13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/1

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2017. március 31.)

az Európai Unió Tanácsa számára a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique külső könyvvizsgálóiról

(EKB/2017/8)

(2017/C 120/01)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 27.1. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)	A Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique jelenlegi külső könyvvizsgálóinak, az Ernst & Young Bedrijfsrevisoren/Réviseurs d’Entreprises-nek a megbízatása a 2016. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnt. Ezért külső könyvvizsgálók kinevezése szükséges a 2017. pénzügyi évtől.

(3)	A Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique a Mazars Réviseurs d’entreprises/Mazars Bedrijfsrevisoren SCRL/CVBA-t választotta külső könyvvizsgálójaként a 2017–2022. pénzügyi évekre,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Ajánlott, hogy a 2017–2022. pénzügyi évekre a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique külső könyvvizsgálóiként a Mazars Réviseurs d’entreprises/Mazars Bedrijfsrevisoren SCRL/CVBA kerüljön kijelölésre.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/2

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2017. április 4.)

az uniós jogszabályokban biztosított egyes választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlására vonatkozó közös előírásokról

(EKB/2017/10)

(2017/C 120/02)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, valamint 6. cikke (1) bekezdésére és (5) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. Felügyeli a rendszer működését valamennyi részt vevő tagállamban a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása és a felügyeleti eredmények következetességének biztosítása érdekében.

(2)	Az EKB-nak biztosítania kell a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazását a részt vevő tagállamokban, az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (2) alapján.

(3)

Az EKB – mint az 1024/2013/EU rendelet alapján a jelentősnek minősülő hitelintézetek tekintetében erre hatáskörrel rendelkező hatóság – több választási lehetőséget és mérlegelési jogkört gyakorolt, amelyeket az (EU) 2016/445 európai központi banki rendelet (EKB/2016/4) (3) tartalmaz. Ezenkívül az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló, 2016. novemberi útmutatójában (a továbbiakban: EKB-útmutató) az EKB egyes további választási lehetőségeknek az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése, valamint a 468/2014/EU rendelet IV. része és 147. cikkének (1) bekezdése alapján jelentősnek minősülő hitelintézetek kérelmeinek egyedi értékelését követő eseti alapon történő gyakorlására vonatkozó közös előírásokat határoz meg.

(4)

Az illetékes nemzeti hatóságok között a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök egyedi gyakorlásának vizsgálata során követendő közös felügyeleti megközelítés előmozdítása érdekében az EKB az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján ajánlást fogadhat el a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények kérelmeinek értékelése során alkalmazandó előírásokról.

(5)

A választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök egyedi gyakorlására vonatkozó közös előírások egyrészt az SSM-en belül a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények felügyelete terén a következetesség, eredményesség és átláthatóság előmozdítása, és másrészt szükség esetén a jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő intézmények közötti egyenlő bánásmód, valamint a részt vevő tagállamokban az összes hitelintézet számára egyenlő versenyfeltételek előmozdítása érdekében szükséges. Ugyanakkor figyelembe kell venni az arányosság elvét és a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásait.

(6)

Ennek érdekében az EKB azonosított néhány olyan választási lehetőséget és mérlegelési jogkört az EKB-útmutatóban szereplők között, amelyeket helyénvaló lenne azonos módon gyakorolni a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében. Az EKB emellett azonosított néhány további választási lehetőséget és mérlegelési jogkört, ezek között az 575/2013/EU rendelet 380. cikkében és 420. cikkének (2) bekezdésében előírt két általános jellegű választási lehetőséget, illetve mérlegelési jogkört, amelyek gyakorlására vonatkozóan különleges megközelítést javasol a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében.

(7)

Az összevont alapú felügyelethez és a prudenciális követelményektől való eltekintéshez kapcsolódó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök tekintetében az EKB-útmutató II. szakaszának 1. fejezetében szereplő ajánlásokkal összhangban az illetékes nemzeti hatóságok számára ajánlott, hogy az ilyen mentesítések egyedi megadása során körültekintő megközelítést kövessenek. A határokon átnyúló szintű likviditási mentesítéseket illetően az EKB különleges megközelítést ajánl a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében, tekintettel arra, hogy nem minden, az EKB-útmutatóban a kérelmek értékelésére vonatkozóan szereplő előírás releváns ezen intézmények esetében.

(8)

Az SSM egészében következetes és prudens megközelítést kell követni az EKB-útmutató II. szakaszának 2. és 3. fejezetében foglalt, a szavatoló tőkéhez és a tőkekövetelményekhez kapcsolódó választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket illetően, mivel e felügyeleti határozatok hatással vannak a rendelkezésre álló szavatoló tőkére és annak minőségére. Ugyanez vonatkozik a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra és járulékos tőkeinstrumentumokra vagy kisebbségi részesedésekre, amelyek bizonyos feltételek mellett beszámíthatók a figyelembe vehető szavatoló tőkébe. Továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az SSM-ben valamennyi hitelintézetre következetesen kell alkalmazni a sztenderd módszert, a belső minősítésen alapuló módszert, a belső modell módszerét és a belső modell megközelítést a szavatolótőke-követelmények kiszámítására. Szintén e célból az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a csoporton belüli kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljából nulla százalékos kockázati súly alkalmazásának megengedését illetően rögzített követelményeknek való megfelelés értékelésének közös előírásokon kell alapulnia. Az EKB ugyanakkor azonosított néhány olyan, a szavatoló tőkéhez és a tőkekövetelményekhez kapcsolódó választási lehetőséget és mérlegelési jogkört, amelyek tekintetében a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében különleges megközelítésre van szükség.

(9)

Az intézményvédelmi rendszert kialakított intézményekre vonatkozó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök esetében ajánlott a prudenciális mentesítés iránti kérelmek értékelésére vonatkozóan az EKB-útmutató II. szakaszának 4. fejezetében foglaltak szerinti közös előírások alkalmazása a következetes felügyelet elérése érdekében, tekintettel arra, hogy az intézményvédelmi rendszerek tipikusan jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő intézményeket is magukban foglalnak. Ugyanakkor az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (3) bekezdése szerinti, intézményvédelmi rendszerekhez tartozó intézményekben fennálló részesedések tekintetében különleges megközelítés ajánlott a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében, ezen intézmények adminisztratív terheinek lehetőség szerinti csökkentése érdekében.

(10)

A nagykockázat-vállalási követelményeknek való megfelelést illetően az EKB-útmutató II. szakaszának 5. fejezetében a jelentős intézmények tekintetében bemutatott megközelítést a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében is követni kell az SSM valamennyi hitelintézete tekintetében a nagykockázat-vállalások prudens kezelésének ösztönzése érdekében, a koncentrációs kockázatok megfelelő kezelése és korlátozása céljából.

(11)

Az EKB a likviditási követelményekhez kapcsolódó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök tekintetében az EKB-útmutató II. szakaszának 6. fejezetében foglaltak szerinti következetes és körültekintő megközelítést javasol, mivel e választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök hatással vannak a likviditásfedezeti rátára vonatkozó követelmények kiszámítására, például egyes beáramlások és kiáramlások kezelésének meghatározása révén. A mérlegen kívüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékekhez kapcsolódó kiáramlási arányokat illetően az illetékes nemzeti hatóságok alkalmazhatnak 5 % alatti kiáramlási arányt, amennyiben az alkalmazandó kiáramlási arány statisztikai bizonyítékok alapján került kalibrálásra.

(12)

A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetekre vonatkozó mentesítés gyakorlását illetően az EKB-útmutató II. szakaszának 8. fejezetében szereplő megközelítés ajánlott a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.

(13)

Az irányítási rendszerekhez és a prudenciális felügyelethez kapcsolódó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök tekintetében az EKB-útmutató II. szakaszának 11. fejezetében foglaltak szerinti, körültekintő és következetes megközelítés ajánlott annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi hitelintézetre megfelelő irányítási követelmények vonatkozzanak. Ugyanakkor az arányosság elvére figyelemmel különleges megközelítés indokolt a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében a kockázati és az audit bizottság összevonását illetően.

(14)	Ez az ajánlás kiterjed továbbá a hatóságok közötti együttműködéshez kapcsolódó választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörökre, mivel biztosítani kell az SSM-en belüli zökkenőmentes együttműködést.

