AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/3

AZ EURÓPAI PARLAMENT BIZTONSÁGÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT

Az Elnökség határozata

(2018. január 15.)

(2018/C 79/04)

Tartalom

1. FEJEZET:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

2. cikk

Cél

3. cikk

Hatály

4. cikk

A képviselők irodái

5. cikk

Alapelvek

6. cikk

Szervezet

7. cikk

A Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság feladatai

8. cikk

Megbízott alkalmazottak

9. cikk

A DG SAFE alkalmazottai feladatainak ellátása

10. cikk

Megfelelési és együttműködési kötelezettség

11. cikk

A feladatok átruházása egy szerződő félre

2. FEJEZET:

RIASZTÁSOK

12. cikk

Riasztási szintek

13. cikk

A riasztási szintre vonatkozó határozat

14. cikk

A riasztási szintekhez kapcsolódó tájékoztatás

3. FEJEZET:

BIZTONSÁGI ESEMÉNYEK MEGELŐZÉSE

15. cikk

Kockázatértékelés

16. cikk

Belépés szabályozása

17. cikk

Személyvédelem

4. FEJEZET:

BIZTONSÁGI ESEMÉNYEK KEZELÉSE

18. cikk

Biztonsági esemény gyanúja

19. cikk

Biztonsági esemény előfordulása

20. cikk

Jelentéstétel biztonsági eseményről

5. FEJEZET:

SZOLGÁLATI FEGYVEREK

21. cikk

Általános elvek

22. cikk

Szolgálati fegyver viselésének engedélyezése

23. cikk

Szolgálati fegyverek alkalmazása és használata

24. cikk

Külső fegyveres biztonsági személyzet jelenléte a Parlament épületeiben

25. cikk

A szolgálati fegyver elővételének vagy használatának következményei – Jelentéstétel és segítségnyújtás

6. FEJEZET:

KÖTELEZETTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

26. cikk

A biztonsági intézkedéseknek való megfelelés érvényesítése

7. FEJEZET:

BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK

27. cikk

Biztonsági vizsgálatok

28. cikk

Kiegészítő vizsgálatok

29. cikk

Kiegészítő vizsgálatok keretében végzett vizsgálati intézkedések

8. FEJEZET:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Kapcsolattartás a fogadó tagállamokkal és harmadik országokkal, a nemzeti hatóságokkal, egyéb uniós intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel

31. cikk

Panaszkezelési mechanizmus az európai parlamenti képviselők számára

32. cikk

Végrehajtási rendelkezések

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

34. cikk

Hatálybalépés és közzététel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 232. cikkére,

tekintettel a Szerződésekhez mellékelt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvre és különösen annak 1. és 18. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament eljárási szabályzatára és különösen annak 25. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Parlament biztonsági célkitűzése arra irányul, hogy a rend fenntartása és a Parlament épületein belül biztonságos és védett környezet biztosítása, valamint a személyek, az épületek és az eszközök fenyegetésektől való megfelelő szintű fizikai védelme révén lehetővé tegye a Parlament megfelelő működését.

(2)	A Parlamentnek törekednie kell a személyek, az épületek és az eszközök megfelelő szintű biztonságának elérésére, amely helyes egyensúlyt teremt a biztonság és a hozzáférhetőség között.

(3)	A Parlamenten belüli biztonságnak és védelemnek a jogszerűség, az arányosság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság alapelveire kell épülnie.

(4)	A biztonsági és védelmi kérdéseket az összes parlamenti politika kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni.

(5)	A Parlament gondossági kötelezettsége azt jelenti, hogy megtesz minden olyan észszerű lépést a biztonsági intézkedések végrehajtása érdekében, amely a 3. cikk (2) bekezdésében említett személyeket, a Parlament épületeit és tárgyi eszközeit érő, észszerűen előrelátható károkat hivatott megelőzni.

(6)	A Parlament megállapodást kötött Belgium, Luxemburg és Franciaország kormányaival, amelyek megerősítik, hogy a Parlament felelős az épületei biztonságáért.

(7)	A Parlament egyetértési megállapodást írt alá Belgium kormányával a biztonsági ellenőrzésekről, és más tagállamokkal is hasonló megállapodásokat írhat alá.

(8)

Az uniós intézmények, a tagállamok és más nemzetközi szervezetek jelenlegi gyakorlata azt mutatja, hogy a riasztási szintek rendszerének létrehozása a leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítani lehessen az értékelt kockázati szintnek megfelelő és arányos biztonsági intézkedések meghozatalát. A Parlamentben a 2002. december 16-i elnökségi határozattal bevezetett riasztási rendszert felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy rugalmasabban és hatékonyabban lehessen reagálni a biztonsági fenyegetésekre.

(9)	Lehetővé kell tenni a fogadó tagállamok és harmadik országok számára, hogy engedélyezzék a Parlamentnek fegyveres személyvédelem biztosítását elnöke számára a területükön való tartózkodása idejére, illetve lőfegyverek viselését az épületeiben tartózkodó személyek védelmére.

(10)	A belépőkártyákkal kapcsolatos ügyeket a Parlament eljárási szabályzata 116a. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott külön elnökségi határozat szabályozza.

