11.4.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 115/1

---

ÉVES JELENTÉS A KÉZI- ÉS KÖNNYŰFEGYVEREK, VALAMINT AZ AZOKHOZ SZÜKSÉGES LŐSZEREK TILTOTT FELHALMOZÁSA ÉS KERESKEDELME ELLENI KÜZDELMET CÉLZÓ UNIÓS STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁRÓL – A 2015. ÉVI INTÉZKEDÉSEK

(2017/C 115/01)

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

3

Nemzetközi intézkedések

3

1. intézkedés: Az EU részvétele a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program keretében megrendezett, második kormányzati szakértői ülésen

3

2. intézkedés: iArms – támogatás az elveszett, ellopott, csempészett vagy illegálisan tartott tűzfegyverek mozgási útvonalának felkutatását és nyomon követését szolgáló adatbázis (iARMS) létrehozásához és kezeléséhez

3

3. intézkedés: iTrace – a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer

4

4. intézkedés: Az európai biztonsági stratégia keretében a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységek

5

5. intézkedés: A fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdítása a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt elvek és szempontok harmadik országokban történő terjesztése révén

6

6. intézkedés: Küzdelem a transznacionális tiltott fegyverkereskedelem ellen az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménynek (UNTOC), valamint az ahhoz csatolt, tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvnek a végrehajtása révén.

6

Regionális intézkedések

7

7. intézkedés: A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési tevékenységei Délkelet-Európában

7

8. intézkedés: A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megsemmisítésére irányuló projekt Bosznia-Hercegovinában (EXPLODE)

9

9. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozása veszélyének csökkentését célzó tevékenységek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) régiójában

10

10. intézkedés: A Száhel-övezetben a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kereskedelme kockázatának csökkentését célzó fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek

11

11. intézkedés: A RECSA-nak a tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek Afrikában történő tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet támogató tevékenységei

11

12: intézkedés: a líbiai hatóságok támogatása a hagyományos fegyverek és lőszerek készleteinek biztonságos elhelyezésében, illetve ártalmatlanításában

11

13. intézkedés: A regionális békére, biztonságra és stabilitásra vonatkozó ECOWAS-megbízatás uniós támogatása – kísérleti fegyverbegyűjtési programok

12

14. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének közép-amerikai programjához (CASAC) nyújtott uniós támogatás

12

15. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények és a fegyveres erőszak elleni küzdelemre és azok megelőzésére vonatkozó biztonsági stratégiák végrehajtásának támogatása Közép-Amerikában

13

A strukturált megállapodások/párbeszéd keretében végrehajtott intézkedések

13

16. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek témaköre a harmadik országokkal és a regionális szervezetekkel folytatott politikai párbeszédek keretében, valamint a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó rendelkezések

13

Az Európai Unión belüli intézkedések

14

17. intézkedés: Az Európai Bizottság kezdeményezései a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen

14

MELLÉKLET

16

Bevezetés

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia végrehajtásában elért eredményekről szóló e jelentés azokra a 2015-ben végrehajtott uniós tevékenységekre terjed ki, amelyekre a stratégiában foglalt cselekvési terv végrehajtásának támogatása céljából került sor. A jelentést az EKSZ leszerelési, nonproliferációs és fegyverkivitel-ellenőrzési részlege készítette, együttműködve az EKSZ és az Európai Bizottság egyéb érintett szolgálataival.

A jelentéstételi időszak alatt az EU változatlanul támogatta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme és túlzott mértékű felhalmozása elleni küzdelemre irányuló különféle projektek végrehajtását. Az Unió emellett valamennyi multilaterális fórumon, valamint a vonatkozó nemzetközi eszközök – így például a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program (a továbbiakban: cselekvési program), az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: nemzetközi nyomonkövetési egyezmény), valamint a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyv (a továbbiakban: az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) – keretében harmadik országokkal folytatott politikai párbeszéd során mindvégig hangsúlyt helyezett a kézi- és könnyűfegyverekkel, valamint az azokhoz szükséges lőszerekkel kapcsolatos számos kérdésre. A 2014. december 24-én hatályba lépett – a cselekvési tervet kiegészítő és megerősítő – Fegyverkereskedelmi Szerződésnek szintén kulcsfontosságú célkitűzése a tiltott fegyverkereskedelem megelőzése.

A jelentés szerkezete a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia cselekvési tervének szerkezetét követi. A cselekvési tervből származó idézetek dőlt betűvel szedve és keretbe foglalva jelennek meg.

A KÉZI- ÉS KÖNNYŰFEGYVEREKRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁBAN SZEREPLŐ CSELEKVÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA

Cselekvési terv:

1)	Hatékony multilateralizmus a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata és destabilizáló terjesztése elleni globális, regionális és nemzeti mechanizmusok kidolgozása érdekében

Nemzetközi szintű intézkedések

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program (cselekvési program) végrehajtásának előmozdítása

1. intézkedés: Az EU részvétele a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program keretében megrendezett, második kormányzati szakértői ülésen (PoA MGE2, 2015. június 1–5., New York)

Az EU aktívan részt vett a cselekvési program keretében megrendezett, második kormányzati szakértői ülésen. Nyilatkozatában az EU kiemelte, hogy a kézi- és könnyűfegyverek technológiája és kivitelezése terén megjelent újítások fontos szerepet játszanak a fegyverek megjelölésének, nyilvántartásának és nyomon követésének javításában, és kijelentette, hogy készen áll olyan projekteket támogatni, amelyek célja konkrétan megvizsgálni, hogy az új technológiákat miként lehetne felhasználni a kézi- és könnyűfegyverek biztonságossá tételéhez. Az EU emellett üdvözölte, hogy a nemzetközi közösség nagyobb erőfeszítéseket tesz a fegyverembargók végrehajtásának hatékonyabb ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy növelje felderítési kapacitásait a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és illetéktelen kezekbe jutása elleni küzdelem terén. E tekintetben az EU üdvözölte a kézi- és könnyűfegyverekről szóló, 2015. május 22-én elfogadott 2220 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot. Üdvözölte továbbá, hogy a bűnüldöző hatóságok fokozott információcserét és rendészeti tárgyú együttműködést folytatnak a tiltott tűzfegyverek nemzetközi mozgásával kapcsolatban, valamint hogy nagyobb erőfeszítéseket tesznek a tiltott kézi- és könnyűfegyvereknek, valamint az azokhoz szükséges lőszereknek a konfliktus sújtotta térségekben való nyomon követése érdekében, külön megemlítve az iArms és az iTrace adatbázisokat (lásd lent).

Cselekvési terv: a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek nyomon követéséről és megjelöléséről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz elfogadásának támogatása

2. intézkedés: iARMS – támogatás az elveszett, ellopott, csempészett vagy illegálisan tartott tűzfegyverek mozgási útvonalának felkutatását és nyomon követését szolgáló adatbázis (iARMS) létrehozásához és kezeléséhez

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló európai uniós eszköz hosszú távú összetevője keretében az EU továbbra is pénzügyi támogatást biztosított az INTERPOL számára annak az adatbázisnak a kifejlesztéséhez – és az Interpol I-24/7 rendszerén keresztül történő üzembe helyezéséhez – amely az elveszett, ellopott, csempészett vagy illegálisan tartott tűzfegyverek mozgási útvonalának felkutatását és nyomon követését szolgálja (iARMS). Az adatbázis célja a bűnüldöző hatóságok közötti regionális és a transzregionális információcsere és rendészeti tárgyú együttműködés megkönnyítése. 2014 decembere óta tart, és várhatóan 2016 decemberében lezárul a projekt harmadik szakasza, amelynek az a célja, hogy megszilárdítsa az első két szakasz eredményeit, ösztönözze az iARMS adatbázis globális használatát, és kiaknázza az – EU-ban és máshol található – kapcsolódó rendszerekkel alkotott szinergiákat. 2015. augusztus óta 144 Interpol-tagország hozott létre felhasználói fiókokat bűnüldöző szervek tagjai számára, és így összesen 1 619 felhasználói fiók jött létre. Eddig 763 537 elveszett, ellopott, csempészett vagy illegálisan tartott tűzfegyverre vonatkozó bejegyzést töltöttek fel az adatbázisba. A bűnüldöző szervek tagjai 6 697 keresést végeztek és 4 296 nyomonkövetési kérelmet nyújtottak be az iARMS rendszeren keresztül. A keresések 50 találatot eredményeztek, amelyek közül öt nyert megerősítést, 45-tel kapcsolatban pedig 2015 őszén még tartott a vizsgálat. A nyomonkövetési kérelmek közül 872-re érkezett válasz. Az INTERPOL az iARMS rendszerből származó adatokat használta a Panamába irányuló és az onnan kiinduló ismert csempészútvonalak elemzésére.

