AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/6

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Ügyszám: M.7932 – Dow/DuPont

(2017/C 353/04)

I. BEVEZETÉS

2016. június 22-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Dow csoport végső anyavállalatát képező The Dow Chemical Company (a továbbiakban: Dow) és a DuPont csoport végső anyavállalatát képező E.I. du Pont de Nemours and Company (a továbbiakban: DuPont) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások egyesülnek (a továbbiakban: az ügylet) az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében. A Dow és a DuPont a továbbiakban együttesen: felek.

II. AZ ELJÁRÁS

A Bizottság első fázisú vizsgálata komoly kétségeket vetett fel az ügylet belső piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottság 2016. augusztus 11-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében megindította az eljárást. A felek 2016. augusztus 26-án írásbeli észrevételeket nyújtottak be a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozattal kapcsolatban.

Kifogásközlés

A Bizottság 2016. december 7-én kifogásközlést fogadott el, amelyben arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt ezen belül a termék és az innovációs versenyt a növényvédelem területén. A kifogásközlés előzetesen azt is megállapította, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a hatékony versenyt a savas kopolimerek és ionomerek (a továbbiakban együttesen: poliolefinek) piacán.

A felek 2016. december 21-ig kaptak időt a kifogásközlésre történő válaszadásra. Azon a napon közös választ nyújtottak be, hivatalos szóbeli meghallgatást kérve.

Iratbetekintés

A felek 2016. december 8-án és 20-án, 2017. január 6-án és 23-án, 2017. február 2-án, 15-én és 16-án és 2017. március 2-án, 10-én és 13-án DVD-n és titkosított e-mailben iratbetekintést kaptak. A felek külső tanácsadói részére 2016. december 14-én, 15-én és 16-án egy adatszobát rendeztek be.

A felek felkérték a Versenypolitikai Főigazgatóságot, hogy hozzáférhessenek az adatszobai jelentések nem bizalmas verzióinak kevésbé szerkesztett változataihoz, és ezt a kérést továbbították hozzám. A külső tanácsadóknak így tehát engedélyezték, hogy betekintsenek ezen jelentések bizalmas verzióiba 2016. december 22-én és 2017. január 6-án, annak érdekében, hogy új nyilvános változatokat és a Bizottsághoz intézett bizalmas beadványokat készítsenek.

Jóllehet voltak viták, legfőképpen a felek és a Versenypolitikai Főigazgatóság közötti különleges megállapodások lehetőségéről vagy megvalósíthatóságáról a hivatalos szóbeli meghallgatáson azon információk megvitatására, amelyek a felek között, egymással szemben bizalmasak voltak. A felek ezt nem továbbították felém hivatalos kérés formájában, miután ismét hozzáférést kaptak az adatszobai jelentések bizalmas adataihoz. A hivatalos szóbeli meghallgatás során a felek megemlítették, hogy nem tudták megvitatni ezeket a bizalmas információkat, azonban úgy tűnt számomra, hogy az a lehetőség, hogy képesek voltak nem bizalmas módon hivatkozni a bizalmas elemekre, elegendőnek bizonyult a védelemhez való joghoz.

Érdekelt harmadik személyek

A BASF SE (a továbbiakban: BASF) 2016. október 17-én, és a Finchimica SpA (a továbbiakban: Finchimica) pedig 2016. december 16-án kérelmezte érdekelt harmadik személyként történő elfogadását. 2016. október 24-én és 2016. december 21-én elfogadtam őket.

A felek hivatalos szóbeli meghallgatás iránti kérelmét követően számos gazdasági egység és természetes személy lépett velem kapcsolatba a hivatalos szóbeli meghallgatáson való részvételt kérve. Ezek a kapcsolatfelvételek nem rendelkeztek az említett gazdasági egységek eljárásban való érdekeltségével a 2011/695/EU határozat 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ezért nem lehetett őket érdekelt harmadik személyekként történő meghallgatási kérelmekként kezelni (3). Ezért elmagyaráztam az érdekelt harmadik személyként történő meghallgatás kérelmezésének eljárását és követelményeit, valamint a hivatalos szóbeli meghallgatás természetét és funkcióját.

10.

A hivatalos szóbeli meghallgatás személyes meghallgatás, amelynek elsődleges célja a védelemhez való jog, mindenekelőtt a meghallgatáshoz való jog biztosítása, – amint az kiderül egyebek között a 2011/695/EU határozat (14), (19) preambulumbekezdéséből, 10. cikkének (4) bekezdéséből, 11. cikkének (1) bekezdéséből, valamint az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének (4) 11. és 14. cikkéből – azáltal, hogy alkalmat biztosít a bejelentő feleknek és más részt vevő feleknek (az összeolvadás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete 11. cikkének b) pontjában szereplő meghatározás értelmében – „más részt vevő felek, azaz az összefonódási tervben részt vevő, a bejelentő feleken kívüli felek, mint például az eladó és az összefonódásban szereplő célvállalkozás”), hogy érveiket hivatalos szóbeli meghallgatáson kifejtsék. A kellő érdekeltségüket bizonyító természetes és jogi személyek számára adott esetben szintén lehetőséget lehet biztosítani a meghallgatáson való részvételre. Az összefonódás-ellenőrzési eljárások terén tartott hivatalos szóbeli meghallgatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti eljárásokban tartott szóbeli meghallgatáshoz hasonlóan nem nyilvános találkozó vagy konzultáció, hanem a felek lehetősége, hogy a meghallgatáson kiegészíthessék írásbeli beadványukat vagy észrevételeiket.

11.

A magyarázataimat követően négy jogalany kérelmezte érdekelt harmadik személyként történő meghallgatását, és az európai földtulajdonosok szervezetét (a továbbiakban: ELO), az EuropaBio-t és a Rothamsted Research-et fogadtam el érdekelt harmadik személyekként a folyamatban lévő eljárásban. Az egyik jogalany esetében, a meghallgatási kérelmét követően úgy ítéltem meg, hogy nem igazolt kellő érdekeltséget az össszefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendeletének 11. cikke értelmében, és erről írásban tájékoztattam a 2011/695/EU határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

12.

A hivatalos szóbeli meghallgatást követően a Bayer Aktiengesellschaft és a Monsanto Company, a felek versenytársai kérelmezték az eljáráson való részvételüket érdekelt harmadik felekként, a kérésüket elfogadtam.

13.

Valamennyi érintett harmadik fél megkapta a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát, és lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére. A hivatalos szóbeli meghallgatás időpontja előtt kérelmet benyújtó valamennyi érdekelt harmadik személy kérte, hogy részt vehessen a felek kérésére tartott hivatalos szóbeli meghallgatáson. Minden érdekelt harmadik személy kérésének helyt adtam a Rothamsted Research kivételével, amely visszavonta a hivatalos szóbeli meghallgatáson való részvételére irányuló kérését.

14.

[Két érdekelt harmadik személy] tett észrevételeket írásbeli beadványában a hivatalos szóbeli meghallgatásra vonatkozó tájékoztatás időpontja és maga a hivatalos szóbeli meghallgatás között eltelt idővel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az érdekelt harmadik félként történő elfogadás iránti kérelmek nem kapcsolódnak közvetlenül a hivatalos szóbeli meghallgatáshoz. Az ilyen kérelmeket a Bizottság által közzétett összefonódásról szóló értesítés időpontjától lehet benyújtani (5).

Versenyhatóságok

15.

A tagállamok nemzeti versenyhatóságai meghívást kaptak a hivatalos szóbeli meghallgatásra. A 2011/695/EU határozat 6. cikkének (2) bekezdése alapján – miután megkaptam a felek hozzájárulását és a megfelelő biztosítékokat a titoktartás és az információk felhasználására vonatkozóan – felkérésre meghívtam az Egyesült Államok Igazságügyminisztériumának képviselőit is, hogy megfigyelőként részt vegyenek az 1999. évi részvételre vonatkozó igazgatási megállapodással összhangban az EU és az USA közötti együttműködési megállapodás (6) keretében.

Hivatalos szóbeli meghallgatás

16.

A hivatalos szóbeli meghallgatásra 2017. január 9-én került sor és azon részt vettek a felek és külső jogi és gazdasági tanácsadóik, a BASF, a Finchimica, az ELO és az EuropaBio, mint érdekelt harmadik személy, néhányukat külső tanácsadók segítették, a Bizottság érintett szervezeti egységei, négy tagállam versenyhatósága (Németország, Finnország, Franciaország és Svédország), valamint az Egyesült Államok Igazságügyminisztériuma.

17.

A felek és a Bizottság kérésére biztosítottam, hogy előterjesztéseik, valamint a kérdés-felelet szakasz egy részét zárt üléseken tehessék meg.

Tényállást közlő levél

18.

A Bizottság 2017. január 20-án a felekhez tényállást közlő levelet intézett, amelyben rámutatott a Bizottság aktájában lévő, a kifogásközlés előzetes megállapításait alátámasztó további bizonyítékokra. A felek 2017. január 30-án nyújtottak be írásbeli észrevételeket az első tényállást közlő levélre.

19.

A Bizottság 2017. február 1-jén a felekhez egy második tényállást közlő levelet intézett, amelyben egyes előzetes következtetéseket alátámasztó további bizonyítékokról tájékoztatott. A felek 2017. február 6-án nyújtották be írásbeli észrevételeiket erre a második tényállást közlő levélre.

Kötelezettségvállalások

20.

A felek 2017. február 7-én nyújtották be kötelezettségvállalásaik első csoportját. Következésképpen a Bizottság a felülvizsgálati időszakot további 15 munkanappal meghosszabbította az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében. Az előzőekben említett kötelezettségvállalások piaci tesztelérésére 2017. február 8-tól kezdődően került sor. A piaci tesztek eredményének fényében a felek 2017. február 17-én benyújtották a végleges kötelezettségvállalásaik csoportját (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások).

