AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

21.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/3

A Tanács következtetései: „Egészségügy a digitális társadalomban – előrehaladás az adathalmazok elemzésén alapuló egészségügyi innováció terén”

(2017/C 440/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTET:

arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét, továbbá az Unió tevékenységeinek ki kell egészíteniük a nemzeti politikákat, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamoknak az egészségügyi politika meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét. Az Uniónak ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködést a népegészségügy területén, és szükség esetén támogatást kell nyújtania a tagállamok intézkedéseihez és különösen ösztönöznie kell a tagállamok közötti, arra irányuló együttműködést, hogy a határ menti területeken javuljon az érintett tagállamok egészségügyi szolgáltatásainak egymást kiegészítő jellege;

arra, hogy a Tanács több alkalommal (1) is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos közös kihívásokra reagálva olyan innovatív egészségügyi ellátási megközelítéseket és modelleket kell mérlegelni, amelyek elmozdulást jelentenek a kórházközpontú rendszerektől az integrált ellátási rendszerek felé, és amelyekben hangsúlyosabb szerepet kap az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, valamint megjelenik a személyre szabott orvoslás, miközben az e-egészségügyi eszközökben és szolgáltatásokban rejlő potenciál is kihasználásra kerül;

az e-egészségügyön keresztüli biztonságos és hatékony egészségügyi ellátásról szóló, 2009. december 1-jei tanácsi következtetésekre (2);

az Európai Parlament „Biztonságosabb egészségügyi ellátás Európában: a betegbiztonság javítása és az antimikrobiális rezisztencia leküzdése” című, 2015. május 19-i állásfoglalására (3), amelyben a Parlament felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tárják fel, milyen lehetőségeket kínál az e-egészségügy a betegbiztonság javítására – többek között az elektronikus betegnyilvántartás bevezetése, valamint a mobilegészségügyi eszközök révén –, és fokozzák az együttműködést a tapasztalatoknak és a tudásnak a tagállamok közötti megosztása érdekében;

az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-án elfogadott bizottsági közleményre (4), valamint az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-én elfogadott bizottsági közleményre (5);

az „Elektronikus egészségügyi cselekvési terv a 2012–2020 közötti időszakra – innovatív egészségügyi ellátás a 21. században” című, 2012. december 6-án elfogadott bizottsági közleményre (6), valamint az Európai Parlamentnek „A 2012–2020 közötti időszakra vonatkozó elektronikus egészségügyi cselekvési tervről – innovatív egészségügyi ellátás a 21. században” című, 2014. január 14-i állásfoglalására (7);

a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekről szóló, 2014. április 4-én elfogadott bizottsági közleményre (8), amely szerint az e-egészségügy fontos szerepet tölthet be az egészségügyi rendszerek alkalmazkodóképességének növelésében;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY:

a tagállamoknak közös kihívásokkal kell szembenézniük a krónikus betegségben szenvedők számának növekedése miatt, valamint annak okán, hogy szűkös emberi és pénzügyi erőforrások felhasználásával kell biztosítaniuk egészségügyi rendszerük fenntarthatóságát, valamint az elöregedő népesség szükségleteinek ellátását. Emellett a tagállamokat a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekkel kapcsolatban is közös kihívások terhelik;

a digitalizáció globális trendjeinek következtében napjaink társadalmai egyre inkább információalapúvá válnak, az emberek pedig egyre több digitális eszközt használnak magánéletükben és munkájuk során is. Mindez az embereknek az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos attitűdjére és elvárásaira is hatással van;

10.

új lehetőségek fakadnak a big data technológiából (9), a fejlődő adatelemzési kapacitásokból (10), valamint a személyre szabott orvoslásból, az orvosi döntéshozatalt támogató rendszereknek az egészségügyi szakemberek általi használatából, valamint abból, hogy az emberek – mobilegészségügyi eszközök használatával – már maguk is nyomon követhetik és befolyásolhatják egészségi állapotukat, illetve krónikus betegségeiket. Ennek a potenciálnak a kiaknázásához új ismeretekre és készségekre van szükség az egészségügyi ágazatban;

11.

az egészségügyi és a szociális ellátási ágazatban jelenleg használt különböző digitális megoldások és információs rendszerek sok esetben nem kompatibilisek egymással, és nem teszik lehetővé az adatok cseréjét és megosztását sem az egyes országokon belül, sem azok között (11). E megoldások ezért nem elég jól használhatók és nem eléggé felhasználóbarátak, fejlesztési és fenntartási költségeik magasak, és az ellátás folytonosságát sem képesek maradéktalanul biztosítani;

12.

a digitális egészségügyben és az e-ellátásban rejlő potenciál kiaknázásának továbbra is akadályát képezik az olyan tényezők, mint az adatsilók dominanciája, az átjárhatóság, valamint a klinikai, illetve a betegek által jelentett eredmények mérésére szolgáló közös standardok hiánya, a nagyméretű adatbázisok kutatási és innovációs célú felhasználásának, illetve az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférésnek a korlátozott volta, a finanszírozás és a pénzügyi ösztönzők hiánya, valamint a piacoknak az EU egészére és a szolgáltatások teljes spektrumára jellemző széttöredezettsége, és ezért továbbra sem történt jelentős előrehaladás az adathalmazok elemzésén alapuló digitális megoldásoknak az egészségügyi ágazatban való bevezetése terén;

HANGSÚLYOZZA, HOGY:

13.

az egészségügyi rendszereket folyamatosan alakítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek a polgárok várakozásainak, valamint egészségügyi és az ellátással kapcsolatos szükségleteinek. Ezzel összefüggésben fontos kiaknázni a digitális társadalomban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy az emberek könnyebben hozzájuthassanak az információkhoz és a digitális eszközökhöz, és így jobban megismerhessék és befolyásolhassák saját egészségi állapotukat;

14.

az adathalmazok elemzésén alapuló egészségügyi innovációnak az emberek szükségletein, valamint azon az elven kell alapulnia, hogy az emberek maguk is aktív alakítói az egészségükkel kapcsolatos folyamatoknak; ehhez precízebb és személyre szabott kezeléseket kell nyújtani számukra, és jobban be kell őket vonni az őket érintő egészségügyi folyamatokba, miközben az egészségügyi szakemberek tevékenységét, valamint a betegekkel való interakcióját és kommunikációját is támogatni kell;

15.

a polgárok azon joga, hogy hozzáférhessenek a rájuk vonatkozó egészségügyi adatokhoz, az uniós adatvédelmi vívmányok egyik alapelvét képezi. A nemzeti jogszabályoknak és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan e jogszabályokban meghatározott indokok sérelme nélkül olyan rugalmas rendszerekre és eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy hozzáférjenek a rájuk vonatkozó adatokhoz és az ezen adatok felhasználására vonatkozó információkhoz, valamint hogy hozzájárulásukat adják vagy megtagadják a hozzájárulást egészségügyi adataik kezeléséhez és megosztásához, beleértve a másodlagos felhasználást is. Ily módon az emberek megismerhetik az egészségügyi adataikat és jobban tudják ellenőrizni azok felhasználását, ami fokozza a bizalmat és az átláthatóságot, ugyanakkor az adatokhoz való online hozzáférést és az adatok online kezelését illetően figyelembe kell venni az egyének különböző attitűdjeit és preferenciáit (12);

16.

a digitális megoldások várhatóan egyaránt hozzájárulnak majd az egészségügyi erőforrások hatékonyabb felhasználásához, valamint az egészségügyi rendszer célzottabbá, integráltabbá és biztonságosabbá tételéhez. Az egészségügyi szakemberek közötti információmegosztás fokozza a betegek biztonságát, csökkenti az elkerülhető hibák és nemkívánatos események számát, valamint javítja az egészségügyi ellátás koordinálását és folytonosságát, továbbá a kezelések betartását (13);

17.

fontos, hogy ehetővé tegyük az egészségügyi adatoknak a tagállamok közötti cseréjét annak érdekében, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban határokon átívelően is biztosítani lehessen az egészségügyi ellátás folytonosságát;

18.

ha összehasonlítható és jó minőségű adatok állnak rendelkezésre kutatási és innovációs célra, lehetővé válik olyan új ismeretek megszerzése, amelyek birtokában jobban megelőzhetők a betegségek, korábbi és pontosabb diagnózisra nyílik lehetőség, valamint – a személyre szabott orvoslás előtérbe helyezésével – javíthatók a kezelések, mindez pedig elősegíti az egészségügyi rendszerek fejlesztését. A különböző adatforrásokból, illetve tagállamokból származó adatok összekapcsolásának lehetősége különösen fontos a ritka, illetve kis prevalenciájú komplex betegségek esetében;

19.

az egészségügyi adatok határokon átnyúló cseréje és az azt lehetővé tevő adatinfrastruktúra megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a határokon átnyúló biológiai, vegyi, környezeti és ismeretlen eredetű veszélyekkel (15), csakúgy mint az antimikrobiális rezisztenciával és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel. A jó minőségű adatok és elemzési eredmények megosztásában óriási potenciál rejlik a fertőző betegségek járványkitöréseinek megelőzését, korai azonosítását és megfékezését illetően is;

20.

az egészségügy területén alkalmazott információs technológiák digitális egységes piaca és az adatok szabad áramlása lendületet adhat az adathalmazok elemzésén alapuló olyan innovatív technológiai megoldások kifejlesztésének és bevezetésének, amelyek jobb egészségügyi eredményeket és jobb életminőséget eredményeznek a betegek számára; ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a szolgáltatások és a termékek felhasználóbarátak, egymással kompatibilisek és biztonságosak legyenek;

21.

az egészségügyi rendszerek a gazdasági növekedés motorjaiként is szolgálhatnak, gazdasági lehetőségeket biztosítva különösen azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek adathalmazok elemzésén alapuló innovatív megoldásokat fejlesztenek ki;

22.

a digitális egészségügyben és az e-ellátásban rejlő potenciál kiaknázását akadályozó tényezők megszüntetéséhez olyan átfogó intézkedésekre van szükség, amelyek a digitális egységes piac által nyújtott lehetőségekre, valamint az adatok szabad áramlásának elvére és az annak alapját képező, az uniós e-kormányzati cselekvési tervben meghatározott elvekre épülnek;

23.

az egészségügy területén alkalmazandó digitális eszközök tervezésekor és alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a minőségi, biztonsági és adatvédelmi követelményekre, az etikai megfontolásokra, valamint – a további egészségügyi egyenlőtlenségek elkerülése érdekében – a digitális és az egészségügyi jártasság terén fennálló különbségekre. Ezenkívül a digitális eszközök az egészségügyi jártasság előmozdításának is fontos eszközei, többek között azáltal, hogy elősegítik a kommunikációt az egészségügyi szakemberek és a betegek között;

24.