Az adatbázis hatékonysága a tartalom pontosságán és a gyakorlott felhasználók általi rendszeres használaton múlik. A tartalom minőségének javítása, valamint a szisztematikus használat előmozdítása céljából a projekt keretében képzést tartottak az iARMS felhasználóinak, hogy képessé váljanak olyan konkrét műveleteket végrehajtani az adatbázisban, mint bejegyzések létrehozása és frissítése, keresés, bejelentés, valamint a nyomonkövetési kérelmek kezelése. Az adatbázis emellett különféle segítségnyújtó (help desk) funkciókkal is rendelkezik. Eddig hét ilyen képzést tartottak, amelyek közül öt regionális szintű képzés (a nyugat-afrikai felhasználók számára Kamerunban, a latin-amerikaiak számára Salvadorban, a dél-afrikaiak számára Zimbabwéban, továbbá az európaiak számára Lyonban két alkalommal), kettő pedig nemzeti szintű munkaértekezlet (Portugália, Franciaország) volt.

Cselekvési terv: a szankciórendszereknek és a szankciók felügyeleti rendszereinek a megerősítése és támogatása

3. intézkedés: iTrace – a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer (a 2013/698/KKBP tanácsi határozat (1) és a 2015/1908/KKBP tanácsi határozat (2))

Az EU 2013 óta támogatja az iTrace-t, amely a tiltott kézi- és könnyűfegyverekre, más tiltott hagyományos fegyverekre és mindezek lőszereire vonatkozó globális jelentési rendszer, amelyet a Conflict Armament Research (CAR) működtet. A rendszer a tiltott kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felkutatását és nyomon követését szolgálja az olyan, konfliktus sújtotta térségekben végzett helyszíni kutatások révén, ahol a helyi bűnüldöző hatóságok gyakran nem rendelkeznek nyomonkövetési kapacitással. A CAR szorosan együttműködik kormányokkal, az ENSZ szankciófelügyeleti csoportjaival és a béketámogató műveletekkel, továbbá technikai segítségnyújtást is biztosít számukra. Azokat az információkat, amelyeket az iTrace a fegyverek és a lőszerek csempészésének és illetéktelen kezekbe jutásának jellemző módjaival kapcsolatban nyújt, az olyan fegyverzetellenőrzési intézkedések hatékonyságának növelésére használják, mint például az exportellenőrzés és a készletkezelés. A kezdeményezés célja annak felderítése és megakadályozása, hogy a fegyverek és a lőszerek illetéktelen kezekbe jussanak. Az iTrace-nek ezen túlmenően az is a célja, hogy elősegítse a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának nyomon követését, átfogó információkkal támogassa a szerződés végrehajtásának felülvizsgálatát, és segítséget nyújtson a nemzeti kormányoknak ahhoz, hogy képesek legyenek előre látni a fegyverkiviteli engedélyekkel kapcsolatos határozataik hatását.

A CAR 2015-ben helyszíni iTrace-vizsgálatokat folytatott Csádban, Dél-Szudánban, Elefántcsontparton, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban, Irakban, Jamaicában, Kolumbiában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Libanonban, Líbiában, Maliban, Mianmarban, Nepálban, Nigerben, Szíriában, Szomáliában, Szomáliföldön, Szudánban és Ugandában. A CAR nyomozócsoportjai összesen 130 000 eszközt (fegyvert, lőszert, csomagolóanyagot, járművet és kapcsolódó felszerelést) dokumentáltak. A CAR folyamatosan ellenőrzi az információkat, és feltölti őket az iTrace rendszerbe.

Emellett a CAR 2015-ben a világ különböző régióiban megrendezett többféle nemzetközi eseményen, többek közt az alábbi rendezvényeken és szervezeteknek is bemutatta az iTrace-t:

—	a SEESAC fegyverkivitel-engedélyezésről szóló konferenciája, Tirana, Albánia,

—	UNSOM, Szomália,

—	UNMAS, Bamako, Mali,

—	a rögtönzött robbanószerkezetek kiiktatásával foglalkozó közös ügynökség (JIEDDA), valamint a Védelmi Hírszerzési Ügynökség, Washington,

—	a Stimson globális biztonsági központ, Washington,

—	az EU közép-afrikai köztársasági katonai tanácsadó missziója (EUMAM RCA), Bangui,

—	az EU bejrúti képviselete,

—	valamint két bemutató a cselekvési program keretében megrendezett, második kormányzati szakértői ülésen.

A CAR fokozta az információk megosztását az ENSZ szankciófelügyeleti csoportjaival, és közvetlen segítséget nyújtott hat ilyen csoport számára. Ezek a csoportok a Biztonsági Tanácsnak a közelmúltban benyújtott négy jelentésben is hivatkoztak az iTrace projekt keretében született eredményekre: az al-Kaida és a vele összeköttetésben álló személyek és szervezetek (S/2014/815), a KDK-val foglalkozó szakértői csoport (S/2015/19), a Szudánnal foglalkozó szakértői csoport (S/2015/31), valamint az Elefántcsontparttal foglalkozó szakértői csoport (S/2015/252).

Végezetül a nemzetközi hírcsatornák széles körben beszámoltak a CAR helyszíni tudósításairól. A tudósítások közül kettő a jelentéstételi időszakban készült: Az Iszlám Állam fegyverei Kobanéban, amely az Iszlám Állam erőitől elkobzott fegyverekről szól, amelyeket a CAR nyomozócsoportjai 48 különböző helyen dokumentáltak Kobanéban és környékén; valamint Az SPLA-iO dél-szudáni erői számára légi úton szállított fegyverek és lőszerek, amely bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy Szudán fegyvereket szállít a dél-szudáni lázadó erőknek.

Az EU egy 2015. október 22-én elfogadott új tanácsi határozat (a (KKBP) 2015/1908 határozat) útján támogatást biztosított az iTrace projekt második szakaszához.

Cselekvési terv: az exportellenőrzések megerősítésének támogatása és a fegyverkivitelről szóló magatartási kódex szerinti kritériumok alkalmazásának előmozdítása

A fegyverek exportjának, importjának, továbbításának és átrakodásának ellenőrzése döntő fontosságú annak megelőzéséhez, hogy a kézi- és könnyűfegyverek illetéktelen kezekbe jussanak, és bűncselekmények elkövetéséhez vagy terrortámadásokhoz használják őket; az ENSZ cselekvési programja egyértelműen fogalmaz e tekintetben. Következésképpen az EU kérésre támogatást nyújt az érintett államoknak ahhoz, hogy megerősítsék fegyverszállítás-ellenőrzési rendszerüket. A projektekhez kapcsolódó tevékenységek a világ minden táján zajlanak, és a következőket foglalják magukban: segítségnyújtás jogszabályok kidolgozásához, képzés és a bevált gyakorlatoknak az exportellenőrzési szakemberek közötti megosztása. A projektek végrehajtója Németország Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatala (BAFA), amelyet más uniós tagállamok exportellenőrzési tisztviselői segítenek. A fegyverkivitel ellenőrzése területén a tájékoztatási tevékenységekhez használt nemzetközi normát a Fegyverkereskedelmi Szerződés jelenti. Az EU szomszédságában található kedvezményezett országok emellett ahhoz is segítséget kérhetnek, hogy megismerjék a katonai termékek kivitelének ellenőrzésére szolgáló uniós rendszert, amelyet a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (3) rögzít.

4. intézkedés: Az európai biztonsági stratégia keretében a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységek (a 2013/769/KKBP tanácsi határozat (4))

A Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának és egyetemessé tételének elősegítése céljából az EU Tanácsa 2013-ban a nem uniós országok támogatását célzó ambiciózus programot fogadott el. A program keretében az EU számos nem uniós országnak nyújt segítséget – amennyiben ezt kérelmezik – fegyverszállítási rendszerüknek a Fegyverkereskedelmi Szerződés előírásaival összhangban történő megerősítéséhez. A projekt végrehajtója Németország Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatala (BAFA).

