AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2.8.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/2

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2017. augusztus 1.)

a latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló, a Francia Köztársaság, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között létrejött megállapodáshoz csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról

(2017/C 251/02)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel a Tanács jóváhagyására,

mivel:

(1)

A latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló, a Francia Köztársaság, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között létrejött megállapodáshoz csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv módosításait el kell fogadni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

2. cikk

Az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos vagy az Energiaügyi Főigazgatóság főigazgatója, esetleg kijelölt képviselője felhatalmazást kap a módosítások aláírására, valamint arra, hogy megtegyen minden szükséges lépést az Európai Atomenergia-közösség nevében elfogadandó módosítások hatálybalépése érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 1-jén.

a Bizottság részéről

Miguel ARIAS CAÑETE

a Bizottság tagja

MELLÉKLET

A latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló, a Francia Köztársaság, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között létrejött megállapodáshoz (a továbbiakban: biztosítéki megállapodás) csatolt 1. jegyzőkönyv I. pontja a következőképp módosul:

„I.

Mindaddig, amíg

(1)

az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területek nem rendelkeznek békés célú nukleáris tevékenységekhez olyan mennyiségű nukleáris anyaggal, amely meghaladja a latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló, Franciaország, a Közösség és az Ügynökség között létrejött megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 35. cikkében az adott anyagra vonatkozóan meghatározott maximális értéket, vagy

(2)

az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területeken a fogalommeghatározások szerinti létesítmény építéséről vagy építésének engedélyezéséről szóló határozat nem született,

a megállapodás II. részében szereplő rendelkezések végrehajtása – a 31–37., 39., 47., 48., 58., 60., 66., 67., 69., 71–75., 81., 83–89., 93. és 94. cikk kivételével – felfüggesztésre kerül.

A megállapodás 32. cikkének a) és b) bekezdésével összhangban bejelentett információkat össze lehet gyűjteni, és éves jelentés formájában be lehet nyújtani; továbbá – adott esetben – éves jelentés nyújtható be a megállapodás 32. cikkének c) bekezdésében szereplő nukleáris anyagok behozataláról és kiviteléről.

A megállapodás 37. cikkében meghatározott kiegészítő megállapodások mielőbbi megkötése érdekében a Közösség:

(1)	az Ügynökséget kellő időben tájékoztatja arról, ha az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területeken az (A) részben említett maximális értéket meghaladó mennyiségben van békés célú nukleáris tevékenységekre szolgáló nukleáris anyag, vagy

(2)

az Ügynökséget haladéktalanul tájékoztatja, ha az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területeken létesítmény építéséről vagy építésének engedélyezéséről szóló határozat született,

(attól függően, hogy melyik eseményre kerül előbb sor). Ilyen esetben Franciaországnak, a Közösségnek és az Ügynökségnek szükség szerint meg kell állapodnia a megállapodásban előírt biztosítékok alkalmazását szolgáló együttműködési eljárásokról.”

A biztosítéki megállapodás 2. jegyzőkönyvének I. pontja a következőképp módosul:

„I.

Amikor a Közösség – e megállapodás 1. jegyzőkönyve 1. szakaszának (C) pontjával összhangban tájékoztatta az Ügynökséget arról, hogy az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területeken az e megállapodás 1. jegyzőkönyve 1. szakasza (A) bekezdésének (1) pontjában említett maximális értéket meghaladó mennyiségben van békés célú nukleáris tevékenységekre szolgáló nukleáris anyag, vagy ha az I. jegyzőkönyv hatálya alá tartozó francia területeken az e megállapodás 1. jegyzőkönyve 1. szakasza (A) bekezdésének (2) pontjában említett, a fogalommeghatározások szerinti létesítmény építéséről vagy építésének engedélyezéséről szóló határozat született (attól függően, hogy melyik eseményre kerül előbb sor), Franciaországnak, a Közösségnek és az Ügynökségnek meg kell állapodnia a megállapodásban előírt biztosítékok alkalmazását szolgáló együttműködési eljárásokról szóló jegyzőkönyvről. A szóban forgó eljárások szabályozásának részletesen meg kell határoznia a megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazását, és ezen belül pontosítania kell, hogy milyen feltételek és módszerek szükségesek ahhoz, hogy a fent említett együttműködés során elkerülhetők legyenek a biztosítéki tevékenységek közötti szükségtelen átfedések. Az eljárásoknak, amennyire lehetséges, azon eljárásokra kell épülniük, amelyek a Közösség tagállamai, a Közösség és az Ügynökség között létrejött egyéb biztosítéki megállapodások jegyzőkönyveinek és kiegészítő megállapodásainak értelmében az adott időpontban hatályban vannak, szem előtt tartva a Közösség és az Ügynökség által közösen elfogadott, a tárgyra vonatkozó különleges megállapodásokat is.”

2.8.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/5

Értesítés az Egyiptomból és az Ukrajnából származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2017/C 251/04)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Egyiptomból és az Ukrajnából származó ferroszilícium behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2017. június 19-én az EUROALLIAGES (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be négy olyan uniós gyártó – konkrétan a Ferropem, a Ferroatlántica SL, az OFZ és a Huta Laziska SA – nevében, amelyeknek termelése a ferroszilícium teljes uniós termelésének több mint 90 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

Az e vizsgálat tárgyát képező termék a ferroszilícium (FeSi), egy legalább 20 tömegszázalék, de legfeljebb 96 tömegszázalék szilíciumtartalommal és legalább 4 tömegszázalék vastartalommal rendelkező ferroötvözet (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék az Ukrajnából és az Egyiptomból (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg a 7202 21 00, 7202 29 10 és 7202 29 90 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Ukrajna esetében a dömping fennállására vonatkozó állítás a belföldi árakkal kapcsolatos ágazatspecifikus kiadványból származó információk alapján megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során felszámított exportár (gyártelepi alapon történő) összehasonlításán alapul.

Mivel nem álltak rendelkezésre megbízható adatok az egyiptomi belföldi árakról, ezért a dömping fennállására vonatkozó állítás egy tanácsadó cég által megállapított számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek – azaz SGA-költségek –, valamint nyereség) és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során felszámított exportár (gyártelepi alapon történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4. A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által szolgáltatott meggyőző bizonyítékok szerint a vizsgált termék behozatali volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árak szintjére és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5. Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (2) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság felkéri az érintett országokban működő valamennyi exportáló gyártót, valamint azok szervezeteit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot. Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az érintett országokban működő ismert exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint az érintett országok hatóságainak.

Az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szervezeteinek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2.2. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (3) (4)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket az ebben a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal volumenének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak a további uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, akik úgy vélik, hogy indokolt volna a mintába való felvételük, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában az említett feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (korlátozott hozzáférésű) (5) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek:

Dömpinggel kapcsolatos e-mail-cím

TRADE-AD642-DUMPING-EGYPT@ec.europa.eu;

TRADE-AD642-DUMPING-UKRAINE@ec.europa.eu

Kárral kapcsolatos e-mail-cím

TRADE-AD642-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(3) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(5) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(6) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

MELLÉKLET

Szövege kép

☐ Limited version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version for inspection by interested parties (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS AZ EGYIPTOMBÓL ÉS AZ UKRAJNÁBÓL SZÁRMAZÓ FERROSZILÍCIUM BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.2. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott hozzáférésű), mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Faxszám

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg euróban (EUR) a vizsgálati időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott ferroszilícium Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét/volumenét, valamint az Egyiptomból és/vagy Ukrajnából történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét/volumenét. Kérjük, adja meg a tömeg/volumen mértékegységét.

Tonna

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A vizsgált termék Unióba irányuló behozatala (kérjük, származási hely szerinti bontásban adja meg)

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása az Egyiptomból és/vagy Ukrajnából való behozatalt követően

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) 19. cikke értelmében és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ VÁLLALATOK (1) TEVÉKENYSÉGE

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a vizsgált termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a vizsgált termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a vizsgált termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

2.8.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/14

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2017/C 251/07)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta az alábbi kisebb jelentőségű módosítást.

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„PAN DE CRUZ DE CIUDAD REAL”

EU-szám: PGI-ES-2210 – 2017.1.13.

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Cím

Asociación Provincial de fabricantes y expendedores de Pan de Ciudad Real (AFEXPAN CIUDAD REAL)

Avda. Rey Santo, 8- 2o Planta

13005 Ciudad Real

ESPAÑA

Tel.