(15)

A 2013/36/EU irányelv 115. cikkének (2) bekezdése szerinti, a részt nem vevő tagállamokban található hitelintézetek felügyeletéről szóló kétoldalú megállapodásokat illetően különleges megközelítésre van szükség a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények esetében, mivel ez a választási lehetőség az engedélyezésért felelős illetékes hatóság számára áll rendelkezésre. Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint 9. cikke értelmében az SSM-en belül az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a hitelintézetek engedélyeinek kiadása és ezen engedélyek visszavonása, ezért az EKIB-nak szerepet kell játszania a részt nem vevő tagállamokban található hitelintézetek felügyeletéről szóló kétoldalú megállapodások kialakításában,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.

1.   Tárgy és hatály

Ez az ajánlás az uniós jogszabályokban biztosított egyes választási lehetőségeknek és mérlegelési jogköröknek az illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlására vonatkozó elveket határoz meg.

2.   Fogalommeghatározások

Ezen ajánlás alkalmazásában az 1024/2013/EU rendeletben, a 468/2014/EU rendeletben (EKB/2014/17), az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU irányelvben és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

AZON VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRÖK, AMELYEK TEKINTETÉBEN KÜLÖNLEGES MEGKÖZELÍTÉS AJÁNLOTT A KEVÉSBÉ JELENTŐSNEK MINŐSÜLŐ INTÉZMÉNYEK ESETÉBEN

II.

A prudenciális követelményektől való eltekintés

1.   Az 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdése: határokon átnyúló szintű likviditási mentesítések

A határokon átnyúló szintű likviditási mentesítés iránti kérelmek vizsgálata során az illetékes nemzeti hatóságoknak értékelniük kell az 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) és (3) bekezdésében rögzített valamennyi feltétel teljesülését, alkalmazva az EKB-útmutató II. szakasza 1. fejezetének 4. pontjában szereplő értékelési előírásokat, a 8. cikk (3) bekezdésének b) pontjára vonatkozó előírások kivételével.

III.

Tőkekövetelmények

1.   Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) bekezdése: fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek

A fedezett kötvények formájában fennálló kitettségeket illetően az illetékes nemzeti hatóságnak egyeztetnie kell az EKB-val az érintett részt vevő tagállamban fennálló jelentős potenciális koncentrációs problémák értékelését illetően, mielőtt arról határozna, hogy részlegesen eltekint-e az 575/2013/EU rendelet 129. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásától és a kibocsátó intézmény fennálló fedezett kötvényállománya névértékének legfeljebb 10 %-áig engedélyezi a 2. hitelminőségi besorolást.

2.   Az 575/2013/EU rendelet 311. cikkének (2) bekezdése: a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek kezelése

2.1.

Az illetékes nemzeti hatóságnak engedélyeznie kell a hitelintézet számára, hogy egy adott központi szerződő féllel szembeni kereskedési kitettségei és garanciaalap-hozzájárulásai viszonylatában az 575/2013/EU rendelet 310. cikkében foglalt eljárást alkalmazza, amennyiben az adott központi szerződő fél az 575/2013/EU rendelet 311. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint értesítette a hitelintézetet, hogy a továbbiakban nem számítja ki a KCCP (feltételezett tőke) értékét.

2.2.

A 2.1. pont alkalmazásában azon indokok megalapozottságának vizsgálata során, amelyekre hivatkozással a központi szerződő fél felhagyott a KCCP (feltételezett tőke) számításával, az illetékes nemzeti hatóságoknak alkalmazniuk kell az EKB által az ugyanazon központi szerződő fél tekintetében az indokok ellenőrzését követően levont következtetéseket.

3.   Az 575/2013/EU rendelet 380. cikke: mentesítés rendszerszintű zavar esetén

3.1.

Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 380. cikke értelmében vett rendszerszintű zavar következik be, amelyet az EKB nyilvános nyilatkozata erősít meg, mindaddig, amíg az EKB nyilvános nyilatkozatot nem ad ki arról, hogy az abban megjelölt helyzet rendeződött, az EKB-nak értékelnie kell ezt a zavart és az illetékes nemzeti hatóságoknak alkalmazniuk kell az EKB értékelésének következtetéseit és gyakorolniuk kell az 575/2013/EU rendelet 380. cikkében szereplő választási lehetőséget. Ebben az esetben: a) a hitelintézetektől nem kell megkövetelni, hogy megfeleljenek az 575/2013/EU rendelet 378. és 379. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelményeknek; és b) ha a partner nem tudja rendezni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

3.2.

Amennyiben egy illetékes nemzeti hatóság az 575/2013/EU rendelet 380. cikke értelmében vett rendszerszintű zavar bekövetkezését megerősítő nyilvános nyilatkozat közzétételét tervezi, az ilyen nyilatkozat közzététele előtt egyeztetnie kell erről az EKB-val.

IV.

Intézményvédelmi rendszerek

1.   Az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (3) bekezdése: az intézményvédelmi rendszerhez tartozó intézményekben fennálló részesedések levonása

1.1.

A szavatolótőke-instrumentumok állománya le nem vonásának engedélyezése iránti kérelem esetén az illetékes nemzeti hatóságoknak a EKB-útmutató II. szakasza 4. fejezetének 4. pontjában rögzített előírásokat kell alkalmazniuk annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésében foglalt valamennyi feltétele teljesül-e.

1.2.

Az illetékes nemzeti hatóság engedélyezheti egy intézményvédelmi rendszer részére, hogy a rendszerhez tartozó valamennyi kevésbé jelentősnek minősülő intézmény nevében az 575/2013/EU rendelet 49. cikkének (3) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet nyújtson be. Ebben az esetben az illetékes nemzeti hatóság az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdése szerinti engedélyező határozatot hozhat, amely a kérelemben felsorolt valamennyi kevésbé jelentősnek minősülő intézményre alkalmazandó.

V.

Likviditás

1.   Az 575/2013/EU rendelet 420. cikkének (2) bekezdése: likviditáskiáramlások

1.1.

Az (EU) 2016/445 rendelet 11. cikkével összhangban az illetékes nemzeti hatóságoknak az 575/2013/EU rendelet 429. cikkében és I. mellékletében említett, mérlegen kívüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékekre vonatkozóan 5 %-os likviditáskiáramlási arányt kell meghatározniuk, amelyet a hitelintézeteknek a likviditáskiáramlások értékelése során kell alkalmazniuk. Az illetékes nemzeti hatóságnak elő kell írnia a hitelintézetek számára, hogy a megfelelő kiáramlásokat a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (7) megfelelően jelentsék számára.

1.2.

Az 1.1. ponttól eltérően az illetékes nemzeti hatóság statisztikai bizonyítékok alapján meghatározhat 5 % alatti kiáramlási arányt az érintett tagállamokban székhellyel rendelkező kevésbé jelentősnek minősülő intézményekre vonatkozóan.

VI.

Prudenciális felügyelet

1.   A 2013/36/EU irányelv 76. cikkének (3) bekezdése: közös kockázati és audit bizottság

1.1.

Azon kevésbé jelentősnek minősülő intézmények (azon hitelintézeteket is beleértve, amelyek a csoport leányvállalatai) tekintetében, amelyek nem minősülnek jelentősnek a 2013/36/EU irányelv 76. cikke (3) bekezdésének értelmében, az illetékes nemzeti hatóságoknak gyakorolniuk kell a közös kockázati és audit bizottság engedélyezésére vonatkozó választási lehetőséget.

1.2.

Az illetékes nemzeti hatóságoknak a 2013/36/EU irányelv 76. cikke (3) bekezdésének értelmében vett, a hitelintézet méreténél, belső szervezeténél, valamint tevékenységének jellegénél, nagyságrendjénél és összetettségénél fogva megállapítható jelentős jellege értékelését az EKB-útmutató II. szakasza 11. fejezetének 3. pontjában szereplő értékelési előírásoknak megfelelően kell elvégezniük.

1.3.

Amennyiben a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti jog már rendelkezik az EKB-útmutató II. szakasza 11. fejezetének 3. pontjában szereplő előírásoktól eltérő kritériumokról, úgy az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogban rögzített kritériumokat kell alkalmazniuk.