2015-ben a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos segítségnyújtási célú látogatásokra került sor Jamaicában (január), Peruban (május), Szenegálban (február), Burkina Fasóban (július), Ghánában (július), a Fülöp-szigeteken (január) és Grúziában (szeptember). Az említett országokba tett első igényfelmérő látogatások célja az volt, hogy meghatározzák a konkrét együttműködés kiemelt területeit. Az EU támogató csoportjai találkoztak a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásában részt vevő fontosabb nemzeti szereplőkkel, továbbá néhány ország esetében már megtörtént a kiválasztott kiemelt területeknek egy olyan segítségnyújtási ütemtervbe való beépítése, amely hosszabb távon meghatározza majd az EU-val való együttműködést.

A segítségnyújtási célú látogatások mellett az alábbi négy regionális szemináriumra is sor került a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása céljából folytatott uniós tevékenységek keretében:

—	az ECOWAS tagországainak és öt szomszédos országnak (Mauritánia, Kamerun, Csád, Gabon és Egyenlítői-Guinea) rendezett szeminárium, Dakar, 2015. május 5–6.,

—	az ENSZ ázsiai és csendes-óceáni térségi békét és leszerelést előmozdító regionális központja (UNRCPD) tagállamainak rendezett szeminárium (Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán kivételével), Manila, 2015. május 10–11.,

—	az afrikai országoknak rendezett szeminárium (Mauritánia, Kamerun, Csád, Gabon és Egyenlítői-Guinea kivételével), Pretoria, 2015. szeptember 23–24,

—

Togóban „Séminaire de Sensibilisation des Parlementaires sur le Traité sur le Commerce des Armes” (Ismeretterjesztő szeminárium a Fegyverkereskedelmi Szerződésről parlamenti képviselőknek) címmel szeminárium került megrendezésre 2015. október 15–16-án az országra irányuló ad hoc tevékenységek részeként.

A kézi- és könnyűfegyvereknek a Fegyverkereskedelmi Szerződés hatálya alá vonása kiemelkedő jelentőségű. Azzal, hogy például a végfelhasználókat szigorúbban ellenőrzik és biztosítékokat kérnek velük kapcsolatban, továbbá hogy intézkedéseket hoznak a fegyverek és a lőszerek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása érdekében, a kézi- és könnyűfegyverek jogszerű nemzetközi szállításának szigorúbb ellenőrzése tovább csökkentheti annak kockázatát, hogy e fegyverek az illegális piacra jussanak. Ennélfogva a Fegyverkereskedelmi Szerződés kiegészíti és megerősíti az egyéb releváns ENSZ-eszközöket is, így például a cselekvési programot és a tűzfegyverekről szóló ENSZ-jegyzőkönyvet.

5. intézkedés: A fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdítása a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt elvek és szempontok harmadik országokban történő terjesztése révén (a 2012/711/KKBP (5) és a 2015/2309/KKBP (6) tanácsi határozat)

2014 decemberében lezárult a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak az EU szomszédságában található országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenységek támogatásáról szóló 2012/711/KKBP tanácsi határozat végrehajtása. A fegyverkiviteli ellenőrzésekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységeket Németország Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatala (BAFA) hajtja végre. Az intézkedés végrehajtására a 2009/2012/KKBP együttes fellépést követő intézkedésként került sor. A Tanács 2015. december 10-én új határozatot ((KKBP) 2015/2309) fogadott el a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról, és a BAFA-t bízta meg a határozat technikai szintű végrehajtásával.

A határozat célja a fegyverkivitel nem uniós országok általi hatékony ellenőrzésének előmozdítása, nem csupán a 2008/944/KKBP közös álláspontban, hanem a Fegyverkereskedelmi Szerződésben is meghatározott elvekkel összhangban. Célja továbbá ezen országok arra irányuló belső és regionális szintű erőfeszítéseinek támogatása, hogy a hagyományos fegyverekkel való kereskedelmet felelősségteljesebbé és átláthatóbbá tegyék. A kedvezményezett országok köre kiterjed a délkelet-európai országokra (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia), az európai szomszédságpolitika észak-afrikai mediterrán országaira (Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó és Tunézia), valamint az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országaira (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna).

Cselekvési terv: a tűzfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni jegyzőkönyv ratifikálásának előmozdítása

6. intézkedés: Küzdelem a transznacionális tiltott fegyverkereskedelem ellen az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménynek (UNTOC), valamint az ahhoz csatolt, tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvnek a végrehajtása révén.

Ez a program a globális és transzregionális fenyegetések kezelését célzó, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló – korábban Stabilitási Eszköz néven ismert – eszköz hosszú távú összetevője keretében részesült támogatásban. A programot az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) hajtotta végre 2011 márciusa és 2015 júliusa között. A program célja az volt, hogy a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv ratifikálásának és végrehajtásának előmozdítása révén megelőzze a transznacionális tiltott tűzfegyver-kereskedelmet, illetve küzdjön az ellen. A program 8 nyugat-afrikai és 7 dél-amerikai, illetve karibi térségi országra irányult, és testre szabott jogalkotási támogatást biztosított a projektben részt vevő országok számára annak érdekében, hogy segítse őket abban, hogy a tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása érdekében módosítsák meglévő nemzeti jogszabályaikat, illetve újakat fogadjanak el.

A projekt keretében 5 nyugat-afrikai ország (Benin, Burkina Faso, Mauritánia, Szenegál és Togo) és 5 dél-amerikai ország (Argentína, Bolívia, Ecuador, Paraguay és Uruguay) részesült jogalkotási támogatásban. A támogatás egyrészt a nemzeti törvények felülvizsgálatát és kidolgozását segítette, másrészt pedig néhány ország esetében (Benin, Mauritánia, Togo és Szenegál) a törvények kidolgozási folyamatának véglegesítéséhez és ahhoz nyújtott segítséget, hogy a törvények elfogadás céljából benyújtásra kerüljenek az illetékes hatóságokhoz. Argentína esetében a jogalkotási támogatás mindenekelőtt arra irányult, hogy a tiltott fegyverkereskedelem mint bűncselekmény bekerüljön az új büntető törvénykönyv tervezetébe.

Ami a kapacitásépítés területét illeti, nyugat-afrikai országok (Ghána, Burkina Faso, Szenegál, Benin és Togo) és dél-amerikai országok (Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador és Paraguay) bűnüldöző szerveinek tagjai képzésben részesültek a tiltott tűzfegyver-kereskedelemhez kapcsolódó nyomozások és büntetőeljárás alá vonások terén. A képzés biztos háttérismeretekkel és alapkészségekkel látta el a büntető igazságszolgáltatási szakembereket a tűzfegyverek tiltott kereskedelmének és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekményeknek a kivizsgálását illetően.

Emellett a projekt végrehajtói következetesen törekedtek párbeszédet kialakítani országos és regionális civil társadalmi szervekkel és parlamenti képviselőkkel annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdésekről, és hogy fokozzák a civil társadalomnak a tűzfegyver-stratégiák végrehajtásában való részvételét és e stratégiák feletti ellenőrző szerepét. Folytatódott a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés, mégpedig egyrészt azáltal, hogy bevonták őket a jogalkotási segítségnyújtási tevékenységekbe, másrészt pedig azáltal, hogy speciális képzési modulokat szerveztek nem kormányzati szervezetek számára. Az UNODC továbbá folytatta az elkobzott tűzfegyverekre, azok részeire és alkatrészeire, valamint a lőszerekre vonatkozó adatok gyűjtését és elemzését abból a célból, hogy tanulmányt állítson össze a tűzfegyverek tiltott kereskedelméről; az UNODC 2013 végén látott hozzá a tanulmány elkészítéséhez. A tanulmány célja a tűzfegyverek tiltott kereskedelme által jelentett probléma megértésének javítása, a tűzfegyverek tiltott kereskedelme során alkalmazott lehetséges útvonalak felfedése, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmében megfigyelhető új vagy kialakulóban lévő tendenciák azonosítása, valamint e jelenség összefonódásainak és transznacionális jellegének a meghatározása. Az elkészült tanulmány 2015 végén jelent meg „Tanulmány a tiltott tűzfegyver-kereskedelem transznacionális jellegéről és a tiltott tűzfegyver-kereskedelemben használt útvonalakról és módszerekről” (7) címmel.

