|
ISSN 1977-0979 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
60. évfolyam |
|
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
|
IV Tájékoztatások |
|
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
|
Az Európai Unió Bírósága |
|
|
2017/C 300/01 |
Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában |
|
|
V Hirdetmények |
|
|
|
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK |
|
|
|
Bíróság |
|
|
2017/C 300/02 |
||
|
2017/C 300/03 |
||
|
2017/C 300/04 |
||
|
2017/C 300/05 |
||
|
2017/C 300/06 |
||
|
2017/C 300/07 |
||
|
2017/C 300/08 |
||
|
2017/C 300/09 |
||
|
2017/C 300/10 |
||
|
2017/C 300/11 |
||
|
2017/C 300/12 |
||
|
2017/C 300/13 |
||
|
2017/C 300/14 |
||
|
2017/C 300/15 |
||
|
2017/C 300/16 |
||
|
2017/C 300/17 |
||
|
2017/C 300/18 |
||
|
2017/C 300/19 |
||
|
2017/C 300/20 |
||
|
2017/C 300/21 |
||
|
2017/C 300/22 |
||
|
2017/C 300/23 |
||
|
2017/C 300/24 |
||
|
2017/C 300/25 |
||
|
2017/C 300/26 |
||
|
2017/C 300/27 |
||
|
2017/C 300/28 |
||
|
2017/C 300/29 |
||
|
2017/C 300/30 |
||
|
2017/C 300/31 |
||
|
2017/C 300/32 |
||
|
2017/C 300/33 |
||
|
2017/C 300/34 |
||
|
|
Törvényszék |
|
|
2017/C 300/35 |
||
|
2017/C 300/36 |
||
|
2017/C 300/37 |
||
|
2017/C 300/38 |
||
|
2017/C 300/39 |
T-423/17. sz. ügy: 2017. július 11-én benyújtott kereset – Nexans France és Nexans kontra Bizottság |
|
|
2017/C 300/40 |
T-433/17. sz. ügy: 2017. július 12-én benyújtott kereset – Dehousse kontra az Európai Unió Bírósága |
|
|
2017/C 300/41 |
T-436/17. sz. ügy: 2017. július 12-én benyújtott kereset – ClientEarth és társai kontra Bizottság |
|
|
2017/C 300/42 |
||
|
2017/C 300/43 |
||
|
2017/C 300/44 |
||
|
2017/C 300/45 |
T-455/17. sz. ügy: 2017. július 14-én benyújtott kereset – Bateni kontra Tanács |
|
|
2017/C 300/46 |
T-457/17. sz. ügy: 2017. július 19-én benyújtott kereset – Medisana kontra EUIPO |
|
|
2017/C 300/47 |
||
|
2017/C 300/48 |
||
|
2017/C 300/49 |
|
HU |
|
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Az Európai Unió Bírósága
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/1 |
Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában
(2017/C 300/01)
Utolsó kiadvány
Korábbi közzétételek
Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:
EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu
V Hirdetmények
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
Bíróság
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/2 |
A Bíróság (nagytanács) 2017. július 18-i ítélete – Európai Bizottság kontra Patrick Breyer, Finn Köztársaság, Svéd Királyság
(C-213/15 P. sz. ügy) (1)
((Fellebbezés - Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés - Az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése - 1049/2001/EK rendelet - Hatály - Az Osztrák Köztársaság által a 2010. július 29-i Bizottság kontra Ausztria ítélet (C-189/09, nem tették közzé, EU:C:2010:455) alapjául szolgáló ügyben benyújtott beadványokhoz való hozzáférés iránti kérelem - Az Európai Bizottság birtokában lévő dokumentumok - A bírósági eljárások védelme))
(2017/C 300/02)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Van Nuffel és H. Krämer meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Patrick Breyer (képviselők: M. Starostik Rechtsanwalt), Finn Köztársaság (képviselő: H. Leppo meghatalmazott), Svéd Királyság (képviselők: A. Falk és C. Meyer-Seitz, E. Karlsson és L. Swedenborg meghatalmazottak)
A fellebbezőt támogató beavatkozók: Spanyol Királyság (képviselők: M. J. García-Valdecasas Dorrego és S. Centeno Huerta meghatalmazottak), Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues, D. Colas, R. Coesme és F. Fize meghatalmazottak)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság az Európai Bizottságot kötelezi saját költségein felül a Patrick Breyer részéről felmerült költségek felének a viselésére. |
|
3) |
A Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság maga viseli saját költségeit. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/3 |
A Bíróság (nagytanács) 2017. július 18-i ítélete (a Kammergericht Berlin [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Konrad Erzberger kontra TUI AG
(C-566/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - A munkavállalók szabad mozgása - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - A munkavállalói képviselők valamely társaság felügyelőbizottságába történő választása - Az aktív és passzív választójogot kizárólag a belföldi telephelyek munkavállalóira korlátozó nemzeti szabályozás))
(2017/C 300/03)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Kammergericht Berlin
Az alapeljárás felei
Felperes: Konrad Erzberger
Alperes: TUI AG
Az eljárásban részt vesz: Vereinigung Cockpit eV, Betriebsrat der TUI AG/TUI Group Services GmbH, Frank Jakobi, Andreas Barczewski, Peter Bremme, Dierk Hirschel, Michael Pönipp, Wilfried H. Rau, Carola Schwirn, Anette Stempel, Ortwin Strubelt, Marcell Witt, Wolfgang Flintermann, Stefan Weinhofer, ver.di – Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft
Az ítélet rendelkező része
Az EUMSZ 45. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amilyenről az alapügyben szó van, amelynek értelmében valamely csoportnak az említett tagállam területén található telephelyein foglalkoztatott munkavállalókat a munkavállalói képviselőknek e csoport – az említett tagállamban székhellyel rendelkező – anyavállalata felügyelőbizottságába történő választása tekintetében megfosztják az aktív és passzív választójogtól, valamint adott esetben attól a jogtól, hogy e testületben képviselői tisztséget lássanak el, illetve továbbra is ellássák azt, amennyiben e munkavállalók az ilyen telephelyen lévő munkahelyüket elhagyják és ugyanezen csoport más tagállam területén székhellyel rendelkező leányvállalata foglalkoztatja őket.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/3 |
A Bíróság (második tanács) 2017. július 20-i ítélete (az Audiencia Provincial de Alicante [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ornua Co-operative Limited, korábban The Irish Dairy Board Co-operative Limited kontra Tindale & Stanton Ltd España, SL
(C-93/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Szellemi tulajdon - Európai uniós védjegy - Egységes jelleg - 207/2009/EK rendelet - A 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja - Az európai uniós védjegyhez fűződő jogok által az összetéveszthetőséggel és a jóhírnév megsértésével szemben biztosított egységes oltalom - E védjegynek valamely harmadik fél által az Európai Unió egy részében használt nemzeti védjeggyel való békés együttélése - A békés együttélés hiánya az Unió más részeiben - Az átlagos fogyasztó általi észlelés - Az Unió különböző részeiben lehetséges észlelésbeli eltérések))
(2017/C 300/04)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Audiencia Provincial de Alicante
Az alapeljárás felei
Felperes: Ornua Co-operative Limited, korábban The Irish Dairy Board Co-operative Limited
Alperes: Tindale & Stanton Ltd España, SL
Az ítélet rendelkező része
|
1) |
Az [európai uniós] védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely európai uniós védjegy és valamely nemzeti védjegy az Európai Unió területének egy részén békésen él együtt, nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy az Unió más részén, ahol az ezen európai uniós védjegy és az ezen nemzeti védjeggyel azonos megjelölés békés együttélése nem állapítható meg, nem áll fenn az összetéveszthetőség az említett európai uniós védjegy és e megjelölés között. |
|
2) |
A 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a védjegybitorlási ügyben eljáró európai uniós védjegybíróság szerint annak értékelése szempontjából releváns tényállási elemek, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga van-e megtiltani az Európai Uniónak a bitorlási keresettel nem érintett részében valamely megjelölés használatát, figyelembe vehetők e bíróság által annak értékelésénél, hogy e jogosultnak joga van-e megtiltani e megjelölés használatát az Uniónak az említett bitorlási keresettel érintett részében, amennyiben nincs jelentős eltérés az Unió fent említett egyes részei, illetve annak más részei tekintetében megfigyelhető piaci feltételek és szociokulturális körülmények között. |
|
3) |
A 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy valamely jóhírű európai uniós védjegy és valamely megjelölés az Európai Unió területének egy részén békésen él együtt, nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy az Unió más részén, ahol ezen békés együttélés nem állapítható meg, alapos ok igazolja e megjelölés használatát. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/4 |
A Bíróság (első tanács) 2017. július 19-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Abercrombie & Fitch Italia Srl kontra Antonino Bordonaro
(C-143/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - A 2. cikk (1) bekezdése - A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja - A 6. cikk (1) bekezdése - Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés - A 25 év alatti személyekkel idénymunkára köthető szerződések - A 25. életévét betöltő munkavállaló munkaszerződésének automatikus megszűnése))
(2017/C 300/05)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Corte suprema di cassazione
Az alapeljárás felei
Felperes: Abercrombie & Fitch Italia Srl
Alperes: Antonino Bordonaro
Az ítélet rendelkező része
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkét, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését, 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját és 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan rendelkezés, mint amelyről az alapügyben szó van, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy 25 év alatti munkavállalóval – a munkavégzés jellegétől függetlenül – idénymunkára szóló munkaszerződést kössön, és ezt a munkavállalót a 25. életévének betöltésével elbocsássa, mivel ez a rendelkezés jogszerű foglalkoztatás- és munkaerőpiac-politikai célokat követ, és mivel az e cél eléréséhez meghatározott eszközök megfelelőek és szükségesek.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/5 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2017. július 20-i ítélete (a Consiglio di Stato [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Marco Tronchetti Provera SpA és társai kontra Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (Consob)
(C-206/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Társasági jog - 2004/25/EK irányelv - Nyilvános vételi ajánlatok - Az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdése - Lehetőség arra, hogy az ajánlati árat egyértelműen meghatározott körülmények esetén és ilyen kritériumok szerint módosítsák - Nemzeti szabályozás, amely a felügyelő hatóság számára a nyilvános vételi ajánlatban szereplő ár emelésének lehetőségét írja elő az ajánlattevő vagy a vele összehangoltan eljáró személyek és egy vagy több eladó közötti összejátszás esetén))