(11)

E határozat végrehajtása során a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében a Parlamentnek biztosítania kell a magánélet és a személyes adatok védelmét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„biztonság”: a személyek, az épületek vagy az eszközök fizikai integritásának megóvása;

2.	„biztonsági esemény”: bármilyen, a biztonságot érintő, folyamatban lévő vagy közvetlen fenyegetés, beleértve az erőszakos cselekményeket, a vandalizmust, a szabotázst, a lopást vagy a büntetőjog hatálya alá tartozó egyéb cselekményeket, de kizárva a vis maior eseteit;

3.	„biztonsági fenyegetés”: olyan esemény vagy személy, amelyről/akiről észszerűen feltételezhető, hogy a biztonságot – reagálás vagy ellenőrzés hiányában – hátrányosan befolyásolja;

4.	„jelentős biztonsági esemény”: olyan biztonsági esemény, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy halálesethez, súlyos sérüléshez, a parlamenti tulajdon jelentős károsodásához vagy a Parlament alapvető működési képességének megzavarásához vezethet;

5.	„rend”: olyan helyzet, amely lehetővé teszi a parlamenti tevékenységek zavartalan lefolytatását, a Parlament méltóságának tiszteletben tartását, a Parlament épületeiben a biztonság fenntartását és a Parlament berendezéseinek működését;

6.	„rendet érő fenyegetés”: olyan esemény vagy személy, amelyről/akiről észszerűen feltételezhető, hogy a parlamenti rendet – reagálás vagy ellenőrzés hiányában – hátrányosan befolyásolja;

7.	„védelem”: balesetmegelőzés és balesetekre való reagálás, tűzmegelőzés és tűzesetre való reagálás, valamint elsősegély, az épületek evakuálását is beleértve;

8.	„sürgősség”: a gyors fellépés követelménye biztonsági esemény esetén;

9.	„biztonsági kockázat”: a biztonsági fenyegetés lehetséges következményeinek és előfordulási valószínűségének kombinációja;

10.	„kockázatok ellenőrzése”: minden biztonsági intézkedés, amelyről észszerűen feltételezhető a biztonsági kockázat hatékony minimalizálása annak megelőzése, csökkentése vagy elkerülése révén;

11.	„kockázatmegelőzés”: olyan biztonsági intézkedések, amelyekről észszerűen feltételezhető egy biztonsági esemény valószínűségének minimalizálása;

12.	„kockázatcsökkentés”: olyan biztonsági intézkedések, amelyekről észszerűen feltételezhető egy biztonsági esemény következményeinek csökkentése;

13.	„korlátozott hozzáférésű terület”: olyan terület, amelyre a belépést elektronikus belépőkártya-leolvasók, elektronikus zárak vagy egyéb eszközök használatával korlátozzák;

14.	„eszközök”: a Parlament épületeiben lévő összes ingóság;

15.	„épületek”: a Parlament valamennyi létesítménye, ideértve az épületeket, irodákat, helyiségeket és egyéb területeket, valamint olyan kommunikációs és információs rendszereket is magában foglaló területeket, ahol a Parlament állandó vagy ideiglenes tevékenységeket folytat;

16.	„riasztás”: olyan biztonsági intézkedések együttese, amely meghatározott szintű, a biztonságot érintő fenyegetésekkel arányos védelmet nyújt;

17.	„standard biztonsági intézkedések”: az egyes riasztási szintekre vonatkozó, és a többi uniós intézményben ugyanolyan riasztási szint esetén alkalmazandó, egyenértékű biztonsági intézkedésekkel összehangolt biztonsági intézkedések együttese;

18.	„opcionális biztonsági intézkedések”: olyan további intézkedések együttese, amelyet a Parlament minden egyes riasztási szintre vonatkozóan elfogadhat annak érdekében, hogy hatékonyabban és rugalmasabban reagálhasson a Parlament által azonosított kockázatokra.

2. cikk

Cél

E határozat célja:

—	a Parlamenten belüli biztonsággal kapcsolatos jogi keret létrehozása, beleértve a biztonság területén alkalmazandó alapelveket,

—	a Parlamenten belüli védelemmel kapcsolatos jogi keret létrehozása, és

—	a Parlamenten belüli biztonság megszervezésének és az azzal kapcsolatos felelősségi köröknek, illetve a parlamenti biztonsági szervek küldetésének meghatározása.

3. cikk

Hatály

(1) E határozat a Parlament valamennyi épületében, az Unión belül és azon kívül egyaránt alkalmazandó. Amennyiben a Parlament más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel közösen használ épületeket, e határozatot az érintett más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel konzultálva alkalmazzák.

(2) A személyzet egyes csoportjaira vonatkozó konkrét rendelkezések ellenére e határozat a képviselőkre, a Parlament alkalmazottaira, a szolgáltatókra és alkalmazottaikra, a gyakornokokra és minden más személyre vonatkozik, aki beléphet a Parlament helyiségeibe.

(3) A nemzeti jog sérelme nélkül e határozat a Parlament által az elnök személyes védelmével megbízott alkalmazottakra a Parlament épületein kívül is alkalmazandó az elnök védelme tekintetében.

(4) A határozat nem vonatkozik a kiberbiztonságra.

(5) A határozat nem vonatkozik a bizalmas információk kezelésére és védelmére, kivéve a biztonsági ellenőrzési eljárást és a titoktartás lehetséges megsértésére irányuló vizsgálatokat.

(6) A határozat nem alkalmazandó az Elnökség által 2016. május 9-én jóváhagyott üzletmenet-folytonosság kezelésére.

(7) Az elnök kivételével e határozat nem vonatkozik a képviselők és a Parlament hivatalos kiküldetésen lévő alkalmazottai biztonságára.

(8) E határozat nem vonatkozik a Parlament eljárási szabályzatának 116a. cikke szerinti belépőkártyákra vonatkozó szabályokra.

4. cikk

A képviselők irodái

A Biztonsági és Védelmi Főigazgatóságnak (DG SAFE) a képviselők számára biztosított irodákba való belépése az e határozat 18., 19., 27., 28. és 29. cikkében foglaltak szerint a biztonsági események megelőzésére és azok kezelésére korlátozódik.

5. cikk

Alapelvek

(1) E határozat végrehajtása összhangban van a Szerződésekkel, különösen az Alapjogi Chartával és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvvel, valamint a nemzeti jog alkalmazandó szabályaival.