a digitális egészségügyi szolgáltatások iránti közbizalom fenntartása szempontjából elengedhetetlen az adatvédelem és az információbiztonság szavatolása. Éppen ezért mihamarabb át kell ültetni a gyakorlatba az adatvédelemre (16), a hálózati információbiztonságra (17) és a biztonságos elektronikus azonosításra (18) vonatkozó uniós jogi keretet;

25.

ahhoz, hogy a digitális egészségügyi szolgáltatások iránt fennmaradjon a bizalom, egyrészt figyelemfelhívásra van szükség, melynek keretében kommunikációs stratégiákat kell kidolgozni a szakpolitikusok, az egészségügyi szakemberek és a polgárok számára a digitalizációnak az egészségügyi ellátás minőségére gyakorolt potenciális kedvező hatásait illetően, másrészt pedig biztosítani kell az egészségügyi adatok felhasználásának átláthatóságát;

26.

a digitális egészségügy terén folytatandó koordináció és együttműködés lehetővé teszi majd a tagállamok számára, hogy felgyorsítsák a digitális innovációknak az egészségügyi rendszerükben való bevezetését, hogy tanuljanak egymástól és hogy kihasználják a harmonizált megközelítések előnyeit, mindezt saját hatásköreik sérelme nélkül. Következésképpen fokozni kell a tagállamok közötti gyakorlati együttműködést;

27.

az uniós finanszírozási mechanizmusok fontos szerepet töltenek be egyrészt az egész Unióra kiterjedő, kutatási célú adatinfrastruktúrák támogatásában, másrészt az egészségügyi informatikai megoldások kifejlesztésének elősegítésében és az ilyen megoldások széles körű bevezetését célzó tagállami beruházások ösztönzésében;

ÜDVÖZLI:

28.

a tagállamokban az e-egészségügy megvalósítása terén elért jó eredményeket és azt a tényt, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek és az e-receptek a legtöbb tagállamban már működnek vagy bevezetésük folyamatban van (19) (20);

29.

a 2011/24/EU irányelv alapján létrehozott e-egészségügyi hálózat keretében végzett munkát (21), valamint a hálózat támogatását célzó együttes fellépést, mivel e hálózat nagyon hasznosnak bizonyult a tagállamok e-egészségügyi erőfeszítéseinek koordinálásában, és könnyebbé tette az egészségügyi adatok Unión belüli cseréjét;

30.

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (22) finanszírozott, az e-receptek és a kórtörténeti összefoglalók határokon átnyúló cseréjét célzó európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra (23) létrehozása terén elért eredményeket;

31.

az európai referenciahálózatok (24) olyan célzott informatikai platform létrehozására irányuló munkáját, amely a szakértelem összevonását, az információcserét és az egymástól való tanulást célozza, és amely azon a felismerésen alapul, hogy e hálózatokban jelentős potenciál rejlik a jobb diagnózist szolgáló fokozottabb adatmegosztást, valamint a – mindenekelőtt a ritka vagy kis prevalenciájú komplex betegségek területén zajló – kutatást és innovációt illetően;

32.

a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség (25) részeként elindított e-egészségügyi partnerségeket és alulról építkező kezdeményezéseket, amelyek nagyon fontosak a legjobb gyakorlatok régiók közötti megosztásának és a régióközi tudástranszfernek a támogatása, továbbá a köz- és a magánszféra érdekelt felei közötti együttműködés előmozdítása szempontjából;

33.

a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékeléséről szóló bizottsági közleményt (26), amelyben a Bizottság az egészségügyi ellátás digitális átalakításának fontosságát hangsúlyozza;

34.

az érdekelt felek szerepvállalását és elkötelezettségét, amelyet abban, a digitális társadalom és az egészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozatban is kiemeltek, amelyet a 2017. október 16 és 18. között Tallinnban megrendezett, „Egészségügy a digitális társadalomban. A digitális társadalom az egészségügyért” elnevezésű magas szintű konferencián fogadtak el, ahol az egészségügy területére irányuló digitális innováció nagy léptékben történő bevezetésével kapcsolatos fő kihívások kezelését célzó intézkedésekkel foglalkozó, többszereplős munkacsoportok létrehozásáról is döntés született;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

35.

továbbra is hajtsanak végre az egészségügyi ágazatra irányuló digitális innovációt támogató szakpolitikákat, fektessenek be az adathalmazok elemzésén alapuló olyan eszközökbe és módszerekbe, amelyek lehetővé teszik a biztonságos és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokat, és használják aktívan ezeket az eszközöket, továbbá segítsék elő az egészségügyi rendszerek fenntarthatóvá válását;

36.

a digitális egészségügyhöz kapcsolódó tagállami stratégiáik és cselekvési terveik részeként:

—

biztosítsanak a személyes egészségügyi adatok kezelésére szolgáló, megfelelő digitális eszközöket, hogy a polgárok az általános adatvédelmi rendeletben rögzített elveknek megfelelően hozzáférhessenek saját egészségügyi adataikhoz és felhasználhassák azokat, valamint adott esetben tegyék lehetővé az egészségügyi adatok biztonságos megosztását, valamint a felhasználók által generált adatok és az orvosi adatok integrálását,

—

hajtsanak végre az egészségügyi adatok összehasonlíthatóságát, pontosságát és megbízhatóságát növelő és az egészségügyi adatok felhasználását ösztönző tevékenységeket, hogy átláthatóbb és betegorientáltabb, az egészségügyi eredményeket és a tényeken alapuló egészségügyi politikát és döntéshozatalt középpontba állító egészségügyi rendszerek jöhessenek létre, továbbá mozdítsák elő az adathalmazok elemzésén alapuló innovációt,

—

amennyiben releváns és célszerű, vizsgálják felül a meglévő tagállami jogi és adminisztratív kereteket, egyrészt hogy megszüntessék az egészségügyi szakemberek közötti, az ellátás biztonságát és folyamatosságát célzó adatcsere és -megosztás útjában álló akadályokat, másrészt hogy lehetővé tegyék az egészségügyi adatok kutatási és innovációs célú felhasználását az adatvédelmi követelmények maradéktalan betartása mellett,

—

hajtsanak végre olyan tevékenységeket, amelyekkel növelni lehet a polgárok és az egészségügyi szakemberek digitális készségeit – tehát például nyújtsanak képzéseket az egészségügyi szakemberek számára a digitális eszközök használatáról –, és emellett szólítsák meg a polgárokat és a civil társadalmat a közbizalom kiépítése és az adatok megosztásának az egészség érdekében történő támogatása érdekében;

37.

az egészségügyi adatokkal kapcsolatos irányításra vonatkozó OECD-ajánlásokban (27) megfogalmazottak szerint hozzanak létre megbízható és stabil kereteket az egészségügyi adatokkal kapcsolatos irányításhoz az egészségügyi adatok védelmének és integritásának biztosítása érdekében;

38.

működjenek együtt az egészségügyi adatok kutatási és innovációs célú felhasználására irányuló szabályozási és irányítási megközelítések között szükséges konvergencia elősegítése érdekében, és e célból azonosítsák, illetve ösztönözzék a megfelelő adatvédelmi biztosítékok alkalmazására és az egészségügyi adatokkal kapcsolatos irányításra vonatkozóan az Unióban létező legjobb gyakorlatokat, és adott esetben dolgozzanak együtt az adatvédelmi szervekkel, például az általános adatvédelmi rendeletben előírt Európai Adatvédelmi Testület keretében;

39.

használják ki a tagállamok közötti regionális, illetve két- vagy többoldalú együttműködést, és adott esetben dolgozzanak együtt egyéb érdekelt felekkel olyan, egyértelműen határokon átnyúló jellegű kezdeményezéseken, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a digitális megoldásoknak az egészségügy területén történő megvalósítására;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

40.

mindenekelőtt az e-egészségügyi hálózat keretében működjenek együtt olyan interoperábilis és felhasználóbarát egészségügyi információs rendszerek létrehozása céljából, amelyek lehetővé teszik a személyi egészségügyi eszközök összekapcsolását, valamint az egészségügyi szolgáltatók és a betegek közötti interakció és információcsere javítását;

41.

folytassák és racionalizálják az e-egészségügyi szabványokkal és az interoperabilitással kapcsolatban már megkezdett munkát, fejlesszék tovább és bővítsék az európai e-egészségügyi interoperabilitási keretet (28), mozdítsák elő az olyan nemzetközi és nyílt szabványok (29) alkalmazását, amelyek a beszállítótól való függőséget („vendor lock-in”) okozó, az informatikai fejlesztés és karbantartás költségeit növelő, zárt forráskódú megoldások elkerülését célozzák, továbbá támogassák az információcserét a szabványoknak való megfelelés erősítését célzó irányítási modellekkel kapcsolatban;

42.

az adatok szemantikai interoperabilitásának, minőségének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében mozdítsák elő a közös adatszerkezetek, kódrendszerek és terminológiák, valamint a klinikai és a betegek által jelentett eredmények mérésére szolgáló közös szabványok használatát;

43.

fokozzák az adatbiztonságot javító tevékenységeket, mégpedig a magánélet védelmét erősítő technológiák és a beépített adatvédelem fejlesztésének és használatának előmozdításával, valamint azzal, hogy információcserét biztosítanak az olyan technikai eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban, amelyek lehetővé teszik a jogosult egyének és szervezetek közötti biztonságos adatcserét és a személyes egészségügyi adatok kezelését;

44.

a mobilegészségügyi eszközök és alkalmazások biztonságának, minőségének, védelmének és interoperabilitásának garantálása érdekében osszák meg egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat és dolgozzanak ki közös megközelítéseket, ugyanakkor nyújtsanak megfelelő biztosítékokat a bizalom növelése, valamint annak érdekében, hogy ezeket a megoldásokat minél szélesebb körben használják fel az egészségfejlesztésnek, a betegségmegelőzésnek és a krónikus betegségek kezelésének a javítása érdekében, figyelembe véve eközben adott esetben az orvostechnikai eszközökre vonatkozó alkalmazandó uniós jogszabályokat;

45.

folytassák az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra sikeres kiépítését célzó erőfeszítéseiket, és mérlegeljék, hogy miként lehet bővíteni az egészségügyi adatok határokon átnyúló cseréjének alkalmazási körét a polgárok számára országhatároktól függetlenül rendelkezésre álló elektronikus egészségügyi adatok cseréjének támogatása érdekében, mégpedig azon új használati esetek azonosítása és elemzése révén, amelyek támogatják a határokon átnyúló egészségügyi ellátást és hozzájárulnak az ellátás folyamatosságához;

46.

a digitális egységes piaci stratégia keretében folyamatban lévő kezdeményezésekre, például az európai számításifelhő-kezdeményezésre (30), az EuroHPC-re (31) (nagy teljesítményű európai számítástechnikai megoldás) és az európai nyílt tudományosadat-felhőre építve működjenek együtt annak érdekében, hogy a nagyobb európai adatkészletek, a longitudinális adatok és a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra könnyebben elérhető legyen az egészségügyi kutatás és innováció céljaira, ugyanakkor biztosítva legyen az adatvédelem magas szintje;