(2017/C 300/06)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Consiglio di Stato
Az alapeljárás felei
Felperesek: Marco Tronchetti Provera SpA, Antares European Fund Limited, Antares European Fund II Limited, Antares European Fund LP, Luca Orsini Baroni, UniCredit SpA, Camfin SpA
Alperes: Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (Consob)
Az eljárásban részt vesz: Camfin SpA, Generali Assicurazioni Generali SpA, Antares European Fund Limited, Antares European Fund II Limited, Antares European Fund LP, Luca Orsini Baroni, Marco Tronchetti Provera & C. SpA, UniCredit SpA
Rendelkező rész
A nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügyben szerepel, és amely lehetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy „összejátszás” esetén megemelje a nyilvános vételi ajánlatban szereplő árat, anélkül hogy pontosan meghatározná az e fogalmat kimerítő különös magatartásokat, feltéve hogy az említett fogalom értelmezése a belső jogban elismert értelmezési módszerek útján kellően egyértelmű, pontos és előre látható módon levezethető e szabályozásból.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/6 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2017. július 20-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft – KABEG kontra Mutuelles du Mans assurances – MMA IARD SA
(C-340/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 44/2001/EK rendelet - A 9. cikk (1) bekezdése - A 11. cikk (2) bekezdése - Joghatóság biztosítási ügyekben - A károsult közvetlen keresete a biztosítóval szemben - A károsult közjogi intézmény jogállású munkáltatója által a munkavállalóját a balesetben érintett jármű biztosítójával szemben megillető jogok törvényes engedményeseként indított kereset - Átszállás))
(2017/C 300/07)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Oberster Gerichtshof
Az alapeljárás felei
Felperes: Landeskrankenanstalten-Betriebsgesellschaft – KABEG
Alperes: Mutuelles du Mans assurances – MMA IARD SA
Az ítélet rendelkező része
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontját e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az első tagállamban székhellyel rendelkező munkáltató, amely továbbra is folyósítja közlekedési baleset következtében távol lévő alkalmazottja díjazását, és amely ezen alkalmazott jogai tekintetében annak helyébe lépett az e balesetben érintett jármű egy második tagállamban székhellyel rendelkező felelősségbiztosítójával szemben, az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett „károsulti” minőségben perelheti e biztosítótársaságot az első tagállam bíróságai előtt, amennyiben a közvetlen keresetindítás megengedett.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/6 |
A Bíróság (tizedik tanács) 2017. július 20-i ítélete (a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – „Gelvora” UAB kontra Valstybinė vartotojų teisių apsaugos tarnyba
(C-357/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok - 2005/29/EK irányelv - Hatály - Adósságbeszedő társaság - Fogyasztói hitel - Követelés engedményezése - A társaság és az adós közötti jogviszony jellege - A 2. cikk c) pontja - A „termék” fogalma - A bírósági végrehajtó eljárásával párhuzamosan foganatosított adósságbeszedés iránti intézkedések))
(2017/C 300/08)
Az eljárás nyelve: litván
A kérdést előterjesztő bíróság
Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas
Az alapeljárás felei
Felperes:„Gelvora” UAB
Alperes: Valstybinė vartotojų teisių apsaugos tarnyba
Az ítélet rendelkező része
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) úgy kell értelmezni, hogy annak tárgyi hatálya alá tartozik az adósságbeszedéssel foglalkozó társaság és a valamely fogyasztóihitel-szerződés olyan nem teljesítő adósa közötti jogviszony, akinek a tartozását e társaság javára engedményezték. Az ilyen társaság által a követelésének beszedése érdekében alkalmazott gyakorlatok az ezen irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „termék” fogalmába tartoznak. E tekintetben nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a tartozás fennállását bírósági határozat is megerősítette, és e határozatot végrehajtás céljából bírósági végrehajtónak adták át.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/7 |
A Bíróság (nyolcadik tanács) 2017. július 20-i ítélete (a Tribunal Judicial da Comarca de Faro [Portugália] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Luís Manuel Piscarreta Ricardo kontra Portimão Urbis, E.M., S.A. – em liquidação, Município de Portimão, Emarp – Empresa Municipal de Águas e Resíduos de Portimão, EM, SA
(C-416/16. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - 2001/23 irányelv - Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja - A 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja - Vállalkozások átruházása - A munkavállalók jogainak védelme - Hatály - A „munkavállaló” és az „üzletátruházás” fogalma))
(2017/C 300/09)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Judicial da Comarca de Faro
Az alapeljárás felei
Felperes: Luís Manuel Piscarreta Ricardo
Alperesek: Portimão Urbis, E.M., S.A. – em liquidação, Município de Portimão, Emarp – Empresa Municipal de Águas e Resíduos de Portimão, EM, SA
Rendelkező rész
|
1) |
A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az említett irányelv hatálya alá tartozik az olyan helyzet, amelyben egy önkormányzati vállalkozás, amelynek egyetlen részvényese az önkormányzat, ezen önkormányzat végrehajtó szervének határozatával megszűnik, és tevékenységeit részben – az említett önkormányzat általi közvetlen gyakorlásuk céljából – ezen önkormányzatra, részben pedig e célból alapított másik önkormányzati vállalkozásra ruházzák át, amelynek szintén ugyanezen önkormányzat az egyetlen részvényese, amennyiben a szóban forgó vállalkozás identitása az átruházást követően megmarad, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. |
|
2) |
A 2001/23 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett „munkavállaló” fogalma alá tartozik az olyan személy, mint az alapügy felperese, aki a munkaszerződésének felfüggesztése miatt ténylegesen nem látja el feladatait, amennyiben kitűnik, hogy az érintett nemzeti jogszabály munkavállalóként védelemben részesíti, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia. E vizsgálat függvényében, olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van, a munkaszerződéséből adódó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekintetni, mint amelyek ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján átszállnak az átvevőre. |
|
3) |
A Tribunal Judicial da Comarca de Faro (farói kerületi bíróság, Portugália) által feltett harmadik kérdés elfogadhatatlan. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/8 |
A Bíróság (nyolcadik tanács) 2017. július 6-i végzése – Olga Stanislavivna Yanukovych, mint Viktor Viktorovych Yanukovych örököse kontra az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság
(C-505/16. P. sz. ügy) (1)
((„Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - A felperes nevének jegyzékbe vétele - A kereseti kérelem kiigazítása - Elhunyt felperes nevében és érdekében benyújtott beadvány”))
(2017/C 300/10)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Olga Stanislavivna Yanukovych, mint Viktor Viktorovych Yanukovych örököse (képviselő: T. Beazley QC)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: P. Mahnič Bruni és M. J.–P. Hix meghatalmazottak), Európai Bizottság (képviselők kezdetben: S. Bartelt és J. Norris-Usher, később: E. Paasivirta és J. Norris-Usher meghatalmazottak)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság Olga Stanislavivna Yanukovych-ot kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségek viselésére. |
|
3) |
Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/9 |
A Bíróság (hatodik tanács) 2017. július 19-i végzése – Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH, Ecolab Deutschland GmbH kontra Európai Vegyianyag-ügynökség
(C-663/16. sz. ügy) (1)
((Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - 528/2012/EU rendelet - Biocid termékek forgalmazása és felhasználása - 95. cikk - Európai Vegyianyag-ügynökség(ECHA) - A hatóanyagok kistájának közzététele - Valamely társaságnak egy hatóanyag értékesítőjeként való bejegyzése))
(2017/C 300/11)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH és Ecolab Deutschland GmbH (képviselők: M. Grunchard, K. Van Maldegem ügyvédek és P. Sellar Advocate)
A másik fél az eljárásban: Európai Vegyianyag-ügynökség (képviselők: M. Heikkilä és C. Buchanan meghatalmazottak, és P. Oliver Barrister)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság a Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH-t és az Ecolab Deutschland GmbH-t kötelezi a költségek viselésére. |
|
3) |
A Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH, az Ecolab Deutschland GmbH, az Európai Vegyianyag ügynökség (ECHA), a BASF SE és az Oxea GmbH maguk viselik a beavatkozási kérelemhez kapcsolódó saját költségeiket. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/9 |
A Bíróság (hatodik tanács) 2017. július 19-i végzése – Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH, Ecolab Deutschland GmbH kontra Európai Vegyianyag-ügynökség
(C-666/16. P. sz. ügy) (1)
((Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - 528/2012/EU rendelet - Biocid termékek forgalmazása és felhasználása - 95. cikk - Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) - A hatóanyagok listájának közzététele - Valamely társaságnak a listára hatóanyag-szállítóként való felvétele))
(2017/C 300/12)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH, Ecolab Deutschland GmbH (képviselők: M. Grunchard és K. Van Maldegem ügyvédek, P. Sellar Advocate)
A másik fél az eljárásban: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) (képviselők: M. Heikkilä és C. Buchanan meghatalmazottak, segítőjük: P. Oliver barrister)
Rendelkező rész
|
1) |
A Bíróság a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
A Bíróság a Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH-t és az Ecolab Deutschland GmbH-t kötelezi a költségek viselésére. |
A Lysoform Dr. Hans Rosemann GmbH, az Ecolab Deutschland GmbH, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), a BASF SE és az Oxea GmbH maga viseli a beavatkozási kérelem kapcsán felmerült saját költségeit.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/10 |
Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich (Lengyelország) által 2017. április 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Profi Credit Polska S.A. kontra Mariusz Wawrzosek
(C-176/17. sz. ügy)
(2017/C 300/13)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Rejonowy w Siemianowicach Śląskich
Az alapeljárás felei
Jogosult: Profi Credit Polska S.A.
