AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

17.12.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/3

Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. december 16.

(2016/C 474/05)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0439
JPY	Japán yen	123,38
DKK	Dán korona	7,4340
GBP	Angol font	0,83890
SEK	Svéd korona	9,7890
CHF	Svájci frank	1,0751
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,0623
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,021
HUF	Magyar forint	312,45
PLN	Lengyel zloty	4,4200
RON	Román lej	4,5165
TRY	Török líra	3,6601
AUD	Ausztrál dollár	1,4239
CAD	Kanadai dollár	1,3960
HKD	Hongkongi dollár	8,1032
NZD	Új-zélandi dollár	1,4892
SGD	Szingapúri dollár	1,5065
KRW	Dél-Koreai won	1 239,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,5876
CNY	Kínai renminbi	7,2635
HRK	Horvát kuna	7,5360
IDR	Indonéz rúpia	13 977,82
MYR	Maláj ringgit	4,6715
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,193
RUB	Orosz rubel	64,3017
THB	Thaiföldi baht	37,413
BRL	Brazil real	3,5081
MXN	Mexikói peso	21,2528
INR	Indiai rúpia	70,7765

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

17.12.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/6

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 474/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„MARCHE”

EU-szám: IT-PGI-0005-01338 – 26.5.2015

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Marche”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Marche” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a 4. pontban meghatározott földrajzi területen termelt olajbogyóból készült extraszűz olívaolajat jelöl.

Forgalomba bocsátáskor a „Marche” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott extraszűz olívaolajnak az alábbi sajátosságokkal kell rendelkeznie:

—	szín: sárga/zöld;

—

szag-, és ízbeli tulajdonságok

Mutató	Medián
Hibák	0
Gyümölcsösség	3–7
Keserű érzet	2,5 –7
Pikáns érzet	3–7
Fű és/vagy mandula és/vagy articsóka érzete	2–6

Összes maximális savtartalom olajsavban kifejezve: 0,4 tömegszázalék

Peroxid-mutató: ≤ 12 (Meq O2/kg)

Olajsav-tartalom: legalább 72 %

Linolsav-tartalom: legfeljebb 9 %

K232: legfeljebb 2,2

K270: legfeljebb 0,15

Delta K: legfeljebb 0,005

Összes polifenol-tartalom: legalább 200 mg/kg (kolorimetriával meghatározott, csersavban kifejezett).

A „Marche” OFJ közepesen gyümölcsös, zöld, közepesen kesernyés, közepesen pikáns olaj, amelynek fenti jellemzői olykor, bizonyos agronómiai/technológiai paraméterek és az évjárat függvényében kissé kilengenek valamelyik irányba; a termék gyümölcsös zamatát friss fűfélék, azon belül a fű jellegzetes érzete jellemzi, amely mellett/helyett olykor a mandula és/vagy az articsóka ízjegyei is megjelennek, a többségben lévő fajtáktól függően.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Marche” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállításához többségében 12 fajta kerül felhasználásra, közülük 10 őshonos. Az őshonos fajták az alábbiak: Ascolana tenera, Carboncella, Coroncina, Mignola, Orbetana, Piantone di Falerone, Piantone di Mogliano, Raggia/Raggiola, Rosciola dei Colli Esini és Sargano di Fermo. A másik 2 fajta – a Frantoio és a Leccino – felhasználása már szokássá vált, mivel mindkettő nagyjából egy évszázad óta jelen van a területen: az 1905-ös, 1929-es és 1956-os kemény fagyok után terjedtek el, nem pusztán jó termelékenységi mutatóik, hanem leginkább jó hidegtűrésük miatt. A megnevezett 12 fajtának külön-külön vagy együttesen legalább az olajfaültetvények 85 %-át kell kitennie. Egyéb fajták legfeljebb 15 %-ban megengedettek.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi műveletét: az olajbogyó termesztését és betakarítását, valamint az olaj-előállítást is a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Marche” OFJ olaj legfeljebb 5 liter űrtartalmú, lezárt és felcímkézett, az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő tartályokban kerülhet kereskedelmi forgalomba.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Marche” OFJ extra szűz olívaolaj szöveget a címkén világos, letörölhetetlen betűkkel, a rajta szereplő összes többi felirattól jól megkülönböztethető módon kell feltüntetni.

Engedélyezett olyan – üzemekre, nevekre, társasági formákra, magántulajdonban lévő márkajelzésekre vagy konzorciumokra utaló jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő, vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése.

Az üzem, birtok vagy gazdaság neve csak abban az esetben tüntethető fel a címkén, ha a termék előállítása kizárólag az üzemhez tartozó olajfa-ültetvényeken termesztett olajbogyó felhasználásával történt. Az olajbogyó-termelő üzemben végzett csomagolásra történő hivatkozás csak abban az esetben megengedett, ha az valóban az üzem területén történt.

Az említett jelölések az oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez használt betűk szélességének és hosszúságának legfeljebb a felét kitevő betűmérettel tüntethetők fel a termékcímkén.

