AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

23.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 200/4

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. június 21.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről (Rosé des Riceys [OEM])

(2017/C 200/06)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 97. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Franciaország az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikke szerinti kérelmet nyújtott be a „Rosé des Riceys” elnevezéshez tartozó termékleírás módosítása érdekében.

(2)	A Bizottság megvizsgálta a kérelmet és megállapította, hogy az 1308/2013/EU rendelet 93–96. cikkében, a 97. cikke (1) bekezdésében, valamint a 100., 101. és 102. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

(3)	Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti felszólalási nyilatkozatok benyújtására, a „Rosé des Riceys” elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelmet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A „Rosé des Riceys” elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikke szerinti kérelem e határozat mellékletében található.

Az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkének megfelelően e határozat kihirdetése jogot keletkeztet arra, hogy a termékleírásnak az e cikk első bekezdésében említett módosítása ellen a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése időpontjától számított két hónapon belül kifogást emeljenek.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 21-én.

a Bizottság részéről

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

MELLÉKLET

„ROSE DES RICEYS”

PDO-FR-A1363-AM01

A kérelem benyújtásának időpontja 2014.12.22.

Termékleírás-módosítási kérelem

1. A módosításra vonatkozó szabályok

Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke – Nem kisebb jelentőségű módosítás

2. A módosítás leírása és indokolása

2.1. Borkészítési eljárások

A termékleírás VI. pontja „A szőlőültetvény művelése” (1) bekezdése „Művelési módok” a) alpontja „Ültetvénysűrűség” a következő mondattal egészül ki: „Különleges rendelkezések: A megfelelő munkagépek akadálytalan mozgása érdekében a 35 %-osnál nagyobb lejtőn, illetve a 10 %-osnál nagyobb ferdeségű 25 %-osnál meredekebb lejtőn elhelyezkedő parcellákon belül a legfeljebb hat soronként kialakított utak szélessége 1,5 és 3 m között változhat. Ebben az esetben a többi sor közötti és az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság összege nem haladhatja meg a 2,3 m-t”.

A szőlőültetvény egyes parcellái nagy dőlésszögű lejtőn találhatók, amelyek művelése nem oldható meg a hagyományos mezőgazdasági gépekkel. A helikopter művelésbe való bevonásának tilalma miatt a nagy dőlésszögű lejtőkre kialakított gépeket kell alkalmazni, amelyek a maximálisan engedélyezettnél szélesebb utakon tudnak csak közlekedni. Az új rendelkezés a nagy dőlésszögű lejtőn (35 %-osnál nagyobb, illetve 10 %-osnál nagyobb ferdeségű 25 %-osnál meredekebb lejtő) található szőlőültetvényeken engedélyezi az 1,5–3 m széles utak kialakítását.

A többi sor esetében a sorok közötti távolság (a szőlőtőkék és a sorok közötti távolság összege) 2,5 m-ről 2,3 m-re csökken.

Ez a pont az egységes dokumentum 5. pontjában „Borkészítési eljárások”„Ültetvénysűrűség/Különleges rendelkezések” címszó alatt szerepel.

A termékleírás IX. pontja „Feldolgozás, borkészítés, termesztés, palackozás, raktározás” (1) bekezdése „Általános rendelkezések” c) alpontjában „Borászati és fizikai eljárások” a „tölgy” szó törlésre kerül, így a fadarabok használatának tilalma nem korlátozódik kizárólag a tölgyfadarabokra.

Ez a pont az egységes dokumentum 5. pontjában „Borkészítési eljárások”„Különleges borászati eljárások” címszó alatt szerepel.

2.2. Külső megjelenés és címkézés

A termékleírás XII. pontja „Külső megjelenés és címkézés” kiegészül egy b) alponttal, amely az 1308/2013/EU rendelet 120. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében engedélyezi a címkén a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének feltüntetését. A kisebb földrajzi egység feltüntetésének feltételei pontosításra kerülnek.

Ez a pontosítás az egységes dokumentum 9. pontjában „Egyéb lényeges feltételek” Kiegészítő megnevezések/A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések címszó alatt szerepel.

2.3. A szőlőültetvény művelése

A termékleírás VI. pontja „A szőlőültetvény művelése” (1) bekezdése „Művelési módok” b) pontjában „A metszésre vonatkozó szabályok” eddig az aszimmetrikus Guyot-metszést a többi metszési módszer egyik variációjaként tűntették fel, most az ellenőrzés megkönnyítése miatt szerepel a leírásban. A tartós kordon metszésmódot törölték a termékleírásból. Úgy tűnik, hogy ez a metszésmód a (termékleírásban ismertetett) Royat-kordon metszésmódszer egyik változata, a két metszésmód közötti különbség a fiatalítás mértéke. Így e metszésmód részletes ismertetésére nincs szükség.

Ez a rendelkezés nem érinti az egységes dokumentumot.

A termékleírás VI. pontja „A szőlőültetvény művelése” (1) bekezdése „Művelési módok” az f) alpontot „A lombsátor magassága” követően kiegészül egy g) alponttal „A parcella maximális átlagos terhelése”, a korábbi g) és h) alpontból h) és i) alpont lesz. Az új alpont a parcella maximális átlagos terhelését tartósan 19 700 kg/ha-ban és 17 szőlőfürt/m2-ben határozza meg, figyelembe véve a terméshozamra vonatkozóan Champagne-ban meghatározott kísérleti időszak eredményeit.

Ez a rendelkezés nem érinti az egységes dokumentumot.

A termékleírás VI. pontja „A szőlőültetvény művelése” (2) bekezdésében „Egyéb művelési módok” megjegyzésre kerül, hogy „az oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területéhez tartozó parcella morfológiájának, felszín alatti rétegeinek, talajának integritását és fenntarthatóságát biztosító elemeinek lényegi megváltoztatása tilos, kivéve a klasszikus talajműveleteket. A rendelkezés célja az olyan műveletek megtiltása, amelyek lényeges változtatásokat eredményeznek a talajban, mivel bizonyos esetekben ilyen jellegű túlkapásokat tapasztaltak.

Ez a rendelkezés nem érinti az egységes dokumentumot.

2.4. Terméshozam – Termőre fordulás

A termékleírás I. fejezete VIII. pontja „Terméshozam – Termőre fordulás” (1) bekezdése „Terméshozam” a terméshozamot tartósan 12 400 kg/ha-ban állapítja meg a kísérleti időszakban (a 2007-es betakarítástól a 2011/2012-es forgalmazási évig) megfigyelt eredmények alapján. A terméshozam így 10 400 kg/ha-ról 12 400 kg/ha-ra emelkedik.