Kötelezett: Mariusz Wawrzosek
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseivel, különösen 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével, valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseivel, különösen a 17. cikkének (1) bekezdésével és 22. cikkének (1) bekezdésével a megfelelően kitöltött váltóban megállapított igénynek a vállalkozó (hitelező) által a fogyasztóval (adóssal) szemben a Kodeks postępowania cywilnegónak (polgári perrendtartás) a 2011. május 12-i Ustawa o kredycie konsumenckim (a fogyasztói hitelről szóló törvény) 41. cikkével összefüggésben értelmezett 485. cikkének 2. és azt követő § -ai alapján fizetési meghagyásos eljárás keretében történő érvényesítése, ha az említett nemzeti rendelkezések értelmében a nemzeti bíróság, kizárólag a váltóval kapcsolatos alaki követelmények betartása szempontjából vizsgálhatja a váltókötelezettség érvényességét és az alapjogviszonyt figyelmen kívül kell hagynia?
(1) HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.
(2) HL 2008. L 133., 66. o.; helyesbítések: HL 2009. L 207., 14. o.; HL 2010. L 199., 40. o.; HL 2011. L 234., 46. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/10 |
A Törvényszék (harmadik tanács) T-15/16. sz., Georgios Pandalis kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2017. február 14-én hozott ítélete ellen a Georgios Pandalis által 2017. április 14-én benyújtott fellebbezés
(C-194/17. P. sz. ügy)
(2017/C 300/14)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Georgios Pandalis (képviselő: A. Franke ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, LR Health & Beauty Systems GmbH
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
I. |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-25/16. sz. ügyben 2017. február 14-én hozott, a 001273119. sz. „Cystus” európai uniós védjegyre vonatkozóan indított, megszűnés megállapítása iránti eljárást érintő ítéletet; |
|
II. |
helyezze hatályon kívül az EUIPO első fellebbezési tanácsának az R 2839/2014-1. sz., a 001273119. sz. „Cystus” európai uniós védjegyre vonatkozóan indított megszűnés megállapítása iránti eljárást érintő, 2015. október 30-i határozatot; |
|
III. |
helyezze hatályon kívül a törlési osztály által a 8374 C törlési eljárás keretében elfogadott, 2014. szeptember 12-i határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a 001273119. sz. „Cystus” európai uniós védjegyet érintő oltalom megszűnt a 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítő” termékek vonatkozásában; |
|
IV. |
utasítsa el az LR Health and Beauty Systems GmbH által a törlési osztály és az EUIPO első fellebbezési tanácsa előtt a 001273119. sz. „Cystus” európai uniós védjegyre vonatkozóan előterjesztett megszűnés megállapítása iránti kérelmet, amennyiben az a 30. osztályba tartozó „nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítő” termékekre vonatkozik. |
|
V. |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező az európai uniós védjegyről szóló rendelet (1) 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének értelmezése és alkalmazása tekintetében téves jogalkalmazásra hivatkozik a következő vonatkozásokban:
|
— |
Először is az ítélet indokolása nem fejti ki, hogy a rendelkezésnek pontosan mely követelményei kerültek egyéni vizsgálatra (a védjegykénti használat, a tényleges használat, vagy az, hogy a védjegyet a védett árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan használták). |
|
— |
Másodszor nem került sor annak vizsgálatára, hogy a „Cystus”-termékek az élelmiszer-kiegészítőkről szóló irányelv 2. cikkének a) pontja értelmében az élelmiszer fogalmába tartoznak-e. |
|
— |
Harmadszor elmaradt azon „Cystus”-termékek besorolása, amelyek tekintetében a szóban forgó védjegyet használták. |
|
— |
Negyedszer elferdítették a tényeket annak értékelésekor, hogy a „Cystus”-termékek nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszerkiegészítők-e, és ebből tévesen azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy a védjegyet nem használták (nem gyógyászati használatra alkalmazott) élelmiszer-kiegészítők tekintetében. |
|
— |
Ötödször nem került sor annak differenciált vizsgálatára, hogy a védjeggyel értékesített „szopogatópasztillák” nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszerkiegészítők-e. |
Ezenfelül a fellebbező kifogásolja az indokolás hiányát azon megállapítás tekintetében, amely szerint a „Cystus” védjegy az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének értelmében nem került tényleges használatra nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítők tekintetében.
|
— |
Először is az ítélet indokolásából lehetetlen megállapítani, hogy a fellebbező által előterjesztett tények és bizonyítékok miért nem győzték meg a Törvényszéket arról, hogy a védjegyet használták nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítők tekintetében. |
|
— |
Másodszor nem elégséges, ha azt a döntést, amely szerint a védjegyet nem használták a védett, nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítők tekintetében, oly módon indokolják, hogy bizonyos valószínűsítő körülmények e besorolásnak ellentmondanak, és nem állapítják meg, hogy a védjegyet egyébként mely termékek vonatkozásában használták. |
|
— |
Harmadszor nem került sor annak differenciált vizsgálatára, hogy a védjeggyel forgalmazott „szopogatópasztillák” (nem gyógyászati használatra alkalmazott) élelmiszerkiegészítők-e, és nem magyarázták meg, hogy a javasolt differenciálásra miért nem került sor. |
Ezenfelül a fellebbező téves jogalkalmazásra hivatkozik az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének vonatkozásában:
|
— |
Először is az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének a téves vizsgálata; nem került megvizsgálásra, hogy a védjegy a lajstromozott formájában, illetve a lajstromozott formától eltérő egyik olyan formájában, amely a megkülönböztető képességen nem változtat (az európai uniós védjegyről szóló rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja) használatra került-e nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítők tekintetében, |
|
— |
Másodszor a védjegynek az európai uniós védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leíró jellegű megjelölésként való minősítése, mivel a fellebbezőnek ténylegesen nem maradt lehetősége arra, hogy a védjegyét nem leíró jelleggel védjegyként használja a „Cystus”-termékeire, amelyek alapja a Cistus Incanus növény, jóllehet a Törvényszéknek az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 51. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálat keretében meg kellett volna állapítania, hogy a védjegy legalább átlagos megkülönböztető képességgel rendelkezik. |
Ezenfelül a fellebbező az azon megállapításra vonatkozó indokolás ellenmondásos és elégtelen jellegét kifogásolja, amely szerint a 001273119. sz. „Cystus” európai uniós védjegyet az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének értelmében nem került tényleges használatra nem gyógyászati használatra alkalmazott élelmiszer-kiegészítők tekintetében:
|
— |
Egyrészt ellentmondáshoz vezet az a megállapítás, amely szerint a védjegynek az i helyett y-nal való írása nem elég az európai uniós védjegyként való használat bizonyításához, és egyidejűleg az az állítás, amely szerint így nem került megállapításra a lajstromozásnak az európai uniós védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltétlen kizáró oka. |
|
— |
Másrészt az indokolás elégtelen, mivel nem került kifejtésre, hogy a védjegyhasználat konkrét módja miért nem felel meg az európai uniós védjegyről szóló rendelet 51. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 51. cikke (2) bekezdésének. |
Végezetül a fellebbező téves jogalkalmazásra hivatkozik az európai uniós védjegyről szóló rendelet 75. cikke második bekezdésének értelmezése és alkalmazása vonatkozásában: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanács semmilyen észrevételt nem tett a lajstromozásnak az európai uniós védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint állítólagosan fennálló abszolút akadálya tekintetében.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/12 |
A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-16/16. sz., Mast-Jägermeister SE kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ügyben 2017. február 9-én hozott ítélete ellen a Mast-Jägermeister SE által 2017. április 25-én benyújtott fellebbezés
(C-217/17. P. sz. ügy)
(2017/C 300/15)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Mast-Jägermeister SE (képviselő: C. Drzymalla ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
A fellebbező kérelmei
|
— |
A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2017. február 9-i T-16/16. sz. ítéletét, amellyel a keresetet elutasította és a felperest kötelezte a költségek viselésére; |
|
— |
abban az esetben, ha a Bíróság a fellebbezést megalapozottnak ismeri el, adjon helyt az elsőfokú eljárásban előadott első és harmadik jogalapnak. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező fellebbezése a Törvényszék 2017. február 9-i T-16/16. sz. ítélete ellen irányul, amely valamely formatervezési mintának a bejelentési nap elismerése érdekében történő ábrázolására vonatkozó követelményekkel foglalkozott, különösen a 002683615-0001. sz. és 002683615-0002. sz. formatervezési minták (poharak) bejelentésére tekintettel.
A Törvényszék megtámadott ítélete ellentétes a 6/2002 rendelet 36. és 38. cikkével összefüggésben értelmezett 46. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti szabályozással, mivel a Törvényszék úgy véli, hogy e szabályozás értelméből és céljából az következik, hogy a bejelentések nem tekintenők közösségi formatervezési minta bejelentésének, amennyiben a hivatal részéről a bejelentett formatervezési minta tartalmát illetően kétség vagy bizonytalanság áll fenn. A formatervezési minta bejelentője által a bejelentés napjának tulajdonított jelentőségből arra kell azonban következtetni, hogy a formatervezési minta ábrázolásával szemben nem kell magas szintű elvárásokat támasztani, és a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontja a bejelentés napjának a 6/2002 rendelet szerinti elismeréséhez csupán a formatervezési minta ábrázolásának a többszörözésre való fizikai alkalmasságát követeli meg.
A Törvényszék álláspontjával ellentétben a 2245/2002 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (2) bekezdésével együttesen értelmezett 4. cikke (1) bekezdésének e) pontjából sem következik más. Azáltal, hogy ott arról van szó, hogy a formatervezési minta ábrázolásának olyan minőségűnek kell lennie, hogy az összes olyan részlet egyértelműen megkülönböztethető legyen, amelyre mintaoltalmat igényelnek, e szabály csak a többszörözésre való fizikai alkalmasságra vonatkozik. Ez különösen annak tükrében van így, hogy a bejelentés tárgyát, vagyis azt, amire a mintaoltalmat igényli, egyedül a bejelentő határozza meg. Végső soron a formatervezési minta oltalma terjedelmének végső meghatározását egyébként is kizárólag a bitorlási perben eljáró bíróság végezheti el.
Amennyiben a formatervezési minta lajstromozása az ábrázolása tekintetében jogbizonytalansághoz vezethetne, a lajstromozás megtagadható, nem tagadható meg azonban a bejelentés napjának elismerése, amely a Párizsi Egyezmény 4. bis cikke szerinti, az elsőbbséget megalapozó első bejelentés hatályára vonatkozó szabályozás alapján a bejelentő számára nagy jelentőséggel bír.
