

3. megjegyzés:

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások. A helyettesített szabvány ennek értelmében az EN CCCCC:YYYY-ból valamint annak korábbi módosításaiból áll, de ebbe nem tartoznak az idézett módosítások. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

MEGJEGYZÉS:

A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az európai szabványügyi szervezeteknél vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája az 1025/2012/EU rendelet (4) 27. cikkének megfelelően kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a CENELEC a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

A helyesbítésekre való hivatkozások („…/AC: YYYY”) csak a tájékoztatás céljából kerülnek közzétételre. A helyesbítés eltávolítja a nyomtatási, nyelvi vagy hasonló hibákat a szabvány szövegéből, és egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány egy vagy több nyelvi változatára is vonatkozhat (angol, francia és/vagy német).

A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhetők.

Ez a lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában korábbiakban közzétett minden listát helyettesít.

Az összehangolt szabványokról és más európai szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/growth/single-market/european-standards/harmonised-standards/index_en.htm


(1)  HL L 81., 2016.3.31., 51. o.

(2)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

(3)  ESzSz:

CEN: Rue de la Science 23, 1040 Brussels, BELGIUM. Tel.: +32 25500811; fax: +32 25500819 (http://www.cen.eu)

CENELEC: Rue de la Science 23, 1040 Brussels, BELGIUM. Tel.: +32 25500811; fax: +32 25500819 (http://www.cenelec.eu)

ETSI: 650, route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, France. Tel.: +33 492944200; fax: +33 493654716, (http://www.etsi.eu)

(4)  HL C 338., 2014.9.27., 31. o.


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/41


A Bizottság közleménye az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása keretében

(Az uniós harmonizációs jogszabályok értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 113/04)

Ez a harmonizált szabványok hivatkozásait tartalmazó első olyan jegyzék, amely az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerül.

ESzSz (2)

A szabvány hivatkozási száma és címe

(és a referenciadokumentum)

A megfelelőség vélelmének kezdete 0. megjegyzés

A helyettesített szabvány hivatkozása

A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

CEN

EN 136:1998

Légzésvédők. Teljes álarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 136:1998/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 137:2006

Légzésvédők. Sűrített levegős készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 140:1998

Légzésvédők. Félálarcok és negyedálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 140:1998/AC:1999

 

 

 

CEN

EN 142:2002

Légzésvédők. Szájcsutorakészletek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 143:2000

Légzésvédők. Részecskeszűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 143:2000/AC:2005

 

 

 

 

EN 143:2000/A1:2006

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 144-1:2000

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 1. rész: Menetes kialakítású betétes csatlakozók

21.4.2018

 

 

 

EN 144-1:2000/A1:2003

21.4.2018

 

 

 

EN 144-1:2000/A2:2005

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 144-2:1998

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 2. rész: Kimeneti csatlakozások

21.4.2018

 

 

CEN

EN 144-3:2003

Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 3. rész: Kimeneti csatlakozások nitrox és oxigén búvárgázokhoz

21.4.2018

 

 

 

EN 144-3:2003/AC:2003

 

 

 

CEN

EN 145:1997

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű, sűrített oxigénes vagy sűrített oxigénes-nitrogénes típusú légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 145:1997/A1:2000

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 148-1:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 1. rész: Zsinórmenetes csatlakozás

21.4.2018

 

 

CEN

EN 148-2:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 2. rész: Középpontos menetcsatlakozás

21.4.2018

 

 

CEN

EN 148-3:1999

Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 3. rész: M 45×3-as csatlakozás

21.4.2018

 

 

CEN

EN 149:2001+A1:2009

Légzésvédők. Részecskeszűrő félálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 166:2001

Személyi szemvédő eszközök. Követelmények

21.4.2018

 

 

CEN

EN 169:2002

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők hegesztéshez és rokon eljárásokhoz. Áteresztési követelmények és ajánlott használat

21.4.2018

 

 

CEN

EN 170:2002

Személyi szemvédő eszközök. Ultraibolya-szűrők. Áteresztési követelmények és ajánlott felhasználás

21.4.2018

 

 

CEN

EN 172:1994

Személyi szemvédő eszközök. Napfényszűrők ipari használatra

21.4.2018

 

 

 

EN 172:1994/A1:2000

21.4.2018

 

 

 

EN 172:1994/A2:2001

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 174:2001

Személyi szemvédő eszközök. Síszemüvegek lesiklóknak

21.4.2018

 

 

CEN

EN 175:1997

Személyi védőeszközök. Szem- és arcvédő eszközök hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 207:2017

Személyi szemvédő eszközök. Szűrők és szemvédők lézersugárzás ellen

21.4.2018

 

 

CEN

EN 208:2009

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédők lézerek és lézerrendszerek beállítási munkáihoz (lézerbeállítási szemvédők)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 250:2014

Légzésvédő készülékek. Hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős búvárkészülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 342:2017

Védőruházat. Ruhaegyüttesek és ruhadarabok hideg elleni védelemhez

21.4.2018

 

 

CEN

EN 343:2003+A1:2007

Védőruházat. Védelem eső ellen

21.4.2018

 

 

 

EN 343:2003+A1:2007/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 352-1:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 352-2:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók

21.4.2018

 

 

CEN

EN 352-3:2002

Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Ipari védősisakra szerelt fültokok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 352-4:2001

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 4. rész: Zajszinttől függő fültokok

21.4.2018

 

 

 

EN 352-4:2001/A1:2005

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 352-5:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálat. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok

21.4.2018

 

 

 

EN 352-5:2002/A1:2005

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 352-6:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 6. rész: Fültokok villamos hangbemenettel

21.4.2018

 

 

CEN

EN 352-7:2002

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 7. rész: Szintfüggő csillapítású füldugók

21.4.2018

 

 

CEN

EN 352-8:2008

Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 8. rész: Szórakoztató célú audiofültokok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 353-1:2014+A1:2017

Leesés elleni személyi védőeszközök. Vezetett típusú lezuhanásgátló eszközök, beleértve a rögzített vezetéket. 1. rész: Vezetett típusú lezuhanásgátló eszközök, beleértve a merev rögzített vezetéket

21.4.2018

 

 

CEN

EN 353-2:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. 2. rész: Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók

21.4.2018

 

 

CEN

EN 354:2010

Személyi védőeszköz lezuhanás ellen. Rögzítőkötelek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 355:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Energiaelnyelők

21.4.2018

 

 

CEN

EN 358:1999

Személyi védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és rögzítésre

21.4.2018

 

 

CEN

EN 360:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók

21.4.2018

 

 

CEN

EN 361:2002

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes testhevederzet

21.4.2018

 

 

CEN

EN 362:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Csatlakozók

21.4.2018

 

 

CEN

EN 365:2004

Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. A használatra, a karbantartásra, az időszakos vizsgálatra, a javításra, a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó általános követelmények

21.4.2018

 

 

 

EN 365:2004/AC:2006

 

 

 

CEN

EN ISO 374-1:2016

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: A kémiai kockázatok terminológiája és teljesítménykövetelményei (ISO 374-1:2016)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 374-5:2016

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 5. rész: A mikroorganizmus-kockázatok terminológiája és teljesítménykövetelményei (ISO 374-5:2016)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 379:2003+A1:2009

Személyi szemvédő eszközök. Önműködő hegesztőszűrők

21.4.2018

 

 

CEN

EN 381-5:1995

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábvédők követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 381-7:1999

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 7. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 381-9:1997

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 9. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 381-11:2002

Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 11. rész: Felsőtestvédők követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 388:2016

Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen

21.4.2018

 

 

CEN

EN 397:2012+A1:2012

Ipari védősisakok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 402:2003

Légzésvédők. Tüdőautomata vezérlésű, hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős légzésvédő készülékek meneküléshez, teljes álarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 403:2004

Menekülő légzésvédő készülékek. Kámzsás, szűrős önmentő készülékek tűzből való menekülésre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 404:2005

Menekülő légzésvédő készülékek. Szájcsutorás, szűrős, önmentő készülékek szénmonoxidból való menekülésre

21.4.2018

 

 

CEN

EN 405:2001+A1:2009

Légzésvédők. Szelepes, szűrő félálarcok gázok vagy gázok és részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 407:2004

Termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen védő kesztyűk

21.4.2018

 

 

CEN

EN 420:2003+A1:2009

Védőkesztyűk. Általános követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 421:2010

Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés ellen

21.4.2018

 

 

CEN

EN 443:2008

Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 469:2005

Tűzoltók védőruházatok. A tűzoltás védőruházatának teljesítménykövetelményei

21.4.2018

 

 

 

EN 469:2005/A1:2006

21.4.2018

3. megjegyzés

 

 

EN 469:2005/AC:2006

 

 

 

CEN

EN 511:2006

Védõkesztyűk hideg ellen

21.4.2018

 

 

CEN

EN 564:2014

Hegymászó felszerelések. Segédkötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 565:2017

Hegymászó felszerelések. Heveder. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 566:2017

Hegymászó felszerelések. Kötél- és hevedergyűrűk. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 567:2013

Hegymászó felszerelések. Kötélbilincsek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 568:2015

Hegymászó felszerelések. Jégbiztosítók. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 569:2007

Hegymászó felszerelések. Szögek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 659:2003+A1:2008

Védőkesztyűk tűzoltók részére

21.4.2018

 

 

 

EN 659:2003+A1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 795:2012

Személy lezuhanását megelőző eszközök. Kikötőeszközök

21.4.2018

 

 

Figyelmeztetés: E közlemény nem vonatkozik az alábbi felszerelésekre:

a 3.2.1., 4.4.1. és 5.3. pontokban említett A típus (egy vagy több állandó kikötési ponttal rendelkező és szerkezeti rögzítőket vagy az állványhoz való rögzítést szolgáló rögzítőelemeket igénylő kikötőeszközök);

a 3.2.3., 4.4.3. és 5.5. pontokban említett C típus (vízszintes, rugalmas rögzítőkötéllel ellátott kikötőeszközök);

a 3.2.4., 4.4.4. és 5.6. pontokban említett D típus (vízszintes, merev rögzítőkötéllel ellátott kikötőeszközök);

a fentiek bármely kombinációja.

Az A, C és D típusok tekintetében ez a közlemény nem vonatkozik a következő pontokra sem: 4.5., 5.2.2., 6., 7.; A melléklet és ZA melléklet.

Ezek szerint a fent említett felszerelések tekintetében nem vélelmezhető a (EU) 2016/425 rendelete rendelkezéseinek való megfelelés, mivel nem minősülnek PPE-knek.

CEN

EN 812:2012

Ütés elleni fejvédő ipari célra

21.4.2018

 

 

CEN

EN 813:2008

Személyi védőeszközök lezuhanás megelőzésére. Beülőhevederek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 943-1:2015

Szilárd, folyékony és a gáznemű vegyszerek – beleértve a folyékony és a szilárd aeroszolokat – ellen védő ruházat. 1. rész: Szellőztetett és nem szellőztetett „gáztömör” (1. típusú) öltözetek teljesítménykövetelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 958:2017

Hegymászó felszerelések. Energiaelnyelő rendszerek sodronyköteles (ún. „via ferrata”) mászóutakon való használatra. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 966:2012+A1:2012

Sisakok légi sportokhoz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1073-2:2002

Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 2. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, nem szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1077:2007

Fejvédők alpesi sízők és hódeszkások részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1078:2012+A1:2012

Fejvédők kerékpárosok, gördeszkások és görkorcsolyázók részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1080:2013

Ütés elleni védősisakok fiatal gyerekek részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1082-1:1996

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 1. rész: Páncélsodrony kesztyűk és karvédők

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1082-2:2000

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 2. rész: Páncélsodronytól eltérő anyagból készült kesztyűk és karvédők

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1146:2005

Légzésvédők. Sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék kámzsával, meneküléshez. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1149-5:2008

Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1150:1999

Védőruházat. Jó láthatóságot biztosító ruházat nem szakmai használatra. Vizsgálati módszerek és követelmények

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1385:2012

Fejvédők kajakozók és sekély vízi sportolók részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1486:2007

Védõruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hõvisszaverõ ruházat követelményei és vizsgálati módszerei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1497:2007

Személyi védőeszköz lezuhanás megelőzésére. Mentőhevederzet

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1731:2006

Személyi szemvédő eszközök. Hálós szem- és arcvédők

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1827:1999+A1:2009

Légzésvédők. Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős félálarcok gázok vagy gázok és részecskék, vagy csak részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1891:1998

Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Kis nyúlású védőköpennyel ellátott kötél

21.4.2018

 

 

CEN

EN 1938:2010

Személyi szemvédő eszközök. Védőszemüvegek motorkerékpárosok és mopedvezetők részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 10819:2013

Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérése és értékelése a védőkesztyű tenyérrészén (ISO 10819:2013)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 10862:2009

Kishajók. A trapéz kiülőheveder gyors kioldó rendszere (ISO 10862:2009)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12021:2014

Légzésvédő készülékek. Sűrített gázok légzésvédő készülékekhez

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12083:1998

Légzésvédők. Szűrő légzőtömlővel (nem légzéscsatlakozóra rögzített szűrővel). Részecskeszűrők, gázszűrők és kombinált szűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 12083:1998/AC:2000

 

 

 

CEN

EN 12270:2013

Hegymászó felszerelések. Ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12275:2013

Hegymászó felszerelések. Karabinerek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12276:2013

Hegymászó felszerelések. Állítható ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12277:2015

Hegymászó felszerelések. Biztonsági testhevederzetek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12278:2007

Hegymászó felszerelések. Kötélcsigák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 12312-1:2013

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek (ISO 12312-1:2013)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 12312-1:2013/A1:2015

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN ISO 12312-2:2015

Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 2. rész: Szűrők a nap közvetlen megfigyelésére (ISO 12312-2:2015)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 12401:2009

Kishajók. Fedélzeti biztonsági hevederzet és biztonsági kötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12401:2009)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 12402-5:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 5. rész: Úszássegítő eszközök (50-es szint). Biztonsági követelmények (ISO 12402-5:2006)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 12402-5:2006/AC:2006

 

 

 

 

EN ISO 12402-5:2006/A1:2010

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN ISO 12402-6:2006

Személyi lebegtető eszközök. 6. rész: Különleges célú mentőmellények és úszássegítő eszközök. Biztonsági követelmények és kiegészítő vizsgálati módszerek (ISO 12402-6:2006)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 12402-6:2006/A1:2010

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN ISO 12402-8:2006

Egyéni lebegtető eszközök. 8. rész: Kiegészítők. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12402-8:2006)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 12402-8:2006/A1:2011

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 12477:2001

Hegesztők védőkesztyűi

21.4.2018

 

 

 

EN 12477:2001/A1:2005

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 12492:2012

Hegymászó felszerelések. Hegymászósisak. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12841:2006

Személyi zuhanásgátló eszköz. Hozzáférési kötélrendszerek. Kötélbeállító készülékek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 12941:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék sisakkal vagy kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 12941:1998/A1:2003