(2) Az e határozat alapján hozott intézkedéseket a tagállamok bűnüldöző hatóságai hatáskörének, a Parlament eljárási szabályzata, az európai parlamenti képviselők statútuma, valamint a személyzeti szabályzat 86. cikke és IX. melléklete sérelme nélkül hajtják végre.

(3) Amennyiben e határozat nem tartalmaz konkrét rendelkezést, a Parlament helyiségeiben és épületeiben azon tagállam biztonsági – különösen tűzvédelmi – szabályozása alkalmazandó, ahol a helyiségek, illetve épületek találhatóak.

(4) A Parlamenten belüli biztonság és védelem a jogszerűség, az arányosság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság alapelveire épül.

(5) A jogszerűség alapelve annak szükségességét jelenti, hogy e határozat végrehajtása során szigorúan a jogi keretek között kell maradni, és eleget kell tenni a jogi követelményeknek.

(6) Egy természetes személyre irányuló bármely biztonsági intézkedést nyíltan kell meghozni, kivéve, ha észszerűen feltételezhető, hogy ez hátrányosan befolyásolhatja az intézkedés hatását. Egy biztonsági intézkedés címzettjeit előre tájékoztatni kell az adott intézkedés okairól és valószínű hatásáról, kivéve, hogyha észszerűen feltételezhető, hogy ezen információ közlése hátrányosan befolyásolja az intézkedés hatását. A biztonsági intézkedés címzettjét ebben az esetben a biztonsági intézkedés hatását hátrányosan befolyásoló kockázat megszűnését követően kell tájékoztatni.

(7) A biztonsági hatóságok hatásköreinek gyakorlása, valamint a biztonsági intézkedéssel történő egyéni beavatkozás intenzitása arányos a biztonsági kockázattal.

6. cikk

Szervezet

(1) A Parlament eljárási szabályzata 22. cikkének (5) bekezdésével összhangban az elnök a Parlament biztonságáért felelős hatóság.

(2) A DG SAFE a főtitkár felügyelete alatt biztosítja e határozattal összhangban a biztonságot és a védelmet a Parlament épületeiben. A főtitkár utasításokat adhat a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatójának a biztonság és a védelem biztosítása érdekében.

(3) Az elnök egy konkrét helyzetben megbízhatja az alkalmazottakat a Parlament épületeiben a biztonság és a rend helyreállítását célzó utasításainak végrehajtásával.

(4) Amennyiben egy képviselő megzavarja a plenáris ülés megfelelő lefolytatását, a főtitkár kérheti a DG SAFE segítségét, ha az Európai Parlament eljárási szabályzata 165. cikkének (3) bekezdése szerinti intézkedések elfogadására kerül sor.

(5) A DG SAFE-et feladatai ellátása során a Biztonsági Irányítóbizottság segíti.

7. cikk

A Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság feladatai

(1) A DG SAFE:

—	biztosítja a megfelelő szintű biztonságot, védelmet és rendet és a személyek, épületek és eszközök védelmét a Parlament épületeiben előforduló biztonsági és védelmi események megelőzése és kezelése révén,

—	következetes, integrált megközelítést alkalmaz, az azonosított kockázatokkal arányos, megfelelő szintű védelmet biztosítva a személyek, épületek és eszközök számára,

—

előmozdítja és megerősíti a Parlament biztonsági kultúráját, biztosítja a hatékony biztonságot, javítja a Parlament biztonsági irányítását, tovább erősíti a hálózatokat és az együttműködést az illetékes hatóságokkal uniós, nemzeti és nemzetközi szinten, valamint javítja a biztonsági intézkedések nyomon követését és ellenőrzését,

—	megszervezi az elnök személyes védelmét,

—

átfogó kockázatértékelési módszertant dolgoz ki, elemzéseket és kockázatértékeléseket végez és ajánlást tesz a főtitkárnak az azonosított biztonsági eseményekhez vagy fenyegetésekhez kapcsolódó kockázatok megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges intézkedésekre, valamint felügyeli az ilyen intézkedések végrehajtását,

—	részt vesz a biztonsággal kapcsolatos berendezések vagy építészeti tervek üzembe helyezésében és értékelésében. Az ilyen berendezések és tervek végső jóváhagyásához és engedélyezéséhez előzetesen konzultálni kell a DG SAFE-fel.

(2) Amennyiben az Európai Parlament összekötő hivatalainak biztonsága más uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség felelősségi körébe vagy irányítása alá tartozik, a DG SAFE-nek ellenőriznie kell, hogy a biztonság szintje legalább egyenértékű-e a Parlamentével.

(3) A DG SAFE kapcsolattartóként jár el a képviselők – kérelmükre történő – és az érintett személyzet biztonsági háttérellenőrzése és biztonsági ellenőrzése tekintetében, biztosítva a szükséges kommunikációt az illetékes nemzeti hatóságokkal, az információcserét más uniós intézményekkel és a kérelmek feldolgozásával kapcsolatos belső eljárás végrehajtását. Az ilyen eljárásoknak összhangban kell lenniük a Parlament és a tagállamok biztonsági hatóságai között erre vonatkozóan megkötött kétoldalú megállapodásokkal, valamint a Parlament és más uniós intézmények között megkötött intézményközi megállapodásokkal.

(4) A DG SAFE a Parlament biztonságát érintő fenyegetések és események megelőzése vagy megválaszolása érdekében ajánlást tesz a főtitkárnak a megfelelő riasztás kiadására, valamint az ilyen helyzetek kezeléséhez szükséges intézkedésekre.

(5) A DG SAFE javaslatot tesz a főtitkárnak egy biztonságról szóló stratégiára.

8. cikk

Megbízott alkalmazottak

(1) Csak a főtitkár által egyénileg megbízott alkalmazottak – amely hatáskört a főtitkár átruházza a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatójára – kapnak felhatalmazást arra, hogy konkrét feladataiknak megfelelően és az e feladatok elvégzésére kapott időszak során a következő intézkedések közül egyet vagy többet meghozzanak:

a)	szolgálati fegyverek viselése és használata;

b)	biztonsági vizsgálatok lefolytatása;

c)	kiegészítő vizsgálatok lefolytatása.