+34 926 60 00 02 (mellék: 5007)

E-mail

igp@afexpan.es

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A termékleírás módosítással érintett rovata

—	☐	A termék leírása
—	☐	A származás igazolása
—	☐	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☐	Egyéb [részletezze]

4. A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása.

5. Módosítások

Címkézés

A termékleírás 8. pontjából („Címkézés”) el kell hagyni az alábbi szövegrészeket:

„Az így létrejött negyedek közül az egyikben az előállító kenyérgyár regisztrációs számát kell feltüntetni, egy másikban pedig az „Étkezési felhasználásra” címkét kell elhelyezni, amely tartalmazza a „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés logóját, a földrajzi jelzés európai logóját, a kenyér egyedi ellenőrző sorszámát és a felügyeleti szerv megjelölését.”

„Az egyes darabok sorszámát a felügyeleti szerv adja ki és ellenőrzi.”

A címkézésről szóló szakasz korábbi szövege

A földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér megfelelő azonosítása érdekében az alábbi jelöléseket és címkézést kell alkalmazni:

A kenyér tetején két, egymásra merőleges, mély bevágást kell tenni kereszt alakban. Az így létrejött negyedek közül az egyikben az előállító kenyérgyár regisztrációs számát kell feltüntetni, egy másikban pedig az „Étkezési felhasználásra” címkét kell elhelyezni, amely tartalmazza a „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés logóját, a földrajzi jelzés európai logóját, a kenyér egyedi ellenőrző sorszámát és a felügyeleti szerv megjelölését.

A kenyér alján a kenyérhéjban a földrajzi jelzés apró lyukakból formált szimbólumát vagy logóját kell elhelyezni.

Az egyes darabok sorszámát a felügyeleti szerv adja ki és ellenőrzi.

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyerek jelöléssel és címkével ellátva, és a hatályos jogszabályok által előírt esetekben csomagolva kerülnek forgalomba.

Indokolás:

A módosítást az indokolja, hogy nehéz elhelyezni a kenyéren az előállító sütőipari cég regisztrációs számát, az egyedi ellenőrző sorszámot és a felügyeleti szerv megjelölését, különösen – kisebb méretüknél fogva – a kis cipók, a bucik és a „panecillo de cruz” elnevezésű zsemlék esetében, emellett nehézséget okoz a kenyércímke felhelyezése, amely nehezen tapad meg a 180–200 °C-os kemencéből frissen kivett kenyéren.

Emellett a fogyasztók a javasolt módosítás szerint megmaradó két jelölés alapján jobban azonosítani tudják a Pan de Cruz de Ciudad Real pékárukat.

A módosítás kisebb jelentőségű, mivel nem változtat a terméken – amely ugyanolyan marad és ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkezik –, sem a földrajzi területen, sem az azzal való kapcsolaton, sem pedig az elnevezésen, továbbá nem növeli a termékre vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat, és így teljesülnek az 53. cikk (2) bekezdésében foglaltak, amelyek alapján a módosítás kisebb jelentőségűnek tekinthető.

A címkézésről szóló szakasz új szövege

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyereket megfelelő azonosításuk érdekében az alábbiak szerint prezentálják a fogyasztók számára:

A kenyér tetején két, egymásra merőleges, mély bevágást kell tenni kereszt alakban.

A kenyér alján a kenyérhéjban a földrajzi jelzés apró lyukakból formált szimbólumát vagy logóját kell elhelyezni.

A módosításból adódó változások a termékleírás többi szakaszának szövegében:

2. A termék leírása

A korábbi szöveg

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés (OFJ) oltalma alatt álló termék fehér búzalisztből nyújtással előállított, tömött, fehér bélzettel rendelkező, tömör, sűrű, domború formájú cipó, amelynek héja sima, és tetején két, egymásra merőleges mély bevágás található kereszt alakban, amelyről nevét kapta, valamint ugyanott szerepel az előállító sütőipari cég regisztrációs száma, alján pedig a földrajzi jelzés szimbóluma, illetve logója van feltüntetve.

Az új szöveg

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés (OFJ) oltalma alatt álló termék fehér búzalisztből nyújtással előállított, tömött, fehér bélzettel rendelkező, tömör, sűrű, domború formájú cipó, amelynek héja sima, és tetején két, egymásra merőleges mély bevágás található kereszt alakban, amelyről nevét kapta, alján pedig a földrajzi jelzés szimbóluma, illetve logója van feltüntetve.

5. A termék előállítási módjának leírása

A korábbi szöveg

„Bevágás

A bevágás is manuálisan történik. A megkelt kenyér tetejét két, egymásra merőleges mély vágással, kereszt alakban megjelölik.

Az e bevágások nyomán létrejött negyedek közül az egyikben az előállító sütőipari cég regisztrációs számát kell feltüntetni egy e célra megfelelő, bélyegzőszerű fém eszközzel.”

Az új szöveg

„Bevágás

A bevágás is manuálisan történik. A megkelt kenyér tetejét két, egymásra merőleges mély vágással, kereszt alakban megjelölik.”

A korábbi szöveg

„Kemencébe helyezés

Ez a lépés is manuálisan történik: a tetején már bevágott kenyeret lapát segítségével elhelyezik a kemencében, az előállító sütőipari cég regisztrációs számával és az egymásra merőleges, kereszt alakú bevágásokkal lefelé.”

Az új szöveg

„Kemencébe helyezés

Ez a lépés is manuálisan történik: a tetején már bevágott kenyeret lapát segítségével elhelyezik a kemencében, az egymásra merőleges, kereszt alakú bevágásokkal lefelé.”

A korábbi szöveg

„A kemencéből való kivétel

A kenyeret ugyanazon lapát segítségével kiveszik a kemencéből, és fapolcokkal ellátott kis kocsikra helyezve szellőztetik és hűtik.

A kihűlt cipókat e termékleírás 8. pontjának megfelelően manuálisan felcímkézik, aminek nyomán azok készek a forgalomba hozatalra.”

Az új szöveg

„A kemencéből való kivétel

A kenyeret ugyanazon lapát segítségével kiveszik a kemencéből, és fapolcokkal ellátott kis kocsikra helyezve szellőztetik és hűtik.”

Ezenkívül sor kerül a 7. szakasz aktualizálására:

Ellenőrző szerv

A korábbi szöveg

„Az ellenőrző szerv az alábbi tanúsító szerv:

ECOAGROCONTROL, S.L.

Carlos VII 9

13630 – Socuéllamos (C. Real)

Tel.: 926 532 628 917450014

Ez a szerv a Castilla-La Mancha Autonóm Közösség engedélyével működő szervezet, és megfelel az UNE-EN 45011 szabványban előírt követelményeknek.”

Az új szöveg

„Az ellenőrző szerv az alábbi tanúsító szerv:

CERTIFOOD

C/CRISTOBAL BORDIU, 35. 4o PLANTA. OFIC. 415,

28003, MADRID, ESPAÑA

Tel.: +34 917450014

Ez a szerv a Castilla-La Mancha Autonóm Közösség engedélyével működő szervezet, és megfelel az UNE-EN 45011 szabványban előírt követelményeknek.”

A termékleírás javasolt módosítása az alábbi pontokban érinti az egységes dokumentum szövegét:

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A korábbi szöveg

„A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés (OFJ) oltalma alatt álló termék fehér búzalisztből nyújtással előállított, tömött, fehér bélzettel rendelkező, tömör, sűrű, domború formájú cipó, amelynek héja sima, és tetején két, egymásra merőleges mély bevágás található kereszt alakban, amelyről nevét kapta, valamint ugyanott szerepel az előállító sütőipari cég regisztrációs száma, alján pedig a földrajzi jelzés szimbóluma, illetve logója van feltüntetve.”

Az új szöveg

„A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés (OFJ) oltalma alatt álló termék fehér búzalisztből nyújtással előállított, tömött, fehér bélzettel rendelkező, tömör, sűrű, domború formájú cipó, amelynek héja sima, és tetején két, egymásra merőleges mély bevágás található kereszt alakban, amelyről nevét kapta, alján pedig a földrajzi jelzés szimbóluma, illetve logója van feltüntetve.”

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A korábbi szöveg

„A földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér megfelelő azonosítása érdekében az alábbi jelöléseket és címkézést kell alkalmazni:

A kenyér alján a kenyérhéjban a földrajzi jelzés apró lyukakból formált szimbólumát vagy logóját kell elhelyezni.”