1)    Hatékony multilateralizmus a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata és destabilizáló terjesztése elleni globális, regionális és nemzeti mechanizmusok kidolgozása érdekében

Cselekvési terv: regionális szint

Külön uniós projekttámogatás harmadik országok és regionális szervezetek számára

a)   Nyugat-Balkán

7. intézkedés: A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) leszerelési és fegyverzetellenőrzési tevékenységei Délkelet-Európában (a 2013/730/KKBP tanácsi határozat (8))

A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) tevékenységei arra irányulnak, hogy megerősítsék a nemzeti és a regionális érdekelt felek ahhoz szükséges kapacitásait, hogy az említett érdekelt felek ellenőrizni és mérsékelni tudják a kézi- és könnyűfegyverek elterjedését és az azokkal való visszaéléseket, ami által a SEESAC a stabilitás, a biztonság és a fejlődés javulásához is hozzájárul Délkelet- és Kelet-Európában. A SEESAC az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjától (UNDP) és a Regionális Együttműködési Tanácstól (RCC) kapott megbízása alapján működik.

A 2013/730/KKBP tanácsi határozat – a 2002/842/KKBP (9) és a 2010/179/KKBP (10) tanácsi határozat után – már a harmadik volt azon intézkedések sorában, amelyekkel az Unió a SEESAC kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos fegyverzetellenőrzési tevékenységeit támogatta. A SEESAC jelenleg a hatályos tanácsi határozatban meghatározott tevékenységek végrehajtásán dolgozik Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Koszovóban (11), a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban és a Szerb Köztársaságban.

Fizikai biztonság és készletkezelés (PSSM)

A SEESAC 2015-ben sikeresen befejezte 19 biztonsági ajtó beszerelését a bosznia-hercegovinai védelmi minisztérium 4 tárolólétesítményében (a munkálatok 2014-ben kezdődtek el). A Moldovai Köztársaságban folytatott értékelő missziót és az országban tett helyszíni látogatást követően a védelmi minisztériummal megállapodás született két – lőszerek, illetve kézi- és könnyűfegyverek – tárolására szolgáló létesítmény biztonsági korszerűsítésének megkezdéséről. Ezek a létesítmények Chişinăuban, illetve Bulboacában találhatók. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a projekt keretében tovább folytatódik egy ormani és egy erebinói tárolólétesítmény biztonsági korszerűsítése. 2015 márciusában ötnapos tanfolyamra került sor Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a fizikai biztonság és a készletkezelés (PSSM) területéhez kapcsolódóan. A sikeres tanfolyam két szempontból is nagy jelentőséggel bír: egyrészt növelte a készletek biztonságáért felelős személyzet ismereteit a PSSM területén, másrészt pedig megszilárdította azokat a beruházásokat, amelyekre a projekt keretében került sor a tárolólétesítmények biztonsági infrastruktúrájának korszerűsítése érdekében. Ezenfelül a SEESAC megkezdte a PSSM területéhez kapcsolódó regionális képzés megtervezését. A regionális képzés célja, hogy növelje a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek kezelésével megbízott személyzet kapacitásait.

A kézi- és könnyűfegyverek felesleges készleteinek megsemmisítése az azokhoz szükséges lőszerekkel együtt

Albánia védelmi minisztériuma 2015 első felében végérvényesen megerősítette a SEESAC-nak azt, hogy a projekt keretében az országban 5 400 darab fegyver megsemmisítésére kerül majd sor. Ezen túlmenően a SEESAC támogatásával összesen további 2 656 darab kézi- és könnyűfegyver, valamint 2 048 darab fegyverrész és -alkatrész megsemmisítésére került sor Montenegróban és Koszovóban két külön esemény keretei között a fegyvermegsemmisítés nemzetközi napja (július 9.) alkalmából. Mindazonáltal a Moldovai Köztársaságban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a politikai helyzet instabilitása és/vagy személyi változások következtében lassult az e komponensen belüli előrehaladás üteme.

A kézi- és könnyűfegyverek jelölésének és nyomon követésének javítása

A projekt keretében a térség egészében növelték a fegyverek jelöléséhez és nyomon követéséhez szükséges képességeket. Albániában 56 darab számítógépet, 56 darab szünetmentes tápegységet, 28 darab nyomtatót és 9 darab szkennert osztottak szét országszerte 6 rendőrkapitányság és 27 rendőrőrs között, 72 felhasználót pedig kiképeztek az elektronikus fegyver-nyilvántartási szoftver használatára. A SEESAC által 49 albán rendőrőrsön végrehajtott helyszíni ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a rendőrőrsök már használják az új elektronikus fegyvernyilvántartást, és ez jelentős mértékben javította a rendőrség fegyver-nyilvántartási rendszerét. Ezenfelül Koszovóban – nyolc szakmai találkozó keretében – 166 rendőr részesült képzésben a kézi- és könnyűfegyverek nyomon követésére vonatkozó eljárási standardokat illetően.

A projekt keretében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Belügyminisztériuma szakértői küldöttséget küldhetett Ausztriába, hogy az tanulmányozza az elektronikus tűzfegyver-nyilvántartás gyakorlati alkalmazását az osztrák Belügyminisztériumban, ahol a küldöttség által felvetett technikai és jogalkotási problémák megvitatására is lehetőség nyílt. Bosznia-Hercegovinában befejeződött a kért felszerelések kiszállítása, és azok már használatban is vannak.

A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdésekre irányuló szorosabb regionális együttműködés előmozdítása

Szerbiában sikeresen befejeződött a Nemzeti Bűnügyi Szakértői Központ ballisztikai laboratóriumának részére szánt berendezések beszerzése és beüzemelése, Belgrádban pedig megtartották a délkelet-európai tűzfegyver-szakértői hálózat (SEEFEN) harmadik találkozóját, amelyen a rendőri hatóságok, a vámigazgatási szervek és az ügyészségek vezető tűzfegyver-szakértői vettek részt. Az ENSZ-főtitkár a kézi- és könnyűfegyverekről szóló kétéves jelentésében követendő példaként említette a SEEFEN-hálózatot mint az információcserére összpontosító bűnüldözési és rendészeti tárgyú együttműködés területével kapcsolatos bevált gyakorlatot. A SEESAC ezenfelül elmélyítette stratégiai partnerségét az EUROPOL-lal és az INTERPOL-lal. Végezetül megrendezésre került a SEEFEN és az EU első közös akciónapja, amely fontos első lépést jelent a délkelet-európai térség, az EUROPOL és az uniós tagállamok közötti együttműködés szorosabbra fűzésében.

A tanácsi határozat révén a SEESAC arra is megbízást kapott, hogy segítse elő a tűzfegyverekkel foglalkozó regionális hálózat létrehozását. Ezzel összefüggésben a montenegrói Budvában megrendezésre került a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok (SALW-bizottságok) negyedik regionális találkozója. A SEESAC májusban elkészült a délkelet-európai fegyvertörvények gyűjteményének összeállításával. A gyűjtemény célja, hogy segítse a fegyverzetellenőrzésre és fegyverkivitelre vonatkozó délkelet-európai jogszabályok összehangolását. A gyűjtemény az eredeti nyelveken és angol nyelven nyilvánosan hozzáférhető az interneten. A projekt ezen túlmenően a következőkhöz is hozzájárult: 1) két cserelátogatás megszervezése a bosznia-hercegovinai és az albán védelmi minisztérium tisztviselői, illetve az albán és a koszovói rendőri szervek képviselői között; 2) szakértői csereprogram szervezése a bosznia-hercegovinai, a szerb és a montenegrói nemzeti SALW-bizottságok tisztviselői, valamint a különböző moldovai minisztériumokat képviselő tisztviselők között. A Moldovai Köztársaságban megrendezett találkozók jó alkalmat kínáltak a moldovai tisztviselők számára arra, hogy új ismereteket és szaktudást sajátítsanak el a fegyverzetellenőrzés konkrét vonatkozásait illetően, valamint a moldovai SALW-bizottság létrehozásához kapcsolódóan. Ezen túlmenően a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése területén Délkelet-Európában elfogadott nemzeti szakpolitikai dokumentumok társadalmi nemi szempontú értékelésének kidolgozása is megkezdődött.