(2) A konkrét helyzetekre adott válaszként, valamint e határozat és a végrehajtási szabályok határain belül a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatója szolgálati utasításokat adhat ki, amelyek bizonyos feladatokat ellátó valamennyi alkalmazottra vonatkoznak, és azonosítják az engedélyezett biztonsági intézkedéseket.

9. cikk

A DG SAFE alkalmazottai feladatainak ellátása

(1) Nincs szükség arra, hogy a DG SAFE alkalmazottai sürgősség miatti akadályoztatás esetén egyedi utasítást kérjenek feletteseiktől a biztonsági intézkedések megválasztása tekintetében, feltéve, hogy ezek az intézkedések e határozat hatálya alá tartoznak.

(2) A DG SAFE alkalmazottai semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek feladataik ellátása miatt, kivéve, ha megbízatásuk vagy a szolgálati utasítás kereteit túllépve vagy a jogszabályokat megsértve jártak el.

10. cikk

Megfelelési és együttműködési kötelezettség

(1) E határozat és végrehajtási szabályainak, valamint a megbízott alkalmazottak által az alkalmazásukban hozott intézkedések betartása kötelező.

(2) Kérésre valamennyi alkalmazott – beleértve a szolgáltatókat és alkalmazottaikat, a gyakornokokat, illetve a látogatókat és a vendégeket is – együttműködik a DG SAFE-fel küldetése végrehajtása során.

(3) Az e határozatnak, végrehajtási szabályainak, valamint az alkalmazásukban hozott intézkedéseknek való meg nem felelés fegyelmi eljárást vonhat maga után a Szerződésekkel, a Parlament eljárási szabályzatának 11. és 166. cikkével, a személyzeti szabályzattal, a szerződéses szankciókkal vagy a nemzeti jogszabályok és szabályozások szerinti jogi eljárással összhangban.

11. cikk

A feladatok átruházása egy szerződő félre

Azok a kiegészítő biztonsági és védelmi feladatok, amelyeket a Parlament jogi, technikai vagy működési okokból nem végezhet el közvetlenül, a Parlament belső szabályzatainak és eljárásainak megfelelően harmadik félre ruházhatók át. Ezek a feladatok magukban foglalhatják – de nem kizárólagosan – a speciális kutyákkal végzett átvilágítást, az elektronikus készülékekkel végzett átvilágítást, a tűzbiztonsági szolgáltatásokat, a veszélyes anyagok és tárgyak kezelését, az elhagyott vagy veszélyes járművek eltávolítását és meghatározott rendezvényeken külső biztonsági személyzet által nyújtott segítségnyújtást. Az ilyen feladatok azonban kizárólag a Parlament irányítása alatt maradnak.

2. FEJEZET

RIASZTÁSOK

12. cikk

Riasztási szintek

(1) A riasztásokat színkódokkal azonosítják. A FEHÉR a legalacsonyabb kockázati szintnek felel meg; a SÁRGA, a NARANCSSÁRGA és a VÖRÖS egyre fokozottabb fenyegetettségi szinteknek felel meg:

—	a „FEHÉR” riasztási szintet akkor kell alkalmazni, ha semmilyen, a biztonságot veszélyeztető konkrét fenyegetést vagy eseményt nem azonosítottak a Parlamentben;

—	a „SÁRGA” riasztási szintet akkor kell alkalmazni, ha a biztonságot befolyásoló fenyegetéseket azonosítanak, vagy események kedvezőtlen hatással lehetnek a Parlamentre vagy annak működésére;

—

a „NARANCSSÁRGA” riasztási szintet akkor kell alkalmazni, ha a Parlament biztonságát érő fenyegetéseket azonosítanak, vagy olyan események következnek be, amelyek kihatnak a Parlament biztonságára, és amelyek a Parlamentre, annak működésére vagy tevékenységére irányulnak, még ha nem is sikerült azonosítani a támadás konkrét tárgyát, célját vagy idejét;

—	a „VÖRÖS” riasztási szintet akkor kell alkalmazni, ha a biztonságot érintő közvetlen támadás veszélye áll fenn, és az kifejezetten a Parlamentre vagy annak működésére irányul.

(2) A riasztási szintekre vonatkozó, a 32. cikkben említett végrehajtási intézkedések elfogadása előtt a főtitkár szóban tájékoztatja az Elnökséget a tervezett intézkedésekről.

13. cikk

A riasztási szintre vonatkozó határozat

(1) Az elnök a főtitkár javaslatára és figyelembe véve a DG SAFE ajánlását:

a)	az ugyanazon tagállamban szintén épületekkel rendelkező más uniós intézményekkel, a többi érintett uniós szervvel, a fogadó tagállamokkal és harmadik országokkal konzultálva határoz a riasztási szintekről és arról, hogy ezek a munkavégzés mely helyszíneire alkalmazandók;

b)	határoz arról, hogy a lehetséges biztonsági intézkedések közül melyiket kell – ha egyáltalán – meghozni;

c)	tájékoztatja az Elnökség tagjait az e cikk alapján hozott határozatokról.

(2) A főtitkár irányításával a DG SAFE:

a)	végrehajtja a parlamenti épületekben a riasztás szintjére vonatkozó határozatokat;

b)	sürgős esetekben meghozza az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határozatokat. A Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatója az intézkedések meghozatalát követően a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az elnököt és a főtitkárt az intézkedésekről és azok indokairól;

c)	folyamatosan nyomon követi a veszélyeket és a biztonsági kockázatokat az alkalmazott riasztási szint megfelelőségének ellenőrzése céljából.

(3) A Parlament összekötő hivatalainak vezetői felelősek a riasztási szintre vonatkozó határozatnak az adott összekötő hivatalban való végrehajtásáért.