Az új szöveg

„A földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér megfelelő azonosítása érdekében az alábbi jelöléseket és címkézést kell alkalmazni:

A kenyér tetején két, egymásra merőleges, mély bevágást kell tenni kereszt alakban.

A kenyér alján a kenyérhéjban a földrajzi jelzés apró lyukakból formált szimbólumát vagy logóját kell elhelyezni.”

Az egységes dokumentumnak a 668/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletéhez való hozzáigazítása következtében, amelyben nem szerepelnek az 5.1., 5.2. és 5.3. pontok, a szöveg lerövidül, anélkül, hogy változnának a földrajzi terület jellemzői, a termék sajátosságai és az okozati kapcsolat:

A korábbi szöveg

„5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A földrajzi terület éghajlata, különösen pedig hőmérséklete és páratartalma általában lehetővé teszi, hogy a kelés a kelesztőkamrában szobahőmérsékleten, a levegő 26–30 °C-os hőmérséklete, illetve 40–45 %-os relatív páratartalma mellett történjen.

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” hírneves, házias előállítási módszerének sajátosságai a következők:

Manuális formázás, vágás, valamint a kereszt alakú bevágás a kenyér felső részén, a lyukakból formált jelölés az alsó részen, továbbá a 10–15 perces pihentetés, mielőtt a kenyeret a kereszt alakú vágással lefelé a kemencébe helyezik.

5.2. A termék sajátosságai

A kenyér tömör és sűrű, héja sima, finom és vastag, tömött és fehér bélzete erőteljes gabonaaromával rendelkezik, a szájban kellemes és enyhén édes ízű.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

Az előállítási mód a hagyományos kenyérkészítés évszázadai alatt alakult ki.

A sajátos és nagyrészt házilagos elkészítési mód legjellegzetesebb megnyilvánulása a kereszt alakú bevágás és a kemencébe helyezés, amelynek köszönhetően a kenyér héja nem repedezik meg a sütés folyamán. Hasonlóképpen, a kelesztési eljárás igazodik a térségre jellemző hőmérsékleti viszonyokhoz és a levegő páratartalmához, ami sima héjat eredményez.

Ezen előállítási mód nyomán sajátos kenyér jött létre, az 5.2. pontban leírt jellemzőkkel.”

Az új szöveg

„A földrajzi terület éghajlata, különösen pedig hőmérséklete és páratartalma általában lehetővé teszi, hogy a kelés a kelesztőkamrában szobahőmérsékleten, a levegő 26–30 °C-os hőmérséklete, illetve 40–45 %-os relatív páratartalma mellett történjen.

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” hírneves, kézműves előállítási módszerének sajátosságai a következők:

Ennek a sajátos és nagyrészt kézműves elkészítési módnak a legjellegzetesebb megnyilvánulása a kereszt alakú bevágás és a kemencébe helyezés, amelynek köszönhetően a kenyér héja nem repedezik meg a sütés folyamán, és aminek eredményeképpen a cipó tömör és sűrű, héja sima, finom és vastag, tömött és fehér bélzete erőteljes gabonaaromával rendelkezik, a szájban kellemes és enyhén édes ízű.”

6. Aktualizált termékleírás (csak OEM és OFJ esetében)

http://pagina.jccm.es/agricul/paginas/comercial-industrial/consejos_new/pliegos/Pliego_Condiciones_IGP_PdeCMod_20160509_II.pdf

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PAN DE CRUZ DE CIUDAD REAL”

EU-szám: PGI-ES-2210 – 2017.1.13.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Pan de Cruz de Ciudad Real”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország.

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.3. osztály: Sütőipari, cukrászati, édesipari és keksztermékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés (OFJ) oltalma alatt álló termék fehér búzalisztből nyújtással előállított, tömött, fehér bélzettel rendelkező, tömör, sűrű, domború formájú cipó, amelynek héja sima, és tetején két, egymásra merőleges mély bevágás található kereszt alakban, amelyről nevét kapta, alján pedig a földrajzi jelzés szimbóluma, illetve logója van feltüntetve.

A kenyér jellemzői a következők:

Fehér búzalisztből előállított kemény tésztából készül, amelynek W értéke 140 és 200 között, P/L viszonyszáma 0,5 és 1,0 között van.

Kerekded, lapított alakú, héjas termék.

Héja egy-két milliméter vastagságú, ropogósan puha, színe az aranytól a világos gesztenyéig terjed, sajátos pörkölt gabona ízzel.

Bele fehér színű, puha, rugalmas, tömör, nem lyukacsos, vattaszerű.

A kenyér érzékszervi tulajdonságai: a kenyérbél erőteljes gabona aromájú, a szájban kellemes, enyhén édes, a héj a szájban ropogósan puha, pörkölt gabona ízű. Rendes tárolási körülmények között a „Pan de Cruz de Ciudad Real” hat-hét napig tartható el.

Nem penészesedik, nem tartalmaz semmiféle rendellenes maradványanyagot vagy idegen anyagot.

A kenyérbél víztartalma legfeljebb 30 %, az egyes kenyerek pH-értéke 5–7 lehet.

Kiszerelése: nagy cipó (750–850 g), kis cipó (550–650 g), buci (310–410 g) és a „panecillo de cruz” elnevezésű zsemle (115–135 g).

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Fehér búzaliszt, amelynek W értéke 140 és 200 közé, P/L viszonyszáma 0,5 és 1,0 közé esik.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyeret kizárólag fehér kenyérlisztből, vízből, sóból, természetes kovászból, valamint engedélyezett javítóanyagokból és adalékanyagokból készítik. A liszt tulajdonságaira vonatkozó mutatók: W értéke 140 és 200 közé, P/L viszonyszáma 0,5 és 1,0 közé esik.

100 kg lisztből átlagosan 110–125 kg kenyér állítható elő, az egyes darabok súlyától függően.

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér előállításának folyamata az alábbi szakaszokból áll:

1. Dagasztás

A dagasztáshoz mechanikus dagasztógépet használnak; a dagasztás időtartama a homogén tészta előállításához szükséges idő, amely a dagasztógép típusától függően 20–30 perc, figyelembe véve, hogy a dagasztógépből kikerülő tészta hőmérséklete ne haladja meg a 24–25 °C-ot.

2. Finomítás vagy gyúrás

A finomítás vagy gyúrás lehetőleg lécbordás kialakítású gyúrógéppel történik, amelyben a műveletet addig ismétlik, amíg a tészta finommá és ruganyossá nem válik.

3. Mérés

Mivel kézműves termékről van szó, mérése térfogatmérő, elektronikus mérleg vagy térfogatos adagoló segítségével történik. A különböző darabok előállításához szükséges tészta tömege: a nagy cipóhoz 900–1 000 g, a kis cipóhoz 660–760 g, a bucihoz 370–470 g, a „panecillo de cruz” elnevezésű zsemléhez 150–180 g.

4. Formázás

A formázás manuálisan történik, a tésztadarabot kézzel kúpos alakúra gömbölyítik, felületéről minden maradványt eltávolítanak. A továbbiakban a tésztát korong formájúra nyomják össze, majd e korongot oly módon kinyújtják, hogy a kenyér széle elvékonyodjon, középső része pedig megmaradjon magasabbnak.

5. Kelesztés

A megformázott kenyeret lenvászonnal vagy hasonló textíliával borított deszkákra helyezve szobahőmérsékleten pihentetik, ekkor kezdődik a tészta kelése, amelynek során vékony héj keletkezik. A kelesztőkamra megfelelő hőmérséklete és páratartalma 26–30 °C, illetve 40–45 %. A kelesztési idő 1 óra 20 perc és 2 óra 20 perc között mozog, az adott szobahőmérséklettől függően.

6. Bevágás

A bevágás is manuálisan történik. A megkelt kenyér tetejét két, egymásra merőleges mély vágással, kereszt alakban megjelölik. Ezután kerül sor a kenyér másik oldalának (aljának) megjelölésére a „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés logójával. A nagy és a kis cipók esetében a logó átmérője 6 cm, a bucikon és a zsemléken 4 cm. Ezt követően a kenyeret 10–15 percig pihentetik, ezalatt kéreg keletkezik és a bevágás megszilárdul.

7. Kemencébe helyezés

A kenyereket tetejükkel lefelé lapát segítségével manuálisan helyezik el a kemencében.

8. Sütés

A kenyeret tűzálló anyagból készült fenékkel és falakkal rendelkező kemencében sütik. A sütési idő 30–50 perc. A sütés első 15 perce alatt a kemence hőmérséklete 250 °C, a fennmaradó 15–35 perc alatt a hőmérsékletet 200 °C-ra kell csökkenteni.