47.

a meglévő tagállami és uniós kezdeményezésekre és köz-magán társulásokra (32) építve mérlegeljék olyan decentralizált adathálózatok és közös platformok létrehozását, amelyek lehetővé teszik az adatok biztonságos környezetben történő integrálását és elemzését, ugyanakkor segítenek elkerülni az adatoknak egy központi uniós adatbázisban történő szükségtelen tárolását, valamint elősegítik a nagyszabású, határokon átnyúló gyakorlati projekteket, például a személyre szabott – többek között a genomikus – orvoslás területén;

48.

folytassák az együttműködést a közös betegség-nyilvántartások és -platformok, például az Epirare platform (a ritka betegségek nyilvántartásainak európai platformja) és az Orphanet adatbázis (33) terén, amelyek a ritka betegségekre vonatkozó kutatások elengedhetetlen interoperabilitási eszközei;

49.

a határokon átívelő súlyos egészségügyi veszélyek előrejelzése, megelőzése és kezelése érdekében közösen dolgozzanak az adatinfrastruktúra, az adatelemzés és a döntéstámogatás javításán;

50.

jobban használják ki az uniós finanszírozási mechanizmusok, például az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) (34), az uniós strukturális alapok, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Horizont 2020 (35) lehetőségeit a digitális egészségügy nagyléptékű megvalósításának támogatására, és ennek érdekében javítsák az uniós és tagállami alapok költséghatékony alkalmazása közötti szinergiákat, azonosítsák a közös prioritásokat és beruházási igényeket, továbbá dolgozzanak ki megfelelő finanszírozási mechanizmusokat és ösztönzőket a digitális egészségügyi infrastruktúra interoperabilitásának támogatására;

51.

mérlegeljék annak lehetőségét, hogy olyan közös kritériumokról és mutatókról állapodjanak meg, amelyek alapján a tagállamok a jelenlegi keretek figyelembevételével nyomon tudják követni a digitális egészségügy megvalósítása terén elért eredményeket, valamint fel tudják mérni a digitális megoldások hatásait (36);

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

52.

a bevált gyakorlatok és az azok átvételének ösztönzésére szolgáló adatok gyűjtésével és értékelésével, valamint a digitális egészségüggyel kapcsolatos tájékoztató tevékenységek révén továbbra is támogassa a tagállamok erőfeszítéseit;

53.

támogassa az adatvédelemmel, az elektronikus azonosítással és az információbiztonsággal kapcsolatban elfogadott uniós jogszabályoknak az egészségügyi ágazatban történő végrehajtását, mégpedig többek között a bevált gyakorlatok azonosításával és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítésével, annak érdekében, hogy a tagállamok hatásköreinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett és az egészségügyi ágazat speciális igényeit és követelményeit szem előtt tartva könnyebbé tegye az adatok határokon átnyúló cseréjét;

54.

továbbra is támogassa az e-egészségügy digitális szolgáltatási infrastruktúrájának minden tagállamra való kiterjesztését, valamint új, határokon átnyúló szolgáltatások bevezetését, ugyanakkor erősítse meg a technikai, szemantikai és jogi kihívások leküzdésére irányulóan jelenleg is zajló munkát, és biztosítsa a konzisztenciát a különböző informatikai infrastruktúrák – mindenekelőtt az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra és az európai referenciahálózatok informatikai platformja – között;

55.

változatlanul támogassa a kutatást és az innovációt a digitális egészségügy területén, és nyújtson támogatást a digitális egészségügy területét érintő megoldásokat fejlesztő tudományos intézményeknek és innovatív vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak;

56.

támogassa a tagállamokat az egészségügyi adatok megosztását és cseréjét szolgáló interoperábilis tagállami infrastruktúra tervezésében és kiépítésében, és ennek során összpontosítson egyrészt az alapellátási és az integrált ellátási modellekre –így támogatva a hatékony és magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások nyújtását –, másrészt a határokon átnyúló adatcsere-szolgáltatásoknak az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra keretében tagállami, regionális és helyi szinten történő bevezetésére;

57.

továbbra is támogassa az egész Európára kiterjedő köz-magán társulásokat és az érdekelt felek bevonását célzó tevékenységeket – például a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget –, amelyek célja, hogy növeljék a polgárok szerepvállalását és elősegítsék a digitális egységes piacnak a digitális egészségügy területén történő megvalósítását.

(1) Lásd: A Tanács 2011. június 6-i következtetései: cél a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerek kialakítása (HL C 202., 2011.7.8., 10. o.); A Tanács 2013. december 10-i következtetései a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerekre vonatkozó reflexiós folyamatról (HL C 376., 2013.12.21., 3. o.); A Tanács 2014. június 20-i következtetései a gazdasági válságról és az egészségügyről (HL C 217., 2014.7.10., 2. o.); A Tanács 2015. december 7-i következtetései a betegek számára elérhető, személyre szabott orvoslásról (HL C 421., 2015.12.17., 2. o.).

(2) HL C 302., 2009.12.12., 12. o.

(3) P8_TA(2015)0197.

(4) COM(2015) 192 final.

(5) COM(2016) 179 final.

(6) COM(2012) 736 final.

(7) P7_TA-PROV(2014)0010.

(8) COM(2014) 215 final.

(9) Big Data for Advancing Dementia Research. An Evaluation of Data Sharing Practices in Research on Age-related Neurodegenerative Diseases (A big data technológia szerepe a demenciakutatásban. Az öregedéssel összefüggő neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatos kutatásban használt adatmegosztási gyakorlatok értékelése).

(10) Data-driven Innovation for Growth and Well-being (Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció jelentősége a növekedés és a jóllét szempontjából), 2015. október, OECD.

(11) Benchmarking Deployment of eHealth among General Practitioners 2013 (Az e-egészségügy háziorvosok számára történő bevezetésének összehasonlító elemzése– 2013) (SMART 2011/0033).

(12) „A digitalizálás és az automatizálás mindennapi életre gyakorolt hatásainak a társadalmi fogadtatása” című, 460. sz. Eurobarométer tematikus felmérés (2017) adatai szerint a válaszadók több mint fele (52 %) szeretne online hozzáférni orvosi és egészségügyi adataihoz, és tízből hét válaszadó (70 %) lenne hajlandó az egészségével és a személyes jóllétével kapcsolatos adatokat másoknak átadni. Ők azok, akik a leginkább hajlandók megosztani adataikat orvosukkal, illetve más egészségügyi szakemberekkel (65 %).

(13) Improving Health Sector Efficiency The role of Information and Communication Technologies (Az egészségügyi ágazat hatékonyságának javítása. Az információs és kommunikációs technológiák szerepe), (OECD, 2010).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88.,2011.4.4., 45. o.).

(15) Lásd a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 irányelve a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (kiberbiztonsági irányelv) (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelete a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (eIDAS-rendelet) (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(19) From innovation to implementation – eHealth in the WHO European Region (Az innovációtól a megvalósításig – E-egészségügy a WHO európai régiójában, 2016, WHO)

(20) Overview of the national laws on electronic health records in the EU Member States (Az uniós tagállamok elektronikus egészségügyi rendszerekre vonatkozó jogszabályainak áttekintése, 2014)

(21) Lásd: https://ec.europa.eu/health/ehealth/policy/network_hu

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.) által létrehozva.

(23) Lásd: https://ec.europa.eu/cefdigital/wiki/display/CEFDSIS/eHealth+2.0

(24) https://ec.europa.eu/health/ern/policy_hu

(25) Lásd a Bizottság 2012. február 29-i közleményét az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről (COM(2012) 83 final) és a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget (https://ec.europa.eu/eip/ageing/home_en).

(26) A Bizottság közleménye – A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára (COM(2017) 228 final).

(27) Az OECD-államok egészségügyi minisztereinek 2017. január 17-i ülésén elfogadott ajánlások.

(28) Az e-egészségügyi hálózat által 2015 novemberében elfogadott kiigazított e-egészségügyi interoperabilitási keret

(29) Lásd „A technológiai bezáródás ellen: nyílt IKT-rendszerek kiépítése a szabványok alkalmazásának optimalizálása révén a közbeszerzésekben” című, 2013. június 25-én elfogadott bizottsági közleményt (COM(2013) 455 final).

(30) A 2016. április 19-én elfogadott, „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című bizottsági közlemény (COM(2016) 178 final).

(31) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/eu-ministers-commit-digitising-europe-high-performance-computing-power

(32) Egyebek mellett ilyen például az IMI2 „big data a jobb eredményekért” elnevezésű programja (http://www.imi.europa.eu/) és a BBMRI ERIC (http://www.bbmri-eric.eu/).

(33) www.epirare.eu/ www.orpha.net

(34) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(35) Lásd: http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en

(36) Lásd a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség számára készült nyomonkövetési és értékelési keretet (https://ec.europa.eu/jrc/en/mafeip) és az Északi Minisztertanács „Északi e-egészségügyi összehasonlító teljesítményértékelés” című jelentését

21.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/12

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia

(M.7878)

(2017/C 440/08)

(1)

2016. szeptember 5-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy összefonódásról (a továbbiakban: javasolt ügylet), amely szerint a HeidelbergCement (3) és a Schwenk (4) (a továbbiakban: bejelentést tevő felek) a DDC közösen irányított közös vállalkozásukon (5) keresztül, részesedés vásárlása útján irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Cemex Hungária (6) és a Cemex Hrvatska (7) egésze felett.

(2)	A Bizottság 2016. június 22-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a magyarországi érintett piacokon kifejtett hatások értékelését a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át vizsgálat céljából.

(3)	A Bizottság 2016. október 10-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárást indított (8).

(4)

A Bizottság 2016. december 12-én kifogásközlést fogadott el, amelyben arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Cemex Hrvatska HeidelbergCement általi felvásárlása jelentősen akadályozná a Cemex spliti/horvátországi cementgyártó üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú vagy módosított gyűjtőterületeken belüli szürkecement-piacokon folytatott hatékony versenyt. A kifogásközlés szerint a javasolt ügylet erőfölényt hozhat létre, a magas együttes piaci részesedésből és a HeidelbergCement/DDC és a Cemex közötti verseny megszűnése miatt valószínűsíthető áremelkedésekből, valamint a nem kellő mértékű, fennmaradó versenyből fakadóan nem egyeztetett hatásokat eredményezne. A kifogásközlést a Bizottság 2016. december 13-án jelentette be a HeidelbergCement és a Schwenk vállalkozásnak.

(5)

A bejelentést tevő felek 2016. december 13-án, 14-én és 15-én betekintést kaptak az ügyiratba (átadott CD-ROM-on, valamint a mennyiségi és a minőségi adatokat tartalmazó adatszobához való hozzáférés biztosításával), és 2017. január 3-ig válaszolhattak a kifogásközlésre. Az ügyiratba a későbbiekben (átadott CD-ROM-on, illetve titkosított e-mail formájában) 2017. január 26-án, 2017. február 20-án, 2017. február 28-án, 2017. március 16-án és 2017. március 22-én tekinthettek be.

