25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/1

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/2

(1)

A tanácsadó bizottság egyetért az Európai Bizottság meghatározásával, amely szerint az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Lengyelország jelentik a perindopril készítmények releváns piacát, és legalább az Európai Unió területe a perindopril gyógyszerészeti hatóanyagának gyártásához szükséges technológia releváns piacát.

(2)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az egyes időszakok tekintetében a Servier piaci erőfölénnyel rendelkezett a perindopril készítmények piacán az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban, valamint a perindopril gyógyszerészeti hatóanyagának előállításához szükséges technológiának legalább az EU-ra kiterjedő piacán.

(3)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal, hogy az egyes felek megállapodásokat kötöttek azzal a céllal, hogy korlátozzák a versenyt az EUMSZ 101. cikke értelmében.

(4)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal, hogy az egyes felek megállapodásokat kötöttek, amelyek az érintett tagállamokban a verseny korlátozásához vezettek az EUMSZ 101. cikke értelmében.

(5)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal, hogy a Servier és a generikus vállalatok közötti megállapodások alkalmasak voltak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak az uniós tagállamok közötti kereskedelemre az EUMSZ 101. cikke értelmében.

(6)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal, hogy az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(7)

A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Servier visszaélt erőfölényével azáltal, hogy kizárásra irányuló stratégiát folytatott, melynek keretében megszerezte az Azad által fejlesztett technológiát, és öt szabadalmi vitarendezési megállapodást kötött, amelyek együttesen az EUMSZ 102. cikkének egységes és folyamatos megsértését jelentik.

(8)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal, hogy az objektív igazolás feltételei az EUMSZ 102. cikke megsértésének vonatkozásában nem teljesülnek.

(9)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetével azon következtetés tekintetében, hogy a jogsértés alkalmas volt arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljon az uniós tagállamok közötti kereskedelemre az EUMSZ 102. cikke értelmében.

(10)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak az EUMSZ 101. és 102. cikke megsértésének időtartamára vonatkozó értékelésével.

(11)

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetével a határozat valamennyi címzettje vonatkozásában, különös tekintettel az anyavállalatok felelősségére.

(12)

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/3

1.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet címzettjeire bírságokat kell kiszabni.

2.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a Servierre kiszabott bírságok végső összegeit illetően.

3.

A tanácsadó bizottság egyetért azzal a megközelítéssel, amely szerint a Bizottság a generikus vállalkozásokra kiszabott bírságok kiszámításakor az átruházott értéket vette alapul.

4.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a generikus vállalkozásokra kiszabott bírságok végső összegeit illetően.

5.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a Bizottság által hozott határozat egészét illetően.

6.

A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/4

1.

A jelen ügy tárgya a Servier mint eredeti gyógyszergyártó és öt generikus gyártó között a 2005–2007 közötti időszakban létrejött szabadalmi vitarendezési megállapodások, valamint a Servier által 2004-ben a kardiovaszkuláris betegségek kezelésére alkalmas gyógyszer, a perindopril gyártásával és értékesítésével kapcsolatban végrehajtott technológiai akvizíció.

2.

Hivatalból elvégzett vizsgálata nyomán a Bizottság 2009. július 2-án eljárást indított a Servier S.A.S., a Servier Laboratories Limited, a Les Laboratoires Servier, az Adir és a Biogaran (a továbbiakban együttesen: Servier), a Krka, tovarna zdravil, d.d., Novo mesto (a továbbiakban: Krka), a Lupin Limited (a továbbiakban: Lupin), a Mylan Laboratories Limited (2), a Niche Generics Limited (a továbbiakban: Niche) és a Teva Pharmaceutical Industries Ltd. ellen. 2012. július 27-én a Bizottság eljárást indított a Teva Pharmaceuticals Europe B.V. és a Teva UK Limited (3), az Unichem Laboratories Limited (a továbbiakban: Unichem) és a Mylan Inc. (4) ellen is (a továbbiakban az összes címzett együttesen: a felek).

3.