2.   A 2013/36/EU irányelv 115. cikkének (2) bekezdése: a részt nem vevő tagállamokbeli hitelintézetek felügyeletére vonatkozó kétoldalú megállapodások

2.1.

Tekintettel az EKB-nak az SSM-en belül a hitelintézetek induláskori engedélyezésére vonatkozó hatáskörére, valamint az illetékes nemzeti hatóságoknak a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények prudenciális felügyeletére vonatkozó hatáskörére, az illetékes nemzeti hatóságoknak be kell jelenteniük az EKB-nak az arra irányuló szándékukat, ha a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények közvetlen felügyeletére vonatkozó hatáskörüket át kívánják ruházni arra az illetékes hatóságra, amely a kevésbé jelentősnek minősülő intézmény anyavállalatát engedélyezte és felügyeli, illetve, hogy a más tagállamban engedélyezett leányvállalat hitelintézet felügyeletét átvállalják. Az EKB mint a hitelintézetek engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság, az érintett illetékes nemzeti hatósággal együtt, a részt vevő tagállamokban az anyavállalat vagy leányvállalat jelenlegi felügyeletére hatáskörrel rendelkező illetékes nemzeti hatóság nevében együtt fog működni a felügyeleti hatáskör átruházására vagy átvállalására irányuló kétoldalú megállapodás létrehozásában.

2.2.

A 2.1. pont a következő esetekre alkalmazandó: a) egy illetékes nemzeti hatóság azt tervezi, hogy átruházza valamely kevésbé jelentősnek minősülő intézmény közvetlen felügyeletére vonatkozó hatáskörét arra az illetékes nemzeti hatóságra, amely az anyavállalatot engedélyezte és felügyeli; és b) egy illetékes nemzeti hatóság mint a hitelintézet anyavállalat közvetlen felügyeletét ellátó hatóság át kívánja vállalni egy másik tagállamban engedélyezett leányvállalat hitelintézet felügyeletét, vagy erre felkérték.

HARMADIK RÉSZ

ESETI ALAPON GYAKOROLT VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRÖK, AMELYEK TEKINTETÉBEN VALAMENNYI HITELINTÉZET VONATKOZÁSÁBAN KÖZÖS MEGKÖZELÍTÉST KELL KÖVETNI

VII.

Azon eseti alapon gyakorolandó választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket, amelyek tekintetében a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő hitelintézetek vonatkozásában közös megközelítést kell követni, a melléklet tartalmazza. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ezeket a választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában a mellékletben szereplő referenciatáblázatnak megfelelően kell gyakorolniuk.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

VIII.

Záró rendelkezés

Ennek az ajánlásnak a címzettjei a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.

---

(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4) (HL L 78., 2016.3.24., 60. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(7)  A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

---

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/10

---

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A tengeri szállításhoz nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásról szóló C(2004) 43 bizottsági közlemény mellékletének aktualizálásáról

(2017/C 120/03)

BEVEZETÉS

A tengeri szállításra vonatkozó iránymutatás (1) (a továbbiakban az iránymutatás) meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek mellett a tengeri szállításnak nyújtott állami támogatások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja és 106. cikkének (2) bekezdése alapján összeegyeztethetők a belső piaccal.

Az iránymutatás felsorolja különösen az Unió tengeri érdekeit szolgáló egyedi célkitűzéseket, ilyen például „a tagállami hajólajstromok szerinti fellobogózás vagy átlobogózás ösztönzése”.

A támogatható hajók fellobogózása vagy átlobogózása tehát valamely tagállami hajólajstromban való regisztrációhoz kötődik.

Az iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó uniós jog szempontjából különbséget tesz a tagállamok által létrehozott különböző hajólajstromok között, konkrétan az elsődleges és a másodlagos lajstromok között. Az iránymutatás alkalmazásában a másodlagos lajstromok kétfajta lajstromból állnak, a „területen kívüli lajstromokból”, amelyek a tagállamok többé-kevésbé autonóm területeihez tartoznak, illetve a „nemzetközi lajstromokból”, amelyek közvetlenül a lajstromot létrehozó államhoz tartoznak (az iránymutatás 1. pontjának hatodik bekezdése).

Az iránymutatás melléklete meghatározza a „tagállami lajstrom” fogalmát. E fogalommeghatározás szerint egy hajólajstrom akkor minősül tagállami hajólajstromnak, ha „a tagállamnak az Európai Közösség [Unió] részét képező területeire alkalmazandó jog szabályozza” (az iránymutatás mellékletének első mondata).

A fogalommeghatározás alapján a melléklet 1–4. pontja meghatározza, hogy mely lajstromok minősülnek tagállami lajstromnak, és melyek nem.

A melléklet 2. pontja ismerteti a tagállamokban található, tagállami jog hatálya alá tartozó azon másodlagos lajstromok kimerítő jegyzékét, amelyek tagállami lajstromnak minősülnek.

A Bizottság a melléklet hatályos változatát, így a 2. pontjában szereplő kimerítő jegyzéket is az iránymutatással egy időben fogadta el, és 2004. január 17-e óta alkalmazza. A jegyzék azóta nem változott.

A Bizottságnak tudomása van arról, hogy a tagállamok létrehozhatnak új hajólajstromokat, továbbá módosíthatnak vagy megszüntethetnek már létezőket. Franciaország például 2005-ben létrehozta a Registre International Français nevű lajstromot. Következésképpen idővel módosulhat az iránymutatás mellékletének 2. pontjában szereplő kimerítő jegyzék, amely a tagállami lajstromnak minősülő másodlagos lajstromokat tartalmazza. A lajstromot vezető tagállamok fejleményeinek figyelembevétele érdekében a jegyzéket célszerű lenne rendszeresen aktualizálni.

Ezen okokból a melléklet 2. pontjában szereplő jegyzéket kimerítő helyett nem kimerítővé kell tenni, megőrizve ugyanakkor a melléklet első mondatában szereplő fogalommeghatározást, amelynek alapján a másodlagos lajstromok tagállami lajstromnak minősülhetnek.

E változtatás biztosítani fogja egyfelől az iránymutatás alkalmazásához a tagállamok másodlagos lajstromai tekintetében szükséges rugalmasságot, másfelől a jogbiztonságot a tagállamok azon másodlagos lajstromai tekintetében, amelyeket az iránymutatás elfogadása után hoztak létre, vagyis egyéb rendelkezés híján nem tartoznának a melléklet egyik pontjának hatálya alá sem. A változtatás hozzájárul az iránymutatás állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó céljainak eléréséhez, adminisztratív költségei minimálisak, és teljes mértékben megfelel a Szerződéseknek.

Az előzőek fényében az iránymutatás mellékletének 2. pontját a következő szövegnek megfelelően aktualizálni kell:

Ezt az aktualizálást az Európai Unió Hivatalos lapjában való kihirdetésének napjától kell alkalmazni.

---

(1)  A Bizottság közleménye – Közösségi iránymutatás a tengeri szállításnak nyújtott állami támogatásról (HL C 13., 2004.1.17., 3. o.).

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/12

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8412 – Engie Services Holding UK/Keepmoat Regeneration Holdings)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 120/04)

2017. április 6-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8412 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/13

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2017. április 12.