A 3.3 pontban felsorolt termesztett fajták esetében engedélyezett az „egyetlen fajtából előállított” szöveg és utána a felhasznált termesztett fajta nevének feltüntetése.

A címkén kötelezően feltüntetendő az olívaolaj előállításához használt olajbogyó termesztésének éve.

A címkén négyszín-nyomással, vagy fekete-fehérben kötelezően szerepelnie kell az oltalom alatt álló földrajzi jelzés európai szimbólumának.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Marche” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási területe az alábbi településeket foglalja magában – amelyek területe olajfákkal beültetett, és alkalmas az előírt minőségi tulajdonságokkal rendelkező olívaolaj előállítására. Az alábbiakban felsoroljuk azon településeket, amelyek területe érintett a „Marche” OFJ előállításában. A részben érintett települések esetében felsoroljuk az előállítási területre eső kataszteri lapok – amelyeket térképlapoknak is neveznek – jegyzékét. A lapok számozása egyértelmű településenként; minden egyes település lapokra és parcellákra van osztva. A teljes dokumentáció elérhető az adóhatóságnál (Telekkönyvi hivatal).

a) Teljes egészében az előállítási területen található települések:

Acquaviva Picena, Agugliano, Altidona, Ancona, Appignano, Appignano del Tronto, Ascoli Piceno, Auditore, Barbara, Barchi, Belforte all’Isauro, Belforte del Chienti, Belmonte Piceno, Belvedere Ostrense, Camerano, Camerata Picena, Campofilone, Camporotondo di Fiastrone, Carassai, Cartoceto, Castel di Lama, Castelbellino, Castelfidardo, Castelleone di Suasa, Castelplanio, Castignano, Castorano, Chiaravalle, Cingoli, Civitanova Marche, Colli del Tronto, Colmurano, Corinaldo, Corridonia, Cossignano, Cupra Marittima, Cupramontana, Falconara Marittima, Falerone, Fano, Fermignano, Fermo, Filottrano, Folignano, Force, Fossombrone, Francavilla d’Ete, Fratte Rosa, Frontino, Gabicce Mare, Gradara, Grottammare, Grottazzolina, Gualdo, Isola del Piano, Jesi, Lapedona, Loreto, Loro Piceno, Lunano, Macerata, Macerata Feltria, Magliano di Tenna, Maiolati Spontini, Maltignano, Massa Fermana, Massignano, Mercatino Conca, Mergo, Mogliano, Mombaroccio, Mondavio, Mondolfo, Monsampietro Morico, Monsampolo del Tronto, Monsano, Montalto delle Marche, Montappone, Monte Cerignone, Monte Giberto, Monte Porzio, Monte Rinaldo, Monte Roberto, Monte San Giusto, Monte San Martino, Monte San Pietrangeli, Monte San Vito, Monte Urano, Monte Vidon Combatte, Monte Vidon Corrado, Montecalvo in Foglia, Montecarotto, Montecassiano, Monteciccardo, Montecopiolo, Montecosaro, Montedinove, Montefalcone Appennino, Montefano, Montefelcino, Montefiore dell’Aso, Montegiorgio, Montegranaro, Montegrimano Terme, Montelabbate, Monteleone di Fermo, Montelparo, Montelupone, Montemaggiore al Metauro, Montemarciano, Monteprandone, Monterubbiano, Montottone, Moresco, Morro d’Alba, Morrovalle, Numana, Offagna, Offida, Orciano di Pesaro, Ortezzano, Osimo, Ostra, Ostra Vetere, Palmiano, Pedaso, Peglio, Penna San Giovanni, Pergola, Pesaro, Petriano, Petriolo, Petritoli, Piagge, Piandimeleto, Pietrarubbia, Poggio San Marcello, Pollenza, Polverigi, Ponzano di Fermo, Porto Recanati, Porto San Giorgio, Porto Sant’Elpidio, Potenza Picena, Rapagnano, Recanati, Ripatransone, Ripe San Ginesio, Rosora, Rotella, Saltara, San Benedetto Del Tronto, San Costanzo, San Giorgio di Pesaro, San Lorenzo in Campo, San Marcello, San Paolo di Jesi, Santa Maria Nuova, Santa Vittoria in Matenano, Sant’Angelo in Pontano, Sant’Elpidio a Mare, Sant’Ippolito, Sassocorvaro, Sassofeltrio, Senigallia, Serra de’Conti, Serrungarina, Servigliano, Sirolo, Smerillo, Spinetoli, Staffolo, Tavoleto, Tavullia, Tolentino, Torre San Patrizio, Trecastelli, Treia, Urbino, Urbisaglia, Vallefoglia, Venarotta.

b) Részben az előállítási területen található települések (a kötőjel azt jelzi, hogy az előtte és utána álló lapszámok közötti valamennyi kataszteri lap az előállítási területen található; például 4-8 azt jelzi, hogy a 4, 5, 6, 7 és 8 lapok az előállítási területhez tartoznak):