21.4.2018

 

 

 

EN 12941:1998/A2:2008

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 12942:1998

Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék teljes, fél- vagy negyedálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 12942:1998/A1:2002

21.4.2018

 

 

 

EN 12942:1998/A2:2008

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 13034:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyékony vegyszerek ellen korlátozott védelmet nyújtó, vegyszerek elleni védőruházat teljesítménykövetelményei (6. típusú és PB [6] típusú eszköz)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13061:2009

Védőruházat. Labdarúgók sípcsontvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13158:2009

Védőruházat. Védőkabátok, test- és vállvédők lovagláshoz: műlovasoknak és azoknak, akik lovakkal dolgoznak, valamint fogathajtóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13178:2000

Személyi szemvédő eszközök. Szemvédő eszközök motoros szánok használói részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-1:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-2:2000

Védőeszköz küzdősportokhoz. 2. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek lábfejvédőkhöz, sípcsontvédőkhöz és alsókarvédőkhöz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-3:2013

Védőeszköz küzdősportokhoz. 3. rész: Törzsvédők kiegészítő követelményei és vizsgálati módszerei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-4:2001

Védőeszköz kűzdősportokhoz. 4. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek fejvédőkhöz

21.4.2018

 

 

 

EN 13277-4:2001/A1:2007

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN 13277-5:2002

Védőeszköz küzdősportokhoz. 5. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek nemiszerv-védőkhöz és altestvédőkhöz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-6:2003

Védőeszköz küzdősportokhoz. 6. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek női mellvédőkhöz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-7:2009

Védőeszköz küzdősportokhoz. 7. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek kéz- és lábfejvédőkhöz

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13277-8:2017

Védőeszköz küzdősportokhoz. 8. rész: Karate arcvédők kiegészítő követelményei és vizsgálati módszerei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13356:2001

Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13484:2012

Sisakok szánkót használók részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13546:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, lábfej- és nemiszerv-védők gyeplabdakapusoknak és sípcsontvédők gyeplabdajátékosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13567:2002+A1:2007

Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, nemiszerv- és arcvédők vívóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13594:2015

Védőkesztyűk hivatásos motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13595-1:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 1. rész: Általános követelmények

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13595-3:2002

Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 3. rész: A repesztőszilárdság meghatározásának vizsgálati módszere

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13634:2017

Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 13688:2013

Védőruházat. Általános követelmények (ISO 13688:2013)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13781:2012

Védősisakok motoros szánok és bobok vezetői és utasai részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13794:2002

Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű menekülőkészülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13832-2:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett ellenálló lábbeli követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13832-3:2006

Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett nagymértékben ellenálló lábbeli követelményei

21.4.2018

 

 

CEN

EN 13949:2003

Légzőkészülékek. Hordozható, nyitott rendszerű búvárkészülék sűrített nitroxszal és oxigénnel való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 13982-1:2004

Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 1. rész: A levegőben lebegő szilárd részecskék ellen az egész testet védő, vegyszerek elleni védőruházat (5. típusú ruházat) teljesítménykövetelményei (ISO 13982-1:2004)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 13982-1:2004/A1:2010

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN ISO 13998:2003

Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kötények, nadrágok és mellények (ISO 13998:2003)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14021:2003

Kő elleni pajzsok terepmotorozáshoz, amelyek alkalmasak a motoros védelmére a kövek és törmelékek ellen. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14052:2012+A1:2012

Nagy védőképességű ipari védősisakok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14058:2017

Védőruházat. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14120:2003+A1:2007

Védőruházat. Csukló-, tenyér-, térd- és könyökvédők görkorcsolya-sporteszközök használói részre. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14126:2003

Védőruházat. Fertőző szerek ellen védő ruházat teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei

21.4.2018

 

 

 

EN 14126:2003/AC:2004

 

 

 

CEN

EN 14143:2013

Légzőkészülékek. Hordozható, regeneratív búvárkészülékek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14225-1:2017

Búvárruhák. 1. rész: Nedves ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14225-2:2017

Búvárruhák. 2. rész: Száraz ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14225-3:2017

Búvárruhák. 3. rész: Aktívan melegített vagy hűtött ruhák (rendszerek). Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14328:2005

Védőruházat. Motoros kések vágásai ellen védő kesztyűk és karvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14387:2004+A1:2008

Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14435:2004

Légzésvédők. Nyomólevegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak túlnyomással való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 14460:1999

Védőruházat autóversenyzők részére. Hő és láng elleni védelem. Teljesítmény-követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 14460:1999)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 14460:1999/A1:2002

21.4.2018

3. megjegyzés

 

 

EN ISO 14460:1999/AC:1999

 

 

 

CEN

EN 14529:2005

Légzésvédők. Túlnyomásos tüdőautomata befogadására tervezett, sűrített levegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak menekülési célra

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14593-1:2005

Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 1. rész: Készülék teljes álarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

CEN

EN 14594:2005

Légzésvédők. Állandó adagolású nyomólevegős légzésvédő készülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés

21.4.2018

 

 

 

EN 14594:2005/AC:2005

 

 

 

CEN

EN 14605:2005+A1:2009

Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyadékzáró (3. típus) vagy permetzáró (4. típus) kapcsolatokat tartalmazó ruházat teljesítménykövetelményei, beleértve a csak testrészeket védő darabokat (PB [3] és PB [4] típusok)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 14877:2002

Védőruházat szemcsés csiszolóanyagokat használó szemcseszórási műveletekhez (ISO 14877:2002)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 15027-1:2012

Merülőruhák. 1. rész: Állandóan viselt ruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-1:2012)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 15027-2:2012

Merülőruhák. 2. rész: Menekülőruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-2:2012)

21.4.2018

 

 

CEN

EN 15090:2012

Tűzoltólábbeli

21.4.2018

 

 

CEN

EN 15151-1:2012

Hegymászó felszerelések. Fékező eszközök. 1. rész: Kézi biztosítású fékező eszközök, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 15333-1:2008

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 1. rész: Tüdőautomatával vezérelt készülék

21.4.2018

 

 

 

EN 15333-1:2008/AC:2009

 

 

 

CEN

EN 15333-2:2009

Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 2. rész: Szabad áramlású készülék

21.4.2018

 

 

CEN

EN 15613:2008

Térd- és könyökvédők teremsportokhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN 16027:2011

Védőruházat. Védőkesztyűk labdarugókapusok részére

21.4.2018

 

 

CEN

EN 16350:2014

Védőkesztyűk. Elektrosztatikus tulajdonságok

21.4.2018

 

 

CEN

EN 16473:2014

Tűzoltó sisakok. Sisakok műszaki mentéshez

21.4.2018

 

 

CEN

EN 16716:2017

Hegymászó felszerelések. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 17249:2013

Biztonsági lábbeli láncfűrészvágással szembeni ellenállással (ISO 17249:2013)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 17249:2013/AC:2014

 

 

 

CEN

EN ISO 20345:2011

Személyi védőeszköz. Biztonsági lábbeli (ISO 20345:2011)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 20346:2014

Személyi védőeszköz. Védőlábbelik (ISO 20346:2014)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 20347:2012

Személyi védőeszköz. Munkalábbeli (ISO 20347:2012)

21.4.2018

 

 

CEN

EN ISO 20471:2013

Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények (ISO 20471:2013, Corrected version 2013-06-01)

21.4.2018

 

 

 

EN ISO 20471:2013/A1:2016

21.4.2018

3. megjegyzés

 

CEN

EN ISO 27065:2017

Védőruházat. Peszticideket alkalmazó és a növényvédőszerrel kezelt területre ismételten belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményei (ISO 27065:2017)

21.4.2018

 

 

0. megjegyzés:

Ez az a dátum, amelytől kezdődően a harmonizált szabványoknak vagy azok egy részének való megfelelés alapján vélelmezhető az uniós jogszabályok vonatkozó követelményeinek való megfelelőség.

1. megjegyzés:

A megfelelőségre vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja általában megegyezik az európai szabványügyi szervezet által meghatározott visszavonás időpontjával, azonban felhívjuk e szabványok használóinak a figyelmét arra, hogy bizonyos kivételes esetekben ez másképpen lehet.

2.1. megjegyzés:

Az új (vagy módosított) szabvány ugyanazzal az alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.2. megjegyzés:

Az új szabvány szélesebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a helyettesített szabvány esetében megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem.

2.3. megjegyzés:

Az új szabvány szűkebb alkalmazási körrel bír, mint a helyettesített szabvány. A meghatározott időpontban a (részben) helyettesített szabvány esetében a szabvány alkalmazási körébe eső termékekre vagy szolgáltatásokra megszűnik a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőségre vonatkozó vélelem. Azon termékek és szolgáltatások esetében azonban, amelyek továbbra is (a részben) helyettesített szabvány alkalmazási területéhez tartoznak, de nem tartoznak az új szabvány alkalmazási területéhez, a vonatkozó uniós jogszabályok alapvető vagy egyéb követelményeinek való megfelelőség vélelme nem változik.

3. megjegyzés:

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány EN CCCCC:YYYY, a korábbi módosításai, amennyiben van olyan, és az újak pedig idézett módosítások.

MEGJEGYZÉS:

A szabványok hozzáférhetőségével kapcsolatos bármilyen információ az európai szabványügyi szervezeteknél vagy a nemzeti szabványügyi testületeknél kérhető, ez utóbbiak listája az 1025/2012/EU rendelet (3) 27. cikkének megfelelően kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a CENELEC a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

A helyesbítésekre való hivatkozások („…/AC: YYYY”) csak a tájékoztatás céljából kerülnek közzétételre. A helyesbítés eltávolítja a nyomtatási, nyelvi vagy hasonló hibákat a szabvány szövegéből, és egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány egy vagy több nyelvi változatára is vonatkozhat (angol, francia és/vagy német).

A hivatkozások közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy a szabványok az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhetők.

Az Európai Bizottság biztosítja ennek a listának a frissítését.

Az összehangolt szabványokról és más európai szabványokról további információk az interneten:

http://ec.europa.eu/growth/single-market/european-standards/harmonised-standards/index_en.htm


(1)  HL L 81., 2016.3.31., 51. o.

(2)  ESzSz:

CEN: Rue de la Science 23, 1040 Brussels, BELGIUM. Tel.: +32 25500811; Fax: +32 25500819 (http://www.cen.eu)

CENELEC: Rue de la Science 23, 1040 Brussels, BELGIUM. Telefon: +32 25500811; Fax: +32 25500819 (http://www.cenelec.eu)

ETSI: 650, route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, France. Tel.: +33 492944200; Fax: +33 493654716, (http://www.etsi.eu)

(3)  HL C 338., 2014.9.27., 31. o.


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/65


Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. szeptember 21-i ülésen megfogalmazott véleménye az M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport ügyre vonatkozó határozattervezetről

Előadó: Észtország

(2018/C 113/05)

Összefonódás

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (3) bekezdésének értelmében uniós léptékű.

Az érintett piacok

3.

A tanácsadó bizottság egyetért az érintett termék- és földrajzi piacoknak a határozattervezetben szereplő, Bizottság általi meghatározásával.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság azon következtetésével, miszerint:

4.1.

a vasúti járművekben használatos pneumatikus surlódó fékrendszer a többi féktípusoktól és a hidraulikus fékektől elkülönülő, eltérő termékpiacot képez;

4.2.

elkülönülő piacai vannak egyrészt a vasúti járművekben használatos komplett pneumatikus surlódó fékrendszereknek, másrészt azok alrendszereinek (mechanikus fékek, fék kezelőszervek és levegőellátóegységek);

4.3.

a vasúti járművek fékbetétei vonatkozásában elkülönülő piacok vannak i. az organikus betétek, ii. a szinterelt betétek, iii. az organikus féktuskók/fékpofák és iv. a szinterelt féktuskók/fékpofák tekintetében;

4.4.

a féktárcsák a fékbetétektől elkülönülő piacot képeznek;

4.5.

az áramszedők és az áramszedők csúszóbetétei egymástól elkülönülő, eltérő piacokat képeznek; valamint

4.6.

a vasúti járműberendezések valamennyi érintett piacának földrajzi hatálya az EGT egészére terjed ki, azonban az energiamérők és adatrögzítők piacainak pontos földrajzi hatályának kérdését nyitva lehet hagyni.

A verseny értékelése

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a vasúti járműberendezések piacait helyénvaló az eredetiberendezés-gyártók szintjén elemezni, kivéve azon alkotóelemek tekintetében, amelyek rendszeres cserét tesznek szükségessé (pl. fékbetétek és féktárcsák), amelyek vonatkozásában a független utópiaci szegmens szintjének külön elemzése indokolt.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a javasolt összefonódás – ahogy azt a bejelentő felek eredetileg javasolták – valószínűsíthetően jelentősen akadályozná a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén különösen annak következtében, hogy erőfölényt hozna létre az alábbiak tekintetében:

6.1.

szinterelt tárcsafékbetétek az EGT független utópiaci szegmensében; valamint

6.2.

szinterelt féktuskók/fékpofák az EGT független utópiaci szegmensében.

7.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a javasolt tranzakció nem akadályozná jelentősen a hatékony versenyt a tervezett ügylet által érintett bármely másik piac tekintetében.

Kötelezettségvállalások

8.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások elégségesek a tervezett összefonódással kapcsolatos versenyjogi aggályok eloszlatására az alábbiak tekintetében:

8.1.

szinterelt tárcsafékbetétek az EGT független utópiaci szegmensében; valamint

8.2.

szinterelt féktuskók/fékpofák az EGT független utópiaci szegmensében;

A belső piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőség

9.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy – a kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése esetén – a tervezett ügylet valószínűleg nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban a tervezett ügyletetet a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/67


A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Ügyszám: M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport

(2018/C 113/06)

1.

2016. április 4-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Westinghouse Air Brake Technologies Corporation (a továbbiakban: Wabtec) által tervezett összefonódásról (a továbbiakban: tervezett ügylet), mely szerint e vállalkozás kizárólagos irányítást kíván szerezni a Faiveley Transport S.A. (a továbbiakban: Faiveley) felett. A Wabtecre a továbbiakban bejelentő félként, a Wabtecra és a Faiveley-re a továbbiakban együttesen felekként történik utalás.

2.

2016. május 12-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el, amelyben arra a megállapításra jutott, hogy az ügylet a teljes pneumatikus fékrendszerek és alrendszereinek (forgóvázfékek és pneumatikus fékek kezelőrendszerei), áramszedők, féktárcsák és fékbetétek piacai tekintetében komoly aggályokat vet fel a belső piaccal és az EGT–megállapodással való összeegyeztethetősége tekintetében.

3.

2016. június 17-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdése alapján a bejelentő fél egyetértésével 20 nappal meghosszabbította a tervezett ügylet felülvizsgálatának második szakaszára rendelkezésre álló határidőt.