A Bizottság 2012. július 27-én kifogásközlést fogadott el. A kifogásközlés előzetesen megállapította, hogy a Servier kétoldalú versenyellenes visszatartó fizetési megállapodásokat kötött a Krka, a Lupin, a Mylan, a Niche, a Teva és az Unichem vállalatokkal abból a célból, hogy számos uniós tagállamban megakadályozzák vagy késleltessék a perindopril piacára való belépést. A Bizottság véleménye szerint ezek a szabadalmi viták rendezésére irányuló megállapodások sértik EUMSZ 101. cikkét.

4.

A kifogásközlés emellett előzetesen megállapította, hogy a Servier – a szabadalmi viták rendezésére irányuló visszatartó fizetési megállapodások megkötése és bizonyos, a perindopril gyógyszerészeti hatóanyagának (API (5)) előállításához szükséges technológia akvizíciója révén – visszaélt azzal az erőfölénnyel, amellyel a perindopril piacán rendelkezik.

5.

2012 augusztusában a felek betekinthettek a DVD-ROM formájában rendelkezésre bocsátott iratokba. A Servier, a Lupin, a Niche, a Teva és az Unichem számára 2012 szeptemberében további iratbetekintést engedélyeztek adatszobán keresztül.

6.

2012 novemberében három kérelmet kaptam a Serviertől a bizottsági ügyiratok között található bizonyos olyan dokumentumok iránti hozzáférés ügyében, amelyek esetében a Versenypolitikai Főigazgatóság az információt szolgáltató felek bizalmas kezelés iránti kérelme alapján megtagadta a hozzáférést. A Servier felkért annak ellenőrzésére is, hogy az iratbetekintés engedélyezésére a jelen ügyben az alkalmazandó szabályokkal és ítélkezési gyakorlattal összhangban került-e sor. Érvelése szerint továbbá rendszerszintű problémák olyan mértékben akadályozták az iratbetekintést, hogy az eljárás egészét meg kell ismételni.

7.

Közbenjárásomra a Versenypolitikai Főigazgatóság a kért információk többségét a Servier rendelkezésére bocsátotta. Néhány dokumentum tekintetében elutasítottam a Servier – a 2011/695/EU határozat 7. cikke szerint benyújtott – kérelmét. Különösen elutasítottam a Servier további iratbetekintés iránti kérelmét egy olyan dokumentum vonatkozásában, amely egyrészt egy másik vállalat üzleti titkait tartalmazta, másrészt nem tűnt relevánsnak a Servier védelme szempontjából. Szintén elutasítottam a további betekintés iránti kérelmet olyan információk esetében, amelyek i. nem kapcsolódtak a vizsgálat tárgyát képező termékhez, vagy ii. nem EGT-n kívüli joghatóságokra vonatkoztak.

8.

A Serviernek a betekintési eljárást érintő rendszerszintű problémákra vonatkozó általános állítására válaszul megjegyeztem, hogy a Servier egy olyan vita rendezésére kért meg, amely a Versenypolitikai Főigazgatóság által bizalmasnak minősített dokumentumoknak csupán mintegy 1 %-át érintette. Ennélfogva nem értettem egyet a Servierrel abban, hogy rendszerszintű problémáról van szó. Önmagában az a tény, hogy a közbenjárásomra volt szükség ahhoz, hogy csaknem valamennyi kérdéses dokumentum betekinthetővé váljon, még nem jelenti azt, hogy a betekintési eljárás akadályozott volt, és a teljes eljárás megismétlésére lenne szükség. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2011/695/EU határozat 7. cikke szerinti eljárás, amely lehetővé teszi a betekintési eljárással kapcsolatos viták ellenőrzését és rendezését, a betekintési eljárás szerves részét képezi.

9.

A Versenypolitikai Főigazgatóság valamennyi fél részére hozzáférést biztosított a többi fél kifogásközlésre adott válaszainak betekinthető változatához. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy a szóbeli meghallgatás előtt írásban benyújtsák észrevételeiket. Csak a Servier élt ezzel a lehetőséggel (6).