A Törvényszék e vonatkozásban nem vette figyelembe a 46. cikk (2) bekezdése szerinti eltérő szabályozás félreérthetetlen szövegét. A 6/2002 rendelet 46. cikkének (2) bekezdése értelmében a bejelentés csak akkor nem minősül a formatervezési minta bejelentésének, ha a hiányok az ugyanezen rendelet 36. cikkének (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatosak. A 36. cikk (1) bekezdése azonban a formatervezési minta ábrázolásával kapcsolatban csak azt írja elő, hogy annak alkalmasnak kell lennie a többszörözésre. Az összes többi hiba – különösen azon hibák, amelyek a 2245/2002 rendelet alkalmazásából adódhatnak – a 6/2002 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése értelmében csak a bejelentés elutasítását eredményezheti, miután a bejelentés napját már elismerték. Ezt az alapozza meg, hogy a 46. cikk (3) bekezdése a 6/2002 rendelet 36. cikkének (5) bekezdésével együttesen értelmezett 45. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/13 |
Az Amtsgericht Hamburg (Németország) által 2017. május 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ramazan Dündar és társai kontra Air Berlin plc & Co. Luftverkehrs KG
(C-253/17. sz. ügy)
(2017/C 300/16)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Amtsgericht Hamburg
Az alapeljárás felei
Felperesek: Ramazan Dündar, Carolin Wenzel, Antonia Genovese, Jan-Maximilian Mügge
Alperes: Air Berlin plc & Co. Luftverkehrs KG
Az Európai Unió Bíróságának elnöke az ügyet a 2017. június 20-i végzéssel törölte a Bíróság nyilvántartásából.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/14 |
A Sąd Okręgowy w Szczecinie (Lengyelország) által 2017. június 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Feniks Sp. z o. o. kontra Azteca Products & Services SL
(C-337/17. sz. ügy)
(2017/C 300/17)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Okręgowy w Szczecinie
Az alapeljárás felei
Felperes: Feniks Sp. z o. o. (székhelye: Szczecin)
Alperes: Azteca Products & Services SL (székhelye: Alcora)
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikke 1. pontjának a) alpontja értelmében „az eljárás tárgyát egy szerződés [vagy szerződéses igény]” képezi-e, ha az egyik tagállamban letelepedett vevő elleni keresetet egy másik tagállamban fekvő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, az eladó hitelezőinek megkárosítása miatt terjesztik elő, és a szerződést ebben a másik tagállamban kötötték, és maradéktalanul teljesítették? |
|
2) |
Az előbbi kérdést az acte éclairé tan alkalmazásával a Bíróság 1992. június 17-i [Handte] ítéletére (C-26/91) hivatkozással kell-e megválaszolni, jóllehet azon ítélet a gyártónak az áru hibáiért való felelősségére olyan esetben vonatkozott, amelyben a gyártó nem láthatta előre, kinek értékesítik tovább az árut, és ezen oknál fogva ki érvényesíthet majd vele szemben igényeket, míg az eladó hitelezőinek megkárosítása miatti, a vevő ellen „ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása” iránt előterjesztett jelen kereset a megalapozottságához megköveteli a vevő tudomását arról a körülményről, hogy a jogcselekményre (az adásvételi szerződésre) a hitelezők megkárosításával került sor, a vevőnek tehát számítania kell arra, hogy az adós személyi hitelezője ilyen keresettel él ellene? |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/14 |
A Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (Belgium) által 2017. június 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Fremoluc NV kontra Agentschap voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant (Vlabinvest ABP)és társai, beavatkozó fél: Vlaams Gewest
(C-343/17. sz. ügy)
(2017/C 300/18)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel
Az alapeljárás felei
Felperes: Fremoluc NV
Alperesek: Agentschap voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant (Vlabinvest ABP), Vlaams Financieringsfonds voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant, Vlaamse Maatschappij voor Sociaal Wonen NV (VMSW), Christof De Knop, Valérie De Knop, Melissa De Knop, Joanna De Keersmaecker, Marie-Jeanne Thielemans
Beavatkozó fél: Vlaams Gewest
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21., 45., 49. és 63. cikkét, valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv (1) 22. és 24. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amely szerint valamely hatóság ingatlanfejlesztést végez azzal a céllal, hogy kedvező feltételekkel kínálja a telkeket a telkek és lakások adásvételének és bérlésének piacán olyan személyek előnyben részesítésével, akik szoros társadalmi, gazdasági, szociális vagy kulturális kapcsolatban állnak e hatóság illetékességi területével, miközben
|
— |
a Flamand Brabant tartományi tanácsnak a Vlabinvest APB-nek, a Flamand Brabant tartomány telek- és lakásügyi ügynökségének működéséről és igazgatásáról szóló tartományi rendeletről szóló, 2014. február 25-i rendelete és |
|
— |
a flamand kormánynak a flamand szociális lakásokkal foglalkozó társaság és szociális lakásépítéssel foglalkozó társaság általi, a Flamand Lakáskódex végrehajtása érdekében történő telekátruházás feltételeiről szóló, 2006. szeptember 29-i rendelete 2/2. cikke (valamint a flamand kormánynak a szociálisbérlakás-rendszer Flamand Lakáskódex VII. címének végrehajtása érdekében történő szabályozásáról szóló, 2007. október 12-i rendelete 17. cikkének (2)–(6) bekezdése) |
szerinti, összefüggően értelmezett szabályozáshoz hasonlóan olyan jövedelemfüggő feltételeket alkalmaznak, amelyeket e személyek túlnyomó részben képesek teljesíteni?
(1) HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2004. L 274., 47. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/15 |
A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-309/10. RENV. sz., Christoph Klein kontra Európai Bizottság ügyben 2016. szeptember 28-án hozott ítélete ellen a Christoph Klein által 2017. június 9-én benyújtott fellebbezés
(C-346/17. P. sz. ügy)
(2017/C 300/19)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Christoph Klein (képviselő: H.-J. Ahlt Rechtsanwalt)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Németországi Szövetségi Köztársaság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-309/10. RENV. sz. ügyben 2016. szeptember 28-án hozott ítéletet; |
|
— |
kötelezze az alperest arra, hogy a felperesnek fizessen meg 1 562 662,30 euró összeget, valamint az aktuális jegybanki alapkamat 8 %-ának megfelelő mértékű kamatokat az ítélet kihirdetéséig tartó időszakra; |
|
— |
állapítsa meg, hogy a Bizottságnak a továbbiakban hivatkozottak alapján meg kell térítenie a felperes számára azokat a továbbiakban még számszerűsítendő károkat, amelyek 2006. szeptember 15-én keletkeztek; |
|
— |
a Bizottságot kötelezze a jogvita költségeinek a viselésére; |
|
— |
másodlagosan helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-309/10. RENV. sz. ügyben 2016. szeptember 28-án hozott ítéletet, és az ügyet utalja vissza a Törvényszék. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a fellebbezésének alátámasztásaképpen a következő fellebbezési jogalapokra hivatkozik:
Először is a Törvényszék megsértette a Bíróság alapokmánya 61. cikkének második bekezdését, mivel az tévesen értelmezi a Bíróság ítélete kötőerejének a terjedelmét, és jogilag téves módon előfeltételezi, hogy a felperes a C-120/14. P. sz. ügyben előterjesztett negyedik fellebbezési jogalap elfogadhatatlansága miatt nem követelhet kártérítést az „effecto” nevű terméke tekintetében.
Másodszor a Törvényszék azáltal is megsérti a Bíróság alapokmánya 61. cikkének második bekezdését, hogy nem tekinti úgy, hogy köti a Bíróság jogi értékelése. A Bíróság az ítéletének a 95. pontjában elismeri, hogy a megtámadott elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, mivel a Törvényszék abban elutasítja a keresetet azon kérelem tekintetében, amely a Bizottságnak a fellebbező által […] elszenvedett kár megtérítésére való kötelezésére irányul. Ezen jogi értékelés ellenére a Törvényszék jogilag téves módon arra a következtetésre jut, hogy a kártérítési igény a feltételek teljesülésének hiánya miatt nem megalapozott.
Harmadszor a Törvényszék az eljárási szabályzata 84. cikke (1) bekezdésének megsértésével megtagadja annak a megállapítását, hogy a Bizottság a védzáradéki eljárásban tanúsított tétlenségével a 93/42 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerint az Alapjogi Charta 41. cikkét is megsértette, és ezt azzal indokolja, hogy elfogadhatatlan új jogi érvről van szó. Ez téves jogalkalmazásnak minősül, mivel a felperes ténylegesen már a keresetlevélben is hivatkozott a felelősségteljes kormányzás alapelvére, amely tartalmilag egybevág a megfelelő ügyintézés elvével és az Alapjogi Charta 41. cikkével.
Negyedszer a Törvényszék azt előfeltételezi, hogy az irányelv személyesen a felperesre és az atmed AG-re nem ruház jogokat. A fellebbezés arra hivatkozik, hogy ez ellentétes az uniós joggal, mivel mindkettő címzett a védzáradéki eljárásban, és gazdasági szempontból középpontban álló érintettként mindkettő hivatkozhat az áruk szabad mozgásának az elvére.
Ötödször a Törvényszék jogilag téves módon tagadja a Bizottság jogellenes magatartása és a hivatkozott kár közötti okozati kapcsolat fennállását. E tekintetben a Törvényszék torzítja a tényállást, és a tényeket jogilag tévesen minősíti. A Törvényszék ezenfelül a 93/42 irányelv 8. cikkének (2) bekezdését is sérti, nem végez jogi vizsgálatot, és a határozatát nem indokolja kielégítő módon.
Hatodszor a Törvényszék a KOM RENV 1. és. mellékletének a figyelmen kívül hagyásával megsértette a tisztességes eljárás és a meghallgatáshoz való jog alapelveit, az EJEE 6. cikkét, és az Alapjogi Charta 47. cikkét, valamint eltorzította a tényállást és a bizonyítékokat.
