Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2016/C 441/01)

Utolsó kiadvány

HL C 428., 2016.11.21.

Korábbi közzétételek

HL C 419., 2016.11.14.

HL C 410., 2016.11.7.

HL C 402., 2016.10.31.

HL C 392., 2016.10.24.

HL C 383., 2016.10.17.

HL C 371., 2016.10.10.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (ötödik tanács) 2016. október 6-i ítélete (a Tribunale ordinario di Campobasso [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Gianpaolo Paoletti és társai elleni büntetőeljárás

(C-218/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - EUSZ 6. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 49. cikke - Az enyhébb büntető jogszabály visszaható hatályának elve - Román állampolgárok Olaszország területére való jogellenes beutazását megszervező olasz állampolgárok - Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően megvalósuló tényállás - Románia csatlakozásának a hatása a jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz való segítségnyújtás vétségére - Az uniós jog végrehajtása - A Bíróság hatásköre))

(2016/C 441/02)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale ordinario di Campobasso

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Gianpaolo Paoletti, Umberto Castaldi, Domenico Faricelli, Antonio Angelucci, Mauro Angelucci, Antonio D’Ovidio, Camillo Volpe, Giampaolo Canzano, Raffaele Di Giovanni, Antonio Della Valle

Rendelkező rész

Az EUSZ 6. cikket és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 49. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely állam Unióhoz történő csatlakozása nem akadálya annak, hogy egy másik tagállam büntetőjogi szankciót alkalmazhasson azon személyekkel szemben, akik az említett csatlakozást megelőzően az első állam állampolgárai javára követték el a jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz való segítségnyújtás vétségét.

---

(1)  HL C 262., 2015.8.10.

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. október 6-i ítélete (a Tribunale Amministrativo Regionale per il Piemonte [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Tecnoedi Costruzioni Srl kontra Comune di Fossano

(C-318/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Építési beruházásra irányuló közbeszerzések - 2004/18/EK irányelv - A 7. cikk c) pontja - A közbeszerzési szerződések értékhatárai - El nem ért küszöbérték - Kirívóan alacsony összegű ajánlatok - Automatikus kizárás - Az ajánlatkérő lehetősége - Az ajánlatkérőnek a letelepedés szabadságából, a szolgáltatásnyújtás szabadságából és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvéből eredő kötelezettségei - Olyan szerződések, amelyek egyértelműen határokon átnyúló érdeket képviselhetnek))

(2016/C 441/03)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Piemonte

Az alapeljárás felei

Felperes: Tecnoedi Costruzioni Srl

Alperes: Comune di Fossano

Rendelkező rész

A Tribunale amministrativo regionale per il Piemonte (piemonti tartományi közigazgatási bíróság) 2015. április 29-i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan.

---

(1)  HL C 311., 2015.9.21.

A Bíróság (harmadik tanács) 2016. október 5-i ítélete (a Hessisches Finanzgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – TMD Gesellschaft für transfusionsmedizinische Dienste mbH kontra Finanzamt Kassel II – Hofgeismar

(C-412/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Adózás - Hozzáadottérték-adó - 2006/112/EK irányelv - Egyes közhasznú tevékenységek adómentessége - A 132. cikk (1) bekezdésének d) pontja - Az emberi szerv, vér és anyatej értékesítése - Terjedelem - Ipari célra feldolgozott és felhasznált emberi vérplazma))

(2016/C 441/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Hessisches Finanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: TMD Gesellschaft für transfusionsmedizinische Dienste mbH

Alperes: Finanzamt Kassel II – Hofgeismar

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az emberi vér azon értékesítései, amelyeket a tagállamoknak e rendelkezés alapján mentesíteniük kell az adó alól, nem vonatkoznak az emberi vérből nyert vérplazma értékesítéseire, amennyiben e vérplazmát nem közvetlen gyógyászati felhasználásra, hanem kizárólag gyógyszerek gyártására szánják.

---

(1)  HL C 398., 2015.11.30.

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. október 6-i ítélete (a Conseil d'État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Jean-Michel Adrien és társai kontra Premier ministre, Ministre des finances et des comptes publics, Ministre de la décentralisation et de la fonction publique

(C-466/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Munkavállalók szabad mozgása - Az Unió valamely intézményéhez vagy szervéhez kirendelt nemzeti köztisztviselők - Öregségi nyugdíj - Választási jog - A nemzeti nyugdíjrendszerben fennálló tagság felfüggesztése vagy fenntartása - A nemzeti nyugdíjrendszerben szerzett nyugdíjnak az Unió nyugdíjrendszerében szerzett nyugdíjhoz való hozzászámítására vonatkozó korlátozás))

(2016/C 441/05)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d État

Az alapeljárás felei

Felperesek: Jean-Michel Adrien, Frédéric Baron, Catherine Blanchin, Marc Bouillaguet, Anne-Sophie Chalhoub, Denis D’Ersu, Laurent Gravière, Vincent Cador, Roland Moustache, Jean-Richard de la Tour, Anne Schneider, Bernard Stamm, Éléonore von Bardeleben

Alperesek: Premier ministre, Ministre des finances et des comptes publics, Ministre de la décentralisation et de la fonction publique

Rendelkező rész

Az EUMSZ 45. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely alapügy tárgyát képezi, amelynek az a hatása, hogy az Európai Unió valamely intézményéhez vagy szervéhez kirendelt nemzeti köztisztviselő, aki azt választotta, hogy a kirendelésének az időtartama alatt a nemzeti nyugdíjrendszer tagja marad, elveszíti az utóbbi rendszerben fennálló tagságból származó valamennyi előnyt, vagy azok egy részét abban az esetben, ha letölti az Unióban teljesített szolgálat tízéves időtartamát, amely feljogosítja arra, hogy az Unió nyugdíjrendszerében nyugdíjban részesüljön.

---

(1)  HL C 381., 2015.11.16.

A Bíróság (hetedik tanács) 2016. október 5-i ítélete (a Riigikohus [Észtország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – F. Hoffmann-La Roche AG kontra Accord Healthcare OÜ

(C-572/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Ipari és kereskedelmi tulajdon - Szabadalom - Kiegészítő oltalmi tanúsítvány - 469/2009/EK rendelet - A 21. cikk (2) bekezdése - Átmeneti rendelkezések - Valamely tagállam nemzeti joga alapján e tagállam Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontja előtt kiadott tanúsítvány - A 21. cikk (2) bekezdésének értelmezése - A tanúsítvány érvényességének időtartama - A 21. cikk (2) bekezdésének érvényessége - A másodlagos jognak a csatlakozási okmányból közvetlenül eredő kiigazítása - A Bíróság hatáskörének hiánya))

(2016/C 441/06)

Az eljárás nyelve: észt

A kérdést előterjesztő bíróság

Riigikohus

Az alapeljárás felei

Felperes: F. Hoffmann-La Roche AG

Alperes: Accord Healthcare OÜ

Rendelkező rész

1.

Az Európai Unió Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmánnyal módosított, a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke (2) bekezdése érvényességének elbírálására.

2.

A módosított 469/2009 rendelet 21. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó egy meghatározott gyógyszerre vonatkozó, valamely tagállam által az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően kibocsátott kiegészítő oltalmi tanúsítványra. Amennyiben e gyógyszer az Európai Gazdasági Térségen belül az említett tagállamban kibocsátottnál és adott esetben e tagállamnak az Európai Unióhoz való csatlakozásánál korábbi forgalombahozatali engedély tárgyát képezi, az említett kiegészítő oltalmi tanúsítvány érvényessége időtartamának meghatározása céljából kizárólag ezen első forgalombahozatali engedélyt kell figyelembe venni.

---

(1)  HL C 27., 2016.1.25.

A Bíróság (hetedik tanács) 2016. október 5-i ítélete (az Administrativen sad Veliko Tarnovo [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Маya Маrinova ET kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Veliko Tarnovo pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-576/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Adózás - Hozzáadottérték-adó - 2006/112/EK irányelv - A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja - A 9. cikk (1) bekezdése - A 14. cikk (1) bekezdése - 73., 80. és 273. cikk - Az adósemlegesség és az arányosság elve - Adócsalás - Nyilvántartásbeli szabálytalanságok - Értékesítések és bevételek eltitkolása - Adóalap meghatározása))

(2016/C 441/07)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Veliko Tarnovo

Az alapeljárás felei

Felperes: Маya Маrinova ET

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Veliko Tarnovo pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját, 9. cikkének (1) bekezdését, 14. cikkének (1) bekezdését, valamint 73. cikkét és 273. cikkét, továbbá az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti szabályozás, amelynek értelmében, amennyiben valamely adóalanynak átadott termékek nem találhatóak az adóalany raktárában, és ezen adóalany nem szerepelteti a nyilvántartásában az ezen ügyletekhez kapcsolódó adózási dokumentumokat, az adóhatóság feltételezheti, hogy az említett adóalany e termékeket harmadik személyek részére továbbértékesítette, és a rendelkezésére álló tényekre tekintettel, az ezen irányelvben elő nem írt szabályok alapján meghatározhatja az említett termékek értékesítésének adóalapját. Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e nemzeti szabályozás rendelkezései nem haladják meg a hozzáadottérték-adó pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása eléréséhez szükséges mértéket.

