1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/1

1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1) 287. cikke alapján a Számvevőszék 41 ügynökség, hivatal és szerv (a továbbiakban: ügynökség) és az Europol-nyugdíjalap (EPF) esetében végzett ellenőrzést és adott ki véleményt a 2015. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó beszámolójuk megbízhatóságáról, valamint az azok alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

3.

Az ügynökségek jól ismertek az egyes tagállamokban, és az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken (pl. az egészségügy, a biztonság, a védelem, a szabadság és a jogérvényesülés területén) jelentős befolyással rendelkeznek a szakpolitikai és a döntéshozatali folyamatokban, valamint a programok végrehajtásában. Feladatkörük, felépítésük és finanszírozásuk szerint megkülönböztetünk decentralizált ügynökségeket, végrehajtó ügynökségeket, önfinanszírozó ügynökségeket és egyéb szerveket.

4.

A 30 decentralizált ügynökség fontos szerepet játszik az uniós szakpolitikák végrehajtásában, különösen a technikai, tudományos, operatív, illetve szabályozói feladatok ellátása terén. Létrehozataluk azt szolgálja, hogy a Bizottság a szakpolitikai döntéshozatalra tudjon összpontosítani, valamint hogy az Unió és a tagállami kormányok közötti együttműködés erősítése érdekében össze lehessen vonni a két fél technikai és más jellegű speciális szakértelmét. Az ügynökségek az Unió különböző országaiban találhatók.

5.

A hat végrehajtó ügynökség egy vagy több uniós program irányításával kapcsolatos feladatokkal van megbízva, és meghatározott időtartamra hozták létre őket. Öt végrehajtó ügynökség székhelye Brüsszelben, egyé pedig Luxembourgban található.

6.

A három önfinanszírozó ügynökség a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) (2), a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) és az Egységes Szanálási Testület (SRB) (3). A brüsszeli székhelyű SRB 2016. január 1-jén kezdte meg teljes körű működését azzal a feladattal, hogy biztosítsa a fizetésképtelenné vált bankok rendezett módon történő, a reálgazdaságra és az államháztartásra minimális hatást gyakorló szanálását.

7.

Az egyéb szervek a következők: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az Euratom Ellátási Ügynökség (Euratom) és az Europol-nyugdíjalap (EPF). A budapesti EIT egy független, decentralizált uniós szerv, amely tudományos, üzleti és oktatási erőforrásokat egyesít az Unió innovációs képességének javítására. A luxembourgi Euratom az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés céljainak támogatására jött létre. A hágai székhelyű EPF az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által foglalkoztatott alkalmazottak nyugdíjainak finanszírozására és kifizetésére jött létre, mielőtt az 2010. január 1-jén uniós ügynökséggé alakult át. Az EPF 2016. január 1-jével megszűnt.

8.

Az ügynökségek 2015-ös költségvetése összesen közel 2,8 milliárd euro (2014: 2,6 milliárd euro), azaz az Unió 2015-ös általános költségvetésének kb. 2,0 %-a (2014: 1,9 %) volt. Az ügynökségek költségvetésének finanszírozása nagyrészt a Bizottság által nyújtott támogatásból származik, míg a fennmaradó részt díjakból és más forrásokból fedezik.

9.

2015 végén 9 965 fő állt az ügynökségek alkalmazásában (2014: 9 379 fő) (4). Az alkalmazottak száma leginkább a migrációs kérdésekkel, illetve a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésével foglalkozó ügynökségeknél (Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, EASO, illetve Europol) nőtt meg. A megnövelt létszámú végrehajtó ügynökségek megbízatását kibővítették, és további felelősségi köröket ruháztak rájuk.

10.

Az I. melléklet részletes információkat tartalmaz az ügynökségekről, költségvetésükről és személyzetükről.

11.

Az ügynökségek beszámolóinak ellenőrzési módját az táblázat mutatja be.

táblázat

Az ügynökségek beszámolóinak ellenőrzési módja

12.