4.

2016. július 8-án az előbbiekben említett határidőt a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (4) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének (3) 9. cikkével összhangban felfüggesztette. A felfüggesztés 2016. július 13-án szűnt meg.

5.

2016. július 25-én a bejelentő fél kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: első kötelezettségvállalások) nyújtott be a Bizottsághoz, a Bizottság pedig piaci tesztet hajtott végre annak értékelésére, hogy az első kötelezettségvállalások megfelelőek-e a felülvizsgálat második szakaszában fenntartott versenyjogi aggályok eloszlatására a zsugorított (szinterezett) fékbetétek és féktuskók gyártása és forgalmazása tekintetében a független utópiaci szegmensben az EGT-ben.

6.

2016. augusztus 16-án a bejelentő fél felülvizsgált kötelezettségvállalásokat nyújtott be a Bizottsághoz (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások), miután az első kötelezettségvállalásokra és a piaci teszt eredményeire vonatkozóan visszajelzést kapott a Bizottságtól.

7.

Érintett harmadik személy nem kért meghallgatást a jelen ügyben.

8.

A Bizottság nem tett közzé az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogásközlést. Ugyanezen rendelet 14. cikkével összhangban nem került sor hivatalos szóbeli meghallgatásra.

9.

A határozattervezet a tervezett ügyletet – amennyiben a bejelentő fél eleget tesz a határozattervezethez csatolt feltételek és kötelezettségek formájában meghatározott végleges kötelezettségvállalásoknak – a belső piaccal és az EGT–megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

10.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

11.

Nem érkezett hozzám az eljárásra vonatkozó kérelem vagy panasz, így összességében véve úgy ítélem meg, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2016. szeptember 22.

Joos STRAGIER


(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikke alapján (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat).

(2)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(3)  A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete).


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/68


A Bizottság határozatának összefoglalója

(2016. október 4.)

egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: M.7801 – Wabtec/Faiveley Transport)

(az értesítés a C(2016) 6325. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 113/07)

2016. október 4-én a Bizottság – a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)  (1) és különösen az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján – határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I.   A FELEK

1.

A Westinghouse Air Brake Technologies Corporation (a továbbiakban: Wabtec) egy, az Egyesült Államokbeli székhelyű nemzetközi vállalkozás, amely vasúti berendezések gyártásával és szállításával foglalkozik, valamint a vasúti ágazat részére nyújt szolgáltatásokat. Az amerikai kontinensen piacvezető.

2.

A Faiveley Transport S.A. (a továbbiakban: Faiveley) francia székhelyű vállalkozás, amely a vasúti ágazat számára gyárt és szállít integrált rendszereket és szolgáltatásokat. Tevékenységei az európai piacra koncentrálódnak.

3.

A Wabtecre a továbbiakban bejelentő félként, a Wabtecre és a Faiveley-re a továbbiakban együttesen felekként történik utalás.

II.   AZ ÜGYLET

4.

Az ügylet során a Wabtec az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében részvények vásárlása útján kizárólagos közvetett irányítást szerzett a Faiveley egésze felett (a továbbiakban: ügylet).

III.   UNIÓS LÉPTÉK

5.

Az együttes felek összevont teljes világméretű forgalma több mint 2 500 millió EUR (2) (a Wabtec-é 2 292 millió EUR, a Faiveley-é 1 048 millió EUR). Az érintett vállalkozások összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban pedig az érintett vállalkozások mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió EUR-t. Az érintett vállalkozások mindegyikének a teljes uniós szintű forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t (a Wabtec-é […] millió EUR; a Faiveley-é […] millió EUR), de a teljes uniós szintű forgalmuk több mint kétharmadát nem egy és ugyanazon tagállamban érik el.

6.

Tehát az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (3) bekezdése alapján az összefonódás uniós léptékű.

IV.   ELJÁRÁS

7.

2016. április 4-én a Bizottság megkapta az üggyel kapcsolatos bejelentést.

8.

2016. május 12-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az eljárás megindításáról határozott.

9.

2016. június 17-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján határozatot hozott, amelyben a végső határozat meghozatalának határidejét a bejelentő fél egyetértésével 20 nappal meghosszabbította.

10.

2016. július 8-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 802/2004/EK bizottsági végrehajtási rendeletének (3) 9. cikkével összhangban felfüggesztették a végső határozat meghozatalának határidejét. A felfüggesztés 2016. július 13-án szűnt meg.

11.

2016. július 25-én a bejelentő fél kötelezettségvállalásokat nyújtott be a Bizottsághoz (a továbbiakban: az első kötelezettségvállalások).

12.

2016. július 25-én a Bizottság piaci tesztet hajtott végre annak értékelésére, hogy az első kötelezettségvállalások megfelelnek-e a Bizottság által meghatározott versenyjogi aggályok eloszlatására.

13.

2016. augusztus 16-án a bejelentő fél felülvizsgált kötelezettségvállalásokat nyújtott be a Bizottsághoz (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások).

V.   ÉRINTETT TERMÉKPIACOK  (4)

a)   Eredeti berendezések piaca és független utópiac

14.

A vasúti ágazatban a kereskedés többnyire két szinten zajlik: i. az eredetiberendezés-gyártók (OEM-ek) részére történő értékesítés – beleértve a vasútijármű-gyártókat és az alrendszer-gyártókat egyaránt –, valamint ii. a független utópiacon (IAM) a vasúttársaságok részére történő értékesítés szintjén.

15.

Egy korábbi ügy (5) megállapításaival összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a független utópiac nagy mértékben az eredetiberendezés-gyártók piacát követi és képezi le, helyénvaló a vasúti rendszerek és alrendszerek piacát az eredetiberendezés-gyártók szintjén vizsgálni. A vonat élettartama során rendszeres cserére szoruló alkotóelemek (például súrlódó anyagok és féktárcsák) esetében azonban a Bizottság a független utópiaci szintet külön értékelte.

b)   Pneumatikus súrlódásos fékrendszerek és alrendszereik

16.

A vonatok lassítására vagy megállítására számos különböző technikai megoldás létezik, mint például a súrlódásos fékek, mágneses sínfékek és dinamikus fékek. Az ügylet vizsgálatának szempontjából csak a súrlódásos fékek számítanak.

17.

Egy korábbi ügy (6) megállapításaival összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vasúti járművek teljes súrlódásos fékrendszereinek gyártása és szállítása (szemben az egyéb féktípusokkal) külön piacnak számít, és hogy különbséget kell tenni a pneumatikus és a hidraulikus fékrendszerek között.

18.

A Bizottság továbbá azt is megállapította, hogy a teljes súrlódásos fékrendszerek piacát valószínűleg legalább az elektronikus vezérlésű (elektro-pneumatikus) és a nem elektronikus vezérlésű rendszerekre fel kell osztani, és nem zárható ki az sem, hogy a szóban forgó vasúti járművektől (pl. nagysebességű, regionális, földalatti stb.) függően további megkülönböztetésre lesz szükség. A Bizottság azonban ezzel a kérdéssel kapcsolatban semmilyen megállapítást nem tett, mivel a versenyjogi értékelés eredménye minden alternatíva esetében azonos volt.

19.

A Bizottság ezenkívül arra a következtetésre jutott, hogy a pneumatikus súrlódásos fékrendszerek alrendszereinek külön piaca van, úgy is mint: i. forgóvázfékek, ii. fékberendezések és iii. levegőellátó egységek. A Bizottság továbbá azt is megjegyezte, hogy a fékberendezések esetében hasonló megfontolásokat kell alkalmazni az elektronikus és nem elektronikus fékberendezéseknél, mint a teljes pneumatikus súrlódásos fékrendszereknél. A forgóvázfékek, tárcsafékek (7) és futófelületi fékek (8) valószínűleg különálló piacokat alkotnak. A Bizottság azonban nem tett megállapítást a termékpiac pontos meghatározásáról, mivel a versenyjogi értékelés eredménye minden alternatíva esetében azonos volt.

c)   Áramszedők és csúszóbetétek

20.

Az áramszedő az a berendezés, amely a felsővezetékből (munkavezetékből) áramot továbbít a vasúti járműnek (9). Az áramszedőfej felső részén csúszóbetét található, amely a munkavezetékkel való tényleges érintkezést biztosítja.

21.

A Bizottság megállapította, hogy az érintett piac vagy az összes vasútijármű-típusra vonatkozó áramszedő gyártása és szállítása, vagy hogy a piacot a szóban forgó vasútijármű-típus szerint kell szegmentálni. A piacvizsgálat annak jeleit mutatta, hogy különösen a nagysebességű vonatok áramszedői alkothatnak eltérő piacot (szemben például a fővonalon közlekedő és regionális motorvonatokkal). A Bizottság azonban ezzel a kérdéssel kapcsolatban semmilyen megállapítást nem tett, mivel a versenyjogi értékelés eredménye minden alternatíva esetében azonos volt.

22.

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a csúszóbetéteknek külön piaca van.

d)   Súrlódó anyagok

23.

A súrlódásos fékrendszerek úgy lassítják vagy állítják meg a vonatot, hogy a mozgási energiát hőenergiává alakítják át. Az ilyen fékrendszerek lényeges részét alkotják a súrlódó anyagok, amelyek a féktárcsához vagy futófelülethez préselve az energiaforma átalakításához szükséges súrlódást biztosítják.

24.

A vasúti alkalmazásokra szánt súrlódó anyagok elsősorban kétféle összetételűek lehetnek: organikus és szinterezett (10). Formájuk is általában kétféle lehet: (a féktárcsához szorított) súrlódóbetétek tárcsafékhez és (a közvetlenül a kerék futófelületéhez szorított) fékpofák/féktuskók futófelület-fékhez.

25.

A Bizottság megállapította, hogy i. az organikus fékbetéteknek; ii. a szinterezett fékbetéteknek; iii. az organikus féktuskóknak; és iv. a szinterezett féktuskóknak eltérő termékpiacuk van. E piacok mindegyikét tovább kell szegmentálni az eredeti berendezések piacára és a független utópiacokra. A Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a szinterezett fékbetétek piacát tovább kell-e bontani a merev és rugalmas saruk, valamint a korongok és saruk piacára.

e)   Féktárcsák

26.

A féktárcsa a mechanikus forgóvázfék alkotóeleme. A fékbetét a féktárcsához nyomódik, aminek során a mozgási energia hőenergiává alakul át, és így lassítja le vagy állítja meg a vonatot.

27.

A Bizottság megállapította, hogy a féktárcsáknak külön piacuk van. A piacot tovább kell bontani az eredeti berendezések piacára és a független utópiacokra.

VI.   AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI PIACOK

28.

A Bizottság megállapította, hogy az ügyletben érintett valamennyi termék érintett földrajzi piaca az EGT területére terjed ki.

VII.   ÉRTÉKELÉS

a)   A hatékony verseny jelentős akadályozása

29.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet a hatékony versenyt jelentősen akadályozná a következő termékek piacán:

i.

szinterezett fékbetétek független utópiaca

ii.

szinterezett féktuskók független utópiaca

30.

Az ügylet ezeken a piacokon a következő főbb okokból akadályozná jelentősen a hatékony versenyt.

31.

Először is az együttes felek összevont piaci részesedése magas lenne: [60–70] % a szinterezett fékbetétek esetében, [10–20] százalékpontos növekedéssel, és [90–100] % a féktuskók esetében, [0–5] százalékpontos növekedéssel. A fennmaradó versenytársak kevesen vannak – gyakorlatilag csak a Federal Mogul és a Knorr-Bremse –, és jóval kisebbek is. A Knorr-Bremse eladásai ráadásul részben a Wabtec által a Knorr-Bremse részére értékesített szinterezett anyagokból származnak.

32.

Másodszor az együttes felek egymás közeli versenytársai. Gyakran ugyanazon vasúti járműpark elismert beszállítói, és keményen versenyeznek egymással a nagyprojektekért. Az együttes felek például a közelmúltban több fordulóban is egyre csökkenő árakat adtak meg, amikor egymás ellen licitáltak az SNCF francia vasúttársaság által szervezett, a TGV-járműpark szinterezett fékbetéteinek szállítására irányuló ajánlattételi eljárásban.

33.

Harmadszor, az organikus súrlódó anyagok szállítói nem korlátozzák jelentős mértékben a szinterezett anyagok szállítóit. A szinterezett és az organikus súrlódó anyagok közötti váltás ritka, és technikai szempontból is problémás.

34.

Negyedszer, a piacra lépés korlátai jelentősek. A szinterezett súrlódó anyagok fejlesztése komoly beruházást igényel, és mivel ezek a termékek a vonatok kiemelten fontos biztonsági berendezéseinek számítanak, igen szigorú szabályozási követelményeknek kell megfelelniük. Nem tűnik valószínűnek, hogy az ügyletet követően új versenytársak lépnének a piacra.

35.

Ötödször, számos piaci szereplő – beleértve a vasúttársaságokat, vasútijármű-gyártókat, súrlódó anyagokkal kapcsolatos versenytársakat és a fékrendszerekkel kapcsolatos versenytársakat – adott hangot aggályainak. Azt állították, hogy az ügylet következtében ezeken a piacokon csökkenne a verseny, és emelkednének az árak.

b)   A hatékony verseny jelentős akadályozásának hiánya

Teljes súrlódásos fékrendszerek

36.

Az együttes felek tevékenysége a teljes súrlódásos fékrendszerek terén csak akkor van átfedésben egymással, ha a tehervagonok/(nem elektro-) pneumatikus súrlódásos rendszerek potenciális szegmensét is vizsgáljuk. Az együttes piaci részesedés 20 % alatt marad, és ezért az ügylet következtében nem alakulnak ki érintett piacok.

37.

A személyszállítási alkalmazásokat illetően az EGT-ben a kereslet olyan elektro-pneumatikus fékrendszerekre irányul, amelyek valamennyi személyszállítási vasútijármű-projektben de facto szabványként működnek. Az együttes felek tevékenysége az ilyen fékrendszerek esetében az EGT területén nem fedi egymást, mivel a Wabtec-nek nincs az EGT-ben előírt elektronikus fékvezérlő rendszere, ezért a kínálatában sem szerepel ilyen termék (11).

38.

A Bizottság a vizsgálat első szakaszában ezzel együtt aggályainak adott hangot amiatt, hogy a Wabtec a teljes (elektro-) pneumatikus súrlódó fékrendszerek terén potenciálisan beléphet egy olyan piacra, amelyen jelenleg a Knorr-Bremse egyértelműen piacvezető (a piaci részesedés legalább [70–80] %-ával) és a Faiveley az egyetlen versenytársa. A Wabtec két elektronikus fékvezérlő-rendszert fejlesztett ki – […] és […] –, és arra is volt bizonyíték, hogy a Wabtec korábban már megpróbálta ezeket az EGT területén forgalmazni. A vizsgálat II. szakasza után azonban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy aggályai nem voltak teljes mértékben megalapozottak, és hogy az előírt jogi követelmény alapján nem volt megállapítható a hatékony verseny jelentős akadályozása. Ennek főként a következő okai voltak.