10.

A Versenypolitikai Főigazgatóság az általa a kifogásközlés megválaszolása tekintetében eredetileg megállapított három hónapos határidőt a Krka, a Lupin, a Mylan és a Servier esetében tíz nappal meghosszabbította. Röviddel ezután az említett felek elém terjesztették a kifogásközlés megválaszolása tekintetében megállapított határidő-hosszabbítás kérdését. Közlésük alapján én is meghosszabbítottam a kifogásközlés megválaszolására nyitva álló határidőt.

11.

Ezt követően a Servier számára is engedélyeztem a határidő 2013. január 14-ig történő további meghosszabbítását, így lehetővé téve, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a további iratbetekintésre vonatkozó kérelmét követően megküldött iratok átvételére, áttekintésére és megválaszolására.

12.

A High Court of Justice of England and Wales előtt tárgyalt The Secretary of State for Health and Others kontra Servier Laboratories Limited and Others ügy felperesei számára – kérésükre – engedélyeztem, hogy érdekelt harmadik félként meghallgassák őket. Úgy véltem, hogy kellő mértékben igazolták érdekeltségüket (7), mivel az angol National Health Service részét képezik, amely jelentős szerepet játszik a perindopril angliai beszerzésében, emellett felperesként vettek részt olyan nemzeti eljárásokban, amelyek jelentős átfedéseket mutattak az AT.39612. számú ügy eljárásaival.

13.

Az írásbeli észrevételekben tett kérelmeknek eleget téve arról is döntöttem, hogy engedélyezem az érdekelt harmadik személyek részvételét a szóbeli meghallgatáson.

14.

A szóbeli meghallgatásra 2013. április 15. és 18. között került sor. Valamennyi fél és engedélyezett érdekelt harmadik személy élt a részvétel lehetőségével.

15.

2013 decemberében a Bizottság tényállást közlő levelet küldött valamennyi félnek, amelyre azok 2014 januárjában válaszoltak. A tényállást közlő levélre adott válaszok betekinthető változatát az összes félnek eljuttatták.

16.

2014 áprilisában a Bizottság egy második tényállást közlő levelet küldött a Mylannak és a Niche/Unichemnek olyan új bizonyítékokkal, amelyeket a Bizottság fel kívánt használni az anyavállalati felelősség megállapításával kapcsolatban. A tényállást közlő levélre adott válaszában a Mylan kifogásolta, hogy a Bizottság arra használta a tényállást közlő levelet, hogy újrafogalmazza és kiegészítse kifogásait, és különösen, hogy a Bizottság megváltoztatta az anyavállalati felelősség megállapításának alapját. A Mylan ezért megkérdőjelezte, hogy az új bizonyítékok közölhetők-e tényállást közlő levélben, és nem lenne-e szükség egy kiegészítő kifogásközlés kiadására, amennyiben a Bizottság hivatkozni kíván ezekre a bizonyítékokra.

17.

Bár a Mylan ezzel kapcsolatban nem fordult hozzám, áttekintettem a panaszt a kifogásközlésben felvetett kifogások és a tényállást közlő levélben foglalt bizonyítékok alapján. A tényállást közlő levél valóban olyan új érvet tartalmazott az anyavállalati felelősség megállapítása kapcsán, amely különbözött a kifogásközlésben szereplő érvektől. Ennek ellenére ez az új érv végül nem került felhasználásra a határozattervezetben. A Mylan védelemhez való joga így nem sérült.

18.

A Servier 2014 januárjában további iratbetekintés iránti kérelmet nyújtott be a tényállást közlő levélben említett dokumentumok vonatkozásában. Azt követően, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság eleinte elutasította ezt a kérelmet, a Servier hozzám utalta az ügyet (8). Közbenjárásomra a Versenypolitikai Főigazgatóság felszólította az információt szolgáltató feleket, hogy vizsgálják felül a kért információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmüket. Az információt szolgáltató felek beleegyeztek abba, hogy biztosítsák a kért dokumentumok átdolgozott, betekinthető változatát, amit a későbbiek során a Bizottság a Servier rendelkezésére bocsátott.