(4) A Parlament összekötő hivatalainak vezetői sürgős esetben további biztonsági intézkedéseket hozhatnak e határozat értelmében. A főtitkárt és a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatóját haladéktalanul tájékoztatják ezen intézkedésekről.

14. cikk

A riasztási szintekhez kapcsolódó tájékoztatás

(1) A riasztási szinteket színkódon alapuló jelzőrendszer használatával kell közterületeken közzétenni.

(2) A riasztási szint módosítása esetén az elnök tájékoztatja a képviselőket és a Parlament alkalmazottait azokról az intézkedésekről, amelyek hatással vannak a Parlament tevékenységeire. A többi uniós intézményt és az érintett nemzeti hatóságokat is tájékoztatni kell az elfogadott intézkedésekről.

3. FEJEZET

BIZTONSÁGI ESEMÉNYEK MEGELŐZÉSE

15. cikk

Kockázatértékelés

A biztonsági események megelőzése érdekében a DG SAFE:

—	értékeli a Parlament Főtitkárságán dolgozó alkalmazottak egyes feladatainak ellátásával járó biztonsági kockázatot, valamint a Parlament épületeiben tartózkodó személyek biztonságát veszélyeztető kockázatot,

—	az illetékes főigazgatóságokkal konzultálva értékeli a Parlament helyiségeinek és eszközeinek biztonságát veszélyeztető kockázatot,

—	a Parlament épületében és azok körül zajló események biztonsága érdekében megfelelő fellépést javasol a főtitkárnak vagy az érintett szolgálatnak.

16. cikk

Belépés szabályozása

(1) A biztonsági események megelőzése érdekében a DG SAFE a Parlament épületeibe való belépés előtt, valamint az ott tartózkodás során biztonsági ellenőrzést végezhet minden személyen – beleértve a képviselőket is –, árun és eszközön, különösen a következőképpen:

—	a Parlamentbe belépni kívánó vagy ott tartózkodó bármely személy személyazonosságának ellenőrzése,

—

a Parlamenthez nem tartozó személyek hátterének ellenőrzése, mielőtt engedélyezik számukra a Parlament épületeibe való belépést, annak megállapítása érdekében, hogy jelentenek-e biztonsági fenyegetést.

E célból a DG SAFE – a személyes adatok védelméről szóló hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása mellett – felhasználhat a Parlament rendelkezésére álló minden információforrást, figyelembe véve az ilyen források megbízhatóságát, és hozzáférhet az adott személlyel kapcsolatos minden olyan adathoz, amellyel a Parlament rendelkezik,

—	személyek, járművek, berendezések és áruk vizuális és technikai eszközökkel történő ellenőrzése a Parlament bejáratainál. Az ellenőrzés kiterjedhet a személyes poggyászra és a postai küldeményekre is,

—	beléptetőrendszer működtetése a Parlament épületeiben személyek és járművek számára,

—	személyek, járművek, áruk és berendezések be- és kilépésének nyilvántartása a Parlament épületeibe, valamint a Parlament épületeinek korlátozott hozzáférésű területeire,

—	illetéktelen személyek, járművek és áruk parlamenti épületekbe való bejutásának megelőzése.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített intézkedéseknek való meg nem felelés esetén megtagadható a Parlament épületeibe való belépés.

17. cikk

Személyvédelem

A DG SAFE megfelelő operatív intézkedéseket tesz az elnök személyes védelmének biztosítása érdekében, együttműködve az elnöki kabinettel és a Parlament protokollszolgálatával, valamint kapcsolatot tartva az érintett fogadó tagállam vagy harmadik ország hatóságaival. A DG SAFE kockázatértékelését követően az elnök utasítást adhat más személyek, többek között a képviselők személyvédelmére a Parlament épületeiben.

4. FEJEZET

BIZTONSÁGI ESEMÉNYEK KEZELÉSE

18. cikk

Biztonsági esemény gyanúja

(1) Biztonsági esemény alapos gyanúja esetén a DG SAFE megtesz minden szükséges intézkedést annak ellenőrzéséhez. Abban az esetben, ha megalapozott annak a gyanúja, hogy jelentős biztonsági eseményről van szó, a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatója haladéktalanul értesíti a főtitkárt, aki adott esetben utasíthatja a DG SAFE-et a Parlament épületeinek és eszközeinek átvizsgálására. E feladat teljesítése során a DG SAFE együttműködhet a nemzeti hatóságokkal.

(2) A DG SAFE haladéktalanul tájékoztatja a főtitkárt a megtett intézkedésekről. Amennyiben a képviselők is érintettek, a főtitkár tájékoztatja az elnököt.

19. cikk

Biztonsági esemény előfordulása

(1) Biztonsági esemény esetén a DG SAFE megtesz minden szükséges intézkedést annak hatékony megszüntetése érdekében. E tekintetben nevezetesen az alábbi intézkedéseket foganatosíthatja:

—	a biztonságra fenyegetést jelentő személy esetében például megtagadja a belépést a Parlament épületeibe, illetve az ilyen személyt távozásra szólítja fel és kivezeti a Parlament épületeiből,

—	a biztonságra fenyegetést jelentő tárgyak esetében, az ilyen tárgyakat többek között lefoglalja, eltávolítja, ártalmatlanítja és átadja a nemzeti hatóságoknak,

—	a Parlament épületeiben jelen lévő személyek azonnali védelme érdekében adott esetben kötelező utasításokat ad ki az épületben tartózkodók számára. Ilyen intézkedések meghozatalát követően a megbízott alkalmazottak haladéktalanul tájékoztatják feletteseiket és további utasításokat várnak,

—	átvizsgálja a Parlament épületeit, többek között a képviselők irodáihoz való hozzáférést is, amennyiben ilyen vizsgálatra van szükség a biztonsági esemény megakadályozása, késleltetése vagy megszüntetése érdekében.