Hetedszer a Törvényszék azzal, hogy nem adott helyt a felperes azon kérelmének, hogy kötelezze a Bizottságot a védzáradékkal kapcsolatos iratok tervezetének a kiadására, megsértette a tisztességes eljárás elvét, az EJEE 6. cikkét, az Alapjogi Charta 47. cikkét, valamint az eljárási szabályzata 64. cikke (3) bekezdésének d) pontját és a Bíróság alapokmányának 24. cikkét.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/17 |
A Rechtsbank Rotterdam (Hollandia) által 2017. június 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A, B, C, D, E, F, G kontra Staatssecretaris van Economische Zaken
(C-347/17. sz. ügy)
(2017/C 300/20)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtsbank Rotterdam
Az alapeljárás felei
Felperesek: A, B, C, D, E, F, G
Alperes: Staatssecretaris van Economische Zaken
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) III. melléklete II. szakasza IV. fejezetének 5. és 8. pontját, hogy a levágott baromfi a zsigerelést és a tisztítást követően semmilyen látható szennyeződést nem tartalmazhat? |
|
2) |
Vonatkozik-e a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza IV. fejezetének 5. és 8. pontja a bélsárral, epével és begytartalommal való szennyeződésre? |
|
3) |
Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni ebben az esetben a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza IV. fejezetének 8. pontját, hogy a tisztításra közvetlenül a zsigerelést követően kell, hogy sor kerüljön, vagy a látható szennyeződés ezen előírás szerint eltávolítására a hűtés, a feldarabolás vagy a becsomagolás során is sor kerülhet? |
|
4) |
Megengedett-e az illetékes hatóság részére az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) I. melléklete I. szakasza II. fejezete D. részének 1. pontja szerint, hogy az ellenőrzés során a levágott állatot a vágóvonalról eltávolítsa, illetve a belső és külső felületen, valamint a zsírszövet alatt látható szennyeződést vizsgáljon? |
|
5) |
Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén, ha tehát a levágott baromfin látható szennyeződés maradhat: Hogyan kell ebben az esetben a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza IV. fejezetének 5. és 8. pontját értelmezni? Miként valósítható meg e rendelet célja, azaz hogyan érhető el a közegészségügy magasabb szintű védelme? |
(1) HL 2004. L 139., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.
(2) HL 2004. L 139., 206. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 75. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/17 |
A Rechtbank Noord-Holland (Hollandia) által 2017. június 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vision Research Europe BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst/Douane, kantoor Rotterdam Rijnmond
(C-372/17. sz. ügy)
(2017/C 300/21)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank Noord-Holland
Az alapeljárás felei
Felperes: Vision Research Europe BV
Alperes: Inspecteur van de Belastingdienst/Douane, kantoor Rotterdam Rijnmond
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
Érvényes-e az Európai Bizottságnak az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2014. február 4-i 113/2014/EU rendelete (1), ha helytálló a Rechtbank (elsőfokú bíróság) ideiglenes megítélése, miszerint a 8525 80 30 vámtarifa alszámot úgy kell értelmezni, hogy a fenti 2. és 12. pontban ismertetett kamera, amely felejtő memóriával rendelkezik, így a kamerába felvett képek a következő felvételkor vagy a kamera kikapcsolásakor törlődnek, e vámtarifa alszám alá sorolható?
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/18 |
A Raad van State (Hollandia) által 2017. június 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Staatssecretaris van Veiligheid en Justice, K, B; a másik fél: H. Y., Staatssecretaris van Veiligheid en Justice
(C-380/17. sz. ügy)
(2017/C 300/22)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Raad van State
Az alapeljárás felei
Fellebbezők: Staatssecretaris van Veiligheid en Justice, K, B
A másik fél: H. Y., Staatssecretaris van Veiligheid en Justice
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 152., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 224. o.) 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjára és a Nolan ítéletre (ECLI:EU:C:2012:638) tekintettel a Bíróság rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy az ezen irányelv rendelkezéseinek értelmezése iránt a holland bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket megválaszolja olyan jogvitában, amely kiegészítő védelemben részesülő személy családtagjának tartózkodási jogára vonatkozik, ha ezt az irányelvet a kiegészítő védelemben részesülőkre közvetlenül és feltétlenül alkalmazandónak nyilvánították a holland jogban? |
|
2) |
Ellentétes-e a […] 2003/86/EK […] irányelv […] rendszerével az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló, olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint az V. fejezet kedvezőbb rendelkezései szerinti családegyesítés figyelembevétele iránti kérelem elutasítható kizárólag azért, mert nem a 12. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett határidőn belül nyújtották be? Van-e jelentősége e kérdés megválaszolása szempontjából annak, hogy az említett határidő túllépése esetén – függetlenül attól, hogy elutasítást követően kerül-e erre sor vagy sem – családegyesítés iránti kérelmet lehet benyújtani, amelynél vizsgálják, hogy teljesülnek-e a 2003/86/EK irányelv 7. cikkében rögzített feltételek, és figyelembe veszik az 5. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett érdekeket és körülményeket? |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/19 |
A Hof van beroep Antwerpen (Belgium) által 2017. június 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Openbaar Ministerie kontra Freddy Lucien Magdalena Kirschstein, Thierry Frans Adeline Kirschstein
(C-393/17. sz. ügy)
(2017/C 300/23)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hof van beroep Antwerpen
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Openbaar Ministerie
Ellenérdekű felek: Freddy Lucien Magdalena Kirschstein, Thierry Frans Adeline Kirschstein
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1), hogy azzal ellentétes a felsőoktatásról szóló, 2013. október 11-i törvénykönyv II.75. cikkének 6. § -ában foglalt szabályozás, amely általános jelleggel megtiltja a nem elismert oktatási intézmények számára, hogy a „master” elnevezést használják az általuk kiállított diplomákban, ha e szabályozás közérdeken alapuló okot, mégpedig az oktatás magas színvonalának biztosítására vonatkozó követelmény teljesülését szolgálja, közelebbről azt, hogy ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy valóban teljesülnek-e az előírt minőségi követelmények? |
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2), hogy azzal ellentétes a felsőoktatásról szóló, 2013. október 11-i törvénykönyv II.75. cikkének 6. § -ában foglalt szabályozás, amely általános jelleggel megtiltja a nem elismert oktatási intézmények számára, hogy a „master” elnevezést használják az általuk kiállított diplomákban, ha e szabályozás közérdeken alapuló okot, mégpedig a szolgáltatás igénybevevőinek védelmét szolgálja? |
|
3) |
Megfelel-e a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt arányossági tesztnek a mesterdiplomát kiállító, a flamand hatóságok által nem elismert oktatási intézményekre alkalmazandó büntetőjogi rendelkezés? |
(2) HL 2006. L 376., 36. o.; helyesbítés: HL 2014. L 287., 33. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/19 |
A Rechtbank van eerste aanleg te Brussel (Belgium) által 2017. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Profit Europe NV kontra Belgische Staat
(C-397/17. sz. ügy)
(2017/C 300/24)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank van eerste aanleg te Brussel
Az alapeljárás felei
Felperes: Profit Europe NV
Alperes: Belgische Staat
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a KN 7307 19 10 vámtarifaalszámát (1), hogy az magában foglalja az alapügyben szóban forgó csőszerelvények jellemzőivel rendelkező gömbgrafitos öntöttvasból készült csőszerelvényeket, ha ez utóbbiak objektív jellemzőiből az derül ki, hogy lényeges különbség áll fenn a temperöntvényhez képest, mivel a gömbgrafitos öntöttvas nem megfelelő hőkezelés eredményeként válik kovácsolhatóvá, és mivel a gömbgrafitos öntöttvas a temperöntvénytől eltérő grafitalakkal, mégpedig gömbgrafitalakkal rendelkezik temperszénalak helyett? |
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni a KN 7307 11 00 vámtarifaalszámát, hogy az magában foglalja az alapügyben szóban forgó csőszerelvények jellemzőivel rendelkező gömbgrafitos öntöttvasból készült csőszerelvényeket, ha a gömbgrafitos öntöttvas objektív jellemzőiből az derül ki, hogy az lényegében megegyezik a nem temperöntvény objektív jellemzőivel? |
|
3) |
A KN 7307 19 10 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseit, amelyek megállapítják, hogy a temperöntvénybe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is, figyelmen kívül kell-e hagyni annyiban, amennyiben az említett magyarázó megjegyzések szerint a temperöntvénybe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is, ha megállapítható, hogy a gömbgrafitos öntöttvas esetében nem temperöntvényről van szó? |
(1) A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.)
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/20 |
A Rechtbank van eerste aanleg te Brussel (Belgium) által 2017. július 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Profit Europe NV kontra Belgische Staat
(C-398/17. sz. ügy)
(2017/C 300/25)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Rechtbank van eerste aanleg te Brussel
Az alapeljárás felei
Felperes: Profit Europe NV
Alperes: Belgische Staat
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a KN 7307 19 10 vámtarifaalszámát (1), hogy az magában foglalja az alapügyben szóban forgó csőszerelvények jellemzőivel rendelkező gömbgrafitos öntöttvasból készült csőszerelvényeket, ha ez utóbbiak objektív jellemzőiből az derül ki, hogy lényeges különbség áll fenn a temperöntvényhez képest, mivel a gömbgrafitos öntöttvas nem megfelelő hőkezelés eredményeként válik kovácsolhatóvá, és mivel a gömbgrafitos öntöttvas a temperöntvénytől eltérő grafitalakkal, mégpedig gömbgrafitalakkal rendelkezik temperszénalak helyett? |
|
2) |
Úgy kell-e értelmezni a KN 7307 11 00 vámtarifaalszámát, hogy az magában foglalja az alapügyben szóban forgó csőszerelvények jellemzőivel rendelkező gömbgrafitos öntöttvasból készült csőszerelvényeket, ha a gömbgrafitos öntöttvas objektív jellemzőiből az derül ki, hogy az lényegében megegyezik a nem temperöntvény objektív jellemzőivel? |
|
3) |
A KN 7307 19 10 vámtarifaalszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéseit, amelyek megállapítják, hogy a temperöntvénybe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is, figyelmen kívül kell-e hagyni annyiban, amennyiben az említett magyarázó megjegyzések szerint a temperöntvénybe beletartozik a gömbgrafitos öntöttvas is, ha megállapítható, hogy a gömbgrafitos öntöttvas esetében nem temperöntvényről van szó? |
(1) A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.)