39.

Először is a Wabtec […] terméke műszaki és kereskedelmi szempontból egyaránt alkalmatlan lenne az EGT-piacra. A terméket egy amerikai vezetésű projekt keretében fejlesztették ki, és nem vették figyelembe az EGT-piacra vonatkozó műszaki követelményeket, ráadásul a termék a versenytársak termékeihez képest is túl […] volt. A Wabtec belső dokumentumai is azt mutatták, hogy maga a Wabtec sem bízott a termékben.

40.

Másodsorban bár a […] műszaki és kereskedelmi szempontból valószínűleg inkább azokkal a termékekkel van azonos szinten, amelyeket a versenytársak jelenleg az EGT-ben értékesítenek, még mindig a termékfejlesztés korai szakaszában tart, és elkészüléséhez jelentős további tervezési erőfeszítésekre lesz szükség.

41.

Harmadszor, szemben a Bizottságnak az I. szakaszban tett megállapításaival, a műszaki innováció a piacon dinamikus, és nem csupán járulékos. A vizsgálat II. szakaszában a Faiveley a Bizottság tudomására hozta, hogy új fékvezérlő termékét 2016-ban vezeti be. A termék műszaki és kereskedelmi szempontból egyaránt sokkal előrehaladottabb, mint a Faiveley jelenlegi termékei. A Bizottság megállapította, hogy ez a fejlemény a Wabtec számára még inkább megnehezítené a piacra lépést, hiszen nem csupán a piacon jelenleg tapasztalható színvonalat kellene elérnie, hanem a meglévő versenytársak új fejlesztéseit is. Valószínűsíthető például, hogy a […] elavult lesz, és jelentős új tervezést igényelne, amivel piacra lépése egyre bizonytalanabbá válik, és mindenképpen a vártnál későbbre tevődik.

42.

Negyedszer, az alrendszerek szállítói versenykényszert gyakorolnak. Bár ezek a szállítók nem kínálnak teljes súrlódásos fékrendszereket, sok vasútijármű-gyártó képes integrálni az alrendszereket a teljes súrlódásos fékrendszerekbe, és ezt már korábban is tárgyalási eszközként használták fel.

43.

Ötödször, bár egyes piaci szereplők aggályaikat fejezték ki a teljes súrlódásos fékrendszereket illetően, mások inkább úgy vélik, hogy az ügylet kedvező hatású lehet, mivel annak köszönhetően a Faiveley keményebben versenyezhet az egyértelműen piacvezető Knorr-Bremsével.

Súrlódásos fékek alrendszerei

44.

A Bizottság megállapította, hogy az ügylet a súrlódásos fékek alrendszereivel kapcsolatban nem ad okot versenyjogi aggályokra.

45.

Ami a mechanikai forgóvázfékeket illeti, az együttes felek tevékenysége átfedésben van egymással a tárcsafékek szállítása terén, ahol összevont piaci részesedésük mintegy [30–40] %. A többi nagyobb versenytárs – a Knorr-Bremse és a Dako – azonban még így is erősen tartja magát. A vasútijármű-gyártók nagy része szintén úgy vélte, hogy még az ügylet után is rendelkezne elegendő alternatívával.

46.

A fékvezérlőket illetően a Bizottság megállapította, hogy ugyanazok a megfontolások vonatkoznak rájuk, mint a teljes (elektro-) pneumatikus súrlódófék-rendszerekre.

47.

A levegőellátási rendszerek tekintetében az együttes felek tevékenysége nem fedi egymást az EGT-ben, mivel a Wabtec jelenleg nem kínál ilyen rendszereket. A Bizottság arra sem talált bizonyítékot, hogy a Wabtec potenciálisan beléphetne erre a piacra.

Áramszedők és csúszóbetétek

48.

Az áramszedők terén az együttes felek összevont piaci részesedése eléri a [30–40] %-ot, ha az összes vasútijármű-típust együttesen vizsgáljuk. Néhány lehetséges alszegmens esetében a piaci részesedés magasabb lenne, például a nagysebességű vonatoknál [40–50] %, a mozdonyoknál pedig [60–70] %. Mindazonáltal a következő főbb okok miatt a Bizottság azt állapította meg, hogy az ügylet az áramszedők terén nem ad okot versenyjogi aggályokra.

49.

Először is a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a piaci részesedés önmagában nem írja le teljes egészében a piaci szereplők helyzetét. Ennek oka egyebek mellett az, hogy egy adott évben kevés ajánlattételi eljárásra kerül sor (különösen a nagysebességű vonatoknál), valamint a piaci részesedés ebből eredő változékonysága. Ezenkívül az értékesítési volumen és ezáltal a piaci részesedés nagyrészt nem az áramszedő gyártóján múlik, hanem azon vasúti platform sikerességén (sorozatban értékesített, szabványosított vonatok, jellemző például a mozdonyokra), amelyen az áramszedőket beszerelik.

50.

Másodszor, az együttes felek nem tűnnek túl közeli versenytársnak, és az ajánlattételi eljárások többségén nem is találkoznak. Az áramszedők piacán eltérő típusú vasúti járművek terén erősek; a Faiveley a nagysebességű vonatokra összpontosít, míg a Wabtec például a fővonalon közlekedő vonatok piacán erősebb.

51.

Harmadszor, több versenytárs is meg fog maradni (mint például a Schunk, a Contact, a Richard, az EC Engineering és a Sécheron). Még a kisebb versenytársak is motiváltnak és képesnek tűnnek arra, hogy továbbfejlesszék termékeiket, és így növeljék jelenlétüket a különböző potenciális szegmensekben.

52.

Negyedszer, a vasútijármű-gyártók láthatóan jelentős szerepet játszanak az áramszedők terén: Már korábban is együttműködtek az áramszedő-beszállítókkal az új vonatok áramszedőinek fejlesztésében, és sokan jelezték, hogy szükség esetén saját gyártásba is kezdhetnek vagy szponzorálhatják az áramszedő-beszállítókat. Általánosságban úgy tűnik, hogy a vasútijármű-gyártóknak van vásárlóereje.

53.

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a csúszóbetétek nem okoznának horizontális átfedéseket, mivel a Faiveley nem gyárt ilyen termékeket. A Bizottság azt is megállapította, hogy az ügylet nem ad okot vertikális aggályokra. Ez főként annak tulajdonítható, hogy i. a csúszóbetétek piacán a Wabtec részesedése viszonylag alacsony, [10–20] % körüli, ami nem utal az inputkizárásra irányuló képességére, továbbá ii. az együttes felek a csúszóbetét iránti keresletük [50–60] %-át már eleve a Wabtec-től szerzik be. Számos jelentős beszállító maradna meg a piacon, mint például a Schunk, továbbá több, saját áramszedő-gyártást nem folytató független beszállító (mind például a Morgan és a Mersen).

A súrlódó anyagok által létrehozott vertikális kapcsolatok

54.

Az ügylet következtében vertikális kapcsolatok alakulnak ki i. a súrlódó anyagok beszállítói kínálata (eredetiberendezés-gyártás), valamint ii. a fékrendszerek (és a forgóvázfékek) értékesítési kínálata terén. A következő okok miatt a Bizottság megállapította, hogy e vertikális kapcsolatok nem járnak a hatékony verseny jelentős akadályozásával.

55.

Ami az inputkizárást illeti, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás nem lenne képes a kizárásra, és semmi nem is ösztönözné arra, és hogy ez az inputkizárás valószínűleg nem gyakorolna jelentős káros hatást a versenyre az értékesítési piacokon.

56.

Az összefonódással létrejött vállalkozás különösen az értékesítési piacon nem lenne képes a versenytársak kizárására, mivel a legfontosabb versenytársa – amely a kizárás által érintett egyetlen versenytársa –, a Knorr-Bremse rendelkezik súrlódóanyag-gyártó kapacitással (az ICER nevű közös vállalkozásán keresztül), és növelni is tudná a termelést. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Knorr-Bremse olyan megállapodást kötött a Wabtec-kel, amely szerint […], ami lehetővé teszi a Knorr-Bremse számára, hogy saját termelését fejlessze.

57.

A Bizottság továbbá azt is megállapította, hogy az összefonódással létrejött vállalkozásnak nem állna érdekében az inputkizárásban részt venni, mivel valószínűleg nem lenne képes növelni az értékesítési piacon történő eladásait ahhoz, hogy ellensúlyozza a beszerzési piacon kiesett nyereséget.

58.

Végezetül a végleges kötelezettségvállalások – amelyek célja, hogy eloszlassák a horizontális versenyjogi aggályokat a szinterezett súrlódó anyagok piacával kapcsolatban – szintén biztosítanak egy esetleges alternatív kínálati forrást az értékesítési versenytársaknak.

59.

Ami az ügyfelek kizárását illeti, ami elsősorban a szerves súrlódó anyagokra vonatkozna, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódással létrejött vállalkozás nem lenne képes a kizárásra, és semmi nem is ösztönözné arra, és hogy az ügyfelek kizárása valószínűleg nem gyakorolna jelentős káros hatást a versenyre az értékesítési piacokon.

60.

Az összefonódással létrejött vállalkozás különösen azért nem lenne képes az ügyfelek kizárására, mert az együttes felek nem az OEM súrlódóanyag-beszállítók legfontosabb ügyfelei (a legfontosabb ügyfél összességében a Knorr-Bremse az értékesítési piac mintegy [70–80] %-ával). Ezenkívül a súrlódó anyagok akár 95 %-át is a független utópiacon, és nem pedig az eredeti berendezések piacán értékesítik. Mivel a független utópiacon zajló értékesítés nem tűnik az eredetiberendezés-gyártói értékesítéstől teljes függetlennek, az összefonódással létrejött vállalkozás beszállítói, mint például a Federal Mogul, a továbbiakban is értékesíthetnének a független utópiacon, ami a teljes piac túlnyomó többségét alkotja. Az organikus anyagok esetében a kettős beszerzés szintén gyakrabban fordul elő, és egyszerűbb is, mint a szinterezett anyagok esetében. Ezért az ügyfelek a kizárási stratégiákat kettős beszerzéssel tudják ellensúlyozni.

61.

A Bizottság továbbá azt is megállapította, hogy az összefonódással létrejött vállalkozásnak nem állna érdekében az ügyfélkizárásban részt venni, és valószínűleg sem a beszerzési piacon (a Federal Mogul markáns jelenléte és az organikus súrlódó anyagokat beszállító egyéb vállalkozások jelenléte miatt), sem az értékesítési piacon (többek között a Knorr-Bremse erős pozíciója miatt) nem tudna jelentős hasznot húzni az ilyen magatartásból.

Féktárcsák

62.

Az együttes felek tevékenysége a féktárcsáknak a független utópiacra történő beszállítása terén az EGT-ben átfedésben van egymással. A Bizottság azonban megállapította, hogy az átfedés nem jár a hatékony verseny jelentős akadályozásával.

63.

Különösen igaz, hogy az együttes felek összevont piaci részesedése továbbra is mérsékelt ([30–40] %), és több alternatív versenytárs is megmarad a piacon, mint például az Ibre és a Kovis. A vasúttársaságok többsége szintén azt jelezte, hogy az ügylet után is lennének megfelelő alternatív beszállítói.

VIII.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

a)   A végleges kötelezettségvállalások ismertetése

64.

Az előbbiekben említett, a szinterezett súrlódásos fékbetétek és féktuskók/fékpofák EGT-beli piacával kapcsolatos versenyjogi aggályokra válaszolva a bejelentő fél 2016. augusztus 16-án nyújtotta be a végleges kötelezettségvállalásokat. A végleges kötelezettségvállalások a Bizottság által az első kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban végzett piaci teszt eredményeit figyelembe vevő módosításokat tartalmaztak.

65.

A végleges kötelezettségvállalásokban a bejelentő fél a Faiveley teljes súrlódóanyag-üzletágának (Faiveley Transport Gennevilliers, a továbbiakban: FTG) egy megfelelő vevő részére történő elidegenítésére tesz javaslatot (a továbbiakban: elidegenítendő vállalkozás). Az FTG a korábbi Carbon Lorraine nevű vállalat, amelyet a Faiveley 2008-ban vásárolt meg.

66.

Az elidegenítendő vállalkozás magában foglalja az FTG összes tárgyi és immateriális eszközét, valamint teljes személyzetét. A jelenleg a Faiveley egyéb leányvállalatain keresztül bonyolított értékesítési kapcsolatok átkerülnek az FTG-hez, és egy átmeneti időszakon keresztül az összefonódással létrejött vállalkozás a jelenleg az FTG által gyártott súrlódó anyagokra irányuló vevői megrendeléseket az elidegenítendő vállalkozáshoz továbbítja. Az összefonódással létrejött vállalkozás továbbá az elidegenítendő vállalkozásnak fogja alvállalkozásba adni a TGV-fékbetétek beszállított mennyiségének azt a részét, amelyet a Wabtec az SNCF-nek szállít, miután a közelmúltban nyert a Faiveley ellen egy ajánlattételi eljárásban (az SNCF-fel kötendő megállapodástól függően).

67.

A bejelentő fél továbbá kötelezettséget vállal a következők biztosítására: i. a vevő választása szerint a vevő előre rögzített maximáláron veheti meg az FTG vállalatcsoporton belüli adósságát; ii. az adásvételi szerződés tartalmaz egy ösztönző rendszert, amely arra irányul, hogy ösztönözze a vevőt az elidegenítendő vállalkozásba történő beruházásra; valamint iii. a vevőnek lehetősége nyílik arra, hogy nemzetközi viszonylatban értékesítsen a vasútipari ügyfelek részére.

b)   A végleges kötelezettségvállalások értékelése

68.

A Bizottság megállapította, hogy a végleges kötelezettségvállalások megfelelnek és alkalmasak a Bizottság által megállapított versenyjogi aggályok eloszlatására. A kötelezettségvállalások különösen az együttes felek között a szinterezett fékbetétek és féktuskók/fékpofák szállítása terén fennálló összes átfedést szüntetik meg.

69.

A végleges kötelezettségvállalások megfelelő intézkedéseket tartalmaznak, amelyek figyelembe veszik az első kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos piaci teszt során kapott visszajelzéseket. Nevezetesen olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek célja, hogy i. javítsák az elidegenítendő vállalkozás tőkestruktúráját azáltal, hogy a vevőre kedvező feltételek mellett ruházzák át a jelenleg az FTG-nek a Faiveley-vel szemben fennálló, vállalatcsoporton belüli tartozását, ii. megfelelően ösztönözzék a vevőt arra, hogy beruházzon az elidegenítendő vállalkozásba, és iii. előírják, hogy az elidegenítendő vállalkozást olyasvalaki vegye meg, aki a nemzetközi vasúti ügyfelekhez megfelelő hozzáféréssel rendelkezik.