(2) A DG SAFE minden szükséges intézkedést megtesz a biztonsági eseményekkel kapcsolatos bizonyítékok megóvására, szükség esetén együttműködve a nemzeti hatóságokkal.

(3) A DG SAFE haladéktalanul tájékoztatja a főtitkárt a megtett intézkedésekről. Amennyiben képviselők is érintettek, a főtitkár tájékoztatja az elnököt.

20. cikk

Jelentéstétel biztonsági eseményről

Jelentős biztonsági esemény vagy vészhelyzet esetén a DG SAFE összefoglaló jelentést készít az eseményről. A jelentést továbbítják a főtitkárnak. Amennyiben képviselő is érintett, a főtitkár továbbítja a jelentést az elnöknek.

5. FEJEZET

SZOLGÁLATI FEGYVEREK

21. cikk

Általános elvek

A szolgálati fegyverek alkalmazása, viselése, tárolása és használata összhangban kell, hogy legyen e határozattal, annak végrehajtási rendelkezéseivel és az alábbiak vonatkozó rendelkezéseivel:

—	azon fogadó tagállamok vagy harmadik országok nemzeti jogszabályai, amelyek területén a Parlament munkahellyel vagy más épületekkel rendelkezik,

—	az adott esetre alkalmazandó bármely más nemzeti jogszabály, például amikor biztonsági személyzet kíséri az elnököt a fogadó tagállamokon vagy harmadik országokon kívül,

—	nemzetközi közjog.

22. cikk

Szolgálati fegyver viselésének engedélyezése

Csak a megbízott alkalmazottak és a 24. cikk alapján kivételesen felhatalmazott személyek viselhetnek és használhatnak szolgálatban szolgálati fegyvert. A 24. cikk hatálya alá tartozó esetek kivételével a fegyvernek a Parlament által egyedi alapon kiadott szolgálati fegyvernek kell lennie és vészhelyzettől eltekintve nem cserélhető ki a munkatársak között.

23. cikk

Szolgálati fegyverek alkalmazása és használata

A szolgálati fegyver viselésével és használatával megbízott alkalmazottak e fegyvereket csak önvédelmi céllal, illetve mások közvetlen, tényleges vagy észszerűen érzékelhető életveszéllyel vagy súlyos sérüléssel szembeni védelmére, vagy az életet súlyosan veszélyeztető, súlyos bűncselekmény elkövetésének megakadályozására használhatják. Az említett alkalmazottak reakciójának arányosnak kell lennie az önvédelem és mások védelmének szükségességével. A megbízott alkalmazottak azonosítják magukat, és egyértelmű figyelmeztetést adnak, hogy használni kívánják szolgálati fegyverüket, kivéve, ha ez indokolatlanul veszélybe sodorná őket, más személyek halálának vagy súlyos sérülésének kockázatát idézné elő, vagy az esemény körülményeire tekintettel nyilvánvalóan helytelen vagy értelmetlen lenne.

24. cikk

Külső fegyveres biztonsági személyzet jelenléte a Parlament épületeiben

(1) Az állam- és kormányfőket, illetve az uniós intézmények képviselőit és kijelölt nemzetközi szervezetek (2) képviselőit két külső fegyveres biztonsági alkalmazott kísérheti. Az elnök – a főtitkár javaslata alapján, figyelembe véve a DG SAFE ajánlását – engedélyezheti további külső fegyveres biztonsági alkalmazottak jelenlétét ilyen küldöttségek esetében, és engedélyezheti azt is, hogy egyéb látogatókat is külső fegyveres biztonsági alkalmazottak kísérjenek.

(2) Minden külső fegyveres biztonsági személyzet alkalmazására irányuló kérelmet megfelelő időben írásban kell benyújtani a DG SAFE főigazgatójának. A DG SAFE az engedélyezett alkalmazás előtt tájékoztatja az ilyen külső fegyveres biztonsági alkalmazottakat a művelet konkrét körülményeiről és végrehajtása szabályairól.

(3) A főtitkárt tájékoztatják a külső fegyveres biztonsági alkalmazottaknak a Parlament épületeiben való alkalmazásáról.

25. cikk

A szolgálati fegyver elővételének vagy használatának következményeiJelentéstétel és segítségnyújtás

(1) A szolgálati fegyverét elővevő vagy használó minden alkalmazott haladéktalanul tájékoztatja a Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatóját és írásbeli jelentést készít az eseményről. A Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság főigazgatója haladéktalanul értesíti a főtitkárt az eseményről, aki erről tájékoztatja az elnököt. A főtitkár haladéktalanul belső vizsgálatot indít az eseményről és tájékoztatja az elnököt e vizsgálat eredményéről.

(2) A főtitkár biztosítja, hogy a feladatai ellátása során szolgálati fegyverét elővevő vagy használó alkalmazott igénybe vehesse a szükséges orvosi vagy pszichológiai támogatást.

6. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

26. cikk

A biztonsági intézkedéseknek való megfelelés érvényesítése

(1) Amennyiben a Parlament épületeiben a vonatkozó biztonsági szabályok érvényesítése érdekében a rend helyreállításához vagy egy biztonsági esemény megszüntetéséhez szükséges, a DG SAFE ezzel megbízott alkalmazottai – e határozat és különösen a szolgálati fegyverek használatára vonatkozó szabályok keretei között – arányos erőszakot alkalmazhatnak.

(2) Feladataik elvégzése során a DG SAFE alkalmazottai a lehető legnagyobb mértékben bevetnek minden egyéb rendelkezésre álló eszközt, mielőtt erőszakot alkalmaznának vagy szolgálati fegyvert vennének igénybe e határozattal és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban.