A délkelet-európai országok polgári lakossága által jogtalanul birtokolt kézi- és könnyűfegyverek begyűjtésének és nyilvántartásba vételének előmozdítása

A SEESAC 2015 folyamán is támogatást biztosított a kézi- és könnyűfegyverekkel és azok begyűjtésével kapcsolatos nyugat-balkáni tájékoztató kampányokhoz. A SEESAC 2015-ben is folytatta azt a tevékenységét, melynek keretében szakértői és technikai segítséget biztosított Montenegró és Szerbia számára a fegyverek legalizálásának, illetve begyűjtésének területéhez kapcsolódó nyilvános figyelemfelkeltő kampányokhoz. Montenegróban a kampány kezdete óta polgári személyek mintegy 1 004 darab tűzfegyvert, 153 darab aknát és robbanószerkezetet, 577 darab egyéb fegyvert és 14 963 darab különböző kaliberű lőszert szolgáltattak be az illetékes hatóságoknak. Szerbiában a kampány végéig összesen 7 545 darab kézi- és könnyűfegyvert, illetve robbanószerkezetet sikerült kivonni az illegális forgalomból. Az országban ezenfelül 200 rendőrségi alkalmazott képzésben részesült a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvény végrehajtásához kapcsolódóan, 13 – a legnagyobb délkelet-európai médiaszolgáltatóktól érkező – újságíró pedig a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek azonosításához kapcsolódóan.

A SEESAC a fegyverzetellenőrzési tevékenységei terén olyan megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi a társadalmi nemek szempontját. A Balkán-félszigeten a magánszemélyek általi (legális vagy illegális) fegyvertartás nagyban elősegíti a kapcsolati erőszakot: mindenekelőtt mint a nők ellen irányuló, halált okozó erőszak eszköze, de úgy is, mint a nem fegyverrel elkövetett kapcsolati erőszakot segítő tényező. A SEESAC sokat tett a nők esélyegyenlőségéért a bűnüldöző hatóságokon belül, és az olyan, csak női alkalmazottakból álló rendőri egységek létrehozásáért is, amelyek kifejezetten a kapcsolati erőszak területére összpontosítanak. Ami az otthoni fegyvertartás veszélyeivel kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeket és a felelős fegyvertartás népszerűsítését illeti („fizikai biztonság és készletkezelés az otthonokban”), a SEESAC azt tapasztalta, hogy a társadalmi nemi szempontokat előtérbe helyező, nőket célzó kampány sokkal sikeresebb volt a célul kitűzött eredmények elérésében. A társadalmi nemi szempontokat figyelembe vevő szemlélet előmozdítása és a fegyverzetellenőrzési tevékenységekben részt vevő érdekelt felek ennek fontosságáról való meggyőzése érdekében a SEESAC felhívja a figyelmet azon kutatások és adatok jelentőségére, amelyek bemutatják a fegyveres erőszak társadalmi nemi vonatkozású hatásait, és azt, hogy a fegyveres erőszak elleni fellépés sikerességéhez olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek figyelembe veszik a társadalmi nemi szempontokat.

8. intézkedés: A háborúból visszamaradt robbanószerkezetek megsemmisítésére irányuló projekt Bosznia-Hercegovinában (EXPLODE)

2015-ben is folytatódott a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz válságelhárító komponense értelmében létrehozott utódprojekt végrehajtása, amely mindenekelőtt arra irányult, hogy javuljanak a bosznia-hercegovinai lőszertároló telephelyeken véletlenszerűen bekövetkező robbanások által érintett egyének és helyi közösségek biztonsági, védelmi és fejlődésre vonatkozó kilátásai. A becslések szerint Bosznia-Hercegovina több mint 24 000 tonnányi katonailőszer-készlettel rendelkezett, amelyből 17 000 tonnányi vegyileg instabil lőszer volt, és emiatt nagy volt a kockázata annak, hogy olyan ellenőrizetlen robbanás következik be, amely adott esetben emberéleteket is követelhetett volna, és emellett kedvezőtlen hatást gyakorolhatott volna a térségre. A bosznia-hercegovinai védelmi minisztériumban nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás, képesség és pénzügyi erőforrás annak biztosításához, hogy a tárolólétesítményekben megfelelő előírásokat alkalmazzanak, ezért Bosznia-Hercegovina uniós és nemzetközi támogatásokra támaszkodik a háborúból visszamaradt, fel nem robbant robbanótestekkel és robbanószerkezetekkel kapcsolatos mentesítő tevékenységek minél gyorsabb elvégzésében és a szóban forgó robbanótestek és robbanószerkezetek minél hamarabbi megsemmisítésében, valamint a készletek biztonságának növelésében.

Az e projekt keretében végrehajtott intézkedések jelentős eredményeket hoztak a lőszerkészletek csökkentése terén. Az ország 2015 októbere és decembere között jelentős számú rakétarendszert ártalmatlanított a Pretis védelmi ipari vállalat kapacitásait és szolgáltatásait felhasználva. Az EXPLODE projekt és a Pretis közös erőfeszítéseinek eredményeként 4 641 darab rakétarendszert sikerült – környezetvédelmi szempontból is – biztonságos módon ártalmatlanítani. Az EXPLODE projekt a végrehajtásának befejezéséig jelentős hozzájárulást fog biztosítani a veszélyes lőszerek felesleges készleteinek ártalmatlanításához. A tervek szerint 2016. augusztus végéig sor kerül majd a fehér foszfor, a bonyolult rakétarendszerek és a harckocsiaknák ártalmatlanítására. A projekt és annak kapacitásfejlesztést célzó tevékenységei 2015-ben több mint 100, a projektben partnerként közreműködő országokból érkező résztvevő részére biztosítottak célirányos szakértői támogatást a készletkezelés területén, továbbá a vonatkozó gyakorlatoknak a lőszerekre vonatkozó nemzetközi műszaki iránymutatásokkal való összehangolásához. Az infrastruktúra korszerűsítésére irányuló projektkomponens keretében 68 létesítményben hajtottak végre biztonsági intézkedéseket. A létesítményeket korszerűsítették, hozzáigazítva őket a nemzetközi biztonsági előírásokhoz. Ezenfelül a doboji TROM lőszer-megsemmisítő létesítményben is fejlesztéseket hajtottak végre, mégpedig a munkahelyi biztonság, a váratlan robbanások kockázatának csökkentése és az általános biztonság terén. Az EXPLODE projekt végrehajtására a SEESAC tevékenységeivel szoros együttműködésben került sor.

b)   EBESZ-régió

9. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozása veszélyének csökkentését célzó tevékenységek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) régiójában (a 2012/662/KKBP tanácsi határozat (12))

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) régiójában a jelentés tárgyát képező időszakban is folytatódtak a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozása veszélyének csökkentését célzó tevékenységek.

Készletkezelés

Ami a hagyományos fegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek tárolására szolgáló kirgizisztáni létesítmények tervezett biztonsági fejlesztéseit illeti, az EBESZ – azt követően, hogy az érintett nemzeti hatóságok elfogadták a kirgizisztáni tevékenységek végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet – lefolytatta azt az ajánlattételi eljárást, amelynek keretében kiválasztotta azokat a cégeket, amelyeket megbízott egy koj-tasi tárolólétesítmény megépítésével és a szükséges biztonsági fejlesztések elvégzésével, valamint három meglévő tároló létesítmény újjáépítésével (a munkálatok 2015 augusztusában, illetve szeptemberében kezdődtek meg).

A kézi- és könnyűfegyverek felesleges készleteinek megsemmisítése

Kirgizisztánban és Belaruszban intézkedések történtek a kézi- és könnyűfegyverek felesleges készleteinek a célból történő megsemmisítése érdekében, hogy azok illegális kereskedelem céljából ne juthassanak illetéktelen kezekbe. Egy évig tartó felülvizsgálatot és egyeztetéseket követően a kirgizisztáni kormány 2015 augusztusában jóváhagyta a felesleges fegyverkészletek ártalmatlanításáról szóló rendeletet. Ezt a folyamatot az EBESZ is támogatta: összesen 5 kerekasztal-beszélgetést folytatott le az összes olyan releváns kirgiz intézménnyel, amelynek kézi- és könnyűfegyverek vannak a birtokában, valamint szakértőket bocsátott az ország rendelkezésére a fent említett rendelet megszövegezéséhez. A rendelet végrehajtása csak azt követően kezdődhetett meg, hogy a kormány kidolgozott és elfogadott két idevágó kormányzati rendelkezést (2015. szeptember–október). A felesleges kirgizisztáni fegyverkészletek tényleges megsemmisítésére 2015 novemberében került sor.