(6)	A Cemex 2017. január 2-án küldte meg a kifogásközléssel kapcsolatos észrevételeit, és mindegyik bejelentést tevő fél 2017. január 3-án válaszolt a kifogásközlésre. Mindannyian szóbeli meghallgatást kértek.

(7)	A hivatalos szóbeli meghallgatásra 2017. január 11-én került sor.

(8)

A Bizottság 2017. január 18-án – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően – 5 munkanappal meghosszabbította a javasolt ügylet felülvizsgálatára biztosított határidőt. Ezt a határidőt még kétszer 15 munkanappal meghosszabbította: 2017. január 26-án, a bejelentést tevő felek kötelezettségvállalásainak előterjesztésekor, amelyek nyomán a 10. cikk (3) bekezdése első albekezdésének utolsó mondata értelmében a meghosszabbítás automatikusan meghosszabbodott, majd ismét meghosszabbításra került 2017. február 14-én az említett 10. cikk (3) bekezdése második albekezdésének harmadik mondata alapján hozott másik határozattal, amely lehetővé tette a Bizottság számára, hogy felülvizsgálja a bejelentést tevő felek által 2017. február 9-én szolgáltatott további bizonyítékokat.

(9)

A Bizottság 2017. január 25-én tényállást közlő levelet intézett a bejelentést tevő felekhez, amelyben tájékoztatta őket azokról a korábban meglévő bizonyítékokról, amelyekre a kifogásközlésben még kifejezetten nem hagyatkozott, de amelyeket az ügyirat további elemzése alapján a Bizottság relevánsnak tart az érvei alátámasztásához, valamint bizonyos kiegészítő bizonyítékokról, amelyekre a kifogásközlés elfogadását követően hívták fel a Bizottság figyelmét. A bejelentést tevő felek 2017. február 1-jén, 2-án és 3-án nyújtották be az ezzel a tényállást közlő levéllel kapcsolatos írásbeli észrevételeiket. A Cemex 2017. január 31-én nyújtotta be a tényállást közlő levéllel kapcsolatos írásbeli észrevételeit.

(10)

A bejelentést tevő felek és a Cemex a tényállást közlő levéllel kapcsolatos észrevételeikben azzal érveltek, hogy tényállást közlő levél csak arra használható, hogy a felekkel a kifogásközlés elfogadását követően megszerzett új bizonyítékokat tudassa a felekkel, nem pedig a jelenlegi kiegészítő bizonyítékokat, amelyek már a kifogásközlés időpontjában rendelkezésre álltak. Bármi más részlegesen megfosztaná a szóbeli meghallgatást a céljától, mivel lehetővé tenné az ügyet vizsgáló munkacsoport számára, hogy a szóbeli meghallgatás utánig visszatartson bizonyítékokat. Ezen állítólagos probléma orvoslása érdekében a bejelentést tevő felek kiegészítő szóbeli meghallgatást kértek.

(11)

Elutasítottam a bejelentést tevő felek kiegészítő szóbeli meghallgatásra irányuló kérelmét. A 802/2004/EK rendelet (9) 14. cikkének (1) és (2) bekezdése csak arról a jogról rendelkezik, hogy a kifogásközléssel kapcsolatos írásbeli észrevételekben kérhető hivatalos szóbeli meghallgatás, nem a tényállást közlő levéllel kapcsolatos észrevételekben (10). A tényállást közlő levél szövegezéséből, amely az egyes bizonyítékokat összekapcsolja a kifogásközlés konkrét szakaszaival és bekezdéseivel, egyértelmű, hogy ez a tényállást közlő levél nem tartalmaz a kifogásközlésben már közölt kifogásokhoz képest új kifogást, csupán ugyanazokat a kifogásokat alátámasztó további bizonyítékokat tár fel. Lényegtelen az a tény, hogy az említett további bizonyítékok közül néhány már szerepelt az ügyiratban a kifogásközlés kiadásakor, a kiegészítő kifogásközlés és az akár új, akár nem új kifogást tartalmazó tényállást közlő levél közötti különbségtétel releváns kritériuma megfogalmazásra került. Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az ügyet vizsgáló munkacsoport szándékosan tartott volna vissza bizonyítékokat a szóbeli meghallgatás utánig, hogy megfossza a szóbeli meghallgatást a céljától.

(12)	A bejelentést tevő felek 2017. január 26-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat terjesztettek elő, amelyeket 2017. február 1-jétőlfebruár 6-ig piaci tesztnek vetettek alá (a továbbiakban: kötelezettségvállalások).

(13)

A határozattervezetben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a javasolt ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke értelmében a belső piac jelentős részén jelentősen akadályozná a hatékony versenyt olyan, nem egyeztetett hatások kifejtése révén, amelyek különösen a Cemex spliti/horvátországi cementgyártó üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú vagy módosított gyűjtőterületeken belüli szürkecement-piacokon erőfölény létrehozását jelenthetik, továbbá azt állapítja meg, hogy a kötelezettségvállalások nem szüntetik meg teljes mértékben a versenyjogi aggályokat, és ezért azok nem elegendőek az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetővé tételéhez. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikke értelmében a határozattervezet ezért a javasolt ügyletet a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánítja.

(14)	A 2011/695/EU határozat 16. cikke (1) bekezdésének értelmében felülvizsgáltam a határozattervezetet, és megállapítottam, hogy az csak olyan kifogásokkal foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a bejelentést tevő feleknek és a Cemexnek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

(15)	A fentiek fényében úgy ítélem meg, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2017. március 30.

Wouter WILS

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke szerint.

(2) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(3) HeidelbergCement AG.

(4) Schwenk Zement KG.

(5) Duna-Dráva Cement Kft.

(6) Cemex Hungária Építőanyagok Kft.

(7) Cemex Hrvatska dd., amely a Cemex España, S.A. – a Cemex SAB de CV (a továbbiakban: Cemex) európai leányvállalatait tömörítő holdingtársaság – része.

(8) A HeidelbergCement és a Schwenk e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be, a kereseteik jelenleg folyamatban vannak a Törvényszék előtt (T-902/16. és T-907/16. számú ügy).

(9) A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete).

(10) Ennek analógiájára lásd a T-23/99. sz., LR AF 1998 A/S kontra Bizottság ügyben 2002. március 20-án hozott ítélet (EU:T:2002:75) 186–195. pontját.

21.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/14

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2017. április 5.)

egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánításáról

(M.7878 számú ügy – HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia)

(az értesítés a C(2017) 1650. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 440/09)

A Bizottság 2017. április 5-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) – és különösen annak 8. cikke (3) bekezdése – értelmében összefonódási ügyben hozott határozatot. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

I. A FELEK ÉS A MŰVELET

(1)

2016. szeptember 5-én a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést (2) kapott a HeidelbergCement AG (a továbbiakban: HeidelbergCement, Németország) és a Schwenk Zement KG (a továbbiakban: Schwenk, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások a Duna-Dráva Cement Kft. (a továbbiakban: DDC) közösen irányított vállalkozásukon keresztül, részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Cemex, S.A.B. de C.V, (a továbbiakban: Cemex csoport) részét képező Cemex Hungária Építőanyagok Kft. (a továbbiakban: Cemex Hungária) és Cemex Hrvatska dd (a továbbiakban: Cemex Hrvatska) egésze felett (a továbbiakban: az ügylet) (3).

(2)

Az eladó, a célvállalatok és a vevők mind az építőanyag-forgalmazás – különösen cement, aggregátumok, készre kevert beton és más kapcsolódó termékek forgalmazása – területén tevékenykednek.

(3)

A HeidelbergCement német gyártó, de kereskedelmi tevékenységeit a világ több mint 40 országában végzi.

(4)

A Schwenk családi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű betéti társaság, amelynek üzleti tevékenysége Németországban összpontosul, de Közép- és Kelet-Európában is folytat tevékenységet.

(5)

A DDC olyan teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás, amelyet a Magyarországon, Horvátországban, valamint a Nyugat-Balkán egyes részein (azaz Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Macedóniában, Montenegróban és Albániában, a továbbiakban együttesen: a szélesebb térség) tevékenykedő HeidelbergCement és Schwenk egyenlő részvételi arányban birtokol és közösen irányít. A DDC Magyarországon kívül egy cementgyártó üzemet és 11, készre kevert betont előállító üzemet működtet.

(6)

A Cemex csoport mexikói székhelyű, világszerte tevékenykedő építőanyag-gyártó globális vállalat. A Cemex Hungária elsősorban kizárólag Magyarországon értékesített, készre kevert beton gyártása és értékesítése területén tevékenykedik. A Cemex Hrvatska szürke cement, készre kevert beton, klinker és aggregátumok gyártása és forgalmazása területén tevékenykedik. A Cemex Hrvatska az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányuló exportján kívül főként Horvátországra és a szélesebb térségre összpontosítja tevékenységét, de Olaszországba, Szlovéniába és Máltára is szállít. A Cemex Hrvatska három cementgyártó üzemmel rendelkezik, és négy értékesítési terminált üzemeltet.

(7)

A (Cemex Hungária anyavállalata, a Cemex Austria felvásárlását tervező) Rohrdorfer Baustoffe Austria AG vállalattal kötött keretmegállapodás mellett a HeidelbergCement és a Schwenk a DDC közvetítésével vásárolja fel a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska vállalatot:

(8)

A 2015. augusztus 11-én kötött adásvételi szerződés értelmében a DDC a Cemex Hrvatska üzletrészeinek 100 %-át felvásárolja a Cemextől.

(9)

Ezzel párhuzamos ügylet keretében a DDC a Cemex Hungária üzletrészeinek 100 %-át felvásárolja a Rohrdorfer Baustoffe Austria AG-től.

(10)

A Cemex Hrvatska és a Cemex Hungária DDC általi felvásárlását az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében egyetlen összefonódásnak kell tekinteni. A megállapodások gazdasági realitása az, hogy a DDC megszerzi a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska feletti irányítást. A Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska DDC általi felvásárlása egyszerre történt, és a Rohrdorfer és a DDC közötti keretmegállapodás révén összekapcsolódott.

(11)

Az ügylet ennélfogva a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska HeidelbergCement és Schwenk általi közös irányításának üzletrészvásárlás útján (a DDC közvetítésével) történő megszerzésével jár. Ezért az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összefonódásnak minősül.

II. ELJÁRÁS

(12)

Az ügyletet 2015. augusztus 12-én hozták nyilvánosságra, és azt 2016. szeptember 5-én jelentették be a Bizottságnak.