---

(1)  HL C 27., 2016.1.25.

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. október 5-i ítélete – Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság

(C-583/15. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Közlekedéspolitika - 1071/2009/EK rendelet - Közúti fuvarozó - Közigazgatási egyszerűsítés és együttműködés - A 16. cikk (1) és (5) bekezdése - A közúti fuvarozói vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartása - A nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolása))

(2016/C 441/08)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperesek: Európai Bizottság (képviselők: J. Hottiaux, M. M. Farrajota és P. Guerra e Andrade meghatalmazottak)

Alperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, M. Figueiredo és C. Guerra Santos meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

A Portugál Köztársaság – mivel nem vezette be a közúti fuvarozói vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartását, és tehát nem kapcsolta azt össze más tagállamok nemzeti elektronikus nyilvántartásával – nem teljesítette a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 2-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Portugál Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 38., 2016.02.01., 29. o.

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. október 5-i ítélete – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-23/16. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - 1071/2009/EK rendelet - A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályai - A 16. cikk (1) és (5) bekezdése - A közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartása - A többi tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartásával történő összekapcsolás hiánya))

(2016/C 441/09)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselő: J. Hottiaux meghatalmazott)

Alperes: Lengyel Köztársaság (képviselő: B. Majczyna meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)

A Lengyel Köztársaság megszegte a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (1) és (5) bekezdéséből eredő kötelezettségeit azáltal hogy nem hozta létre a közúti fuvarozási vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartást, és azt nem kapcsolta össze a többi tagállam nemzeti elektronikus nyilvántartásával.

2)	A Bíróság a Lengyel Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 98., 2016.03.14.

A Tribunal Superior de Justicia (Spanyolország) által 2016. augusztus 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jorge Luís Colino Sigüenza kontra Ayuntamiento de Valladolid és IN-PULSO MUSICAL Sociedad Cooperativa

(C-472/16. sz. ügy)

(2016/C 441/10)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia

Az alapeljárás felei

Felperes: Jorge Luís Colino Sigüenza

Alperesek: Ayuntamiento de Valladolid és IN-PULSO MUSICAL Sociedad Cooperativa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:

1)

A 2001/23/EK irányelv szerinti átruházásnak kell-e tekinteni azt, ha egy olyan önkormányzati zeneiskola, amely minden anyagi eszközt (helyiségek, hangszerek, termek, bútorok) ettől az önkormányzattól kap, személyzetét szerződéssel alkalmazza, szolgáltatásait pedig iskolai oktatás keretében nyújtja, tevékenységét 2013. április 1-jétől kezdődően, tehát két hónappal a tanév végét megelőzően megszünteti, minden anyagi eszközt visszajuttatva az önkormányzatnak, amely nem folytatja a tevékenységet a 2012-13-as tanév lezárása érdekében, hanem újból odaítéli azt egy új szerződő félnek, amely a tevékenységet 2013 szeptemberében kezdi újra, az új, 2012-13-as tanév kezdetén, és az önkormányzat ezen új szerződő félre ruházza át mindazokat a szükséges anyagi eszközöket, amelyekkel a korábbi szerződő fél rendelkezett (helyiségek, hangszerek, termek, bútorok)?

2)

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén, a fenti körülmények között azt a helyzetet, amikor a fővállalkozó (önkormányzat) részéről történt kötelezettségszegés arra kötelezi a korábbi szerződő felet, hogy megszüntesse tevékenységét, és bocsássa el személyi állományát, és ezt követően e fővállalkozó egy új, ugyanezen tevékenységet folytató szerződő félre ruházza át az anyagi eszközöket, úgy kell-e tekinteni a 2001/23/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésére, hogy a korábbi szerződő fél munkavállalóinak elbocsátására olyan „gazdasági, műszaki vagy szervezeti jellegű” okokból került sor, amelyek „a munkaerő tekintetében változásokat eredményez[nek], vagy úgy, hogy ennek oka „vállalkozás, üzlet vagy ezek egy részének átruházása” volt, amely okot az említett cikk tilt?

3)

Amennyiben az előző kérdésre adandó válasz az lenne, hogy az elbocsátás oka az átruházás volt, amely ok tehát ellentétes a 2001/23/EK irányelvvel (1), úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, hogy azzal ellentétes az, hogy a nemzeti szabályozás megtiltsa a bíróság számára, hogy érdemben döntsön egy olyan munkavállaló kereseti kérelmeiről, aki egyéni kereset keretében a célból támadja meg egy csoportos elbocsátás keretében történt elbocsátását, hogy megvédhesse a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvből, valamint a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvből (2) eredő jogait, azon tényből következően, hogy korábban egy jogerős ítélet született a csoportos elbocsátásról egy olyan perben, amelyben a munkavállaló nem vehetett félként részt, bár a vállalkozásnál működő szakszervezetek és/vagy a munkavállalók kollektív jogi képviselői e perben részt vettek vagy részt vehettek volna?

---

(1)  A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL 2001 L 82. 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 4. kötet 98. o.)

(2)  HL 1998 L 225. 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 3. kötet 327. o.)

A Cour d'appel de Colmar (Franciaország) által 2016. augusztus 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ministère public, Belu Dienstleistung GmbH & Co KG, Stefan Nikless

(C-474/16. sz. ügy)

(2016/C 441/11)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d'appel de Colmar

Az alapeljárás felei

Felperesek: Ministère public, Belu Dienstleistung GmbH & Co KG, Stefan Nikless

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 19. cikkének értelmében azon tagállamnak, amelynek szociális biztonsági jogszabályai a munkavállaló helyzetére továbbra is alkalmazandóak, az illetékes hatósága által kijelölt intézmény által valamely munkaerő-kölcsönző vállalkozás részére kiállított A1 jelű igazoláshoz fűződő joghatás köti-e egyrészt a fogadó állam intézményeit és hatóságait, másrészt ugyanezen tagállam bíróságait abban az esetben, ha megállapításra került, hogy a munkavállaló tevékenysége végzésének feltételei nyilvánvalóan nem tartoznak a 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott különös szabályok tárgyi hatálya alá?

---

(1)  HL 2009. L 284., 1. o.

A Juzgado de Primera Instancia de Alicante (Spanyolország) által 2016. szeptember12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bankia S.A. kontra Alfredo Sánchez Martínez és Sandra Sánchez Triviño

(C-486/16. sz. ügy)

(2016/C 441/12)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia de Alicante

Az alapeljárás felei

Felperes: Bankia S.A.

Alperesek: Alfredo Sánchez Martínez és Sandra Sánchez Triviño

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:

1)

Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 4. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével az a tény, hogy a vállalkozó és fogyasztó között létrejött, a vitatott szerződésben foglalthoz hasonló, lejárat előtti megszüntetésre vonatkozó kikötés tisztességtelen jellegének megítélése során nem csak a szerződés megkötése során fennálló körülményeket veszik figyelembe, hanem a szerződés teljesítését követően a fogyasztó nemteljesítésének súlyosságát is?

2)

Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt tényleges érvényesülés elvével az, hogy végrehajtást rendelnek el a lejárat előtti visszafizetésre vonatkozó, jelzálogjog érvényesítése iránti, ugyanazon felek között lefolytatott és ugyanazon jelzálogkölcsön szerződésen alapuló végrehajtási eljárásban hozott jogerős bírósági határozat által tisztességtelen jellegűnek minősített kikötés alapján, ha e korábbi bírósági határozat a belső jogrend szerint nem rendelkezik az ítélt dolog anyagi jogerejével, azonban az említett belső jog szerint ugyanazon végrehajtási jogcím alapján nem indítható új végrehajtási eljárás?