A növényanyag, a növényegészségügyi feltételek javulása, a szőlőültetvény hosszú élettartamát garantáló művelési módszerek, valamint az éghajlat változása miatt megnövekedett mezőgazdasági terméshozam miatt szükségesnek tűnt a terméshozam átértékelése. A terméshozam emelkedése nem hat negatívan a bor minőségére. Meg kell jegyezni, hogy kizárólag a terméshozamkorlát szerepel az egységes dokumentumban.

A termékleírás VIII. pontja „Terméshozam – Termőre fordulás” (4) bekezdése „Különleges rendelkezések” kiegészül a következő mondattal: „Egy adott betakarítás vonatkozásában és tekintettel annak sajátosságaira, tárcaközi rendelettel csökkenthető ez a mennyiség”. Ez a rendelkezés a francia jogszabályoknak megfelelően (a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyv R. 642-7. cikke utolsó francia bekezdése) lehetővé kívánja tenni egy adott forgalmazási évben a 160 kg mennyiségű szőlőből nyert lefejtett must engedélyezett mennyiségének csökkentését.

Ez a rendelkezés nem érinti az egységes dokumentumot.

2.5. Egyéb módosítások

a termékleírás II. fejezetének I. pontja „Bejelentési kötelezettség” kiegészül két új nyilatkozattal:

—

A (2) bekezdésben „Nyilatkozat az ültetvénysűrűségnek a különleges rendelkezéseknek megfelelő kiigazításáról”: ez a nyilatkozat lehetővé teszi a VI. pont „A szőlőültetvény művelése” (1) bekezdése „Művelési módok” a) alpontjában „Ültetvénysűrűség”, „Különleges rendelkezések” szereplő rendelkezéseknek való megfelelést.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

—	A (3) bekezdésben „A parcellák kialakítására vonatkozó nyilatkozat” lehetővé teszi a VI. pont „A szőlőültetvény művelése” (2) bekezdése „Egyéb művelési módok” c) alpontjában szereplő rendelkezéseknek való megfelelést. Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

A termékleírás III. fejezetében a legfontosabb ellenőrizendő pontokat és az értékelési módszereket összefoglaló táblázat kiegészül a parcellák kialakítására vonatkozó ponttal, tekintettel arra, hogy a termék sajátossága szempontjából fontos a parcellák jellegzetességeinek megőrzése.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

c)	A termékleírás III. fejezetének II. pontjában az ellenőrzési struktúrára vonatkozó hivatkozás kiegészítésre került, és az INAO nemzeti ellenőrzési hivatal címét is aktualizálták. Ezek az információk a termékleírás módosítására irányuló kérelem „Egyéb információk” fül alatt is megtalálhatók.

Szövegezési pontosítások

—

A termékleírás I. fejezetének IX. pontjában „Feldolgozás, borkészítés, termesztés, palackozás, raktározás” a borkészítés melléktermékeinek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezések összhangba kerültek az említett termékek megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. A (2) bekezdés b) alpontjában a következő mondat módosításra kerül: „A szüretet követő év július 31-ig a bor előállítása során keletkezett lefejtett must 1,5 %-át meg kell semmisíteni”;

—

A termékleírás I. fejezetének XI. pontja „Átmeneti intézkedések”(2) bekezdésében „A parcella terméshozama és maximális átlagos terhelése” a parcella terméshozamára és a maximális átlagos terhelésére vonatkozó rendelkezések visszavonásra kerültek a kísérleti időszak befejeztével.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

e)	Egyéb módosítások A jelenlegi módosítási kérelem keretében az egységes dokumentum frissítése az e-Ambrosia szoftverben bevezetett új benyújtási szabályoknak megfelelően történt.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(Ek)

Rosé des Riceys (FR)

2. A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A szőlőből készült termékek kategóriái

Bor

4. A bor(ok) leírása

Csendes rozé borok

A borok természetes, térfogatszázalékban megadott alkoholtartalma legalább 10 %.

A dúsítást követően a bor alkoholtartalma nem haladhatja meg a 13 térfogatszázalékot.

A borok erjesztettcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) nem haladhatja meg literenként a 3 g-ot.

Az általános jogszabályokban szereplő szabályozás vonatkozik a maximális teljes alkoholtartalomra, a minimális alkoholtartalomra, a minimális teljes savtartalomra, az illékony maximális savtartalomra, a teljes maximális kéndioxid-tartalomra.

Vizuális megjelenése fényes és intenzív, színe a világos lazactól a buzérvörösig terjedő árnyalatokat mutat. Kellemes, könnyű bor, íze sokáig megmarad a szájban. Fiatalon aromája a piros gyümölcsök ízére emlékeztet. Több év állás után összetett ízvilágra tesz szert, zamata gyakran a szárított gyümölcsök, fűszerek ízét, egyes évjáratok esetében a kandírozott gyümölcsök aromáját idézi. Általánosságban ezt a bort könnyedség, egyensúly és ízharmónia jellemzi.

5. Borkészítési eljárások

a) Alapvető borászati eljárások

Faszén

Különleges borászati eljárás

Tilos a szén használata borászati célokra, akár külön akár a különböző készítményekbe keverve. A fadarabok alkalmazása is tilos.

A dúsítási eljárás során az erjesztett must térfogatának növelése a bor térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalmának 1 %-os növelése mellett nem haladhatja meg az 1,12 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a borok készítésénél alkalmazott borászati gyakorlatoknak meg kell felelniük a közösségi szinten és a mezőgazdasági törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

Ültetvénysűrűség – Általános rendelkezések

Művelési gyakorlat

A szőlősorok távolsága nem haladhatja meg az 1,5 m-t. Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság 0,9 m és 1,5 m között változik. A sorok közötti és az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság összege nem haladhatja meg a 2,5 m-t.

Ültetvénysűrűség – Különleges rendelkezések

Művelési gyakorlat

A megfelelő munkagépek akadálytalan mozgása érdekében

—	a 35 %-osnál nagyobb lejtőn,

—	illetve a 10 %-osnál nagyobb ferdeségű 25 %-osnál meredekebb lejtőn elhelyezkedő parcellákon belül

a legfeljebb hat soronként kialakított utak szélessége 1,5 és 3 m között változhat. Ebben az esetben a többi sor közötti és az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság összege nem haladhatja meg a 2,3 m-t.

A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék és a termőágak sem fedhetik egymást. A szemek száma négyzetméterenként nem haladhatja meg a 18-at. A metszést legkésőbb az (F) (12. Lorenz) fenológiai fázisban kell elvégezni vagy mielőtt 4 levél kifejlődne. A szőlő metszése a következő technikák alkalmazásával történik:

—	Royat-kordon metszésmódszer

—	egyszerű Guyot-, kettős Guyot- és aszimmetrikus Guyot-művelés.

b) Maximális hozamok

15 500 kg szőlő hektáronként

6. Körülhatárolt terület

a)	A szőlő betakarítása, a borkészítés és a bor érlelése Aube megye alábbi településének területén történik: Les Riceys.

b)	Emellett a borkészítés és a bor érlelése Aube megye alábbi településeinek területén történik: Avirey-Lingey, Bagneux-la-Fosse, Balnot-sur-Laignes, Bragelogne-Beauvoir, Gyé-sur-Seine, Mussy-sur-Seine, Neuville-sur-Seine.