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/21 |
A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2017. július 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A
(C-410/17. sz. ügy)
(2017/C 300/26)
Az eljárás nyelve: finn
A kérdést előterjesztő bíróság
Korkein hallinto-oikeus
Az alapeljárás felei
Fellebbező: A
Az eljárásban részt vevő másik fél: Veronsaajien oikeudenvalvontayksikkö
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1. |
Úgy kell-e értelmezni a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 24. cikkének (1) bekezdését, hogy a gazdasági tevékenységként többek között bontási munkákat végző vállalkozás által végzett bontási munkák csak egyetlen ügyletet foglalnak magukban, ha a bontási vállalkozás a közte és a megrendelő között létrejött szerződés feltételei alapján köteles elszállítani a bontási hulladékot, és – amennyiben a bontási hulladék fémtörmeléket tartalmaz – a fémtörmeléket tovább tudja értékesíteni újrahasznosítható törmeléket felvásárló vállalkozásoknak? Vagy a 2006/112/EK héairányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 14. cikkének (1) bekezdésére tekintettel úgy kell-e értelmezni a bontási munkákról szóló ilyen jellegű szerződést, hogy az két ügyletet foglal magában, mégpedig egyrészt a bontási vállalkozás által a bontási munkák megrendelője részére nyújtott szolgáltatást, másrészt pedig a továbbértékesítendő fémtörmeléknek a bontási vállalkozás által a bontási munkák megrendelőjétől történő megvásárlását? Jelentőséggel bír-e ezzel kapcsolatban, hogy a bontási vállalkozás a bontási munkák árának megállapítása során árcsökkentő tényezőként veszi figyelembe, hogy a bontási hulladék hasznosítása révén is bevételt szerezhet? Jelentőséggel bír-e ezzel kapcsolatban, hogy a hasznosítható bontási hulladék mennyiségéről és értékéről nem születik megállapodás a bontási munkákról szóló szerződésben, ahogyan arról sem, hogy ezekről később tájékoztatják a bontási munkák megrendelőjét, és hogy a bontási hulladék mennyisége és értéke csak akkor derül ki, amikor a bontási vállalkozás továbbértékesíti azt? |
|
2. |
Olyan esetben, amelyben a gazdasági tevékenységként többek között bontási munkákat végző vállalkozás abban állapodik meg szerződésben a lebontandó objektum tulajdonosával, hogy a bontási vállalkozás megvásárolja a lebontandó objektumot, és kötbér kikötése mellett kötelezettséget vállal arra, hogy az objektumot a szerződésben meghatározott időn belül lebontja, és a bontási hulladékot elszállítja, úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK héairányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 14. cikkének (1) bekezdését, hogy csak egyetlen ügyletről van szó, amely a lebontandó objektum tulajdonosa által a bontási vállalkozás részére történő termékértékesítést foglal magában? Vagy a 2006/112/EK héairányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjára és 24. cikkének (1) bekezdésére tekintettel úgy kell-e értelmezni az ilyen jellegű szerződést, hogy az két ügyletet foglal magában, mégpedig egyrészt a lebontandó objektum tulajdonosa által a bontási vállalkozás részére történő termékértékesítést, másrészt pedig a bontási vállalkozás által a termékek értékesítője részére nyújtott bontási szolgáltatást? Jelentőséggel bír-e ezzel kapcsolatban, hogy a bontási vállalkozás a termékekre vonatkozó vételi ajánlatában szereplő ár megállapítása során árcsökkentő tényezőként veszi figyelembe a termékek szétszerelése és elszállítása által számára okozott költségeket? Jelentőséggel bír-e, hogy a termékek értékesítője tisztában van azzal, hogy a termékek szétszerelése és elszállítása által a bontási vállalkozás számára okozott költségeket e vállalkozás e termékek árát csökkentő tényezőként veszi figyelembe, tekintettel azon körülményre, hogy a felek között nem születik megállapodás e költségekről, és e költségek becsült vagy ténylegesen felmerülő összege sohasem juthat a termékek értékesítőjének tudomására? |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/22 |
A Cour constitutionelle (Belgium) által 2017. július 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Inter-Environnement Wallonie ASBL, Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ASBL kontra Conseil des ministres
(C-411/17. sz. ügy)
(2017/C 300/27)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Cour constitutionelle
Az alapeljárás felei
Felperesek: Inter-Environnement Wallonie ASBL, Bond Beter Leefmilieu Vlaanderen ASBL
Alperes: Conseil des ministres
Az eljárásban részt vesz: Electrabel SA
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1. |
Az „országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló” Espoo-i Egyezmény 2. cikkének (1)-(3), (6) és (7) bekezdését, 3. cikkének (8) bekezdését, 5. cikkét, és 6. cikkének (1) bekezdését, valamint I. függelékének 2. pontját az Egyezmény atomenergiával kapcsolatos tevékenységekre történő alkalmazásáról szóló tájékoztató dokumentumnak és az Egyezmény atomenergiával kapcsolatos tevékenységekre történő alkalmazására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló ajánlásokban foglalt információknak megfelelően kell-e értelmezni? |
|
2. |
Úgy kell-e értelmezni az Espoo-i Egyezmény 1. cikkének az „illetékes hatóság” fogalmát meghatározó ix) pontját, hogy az „a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartása érdekében az ipari célú villamos energia előállítására szolgáló atomenergia fokozatos megszüntetéséről szóló 2003. január 31-i törvény módosításáról” szóló 2015. június 28-i törvényhez hasonló jogi aktusokat, többek között az e törvény elfogadása keretében készített különböző tanulmányok és lefolytatott meghallgatások figyelembevételével kizárja az említett Egyezmény hatálya alól? |
|
3. |
|
|
4. |
Úgy kell-e értelmezni a „környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról” szóló Århusi Egyezmény 2. cikkének (2) bekezdését, hogy az „a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartása érdekében az ipari célú villamos energia előállítására szolgáló atomenergia fokozatos megszüntetéséről szóló 2003. január 31-i törvény módosításáról” szóló 2015. június 28-i törvényhez hasonló jogi aktusokat kizárja az említett Egyezmény hatálya alól, akár az e törvény elfogadása keretében készített különböző tanulmányokra és lefolytatott meghallgatások figyelembe vételével, akár azokat figyelembe nem véve? |
|
5. |
|
|
6. |
|
|
7. |
Úgy kell-e értelmezni a 2011/92/EU irányelv 1. cikke (4) bekezdésének értelmében vett „különleges jogszabály” fogalmát, hogy az „a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartása érdekében az ipari célú villamos energia előállítására szolgáló atomenergia fokozatos megszüntetéséről szóló 2003. január 31-i törvény módosításáról” szóló 2015. június 28-i törvényhez hasonló jogi aktusokat többek között az e törvény elfogadása keretében készített, és a fent hivatkozott irányelv céljainak elérésére alkalmas tanulmányok és lefolytatott meghallgatások figyelembevételével kizárja az említett Egyezmény hatálya alól. |
|
8. |
|
|
9. |
A nemzeti bíróság, amennyiben a fenti előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adott válaszok alapján meg kell állapítania, hogy a megtámadott törvény nem tesz eleget a fent hivatkozott egyezményekből és irányelvekből eredő kötelezettségeinek, és az az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága sem tekinthető nyomós közérdeken alapuló kényszerítő indoknak, fenntarthatja-e a 2015. június 28-i törvény joghatásait a jogbizonytalanság elkerülése és a környezeti hatásvizsgálatra, valamint a nyilvánosság részvételére vonatkozó, a fent hivatkozott egyezményekből vagy irányelvekből származó kötelezettségek teljesítése érdekében? |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/24 |
A Nejvyšší správní soud (Csehország) által 2017. július 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AREX CZ a.s. kontra Odvolací finanční ředitelství
(C-414/17. sz. ügy)
(2017/C 300/28)
Az eljárás nyelve: cseh
A kérdést előterjesztő bíróság
Nejvyšší správní soud
Az alapeljárás felei
Felperes: AREX CZ a.s.
Alperes: Odvolací finanční ředitelství
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Minden adóalanyt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (1) (a továbbiakban: héairányelv) 138. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett adóalanynak kell-e tekinteni? Amennyiben nem, akkor a rendelkezés mely adóalanyokra vonatkozik? |
|
2) |
Amennyiben a Bíróság válasza az, hogy a héairányelv 138. cikke (2) bekezdésének b) pontja alkalmazandó az alapeljárás szerinti esetben (vagyis amennyiben a termék beszerzője a héa szempontjából nyilvántartásba vett adóalany), úgy kell-e értelmezni e rendelkezést, hogy amennyiben ezeknek az áruknak a feladása vagy fuvarozása a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv (2) hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: jövedékiadó-irányelv) releváns rendelkezései szerint történik, a jövedékiadó-irányelv szerinti eljáráshoz kapcsolódó értékesítés olyan értékesítésnek minősül-e, amelyre az e rendelkezés szerinti mentesség vonatkozik, még akkor is, ha a héairányelv 138. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesség feltételei egyebekben nem teljesülnek, figyelemmel arra, hogy az áruk fuvarozása másik ügylethez kapcsolódik? |
|
3) |
Amennyiben az Európai Bíróság válasza az, hogy a héairányelv 138. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó az alapeljárás szerinti helyzetben, az a tény, hogy az árukat jövedékiadó-felfüggesztés hatálya alatt fuvarozták, döntő-e annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy több egymást követő értékesítés közül melyikhez kapcsolódik a fuvarozás a héairányelv 138. cikkének (1) bekezdése szerinti héamentességhez való jog szempontjából? |
(2) HL 1992. L 76., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 179. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/25 |
2017. július 12-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Francia Köztársaság
(C-420/17. sz. ügy)
(2017/C 300/29)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Európai Bizottság (képviselők: O. Beynet és C. Hermes meghatalmazottak)
Alperes: Francia Köztársaság
Kereseti kérelmek
|
— |
a Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság – mivel nem tett meg minden szükséges intézkedést a Landes (Franciaország) megyében élő kerti sármány általános védelmi rendszerének kialakítására – nem teljesítette a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkéből eredő kötelezettségeit. |
|
— |
a Bíróság a Francia Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Franciaország soha nem hozott olyan következetes és összehangolt védelmi intézkedéseket, amelyek a kerti sármány védelmi rendszerének kialakításához szükségesek, és így nem teljesítette a 2009/147/EK (1) irányelvből eredő kötelezettségeit.