Belaruszban a védelmi minisztériummal történt konzultációt követően mintegy 12 000 darab kézi- és könnyűfegyvert azonosítottak felesleges készletként. A felesleges készletek ártalmatlanításához az EBESZ biztosít majd felszerelést az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) belaruszi hivatalán keresztül. Több találkozót követően az EBESZ és a belorusz védelmi minisztérium megállapodásra jutott egymással a szükséges felszereléseket illetően, és az a döntés született, hogy az EBESZ a következő felszereléseket biztosítja majd a belorusz védelmi minisztérium számára: 3 darab sűrített levegős plazmavágó gép, 3 darab hegesztőasztal, 6 darab targonca, 3 darab présgép, 3 darab sarokcsiszoló, 6 darab körfűrész, valamint biztonsági felszerelések (védőszemüvegek, hallásvédő/zajcsökkentő fülvédők, hegesztő pajzsok stb.). A felszerelések beszerzését az ENSZ Fejlesztési Programjának belaruszi hivatala fogja elvégezni. Folytatódtak azok a projekttevékenységek, amelyek célja a kézi- és könnyűfegyverek tárolására szolgáló, nagyméretű homeli és kolaszavai létesítmény fizikai biztonságának javítása. Homelben csaknem teljesen befejeződtek a tűzvédelmi és biztonsági rendszerek kiépítésével kapcsolatos munkálatok, és az egyik kolaszavai raktárépület hiányosságait is kijavították. Nemzetközi pályázatot hirdettek a kolaszavai létesítmény egyik raktárépületének átfogó felújítására.

Megjelölés, nyilvántartás és nyomon követés

Ami a kézi- és könnyűfegyverek készletkezelésének, nyilvántartásának és nyomon követésének javítását célzó készletkezelési szoftver bevezetését illeti, a szoftveralkalmazás felülvizsgálata, valamint a bosznia-hercegovinai, a belorusz, a moldovai köztársasági és a tádzsikisztáni szakértőktől érkezett visszajelzések alapján elkészült a szoftver új verziója. A szoftveralkalmazást román és tádzsik nyelvre is lefordították. Az EBESZ ezenfelül képzést szervezett a bosznia-hercegovinai fegyveres erők tagjai számára a továbbfejlesztett nyilvántartási alkalmazás használatához kapcsolódóan. Az alkalmazást a grúziai és az ukrajnai védelmi minisztérium tisztviselőinek is bemutatták. Ezen túlmenően a projekt keretében 30 darab számítógépet és 30 darab nyomtatót adtak át a Moldovai Köztársaság védelmi minisztériumának, a moldovai fegyveres erők tagjai részére pedig július 13–17-én és október 19–23-án képzést tartottak a nyilvántartási alkalmazás használatáról. A grúz védelmi minisztérium informatikai osztálya 2015. szeptember 25-én, a szoftveralkalmazás első tesztelését követően benyújtott egy listát, amelyen a szoftveralkalmazás funkcióival kapcsolatos kérdések szerepeltek, és az alkalmazás használatát bemutató képzés biztosítását kérte, amire sor is került 2015 októberében. 2015 novemberében a tádzsikisztáni védelmi minisztérium tisztviselői is képzésben részesültek a szoftveralkalmazáshoz kapcsolódóan, valamint ugyanebben a hónapban Kirgizisztánban az oktatók számára rendeztek képzést.

c)   Afrika

10. intézkedés: A Száhel-övezetben a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kereskedelme kockázatának csökkentését célzó fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek (a 2014/912/KKBP tanácsi határozat (13)).

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2014/912/KKBP határozatot, amely egy – az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) által társfinanszírozott és az Afrikai Regionális Béke- és Lefegyverzési Központ (UNREC) által végrehajtott – 36 hónapos projektről rendelkezik. A projekt célja a Száhel-övezetben a békéhez és a stabilitáshoz való hozzájárulás a Burkina Fasónak, Csádnak, Malinak, Mauritániának, Nigernek és Nigériának ahhoz nyújtott támogatás révén, hogy a fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek javításával megelőzzék az állami tulajdonban lévő kézi- és könnyűfegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe juttatását és tiltott kereskedelmét. Ennek keretében az EU támogatni kívánja a célországokat abban, hogy kidolgozzák a nemzetközi legjobb gyakorlatoknak megfelelő korszerű jogszabályokat, közigazgatási eljárásokat és gyakorlati eljárási standardokat, amelyek a fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek javításának alapját jelentik, továbbá az EU közvetlen támogatást kíván nyújtani magukhoz a készletkezelési és biztonsági tevékenységekhez is, többek között a tárolólétesítmények rehabilitálása, a feleslegessé vált, elavult vagy tiltott kézi- és könnyűfegyverek megsemmisítése és az új technológiákkal kapcsolatos kísérleti projektek révén. E tevékenységek végrehajtása 2016-ban megkezdődött.

11. intézkedés: A RECSA-nak a tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek Afrikában történő tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet támogató tevékenységei

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) hosszú távú összetevőjének keretében biztosított finanszírozás révén az EU – a kézi- és könnyűfegyvereknek a Nagy-tavak régióban és Afrika szarván való elterjedése elleni küzdelemmel foglalkozó, Nairobiban található regionális központon (RECSA) keresztül – folytatta annak a projektnek a végrehajtását, amely a tűzfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek Afrikában történő tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelem támogatására irányul. Ez a projekt hozzájárult az EU–Afrika közös stratégia békével és biztonsággal foglalkozó összetevőjének a végrehajtásához. A projekt 2013 júniusában lezárult első szakasza többek között az intézményi struktúrákat és a jogalkotási kapacitásokat támogatta Kelet-Afrika több országában. A 2013 júliusában megkezdett második szakasz célja az afrikai országok arra vonatkozó kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan tudják folytatni, illetve koordinálni tudják a tiltott kézi- és könnyűfegyverek elterjedése és kereskedelme elleni tevékenységeiket. A projekt folytatásaként az intézményi kapacitásépítésnek, a kézi- és könnyűfegyverek hatékony kezelésének (fegyverjelölés és -nyilvántartás, készletgazdálkodás és megsemmisítés), valamint az adatgyűjtésnek az elősegítését célzó intézkedések kombinációjára került sor. A projektnek részét képezte egy széles körű figyelemfelkeltő kampány is, amelyet a Nairobi jegyzőkönyv és más releváns nemzetközi előírások, illetve regionális és szubregionális eszközök összes aspektusáról tájékoztatást nyújtó szemináriumok és munkamegbeszélések keretében folytattak le. A RECSA ezenfelül figyelemfelkeltő célú látogatások keretében tanácsot is adott a célországoknak a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem szakpolitikai és jogi keretéről, valamint a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti intézmények – például a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok és a nemzeti kapcsolattartó pontok – létrehozásáról és működéséről. A RECSA emellett támogatást biztosított a Kongói és a Malawi Köztársaságnak a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó nemzeti cselekvési terveik kidolgozásához. Továbbá, a RECSA jelölőgépeket bocsátott Ghána, Mali, Szomália és Szudán rendelkezésére, valamint a fegyverjelölési technikákról szóló képzést és szoftvereket biztosított Elefántcsontpartnak, Ghánának, Ruandának, a Seychelle-szigeteknek és Togónak.

12: fellépés: a líbiai hatóságok támogatása a hagyományos fegyverek és lőszerek készleteinek biztonságos elhelyezésében, illetve ártalmatlanításában (a 2013/320/KKBP tanácsi határozat (14))

A Tanács 2013. június 24-én úgy határozott, hogy legfeljebb 5 millió eurós uniós támogatással nyújt segítséget a líbiai hatóságoknak a hagyományos fegyverek és lőszerek hatalmas készleteinek biztonságos elhelyezéséhez, illetve ártalmatlanításához. Az EU ezt a támogatást annak érdekében ajánlotta fel, hogy segítséget nyújtson az illetékes líbiai hatóságoknak ahhoz, hogy megállítsák a hagyományos fegyverek és lőszerek további ellenőrizetlen terjedését, amely Líbiában, a szomszédos országokban és a tágabb térségben is tovább fokozza a bizonytalanságot. A projektterv számolt az összetett líbiai politikai helyzettel és az abból fakadó kihívásokkal, továbbá megállapította, hogy nemzeti szerepvállalásra és a helyi partnerek bevonására van szükség. A projekt tervezett időtartama öt év volt. Sajnálatos módon, mivel a biztonsági helyzet Líbiában 2014 júliusa óta jelentősen romlott, a Tanács a (KKBP) 2015/1521 tanácsi határozattal (15) 2015 szeptemberében hatályon kívül helyezte a 2013/320/KKBP tanácsi határozatot.