(13)

A bejelentést megelőzően, 2016. június 22-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a magyarországi érintett piacokon kifejtett hatások értékelését a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át vizsgálat céljából. Az áttétel a bejelentést tevő felek 2016. május 25-i, indokolással ellátott beadványát követte, amelyben a felek Magyarországra történő részleges áttételt kértek. Sem a bejelentést tevő felek, sem a tagállamok nem kaptak az ügylet bármely más részének az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. vagy 9. cikke szerinti áttételére irányuló kérelmet.

(14)

Az I. szakaszbeli vizsgálatot követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet komoly aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és 2016. október 10-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében II. szakaszbeli eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el.

(15)

Az eredeti vizsgálat megállapításait kiegészítő, II. szakaszbeli vizsgálat alapján a Bizottság 2016. december 12-én kifogásközlést adott ki.

(16)

A bejelentést tevő felek 2017. január 26-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelezettségvállalásokat javasoltak annak érdekében, hogy eloszlassák az ügylet miatt a hatékony verseny jelentős akadályozásával kapcsolatban felmerült kétségeket.

(17)

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 21-én vitatta meg a határozattervezetet, és kedvező véleményt adott ki. A meghallgatási tisztviselő 2017. március 30-án előterjesztett jelentésében szintén kedvező véleményt közölt az eljárásról.

III. UNIÓS LÉPTÉK

(18)

Noha az ügylet végrehajtására a DDC, egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás közvetítésével kerül sor, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet kezdeményezésében, megszervezésében és finanszírozásában vállalt jelentős szerepük miatt a HeidelbergCement és a Schwenk az ügylet mögötti tényleges szereplők, és ennélfogva az „érintett vállalkozások” a felvásárlói oldalon.

(19)

Az alkalmazott jogi normát az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény (4) (147) bekezdése határozza meg:

„(146)

Amikor a részesedésszerzést egy teljes feladatkört ellátó közös vállalat valósítja meg, amely a fent meghatározott vonásokkal rendelkezik és már ugyanazon a piacon működik, akkor a Bizottság általában magát a közös vállalatot és a célvállalkozást fogja érintett vállalkozásoknak tekinteni (nem pedig a közös vállalat anyavállalatait).

(147)

Ellenkező esetben, amennyiben a közös vállalat pusztán az anyavállalatok felvásárlási eszközének tekinthető, a Bizottság nem a közös vállalatot, hanem az anyavállalatok mindegyikét és a célvállalkozást tekinti érintett vállalkozásnak. Ez következik be többek között akkor, amikor a közös vállalatot kifejezetten a célvállalkozás megszerzése céljából hozzák létre, amikor a közös vállalat még nem kezdte meg működését, amikor egy meglévő közös vállalat nem rendelkezik jogi személyiséggel vagy nem teljes feladatkört ellátó jellegű közös vállalat – ahogyan arról a fentiekben szó volt -, vagy amikor a közös vállalat vállalkozások társulása. Ugyanez vonatkozik továbbá arra az esetre, ahol bizonyos elemek azt bizonyítják, hogy a művelet mögött valójában az anyavállalatok állnak. Ilyen elem lehet az anyavállalatok túlzott közreműködése a művelet kezdeményezésében, szervezésében és finanszírozásában. Ezekben az esetekben az anyavállalatok minősülnek érintett vállalkozásoknak.”

(20)

A felek beadványainak és belső dokumentumainak elemzése alapján a Bizottság a következő megállapításokat tette:

(21)

Az ügyletet a HeidelbergCement és a Schwenk kezdeményezte, amelyek az ügyletet vonzó üzleti lehetőségként határozták meg, és úgy döntöttek, hogy a DDC-nek kell lennie a felvásárló jogalanynak.

(22)

2015. május 5-én a HeidelbergCement és a Cemex magas szintű kapcsolattartást kezdeményezett. A következő napon sor került az első megbeszélésre a HeidelbergCement és a Cemex képviselői között. 2015. május 6-ra a HeidelbergCement már eldöntötte, hogy indikatív ajánlatot nyújt be, és az eljáráshoz a Schwenk beleegyezését kérte és meg is szerezte. Azon a napon kizárólag a HeidelbergCement alkalmazottainak részvételével tartott értekezletet tartottak, és döntés született arról, hogy irányítóbizottság jön létre, melynek elnöke a HeidelbergCement egyik alkalmazottja lesz, és tagjai között ott lesz a DDC két alkalmazottja. Az ügylet megtervezéséért és végrehajtásáért teljeskörű felelősséggel tartozó projektvezető kinevezésére is sor került, akit a HeidelbergCement alkalmazottai közül választottak ki. Ezt követően a HeidelbergCement 2015. május 7-én tájékoztatta a DDC-t az ügylet megtervezésével kapcsolatban hozott különböző határozatairól.

(23)

A HeidelbergCement megszervezte az ügyletet, többek között kidolgozta az üzleti esettanulmányt és az ügylet felépítését, előkészítette az ügylet értékelését, és irányította a Cemexszel folytatott végső tárgyalásokat. A Schwenk folyamatos tájékoztatást kapott az ügylet HeidelbergCement általi megszervezéséről, és egyáltalán nem törekedett arra, hogy bármilyen módon kifogásolja a HeidelbergCement szerepét, miközben szigorúan betartotta a HeidelbergCement által hozott döntéseket.

(24)

A HeidelbergCement és a Schwenk megtervezte az ügylet finanszírozását és a kapcsolódó vállalati struktúrát. A HeidelbergCement döntötte el, hogy melyik jogalany vegyen fel hitelt, hogy erre a célra létre kell-e hozni új jogalanyt, melyik vállalat legyen a közvetlen felvásárló, mely vállalatok tőkéjét kell emelni, és hogy a HeidelbergCement vállalatnak a leányvállalatként működő holdingtársasága, a DDC közvetítésével több tőkeinjekcióra lesz-e szüksége. A Schwenk jelezte, hogy hajlandó egyoldalú hitelt nyújtani annak elkerülése érdekében, hogy a DDC általi finanszírozás biztosítékkal való fedezéséhez garanciát kelljen vállalni a bankok felé. A HeidelbergCement ezenfelül kiválasztotta a megkeresendő bankokat, tanácsadó cégeket bízott meg a pénzügyi átvilágítással, és az adósságszint elosztásával kapcsolatos döntéseket hozott. A HeidelbergCement a Cemexszel is megegyezett a végleges vételárról.

(25)

A Schwenk vállalkozásnak az ügyletben való részvétele nem olyan üzletrész-tulajdonos szerepére korlátozódott, amely a kötelező jogait gyakorolja egy közös vállalkozáson belül. Beleegyezett az ügyletbe, hetente naprakész információkat kért és kapott az előrehaladásáról, és részt vett általános, stratégiai jelentőségű ügyekben, valamint az ügylet részletes végrehajtásában, többek között az ügylet integrálásával foglalkozó irányítóbizottság tagjaként. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy jogi szempontból irreleváns, hogy a Schwenk esetlegesen a HeidelbergCement vállalkozástól eltérő mértékben vett részt az ügyletben, ugyanis a közös vállalkozás két anyavállalata jelentős, noha eltérő mértékben vehet részt összefonódásban.

(26)

Következésképpen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke értelmében uniós léptékű, ugyanis az érintett vállalkozások, a HeidelbergCement, a Schwenk, a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska globális szintű összesített forgalma együttesen meghaladja az 5 000 millió EUR-t, emellett a HeidelbergCement és a Schwenk uniós forgalma egyenként meghaladja a 250 millió EUR-t, de egy és ugyanazon tagállamon belül nem éri el az uniós szintű összesített forgalmának több mint kétharmadát.

IV. AZ ÉRINTETT PIACOK

(27)

A Bizottság kifogást emelt az ügylet hatásaival kapcsolatban, a Cemex Hrvatska spliti cementgyártó üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli szürkecement-szállítás vonatkozásában. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározása a következő:

a) Termékpiac: szürke cement

(28)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szürkecement-piac (zsákos, illetve ömlesztett cement, különböző cementtípusok és -minőségi kategóriák közötti) pontos felosztása nyitva hagyható, ugyanis az ügylet a termékpiac valamennyi lehetséges fogalommeghatározása szerint a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet.

(29)

A verseny értékelése azonban figyelembe veszi a következőket: i. az ömlesztett cement a horvátországi értékesítés 70 %-át képviseli; ii. egyes szállítók logisztikai okokból csak zsákos cementet tudnak szállítani; iii. a szállítók cementosztályok szerinti megkülönböztetése; valamint iv. a CEM II cementtípus különös relevanciája Horvátországban.

b) Földrajzi piac: a felek cementgyártó üzemei körül elhelyezkedő, kör alakú és módosított gyűjtőterületek

(30)

A szürke cement súlyos és terjedelmes, de meglehetősen kis értékű termék, ami korlátozza a gazdaságos szállíthatóságának távolságát. Ennek megfelelően a versenyfeltételek fokozatosan meg fognak változni a különböző helyszíneken lévő vevők számára. A Bizottság korábban a gyártóüzemek körül elhelyezkedő, kör alakú gyűjtőterületeket határozta meg érintett földrajzi piacokként.

(31)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben a felek üzemei körül elhelyezkedő, kör alakú gyűjtőterületek megfelelő sugarának 250 km geodéziai távolságnak kell lennie. Ez a következtetés a felek és más szállítók horvátországi vasúti és közúti szállítási távolságaira vonatkozó adatain alapul. A Bizottság a Cemex spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű gyűjtőterületet is tovább finomította, hogy az tükrözze az egyes vevőkhöz történő szállítás konkrét távolságait és a gyűjtőterületek különböző részeinek tényleges közúthálózati feltételeit. A módosított megközelítés szerint a spliti üzem körül elhelyezkedő gyűjtőterület 359 közúti km megtételével elért terület, és ennek következtében főként (az északkelet-horvátországi) Szlavóniára nem terjed ki, ahol a Cemex a megteendő távolság miatt korlátozott mértékben értékesít.

(32)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nyitva hagyható, hogy az érintett piacot a következőképpen kell-e meghatározni: i. a felek üzemei körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú gyűjtőterületek; vagy ii. a felek üzemei körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, módosított gyűjtőterületek, tekintettel arra, hogy az ügylet a piac mindkét alternatív fogalommeghatározása szerint jelentősen akadályozná a hatékony versenyt. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy nyitva hagyható, hogy a piac két alternatív fogalommeghatározásának bármely esetben tartalmaznia kell-e az EGT-n kívüli területet (különösen Bosznia-Hercegovinát), a verseny értékelése csak az EGT-n belüli érintett piacok részeire összpontosít.

V. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

(33)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet – különösen a Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli esetleges erőfölény létrehozását jelentő – nem egyeztetett hatások révén jelentősen akadályozni fogja a hatékony versenyt.