19.

2014 júniusában, amikor a közigazgatási eljárás már a tanácsadó bizottság meghallgatásának szakaszában tartott, a Servier további iratbetekintést kérelmezett az aktában található egyik dokumentum vonatkozásában. A kérelmet a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította, amit megerősítettem azt követően, hogy a Servier az ügyet hozzám utalta. Az iratbetekintés ugyanis nem öncélú, hanem arra szolgál, hogy lehetővé tegye a kifogásközlés címzettje számára a hatékony véleménynyilvánítást azokkal a következtetésekkel kapcsolatosan, amelyeket a Bizottság a kifogásközlésben átmenetileg levont (9). A Servier mind a kifogásközlésre, mind a tényállást közlő levélre való válaszadást megelőzően lehetőséget kapott az iratbetekintésre, valamint újabb lehetőségeket biztosítottak számára a további iratbetekintés kérelmezéséhez. A Servier élt az említett lehetőségekkel, és a kérdéses dokumentum vonatkozásában további iratbetekintést kérelmezett és kapott. Az eljárás e kései szakaszában az iratbetekintés semmilyen célt nem szolgálna azon kívül, hogy megnehezíti a Bizottság azon kötelezettségének teljesítését, hogy határozatát – az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkével összhangban – ésszerű időn belül fogadja el.

20.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

21.

Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/7

(1)

A Perindopril (Servier) ügyben hozott határozat tárgya i. a Servier (2) mint originális gyógyszergyártó és öt generikus gyártó között a 2005–2007 közötti időszakban létrejött öt szabadalmi vitarendezési megállapodás, valamint ii. egy technológiaakvizíció, amelyet a Servier 2004-ben azért hajtott végre, hogy késleltesse egyes generikus készítmények belépését a perindopril – egy kardiovaszkuláris betegségek kezelésére alkalmas gyógyszer – piacára.

(2)

A Servier a következő vállalkozásokkal írt alá szabadalmi vitarendezési megállapodást:

(3)

A perindopril kardiovaszkuláris betegségek (például magas vérnyomás) kezelésére alkalmazott angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) inhibitor. A perindopril a Servier legsikeresebb terméke, éves szintű globális értékesítése 2006-ban és 2007-ben meghaladta az egymilliárd USD-t.

(4)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a Servier dolgozott-e ki, frissített-e és hajtott-e végre stratégiát a célból, hogy a Servier által a fő hatóanyagra bejegyzett szabadalom (2001–2005) lejárta után megakadályozza a generikus készítmények piacra lépését. A perindoprilhoz hasonló termékek generikus változatainak piacra lépése jellemzően két fontos változást eredményez a piacon: először is nagymértékben (akár 90 %-kal) csökken az ár, másodszor pedig a forgalmazási volumen jelentősen eltolódik az originális gyártótól a generikus vállalkozások felé.

(5)

A tények arra mutatnak, hogy a Servier stratégiát dolgozott ki a perindopril kizárólagos forgalmazásának meghosszabbítása érdekében. A Servier több, folyamatokra és kristályszerkezetekre vonatkozó szabadalmat jegyeztetett be és alkalmazott. 2004-ben a vállalkozás megvásárolta az Azad vállalattól a perindopril gyártási technológiáját, ezáltal pedig kizárt a piacról egy szoros versenyforrást: ez az eljárás túlmutatott a pusztán a versenyhez és szellemi tulajdonának jogos védelméhez szükséges mértéken. A Servier ezután szabadalmaztatta a folyamatokat és összetevőket, majd később több generikus gyártó szabadalmi pereket indított ellene, mivel azt gondolták, hogy saját perindopril-termékeik nem sértik a Servier szabadalmi jogát, illetve hogy a Servier 947. számú szabadalma érvénytelen.