13. intézkedés: A regionális békére, biztonságra és stabilitásra vonatkozó ECOWAS-megbízatás uniós támogatása – kísérleti fegyverbegyűjtési programok

Tekintettel arra, hogy Nyugat-Afrika a líbiai konfliktus miatt terjedő kézi- és könnyűfegyverek és a nigériai biztonsági helyzet okán kiemelt térség az EU számára, valamint arra, hogy sürgősen átfogó lefegyverzést, leszerelést és reintegrációt kell végrehajtani a Mano folyó és a Száhel-Szahara térségében, támogatva ezáltal a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS) a kézi- és könnyűfegyverekről, az azokhoz szükséges lőszerekről és egyéb kapcsolódó anyagokról szóló ECOWAS-egyezmény végrehajtásában, 2014 harmadik negyedévében az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott új projekt indult. Ennek célja, hogy hat ECOWAS-tagállam kiválasztott régióiban a kísérleti programokban részt vevő települések lakói körében begyűjtsék a kézi- és könnyűfegyvereket, valamint az emberek felelősségvállalásának ösztönzése mellett fejlesztési projekteket mozdítsanak elő. A 2017-ig tartó, hároméves projekt 5,56 millió eurós uniós finanszírozásban részesül „A regionális békére, biztonságra és stabilitásra vonatkozó ECOWAS-megbízatás uniós támogatása” elnevezésű program keretében, a végrehajtásra pedig az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) keretében kerül sor. A projekt során („leszerelés és közösségfejlesztés”, illetve „fegyverbegyűjtés a fejlesztésért” című) kísérleti fegyverbegyűjtési programokat hajtanak végre a 6 országra kiterjedő, alábbi két klaszterben: Észak-Niger és Mali; a Mano-térségi Unió (Nyugat-Elefántcsontpart, Guinea erdőkkel borított déli része, Kelet-Libéria, Sierra Leone északkeleti része). Ezek a programok kiegészítik azokat az egyéb kezdeményezéseket, amelyek végrehajtása már folyamatban van a Száhel-övezet biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégia keretében. A projekt az alábbi tevékenységekre terjed ki: a lakosság figyelmének felhívása a kézifegyverek illegális terjedésével és a fegyveres erőszakkal járó veszélyekre; a biztonságért felelős intézmények és a közösségek azon képességének erősítése, hogy fokozzák a biztonságot; mindenekelőtt pedig a fegyverek önkéntes beszolgáltatása/begyűjtése a közösségek javát szolgáló fejlesztési projektekért cserébe.

d)   Közép-Amerika

14. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének közép-amerikai programjához (CASAC) nyújtott uniós támogatás

Az Unió folytatta egy olyan projekt végrehajtását, amely a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének közép-amerikai programját (CASAC) támogatja. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz hosszú távú összetevője révén ez a projekt, amelyet korábban az UNDP keretében hajtottak végre, 2012 szeptemberében a második támogatási szakaszába lépett. A végrehajtó partner a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) Biztonsági Bizottsága és az Instituto de Enseñanza para el Desarrollo Sostenibile. A projektet a Közép-Amerikában tapasztalható erőszak fő kiváltó okaira – azaz a kábítószer-kereskedelemre, a fiatalok által elkövetett erőszakos cselekményekre és a bandákra, valamint a tiltott tűzfegyverek széles körű elterjedtségére – vonatkozó, széles körben elfogadott megállapításokra alapozva alakították ki. Jóllehet mindkét CASAC program konkrét célja a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem, a projekt az ehhez kapcsolódó szervezett bűnözéssel, például a kábítószer-, ember- és járműcsempészéssel is foglalkozik, és e témákat a legtöbb oktatási és kutatási tevékenységébe is beilleszti. Általában véve a CASAC II. hatása különösen a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséhez kapcsolódó bűnüldözés szempontjából jelentős, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a térségben forgalomban lévő fegyverek lefoglalása nemcsak az áldozatok szenvedését, fájdalmát és traumáját enyhíti, hanem a gazdasági növekedést is serkentheti. Az uniós projekt által a CASAC-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulás célja a közép-amerikai tiltott fegyverkereskedelem elleni nemzeti és regionális szintű küzdelmet célzó regionális struktúra és hosszú távú stratégia alapjainak a lefektetése. A projekt megvalósítása Közép-Amerikában és szomszédos országokban történik, külön tekintettel a 8 SICA-tagállamra (Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és a Dominikai Köztársaság).

Egy évvel a projekt lezárása előtt a CASAC II. máris a vártnál jobban teljesített az alábbiak terén: i. a kézi- és könnyűfegyverek felhalmozása, birtoklása és csempészése elleni regionális operatív együttműködés javítása; ii. a fegyverellenőrzéssel és bűnügyi nyomozással foglalkozó nemzeti egységek megerősítése a kézi- és könnyűfegyverek regisztrálását és ellenőrzését célzó rendszereik terén, hogy javuljon a regionális szintű információcsere, valamint a kézi- és könnyűfegyverek nyomon követése a képzés, a technológia és a rendelkezésre bocsátott eszközök révén; iii. a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos nemzetközi, regionális és nemzeti eszközök jobb összehangolása, szabványosítása és végrehajtása. E célokat a SICA összes tagállamát megcélzó, többféle tevékenységen keresztül sikerült elérni:

—

nemzeti szintű kurzusok a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmét célzó struktúrák, szervezetek és hálózatok leépítéséről a közép-amerikai biztonsági stratégia keretében; kurzusok a csomagokban és teherszállító konténerekben talált tűzfegyverek és részeik azonosításáról; kurzusok az iARMS visszakövetési rendszerről, a DNS-elemzésről és az ujjnyomatvételről;

—

nemzeti felmérések a fegyverkereskedelemről, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmével kapcsolatos regionális műveletek (ORCA – Operativos Regionales para Control de Armas). A harmadik ORCA-művelet keretében 6 014 főt tartóztattak le, továbbá 13 003 db fegyvert, 101 383 db lőszert és 155 robbanóanyagot koboztak el;

—	a tűzfegyvermodellekről szóló törvény tervezete és 8 multidiszciplináris nemzeti Interpol-bizottság (nemzeti irodák) műveleteinek támogatása.

15. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények és a fegyveres erőszak elleni küzdelemre és azok megelőzésére vonatkozó biztonsági stratégiák végrehajtásának támogatása Közép-Amerikában

Az Unió 2012. január és 2015. június között „A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos bűncselekmények és a fegyveres erőszak elleni küzdelemre és azok megelőzésére vonatkozó biztonsági stratégiák végrehajtásának támogatása Közép-Amerikában” című regionális projekthez is pénzügyi támogatást nyújtott. A projekt 6 közép-amerikai országra terjedt ki (Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama), és célja az volt, hogy hozzájáruljon a közép-amerikai biztonsági stratégiának (ESCA) a bűnözés elleni, valamint a kézi- és könnyűfegyverek használatához kapcsolódó fegyveres erőszak megelőzésére vonatkozó elemének a végrehajtásához. A projekt céljai konkrétabban az alábbiak voltak: i. a CASS nemzeti szintű végrehajtását célzó cselekvési terv kialakításának támogatása; ii. a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével és a fegyveres erőszak megelőzésével foglalkozó nemzeti bizottságok (CNM – Comisión Nacional Multidisciplinar) megerősítése; iii. a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó, a határokat illető kérdésekről való viták és tapasztalatcsere előmozdítsa; iv. ellenőrzési mechanizmus biztosítása a civil társadalom számára ahhoz, hogy nyomon tudja követni az állami kötelezettségvállalások teljesítését. A projektet végrehajtó partnerként az Instituto de Enseñanza para el Desarollo Sostenible (IEPADES) nevű intézetet jelölték ki, a fő kedvezményezettek pedig az alábbiak: a közép-amerikai országok kormányai, a SICA, a közép-amerikai államoknak a Közép-amerikai Hálózat a Békeépítésért és a Humánbiztonságért elnevezésű szervezetbe (REDCEPAZ) tömörülő civil társadalma. A projektet a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz támogatta.