(2017/C 120/05)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0605
JPY	Japán yen	116,22
DKK	Dán korona	7,4369
GBP	Angol font	0,84840
SEK	Svéd korona	9,5553
CHF	Svájci frank	1,0678
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,1035
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,697
HUF	Magyar forint	311,97
PLN	Lengyel zloty	4,2485
RON	Román lej	4,5205
TRY	Török líra	3,8965
AUD	Ausztrál dollár	1,4163
CAD	Kanadai dollár	1,4114
HKD	Hongkongi dollár	8,2416
NZD	Új-zélandi dollár	1,5320
SGD	Szingapúri dollár	1,4869
KRW	Dél-Koreai won	1 209,26
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,5185
CNY	Kínai renminbi	7,3090
HRK	Horvát kuna	7,4385
IDR	Indonéz rúpia	14 087,68
MYR	Maláj ringgit	4,6954
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,446
RUB	Orosz rubel	60,5067
THB	Thaiföldi baht	36,555
BRL	Brazil real	3,3330
MXN	Mexikói peso	19,9384
INR	Indiai rúpia	68,5895

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/14

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2017/C 120/06)

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : San Marino Köztársaság

A megemlékezés tárgya : Giotto születésének 750. évfordulója

A rajzolat leírása : Balra a firenzei Santa Maria del Fiore, Giotto építészeti alkotása harangtornyának részlete látható; függőlegesen a „SAN MARINO” és „GIOTTO” feliratok, valamint a „1267–2017” évszámok olvashatók; jobb oldalon Giotto portréjának részlete és a szerző, Luciana De Simoni „LDS” monogramja szerepel; lent az „R” betű, a római pénzverde verdejele áll.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 80 000 darab

A kibocsátás időpontja : 2017. március

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/15

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2017/C 120/07)

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Vatikánvárosi Állam

A megemlékezés tárgya : Szent Péter és Szent Pál mártíromságának 1950. évfordulója

A rajzolat leírása : A rajzolaton Szent Péter és Szent Pál, valamint ismertetőjegyeik, a kulcsok, illetve a kard látható. Felül félkörben a „CITTÀ DEL VATICANO”, míg alul félkörben a „1950o DEL MARTIRIO DEI SANTI PIETRO E PAOLO” felirat olvasható. Alul balra a kibocsátás éve, „2017”, alul jobbra pedig az „R” verdejel látható. A kettő között a művész neve, „G. TITOTTO” olvasható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 105 000 darab

A kibocsátás időpontja : 2017. június

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/16

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2017/C 120/08)

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Portugália

A megemlékezés tárgya : 150 éves a közbiztonság

A rajzolat leírása : A rajzolat emberi alakokat és épületeket ábrázol, melyek a polgárok és városok – főként itt garantálják a közbiztonságot – szimbolikus megjelenítései, továbbá a rendőrség egyszerűsített szimbólumát. A feliratok közt szerepel az „1867” évszám és „2017”, a kibocsátás éve, a kibocsátó ország, „PORTUGAL”, a megemlékezés tárgya („SEGURANÇA PÚBLICA” – közbiztonság), az állampolgársághoz fűződő három legfontosabb kérdés („DIREITOS”, „LIBERDADES” és „GARANTIAS” – jogok, szabadságok és garanciák), valamint a szerző neve, JOSÉ DE GUIMARÃES.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 520 000 darab

A kibocsátás időpontja : 2017. július

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/17

---

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (1)

(2017/C 120/09)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (kodifikált szöveg) 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

FRANCIAORSZÁG

A HL C 401., 2016.10.29.-i számában közzétett információk módosítása

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

Légi határátkelőhelyek

(1)

Ajaccio Napoléon-Bonaparte

(2)

Albert-Bray

(3)

Angers-Marcé

(4)

Angoulême-Brie-Champniers

(5)

Annecy-Methet

(6)

Auxerre-Branches

(7)

Avignon-Caumont

(8)

Bâle-Mulhouse

(9)

Bastia-Poretta

(10)

Beauvais-Tillé

(11)

Bergerac-Roumanière

(12)

Béziers-Vias

(13)

Biarritz-Pays Basque

(14)

Bordeaux-Mérignac

(15)

Brest-Bretagne

(16)

Brive-Souillac

(17)

Caen-Carpiquet

(18)

Calais-Dunkerque

(19)

Calvi-Sainte-Catherine

(20)

Cannes-Mandelieu

(21)

Carcassonne-Salvaza

(22)

Châlons-Vatry

(23)

Chambéry-Aix-les-Bains

(24)

Châteauroux-Déols

(25)

Cherbourg-Mauperthus

(26)

Clermont-Ferrand-Auvergne

(27)

Colmar-Houssen

(28)

Deauville-Normandie

(29)

Dijon-Longvic

(30)

Dinard-Pleurtuit-Saint-Malo

(31)

Dôle-Tavaux

(32)

Epinal-Mirecourt

(33)

Figari-Sud Corse

(34)

Grenoble-Isère

(35)

Hyères-le Palivestre

(36)

Paris-Issy-les-Moulineaux

(37)

La Môle – Saint-Tropez, 2017. június 15-tőlszeptember 30-ig

(38)

La Rochelle-Ile de Ré

(39)

Laval-Entrammes

(40)

Le Havre-Octeville

(41)

Le Mans-Arnage

(42)

Le Touquet-Côte ďOpale

(43)

Lille-Lesquin

(44)

Limoges-Bellegarde

(45)

Lorient-Lann-Bihoué

(46)

Lyon-Bron

(47)

Lyon-Saint-Exupéry

(48)

Marseille-Provence

(49)

Metz-Nancy-Lorraine

(50)

Monaco-Héliport

(51)

Montpellier-Méditérranée

(52)

Nantes-Atlantique

(53)

Nice-Côte d'Azur

(54)

Nîmes-Garons

(55)

Orléans-Bricy

(56)

Orléans-Saint-Denis-de-l'Hôtel

(57)

Paris-Charles de Gaulle

(58)

Paris-le Bourget

(59)

Paris-Orly

(60)

Pau-Pyrénées

(61)

Perpignan-Rivesaltes

(62)

Poitiers-Biard

(63)

Quimper-Pluguffan (május eleje és szeptember eleje között van nyitva)

(64)

Rennes Saint-Jacques

(65)

Rodez-Aveyron

(66)

Rouen-Vallée de Seine

(67)

Saint-Brieuc-Armor

(68)

Saint-Etienne Loire

(69)

Saint-Nazaire-Montoir

(70)

Strasbourg-Entzheim

(71)

Tarbes-Lourdes-Pyrénées

(72)

Toulouse-Blagnac

(73)

Tours-Val de Loire

(74)

Troyes-Barberey

Tengeri határátkelőhelyek

(1)

Ajaccio

(2)

Bastia

(3)

Bayonne

(4)

Bordeaux

(5)

Boulogne

(6)

Brest

(7)

Caen-Ouistreham

(8)

Calais

(9)

Cannes-Vieux Port

(10)

Carteret

(11)

Cherbourg

(12)

Dieppe

(13)

Douvres

(14)

Dunkerque

(15)

Granville

(16)

Honfleur

(17)

La Rochelle-La Pallice

(18)

Le Havre

(19)

Les Sables-d'Olonne-Port

(20)

Lorient

(21)

Marseille

(22)

Monaco-Port de la Condamine

(23)

Nantes-Saint-Nazaire

(24)

Nice

(25)

Port-de-Bouc-Fos/Port-Saint-Louis

(26)

Port-la-Nouvelle

(27)

Port-Vendres

(28)

Roscoff

(29)

Rouen

(30)

Saint-Brieuc

(31)

Saint-Malo

(32)

Sète

(33)

Toulon

Szárazföldi határátkelőhelyek

(1)

Gare de Bourg Saint Maurice (december elejétől április közepéig van nyitva)

(2)

Gare de Moutiers (december elejétől április közepéig van nyitva)

(3)

Gare d'Ashford International

(4)

Gare d'Avignon-Centre

(5)

Cheriton/Coquelles

(6)

Gare de Chessy-Marne-la-Vallée

(7)

Gare de Fréthun

(8)

Gare de Lille-Europe

(9)

Gare de Paris-Nord

(10)

Gare de Saint-Pancras

(11)

Gare d' Ebsfleet

(12)

Pas de la Case-Porta

A korábbi közzétételek listája

HL C 316., 2007.12.28., 1. o.

HL C 134., 2008.5.31., 16. o.

HL C 177., 2008.7.12., 9. o.

HL C 200., 2008.8.6., 10. o.

HL C 331., 2008.12.31., 13. o.

HL C 3., 2009.1.8., 10. o.

HL C 37., 2009.2.14., 10. o.

HL C 64., 2009.3.19., 20. o.

HL C 99., 2009.4.30., 7. o.

HL C 229., 2009.9.23., 28. o.

HL C 263., 2009.11.5., 22. o.

HL C 298., 2009.12.8., 17. o.

HL C 74., 2010.3.24., 13. o.

HL C 326., 2010.12.3., 17. o.

HL C 355., 2010.12.29., 34. o.

HL C 22., 2011.1.22., 22. o.

HL C 37., 2011.2.5., 12. o.

HL C 149., 2011.5.20., 8. o.

HL C 190., 2011.6.30., 17. o.

HL C 203., 2011.7.9., 14. o.

HL C 210., 2011.7.16., 30. o.

HL C 271., 2011.9.14., 18. o.