Acquacanina – 3, 7, 8 lapok; Acqualagna – 1- 31, 34-54 lapok; Acquasanta Terme – 12, 22-26, 34-39, 45-50, 57-67, 71, 73-84, 90-92, 95-98, 104, 105, 110-113 lapok; Amandola – 1-26, 29-34, 40-50, 53-60, 65, 66, 68-70 lapok; Apecchio – 2-7, 21 lapok; Apiro – 1-20, 22-29, 33-41, 48-50, 53-55, 64, 65 lapok; Arcevia – 1-39, 41-48, 52-59, 63-69, 73, 75-79, 84-90, 93-101, 103-109, 114-121, 123 lapok; Cagli – 1-40, 42-61, 65-83, 85-104, 107-117, 122-138, 150-157, 176-180, 192-198 lapok; Caldarola – 1, 2, 6, 8, 13-16, 22-25, 30 lapok; Camerino – 1-9, 15-19, 25-28, 34-36, 43-50, 58-65, 71-75, 78-87, 89, 90, 102-124 lapok; Carpegna – 1-24, 28-30 lapok; Castelraimondo – 1, 3, 4, 10-22, 24-28, 30-32 lapok; Cerreto d’Esi – 1-3, 8-20 lapok; Cessapalombo – 1, 2, 4, 5, 7-9 lapok; Comunanza – 1-16, 18-25, 27-30, 33-38, 41-44, 46-52, 54 lapok; Esanatoglia – 2-4, 9-11, 13, 14, 17, 19, 20, 26 lapok; Fabriano – 19-22, 25, 26, 39-43, 57-63, 80-87, 93-103, 117-122, 136-143, 153-159, 167-170, 177-180, 192-195, 208, 216, 225-227 lapok; Fiastra – 1, 6-8, 10, 11, 14-17, 23-26, 32-37, 40, 45 lapok; Fiordimonte – 1-7 lapok; Frontone – 1-12, 15 lapok; Gagliole – 6, 7, 11-13, 16-19, 21, 22 lapok; Genga – 1-3, 7, 12, 18, 20, 24, 25, 29, 34, 40-42, 50-52, 60-63, 68-70 lapok; Matelica – 11, 16-19, 21-26, 31-35, 40-45, 48-58, 60-83 lapok; Mercatello sul Metauro – 27-29, 36, 47-51, 59-61, 69 lapok; Montefortino – 6-8, 11, 12, 19, 22, 23, 28, 35, 46 lapok; Montegallo – 7, 8, 13 lapok; Muccia – 1, 4, 7-9, 11, 12, 18-21 lapok; Pieve Torina – 2, 5-7, 23-25, 35-37 lapok; Pievebovigliana – 1-16, 20, 21, 26 lapok; Piobbico – 8, 16, 17 lapok; Pioraco – 8-10, 12-15 lapok; Poggio San Vicino – 1, 2, 5, 6, 11 lapok; Roccafluvione – 1-22, 27-36, 38, 40-50, 52-60 lapok; San Ginesio – 1-35, 37, 39-56, 59-64, 68-77 lapok; San Severino Marche – 1-6, 13-26, 31-40, 45-51, 57-67, 68, 77-85, 90-100, 106-117, 120-128, 131-143, 148-159, 165-172, 181-186, 191-197 lapok; Sant’Angelo in Vado – 1-49, 52-56, 60-64, 67-87 lapok; Sarnano – 1-5, 7, 9-15, 21-24, 29-32, 36-39, 43-45 lapok; Sassoferrato – 1-4, 6-9, 12-16, 21-25, 27-35, 37-46, 48-57, 61-68, 72-75, 82-88, 93-96, 100-102, 107-110, 117-119, 125-128, 136, 137 lapok; Serra San Quirico – 1-3, 5-10, 16-20, 25-28, 32-36, 38-43, 45 lapok; Serra Sant’Abbondio – 1-5, 7-10, 12, 15-17 lapok; Serrapetrona – 9-13, 19, 20, 25, 26, 30, 31, 34 lapok; Urbania – 1-16, 18, 19, 21-33, 38-44, 48-59, 64-69, 76, 77 lapok.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Marche” olaj hírneve igen régi időkre nyúlik vissza, és egészen napjainkig sértetlenül fennmaradt. A legrégebbi történelmi hivatkozások még „di Marca” vagy „de Marchia” olajként említik; csak az utóbbi két évszázadban terjedt el nagyobb mértékben a többes számú tulajdonnév, a „Marche” olaj elnevezés használata. Ez megegyezik a tartománynak az 1860-as csatlakozási dekrétumban említett nevével.

Már a fejedelemségek korából is találunk a „Marche” olajra, és minőségi tulajdonságaira történő utalásokat. 1228-ban, a Ferrara kikötőjébe érkező Marche-i hajóknak az úgynevezett „ripatico” (kikötői díj) fejében 25 font olajat kellett fizetnie; az általuk szállított olajnak nagyobb értéket tulajdonítottak a más régiókból érkező olajokhoz képest. A velencei „Arte dei Ternieri” (étkezési olajat és más élelmiszereket értékesítő kézműves-mesterségek) határozatainak 1263.-ban összeállított gyűjteménye is kimondja, hogy az „olio de Marchia” terméket színére, valamint ízére való tekintettel meg kell különböztetni, és más, hasonló termékeknél magasabb áron kell értékesíteni.