3)

Jelzálogtárgyra vezetett olyan végrehajtási eljárás keretében, amelyben az elsőfokú bíróság azért utasította el a végrehajtás elrendelését, mert az lejárat előtti visszafizetésre vonatkozó, jelzálogjog érvényesítése iránti korábbi, ugyanazon a jogcímen alapuló és ugyanazon felek között lefolytatott végrehajtási eljárásban tisztességtelennek minősített kikötésen alapult, és amely eljárásban a fellebbviteli bíróság visszavonta a végrehajtás elrendelését, és az eljárási cselekményeket az elsőfokú bírósághoz utalta vissza, hogy az járjon el a végrehajtás elrendelése tekintetében, ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt tényleges érvényesülés elvével az, hogy az elsőfokú bíróságot köti a fellebbviteli bíróság határozata, vagy úgy kell-e értelmezni a belső jogot, hogy az elsőfokú bíróságot nem köti a másodfokú bíróság határozata, ha már van egy olyan korábbi, jogerős bírósági határozat, amely a végrehajtás elrendelését megalapozó, lejárat előtti visszafizetésre vonatkozó kikötést semmisnek minősíti, és ebben az esetben ismét a végrehajtási kérelem elfogadhatatlanságát kell kimondani?

---

(1)  HL 1993 L 95., 29.o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.

A Supremo Tribunal Administrativo (Portugália) által 2016. szeptember14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Instituto de Financiamento da Agricultura e Pescas, IP kontra Maxiflor — Promoção e Comercialização de Plantas, Importação e Exportação, L.da

(C-491/16. sz. ügy)

(2016/C 441/13)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Supremo Tribunal Administrativo

Az alapeljárás felei

Felperes: Instituto de Financiamento da Agricultura e Pescas, IP

Alperes: Maxiflor — Promoção e Comercialização de Plantas, Importação e Exportação, L.da

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések:

1)

A Vidékfejlesztési Operatív Programot (a továbbiakban: AGRO Program) (az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (2) 107. cikke – a 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül – hatályon kívül helyezett) a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet) 14. cikke értelmében vett „többéves programnak” kell-e minősíteni?

2)

Az AGRO Programot az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondata szerinti „többéves programnak” kell-e minősíteni, amely rendelkezés értelmében a „[t]öbbéves programok esetében az elévülési idő minden esetben addig tart, amíg a program véglegesen le nem zárult” –?

3)

Amennyiben megállapítható, hogy az AGRO Program a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondata szerinti „többéves programnak” minősül, — a program területén indított közigazgatási eljárások elévülésére a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított négyéves határidő vonatkozik-e? — ha a négyéves határidő a program lezárulása előtt jár le, bekövetkezik-e az elévülés, vagy — a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének [második] mondatára tekintettel az elévülési idő utolsó napját áthelyezik-e oly módon, hogy megegyezzen a „[többéves] program végleges[…] le[zárulásának]” napjával?

---

(1)  A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.)

(2)  Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006 L 210., 25. o.)

(3)  Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 1995 L 312., 1. o.)

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2016. szeptember 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Maximilian Schrems kontra Facebook Ireland Limited

(C-498/16. sz. ügy)

(2016/C 441/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Maximilian Schrems

Alperes: Facebook Ireland Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet (1) 15. cikkét, hogy az e rendelkezés értelmében vett „fogyasztó” elveszti e minőségét, ha egy magán Facebook-fiók hosszabb idejű használatát követően az igényei érvényesítésével összefüggésben könyveket publikál, részben fizetett előadásokat is tart, honlapokat működtet, adományokat gyűjt az igények érvényesítéséhez, és számos fogyasztó rá engedményezi az igényeit azon ígéret ellenében, hogy a per esetleges eredményét a perköltségek levonása után e fogyasztók részére juttatja?

2.

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 16. cikkét, hogy a fogyasztó valamely tagállamban a fogyasztói szerződésből eredő saját igényeivel egyidejűleg a. az azonos tagállamban b. más tagállamban vagy c. harmadik országban lakóhellyel rendelkező más fogyasztók azonos tárgyú igényeit is érvényesítheti a forum actoris előtt, ha ezen igényeket ugyanazon alperessel kötött fogyasztói szerződések alapján ugyanazon jogi összefüggésben engedményezték rá, és ha az engedményezés nem esik a felperes kereskedelmi vagy szakmai tevékenységébe, hanem az igények együttes érvényesítését szolgálja?

---

(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.).

A Törvényszék (kilencedik tanács) T-347/14. sz., Olga Stanislavivna Yanukovych kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2016. július 12-én hozott végzése ellen Olga Stanislavivna Yanukovych mint Viktor Viktorovych Yanukovych örököse által 2016. szeptember 23-án benyújtott fellebbezés

(C-505/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/15)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Olga Stanislavivna mint Viktor Viktorovych Yanukovych örököse (képviselő: T. Beazley QC)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

—

a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kilencedik tanács) T-347/14. sz. ügyben 2016. július 12-én hozott végzését a fellebbezés 6. és 7. pontjában kifejtett mértékben, nevezetesen a végzés következő részeit: — e végzés rendelkező részének 2. és 4. pontját; — a Törvényszék (kilencedik tanács) T-347/14. sz. ügyben 2016. július 12-én hozott végzése rendelkező részének 3. pontját, amennyiben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy ugyanezen 3. pont az Európai Unió Tanácsát kizárólag a fellebbező által felmerült költségek viselésére kötelezi, az elhunyt által felmerült költségek viselésére azonban nem;

—

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé tárgyalásra és ítélethozatalra, vagy másodlagosan: — adjon helyt a fellebbező Törvényszék előtti eljárás során előterjesztett kérelmeinek a fent említett 6. és 7. pontban kifejtett mértékben, nevezetesen semmisítse meg a 2014/119 határozat módosításáról szóló, 2015. január 29-i (KKBP) 2015/143 tanácsi határozatot, (1) a 208/2014 rendelet módosításáról szóló, 2015. január 29-i (EU) 2015/138 tanácsi rendeletet, (2) a 2015. március 5-i (KKBP) 2015/364 tanácsi határozatot, (3) valamint a 208/2014 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 5-i (EU) 2015/357 tanácsi végrehajtási rendeletet, (4) amennyiben e jogi aktusok Viktor Viktorovych Yanukovychra vonatkoznak, és — amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék még nem járt el így, kötelezze az Európai Unió Tanácsát mind a fellebbező költségei, mind pedig az elhunyt által a keresetlevélben előterjesztett, a megsemmisítés iránti kérelmekkel összefüggésben felmerült költségek viselésére; — kötelezze az Európai Unió Tanácsát a fellebbezőnek a kiigazítási beadványban előterjesztett, a megsemmisítés iránti kérelmekkel összefüggésben felmerült költségeinek viselésére, beleértve az elhunyt által felmerült költségeket;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Unió Tanácsát a fellebbezés költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Először is, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzés 84., 89. és 92. pontjában úgy ítélte meg, hogy a kiigazítási beadvány elfogadhatatlan, mivel azt egy elhunyt személy nevében és annak halálát követően nyújtották be. A Törvényszék tévesen ítélte meg úgy, hogy ezen ügy körülményei között a kiigazítási beadvány elfogadhatóságát kizárólag a kiigazítási beadvány előterjesztésének időpontjában fennálló helyzetre tekintettel kellett értékelni. A kiigazítási beadvány elfogadhatóságát ehelyett átfogóan, az ügy összes körülményére tekintettel kellett volna értékelni.

Másodszor, jóllehet a Törvényszék helyesen következtetett arra, hogy a kiigazítási beadvány elfogadhatóságát kizárólag az annak előterjesztése időpontjában fennálló helyzetre tekintettel kellett értékelni, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra következtetett, hogy a kiigazítási beadvány előterjesztésére lényegében nem a fellebbező nevében került sor. A kiigazítási beadvány – a Törvényszékhez e beadvánnyal együtt előterjesztett egyéb bizonyítékokkal összefüggésben értelmezve – egyértelműen jelezte, hogy azt az elhunyt nevében/a fellebbező nevében az elhunyt de facto jogutódi és örökösi minőségében terjesztették elő. E beadvány mint ilyen a benyújtása idején fennálló ténybeli helyzettel összefüggésben elfogadható volt. A Törvényszék ezzel ellentétes következtetésre jutva tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy elferdítette az elé terjesztett bizonyítékokat.

Harmadszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem tett különbséget i. a kiigazítási beadvány elfogadhatósága és ii. a megsemmisítés iránti második kereset elfogadhatósága között. A Törvényszék 1) tévesen nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a kiigazítási beadvány tekintetében engedélyezték az eljárás felfüggesztését; 2) tévesen következtetett arra, hogy a kiigazítási beadvány elfogadhatóságáról kizárólag a kiigazítási beadvány előterjesztése idején fennálló helyzetre tekintettel kell határozni; 3) tévesen nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az ukrán öröklési jog hat hónappal a halál bekövetkezése után, de visszaható hatállyal határozza meg az örököst, valamint 4) következésképpen tévesen és igazolatlanul megfosztotta a fellebbezőt a bírósághoz forduláshoz való jogától a 2015. évi jogi aktusoknak többek között jogutódként vagy örökösként való megtámadása érdekében.

---

(1)  Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. január 29-i (KKBP) 2015/143 tanácsi határozat (HL L 24., 16. o.).