HL C 356., 2011.12.6., 12. o.

HL C 111., 2012.4.18., 3. o.

HL C 183., 2012.6.23., 7. o.

HL C 313., 2012.10.17., 11. o.

HL C 394., 2012.12.20., 22. o.

HL C 51., 2013.2.22., 9. o.

HL C 167., 2013.6.13., 9. o.

HL C 242., 2013.8.23., 2. o.

HL C 275., 2013.9.24., 7. o.

HL C 314., 2013.10.29., 5. o.

HL C 324., 2013.11.9., 6. o.

HL C 57., 2014.2.28., 4. o.

HL C 167., 2014.6.4., 9. o.

HL C 244., 2014.7.26., 22. o.

HL C 332., 2014.9.24., 12. o.

HL C 420., 2014.11.22., 9. o.

HL C 72., 2015.2.28., 17. o.

HL C 126., 2015.4.18., 10. o.

HL C 229., 2015.7.14., 5. o.

HL C 341., 2015.10.16., 19. o.

HL C 84., 2016.3.4., 2. o.

HL C 236., 2016.6.30., 6. o.

HL C 278., 2016.7.30., 47. o.

HL C 331., 2016.9.9., 2. o.

HL C 401., 2016.10.29., 4. o.

HL C 484., 2016.12.24., 30. o.

HL C 32., 2017.2.1., 4. o.

HL C 74., 2017.3.10., 9. o.

---

(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.

(2)  HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/22

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. augusztus 2.)

az E-33/15. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének EGT/EFTA-állam általi elmulasztása – A végrehajtás elmulasztása – A 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2012/26/EU irányelv)

(2017/C 120/10)

Az E-33/15. sz., EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a megállapodás 7. cikke és a jogi aktus alapján fennálló kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből (előadó-bíró), Per Christiansen és Páll Hreinsson bírákból álló Bíróság 2016. augusztus 2-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított – jogi aktus (a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette a megállapodás 7. cikke és a jogi aktus alapján fennálló kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/23

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. augusztus 2.)

az E-34/15. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének EFTA-állam általi elmulasztása – A végrehajtás elmulasztása – A Bizottság 2012/46/EU irányelve a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról)

(2017/C 120/11)

Az E-34/15. sz., EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XXIV. fejezetének 1a. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 6-i 2012/46/EU bizottsági irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktus és a megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen (előadó-bíró) és Páll Hreinsson bírákból álló Bíróság 2016. augusztus 2-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XXIV. fejezetének 1a. pontjában említett – és az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított – jogi aktus (a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 6-i 2012/46/EU bizottsági irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette a jogi aktus és a megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/24

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. augusztus 2.)

az E-35/15. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvég Királyság ügyben

(Kötelezettség teljesítésének EFTA-állam általi elmulasztása – A 2000/59/EK irányelv a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről)

(2017/C 120/12)

Az E-35/15. sz., EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvég Királyság ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy a Norvég Királyság azáltal, hogy i. nem dolgozott ki a 2000/59/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírt megfelelő hulladékgazdálkodási terveket minden egyes kikötőre vonatkozóan és nem hajtotta végre azokat, továbbá ii. elmulasztotta értékelni és jóváhagyni a hulladékgazdálkodási terveket, ellenőrizni azok végrehajtását, és legalább háromévente biztosítani azok újbóli jóváhagyását a 2000/59/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és iii. elmulasztotta biztosítani a kikötőket általában használó hajók igényeinek megfelelő kikötői befogadólétesítmények hozzáférhetőségét valamennyi norvég kikötőben a hajók szükségtelen feltartóztatása nélkül a 2000/59/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően, nem teljesítette az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. melléklete 56i. pontjában említett jogi aktus (a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) szerinti kötelezettségeit, a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen (előadó-bíró) és Páll Hreinsson bírákból álló Bíróság 2016. augusztus 2-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy a Norvég Királyság nem teljesítette az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. melléklete 56i. pontjában említett jogi aktus (a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) szerinti kötelezettségeit az előírt határidőn belül azáltal, hogy a) nem dolgozott ki a 2000/59/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírt megfelelő hulladékgazdálkodási terveket minden egyes norvégiai kikötőre vonatkozóan és nem hajtotta végre azokat, b) elmulasztotta értékelni és jóváhagyni a hulladékgazdálkodási terveket valamennyi norvégiai kikötő vonatkozásában, ellenőrizni azok végrehajtását, és legalább háromévente biztosítani azok újbóli jóváhagyását a 2000/59/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és c) elmulasztotta biztosítani a kikötőket általában használó hajók igényeinek megfelelő kikötői befogadólétesítmények hozzáférhetőségét valamennyi norvégiai kikötőben a hajók szükségtelen feltartóztatása nélkül a 2000/59/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

2.	Kötelezi a Norvég Királyságot az eljárás költségeinek viselésére.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/25

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. augusztus 3.)

E-26/15. sz. és E-27/15. sz. egyesített ügyek

Büntetőeljárás B ellen, valamint B kontra Finanzmarktaufsicht

(Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Az EGT-megállapodás 36. cikke – A 2005/60/EK irányelv – Arányosság)

(2017/C 120/13)

Az E-26/15. sz. és az E-27/15. sz., Büntetőeljárás B ellen, valamint B kontra Finanzmarktaufsicht egyesített ügyekben – a Liechtensteini Nagyhercegség Hercegi Fellebbviteli Bírósága (Fürstliches Obergericht) és a Pénzpiac-felügyeleti Hatóság Fellebbezési Testülete (Beschwerdekommission der Finanzmarktaufsicht) által az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 34. cikke alapján a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezésével kapcsolatban benyújtott KÉRELEM tekintetében a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen és Páll Hreinsson (előadó bíró) bírákból álló bíróság 2016. augusztus 3-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

1.

A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv úgy értelmezendő, hogy azzal nem ellentétes, ha a fogadó EGT-állam a területén a szolgáltatásnyújtás szabadsága keretében tevékeny vagyonkezelői és társasági szolgáltatóra nézve kötelezővé teszi a nemzeti jogszabályaiban az ügyfélátvilágítással kapcsolatos követelményeket.

2.

Amennyiben azonban az ilyen jogszabályok a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatban nehézségeket és további költségeket okoznak, továbbá hozzáadódnak a székhely szerinti EGT-államban a vagyonkezelői és társasági szolgáltatónál már elvégzett ellenőrzésekhez, ezáltal visszatartva a vagyonkezelői és társasági szolgáltatót az ilyen tevékenységek végzésétől, úgy az a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. Az EGT-megállapodás 36. cikke úgy értelmezendő, hogy nem ellentétes az ilyen jogszabályokkal, feltéve, hogy azokat megkülönböztetésmentesen alkalmazzák és azokat indokolja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem célja, továbbá megfelelőek e cél eléréséhez és nem lépnek túl az e cél eléréséhez szükséges mértéken. Annak érdekében, hogy a fogadó EGT-állam nemzeti felügyeleti intézkedéseit arányosnak lehessen tekinteni, nem lehet a csalás általános vélelméből kiindulni, mely az összes olyan szolgáltató mindenre kiterjedő, szisztematikus ellenőrzéséhez vezetne, amelyek egy másik EGT-államban telepedtek le, de átmenetileg a fogadó EGT-államban nyújtanak szolgáltatásokat. Továbbá abban az esetben, amikor a fogadó EGT-állam információt kér – például a letelepedés helye szerinti EGT-államban található dokumentumokat –, észszerű határidőt kell biztosítania a szolgáltatónak ahhoz, hogy a kért információt – pl. a dokumentumok másolatait – benyújthassa. E tekintetben az információ rendelkezésre bocsátására meghatározott észszerű határidő a kért dokumentumok mennyiségétől és az azokat tároló médiumtól függ.