Cselekvési terv:

1)	Hatékony multilateralizmus a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata és destabilizáló terjesztése elleni globális, regionális és nemzeti mechanizmusok kidolgozása érdekében A strukturált megállapodások/párbeszéd keretében

16. intézkedés: A kézi- és könnyűfegyverek témaköre a harmadik országokkal és a regionális szervezetekkel folytatott politikai párbeszédek keretében, valamint a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó rendelkezések

A kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek az EU harmadik országokkal folytatott rendszeres politikai párbeszédeinek a napirendjén, és részét képezték a regionális szervezetekkel folytatott együttműködésének is. A jelentéstételi időszakban az EKSZ nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó különmegbízottja, Jacek Bylica a nonproliferációról és a leszerelésről folytatott politikai párbeszéd keretében megbeszéléseket tartott Brazíliával, Egyiptommal és az Arab Államok Ligájával, Japánnal, az USA-val, Izraellel és a Koreai Köztársasággal. Ezenfelül több kétoldalú konzultációt is tartott különböző szereplőkkel, többek közt olyan események alkalmával, mint az atomsorompó-szerződés 2015. évi New York-i felülvizsgálati konferenciája.

A kézi- és könnyűfegyverekről szóló cikknek az EU és harmadik országok közötti megállapodásokba való beillesztéséről szóló, 2008. decemberben elfogadott tanácsi következtetésekkel összhangban újabb tárgyalásokra került sor Kubával, Japánnal és Malajziával, azzal a céllal, hogy az érintett megállapodásokba belefoglalják a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos rendelkezéseket; Örményországgal pedig decemberben kezdték meg a tárgyalásokat. A tárgyalások eredményesen hozzájárulnak többek között a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós szakpolitika ismertségének javításához, fórumot teremtenek a releváns rendelkezések kölcsönös megéréséhez, valamint elősegítik a jövőbeli politikai és szakértői szintű párbeszédet. E megbeszélések során a jövőbeli együttműködés területeit is feltárják, és bátorítják a partnerországokat arra, hogy konkrét előrelépéseket tegyenek a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó releváns nemzetközi eszközök eredményes végrehajtása terén.

Cselekvési terv:

1)	Hatékony multilateralizmus a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata és destabilizáló terjesztése elleni globális, regionális és nemzeti mechanizmusok kidolgozása érdekében

Az Unión belül

17. intézkedés: Az Európai Bizottság kezdeményezései a tűzfegyverek tiltott kereskedelme ellen

2015-ben a Bizottság folytatta a „Lőfegyverek [helyesen: Tűzfegyverek] és az EU belső biztonsága: a polgárok védelme és az illegális kereskedelem felszámolása” című, 2013. október 21-én elfogadott közleményben (16) foglalt intézkedések megvalósítását.

A Tanács 2013 decemberében elfogadta a lőfegyverekre [helyesen: tűzfegyverekre] vonatkozó, a 2014–2017-es időszakra szóló uniós cselekvési tervet, amelynek a végrehajtása szintén folyamatban van. Az Europol a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével foglalkozó elemzőcsoportot hozott létre, amely részletes elemzést készít a kérdésről, az Európai Rendőrakadémia pedig célzott képzéseket tartott a tűzfegyverekről.

A 2015. novemberi párizsi terrortámadások miatt rendkívül sürgetővé vált a 2015. április 28-án elfogadott európai biztonsági stratégia végrehajtása (17). A Bizottság felgyorsította a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseit, különös tekintettel a tűzfegyverek és a robbanóanyagok kereskedelmének és használatának problémáját célzó intézkedésekre. A párizsi támadásokat követő héten a Bizottság két fontos jogi aktusra irányuló javaslatot fogadott el: a tűzfegyverekről szóló 91/477/EGK irányelv felülvizsgálatát (COM(2015) 750 final) (18) és a tűzfegyverek hatástalanításáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendeletet (19).

A Bizottság 2015. december 2-án cselekvési tervet fogadott el a tűzfegyverek és a robbanóanyagok tiltott kereskedelme és használata ellen (COM(2015) 624 final) (20). A tervben foglalt intézkedések négy prioritás köré épülnek. A terv előírja azokat az intézkedéseket, amelyeket be kell építeni az eddig kidolgozott tevékenységekbe annak érdekében, hogy a bűnüldözés minden egyes szakaszában megszüntessük a hiányosságokat. Az említett négy prioritás a következő: az új veszélyek értékelése, a legmegfelelőbb operatív intézkedések alkalmazása, az információcserére rendelkezésre álló eszközök teljes mértékű kiaknázása és a nemzetközi együttműködés.

A robbanóanyagok biztonságosabb kezelése érdekében sürgősen biztosítani kell a robbanóanyag-prekurzorokról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) teljes körű végrehajtását, mert ezzel megszüntethető lenne a veszélyes kémiai anyagokhoz való hozzáférés, és már korai szakaszban rendőrségi nyomozást lehetne indítani a gyanús tranzakciók és más incidensek esetében. Ennek céljából meg kell erősíteni az együttműködést a tagállamokkal, és párbeszédet kell indítani a prekurzorok szállítói láncához tartozó szereplőkel. Ezenfelül a Bizottság azt tervezi, hogy a rendelet eredetileg 2017-re tervezett felülvizsgálatát előrehozza, és további intézkedéseket is fontolóra vesz, hogy szigorítsa a robbanóanyag-prekurzorokra vonatkozó korlátozásokat és ellenőrzéseket.

A Bizottság az új technológiáknak a tűzfegyverek és robbanóanyagok potenciális elérhetőségére gyakorolt hatását is figyelembe veszi. A Bizottság továbbá szorgalmazni fogja, hogy a tűzfegyver-ipar és az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságok közreműködésével átfogó értékelés készüljön az új technológiai innovációk hatásáról. Így például megvizsgálják a 3D-nyomtatók és az on-line értékesítés hatását, valamint a jogszerűen beszerzett fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának kockázatát.

A cselekvési tervben külön fejezet szól a külső fellépésről és a bővítési folyamatról a harmadik országokkal folytatott együttműködés és a harmadik országokból származó fegyverek illetéktelen kezekbe juttatása kockázatának kezelése érdekében. A Bizottság fontolóra veszi, hogy a lőfegyverekre [helyesen: tűzfegyverekre] vonatkozó, 2014-ben elfogadott cselekvési tervnek megfelelően megerősíti a nyugat-balkáni partnerekkel folytatott operatív együttműködést. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható instabilitás és különösen az elhúzódó líbiai és szíriai konfliktusok miatt az elmúlt években drasztikusan megnőtt az említett térségekbe irányuló tiltott tűzfegyver-kereskedelem. A Bizottság máris párbeszédet kezdett az említett országokkal a jövőbeli együttműködés lehetőségeinek feltérképezése céljából, mivel az, hogy az EU közvetlen szomszédságában hirtelen és nagymértékben megnőtt a tűzfegyverek iránti kereslet, olyan jelentős és hosszú távú biztonsági fenyegetést jelent az EU számára, amellyel sürgősen foglalkozni kell. Különös figyelmet kell szentelni a Száhel-övezeti országokkal és az Arab Liga országaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel folytatandó jövőbeli párbeszédnek.

---

(1)  HL L 320., 2013.11.30., 34. o.

(2)  HL L 278., 2015.10.23., 15. o.

(3)  HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

(4)  HL L 341., 2013.12.18., 56. o.

(5)  HL L 321., 2012.11.20., 62. o.

(6)  HL L 326., 2015.12.11., 56. o.

(7)  Az UNODC 2015. évi tanulmánya a tűzfegyverekről.

(8)  HL L 332., 2013.12.11., 19. o.

(9)  HL L 289., 2002.10.26., 1. o.

(10)  HL L 80., 2010.3.26., 48. o.

(11)  A Koszovóra történő hivatkozásokat az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal összefüggésben kell értelmezni.

(12)  HL L 297., 2012.10.26., 29. o.

(13)  HL L 360., 2014.12.17., 30. o.

(14)  HL L 173., 2013.6.26., 54. o.

(15)  HL L 239., 2015.9.15., 142. o.

(16)  COM(2013) 0716 final.

(17)  COM(2015) 185 final.

(18)  COM(2015) 0750 final.

(19)  HL L 333., 2015.12.19., 62. o.

(20)  COM(2015) 624 final.

(21)  HL L 39., 2013.2.9., 1. o.

---

---