11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/1

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2017. október 3.)

a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 22. cikkének módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó európai központi banki ajánlásról

(2017/C 340/01)

1. BEVEZETÉS

Az Európai Központi Bank 2017. június 22-én előterjesztette a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról (a KBER és az EKB alapokmánya) szóló 22. cikkének módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó ajánlást (EKB/2017/18) (1). A Tanács az ajánlásról 2017. július 12-én konzultált a Bizottsággal.

A Bizottság véleménynyilvánítási hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 129. cikkének (3) bekezdésén és a KBER és az EKB alapokmánya 40.1. cikkén alapul.

A Bizottság határozottan üdvözli az EKB kezdeményezését, amely a jogalkotónak a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikkének módosítását ajánlja annak érdekében, hogy az EKB monetáris politikai célokból szabályozhassa a „pénzügyi eszközök elszámolási rendszereit”, mivel a módosítás az EKB-ra alkalmazandó jogi keret kiigazításával kiegészíti a a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosításáról szóló, 2017. június 13-i bizottsági jogalkotási javaslatot. Ezáltal lehetővé teszi, hogy az EKB maradéktalanul ellássa a kibocsátó központi bankoknak a fenti bizottsági javaslatban az euróban denominált pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire vonatkozóan előírt feladatait.

2. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

A Bizottság osztja az EKB azon véleményét, hogy a központi szerződő felek kulcsfontosságú szerepet játszanak az Unió szempontjából, és egyetért az EKB-vel abban, hogy a központi elszámolás egyre inkább határon átnyúló jellegűvé és rendszerszempontból jelentőssé válik. A 648/2012/EU rendelet elfogadása óta a központi szerződő felek tevékenysége a különböző piacvezérelt, illetve szabályozási tényezők következtében nagyságrendben és terjedelemben egyaránt gyorsan növekedik az Unióban és világszinten is. A központi elszámolás a felekkel kapcsolatos kockázatok átfogó kezelése, az átláthatóság fokozása és a biztosítékok hatékonyabb alkalmazása révén hozzájárul a rendszerszintű kockázatok csökkentéséhez. A szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kötelező központi elszámolására a G20 vezetői már 2009-ben kötelezettséget vállaltak, és bevezetésére az Európai Unióban és globális szinten is sor került. Azóta a központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek aránya növekszik, és ez a bővülés a más eszköztípusokra vonatkozó további elszámolási kötelezettségek bevezetésével és az elszámolási kötelezettség alá még nem tartozó szerződő felek általi önkéntes elszámolás növekedésével az elkövetkező években várhatóan folytatódni fog. A 648/2012/EU rendelet célirányos módosításáról szóló, a rendelet hatékonyságának és arányosságának javítását célzó 2017. május 4-i bizottsági jogalkotási javaslat további ösztönzőket ad a központi szerződő feleknek ahhoz, hogy a szerződő felek részére származtatott ügyletek központi elszámolását kínálják, és megkönnyítsék a kis pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést. Az elszámolási piacok emellett Unió-szerte jól integráltak, de bizonyos eszközosztályokban nagymértékben koncentráltak és szorosan összefonódtak. A központi elszámolás megnövekedett aránya azonban óhatatlanul azzal jár, hogy a központi szerződő feleknél nagyobb a kockázatkoncentráció. A Bizottság egyetért azzal, hogy ezt a kérdést megfelelően kezelni kell, és már előterjesztett szabályozási intézkedéseket e célból.

A Bizottság tehát egyetért az EKB-val a tekintetben, hogy a központi szerződő felek fokozódó rendszerszintű jelentősége olyan kockázatokat hordoz magában az elszámolási rendszerek tekintetében, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a fizetési rendszerek zavartalan működését és az egységes monetáris politika végrehajtását, végső soron pedig befolyással lehetnek az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzésre.

A Bizottság a tekintetben is egyetért az EKB-val, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő, 2017. március 29-én bejelentett kiválása további jelentős kihívások elé állítja az Uniót, mivel az ott letelepedett központi szerződő felekre a továbbiakban már nem lesznek alkalmazandók a 648/2012/EU rendelet követelményei, és jelentősen meg fog növekedni a tagállamok pénznemében denominált, harmadik országokban elszámolt pénzügyi eszközök összege.

3. KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 127. cikkének (1) bekezdése szerint a KBER elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása. Az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdése szerint a KBER alapvető feladatai közé tartozik a monetáris politika meghatározása és végrehajtása, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. Ezeket az alapvető feladatokat a KBER és az EKB alapokmánya 3. cikkének (1) bekezdése is megismétli. Ezek a feladatok a KBER árstabilitás-fenntartásra irányuló elsődleges célkitűzését szolgálják, ellátásuknak tehát e célkitűzés megvalósulásához kell hozzájárulnia.

A KBER és az EKB alapokmányának 22. cikke („Elszámolási és fizetési rendszerek”) kimondja, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. A 22. cikk a KBER és az EKB alapokmánya IV. fejezetének („A KBER monetáris feladatai és műveletei”) részét képezi más olyan rendelkezésekkel együtt, amelyek lehetővé teszik, hogy az EKB ellássa a KBER alapvető feladatait.