3.	A Bíróság első és második kérdésre adott válaszai vonatkoznak arra az esetre is, amikor az a vállalkozás, amelynek az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtják, nem EGT-államban van bejegyezve.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/26

---

Az Oslo tingrett 2016. augusztus 31-i, tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Mobil Betriebskrankenkasse kontra Tryg Forsikring ügyben

(E-11/16. sz. ügy)

(2017/C 120/14)

Az Oslo tingrett (Oslói Kerületi Bíróság) 2016. augusztus 31-i, a Bíróság Hivatalához 2016. szeptember 7-én beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a Mobil Betriebskrankenkasse kontra Tryg Forsikring ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1. kérdés a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet 85. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésével kapcsolatban:

Ha az ellátások nyújtására kötelezett intézményt a károsult fél származási országában alkalmazott jogszabályok értelmében a károsult félnek a harmadik személlyel szemben fennálló jogaival ruházzák fel, a többi EGT-állam elismeri, hogy a követelés átkerült az intézményhez. Ez azt jelenti-e, hogy

—	a többi EGT-állam elismeri, hogy a követelés átkerült a károsult féltől az intézményhez, és a követelés fennállása és mértéke a származási ország jogszabályaitól függ,

—	a többi EGT-állam elismeri, hogy a követelés átkerült a károsult féltől az intézményhez, és a követelés fennállása és mértéke annak az országnak a jogszabályaitól függ, ahol a kár bekövetkezett, vagy

—	a többi EGT-állam elismeri, hogy a követelés átkerült a károsult féltől az intézményhez, de a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet nem befolyásolja a jogszabály kiválasztását a követelés fennállása és mértéke tekintetében?

2. kérdés a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet 85. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezésével kapcsolatban:

Ha az ellátások nyújtására kötelezett intézmény közvetlen joggal rendelkezik a harmadik személlyel szemben, e jogot a többi EGT-állam elismeri. Ez azt jelenti-e, hogy

—	a többi EGT-állam teljes mértékben elismeri a jogot, beleértve, hogy annak fennállása és mértéke a származási ország jogszabályától függ, vagy

—	a többi EGT-állam elismeri a jogot azon korlátozások figyelembevétele mellett, melyek annak az országnak a jogszabályaiból erednek, ahol a kár bekövetkezett?

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/27

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8455 – STRABAG/Rohöl-Aufsuchungs AG/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 120/15)

1.

2017. április 5-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a STRABAG SE (a továbbiakban: STRABAG, Ausztria) irányítása alá tartozó ILBAU Liegenschaftsverwaltung AG és az EVN AG (a továbbiakban: EVN, Ausztria) irányítása alá tartozó Rohöl-Aufsuchungs Aktiengesellschaft által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások egy újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a Projektgesellschaft Geoenergie Bayern Projekt Garching a.d. Alz GmbH & Co. KG (a továbbiakban: JV, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: —   a STRABAG esetében: világszerte tevékenységet folytat valamennyi építőipari szegmensben, különösen a szerkezetépítés, a magasépítés, az építőmérnöki szolgáltatások és az útépítés területén, —   az EVN esetében: főként kőolaj- és földgázfeltárásával és -kitermeléssel, földgáztárolással, valamint villamosenergia-, földgáz- és távhőelosztással foglalkozik, —   a JV esetében: a bajorországi Garching an der Alz településen megvalósuló geotermikus energiával kapcsolatos „Bruck” projekt fejlesztési jogainak tulajdonosa. A JV a „Bruck” projekt további fejlesztését fogja végezni, valamint villamos energiát és távhőt fog előállítani és szállítani harmadik feleknek. A tervek szerint további geotermikus energiával kapcsolatos projektek fejlesztésével is foglalkozik majd.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8455 – STRABAG/Rohöl-Aufsuchungs AG/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/28

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8384 – Carlyle/CITIC/McDonald’s/McDonald’s China)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 120/16)

1.

2017. április 7-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Carlyle csoport (a továbbiakban: Carlyle, Egyesült Államok), a CITIC Capital és a CITIC Limited (a továbbiakban: CITIC, Kínai Népköztársaság), valamint a McDonald’s Corporation (a továbbiakban: McDonald’s, Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a McDonald’s szárazföldi kínai és hongkongi üzleteit magában foglaló McDonald’s China Management Limited (a továbbiakban: a célvállalkozás) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: —   a Carlyle esetében: globális szinten négy befektetési területen – vállalati magántőke (kivásárlás és növekedési tőke), ingatlanvagyon (ingatlan, infrastruktúra és energiaügy), globális piaci stratégiák (strukturált kölcsön, mezzanine finanszírozás, bajban lévő vállalkozások, fedezeti alapok és középpiaci hitel), valamint megoldások (magántőkealapok alapja, valamint kapcsolódó társbefektetési és másodlagos tevékenységek) – befektető alapok kezelése, —   a CITIC esetében: pénzügyi és nem pénzügyi tevékenységet egyaránt kifejtő vállalkozás. A csoport pénzügyi tevékenységei a szolgáltatások teljes körét lefedik, beleértve a kereskedelmi banki tevékenységet, a befektetési banki tevékenységet, a vagyonkezelést, a biztosítást, az alapkezelést és az eszközkezelést. A csoport nem pénzügyi tevékenységei közé az ingatlan, a mérnöki tevékenységek, a szerződéskötés, az energetika és erőforrások, az infrastruktúra-építés, a gépgyártás és az informatika tartozik, —   a McDonald’s esetében: a világ különböző pontjain fejti ki tevékenységét a gyorséttermi ágazatban, McDonald’s éttermek működtetésével és franchise-szerződés alapján történő üzemeltetésével foglalkozik, amelyek több mint 100 országban és több mint 36 000 helyszínen kínálnak helyileg adaptált étel- és italválasztékot. A McDonald’s globális rendszere a McDonald’s tulajdonában álló és franchise-szerződés alapján működtetett éttermekből áll. A McDonald's éttermek több mint 80 %-át független franchise-vállalkozók birtokolják és üzemeltetik, —   a célvállalkozás esetében: a célvállalkozás több mint 2 000 McDonald’s éttermet üzemeltet Kína szárazföldi részén és Hong Kongban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8384 – Carlyle/CITIC/McDonald’s/McDonald’s China hivatkozás feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

---

13.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/29

---

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 120/17)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„TERNERA DE EXTREMADURA”

EU-szám: ES-PGI-0105-01129 – 2013.7.8.

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—	☐	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☐	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Nemzeti előírások
—	☒	Egyéb [ellenőrző szerv]

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása.
—	☐	Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely estében sem egységes dokumentum, sem összefoglaló nem került közzétételre.
—	☐	A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés).
—	☐	A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés).

3.   Módosítások

A termék leírása

A terminológia egyértelművé tétele és a dokumentum félreértésének elkerülése érdekében az alábbi mondatot el kell hagyni: „A második generációs keresztezésből származó fajták anyaállatai nem állhatnak az OFJ oltalma alatt” helyébe az alábbi mondat lép: „A fajtabeolvadásból származó nőstények nem lehetnek az OFJ oltalma alatt álló anyaállatok”.

El kell hagyni a gazdálkodás és a takarmányozás körülményeit leíró bekezdéseket, amelyek „Az előállítás módja” című E. pontban is szerepelnek.

Az „előre engedélyezett takarmánykiegészítők” kifejezést „engedélyezett takarmánykiegészítőkre” kell cserélni, majd utalni kell arra, hogy az engedélyezett takarmánykiegészítők típusainak felsorolása „Az előállítás módja” c. E. pontban található.

Tekintettel a gazdasági szereplők munkabeosztására – mivel az állatokat eltérő időpontokban vágják le, de a daraboló üzembe egyszerre érkeznek – a pH-érték mérésére rendelkezésre álló időt meghosszabbították (24 óráról 48 órára). A darabolásra váró hasított testek pH-értékének ellenőrzésére további területek állnak rendelkezésre.

A származás igazolása

D.2 Tanúsítási ellenőrzések.

A Ternera de Extremadura OFJ oltalma alatt álló hús előállítására engedélyezett fajták leírását tartalmazó bekezdést el kell hagyni, mivel „A termék leírása” című B. pontban is szerepel.

Az UNE-EN-45011 szabvány szerinti új tanúsítási rendszernek megfelelően néhány bekezdés úgy módosul, hogy a gazdasági szereplők végzik az ellenőrzést a termékleírás alapján, a Szabályozó Tanács ellenőrzési és tanúsítási szerve pedig az említett termékleírás megvalósulását vizsgálja.