(2)  Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. január 29-i (EU) 2015/138 tanácsi rendelet (HL L 24., 1. o.).

(3)  Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. március 5-i (KKBP) 2015/364 tanácsi határozat (HL L 62., 25. o.).

(4)  Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 5-i (EU) 2015/357 tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 62., 1. o.).

Az Administrativen sad Sofia grad (Bulgária) által 2016. szeptember 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Еntertainment Balgaria System” ЕООD kontra Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Sofia

(C-507/16. sz. ügy)

(2016/C 441/16)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia grad

Az alapeljárás felei

Felperes:„Еntertainment Balgaria System” ЕООD

Alperes: Direktor na Direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” – Sofia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv (1) 214. cikkét, hogy az adólevonási joggal összefüggésben eltérő jelentőség tulajdonítandó a héanyilvántartásba vétel eseteinek, illetve ellentétes-e az említett rendelkezéssel, ha a tagállamok – mint a ZDDS 97a. cikkének és 70. cikke (4) bekezdésének esetében – eltérő jelentőséget tulajdonítanak a nyilvántartásba vétel eseteinek?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 168. cikkének a) pontját és 169. cikkének a) pontját, hogy az irányelv 214. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján nyilvántartásba vett személy nem jogosult levonni az általa feltüntetett előzetesen felszámított adót a más tagállamok adóalanyai által nyújtott, általa igénybe vett szolgáltatások tekintetében, ha e szolgáltatásokat más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, és teljesülnek az adólevonás gyakorlásának egyéb anyagi és eljárási jogi feltételei?

3)

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112 irányelv 168. cikkének a) pontját és 169. cikkének a) pontját, hogy azokkal ellentétes a ZDDS 70. cikkének (4) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint az irányelv 214. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontja, nem pedig a 214. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján héanyilvántartásba vett személy számára semmilyen körülmények között nem biztosítható adólevonási jog?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.)

2016. szeptember 29-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Luxemburgi Nagyhercegség

(C-511/16. sz. ügy)

(2016/C 441/17)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. van Beek, G. von Rintelen meghatalmazottak)

Alperes: Luxemburgi Nagyhercegség

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel legkésőbb 2015. június 1-jéig nem fogadta el a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, vagy legalábbis nem közölte azokat a Bizottsággal – nem teljesítette az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

—

a 2014/27/EU irányelvet átültető intézkedések közlésére vonatkozó kötelezettség megsértése miatt az EUMSZ 263. cikk (3) bekezdése alapján kötelezze a Luxemburgi Nagyhercegséget a Bíróság által a jelen ügyben meghozandó ítélet kihirdetésének napjától napi 8 710 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére;

—	a Luxemburgi Nagyhercegséget kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésének határideje 2015. június 1-jén lejárt.

A Luxemburgi Nagyhercegség nem teljesítette a 2014/27/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül az átültetési intézkedések közlésére vonatkozó kötelezettségét.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete – Crown Equipment (Suzhou) és Crown Gabelstapler kontra Tanács

(T-351/13. sz. ügy) (1)

((„Dömping - A Kínából származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatala - Végleges dömpingellenes vám - Megsemmisítés iránti kereset - Közvetlen érintettség - Személyében való érintettség - Elfogadhatóság - A rendes érték meghatározása - Az 1225/2009/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja - Az alacsonyabb vám szabálya - Az 1225/2009 rendelet 9. cikkének (4) bekezdése - Indokolási kötelezettség”))

(2016/C 441/18)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Crown Equipment (Suzhou) Co. Ltd (Suzhou, Kína) és Crown Gabelstapler GmbH & Co. KG (Roding, Németország) (képviselők: K. Neuhaus, H.-J. Freund et B. Ecker ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert és B. Driessen meghatalmazottak, segítőik: B. O’Connor solicitor és S. Gubel ügyvéd)

Az alperest támogató beavatkozó: Európai Bizottság (képviselők: M. França et T. Maxian Rusche meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 1008/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2013. április 22-i 372/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 112., 1. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Crown Equipment (Suzhou) Co. Ltd és a Crown Gabelstapler GmbH & Co. KG maguk viselik saját költségeiket és az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket.

3)	Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 252., 2013.8.31.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete – August Storck kontra EUIPO – Chiquita Brands (Fruitfuls)

(T-367/14. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - Fruitfuls európai uniós szóvédjegy - Tényleges használat - A 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése”))

(2016/C 441/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: August Storck KG (Berlin, Németország) (képviselők: I. Rohr, A.-C. Richter, P. Goldenbaum, T. Melchert és T. Reher, ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: kezdetben A. Poch, később G. Schneider és D. Gája, végül D. Gája, meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Chiquita Brands LLC (Charlotte, Észak-Karolina, Egyesült Államok) (képviselő: L. Bakers, ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Chiquita Brands és az August Storck közötti megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2014. március 27-én hozott határozata (R 1580/2013-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsának 2014. március 27-én hozott határozatát (R 1580/2013-5. sz. ügy) azon részében, amelyben az helybenhagyta a törlési osztálynak a vitatott védjegynek a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályába tartozó „cukorkaáruk” tekintetében való megszűnését megállapító határozatát.

2)	A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A felek maguk viselik költségeiket.

---

(1)  HL C 261., 2014.8.11.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete – Sina Bank kontra Tanács

(T-418/14. sz. ügy) (1)

((„Közös kül- és biztonságpolitika - Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Megsemmisítés iránti kereset - Keresetindítási határidő - A kereseti kérelmek kiigazítása - Elfogadhatóság - Indokolási kötelezettség - Védelemhez való jog - A hatékony bírói jogvédelemhez való jog - Nyilvánvaló értékelési hiba - A megsemmisítés joghatásainak időbeli változtatása”))

(2016/C 441/20)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sina Bank (Teherán, Irán) (képviselők: B. Mettetal és C. Wucher-North ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: B. Driessen és D. Gicheva meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és egyrészt a felperes nevének a 2010. október 25-i 2010/644/KKBP tanácsi határozattal (HL 2010. L 281., 81. o.) módosított, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 195., 39. o.; helyesbítés: HL 2010. L 197., 19. o.) II. mellékletében, valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 88., 1. o.; helyesbítések: HL 2012. L 332., 31. o.; HL 2014. L 93., 85. o.) IX. mellékletében szereplő jegyzékben való további szerepeltetésére vonatkozó, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP tanácsi határozatban, illetve az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére szóló, 2014. március 15-i értesítésből (HL 2014. C 77., 1. o.) kitűnő tanácsi határozat, másrészt pedig a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2014. november 7-i 2014/776/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 325., 19. o.), a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. november 7-i 1202/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2014. L 325., 3. o.), a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2015. június 25-i (KKBP) 2015/1008 tanácsi határozat (HL 2015. L 161., 19. o.), valamint a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1001 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 161., 1. o.) megsemmisítése iránti kérelem, amennyiben e jogi aktusok továbbra is szerepeltetik a felperes nevét a 2010/644 határozattal módosított 2010/413 határozat II. mellékletében, valamint a 267/2012 rendelet IX. mellékletében szereplő jegyzékben.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Törvényszék megsemmisíti a Sina Bank nevének a 2010. október 25-i 2010/644/KKBP tanácsi határozattal módosított, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat II. mellékletében, valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet IX. mellékletében szereplő jegyzékben való további szerepeltetésére vonatkozó, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP tanácsi határozatban, illetve az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére szóló, 2014. március 15-i értesítésből kitűnő, az Európai Unió Tanácsának határozatát.

2)

A Törvényszék megsemmisíti a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2014. november 7-i 2014/776/KKBP tanácsi határozatot, a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. november 7-i 1202/2014/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, a 2010/413 határozat módosításáról szóló, 2015. június 25-i (KKBP) 2015/1008 tanácsi határozatot, valamint a 267/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. június 25-i (EU) 2015/1001 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok továbbra is szerepeltetik a Sina Bank nevét a 2010/644 határozattal módosított 2010/413 határozat II. mellékletében vagy a 267/2012 rendelet IX. mellékletében szereplő jegyzékben.

3)

A Törvényszék a 2015/1008 határozat joghatásait a Sina Bank tekintetében hatálybalépése napjától az ezen ítélettel szembeni, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 56. cikkének első bekezdésében előírt fellebbezési határidő lejártának napjáig, vagy – ha e határidőn belül a jelen ítélet ellen fellebbezést nyújtanak be – e fellebbezés elutasításának napjáig fenntartja.