7. Fontosabb borszőlőfajták

Pinot noir N

8. A kapcsolat(ok) leírása

1. A földrajzi területre vonatkozó információ

A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület Aube megye déli részén nyolc települést foglal magában. Les Riceys település a Côte des Bar tájegységben található. A geológiai szubsztrátum jelentős részét a kimmeridgei emelet alkotja, amelyet mélyen tagol a középpontjában elhelyezkedő La Laignes folyó völgye és más peremvölgyek. A kimmeridgei emeletet a márga és a mészkőpadok váltakozása jellemzi és a szőlőművelésre legmegfelelőbb talajok alapzatát képezi. A szürke agyagos mészkőhordalék által alkotott lejtőket sok apró kavics borítja, ami hozzájárul a talaj felmelegítéséhez. A pontosan meghatározott parcellákra telepített szőlőültetvények a legmagasabb és leglejtősebb, keleti és déli fekvésű domboldalakon találhatók. Az északi elhelyezkedés miatt a területnek eléggé hűvös az éghajlata, ugyanakkor a völgyek közé ékelt, körkörösen kialakított szőlőültetvényekre kedvező mezoklíma jellemző.

A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A szőlőültetvények tanúsított eredete a VIII. századig vezethető vissza olyan dokumentumok segítségével, amelyek említést tesznek a település szőlőültetvényeiről. A XVIII. század elejétől kezdve a les Riceys-ből származó borokra már jelentős kereslet volt Hollandiában, Belgiumban, a párizsi régióban és Franciaország északi részén, ahogy erről Champagne tartomány szerződéseket őrző hivatala által összeállított szállítási statisztikák tanúskodnak. 1875-ben a szőlőtermesztés virágzik. Közel 35 kereskedő kereskedik a les Riceys-ben előállított borokkal. Ezt a lendületet töri meg a filoxérajárvány és a falusi munkaerőt elszívó textilipar fellendülése Aube megyében. A szőlővidék egy része újjáalakul, amikor 1927-ben Aube megye csatlakozik a champagne-i borvidékhez, azonban ez a megújulás nem megy könnyedén. Maradt a vidéken azonban néhány olyan eltökélt termelő, akiknek kitartása meghozta az eredményt, és a bor 1947. december 8-án megkapta a „Rosé des Riceys” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. A 60-as években betelepült fiatal borászoknak köszönhetően a borászati tevékenység újból népszerű lett a térségben és fellendült a termelés. 1968. szeptember 26-án megalakul a „Rosé des Riceys” OEM termelőinek szervezete.

2. A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A „Rosé des Riceys” egy csendes bor, évjáratának feltüntetése kötelező. Vizuális megjelenése fényes és intenzív, színe a világos lazactól a buzérvörösig terjedő árnyalatokat mutat. Kellemes, könnyű bor, íze sokáig megmarad a szájban. Fiatalon aromája a piros gyümölcsök ízére emlékeztet. Több év állás után összetett ízvilágra tesz szert, zamata gyakran a szárított gyümölcsök, fűszerek ízét, egyes évjáratok esetében a kandírozott gyümölcsök aromáját idézi. Általánosságban ezt a bort könnyedség, egyensúly és ízharmónia jellemzi.

3. Okozati összefüggések

A legdélebbi és legkeletebbi fekvésű, kavicsos talajú meredek lejtőkön az optimális fényviszonyok és a talaj megfelelő felmelegedése következtében már kora tavasszal fejlődésnek indul a vegetáció. Ilyen körülmények között a fotoszintézis optimálisnak mondható, és garantált a bogyók érése is. A szőlőhegyek magas fekvésük miatt nem éri a völgyek mélyén megrekedő hideg levegő, a dombok felső részén tálalható erdők és a területet át- meg átszövő erdős részek felbecsülhetetlen védelmet nyújtanak a fennsík felől érkező hideg légtömegek ellen. A szőlődombok lejtői és a kimeridgei mészkő repedései optimális természetes vízhálózatot biztosítanak. A mészkőpadok közé ékelődő márga nyáron biztosítja a szükséges vízutánpótlást, ami különös jelentőséggel bír a meleg és száraz években. Végül pedig a nyári melegek és a kimmeridgei kavicsok által visszavert napsugarak melege kölcsönzi a bornak az érés során a kandírozott gyümölcsre emlékeztető fűszeres ízvilágot. A pinot noir N szőlőfajtát már a XIX. században Jules GUYOT is a les Riceys-i borok készítésére legalkalmasabb szőlőfajtának tartotta. A leszüretelt szőlő teljes mennyiségét be kell tölteni a szüretelőkádba, mivel így érvényesül és fejlődik legjobban a pinot noir N fajta aromája az erjesztés alatt, aminek az optimális időtartamát a tapasztalt és hozzáértő borászok állapítják meg. V. RENDU beszámol arról, hogy „Riceys-ben az első küvéket nagy műgonddal készítik. A hosszas erjesztést kerülik annak érdekében, hogy a les Riceys-i borra jellemző tiszta és finom íz megmaradjon.”

9. További alapvető feltételek

Az évjárat megnevezése

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A boron kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

Kiegészítő megnevezések

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Rosé des Riceys” OEM eredetmegjelölés a termékleírásban meghatározott feltételek mellet kiegészülhet a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb földrajzi egység nevének megjelölésével.

A termékleírás közzétételére történő hivatkozás

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-0e6797aa-7711-4406-975b-1ca510a31f66

23.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 200/10

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvről

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2017/C 200/07)

Az európai adatvédelmi biztos elismeri az adatvezérelt gazdaság fontosságát az uniós növekedés vonatkozásában, és annak kiemelkedő jelentőségét a digitális környezetben, ami az Európai Digitális Egységes Piaci Stratégiában is szerephez jut. Korábban folyamatosan érveltünk a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi jog közötti szinergiák és egymás kölcsönös kiegészítése tárgyában. Ennek megfelelően támogatjuk a Bizottság célkitűzését, amely a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvről szóló 2015. decemberi javaslatában megjelenik, és amelynek célja azoknak a fogyasztóknak a védelme, akiknek bizonyos „digitális áruk” elérése érdekében adatokat kell szolgáltatniuk.

Mindazonáltal a javaslat egy pontja problematikus, mivel az olyan helyzetek mellett, ahol árat fizetnek a digitális tartalomért cserébe, olyan esetekben is alkalmazandó lesz, ahol a digitális tartalmat nem pénzbeli, hanem személyes adat vagy bármely más adat formáját öltő ellenszolgáltatásért cserébe nyújtják. Az európai adatvédelmi biztos figyelmeztet, hogy ne kerüljön bevezetésre olyan rendelkezés, amely meghonosítaná, hogy az emberek adataikkal éppolyan módon fizethetnek, mintha pénzzel tennék azt. Az alapvető jogok, mint amilyen pl. a személyes adatok védelméhez való jog is, nem alacsonyíthatók le pusztán fogyasztói érdekké, és a személyes adat nem lehet egyszerű forgalomképes áru.