Annak érdekében, hogy a kisgazdaságok könnyebben tudják megoldani szállításaikat, engedélyezni kell, hogy az OFJ hatálya alá tartozó termék előállítóiként bejegyzett gazdaságokban tenyésztett állatok keveredhessenek a többi állattal, amennyiben ezek ugyanahhoz a szállítmányhoz tartoznak és azonosítójukat is megtartják. Ennek oka, hogy a különböző szövetkezetekhez vagy termelői csoportosulásokhoz tartozó gazdaságok ugyanazzal a járművel szállítják az állatokat a vágóhídra annak ellenére, hogy egyesek létesítményeikben együtt tartják az oltalom alá nem tartozó és az oltalmazott állatokat, mások pedig nem, ezért a berakodás alkalmával és a vágóhídra történő szállítás alatt szükségtelen az állatokat szétválasztani.

Az előállítás módja

A konkrét tartalom meghatározása céljából módosul az anyatehenek takarmányozásáról szóló bekezdés.

Ennek érdekében a következő bekezdéseket el kell hagyni és újra kell fogalmazni:

—	a „valamint hüvelyesek és engedélyezett szálas sűrítmények” szöveg helyébe a „fehérjenövények és más, kizárólag növényi eredetű nyersanyagok, valamint a szükséges ásványi anyagok és vitaminok” szöveg lép,

—	„A szabályozó tanács nyilvánosságra hozza az állatok takarmányozására engedélyezett nyersanyagok pozitív listáját” bekezdést el kell hagyni.

A földrajzi jelzés oltalma alá tartozó és a jelzés által nem oltalmazott állatok levágása és a hasított testek feldolgozása egy időben történhet, amennyiben azokat egymástól elválasztva és az állatok azonosíthatóságát megőrizve végzik. Ez a módosítás a vágóhídi gyakorlatokhoz való alkalmazkodás céljából történik, a termék azonosításának és nyomon követhetőségének csorbítása nélkül.

Ebben a szakaszcímben a Szabályozó Tanács által korábban gyakorolt ellenőrzés leírását tartalmazó bekezdések, mivel nem állnak összhangban a jelenlegi tanúsítási rendszerrel, annak leírásával módosulnak, hogy a gazdasági szereplők a termékleírás alapján végzik az ellenőrzést, a Szabályozó Tanács ellenőrzési és tanúsító szerve pedig az említett termékleírás megvalósulását vizsgálja az UNE-EN-45011 vagy a helyébe lépő szabvány szerint előírt, új tanúsítási rendszer alapján.

Ellenőrző szerv

A Szabályozó Tanács adatai aktualizálva lettek. Létrejött az ellenőrző és tanúsító szerv, a kérelmező fél független, az ENAC által az élelmiszereknek az UNE-EN 45.011 szabványban szereplő követelményeknek megfelelően történő tanúsítására akkreditált szervezete (109/C-PR188 sz. akkreditáció)

A továbbiakban a követelményeket az UNE-EN ISO/IEC 17065:2012 sz. szabványhoz kell igazítania.

Címkézés

A fogyasztóknak – a nehezen ellenőrizhető és a termék végleges azonosítóján sem szereplő – első vagy második generációs keresztezéssel kapcsolatos pontosabb tájékoztatása érdekében, a címkén fel kell tüntetni, ha a hús bármilyen generációs keresztezésből származik.

Ebből a bekezdésből a nyomonkövethetőségre való összes utalást el kell hagyni, mivel nem részei a címkézésnek.

A bekezdésből, amely így kezdődik: „Az állatok leölése és feldolgozása…” el kell hagyni a „nem” szót, helyébe az „amennyiben egymástól elválasztva és az állatok azonosíthatóságát megőrizve történnek” lép.

A márka használatára történő utalást el kell hagyni.

Nemzeti előírások

Ez a bekezdés a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) elfogadásával elavulttá vált, ezért el kell hagyni.

Formai jellegű módosítások:

Az „aktuális” szót minden olyan rovatból el kell hagyni, amelyben az a termékleírásra utal:

—	„A származás igazolása” rovat 2. bekezdéséből,

—	„Az előállítás módja” rovat 3. bekezdéséből,

—	a „Címkézés” rovat 2. bekezdéséből.

A kérelemben nincs bejelölve a minőség és a földrajzi környezet közötti kapcsolat négyzete, mivel a szakasz csupán formailag módosul (áthelyezések és az ismétlések megszüntetése).

A 3. pont („Termelési és feldolgozási rendszer”) első, negyedik és ötödik bekezdését el kell hagyni, mert azok a B. pontban („A termék leírása”) már szerepelnek.

A 3. pont („Termelési és feldolgozási rendszer”) második és harmadik bekezdését is el kell hagyni, mert azok az E. pontban („Az előállítás módja”) már szerepelnek.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (4)

„TERNERA DE EXTREMADURA”

EU-szám: ES-PGI-0105-01129 – 2013.7.8.

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Ternera de Extremadura”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő megnevezéssel jelölt termék leírása

A „Ternera de Extremadura” elnevezésen kizárólag a Retinta, Avileña Negra-Ibérica, Morucha, Blanca Cacereña és Berrendas őshonos fajtákból, vagy azok egymás közötti, illetve a környezethez tökéletesen alkalmazkodott Charolé és Limusín fajtákkal való kereszteződésből, illetve az említett őshonos fajták egymás közötti kereszteződéseiből származó, extenzív viszonyok között tartott állatállomány hasított testei értendők.

A „Ternera de Extremadura” földrajzi elnevezéssel jelölt oltalom alatt álló húsok jellemzői:

I)	Borjú: a 7 hónapot betöltött, de 12 hónapnál legalább egy nappal fiatalabb korban levágott állat húsa. Színe csillogó piros, zsírja fehér, szilárd állagú, enyhén nedves, finom textúrájú.

II)	Baby-beef: a 12 hónapot betöltött, de 16 hónapnál legalább egy nappal fiatalabb korban levágott állat húsa. Színe a világos pirostól a bíborpirosig terjed, zsírja fehér, érintésre szilárd állagú, enyhén nedves, finom textúrájú.

III)	Fiatal marha: a 16-36 hónapos korában levágott állat húsa. Színe cseresznyepiros, zsírja krémszínű, érintésre szilárd állagú és enyhén nedves, textúrája finom, mérsékelt mennyiségű izomközi zsírral.

A vágott testek meghatározott típusai a következő normákhoz igazodnak:

1. –	A Tanács 1208/81/EGK rendeletében (5) meghatározott A. és E. kategóriába tartozó vágott testek

2. –	Húsossági kategória: E.U.R.O.

3. –	Faggyúborítási fok: 2, 3 és 4.

4. –	Higiéniai követelmények: az európai és hazai higiéniai előírások alkalmazása.

5. –	A levágás után 24–48 órával a longissimus dorsi izomban, az 5–6. borda magasságában (és/vagy a lapocka és/vagy a vékonyfilé és/vagy a fartő izomkötegeiben) mért pH-érték 6-nál alacsonyabb.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Az anyaállatokkal való gazdálkodási gyakorlat a természeti erőforrások hasznosításának extenzív tartásban alkalmazott technikáit és módszereit alkalmazza. Az állatok takarmányozása alapjául a dehesa (legelőerdő) és Extremadura többi őshonos legelője szolgál, ahol az állatok egész évben „nyerskoszton” élnek, amit szükség esetén szalmával, szénával, gabonával, fehérjenövényekkel és egyéb, kizárólag növényi eredetű táplálékkal, valamint a szükséges ásványi anyagokkal és vitaminokkal egészítenek ki.

A borjak legalább öt hónapos korukig anyjukkal maradnak és anyatejjel táplálkoznak.

Minden esetben kifejezetten tilos olyan termékek használata, amelyek a mindenkor hatályos jogszabályok szerint megzavarhatják az állat normális növekedési és fejlődési ritmusát.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A születés, a nevelés, a levágás és a darabolás az előállítás azon műveletei, amelyeknek a területen kell végbemenniük:

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztóknak az első vagy második generációs keresztezésre vonatkozó pontosabb tájékoztatása érdekében, a címkén fel kell tüntetni, ha a hús bármely generációban történt keresztezésből származik.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Ternera de Extremadura” oltalom alatt álló földrajzi jelzést igénylő hús előállításának földrajzi területét a következőkben felsorolt járások és a hozzájuk tartozó települések alkotják:

Alburquerque, Almendralejo, Azuaga, Badajoz, Brozas, Cáceres, Castuera, Coria, Don Benito, Herrera del Duque, Hervás, Jaraíz de la Vera, Jerez de los Caballeros, Logrosán, Llerena, Mérida, Navalmoral de la Mata, Olivenza, Plasencia, Puebla de Alcocer, Trujillo és Valencia de Alcántara.