A KBER és az EKB alapokmánya 22. cikkének az EKB által ajánlott módosítását a Bizottság a Törvényszék T-496/11. sz., Egyesült Királyság kontra EKB ügyben 2015. március 4-én hozott ítéletének (3) fényében értelmezi. A Törvényszék kimondta, hogy a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikke szerinti rendelet alkotására irányuló hatáskör az egyik eszköz, amely az EKB rendelkezésére áll a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására irányuló feladat teljesítéséhez, amelyet az EUMSZ 127. cikk (2) bekezdése ruházott rá az eurórendszerre. Ez a feladat önmagában az EUMSZ 127. cikk (1) bekezdésében említett fő célkitűzést szolgálja. Ugyanezen ítéletében a Törvényszék kimondta, hogy a KBER és az EKB alapokmányának 22. cikkében használt „elszámolási és fizetési rendszerek” fogalmat a „fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítás[ára]” irányuló feladatra figyelemmel kell értelmezni, következésképpen az alapokmány 22. cikke által az EKB számára biztosított lehetőség, miszerint rendeleteket alkothat „annak érdekében, hogy biztosítsák az elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését”, nem tekinthető úgy, mint amely számára az elszámolási rendszer egésze – ideértve az értékpapírügyletekre vonatkozó rendszereket is – tekintetében ilyen hatáskört ismerne el, hanem inkább úgy tekintendő, mint amely csupán a fizetési műveletek elszámolási rendszereire korlátozódik.

10.

Az EKB ajánlása azzal a céllal irányul a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikke hatályának módosítására, hogy az EKB szabályozási hatásköre kiterjedjen a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire. Az ajánlott módosítás tehát kibővítené az EKB szabályozási hatáskörét, és lehetővé tenné, hogy az EKB rendeleteket fogadjon el a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire vonatkozóan. Meg kell azonban jegyezni, hogy a KBER és az EKB alapokmányának 34.1. cikke szerint az EKB csak a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikkének végrehajtásához szükséges mértékben alkothat rendeleteket.

11.

A Bizottság a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2017. június 13-i jogalkotási javaslatával meg kívánja erősíteni a kibocsátó központi bankok feladatait az Unióban működési engedéllyel vagy elismeréssel rendelkező központi szerződő felek vonatkozásában. A kibocsátó központi bankok feladatainak megerősítésére irányuló javaslatot azok a potenciális kockázatok indokolják, amelyeket a központi szerződő felek működési zavarai jelenthetnek a fizetési rendszerek zavartalan működésére és az egységes monetáris politika végrehajtására nézve; amelyek a KBER alapvető feladatai, és végső soron az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzés megvalósulását érintik. A KBER központi bankjai szerepének a bizottsági jogalkotási javaslat értelmében történő megerősítése tehát összhangban áll a KBER elsődleges célkitűzésével és a KBER alapvető feladatainak az EKB általi ellátásával.

12.

Mivel a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire és a központi szerződő felekre vonatkozóan sem az EUMSZ, sem a KBER és az EKB alapokmánya nem tartalmaz kifejezett hivatkozást, a jogbiztonság érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy az EKB a KBER és az EKB alapokmányának 22. cikke alapján egyértelmű felhatalmazást kapjon a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire vonatkozó szükséges intézkedéseknek a KBER célkitűzéseinek megvalósítása és alapvető feladatainak ellátása érdekében történő elfogadására. Ez a felhatalmazás szükséges különösen ahhoz, hogy az EKB maradéktalanul betölthesse a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2017. június 13-i bizottsági jogalkotási javaslatban a kibocsátó központi bankok számára előirányzott szerepet.

13.

A Bizottság megjegyzi, hogy az EKB úgy véli, hogy szabályozási hatáskörrel kell rendelkeznie (az EKB/2017/18 ajánlás (7) preambulumbekezdése). E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági jogalkotási javaslat szerint a kibocsátó központi bankoknak az uniós központi szerződő felek engedélyezésére, a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére, valamint a központi szerződő felek folyamatos felügyeletére vonatkozó eljárások során számos ügyben (kötelező erejű) határozatok meghozatalában kell részt venniük. A 2017. június 13-i jogalkotási javaslat továbbá abból indul ki, hogy a kibocsátó központi bankoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az uniós központi szerződő felekkel és a rendszerszinten jelentős (2. szintű) harmadik országbeli központi szerződő felekkel szemben monetáris politikai feladataik ellátásával kapcsolatban további követelményeket támasszanak (lásd különösen az uniós központi szerződő felek vonatkozásában a 21a. cikk (2) bekezdését, a harmadik országbeli központi szerződő felek vonatkozásában pedig a 25. cikk (2b) bekezdésének b) pontját és a 25b. cikk (1) és (2) bekezdését). A monetáris politikai feladatok ellátása értelmezhető oly módon, hogy az túllép az értékpapír-elszámolási rendszerek infrastruktúrájának a kibocsátó központi bankok általi puszta felügyeletén, és jogi szempontból e rendszerek tevékenységének szabályozásában való részvételnek minősülhet. A Bizottság tehát azon a véleményen van, hogy a jogalkotási javaslatában előirányzott kereten belül helyénvaló az EKB felhatalmazása arra, hogy a szükséges mértékben határozatokat hozzon és rendeleteket alkosson a pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire vonatkozóan.

14.

A KBER és az EKB alapokmányának 22. cikke szerint az EKB-t a központi szerződő felekre vonatkozóan megillető új hatáskörök érintkeznének más uniós intézmények, szervek és hivatalok olyan hatásköreivel, amelyek az EUMSZ III. része szerint a belső piac megteremtését vagy működését érintő rendelkezéseken – beleértve a Bizottság vagy a Tanács által a rájuk ruházott hatáskör alapján elfogadott jogi aktusokat – alapulnak. A Bizottság véleménye szerint a különböző uniós intézmények hatásköreinek egyértelmű meghatározása és megkülönböztetése kiemelkedő fontosságú annak érdekében, hogy a központi szerződő felekre ne legyenek alkalmazandók párhuzamos vagy egymással ütköző szabályok.