70.

Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy az elidegenítendő vállalkozás a Faiveley-vel történő vertikális integrációját megelőzően a szinterezett súrlódó anyagok piacán életképes versenytárs volt. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy az elidegenítendő vállalkozás a vertikális integráció nélkül is életképes önálló vállalkozás lehet, és az ügyletet követően is ugyanolyan szintű versenykényszert fog gyakorolni a szinterezett súrlódó anyagok piacán.

71.

Határozattervezetében a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szinterezett fékbetétek vagy féktuskók/fékpofák gyártása és szállítása terén a bejelentő fél által a végleges kötelezettségvállalásokban módosított ügylet nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

IX.   KÖVETKEZTETÉS ÉS JAVASLAT

72.

A tervezet megállapítja, hogy a végleges kötelezettségvállalások teljes mértékű betartása esetén a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon, sem annak egy jelentős részén. Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkével és az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleménnyel (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.) összhangban számított forgalom.

(3)  A Bizottság 802/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (2004. április 7.) (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

(4)  Az ebben a részben ismertetett piacokon túl az együttes felek tevékenysége átfedésben van egymással i. a vasúti ajtókat, ii. a fogyasztásmérőket és iii. az eseményrögzítőket illetően. Azonban az együttes felek összevont piaci részesedése a vasúti ajtók és a fogyasztásmérők tekintetében az EGT területén 20 % alatt marad, így nem érint más piacokat. Az eseményrögzítőket illetően az együttes felek összevont piaci részesedése egy piacelhatárolási alternatíva szerint el fogja érni a [20–30] %-ot, de a piaci részesedés növekedése csupán [0–5] százalékpont marad. Ezért ebben az értesítésben nem esik több szó az említett piacokról.

(5)  M.7538 – Knorr-Bremse/Vossloh, 36. pont.

(6)  M.7538 – Knorr-Bremse/Vossloh, 48. pont. Ez a kérdés végül nyitva maradt a határozatban.

(7)  A tárcsafék féktárcsából és féknyeregből áll, amely jellemzően fékhengert, fékrudazatot és hézagállítót foglal magában. A tárcsafék a fékezés során a súrlódó anyagot (azaz a fékbetétet) a féktárcsához szorítja, amelyet vagy a forgóváz tengelyére vagy a kerékre szereltek fel.

(8)  A futófelületi fék jellemzően fékhengerből, fékrudazatból, hézagállítóból és fékpofa-tartóból áll. A futófelületi fék a fékezés során a súrlódó anyagot (amelyet fékpofának vagy féktuskónak hívnak) közvetlenül a kerék futófelületéhez szorítja.

(9)  Bizonyos alkalmazásoknál – jellemzően a földalatti vasutak esetén – eltérő műszaki megoldásra van szükség, mint például a harmadik sínszálhoz csatlakozó áramszedő papucs. Az ügylet csupán a felsővezeték-áramszedőkre vonatkozik.

(10)  Régebben az öntöttvasat is széles körben használták, de azt ma már szinterezett és organikus anyagokkal helyettesítik, többek között a zajszint-szabályozás miatt.

(11)  A Wabtec az EGT-n kívül, például az USA-ban kínál elektronikus fékvezérlőket. A szabályozási követelmények és a vevői elvárások azonban az EGT-ben jelentősen eltérnek, és szigorúbbak is.


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/75


Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. január 8-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.8306 – Qualcomm/NXP Semiconductors ügyre vonatkozó határozattervezetről

Előadó: Szlovákia

(2018/C 113/08)

Összefonódás

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2014. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében uniós léptékű.

A piac meghatározása

3.

A tanácsadó bizottság egyetért az érintett termék- és földrajzi piacoknak a határozattervezetben szereplő, Bizottság általi meghatározásával.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy az alábbi termékpiacokat kell megkülönböztetni:

a)

LTE alapsávú lapkakészletek, azaz az LTE, UMTS és GSM mobiltelefon-szabványoknak megfelelő, több üzemmódos alapsávú lapkakészletek piaca a vezeték nélküli kapcsolati szabványoknak megfelelő lapkakészletek, az egy üzemmódos (azaz csak egyetlen mobiltelefon-szabványnak megfelelő) alapsávú lapkakészletek és az alapsávú lapkakészletek belső felhasználásra történő gyártása kivételével.

b)

Az NFC chipek piaca.

c)

Az SE chipek piaca.

d)

A kombinált NFC/SE megoldások piaca.

e)

A tranzitszolgáltatási technológiák piaca.

f)

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak (SEP) piaca.

g)

A szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalmak piaca.

A verseny értékelése

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, miszerint az összefonódással létrejövő egységnek a MIFARE jogdíjainak növelésére vagy a MIFARE versenytársak számára történő engedményezésének teljes megszüntetésére irányuló stratégiája, az LTE alapsávú lapkakészletekre, az NFC chipekre és a MIFARE-technológiára képes chipekre alkalmazott vegyes árukapcsolással együtt az alapsávú lapkakészletek, valamint az NFC és SE chipek versenytárs gyártóit kizárná a piacról, ezért az ügylet jelentősen akadályozza a hatékony versenyt az LTE alapsávú lapkakészletek, az NFC chipek és az SE chipek piacán.

6.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy az összefonódással létrejövő egységnek az interoperabilitás csökkentésére irányuló stratégiája fokozná a MIFARE jogdíjainak növelése vagy a MIFARE versenytársak számára történő engedményezésének teljes megszüntetése és az LTE alapsávú lapkakészletekre, az NFC chipekre és a MIFARE-technológiára képes chipekre alkalmazott vegyes árukapcsolás által előidézett kizárási hatást.

7.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság azon értékelésével, hogy az összefonódással létrejövő egység feltehetően erősíteni fogja NFC szellemitulajdon-portfólióját annak érdekében, hogy aránytalanul magas jogdíjrátákat állapíthasson meg az összefonódással létrejövő egység NFC-szabadalmaira azon jogdíjakhoz képest, amelyeket a felek az ügylet hiányában szerezhettek volna a vonatkozó szabadalmakból, következésképpen az ügylet jelentősen akadályozza a hatékony versenyt az érintett technológiák piacán.

Korrekciós intézkedések

8.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentő fél által 2017. december 12-én ajánlott végleges kötelezettségvállalások megszüntetik a hatékony verseny jelentős akadályozását az LTE alapsávú lapkakészletek, az NFC chipek és az SE chipek piacán.

9.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentő fél által 2017. december 12-én ajánlott végleges kötelezettségvállalások megszüntetik a hatékony verseny jelentős akadályozását az NFC szabadalmak piacán.

10.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tervezett ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet).


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/77


A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Qualcomm/NXP Semiconductors

(M.8306)

(2018/C 113/09)

1.

2017. április 28-án a Bizottság bejelentést kapott a Qualcomm Incorporated (USA) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás a Qualcomm River Holdings B.V. leányvállalatán keresztül (a továbbiakban együttesen: Qualcomm) részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) (az összefonódás-ellenőrzési rendelet) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az NXP Semiconductors N.V. (a továbbiakban: NXP) felett (a továbbiakban: a tervezett ügylet). A Qualcomm és az NXP a továbbiakban együttesen „felek”.

2.

A Bizottság 2017. június 9-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot hozott. A Bizottság e határozatban jelezte, hogy a tervezett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozik, és hogy komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az ügylet összeegyeztethető-e a belső piaccal és az EGT-megállapodással.

3.

2017. június 28-án a Qualcomm írásbeli észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

4.

A vizsgálat második szakaszában a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján több információkérést küldött a feleknek. 2017. június 28-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatában arra kötelezte a Qualcommot, hogy nyújtsa be a Bizottság által 2017. június 14-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján kért információkat, amelyeket a Qualcomm az Bizottság által megállapított határidőig nem nyújtott be. E határozatában a Bizottság egyúttal felfüggesztette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti határidőt azon nap végéig, amikor a Bizottság megkapja a kért információt. A határidő felfüggesztése 2017. augusztus 16-án véget ért, miután a Qualcomm benyújtotta a Bizottságnak a kért információkat.

5.

2017. szeptember 5-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott második határozatában arra kötelezte a Qualcommot, hogy nyújtsa be a Bizottság által 2017. június 14-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján kért információkat, amelyeket a Qualcomm az Bizottság által megállapított határidőig nem nyújtott be. E határozatában a Bizottság ugyancsak felfüggesztette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti 2017. augusztus 17-i határidőt azon nap végéig, amikor a Bizottság megkapja a kért információt.

6.

2017. október 4-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 15. cikke alapján elfogadott harmadik határozatában arra kötelezte a Qualcommot, hogy nyújtsa be a Bizottság által 2017. június 14-én kért információkat és dokumentumokat, amelyeket a Qualcomm mindaddig nem nyújtott be a Bizottságnak, továbbá kényszerítő bírságot szabott ki arra az esetre, ha a Qualcomm nem nyújtja be a kért információkat a megjelölt határidőig. 2017. november 17-én a Qualcomm teljesítette a Bizottság 2017. június 14-i információkérését, és a határidő felfüggesztése az említett nap végén lejárt.

7.

A Qualcomm 2017. október 5-én nyújtotta be tervezett hivatalos kötelezettségvállalásainak első csomagját. A Bizottság 2017. október 6-án piaci tesztet indított a kötelezettségvállalások értékelésére. Az e tesztről küldött bizottsági visszajelzés alapján a Qualcomm 2017. november 10-én hivatalosan benyújtotta felülvizsgált kötelezettségvállalásait (a továbbiakban: a végleges kötelezettségvállalások). 2017. november 15-én, 2017. december 12-én és 2017. december 18-án a Qualcomm kismértékben módosította a végleges kötelezettségvállalásokat.

8.

Érintett harmadik személy nem kért meghallgatást a jelen ügyben.

9.

A Bizottság nem tett közzé a 802/2004/EK bizottsági rendelet (3) 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogásközlést. Ugyanezen rendelet 14. cikkével összhangban nem került sor hivatalos szóbeli meghallgatásra.

10.

A határozattervezet a tervezett ügyletet a Qualcomm által teljesítendő bizonyos feltételek és kötelezettségvállalások mellett a belső piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

11.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

12.

Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

Brüsszel, 2018. január 10.

Joos STRAGIER


(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikke alapján, HL L 275., 2011.10.20., 29. o. (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat).

(2)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(3)  A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 172., 2004.5.6., 9. o.).


27.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/79


A Bizottság határozatának összefoglalója

(2018. január 18.)

egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.8306 – Qualcomm/NXP Semiconductors)

(2018/C 113/10)

I.   AZ ELJÁRÁS

1.

2017. április 28-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (az összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Qualcomm Incorporated (USA) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás a közvetett, százszázalékos tulajdonában álló leányvállalatán, a Qualcomm River Holdings B.V. (Hollandia) társaságon keresztül (a továbbiakban együttesen: Qualcomm vagy a bejelentő fél) részesedés vásárlása (a továbbiakban: az ügylet) útján irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az NXP Semiconductors N.V. (Hollandia, a továbbiakban: NXP) felett. A Qualcomm és az NXP a továbbiakban együttesen: a Felek.

2.

Az I. szakaszban lezajlott piaci vizsgálat eredményei alapján a Bizottságnak komoly aggályai vetődtek fel az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és 2017. június 9-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el. A bejelentő fél 2017. június 28-án írásbeli észrevételeket nyújtott be a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozattal kapcsolatban.

3.

2017. június 28-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatában arra kötelezte a bejelentő felet, hogy nyújtsa be a Bizottság által 2017. június 14-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a 18. sz. információkérés keretében kért információkat, amelyeket a bejelentő fél a Bizottság által megállapított határidőig nem nyújtott be. Határozatában a Bizottság egyúttal felfüggesztette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti határidőt azon nap végéig, amikor a Bizottság megkapja a kért információt. 2017. augusztus 16-án a bejelentő fél teljesítette a 18. sz. információkérést, és a határidő felfüggesztése az említett nap végén lejárt.

4.

2017. szeptember 5-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatában arra kötelezte a bejelentő felet, hogy nyújtsa be a Bizottság által 2017. június 14-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a 20. sz. információkérés keretében kért információkat, amelyeket a bejelentő fél a Bizottság által megállapított határidőig nem nyújtott be. Határozatában a Bizottság ugyancsak felfüggesztette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerinti 2017. augusztus 17-i határidőt azon nap végéig, amikor a Bizottság megkapja a kért információt. 2017. október 4-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 15. cikke alapján elfogadott határozatában arra kötelezte a bejelentő felet, hogy nyújtsa be a Bizottság által a 20. sz. információkérés keretében kért információkat és dokumentumokat, amelyeket a bejelentő fél mindaddig nem nyújtott be a Bizottságnak, továbbá kényszerítő bírságot szabott ki arra az esetre, ha a bejelentő fél nem nyújtja be a kért információkat a megjelölt határidőig. 2017. november 17-én a bejelentő fél teljesítette a 20. sz. információkérést, és a határidő felfüggesztése az említett nap végén lejárt.

5.

2017. október 5-én a bejelentő fél hivatalos kötelezettségvállalásokra tett javaslatot azon bizottsági megállapítások semlegesítése érdekében, amelyek szerint az ügylet jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt. A Bizottság 2017. október 6-án piaci tesztet indított a kötelezettségvállalások értékelésére. Figyelembe véve a Bizottság észrevételeit és a piaci teszttel kapcsolatos visszajelzéseit, a bejelentő fél ezt követően 2017. november 10-én végleges kötelezettségvállalásokat nyújtott be (1).

6.

A tanácsadó bizottság 2018. január 8-án vitatta meg a határozattervezetet, és kedvező állásfoglalást adott ki (2).

II.   A FELEK ÉS AZ ÖSSZEFONÓDÁS

7.

A Qualcomm tevékenysége az integrált áramkörök és rendszerszoftverek fejlesztésére, forgalmazására terjed ki. Mobil eszközökhöz fejleszt és szállít integrált áramköröket, elsősorban alapsávú lapkakészleteket. Ezenkívül a szellemi tulajdon hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos programot is működtet. Szellemitulajdon-portfóliójába a mobil technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak tartoznak.

8.

Az NXP tevékenysége félvezetők, ezen belül elsősorban integrált áramkörök és önálló egységet alkotó (diszkrét) félvezetők gyártására, forgalmazására terjed ki. Az NXP nagyteljesítményű összetett jelzőeszközöket forgalmaz, amelyek meghatározott alkalmazásokra készült félvezetőkből és rendszermegoldásokból állnak.

9.

2016. október 27-én a Qualcomm és az NXP között adásvételi megállapodás jött létre, amelynek alapján a Qualcomm ajánlatot tesz az NXP összes kibocsátott és forgalomban lévő törzsrészvényének megvásárlására, amivel kizárólagos irányítást kíván szerezni az NXP felett. Ezért az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül.

III.   UNIÓS LÉPTÉK

10.