A határozattervezet

21.

A határozattervezet a végleges kötelezettségvállalásokkal módosított ügyletet – amennyiben a felek eleget tesznek a határozattervezethez csatolt feltételek és kötelezettségek formájában meghatározott végleges kötelezettségvállalásoknak – a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

22.

A 2011/695/EU határozat 16. cikke (1) bekezdésének értelmében megvizsgáltam a határozattervezetet, és megállapítottam, hogy az csak olyan kifogásokkal foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

III. VÉGKÖVETKEZTETÉS

23.

Összességében véve megállapítom, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2017. március 16.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az összefonódás-ellenőrzési rendelet) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(3) A Bizottság nem alkalmazta az összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörét, hogy bármely érdekelt harmadik személynek nem minősülő harmadik személy meghívjon véleményének a szóbeli meghallgatáson való kifejtése céljából.

(4) A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet végrehajtási rendelete).

(5) Az ezzel az üggyel kapcsolatos előzetes értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé. (HL C 239., 2016.7.1., 15. o.).

(6) Az Európai Közösségek Bizottsága és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a versenyjogi szabályaik alkalmazásáról szóló megállapodás – Értelmező levelek váltása az Egyesült Államok kormányával (HL L 95., 1995.4.27., 47. o.).

20.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/9

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2017. március 27.)

egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: M.7932 – Dow/DuPont)

(az értesítés a C(2017)1946. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 353/05)

A Bizottság 2017. március 27-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

I. BEVEZETÉS

(1)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás 57. cikke értelmében a Dow Chemical Company (a továbbiakban: Dow, Egyesült Államok) és az E.I. du Pont de Nemours and Company (a továbbiakban: DuPont, Egyesült Államok) közötti összefonódást a mellékelt határozattervezet összeegyeztethetőnek nyilvánítja a belső piaccal és az EGT-megállapodás működésével.

II. AZ ELJÁRÁS

(2)

2016. június 22-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott a Dow és a DuPont által tervezett összefonódásról, (a továbbiakban: ügylet) amely szerint e vállalkozások egyesülésről szóló, 2015. december 11-i megállapodás és terv útján egyesülnek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében. A Dow és a DuPont a továbbiakban együttesen „felek”, míg az ügylet eredményeként létrejövő vállalkozás „az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás”.

(3)

2016. augusztus 11-i határozatában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az ügylet komoly aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárást indított.

(4)

A részletes vizsgálat megerősítette az eredetileg megfogalmazott versenyjogi aggályokat.

(5)

2017. február 17-én a felek végleges kötelezettségvállalásokat nyújtottak be (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások), amelyek az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetővé teszik.

(6)

A határozattervezetet az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 14-i ülésén a tagállamok megvitatták, és arról a bizottság pozitív véleményt adott ki. A meghallgatási tisztviselő 2017. március 16-án benyújtott jelentésében szintén kedvező véleményt közölt az eljárásról.

III. A FELEK ÉS AZ ÜGYLET

(7)

2015. december 11-én a Dow és a DuPont „egyenlő felek egyesülését” jelentette be. A Dow-DuPont egyesült vállalkozás piaci kapitalizációja körülbelül 130 milliárd USA-dollár. Egy későbbi szakaszban a Dow és DuPont egyesített tevékenyéségéből három elkülönült, tőzsdén jegyzett társaságot szándékozik létrehozni, amelyek mezőgazdaságra, anyagtudományra és speciális termékekre fókuszál.

(8)

A Dow egyesült államokbeli székhelyű, diverzifikált vegyipari vállalat. Tevékenységi köre: műanyagok és vegyi anyagok gyártása, agrártudomány, szénhidrogén- és energiatermékek, illetve -szolgáltatások. 2015-ben a Dow értékesítései körülbelül 46 milliárd EUR összeget értek el.

(9)

A DuPont egyesült államokbeli székhelyű, diverzifikált vállalat. Különböző vegyipari termékek, polimerek, mezőgazdasági vegyszerek, vetőmagok, élelmiszer-összetevők és egyéb anyagok gyártásával foglalkozik. 2015-ben a DuPont értékesítései körülbelül 23 milliárd EUR összeget értek el.

IV. UNIÓS VETÜLET

(10)

Az érintett vállalkozások kombinált, világszinten összesített árbevétele meghaladja az 5 000 millió EUR-t (2) [a Dow esetében: 45 654 milliárd EUR; a DuPont esetében: 21 382 milliárd EUR (3)]. Mindkét vállalkozás EU-szintű forgalma meghaladja a 250 millió EUR-t, [a Dow esetében: […] EUR; a DuPont esetében: […] EUR (4)-t,] azonban az összevont uniós szintű forgalmuk több mint kétharmadát nem egy és ugyanazon tagállamban termelik meg.

V. ÉRTÉKELÉS

V.1. Az érintett piac meghatározása

V.1.1. Növényvédelem

(11)

A mezőgazdasági vegyszereket gyártó vállalatok főleg növényvédelmi szerek forgalmazói vagy mezőgazdasági termelők szövetkezetei részére értékesítenek készítményeket. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vegyszergyártó vállalatok emellett a hatóanyagok licenciába adásával értékesítik technológiájukat a növényvédelemmel foglalkozó versenytársaknak az upstream (beszerzési) piacon. Végül szükség van a kutatás-fejlesztési mezőgazdasági vegyszergyártó vállalatok innovációs erőfeszítéseinek mérlegelésére annak érdekében, hogy új hatóanyagokat fedezzenek fel és fejlesszenek ki, amelyek azután hozzájárulnak a hatóanyagok és a készítmények értékesítéséhez.

V.1.1.1. A növényvédőszer-készítmények piaca

(12)

A Bizottság megállapította, hogy a készítmények érintett piaca a növény/kártevő kombináció szerinti szegmentációnak felel meg. Ez azért van így, mert a mezőgazdasági termelők a növényvédőszer-készítményt a kezelendő növény, kártevő, időpont stb. által meghatározott szükségletek alapján vásárolják meg.

(13)

A Bizottság további elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a készítmények piacainak földrajzi hatálya nemzeti, mivel i. a vevők szükséglete, szokása és preferenciái függnek a földrajzi elhelyezkedéstől és eltérnek az egyes EGT-országok között, ii. nemzeti különbségek vannak ugyanazon termékek árának szinvonalára és trendjére vonatkozóan, valamint iii. az engedélyezés továbbra is nemzeti szinten történik.

V.1.1.2. Technológiai piacok

(14)

A hatóanyagok értékesítésére és licenciába adására vonatkozó termék- és földrajzi piac pontos hatálya nyitva marad, mert az ügylet nem vet fel versenyjogi aggályokat a technológiai piacok vagy az aktív hatóanyagok szintjén.

V.1.1.3. Innovációs terek

(15)

A Bizottság így ítélte meg, hogy az innovációt nem lehet különálló piacként értelmezni, hanem mint az upstream technológiai piacok és a készítmények downstream piacának bemeneti oldali tevékenységeit. Ez azonban nem akadályozta meg a Bizottságot abban, hogy értékelje az ügylet hatását a felek és versenytársaik innovációs erőfeszítéseinek szintjén.

(16)

Először is az innovációs verseny értékeléséhez azon vállalkozások beazonosítására van szükség, amelyek ágazati szinten rendelkeznek új hatóanyagok felfedezéséhez és kifejlesztéséhez szükséges eszközökkel és kapacitásokkal.

(17)

Másodszor fontos azon területek meghatározása és elemzése, amelyeken az innovációs verseny zajlik a növényvédelmi ágazatban. A kutatás fejlesztéssel foglalkozó szereplők nem újítanak a teljes növényvédelmi ágazatot adó termékpiacok mindegyikére vonatkozóan. Ezekre a szereplőkre az az állítás sem helyes, hogy véletlenszerűen, az ágazaton belüli specifikus területek kiválasztása nélkül innoválnának. Az innovációs kapacitásaik szervezésekor és a kutatásaik végzésekor a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szereplők konkrét felfedezési célokkal rendelkeznek. A felfedezési cél főbb növényeken és főbb kártevőkön alapul és ezért olyan hatóanyagokat tartalmazhat, amelyeket a készítmények több downstream piacán fel lehet használni.

(18)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások közöti verseny az innovációs tereken belül globális szinten zajlik, jelentős eltérésekkel a különböző régiók között vagy legalább EGT-szinten.

V.1.2. Vetőmagok és genomszerkesztés

(19)

Ami a vetőmagokat illeti, a Bizottság megállapította, hogy különbséget kell tenni i. a vetőmagfajták kereskedésének upstream piaca és ii. a vetőmagok kereskedelmi forgalomba hozatalának downstream piaca között, minden egyes növényi vetőmagra vonatkozó további szegmántálással. A Bizottság nyitva hagyta, hogy a piacot tovább lehet-e szegmentálni az alapján, hogy a vetőmagok genetikailag módosítottak, mert az ügylet nem vetne fel versenyjogi aggályokat bármilyen további lehetséges szegmentálás szempontjából. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a vetőmagfajták kereskedésének piacai az EGT egészét lefedik, és a vetőmagok kereskedelmi forgalomba hozatalának piacai nemzetiek.

(20)

Ami a genomszerkesztést illeti, az érintett termékpiac pontos hatálya nyitva maradt, mivel az ügylet nem vet fel versenyjogi aggályokat a genomszerkesztés szintjén, függetlenül attól, hogy a mesterségesen előállított nukleázok különböző családjait ugyanazon érintett termékpiachoz tartozónak tekintik-e. Ugyanezen okból a Bizottság úgy véli, hogy a genomszerkesztés érintett földrajzi piacának pontos hatályát nyitva lehet hagyni.