A 32 ügynökség éves beszámolóját az uniós költségvetési rendelet (7) 208. cikkének (4) bekezdése és az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat 107. cikkének (1) bekezdése (8) szerint független külső ellenőr (könyvvizsgáló) ellenőrizte. A Számvevőszéknek az ezekre a beszámolókra vonatkozó véleményei figyelembe vették a könyvvizsgáló társaság által végzett ellenőrzési munkát és az észrevételeikre válaszul tett intézkedéseket. A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban vizsgálta felül a könyvvizsgáló társaságok által végzett munkát. A felülvizsgálat alapján megfelelő bizonyosság állt a Számvevőszék rendelkezésére ahhoz, hogy a beszámoló megbízhatóságáról adott saját ellenőri véleményét a könyvvizsgáló társaságok munkájára alapozza.

13.

A fennmaradó kilenc ügynökség és az EPF esetében a Számvevőszék továbbra is maga végezte el a beszámoló megbízhatóságának ellenőrzését. Ellenőrzési munkája részeként többek között a következőket vizsgálta: az alkalmazandó számviteli szabályoknak való megfelelés, a mérleg és a költségvetés számadatainak teljessége és pontossága, valamint az eredménykimutatás és a költségvetés-végrehajtás elemzése.

14.

A korábbi évekhez hasonlóan a valamennyi ügynökség és az EPF beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése továbbra is kizárólagosan a Számvevőszék felelősségi körébe tartozik. Az ellenőrzési módszer analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az ügynökségek belső kontrollmechanizmusainak értékelését foglalta magában.

15.

A 40 ügynökség és az Europol-nyugdíjalap végleges beszámolói minden lényeges szempontból híven és az alkalmazandó pénzügyi szabályzatok előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözik a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

16.

A Frontex 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolójának megbízhatóságára nézve a Számvevőszék korlátozott véleményt adott. A korlátozott vélemény alapja az elhatárolt kiadások lényeges, 1,7 millió euróval történő alulbecslése.

17.

A Számvevőszéknek a 40 ügynökségre és az Europol-nyugdíjalapra vonatkozó következtetése az, hogy a 2015. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak.

18.

Az EIT beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről a Számvevőszék korlátozott véleményt adott. A korlátozott vélemény alapja elsősorban egy pályázatokhoz kapcsolódóan alkalmazott szabálytalan átalány volt.

19.

Az egyaránt londoni székhelyű Európai Bankfelügyeleti Hatóságról (EBA), valamint az Európai Gyógyszerügynökségről (EMA) szóló különálló éves jelentéseiben a Számvevőszék egy „Egyéb” című bekezdésben egy mérlegfordulónap utáni eseményről számolt be. Az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án lezajlott népszavazásról szóló bekezdés egyértelművé teszi, hogy a két ügynökség beszámolóját és kiegészítő mellékleteit a beszámoló aláírásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján készítették el, amikor az Egyesült Királyság polgárai szavazásának eredménye még nem volt ismert és az 50. cikk alkalmazásáról szóló hivatalos értesítésre még nem került sor (9).

20.

Véleményeitől függetlenül a Számvevőszék összesen 90 megjegyzést (2014: 79) tett 36 ügynökségre és az EPF-re (2014: 35) vonatkozóan, így kívánva rávilágítani egyes fontos kérdésekre, illetve javítási lehetőségekre. A különálló éves jelentések egyes fejezeteihez fűzött megjegyzések számát a grafikon mutatja.

grafikon

A különálló éves jelentések egyes fejezeteihez fűzött megjegyzések

Forrás: Az ügynökségek 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló különálló éves jelentések

21.

Az egyes ügynökségekre és az EPF-re vonatkozó megjegyzések áttekintése a II. mellékletben található.

22.

A különös jelentőséggel bíró megjegyzések összefoglalása alább található. Ezek olyan fontos ügyekre vonatkoznak, amelyek gyakran fordulnak elő, illetve súlyosak, valamint széles körű érdeklődésre tarthatnak számot („levonható tanulságok”).