15.

A pénzügyi eszközök elszámolási rendszereire és különösen a központi szerződő felek engedélyezésére, elismerésére és felügyeletére vonatkozó általános uniós jogi keretet az EUMSZ III. része szerint a belső piac megteremtését vagy működését érintő rendelkezések alapján elfogadott európai parlamenti és tanácsi jogi aktusokkal – beleértve a Bizottság vagy a Tanács által a rájuk ruházott hatáskör alapján elfogadott jogi aktusokat – kell létrehozni. Jóllehet az EKB az uniós és harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó döntéshozatalban való részvétele során és a központi szerződő felekre vonatkozó, az alapvető feladataihoz kapcsolódó szabályozási hatásköreinek gyakorlása során az EUMSZ 130. cikke szerint a KBER elsődleges célkitűzésének megvalósításához szükséges mértékben függetlenül járna el, újonnan biztosított feladatait oly módon kell ellátnia, hogy azok összhangban álljanak a belső piacra vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács vagy a Bizottság vagy a Tanács által e felhatalmazás alapján eljárva létrehozott fenti általános kerettel, és adott esetben tiszteletben kell tartania az említett keretben meghatározott intézményi feladatokat és eljárásokat.

16.

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság azon a véleményen van, hogy a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikkének az EKB által ajánlott módosítása további pontosítást igényel, és annak szövegét át kell fogalmazni annak hangsúlyozásával, hogy az EKB szabályozási és döntéshozatali hatáskörei a KBER célkitűzéseinek elérésére és alapvető feladatainak ellátására irányulnak. A módosításban hangsúlyozni kell továbbá, hogy ezeket a hatásköröket az EUMSZ III. részében foglalt, a belső piac megteremtését vagy működését érintő rendelkezések alapján az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktusokkal, valamint a Bizottság által a rá ruházott hatáskör alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és a Tanács vagy a Bizottság által a rájuk ruházott hatáskör alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell gyakorolni.

4. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság az e vélemény 10–16. pontjában leírt kiigazításokkal támogatja az EKB azon ajánlását, amely szerint módosítani kell a KBER és az EKB alapokmánya 22. cikkét.

A Bizottság által javasolt módosítást e vélemény melléklete táblázatos formában tartalmazza. A táblázatot e vélemény szövegével együtt kell értelmezni.

A véleményt továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Kelt Strasbourgban, 2017. október 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL C 212., 2017.7.1., 14. o.

(2) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(3) ECLI: EU:T:2015:133.

MELLÉKLET

SZERKESZTÉSI JAVASLAT

Az EKB ajánlásában szereplő szöveg	A Bizottság által javasolt módosítás
Módosítás
22. cikk
„22. cikk Elszámolási rendszerek és fizetési rendszerek Az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek, valamint a pénzügyi eszközök elszámolási rendszerei hatékony és megbízható működését.”	„22. cikk Fizetési rendszerek és elszámolási rendszerek 22.1. Az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a harmadik államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. 22.2. Az EKB a KBER célkitűzéseinek elérése és feladatainak ellátása érdekében rendeleteket alkothat az Unión belüli és a harmadik államokkal fenntartott pénzügyieszköz-elszámolási rendszerekről, összhangban az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktusokkal és az e jogi aktusok szerint elfogadott intézkedésekkel.”

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/5

Euroátváltási árfolyamok (1)

2017. október 10.

(2017/C 340/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1797
JPY	Japán yen	132,55
DKK	Dán korona	7,4428
GBP	Angol font	0,89410
SEK	Svéd korona	9,5265
CHF	Svájci frank	1,1522
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3745
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,900
HUF	Magyar forint	310,65
PLN	Lengyel zloty	4,2931
RON	Román lej	4,5753
TRY	Török líra	4,3385
AUD	Ausztrál dollár	1,5155
CAD	Kanadai dollár	1,4745
HKD	Hongkongi dollár	9,2067
NZD	Új-zélandi dollár	1,6688
SGD	Szingapúri dollár	1,6001
KRW	Dél-Koreai won	1 336,25
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,1484
CNY	Kínai renminbi	7,7609
HRK	Horvát kuna	7,5035
IDR	Indonéz rúpia	15 912,97
MYR	Maláj ringgit	4,9783
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,728
RUB	Orosz rubel	68,2832
THB	Thaiföldi baht	39,237
BRL	Brazil real	3,7378
MXN	Mexikói peso	21,9090
INR	Indiai rúpia	76,9720

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/6

Összefoglaló az európai adatvédelmi biztosnak az egységes digitális portálra vonatkozó javaslatra és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvére vonatkozó véleményéről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2017/C 340/03)

A javaslat az egyik első olyan uniós eszköz, amely kifejezetten említi és végre is hajtja az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét, amely elv célja, hogy az állampolgároknak és vállalatoknak ugyanazt az adatot egyszeri adatszolgáltatás alkalmával kelljen megadniuk a közigazgatás részére, amely azután ismételten felhasználhatja a már megadott információkat. A javaslat célja, hogy bizonyos határon átnyúló eljárások (pl. diploma elismerésére irányuló kérelem) esetében a igazolások cseréjét a felhasználó kifejezett kérelmével kezdeményezze, és arra a Bizottság és a tagállamok által olyan közösen létrehozott technikai rendszerben kerüljön sor, amely beépített betekintési mechanizmussal biztosítja a felhasználó számára az átláthatóságot.

A európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottságnak a közigazgatási szolgáltatások modernizálására irányuló javaslatát és értékeli, hogy a Bizottság aggodalommal figyeli, milyen hatással lehet a jelen javaslat a személyes adatok védelmére. A vélemény kiadására a Bizottság és a Parlament kifejezett kérésére került sor. További lendületet kapott az észt elnökség prioritásai miatt is, amelyben kifejezetten is szerepel a „digitális Európa és az adatok szabad áramlása”.

Az európai adatvédelmi biztos amellett, hogy konkrét javaslatokat kínál a jogalkotás minőségének javítása érdekében, meg kívánja ragadni az alkalmat, hogy bevezető áttekintést nyújtson az „egyszeri adatszolgáltatás” elvéhez kapcsolódó főbb kérdések terén, habár az ilyen meglátások nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a javaslathoz annak jelen formájában. Ezek részletezve az adatkezelés jogalapjához, a célhoz kötöttséghez és az érintettek jogaihoz kapcsolódnak. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az uniós szintű „egyszeri adatszolgáltatás” elvének végrehajtása sikeres legyen, és biztosítani lehessen a határon átnyúló, jogszerű adatcserét, az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét a meglévő adatvédelmi elvekkel összhangban kell bevezetni.

A javaslatot illetően az európai adatvédelmi biztos támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja biztosítani az egyéneknek az irányítást a személyes adataik felett, megkövetelve „a felhasználó kifejezett kérését” mielőtt a igazolásoknak bármiféle átadására sor kerülhetne a hatáskörrel rendelkező hatóságok között (12. cikk (2) és (4) bekezdése), valamint, hogy felkínálja a felhasználónak, hogy „betekinthessen” az átadandó igazolásokba (12. cikk (2) bekezdésének e) pontja); Az európai adatvédelmi biztos üdvözli egyben az IMI rendelet módosításait is, amelyek megerősítik és naprakésszé teszik az IMI koordinált felülvizsgálati rendszerére vonatkozó rendelkezéseket, és amelyek lehetővé teszik az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: EAT) részére, hogy részesüljön az IMI által nyújtott technikai lehetőségekből az információcsere érdekében az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: ÁAR) keretében.

A vélemény számos kérdés vonatkozásában tartalmaz ajánlásokat, az igazolások határon átnyúló átadásának jogalapjára, a célhoz kötöttségre, az „egyszeri adatszolgáltatás elve” hatályának korlátjaira és a felhasználói ellenőrzés gyakorlati kérdéseire vonatkozóan. A főbb ajánlások egyértelművé teszik, hogy a javaslat nem ad jogalapot a technikai rendszer használatára az információcsere során a felsorolt négy irányelvben foglalt vagy egyébként a vonatkozó uniós vagy a nemzeti jog által meghatározott célokon felül, illetve hogy a javaslat nem tűzi ki céljául az ÁAR szerinti célhoz kötöttség elvének korlátozását; mindezek mellett egyértelművé tesz a felhasználói ellenőrzés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos számos kérdést. Az IMI rendelet módosításaival kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az IMI rendelet melléklete egészüljön ki az ÁAR-rel, hogy az IMI felhasználási lehetőségei közé az adatvédelem is bekerülhessen.

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

2017. május 2-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elfogadta az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet javaslatát (1) (a továbbiakban: javaslat).

A javaslat célja az állampolgárok és a vállalatok határon átnyúló tevékenységének megkönnyítése felhasználóbarát hozzáférést biztosítva egy egységes digitális portálon keresztül a tájékoztatáshoz, eljárásokhoz, támogatáshoz és problémamegoldási szolgáltatáshoz, hogy gyakorolhassák az egységes belső piaccal kapcsolatos jogaikat. Ebben a vonatkozásban a javaslat fontos kezdeményezés a Bizottság mélyebb és igazságosabb belső piac és a digitális egységes piac létrehozására irányuló folyamatában (2).

A javaslat 4–6. cikke bemutatja azokat a „portál szolgáltatásokat”, amelyet az egységes digitális portál nyújtani fog. Ezek szorosan követik magának a javaslatnak a címét, és az alábbiakat foglalják magukban:

—	az információkhoz való hozzáférés,

—	az eljárásokhoz való hozzáférés, valamint

—	a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a javaslat a 36. cikkben javaslatot tesz a belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI) működésének jogalapját (3) létrehozó (EU) 1024/2012 rendelet (a továbbiakban: IMI rendelet) (4) számos rendelkezésének módosítására.

A javaslat az egyik első olyan uniós eszköz, amely kifejezetten említi és végre is hajtja az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét. (5) A javaslat az alábbiak szerint hivatkozik az egyszeri adatszolgáltatás elvére és annak előnyeire: „a polgároknak és a vállalkozásoknak a határokon átnyúló információcsere esetében nem kell több alkalommal ugyanazokat az információkat benyújtaniuk a hatóságok részére” (6). A javaslat célja, hogy bizonyos eljárások esetében a igazolások cseréjét a felhasználó kérelmével kezdeményezze, és arra a Bizottság és a tagállamok által közösen létrehozott technikai rendszerben kerüljön sor (7) (bővebben lásd az alábbi 3. pontot).