(6)

Ezenfelül 2005 és 2007 között a Servier öt szabadalmi vitarendezési megállapodást (úgynevezett visszatartó fizetési megállapodást) kötött, amelyek keretében jelentős mértékű ösztönzőket nyújtott az érintett generikus vállalatoknak. Az ösztönzők többnyire közvetlen kifizetés formáját öltötték, összesen akár több mint 90 millió EUR értékben. A Krka esetében olyan piacfelosztási megállapodás aláírására került sor, amelyben a Servier licencet biztosított a Krka fő piacaira, amiért cserébe a Krka visszavonult a versenytől a Servier legfontosabb piacain (elsősorban az Egyesült Királyságban és Franciaországban). Az öt szabadalmi vitarendezési megállapodás megtiltotta, hogy a vállalatok az aktuális szabadalmak lejárta előtt forgalomba hozzák az általuk kifejlesztett generikus készítményeket, és megszüntette a 947. sz. szabadalom érvényességét vitató jogi eljárások egy részét; a szabadalmat egyébként később egy egyesült királyságbeli bíróság törölte, és úgy nyilatkozott, hogy „az ilyen típusú szabadalmak ássák alá a szabadalmi rendszer hitelességét”.

(7)

Az akvizíciók és megállapodások áttekintését a következő táblázat tartalmazza:

(8)

A Bizottság 2008 novemberében bejelentés nélküli ellenőrzést tartott a Servier és több generikus vállalat létesítményeiben. 2009. július 2-án, illetve 27-én a Bizottság hivatalos eljárást indított, valamint a Servier, Niche/Unichem, Matrix/Mylan, Teva, Krka és Lupin vállalatoknak – beleértve e vállalkozások egyes csoporton belüli kapcsolt vállalkozásait is – címzett kifogásközlést fogadott el. A szóbeli meghallgatásra 2013. április 15. és 18. között került sor. A Bizottság 2013. december 18-án tényállást közlő levelet küldött a feleknek, majd 2014. április 4-én újabb, az anyavállalat felelősségéről szóló tényállást közlő levelet küldött a Niche/Unichemnek és a Matrix/Mylannak.

(9)

2014. június 30-án és 2014. július 7-én a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság kedvező véleményt nyilvánított az 1/2003/EK rendelet 7. és 23. cikke szerinti tiltó határozat elfogadásáról.

(10)

2014. július 7-én a meghallgatási tisztviselő közzétette zárójelentését.

(11)

A szabadalmi vitarendezési megállapodásokat a Szerződés 101. cikke alapján kell értékelni. A Servier tekintetében a megállapodásokat és a technológiaakvizíciót a Szerződés 102. cikke alapján is értékelni kell.

(12)

A Bizottság megállapította, hogy a perindopril különálló termékpiacot alkot az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban.

(13)

Noha a gyógyszereket első alkalommal használó betegek esetében elismertek bizonyos mértékű funkcionális helyettesíthetőséget a perindopril és az egyéb ACE-inhibitorok között, a Bizottság a perindopril értékesítésével kapcsolatos alábbi megfigyelések alapján mégis a fenti átfogó következtetést vonta le: a perindopril és az egyéb kezelések nem elhanyagolható mértékű differenciáltsága; a perindopril-kezelésekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatok; jelentős átállási költségek (a kapcsolódó kockázatok miatt a betegek rendszerint ragaszkodtak a sikeres kezeléshez) a perindoprillal kezelt betegek többsége esetében; számos, a készítményt felíró orvos márkahű magatartása (akik jellemzően olyan gyógyszereket írtak fel, amelyek korábbi betegeiknél hatékonynak bizonyultak); a perindoprilhoz kapcsolódó kereslet általánosságban alacsony árérzékenysége; a perindoprilt a versenynyomástól védő szabályozási keret; valamint az, hogy saját generikus készítményei nagyságrendekkel nagyobb árnyomást gyakoroltak a perindoprilra, mint az alternatív készítmények. Mindezek az elemek a jelek szerint kölcsönösen erősítették egymás hatását.