(34)

Ez a következtetés a következőkön alapul:

a) A piacokon magas lesz a felek együttes piaci részesedése és a piacirészesedés-növekedés

(35)

A felek együttes értékesítési piaci részesedése [50–60] % a módosított spliti gyűjtőterület esetében (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10-20]–[20-30] %; ITC ([a HeidelbergCement része):]: [0–5] %) és [40–50] % a 250 km kiterjedésű, kör alakú gyűjtőterület esetében (Cemex: [20–30]–[30–40] %, DDC: [10–20]–[20-30] %, ITC: [0–5] %). A DDC kakanji üzemével átfedésben lévő piaci metszetben az összesített piaci részesedés [40–50] és [60–70] % közötti (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10-20]–[20-30] %; ITC: [0–5] %). A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]–[20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a legnagyobb fennmaradó gyártó, a Nexe [5–10] %-kal.

(36)

Az összesített kapacitás részesedése [40–50] % és [50–60] % között mozgott (Cemex: [30–40] %; DDC: [5–10]–[10–20] %; ITC: [0–5] %). A DDC kakanji üzemével átfedésben lévő piaci metszetben az összesített piaci részesedés egyaránt [40–50]–[50–60] % volt (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10–20]–[20–30] %; ITC: [0–5] %). A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]–[20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a legnagyobb fennmaradó gyártó, a Nexe [5–10] %-kal.

(37)

Az érintett gyűjtőterületeken belüli földrajzi változások miatt az összefonódással létrejött dél-horvátországi, dalmáciai jogalany piaci részesedése jóval magasabb, [70–80] és [80–90] % közötti. A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]– [20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a Titan elnevezésű szerbiai importőr [5–10]–[10–20] %-kal.

b) A felek közeli versenytársak

(38)

A Cemex Hrvatska a legnagyobb horvátországi szállító, míg a HeidelbergCement (a DDC kakanji/bosznia-hercegovinai és beremendi/magyarországi üzeme, valamint az Italcementi trieszti/olaszországi üzeme révén) messzemenően a legnagyobb horvátországi importőr, az összes behozatali volumen [50–60] %-ával.

(39)

A DDC a Cemex Hrvatska közeli versenytársa. Boszniai üzeme a Cemex spliti üzeméhez földrajzilag a legközelebb található, és a DDC agresszív módon a Cemex vevőit célozza meg. Ezenfelül a felek egymás legközelebbi versenytársai Splittől délkeletre, ahol a belföldi gyártó, a LafargeHolcim korlátozott mértékben tevékenykedik, a magas szállítási költségek miatt csak néhány vevővel rendelkezik.

(40)

A DDC az értékesítési volumen növelését és a horvátországi – különösen a dalmáciai – további terjeszkedést célzó politikája miatt jelentős versenyerő. Az ügylet következtében a DDC Horvátországon belül terjeszkedő importőrből a legnagyobb horvátországi inkumbenssé válna, és a vevők már nem tudnák kihasználni az ezen importból fakadó versenynyomást.

(41)

Az ügylet a jelenleg a HeidelbergCement irányítása alatt álló Italcementi részéről támasztott versenykényszer csökkenésével is járna. Az Italcementi jelentős versenyerő Nyugat-Horvátországban, ahol a DDC jelenléte korlátozottabb.

c) A jelenlegi belföldi szállítók és importőrök nem fognak kellő versenykényszert gyakorolni a felekre

(42)

A feleken kívül az érintett gyűjtőterületeken a legnagyobb szürkecement-szállítók: a (Horvátország nyugati partjainál fekvő) Koromačno községben cementgyártó üzemet működtető belföldi szállító, a LafargeHolcim, valamint a (szlavóniai) Nekcsében székhellyel rendelkező helyi szállító, a Nexe, továbbá szárazföldi importőrök, többek között az Asamer (amelynek a bosznia-hercegovinai Lukavac városában van üzeme), a Titan (amelynek a szerbiai Kosjerić városában van üzeme), a W&P (amelynek a szlovéniai Anhovo községben van üzeme) és a Colacem (amely olaszországi és albániai üzemekkel rendelkezik).

(43)

A felek átfedésben lévő piaca által érintett vevők eléréséhez szükséges távolság egyrészt magasabb szállítási költségekkel, másrészt a cementellátás kisebb mértékű biztonságával jár. Ez a távolabbi szállítókat – akár belföldi szállítók, akár importőrök – versenyhátrányba hozza a felekkel szemben, amelyeknek a gyártó létesítményei egymás gyűjtőterülethez nagyon közel helyezkednek el.

(44)

Egyéb tényezők is negatívan befolyásolják a potenciális belépőket, illetve importőröket; ilyen tényező a bizonyos gyártó országokból importált cement alacsonyabb piaci elfogadottsága, valamint a barterkereskedelem folytatására és a vevők hitelképességének értékelésére való korlátozott képesség.

(45)

Az egyes versenytársak (a belföldi szállítók és a szárazföldi importőrök) egyenként és együttesen végzett részletes elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fennmaradó versenytársak az ügylet után nem fognak kellő versenykényszert gyakorolni az összefonódással létrejött jogalanyra. Különösen a LafargeHolcim dalmáciai cementterminálja korlátozott kapacitású, és a fennmaradó versenytársak számára nincs elég ösztönző az ügylet utáni ellátásbővítésre. A fennmaradó versenytársak jelenleg nem fejtenek ki jelentős tevékenységet a piacokon, beleértve a piac legkoncentráltabb dalmáciai részeit is, és annak ellenére nem terjeszkedtek a gyártóüzemeikhez közelebb fekvő szomszédos régiókban sem, hogy lehetőségük volt a horvátországi érintett piacokon jelenleg elérhető haszonkulcsoknál magasabb haszonkulcsok elérésére.

(46)

A tengeren keresztül bonyolított behozatal jelenleg nem gyakorol versenykényszert a felekre, továbbá – a szállítási költségek és az ellátás biztonságával kapcsolatos hátrányok miatt, illetve amiatt, hogy a horvátországi tengerparton nem állnak rendelkezésre terminálok ömlesztett cement behozatalához – az ügylet után nem fog kellő versenykényszert gyakorolni az összefonódással létrejött jogalanyra.

d) Nincsenek olyan potenciális versenytársak, amelyeknek a piacra lépése kellően valószínű, időszerű és elegendő lenne

(47)

Más potenciális szárazföldi importőrök, például a török Cimsa és Limak vállalat a gyártó létesítményeik és Horvátország közötti közúti távolságból fakadó magas szállítási költségek miatt nem tudnának cementet szállítani az érintett piacon. Ezenfelül egy olasz cementgyártó ugyan mérlegelte egy horvátországi gyártóüzem építésének lehetőségét, nem valószínű, hogy ez a potenciális projekt kellően rövid időn belül tényleges versenyerővé válik.

e) Az összefonódással létrejött jogalany reakciói okozta fenyegetés visszatartó erőt fog jelenteni az érintett piacra való belépés és az ott történő terjeszkedés szempontjából

(48)

A tényleges vagy potenciális versenytársaknak az érintett piacon belüli szürkecement-szállítás területén történő terjeszkedését, illetve az oda történő belépését ösztönző tényezőket az összefonódással létrejött jogalany következőket érintő, lehetséges jövőbeni intézkedései fékezik: i. a leendő belépő konkrét vevői csoportjainak megcélzása, vagy ii. különösen importőröket célzó perstratégiák. A korábban tanúsított magatartás arra utal, hogy a Cemex Hrvatska és a DDC is gyakran mérlegelt olyan reakciókat és folyamodott olyan reakciókhoz, hogy visszatartsa a versenytársak piacra lépése okozta fenyegetést oly módon, hogy a piacra lépést kevésbé nyereségessé és nehezebbé tegye.

f) Az ügylet valószínűleg számszerűsíthető áremelkedést eredményez

(49)

A Bizottság megállapította, hogy a DDC felső vezetése által in tempore non suspecto készített egyidejű dokumentumok szerint az ügylet a szürke cement áremelkedéséhez vezet.

g) A belső piac jelentős része

(50)

A Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületek a belső piac jelentős részét képezik, mert azok alapterülete meglehetősen nagy (meghaladja a 30 000 km2-t) és jelentős lakosságot (több mint 2 millió lakost) érintenek, éves cementfelhasználásuk a horvátországi cementfelhasználásnak 58, illetve 66 %-át teszi ki, és azokat határon átnyúló kereskedelem jellemzi.

VI. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(51)

A bejelentést tevő felek 2017. január 26-án a kifogásközlésben meghatározott versenyjogi aggályok kezelése érdekében kötelezettségvállalásokat terjesztettek elő.

a) A kötelezettségvállalások ismertetése

(52)

A kötelezettségvállalások célja egy versenytárs piacra lépésének megkönnyítése a dalmáciai Metković városában lévő cementterminálhoz való hozzáférés biztosítása révén.

(53)

A terminál – amely tehergépkocsival, hajóval és (a jövőben lehetségesen) vasúton megközelíthető, ömlesztett és zsákos cement tárolására szolgáló létesítmény – a horvát állam tulajdona, azt Ploče kikötője üzemelteti, és jelenleg a Cemex Hrvatska lízingeli, de most csak szórványos értékesítésre használják. A jelenlegi, […] éves időtartamú lízing […] végén jár le, a bérleti díj pedig körülbelül […] EUR. A kötelezettségvállalások értelmében a terminált egy versenytárs (a továbbiakban: új lízingbe vevő) lízingelné, amely a terminálon keresztül kezdhetne cementet értékesíteni.

(54)

A felek konkrétabban az alábbi kötelezettségvállalásokat tették:

(55)

Először is azt, hogy megszüntetik a Cemex Hrvatska általi lízinget, és a Cemex Hrvatskát illetően […].

(56)

Másodszor azt, hogy megfelelő új lízingbe vevőt találnak, amely képes és ösztönzött arra, hogy hosszú távon hatékony versenyt folytasson a DDC-vel Dél-Horvátországban, valamint azt, hogy biztosítják egy legalább […] évre szóló, új lízingszerződés megkötését, amelynek a feltételei alapvetően hasonlóak a meglévő lízing feltételeihez.

(57)

Harmadszor azt, hogy a DDC számos kérdésben támogatást biztosít az új lízingbe vevőnek. A DDC egyes horvátországi vevőire vonatkozóan minden vevőnyilvántartást átad az új lízingbe vevőnek. A DDC továbbá logisztikai támogatást nyújt az új lízingbe vevőnek a Cemex Hrvatska által igénybe vett fuvarozási vállalatok kapcsolattartási adatainak átadásával, valamint – az új lízingbe vevő döntésétől függően – […]. Végezetül a DDC – az új lízingbe vevő döntésétől függően – egy adott mennyiségű cementre vonatkozó éves tartalékkeretet tart fenn az új lízingbe vevő javára a spliti üzemben, amelyet a lízingbe vevő i. legalább bizonyos számú nappal korábban megküldött előzetes értesítéssel bármikor, és ii. a megbízott által jóváhagyott, külön eljárást követően meghatározott áron igénybe vehet.