A „Marche” olajat firenzei kereskedők részére is értékesítették; 1347-ben a firenzei gyapjúkereskedők 2 500 kancsó olajat importáltak Marche tartományból. Ez, a más régiók felé áramló exporttevékenység egészen 1600-ig folytatódott. 1828 februárjában még a nagy Marche-i költő, Giacomo Leopardi is említi egy apjának írott levelében, hogy az „olio della Marca” terméket a tartományi határokon túl is ismerik.

Ez az ősrégi hírnév változatlanul fennmaradt az évszázadok során, és napjainkban a „Marche” olaj tulajdonságainak köszönhetően keresettebb és megbecsültebb, mint korábban bármikor. Ezt a Marche-i üzemek által az elmúlt évek során nyert számos, országos és nemzetközi elismerés bizonyítja (az Unione Mediterranea Assaggiatori Oli – Olajkóstolók Déli Egyesülete által odaítélt legjobb, hagyományosan sajtolt olasz olaj cím, a World Culinary Cup kupa az Expogast vásáron, és olyan rangos megmérettetéseken szerzett díjak, mint az International Olive Oil Award Zürich, a Los Angeles County Fair, a Der Feinschmecker, a Slow Food Due Olive Award díja, a BioFach, a párizsi AVPA, a New York International Olive Oil Competition, a sanghaji Global Olive Oil Competition, a Copenhagen International Olive Oil Awards, az Orciolo d’oro – Aranykorsó díj az Enohobby kiállításon, illetve az Ercole Olivario díj).

Ehhez társul még a névnek mind a kereskedelemben, mind pedig a köznyelvben történő elterjedése, ami számos objektív tényből is kiderül. Ezek közül kiemelkedik, hogy ha beütjük a legfontosabb keresőmotorok egyikébe, hogy „olio Marche” (olaj, Marche), több ezer dokumentumot találunk, amelyek némelyike különösen jelentős, és az elnevezésnek a kereskedőktől kiindulva, a szakemberek körében elterjedt voltáról tanúskodik.

Az utóbbi években a kereskedelmi forgalmazást valamelyest korlátozta a származás megjelöléséről szóló európai szabályozás (a 2815/98/EK rendelet, az 1019/2002/EK rendelet, valamint a 29/2012/EU rendelet); ám mindezek ellenére, a piaci kereslet láttán egyes kereskedők mégis használták az „olio Marche” földrajzi hivatkozást, amint arról a Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali (Mezőgazdásági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium) illetékes osztálya által foganatosított számos szankció tanúskodik.

A „Marche” olaj ilyen jó hírneve kétségkívül minőségi sajátosságainak tudható be, amelyek az alábbiak szerencsés találkozásának köszönhetők: talaj-, és éghajlati viszonyok, technológiai és szociológiai tényezők.

A „Marche” olaj sárgászöld színéről, jellemzően közepes, vagy közepesen erős gyümölcsös voltáról ismerhető fel. Egészében véve egy rendkívül zamatos olaj, amely kiegyensúlyozott ízjegyekkel írható le. A „Marche” olaj organoleptikus és szenzoriális profiljának 2009-től kezdődően 259 mintán végzett elemzés alapján készült leírását megerősíti az Assam (Marche Tartomány Agrárélelmiszer-ipari Ágazati Szolgáltató Hivatala) (2001-ben a COI által akkreditált, és jelenleg a Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali (Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium) által engedélyezett) értékelő csoportjának vezetője által készített szakmai jelentés is.

Egy másik, az Istituto di Elaiotecnica di Pescara (Pescarai Olívaolaj Kinyerési Intézet) által készített, az „Elementi di Caratterizzazione Interregionale” (Interregionális minősítő elemek) kiemelését célzó tanulmányhoz több száz, a Marche-i területen előállított olaj került megvizsgálásra, amelyeknek feljegyzésre került a 13C spektruma. A trigliceridekben lévő zsírsavak 13C jelerőssége statisztikai vizsgálatának célja az előállítás földrajzi területe által befolyásolt homogén olaj-csoportok azonosítása. Ezen a tudományos alapon a tanulmány során megállapításra került, hogy az Abruzzo és Puglia régiókból származó olajokkal szemben, a Marche régióból származó olajok egy „elkülönült csoportosulást” alkotnak. Ez újabb megerősítése annak, hogy Marche tartomány olaja – a földrajzi környezet és az előállítási terület közötti kapcsolatnak tulajdonítható – egyedi jellemzőkkel rendelkezik.

Az Olaszországot éghajlati jellemzők szempontjából 15 területre osztó Mennella szerint a 15 °C és 16 °C közötti éves izotermával rendelkező Marche tartománya 6. területhez tartozik (közép-adriai lejtő).