23.

Továbbra is a lekötött előirányzatok átvitelének magas szintje a leggyakoribb megjegyzés: ez 32 ügynökséget érintett (2014: 28). A 22 érintett ügynökség II. cím (igazgatási kiadások) alatti átvitelei (2014: 18) átlagosan a lekötött előirányzatok 36 %-ára rúgtak (2014: 39 %), a 18 érintett ügynökség III. cím (operatív kiadások) alatti átvitelei pedig átlagosan a lekötött előirányzatok 48 %-ára (2014: 56 %). Ezek az átvitelek gyakran (legalábbis részben) az ügynökség hatáskörén kívül álló eseményekből következtek (pl. a számlákat, illetve költségkimutatásokat nem kapták meg az év végéig), illetve a műveletek, a beszerzési eljárások vagy a projektek többéves jellege indokolta őket. A Számvevőszék továbbra is az ügynökségek egyes költségvetési címeire nézve saját maga által meghatározott küszöbérték szerint számolt be ezekről az ügyekről. Ez a beszámolási eljárásmód csak akkor változtatható meg, ha a fő érintett felek (Számvevőszék, Parlament, Tanács és az ügynökségek) egységes értelmezéssel bírnak arról, hogy az ügynökségekről szóló különálló éves jelentésekben miről kell beszámolni az átvitelekkel kapcsolatban. Ennek kapcsán hasznos volna egyeztetett koncepciót kidolgozni az „indokolt átvitelekről”, majd átültetni ezt az ügynökségek gyakorlatába.

24.

A közbeszerzések alapszabálya a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása. A Számvevőszék négy különálló éves jelentésben is arról számolt be, hogy egyes ügynökségek nem tartották be maradéktalanul ezt a szabályt. Példaként hozta fel a Számvevőszék, hogy a kivételesnek tekinthetőnél gyakrabban került sor szerződési hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására, valamint rámutatott a verseny hiányára olyan esetekben, amikor úgy alkalmaztak keretszerződéseket, hogy nem határozták meg egyértelműen a felhívás tárgyát képező szolgáltatásokat, illetve az egyedi árakat.

25.

Az üzletmenet-folytonosság többek között annak megtervezését és az arra való felkészülést jelenti, hogy a működés folytonossága súlyos balesetek vagy katasztrófák esetén is biztosítva legyen, és hogy ésszerűen rövid időn belül helyre lehessen állítani a működőképességet. A Számvevőszék megállapítása szerint négy ügynökség továbbra sem felel meg teljes mértékben az ennek a kérdésnek szentelt belső kontroll standardoknak.

26.

Az ügynökségek ellenőrzött éves beszámolói a pénzügyi kimutatásokból és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből állnak. A Számvevőszék arról számolt be, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés részletezettsége három ügynökségnél eltér a legtöbb ügynökségnél szokásostól, ami csökkenti az ügynökségek közötti összehasonlíthatóságot és kihat a jelentés információs értékére. A Bizottság tervbe vette, hogy iránymutatást bocsát ki ebben a kérdésben.

27.

A 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó különálló éves jelentések áttekintést adnak az ügynökségek által a korábbi évek megjegyzései nyomán tett intézkedésekről. A III. melléklet bemutatja, hogy a 2014 végén még lezáratlan 134 megjegyzés nyomán a 2015 során tett korrekciós intézkedések 37 esetben fejeződtek be (2013: 153), 44 esetben voltak folyamatban, és 9 megjegyzés minősült továbbra is lezáratlannak. 44 – főként a lekötött előirányzatok átviteleihez kapcsolódó – megjegyzés nem igényelt helyesbítő intézkedést.

28.