(1) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/26 |
A Juzgado de lo Social no 2 de Terrassa (Spanyolország) által 2017. július 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Elena Barbara Giménez kontra Francisca Carrión Lozano
(C-426/17. sz. ügy)
(2017/C 300/30)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de lo Social no 2 de Terrassa
Az alapeljárás felei
Felperes: Elena Barbara Giménez
Alperes: Francisca Carrión Lozano
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a 93/13/EGK irányelvet, a 2005/29/EK irányelvvel és a Charta 47. cikkével összefüggésben, hogy azzal ellentétes a Ley 1/2000, de Enjuiciamiento Civil (a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény) 35. cikkéhez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelyben a munkadíj iránti követeléseket elbíráló eljárások (ügyvédi munkadíj behajtására irányuló eljárás) lefolytatására kijelölt bíróságok a végrehajtható okirat kiállítása előtt hivatalból nem vizsgálhatják, hogy az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket, vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít-e meg? |
|
2) |
A pártfogó ügyvédek a 93/13 irányelv (1) 2. cikke c) pontjának és a 2005/29 irányelv 2. cikke b) pontjának értelmében vett „eladóknak vagy szolgáltatóknak/kereskedőknek” illetve „szakembereknek” minősülnek-e? A 2005/29/EK irányelv (2) 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazható-e azon esetekben, amelyekben valamely szakember díjszabását egy jogszabály határozza meg? |
|
3) |
Igenlő válasz esetén, a 2005/29/EK irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az 1/1996. sz. törvény 36. cikkében foglalthoz hasonló olyan szabályozás, amely úgy rendelkezik, hogy a jogszabály által előírt díjszabási rendszert kell alkalmazni annak ellenére, hogy a vállalkozó szolgáltatásai árának megállapításával kapcsolatban mulasztó vagy megtévesztő magatartást tanúsít? |
|
4) |
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 101. cikket, hogy azzal ellentétes az 1/1996. sz. törvény 36. cikkében megállapítotthoz hasonló olyan szabályozás, amely a kereseti kérelemnek helyt adó határozat esetén az ingyenes jogi segítségnyújtás rendszerében szolgáltatásokat nyújtó ügyvédek díjazását az ügyvédek által a munkadíjakra vonatkozóan előzetesen elfogadott díjszabás alá rendeli oly módon, hogy a tagállam hatóságai ettől nem térhetnének el? |
|
5) |
E szabályozás megfelel-e a 2006/123 irányelv 15. cikkének (3) bekezdése által hivatkozott szükségesség és arányosság feltételeinek? |
|
6) |
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy azzal ellentétes az 1/1996. sz. törvény 36. cikkéhez hasonló olyan szabályozás, amely azt a kötelezettséget írja elő, hogy ha az ingyenes jogi segítségnyújtás [jogosultja] által előterjesztett kérelemnek a költségviselésről való rendelkezés előírása nélkül adnak helyt, e jogosultnak egy ügyvédi kamara által jóváhagyott díjszabások alapján kell az ügyvéd valamely társadalombiztosítási ellátás éves összegének legalább 50 %-át meghaladó munkadíját megfizetnie? |
(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993 L 95. 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288.o.)
(2) (.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005 L 149. 22. o.)
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/27 |
A Bíróság kilencedik tanácsa elnökének 2017. június 19-i végzése – Európai Bizottság kontra Cseh Köztársaság
(C-606/15. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/31)
Az eljárás nyelve: cseh
A kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/27 |
A Bíróság elnökének 2017. június 27-i végzése – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság
(C-683/15. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/32)
Az eljárás nyelve: lengyel
A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/27 |
A Bíróság elnökének 2017. június 30-i végzése (a Landgericht Frankfurt am Main [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Richard Rodriguez Serin kontra HOP!-Regional
(C-539/16. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/33)
Az eljárás nyelve: német
A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/28 |
A Bíróság elnökének 2017. július 5-i végzése (a Cour d’appel de Mons [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – État belge kontra Biologie Dr Antoine SPRL
(C-548/16. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/34)
Az eljárás nyelve: francia
A Bíróság elnöke elrendelte az ügy törlését.
Törvényszék
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/29 |
A Törvényszék 2017. július 13-i ítélete – Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra ERCEA
(T-348/16. OP. sz. ügy) (1)
((„Választottbírósági kikötés - Felszólalás - Mulasztási ítélet végrehajtásának felfüggesztése - Közbenső ítélet”))
(2017/C 300/35)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Az alapügy felperese: Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis (Thessaloniki, Görögország) (képviselő: V. Christianos ügyvéd)
Az alapügy alperese: az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) (képviselők: M. Pesquera Alonso és F. Sgritta meghatalmazottak, segítőjük: E. Kourakis ügyvéd)
Az ügy tárgya
A 2017. április 6-i Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra ERCEA ítélettel (T-348/16, nem tették közzé, EU:T:2017:268) szemben benyújtott kifogás
Az ítélet rendelkező része
A Törvényszék a 2017. április 6-i Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra ERCEA ítélet (T-348/16) végrehajtását az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) által benyújtott kifogással kapcsolatos határozathozatalig felfüggeszti.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/29 |
A Törvényszék 2017. július 13-i végzése – myToys.de kontra EUIPO – Laboratorios Indas (myBaby)
(T-519/15. sz. ügy) (1)
((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - myBaby európai uniós ábrás védjegy bejelentése - MAYBABY, May BaBy és MAY BABY korábbi európai uniós szó- és ábrás védjegy, valamint nemzeti szóvédjegy - Járulékos kereset - A 216/96/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése - Pusztán megerősítő határozat - Elfogadhatatlanság”))
(2017/C 300/36)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: myToys.de GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: C. Hauss Löhde és M. Mette ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: H. Kunz meghatalmazott)
A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Laboratorios Indas, SA (Pozuelo de Alarcon, Spanyolország) (képviselők: M. de Justo Bailey ügyvéd)
Az ügy tárgya
Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Laboratorios Indas és a myToys.de közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2015. június 17-én hozott határozata (R 1002/2014-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.
A végzés rendelkező része
|
1) |
A Törvényszék a keresetet elutasítja. |
|
2) |
A Törvényszék a myToys.de GmbH-t kötelezi saját költségei, valamint a Laboratorios Indas, SA részéről felmerült költségek viselésére. |
|
3) |
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) maga viseli saját költségeit. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/30 |
A Törvényszék elnökének 2017. július 13-i végzése – Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra ERCEA
(T-348/16 OP-R. sz. ügy)
((„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - Választottbírósági kikötés - Mulasztási ítélet - Az ítélet végrehajtásának a felfüggesztése iránti kérelem - Hatáskör hiánya”))
(2017/C 300/37)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis (Szaloniki, Görögország) (képviselő: V. Christianos ügyvéd)
Alperes: Agence exécutive du Conseil européen de la recherche (ERCEA) (képviselők: M. Pesquera Alonso és F. Sgritta meghatalmazottak, segítőjük: E. Kourakis ügyvéd)
Az ügy tárgya / PV, DDP: Tárgy
Az eljárási szabályzat 123. cikke (4) bekezdésén és 156. cikkén alapuló, a 2017. április 6-i Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra ERCEA ítélet (T-348/16, nem tették közzé, EU:T:2017:268) végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem.
Rendelkező rész
|
1) |
A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja. |
|
2) |
A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/31 |
A Törvényszék 2017. július 19-i végzése – HI kontra Bizottság
(T-464/16. P. sz. ügy) (1)
((„Fellebbezés - Közszolgálat - Tisztviselők - Az Unió által finanszírozott projekt - Érdekellentét - Fegyelmi eljárás - Visszasorolás szankció - A kereset első fokon történő elutasítása - Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés))
(2017/C 300/38)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: HI (képviselő: M. Velardo ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselő: C. Ehrbar és F. Simonetti meghatalmazottak)
Az ügy tárgya
Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (egyesbíró) 2016. június 10-i HI kontra Bizottság ítélete (F-133/15, EU:F:2016:127) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
A végzés rendelkező része
|
1) |
A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. |
|
2) |
HI maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/31 |
2017. július 11-én benyújtott kereset – Nexans France és Nexans kontra Bizottság
(T-423/17. sz. ügy)
(2017/C 300/39)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Nexans France (Courbevoie, Franciaország) és Nexans (Courbevoie) (képviselők: M. Powell és A. Rogers solicitors, valamint G. Forwood ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a 2017. május 2-i C(2017) 3051 final bizottsági határozatot, amely elutasítja a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 8. cikke alapján a Nexans France és a Nexans által benyújtott, bizalmas kezelés iránti kérelmet (AT.39610. sz. ügy – elektromos vezetékek), amennyiben a határozat elutasítja a felpereseknek az azon információk bizalmas kezelése iránti kérelmeit, amelyekről a T-449/14. sz. ügyben azt állítják, hogy azokat jogellenesen szerezték meg (az ún. I. kategóriába tartozó kérelmek), és |
|
— |
a Bizottságot kötelezze a felperesek költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.