V.1.3. Anyagtudomány

(21)

Az ügylet főleg a nagy nyomású eljárásokkal előállított, alacsony sűrűségű poietilén termékeket, különösen a savas kopolimereket és ionomereket érinti.

(22)

Savas kopolimereket az etilének és egy monomer nagy nyomáson végbementő polimerizációja révén állítanak elő, vagy i. hígitatlan akrilsavat, amely etilén és akrilsav kopolimerjeinek eredményeként jön létre; vagy ii. hígítatlan metakrilsavat, amely etilén metakrilsav kopolimerjeinek eredményeként jön létre.

(23)

A Bizottság megállapította, hogy az érintett termékpiac a teljes savas kopolimer termékpiac. A Bizottság azonban nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az ilyen piacot a különböző termékalkalmazások alapján vagy azon monomer alapján, amelyen a savas kopolimer alapul, vagy a savas kopolimer savtartalma alapján lehet-e tovább szegmentálni. A Bizottság úgy vélte, hogy az érintett földrajzi piac legalább az EGT egészét lefedi.

(24)

Az inomerek láncközti ionos kötést tartalmazó polimerek. Az ionomerek előállításának alapja a savas kopolimerek. A DuPont etilén metakrilsav alapú ionomerek állít elő és értékesít. A Dow etilén akrilsav alapú ionomereket állít elő és értékesít.

(25)

A Bizottság megállapította, hogy az érintett termékpiac a teljes ionomer piac. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy mindenekelőtt az ionomer piacon vásárolt termékek kereskedelmi forgalma és eredete alapján az érintett földrajzi piac az EGT.

(26)

Az érintett piacokon keletkező anyagtudományi anyagok termék- és földrajzi piacának pontos hatálya nyitva marad, mert az ügylet ezen a szinten nem vet fel versenyjogi aggályokat.

V.1.4. Speciális termékek

(27)

Az ügylet a felek tevékenységeit az úgynevezett speciális termékek tekintetében is kombinálja (ezek közé tartoznak a DuPont tevékenységei az elektronika és hírközlés, biztonság és védelem, táplálkozás és egészség, valamint ipari biotudományok és a Dow tevékenységei az elekronikus anyagok terén). Az érintett termékek pontos termék és földrajzi piacának meghatározása nyitva maradt, mert a piac meghatározásától függetlenül az ügylet nem vet fel versenyjogi aggályokat.

V.2. A verseny értékelése

(28)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet a tényleges verseny jelentős akadályozásához vezet i. a gabonafélék, olajrepce, napraforgó, rizs és legelők gyomirtó szereinek; ii. a rágó és szívó rovarok elleni rovarölő szerek; iii. rizsbarnulás elleni gombairtószerek; iv. savas kopolimerek; valamint v. az ionomerek az EGT-ben, valamint a növényvédelem innovációs versenyének tekintetében, ideértve a felfedezési szakaszban lévő gyomírtó-, rovarölő- és gombaölőtermékeket.

V.2.1. Növényvédelem

V.2.1.1. Termék- és árverseny

A) Gyomirtó szerek

(29)

A Bizottság megállapította, hogy a felek jelentős szereplőknek számítanak a legtöbb EGT-országban a gabonafélék gyomirtó szerei tekintetében a széleslevelű gyomnövények elleni, tavaszi felhasználású extenzív és a sikeres termékek terén egyaránt. Az olajrepce, rizsbarnulás és a legelők gyomirtó szerei tekintetében a Dow sok EGT-országban vezető szereplő, a DuPonttal, amely egy kisebb, de közeli versenytárs. A felek kombinált portfóliójának kialakításával egyre erősebbek és közelibbek lesznek, mivel a Dow hamarosan piacra dob két új ígéretes terméket az Arylexet és a Rinskort, amelyek valószínűleg jelentős piaci részesedésre tesznek majd szert. [Az Arylex a Dow gabonákra és olajrepcére, a Rinskor pedig a rizsre vonatkozó kínálatát fogja bővíteni]. A felek – különösen a DuPont – különböző innovatív gyomirtó termék fejlesztésén is dolgoznak, melyek közül sok felülmúlja az ágazat szabványait.

(30)

A Bizottság továbbá arra a megállapításra jutott, hogy a versenytárs gyomirtószer-beszállítók nem lesznek képesek az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásra versenykényszert gyakorolni az érintett piacokon. A kevés megmaradt kutatás-fejlesztést integráló, gyomirtó szereket előállító versenytársak főleg különböző termékterületekre fókuszálnak, miközben a generikus vállalkozások jelentette verseny – a felek sikeres védelmi stratégiájának köszönhetően – korlátozott. A Bizottság vizsgálata nem tárt fel a versenytársaknál semmilyen olyan készülőben lévő terméket, amely képes lenne arra, hogy a versenydinamikát a jövőben a hasznukra fordítsák.

(31)

A Bizottság megállapította, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a gabonafélék (csírázás előtti és utáni, széleslevelű gyomnövényeket irtó, széles hatásspektrumú szerek piaca), az olajrepce (csírázás utáni, széleslevelű), a napraforgó (csírázás utáni, széleslevelű), a rizs (csírázás utáni, széles hatásspektrumú) és a legelő (szelektív) piacán.

(32)

A gabonafélek termékei tekintetében a Bizottság megállapította, hogy az ügylet gazdasági erőfölényt alakítana ki, megerősítené a gazdasági erőfölényt és/vagy jelentős versenykényszert szüntetne meg a csírázás utáni, széleslevelű gyomnövényeket irtó szerek piaca tekintetében 21 EGT országban (5); a csírázás előtti, széleslevelű növények elleni gyomirtó szerek piacain négy EGT-országban (6); a csírázás utáni, széles hatásspektrumú gyomirtó szerek piacain öt EGT-országban (7);

(33)

Az olajrepce termékekre vonatkozóan a Bizottság megállapította, hogy a tényleges vagy potenciális versenytárs kizárása miatt az ügylet Ausztria kivételével valamennyi EGT-országban, és potenciálisan hét EGT-országban (8) erősítené meg az erőfölényt a csírázás utáni, széleslevelű gyomnövényeket irtó szerek piacain.

(34)

[A napraforgót célzó termékek esetében a Bizottság megállapította, hogy az ügylet 12 EGT-országban (9) erősítené meg a gazdasági erőfölényt a csírázás utáni, széleslevelű gyomnövényeket irtó szerek piaca tekintetében].

(35)

A rizst célzó termékeknél a Bizottság megállapította, hogy a csírázás utáni, széles hatásspektrumú gyomirtó szerek piacán az ügylet három EGT-országban alakítana ki erőfölényt (10).

(36)

A legelőket célzó termékeknél a Bizottság megállapította, hogy az ügylet öt EGT-országban (11) alakítana ki gazdasági erőfölényt vagy megerősítené azt a szelektív gyomirtó szerek piacain.

(37)

Ezenfelül a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt a gabonafélék csírázás előtti, széles hatásspektrumú gyomirtó szerek piacán, a répafélék csírázás utáni, széleslevelű gyomnövényeit irtó szerek piacán, valamint a kukoricafélék csírázás utáni, széleslevelű gyomnövényeit irtó szerek piacán, annak ellenére, hogy ezeken a piacokon a felek átfedik egymást.

B) Rovarölő szerek

(38)

A Bizottság megállapította, hogy a felek számos sikeres rovarölő szert értékesítenek, ezek között vannak olyan újabb keletű termékek, amelyek több különböző rovar ellen és több növény esetében is hatékonyak és általában jó toxikológiai profillal rendelkeznek. Ezek közé tartozik a DuPont sikerterméke a Rynaxypyr és a Dow spinozin alapú termékei. A felek számos ígéretes rovarölő termék kifejlesztésének vagy piacra dobásának folyamatában vannak.

(39)

A Bizottság továbbá azt is megállapította, hogy miközben az egymással versenyző rovarölőszer-beszállítók számos piacon vannak jelen, azonban a képességük, hogy versenykényszert gyakoroljanak az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozásra, valószínűleg számos alkalommal korlátozott. A versenytársak néhány termékére (például a neonikotinoidokra) jelentős szabályozói nyomás nehezedik, ami valószínűleg korlátozni fogja az értékesíthetőségüket a jövőben. A Bizottság vizsgálata nem tárt fel a versenytársaknál semmilyen, sikerrel kecsegtető, fejlesztés alatt álló terméket.

(40)

A Bizottság megállapította, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a rágó rovarok (lepkék, bogarak és kétszárnyúak), valamint a szívó rovarok (mint például a hemiptera) elleni védelemmel kapcsolatos bizonyos piacokon.

(41)

Ami a rágó rovarok elleni védelmet illeti, számos növény (gyümölcs, zöldség, kukorica és gyapot) esetében a Bizottság megállapította, hogy az ügylet magas piaci részesedéssel kísért erőfölény kialakulását vagy egy fontos versenykényszer megszünését eredményezné számos EGT-országban (12).

(42)

Bizonyos gyümölcsöket és zöldségeket támadó szívórovarok elleni védelem esetében a Bizottság megállapította, hogy az ügylet jelentős versenykényszer megszüntetését eredményezné, mindenekelőtt Spanyolországban és Olaszországban.

(43)

Végül a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt az olajrepce gyomnövényeit irtó szerek piacain, annak ellenére, hogy ezeken a piacokon a felek átfedik egymást, mert a piaci részesedés összefonódás által megvalósuló növekedése kis mértékű lenne […].