(14)

A Bizottság megállapította, hogy a Servier az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában és Lengyelországban a 2000-től 2007-ig, illetve (az adott nemzeti piac függvényében) 2009-ig tartó időszakban erőfölényes helyzetben volt a perindopril piacán.

(15)

A határozat elhatárolja a perindopril hatóanyagának előállításához használt technológiák piacát is. A következtetés elsősorban a kereslet rugalmatlanságán alapult, amelyet több tényező is alátámasztott (például az, hogy a más gyógyszerek hatóanyagának előállítására szolgáló technológiákkal nem lehet előállítani a perindopril hatóanyagát). A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Servier legalább a 2001–2007 közötti időszakban a technológiai piacon is erőfölényes helyzetben volt.

(16)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján a Bizottság határozatában megállapította, hogy a szabadalmi vitarendezési megállapodások – bármely más megállapodáshoz hasonlóan – az uniós versenyjog hatálya alá tartoznak. A határozat arra az álláspontra helyezkedik, hogy az olyan vitarendezési célú megállapodás, amely értékátruházás fejében korlátozza valamely generikus vállalat kereskedelmi szabadságát, az adott ügy sajátos körülményeinek függvényében a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése értelmében célját tekintve versenykorlátozónak tekinthető.

(17)

Annak megállapítására, hogy a határozat tárgyát képező egyes megállapodások jellegüknél fogva képesek-e a verseny korlátozására, a Bizottság megvizsgálta az egyes megállapodások esetében fennálló sajátos körülményeket annak tisztázása érdekében, hogy:

A bizottsági értékelés figyelembe vette a megállapodás létrejöttéhez vezető gazdasági tényezőket és jogi hátteret, a megállapodás tényleges tartalmát és céljait, valamint az egyes felek szubjektív, az ügy tényállása szerint feltételezhető szándékait.

(18)

A jelenlegi ügy kapcsán más fontos tényezőket is számításba vettek.

(19)

Az egyedi szabadalmi vitarendezési megállapodások bizottsági elemzése megállapította, hogy a Servier és a generikus vállalatok között létrejött megállapodások tartalmuk, céljaik, valamint jogi és gazdasági hátterük fényében céljukat tekintve versenykorlátozó jellegűek.

(20)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem szükséges figyelembe venni a megállapodás konkrét hatásait, amennyiben megállapításra kerül, hogy az célját tekintve versenykorlátozó hatású.

(21)

A Bizottság azonban a teljesség kedvéért elemezte a szabadalmi vitarendezési megállapodások valószínű versenykorlátozó hatásait is. Ennek során figyelembe vette, hogy a megállapodások milyen tényleges körülmények között váltották ki hatásukat, azaz a jogi és gazdasági hátteret, az érintett termék jellegét, az érintett piac tényleges működési körülményeit és szerkezetét, valamint a meglévő és a potenciális versenyt.

(22)

Ami az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Lengyelország (14) piacát illeti, a Bizottság megállapította, hogy valószínűleg mindegyik szabadalmi vitarendezési megállapodás (beleértve a kapcsolódó megállapodásokat is) versenykorlátozó hatást gyakorolt ahhoz a versenyhez viszonyítva, amely a megállapodás és az annak eredményeképpen kialakuló versenyszűkülés hiányában létrejött volna.

(23)

Egyik fél sem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazásához előírt négy feltétel mindegyike teljesült volna.

(24)

A határozat megállapította, hogy a Servier erőfölényes helyzetével visszaélve kizárásra irányuló stratégiát valósított meg egy ügyletsorozat (egy technológiaakvizíció és öt szabadalmi vitarendezési megállapodás) formájában. A Servier stratégiájának célja az volt, hogy az általa kifejlesztett és márkanév alatt forgalmazott, perindopril nevű termék legközelebbi versenyforrásait kizárja a piacról.