(58)

Negyedszer azt, hogy az ügyletet mindaddig nem hajtja végre, amíg az új lízingbe vevő és a kikötő végleges, kötelező erejű, új lízingszerződést nem kötött, és a Bizottság jóvá nem hagyta az új lízingbe vevőt és az új lízingszerződés feltételeit.

b) Az előterjesztett kötelezettségvállalások értékelése

(59)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalások nem elegendőek az összefonódás belső piaccal összeegyeztethetővé tételéhez.

(60)

Először is a kötelezettségvállalásoknak komoly strukturális hiányosságaik vannak ahhoz, hogy a versenyjogi aggályok ne szűnjenek meg teljes mértékben, emellett bizonytalanságok és kockázatok merülnek fel a tényleges és időben történő végrehajtásukkal kapcsolatban. A kötelezettségvállalások az összefonódással létrejött jogalany piaci pozícióját csaknem változatlanul hagyják azáltal, hogy a teljes cementgyártási kapacitásukat ötvözik az érintett piacon, és ezzel jelentősen megnövelik a közös gyártási kapacitásukat. A kötelezettségvállalások nem egy életképes vállalkozás elidegenítésére vonatkoznak, hanem pusztán üzleti lehetőséget kínálnak az új lízingbe vevő számára a saját dalmáciai cementgyártó vállalkozásának nulláról történő elindításához. Ez a puszta lehetőség nagymértékű bizonytalansággal jár, és a hatása nem egyenértékű az elidegenítésével.

(61)

Másodszor, a megfelelő lízingbe vevő megtalálásának kevés a valószínűsége.

(62)

Először is jelentős bizonytalanság van azt illetően, hogy az új lízingbe vevő – többek között a felek által a Bizottságnak a legjobb helyzetben lévő potenciális lízingbe vevőként bemutatott Titan és Asamer vállalat – valószínűsíthetően és kellő időben olyan életképes versenytárssá válna, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal. Ennek az az oka, hogy a felek által javasolt potenciális lízingbe vevők valószínűleg jóval kevésbé versenyképesek, mint a DDC. Ezenfelül a Titan úgy döntött, hogy az üzleti javaslat részleteinek megismerését követően nem folytatja tovább a lízingre irányuló tárgyalásokat.

(63)

Másodszor, a Bizottság a szükséges mértékű bizonyossággal nem tudja megállapítani, hogy az Asamer – amely Ploče kikötőjével 2017. március 13-án aláírta a Metković városában lévő terminálra vonatkozó (többek között az ügylet Bizottság általi jóváhagyásától függő) lízingszerződést – az érintett piacokon fejleszteni tudja-e a szürkecement-üzletágát olyan életképes versenyerőként, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal: i. az Asamer jelentős hátrányban van a forgalmazási költségek tekintetében a DDC-hez viszonyítva, ii. nem egyértelmű, hogy az Asamer hogyan szándékozik leküzdeni a terminál tehergépkocsival vagy vasúton történő, kellő mértékű feltöltése terén valószínűleg felmerülő nehézségeket, iii. a Bizottság nem tud infrastrukturális beruházást kikényszeríteni a Metković városában lévő terminálon annak biztosítása érdekében, az Asamer elegendő értékesítési volument érjen el, és iv. az Asamer korábban nem tanúsított agresszivitást a felekkel folytatott verseny során.

(64)

Harmadszor, a korrekciós intézkedés léptéke nem tűnik megfelelőnek. A Metković városában lévő terminál kapacitása valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy bármely új lízingbe vevő olyan életképes versenyerővé váljon, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal. Ennek az az oka, hogy a területen felmerülő kereslet szezonalitása, valamint a terminál cementtel való ellátásának logisztikai kihívásai korlátozzák a tényleges kapacitást. Ezenfelül a Metković városában lévő terminál Boszniához és Montenegróhoz való közelsége miatt nem valószínű, hogy a terminál kapacitását kizárólag Horvátország számára osztják el. Végezetül a Metković városában lévő terminálnál további tartalékkapacitásra lenne szükség annak lehetővé tételéhez, hogy az új lízingbe vevő hatékony versenyt folytathasson.

(65)

Negyedszer, hiányosságok vannak a kötelezettségek végrehajtásának feltételeiben. A kötelezettségvállalásokban nincs olyan rendelkezés, amely biztosítékról rendelkezne abban az esetben, ha a lízingbe adó, Ploče kikötője, nem ért egyet a potenciális új lízingbe vevővel, vagy a felek nem találnak megfelelő potenciális új lízingbe vevőt. Ezenfelül nincs azt előíró rendelkezés, hogy a felek nem teljesítik a kötelezettségvállalásokat, ha a határidőn belül nem hagytak jóvá megfelelő lízingbe vevőt. Ezért fennáll az a kockázat, hogy a megfelelő lízingbe vevő megtalálása határozatlan ideig tartana, ami esetlegesen negatívan befolyásolná a Cemex Hrvatska üzleti tevékenységét.

VII. KÖVETKEZTETÉS

(66)

A fent említett okok miatt a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódás – különösen a Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli esetleges erőfölény létrehozását jelentő – nem egyeztetett hatások révén jelentősen akadályozni fogja a hatékony versenyt.

(67)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével, valamint 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a Bizottság a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) HL C 337., 2016.9.14., 7. o.

(3) Az egyszerűség végett, illetve eltérő rendelkezés hiányában a HeidelbergCement, a Schwenk, a DDC, a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska a továbbiakban együttesen: a felek. A HeidelbergCement és a Schwenk a továbbiakban: a bejelentést tevő felek.

(4) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).

21.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/22

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról

(2017/C 440/11)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 10. cikke alapján panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatala támogatott formában történik, és ezáltal jelentős mértékű kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. Panasz

A panaszt 2017. november 8-án az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (EBMA) nyújtotta be olyan gyártók (a továbbiakban: panaszosok) nevében, amelyek termelése az elektromos kerékpárok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

2. Vizsgált termék

E vizsgálat a következőképpen meghatározott termékre irányul: kerékpárok pedálhajtással, elektromos segédmotorral felszerelve (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A támogatásra vonatkozó állítás

Az állítólagosan támogatott termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 KN-kódok (TARIC-kód: 8711609010) alá tartozó vizsgált termék. A megadott kódok csak tájékoztató jellegűek.

A panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék érintett országban működő gyártói számos, a Kínai Népköztársaság kormánya által nyújtott támogatásban részesültek.

Az állítólagos támogatási gyakorlatok – többek között – az alábbiakat foglalják magukban: 1. közvetlen transzferek, valamint pénzeszközök vagy források potenciális közvetlen átadása; 2. kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése; 3. áruk vagy szolgáltatások megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő átadása, illetve nyújtása a kormányzat által. A panasz bizonyítékokat tartalmazott például a következőket illetően: a környezetvédelem, illetőleg a technológia, innováció és fejlesztés támogatására nyújtott különféle támogatások; állami tulajdonban álló bankok és más pénzügyi intézmények által kedvezményes feltételek mellett nyújtott hitelek és hitelkeretek, valamint állami tulajdonban álló bankok és más pénzügyi intézmények által nyújtott exporthitelek, exportgaranciák és biztosítások; társaságiadó-kedvezmények és -mentességek, behozatalivám-visszatérítések, valamint héamentességek és -visszatérítések; továbbá földterület és energia kormányzat általi biztosítása a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében. A panaszosok azt állítják, hogy a fent említett intézkedések támogatásoknak minősülnek, mivel a Kínai Népköztársaság kormányának, illetve egyéb regionális és helyi kormányzatoknak (többek között közjogi szerveknek) a pénzügyi hozzájárulását foglalják magukban, és gazdasági előnyt ruháznak át a vizsgált termék exportáló gyártóira. A programok állítólag bizonyos vállalkozásokra, ágazatra vagy vállalkozáscsoportra korlátozódnak, és ezért egyediek, illetve kiegyenlíthetők. Ennek alapján az állítólagos támogatási összegek az érintett ország vonatkozásában jelentősnek tűnnek.

Tekintettel az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdésére és 10. cikkének (3) bekezdésére, a Bizottság a bizonyítékok elegendő jellegéről feljegyzést készített, melyben szerepeltette a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat Bizottság általi megindításának alapját jelentő bizonyítékok teljes körének értékelését. A szóban forgó feljegyzés megtalálható az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

A Bizottság fenntartja a jogot, hogy egyéb vonatkozó támogatási gyakorlatokat is kivizsgáljon.

4. A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok elegendő bizonyítékkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált termék érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, illetőleg az uniós árakra, amelyeket a behozott vizsgált termék árleszorító hatása miatt nem lehetett észszerű árszintre emelni, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5. Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 10. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala támogatott formában történik-e, és ha igen, a támogatott behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak, vagy ilyen károkozással fenyeget-e. Amennyiben a következtetések ezeket alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

A Bizottság konzultációkra kérte fel a Kínai Népköztársaság kormányát.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A támogatásra és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2016. október 1-jétől2017. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A támogatás megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országban működő exportáló gyártóit (2), valamint az érintett ország hatóságait az általa folytatott vizsgálatban való részvételre. A Bizottság emellett a lehető legteljesebb együttműködést kéri azon további felektől, amelyeket a vizsgált termékhez kapcsolódó kiegyenlíthető támogatások létének és összegének meghatározása céljából információszolgáltatásra kér fel.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az érintett ország vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az érintett országban működő és az ezen eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint az érintett ország hatóságainak.

A mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak és az érintett ország hatóságainak – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 28. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) pont sérelme nélkül, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető kiegyenlítő vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók esetében megállapított támogatási összegek súlyozott átlagát (3).

b) A kiegyenlíthető támogatás egyedi összege a mintában nem szereplő vállalatok esetében

Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg a rájuk vonatkozó, egyedi támogatási összegeket. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek a támogatás egyedi összegének megállapítását kívánják kérni, kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyedi támogatási összeg megállapítását kérő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyedi támogatási összeget számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyedi támogatási összeg megállapítása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2. A független importőrökre (4) vonatkozó vizsgálat (5)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet az érintett országból származó vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a támogatott behozatal volumenének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Az uniós gazdasági ágazat helyzetének megállapításához a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 27. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. pontban megadott elérhetőségen). Azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal. Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a támogatásra és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha szubvencióellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 31. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (6) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. Az e vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek azokról az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek

TRADE-AS646-EBIKES-SUBSIDY@ec.europa.eu

TRADE-AS646-EBIKES-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálat lefolytatását jelentős mértékben akadályozza, az alaprendelet 28. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges, jóváhagyó vagy elutasító megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike valótlan vagy félrevezető információkat közölt, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 13 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély összegű, valamint az alaprendelet 28. cikkében foglalt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatást.