9. A kemencéből való kivétel

A kenyereket lapát segítségével kiveszik a kemencéből, és fapolcokkal ellátott kis kocsikra helyezve szellőztetik és hűtik. A kihűlt cipók ezután szállíthatók.

A megengedett víztartalom legfeljebb 30 %, az egyes kenyerek pH-értéke 5–7 lehet.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér megfelelő azonosítása érdekében az alábbi jelöléseket és címkézést kell alkalmazni:

A kenyér tetején két, egymásra merőleges, mély bevágást kell tenni kereszt alakban.

A kenyér alján a kenyérhéjban a földrajzi jelzés apró lyukakból formált szimbólumát vagy logóját kell elhelyezni.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” földrajzi jelzés oltalma alatt álló kenyér előállítási területe Ciudad Real tartomány összes települését magában foglalja.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Pan de Cruz de Ciudad Real” hírneves, kézműves előállítási módszerének sajátosságai a következők:

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://pagina.jccm.es/agricul/paginas/comercial-industrial/consejos_new/pliegos/Pliego_Condiciones_IGP_PdeCMod_20160509_II.pdf

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2.8.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/22

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2017/C 251/08)

Az Európai Bizottság 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az európai parlamenti és tanácsi 1151/2012/EU rendelet (2) 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„LIETUVIŠKAS VARŠKĖS SŪRIS”

EU-szám: PGI-LT-0853-AM01 – 2017/4/7

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

„Pieno Centras” Litván Tejipari Egyesület

Perkūnkiemio g. 3, LT-12127 Vilnius

Tel.: +370 82461414

Fax +370 82461415

E-mail: pc@pieno-centras.lt

2. Tagállam vagy harmadik ország

Litvánia

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☒	A termék leírása
—	☐	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☒	Kapcsolat
—	☐	Címkézés
—	☒	Egyéb [részletezze]

4. A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása.

5. Módosítás(ok)

A módosítás oka:

A „Lietuviškas varškės sūris” OFJ a termékleírás és az egységes dokumentum szerint akkor nyeri el jellegzetes alakját, amikor az alvadékot kézzel a hagyományos háromszög alakú vászonzsákokba töltik, majd ezeket a szélesebb végükön összecsomózzák, és ezután összepréselik. Az előállítás modernizálása óta az alvadék túrózsákokba töltése és a zsák csomózása történhet mechanikus úton is. Az előállítás módjának e kisebb jelentőségű módosítása szükségessé teszi a „Lietuviškas varškės sūris” OFJ termékleírásának és egységes dokumentumának frissítését.

1. módosítás

A termék leírása

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

„Másodsorban jellegzetes alakja, amelyet akkor nyer el, amikor az alvadékot kézzel a hagyományos háromszög alakú vászonzsákokba töltik, majd ezeket a szélesebb végükön összecsomózzák, és ezután összepréselik.”

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

„Másodsorban jellegzetes alakja, amelyet akkor nyer el, amikor az alvadékot kézzel vagy mechanikus eszközzel a hagyományos háromszög alakú vászonzsákokba töltik, majd ezeket a szélesebb végükön összecsomózzák, és ezután összepréselik.”

2. módosítás

Az előállítás módja

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

„Alapos keverés után a túrómasszát kézzel kis, háromszög alakú, vékony, szövött anyagból készült zsákocskákba (túrózsákba) töltik. Ezeket a szélesebb végükön szorosan összecsomózzák.”

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

„Alapos keverés után a túrómasszát kézzel vagy mechanikus eszközzel kis, háromszög alakú, vékony, szövött anyagból készült zsákocskákba (túrózsákba) töltik. Ezeket a szélesebb végükön szorosan összecsomózzák.”

3. módosítás

Kapcsolat a földrajzi területtel

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

„A tejfeldolgozó üzemekben a sajt előállítása manapság már gépesítve történik, de a túrómasszát az előző évszázadokhoz hasonlóan a mai napig kézzel töltik a túrózsákokba, és azokat szintén kézzel csomózzák össze.”

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

„A tejfeldolgozó üzemekben a sajt előállítása manapság már gépesítve történik, de a túrómassza túrózsákokba töltése és a zsákok összecsomózása nem kizárólag mechanikai eszközökkel, hanem adott esetben – az előző évszázadok gyakorlatához hasonlóan – kézzel is végezhető.”

4. módosítás

Kapcsolat a földrajzi területtel

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

„A túrómasszát kézzel tömik a hagyományos, vékony szőttesből készült, háromszög alakú zsákokba, amelyeknek szélesebb végét egy csomóval elkötik, ezzel megadva a sajtnak jellemző alakját: háromszög alapú hasábhoz hasonlít, lekerekített sarkokkal, felületén pedig jól látható a vászonruha lenyomata, valamint annak redői ott, ahol az anyagot összecsomózták.”

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

„A túrómasszát kézzel vagy mechanikus eszközzel tömik a hagyományos, vékony szőttesből készült, háromszög alakú zsákokba, amelyeknek szélesebb végét egy csomóval elkötik, ezzel megadva a sajtnak jellemző alakját: háromszög alapú hasábhoz hasonlít, lekerekített sarkokkal, felületén pedig jól látható a vászonruha lenyomata, valamint annak redői ott, ahol az anyagot összecsomózták.”

5. módosítás

Kapcsolat a földrajzi területtel

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

„Mind az egyéni gazdálkodók, mind a kisebb termelői szövetkezetek és a nagy tejfeldolgozó üzemek azt a gyakorlatot követik, hogy az alvadékot kézzel töltik a túrózsákba, a zsák végét csomóval elkötik, a sajtot préselés után kiveszik a zsákból, és sütés előtt kézzel bedörzsölik fűszerkeverékkel.”

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

„Mind az egyéni gazdálkodók, mind a kisebb termelői szövetkezetek és a nagy tejfeldolgozó üzemek azt a gyakorlatot követik, hogy az alvadékot kézzel vagy mechanikus eszközzel töltik a túrózsákba, a zsák végét csomóval elkötik, a sajtot préselés után kiveszik a zsákból, és sütés előtt kézzel bedörzsölik fűszerkeverékkel.”

6. módosítás

Egyéb – A termelői csoport elérhetőségi adatai

A jelenleg érvényben lévő termékleírás a következő szöveget tartalmazza:

A kérelmező csoport neve és címe

PIENO CENTRAS, Litván Tejipari Egyesület

Perkūnkiemio g. 3, LT-12127, Vilnius

Tel.: +370 34060371

Fax +370 34060383

E-mail: aldona.platukiene@rokiskio.com

Ez a szövegrész a következőképpen módosult:

Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

„Pieno Centras” Litván Tejipari Egyesület

Perkūnkiemio g. 3, LT-12127 Vilnius

Tel.: +370 82461414

Fax +370 82461415

E-mail: pc@pieno-centras.lt

6. Aktualizált termékleírás (csak OEM és OFJ esetében)

http://zum.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/maisto-sauga-ir-kokybe/saugomos-kilmes-vietos-nuorodos-saugomos-geografines-nuorodos-garantuoti-tradiciniai-gaminiai/atnaujinamos-produktu-specifikacijos

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LIETUVIŠKAS VARŠKĖS SŪRIS”

EK-szám: PGI-LT-0853-AM01 – 2017/4/7

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Lietuviškas varškės sūris”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Litvánia

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Lietuviškas varškės sūris” érleletlen túrósajt, amelynek alakja háromszög alapú, sarkainál lekerekített hasábra emlékeztet, szélesebb végén pedig a sajt szárításához használt, összecsomózott vászonruha nyoma látható. Frissen, füstölve, szárazon sütve és szárítva fogyasztható. A sajt készítése az ősi módszerrel történik, mely szerint a tejet erjesztő anyagok használata nélkül, kizárólag egy tejsavbaktérium-tenyészet segítségével alvasztják meg. Jellegzetes alakját akkor nyeri el, amikor az alvadékot kézzel vagy mechanikus eszközzel a hagyományos háromszög alakú vászonzsákokba töltik, majd ezeket a szélesebb végükön összecsomózzák, és ezután összepréselik. A sajthoz tetszés szerint adható só és/vagy fűszernövények. A sajtdarabok mérete tervezett felhasználásuktól függ és néhány száz grammtól 5 kilogrammig vagy akár azon túl is terjedhet. A sajt készítése során nem használnak adalékanyagokat, sem ízesítőket, színezékeket.