C) Gombaölő szerek

(44)

A rizsbarnulás elleni gombaölő szerek esetében a Bizottság megállapította, hogy a Dow jelenleg erőfölényben van a triciklazollal Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban. A DuPont nemrégiben regisztráltatott a rizsbarnulás ellen hatásos terméket: a pikoxistrobint. Az ügylet ezáltal megerősítené a Dow jelenlegi erőfölényét. Ezenfelül a versenyző termékek korlátozott száma valószínűleg nem lenne képes ellensúlyozni ezt a megnövekedett erőfölényt. A Bizottság tehát megállapította, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a rizsbarnulás elleni védelem tekintetében Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban.

(45)

A gabonafélék gombaölő szerei esetében a Bizottság kifogásközlésében kifogásokat közölt azon az alapon, hogy a Dow-nak és a DuPont-nak fontos és szorosan versenyző, új hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagai vannak készülőben. Mindazonáltal a felek által bemutatott további bizonyítékok nyomán a Bizottság úgy vélte, hogy a felek jelenleg nagyon kis szereplők, és valószínűtlen, hogy a tényleges verseny akadályozásához elegendő további piaci erőhöz jussanak. Emellett a versenytársak valószínűleg továbbra is kiegyenlítő versenyerőt képeznének, ami versenykényszert gyakorolna a felekre.

(46)

A piaci vizsgálat eredményei, bizonyítékai alapján és annak mérlegelésével a Bizottság megállapította, hogy az ügylet nem akadályozza jelentősen a tényleges versenyt ezen piacok tekintetében.

(47)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt a belső piacon a többi gombaölő szerrel kapcsolatos piacokon (a gabonalisztharmat elleni (gombaölő) szerek a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban; gabonafélék gombaölő szerei Szlovéniában; a rizs levélhüvely-foltossága elleni gombaölő szerek Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban; a zöldségek és virágok gombaölő szerei a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában; a szőlő/bor gombaölő szereinek piaca Ausztriában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban).

D) Fonálféregölő szerek

(48)

A Bizottság kifogásközlésében kifogásokat emelt azon az alapon, hogy jelenleg a Dow és a DuPont egyaránt piacvezetőnek számít a fonálférgek elleni védelem – nevezetesen a permetezendő és nem permetezendő vegyi fonálféregölő szerek jelentette – piaci szegmensében. Továbbá a DuPont soron következő, folyamatban lévő hatóanyaga [a termék neve], piacra kerülésekor valószínűleg megerősíti a felek együttes piaci pozicióját. A felek által szolgáltatott további bizonyítékok alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Dow és a DuPont termékei jelentősen eltérnek és azok egymást átfedő alkalmazásai a piac egészének csak minimális részét képviselik.

(49)

A piaci vizsgálat eredményei, bizonyítékai alapján és annak mérlegelésével a Bizottság megállapította, hogy az ügylet nem akadályozza jelentősen a tényleges versenyt a fonalférgek elleni védekezés terén az EGT-ben figyelembe véve valamennyi tagországi és növényi szegmentációt.

V.2.1.2. Innovációs verseny

(50)

Először a Bizottság megállapította, hogy a növényvédelmi ágazat piaci ismérvei arra engednek következtetni, hogy a versengés az innovációt előmozdító jelentős tényező, és hogy az egymással versengő fontos innovátorok összefonódása valószínűleg az innováció visszaeséséhez vezet. Ennek a magyarázata a következő: i. az egyes növényvédő szerek piacainak innováció alapján történő felosztása vitatható; ii. az erős szellemitulajdon-jogok miatt várhatóan az eredeti innovátor aratja le innovációjának eredményeit, azáltal, hogy megakadályozza a versenytársakat a sikeres innováció utánozásában; iii. az innováció főleg termékinnováción alapul; iv. nem valószínű, hogy a versengő innovátorok közötti konszolidáció hatékonysággal párosul; valamint v. a saját meglévő termékek kannibalizációjától való félelem fékezi az innovációt, amit valószínűleg felerősít a versengő innovátorok közötti összefonódás.

(51)

Ilyen körülmények esetén a versenyről és innovációról szóló gazdasági irodalom támogatja a kár elméletét, abból a tényből kiindulva, hogy a versengő innovátorok közötti összeofonódás azáltal, hogy csökkenti a versengést az ágazatban és növeli a meglévő és jövőbeli eladások kannibalizációját, valószínűleg a felek innovációra való ösztönzésének csökkenését eredményezi. A piac fenti ismérvei arra a tényre is magyarázatul szolgálnak, hogy a múltban az ágazat koncentrációját az innováció csökkenése kísérte.

(52)

Másodszor, számos olyan elem van, amely azt jelzi, hogy az ügylet egy oligopolisztikus innovációs verseny által jellemzett ágazatban zajlik le, amit az alábbiak támasztanak alá:

—	Számos sikeres konszolidációs hullámot követően most már csak öt kutatás-fejlesztést integráló szereplő van, nevezetesen a BASF, a Bayer, a Dow, a DuPont és a Syngenta.

—	A belépési és expanziós akadályok nagyon magasak a felfedezés és a fejlesztés szintjén egyaránt.

—	A többi szereplő, mint például a japán innovátorok a Monsanto, a Sumitomo vagy az FMC nem rendelkezik hasonló képességekkel és ösztönzőkkel.

(53)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy az eltérő eszközök, képességek és erősségek, korlátozott kapacitások és eltérő ösztönzők miatt az innovációs tér minden szintjén hasonló képességekkel és ösztönzőkkel rendelkező szereplők száma valószínűleg még az öt kutatás-fejlesztést integráló szereplő számánál is alacsonyabb.

(54)

Harmadszor, a Bizottság megállapította, hogy az ügyletet megelőzően a felek még aktívabb és jelentősebb versernytársak az innovációs verseny tekintetében, mint amire a downstream ágazat arányának puszta elemzése és az innovációs kiadásuk aránya következtetni enged. Ez még inkább ígaz a DuPontra.

(55)

Negyedszer a Bizottság megállapította, hogy a felek sok innovációs térben a múltban, és valószínűleg a jövőben is szoros és fontos innovációs versenytársak voltak és maradnak. Számos piac van, amelyen a felek bevezettek vagy éppen arra készülnek/jelenleg fejlesztenek versenyző termékeket azzal a céllal, hogy elvegyék egymás bevételeit. A feleknek számos, a kutatási vonalaikból származó gyártásban lévő korai termékük van, amelyek valószínűleg jövedelmeket fognak elvenni egymástól a jövőben. A gyártásban lévő korai termékek által megcélzott innovációs tereken jelen van vagy készülőben lévő projekteket fejleszt még néhány alternatív, hatékony versenytárs.

(56)

Ötödször a Bizottság megtekintette a felek integrációs tervdokumentációját, nevezetesen i. az ügyletet követő növényvédelmi K+F költségvetési terveket, és ezzel szemben az ügyletből kimaradó felek kombinált K+F költségvetését; ii. az ügyletet követő létszámtervek szemben az ügyletből kimaradó felek létszámával; valamint iii. az ügyletet követő új hatóanyag-tervek szemben az ügyletből kimaradó felek kombinált célkitűzései. Ezek alapján a Bizottság [kiderítette a felek terveit a növényvédelemre költött K+F szintje és létszám tekintetében, valamint az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás új hatóanyagokra vonatkozó célkitűzései tekintetében].

(57)

A fenti tényezők alapján a Bizottság megállapította, hogy az ügylet valószínűleg jelentősen mérsékli az innovációs versenyt számos innovációs térben a növényvédelmi ágazaton belül, valamint az egész ágazat szintjén. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a csökkentett innovációs ösztönzők és képességek valószínűleg az alábbi formákban fejeződnének ki:

—	a meglévő innovációs erőfeszítések folytatására ható ösztönzők azonnali csökkenése (a gyártásban lévő korai termékek vagy kutatási vonalak megszakítása, átirányítása vagy késleltetése) a felek egymást átfedő kutatási vonalainak vagy a gyártásban lévő korai termékei esetében, valamint

—	csökkentett ösztönzők arra, hogy hosszabb távon ugyannnyi új terméket fejlesszenek ki, mint az ügyletből hiányzó felek együttes célkitűzései.

(58)

A Bizottság úgy látja, hogy a felfedezési szakaszban tevékeny K+F szereplők és a felfedezési képességekkel rendelkező vállalkozások jelenléte nem valószínű, hogy ellensúlyozza az innovációs eredmények ügylet által okozott csökkenését. A többi három K+F integrált szereplőt illetően a Bizottság úgy véli, nem valószínű, hogy azok oly mértékben növelnék innovációs erőfeszítéseiket, hogy az kedvezően ellensúlyozná a felek innovációs versenyének csökkenését, mert i. a felek különböző eszközökkel, képességekkel és erősségekkel rendelkeznek, ii. kapacitáskorlátokkal találják szembe magukat a fejlesztés előtti és utáni szinten, valamint iii. nincsenek ösztönzőik, hogy agresszívan versenyezzenek a piacon.

V.2.2. Vetőmagok

(59)

A Bizottság úgy látja, hogy az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt a vetőmagok kereskedését és a vetőmagfajták kereskedését illetően, valamint a magfajták kereskedésének upstream piacai és a vetőmagok kereskedésének downstream piacai közötti vertikális kapcsolat tekintetében.

(60)

A Bizottság megállapította, hogy az ügylet nem adadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a genomszerkesztési technológiák tekintetében.

V.2.3. Anyagtudomány

(61)

A felek tevékenysége három horizontálisan érintett piacot eredményez, nevezetesen i. a savas kopolimerek; ii. az ionomerek; valamint iii. a maleinsav-anhidridbe oltott polimerek piacát. A piaci vizsgálat eredményei, bizonyítékai és a rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az ügylet a tényleges versenyt jelentősen csak a savas kopolimerek és az ionomerek piacán akadályozza.