Az érintett vállalkozások összevont teljes világszintű forgalma meghaladja az 5 000 millió EUR-t. Mindkét vállalkozás EU-szintű forgalma meghaladja a 250 millió EUR-t, és az összevont uniós szintű forgalmuk több mint kétharmadát nem egy és ugyanazon tagállamban termelik meg. A bejelentett művelet ezért uniós léptékűnek minősül.

IV.   AZ ÉRINTETT PIACOK

11.

Az ügylet mobil eszközökben, autóipari alkalmazásokban, valamint a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó alkalmazásokban használt félvezetőket érint.

12.

Az ügylet a mobil eszközökben használt félvezetők, ezen belül különösen az alapsávú lapkakészletek, a közeltéri kommunikáció (NFC) és a biztonsági elemek (SE) technológiája, a tranzitszolgáltatási technológiák, valamint az NFC technológiához kapcsolódó szellemi tulajdon kapcsán vet fel versenyjogi aggályokat.

a)   Alapsávú lapkakészletek

13.

A cellás mobilkapcsolat létesítéséhez a mobil eszközök alapsávú processzort használnak, amely lehetővé teszi a mobil eszközök csatlakoztatását a mobiltávközlési hálózatokhoz való. Az alapsávú processzor vagy modem rádiófrekvenciás integrált áramkörhöz és energiagazdálkodást kezelő integrált áramkörhöz kapcsolódik, a három alkotóelem együttesét hívják alapsávú lapkakészletnek. Az alapsávú lapkakészleteket önállóan, vagy a mobil eszközök operációs rendszerét és alkalmazásait futtató alkalmazásprocesszorral együttesen integrált alapsávú lapkakészletként forgalmazzák. Az alapsávú lapkakészletek egy vagy több mobilszabványt teljesítenek úgy, hogy az újabb generációs (több üzemmódos) alapsávú lapkakészletek gyakran visszamenőlegesen kompatibilisek a korábbi mobilszabványokkal.

14.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékpiacot az önálló és integrált alapsávú lapkakészletek mobilszabvány (LTE, UMTS, CDMA, GSM) szerint szegmentált piaca alkotja. Ezen belül különösen az LTE szabványnak megfelelő lapkakészletek szempontjából nem jelentenek korlátozást az egyéb mobil és nem mobil kapcsolati technológiáknak megfelelő lapkakészletek. Ezenkívül az LTE szabványú, egy üzemmódos alapsávú lapkakészletek nem jelentenek korlátozást azon LTE szabványú, több üzemmódos lapkakészletek szempontjából, amelyek az UMTS és a GSM szabványt is teljesítik. Az érintett termékpiacnak nem része az olyan belső felhasználásra történő gyártás, amely valószínűleg nem korlátozza érdemben a kereskedelmi piacot.

15.

Az alapsávú lapkakészletek földrajzi piaca világméretűnek tekinthető.

b)   NFC/SE technológia

NFC chipek

16.

Az NFC chipek az NFC rövid hatótávolságú vezeték nélküli kapcsolati szabványt támogató rádióchipek. E szabványt az eredetiberendezés-gyártók számos alkalmazásban, például a mobilfizetés és a mobil jegyvásárlás/díjbeszedés területén használják.

17.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett termékpiacot az NFC chipek alkotják (az alapul szolgáló technológiával együtt), amelyek szempontjából nem jelentenek korlátozást az olyan egyéb technológiák, mint a Bluetooth Low Energy („BTLE”), a Quick Response („QR”) kódok, vagy a Magnetic Secure Transaction („MST”). Az érintett termékpiacnak nem része a belső felhasználásra történő gyártás.

18.

Az NFC chipek földrajzi piaca világméretűnek tekinthető.

SE chipek

19.

Az NFC alapú kommunikáció biztonsága érdekében az NFC chipek különböző technológiákkal, elsősorban biztonsági elemekkel ötvözhetők. Ez utóbbiak olyan, a manipulálással szemben ellenálló chipek, amelyek kiegészítő hardveralapú biztonsági réteg útján garantálják a tárolt és továbbított adatok védelmét. Az SE mikrovezérlő biztonságos operációs rendszert („SE OS”) tartalmaz. Az SE technológiával biztosított NFC megoldásnak három eleme különíthető el: i. NFC vezérlő / chip; ii. SE; valamint iii. SE OS.

20.

A Bizottság megítélése szerint a biztonsági elemek (ezen belül az SE OS) megkülönböztethetők ugyan az egyéb, így különösen a Host Card Emulation („HCE”) és a Trusted Execution Environment („TEE”) technológiáktól, továbbra is kérdéses azonban, hogy az érintett termékpiacot a biztonsági elemek körénél bővebben, egyéb technológiákra is kiterjedően célszerű-e meghatározni. A verseny értékelése a beágyazott biztonsági elemek (ezen belül az SE OS) lehetséges termékpiacát veszi figyelembe, amelyen az NXP a legnagyobb piaci erővel rendelkezik.

21.

Az SE chipek földrajzi piaca világméretűnek tekinthető.

Kombinált NFC/SE megoldások

22.

A mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói különböző beszerzési stratégiákat alkalmaznak az NFC megoldásokkal kapcsolatban. Amennyiben biztonsági elemmel ellátott NFC megoldás mellett döntenek, egyaránt beszerezhetnek önálló összetevőt és kombinált NFC/SE megoldást is. Az eszközök eredetiberendezés-gyártói jellemzően a kombinált megoldást választják, amelynek kereslete egyértelműen elkülöníthető.

23.

A Bizottság megítélése szerint a kombinált NFC/SE megoldás elkülönült termékpiacot alkot, amely nem azonos sem az önálló NFC chipek, sem az SE chipek (ezen belül az SE OS) piacával.

24.

A kombinált NFC/SE megoldások földrajzi piaca világméretűnek tekinthető.

c)   Tranzitszolgáltatási technológia

25.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tranzitszolgáltatási technológiák elkülönült termékpiacot alkotnak, amelyhez nemcsak az NXP saját érintésmentes biztonságtechnológiai platformja, a MIFARE, hanem több más technológia, köztük a Calypso, FeliCa és a CIPURSE is tartozik. E technológiák mindegyike telepíthető mobil eszközre az NFC alapú mobil jegyvásárlás megvalósítása céljából.

26.

A Bizottság megítélése szerint a tranzitszolgáltatási technológiák piaca világméretűnek tekinthető.

d)   Szellemi tulajdon

27.

A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalom olyan technológia védelmét szolgálja, amelyre valamely szabvány hivatkozik, és amelyet a szabványt alkalmazók kénytelenek felhasználni a szabványnak megfelelő termékeikben. Ezzel szemben a szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalmak felhasználása a szabványnak megfelelő termék előállításakor gyakran elkerülhető a tervezés során.

28.

A Bizottság úgy véli, hogy az eddigi határozathozatali gyakorlatnak megfelelően elkülönült piacnak kell tekintetni minden olyan szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmat, amely mobil és NFC technológiához kapcsolódik. Az Bizottság úgy véli továbbá, hogy az NFC technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalomban foglalt szellemi tulajdon elkülönült termékpiacnak tekinthető az egyéb technológiákhoz kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalomban foglalt szellemi tulajdonhoz képest. Az NFC technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalomban foglalt szellemi tulajdon pontos termékpiacát azonban a Bizottság egyelőre nem határozza meg pontosan.

29.

A Bizottság megítélése szerint a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak engedélyezésének piaca legalább az EGT területére terjed ki. NFC technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalomban foglalt szellemi tulajdon engedélyezésének piaca ugyancsak legalább az EGT területére terjed ki, a piacot azonban a Bizottság egyelőre nem határozza meg pontosan.

e)   Egyéb érintett piacok

30.

A Bizottság egyéb érintett piacokat is azonosított, ugyanakkor megállapította, hogy az ügylet nem vet fel aggályokat a piacok egyikét illetően sem.

31.

Az autóipari és IoT félvezetők terén a Bizottság megvizsgálta a piacoknak i. a félvezetők típusa, valamint ii. az alkalmazási, végső felhasználási terület szerinti szegmentációjának lehetőségét. Az autóipar terén a Bizottság a szórakoztató és információs rendszerekben, valamint a gépkocsik biztonsági rendszereiben felhasznált félvezetők piacait azonosította, e termékpiacokat azonban egyelőre nem határozta meg pontosan. Az IoT terén a Bizottság megvizsgálta a félvezetők típusa (ezen belül az IoT-alkalmazásokban a Bluetooth-kapcsolatokat kezelő chipek piaca), valamint a végső felhasználás szerinti szegmentáció lehetőségét, e termékpiacokat azonban egyelőre nem határozta meg pontosan.

32.

A Bizottság megítélése szerint az ilyen félvezető termékek földrajzi piaca világméretűnek tekinthető.

33.

A mobil megoldások terén a Bizottság ugyancsak azonosította a mobil audiomegoldások, nevezetesen az intelligens erősítő chipek és a beszédkiemelő szoftverek piacait.

34.

A Bizottság megítélése szerint az intelligens erősítő chipek földrajzi piaca világméretűnek tekinthető. A beszédkiemelő szoftvereket illetően nem határozta meg pontosan a földrajzi piacot.

V.   A VERSENY ÉRTÉKELÉSE – HORIZONTÁLIS, NEM KOORDINATÍV HATÁSOK

a)   Autóipari alkalmazásokban használt félvezetők

35.

Az autóipari alkalmazásokban használt félvezetők gyártására és szállítására a Qualcomm és az NXP tevékenysége egyaránt kiterjed. Az ügylet kapcsán kizárólag az alkalmazási terület, ezen belül az alábbiak szerinti szegmentációval jön létre érintett piac: i. szórakoztató és információs célú mikroprocesszorok; ii. szórakoztató és információs célú rádió- és audiochipek; iii. szórakoztató és információs célú kapcsolatkezelő chipek; valamint iv. nem mobil Vehicle-to-Everything („V2X”) technológián alapuló autóipari chipek.

36.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a felsorolt piacokon, valamint azok esetleges szűkebb szegmenseiben a következő okokból nem vet fel versenyjogi aggályokat:

i.   Szórakoztató és információs célú mikroprocesszorok

37.

i. A Qualcomm piaci részesedése csökken, az ügyletből eredő növekedés pedig nem számottevő (mintegy [0–5] %); ii. a piacon több stabil versenytárs marad; iii. a piacon új szereplők megjelenése várható; iv. a felek között nincs szoros verseny; v. a piaci vizsgálatban részt vevők többsége szerint az ügylet nem lesz hatással a piacra.

ii.   Szórakoztató és információs célú rádió- és audiochipek

38.

i. A felek együttes piaci részesedése [60–70] %, ugyanakkor az ügyletből eredő növekedés minimális (mintegy [0–5] %); ii. a piacon több stabil szereplő marad; iii. a felek között nincs szoros verseny; iv. a piaci vizsgálatban részt vevők szinte kivétel nélkül úgy ítélik meg, hogy az ügylet nem lesz hatással a piacra.

iii.   Szórakoztató és információs célú kapcsolatkezelő chipek

39.

i. A felek együttes piaci részesedése [20–30] % lenne, ugyanakkor az NXP piaci részesedése nem számottevő (mintegy [0–5] %); ii. a piacon más versenytársak is maradnak; iii. a felek között nincs szoros verseny; iv. a piaci vizsgálatban részt vevők többsége szerint az ügylet nem lesz hatással a piacra.

iv.   Nem mobil V2X technológián alapuló autóipari chipek

40.

i. A legszorosabb versenyben nem a felek állnak egymással. A szegmensben a Qualcomm és az NXP is jelen van, ugyanakkor tevékenységük eltérő V2X technológiákra irányul (a Qualcomm főként mobil, az NXP kizárólag nem mobil V2X technológiával foglalkozik); (ii) alternatív megoldások továbbra is elérhetők lesznek; továbbá iii. a nem mobil V2X megoldások fejlesztésének piacán a belépési akadályok nem jelentősek, és a következő években más szállítók, különösen a wifi chipek autóipari szállítói jelenhetnek meg a piacon.

41.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügyletet követően a Qualcommnak nem áll majd érdekében, hogy a nem mobil V2X chipek bevezetésének késleltetésével előnyben részesítse a mobil V2X chipek fejlesztését, mivel i. ez kedvezne a nem mobil szegmensben működő versenytársaknak; ii. mindkét fél a két technológia együttes jelenlétére számít; továbbá iii. az aktában nem szerepel bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Qualcomm a nem mobil V2X chipek szállításának leállítását határozná el.

b)   IoT-alkalmazásokban használt félvezetők

42.

Az IoT-alkalmazásokban használt félvezetők típusa szerinti szegmentáció alapján az ügylettel egyetlen horizontálisan érintett piac jön létre: a Bluetooth-kapcsolatokat kezelő chipek piaca.

43.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a következő okokból nem vet fel versenyjogi aggályokat: i. A Qualcomm piaci részesedése csökken, az ügyletből eredő növekedés pedig minimális ([0-5] % alatti); továbbá ii. a piacon más versenytársak is maradnak. Ugyanígy maradnak versenytársak a BTLE chipek esetleges szűkebb piacán is.

c)   Mobil audiomegoldások

i.   Beszédkiemelő szoftverek

44.

Az ügylettel a beszédkiemelő szoftverek horizontálisan érintett piaca jön létre.

45.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a következő okokból nem vet fel versenyjogi aggályokat: i. a piacon más versenytársak is maradnak; ii. az NXP termékei nem számítanak jobbnak a versenytársakénál; iii. a piacra lépés akadályai nem jelentősek; továbbá iv. a piaci vizsgálatban részt vevők többsége szerint az ügylet nem lesz hatással a piacra.

ii.   Intelligens erősítők

46.

Az ügylettel az intelligens erősítő chipek horizontálisan érintett piaca jön létre.

47.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet a következő okokból nem vet fel versenyjogi aggályokat: i. az ügyletből eredő növekedés minimális; ii. a piacon más versenytársak is maradnak; iii. az NXP termékei nem számítanak jobbnak a versenytársakénál; továbbá iv. a piaci vizsgálatban részt vevők többsége szerint az ügylet nem lesz hatással a piacra.

VI.   A VERSENY ÉRTÉKELÉSE – NEM KOORDINATÍV KONGLOMERÁTUMHATÁSOK

a)   Piaci erő

i.   LTE alapsávú lapkakészletek

48.

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Qualcomm a következő okokból erőfölénnyel rendelkezik az LTE alapsávú lapkakészletek piacán.

49.