Jellemzők

Szín: A friss, illetve a szárított sajtdarabok színe fehér vagy sárgás. A sült sajtdarabok színe a sárgástól a barnásig terjed, külsejük adott esetben fűszerekkel és/vagy fűszernövényekkel van megszórva, belsejük fehér vagy sárgás. A füstölt sajtdarabok külső felszíne sötétsárga vagy barna, míg belsejük fehér vagy sárga.

Állag: Míg a friss sajt puha, homogén, viszonylag sűrű állagú és szeleteléskor morzsálódhat, megsütve homogén, sűrű állagú és kissé rugalmas, füstölve pedig homogén, sűrű állagú és morzsálódik. A szárított sajt állaga homogén, a sajt kemény, nehezen szeletelhető és törésre morzsálódik. Ha a sajtot fűszerekkel készítik, a fűszerek eloszlása nem feltétlenül egyenletes.

Aroma és íz: jellegzetesen tejsavas, enyhén érezhető benne a felhasznált fűszerek (kömény, só stb.) íze és aromája. A füstölt sajtnak felismerhetően füstös aromája és íze van.

Fizikai-kémiai jellemzők:

—	az összetevőktől függően a „Lietuviškas varškės sūris” lehet 7–25 %-os, vagy alacsony (legfeljebb 0,5 %-os) zsírtartalmú (tömegszázalékban kifejezve),

—	a szárazanyag-tartalom a sajt zsírtartalmától és a további feldolgozástól függ. A friss, a sült és a füstölt sajtokban el kell érnie a 31 %-ot, a szárítottakban pedig legalább a 67 %-ot,

—	az aktív savasság pH-értékének el kell érnie legalább a 4,3.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

tehéntej,

—	mezofil tejsavbaktérium-kultúra,

—

só,

—	Litvániában honos fűszernövények (kömény, fokhagyma, menta stb.).

A „Lietuviškas varškės sūris” előállításához használt alapanyagok a meghatározott földrajzi területen kívülről is érkezhetnek.

Nincsenek konkrét minőségi előírások vagy a származásra vonatkozó korlátozások.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Lietuviškas varškės sūris” előállításának lépései:

—	a tej standardizálása, pasztörizálása, hűtése és fermentálása,

—	a tejsavó elkülönítése,

—	az alvadék tömörítése,

—	a sajt formázása és préselése: A túrómasszát kézzel vagy mechanikus eszközzel kis, háromszög alakú, vékony, szövött anyagból készült zsákocskákba (túrózsákba) töltik. Ezeket a szélesebb végükön szorosan összecsomózzák. A kívánt nedvességtartalom eléréséig a masszát súlyok alá vagy présbe helyezik,

—

a sajt előállítása: A megformázott sajtot 6–12 °C közötti hőmérsékletre hűtik és kiveszik a túrózsákból. Füstölt, sült vagy szárított sajt készítésénél a füstölésre, sütésre vagy szárításra a hűtést követően kerül sor. Fűszerekkel ízesített sült sajt előállításakor a sajtot először bedörzsölik a fűszerek és a só keverékével, majd sütés előtt legalább 12 órán át pihentetik egy 10–20 °C közötti hőmérsékletű helyiségben.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Lietuviškas varškės sūris” sajtot az előállítás helyszínén csomagolják, mivel a termék – különösen a friss sajt – könnyen morzsálódik, és nehezen szeletelhető, ezért csomagolás céljából más helyre történő szállítása ártana küllemének és minőségének. Eltarthatósága is rövid, és fennáll a termék baktériumokkal történő megfertőződésének veszélye.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Azon termelők, akik a „Lietuviškas varškės sūris” sajtot a közzétett termékleírásnak megfelelően állítják elő, jogosultak a „Lietuviškas varškės sūris” terméknév címkézés, reklámozás és forgalomba hozatal során történő használatára.

A termék címkéjén fel kell tüntetni:

—	az adott termelő nevét,

—	a sajt tömegszázalékban kifejezett zsírtartalmát vagy a „liesas” (alacsony zsírtartalmú) megjelölést,

—	az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” szavakat és/vagy az uniós szimbólumot.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A kérelem által érintett földrajzi terület a Litván Köztársaság teljes területét magában foglalja. A „Lietuviškas varškės sūris” hagyományos előállítása régóta folyik a meghatározott földrajzi terület teljes egészén, míg a környező régiókban e sajtot kizárólag Fehéroroszország ma is jórészt litvánok lakta területein készítik. E különleges, kizárólag Litvániában előállított és az országban mindenütt ismert termék kialakulása Litvánia földrajzi elhelyezkedésére és lakosainak életvitelére vezethető vissza.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Litvánia kis ország, területe csupán 65 300 km2, ami alig haladja meg bizonyos tagállamok egyes régióinak méretét. A sajtot Litvánia egész területén régóta fogyasztják, így az „Lietuviškas varškės sūris” elnevezéssel vált ismertté.

Mivel Litvániában a későn bekövetkező iparosodást megelőző időkben a népesség nagy része önellátó gazdaságokban élt, a vidéki emberek étrendjének alapját hosszú időn át a gabonafélék és tejtermékek képezték.

Litvániában már a középkorban készítettek túrót, és különböző majorok 16. századi leltárában már találhatók erre vonatkozó írásbeli utalások. Azokon a településeken, ahol kenyérsütő kemencén főztek, az aludttejes edényt a kemencébe tették, amikor az már nem volt túl forró, és addig hagyták benne, amíg a szivacsos, sárga fehérjék a felszínre nem emelkedtek. Miután az edényt kivették a kemencéből, a tartalmát háromszög alakú túrózsákba öntötték, majd felakasztották szikkadni. Ezt követően a megszikkadt túrót különleges sajtolókba tették, vagy egy kőnehezékkel ellátott deszka alá helyezve kemény felületre (asztalra, lócára vagy egyéb vízszintes felületre) fektették. Amikor az időjárás nedves volt – például tavasszal vagy ősszel –, a túró felületét gyakran bakteriális „rúzsréteg” vagy penész lepte el, ezért a túrót úgy tartósították, hogy közepes hőmérsékletű kemencében kissé megsütötték, vagy megfüstölték. A hosszabb időre tartalékolt túródarabokat megszárították.

Jellegzetes, ugyanakkor egyszerű készítési módja miatt – amely nem igényel sem oltást, sem érlelést, csak a tej erjesztését, majd pedig a túró sajtolását és formázását, ami után a túrósajtot lehet sózni, majd szárítani, füstölni vagy sütni – a „Lietuviškas varškės sūris” lehetővé tette a gazdaságokban élő emberek számára, hogy a téli időszakra is halmozzanak fel tartalékokat, amikor a tehenek teje általában elapadt.

A „Lietuviškas varškės sūris” különlegessége hagyományos, igencsak munkaigényes előállítási módjában rejlik, amely a mai napig változatlan formában maradt fenn. Az előállításához felhasznált alapanyagok a pasztörizált tehéntej és egy mezofil tejsavbaktérium-kultúra, amelynek a sajt tejsavas ízét köszönheti. A túrómasszát kézzel vagy mechanikus eszközzel tömik a hagyományos, vékony szőttesből készült, háromszög alakú zsákokba, amelyeknek szélesebb végét egy csomóval elkötik, ezzel megadva a sajtnak jellemző alakját: háromszög alapú hasábhoz hasonlít, lekerekített sarkokkal, felületén pedig jól látható a vászonruha lenyomata, valamint annak redői ott, ahol az anyagot összecsomózták. A túrózsák alakját egyebek mellett az határozza meg, hogy a friss „Lietuviškas varškės sūris” morzsálódik, ezért azt könnyebb egy háromszög alakú, mint bármilyen más alakú zsákból kivenni. A „Lietuviškas varškės sūris” szerves része Litvánia konyhaművészeti, illetve nemzeti örökségének és imázsának.

A „Lietuviškas varškės sūris” és a földrajzi terület közötti kapcsolat a sajt hírnevén alapul, amelyet jól illusztrálnak különféle irodalmi források, szakácskönyvek, valamint a sajt által a hétköznapi életben, az ünnepi időszakokban, valamint Litvánia képviseletében élvezett népszerűség is.