(62)

Savas kopolimerek. Az ügylet következtében a savas kopolimerek beszállítóinak száma négyről háromra csökken az EGT-ben. A felek közötti verseny megszünése az összefonódott gazdálkodó egység piaci erejének növekedéséhez vezet a felek közelsége miatt, valamint amiatt, hogy a két fennmaradó versenytárs nem képes befolyásolni a felek áremelésre ható ösztönzőit.

(63)

Az ügylet eredményeként a vevőknek korlátozott lehetőségük lenne arra, hogy beszállítókat változtassanak. Továbbá nem hasonló versenyből (pl. savas kopolimerektől eltérő termékekből) adódó korlátozott versenykényszer van; jelentős akadályok vannak a belépés és expanzió előtt, valamint a vásárlóerő nem elég az ügyletből adódó jelentős, nem koordinatív hatások ellensúlyozására.

(64)

A Bizottság úgy látja, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a savas kopolimerek piacán a nem koordinatív hatások miatt, mindenekelőtt azáltal, hogy jelentős versenykényszert szüntet meg.

(65)

Ionomerek. Az EGT területén és világszerte egyaránt a DuPont a piaci részesedés több, mint [80–90] %-át tartja a kezében a bevételt és a forgalmat tekintve. A horizontális összefonódásokról szóló iránymutatás alapján az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nagyon nagy – 50 % vagy azt meghaladó – piaci részesedés önmagában bizonyíték az erőfölény meglétére.

(66)

A Dow ionomerei fontos és közeli alternatívái a DuPont által előállított ionomereknek, magukban rejtik a lehetőséget, hogy növeljék a versenyre gyakorolt hatást, ha nem kerül sor az összeolvadásra. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Dow – a piaci részesedése ([0-5] %) ellenére – számottevő versenykényszert jelent a DuPont-ra az ionomerek vonatkozásában. Emellett a piaci vizsgálat nem mutatott ki jelentős, az ionomerek Dow-tól eltérő beszállítói által gyakorolt versenykényszert.

(67)

Ezenfelül a Bizottság úgy vélte, hogy az ionomerek nem kerülnek elegendő, más poliolefin termékek által gyakorolt versenykényszer alá a megfelelő alkalmazásokban. Továbbá a piacot magas akadályok jellemzik a belépés és expanzió tekintetében; És nincs elég vásárlóerő, amely ellensúlyozná az ügyletből eredő negatív hatásokat az ionomerek vonatkozásában.

(68)

A Bizottság ezért úgy látja, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt az ionomerek piacán a nem koordinatív hatások miatt, mindenekelőtt azáltal, hogy erősíti a DuPont erőfölényét.

(69)

Az ügylet számos vertikálisan érintett piacra is hatással van. A felek által megadott piaci adatok szerint nincsenek versenyjogi aggályok és a piacvizsgálat nem mutatta ki, hogy a versenyt jelentősen akadályoznák az alábbi termékek tekintetében: i. poliolefin elasztomerek (upstream) – maleinsav-anhidridbe (MAH) oltott polimerek/poliamid nejlon gyanták/polioxi-metilén (downstream) ii. metil-akrilát (upstream) – etilén-akril elasztomer (downstream) iii. glicidil-metakrilsav/butil-akrilát (upstream) – etilén terpolimerjei: E/nBA/GMA (downstream); iv. hígítatlan metakrilsav (upstream) – savas kopolimerek (downstream).

V.2.4. Speciális termékek

(70)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt a belső piacon a felek horizontális átfedései miatt i. a technológia utáni maradékanyagokat eltávolító termékek és ii. az épületeknél használatos lélegző membránok területén; valamint a felek vertikális kapcsolatai miatt az alábbi tevékenységi területeken: i.248 fényálló polimer és 248 nm fényálló termék; ii. az épületeknél és fordított tető szigetelésénél használatos lélegző membránok; iii. a(hidroxipropil)-metilcellulóz és élelmiszerek fő összetevői; iv. a propilén-glikol élelmiszeri, ipari biotudományi és mezőgazdasági alkalmazásokban; valamint v. az izopropanol-aminok és technológia utáni maradékanyagokat eltávolító termékek.

VI. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK

(71)

A felek benyújtották első kötelezettségvállalásaikat annak érdekében, hogy biztosítsák az ügylet belső piaccal való összeegyeztethetőségét az ár és termékverseny tekintetében az alábbi piacokon: i. a gabonafélék, olajrepce, napraforgó, rizs és legelők gyomirtó szereinek; ii. a rágó és szívó rovarok elleni rovarölő szerek; iii. rizsbarnulás elleni gombairtószerek; iv. savas kopolimerek; valamint v. az ionomerek az EGT-ben, valamint a növényvédelem innovációs versenyének tekintetében, ideértve a felfedezési szakaszban lévő gyomírtó, rovarölő és gombaölő termékeket. A Bizottság elvégezte az első kötelezettségvállalások piaci vizsgálatát. A piaci teszteken felmerült problémák megoldása érdekében a felek 2017. február 17-én benyújtották végleges kötelezettségvállalásaikat.

(72)

A felek által benyújtott végleges kötelezettségvállalások lényegében a DuPont növényvédelemhez kapcsolódó eszközei nagy részének (a továbbiakban: értékesített növényvédelmi üzletág) egy vevő részére történő értékesítéséből áll. Ezenfelül a végleges kötelezettségvállalások közé tartozik a Dow savas kopolimer és ionomer üzletágának (a továbbiakban: értékesített poliolefin üzletág) egy vevő részére történő értékesítését foglalja magába.

VI.1. Növényvédelem

(73)

A végleges kötelezettségvállalások szerint a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy – az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás által megtartott eszközök kivételével – értékesítik i. a gyomirtó szer ágazatból és a rovarölő szer ágazatból, valamint ii. a K+F ágazatból álló értékesített növényvédelmi üzletágat.

(74)

A gyomirtó szer ágazat a DuPont downstream piacain lévő gyomirtó szer termékekből áll, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság aggályokat vetett fel, és amelyek a következők: tifenszulfuron, tribenuron, metszulfuron, klórszulfuron, etametszulfuron, trifluszulfuron, flupirszulfuron, azimszulfuron és lenacil.

(75)

A rovarölő szer ágazat a DuPont rovarölő szereinek downstream piaci termékeiből áll, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság aggályokat vetett fel, ezek a Rynaxypyr, Cyazypyr és az Indoxakarb.

(76)

A K+F ágazat az értékesített K+F szervezetből és az értékesített folyamatban lévő projektekből áll:

—

Értékesített folyamatban lévő projektek: A DuPont valamennyi folyamatban lévő, a gyomirtó szerekkel és rovarölő szerekkel kapcsolatos növényvédelmi projektje, valamint a gombairtó szerekkel kapcsolatos, a felfedezési fázisában folyamatban lévő projekt. Az értékesített folyamatban lévő projektek a DuPont […] számú vegyületgyűjteményét is magukban foglalják.

—	Az értékesített K+F szervezet: A DuPont globális K+F szervezete, kivéve a megtartott üzlet alatt felsorolt eszközök és személyzet kivételével.

(77)

Az értékesített növényvédelmi üzletág a DuPont számos termelőegységét, valamint keverő és csomagoló üzemét tartalmazza. A K+F ágazat i. a DuPont stine-i kutatói központja; ii. 14 helyszíni biológiai létesítmény vagy fejlesztőközpont; és iii. a DuPont növényvédelmi laboratóriumi létesítmény […].

(78)

Az értékesített növényvédelmi üzletágon belül [300-400] alkalmazott dolgozik a gyomirtó szer ágazatban és [1 200-1 300] alkalmazott pedig a rovarölő ágazatban. Ilyen alkalmazottak a gyártás, értékesítés és marketing területén dolgozó, valamint technikai és beszállítói feladatokat ellátó személyzet. A K+F ágazat [400-500] alkalmazottat tömörít, ez a létszám a DuPont K+F ágazat teljes személyzetének felel meg, a megtartott személyzet kivételével.

(79)

A gyomirtó szer és rovaröló szer ágazatok szintén magukban foglalják a DuPont valamennyi termékét, védjegyét, vevőjét, vevőlistáját, nyilvántartását, a DuPont által végzett vagy a záráskor folyamatban lévő egyes tesztekkel kapcsolatos tanulmányokat és eredményeket, annak érdekében, hogy az értékesítést követően elősegítsék a gyomirtó szer és rovarölő szer ágazattal kapcsolatos – vagy ezen ágazatok életképességének és versenyképességének biztosítása érdekében szükséges – értékesítési nyilvántartások és termékek, címkék, szabályozási adatszolgáltatási adatok, védjegyek, szabadalmak és más szellemi tulajonjogok megújítását. A K+F ágazat tartalmazza az összes szabadalmat, valamint know-how-t és a DuPont által birtokolt egyéb szellemi tulajdonjogot, amely a globális K+F szervezetéhez és folyamatban lévő projektekhez kapcsolódik.

(80)

Az értékesített növényvédelmi üzletág számos átmeneti beszállítási megállapodást tartalmaz (13). A DuPont emellett kötelezettséget vállal arra, hogy a K+F ágazattal együtt átadja a vevőnek a DuPont birtokában lévő, harmadik személyekkel fennálló szerződéseket. Az átadott szerződések között vannak a Syngentára a Rynaxypyrre és Cyazypyrre vonatkozó licenciaszerződések és beszállítási megállapodások is vannak.