Noha a helyzet általában véve javult az előző évhez képest (csökkent a lezáratlan észrevételek száma), a lezáratlan korrekciós intézkedések száma három megjegyzés révén nőtt. Lezáratlan intézkedés alatt olyan intézkedést értünk, ahol nem terveznek további lépéseket, illetve ilyen nincsen folyamatban. A kilenc eset közül ötben a szükséges korrekciós intézkedések megtétele egy harmadik fél (például a fogadó tagállam, a Számvevőszék vagy a jogalkotó) közreműködésétől függ, és kívül áll az ügynökség hatáskörén. A fennmaradó négy észrevétel közül három esetében az érintett ügynökségek (CPVO és EASO) még nem tettek eredményes intézkedéseket, egy esetben pedig az ügynökség (az EIT) nem ért egyet a Számvevőszék észrevételével, és nem tervez semmilyen további konkrét korrekciós intézkedést.

29.

A Számvevőszék a Frontex kivételével valamennyi ügynökség éves beszámolójáról hitelesítő véleményt adott. Az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók valamennyi ügynökség esetében jogszerűek és szabályszerűek voltak, az EIT kivételével, amelyről a Számvevőszék korlátozott véleményt adott.

30.

Az ügynökségek a Számvevőszék korábbi években tett megjegyzéseire reagálva helyesbítő intézkedéseket hajtottak végre és ezek révén tovább javították eljárásaikat. Mindazonáltal a 2015-ben tett megjegyzések arra utalnak, hogy továbbra is vannak javítást igénylő területek.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/17

1.

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ACER), melynek székhelye Ljubljanában van, a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a tagállamokban ellátott szabályozói feladataik európai szinten történő elvégzésében és szükség szerint koordinálja azok tevékenységét. A REMIT-rendelet (2) alapján az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt további felelősségi köröket kapott az európai nagykereskedelmi energiapiac nyomon követésével kapcsolatban.

2.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

Az Ügynökség a III. cím (Operatív kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 1,36 millió eurót, azaz 59 %-ot átvitt a következő évre (2014: 1,57 millió euró, azaz 62 %). Ezek az átvitelek főként a REMIT végrehajtásához – ehhez az energiapiacok integritásához és átláthatóságához kapcsolódó többéves, összetett operatív tevékenységhez – kapcsolódtak (1,1 millió euró). Az Ügynökség továbbá a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,79 millió eurót, azaz 35 %-ot átvitt a következő évre (2014: 0,98 millió euró, azaz 41 %), főként a 2015-ben még befejezetlen tanulmányokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

13.

A melléklet áttekintést ad az előző év számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/22

1.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal), melynek székhelye Rigában van, az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata, hogy szakmai és ügyviteli támogató szolgáltatásokat nyújtson az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára, és hogy a szabályozói tanács irányítása alatt információkat gyűjtsön az elektronikus hírközlésről, és elemezze azokat, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjessze a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös koncepciókat, módszereket vagy iránymutatásokat.

2.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hivatalra vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

2013-ban a Hivatal négyéves keretszerződést kötött professzionális eseményszervezési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Alábecsülték azonban az igényeket, és a szerződés 2014 decemberében elérte az összeghatárt. Új keretszerződés megkötésére irányuló közbeszerzést indítottak, de csak 2015 augusztusában. A köztes időszakban a Hivatal beszerzési rendelések és kis értékű szerződések (tárgyalásos eljárások) keretében ugyanettől a szolgáltatatótól szerezte be a szolgáltatásokat (9). Az így beszerzett szolgáltatások teljes összege meghaladta a határértéket (10). Nyílt közbeszerzési eljárást kellett volna alkalmazni, amelynek keretében minden érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot nyújthatott volna be.

13.

A Hivatal általunk ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan.

14.

A II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatok átvitele nagy volt: 134 228 euro, azaz 44 % (2014: 91 757 euro, azaz 40 %). Ezek az átvitelek főként a 2015 utánra áthúzódó szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

15.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/27

1.

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontját (a továbbiakban: a Központ, más néven CDT), melynek székhelye Luxembourgban van, a 2965/94/EK tanácsi rendelet hozta létre (1). A Központ feladata az, hogy a hozzá forduló uniós intézményeket és szerveket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse.