A közelmúltban elfogadott adatvédelmi keretrendelet (az ÁAR) még nem alkalmazandó teljes mértékben, és az új e-magánélet védelmi rendelet javaslatáról jelenleg folynak a viták. Az Uniónak ennek megfelelően kerülnie kellene minden új javaslatot, amely felboríthatja azt a kényes egyensúlyt, amelyet az uniós jogalkotó az adatvédelmi szabályok kapcsán elért. Az egymást átfedő kezdeményezések akaratlanul is arra az eredményre vezethetnek, hogy sérül a digitális egységes piac koherenciája, amely a jogi szabályozás feldarabolódását és a jogbiztonság hiányát eredményezheti. Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az unió az ÁAR-t alkalmazza a személyes adatok használatának szabályozására a digitális gazdaságban.

Az „adat mint ellenérték” fogalma – amelyet a javaslat nem határoz meg – zavart kelthet az adat által egy adott tranzakcióban ellátott pontos feladatát illetően. A szolgáltatók részéről elmaradó egyértelmű információ ebben a vonatkozásban további bonyodalmakhoz vezethet. Ennek megfelelően javasoljuk annak mérlegelését a probléma megoldása érdekében, hogy a szolgáltatások EUMSZ szerinti meghatározása vagy az ÁAR alkalmazott rendelkezései kerüljenek felhasználásra a tárgyi hatályának megállapításakor.

Ez a vélemény megvizsgálja a javaslat számos, az ÁAR-rel való lehetséges kapcsolatát.

Először is, a „személyes adatok” tág meghatározása az adatvédelmi jogi szabályozásban könnyen arra az eredményre vezethet, hogy minden adat, amelyre az irányelvjavaslat vonatkozik, az ÁAR „személyes adat” fogalmába fog tartozni.

Másodsorban, azok a szigorú feltételek, amelyek alapján az adatkezelésre sor kerülhet, már az ÁAR-ben lefektetésre kerültek, és ezek módosítása vagy kiegészítése nem szükséges a jelen irányelvben. Habár úgy tűnik, hogy a javaslat az adatok ellenértékként való felhasználását jogszerűnek tekinti, az ÁAR új feltételrendszert állapít meg pl. a beleegyezés érvényességének megítélésére és annak megállapítására, hogy azt szabad akaratból adták-e meg a digitális tranzakciókkal összefüggésben.

Végezetül a fogyasztónak biztosítani javasolt jogok, hogy adataikat visszakapják a szolgáltatótól a szerződés megszűnésekor, és a szolgáltató kötelezettsége, hogy tartózkodjon az adatok felhasználásától, potenciálisan átfedésben vannak a hozzáférés és a hordozhatóság jogával, valamint a szolgáltató azon kötelezettségével, hogy tartózkodjon az adatok felhasználásától, valamint az adatkezelők ÁAR szerinti kötelezettségeivel. Ez akaratlanul is zavart kelthet az alkalmazandó szabályozás kérdésében.

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

1.1. Az európai adatvédelmi biztos véleményének a Tanács részéről történő kikérése

2015. december 9-én az Európai Bizottság két jogalkotási javaslatot nyújtott be az online értékesítések új kereskedelmi szabályozásáról. A javasolt digitális szerződési szabályozás két tervezetet foglal magában:

—	egy javaslatot a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvről (1),

—	egy javaslatot a (kézzel fogható) áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (2).

A két javaslatot csomagként kezelik, amelynek közös célkitűzései vannak, mégpedig a határon átnyúló e-kereskedelem előtti főbb akadályok lebontása az Unióban (3). A digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: javaslat) vonatkozásában cél továbbá egységes szabályrendszer létrehozása a digitális tartalmak értékesítésére és bérbe adására, valamint a digitális szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre (4). A javaslat elfogadását megelőzően a Bizottság nem folytatott egyeztetést az európai adatvédelmi biztossal.

2016. november 21-én a LIBE Bizottság kiadta a véleményét a javaslatról (5). Az Európai Parlament Belső Piac és Fogyasztóvédelem Bizottsága (IMCO) és a Jogi Ügyek Bizottsága (JURI) közös jelentéstervezetet adott ki a javaslatról 2016. november 7-én (6).

A Tanács jelenleg tárgyalja a javaslatot a Polgári Jogi (Szerződések Joga) Munkacsoportban. Ebben az összefüggésben 2017. január 10-én a Tanács úgy döntött, hogy kikéri az európai adatvédelmi biztos véleményét a javaslattal kapcsolatban. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Tanács kezdeményezését, hogy kikéri az európai adatvédelmi biztos véleményét erről a fontos jogalkotási tervezetről, amely számos uniós jogi kérdést vet fel a személyes adatok védelmével kapcsolatban. A jelen vélemény az európai adatvédelmi biztos válasza a Tanács felkérésére.

1.2. A javaslat

Jelenleg a digitálistartalom-szolgáltatásra uniós szinten részben a fogyasztói jogokról szóló irányelvet (7), részben a tisztességtelen feltételekről szóló irányelvet (8), részben az e-kereskedelemről szóló irányelvet (9) kell alkalmazni. A fogyasztók részére történő értékesítésről szóló irányelvet nem kell alkalmazni, mivel az csak „kézzelfogható árukra” vonatkozik.

Számos tagállam vezetett már be sajátos szabályokat a digitális tartalom vonatkozásában, amely különbségeket eredményezett az ilyen szerződésekre vonatkozó nemzeti szabályozások hatálya és tartalma tekintetében (10). Ennek megfelelően a javaslat célja, hogy harmonizált védelmet írjon elő a fogyasztók érdekében a digitális tartalomra. Ebben a vonatkozásban a javaslat maximum harmonizációt kíván megvalósítani.

A javaslat hatálya szerint nem csupán a digitális árukra vonatkozik (pl. filmek, zenék, számítógépes programok, mobilapplikációk, e-könyvek), hanem a digitális szolgáltatásokra is (pl. szociális média platformok és felhőalapú számítógépes szolgáltatások). Ahhoz, hogy egy digitális szerződés az irányelv hatálya alá essen, vagy díj ellenében kell, hogy szolgáltatást biztosítsanak a fogyasztónak, vagy pedig „a fogyasztó ténylegesen pénztől eltérő – személyes adatok vagy bármely egyéb adat formájában biztosított – ellentételezést nyújtson” (11).