(3) Halált vagy súlyos sérülést eredményező erőszak vagy szolgálati fegyver használata esetén fegyelmi vagy jogi eljárás esetén nem lehet felettesi utasítás követésére hivatkozva védekezni, amennyiben az ilyen utasítás nyilvánvalóan jogellenes vagy egyértelműen sérti a biztonsági előírásokat, és az adott alkalmazottnak volt lehetősége megtagadni az utasítás végrehajtását. Az ilyen jogellenes utasítást kiadó felettesek ellen fegyelmi eljárás indul.

7. FEJEZET

BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK

27. cikk

Biztonsági vizsgálatok

(1) A főtitkár értesítését követően a DG SAFE biztonsági vizsgálatokat végezhet a biztonsági események kivizsgálásának keretében, hogy elkerülhető legyen hasonló események megismétlődése a jövőben.

Amennyiben a biztonsági vizsgálatok képviselőket érintenek, az elnök előzetes jóváhagyására van szükség.

(2) A biztonsági vizsgálatok csak az alábbi intézkedésekre terjedhetnek ki:

—	a be- és kilépési naplóállományok, a zártláncú kamerarendszer felvételei, a kommunikációs felvételek és a 45/2001/EK rendeletben hivatkozott hasonló adatok, továbbá más információforrások ellenőrzése,

—	előzetes ellenőrzések,

—	a tényállás tisztázására képes bármely személy vallomásának felvétele,

—	bizonyítékok és az esemény színhelyének biztosítása,

—	felügyeleti intézkedések végrehajtása.

(3) A biztonsági vizsgálatok elvégzésével megbízott alkalmazottak tárgyilagos és pártatlan módon járnak el.

(4) A DG SAFE jelentést tesz a főtitkárnak a biztonsági események kivizsgálása keretében elvégzett biztonsági vizsgálatról.

28. cikk

Kiegészítő vizsgálatok

(1) A főtitkár értesítését követően – és más illetékes szolgálatok hatáskörének vagy a nekik adott utasítások sérelme nélkül – a DG SAFE a belső szervek kérésére kiegészítő vizsgálatokat végezhet egyes személyek olyan magatartása kapcsán, amely közigazgatási, fegyelmi, polgári vagy büntetőeljáráshoz vezethet. Külső szervek által kért kiegészítő vizsgálatokhoz a főtitkár előzetes jóváhagyása szükséges.

Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok képviselőket érintenek, az elnök előzetes jóváhagyására van szükség.

(2) Kiegészítő vizsgálatokat csak az adott közigazgatási, fegyelmi, polgári vagy büntetőjogi eljárásban illetékes belső vagy külső szerv kérésére lehet elvégezni, kivéve azokat az eseteket, amikor a sürgősség miatt ilyen kérelem hivatalosan még nem érkezett be.

Ilyen esetekben az intézkedések azon bizonyítékok biztosítására korlátozódnak, amelyeket a 29. cikk (6) bekezdésében hivatkozott jelentésben dokumentálnak.

(3) A kiegészítő vizsgálatot kérő szerv a vizsgálat céljának és a meghozandó intézkedéseknek a meghatározása révén pontosítja a megbízást.

(4) Kiegészítő vizsgálatok keretében a DG SAFE csak az alábbiakat teheti:

—	az elnök által egy képviselő ellen a Parlament eljárási szabályzatának 166. cikke alapján kezdeményezett vizsgálat segítése vagy támogatása,

—	a kinevezésre jogosult hatóság által annak érdekében kezdeményezett vizsgálat segítése vagy támogatása, hogy a személyzet egy tagja vagy volt tagja megsértette-e a személyzeti szabályzat 86. cikkében meghatározott kötelezettségeket,

—	az illetékes felhatalmazással engedélyezésre jogosult tisztviselő által az épületekhez, eszközökhöz vagy a Parlament által kezelt információkhoz hozzáféréssel rendelkező szolgáltatók és alkalmazottaik magatartása kapcsán kezdeményezett vizsgálat segítése vagy támogatása,

—

bizalmas uniós információk elvesztése vagy jogosulatlan közzététele miatt az elnök – amennyiben a jogosulatlan közzététel egy képviselőhöz köthető – vagy a főtitkár – amennyiben bármely más személy érintett az ügyben – által a bizalmas információk Európai Parlament általi kezelésére vonatkozó szabályokról szóló 2013. április 15-i elnökségi határozat 14. cikke alapján kezdeményezett vizsgálat segítése vagy támogatása,

—	együttműködés a tagállami bűnüldözési hatóságokkal vizsgálataik lefolytatása során, beleértve a kémelhárítási és a terrorizmus elleni intézkedéseket is,

—	együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal a vele kötött gyakorlati megállapodásoknak megfelelően,

—	együttműködés a fogadó tagállamok és harmadik országok hatóságaival vizsgálataik gyakorlati lefolytatása során.

29. cikk

Kiegészítő vizsgálatok keretében végzett vizsgálati intézkedések

(1) A DG SAFE által a kiegészítő vizsgálatok keretében folytatott vizsgálati intézkedések korlátozott jellegűek a kapott megbízatástól, illetve az illetékes belső vagy külső szerv megfelelő vizsgálati hatáskörétől függően. Az illetékes szerv a lehető legnagyobb mértékben meghatározza az elvégzendő feladatokat.

(2) E tekintetben és e feltételek mellett a DG SAFE az alábbiakat teheti:

—	színhelyek és bizonyítékok biztosítása,

—	segítségkérés a Parlament tisztviselőjétől vagy egyéb alkalmazottjától, vagy egy általa szerződtetett külső féltől,

—	a tényállás tisztázására képes személy vallomásának felvétele,

—	belépés a Parlament bármely olyan létesítményébe vagy munkavégzési helyszínére, amely nem tartozik külön rendelkezések hatálya alá és helyszíni ellenőrzések végzése, beleértve a személyes használati tárgyak tekintetében is,

—	hozzáférés dokumentumokhoz és vonatkozó információkhoz, a vizsgálathoz szükséges mértékben.