Árbevétel tekintetében a Qualcomm piaci részesedése [60-70] %, míg a második legnagyobb szereplő, a MediaTek a Qualcomm piaci részesedésének csak kevesebb mint a felével rendelkezik, egyúttal az egyetlen olyan versenytárs, amelynek részesedése meghaladja az 5 %-ot. Ráadásul az alapsávú lapkakészleteknek nincs olyan szállítója, amely képes lenne korlátozni a Qualcomm piaci erejét. Ezenkívül a piacra lépésnek és a terjeszkedésnek akadályai vannak a következőkkel összefüggésben: i. kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységek; ii. az eredetiberendezés-gyártókkal, valamint a mobilhálózat-üzemeltetőkkel kapcsolatos tanúsítás és a velük kialakított kapcsolatok; továbbá iii. elvárás a szállítókkal szemben, hogy különféle szabványoknak megfelelő lapkakészleteket szállítsanak.

ii.   NFC chipek, SE chipek, kombinált NFC/SE megoldások

50.

Bizottság megítélése szerint az NXP bizonyos mértékű piaci erővel rendelkezik az NFC chipek, SE chipek, valamint a kombinált NFC/SE megoldások piacain.

51.

Az NXP részesedése különösen az NFC chipek és az SE chipek piacán magas (árbevétel alapján [70-80] %, illetve [60-70] %). Az NXP magas piaci részesedése azonban bizonyára eltúlozza a társaság piaci erejét, mivel az alapos vizsgálat megállapította, hogy az NXP forgalma néhány nagy vevőtől függ, amelyek volumen tekintetében a társaság NFC- és SE-értékesítésének jelentős hányadát teszik ki. Ezért ha e vevők (a keverés és párosítás megközelítését alkalmazva) az NXP helyett más szállítóktól szereznék be az összetevőket, az NXP piaci részesedése drasztikusan visszaesne.

52.

A piaci vizsgálat arra utaló körülményeket tárt fel, hogy a keverésre és párosításra épülő megoldások versenykényszert gyakorolnak az NXP-re, mivel a válaszadók többsége szerint e megoldások életképes alternatívát jelentenek az NXP kombinált megoldásával szemben.

iii.   Tranzitszolgáltatási technológiák

53.

A Bizottság megítélése szerint az összefonódással létrejövő vállalkozás az NXP MIFARE platformjának köszönhetően erőfölénnyel rendelkezne a tranzitszolgáltatási technológiák piacán. Felhasználói bázis és szállítások tekintetében a MIFARE a legrelevánsabb és legszélesebb körben forgalmazott tranzitszolgáltatási technológia. Ezenfelül a MIFARE igen fontos az eszközök eredetiberendezés-gyártói, valamint az NFC/SE szállítók számára azon mobil tranzitszolgáltatások nyújtásában, amelyeket többek között maguk a felek alakítanak ki és fejlesztenek. Az alternatív tranzitszolgáltatási technológiák, mint a FeliCa és a Calypso, nem bírnak a MIFARE-hez mérhető jelenléttel és jelentőséggel.

iv.   Szellemi tulajdon

54.

A Bizottság megítélése szerint az NFC technológia terén mind az NXP, mind a Qualcomm rendelkezik piaci erővel saját NFC-vel kapcsolatos, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmait illetően, mivel a szabványokat alkalmazók a tervezés során nem kerülhetik el e szabadalmak felhasználását, így az esetleges engedélyesek nem válthatnak más szállítókra.

b)   A Qualcomm alapsávú lapkakészleteivel, valamint az NXP NFC és SE chipjeivel összefüggő konglomerátumhatások

i.   Vegyes csomagban értékesítés

55.

A Bizottság megítélése szerint az ügyletet követően a Qualcomm képessé válna arra, egyúttal érdekeltté is abban, hogy vegyes csomagban értékesítésre irányuló stratégiát folytasson a saját LTE alapsávú lapkakészleteinek, valamint az NXP NFC és SE termékeinek felhasználásával (ideértve az alapsávú lapkakészletbe integrált biztonsági elemek útján megvalósuló vegyes csomagban értékesítést is). A vegyes csomagban értékesítéssel összefüggésben továbbá képessé válna arra, egyúttal érdekeltté is abban, hogy megemelje a MIFARE jogdíjait, vagy teljesen beszüntesse a MIFARE felhasználásának engedélyezését.

56.

A vegyes csomagban értékesítés két lépésben valósulna meg. Először az összefonódással létrejövő vállalkozás a felek csomagban értékesített termékeit az érintett önálló összetevők együttes árához képest kedvezményes áron kínálná. A csomag a Qualcomm LTE alapsávú lapkakészletét és az NXP MIFARE technológiára képes NFC/SE termékeit foglalná magában úgy, hogy a csomag ára alacsonyabb lenne az érintett önálló összetevők együttes áránál. A második lépésben az összefonódással létrejövő vállalkozás technikailag integrálná az NXP MIFARE technológiára képes biztonsági elemeit az LTE alapsávú lapkakészletbe (Snapdragon platform). Az integrációt követően a Qualcomm az eszközök eredetiberendezés-gyártóinak egyaránt kínálná a MIFARE technológiára képes biztonsági elemmel integrált LTE alapsávú lapkakészletből és az NFC vezérlőjéből álló termékcsomagot, valamint az önálló összetevőket úgy, hogy a csomag értékesítési ára alacsonyabb lenne az önálló összetevők együttes áránál.

57.

A fentiekkel párhuzamosan, illetve ezek mellett az összefonódással létrejövő vállalkozás rontaná az egyéb NFC/SE-szállítók számára a MIFARE technológiához való hozzáférés feltételeit vagy azzal, hogy megemeli a jogdíjakat, vagy azzal, hogy teljesen beszünteti a MIFARE technológia felhasználásának engedélyezését.

Képesség

58.

Az összefonódással létrejövő vállalkozásnak az ilyen magatartás folytatására való képességét többek között alátámasztja, hogy az érintett termékek kiegészítik egymást, és azokat közös vevőkör vásárolja. Az összefonódással létrejövő vállalkozásnak egyúttal meglenne az a képessége is, hogy a harmadik felekkel kötött hasznosítási megállapodások lejáratát követően megemelje a jogdíjakat, vagy teljesen beszüntesse a MIFARE technológia felhasználásának engedélyezését. A MIFARE az NXP saját technológiája, amellyel kapcsolatban nem terheli kötelezettség arra, hogy a technológia felhasználását F(RAND) vagy egyéb feltételekkel engedélyezze. Az összefonódással létrejövő vállalkozás e képességét a piaci vizsgálat eredményei, valamint a felek belső dokumentumai is alátámasztják.

Érdekeltség

59.

Az összefonódással létrejövő vállalkozásnak az ilyen magatartás folytatásában való érdekeltségét többek között alátámasztja, hogy a vegyes csomagban értékesítés nagy valószínűséggel rövid távon is jövedelmező stratégia lenne az összefonódással létrejövő vállalkozás számára.

60.

A piaci vizsgálat résztvevői megerősítették, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás érdekelt a vegyes csomagban értékesítésben, a MIFARE engedélyezési feltételeinek rontásában, valamint abban, hogy második lépésben integrált alapsávú/SE lapkakészletből álló csomagot kínáljon. Az összefonódással létrejövő vállalkozás e magatartás folytatásában való érdekeltségét a felek belső dokumentumai is alátámasztják.

Várható hatások

61.

A Qualcomm LTE alapsávú lapkakészleteinek, valamint az NXP NFC és SE termékeinek vegyes csomagban értékesítésére irányuló stratégia (ideértve az alapsávú lapkakészletbe integrált biztonsági elemek útján megvalósuló vegyes csomagban értékesítést is) önmagában valószínűleg nem vezet az alapsávú lapkakészletek, valamint NFC és SE chipek gyártóit kiszorító hatáshoz az előírt szabvány alkalmazásában. Az eszközök eredetiberendezés-gyártói számára maradnának alternatív lehetőségek e termékeket illetően, a versenytársak pedig képesek lennének reagálni az összefonódással létrejövő vállalkozás csomagban értékesítő stratégiájára.

62.

A versenytárs NFC és SE szállítók számára a MIFARE jogdíjainak emelésével, illetve a felhasználás engedélyezésének teljes beszüntetésével azonban megváltoznának a versenyfeltételek a piacon. E magatartásával az összefonódással létrejövő vállalkozás valószínűleg i. közvetlenül növelné az NFC/SE szegmensben vele versenyben állók költségeit a számukra alapvető fontosságú alkotóelem, a MIFARE-licenc megdrágításával; továbbá ii. közvetetten növelné az alapsávú lapkakészletek versenytárs szállítóinak költségeit az e lapkakészletek kiegészítő alkotóeleme, az önálló NFC/SE chipek megdrágításával.

63.

Az összefonódással létrejövő vállalkozás versenytársai válaszlépésként nem kínálhatnának MIFARE technológiára képes biztonsági elemet tartalmazó csomagot, vagy ezt csak az összefonódással létrejövő vállalkozás által kínált csomaghoz képest kedvezőtlenebb áron tehetnék meg.

64.

Ebből adódóan csökkenne a versenytársak jövedelmezősége, ami megnehezítheti számukra az e termékek továbbfejlesztésére irányuló beruházásokat. A K+F tevékenység e piacokat jellemző intenzitását figyelembe véve a K+F beruházásokban való érdekeltség gyengülése egyúttal mérsékelheti az összefonódással létrejövő vállalkozás versenytársai által kifejtett versenykényszert is.

65.

Az összefonódással létrejövő vállalkozásnak a MIFARE után fizetendő jogdíj emelésére, illetve a technológia engedélyezésének teljes beszüntetésére irányuló stratégiája a rosszabb átjárhatóságból eredő hatásokkal együttesen kiszorító hatást gyakorolna az alapsávú lapkakészletek, valamint az NFC és SE chipek versenytárs szállítóira, amelyek nem lennének képesek arra, hogy időben ellenstratégiát hajtsanak végre, és leküzdjék a MIFARE szigorúbb engedélyezési feltételeivel összefüggő akadályokat.

ii.   Egyszerű csomagban értékesítés és árukapcsolás

66.

A Bizottság megítélése szerint az ügyletet követően az összefonódással létrejövő vállalkozás képessé válna arra, hogy az LTE alapsávú lapkakészleteket és az NFC/SE chipeket egyszerű csomagban, illetve kereskedelmi vagy technikai árukapcsolás keretében értékesítse, és ezeket az alkotóelemeket a továbbiakban önállóan ne tegye elérhetővé.

67.

Annak ellenére, hogy piaci erejére, a kiegészítő termékek fontosságára és a közös vevőkörre tekintettel képe lenne ilyen magatartást folytatni, az összefonódással létrejövő vállalkozásnak ez nem áll érdekében, amit a felek belső dokumentumai is alátámasztanak.

68.

Ha az összefonódással létrejövő vállalkozás ennek ellenére mégis ilyen magatartást folytatna, az valószínűleg nem vezetne kiszorító hatáshoz az előírt szabvány alkalmazásában. Az eszközök eredetiberendezés-gyártói több beszállítót vesznek igénybe, és lehetőségeik fenntartása érdekében stratégiai intézkedéseket hoznának. Az eszközök eredetiberendezés-gyártóinak továbbra is érdekük fűződne ahhoz, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás egyszerű termékcsomagja vagy kapcsolt termékei helyett elérhetők legyenek számukra az önálló alkotóelemek. Az eszközök eredetiberendezés-gyártói belső gyártókapacitásukra támaszkodhatnak, az önálló alkotóelemek versenytárs szállítói pedig keverési és párosítási megoldásokhoz folyamodhatnak.

iii.   Romló átjárhatóság

69.

A Bizottság megítélése szerint az ügyletet követően az összefonódással létrejövő vállalkozás képessé válna arra, egyúttal érdekeltté is abban, hogy rontsa a Qualcomm LTE alapsávú lapkakészleteinek, valamint az NXP NFC és SE termékeinek a versenytárs szállítók önálló összetevőivel való átjárhatóságát. E stratégia hatására a vevők az összefonódással létrejövő vállalkozás termékeit részesítenék szemben a versenytárs szállítókéval szemben. A stratégia súlyosbítaná az összefonódással létrejövő vállalkozás jogdíjemelésre, illetve a MIFARE engedélyezésének beszüntetésére irányuló stratégiájából, valamint a vegyes csomagban értékesítésből eredő hatásokat.

Képesség

70.

Az összefonódással létrejövő vállalkozás képes a kapcsolódási pontok szándékos módosítására úgy, hogy azzal rontsa a külső termékek teljesítményét, továbbá arra, hogy ne adja meg az átjárhatóság biztosításához alapvetően szükséges információkat és támogatást.

Érdekeltség

71.

Ha az összefonódással létrejövő vállalkozás rontaná az átjárhatóságot, akkor a Qualcomm alapsávú lapkakészletét vásároló vevők kevésbé hajlanának arra, hogy más szállítótól szerezzenek be NFC/SE megoldást. Az alapsávú lapkakészlet NFC/SE chipekhez viszonyított fontossága miatt nem valószínű, hogy egy vevő teljes egészében lecserélné az összefonódással létrejövő vállalkozás termékét csak azért, hogy a lapkakészletet az általa előnyben részesített külső NFC/SE chipekkel kombinálhassa.

72.

Amennyiben az összefonódással létrejövő vállalkozás számára költséges az átjárhatósághoz szükséges információk és támogatás külső szállítók részére történő biztosítása, az összefonódással létrejövő vállalkozás az összefonódás előtti helyzethez viszonyítva valószínűleg kevésbé tartja majd jövedelmezőnek az annak támogatására irányuló beruházásokat, hogy a külső termékek sikeresen együttműködjenek saját LTE alapsávú lapkakészleteivel, illetve NFC/SE chipjeivel. Az ügyletet megelőzően a bejelentő fél nem gyártott saját NFC/SE chipet, így sokkal inkább érdekelt volt a külső NFC/SE chipekkel való átjárhatóság biztosításában.

73.

A piaci vizsgálat résztvevői szintén megerősítették az összefonódással létrejövő vállalkozás ez irányú érdekeltségét.

Várható hatások

74.

Ha az összefonódással létrejövő vállalkozás az átjárhatóság rontására irányuló stratégiát követ, ez valószínűleg súlyosbítja a vegyes csomagban értékesítéssel összefüggésben a MIFARE után fizetendő jogdíjak emelése, illetve a technológia engedélyezésének beszüntetése miatt jelentkező kiszorító hatásokat.

75.

Sem a külső szállítók, sem a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói nem lennének képesek meghiúsítani az összefonódással létrejövő vállalkozásnak az átjárhatóság rontására irányuló stratégiáját. Az ilyen stratégia csökkentené a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártóinál az alkotóelemek keveréséből és párosításából létrejövő értéket, ennélfogva pedig az érintett termékek iránti keresletet is. A piaci vizsgálat résztvevői emellett jelezték azt is, hogy a stratégia a versenyképesség szempontjából hátrányosan érintené, végeredményben pedig kiszorítaná a piacról az alkotóelemek versenytárs gyártóit.

c)   Az NFC technológiához kapcsolódó szellemi tulajdon felhasználásának engedélyezésével összefüggő konglomerátumhatások

76.