A javaslat bevezeti a „jogorvoslati hierarchiát” arra az esetre, ha az eladó által nyújtott szolgáltatás nem felel meg az előírásoknak, és biztosítja a fogyasztóknak a jogot az adatok visszaigénylésére a szerződés megszüntetésekor „általánosan használt adatformátumban” (12). A javaslat továbbá a szolgáltatóra telepíti annak kötelezettségét, hogy tartózkodjon az ellentételezésként nyújtott adatok felhasználásától a szerződés megszűnését követően (13).

A javaslat a személyes adatok fogalmára három helyzetben utal:

—	az adat használata (beleértve a személyes adatot is) „pénztől eltérő ellentételezésként” (14),

—	hivatkozik az olyan adatra, „amelyek kezelése szigorúan szükséges a szerződés teljesítéséhez” (15),

—	hivatkozik továbbá „a digitális tartalom fogyasztó általi használata révén előállított vagy generált bármely egyéb adatra” (16).

10.

A személyes adatok fogalmára hivatkozás lehetséges interakciót hoz létre a javaslat és az adatvédelmi szabályozás között, amelyet egyebek között a 95/46/EK adatvédelmi rendelet (17) és az ÁAR (18) fektet le. Továbbá ahogyan az a javaslatban is megjelenik, az irányelv nem érinti a személyes adatok kezelésének vonatkozásában az egyének védelmét (19). Ez a vélemény ennek megfelelően a javaslat és a jelenlegi illetve jövőbeli uniós adatvédelmi keretszabályozás (20) egymásra hatását elemzi.

KÖVETKEZTETÉSEK

79.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amelynek célja a fogyasztók széles körű védelme az Unióban azzal, hogy kiterjeszti a védelmet a „digitális javakra” is, és azzal, hogy kiterjed azokra az esetekre, amikor a fogyasztók nem pénzzel egyenlítik ki az árat.

80.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri annak a fontosságát, hogy tiszta és naprakész szabályozás álljon rendelkezésre, amely kíséri és támogatja a digitális gazdaság fejlődését. Ebben a vonatkozásban az európai adatvédelmi biztos továbbra is tevékenyen nyomon követi a Bizottság kezdeményezéseit az Európai Digitális Egységes Piac vonatkozásában, mivel az adat mint a növekedés és az innováció forrása e kezdeményezések középpontjában áll.

81.

Ebben az összefüggésben üdvözöljük a Tanács kezdeményezését, amelyben kikérte az európai adatvédelmi biztos véleményét. Ez lehetőség az európai adatvédelmi biztosnak, hogy számos ajánlást és üzenetet intézzen a jogalkotókhoz, amikor azok az európai adatvédelmi biztosnak megküldött javaslatot tárgyalják.

82.

A javaslat és az adatvédelmi jog kölcsönhatásairól:

—	a javaslat számos kérdést felvet ezeknek az adatoknak az alapvető jogokból eredő természetével és a sajátos védelemmel kapcsolatban, amelyek ezen adatokat az uniós adatvédelmi keretszabályozásban megilletik,

—	a javaslatnak el kellene kerülnie, hogy olyan rendelkezést tartalmazzon, amely kihatással lehet az adatvédelmi keretszabályozásra, mivel a javaslat az EUMSZ 114. cikken alapul, amely az adatkezelés szabályozásának már nem tekinthető megfelelő jogalapjaként,

—	semmiféleképpen sem lenne szabad módosítania a javaslatnak az ÁAR-ben található egyensúlyon, amely azokra a követelményekre vonatkozik, amely alapján a személyes adatok kezelésére sor kerülhet a digitális piactéren.

83.

Az adat használata pénztől eltérő ellentételezésként történő használatáról:

—	az európai adatvédelmi biztos azon a véleményen van, hogy az „adat pénztől eltérő ellentételezésként” történő használatának kifejezését kerülni kellene,

—

és ennek érdekében az európai adatvédelmi biztos az alábbi alternatívákat javasolja:

—	a „szolgáltatások” fogalmának használata az uniós jogban hasznos lehet annak vizsgálatakor, hogy hogyan kezeljük azokat a szolgáltatásokat, ahol nem történik díjfizetés,

—	az is fontos meglátásnak bizonyulhat, hogy az ÁAR hatálya kiterjed az áruk és szolgáltatások kínálására függetlenül attól, hogy történik-e díjfizetés.

84.

A javaslat és az ÁAR kölcsönhatásairól:

—	figyelemmel a személyes adatok tág meghatározására, várhatóan minden a fogyasztó által a digitális tartalom szolgáltatójának megadott adat személyes adatnak fog minősülni,

—	az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy kerüljék el a hivatkozást az adat ténylegesen a fogyasztó részéről történő biztosítására, mivel az ellentmond a meglévő és a jövőbeli adatvédelmi szabályozásnak,

—	a javaslatnak egyértelműen ki kellene mondani, hogy a szolgáltató által kezelt adatok csak az uniós adatvédelmi keretszabályozással összhangban használhatók fel, beleértve az ÁAR-t és az e-magánélet védelméről szóló jogi aktusokat is,

—

az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslat 13. és 16. cikke hivatkozzon az ÁAR-re a törléshez való jog és a személyes adatokhoz való hozzáférés szabályozásakor. Amennyiben nem személyes adatok („egyéb adatok”) kezelésére kerül sor, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a 13. és a 16. cikk rendelkezéseit igazítsák hozzá az ÁAR szabályrendszeréhez a konzisztencia megőrzése érdekében.

Brüsszel, 2017. március 14.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) A digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM/2015/0634, elérhető a következő weboldalon: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1450431933547&uri=CELEX:52015PC0634

(2) Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM/2015/0635 végleges.

(3) Elérhető a következő weboldalon: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fNONSGML%2bCOMPARL%2bPE-582.370%2b03%2bDOC%2bPDF%2bV0%2f%2fEN

(4) Ebben a vonatkozásban az Európai Bizottság már tett egy kísérletet: lásd a közös európai értékesítési jogszabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM/2011/0635 végleges; ezt a javaslatot a Bizottság elejtette.

(5) Elérhető a következő weboldalon: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fNONSGML%2bCOMPARL%2bPE-582.370%2b03%2bDOC%2bPDF%2bV0%2f%2fEN

(6) Elérhető a következő weboldalon: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-%2f%2fEP%2f%2fNONSGML%2bCOMPARL%2bPE-592.444%2b01%2bDOC%2bPDF%2bV0%2f%2fEN

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(8) A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(9) A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(10) Lásd a javaslat indokolása, 3. o.

(11) Lásd a javaslat 3. cikkének (1) bekezdése.

(12) Lásd a javaslat 13. cikke (2) bekezdésének c) szakasza.

(13) Lásd a javaslat 13. cikke (2) bekezdésének b) szakasza.

(14) Lásd a javaslat 3. cikkének (1) és (4) bekezdése, 13. cikke (2) bekezdésének b) szakasza, 15. cikke (2) bekezdésének c) szakasza és 16. cikke (4) bekezdésének a) szakasza.