Az előállítási terület nagyjából a régió területének 76 %-át foglalja el, és lehetővé teszi az OFJ gazdasági fenntarthatóságának biztosítását: lehetővé teszi ugyanis, hogy a termékből olyan mértékű kritikus tömeg álljon rendelkezésre, ami noha a nemzeti termelésnek mintegy 0,5 %–0,7 %-át teszi ki, a gazdálkodók számára mégis kielégítő jövedelmet biztosít, az 1151/2012/EU rendelet egyik fő elvének betartása mellett.

A termék különleges jellege nem változik jelentősen Marche tartomány egyes olívatermesztő vidékein, mivel az előállítási terület meglehetősen homogén; továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy a „Marche” olaj előállításához túlnyomórészt az évszázadok során szelektálódott és a területen megtelepedett őshonos fajták kerülnek felhasználásra.

Marche régió a legészakabbra fekvő adriai-tengeri régió, amelyben az olajfa a fő fás ültetvény. Ez a tény hatással van a termék egyedi voltára: fluiditása (folyékonysága) arra a tényre vezethető vissza, hogy a termékben az olajsavnál és más telítetlen zsírsavaknál kisebb mértékben fordulnak elő telített zsírsavak, úgymint palmitin-, és linolsav. Ezen sav-összetétel révén inkább a Garda-tó vidékén, illetve Liguriában előállított olajokhoz áll közel: az említett területek ugyanis az olívatermesztés határterületei, következésképp a félkontinentális éghajlati viszonyoknak köszönhetően olajaikban nagyobb a telítetlen zsírsavak aránya. A jellemzően nem túl magas hőmérséklet egyebek között kedvező a polifenol-tartalom szempontjából, amely így itt a legmagasabb az összes olasz bejegyzett elnevezés (42 OEM és 1 OFJ) közül. Az olaj érzékszervi profilját sajátos érzetekkel (fű, mandula, articsóka) tovább gazdagítják azok a helyi fajták, amelyek az évszázadok során alkalmazkodtak a Marche-i környezethez.

A „Marche” olaj egyedi jellegének további eleme az összes maximális savtartalom (0,4 %), ami abszolút a legalacsonyabb az összes bejegyzett eredetmegjelölés közül. Ez a minőségi paraméter nagy mértékben csökkenti a körülhatárolt előállítási területen kinyert olaj változatosságának lehetőségét.

Egy további tényező, amely meghatározó szerepet játszik a Marche tartományban előállított olaj minőségének maghatározásában: az a különleges figyelem, amellyel a hagyományokhoz híven a betakarítás fázisában megválasztásra kerül az optimális időpont, illetve az alkalmazott betakarítási mód. Idővel állandósult az a betakarítási mód, hogy a gyümölcsöt közvetlenül a fáról szedik le, kézzel, megfelelő segédeszközökkel (napjainkban ez a legelterjedtebb módszer), vagy olyan mechanikus eszközökkel, amelyek alkalmazásával biztosított a gyümölcs sértetlensége. Marche tartományban soha nem alkalmazták a földre hullott olajbogyó betakarítását.

A kivonás technológiája is nagy hagyományokra tekint vissza Marche tartományban. Egy Ancona megyében 1910-ben végzett összeírás alkalmával 163, állati vagy más erővel működtetett aktív sajtolóüzemet találnak, ami arra enged következtetni, hogy a régió valamennyi településén szerteágazóan találhatók az olajbogyó termesztésében érdekelt üzemek. 2000-ben a régióban 165 sajtolóüzem működik. A fenti adat alapján állíthatjuk, hogy – tekintettel az üzemek szerteágazó eloszlására – jelenleg minden olyan településen, ahol van olívatermesztés, biztosított az olajbogyó sajtolása. Sajtolóüzemek egész hálózata biztosítja, hogy a sajtolás gyorsan elvégezhető legyen, az olajbogyó tulajdonságainak megőrzése mellett. A korszerű technológiák rendelkezésre állása annak is köszönhető, hogy Marche tartományban található az olajtermelésben használt gépek egyik világelső gyártó cége.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

Vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP e IGP” („OEM OFJ termékek”) címszóra, majd a „Prodotti DOP e IGP e STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di produzione all’Esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

17.12.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 474/11

(2016/C 474/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„LONDON CURE SMOKED SALMON”

EK-sz.: UK-PGI-0005-01350 – 2014.12.18.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„London Cure Smoked Salmon”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Egyesült Királyság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek.