A feldolgozás földrajzi területe megegyezik az előállítás területével.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A szóban forgó terület 35 %-a bokros cserjés: szuhar, jaguarzo (Cistus albidus), rekettye, hanga stb., illetve sarjerdő: tölgy, paratölgy, portugál tölgy, pireneusi tölgy stb., a fennmaradó területet némi fűtakaró borítja, amely szintén hasznosítható az állatok számára.

Az extremadurai háziállatok faunája főként az őshonos fajtákat képviseli, amelyek szoros kapcsolatban állnak a régió legsajátosabb környezetével (a dehesával). Igénytelenségüknek és a nehezen élhető környezethez való nagy alkalmazkodóképességüknek köszönhetően hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához és javításához, trágyázzák a talajt, javítják a legelők minőségét és gátolják a bozótosok térfoglalását. A képet kicsit árnyalja, hogy a termelésnek a piac aktuális követelményeihez való igazítása céljából ezeket a fajtákat a legtöbb gazdaságban spanyol húshasznú fajtákkal keresztezik.

A szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyok miatt a Ternera de Extremadurához tartozó fajták optimálisan alkalmazkodtak, egyaránt elviselik a hideget és a meleget, csakúgy, mint a száraz időszakok alatti vízhiányt.

A mediterrán erdőre gyakorolt emberi tevékenység nyomán a századok során létrejött extremadurai dehesa ökorendszer jelentős területeket foglal el, amelyeken az állattenyésztés hagyományosan az extenzív gazdálkodásra összpontosul és az állatfajták (mind a házi-, mind a vadon élő állatok), a környezet és az emberi beavatkozás mindig egyensúlyban vannak. A külterjesítés fogalma szorosan kapcsolódik a nagy felszíni területek kihasználásához egy olyan legeltetés által, amely igénytelensége révén környezetéhez tökéletesen alkalmazkodott. A kegyetlen éghajlati viszonyok és a talaj rossz minősége az állattenyésztő gazdálkodás kialakulásához vezetett.

A dehesa rendszereket a környezetnek az állattenyésztés legeltetési céljaira történő felhasználása jellemzi, mivel az általuk előállított zöldtakarmány fedezi az ott legeltetett állatok energiaszükségleteinek nagy részét. A természetes maghullás útján szaporodó egynyári növényfajtákban bővelkedő, változatos összetételű flórájú legelő rendelkezik az egész rendszer legnagyobb erőforrás kínálatával.

A dehesán tevékenykedő gazdaságok számára a fás területek fontossága széleskörű felhasználhatóságukban és a környezet által a rendszer emberi kezeléséhez nyújtott termelési alternatívákban rejlik.

A dehesa fákkal borított területén található legfontosabb fajták: a tölgy (Quercus ilex) és a paratölgy (Quercus suber), a kevésbé fontos fajtákat képviseli például a portugál tölgy (Quercus lusitanica), a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a magyaltölgy (Quercus robur). Az erdősávok sokoldalú termékei, pl. a makk, a lehullott ágak és a száraz lomb lehetővé teszik az állattartást akkor is, amikor csekély a füves takarmány.

A cserjéseket alkotó legjellegzetesebb fajták a balzsamos szuhar (Cistus ladaniferus), a seprűzanót (Sarothamnus scoparius), a Cistus monspeliensis (egyfajta szuhar) és a rekettye (Genista spp.).

A legelők talajuk alapján osztályozhatók:

—	gránitos talajú legelők,

—	palás talajú legelők,

—	harmadkori és negyedkori üledékes talajú legelők,

—	majadal (a folyamatos legeltetés eredményeként létrejött, szerves anyagokban igen gazdag talajú legelők),

—	egyéb, sajátosan beékelődött területeken található legelők: ezek a hegyekben található legelők.

Ne felejtsük el, hogy a legelők mellett a dehesa ökoszisztéma makkot, takarmánygabonát (búzát, árpát, zabot, rozst és tritikálét), nagymagvú hüvelyeseket (csicseriborsót, babot stb.), parafát, tűzifát, szenet és más hasznos anyagot állít elő. Így kétség sem fér hozzá, hogy egy olyan kiemelkedően mezőgazdasági jellegű közösség, mint Extremadura esetében a mezőgazdasági végtermék 45 %-át adó dehesa elsőrendű gazdasági tényező.

Különböző tanulmányok (Espejo Díaz, M., García Torres, S.: A spanyol dehesákon tenyésztett szarvasmarha húsának sajátos, megkülönböztető tulajdonságai) bizonyítják, hogy a fogyasztó által első helyen megnevezett minőségi paraméterek sokkal magasabbak a dehesán tartott fajták esetében.

5.2.   A termék sajátosságai

Egy Méridában (Badajoz – Spanyolország) rendezett szimpóziumon elhangzott, „A spanyol dehesákon tenyésztett szarvasmarha húsának sajátos, megkülönböztető jellemzői” című prezentáció (1998. 90. sz. EAAP kiadvány) kiemelte, hogy a „Ternera de Extremadura” OFJ oltalma alatt álló, úgynevezett „dehesai fajták” húsának (képzett kóstolók és fogyasztók paneljei által végzett) érzékszervi vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy igen nagyra értékelhető minőségi megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek.

Ezért, érzékszervi sajátosságainak köszönhetően (puhaság, szaftosság és íz) a „Ternera de Extremadura” oltalma alatt álló hús kiemelkedő minőségű terméknek tekintendő.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A különböző fajták egymás mellett élésének köszönhetően, az Ibériai félszigeten élő primitív fajtáktól egészen a jelenlegi fajtákig és ezek keresztezéséig valamennyit az Extremeña (extremadurai) fajta tagjaként ismertek el.

Így történhetett, hogy a Blanca Cacereña és a Capa Negra keresztezéséből létrejött Ganado barroso cacereño, továbbá a Retinta fajtába beékelődött extremadurai Colorada fajta is méltón képviseltette magát az 1913-as Országos Szarvasmarha Kiállításon. A továbbiakban 1922-ben, 1926-ban és 1930-ban (e két utóbbi évben a cabestro – a viadalokra nevelt bikák kordában tartására nevelt ökör – szemléken) már Cacereña fajta néven szerepel, ahogy az 1953-as, 1956-os és 1959-es kiállításokon is, majd eltűnik, és csak 1975-ben bukkan fel egy kiállításon egy állami csorda állatai között (A. Sánchez Belda: Extensión Agraria Kiadványok, 1984).

A gasztronómia területén is találkozunk olyan említésekkel, melyek a borjúhúst az extremadurai konyhához és annak számos receptjéhez kötik; „Borjúsült la Vera-i módra” (José V. Serradilla Muñoz: La Vera hagyományos konyhája, 1992, 3. kiadás, 1999, illusztrációk: Romero de Jaraíz de la Vera (Cáceres)), „Borjúhúsos tekercs” (Ana María Calera, Hétköznapi konyha, Extremadurai konyha, Plaza y Janes S.A., 1987), „Marhaszeletek extremadurai módra” (Nagy főzőenciklopédia, ABC, Ediciones Nobel S.A., Madrid, 1994), vagy a „Cáceresi bélszín” (Teclo Villalón és Pedro Plasencia: Extremadurai konyha, Everest kiadó, 1999).

A XX. század történelmében is találunk utalásokat állattenyésztésünkre, pl. 1927. január 10-én Mérida eljövendő vágóhídjának kihasználása céljából jött létre az „Extremadura Állati Termékei Társaság”, majd egy kicsit később, 1930-ban a régión kívüli piacokon értékesíteni kívánt különböző termékfeleslegek között megjelent a vágómarha, amelynek élősúlya 62 %-át értékesítették (Extremadura: a történelem, Extremadurai Kiadványok Archívuma, S.L. 1997).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)

http://www.gobex.es/filescms/con03/uploaded_files/SectoresTematicos/Agroalimentario/Denominacionesdeorigen/IGP_TerneraDeExtremadura_PliegoCondiciones.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(5)  HL L 123., 1981.5.7., 3. o.

---