(25)

Ami a technológiaakvizíciót illeti, a határozat azt a következtetést vonta le, hogy az Azad által kifejlesztett hatóanyag-gyártási technológia – amelyre a Servier szabadalma nem terjedt ki – potenciálisan előmozdíthatta volna a piaci versenyt a hatóanyag és a végtermék piacán. A Servier végül soha nem használta fel a megvásárolt technológiát: a bizonyítékok szerint az akvizíció a Servier „védekezési mechanizmusának” részét képezte, ugyanis kisajátított egy fontos és igen ritka potenciális versenyforrást. A versenyt tehát nem a Servier technológiája akadályozta, hanem egy független forrást semlegesítő akvizíció. Ez torzította a perindopril Bizottság által meghatározott piacának versenyszerkezetét, és erősítette a Servier kizárásra irányuló stratégiájának valószínűsíthető kizáró hatását, azaz megnehezítette, illetve késleltette a generikus termékek forgalomba hozatalát.

(26)

A technológiaakvizíció mellett a Servier egymás után öt szabadalmi vitarendezési megállapodást kötött, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy megóvják vagy vélhetően megóvják a Servier piaci pozícióját, így érdemben versenytorzító hatásúak voltak, és hozzájárultak a Servier által a Szerződés 102. cikke tekintetében elkövetett egységes és folytatólagos jogsértés átfogó hatásaihoz.

(27)

A Bizottság megállapította, hogy a Servier következetes és lineáris cselekvéssorozata keretében – amely egyfelől egy szellemi tulajdonjog megszerzését, másfelől visszatartó fizetési megállapodások megkötését foglalta magában – kivásárolta a potenciális versenyforrásokat, ezáltal érdemben versenytorzító magatartást tanúsított. A Servier azon állítása, miszerint a technológiaakvizíciót és a szabadalmi vitarendezési megállapodások megkötését hatékonysági okok indokolták, nem megalapozott, és nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az ilyen magatartást objektív szempontból indokoltnak lehetne tekinteni.

(28)

A Servier által a fent említett, 27 hónapon belül megvalósított hat ügylet formájában végrehajtott kizárásra irányuló stratégia ezért a Szerződés 102. cikke egységes és folytatólagos megsértésének tekintendő, amelyre a 2004–2009 közötti időszakban a perindopril-készítmények egyesült királyságbeli, franciaországi, hollandiai és lengyelországi piacain, valamint a perindopril-hatóanyaggyártási technológia uniós piacán került sor. A határozat szerint a jogsértés egyik egyedi alkotóeleme sem képezi a Szerződés 102. cikkének önálló megsértését.

(29)

A tárgybeli jogsértésért felelősségre vont anyavállalatok összes érintett leányvállalatukban 100 %-os tulajdonrésszel rendelkeztek (a Niche és a Matrix kivételével). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben alkalmazandó a meghatározó befolyás vélelme, és hogy ezért az anyavállalatokat leányvállalataik jogsértése kapcsán egyetemleges felelősség terheli.

(30)

A Niche részvényeinek 60 %-a volt az Unichem birtokában a jogsértés időszakában, a Matrix részvényeinek 71,5 %-át pedig a Mylan a jogsértés időszakában szerezte meg. A Bizottság megállapította, hogy a Unichem és a Mylan szintén meghatározó befolyást gyakorolt leányvállalatára, ezért a bírság tekintetében ezeket az anyavállalatokat is egyetemleges felelősség terheli.

(31)

A Bizottság határozatának címzettjei az alábbi vállalatok voltak:

(32)

Figyelembe véve a Szerződés 101. és 102. cikkét érintő jogsértés súlyosságát és időtartamát, valamint a bírságokról szóló iránymutatással (15) összhangban a Bizottság összesen 330 997 200 EUR összegű bírságot szabott ki a Servier-re az említett jogsértésekért, valamint összesen 96 699 308 EUR összegű bírságot szabott ki a generikus vállalatokra (és anyavállalataikra) a Szerződés 101. cikkének megsértéséért.