(3) A kiegészítő vizsgálatok lefolytatása alkalmával továbbított vagy megszerzett információ – annak formájától függetlenül – a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik.

(4) Az interjúkat filmre lehet venni vagy rögzíteni lehet, amennyiben az interjúztatott személyt erről előzetesen tájékoztatják, és minden szükséges és megfelelő lépést megtesznek a személyes adatok bizalmasságának biztosítására.

(5) Haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálatról a vizsgálat alatt álló személyeket, és azokat, akik személyes érintettségének lehetősége felmerül a vizsgálat során. Az említett tájékoztatás elhalasztható, amennyiben az veszélyeztetné a vizsgálatot, vagy olyan esetekben, amikor a nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó nyomozati eljárások használata szükséges, vagy amikor a vizsgálat célja teljes titoktartást igényel.

(6) A vizsgálat befejezését követően a DG SAFE jelentést nyújt be a főtitkár számára. E jelentés tartalmazza a vonatkozó tényeket és körülményeket, és adott esetben javaslatot tesz biztonsági és védelmi intézkedések meghozatalára. Nem lehet egy megnevezett személyre vonatkozó megállapításokat tenni anélkül, hogy lehetőséget biztosítanának számára észrevételek megtételére az őt érintő tényekkel kapcsolatban.

(7) A főtitkár továbbítja a jelentést a kérelmező belső vagy külső szerv számára. Amennyiben képviselő is érintett, a főtitkár továbbítja a jelentés másolatát az elnöknek.

8. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Kapcsolattartás a fogadó tagállamokkal és harmadik országokkal, a nemzeti hatóságokkal, egyéb uniós intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel

Az Európai Parlament más szervezeti egységei hatáskörének és felelősségének sérelme nélkül a DG SAFE biztosítja a külső kapcsolattartást:

a)	más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek biztonsági és védelmi osztályaival a személyek, épületek és eszközök biztonságával és védelmével kapcsolatban a Parlamentben;

b)	a tagállamok, harmadik országok, valamint nemzetközi szervezetek és szervek biztonsági, védelmi, hírszerzési és fenyegetésértékelési szolgálataival, beleértve a nemzeti biztonsági és védelmi hatóságokat is, a Parlament biztonságát és védelmét érintő minden kérdésben;

c)	a rendőrséggel, a tűzoltósággal és más vészhelyzeti szolgálatokkal a Parlament biztonságát és védelmét érintő minden rutin- és sürgősségi kérdésben; és

d)	más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervek biztonsági és védelmi osztályaival a bevált gyakorlati tapasztalatok cseréje és adott esetben az együttműködés előmozdítása érdekében, még az alkalmazottak képzése terén is.

31. cikk

Panaszkezelési mechanizmus az európai parlamenti képviselők számára

Amennyiben egy képviselő úgy ítéli meg, hogy nem megfelelően alkalmazták vele szemben ezt a határozatot, erre felhívhatja az elnök figyelmét. Az elnök megvizsgálja a kérdést és megfelelő lépéseket tesz, ha szükségesnek tartja.

32. cikk

Végrehajtási rendelkezések

Az Európai Parlament főtitkára e határozat alkalmazására végrehajtási szabályokat fogadhat el.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2001. október 1-jei és 3-i, a 2002. december 16-i és a 2004. február 25-i elnökségi határozattal elfogadott biztonsági szabályok hatályukat vesztik.

34. cikk

Hatálybalépés és közzététel

Ez a határozat 2018. március 17-én lép hatályba.

(1) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(2) Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), Európai Központi Bank, NATO, IMF, ENSZ, Világbank, WTO.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 79

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. március 2.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 79/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8523 – BD/Bard) ( 1 )	1
2018/C 79/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8798 – TA Associates/OTPP/Flexera Holdings) ( 1 )	1
2018/C 79/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8594 – COSCO SHIPPING/OOIL) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2018/C 79/04	Az Európai Parlament biztonságára és védelmére vonatkozó szabályzat – Az Elnökség határozata (2018. január 15.)	3
	Európai Bizottság
2018/C 79/05	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,00 % 2018. március 1. – Euroátváltási árfolyamok	16
	Számvevőszék
2018/C 79/06	6/2018. sz. különjelentés: A munkavállalók szabad mozgása: az alapvető szabadság biztosítva van, de az uniós források célzottabb felhasználása elősegítené a munkavállalók mobilitását	17

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 79/07	Pályázati felhívás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a transzeurópai távközlő hálózatok területén a 2014-től 2020-ig terjedő időszakban nyújtható támogatásokra vonatkozó munkaprogram alapján (A Bizottság C(2018) 568 végrehajtási határozata)	18

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2171
JPY	Japán yen	129,98
DKK	Dán korona	7,4470
GBP	Angol font	0,88520
SEK	Svéd korona	10,1185
CHF	Svájci frank	1,1519
ISK	Izlandi korona	123,70
NOK	Norvég korona	9,6600
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,434
HUF	Magyar forint	313,78
PLN	Lengyel zloty	4,1853
RON	Román lej	4,6573
TRY	Török líra	4,6435
AUD	Ausztrál dollár	1,5746
CAD	Kanadai dollár	1,5654
HKD	Hongkongi dollár	9,5263
NZD	Új-zélandi dollár	1,6866
SGD	Szingapúri dollár	1,6150
KRW	Dél-Koreai won	1 323,49
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,5200
CNY	Kínai renminbi	7,7290
HRK	Horvát kuna	7,4480
IDR	Indonéz rúpia	16 800,16
MYR	Maláj ringgit	4,7814
PHP	Fülöp-szigeteki peso	63,239
RUB	Orosz rubel	69,1788
THB	Thaiföldi baht	38,424
BRL	Brazil real	3,9740
MXN	Mexikói peso	23,0364
INR	Indiai rúpia	79,3245


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.