4)	A Törvényszék kötelezi a Tanácsot a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 282., 2014.8.25.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete Eveready Battery Company kontra EUIPO – Hussain és társai (POWER EDGE)

(T-824/14. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A POWER EDGE európai uniós ábrás védjegy bejelentése - EDGE korábbi európai uniós szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A korábbi védjegy tényleges használata - A 207/2009 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 42. cikkének (2) bekezdése”))

(2016/C 441/21)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Eveready Battery Company, Inc. (Saint-Louis, Missouri, Egyesült Államok) (képviselő: N. Hebeis, ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: J. Garrido Otaola és M. Fischer, meghatalmazottak)

A többi fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó felek a Törvényszék előtti eljárásban: Imran Hussain, Rizwana Hussain, Maariah Hussain, Danyaal Hussain és Zahra Hussain (Leeds, Egyesült Királyság) (képviselő: S. Malynicz, QC)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának az Eveready Battery Company és I. Hussain, R. Hussain, M. Hussain, D. Hussain, Z. Hussain közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. október 6-án hozott határozata (R 38/2014-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutastja.

2)	A Törvényszék Eveready Battery Company, Inc.-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 65., 2015.2.23.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete – Raimund Schmitt Verpachtungsgesellschaft & Co. KG kontra EUIPO (BRAUWELT)

(T-56/15. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A BRAUWELT európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró okok - Leíró jelleg - A megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja - A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség - A 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése - A meghallgatáshoz való jog - Indokolási kötelezettség - A 207/2009 rendelet 75. cikke”))

(2016/C 441/22)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Raimund Schmitt Verpachtungsgesellschaft mbH & Co. KG (Nürnberg, Németország) (képviselő: M. Höfler ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselő: A. Schifko meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a BRAUWELT szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozásával kapcsolatban 2014. december 4-én hozott határozata (R 1121/2014-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Raimund Schmitt Verpachtungsgesellschaft mbH & Co. KG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 118., 2015.4.13.

A Törvényszék 2016. október 18-i ítélete – Meissen Keramik kontra EUIPO (MEISSEN KERAMIK)

(T-776/15. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - A MEISSEN KERAMIK európai uniós ábrás védjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”))

(2016/C 441/23)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Meissen Keramik GmbH (Meissen, Németország) (képviselők: M. Vohwinkel és M. Bagh ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: W. Schramek és A. Schifko meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO első fellebbezési tanácsának a MEISSEN KERAMIK ábrás megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2015. október 28-án hozott határozata (R 531/2015-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Meissen Keramik GmbH viseli a költségeket.

---

(1)  HL C 78., 2016.2.29.

2016. szeptember 12-én benyújtott kereset – Gall Pharma kontra EUIPO – Pfizer (Styriagra)

(T-662/16. sz. ügy)

(2016/C 441/24)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Gall Pharma GmbH (Judenburg, Ausztria) (képviselők: D. Reichelt és L. Figura, ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Pfizer Inc. (New York, New York, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: Felperes

A vitatott védjegy:„Styriagra” uniós szó védjegy – 12 161 469. sz. uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: Felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2016. június 13-án hozott határozata (R 724/2015-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és utasítja el a 000233890. sz. közösségi védjeggyel szemben 002286568. számon tett felszólalást;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	A 207/2009 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megsértése;

—	A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

A Közszolgálati Törvényszék F-113/15. sz., Adriaen és társai kontra Bizottság ügyben 2016. július 20-án hozott ítélete ellen Pieter De Meyer és társai által 2016. szeptember 19-én benyújtott fellebbezés

(T-667/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Pieter De Meyer (Brüsszel, Belgium) és további 8 személy (képviselő: R. Rata ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbezők azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének F-113/15. sz. ügyben 2016. július 20-án hozott ítéletét;

—	semmisítse meg az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatóságának 2014. november 14-i, a 41-2014. sz. közigazgatási tájékoztatóban kibocsátott, a 2014. évi előléptetési időszakban előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát annyiban, amennyiben azon a fellebbező neve nem szerepel;

—	kötelezze az Európai Bizottságot a saját, valamint fellebbezőknél felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbezők első jogalapját mint megalapozatlant elutasította. A fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Közszolgálati Törvényszék négy ponton alkalmazta tévesen a jogot az első jogalap tekintetében: — először is a Közszolgálati Törvényszék a vonatkozó ítélkezési gyakorlat ellenére azt állapította meg, hogy nem szükséges felülvizsgálnia a kinevezésre jogosult hatóság tevékenységének jogszerűségét, ha a kinevezésre jogosult hatóság kijelenti, hogy eleget tett jogszabályon alapuló feladatainak és kötelezettségeinek; — másodszor a Közszolgálati Törvényszék tévesen tagadta meg a közös felügyelő bizottság jelentésének bizonyítékként való figyelembevételét és tévesen hagyta figyelmen kívül a kinevezésre jogosult hatóság által felhasznált információforrások bemutatott összehasonlíthatatlanságát; — harmadszor a Közszolgálati Törvényszék tévesen hagyta – igazolás nélkül – figyelmen kívül a fellebbezők által a kinevezésre jogosult hatóság szöveges értékelési módszerének matematikai értékelésére vonatkozóan előadott érveket és bemutatott bizonyítékokat, valamint a fellebbezők első jogalapjának második részét; — negyedszer a Közszolgálati Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy az érdemek tényleges összehasonlító vizsgálatának hiánya nem vezethet az előléptetésről szóló határozat megsemmisítéséhez.

2.

A második jogalapban a fellebbezők azzal érvelnek, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az első fokon előterjesztett második jogalap tekintetében: — először is azáltal, hogy önkényesen korlátozta a személyzeti szabályzat 25. cikkének hatályát és alkalmazhatóságát, akárcsak a fellebbezők uniós jogból eredő alapvető jogait, az uniós jogalkotó szándékával ellentétes módon, — másrészt azáltal, hogy mint elfogadhatatlant és nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította a fellebbezők második jogalapját.

3.

A harmadik azzal kapcsolatos jogalapban, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem végzett pártatlan és hatékony bírósági felülvizsgálatot, ami sérti a fellebbezőknek a hatékony jogorvoslathoz való jogát, a fellebbezők azzal érvelnek, hogy: — először is az előadó bíró a részrehajlását igazoló, hátrányt okozó kijelentéseket tett az előkészítő jelentésben, amely előre vetítette a fellebbezők jogalapjainak sorsát; — másodszor a Közszolgálati Törvényszék elnöke elmulasztotta kizárni e bírót és áttenni az ügyet egy másik tanácshoz, miközben elismerte, hogy a vitatott hátrányt okozó kijelentéseket egy más felperesekkel kapcsolatos ügyből másolták át; — harmadszor a Közszolgálati Törvényszék szelektíven hagyott figyelmen kívül és utasított el lényeges érveket és bizonyítékokat anélkül, hogy azokat megfontolta vagy megvizsgálta volna. Összefoglalva: a fellebbezők véleménye szerint a Közszolgálati Törvényszék megsértette a hatékony jogorvoslathoz valójogukat azáltal, hogy nem végzett pártatlan és hatékony bírósági felülvizsgálatot.

A Közszolgálati Törvényszék F-112/15. sz., HL kontra Bizottság ügyben 2016. július 20-án hozott ítélete ellen HL által 2016. szeptember 19-én benyújtott fellebbezés

(T-668/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: HL (Brüsszel, Belgium) (képviselő: R. Rata ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének F-113/15. sz. ügyben 2016. július 20-án hozott ítéletét;

—	semmisítse meg az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatóságának 2014. november 14-i, a 41-2014. sz. közigazgatási tájékoztatóban kibocsátott, a 2014. évi előléptetési időszakban előléptetett tisztviselők listáját megállapító határozatát annyiban, amennyiben azon a fellebbező neve nem szerepel;

—	kötelezze az Európai Bizottságot a saját, valamint fellebbezőnél felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbező első jogalapját mint megalapozatlant elutasította. A fellebbező azzal érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék négy ponton alkalmazta tévesen a jogot az első jogalap tekintetében: — először is a Közszolgálati Törvényszék a vonatkozó ítélkezési gyakorlat ellenére azt állapította meg, hogy nem szükséges felülvizsgálnia a kinevezésre jogosult hatóság tevékenységének jogszerűségét, ha a kinevezésre jogosult hatóság kijelenti, hogy eleget tett jogszabályon alapuló feladatainak és kötelezettségeinek; — másodszor a Közszolgálati Törvényszék tévesen tagadta meg a közös felügyelő bizottság jelentésének bizonyítékként való figyelembevételét és tévesen hagyta figyelmen kívül a kinevezésre jogosult hatóság által felhasznált információforrások bemutatott összehasonlíthatatlanságát; — harmadszor a Közszolgálati Törvényszék tévesen hagyta – igazolás nélkül – figyelmen kívül a fellebbező által a kinevezésre jogosult hatóság szöveges értékelési módszerének matematikai értékelésére vonatkozóan előadott érveket és bemutatott bizonyítékokat, valamint a fellebbező első jogalapjának második részét; — negyedszer a Közszolgálati Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy az érdemek tényleges összehasonlító vizsgálatának hiánya nem vezethet az előléptetésről szóló határozat megsemmisítéséhez.