(81)

Végül az értékesített növényvédelmi üzlet tartalmazza a Picoxystrobinhoz kapcsolódó licenciát Ez a terméknek kizárólagos licenc keretében történő beszállítását jelenti a vevőnek, kizárólag az EGT-ben történő rizsre vonatkozó alkalmazásra. A beszállítás […] lesz, legfeljebb [< 10 éves] időtartamra, majd […] azt követően.

VI.2. Poliolefinek

(82)

A végleges kötelezettségvállalások szerint a felek kötelezettséget vállalnak a Dow i. savas kopolimer és ii. ionomer üzleti tevékenységének eladására.

(83)

Savas kopolimerek. A Dow savas kopolimer üzleti tevékenysége magában foglalja a: i. a freeporti savas kopolimer létesítményt, valamint ii. a tarragonai savas kopolimer létesítményt. Mindkét létesítmény […] savas kopolimert állít elő, a freeporti létesítmény maximális eszközkapacitása […] évente, a tarragonai létesítmény maximális eszközkapacitása pedig […] évente.

(84)

Ami a Tarragonában található savas kopolimert illeti, a kezdeti átmeneti időszak alatt ([legfeljebb 2 évre]), és amennyiben arra lesz szükség további átmeneti időszakra (legfeljebb [< 2 évre]), az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás továbbra is működteti a létesítményt […] vevő nevében egy átmeneti működtetési szolgáltatói megállapodás keretében az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás – szigorú hálózati védelem és titoktartási megállapodások betartására kötelezett – alkalmazottjaival.

(85)

A Dow arra is kötelezettségvállalást tesz, hogy legfeljebb […] összegben fedez […] bármilyen beruházást, amelyet a vevő végrehajt a […]-i hatálybalépés napjától számított [< 4 éven] belül.

(86)

A freeporti savas kopolimer létesítmény esetében a vevő kérésére az elidegenítést egy működtetési szolgáltatói megállapodás kíséri, amelynek keretében a felek működtetést végző alkalmazottai folytatják a freeporti savas kopolimer létesítmény működtetését a vevő hasznára. A vevő csak ellenőrzést gyakorol, valamint meghoz minden kereskedelmi és egyéb stratégiai döntést. A felek szerepe csak e létesítmény működtetésére korlátozódik a vevő utasításai szerint működő hálózati védelemmel a bizalmas üzleti adatok kiszivárgásának megelőzése érdekében.

(87)

Valamennyi savas kopolimer termék- és vevőnyilvántartás, valamint a Primacor védjegy átadásra kerül a vevő részére; ezzel egyidejűleg a savas kopolimerekre vonatkozó már kész vevői szerződések, amelyeket jogilag át lehet ruházni. A hozzájárulást igénylő szerződések esetében a Dow megtesz minden észszerű erőfeszítést az ilyen hozzájárulás megszerzéséhez.

(88)

A Dow kötelezettséget vállal, hogy észszerű lépéseket tesz [20–30], operatív feladatokat ellátó alkalmazott áthelyezésére a tarragonai savas kopolimer létesítménybe; valamint [5–15] további alkalmazottnak a freeporti és tarragonai savas kopolimer létesítményekbe történő áthelyezésére.

(89)

Ezenkívül a vevő kérésére a felek készek megállapodni legfeljebb [< 15 év] időtartamra etilén és hígitatlan akrilsav, […], beszállításáról, a vevővel egyeztetendő tisztességes és észszerű feltételek mellett a freeporti ([…]) és tarragonai savas kopolimer létesítmény ([…]) részére. A Dow kötelezettséget vállal arra is, hogy megtesz minden észszerű erőfeszítést a termékeket és szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél beszállítókkal fennálló minden szerződés átruházására [részletek a harmadik felekkel fennálló beszállítói megállapodásban].

(90)

Ionomerek. A Dow maga nem gyárt ionomereket, hanem a [vállalkozás neve]-t használja ionomerek gyártására egy külső gyártási megállapodás alapján ((a továbbiakban: „[vállalkozás neve] megállapodás”). A „[vállalkozás neve] megállapodás” – amely más termékeket is lefed az értékesített poliolefin üzletág hatókörén kívül eső más termékeken kívül – ionomerekre vonatkozó része átruházódik a vevőre.

(91)

A felek a vevő számára jogdíj nélkül jogot biztosítanak az etilén akrilsav alapú ionomerekre vonatkozó Amplify IO védjegy legfeljebb [< 3 éves] időszakra történő használatára arculatváltoztatási célokból.

(92)

A Dow valamennyi ionomer termékének és vevőjének nyilvántartása, védjegye átadásra kerül a vevő részére; ezzel egyidejűleg az ionomerekre vonatkozó már kész vevői szerződések, amelyeket jogilag át lehet ruházni. A hozzájárulást igénylő szerződések esetében a Dow megtesz minden észszerű erőfeszítést az ilyen hozzájárulás megszerzéséhez.

VII. KÖVETKEZTETÉS

(93)

A 8. cikk (2) bekezdése értelmében hozott, mellékelt határozattervezet megállapítja, hogy a 2017. február 17-i végleges kötelezettségvállalások maradéktalan teljesülésének függvényében az ügylet nem akadályozná jelentősen a tényleges versenyt a belső piacon vagy annak egy jelentős részén. Következésképpen a Bizottság azt javasolja, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban az összefonódást a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 5. cikkével és egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleménnyel (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.) összhangban számított forgalom.

(3) 2015. évi adatok: a Dow esetében: 45 592 milliárd EUR; a DuPont esetében: 22,589 milliárd EUR.

(4) 2015. évi adatok: a Dow esetében: […] EUR; a DuPont esetében: […] EUR.

(5) Ezek a következők: Írország, Németország, Svédország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Portugália, Görögország, Szlovákia, Ciprus, Finnország, Belgium, a Cseh Köztársaság, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Litvánia, Románia, Magyarország, Bulgária és Spanyolország.

(6) Ezek a következők: Franciaország, Ciprus, Németország és Írország.

(7) Ezek a következők: Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Belgium és Dánia.

(8) Ezek a következők: Belgium, Észtország, Görögország, Luxemburg, Málta, Portugália és Spanyolország.

(9) Ezek a következők: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

(10) Ezek a következők: Görögország, Olaszország és Spanyolország.

(11) Ezek a következők: Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Belgium és Hollandia.

(12) Ezek például a követezők: Görögország, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország, Ausztria, Hollandia, az Egyesült Királyság, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság.

(13) E megállapodások tartalma: i. legfeljebb [< 3 évig] tartó átmeneti beszállítási megállapodás a […] vevőnek történő olyan termékek beszállítására, amelyeket jelenleg a DuPont gyárt a megtartott létesítményekben; ii. bérgyártási beszállítási megállapodás […] beszállítására annak érdekében, hogy biztosítsák az ellátást a vevő számára a megtartott létesítményekben előállított termékekből; iii. szolgáltatói szerződés toxikológiai szolgáltatások nyújtására a […] vevőnek a haskelli létesítményből legfeljebb [< 5 éves] időtartamra; valamint iv. átmeneti szolgáltatási megállapodás a gyomirtó szer és rovarölő szer ágazatok termékeinek értékesítéséhez kapcsolódó IT-támogatás nyújtására legfeljebb [< 3 évre] […].

20.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/19

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2017/C 353/06)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. Panasz

A panaszt 2017. szeptember 8-án az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (EBMA) nyújtotta be olyan gyártók (a továbbiakban: panaszosok) nevében, amelyek termelése az elektromos kerékpárok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

2. Vizsgált termék

E vizsgálat a következőképpen meghatározott termékre irányul: kerékpárok pedálhajtással, elektromos segédmotorral felszerelve (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömping fennállására vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 (TARIC-kód: 8711609010) KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A megadott kódok csak tájékoztató jellegűek.

A Bizottság rendelkezésére álló információk között szerepel a rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlítása.

Ez alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4. A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszosok által szolgáltatott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, továbbá az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5. Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2016. október 1-jétől2017. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országban működő exportáló gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre. (2)

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintában nem szereplő vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). A b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (3).

b) A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. Azok az érintett országban működő exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.2.2. pontban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2. A Kínai Népköztársaság exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

A Kínai Népköztársaságból érkező behozatal esetében a rendes érték megállapítása – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – rendes körülmények között egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz tartozó számtanilag képzett érték alapján történik. Ennek érdekében a Bizottság megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot választ ki. A Bizottság ideiglenesen Svájcot választotta ki erre a célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még Japánban és Tajvanon vannak. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket annak megfelelőségével kapcsolatban, hogy a Bizottság a fent említett országot tervezi analóg országként kiválasztani.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban azok az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan. Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a piacgazdasági elbánás iránti kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (4) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. A Bizottság a piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával fogja kiszámítani.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintában nem szereplő, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínai Népköztársaságban működő, a mintában szereplő exportáló gyártók, valamint olyan, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, amelyek egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadta.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés dátumától számított 21 napon belül kell benyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3. A független importőrökre (5) vonatkozó vizsgálat (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal volumenének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. pontban megadott elérhetőségen). Azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

TRADE-AD643-EBIKES-DUMPING@ec.europa.eu

TRADE-AD643-EBIKES-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol a felek – többek között a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban – előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci viszonyoknak megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egyetlen átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELEKTROMOS KERÉKPÁROK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN MŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártóknak az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1.1. a) pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott hozzáférésű), mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot vissza kell küldeni a Bizottságnak az alábbi e-mail-címre:

TRADE-AD643-EBIKES-DUMPING@ec.europa.eu

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Honlap

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg a vállalat elszámolási pénznemében a vizsgálati időszakra vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott elektromos kerékpárok értékesítéséből származó forgalmat (az Unió 28 tagállamába (2) irányuló exportértékesítéseket országonként lebontva, illetve összesítve, valamint a belföldi értékesítést) és az egységek számát. Kérjük, adja meg a használt pénznemet.