A vélemény válasz az európai adatvédelmi biztosnak mint független felügyeleti hatóságnak a javaslatra vonatkozó véleményét kérő, a Bizottságtól és ezt követően az Európai Parlamenttől (a továbbiakban: Parlament) külön-külön érkezett megkeresésre. Az adatvédelmi biztos üdvözli, hogy mindkét intézmény egyeztetést folytatott vele. A javaslat elfogadását megelőzően a Bizottság informális egyeztetést folytatott az európai adatvédelmi biztossal.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi és üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a közigazgatási szolgáltatásokat úgy modernizálják, hogy az információ elérhetőségét, minőségét és hozzáférhetőségét az egész Európai Unióban megkönnyítsék. Rávilágít különösen arra, hogy az „egyszeri adatszolgáltatás” elve hozzájárulhat ezekhez a célkitűzésekhez, feltéve, hogy az megfelel az alkalmazandó adatvédelmi jognak és tiszteletben tartja az egyének alapvető jogait.

A európai adatvédelmi biztos értékeli, hogy a Bizottság és a Parlament aggodalommal figyeli, milyen hatással lehet a jelen javaslat a személyes adatok védelmére. Üdvözli, hogy számos informális javaslatát figyelembe vették. Különösen támogatja:

—

azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja biztosítani, hogy az egyének továbbra is ellenőrzésük alatt tarthassák személyes adataikat, megkövetelve „a felhasználó kifejezett kérését”, mielőtt az igazolásoknak bármiféle átadására sor kerülhetne a hatáskörrel rendelkező hatóságok között (12. cikk (4) bekezdése), valamint, hogy felkínálja a felhasználónak, hogy „betekinthessen” az átadandó igazolásokba (12. cikk (2) bekezdésének e) pontja),

—	az erőfeszítéseket, hogy meghatározza az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazási területét (12. cikk (1) bekezdése), valamint

—	a felhasználói visszajelzések és statisztikák érdekében történő adatgyűjtés esetén a névtelen illetve összesített adatok gyűjtésére vonatkozó kifejezett követelmény (21–23. cikk),

—	továbbá üdvözli az IMI rendelet javasolt módosítását, amely megerősíti és naprakésszé teszi az IMI által elvárt összehangolt felügyelet rendelkezéseit a konzisztens és koherens megközelítés biztosítása érdekében (36. cikk (6) bekezdésének b) pontja),

—	végezetül szintén üdvözli azokat az általános rendelkezéseket, amelyek elkötelezettséget mutatnak az egyének alapvető jogainak tisztelete iránt, beleértve a személyes adatok védelmét is (pl. mint ami a (43), (44) preambulumbekezdésekben vagy a 29. cikkben található).

A jelen javaslat célja, hogy konkrét ajánlásokat adjon a fennmaradó adatvédelmi aggályok kezelésére és így tovább javítsa a jogalkotás minőségét (lásd az alábbi 3. pontot). A fent felsorolt három portál szolgáltatás közül a jelen vélemény az 5. cikk szerinti „eljárásokhoz való hozzáférésre” összpontosít, különösen a 12. cikk szerinti „az igazolások határokon átnyúló cseréj[ér]e az illetékes hatóságok között”, mivel ezek a leglényegesebb rendelkezések a személyes adatok védelme terén. A javaslat fennmaradó része (beleértve az információkhoz való hozzáférést és a hozzáférést a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz) kevesebb aggályt vet fel. Továbbá az európai adatvédelmi biztos röviden kitér az IMI rendelet egyes módosításainak kérdéseire.

Emellett az európai adatvédelmi biztos meg kívánja ragadni az alkalmat, hogy bevezető áttekintést nyújtson az „egyszeri adatszolgáltatás” elvéhez kapcsolódó főbb kérdések terén, habár az ilyen meglátások nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a javaslathoz annak jelen formájában (lásd az alábbi 2. pontot).

4. KÖVETKEZTETÉSEK

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a közigazgatási szolgáltatásokat úgy modernizálják, hogy az információ elérhetőségét, minőségét és hozzáférhetőségét az egész Európai Unióban megkönnyítsék, valamint értékeli, hogy a Bizottság és a Parlament aggodalommal figyeli, milyen hatással lehet a jelen javaslat a személyes adatok védelmére.

—	az adatkezelés jogalapja,

—	a célhoz kötöttség elve, valamint

—	az érintettek jogai.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az uniós szintű „egyszeri adatszolgáltatás” elvének végrehajtása sikeres legyen, és biztosítani lehessen a határon átnyúló, jogszerű adatcserét, az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét a meglévő adatvédelmi elvekkel összhangban kell bevezetni.

A javaslatra vonatkozóan az európai adatvédelmi biztos támogatja az alábbiakat:

—

azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja biztosítani az egyéneknek az irányítást a személyes adataik felett, megkövetelve „a felhasználó kifejezett kérését” mielőtt a igazolásoknak bármiféle átadására sor kerülhetne a hatáskörrel rendelkező hatóságok között (12. cikk (4) bekezdése), valamint, hogy felkínálja a felhasználónak, hogy „betekinthessen” az átadandó igazolásokba (12. cikk (2) bekezdésének e) pontja),

—	az erőfeszítéseket, hogy meghatározza az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazási területét (12. cikk (1) bekezdése),

—	továbbá üdvözli az IMI rendelet javasolt módosítását, amely megerősíti és naprakésszé teszi az IMI által elvárt összehangolt felügyelet rendelkezéseit a konzisztens és koherens megközelítés biztosítása érdekében (36. cikk (6) bekezdésének b) pontja),

—	üdvözli egyben, hogy a javaslat beemeli az uniós testületeket az IMI szereplők meghatározásának körébe, ami lehetővé teszi az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: EAT) számára, hogy részesüljön az IMI által az információcsere érdekében nyújtott műszaki lehetőségekből.