2.

A második jogalapban a fellebbező azzal érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az első fokon előterjesztett második jogalap tekintetében: — először is azáltal, hogy önkényesen korlátozta a személyzeti szabályzat 25. cikkének hatályát és alkalmazhatóságát, akárcsak a fellebbező uniós jogból eredő alapvető jogait, az uniós jogalkotó szándékával ellentétes módon, — másrészt azáltal, hogy mint elfogadhatatlant és nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította a fellebbező második jogalapját.

3.

A harmadik azzal kapcsolatos jogalapban, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem végzett pártatlan és hatékony bírósági felülvizsgálatot, ami sérti a fellebbező hatékony jogorvoslathoz való jogát, a fellebbező azzal érvelnek, hogy: — először is az előadó bíró a részrehajlását igazoló, hátrányt okozó kijelentéseket tett az előkészítő jelentésben, amely előre vetítette a fellebbező jogalapjainak sorsát; — másodszor a Közszolgálati Törvényszék elnöke elmulasztotta kizárni e bírót és áttenni az ügyet egy másik tanácshoz, miközben elismerte, hogy a vitatott hátrányt okozó kijelentéseket egy más felperesekkel kapcsolatos ügyből másolták át; — harmadszor a Közszolgálati Törvényszék szelektíven hagyott figyelmen kívül és utasított el lényeges érveket és bizonyítékokat anélkül, hogy azokat megfontolta vagy megvizsgálta volna. Összefoglalva: a fellebbező véleménye szerint a Közszolgálati Törvényszék megsértette a hatékony jogorvoslathoz való jogát azáltal, hogy nem végzett pártatlan és hatékony bírósági felülvizsgálatot.

2016. szeptember 23-án benyújtott kereset – Henkel Electronic Materials (Belgium) kontra Bizottság

(T-681/16. sz. ügy)

(2016/C 441/27)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Henkel Electronic Materials (Belgium) (Westerlo, Belgium) (képviselők: N. Reypens, C. Docclo és T. Verstraeten ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a szóbeli szakasz lefolytatása és ítélethozatal céljából egyesítse a jelen ügyet és a T-131/16. sz. ügyet a közöttük fennálló összefüggésre tekintettel;

—	a jelen keresetben felhozott megsemmisítési jogalapokat nyilvánítsa elfogadhatónak, és azoknak adjon helyt;

—	semmisítse meg a megtámadott határozat (1) 1. és 2. cikkét;

—	másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 2. cikkét annyiban, amennyiben az nem állapít meg átmeneti intézkedéseket;

—	a Bizottságot kötelezze ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azon jogi aktusok azonosításakor, amelyek az állítólagos állami támogatásról rendelkeznek, és hogy a 2015/1589 rendelet (2) 1. cikke d) pontjának értelmezésekor tévesen alkalmazta a jogot.

2.	A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság ténybeli hibát követett el a referenciarendszer leírásakor, nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el annak elemzésekor, és tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és a 2015/1589 rendelet 1. cikke a) pontjának alkalmazásakor.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság hibát követett el a gazdasági előny értékelésekor, valamint tévesen alkalmazta a jogot az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és a 2015/1589 rendelet 1. cikke a) pontjának alkalmazásakor.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság hibát követett el az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és a 2015/1589 rendelet 1. cikke a) pontjának értelmében a vitatott program állami támogatásnak való minősítéséhez szükséges szelektivitás értékelésekor, és mérlegelési hibát követett el a vitatott program mechanizmusának elemzésekor.

5.	Az ötödik jogalap a vitatott program alkalmazási feltételei igazolásának elemzésekor elkövetett mérlegelési hibán alapul.

6.	A hatodik jogalap a vitatott programból eredő állítólagos előny értékelése során elkövetett mérlegelési hibán és a vitatott program vizsgálatának pontatlanságán alapul.

7.	A hetedik jogalap az adófizetők jogos bizalmának és a jogbiztonságnak a megsértésén alapul.

---

(1)  A Belgium által alkalmazott, a többletnyereség adómentességét célzó SA.37667 (2015/C) (korábbi 2015/NN) számú állami támogatási programról szóló, 2016. január 11-i 2016/1699 (EU) bizottsági határozat (HL 2016. L 260., 61. o.).

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589 (EU) tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

2016. szeptember 23-án benyújtott kereset – Franciaország kontra Bizottság

(T-682/16. sz. ügy)

(2016/C 441/28)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Francia Köztársaság (képviselők: F. Alabrune, D. Colas és D. Segoin meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére Franciaország számára teljesítendő havi kifizetések felfüggesztéséről szóló, 2016. július 13-án közölt, 2016. július 12-i C(2016) 4287 final bizottsági végrehajtási határozatot;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítés: HL 2016. L 130., 7. o.) 41. cikke (2) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalap. E jogalap két részből áll. — Az első rész szerint a francia hatóságok maradéktalanul végrehajtották a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kidolgozott egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervet, amely a megtámadott határozatban szerepel. — A második rész szerint a megtámadott határozat olyan elemeken alapul, amelyek nem szerepeltek a cselekvési tervben.

2.	A második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

2016. szeptember 24-én benyújtott kereset – PL kontra Bizottság

(T-689/16. sz. ügy)

(2016/C 441/29)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PL (Brüsszel, Belgium) (képviselők: J.-N. Louis és N. de Montigny ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a DG HR.B4 „Életpálya- és teljesítmény-menedzsment” egység vezetőjének 2015. december 22-i, a Közszolgálati Törvényszék 2015. április 15-i ítéletének végrehajtását mellőző és azon – több mint 3 éve végrehajtott – határozatot megerősítő határozatát, amely a felperest szolgálati érdekből 2013. január 1-jei hatállyal az Európai Unió ciszjordániai és a gáza övezetbeli küldöttségétől (Kelet-Jeruzsálem) a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósághoz (MOVE) helyzet át.

—

semmisítse meg a felperes képviselőjén keresztül megfogalmazott azon kérelmét elutasító 2015. augusztus 20-i hallgatólagos határozatot, hogy értesítsék a Közszolgálati Törvényszék F-96/15. sz. ügyben 2015. április 15-én hozott ítéletének végrehajtása érdekében a Bizottság által hozott intézkedésekről.

—	kötelezze a Bizottságot, hogy a felperes részére az általa elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár megtérítéseként fizessen meg 250 000 euró összeget.

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap az EUMSZ 266. cikk megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozatok nem tartják tiszteletben a Közszolgálati Törvényszék F-96/13. sz. ügyben 2015. április 15-én hozott ítéletének rendelkező részét az azt azáltal szükséges módon alátámasztó indokolásának tekintetében, hogy az nélkülözhetetlen a rendelkező részben szereplő határozat értelmének meghatározásához. — A felperes úgy véli, hogy az EUMSZ 266. cikk a Bizottságot annak elkerülésére kötelezi, hogy a megsemmisített aktust helyettesítő bármely aktus a megsemmisítő ítélet által azonosítottakkal megegyező szabálytalanságokat mutassa, amely helyzet jelen esetben fennáll.

2.

A második jogalap az eljárással való visszaélésen alapul, mivel a megtámadott határozatok a Közszolgálati Törvényszék megsemmisítő ítéletét nem hajtják végre szabályszerűen, jóhiszeműen és tisztességes módon, és kizárólag azért hozták meg azokat, hogy a jóllehet megsemmisített, de már több mint három éve végrehajtott határozat jogszerűségének látszatát keltsék.

3.	A harmadik jogalap a tisztviselők személyzeti szabályzata 22. cikkének megsértésén alapul.

2016. szeptember 26-án benyújtott kereset – Elevolution-Engenharia kontra Bizottság

(T-691/16. sz. ügy)

(2016/C 441/30)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Elevolution-Engenharia (Amadora, Portugália) (képviselők: A. Pinto Cardoso és L. Fuzeta da Ponte ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében adjon helyt a keresetnek, és következésképpen semmisítse meg az alperesnek a – felperessel a 2016. augusztus 3-i közleményben közölt terhelési értesítést tartalmazó – határozatait;

—	az alperest kötelezze a felperes számszerűsítendő költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, a hatáskör hiányára alapított jogalap. Az alperesnek nincs hatásköre, sem jogköre a megsemmisíteni kért aktusok elfogadásához.