Egységek száma

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott vizsgált termék uniós exportértékesítésére vonatkozó adatok a 28 tagállamra, országonkénti bontásban és összesítve

Összesen:

A tagállamok egyenkénti felsorolása (1):

A vállalata által gyártott vizsgált termék belföldi értékesítésére vonatkozó adatok

(1) Szükség esetén illesszen be további sorokat.

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) 19. cikke értelmében és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a vizsgált termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a vizsgált termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a vizsgált termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. EGYÉNI DÖMPINGKÜLÖNBÖZET

A vállalat kijelenti, hogy – amennyiben nem kerül be a mintába – szeretne kérdőívet, illetve egyéb igénylőlapot kapni, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezheti az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1.1. b) pontja szerint.

☐ Igen

☐ Nem

6. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri.

II. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELEKTROMOS KERÉKPÁROK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.3. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

TRADE-AD643-EBIKES-INJURY@ec.europa.eu

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Honlap

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg euróban (EUR) a vizsgálati időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott elektromos kerékpárok Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét/volumenét, valamint a Kínai Népköztársaságból történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás szerinti egységek számát.

Egységek száma

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A vizsgált termék Unióba irányuló behozatala

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Kínai Népköztársaságból való behozatalt követően

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

20.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/31

TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

Az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő mexikói elnevezések

(2017/C 353/08)

A Mexikóval kötendő, a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló fejezetet is tartalmazó modernizált átfogó megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) folyó tárgyalások keretében a mexikói hatóságok benyújtották az elnevezéseket tartalmazó mellékelt jegyzéket abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő elnevezések a megállapodás alapján oltalmat élvezzenek. Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy e nevek oltalomban részesüljenek-e a jövőbeni megállapodás értelmében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 22. cikkének (1) bekezdése szerint.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes és jogi személyeket, hogy a szóban forgó nevek oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalási nyilatkozatoknak e tájékoztató közzétételének napjától számítva egy hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalási nyilatkozatokat a következő e-mail-címre kell elküldeni: AGRI-A3@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalási nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha azok a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött megállapodásokban szereplő valamely elnevezéssel:

—	SADC-GPM-államok (Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika) (2)

—

Svájc (3)

—	Dél-Korea (4)

—	Közép-Amerika (5)

—	Kolumbia, Peru és Ecuador (6)

—	Montenegró (7)

—	Bosznia-Hercegovina (8)

—	Szerbia (9)

—	Moldova (10)

—	Ukrajna (11)

—	Grúzia (12)

c)	valamely védjegy jó hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát figyelembe véve a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére;

d)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az e tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak;

e)	vagy olyan részleteket tartalmaznak, amelyek alátámasztják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés köznevesült kifejezésnek minősül.

A fent említett kritériumokat az Unió területének vonatkozásában kell értékelni; e terület alatt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak az(ok) a terület(ek) értendő(k), ahol az említett jogok védelem alatt állnak. A szóban forgó elnevezések az Európai Unióban csak akkor kerülhetnek oltalom alá, ha az említett tárgyalások sikeresen lezárulnak, és jogi aktus kerül elfogadásra.

Az Európai Unióban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőiként oltalomban részesítendő mexikói elnevezések jegyzéke (13)

Elnevezés	Rövid leírás
Café Veracruz	Kávémag
Café Chiapas	Kávémag
Mango Ataúlfo del Soconusco de Chiapas	Mangó
Vainilla de Papantla	Vanília (aromás fűszer)
Chile Habanero de la Península de Yucatán	Pikáns csili (paprika/Capsicum chinense Jacq)
Arroz del Estado de Morelos	Rizs (Oryza sativa/fehér rizs)
Cacao Grijalva	Kakaó
Pasta de Caña De Maiz J´Atzingueni	Cukornádtészta
Fresana Fresa de Michoacan	Szamóca
Michin	Pisztráng
Limón Michoacano	Citrom
Queso Cotija	Sajt
Pan de Tingüindín	Kenyér
Banamich	Banán
Ate de Morelia	Friss főzött és zselésített gyümölcs
Cajeta de Celaya	Kecsketejből készült karamell szirup
Nopal Villa Valtierrilla	Nopálkaktusz/fügekaktusz
Pan Grande de Acámbaro	Kenyér
Chile jalapeño/Jalapeño Mexicano	Pikáns csili
Chile chipotle/Chipotle Mexicano	Pikáns csili
Berries de México	Áfonya, szamóca, málna és földi szeder

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/1623 határozata (2016. június 1.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 250., 2016.9.16., 1. o.).

(3) A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002/309/EK, Euratom határozata (2002. április 4.) a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.), különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra – 7. melléklet.

(4) A Tanács 2011/265/EU határozata (2010. szeptember 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(5) Megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(6) Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között (HL L 354., 2012.12.21., 3. o.), valamint Csatlakozási jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz, Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából (HL L 356., 2016.12.24., 3. o.).

(7) A Tanács 2007/855/EK határozata (2007. október 15.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 345., 2007.12.28., 1. o.).

(8) A Tanács 2008/474/EK határozata (2008. június 16.) az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Bosznia és Hercegovina között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről (HL L 169., 2008.6.30., 10. o.) – 6. jegyzőkönyv.

(9) A Tanács 2010/36/EK határozata (2008. április 29.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Szerb Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 28., 2010.1.30., 1. o.).

(10) A Tanács 2013/7/EU határozata (2012. december 3.) az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 1. o.).

(11) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(12) A Tanács 2012/164/EU határozata (2012. február 14.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(13) A mexikói hatóságok által a folyamatban lévő tárgyalások keretében benyújtott, Mexikóban bejegyzett elnevezéseket tartalmazó jegyzék.

20.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/34

TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

Mercosur-országokból származó termékeknek az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezései

(2017/C 353/09)

A Mercosur-országokkal (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) kötendő, a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló fejezetet is tartalmazó társulási megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) folyó tárgyalások keretében a Mercosur-országok hatóságai benyújtották az elnevezéseket tartalmazó mellékelt jegyzéket abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő elnevezések a megállapodás alapján oltalmat élvezzenek. Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy e nevek oltalomban részesüljenek-e a jövőbeni megállapodás értelmében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 22. cikkének (1) bekezdése szerinti földrajzi árujelzőkként.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes és jogi személyeket, hogy a szóban forgó földrajzi árujelzők oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalási nyilatkozatoknak e közzététel napjától számítva egy hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalási nyilatkozatokat a következő e-mail-címre kell elküldeni: AGRI-A3@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalási nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha azok a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött megállapodásokban szereplő valamely elnevezéssel:

—	Ausztrália (4)

—

Chile (5)

—	SADC-GPM-államok (Botswana, Lesotho, Mozambik, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika) (6)

—

Svájc (7)

—	Mexikó (8)

—	Dél-Korea (9)

—	Közép-Amerika (10)

—	Kolumbia, Peru és Ecuador (11)

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (12)

—	Kanada (13)

—	Egyesült Államok (14)

—	Albánia (15)

—	Montenegró (16)

—	Bosznia-Hercegovina (17)

—	Szerbia (18)

—	Moldova (19)

—	Ukrajna (20)

—	Grúzia (21)

c)	bizonyítják, hogy – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára – az oltalomra javasolt elnevezés félrevezetheti a fogyasztót a termék valódi mibenlétének vonatkozásában;

d)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az e tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; vagy

e)	olyan részleteket tartalmaznak, amelyek alátámasztják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés köznevesült kifejezésnek minősül.

Mercosur-országokból származó mezőgazdasági termékeknek, élelmiszereknek, boroknak és szeszes italoknak az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezéseit tartalmazó jegyzék (22)