(15) Lásd a javaslat 3. cikkének (4) bekezdése.

(16) A javaslat 13. cikke (2) bekezdésének b) szakasza és 16. cikke (4) bekezdésének b) szakasza.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(18) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679/EU rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(19) Lásd a javaslat 3. cikkének (8) bekezdése.

(20) Jelenleg a javaslat elemzésének vonatkozásában, a fő alkalmazandó szövegek a hatályát vesztett 95/46/EK irányelv, amelyet a 2016/679/EU rendelet vált fel, és az Európai Parlament és Tanács 2002. július 12-i, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelve (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.) (más néven az e-magánélet védelméről szóló irányelv). Az e-magánélet védelméről szóló irányelvet hatályon kívül kell helyeznie az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó és a 2002/58/EK irányelvet hatályon kívül helyező javaslatnak, 2017. január 10., COM (2017) 10 végleges (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet).

23.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 200/14

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Schengeni Információs Rendszer új jogalapjáról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2017/C 200/08)

A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) egyike a legnagyobb és a legrégebb óta fennálló információs rendszereknek, amelyek segítik a schengeni államok külső határain a határellenőrzést és a rendészeti együttműködést. Második generációjának három évnyi működését követően a Bizottság elvégezte az átfogó értékelést. Ennek eredményeképpen 2016. december 21-én bemutatásra került a SIS jelenlegi jogalapját hatályon kívül helyező tervezet. Ezek a jogi változások egyben részei a külső határrendészet és az Európai Unió belső biztonságának javítását célzó szélesebb körű eljárásnak, amelyek választ adnak a terrorista fenyegetések és a jelentős bevándorlási hullám jelentette kihívásokra.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy folyamatosan átgondolják az olyan nagyléptékű uniós információs rendszerek (beleértve a SIS-t) együttműködési képességét, amelyeket az adott körülmények között felmerült sajátos szükségletek megválaszolására hoztak létre. Ez egy összetett jogi keretrendszerhez vezetett a bevándorlás, a határrendészet és a rendőri együttműködés területén. Ebben a vonatkozásban az európai adatvédelmi biztos arra kívánja ösztönözni a jogalkotót, hogy a jelen javaslatokon felül tovább keresse a megoldásokat a nagy léptékű uniós információs rendszerek konzisztensebb, koherensebb és átfogóbb jogi keretrendszerére a határrendészet és a biztonság területén, teljes összhangban az adatvédelmi elvekkel.

A jogalkotási csomag három tervezetből áll: a rendőri és a bírói együttműködésiből, a határellenőrzésiből és a visszatérésiből. Ezeknek a javaslatoknak elsődlegesen az a célja, hogy jobban segítsék az Európai Unió visszatérési és terrorellenes szakpolitikáit, harmonizálja a SIS használatára vonatkozó nemzeti rendszerek használatát, valamint javítsa a rendszer biztonságosságát.

Az európai adatvédelmi biztos figyelemmel a SIS központi rendszerének felügyeleti hatóságaként betöltött szerepére, üdvözli a javaslatokban az adatvédelemnek szentelt figyelmet és a többi adatvédelmi célú jogi szabályozással való összeegyeztethetőséget.

Az európai adatvédelmi biztos azon a véleményen van, hogy az új adatkategóriák, köztük a biometrikus azonosítók bevezetése felveti a javasolt változások szükségességét és arányosságát, és ennek érdekében a javaslatot ki kellene egészíteni a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való, az Alapjogi Chartában is megjelenő jogokra vonatkozó hatástanulmánnyal.

Továbbá a rendszerhez hozzáférő hatóságok számának emelkedése felveti a végső felelősség és elszámoltathatóság kérdését a különböző szereplők által végzett adatkezelések kapcsán. A javaslatnak bizonyos esetekben jobban körül kellene határolnia a SIS-en belüli különféle riasztásokhoz való hozzáférést Ebben a vonatkozásban különös figyelemmel kellene lenni azon különböző felhasználók szerepének, felelősségének és hozzáférési jogainak különválasztásához, akik hozzáféréssel rendelkeznek a rendszerhez.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos alaposabb indokolást kér a személyekre vonatkozó adatmegőrzési határidők vonatkozásában és számos további javaslattal él a javaslatok további javítása érdekében.

1. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

A Schengeni Információs rendszer (a továbbiakban: SIS) 1995-ben jött létre a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (1) 92. cikke alapján. A Schengeni Információs Rendszer második generációja (a továbbiakban: SIS II) 2013. április 9-én lépett életbe az alábbi jogi aktusok alapján:

—	a SIS II harmadik államoknak a schengeni övezetbe történő belépési és ott tartózkodási feltételeket nem teljesítő állampolgáraival kapcsolatban történő használatáról szóló 1987/2006/EK tanácsi rendelet (2),

—	a SIS II-nek a rendőrségi és bírósági együttműködés keretében történő használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat (3); valamint

—	a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a SIS II-höz való hozzáféréséről szóló 1986/2006/EK rendelete (4) (5).

2016-ban a Bizottság, három évvel azután, hogy a második generációját elkezdték használni, elvégezte a SIS értékelését (6). Ennek eredményeként megállapították, hogy a hatékonyságot és a hatásosságot javítani szükséges. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2016. december 21-én a Schengeni Információs Rendszerrel kapcsolatban az első csomag részeként három javaslatot tett:

—

A határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: SIS határellenőrzési javaslat) (7);

—

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: SIS rendőrségi és bírósági együttműködési javaslat) (8); valamint

—	A Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése céljából történő használatáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat (a továbbiakban: SIS visszatérési javaslat) (9).

Érdemes megemlíteni ebben az összefüggésben, hogy a Bizottság az elkövetkezendő hónapok során a SIS-re vonatkozó jogalkotási javaslatok második csomagját is ki kívánja adni, hogy az információs rendszerekkel és együttműködési képességgel foglalkozó magas szintű szakértői csoport megállapításai alapján javítsa a más nagyléptékű uniós informatikai rendszerekkel való együttműködési képességet (10).

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a SIS és más létező (és javasolt új) nagyléptékű uniós információs rendszerek egy arra vonatkozó bizottsági kezdeményezés részét képezik, hogy hogyan lehet hatékonyabbá és hatásosabbá tenni az adatkezelést és felhasználást mind a határrendészet, mind a biztonság terén. Az európai adatvédelmi biztos tudatában van annak, hogy ennek a kezdeményezésnek a célkitűzései azt szolgálják, hogy maximalizálják a meglévő információs rendszerek előnyeit, és hogy új és kiegészítő intézkedéseket hozzanak a hiányosságok kezelésére. E célkitűzések elérésének egyik, a Bizottság által beazonosított módja az uniós információs rendszerek (beleértve a SIS-t is) közötti együttműködési képesség fejlesztése (11).

