„AZ OLVASÓHOZ

Ez a kiadvány az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) valamint jegyzőkönyveiknek és mellékleteiknek a 2007. december 13-án Lisszabonban aláírt, és 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát tartalmazza. Ez a kiadvány tartalmazza továbbá a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt nyilatkozatokat.

Emellett ez a kiadvány tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyvet módosító jegyzőkönyv szerinti módosítást, valamint az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv és I. melléklete módosításáról szóló, 2012. augusztus 11-i 741/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti módosítást, továbbá az Európai Tanács 2010. október 29-i, illetve 2012. július 11-i, a Saint-Barthélemy sziget, illetve Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló 2010/718/EU, illetve 2012/419/EU határozatával bevezetett módosításokat. Ezenkívül ez a kiadvány magában foglalja az Európai Tanácsnak „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról azon tagállamok stabilizációs mechanizmusa tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro” című, 2011. március 25-i 2011/199/EU határozata alapján az EUMSZ 136. cikkének – a tagállamok általi ratifikációs eljárások lezárulását követően – egy új, (3) bekezdéssel való kiegészítését. Ez a kiadvány emellett tartalmazza többek között a Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya által bevezetett módosításokat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyvet, amelyet valamennyi tagállam ratifikált. Ez a kiadvány tartalmazza továbbá az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2015. december 16-i (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelettel bevezetett módosításokat is.

A jelenlegi változat tartalmazza a 2016. márciusáig jóváhagyott helyesbítéseket is.

Ez a kiadvány tartalmazza az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által ünnepélyesen kihirdetett Alapjogi Chartáját (HL C 303., 2007.12.14., 1. o.). Ez a szöveg kiigazítva átveszi a Charta 2000. december 7-én kihirdetett változatát, és 2009. december 1-jétől, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontjától kezdődően, annak helyébe lép. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében a 2007-ben ünnepélyesen kihirdetett Charta a Szerződésekkel megegyező jogi kötőerővel bír.

Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét.”

„(38.) JEGYZŐKÖNYV

AZ ÍR NÉPNEK A LISSZABONI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS AGGÁLYAIRÓL

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió 27 tagállamának az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfői által 2009. június 18–19-én elfogadott, az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló határozatra;

EMLÉKEZTETVE az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfők által 2009. június 18–19-én tett nyilatkozatra, miszerint a következő csatlakozási szerződés megkötésének időpontjában az említett határozat rendelkezéseit egy, a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolandó jegyzőkönyvbe foglalják;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Magas Szerződő Felek aláírták a Magas Szerződő Felek és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést;

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolnak:

I. CÍM

AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG, A CSALÁD ÉS AZ OKTATÁS

1. cikk

A Lisszaboni Szerződésnek az Európai Unió Alapjogi Chartáját jogi kötőerővel felruházó rendelkezései, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései semmilyen módon nem érintik Írország Alkotmánya 40.3.1. cikkében, 40.3.2. cikkében és 40.3.3. cikkében az élethez való jog védelmére, 41. cikkében a család védelmére, valamint 42. cikkében, 44.2.1. cikkében és 44.2.5. cikkében az oktatással kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó rendelkezések hatályát és alkalmazhatóságát.

II. CÍM

ADÓZÁS

2. cikk

A Lisszaboni Szerződés semmilyen módon és egyetlen tagállam tekintetében sem változtatja meg az Európai Unió hatásköreinek terjedelmét és gyakorlását az adózás területén.

III. CÍM

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM

3. cikk

Az Unió nemzetközi szintű fellépését a demokrácia és a jogállamiság elve, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltának elve, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elve, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartása vezérli.

Az Unió közös biztonság- és védelempolitikája a közös kül- és biztonságpolitika szerves része, amely biztosítja az Unió műveleti képességét ahhoz, hogy az Unió – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel összhangban – az Unión kívül békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziókat hajtson végre.

A közös biztonság- és védelempolitika nem érinti az egyes tagállamok – így Írország – biztonság- és védelempolitikáját vagy bármely tagállam kötelezettségeit.

A Lisszaboni Szerződés nem érinti és nem sérti Írország hagyományos katonai semlegességi politikáját.

A tagállamok – beleértve Írországot is, amely a szolidaritás szellemében, és hagyományos katonai semlegességi politikájának sérelme nélkül lép fel – maguk fogják meghatározni, hogy milyen jellegű segítséget vagy támogatást fognak nyújtani egy olyan tagállamnak, amelyet terrortámadás ért, vagy amelynek területét fegyveres támadás érte.

A közös védelem irányába mutató bármilyen döntéshez az Európai Tanács egyhangú határozatára van szükség. A tagállamok – köztük Írország – döntik el, hogy a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek és saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően létrehoznak-e egy közös védelmet.

Az ebben a címben foglaltak semmilyen módon nem érintik vagy sértik egyetlen más tagállamnak a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos álláspontját vagy politikáját sem.

Maguk az egyes tagállamok döntik el azt is, hogy – a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel és saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban – részt vesznek-e állandó strukturált együttműködésben vagy az Európai Védelmi Ügynökségben.

A Lisszaboni Szerződés nem rendelkezik európai haderő létrehozásáról vagy bármely katonai alakulatba való besorozásról.

A Lisszaboni Szerződés nem érinti Írország vagy bármely más tagállam arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a védelmi és biztonsági kiadásai jellegét és mértékét vagy védelmi képességeinek jellegét.

Írország és az egyes tagállamok saját nemzeti jogi követelményeikkel összhangban maguk döntik el, hogy részt vesznek-e bármely katonai műveletben.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. cikk

E jegyzőkönyv 2012. június 30-áig áll nyitva a Magas Szerződő Felek általi aláírásra.

A Magas Szerződő Felek és – amennyiben a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjában ez a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba – a Horvát Köztársaság ezt a jegyzőkönyvet alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál helyezik letétbe.

E jegyzőkönyv – amennyiben lehetséges – 2013. június 30-án lép hatályba, feltéve, hogy az összes megerősítő okiratot letétbe helyezték, illetve ennek hiányában az azt követő hónap első napján, hogy az utolsó tagállam is letétbe helyezte megerősítő okiratát.

5. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet, amely egyetlen eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány 2. cikke alapján e jegyzőkönyvnek a Horvát Köztársaság tekintetében történő hatályba lépésétől e jegyzőkönyv horvát nyelvű szövege az első bekezdésben említett szövegekkel együtt egyaránt hiteles, és azt is az Olasz Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további tagállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”