(4) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(5) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a támogatás megállapításán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(6) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az (EU) 2016/1037 rendelet 29. cikke és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke szerint bizalmas jellegű dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

SZUBVENCIÓELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELEKTROMOS KERÉKPÁROK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN MŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártóknak az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. a) pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott hozzáférésű), mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Fax

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg a vállalat elszámolási pénznemében a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott elektromos kerékpárok értékesítéséből származó forgalmat (az Unió 28 tagállamába (2) irányuló exportértékesítést országonként lebontva, illetve összesítve, valamint a belföldi értékesítést) és az annak megfelelő volument. Kérjük, adja meg a használt pénznemet.

Darab

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott vizsgált termék uniós exportértékesítésére vonatkozó adatok a 28 tagállamra országonként lebontva és összesítve

Összesen:

A tagállamok egyenkénti felsorolása (1):

A vállalata által gyártott vizsgált termék belföldi értékesítésére vonatkozó adatok

(1) Szükség esetén illesszen be további sorokat.

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.) 29. cikke értelmében és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a vizsgált termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a vizsgált termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a vizsgált termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

Kérjük továbbá, hogy sorolja fel a vizsgált termék gyártásához felhasznált alábbi inputok közül egy vagy több gyártásában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalatot:

motor (agy- vagy középmotor),

akkumulátor,

kerékpáralkatrészek.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

a) Kérjük, nyújtsa be a vállalat 2016. évre vonatkozó üzleti jelentését és/vagy éves pénzügyi kimutatását angol nyelven.

b) Kérjük, tüntesse fel (a vállalat elszámolási pénznemében) vállalata vizsgált termékhez kapcsolódó beruházásainak teljes összegét a 2014-es, 2015-ös, 2016-os évekre, valamint a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan.

(Kérjük, adja meg a használt pénznemet)

2014

2015

2016

2016.10.1. –2017.9.30.

A beruházások teljes összege

c) Kérjük, tüntesse fel a motorra (agy- vagy középmotor), az akkumulátorra és a kerékpáralkatrészekre vonatkozóan, hogy a vizsgálati időszakban vállalata milyen arányban használt fel a vizsgált termék gyártásához importált inputokat a helyileg gyártott azonos inputokkal szemben. Kizárólag a helyileg gyártott inputok esetében töltse ki az alábbi táblázatot a fő beszállítókra vonatkozóan:

A vállalat neve és székhelye

Állami tulajdonú (Igen/Nem)

Állami tulajdon mértéke

d) Kérjük, adja meg, hogy 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban, valamint a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakban vállalata termelt-e saját maga villamos energiát, és ha igen, akkor adja meg azt is, hogy ez a villamosenergia-termelés hány százalékot tett ki a vonatkozó kínai piacon beszerzett villamos energiához képest.

e) Kérjük, sorolja fel a vállalatának biztosított, a vizsgált termék gyártásával összefüggő előállítási tevékenységekhez igénybe vett földhasználati jogokat.

f) Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

SZUBVENCIÓELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELEKTROMOS KERÉKPÁROK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.2. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Fax

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg euróban (EUR) a 2016. október 1. és 2017. szeptember 30. közötti időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott elektromos kerékpárok Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét vagy volumenét, valamint a Kínai Népköztársaságból történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét vagy volumenét.

Darab

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A vizsgált termék Unióba történő behozatala a Kínai Népköztársaságból

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Kínai Népköztársaságból történő behozatalt követően

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

21.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/37

TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

Azon földrajzi árujelzők, amelyeket Japán oltalomban kíván részesíttetni az EU-ban

(2017/C 440/14)

A Japánnal kötendő, a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló fejezetet is tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásról (a továbbiakban: megállapodás) folytatott tárgyalások keretében a japán hatóságok benyújtották a földrajzi árujelzőket tartalmazó mellékelt jegyzéket abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő árujelzők a megállapodás alapján oltalmat élvezzenek. Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy e földrajzi árujelzők oltalomban részesüljenek-e a jövőbeni megállapodás értelmében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 22. cikkének (1) bekezdése szerinti földrajzi árujelzőkként.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes és jogi személyeket, hogy a szóban forgó földrajzi árujelzők oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalási nyilatkozatoknak e tájékoztató közzétételének napjától számítva két hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalási nyilatkozatokat a következő e-mail-címre kell elküldeni: AGRI-A4@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalási nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha azok a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött megállapodásokban szereplő valamely elnevezéssel:

—	SADC-GPM-államok (Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika) (2)

—

Svájc (3)

—

Korea (4)

—	Közép-Amerika (5)

—	Kolumbia, Peru és Ecuador (6)

—	Montenegró (7)

—	Bosznia-Hercegovina (8)

—	Szerbia (9)

—	Moldova (10)

—	Ukrajna (11)

—	Grúzia (12)

c)	bizonyítják, hogy – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára – az oltalomra javasolt elnevezés félrevezetheti a fogyasztót a termék valódi mibenlétének vonatkozásában;

d)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az e tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak;

e)	vagy olyan részleteket tartalmaznak, amelyek alátámasztják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés köznevesült kifejezésnek minősül.

A fent említett kritériumokat az Unió területének vonatkozásában kell értékelni; e terület alatt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak az(ok) a terület(ek) értendő(k), ahol az említett jogok védelem alatt állnak. A szóban forgó elnevezések az Európai Unióban csak akkor kerülhetnek oltalom alá, ha az említett tárgyalások sikeresen lezárulnak, és jogi aktus kerül elfogadásra.

A földrajzi árujelzők jegyzéke (13)

Azon földrajzi árujelzők, amelyeket Japán oltalomban kíván részesíttetni az EU-ban (14)	Termékkategória
„ ” (Hacho Miso)	A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – ízesítő
„ ” (Okuhida Yamanomura Kanboshi Daikon)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – szárított retek
„ ” (Kamisho Satoimo)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – tarógyökér
„ ” (Iwatenodamura Araumi Hotate)	Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek – fésűkagyló
„ ” (Sakurajima Komikan)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – mandarin
„ ” (Wakasaobama Kodai Sasazuke)	Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek – tartósított tengeri durbincs
„ ” (Ryukyu Moromisu)	A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – rizsmaláta ecet
„ ” (Omi Gyu)/„Omi Beef”	Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – marhahús
„ ” (Miyazaki Gyu)/„Miyazaki Wagyu”/„Miyazaki Beef”	Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – marhahús
„ ” (Kagoshima Kuroushi)/„Kagoshima Wagyu”	Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – marhahús
„ ” (Nyuzen Jumbo Suika)/„Nyuzen Jumbo Watermelon”	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – görögdinnye
„ ” (Kagawa Obara Beniwase Mikan)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – mandarin
„ ” (Hetsuka Daidai)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – citrusfélék
„ ” (Dojo Hachiya Gaki)	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – aszalt datolyaszilva
„ ” (Ogawarako-san Yamato Shijimi)/„Lake Ogawara Brackish water clam”	Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek – édesvízi kagyló
„ ” (Miyagi Salmon)/„Miyagi Salmon”	Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek – hal

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/1623 határozata (2016. június 1.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 250., 2016.9.16., 1. o.).

(3) A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002/309/EK, Euratom határozata (2002. április 4.) a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.), különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra – 7. melléklet.

(4) A Tanács 2011/265/EU határozata (2010. szeptember 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(5) Megállapodás az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(6) Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között (HL L 354., 2012.12.21., 3. o.), valamint Csatlakozási jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz, Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából (HL L 356., 2016.12.24., 3. o.).

(7) A Tanács 2007/855/EK határozata (2007. október 15.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 345., 2007.12.28., 1. o.).

(8) A Tanács 2008/474/EK határozata (2008. június 16.) az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Bosznia és Hercegovina között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről (HL L 169., 2008.6.30., 10. o.) – 6. jegyzőkönyv.

(9) A Tanács 2010/36/EK határozata (2008. április 29.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Szerb Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 28., 2010.1.30., 1. o.).

(10) A Tanács 2013/7/EU határozata (2012. december 3.) az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 1. o.).

(11) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(12) A Tanács 2012/164/EU határozata (2012. február 14.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(13) A japán hatóságok által a tárgyalások keretében benyújtott, Japánban bejegyzett elnevezéseket tartalmazó jegyzék.

(14) A zárójelben megadott átírások csupán tájékoztató jellegűek.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 440

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. december 21.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 440/01	A Bizottság közleménye – Jó higiéniai gyakorlatok európai útmutatója kézműves sajt-, és tejtermékek előállításához	1
2017/C 440/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8685 – Foncière des Régions/Marriott International/Le Méridien Hotel in Nice) ( 1 )	1
2017/C 440/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8706 – CVC/Providence/Skybox) ( 1 )	2
2017/C 440/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8360 – Imerys/Kerneos) ( 1 )	2

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1845
JPY	Japán yen	134,16
DKK	Dán korona	7,4443
GBP	Angol font	0,88320
SEK	Svéd korona	9,9128
CHF	Svájci frank	1,1702
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,8683
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,674
HUF	Magyar forint	312,75
PLN	Lengyel zloty	4,2041
RON	Román lej	4,6284
TRY	Török líra	4,5366
AUD	Ausztrál dollár	1,5427
CAD	Kanadai dollár	1,5221
HKD	Hongkongi dollár	9,2677
NZD	Új-zélandi dollár	1,6970
SGD	Szingapúri dollár	1,5940
KRW	Dél-Koreai won	1 281,59
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,0112
CNY	Kínai renminbi	7,7926
HRK	Horvát kuna	7,5470
IDR	Indonéz rúpia	16 083,14
MYR	Maláj ringgit	4,8257
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,502
RUB	Orosz rubel	69,5139
THB	Thaiföldi baht	38,792
BRL	Brazil real	3,8953
MXN	Mexikói peso	22,7971
INR	Indiai rúpia	75,9475

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek	Thaiföld	Dömpingellenes vám	A Tanács 875/2013/EU végrehajtási rendelete a Thaiföldről származó egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 244., 2013.9.13., 1. o.)	2018.9.14.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2017/C 440/05	A Tanács következtetései: Egészségügy a digitális társadalomban – előrehaladás az adathalmazok elemzésén alapuló egészségügyi innováció terén	3
	Európai Bizottság
2017/C 440/06	Euroátváltási árfolyamok	10
2017/C 440/07	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 21-i ülésén megfogalmazott véleményeaz M.7878 – HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Spanyolország	11
2017/C 440/08	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia (M.7878)	12
2017/C 440/09	A Bizottság határozatának összefoglalója (2017. április 5.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánításáról (M.7878 számú ügy – HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia) (az értesítés a C(2017) 1650. számú dokumentummal történt) ( 1 )	14

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 440/10	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	21
2017/C 440/11	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról	22
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 440/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8720 – Jones Lang LaSalle/Intu properties/The Chapelfield Partnership) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	33
2017/C 440/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8597 - APG/Ardian/Portfolio) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	35
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 440/14	Tájékoztató – Nyilvános konzultáció – Azon földrajzi árujelzők, amelyeket Japán oltalomban kíván részesíttetni az EU-ban	37


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.