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a nagyléptékű uniós információs rendszerek többszöröződése a fellépő intézményi, szakpolitikai és jogi kontextusokban megválaszolt sajátos igények eredménye. Ez a jogi keretrendszereknek és a közigazgatási modelleknek az összetettségéhez vezetett.

Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos arra ösztönzi a jogalkotót, hogy a jelenlegi javaslatokon felül foglalkozzon egy konzisztensebb, koherensebb és átfogóbb keretrendszerrel, ahol a határellenőrzési és rendészeti uniós adatbázisok jobban beágyazódnak az adatvédelmi alapelvek modern készletébe, mint amilyen a célhozkötöttség, a naprakész biztonság, az arányos adatmegőrzési határidők, az adatminőség, a beépített adatvédelem, a nyomonkövethetőség, a hatékony felülvizsgálat és a visszaélésszerű használattól való elrettentés.

A jelen tervezet vonatkozásában az adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a SIS II-re vonatkozó jogalkotási javaslatcsomag elfogadását megelőzően a Bizottság informális egyeztetést folytatott vele. Mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendkívül szűk határidő, valamint a javaslat fontossága és összetettsége miatt nem volt lehetősége érdemi hozzájárulást tenni abban az időben.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

52.

Általános megállapításként az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy az uniós információs rendszerek jelenlegi rendszere igen összetett és arra kívánja ösztönözni a jogalkotót, hogy a jelen javaslatokon felül keresse tovább a nagy léptékű uniós információs rendszereknek a határrendészet és a biztonság szempontjából konzisztensebb, koherensebb és átfogóbb jogi keretrendszerére való megoldásokat, teljes összhangban az adatvédelmi elvekkel.

53.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli az adatvédelemnek szentelt figyelmet, amely a SIS-re vonatkozó javaslatot végigkíséri. Mindazonáltal számos ponton lát lehetőséget a javításra:

54.

Az európai adatvédelmi biztos szeretné hangsúlyozni, hogy az (adatvédelmi tárgyú) hatástanulmány hiánya nem teszi lehetővé, hogy a SIS II jogalapjának javasolt változások szükségességét és arányosságát teljes mértékben felmérjék. Egyebek mellett figyelemmel azokra a kockázatokra, amelyeket az új adatkategóriák, különösképp az új biometrikus azonosítók rendszerbe történő bevezetése jelent, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy értékeljék, hogy szükséges-e ilyen adatoknak a gyűjtése és használata a SIS-ben, valamint annak gyűjtése arányos-e.

55.

Az EBCG csapatok, a visszatéréssel kapcsolatos feladatokban részt vevő csapatok és a bevándorlási igazgatási feladatokat segítő csapattagok SIS-hez történő hozzáférését illetően az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az, hogy nagyszámú különféle szereplő vesz részt az adatkezelésben, nem eredményezheti az EBCG Ügynökség és a tagállamok közötti elszámoltathatóság elmosódását. Ennek megfelelően javasolja a javaslatokban annak egyértelművé tételét, hogy a személyes adatok kezeléséért való végső felelősség és elszámoltathatóság a tagállamok azon hatóságait terheli, akik az uniós adatvédelmi jog szerint „adatkezelőnek” minősülnek.

56.

Továbbá az EBCG csapatai, a visszatéréssel kapcsolatos feladatokban részt vevő csapatok és a bevándorlási igazgatási feladatokat segítő csapattagok nem szabadna, hogy hozzáférést kapjanak valamennyi SIS-ben lévő riasztáshoz, csak azokhoz, amelyek relevánsak az adott csoport működése szempontjából. Ezzel párhozamosan a javaslatoknak egyértelműen meg kellene határozniuk, hogy a SIS-hez való hozzáférés csak az engedélyezett szervek képviselőinek lenne biztosított.

57.

Az európai adatvédelmi biztos arra is fel szeretné hívni a jogalkotó figyelmét, hogy teljes mértékben indokolni kell az adatkezelési határidők kitolásának szükségszerűségét az adott személyre kiadott riasztások vonatkozásában a jelenlegi jogalapban szereplő három évről a javaslatcsomagban szereplő öt évre.

58.

A fent meghatározott lényegi hiányosságok mellett az európai adatvédelmi biztos e véleményében megfogalmazott észrevételei a javaslat következő pontjaira irányulnak:

—	a biztonsági események jelentése,

—	a tájékoztató kampány,

—	a rendszer felépítése,

—	az automatikus rendszámfelismerő rendszerek használata,

—	a rendszer által generált statisztikák.

59.

Az európai adatvédelmi biztos továbbra is szívesen szolgál tanáccsal a javaslatok vonatkozásában, és minden felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus tárgyában, amit a javasolt Rendelet alapján fogadnak el, amennyiben annak kihatása lehet a személyes adatok kezelésére.

Brüsszel, 2017. május 3.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról – 1990. június 19. (HL L 239., 2000.9.22., 19. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(3) A Tanács 2007. június 12-i 2007/533/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(4) HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

(5) Ezeket a jogi aktusokat a SIS II létrehozásának pénzügyi támogatását létrehozó, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.) egészíti ki.

(6) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az 1987/2006/EK rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével, 43. cikkének (3) bekezdésével és 50. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 2007/533/IB határozat 59. cikkének (3) bekezdésével és 66. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) értékeléséről, COM(2016) 880 végleges.

(7) COM(2016) 882 végleges.

(8) COM(2016) 883 végleges.

(9) COM(2016) 881 végleges.

(10) 2016. június 17-i 2016/C 257/03 bizottsági határozat, további információkért lásd: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=3435

(11) A Bizottság 2016. április 6-i közleménye a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről, COM(2016) 205 végleges.

23.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 200/17

Értesítés a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból származó alacsony széntartalmú ferrokróm behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2017/C 200/09)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból származó alacsony széntartalmú ferrokróm behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2017. május 10-én az Európai Vasötvözetgyártók Szervezete (a továbbiakban: Euroalliages) nyújtotta be az alacsony széntartalmú ferrokróm egyetlen uniós gyártója, az Elektrowerk Weisweiler GmbH (a továbbiakban: panaszos) nevében. A panaszos az alacsony széntartalmú ferrokróm uniós termelésének 100 %-át képviseli.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a 0,05 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 0,5 tömegszázalék széntartalommal rendelkező ferrokróm (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg a 7202 49 50 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kód csak tájékoztató jellegű.