Elnevezés	Rövid leírás
Argentína
25 de Mayo	Bor
9 de Julio	Bor
Agrelo	Bor
Albardón	Bor
Alto valle de Río Negro	Bor
Angaco	Bor
Añelo	Bor
Arauco	Bor
Avellaneda	Bor
Barrancas	Bor
Barreal	Bor
Belén	Bor
Cachi	Bor
Cafayate – Valle de Cafayate	Bor
Calingasta	Bor
Castro Barros	Bor
Catamarca	Bor
Caucete	Bor
Chapadmalal	Bor
Chilecito	Bor
Chimbas	Bor
Colón	Bor
Colonia Caroya	Bor
Confluencia	Bor
Córdoba Argentina	Bor
Cruz del Eje	Bor
Cuyo	Bor
Distrito Medrano	Bor
El Paraíso	Bor
Famatina	Bor
Felipe Varela	Bor
General Alvear	Bor
General Conesa	Bor
General Lamadrid	Bor
General Roca	Bor
Godoy Cruz	Bor
Guaymallén	Bor
Iglesia	Bor
Jáchal	Bor
Jujuy	Bor
Junín	Bor
La Consulta	Bor
La Paz	Bor
La Rioja Argentina	Bor
Las Compuertas	Bor
Las Heras	Bor
Lavalle	Bor
Luján de Cuyo	Bor
Lunlunta	Bor
Maipú	Bor
Mendoza	Bor
Molinos	Bor
Neuquén	Bor
Paraje Altamira	Bor
Patagonia	Bor
Pichimahuida	Bor
Pocito	Bor
Pomán	Bor
Pozo de los Algarrobos	Bor
Quebrada de Humahuaca	Bor
Rawson	Bor
Río Negro	Bor
Rivadavia de San Juan	Bor
Rivadavia de Mendoza	Bor
Russel	Bor
Salta	Bor
San Blas de los Sauces	Bor
San Carlos de Mendoza	Bor
San Carlos de Salta	Bor
San Javier	Bor
San Juan	Bor
San Martín de Mendoza	Bor
San Martín de San Juan	Bor
San Rafael	Bor
Sanagasta	Bor
Santa Lucía	Bor
Santa María	Bor
Santa Rosa	Bor
Sarmiento	Bor
Tafí	Bor
Tinogasta	Bor
Tucumán	Bor
Tunuyán	Bor
Tupungato – Valle de Tupungato	Bor
Ullum	Bor
Valle de Chañarmuyo	Bor
Valle de Uco	Bor
Valle del Pedernal	Bor
Valle del Tulum	Bor
Valle Fértil	Bor
Valle de Zonda	Bor
Valles Calchaquíes	Bor
Valles del Famatina	Bor
Vinchina	Bor
Villa Ventana	Bor
Vista Flores	Bor
Zonda	Bor
Alcauciles Platenses/Alcachofas Platenses Alcauciles Romanesco, Híbridos Violeta y Blanco	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, feldolgozva: articsóka
Chivito Criollo del Norte Neuquino/Chivito mamón/Chivito de veranada	Hústermékek: bárányhús
Cordero Patagónico	Hústermékek: bárányhús
Dulce de Membrillo Rubio de San Juan	Egyéb termékek: birsalmalekvár
Melón de MEDIA Agua, San Juan	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva: kantalup
Salame de Tandil	Hústermékek: szalámi
Salame Típico de Colonia Caroya	Hústermékek: szalámi
Yerba Mate Argentina/Yerba Mate Elaborada con Palo	Egyéb italok: maté
Brazília
Alta Mogiana	Kávé
Altos Montes	Borok és pezsgők
Cachaça	Cukornádból készült szeszes ital – Cachaça
Canastra	Sajt
Carlópolis	Guajáva
Cruzeiro do Sul	Kasszavaliszt
Farroupilha	Fehérbor, pezsgő és likőr
Linhares	Kakaóbab
Litoral Norte Gaúcho	Rizs
Manguezais de Alagoas	Piros propolisz
Mara Rosa	Sáfrány
Maracaju	Kolbász
Marialva	Finom csemegeszőlő
Microrregião de Abaíra	Cukornádból készült szeszes ital – Cachaça
Monte Belo	Borok és pezsgők
Mossoró	Sárgadinnye
Norte Pioneiro do Paraná	Kávé
Oeste do Paraná	Méz
Ortigueira	Méz
Pampa Gaúcho da Campanha Meridional	Marhahús és húsipari termékek
Pantanal	Méz
Paraty	Cukornádból készült szeszes ital – Cachaça
Pelotas	Finom édesség
Piauí	Cajuína (kesuital)
Pinto Bandeira	Bor: vörösbor, fehérbor és pezsgő
Região da Costa Negra	Garnélarák
Região da Própolis Verde de Minas Gerais	Zöld propolisz
Região da Serra da Mantiqueira de Minas Gerais	Kávé
Região de Pinhal	Kávé
Região de Salinas	Cukornádból készült szeszes ital – Cachaça
Região do Cerrado Mineiro	Kávé
Rio Negro	Díszhal
São Bento de Urânia	Jamszgyökér
São Matheus	Yerba maté
São Tiago	Keksz, teasütemény
Serro	Sajt
Vale do Sinos	Kikészített bőr
Vale do Submédio São Francisco	Csemegeszőlő és mangó
Vale dos Vinhedos	Bor: vörösbor, fehérbor és pezsgő
Vales da Uva Goethe	Fehérbor, pezsgő és likőr
Uruguay
Bella Unión	Bor
Atlántida	Bor
Canelón Chico	Bor
Canelones	Bor
Carmelo	Bor
Carpinteria	Bor
Cerro Carmelo	Bor
Cerro Chapeu	Bor
Constancia	Bor
El Carmen	Bor
Garzón	Bor
José Ignacio	Bor
Juanico	Bor
La Caballada	Bor
La Cruz	Bor
La Puebla	Bor
Las Brujas	Bor
Las Violetas	Bor
Lomas De La Paloma	Bor
Los Cerrillos	Bor
Los Cerros De San Juan	Bor
Manga	Bor
Paso Cuello	Bor
Progreso	Bor
Rincón De Olmos	Bor
Rincón del Colorado	Bor
San José	Bor
Santos Lugares	Bor
Sauce	Bor
Sierra de la Ballena	Bor
Sierra de Mahoma	Bor
Suarez	Bor
Villa Del Carmen	Bor
Montevideo	Bor
Sur de Florida	Bor
Maldonado	Bor
Sur de Rocha	Bor
Colonia	Bor
Soriano	Bor
Rio Negro	Bor
Salto	Bor
Paysandú	Bor
Artigas	Bor
Rivera	Bor
Tacuarembó	Bor
Flores	Bor
Norte de Florida	Bor
Cerro Largo	Bor
Norte de Lavalleja	Bor
Norte de Rocha	Bor
Colon	Bor
La Paz	Bor
San Carlos	Bor
Santa Rosa	Bor
Santa Lucía	Bor

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(4) A Tanács 2009/49/EK határozata (2008. november 28.) az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2009.1.30., 1. o.).

(5) A Tanács 2002/979/EK határozata (2002. november 18.) egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 352., 2002.12.30., 1. o.).

(6) A Tanács (EU) 2016/1623 határozata (2016. június 1.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az SADC-GPM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 250., 2016.9.16., 1. o.).

(7) A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002/309/EK, Euratom határozata (2002. április 4.) a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.), különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra – 7. melléklet.

(8) A Tanács 97/361/EK határozata (1997. május 27.) az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött, a szeszes italok megjelölésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 152., 1997.6.11., 15. o.).

(9) A Tanács 2011/265/EU határozata (2010. szeptember 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(10) Megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(11) Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között (HL L 354., 2012.12.21., 3. o.), valamint Csatlakozási jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz, Ecuador csatlakozásának figyelembevétele céljából (HL L 356., 2016.12.24., 3. o.).

(12) A Tanács 2001/916/EK határozata (2001. december 3.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek között az egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális engedményekről, a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről, valamint a szeszes italok és ízesített italok megnevezésének kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről folytatott tárgyalások eredményének figyelembevételével történő kiigazításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 342., 2001.12.27., 6. o.).

(13) A Tanács 2004/91/EK határozata (2003. július 30.) az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és a szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 35., 2004.2.6., 1. o.).

(14) A Tanács 2006/232/EK határozata (2005. december 20.) az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 87., 2006.3.24., 1. o.).

(15) A Tanács 2006/580/EK határozata (2006. június 12.) az egyrészről az Európai Közösség és másrészről az Albán Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 239., 2006.9.1., 1. O.) – 3. jegyzőkönyv egyes borokra vonatkozóan kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedmények létrehozásáról, a borok, szeszes italok és az ízesített borok megnevezéseinek kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről.

(16) A Tanács 2007/855/EK határozata (2007. október 15.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 345., 2007.12.28., 1. o.).

(17) A Tanács 2008/474/EK határozata (2008. június 16.) az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Bosznia és Hercegovina között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről (HL L 169., 2008.6.30., 10. o.) – 6. jegyzőkönyv.

(18) A Tanács 2010/36/EK határozata (2008. április 29.) egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Szerb Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 28., 2010.1.30., 1. o.).

(19) A Tanács 2013/7/EU határozata (2012. december 3.) az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 1. o.).

(20) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(21) A Tanács 2012/164/EU határozata (2012. február 14.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(22) A folyamatban lévő tárgyalások keretében a Mercosur-országok hatóságai által benyújtott, Argentínában, Brazíliában és Uruguayban bejegyzett elnevezéseket tartalmazó jegyzék.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 353

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. október 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 353/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8362 – Lonza Group/Capsugel) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 353/02	Euroátváltási árfolyamok	2
2017/C 353/03	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 14-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7932 – Dow/DuPont ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Bulgária	3
2017/C 353/04	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Ügyszám: M.7932 – Dow/DuPont	6
2017/C 353/05	A Bizottság határozatának összefoglalója (2017. március 27.) egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.7932 – Dow/DuPont) (az értesítés a C(2017)1946. számú dokumentummal történt) ( 1 )	9

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1834
JPY	Japán yen	133,18
DKK	Dán korona	7,4440
GBP	Angol font	0,89815
SEK	Svéd korona	9,6445
CHF	Svájci frank	1,1541
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,4190
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,725
HUF	Magyar forint	308,51
PLN	Lengyel zloty	4,2392
RON	Román lej	4,5958
TRY	Török líra	4,3324
AUD	Ausztrál dollár	1,5033
CAD	Kanadai dollár	1,4743
HKD	Hongkongi dollár	9,2334
NZD	Új-zélandi dollár	1,6861
SGD	Szingapúri dollár	1,6056
KRW	Dél-Koreai won	1 339,16
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,0282
CNY	Kínai renminbi	7,8310
HRK	Horvát kuna	7,5088
IDR	Indonéz rúpia	15 993,65
MYR	Maláj ringgit	4,9981
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,863
RUB	Orosz rubel	68,1785
THB	Thaiföldi baht	39,200
BRL	Brazil real	3,7561
MXN	Mexikói peso	22,2721
INR	Indiai rúpia	76,9540

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 353/06	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	19
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 353/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8522 – Avantor/VWR) ( 1 )	30
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 353/08	Tájékoztató – Nyilvános konzultáció – Az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő mexikói elnevezések	31
2017/C 353/09	Tájékoztató – Nyilvános konzultáció – Mercosur-országokból származó termékeknek az Európai Unióban földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezései	34


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.