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „London Cure Smoked Salmon” a kizárólag kősó és tölgyfafüst együttes alkalmazásával pácolt füstölt lazac elnevezése. Az első osztályú tenyésztett és vadlazac egyaránt kezelhető London Cure eljárással. Ami a tenyésztett lazacot illeti, London Cure eljárással hagyományosan csak Skóciából származó első osztályú lazacot dolgoznak fel. Az első osztályú lazac lényeges hibáktól vagy hiányosságoktól mentes, kiváló minőségű termék. A termék bőre ép és fényes, pikkelyek is legfeljebb csak kevés helyen hiányoznak róla. Nyílt sebek, horzsolások vagy sérülések sem a hason, sem az izomzaton nem láthatók. Az izmokon nincsenek melaninfoltok. A hashártya ép és erős. A hal teste természetes, áramvonalas alakú. A lazac színe egységesen narancssárgás/rózsaszín, a húsa pedig fényes és sima. Füstölés után a hal aromájában a füst és a lazac illata egyensúlyban áll, egyik sem nyomja el a másikat. Vadlazac esetén – amelyet hagyományosan szintén Skóciából szereznek be – követelmény egyrészt, hogy a hal teste olyan feszes legyen, mintha még élne, vagyis egyértelműen látszania kell, hogy rövid ideje fogták ki, másrészt lényeges, hogy a kopoltyúk pirosak, a szemek tiszták és a pikkelyek fényesek legyenek. A vadlazac színe a fáradt és az élénkebb rózsaszín között változik, selymes tapintású húsa pedig tömörebb és súlyosabb, mint a tenyésztett lazacé. Füstölés után a hal aromájában egyenlő arányban érződik a füst és a lazac.

A „London Cure” elnevezés alkalmazható trimmelt vagy trimmeletlen féltestekre, hosszában (bankettstílusban) vagy keresztben vágott (D alakú) szeletekre. A lazac méretére vonatkozóan sem minumum-, sem maximumkövetelmény nem létezik. A „London Cure Smoked Salmon” íze enyhe és finom. A London Cure eljárás célja, hogy a legjobb minőségű lazac zamatát kizárólag kősóval és enyhe füsttel gyengéden fokozza, így a lazac íze meghatározó marad.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nyersanyagok – Friss lazac egészben.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A nyers lazac kézi filézése füstölés előtt

A pácolási eljárás megkezdése előtt a lazacot gerince mentén két félbe vágják. A lazacot kézzel bontják fel, mert így a filé épen marad, és jobb a minősége. A lazac oldalán a bőrbe kézzel 2,5–7,5 cm átmérőjű kerek lyukakat vágnak, hogy az eljárás további szakaszaiban a só és a füst egyenletesen járja át a húst. A London Cure eljárással kezelt lazacot feltétlenül úgy kell füstölni, hogy a bordacsontok és a szálkák még benne legyenek. Ahogy a húst jobb csonttal együtt főzni, úgy a lazacot is jobb a csontozat eltávolítása előtt felfüstölni.

A száraz pácolási eljárás

A pácolási eljárás első lépése a füstölés előtti sózás. A friss lazacfiléket sózórácsokra helyezik, megszórják kősóval és – a filék méretétől függően – legfeljebb 24 órán át állni hagyják. Ez idő alatt a lazac elveszíti súlyának 10 %-át. A filé sótartalma az eljárás végén is mindössze 3–4 %, ami biztosítja, hogy a lazac íze érvényesüljön.

A füstölési és szárítási eljárás

A pácolás után a filéket leöblítik, majd lógatva vagy rácsra fektetve a füstölőbe helyezik. A halat tölgyfafüstben, legfeljebb 13 órán át füstölik és szárítják levegővel. Ezen eljárás során a pácolt filék súlyuk legalább további 10 %-át veszítik el. A meleg levegő hatására a hal felületén kemény külső réteg képződik. Ezt bőrkéregnek nevezik. Szeletelés előtt a szálkákat és a bőrkérget kézzel eltávolítják.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Ezt követően a lazacot az ügyfél kívánságának megfelelően szeletelik fel. Az egységesen kiváló minőség biztosítása érdekében valamennyi „London Cure Smoked Salmon” szeletelése kézzel történik. A kézi szeletelésnek köszönhetően a szeletek vastagsága kissé egyenetlen; a kézzel szeletelt lazac szabad felülete tehát nagyobb, aminek következtében a géppel szeletelt és túl sima felületű lazachoz képest erőteljesebb az íze.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

London Tower Hamlets, Hackney és Newham nevű kerületei

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Londonban a lazacfüstölés a XIX. század végén a Kelet-Európából érkező és London East End nevű városrészében letelepedő zsidó bevándorlóknak köszönhetően kezdődött el: ők alkalmazták ezt a módszert a hal tartósítására, hiszen akkoriban a hűtési technikák még kezdetlegesek voltak. A halfüstölés bevett gyakorlat volt Kelet-Európában, az emberek így készültek fel a hosszú télre. A halat füstöléssel és sózással tartósították, hogy hosszú ideig fogyasztható maradjon. Az Egyesült Királyságba érkező bevándorlók megőrizték és életben tartották ezt a hagyományt. A lazac hideg füstölése hozzáértést igényel: először sóban pácolják, majd minden közvetlen hőforrástól távol hideg füstnek teszik ki. A füstölt skót lazac eredetileg abból a célból készült, hogy a bevándorló lakosságot számukra ismerős termékkel lássa el, azonban a helyi lakosság körében is hamar népszerű termékké vált, mígnem hagyományos brit finomság lett belőle. Az Egyesült Királyság zsidó lakossága 1880 és 1919 között 46 000-ről 250 000-re nőtt. Elsősorban a nagy ipari városokban, főként Londonban, Manchesterben és Leedsben laktak. A londoni zsidók jobbára a kikötők közelében fekvő Spitalfields és Whitechapel negyedben éltek. A Kelet-Európából érkező zsidók magukkal hozták saját konyhaművészetüket, és a tradicionális élelmiszereik iránti igényük kiszolgálására felépültek az East End első füstölőházai.