2.	A második, lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap. A vitatott értesítések indokolása hallgatólagos vagy burkolt, nem világosan kerül bemutatásra, és összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

3.	A harmadik, a Szerződés és az alkalmazására vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított jogalap.

2016. szeptember 27-én benyújtott kereset – CJ kontra ECDC

(T-692/16. sz. ügy)

(2016/C 441/31)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: CJ (Agios Stefanos, Görögország) (képviselő: V. Kolias ügyvéd)

Alperes: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot, következésképpen pedig kötelezze az ECDC-t, hogy fizesse meg a felperesnek azt a díjazást, amelyben 2012. május 1-jétől2014. december 31-ig részesült volna akkor, ha az ECDC alkalmazásában maradt volna, amelyet a felperes az ECDC általi konkrét meghatározástól függően ideiglenesen 140 000 euróban számít ki, valamint a jogszabályi előírások alapján járó mértékű késedelmi kamatot;

—	kötelezze az ECDC-t, hogy nem vagyoni kártérítés címén fizessen meg a felperesnek 13 000 eurót;

—	az ECDC-t kötelezze saját költségei, valamint az eljárás során a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: az ECDC megsértette az EUMSZ 296. cikket azáltal, hogy tévesen hajtotta végre az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke F-159/12. és F-161/12. sz., CJ kontra ECDC egyesített ügyekben hozott ítéletét, különösen pedig — az alapvető körülményekben beállt visszafordíthatatlan változás folytán az ECDC tévesen tulajdonított visszaható hatályt a megtámadott határozatnak; — az ECDC megsértette az arányosság elvét, amennyiben a megtámadott határozat nem volt alkalmas arra, hogy elérje a 2012. évi megsemmisített elbocsátás célját, sem pedig szükséges nem volt ahhoz; — az ECDC nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amennyiben figyelmen kívül hagyta az ECDC jogi szolgálatának vezetője által a felvétellel összefüggésben elkövetett megtévesztést; — az ECDC megsértette a személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdését azáltal, hogy a felperest elbocsátotta, válaszul arra, hogy a felperes rövid idővel az elbocsátását megelőzően, in tempore non suspecto, olyan tényeket jelentett, amelyek az ECDC-nél a pénzügyi erőforrásokkal való visszaélés gyanúját vetették fel.

2.	Második jogalap: pénzbeli kártérítés az EUMSZ 296. cikknek az ECDC általi megsértésével, valamint az ECDC azon kijelentésével okozott nem vagyoni kárért, hogy a felperes nepotizmust igyekezett előmozdítani.

A Közszolgálati Törvényszék F-149/15. sz., HG kontra Bizottság ügyben 2016. július 19-én hozott ítélete ellen HG által 2016. szeptember 28-án benyújtott fellebbezés

(T-693/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/32)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: HG (Brüsszel, Belgium) (képviselő: L. Levi ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke F-149/15. sz. ügyben 2016. július 19-én hozott ítéletét;

—

következésképpen adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmeknek, vagyis — semmisítse meg a kinevezésre jogosult háromoldalú hatóság CMS 13–005 határozatát annyiban, amennyiben az 18 hónapos időszakra elhalasztja a magasabb fizetési fokozatba sorolást és elrendeli az általa 108 596,35 euróban meghatározott kár megtérítését; — amennyiben szükséges semmisítse meg a fellebbező panaszát elutasító határozatot; — másodlagosan csökkentse a CMS 13–005 határozatban foglalt pénzbeli szankciót; — kötelezze az ellenérdekű felet a felperest ért – együttesen 20 000 euróra értékelt – nem vagyoni kár és jóhírnév sérelméből fakadó kár megtérítésére; — az ellenérdekű felet kötelezze a teljes költség viselésére;

—	az ellenérdekű felet kötelezze az első- és másodfokú eljárásban felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.

1.

A fellebbező pénzügyi felelősségére vonatkozó első jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék (KSZT) nem határozott a fellebbező által felhozott egyik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalapról. Ezenkívül a KSZT több vonatkozásban tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette az iratanyag elemeit.

2.	Második jogalap: a vitatott határozat elfogadását előkészítő aktusokat érintő eljárási hibák, továbbá a fellebbező védelemhez való jogának megsértése, valamint az indokolási kötelezettség megsértése és a KSZT által állítólag elkövetett jogi hibák.

3.	Harmadik jogalap: a Bizottság és a KSZT részéről az indokolási kötelezettség megsértése.

4.	Negyedik jogalap: a fellebbezővel szemben megállapított első sérelmet illetően a KSZT által állítólag elkövetett jogi és ténybeli hiba. A KSZT továbbá nem tartotta tiszteletben az indokolási kötelezettségét.

A Közszolgálati Törvényszék F-104/15. sz.,  U (*1) kontra Bizottság ügyben 2016. július 20-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2016. szeptember 29-én benyújtott fellebbezés

(T-695/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/33)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: A.-C. Simon, F. Simonetti és G. Gattinara meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban:  U (*1) és az Európai Parlament

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-104/15. sz.,  U (*1) kontra Bizottság ügyben 2016. július 20-án hozott ítéletét;

—	az elsőfokú eljárást illetően, amennyiben a Törvényszék úgy ítélné meg, hogy az ügy érdemben való eldöntését a per állása megengedi, a keresetet megalapozatlanként utasítsa el, és az elsőfokú eljárás felperesét kötelezze a költségek viselésére;

—	a fellebbezési eljárást illetően az egyes feleket kötelezze az ezen eljárással összefüggésben felmerült saját költségeik viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: téves jogalkalmazás, az indokolási kötelezettség megsértése, valamint a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés tilalmának megsértése a megtámadott ítélet 53–56., 60., 75–78. pontjait illetően.

2.	Második jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. melléklete 20. cikkének értelmezésével kapcsolatos, több szempontból fennálló téves jogalkalmazás a megtámadott ítélet 31., 57–60, 61–65. (első mondat) pontját illetően.

3.	Harmadik jogalap: több szempontból fennálló téves jogalkalmazás és az indokolási kötelezettség megsértése a megtámadott ítélet 65. és 67–79. pontját illetően.

---

(*1)  Törölt információ az egyének személyes adatainak védelme érdekében.

2016. szeptember 23-án benyújtott kereset – Trasta Komercbanka a. o. kontra Európai Központi Bank

(T-698/16. sz. ügy)

(2016/C 441/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Trasta Komercbanka AS (Riga, Lettország) és 6 társa (képviselők: O. Behrends, L. Feddern és M. Kirchner ügyvédek).

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EKB 2016. március 3-i határozatát, amely visszavonta a Trasta Komercbanka AS működési engedélyét; és

—	kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az SSM-rendelet (1) 24. cikkét, valamint az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket az EKB korábbi határozatának az Igazgatási Felülvizsgálati Tanács általi felülvizsgálatával összefüggésben.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem vizsgálta meg és nem értékelte gondosan és pártatlanul az összes ténybeli vonatkozást, ideértve például azt, hogy az EKB nem válaszolt megfelelő módon arra, hogy a helyi lett szabályozó hatóság által rendelkezésre bocsátott információ és dokumentumok pontatlanok voltak.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az arányosság elvét azzal, hogy nem ismerte el azt, hogy alternatív intézkedések is alkalmazhatóak.

4.	A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az egyenlő bánásmód elvét.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az 1024/2013 rendelet 19. cikkét és (75) preambulumbekezdését, és visszaélt a hatáskörével.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvét.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az eljárási szabályokat, így a meghallgatáshoz való jogot, az iratbetekintési jogot, a megfelelően indokolt határozathoz való jogot, valamint az SSM-keretrendelet 83. cikke (1) bekezdésének a megsértése.

---

(1)  Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.)

A Közszolgálati Törvényszék F-126/15. sz., Barroso Truta és társai kontra Bíróság ügyben 2016. július 20-án hozott ítélete ellen José Barroso Truta, Marc Forli, Calogero Galante, Bernard Gradel által 2016. szeptember 30-án benyújtott fellebbezés

(T-702/16 P. sz. ügy)

(2016/C 441/35)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: José Barroso Truta (Bofferdange, Luxemburg), Marc Forli (Lexy, Franciaország), Calogero Galante (Aix-Sur-Cloie, Belgium), Bernard Gradel (Konacker, Franciaország) (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Bírósága

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Törvényszék

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-126/15. sz., Barroso Truta és társai kontra Bíróság ügyben hozott ítéletét;

valamint újabb rendelkezések meghozatala keretében

—	kötelezze a Bíróságot, hogy J. Barroso Truta nevében 61 121,08 euró, M. Forli nevében 129 440,98 euró, C. Galante nevében 76 324,29 euró és B. Gradel nevében 99 565,13 euró összeget fizessen be az összes alapba, illetve biztosításba;

—	másodlagosan kötelezze a Bíróságot, hogy a fent említett összegeket fizessen meg a felperesek részére, amely összegeket a nyugdíjjogosultságoknak az Európai Unió Intézményei Közös Nyugdíjrendszerébe történő átutalás napjától számított 3,1 %-os éves kamattal kell növelni;

—	a Bíróságot kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbezők három jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap a Közszolgálati Törvényszék téves jogalkalmazásán alapul, mivel a kártérítési keresetet elfogadhatatlannak nyilvánította azzal az indokkal, hogy a fellebbezők nem tartották tiszteletben a pert megelőző eljárást, amely állítólag panasz, majd egy, a szolgálati időknek az uniós nyugdíjrendszerben való jóváírását elismerő határozatok megsemmisítése iránti esetleges kereset benyújtásával kezdődött.