Az adatkezelés jogalapja vonatkozásában az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy egy vagy több preambulumbekezdés kerüljön beillesztésre annak tisztázására, hogy:

—	a javaslat maga nem ad jogalapot az igazolások átadására és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti minden igazolásátadásnak megfelelő jogalapja kell legyen máshol, pl. a 12. cikk (1) bekezdésében felsorolt négy irányelvben vagy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogban,

—	a 12. cikkben meghatározott technikai rendszernek az igazolások átadására történő használatának jogalapja az ÁAK 6. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti közérdekű feladat végzése, valamint

—	a felhasználóknak joguk van ellenezni személyes adataiknak kezelését technikai rendszerben az ÁAK 21. cikk (1) bekezdésével összhangban.

A célhoz kötöttségre figyelemmel az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy egy vagy több preambulumbekezdés kerüljön beillesztésre annak tisztázására, hogy:

—	a javaslat nem ad jogalapot a technikai rendszer használatára az információcsere során a felsorolt négy irányelvben foglalt vagy egyébként a vonatkozó uniós vagy a nemzeti jog által meghatározott célokon felül,

—	a javaslat semmilyen formában nem tűzi ki céljául az ÁAR 6. cikkének (4) bekezdése és 23. cikkének (1) bekezdése szerinti célhoz kötöttség elvének korlátozását.

A „kifejezett kérés” fordulattal kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a javaslat tegye egyértelművé (lehetőleg anyagi jogi rendelkezésekben):

—	mitől lesz egy kérés „kifejezett” és annak mennyire kell konkrétnak lennie,

—	a kérést a 12. cikk (1) bekezdése szerinti technikai rendszeren keresztül is meg lehet-e tenni,

—	mik a következményei annak, ha a felhasználó nem tesz „kifejezett kérést”, valamint

—	visszavonható-e az ilyen kérés. (A részletes ajánlásokért lásd a fenti 3.3 pontot).

A „betekintés” kérdésével kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy:

—	a javaslat tegye egyértelművé. hogy milyen választási lehetőségei vannak a felhasználónak, aki „betekintést” kér az átadásra kerülő adatokba,

—

különösen a 12. cikk (2) bekezdésének e) pontjában egyértelművé kell tenni, hogy a felhasználónak a betekintés lehetőségét észszerű időn belül kell biztosítani még azt megelőzően, hogy az igazolást a címzett megkapná; valamint hogy az igazolás átadására irányuló kérelmét visszavonhatja (lásd ehhez kapcsolódóan a „kifejezett kérésre” vonatkozó korábbi ajánlásainkat),

—	ez megtehető pl. az alábbi fordulat beillesztésével a 12. cikk (2) bekezdése e) pontjának szövegébe: „mielőtt az a kérelmező hatóságnak megküldésre kerül, és a kérést bármikor visszavonhatja”.

Figyelemmel az igazolás meghatározására és az érintett online eljárásokra, az európai adatvédelmi biztos az alábbi ajánlásokat teszi:

—	a 3. cikk (4) bekezdésében a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjára történő hivatkozás helyébe a 12. cikk (1) bekezdésére történő hivatkozás lépjen, vagy kerüljön sor más jogalkotási megoldásra, amely azonos hatást ér el,

—	az európai adatvédelmi biztos továbbá hangsúlyozza, hogy üdvözli a javaslat erőfeszítéseit az információcsere korlátozására, hogy az csak a II. mellékletben felsorolt online eljárásokra és a négy, kifejezetten felsorolt irányelvre vonatkozzon,

—	ennek megfelelően azt ajánlja, hogy a javaslat hatálya maradjon egyértelműen meghatározva, továbbra is szerepeljen benne a II. melléklet és a hivatkozás a négy kifejezetten felsorolt irányelvre.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos a következőket ajánlja:

—	az IMI rendelet melléklete egészüljön ki az ÁAR-rel, hogy az IMI felhasználási lehetőségei közé az adatvédelem is bekerülhessen, valamint

—	az adatvédelemért felelős felügyeleti hatóságok mint segítséget és problémamegoldási szolgáltatásokat nyújtó hatóságok kerüljenek felvételre a III. mellékletbe.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 1-jén.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról, COM(2017) 256 final, 2017/0086 (COD) (a továbbiakban: Javaslat).

(2) A javaslat indokolása, 2. o.

(3) Lásd még: az európai adatvédelmi biztos 2011. november 22-i véleménye a belső piaci információs rendszer (IMI) keretében történő igazgatási együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatról

(a továbbiakban: IMI), elérhető a következő helyen: https://edps.europa.eu/sites/edp/files/publication/11-11-22_imi_opinion_hu.pdf

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1024/2012/EU rendelete a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: IMI-rendelet; HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(5) Lásd még a(z) … rendelettel [ESC-rendelet] bevezetett európai szolgáltatási e-kártya jogi és működési keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetének 14. cikkét, COM(2016) 823 final, 2016/0402(COD).

(6) Lásd a javaslat (28) preambulumbekezdését.

(7) A javaslat 12. cikkének (1) és (4) bekezdése.