A kelet-londoni füstölőházak eleinte a balti országokból hozták be a lazacot, mivel nem tudták, hogy Skóciából minden nyáron könnyen beszerezhető a termék. Amikor azonban a Billingsgate piacon rábukkantak a skót halra, felismerték, hogy egyszerűbb a helyi halat használni, ráadásul a skót halból készült végtermék íze még jobb is. A skót lazac minősége és a London Cure eljárás során alkalmazott enyhe füst együttese alapvető szerepet játszott abban, hogy a füstölt lazac szélesebb körben is egyre nagyobb népszerűségre tegyen szert. A „London Cure Smoked Salmon” elkészítése során használt enyhe füst lehetővé tette, hogy a lazac megjelenjen a mesterszakácsok kínálatában, és így igen népszerűvé vált az egész nyugati világban. A Billingsgate piacra szállított skót vadlazac árusításának hagyománya legalább a XIX. századig nyúl vissza. A skót lazac az egész világon ismert kiváló minőségéről, az elsőrendű, igazi London Cure füstölt lazac pedig nem is készülhet másból, mint kivételesen jó nyersanyagból. A lazacot már régóta nagyra becsülik kivételes ízéért, és a zsidók ezen ételkülönlegességnek számító hal tartósítására is ugyanazokat a pácrecepteket használták, mint korábban más halak, például a hering esetén. Sima, selymes és finom húsának, enyhén sós ízének köszönhetően a pácolt lazac olyan ínyencfalattá vált, amelyet a mai napig nagy becsben tartanak.

A háború előtti aranykorban a londoni East Enden kilenc cég foglalkozott lazacfüstöléssel. Más pácolási módoktól eltérően – akkoriban Skóciában tömény füsttel végezték a halak, például a hagyományos füstölt hering tartósítását – a London Cure eljárás enyhe, finom pácot alkalmaz, amelyet úgy dolgoztak ki, hogy a nem túl erős füstnek köszönhetően a fogyasztó érezhesse a minőségi és friss hal különleges ízét.

A termék sajátosságai

A „London Cure Smoked Salmon” sajátos jellegét az enyhe füstölési eljárásnak köszönheti. A London Cure eljárással a lazac anélkül tartósítható, hogy íze túlságosan füstössé válna. A „London Cure Smoked Salmon” eljárás a kezdetektől fogva olyan tartósítási módszer, amely mellett a hal minőségéből és frissességéből sem veszít. Ma ez a minőség és frissesség különbözteti meg a London Cure eljárással kezelt lazacot a többi, tömegesen előállított füstölt lazactól. Elengedhetetlen, hogy a legjobb minőségű lazacot használják, amely ideális esetben a kifogástól számított 48 órán – de legfeljebb 5 napon – belül megérkezik a füstölőbe. A halat kizárólag kézzel tisztítják, bontják fel és trimmelik.

Ezt követően a lazacfiléket kézzel megsózzák, a jobb íz érdekében azonban a szálkákat ekkor még bennük hagyják. Sok év tapasztalata biztosítja, hogy a füstölés során megfelelő mennyiségű füstöt használjanak, azaz a tölgyfahasábok dörzskorongos égetésével kapott pontos füstmennyiség révén garantált legyen a levegőn történő szárítás és a páramentesítés tökéletes kombinációja. A kézi feldolgozásnak köszönhetően biztosítható, hogy a London Cure eljárással kezelt lazacon soha ne maradjon meg a rágós bőrkéreg – kivéve, amikor trimmelés nélkül kerül forgalomba –, a lazacszeleteket pedig átlyukasztott celofánnal választják el egymástól, ami lehetővé teszi, hogy a halat levegő érje, valamint hogy a sérülékeny szeletek épségben eltávolíthatók legyenek a csomagolásból. A lazacot a folyamat minden egyes szakaszában szakképzett alkalmazottak vizsgálják és ellenőrzik, ily módon biztosítva, hogy csak a legjobb minőségű füstölt lazac kerüljön a fogyasztók asztalára. A kézi eljárás során a részletekre fordított figyelem biztosítja, hogy a késztermék friss legyen és az íze ne legyen túl füstölt.