2.

A második jogalap a Közszolgálati Törvényszék téves jogalkalmazásán alapul, mivel megállapította, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem követett el semmilyen közszolgálati kötelességszegést a szolgálati idők jóváírására vonatkozó javaslatok közlésekor, amely javaslatok azonban nem bizonyultak teljesnek, sőt, helytállónak sem, tekintve, hogy az I. csoportba tartozó szerződéses alkalmazottaknak tették azokat.

3.	A harmadik jogalap a Közszolgálati Törvényszék téves jogalkalmazásán alapul, mivel megállapította, hogy a fellebbezők által hivatkozott kár hipotetikus volt.

2016. október 7-én benyújtott kereset – Pebagua kontra Bizottság

(T-715/16. sz. ügy)

(2016/C 441/36)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Asociación de la pesca y acuicultura del entorno de Doñana y del Bajo Guadalquívir (Pebagua) (Isla Mayor, Spanyolország) (képviselő: A. J. Uceda Sosa ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott végrehajtási rendeletet;

—	másodlagosan, semmisítse meg a Procambarus clarkii fajnak az említett rendelettel jóváhagyott jegyzékbe való felvételét;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló, 2016. július 13-i (EU) 2016/1141 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 189., 4. o.) ellen irányul.

Keresete alátámasztására a felperes arra hivatkozik, hogy a Procambarus clarkii faj tekintetében nem teljesülnek az 1143/2014 rendelet 4. cikkében előírt követelmények, és nem is került sor az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kockázatelemzésre.

2016. október 4-én benyújtott kereset – Waldhausen kontra EUIPO (Egy lófej sziluettjének ábrája)

(T-717/16. sz. ügy)

(2016/C 441/37)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Waldhausen GmbH & Co. KG (Köln, Németország) (képviselő: V. Ekey ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: európai uniós ábrás védjegy (Egy lófej sziluettjének ábrája) – 14 588 933. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2016. augusztus 31-én hozott határozata (R 1195/2016-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2016. október 7-én benyújtott kereset – Berliner Stadtwerke kontra EUIPO (berlin Wärme)

(T-719/16. sz. ügy)

(2016/C 441/38)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Berliner Stadtwerke GmbH (Berlin, Németország) (képviselők: O. Spieker és A. Schönfleisch ügyvédek)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: a „berlin Wärme” európai uniós szóvédjegy – 14 062 558. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2016. július 19-én hozott határozata (R 618/2016-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése, a rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben;

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, a rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben.

2016. október10-én benyújtott kereset – ARFEA kontra Bizottság

(T-720/16. sz. ügy)

(2016/C 441/39)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Aziende riunite filovie ed autolinee Srl (ARFEA) (Alessandria, Olaszország) (képviselők: M. Chiti, V. Angiolini ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a S.A.38132 (2015/c) (ex 2014/NN) – az ARFEA számára közszolgáltatási kötelezettségek tekintetében nyújtott kiegészítő kompenzációra vonatkozó állami támogatásról szóló 2016. június 10-i bizottsági határozatot, és amennyiben szükséges, a jelen keresetben megtámadott egyéb kapcsolódó és/vagy feltételezett jogi aktust;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott határozat, visszatéríttetésének elrendelése mellett a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja az olasz hatóságok által a felperesnek, egy koncessziók alapján helyi tömegközlekedési szolgáltatásokat, valamint vállalkozásként magán szállítási szolgáltatásokat nyújtó magánjogi társaságnak valamely közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének kompenzációjaként feltételezetten nyújtott állami támogatást.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésének megsértésére és téves alkalmazására alapított jogalap — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság által vitatott intézkedés nem minősül állami támogatásnak. Mindenesetre nem olyan „új” támogatásról van szó, mint amelyre a hivatkozott rendelkezés vonatkozik.

2.

A második, az EUMSZ 107. cikk megsértésére és téves alkalmazására alapított jogalap — E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy hogy a vitatott intézkedés olasz bíróságok ítéleteinek végrehajtásaként az ARFEÁ-ra rótt közszolgáltatási kötelezettségek kompenzációjának minősül, nem pedig az EUMSZ említett rendelkezése értelmében vett „állami támogatásnak”.

3.

A harmadik, az uniós jog alkalmazására vonatkozó elvek, a jogszabályok visszaható hatálya tilalma elvének, a jogbiztonság elvének, valamint a jogterületen a Bíróság által megállapított elvek megsértésére alapított jogalap — E tekintetben a felperes társaság az 1370/2007 rendeletnek a tényállásra történő alkalmazását vitatja, amint az a megtámadott határozatban szerepel. A tényállás ugyanis, amely 1997-1998-ban bekövetkezett tényekre vonatkozik, egy másik közösségi rendelet (az 1191/1969 rendelet) hatálya alá tartozik.

4.	A negyedik, a jogok elévülése elveinek megsértésére alapított jogalap — E tekintetben a felperes társaság vitatja az arra vonatkozó döntést, hogy az ügyet megalapozó tények bekövetkeztétől számított tizennyolc év elteltével vissza kell téríteni a szóban forgó támogatást.

5.

Az ötödik, a Bíróság által az állami támogatások meghatározása tekintetében megállapított elvek, valamint a tagállamok perbeli autonómiája elvének megsértésére alapított jogalap — E tekintetben arra történik hivatkozás, hogy a felperes társaság be kívánta bizonyítani, hogy az őt érintő tényállás tekintetében tiszteletben tartotta a Bíróság által a C-280/00. sz. Altmark Trans és Regierungpräsidium Magdeburg ügyben lefektetett elveket. Ezenfelül a társaság azt állítja, hogy a megtámadott határozat a nemzeti bíróságok számára fenntartott értékelési területre hatolt be.

6.

A hatodik, az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás megsértése és téves alkalmazása egyoldalúan előírt közszolgálati kötelezettségek fennállása esetén. — A felperes társaság azt állítja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe, hogy az ügyben a Regione Piemonte közszolgáltatási kötelezettséget írt elő számára, amelyeket az állami támogatások fogalmától távol eső intézkedésekkel kell kompenzálni.

7.

A hetedik, a jogszabályok időbeli sorrendjének elvének megsértésére alapított jogalap — A felperes társaság a 3. pontban már kifejtettől eltérő szempontból vitatja, hogy az 1370/2007 rendelet alkalmazható lenne a tényállásra. A felperes társaság azt állítja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe, hogy az ügyben a Regione Piemonte közszolgáltatási kötelezettséget írt elő számára, amelyeket az állami támogatások fogalmától távol eső intézkedésekkel kell kompenzálni.

A Közszolgálati Törvényszék F-134/11. sz., Cocchi és Falcione kontra Bizottság ügyben 2016. augusztus 2-án hozott végzése ellen Giorgio Cocchi és Nicola Falcione által 2016. október 12-én benyújtott fellebbezés

(T-724/16. P. sz. ügy)

(2016/C 441/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Giorgio Cocchi (Wezembeek-Oppem, Belgium) és Nicola Falcione (Brüsszel, Belgium) (képviselő: S. Orlandi ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbezők azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	a Közszolgálati Törvényszék F-134/15. sz., Cocchi és Falcione kontra Bizottság ügyben hozott végzését helyezze hatályon kívül;

újabb rendelkezések meghozatala keretében:

—	semmisítse meg a segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító, 2011. március 9-i határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot, hogy az őket ért kár címén fizessen meg N. Falcione részére 22 000 eurót, G. Cocchi részére pedig 35 000 eurót;

—	a Bizottságot kötelezze az első- és másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők egyetlen jogalapra hivatkoznak, amelyet arra alapítanak, hogy a Közszolgálati Törvényszék a fellebbezők eljárás lefolytatásához fűződő érdekének mérlegelése során tévesen alkalmazta a jogot. A fellebbezőknek ugyanis az egyszerű adminisztratív érdeken kívül egyéb érdekük is fűződik ahhoz, hogy a keresetüknek helyt adjanak.