|
1. |
Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az EUMSZ 296. cikk, az Alapjogi Charta 41. cikke (2) bekezdése c) pontjának, valamint a 2011/695/EU határozat 8. cikkének megsértésével nem indokolta megfelelően a határozatot. |
|
2. |
A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen értékelte a felperesek 2011/695 határozat 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelmét: először is annak megállapításakor, hogy a vitatott információk egy részét korlátozott számú személyek már ismerték; másodszor azzal, hogy nem vette megfelelően figyelembe hatékony bírói jogvédelem elvét; harmadszor pedig annak megállapításakor, hogy a felperesek érdekei nem érdemelnek védelmet. |
|
3. |
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az ártatlanság vélelmének elvét, mivel azon módszer jogszerűségét, amellyel a szóban forgó információkat megszerezték a folyamatban lévő T-449/14. sz. ügyben vitatják. A vitatott információk közzététele megfosztaná teljes érvényesülésétől az említett ügyben sorra kerülő bármely megsemmisítést. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/32 |
2017. július 12-én benyújtott kereset – Dehousse kontra az Európai Unió Bírósága
(T-433/17. sz. ügy)
(2017/C 300/40)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Franklin Dehousse (Brüsszel, Belgium) (képviselők: L. Levi és S. Rodrigues ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Bírósága
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak; |
következésképpen
|
— |
semmisítse meg a 2017. május 18-i határozatot, amelyben az alperes elutasította a felperes 2017. április 12-én benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmét, valamint semmisítse meg a 2017. május 22-i határozatot, amelyben az alperes részlegesen elutasította a felperes 2017. március 16-án benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmét; |
|
— |
ismerje el az alperes EUMSZ 340. cikk értelmében vett felelősségét; |
|
— |
rendelje el a felperes által elszenvedett, ex aequo et bono tízezer (10 000) euróra, másodlagosan jelképesen egy (1) euróra értékelt nem vagyoni kár alperes általi megtérítését; |
|
— |
az alperest kötelezze az összes költség viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes a megsemmisítés iránti kérelmével összefüggésben három jogalapra, a kártérítés iránti kérelmével kapcsolatban pedig egy jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáféréssel és az átláthatóság követelményével összefüggésben megsértette az Európai Unió Bíróságának igazgatási feladatai ellátása körében rendelkezésére álló dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11-i európai bírósági határozatot (2016/C 445/03), az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikkét. A felperes különösen azt állítja, hogy a megtámadott határozatokat meg kell semmisíteni, amennyiben azok nem rendelkeznek bizonyos dokumentumok megküldéséről, illetve más dokumentumok hiányos, vagy számos kitakarást tartalmazó megküldéséről rendelkeznek. |
|
2. |
A második, az EUMSZ 296. cikk és a Charta 41. cikkének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a megtámadott határozatok indokolása hiányzik vagy elégtelen. |
|
3. |
A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap |
Ami az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítását illeti, a felperes azt állítja, hogy az alperes intézmény többször vétkes magatartást tanúsított, ami megalapozza a felelősségét. E magatartások a felperesnek komoly nem vagyoni kárt okoztak, amelynek megtérítését kéri.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/33 |
2017. július 12-én benyújtott kereset – ClientEarth és társai kontra Bizottság
(T-436/17. sz. ügy)
(2017/C 300/41)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: ClientEarth (London, Egyesült Királyság), European Environmental Bureau (EEB) (Brüsszel, Belgium), International Chemical Secretariat (Göteborg, Svédország), International POPs Elimination Network (IPEN) (Göteborg) (képviselő: A. Jones Barrister)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
|
— |
nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak; |
|
— |
semmisítse meg a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L 118, 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.) alapján az ólom-szulfokromát sárga és az ólom-kromát-molibdát-szulfát vörös bizonyos felhasználásait engedélyező C(2016)5644 határozat felülvizsgálatát megtagadó, 2017. május 2-i C(2017) 2914 final bizottsági határozatot; |
|
— |
semmisítse meg a C(2016)5644 bizottsági határozatot; |
|
— |
a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére; |
|
— |
rendeljen el minden más megfelelőnek ítélt intézkedést. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.
|
1. |
Az első, arra alapított jogalap, hogy a C(2017) 2914 final határozat nyilvánvaló téves jogalkalmazást és értékelési hibákat tartalmaz a DCC Maastricht BV engedélyezési kérelmének a REACH-rendelet 62. cikke és 60. cikkének (7) bekezdése szerinti állítólagos megfelelősége tekintetében. |
|
2. |
A második, arra alapított jogalap, hogy a C(2017) 2914 final határozat nyilvánvaló téves jogalkalmazást és értékelési hibákat tartalmaz a REACH-rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti társadalmi-gazdasági elemzés tekintetében. |
|
3. |
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a C(2017) 2914 final határozat nyilvánvaló téves jogalkalmazást és értékelési hibákat tartalmaz az alternatíváknak a REACH-rendelet 60. cikke (4) és (5) bekezdése szerinti értékelése tekintetében. |
|
4. |
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a C(2017) 2914 final határozat nyilvánvaló téves jogalkalmazást és értékelési hibákat tartalmaz az uniós jog alapvető elveinek – köztük az indokolási kötelezettségnek és az elővigyázatosság elvének – a REACH-rendelet szerinti engedélyezési eljárással összefüggésben való alkalmazása tekintetében. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/34 |
2017. július 14-én benyújtott kereset – Oy Karl Fazer kontra EUIPO – Kraft Foods Belgium Intellectual Property (MIGNON)
(T-437/17. sz. ügy)
(2017/C 300/42)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperes: Oy Karl Fazer Ab (Vantaa, Finnország) (képviselő: L. Laaksonen ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Kraft Foods Belgium Intellectual Property (Halle, Belgium)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy bejelentője: a felperes
A vitatott védjegy: a „MIGNON” európai uniós szóvédjegy – 10 995 892. sz. védjegybejelentés
Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás
A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2017. április 24-én hozott határozata (R 1859/2016-2. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; |
|
— |
valamennyi bejelentett áru tekintetében engedélyezze a védjegy lajstromozását. |
Jogalap
|
— |
a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/35 |
2017. július 18-án benyújtott kereset – Sevenfriday kontra EUIPO – Seven (SEVENFRIDAY)
(T-448/17. sz. ügy)
(2017/C 300/43)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperes: Sevenfriday AG (Zürich, Svájc) (képviselők: M. Mostardini, F. Mellucci, S. Pallavicini és G. Bellomo ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Seven SpA (Leinì, Olaszország)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy bejelentője: a felperes
A vitatott védjegy: a SEVENFRIDAY európai uniós szóvédjegy – 12 915 021. sz. védjegybejelentés
Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás
A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2017. május 2-án hozott határozata (R 2291/2016-2. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot azon részében, amely elutasította a Sevenfriday AG által a 2016. október 7-i B2400482. sz. határozattal szemben benyújtott fellebbezést, következésképpen engedélyezze a 1105144. számon bejelentett védjegy európai uniós védjegyként való lajstromozását. |
Jogalap
|
— |
a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/35 |
2017. július 18-án benyújtott kereset – Sevenfriday kontra EUIPO – Seven (SEVENFRIDAY)
(T-449/17. sz. ügy)
(2017/C 300/44)
A keresetlevél nyelve: angol
Felek
Felperes: Sevenfriday AG (Zürich, Svájc) (képviselők: M. Mostardini, F. Mellucci, S. Pallavicini és G. Bellomo ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Seven SpA (Leinì, Olaszország)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy bejelentője: a felperes
A vitatott védjegy:„SEVENFRIDAY” európai uniós szóvédjegy – 13 500 533. sz. védjegybejelentés
Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás
A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2017. május 2-án hozott határozata (R 2292/2016-2. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot azon részében, amennyiben elutasította a Sevenfriday AB által a 2016. október 10-i B252649. sz. határozattal szemben benyújtott fellebbezést, következésképpen engedélyezze az 16500533. sz. európai uniós védjegybejelentés tárgyát képező védjegy lajstromozását; |
|
— |
másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, legalábbis a 9. osztályba tartozó áruk tekintetében. |
Jogalap
|
— |
a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/36 |
2017. július 14-én benyújtott kereset – Bateni kontra Tanács
(T-455/17. sz. ügy)
(2017/C 300/45)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Naser Bateni (Hamburg, Németország) (képviselők: M. Schlingmann és M. Bever ügyvédek)
Alperes: az Európai Uniós Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
1. |
kötelezze a Tanács által képviselt Európai Uniót, hogy 250 000 euró összegben fizessen kártérítést a felperesnek az általa az alábbiak miatt elszenvedett nem vagyoni kár miatt:
|
|
2. |
kötelezze a Tanács által képviselt Európai Uniót, hogy 2017. március 24-től a fenti 1. pontban említett összeg teljes megfizetéséig fizessen az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre vonatkozóan alkalmazott kamatlábat két százalékponttal meghaladó kamatlábbal számított késedelmi kamatot; |
|
3. |
a Tanács által képviselt Európai Uniót kötelezze az eljárási költségek, többek közötti a felperes részéről felmerült költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Első jogalap: a Tanács a felperessel szembeni korlátozó intézkedések elfogadásával súlyosan megsértette a felperest védő jogi rendelkezéseket. A felperest súlyos nem vagyoni kár érte, amelyet meg kell részére téríteni.
|
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/37 |
2017. július 19-én benyújtott kereset – Medisana kontra EUIPO
(T-457/17. sz. ügy)
(2017/C 300/46)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Medisana (Neuss, Németország) (képviselők: J. Bühling és D. Graetsch ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
Az érintett európai uniós védjegy:„happy life” európai uniós szóvédjegy – 15 164 023. sz. védjegybejelentés
A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának az R 1965/2016-4. sz. ügyben 2017. május 3-án hozott határozata
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg a megtámadott határozatot; |
|
— |
az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalap
|
— |
A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének megsértése. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/38 |
2017. július 20-án benyújtott kereset – Bopp kontra EUIPO (Egyenlő oldalú nyolcszög ábrázolása)
(T-460/17. sz. ügy)
(2017/C 300/47)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Carsten Bopp (Glashütten, Németország) (képviselő: F. Pröckl ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
Az EUIPO előtti eljárás adatai
A vitatott védjegy: Ábrás védjegy (Egyenlő oldalú nyolcszög ábrázolása) – 11 005 196. sz. védjegybejelentés
A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. május 8-án hozott határozata (R 1954/2016-4. sz. ügy)
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; |
|
— |
az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok
|
— |
a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése; |
|
— |
a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése. |
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/38 |
A Törvényszék 2017. július 18-i végzése – Gauff kontra EUIPO – H.P. Gauff Ingenieure (Gauff)
(T-748/15. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/48)
Az eljárás nyelve: német
A negyedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.
|
11.9.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 300/39 |
A Törvényszék 2017. július 7-i végzése – Bank of New York Mellon kontra EUIPO – Nixen Partners (NEXEN)
(T-278/17. sz. ügy) (1)
(2017/C 300/49)
Az eljárás nyelve: angol
Az ötödik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.