Az East Enden a lazacfüstölés és -szeletelés mestersége hosszú múltra tekint vissza – e kézműves készségeket immár a negyedik nemzedék őrzi. A Kelet-Londonban a lazacfüstölés terén évek hosszú során át felhalmozódott tudás letéteményeseként a London Curer mind érintésre, mind megjelenésre egységesen jó minőségű termékeket állít elő.

Minden lazacot kézzel bontanak fel, fejeznek le, filéznek ki és metszenek be (kerek lyukakat vágnak a lazac bőrébe), amihez olyan emberek kellenek, akik kivételesen ügyesen tudják kezelni a kést. A felbontás és a filézés után a lazacfiléket meg kell vizsgálni, hogy biztosan minden filé elérje az előírt minőséget. A vizsgálatot végző személynek minden egyes filén külön-külön ellenőriznie kell, nem láthatók-e azon vérfoltok vagy rákra utaló jelek. Az ilyen filéket azonnal kiveszik a többi közül. Minden egyes filét kézzel pácolnak; a sós pácolást végző személynek gondoskodnia kell róla, hogy minden egyes szeletet a megfelelő mennyiségű sóval szórjon meg, és hogy a lazac az egyes filék méretének megfelelő ideig álljon a pácban. A hal húsa a szárítás során megkeményedik és megmerevedik. Mivel a szeletek külső megjelenése kevéssé változik, csupán a csapatvezető tapasztalata biztosítja, hogy a lazac megfelelő ideig, megfelelő mennyiségű sóban pácolódjon. A túl sok só vagy a túl hosszú időn át tartó sós pácolás folytán a késztermék sótartalma is magasabb lesz. A halakat a sózáshoz méret és súly szerint csoportosítják annak érdekében, hogy minden egyes halat megfelelő mennyiségű só érjen. A túl sós vagy nem elég sós lazacot kiveszik a többi közül. Az előírt ideig tartó füstölés után a lazac füstölt oldalát kézzel trimmelik, és a trimmelést végző személynek gondoskodnia kell róla, hogy a héjat teljes egészében eltávolítsa, mivel az kemény, rágós és nem ízletes. Ezt követően halszálkacsipesszel, gyakorlott kézzel eltávolítják a lazacban lévő 32 szálkát. Ahhoz, hogy ez jól sikerüljön, a szálkát óvatosan, a saját tengelye mentén kell kihúzni – nem egyenesen felfelé –, hogy ne sértse meg a lazac finom húsát. A következő lépésben a lazacot kézzel felvágják úgy, hogy a felszíne ne legyen túl egyenes, mert így erőteljesebb az íze. A gyakorlott szakemberek pusztán szemmértékükre és a kés használatában való jártasságukra támaszkodva készítenek egyforma, pontosan a vásárló kívánságának megfelelő vastagságú és súlyú lazacszeleteket. A lazacot vagy a fejtől a farok felé hosszában (bankettstílusban) vagy a testén keresztben (D alakban) szeletelik. A szemrevételezéses ellenőrzés formájában történő minőség-ellenőrzés keretében minden füstölt lazacszeletet megvizsgálnak, mielőtt az kikerülne az üzemből, így azok között egyetlen hibás sem marad (azaz mindegyik teljesen mentes a lazac természetes bőrétől, a füstölés során képződő bőrkéregtől és a szálkadaraboktól).

A „London Cure Smoked Salmon” jellemzői a földrajzi területhez a hagyomány, a hírnév, az 1905 óta lényegében változatlan füstölési eljárás és az eljárásban részt vevő személyek készségei okán kötődnek. E készségeket generációk adták tovább egymásnak.

Még az 1970-es évek közepén is hozzávetőlegesen egy tucat lazacfüstölő működött a londoni East Enden. A London Cure eljárást alkalmazó utolsó füstölőüzemként ragaszkodunk a „London Cure Smoked Salmon” előállításának hagyományaihoz, őrizzük a lazacfüstöléshez kapcsolódó hagyományos készségeket és hiszünk abban, hogy fenn kell tartani a kézműves készségeket, mielőtt azok örökre a múltba vesznének.

E kérelem a hagyományos lazacfüstölési módszerek, a London Cure eljárás hírneve, a lazacot előállító személyek készségei és az 1905 óta változatlan London Cure recept megőrzésére irányul.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/470338/london-cured-smoked-scottish-salmon-pgi.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 474

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. december 17.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 474/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8300 – Hewlett Packard Enterprise Services/Computer Sciences Corporation) ( 1 )	1
2016/C 474/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8247 – Aurelius Equity Opportunities/Office Depot [Netherlands]) ( 1 )	1
2016/C 474/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8265 – Carlyle/KAP) ( 1 )	2
2016/C 474/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8096 – International Paper Company/Weyerhaeuser Target Business) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 474/05	Euroátváltási árfolyamok	3
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2016/C 474/06	Reorganizációs intézkedések – Határozat az International Life Ανώνυμη Εταιρία Ασφαλίσεων Ζωής (International Life Életbiztosító Rt.) reorganizációjáról (Közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II. irányelv) 271. cikke alapján)	4

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 474/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	6
2016/C 474/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	11