1690-ben a Litvániában dolgozó protestáns lelkész, Theodor Lepner Der Preusche Littauer (A porosz litván) című könyvében a litván ételekről és italokról szólva a következőképpen írta le a „Lietuviškas varškės sūris” sajtot: „A következő módon készítik sajtjaikat: a bőségesen sózott túrót egy darab szőttesbe helyezik, összetekerik, hogy a savó kicsöpögjön, majd felakasztják a csűrben, hogy megszilárduljon. Aztán a sajtot darabokra szeletelve eszik, és a vendégeket is ezzel kínálják. Olyan ízletesnek találják, mintha az a legkiválóbb holland sajtok egyike lenne.” Mintegy 300 évvel később Vilius Puronas Nuo mamutų iki cepelinų (A mamuttól a burgonyagombócig, 1999) című könyvében ezt írta: „A »Lietuviškas varškės sūris« sajt készítése és fogyasztása egész Litvániára jellemző volt (nem csak egy adott etnográfiai területre), szomszédainknak pedig összefutott a nyál a szájukban, és kérték a receptet. A mi »Lietuviškas varškės sūris« sajtunk, amelyet manapság köménnyel fűszerezve, frissen vagy szárítva láthatnak az üzletek kirakatában, azóta sem sokat változott.”

A „Lietuviškas varškės sūris” receptje szerepel a Lietuvos gaspadinė arba pamokinimai kaip prigulinčiai suvartoti dievo dovanas (A litván háziasszony, avagy hogyan fogyasszuk legízletesebben Isten ajándékait) című, első litván nyelvű szakácskönyvben, amelyet Tilžėben (Tilsit) adtak ki 1893-ban, valamint az 1911-ben Sejnyben megjelent Šeimininkėms vadovėlis (Háziasszonyok kézikönyve) című szakácskönyvben is. A „Lietuviškas varškės sūris” ismertetése a tejfeldolgozó ipar szakembereinek összeállított szakirodalomban is megtalálható: szerepel pl. a Pienocentras (Tejfeldolgozó Szövetkezetek Központi Egyesülete) által 1947-ben kiadott Svarbesniais pieno produktų gamybos klausimais nurodymų ir instrukcijų rinkinys (A tejtermékek előállításának legfontosabb kérdéseire adott válaszok és útmutatások) című gyűjteményben, valamint az 1958-ban Vilniusban megjelent Pieno produktų pardavimas ir vartojimas (Tejtermékek értékesítése és fogyasztása) című könyvben. E „litván sajtként” ismert sajtfajta ipari előállítása a 19. század végén kezdődött. A tejfeldolgozó üzemekben a sajt előállítása manapság már gépesítve történik, de a túrómassza túrózsákokba töltése és a zsákok összecsomózása nem kizárólag mechanikai eszközökkel, hanem adott esetben – az előző évszázadok gyakorlatához hasonlóan – kézzel is végezhető. A házi sajtkészítéshez a mai napig ugyanazokat a régi modell szerint készült préseket használják, mint egykor.

Litvániában a „Lietuviškas varškės sūris” még mindig szerves része különféle szertartásos összejöveteleknek, keresztelőknek, esküvőknek és egyéb családi eseményeknek, de ajándéknak is tökéletesen megfelel. A mindennapi életben is nélkülözhetetlen. Litvániában a friss sajtot önmagában, lekvárral vagy mézzel, illetve szendvicsekben szokás enni, a sült vagy füstölt „Lietuviškas varškės sūris” sajtot sörrel vagy a gira nevű, fermentált kenyértésztából készült itallal szokták fogyasztani, a szárított sajt ugyanakkor jó választás kirándulásokra vagy hosszabb utazásokra. Az ünnepekre szokás egy-egy nagyobb darab „Lietuviškas varškės sūris” sajtot készíteni. A 2007-es dalfesztivál alkalmából az ukmergėi tejüzemben készült egy 99 kg-os darab. A legnagyobb füstölt „Lietuviškas varškės sūris” sajtot, amely 12 kg-ot nyomott, 2009-ben készítették Szent Iván napja alkalmából Biržai járásban. 105 liter tejet használtak fel hozzá, és egy különleges kemencében két teljes napon át füstölték. Esküvőkön a nyoszolyóasszony egy nagy, ízletes, friss „Lietuviškas varškės sūris” sajttal díszíti az ünnepi asztalt, az esküvő második napjának reggelén pedig a menyasszony az ifjú pár meghitt és tartós szerelmének jelképeként szárított „Lietuviškas varškės sūris” sajtot ad a zenészeknek a reggeli ébresztő szerenádért.

A Rokiškis major múzeumában 2006 óta szervezik meg a „Sūrio kelias” (A sajtút) című oktatóprogramot. Évente mintegy 6 000 látogató ismerkedik meg a „Lietuviškas varškės sūris” készítésének régóta alkalmazott fogásaival és az ahhoz használt népi eszközökkel, közben pedig különféle sajtok kóstolására is van lehetőség. A „Lietuviškas varškės sūris” igen népszerű volt a „2009. évi Zöld Hét” elnevezésű, Berlinben megszervezett nemzetközi kiállítás látogatóinak körében.

A sajtkészítők évszázados tapasztalatának, szakértelmének és hozzáértésének köszönhetően a termelési folyamatot mára már hozzáigazították a modern körülményekhez, ugyanakkor sikerült megtartani a termék jellegzetes alakját és biztosítani a minőségét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://zum.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/maisto-sauga-ir-kokybe/saugomos-kilmes-vietos-nuorodos-saugomos-geografines-nuorodos-garantuoti-tradiciniai-gaminiai/atnaujinamos-produktu-specifikacijos

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2.8.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/28

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítás elfogadása iránti kérelem közzététele

(2017/C 251/09)

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„AIL FUMÉ D’ARLEUX”

EU-szám: PGI-FR-0820-AM01 – 2017.4.11.

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Név

„Ail fumé d’Arleux” termelői csoport

Cím

Mairie d’Arleux

Place du Général De Gaulle

59 151 Arleux

FRANCE

E-mail

mairie@arleux.com

Összetétel

A csoportosulást az „Ail fumé d’Arleux” termelői alkotják. A csoportosulás ebből kifolyólag jogosult a módosítás iránti kérelem benyújtására.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék leírása
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: termékleírás, legfrissebb elérhetőségi adatok, ok-okozati összefüggés, ellenőrző szerv, nemzeti követelmények

4. A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása

5. Módosítás(ok)

A származás igazolása

A termékleírás egy bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében valamennyi, az OFJ előállításában részt vevő termelőnek „az adott tevékenység megkezdése előtt nyilvántartásba kell vetetnie magát a csoportosulásnál”.

Ezen – már korábban is alkalmazott – rendelkezés fokozza a termék nyomon követhetőségét.

Az előállítás módjára vonatkozó leírás:

— Ültetvény:

A „Az ültetvények esetében olyan EK-minőségű (az európai szabványok szerint ellenőrzött) vagy minősített növényi szaporítóanyagokat kell vásárolni, amelyeknek legalább 25 %-a minősített növényi szaporítóanyagok.” mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az ültetvények esetében EK-minőségű (az európai szabványok szerint ellenőrzött) vagy minősített növényi szaporítóanyagokat kell vásárolni”.

Ezenfelül a „Mivel a csoportosulásnak az a célja, hogy hosszú eltarthatósága miatt elterjessze a Gayant növényfajtát, azonban a jelenleg előállított minősített Gayant növényi szaporítóanyagok mennyisége nem teszi lehetővé a teljes szükséglet kielégítését, a felhasználandó minősített növényi szaporítóanyagok minimális mennyisége 25 %-ban lett megállapítva.” mondat törlésre kerül.

E módosítások célja, hogy megszüntessék a minősített növényi szaporítóanyagok legalább 25 %-os arányban történő felhasználására vonatkozó követelményeket. A minősített növényi szaporítóanyagok minimális arányának a jelenleg hatályban lévő termékleírásban való rögzítése összhangban áll a csoportosulás azon szándékával, amely szerint elő kell mozdítani a Gayant regionális növényfajtából származó minősített növényi szaporítóanyagok előállítását. Bebizonyosodott, hogy a minősített növényi szaporítóanyagok termesztése terén – a Gayant-t is beleértve – nem történt olyan mértékű előrelépés, amely lehetővé tenné a 25 %-os minimális növényiszaporítóanyag-mennyiség kiegyensúlyozott módon történő biztosítását. Ezért lehetőséget kell biztosítani a termelők számára, hogy EK-minőségű vagy minősített növényi szaporítóanyagokat vásárolhassanak, illetve hogy az előző évben vásárolt EK minőségű vagy minősített növényi szaporítóanyagokból állíthassanak elő növényi szaporítóanyagokat.