A Bizottság rendelkezésére álló információk között szerepel a rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során felszámított exportár (gyártelepi alapon történő) összehasonlítása.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4. A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala mind abszolút értelemben, mind piaci részesedését tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által szolgáltatott meggyőző bizonyíték szerint a vizsgált termék behozatali volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árak szintjére és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5. Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2016. április 1. és 2017. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (2) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. A Kínai Népköztársaság és Oroszország vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, a Kínai Népköztársaságban és Oroszországban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot a Kínai Népköztársaság és Oroszország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság és Oroszország hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság és Oroszország hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság és Oroszország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (3).

b) A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. Azok az exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.1.2. A Törökország vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóira irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a Törökországban működő valamennyi exportáló gyártót, valamint azok szervezeteit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot. Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a Törökországban működő ismert exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint Törökország hatóságainak.

Az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szervezeteinek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2.2. A Kínai Népköztársaság exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

A Kínai Népköztársaságból érkező behozatal esetében a rendes érték megállapítása rendesen – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – egy analóg országban érvényes ár vagy egy analóg országhoz tartozó számtanilag képzett érték alapján történik. Ennek érdekében a Bizottság megfelelő analóg országot választ ki. A Bizottság ideiglenesen Oroszországot választotta ki erre a célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Brazíliában, Dél-Afrikában, Törökországban, Tajvanon és az Amerikai Egyesült Államokban lehetnek. Az analóg ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket annak megfelelőségével kapcsolatban, hogy a Bizottság a fent említett országot tervezi analóg országként kiválasztani.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban azok az egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (4). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintában nem szereplő, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínai Népköztársaságban működő, a mintában szereplő exportáló gyártók, valamint olyan, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, amelyek egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadta.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról, illetve a mintavétel elmaradásáról kapott értesítés dátumától számított 21 napon belül kell benyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (5) (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból és Törökországból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Az uniós gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártónak vagy a reprezentatív uniós gyártónak, valamint az uniós gyártók szervezetének, nevezetesen az Elektrowerk Weisweiler GmbH-nak és az Euroalliages-nak.

Az említett uniós gyártónak és az uniós gyártók szervezetének – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

A Bizottság felkéri a fentiekben fel nem sorolt valamennyi uniós gyártót és az uniós gyártók fentiekben fel nem sorolt valamennyi szervezetét, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

TRADE-AD638-DUMPING-CHINA@ec.europa.eu

TRADE-AD638-DUMPING-RUSSIA@ec.europa.eu

TRADE-AD638-DUMPING-TURKEY@ec.europa.eu

TRADE-AD638-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol a felek – többek között a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban – előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9. Személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci viszonyoknak megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ Limited version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version for inspection by interested parties (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL, AZ OROSZORSZÁGBÓL ÉS A TÖRÖKORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ALACSONY SZÉNTARTALMÚ FERROKRÓM BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS AZ OROSZORSZÁGBAN MŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a Kínai Népköztársaságban és az Oroszországban működő exportáló gyártóknak az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1.1. a) pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott) megjelölésű változatot, mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Faxszám

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg a vállalat elszámolási pénznemében a vizsgálati időszakra vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott alacsony széntartalmú ferrokróm értékesítéséből származó forgalmat (az Unió 28 tagállamába (2) irányuló exportértékesítéseket országonként lebontva, illetve összesítve, valamint a belföldi értékesítést), és az annak megfelelő tömeget/volument. Kérjük, adja meg a tömeg/volumen mértékegységét és a használt pénznemet.

Kérjük, adja meg a mértékegységet

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott vizsgált termék uniós exportértékesítésére vonatkozó adatok a 28 tagállamra, országonkénti bontásban és összesítve

Összesen:

A tagállamok egyenkénti felsorolása (1):

A vállalata által gyártott vizsgált termék belföldi értékesítésére vonatkozó adatok

(1) Szükség esetén illesszen be további sorokat.

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) 19. cikke értelmében és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE (1)

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a vizsgált termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a vizsgált termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a vizsgált termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. EGYÉNI DÖMPINGKÜLÖNBÖZET

A vállalat kijelenti, hogy – amennyiben nem kerül be a mintába – szeretne kérdőívet, illetve egyéb igénylőlapot kapni, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet kérelmezhet az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1.1. b) pontja szerint.

☐ Igen

☐ Nem

6. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ Limited version (1) (korlátozott hozzáférésű változat)

☐ Version for inspection by interested parties (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL, AZ OROSZORSZÁGBÓL ÉS A TÖRÖKORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ALACSONY SZÉNTARTALMÚ FERROKRÓM BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.3. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Faxszám

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, adja meg euróban (EUR) a vizsgálati időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott érintett termék Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét/volumenét, valamint a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét/volumenét. Kérjük, adja meg a tömeg/volumen mértékegységét.

Kérjük, adja meg a mértékegységet

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A vizsgált termék Unióba irányuló behozatala

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból való behozatalt követően

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE (1)

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 200

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. június 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 200/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8502 – Softbank/Bharti/Hon Hai/SB Energy) ( 1 )	1
2017/C 200/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8475 – Softbank Group/Fortress Investment Group) ( 1 )	1
2017/C 200/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8494 – Ardian France/Lasalle Investment Management/Europa) ( 1 )	2
2017/C 200/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8476 – Oaktree/Vitanas) ( 1 )	2

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 200/09	Értesítés a Kínai Népköztársaságból, az Oroszországból és a Törökországból származó alacsony széntartalmú ferrokróm behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	17
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 200/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8484 – Gasunie/Vopak/Oiltanking/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	27
2017/C 200/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8532 – Blackstone Group/Sponda) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	28
2017/C 200/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8452 – SUEZ/GE Water & Process Technologies) ( 1 )	29

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1169
JPY	Japán yen	124,27
DKK	Dán korona	7,4388
GBP	Angol font	0,88168
SEK	Svéd korona	9,7683
CHF	Svájci frank	1,0867
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,4855
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,270
HUF	Magyar forint	309,22
PLN	Lengyel zloty	4,2402
RON	Román lej	4,5823
TRY	Török líra	3,9277
AUD	Ausztrál dollár	1,4812
CAD	Kanadai dollár	1,4853
HKD	Hongkongi dollár	8,7127
NZD	Új-zélandi dollár	1,5395
SGD	Szingapúri dollár	1,5529
KRW	Dél-Koreai won	1 275,96
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,5204
CNY	Kínai renminbi	7,6323
HRK	Horvát kuna	7,4215
IDR	Indonéz rúpia	14 885,48
MYR	Maláj ringgit	4,8021
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,234
RUB	Orosz rubel	66,7825
THB	Thaiföldi baht	37,975
BRL	Brazil real	3,7164
MXN	Mexikói peso	20,2844
INR	Indiai rúpia	72,1515

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 200/05	Euroátváltási árfolyamok	3
2017/C 200/06	A Bizottság végrehajtási határozata (2017. június 21.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikkében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás módosítására irányuló kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről (Rosé des Riceys [OEM])	4
	Európai Adatvédelmi Biztos
2017/C 200/07	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvről	10
2017/C 200/08	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Schengeni Információs Rendszer új jogalapjáról	14


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.