11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/10

A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján

Hirdetmény folyékony vagy gáznemű szénhidrogének bányászatára vonatkozó koncesszió – az ún. „concession de Nonville” – kiterjesztése iránti kérelemről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 340/04)

2016. december 16-i keltezésű, 2017. március 13-án kiegészített kérelmében a BridgeOil SAS (49 rue Arsène et Louis Lambert, 86100 Châtellerault, France) a hagyományos folyékony vagy gáznemű szénhidrogének Seine-et-Marne megyében Darvault, Nemours, Nonville és Treuzy-Levelay területén fekvő lelőhelyeinek feltárására feljogosító engedélyének, az ún. „Concession de Nonville”-nek a kiterjesztését kezdeményezte.

Az e kiterjesztés tárgyát képező, körülbelül 12,71 km2-es terület határvonalát az alábbiakban meghatározott pontokat összekötő egyenes szakaszok alkotják:

Pont	NTF vetületi rendszerben, a Párizson átmenő kezdő meridiánhoz viszonyítva		RGF93 vetületi rendszerben, a Greenwichen átmenő kezdő meridiánhoz viszonyítva
Pont	Keleti hosszúság	Északi szélesség	Keleti hosszúság	Északi szélesség
A	0,450 újfok	53,670 újfok	2°44′30″	48°18′10″
B	0,470 újfok	53,670 újfok	2°45′34″	48°18′10″
C	0,470 újfok	53,680 újfok	2°45′34″	48°18′43″
D	0,510 újfok	53,680 újfok	2°47′44″	48°18′43″
E	0,510 újfok	53,650 újfok	2°47′44″	48°17′06″
F	0,500 újfok	53,650 újfok	2°47′12″	48°17′06″
G	0,500 újfok	53,627 újfok	2°47′12″	48°15′51″
H	0,485 újfok	53,627 újfok	2°46′23″	48°15′51″
I	0,485 újfok	53,622 újfok	2°46′23″	48°15′35″
J	0,470 újfok	53,622 újfok	2°45′34″	48°15′35″
K	0,470 újfok	53,624 újfok	2°45′34″	48°15′42″
L	0,466 újfok	53,624 újfok	2°45′21″	48°15′42″
M	0,466 újfok	53,627 újfok	2°45′21″	48°15′51″
N	0,429 újfok	53,627 újfok	2°43′22″	48°15′51″
O	0,429 újfok	53,634 újfok	2°43′22″	48°16′14″
P	0,421 újfok	53,634 újfok	2°42′56″	48°16′14″
Q	0,421 újfok	53,646 újfok	2°42′56″	48°16′53″
R	0,428 újfok	53,646 újfok	2°43′18″	48°16′53″
S	0,428 újfok	53,649 újfok	2°43′18″	48°17′03″
T	0,432 újfok	53,649 újfok	2°43′31″	48°17′03″
U	0,432 újfok	53,653 újfok	2°43′31″	48°17′16″
V	0,435 újfok	53,653 újfok	2°43′41″	48°17′16″
W	0,435 újfok	53,655 újfok	2°43′41″	48°17′22″
X	0,450 újfok	53,655 újfok	2°44′30″	48°17′22″

A kérelmek benyújtása és az engedély megadásának feltételei

Az eredeti kérelem és a konkurens társaságok által esetlegesen beadott kérelmek benyújtói kötelesek igazolni, hogy esetükben teljesülnek a bányászati engedélyekről és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó engedélyekről szóló, 2006. június 2-i 2006-648 sz. rendelet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.) 4. és 5. cikkében az engedély megadására vonatkozóan meghatározott feltételek.

Az érdekelt társaságok e hirdetmény közzétételétől számítva kilencven napon belül nyújthatnak be konkurens kérelmet az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 1994. december 30-i C 374. számának 11. oldalán közzétett, a szénhidrogénekre vonatkozó franciaországi bányászati engedélyek megszerzéséről szóló hirdetményben összefoglalt azon szabályok szerint, amelyeket az említett rendelet ír elő.

A konkurens kérelmek az ökológiai és szolidáris átmenetért felelős minisztériumhoz az alább megadott címre nyújthatók be. A kezdeti kérelemre és a versengő kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalának határideje legkésőbb 2020. január 27.

A tevékenység gyakorlásának és megszüntetésének feltételei és követelményei

A kérelmezők figyelmébe ajánljuk a bányászati törvénykönyv L161-1 és L-161-2 cikkét, továbbá a bányászati tevékenységről, a földfelszín alatti tárolási tevékenységről, valamint a bányákra és a földfelszín alatti tárolásra vonatkozó rendészetről szóló, 2006. június 2-i 2006-649 sz. rendeletet (Journal officiel de la République française, 2006. június 3.).

További kiegészítő információk az ökológiai és szolidáris átmenetért felelős minisztériumtól kérhetők (bureau des ressources énergétiques du sous-sol, Tour Séquoia, 1 place Carpeaux, 92800 Puteaux, France, tel. +33 140819527).

A fentiekben említett jogszabályok szövege megtekinthető a Légifrance honlapon: http://www.legifrance.gouv.fr

(1) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/12

A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a „Lelików” elnevezésű területre vonatkozóan

(2017/C 340/05)

Ezen eljárás tárgya a Dolnośląskie tartományban, Cieszków és Milicz településeken található, „Lelików” elnevezésű földgázlelőhely kutatására és feltárására vonatkozó koncesszió odaítélése:

Név	PL-1992 koordináta-rendszer
Név	X	Y
Lelików	413 340,09	387 890,42
	414 099,85	390 405,72
	412 230,65	391 534,72
	411 773,93	390 022,65
	411 841,09	388 795,82

A kérelmeknek a fent megjelölt területre kell vonatkozniuk.