2.

A Központra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

A Központ még nem rendelkezik üzletmenet-folytonossági tervvel. Ezért nem felel meg a 10. belsőkontroll-standardnak (9).

13.

2015 végén a Központ 38,3 millió eurónyi készpénzzel és rövid távra lekötött bankbetéttel rendelkezett (2014 végén: 44 millió euró) és 34 millió eurót kitevő tartalékkal (2014 végén: 40,4 millió euró). Ez az árak 2015-ben bekövetkezett csökkenését tükrözi.

14.

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások): 2 millió euró, azaz 29 % (2014: 1,5 millió euró, azaz 24 %). Ezek az átvitelek főleg a 2015-ben bérelt további helyiségek felújítására, valamint olyan informatikai szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek esetében a szolgáltatásnyújtás 2015 végéig még nem történt meg.

15.

A Központ a 2015 végén rendelkezésre álló előirányzatokból 5,9 millió eurónyit (12 %) törölt. Az előirányzatok törlése a külső fordítások költségeinek túlbecsléséhez kapcsolódik.

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/32

1.

A szaloniki székhelyű Európai Szakképzés-fejlesztési Központot (a továbbiakban: a Központ, más néven Cedefop) a 337/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Legfontosabb feladata a szakképzés uniós szinten történő fejlesztése. E cél megvalósítása érdekében a Központ szakképzési rendszerekről szóló dokumentációkat állít össze és terjeszt.

2.

A Központra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások): 477 994 euro, azaz 28 % (2013: 425 877 euro, azaz 24 %). Ennek oka nagyrészt a Központ épületének javított területein a felújításához szükséges olyan hálózati és más informatikai berendezések nagy száma, amelyeket 2015 végéig még nem szállítottak le vagy számláztak ki.

13.

A Központ számára a görög állam által biztosított épület egy aktív törésvonalon helyezkedik el, aminek következtében az épület strukturális károkat szenvedett. A javítási munkákat és az épület strukturális megerősítését a görög hatóságok vállalták, ezek a munkálatok 2015-ben befejeződtek. Ezenkívül a Központ jelenleg az épülettel kapcsolatos különböző biztonsági problémák elhárításán dolgozik. Különös biztonsági problémát jelentenek az épület üveghomlokzata és a Központ konferenciatermeinek tetőablakai, ami a Központ helyiségeinek rendelkezésre állását is befolyásolja.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/36

1.

A budapesti székhelyű Európai Rendőrakadémiát (a továbbiakban: az Akadémia, más néven CEPOL) a 2000/820/IB tanácsi határozat hozta létre, amelyet 2005-ben hatályon kívül helyeztek, és amely helyébe a 2005/681/IB tanácsi határozat (1) lépett. Az Akadémia feladata, hogy a tagállamok rendőrképző intézményeit hálózatként összefogva közös normák alapján képzést nyújtson a rendőri szolgálatok vezető beosztású tisztjei számára.

2.

Az Akadémiára vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Akadémiára vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Akadémia felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

Az Akadémia általunk ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan.

13.

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások): 212 456 euró, azaz 49 % (2014: 383 940 euró, azaz 59 %). Ennek oka az volt, hogy 2015-ben az Akadémia az Egyesült Királyságból Magyarországra költözött, és ezért új szolgáltatási és áruszállítási szerződéseket kellett kötni. Ezeknek az éves szerződéseknek a hatálya alatt beszerzett legtöbb szolgáltatás esetében a szolgáltatásnyújtás 2015 végéig még nem történt meg.

14.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/41

1.

A Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 2005. január 1-jén hozták létre (2005 és 2008 között a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala – PHEA –, 2008-tól 2013-ig Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség – EAHC – néven működött, 2014. január 1-jétől pedig Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA – a neve (1)). A luxembourgi székhelyű Ügynökség a 2024. december 31-ig tartó időszakra jött létre. Az Ügynökség hajtja végre az Unió egészségügyi programját, a fogyasztóvédelmi programot és a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezést.

2.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

Az Ügynökség a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,5 millió eurót, azaz 36,4 %-ot (2014: 0,1 millió euro, azaz 13 %) átvitt a következő évre. Ezek az átvitelek főként az Ügynökség irodahelyiségeinek bővítéséhez és az irodák berendezéséhez kapcsolódnak (0,3 millió euro).

13.

Az Ügynökség a III. cím (Az Ügynökség operatív tevékenységeivel kapcsolatos kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,9 millió eurót, azaz 52 %-ot átvitt a következő évre (2014: 0,9 millió euro, azaz 50 %). Ezen átvitelek oka főként az volt, hogy a Bizottság későn, 2015 júniusában adta ki az Ügynökség munkatervét.

14.

Az Ügynökség 0,2 millió eurónyi 2015-re történő átvitelt, azaz az átvitelek 18 %-át törölte (2014: 0,1 millió euro, azaz 14 %), ami tervezési hiányosságokra utal.

15.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/46

1.

Az angers-i székhelyű Közösségi Növényfajta-hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven CPVO) a 2100/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata a növényfajták ipari tulajdonjogára vonatkozó uniós védelem megadása iránti kérelmek nyilvántartásba vétele és vizsgálata, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok illetékes hivatalai elvégezzék a szükséges szakmai vizsgálatokat.

2.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A hivatalra vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások), 395 882 euro, azaz 28 % (2014: 394 599 euro, azaz 30 %). Ezek főként olyan informatikai projektekhez (134 030 euro), kiküldetési költségekhez (96 368 euro) és belső ellenőrzési költségekhez (82 070 euro) kapcsolódnak, amelyek esetében a szolgáltatások teljesítése vagy a számlák befogadása csak 2016-ban történik meg.

13.

A II. cím esetében nagy volt a törölt 2014-es átvitelek aránya, 20 % (2014: 26 %), ami tervezési hiányosságokra utal.

14.

A fellebbezésekhez kapcsolódó kiadásokat elvileg a fellebbezési díjaknak kellene fedezniük (8). Ezek a díjak azonban a tényleges költségeknek csak kis részét fedezik. 2015-ben a fellebbezési díjakból származó bevétel mindösszesen 11 000 euro volt (2014: 12 500 euro), míg a fellebbezési tanács tagjaival kapcsolatos költségek mintegy 62 037 eurót tettek ki (2014: 80 114 euro).

15.

2015. december 31-én a több mint 90 napja kifizetetlen díjak (főként éves díjak) 240 766 eurót tettek ki. A Hivatal nem használt ki minden, a pénzügyi szabályzatában meghatározott lehetőséget, mint pl. behajtást a kifizetetlen díjak beszedésére (9).

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/51

1.

A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EACEA) a 2009/336/EK határozatot hatályon kívül helyező 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a Bizottság által meghatározott oktatási, audiovizuális és kulturális programok irányítása, ideértve technikai jellegű projektek részletes végrehajtását is.

2.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

11.

A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

12.

A lekötött előirányzatok átvitele nagy volt a III. cím esetében (Az ügynökség működésének támogatása): 2,8 millió euro, vagyis 50 % (2014: 3,2 millió euro, vagyis 56 %). Ezek főként a folyamatban levő projektellenőrzésekhez (1 millió euro), informatikai szolgáltatásokhoz (0,8 millió euro), tájékoztatási, kommunikációs és közzétételi szolgáltatásokhoz (0,5 millió euro), valamint fordításhoz (0,2 millió euro) kapcsolódnak, amelyeket 2015-ben rendeltek meg, de az év végén még nem számláztak ki, vagy csak 2016-ban fognak teljesíteni.

13.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

1.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 449/56

1.

A kölni székhelyű Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EASA) a 216/2008/EK rendelet (1) által hatályon kívül helyezett 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre. Az Ügynökségre speciális szabályozási és végrehajtási feladatokat bíztak a repülésbiztonság területén.

2.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

3.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.