Ez a rendelkezés nem kérdőjelezi meg sem a termék leírását, sem pedig a földrajzi területtel való kapcsolatát, ugyanis az EK-minőségű növényi szaporítóanyagok minősége már megegyezik a minősített növényi szaporítóanyagokéval.

A „A gerezdekre szedés és az ültetés között eltelt időszak nem lehet hosszabb 8 napnál.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A gerezdekre szedés és az ültetés között eltelt időszak nem lehet hosszabb 15 napnál.”

Ez a módosítás a talaj vetésre való előkészítését késleltető, gyakran kedvezőtlen éghajlati viszonyok figyelembevételén alapul. A határidő meghosszabbítása tehát lehetővé teszi, hogy az ültetés a legideálisabb időben kerüljön elvégzésre.

— A növények növekedési szakasza:

A „A betakarítást megelőző utolsó három hétben már nincs lehetőség a növények kezelésére.” Mondat törlésre kerül, mivel a szabályozásban foglalt 14 napos határidő elegendő ahhoz, hogy hasonló minőségű gyökérfejek fejlődjenek ki, mint abban az esetben, ha a kezelés a betakarítás előtt három héttel kerül felfüggesztésre. Ugyan általánosságban a betakarítás előtt három héttel már nem alkalmaznak kezelést, bizonyos esetekben – az éghajlati viszonyok függvényében vagy a gombabetegségek, mint például a gumórothadás megelőzésére – szükség lehet kezelésre.

A „Az öntözőrendszert háromévente kell ellenőrizni.” mondat törlésre kerül, mivel ez az előírás már szerepel az általános szabályozásban.

Címkézés

Az OFJ elnevezés és az uniós logó szerepeltetésére vonatkozó kötelezettség törlésre kerül, ugyanis ez az előírás már szerepel az általános szabályozásban.

Következésképpen az egységes dokumentumot módosítani kell.

Egyéb

— A termékleírás kiigazítása:

A nem megfelelő vagy felesleges szavak (az „emberi” szó az „emberi szakértelem” kifejezésből, a „hagyományos” szó a „hagyományos fokhagyma” kifejezésből) törlésre kerültek, valamint egy, a termék kiszerelését bemutató táblázat áthelyezésre került. Emellett az „ok-okozati” összefüggés részből bekezdések és bekezdéscímek kerültek törlésre. A bibliográfia és a kötelező jellegű rendelkezéseket nem tartalmazó mellékletek törlésre kerültek.

E módosításoknak az a célja, hogy a termékleírás szövege még inkább összhangba kerüljön az egységes dokumentummal. E módosítások nem érintik a terméket és az ok-okozati összefüggést.

— A tagállam illetékes szerve:

Az (EU) 1151/2012 rendeletnek megfelelően tagállami illetékes szolgálatként az Institut national de la qualité et de l’origine (INAO) elérhetőségei kerülnek megadásra.

— Ellenőrző szerv:

Az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatait felváltják az ellenőrzésért felelős hatóság kapcsolattartási adatai. A módosítás célja, hogy az ellenőrző szerv megváltozása esetén ne kelljen módosítani a termékleírást.

6. Aktualizált termékleírás (csak OEM és OFJ esetében)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-e9d4946c-169e-4eda-84af-bfe12271b428/telechargement

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„AIL FUMÉ D’ARLEUX”

EU-szám: PGI-FR-0820-AM01 – 11/04/2017

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Ail fumé d’Arleux”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Ail fumé d’Arleux” olyan fokhagyma, amely egy hagyományos módszernek és a szakértelemnek köszönhetően, fonás és tőzeggel és/vagy barnaszénnel és/vagy rövidre vágott szalmával és/vagy fűrészporral, helyben történő füstölés által rendkívül tartóssá válik.

Az „Ail fumé d’Arleux” a II. fajtacsoportba és az „Ail du Nord” típusba tartozó tavaszi, rózsaszín fokhagymafajtából (Allium sativum, liliomfélék családja) készült termék. Hosszú nyugalmi időszak jellemzi, közepes méretű fejek, a virágzati szár hiánya, valamint az, hogy alkalmazkodott a Nord-Pas de Calais régió éghajlati és történelmi körülményeihez. Azáltal, hogy nincs virágzati szára, jellegzetes fonatba fonható, mivel a levelek eléggé rugalmasak a fonat készítéséhez. A használatos fajták az Ail du Nord, a Gayant és az Arno. Új fokhagymafajták is használhatók, amennyiben azok megfelelnek a fentebb meghatározott feltételeknek. A termelők, valamint az ellenőrző szerv és az illetékes ellenőrző hatóságok minden módosítást követően megkapják a használatos fajták jegyzékét. A fokhagymafejek közepes méretűek, amikor leszedik őket (átmérőjük 40 és 80 mm közötti, a kiszereléstől függően), színük fehér, a fokhagymagerezdeket borító hártya pedig sötét rózsaszínű.

Az „Ail fumé d’Arleux”-t hagyományosan copfba fonják, a fonat 10–90, sőt akár 120 fokhagymafejből készül. Lehet azonban három fejből álló fonatot is készíteni. A fokhagymafejeket a mezőn vagy csarnokban, erőteljesen fújatott levegővel megszárítják, ez teszi lehetővé a fonatok készítését. A fonat kézzel készül, a hajfonat mintájára.

A füstölés, amelyet a fonást követően végeznek, füstölőkamrában történik, és legalább hét napig tart. A füstölés által az ahhoz használt anyagtól függően különböző színárnyalatok képződnek. A szín a halvány barnásvörös árnyalattól a sötétbarnáig terjedhet. Az így elkészült fonatokat az értékesítés előtt esetleg hálóba is csomagolják.

Az „Ail fumé d’Arleux” jellegzetességei a következők:

—	Kellemes füstölt illat.

—	Az egész fonat egyenletes színű, amelynek intenzitását meghatározott referencia-szín alapján állapítják meg.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termesztés, fonás és füstölés valamennyi mozzanatának a meghatározott földrajzi területen kell végbemennie.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A füstölést követően a terméket hálóba lehet csomagolni. E csomagolásnak a földrajzi területen kell történnie annak érdekében, hogy a termékkel kapcsolatban a lehető legkevesebb beavatkozást végezzenek. Az „Ail fumé d’Arleux” ugyanis sérülékeny termék (a füstölés miatt a külső hártyák vékonnyá, a szárak pedig törékennyé válnak), ezért korlátozni kell a rajta végzett munkafolyamatokat és a szállítást. A földrajzi területen történő csomagolás lehetővé teszi a termék és a fonatok sértetlenségének megőrzését.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A szabályozási követelményeken felül a címkézésnek a nyomonkövethetőség érdekében tartalmaznia kell a tételszámot is.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Nord megyében 35, míg Pas-de-Calais megyében 27 településből áll.

Nord megye:

Arleux, Aubencheul au Bac, Aubigny au Bac, Bruille lez Marchiennes, Brunemont, Bugnicourt, Cantin, Courchelettes, Cuincy, Dechy, Ecaillon, Erchin, Esquerchin, Estrées, Fechain, Ferin, Flers-en-Escrebieux, Fressain, Fressies, Goeulzin, Guesnain, Hamel, Haynecourt, Hem Lenglet, Lambres lez Douai, Lauwin Planque, Lecluse, Lewarde, Loffre, Marcq en Ostrevant, Marquette en Ostrevant, Masny, Monchecourt, Roucourt, Villers au tertre.

Pas-de-Calais megye:

Baralle, Bellonne, Brebières, Buissy, Cagnicourt, Corbehem, Dury, Ecourt Saint Quentin, Epinoy, Gouy sous Bellonne, Hendecourt les Cagnicourt, Marquion, Noyelles sous Bellonne, Oisy le Verger, Palluel, Quiery La Motte, Recourt, Riencourt les Cagnicourt, Rumaucourt, Sailly en Ostrevent, Sains les Marquion, Sauchy Cauchy, Sauchy Lestrée, Saudemont, Tortequesne, Villers les Cagnicourt, Vitry en Artois.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A Cambrésis régióban olyannyira jellemző talajt többféle összetevő alkotja: löszhordalék, a földtörténeti harmadkorból származó agyag, és kisebb mértékben harmadkori képződményekből származó, főként homokos anyagok, kréta, ezenkívül hordalékos lerakódások.