A koncesszió odaítélésére vonatkozó kérelmeket az e közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő nap másnapjától számított 91 napon belül, legkésőbb a határidő napján közép-európai idő (CET/CEST) szerint déli 12 óráig kell eljuttatni a Környezetvédelmi Minisztérium központi irodájába.

A beérkező kérelmek elbírálása a következő szempontok alapján történik:

a)	a munkavégzés előirányzott technológiája (40 %);

b)	a kérelmező műszaki és pénzügyi háttere (50 %);

c)	a bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összeg (10 %).

A bányászati haszonélvezeti jogért felkínált összegnek a „Lelików” terület esetében legalább a következőnek kell lennie:

a földgázlelőhelyek előkutatása esetében:

—	a hároméves bázisidőszakra vonatkozóan: évi 10 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 4. és 5. évében: évi 10 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 6. és azt követő éveiben: évi 10 000,00 PLN;

a földgázlelőhelyek részletes kutatása esetében:

—	a hároméves bázisidőszakra vonatkozóan: évi 20 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 4. és 5. évében: évi 20 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 6. és azt követő éveiben: évi 20 000,00 PLN;

a földgázlelőhelyek elő- és részletes kutatása esetében:

—	az ötéves bázisidőszakra vonatkozóan: évi 30 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 6., 7. és 8. évében: évi 30 000,00 PLN,

—	a bányászati haszonélvezeti szerződés időtartamának 9. és azt követő éveiben: évi 30 000,00 PLN.

A kérelmek elbírálására irányuló eljárás a kérelmek benyújtási határidejétől számított 6 hónapon belül ér véget. A résztvevők ezen eljárás eredményeiről írásban kapnak értesítést.

A kérelmeket lengyel nyelven kell elkészíteni.

A koncessziós hatóság az elbírálási eljárás nyertesének azt követően ítéli oda a földgázlelőhelyek kutatására vagy feltárására vonatkozó koncessziót, hogy lefolytatta az érintett szervek álláspontjának megismerésére irányuló eljárást, és a nyertessel megkötötte a bányászati haszonélvezeti szerződést.

A vállalkozásnak bányászati haszonélvezeti joggal és koncesszióval egyaránt rendelkeznie kell ahhoz, hogy megkezdhesse a szénhidrogén-lelőhelyek elő-, illetve részletes kutatásait Lengyelország területén.

A kérelmeket a következő címre kell eljuttatni:

Ministerstwo Środowiska (Környezetvédelmi Minisztérium)

Departament Geologii i Koncesji Geologicznych (Földtani és Földtani Koncessziós Osztály)

ul. Wawelska 52/54

00-922 Warszawa

POLSKA/LENGYELORSZÁG

További információk:

—	a Környezetvédelmi Minisztérium internetes oldalain: www.mos.gov.pl

—

vagy a Földtani és Földtani Koncessziós Osztályon (Departament Geologii i Koncesji Geologicznych):

Környezetvédelmi Minisztérium

ul. Wawelska 52/54

00-922 Warszawa

POLSKA/LENGYELORSZÁG

Tel. +48 223692449

Fax +48 223692460

E-mail: dgikg@mos.gov.pl

11.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 340/16

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8627 – GETEC/Briva/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 340/08)

2017. október 3-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

—	az EQT Fund Management Sàrl (Luxemburg) és a GETEC Energy Holding GmbH (Németország) irányítása alá tartozó GETEC Wärme und Effizienz AG (a továbbiakban: GETEC, Németország),

—	a Ten Brinke Group B.V. (Hollandia) irányítása alá tartozó Briva Group B.V. (a továbbiakban: Briva, Hollandia),

—	közös vállalkozás (a továbbiakban: JV, Németország).

A GETEC és a Briva az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikke (4) bekezdése értelmében közös irányítást szereznek a JV felett.

Az összefonódásra újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján és irányítási szerződés útján vagy más módon kerül sor.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

— a GETEC esetében: szerződésben meghatározott energiahatékonysági szolgáltatások nyújtása Németországban,

— a Briva esetében: lakossági, kereskedelmi és ipari ingatlanok projektfejlesztése, építése, értékesítése vagy bérbe adása elsősorban stratégiai befektetők számára Németországban és Hollandiában.

A JV a következő területeken fog működni: energiatermelő és -elosztó rendszerek tervezése, fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, valamint épületek energiahatékonyságát javító, az ügyféligényekre szabott, szerződésben meghatározott energiahatékonysági szolgáltatások nyújtása, továbbá az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos intézkedések és új üzleti modellek fejlesztése.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8627 – GETEC/Briva/JV

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax: +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 340

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. október 11.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 340/01	A Bizottság véleménye (2017. október 3.) a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 22. cikkének módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó európai központi banki ajánlásról	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 340/02	Euroátváltási árfolyamok	5
	Európai Adatvédelmi Biztos
2017/C 340/03	Összefoglaló az európai adatvédelmi biztosnak az egységes digitális portálra vonatkozó javaslatra és az egyszeri adatszolgáltatás elvére vonatkozó véleményéről	6
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2017/C 340/04	A francia kormány közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – Hirdetmény folyékony vagy gáznemű szénhidrogének bányászatára vonatkozó koncesszió – az ún. concession de Nonville – kiterjesztése iránti kérelemről ( 1 )	10
2017/C 340/05	A Lengyel Köztársaság kormányának bejelentése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a Lelików elnevezésű területre vonatkozóan	12
2017/C 340/06	A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 )	14
2017/C 340/07	A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség ( 1 )	15

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 340/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8627 – GETEC/Briva/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.