A felek jelentős szellemi tulajdonhoz, ezen belül NFC technológiához fűződő jogok tulajdonosai. Az érintett technológia kiegészítő jellegére tekintettel konglomerátumhatások léphetnek fel abból adódóan, ahogyan a szellemi tulajdon felhasználásának engedélyezéséről szóló tárgyalások zajlanak a potenciális engedélyesekkel. E tekintetben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az ügylet lehetővé teszi az összefonódással létrejövő vállalkozás számára azt, hogy az összefonódás nélkül a felek által önállóan elérhető mértékhez képest magasabb jogdíjat számítson fel szabadalmak felhasználására szóló engedélyekért.

i.   Az összefonódást megelőző engedélyezési gyakorlat

77.

A felek eltérő engedélyezési gyakorlatot követnek különösen azt illetően, hogy az értéklánc mely szintjein engedélyezik a szabadalmak felhasználását, továbbá, hogy a vevők részére szállított alkotóelemek értékesítéséhez milyen terjedelmű szellemi tulajdonjogok kapcsolódnak.

78.

Az NXP kimerítő jelleggel értékesít chipeket a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói részére, ami azt jeleni, hogy chipjeinek értékesítése a vevőkkel szemben „kimeríti” a chipekre vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos valamennyi igényét. Az NXP az NFC technológiára vonatkozó szabadalmainak felhasználását a vele versenyben álló egyes alkotóelem-gyártók és -vásárlók (többek között mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói) részére is engedélyezi.

79.

A Qualcomm az alapsávú lapkakészleteket nem kimerítő jelleggel értékesíti az eszközök eredetiberendezés-gyártóinak. A társaság ehelyett előírja az alapsávú lapkakészletét megvásárolni kívánó eredetiberendezés-gyártók számára, hogy váltsanak engedélyt a Qualcomm szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen mobiltechnológiai szabadalmainak felhasználására. E gyakorlatot a Qualcomm ellen az Egyesült Államokban zajló perben NLNC („no license-no chip”) politikaként említik.

80.

A Qualcomm kizárólag olyan vevők, nevezetesen az eszközök olyan eredetiberendezés-gyártói részére ad engedélyt, amelyek a mobil eszközök gyártásához a Qualcommtól vagy annak valamely versenytársától alapsávú lapkakészletet vásárolnak (a gyakorlat közvetlen engedélyezésként ismert).

81.

A Qualcomm szellemi tulajdonának felhasználására inkább portfóliószinten, semmint szabadalmanként ad engedélyt. A társaság az 1990-es évek eleje óta változatlan mértékű általános jogdíjat számít fel. A jogdíjat az engedélyeseknek attól függetlenül meg kell fizetniük, hogy eszközeik előállításához a Qualcomm vagy más szállító alapsávú lapkakészletét használják fel.

ii.   Az NFC technológiához kapcsolódó szellemi tulajdon felhasználásának engedélyezésével összefüggő konglomerátumhatások

82.

Az NXP NFC technológiával kapcsolatos szellemi tulajdonának integrációja a Qualcomm portfóliójába lehetővé teszi az összefonódással létrejövő vállalkozás számára, hogy közös, erősebb NFC-portfólióban egyesítse a két fél NFC technológiával kapcsolatos szabadalmait. Az összefonódással létrejövő vállalkozás globálisan a legnagyobb NFC-szabadalmi portfólióval rendelkezik majd, és így engedélyezési szempontból a szabadalmak „kritikus tömegére” tesz szert. Ezáltal aránytalanul megnő az összefonódással létrejövő vállalkozás tárgyalóereje, ami lehetővé teszi számára, hogy az NFC-szabadalmak után lényegesen magasabb jogdíjakat számítson fel a felek által jelenleg elérhető mértékhez képest. A Qualcomm számottevő peres érdekérvényesítő képessége súlyosbítja az ügylet jogdíjnövelő hatását.

83.

Az összefonódással létrejövő vállalkozás tárgyalóerejének aránytalan növekedése miatt az engedélyesek hátrányt szenvednek attól függetlenül, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás NFC-szabadalmi portfóliójának engedélyezése elkülönülten történik, vagy a megszerzett NFC-szabadalmak a Qualcomm átfogóbb szabadalmi portfóliójával kapcsolatos engedélyek hatálya alá tartoznak majd.

iii.   NLNC politika

84.

A mobil eszközök egyes eredetiberendezés-gyártói szerint az összefonódással létrejövő vállalkozás kiterjesztheti a Qualcomm NLNC stratégiáját azáltal, hogy az NXP NFC/SE termékeinek értékesítéséhez feltételként köti ki a vevő számára a Qualcomm szellemi tulajdonának és/vagy az NXP NFC-vel kapcsolatos szellemi tulajdonának felhasználására vonatkozó engedély váltását. Ezenfelül elvben a Qualcomm bármely terméke értékesítéséhez feltételként köthető ki az is, hogy a vevő váltson az NXP NFC-vel kapcsolatos szellemi tulajdonának felhasználására vonatkozó engedélyt.

85.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges következtetést megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás képes lenne-e arra, illetve érdekelt abban, hogy az NLNC stratégiát kiterjessze az NXP NFC technológiával kapcsolatos szellemi tulajdonára (ideértve a technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakat is). A Qualcomm által a Bizottságnak javasolt kötelezettségvállalásokra tekintettel az összefonódással létrejövő vállalkozás nem lenne képes arra, hogy harmadik feleket hátrányos engedélyezési feltételek elfogadására kényszerítsen az NXP NFC technológiával kapcsolatos szellemi tulajdonát illetően.

86.

Az elmondottaknak megfelelően emellett a Qualcomm több ízben biztosította a Bizottságot arról, hogy: 1. az NFC chipjeit az összefonódást követően is kimerítő jelleggel értékesíti; továbbá 2. az összefonódást követően is eleget tesz az NFC technológiával összefüggő, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz kapcsolódó azon kötelezettségvállalásoknak, hogy a technológia felhasználását a szabványok bármely alkalmazójának, köztük az NFC chipek gyártóinak (F)RAND feltételekkel engedélyezi.

87.

Az összefonódással létrejövő vállalkozás arra való képességét és abban való érdekeltségét illetően, hogy az NXP bármely termékének értékesítéséhez feltételül szabja a mobil eszközök eredetiberendezés-gyártói számára a Qualcomm szellemi tulajdonának felhasználására szóló engedély megváltását, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy bár a Qualcomm képes lenne ilyen magatartás folytatására, ez valószínűleg nem állna érdekében. Ha mégis ilyen magatartást folytatna, annak a versenyre gyakorolt hatásai valószínűleg korlátozottak lennének.

d)   Következtetés

88.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett összefonódás jelentősen akadályozza a hatékony versenyt az LTE alapsávú lapkakészletek, az NFC és SE chipek, valamint az NFC technológiához kapcsolódó szellemi tulajdon piacán.

VII.   A BEJELENTŐ FÉL ÁLTAL TETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

89.

A Bizottság által az alapos vizsgálat során felvetett versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében a bejelentő fél 2017. október 5-én kötelezettségvállalásokat nyújtott be, amelyekre vonatkozóan a Bizottság piaci tesztet végzett. A piaci tesztet követően a bejelentő fél 2017. november 10-én módosított kötelezettségvállalásokat nyújtott be, amelyek ismertetése az alábbiakban található.

90.

A kötelezettségvállalások négy elemből állnak. Az első két elem az NXP NFC technológiához kapcsolódó szabadalmainak használatára szóló engedélyekkel összefüggésben az ügylet által felvetett versenyjogi aggályokat kívánja eloszlatni. A harmadik elem az LTE alapsávú lapkakészletekkel, valamint az NFC chipekkel és az SE chipekkel összefüggésben felmerült, az átjárhatóságot érintő aggályokat kívánja eloszlatni. A negyedik elem azokat az aggályokat kívánja eloszlatni, amelyek az LTE alapsávú lapkakészletek, valamint az NFC chipek és SE chipek vegyes csomagban értékesítésével összefüggésben a MIFARE technológia engedélyezésének beszüntetése, illetve magasabb jogdíj fejében történő engedélyezése kapcsán merültek fel.

91.

A Qualcomm kötelezettséget vállalt különösen arra, hogy:

i.

nem vásárolja meg az NXP NFC technológiához kapcsolódó, szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen, illetve egyes szabványmegfelelőségi szempontból nem elengedhetetlen szabadalmait (így különösen azokat az ún. „rendszerszintű” szabadalmakat, amelyek nem vonatkoznak az NXP NFC chipjeire, ennélfogva az érintett alkotóelemekben való szerepeltetésük nem feltétlenül szükséges). A Qualcomm kötelezettséget vállalt az arra vonatkozó biztosíték beszerzésére az NXP-től, hogy a harmadik felek, valamint a külső vevők vevői hároméves, önálló, az egész világon érvényes, jogdíjmentes engedélyt kapnak. A Qualcomm kötelezettséget vállalt az arra vonatkozó biztosíték beszerzésére az NXP-től, hogy a kimetszett szabadalmakat kizárólag független, a Qualcomm-mal kapcsolatban nem álló vevő részére értékesíti, amely vállalja, hogy szerződésben kötelezi magát a Bizottság által felülvizsgált és jóváhagyott engedélyezési feltételek betartására (kimetszéssel járó korrekciós intézkedés);

ii.

az NXP fennmaradó, NFC technológiával kapcsolatos, a Qualcomm által megszerzendő szabadalmaihoz (az NFC chipben teljes körűen megjelenő találmányokra vonatkozó ún. „chipszintű” szabadalmakhoz, valamint a biztonsági találmányokra vonatkozó „NFC-biztonsági” szabadalmakhoz) fűződő jogait akár peres úton, akár végrehajtási eljárás keretében kizárólag védelem keretében érvényesíti, illetve ilyen jogérvényesítést kizárólag védelem keretében helyez kilátásba. A Qualcomm kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy az érintett szabadalmak felhasználását jogdíjmentesen engedélyezi (a jogérvényesítés mellőzésével járó korrekciós intézkedés);

iii.

nyolc évig azonos szintű átjárhatóságot biztosít az összefonódással létrejövő vállalkozás alapsávú, NFC és SE termékei, valamint a versenytársak termékei között (átjárhatóságot biztosító korrekciós intézkedés); továbbá

iv.

nyolc évig az NXP jelenlegi MIFARE-engedélyeiben foglaltakkal azonos, vagy azoknál előnyösebb feltételekkel engedélyezi az eszközök eredetiberendezés-gyártói, valamint az alapsávú és NFC/SE terméket szállító versenytársak számára az NXP MIFARE technológiájának felhasználását. A Qualcomm vállalata, hogy rendelkezésre bocsátja az NXP MIFARE technológiára vonatkozó engedélyeinek a bizottsági határozat kelte napján hatályos főbb kereskedelmi feltételeit (MIFARE korrekciós intézkedés).

Az előterjesztett kötelezettségvállalások értékelése

92.

A Bizottság megítélése szerint:

i.

a kimetszéssel járó korrekciós intézkedés a bejelentő fél azon képességének semlegesítésére irányul, hogy az engedélyezési tárgyalások során az NXP NFC-szabadalmainak kihasználásával aránytalan előnyre tegyen szert. Egyes szabadalmak kimetszése a Qualcomm akvizíciójából megfelelő korrekciós intézkedés, amely egyúttal megakadályozza a kimetszett szabadalmaknak a Qualcomm-mal kapcsolatban álló társaság részére történő értékesítését vagy átruházását, valamint az érintett szabadalmak után fizetendő jogdíjak értékesítést (átruházást) követő megemelését;

ii.

az NXP-től megszerzendő NFC-szabadalmakhoz fűződő jogérvényesítés mellőzésének vállalásával a Qualcomm – a Bizottság aggályaival arányos korrekciós intézkedésként – gyakorlatilag lemond arról a lehetőségről, hogy e szabadalmakra tekintettel jogdíjat fizettessen az engedélyesekkel. Az összefonódással létrejövő vállalkozás versenytársai, az eszközök eredetiberendezés-gyártói, továbbá az eszközök eredetiberendezés-gyártóinak vevői saját termékeikben anélkül használhatják fel az NFC technológiához kapcsolódó chipszintű és biztonsági szabadalmakat, hogy ehhez be kellene szerezniük a Qualcomm engedélyét, illetve erre tekintettel ellenszolgáltatást kellene fizetniük. Ennek ellenére ha harmadik fél engedélyt kér az érintett szabadalmak felhasználására, a bejelentő fél vállalja, hogy az engedélyt jogdíjmentesen és mindennemű egyéb ellenszolgáltatás előírása nélkül megadja;

iii.

Az átjárhatóságot biztosító korrekciós intézkedés ténylegesen eloszlatja azt az aggályt, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás rontaná a külső termékek és az összefonódással létrejövő vállalkozás LTE alapsávú lapkakészletei, valamint NFC és SE chipjei közötti átjárhatóságot. Lehetővé teszi a külső szállítók számára, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás termékeivel kölcsönösen átjárható önálló termékeket kínáljanak, az eszközök eredetiberendezés-gyártói számára pedig azt, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás termékeivel szemben életképes és működő alternatívákat mérlegeljenek;

iv.

A MIFARE korrekciós intézkedés eloszlatja azt az aggályt, hogy az összefonódással létrejövő vállalkozás megemelné a MIFARE jogdíjait, vagy teljesen beszüntetné a technológia engedélyezését. Az érdekelt külső versenytársak számára lehetővé teszi a MIFARE használatára szóló engedély igénylését és beszerzését az összefonódással létrejövő vállalkozástól, ezáltal pedig azt, hogy MIFARE-kompatibilis SE chipeket kínáljanak, így az összefonódással létrejövő vállalkozás kínálatának megfelelő termékekkel vegyenek részt a versenyben.

93.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentő fél által előterjesztett kötelezettségvállalásokkal teljes mértékben eloszlathatók az ügylet által a MIFARE, az átjárhatóság romlása, valamint az NFC technológiához fűződő szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó engedélyezés tekintetében felvetett versenyjogi aggályok.

94.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy – a bejelentő fél által benyújtott kötelezettségvállalások alapján – a bejelentett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt.

VIII.   KÖVETKEZTETÉS

95.

A bejelentő fél által tett kötelezettségvállalások teljesülésének függvényében a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén. Következésképpen a Bizottság az összefonódást a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.


(1)  2017. november 15-én a bejelentő fél benyújtotta a végleges kötelezettségvállalások 3. jegyzékének kismértékben módosított változatát, amely a 2017. november 10-én benyújtott kötelezettségvállalásokhoz csatolt 3. jegyzék helyébe lépett. 2017. december 18-án a bejelentő fél benyújtotta a kötelezettségvállalások kismértékben módosított változatát, amelyben egy fogalom pontosításával biztosította annak összhangját a többi fogalommeghatározással.

(2)  A tanácsadó bizottság ülésén jelen lévő valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.