Az „Ail fumé d’Arleux”-t a földrajzi terület olyan földjein termesztik, amelyek talaja agyagos – agyagos-hordalékos, és legfeljebb 30 %-os agyagtartalmú.

A terület mérsékelt éghajlatú, évről-évre viszonylag egyenletes hőmérsékleti értékekkel. A hőmérsékleti minimumok enyhék (kevés olyan nap van, amikor a hőmérséklet nulla foknál alacsonyabb), a maximumok pedig ritkán haladják meg a 30 °C-ot. Továbbá csekély különbség van az éjszakai és a nappali hőmérsékletek között.

A csapadék megoszlása egyenletes az év folyamán, mértéke összesen kb. 650 mm évente (az utóbbi 30 év átlaga).

Arleux rétekkel, folyókkal és mocsarakkal körülvett völgyben fekszik.

A Sensée folyó völgye „hosszú, zöld sávot fest” a két kopár fennsík, Douaisis és Cambrésis közé.

A Sensée kisebb mellékfolyók – köztük az Agache és az Hirondelle – vizét összegyűjtve mocsarak és kis tavak között halad, majd a Canal du Nord-ba torkollik.

A Sensée völgyének közel 800 hektáros mocsaras területén hordalék és tőzeg rakódott le.

A völgyben korábban megtalálható számos malom és zsilip hozzájárult a mocsarak vízszintjének fenntartásához, a szén tömeges elterjedése előtt tüzelőanyagként használt tőzeg nagymértékű kivonása következtében pedig kis tavak alakultak ki.

A termék sajátosságai

A termék sajátosságai a termelők kivételes szakértelmére vezethetők vissza, ami a füstölésen, valamint a füstölésnek és a különleges, fonatokban történő kiszerelésnek köszönhető sajátos minőségen, és végül a termék régi, máig tartó hírnevén alapul.

A hagyományoknak megfelelő füstölés tőzeg, fűrészpor és rövidre vágott szalma keverékének elégetésével történik. Manapság ehhez a keverékhez már barnaszenet is adnak, mivel a tőzeg használata hosszú távon nem fenntartható, és e két anyag hasonló égési tulajdonságokkal rendelkezik. A fokhagymatermesztés a tőzeg jelenléte és a füstölési technikák hagyománya miatt alakult ki az arleux-i medencében. Ez teszi az arleux-i medencét olyan régióvá, ahol a hagyomány szerint a fokhagymát füstölik.

A füstöléstől az egész fonat egyenletes színt kap, amely a halvány barnásvörös árnyalattól a sötétbarnáig terjed, és a termék kellemes, füstölt illatú. Szintén a füstölésnek köszönhetően hosszabb eltarthatóságú is. Az „Ail du Nord” típusba tartozó fajták használata esetében a virágzati szár hiánya lehetővé teszi a fonatokban történő kiszerelést. Ezt a módszert eredetileg azért választották, hogy a füstölőkamrában fel tudják akasztani a fokhagymát, illetve az eladás megkönnyítése céljából. Ma praktikussága és esztétikus volta miatt kedvelik.

A termék a megyei statisztikákban 1804-ben jelenik meg először. A XIX. század folyamán a termék számos díjat nyert különböző mezőgazdasági versenyeken és vásárokon. A XX. században az előállítás fokozódott, és a termelők közvetlen értékesítés útján tették ismertté terméküket. Az „Ail fumé d’Arleux” hírneve túllépett előállítási területének határain.

Manapság az arleux-i fokhagymavásár a termék hírnevét öregbítő legfontosabb esemény. Az első alkalommal 1962-ben megrendezett vásár látogatottsága az utóbbi években egyre nőtt, ami növelte a termék ismertségét a sajtóban és a résztvevő közönség körében.

Ok-okozati kapcsolat

Ezen a fokhagymatermesztés szempontjából kedvező talaj- és éghajlati viszonyokkal (laza, csekély humusztartalmú és alig kavicsos talajok, amelyek könnyen száradnak és melegszenek fel, valamint mérsékelt éghajlat csekély hőmérsékletingadozással, és az év során egyenletesen megoszló csapadék) rendelkező területen a tőzeg jelenléte szolgált a füstölés alapjául.

A tőzeg fűtőanyag volt, de igen hamar fokhagymafüstöléshez is használni kezdték. A terület éghajlata ugyanis nem kedvez a fokhagyma megfelelő száradásának. A füstöléssel tehát a fokhagyma teljes mértékben megszárítható, ezáltal tartósítható is, valamint megakadályozható a penészgombák kialakulása. Továbbá a termék a füstölés által nyeri el jellemzően vöröses színét és füstölt illatát. A fokhagymatermesztők a füstöléshez a földrajzi területen fellelhető más anyagokat is felhasználnak.

A fokhagyma fonása arra szolgál, hogy megkönnyítse a fokhagyma felakasztását a füstölőkamrában. A fonás és a füstölés elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és ezekben nyilvánul meg az „Ail fumé d’Arleux” készítéséhez szükséges szakértelem. Az igáslovak munkára fogásával (szántás), és még inkább a gépesítés következtében e mocsaras területeken már nem lehetett fokhagymatermesztést végezni. Így a termesztés mindinkább a tőzeglápoktól távolabb eső területekre tevődött át.

A rövidre vágott szalmát csépléskor gyűjtik be olyan gazdaságokból, amelyek régi cséplőgéppel dolgoznak. Ilyen gazdaságból azonban egyre kevesebb van, és a kicsépelt gabona egyre kisebb területről származik. Manapság alig van olyan gazdaság, amely szállítani tud a fokhagymatermesztőknek, mert a modern gépek aratáskor a búzaföldön hagyják a szalmát. Béthunois-ban még található néhány ilyen hagyományos üzem. Ezek a nemzeti ménesek számára termelnek szalmát, vagy a párizsi régió (Vincennes, Chantilly) nagy versenyistállói számára, amelyeknek különleges minőségi igényeik vannak a lovaiknak adandó szalma tekintetében. A fűrészport a termelők leginkább a régión belül szerzik be. Nord-Pas-de-Calais erdői ugyanis túlnyomó részt (93 %-ban) lombos erdők, amelyekben sok a tölgy, a bükk, és a kőrisfa. Ezek a fafajták pedig kiválóan alkalmasak a fokhagymafüstölésre.

Az „Ail fumé d’Arleux” előállítói tehát egyrészt a fonatok készítése, másrészt egy különleges (eredetileg tőzeggel, újabban egy vagy több más tüzelőanyag hozzáadásával megvalósított) füstölési módszer jóvoltából híressé tudták tenni terméküket, amint ezt a fokhagymavásárok sikere mind a mai napig tanúsítja is.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-e9d4946c-169e-4eda-84af-bfe12271b428/telechargement

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 251

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. augusztus 2.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 251/01	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,00 % 2017. augusztus 1. – Euroátváltási árfolyamok	1
2017/C 251/02	A Bizottság határozata (2017. augusztus 1.) a latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló, a Francia Köztársaság, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között létrejött megállapodáshoz csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról	2

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1812
JPY	Japán yen	130,53
DKK	Dán korona	7,4369
GBP	Angol font	0,89440
SEK	Svéd korona	9,5563
CHF	Svájci frank	1,1414
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3343
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,132
HUF	Magyar forint	303,60
PLN	Lengyel zloty	4,2563
RON	Román lej	4,5596
TRY	Török líra	4,1602
AUD	Ausztrál dollár	1,4813
CAD	Kanadai dollár	1,4737
HKD	Hongkongi dollár	9,2284
NZD	Új-zélandi dollár	1,5813
SGD	Szingapúri dollár	1,6042
KRW	Dél-Koreai won	1 325,50
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,6922
CNY	Kínai renminbi	7,9371
HRK	Horvát kuna	7,4090
IDR	Indonéz rúpia	15 738,31
MYR	Maláj ringgit	5,0620
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,508
RUB	Orosz rubel	71,1750
THB	Thaiföldi baht	39,322
BRL	Brazil real	3,6880
MXN	Mexikói peso	21,0023
INR	Indiai rúpia	75,7145

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 251/03	Pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részét képező 2018. évi EKT–munkaprogram keretében	4
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 251/04	Értesítés az Egyiptomból és az Ukrajnából származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	5
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 251/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8567 – APG/Portfolio) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	12
2017/C 251/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8545 – Bain Capital Investors/REIFF Tyre) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	13
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 251/07	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele	14
2017/C 251/08	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele	22
2017/C 251/09	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítás elfogadása iránti kérelem közzététele	28


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.