(33)

A Servier esetében a bírság összegét a vállalat által a perindopril értékesítéséből realizált tényleges árbevétel figyelembevételével határozták meg. A Servier generikus versenytársai esetében a bírság összege nem számítható ki az árbevétel alapján, mivel a versenyellenes magatartás célja éppen a szóban forgó vállalatok piacra való belépésének megakadályozása volt. Ezért a határozat a bírságokról szóló iránymutatás 37. pontja (16) értelmében a generikus vállalatok által kapott értékátruházásra alapozta döntését. Az originális vállalat által a generikus vállalatok számára teljesített értékátruházás összege tekintetében több olyan szempont vehető figyelembe, amely adott esetben befolyásolta a feleket a megállapodás megkötése során; ezek közül a legjelentősebb a belépés intenzitása. A Niche/Unichem esetében a bírság kiszámított összege meghaladta az árbevétel 10 %-ában meghatározott felső értéket, ezért a Bizottság csökkentette a bírság összegét. A bírság a többi vállalkozás esetében nem érte el a 10 %-os határértéket.

(34)

A Szerződés 101. és 102. cikkének megsértése címén kiszabott egyes bírságok a következők:

(35)

A Bizottság kötelezte az érintett vállalkozásokat, hogy tartózkodjanak bármilyen azonos vagy hasonló célú vagy hatású cselekedettől vagy magatartástól.

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/13

1.

2016. október 17-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Ardian SAS (a továbbiakban: Ardian, Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Weber Automotive GmbH (a továbbiakban: Weber Automotive, Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   az Ardian esetében: párizsi székhelyű magánbefektetési vállalkozás, amely számos, magántőke-befektetésekre és vagyonkezelésre specializálódott alapot kezel intézményi befektetők számára,

—   a Weber Automotive esetében: gépjárműipari alkatrészeket gyárt és értékesít, különösen erőátviteli rendszerek megmunkált alkatrészeit, többek között motorblokkokat, hengerfejeket, váltóházakat és fedeleket. A vállalkozás járművekhez készített hajtásláncok összeszerelésével is foglalkozik.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8250 – Ardian/Weber Automotive hivatkozás feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

25.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 393/14

1.

2016. október 14-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Eneco Holding NV irányítása alá tartozó Eneco Wind Belgium NV (a továbbiakban: EWB, Belgium), az Elicio NV irányítása alá tartozó Elnu NV (Belgium) és a Mitsubishi Corporation irányítása alá tartozó Diamond Offshore Wind Holdings II BV (a továbbiakban: DOWH, Belgium) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Norther NV (a továbbiakban: Norther, Belgium) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   az EWB esetében: Belgiumban tevékeny, szélenergiából villamos energiát termelő vállalkozás. Az EWB szárazföldi és offshore szélparkokban vesz részt és irányítja azokat. A szárazföldi szélparkokat illetően az EWB mind a fejlesztési, mind a kiaknázási szakaszban tevékeny, az offshore szélparkokat illetően az EWB Belgiumban jelenleg csak a fejlesztési szakaszban folytat tevékenységeket,

—   az Elnu esetében: az Elicio NV (a továbbiakban: Elicio) százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalat. Belgiumban az Elicio (a leányvállalatain keresztül) szárazföldi szélparkokban termel villamos energiát, továbbá biomassza- és szélenergia-termeléssel kapcsolatos különböző projekteket (offshore szélparkokat is ideértve) fejleszt. Az Elicio a Nethys SA leányvállalata,

—   a DOWH esetében: a Mitsubishi Corporation (a továbbiakban: MC) százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalat, a Diamond Generating Europe Limited által létrehozott különleges célú gazdasági egység. Az MC világszinten különböző iparágakban tevékenységet folytató japán vállalkozás. Jelenleg nem rendelkezik semmilyen tevékenységgel a belgiumi szélenergia-ágazatban,

—   a Norther esetében: az EWB és az Elnu közötti meglévő közös vállalkozás. A Norther a jövőben a tulajdonába kerülő szélerőműparkot működteti és tartja fenn az Északi-tengeren.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8232 – Diamond Offshore Wind Holdings II/Eneco Wind Belgium/Elnu/Norther hivatkozás feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: