AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

15.10.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/1

A Bizottság közleménye – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmának jóváhagyásáról

(2016/C 382/01)

A Bizottság 2016. október 13-án jóváhagyta a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmát.

A bizottsági rendelettervezet e közlemény mellékletében található. A bizottsági rendelettervezetet nyilvános konzultáció keretében véleményezhető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html

MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG (EU) …/… RENDELETTERVEZETE

(…)

a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 651/2014/EU bizottsági rendelet (2) meghatároz bizonyos, a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánított támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek az odaítélésük előtt a Bizottságnak történő bejelentésre vonatkozó kötelezettség alól. A 651/2014/EU rendelet hivatkozott arra, hogy a Bizottságnak szándékában áll az említett rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy egyéb támogatási kategóriákat, különösen a kikötői és repülőtéri infrastruktúrák területén, is belefoglaljon a rendeletbe, amennyiben az egyedi esetek vizsgálata során elegendő tapasztalat gyűlik össze.

(2)

A Bizottság által összegyűjtött tapasztalatok fényében és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyszerűbbé és egyértelműbbé tétele, az adminisztratív teher csökkentése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság a potenciálisan legjelentősebb piactorzító hatást gyakorló ügyekre összpontosíthasson, a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatásokat a 651/2014/EU rendelet hatálya alá kell vonni.

(3)

A legfeljebb hárommillió fő átlagos éves utasforgalmat bonyolító regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – az egyes repülőterek sajátos jellemzői függvényében – javíthatja bizonyos régiók megközelíthetőségét és helyi fejlesztését. Ez támogatja az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokat, amelyek hozzájárulnak a további gazdasági növekedéshez és a közös uniós érdekű célkitűzésekhez. A Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatások (3) alkalmazása során szerzett tapasztalatai arra mutatnak, hogy a regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem okoz indokolatlan kereskedelem- és versenytorzulást. Ezért a 651/2014/EU rendeletben foglalt csoportmentesség hatályát ki kell terjeszteni ezekre a beruházásokra, amennyiben azok eleget tesznek az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Nem lenne helyénvaló a támogatás összege alapján megállapítani a bejelentési küszöbértéket, mivel a támogatási intézkedések versenypolitikai hatása elsősorban a repülőtér méretétől, nem pedig a beruházás összegétől függ.

(4)

A támogatás bejelentési kötelezettség alóli mentesítési feltételeinek a versenytorzulás korlátozására kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, és ennek érdekében elsősorban is biztosítaniuk kell a támogatások összegének arányosságát. Az arányosság érdekében a támogatásnak két feltételnek kell eleget tennie. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a repülőtér nagyságától függő maximális megengedhető támogatási intenzitást. Ezenfelül a támogatás összege nem haladhatja meg a beruházás finanszírozási hiányát. A nagyon kis, évi 150 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőterek esetében a támogatásnak az említett feltételek közül csak egyet kell teljesítenie. Az összeegyeztethetőségi feltételeknek biztosítaniuk kell az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést. A mentesség nem alkalmazandó meglévő, menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtér közelében elhelyezkedő repülőtérnek nyújtott támogatásra, mert az ilyen repülőtereknek biztosított támogatás esetében nagyobb a versenytorzulás kockázata. Ezért az ilyen támogatásokat be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azokat nagyon kis, évi 150 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőtereknek nyújtják, amelyek esetében nem valószínű a jelentős versenytorzulás lehetősége.

(5)

A tengeri kikötők stratégiai fontossággal bírnak az Európa 2020 stratégiában és az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című bizottsági fehér könyvben (4) meghatározott célkitűzéseinek – például a belső piac zökkenőmentes működésének, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésének – elérése tekintetében. Amint „A kikötők mint a növekedés motorjai” című közlemény (5) is hangsúlyozza, az Uniónak minden tengeri régióban hatékonyan működő kikötőkre van szüksége, ehhez pedig hatékony köz- és magánfinanszírozás szükséges. Beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrákat, valamint a kikötői infrastruktúrákat hozzá lehessen igazítani a flották méretének és összetettségének növekedéséhez, az alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra használatához, valamint a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos követelmények szigorításához. A jó minőségű kikötői infrastruktúra hiánya zsúfoltságot és többletköltségeket eredményez a közlekedési vállalkozók, a fuvaroztatók és a fogyasztók számára egyaránt.

(6)

A belvízi kikötők fejlesztése és a multimodális közlekedésbe való integrálása az uniós közlekedéspolitika fontos célkitűzését jelenti. Bizonyos uniós jogszabályok kifejezetten a közlekedés intermodalitásának megerősítésére és a környezetbarátabb közlekedési módokra, például a vasúti és a tengeri, illetve belvízi közlekedés felé való elmozdulásra törekednek.

(7)

A kikötőknek nyújtott támogatás mentesítési feltételeinek a versenytorzulás megelőzésére kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, és ennek érdekében elsősorban is biztosítaniuk kell a támogatások összegének arányosságát. A támogatás akkor arányos, ha nem haladja meg a tengeri kikötők esetében a beruházás nagyságától függő maximális megengedhető támogatási intenzitást. A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét, a rendkívül alacsony támogatási összegek kivételével, amelyek tekintetében az adminisztratív teher csökkentése érdekében helyénvaló az egyszerűsített megközelítés. Biztosítani kell továbbá az infrastruktúrához való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférést.

(8)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott törzshálózati folyosók kiviteli terveiben szereplő beruházások az Unió számára kiemelt stratégiai érdeket képviselő közös érdekű projektek. Az e hálózatok részét képező tengeri kikötők jelentik az Unióba behozott és onnan kivitt áruk be- és kilépési pontjait. Az e hálózatok részét képező belvízi kikötők kulcsfontosságú tényezők a hálózat multimodalitásának lehetővé tétele szempontjából. Az ilyen kikötők teljesítményének növelését célzó beruházások esetében magasabb bejelentési küszöb alkalmazandó.

(9)	A 651/2014/EU és a 702/2014/EU rendelet alkalmazását követően szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletek bizonyos rendelkezéseinek kiigazítása.

(10)

A legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok esetében a gyakorlatban gondot okozott, hogy eltérő szabályokat kellett alkalmazni a kiegészítő szállítási költségekért, illetve az egyéb kiegészítő költségekért nyújtott kompenzáció kapcsán, és ez a megközelítés nem is volt megfelelő a Szerződés 349. cikkében említett strukturális hátrányok kezelésére, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket. Ennélfogva ezeket a rendelkezéseket olyan módszerrel kell helyettesíteni, amely az összes kiegészítő költségre alkalmazandó.

(11)	A kulturális és örökségvédelmi célokra nyújtott támogatások által a versenyre gyakorolt negatív hatás korlátozott jellegére tekintettel növelni kell az említett területeken nyújtott támogatások bejelentési küszöbértékét.

(12)	A 651/2014/EU rendeletet és a 702/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 651/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a k) és l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)	sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

l)	helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;”

ii.

a szöveg a következő m) és n) ponttal egészül ki:

„m)	regionális repülőterekre irányuló támogatás; valamint

n)	kikötőkre irányuló támogatás.”

a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, valamint a legkülső régiókban és ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programokat;

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési költségeket, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott, a regionális működési támogatástól eltérő támogatás, a következő esetekben:

i.	amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; vagy

ii.	amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;

d)	a 2010/787/EU (**) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás,

e)	a regionális támogatás 13. cikkben kizárt kategóriái.

(*) A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.)."

(**) A Tanács 2010. december 10-i határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról (HL L 336., 2010.12.21., 24. o.).”"

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével:”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok, valamint a regionális működési támogatási programok kivételével, amennyiben e programok az egyéb vállalkozásokkal szemben nem biztosítanak kedvezőbb elbánást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.”

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a 39. pont helyébe a következő szöveg lép:

„39.

»működési eredmény«: a beruházás adott időtartama alatti diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pozitív. A működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de e rendelet alkalmazásában nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték; A bevételek és működési költségek megfelelő leszámítolási kamatláb használatával történő diszkontálása lehetővé teszi az észszerű nyereség elérését.”

a 42. pont helyébe a következő szöveg lép:

„42.

»regionális működési támogatás«: valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. Kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;”

a 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

„48.	»ritkán lakott területek«: négyzetkilométerenként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkező NUTS II régió vagy négyzetkilométerenként kevesebb, mint 12,5 lakossal rendelkező NUTS III régió;”

a szöveg a következő 48a. ponttal egészül ki:

„48a.

»rendkívül ritkán lakott területek«: négyzetkilométerenként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkező NUTS II régió”

az 55. pont helyébe a következő szöveg lép:

„55.	»működési támogatásra jogosult területek«: a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió vagy ritkán lakott terület, illetve rendkívül ritkán lakott terület.”

a szöveg a következő 61a. ponttal egészül ki:

„61a.

»azonos vagy hasonló tevékenység megszüntetése«: e tevékenységek jelentős munkahelyveszteséget okozó teljes vagy részleges megszüntetése. E rendelkezés értelmezésében jelentős munkahelyveszteségnek számít a valamely telephelyen az adott tevékenységen belül legalább [100] főt, illetve az adott telephelyen az adott tevékenységen belül foglalkoztatottak legalább 50 %-át érintő leépítés;”

a 143. pont után a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„A regionális repülőterekre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

144.

»repülőtéri infrastruktúra«: a repülőtéri szolgáltatások nyújtása érdekében a repülőtér által a légitársaságok és a különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra és felszerelés, beleértve a kifutópályákat, a terminálokat, a forgalmi előtereket, a gurulópályákat, a központosított földi kiszolgáló infrastruktúrát és bármely más berendezést, amely közvetlen támogatást nyújt a repülőtéri szolgáltatásokhoz, kivéve azt az infrastruktúrát és felszerelést, amely elsődlegesen a nem repüléstechnikai tevékenységek céljára szükségesek;

145.

»légitársaság«: a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján valamely tagállam vagy az európai közös légtér tagja által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légitársaság (*);

146.

»repülőtér«: a légitársaságok számára nyújtott repülőtéri szolgáltatásokat felölelő gazdasági tevékenységet végző jogalany vagy jogalanyok csoportja;

147.

»repülőtéri szolgáltatások«: a repülőtér vagy leányvállalatai által a légitársaságoknak nyújtott szolgáltatások: a repülőgép, az utasok és a rakomány kezelése a leszállás és a felszállás között, ami lehetővé teszi, hogy a légitársaságok légi szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak; a repülőtéri szolgáltatások magukba foglalják a földi kiszolgálás és a központosított földi kiszolgálási infrastruktúra biztosítását is;

148.

»átlagos éves utasforgalom«: a támogatás nyújtását megelőző két pénzügyi év folyamán érkező és távozó utasforgalom alapján kerül meghatározásra;

149.

»központosított földi kiszolgálási infrastruktúra«: rendszerint a repülőtér-üzembentartó által üzemeltetett és díjfizetés ellenében a repülőtéren földi kiszolgálást végző különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra, kivéve a földi kiszolgálást végző szolgáltatók tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett berendezéseket;

150.

»nagysebességű vasút«: 200 km/h-nál magasabb sebességet elérni képes vonat;

151.

»földi kiszolgálás«: a repülőtereken a repülőtér-használóknak nyújtott, a 96/67/EK tanácsi irányelv (**) mellékletében meghatározott szolgáltatások;

152.

»nem repüléstechnikai tevékenységek«: a légitársaságoknak vagy a repülőtér felhasználóinak nyújtott egyéb kereskedelmi szolgáltatások, így például az utasoknak, szállítmányozóknak vagy egyéb szolgáltatóknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások, irodák és boltok bérlete, gépjárműparkolók és szállodák;

153.

»regionális repülőtér«: olyan repülőtér, amelynek éves utasforgalma legfeljebb 3 millió fő.

A kikötőkre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

154.

»kikötő«: olyan vízi és egyben szárazföldi terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi a vízi járművek fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötő területén a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;

155.

»tengeri kikötő«: elsősorban tengeren közlekedő vízi járművek fogadására kialakított kikötő;

156.

»belvízi kikötő«: belvízi járművek fogadására kialakított nem tengeri kikötő;

157.

»kikötői infrastruktúra«: azon infrastruktúra és létesítmények – többek között a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra, valamint a kikötő területén működő közlekedési eszközök –, amelyek szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtanak;

158.

»kikötői felépítmény«: a kikötő szállítmányozási funkciójához közvetlenül kapcsolódó, a kikötő területén található felszíni műtárgyak, azaz épületek, mobil berendezések (többek között emelődaruk) és rögzített berendezések;

159.

»hozzáférési infrastruktúra«: a kikötőhasználók számára a szárazföldről, tengerről vagy folyóról a tengeri vagy belvízi kikötőhöz való hozzáférést biztosító, bármely típusú infrastruktúra, például bekötőutak, vasútpályák, behajózási csatornák és zsilipek;

160.

»kotrás«: a homok, az üledék vagy egyéb anyagok eltávolítása a kikötőkhöz vezető vízi útvonal fenekéről vagy a kikötő területén belül azzal a céllal, hogy a vízi járművek be tudjanak jutni a kikötő területére;

161.

»karbantartási célú kotrás«: a vízi utak vagy a kikötői terület járhatóságának fenntartása céljából végzett rendszeres kotrás;

162.

»alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra«: kikötői infrastruktúra a kikötő számára azon hajók fogadásának lehetővé tétele céljából, amelyek a közlekedés energiaellátásában a fosszilis tüzelőanyagokat legalább részben helyettesítő, így a közlekedés széntelenítését elősegítő és a közlekedési ágazat környezeti teljesítményét javító olyan üzemanyagokat használnak, mint például a villamos energia, a hidrogén, a bioüzemanyagok (folyadékok), a szintetikus üzemanyagok, a metán – ideértve a földgázt (CNG és LNG) is – és biometán és a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG).

163.

»hajó«: egy vagy több felszíni vízkiszorító hajótesttel rendelkező, önjáró vagy nem önjáró úszó tengeri szerkezet;

164.

»tengeri hajó«: olyan hajó, amely nem kizárólag belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében hajózik;

165.

»belvízi hajó«: kizárólag vagy elsősorban belvízi utakon történő hajózásra szánt hajó;

166.

»a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra«: befogadás bármely olyan rögzített, úszó vagy mozgatható létesítménybe, amely alkalmas a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerinti, hajókon keletkező hulladék és rakománymaradványok fogadására (***).

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.)."

(**) A Tanács 1996. október 15-i 96/67/EK irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.)."

(***) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).”"

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a z) pont helyébe a következő szöveg lép:

„z)	a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 150 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 75 millió EUR;”

ii.

a pont a következő dd), ee) és ff) ponttal egészül ki:

„dd)	regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikk (10) és (11) bekezdésében előírt támogatási intenzitás;

ee)

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: egyedi beruházási projektenként 100 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló egyedi beruházási projektenként 120 millió EUR);

ff)	belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: egyedi beruházási projektenként 20 millió EUR.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).”"

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k)

tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy lízingje formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.”

A 6. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”

A 7. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A támogatható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 67. és 68. cikkében előírt egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).”"

b)	a (3) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „A jövőben fizetendő támogatást – többek között a több részletben fizetendő támogatást – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni.”

c)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

A 12. és 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Nyomon követés

(1) Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentés alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok, illetve az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az érintett irányító hatóság működik, részletes nyilvántartást vezetnek azokról az információkról és igazoló dokumentumokról, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az e rendeletben rögzített valamennyi feltétel teljesül-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni.

(2) Az olyan programok esetében, amikor a kedvezményezettek adóbevallása alapján adókedvezmény formájában automatikus támogatást nyújtanak, és amennyiben nem ellenőrzik előzetesen azt, hogy minden egyes kedvezményezett megfelel-e valamennyi összeegyeztethetőségi feltételnek, a tagállamok rendszeresen, minden pénzügyi évben egyszer, legalább utólag és szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy teljesül-e minden összeegyeztethetőségi feltétel, és levonják a megfelelő tanulságokat. A tagállamok legalább az ellenőrzések dátumától számított tíz évig megőrzik az azokhoz kapcsolódó részletes feljegyzéseket.

(3) Az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül megad a Bizottságnak minden olyan információt – többek között az (1) és (2) bekezdésben említett információkat – és átad minden olyan igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez.

13. cikk

A regionális támogatás alkalmazási köre

E szakasz nem alkalmazandó a következőkre:

a)	az acélipari, a szénipari, a hajógyártási és a szintetikusszál-ipari ágazatban folytatott tevékenységek javára nyújtott támogatás;

b)	a szállítási ágazatnak – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, továbbá az energiatermelési, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás, kivéve a regionális működési támogatási programokat;

meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

az olyan kedvezményezettnek nyújtott egyedi regionális beruházási támogatás, aki a támogatási kérelem benyújtásakor:

i.	az előző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén, vagy

ii.	[konkrétan tervezi], hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontja után, az induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen.

olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak, és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.”

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (6) bekezdés második albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Létesítmény eszközeinek a 2. cikk 49. vagy 51. pontja szerinti megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak.”

a (7) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.”

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Regionális működési támogatás

(1) A legkülső régiókban és a ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) A ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeit, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségeit ellentételezik a következő feltételek mellett:

a)	a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

b)	a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód igénybevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az e bekezdésben meghatározott kiegészítő szállítási költségek 100 %-át.

(3) A nagyon ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok az alábbi feltételek szerint előzik meg vagy csökkentik az elnéptelenedést:

a)	a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

b)	az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

(4) A legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként a legkülső régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezik, amennyiben a kedvezményezett valamely legkülső régióban folytatja gazdasági tevékenységét, feltéve, hogy az egy kedvezményezettnek az e rendelet szerint végrehajtott valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladja meg a következő százalékok egyikét sem:

a)	a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték [25 %-a];

b)	a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek [30 %-a];

c)	a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom [20 %-a].

Az említett százalékos arányok legfeljebb [300 000 EUR] éves árbevételű vállalkozások esetében [10 százalékponttal] növelhetők.”

10.

A 21. cikk (16) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatható vállalkozások számára kezességvállalást vagy kölcsönt nyújtó, illetve a támogatható vállalkozásokba adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést eszközlő, kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:”

11.

A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Támogathatónak minősülnek a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozások, amennyiben a vállalkozás teljesíti az alábbi feltételeket:

a)	nem pusztán átvette egy másik vállalkozás tevékenységét;

b)	még nem osztott nyereséget, és

c)	nem összefonódás útján jött létre.

Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve az e cikk szerint támogatásra jogosult vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek.”

12.

A 31. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig.”

13.

Az 52. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)

Az elszámolható költségek (2) bekezdés szerinti megállapításának alternatívájaként a projekthez kapcsolódó támogatás maximális összege a (4) bekezdésben előírt versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján is meghatározható.”

14.

Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;”

b)	a (6) bekezdés harmadik mondatát el kell hagyni;

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)	A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (6) és a (7) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

d)	a (9) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében a maximális támogatási összeg nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem az elszámolható költségek 70 %-át.”

15.

Az 54. cikk (4) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó maximális kiadás – a két eset egyikében sem – semmiképpen sem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 80 %-át.

A tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként meghatározhatják a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét, ez a szint azonban nem haladhatja meg a teljes produkciós költségvetés 50 %-át.”

16.

A rendelet az 56. cikk után a következő cikkekkel egészül ki:

„14. SZAKASZ

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

56a. cikk

Regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás

(1) A repülőterekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az érintett beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(3) A repülőtérnek valamennyi potenciális felhasználó előtt nyitva kell állnia. Fizikailag korlátozott kapacitás esetén az allokálásra releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerül sor.

(4) Nem nyújtható támogatás meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontja értelmében menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő, illetve onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.

(5) Nem nyújtható támogatás olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt. A támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedését.

(6) Nem nyújtható támogatás azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát. A cikk abban az esetben sem alkalmazandó, ha a támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedését eredményezi.

(7) Nem nyújtható támogatás meglévő repülőtér áthelyezéséhez, illetve új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, beleértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is.

(8) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(9) Az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúrába eszközölt befektetésekhez kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is.

(10) A támogatási összeg nem haladhatja meg:

a)	az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

b)	az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

(11) Távoli területeken elhelyezkedő repülőterek esetében a maximális támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető.

(12) A (2) és (4) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 150 000 főt, amennyiben a támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 150 000 fő fölé. Az ilyen repülőtereknek nyújtott támogatásnak vagy a (8) vagy a (10) és (11) bekezdésnek kell megfelelnie.

15. SZAKASZ

Kikötőkre irányuló támogatás

56b. cikk

Tengeri kikötőknek nyújtott beruházási támogatás

(1) A tengeri kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a következőkre irányuló beruházásokhoz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)	tengeri kikötői infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése, valamint

b)	a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése a kikötő területén belül. Ide tartozik a kotrás a kikötő területén belül, a karbantartási célú kotrás kivételével.

(3) Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez – többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez – kapcsolódó beruházási költségek.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke:

a)	az elszámolható költségek 100 %-a, ha azok nem haladják meg a 20 millió EUR-t;

b)	az elszámolható költségek 80 %-a, ha azok meghaladják a 20 millió EUR-t, de nem haladják meg az 50 millió EUR-t;

c)	az elszámolható költségek 50 %-a, ha azok meghaladják az 50 millió EUR-t, de nem haladják meg a 100 millió EUR-t;

d)	az elszámolható költségek 50 %-a, ha azok nem haladják meg a 120 millió EUR-t, amennyiben a támogatás kedvezményezettje az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötő.

A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6) Az (5) bekezdés első albekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 10 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7) Egyetlen támogatott beruházási projekt részének kell tekinteni az ugyanazon tengeri kikötőben támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számított három éven belül ugyanazon kedvezményezett által megkezdett beruházást.

(8) A kikötői infrastruktúra vagy felépítmény megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni. A támogatott kikötői infrastruktúra bérbeadása vagy működtetése koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt ésszerűen elvárható, hogy a harmadik fél által a munkálatok vagy szolgáltatások működtetésébe eszközölt beruházások a beruházott tőke megtérülésével együtt megtérülnek, a szerződésben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges beruházások figyelembevételével.

(9) A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(10) Az 5 millió EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4), (5) és a (6) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

56c. cikk

Belvízi kikötőknek nyújtott beruházási támogatás

(1) A belvízi kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2) Az elszámolható költségek a következőkre irányuló beruházásokhoz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)	belvízi kikötői infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése; valamint

b)	a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrák létrehozása, cseréje vagy korszerűsítése a kikötő területén belül. Ide tartozik a kotrás a kikötő területén belül, a karbantartási célú kotrás kivételével.

(3) Nem támogathatók a szállítással össze nem függő tevékenységekhez – többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez –, valamint a felépítményekhez kapcsolódó beruházási költségek.

(4) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

(6) Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni az ugyanazon belvízi kikötőben támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számított három éven belül ugyanazon kedvezményezett által megkezdett támogatott beruházást.

(7) A kikötői infrastruktúra vagy felépítmény megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni. A támogatott kikötői infrastruktúra bérbeadása vagy működtetése koncesszióba adásának vagy egyéb módon harmadik félre bízásának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt ésszerűen elvárható, hogy a harmadik fél által a munkálatok vagy szolgáltatások működtetésébe eszközölt beruházások a beruházott tőke megtérülésével együtt megtérülnek, a szerződésben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges beruházások figyelembevételével.

(8) A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(9) A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4) és az (5) bekezdésben említett módszertől eltérően – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

17.

Az 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	E rendelet a vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően odaítélt egyedi támogatásokra is alkalmazandó, amennyiben a támogatás – a 9. cikk kivételével – megfelel az e rendeletben előírt összes feltételnek.”

2. cikk

A 651/2014/EU rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

A II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének a szövege lép.

[A II. melléklet (a tagállam által kiküldendő adatlap) II. részében új tételeket kell létrehozni az új támogatási kategóriáknak (repülőtereknek, tengeri kikötőknek és belvízi kikötőknek nyújtott beruházási támogatás), és a kkv-knak nyújtott támogatásra vonatkozó tételt (17–20. cikk) cikkenként két-két külön tételre kell bontani.

A III. mellékletben található 2. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).”

3.	A III. mellékletben a 3. lábjegyzet első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A bruttó támogatási egyenérték vagy az e rendelet 16., 21., 22. vagy a 39. cikke szerinti intézkedések tekintetében a beruházás összege.”

3. cikk

A 702/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A támogatható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 67. és 68. cikkében előírt egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételével is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben az EMVA-ból finanszírozzák, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, n.

a Bizottság részéről

az elnök

(1) HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(3) HL C 99., 2014.4.4., 3. o.

(4) COM(2011) 144.

(5) COM(2013) 295.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

15.10.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 382/19

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2016/C 382/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„TRADITIONALLY REARED PEDIGREE WELSH PORK”

EU-szám: UK-TSG-0007-01396 – 2015.10.27.

„EGYESÜLT KIRÁLYSÁG”

1. Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”

2. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3. A bejegyzés indokolása

3.1. A termék

—	☒	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;
—	☐	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” a gyakorlatban hagyományosnak tekintett tenyésztési módnak megfelelően nevelt sertésekből készül. A hagyományos tenyésztési módszer lassabb és természetesebb növekedési ütemet tesz lehetővé, ugyanakkor elsőrendűnek tekinti a stressz szintek minimálisra csökkentését és a magas szintű állatjóléti normák betartását.

3.2. Az elnevezés

—	☐	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;
—	☒	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” alább felsorolt egyedülálló jellemzői határozzák meg a termék sajátos jellegét.

Vágott test

—	széles karajizom és hosszú karaj,

—	jól fejlett hátsó combok,

—	az 50 kg-nál nagyobb tömegű (vágott testsúly) sertés hátszalonnája legalább 10 mm vastag, a 75 kg-nál nagyobb tömegű (vágott testsúly) nagysúlyú sertésé legalább 14 mm vastag,

—	a hús színe világos, azonban a sertés vágási súlyának növekedésével a hús színe is sötétedik.

Az elkészített hús

—	finom íz és zamatos aroma, amelyek az éréssel együtt teljesednek ki,

—	a hús általánosan magas zsírtartalmának köszönhetően omlós.

Ezeket a tulajdonságokat az alábbi két feltétel együttes jelenléte biztosítja: a hagyományos tenyésztési módszer és a tény, hogy a sertések kizárólag pedigree welsh fajtájúak. A pedigree welsh fajta története a különleges hasított test és a sajátos táplálkozási tulajdonságok érdekében folytatott szelektív tenyésztésnek köszönhetően hosszú időre nyúlik vissza.

4. Leírás

4.1. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-ot a hagyományos termelési rendszer szerint nevelt pedigree welsh fajtájú sertésből állítják elő. A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” széles karajizommal, hosszú karajjal és jól fejlett hátsó combokkal rendelkező vágott teste finom egyensúlyáról ismert. Húshozama magas, legalább 65 %-os, és minden súlycsoportban jó minősítésű. A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” hajlamos zsírréteg képzésére, ez azonban nem túl vastag: egy átlagos súlyú sertés hátszalonnájának vastagsága legalább 10, a nagyobb tömegű állatok (75 kg vágott testsúly) esetében legalább 14 mm. Egy független színelemzés szerint a hús világos, kevéssé intenzív színét az alacsony vörös és sárga értékek okozzák. Ahogy a sertés eléri a nehezebb vágási súlyokat, a hús színe sötétedik. A nagyobb vágási súlyoknál pedig egyre jobban előtűnik az izmokat átszövő zsír (márványozottság) anélkül, hogy túlzott hátszalonna-képződéssel járna.

Az elkészített hús finom, zamatos sertéshúsra jellemző íze és pikáns aromája az érettségi foknak megfelelően egyre erőteljesebb. A sertéshús különleges puhasága a húson belül található általánosan magas zsírtartalomnak köszönhető. A sertéshús magasabb természetes zsírtartalma következtében a főzési veszteség – a húsrészek szerint eltérő mértékben – magasabb lehet.

Az összetételre vonatkozó adatok

Fűtőérték

> 300 kcal/100 g

Hátszalonna

legalább 10 mm (a sertés súlya> 50 kg (vágott súly))

legalább 14 mm (a nagysúlyú sertések súlya> 75 kg (vágott súly)

Ezek a megkülönböztető és egyedülálló táplálkozási tulajdonságok az alábbi körülmények együttes hatására alakultak ki:

—	a különleges vágott testek és a sajátos táplálkozási tulajdonságok érdekében történt szelektív tenyésztés és a pedigree welsh fajta hosszú múltja,

—	a hagyományos tenyésztési módszer, amely lassabb ütemű természetes növekedést tesz lehetővé, és kiemelt figyelmet fordít a stressz szintek minimálisra csökkentésére, valamint a magas szintű állatjóléti normák betartására.

A címben a „sertés” szó szerepel, azonban ez a kérelem a sertés összes vágási melléktermékére és belsőségére vonatkozik.

4.2. Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy azok összetevői jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” nevelése a tenyésztés konvencionális kereskedelmi rendszereitől jelentősen eltérő, egyedi, hagyományos módszerek szerint történik.

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” kizárólag születési igazolással rendelkező pedigree welsh fajtájú sertésekből származhat. Valamennyi malac születéséről értesíteni kell a British Pig Associationt vagy valamelyik, a pedigree welsh fajtáról törzskönyvet vezető sertéstenyésztő társaságot. A hitelességet és magas szintű nyomonkövethetőséget biztosító egyéni fültetoválás alapján minden egyes állat azonosítható.

Takarmányozás

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” malacokat hagyományos rendszer szerint takarmányozzák. A malacokat alacsony fehérjetartalmú takarmánnyal etetik. Az elválasztást követően beszerzett takarmány fehérjetartalma legfeljebb 20 % lehet. A fajta lassabb természetes gyarapodásán kívül a hagyományos takarmányozási rendszer alacsony fehérjeszintje is hozzájárul ahhoz, hogy az élősúly átlagos napi növekedés a modern tenyésztési rendszerekkel elért eredménynél alacsonyabb mértékű. A fajta hajlamos a zsírosodásra, ezzel csökken a takarmány sovány hússá történő alakításának hatékonysága.

Az állatokat általában vegyes takarmányokkal kiegészített természetes takarmányokon tartják. A természetes takarmányokat lehetőleg a gazdaságban kell termeszteni, vagy adott esetben helyi forrásból beszerezni. Ahol a sertéseket „tyddyen”-ben (kisbirtokon) tartják, étrendjük hagyományosan élelmiszer-melléktermékekkel egészül ki. Ezek közé tartozik a savó és a tejipari hulladék, az élesztő és a söriparból származó sörfőzdei hulladék, valamint a kenyérhulladék, a gabonaliszt és a takarmánypogácsa. Az étrendet szénával és takarmánynövényekkel egészítik ki, esetenként feléled a „pannage” középkori hagyománya, amelynek során a sertéseket kihajtják az erdős területekre, ahol az állatok a lehullott makkal és más szezonális csonthéjas terméssel és gyümölcsökkel táplálkoznak. Amennyiben lehetőség van rá, a szója alternatíváit – a repcemaglisztet, a lóbabot, a napraforgólisztet és/vagy a borsót – az EU területéről kell beszerezni. A mesterséges étrend-kiegészítők és növekedésserkentők használata nem engedélyezett.

Környezet

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-ot pedigree welsh fajtájú sertésekből állítják elő hagyományos extenzív tartásban, természetes tenyésztési környezetben, ami lehetővé teszi a növekedés természetes ütemét és a stressz minimálisra csökkenését

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-ot jó ellenálló képességgel rendelkező sertésekből extenzív tartásban nevelik, beltéren és kültéren egyaránt. Az összes tenyésztési rendszernek meg kell felelnie valamelyik magas szintű állatjóléti normának (az RSPCA Freedom Food minősítési rendszerének vagy ezzel egyenértékű rendszereknek). Valamennyi gazdaságnak be kell tartania továbbá a The Code of Recommendation for the Welfare of Livestock: Pigs vagy ezzel egyenértékű rendszerek ajánlásait.

Kültéri extenzív tartás: szabadtartásban a sertések telepítési sűrűsége legfeljebb 30 koca/ha lehet, a hízott sertéseknek pedig (az elválasztástól a tenyésztés befejezéséig) fejenként legalább 40 m2 kifutót kell biztosítani.

Beltéri extenzív tartás: extenzív beltéri tartásban a kocákat szérűskertekben kell elhelyezni, ahol kocánként legalább 3,5 m2, illetve a tenyésztés befejezése előtt, sertésenként 1,54 m2 alapterületet kell biztosítani. Teljes rácspadozattal rendelkező ólakban a tartás nem megengedett.

Állattartás

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” előállítására szánt összes sertés esetében meg kell felelni az alábbi hagyományos állattartási módszereknek:

—	Az elválasztási minimuméletkor 6–8 hét lehet.

—	Az intenzív modern állattartási módszerek, pl. szegletfogak lecsípése, orrkarika behelyezése, farok kurtítása, csak állatorvosi javaslatra engedélyezhetők, és nem tekinthetők rutinkezelésnek.

—	Az ivartalanítás csak állatorvosi javaslatra vagy nagysúlyú, hagyományos termékek előállítására szánt sertések esetében engedélyezett.

—	Vemhességi és fialó rekeszek használata tilos.

Szállítás

A Traditionally Reared Pedigree Welsh sertés szállítására szolgáló rendszereket úgy tervezték, hogy ne okozzanak az állatállománynak szükségtelen stresszérzetet vagy kényelmetlenséget. Az állatokat a gazdaságból közvetlenül a vágóhídra kell szállítani, és nem szállíthatók más gazdaságokból származó sertésekkel együtt. A szállítást és kezelést minimálisra kell csökkenteni, és a stressz minimalizálása érdekében a sertéseket a legközelebbi megfelelő vágóhídon kell levágni.

Az átszállítás alatt a sertések számára kötelezően biztosítandó minimális férőhely:

Élőtömeg (kg)	Állatsűrűség (kg/m2)	Biztosított férőhely (m2/sertés)

10	137	0,05
30	200	0,15
35	218	0,16
40	222	0,18
100	235	0,43
110	245	0,45
kocák	316	0,79

Vágás/Hasítás

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” előállítására szánt pedigree welsh fajtájú sertéseket a neveltetési helyhez minél közelebb kell levágni, lehetőleg egy kisebb vágóhídon, és levágás előtt az állatokat nem szabad semmilyen szükségtelen stresszhelyzetnek vagy kényelmetlenségnek kitenni. A kábításra/levágásra használt berendezéseket úgy kell megtervezni és karbantartani, hogy biztosítsák a gyors és hatékony kábítást vagy levágást.

Darabolás előtt a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” hasított testeket a levágástól számított legalább 2 napig (de inkább tovább) 4 °C alá hűtött tárolóban kell felfüggesztve tartani.

A fajtában az eltérő vérvonalak és a tenyésztők különböző hizlalási módszerei természetes eltérést okozhatnak a vágott test összetételében és a hátszalonna szintjeiben. A természetes eltérések miatt a vágott test feldolgozásához hagyományos hentes ismeretekre és darabolási gyakorlatra van szükség. A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” vágott testjeinek darabolásához hagyományos módszereket alkalmaznak, köztük a húshorgon történő darabolást és a hagyományos, blokkonkénti darabolást.

A fajta engedelmes természetének, valamint annak köszönhetően, hogy az állatjóléti normák betartásával minimálisra csökkent a sertéseket az extenzív tartás alatt, a szállításkor és a levágás előtt érő stressz, és a fajta esetében egyébként sem ismeretes a stresszre való örökletes hajlam (pl. a Porcine Stress Syndrome – PSS), a fakó, löttyedt, vizenyős (PSE) vagy sötét, tömör, száraz (DFD) hús dokumentált előfordulási aránya csekély. Ez tükröződik a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-ból készült ételek kiváló minőségében is.

4.3. A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” sajátos jellegét tükröző táplálkozási tulajdonságok az alábbi két fő tényezőre vezethetők vissza:

—	a különleges vágott testek és a sajátos táplálkozási tulajdonságok érdekében történt szelektív tenyésztés és a pedigree welsh fajta hosszú múltja,

—	a tenyésztés hagyományos tartási módszere.

A pedigree welsh fajtájú sertés egyedülálló helyet foglal el az őshonos brit sertésfajták között: egyike azon három legnagyobb fajtának, amelyre a modern sertésipar épült. Vágott testének igazolólapján több olyan tulajdonság is szerepel, amelyeken a modern korban fejlesztett sertésfajtákkal – pl. a large white vagy a landrace fajtákkal – osztozik, ugyanakkor őrzi a kisebb mértékben javított őshonos– pl. berkshire, tamworth és gloucester old spot – fajták ízét is. A fajta sajátos tulajdonságai a múlt évszázadban folytatott gondos, szelektív tenyésztés eredményeként jöttek létre. Annak ellenére, hogy tovább javultak a vágott test olyan jellegzetességei, mint a jól fejlett hátsó combok, a fajta őrzi hagyományos fenotípusos és genotípusos jellemzőit, pl. a természetesen lassabb növekedési ütemét és a zsírrétegek képzésére való hajlamát. A hagyományos extenzív tenyésztési rendszer mellett ez okozza az elismerten omlós, magasabb fűtőértékű és elkészítve szaftos hús világosabb színét.

A hagyományos módon tenyésztett, modern keresztezett vagy hibrid kereskedelmi sertéssel összehasonlítva a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”:

—	izomzatának színe kevésbé erőteljes (világosabb),

—

omlósabb,

—	finomabb sertéshús ízű,

—	vastagabb hátszalonnájú,

—	általánosan magasabb zsírtartalmú,

—	magasabb fűtőértékű,

—	elkészített formában szaftos.

A növekedési ütemeket összehasonlítva a pedigree welsh fajtát levágás előtt legalább 154 napig kell nevelni, míg az intenzív tartású kereskedelmi célú sertés nevelése csak 126 napot vesz igénybe. A fajta természetesen lassabb növekedése mellett a lassabb növekedéshez a táplálékkal bevitt kevesebb fehérje és a hagyományos termelés extenzív módszere is hozzájárul. A húsnak a gyengébb izomszínből eredő világos színe, omlósabb jellege és ízletes disznóhús íze mind ennek a lassabb növekedésnek tulajdonítható.

A fajta természetes hajlama a zsírosodásra és csekély hatékonysága a táplálék sovány izmokká alakításában olyan vágott testet eredményez, amelyben a megszokott kereskedelmi célú sertésekhez képest sokkal több a zsír. A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” húsát adó, átlagos súlyú sertés 10 mm-rel vastagabb hátszalonnával rendelkezik, mint egy kereskedelmi célú sertés, amelytől 8 mm-es hátszalonna várható el. A nagysúlyú sertések esetében a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” hátszalonnája gyakran meghaladja a 14 mm-t. A vastagabb hátszalonnán felül az egész vágott testben több a zsír, ami 300 kcal/100 g-ot meghaladó átlagos fűtőértéket jelent, szemben az inkább kereskedelmi szempontok szerint tartott sertések átlagos, 200 kcal/100 g-nál alacsonyabb értékével. A magasabb zsírszint növeli az elkészített hús szaftosságát.

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-ot alábbi sajátosságai más, kevésbé feljavított nemzeti fajtáktól is jelentősen megkülönböztetik:

—	kevésbé vastag hátszalonna,

—	a nagyobb súlycsoportok jobb besorolása,

—	jól fejlett hátsó combok,

—	szélesebb karajizom,

—	hosszabb karaj,

—	magasabb vágási százalék.

A hagyományosan kevésbé nemesített fajtáknál az átlagos súlyú sertés hátszalonnájának mérete átlagban meghaladja a 14 mm-t, míg az átlagos súlyú „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”-nál ez az érték legalább 10 mm. A nagysúlyú sertések esetében a kevésbé nemesített fajták hátszalonna mérete meghaladja a 20 mm-t és gyakran eléri a 30 mm-t is, míg a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” nagysúlyú egyedei jó, ha elérik a 14 mm-t.

A múlt században a pedigree welsh fajta szelektív nemesítésével a vágott test a kevésbé nemesített honos fajtákkal szemben szélesebb karajizmot, hosszabb karajt, erőteljesebb hátsó combokat, magasabb vágási százalékot és a nagysúlyú sertések jobb eredményeit biztosítja. Ezek a tulajdonságok együttesen járulnak hozzá ahhoz a történelmi felismeréshez, hogy a hentesek számára az ideális vágott test a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork”.

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” egyedi tulajdonságait – amelyeket egy összetétel- és érzékszervi tesztelési program keretében elemeztek – bőséges történelmi adat támasztja alá. A tanulmány objektíve bebizonyította, hogy a „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” megkülönböztető jegyekkel rendelkezik mind az örökség, mind pedig a minőség és az íz tekintetében.

A pedigree welsh fajta hosszú története

A sertés szorosan kapcsolódik Waleshez, és állandó szereplője a középkori walesi irodalomnak. A 11. században Mabinogion említi a „kis állatokat, amelyek húsa jobb a marha húsánál. Kistermetűek, és többféle nevük van. Moch néven említik őket.” A beszéd szerint ezeket a teremtményeket (sertéseket) Annwfn (az alvilág) királya, Arawn hozta magával a modern világba. A walesi Arthur-legendában szerepel az elvarázsolt vadkan, Twrch Trwyth, a „sertések fehér agyarú vezére”, Ysgithrwyn Benbaedd, valamint a jövőbelátó fehér koca, Hen Wen.

A walesi sertéstenyésztés erőteljesen kereskedelemorientált történetéről keveset tudunk, mivel a sertéseket főként zárt térben tartották, vagy csak szezonálisan engedték a szabadban legelni. A pedigree welsh fajta öröksége és hagyománya főként a walesi „tyddyn”-ek (kisbirtokok) vagy parasztok hagyományának része. A kismérvű városi tenyésztésnek nagy hagyománya van az iparosodott városokban is, ahol sok teraszosan épült ház kertjében megszokott látvány a twlc mochyn (disznóól). A Wales népi építészetére jellemző, kőből rakott íves ólak különösen az ország déli részén voltak gyakoriak.

A legelőkben gazdag Walesben kiemelkedő a juh és tejtermelés. A kisbirtokosok a bárányokat és a szarvasmarhákat a piacon értékesítették, mivel ott jóval magasabb árat kérhettek értük, így sertéseiket megtarthatták maguknak. Így lett vidéken a sertés a legfontosabb otthon fogyasztott húsféle. A sertéseket hagyományosan nyáron és ősszel nevelték, a selejtezésre a gazdaságon belül mindig a téli időszakban került sor. Minden egyes vidéki körzetnek megvolt a maga vándor mészárosa, aki az állatokat gyakran alkalmi színhelyeken (csűrökben, melléképületekben vagy akár a szabad ég alatt) vágta le és darabolta fel. Az éves disznóvágás társadalmi esemény volt, a család minden tagja részt vett rajta. A plwc-ből (szív, máj és tüdő) friss termékeket, pl. ffagotot (faggots) állítottak elő, a fejet sóban érlelve készült a disznósajt, a tisztított belekből lett a friss kolbász héja, a friss húsból a helyiek is kaptak, az oldalast és a combokat pedig bepácolták és tartósították, így biztosították a húst a következő évre.

A pedigree welsh fajtát egy lógófülű fehér Walesben őshonos sertésfajtára lehet visszavezetni, amelyet emberemlékezet óta tartottak Walesben. Ez a fajta egyike volt annak a három fajtának, amelyekre a modern keresztezett sertéstermelés alapult, és ezáltal hatalmas mértékben járult hozzá a modern kor mezőgazdaságához. Az íz jelentőségét figyelmen kívül hagyó, a növekedésre irányuló folytonos törekvés azonban soványabb sertéshúst és sonkát biztosító vágott testeket kívánt. A piacon domináns szerepet játszó nagyobb sertéstenyésztő társaságok nem kedvelték a pedigree welsh fajtát, ami a sertéstartás drámai hanyatlását vonta maga után. 2002-ben csak 82 welsh fajta sertést vezettek be a törzskönyvbe, 2005-ben a fajtát veszélyeztetett fajnak nyilvánították, és ettől az időponttól kezdve a Rare Breeds Survival Trust ritka fajtaként tartja számon.

A tenyésztés hagyományos állattartási rendszere

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” megkülönböztető és egyedülálló, sajátos jellegét a fajta hosszú története és a termelés hagyományos tartási módszerével összefonódó természetes tulajdonságai határozzák meg. A hagyományos tartási rendszer kulcsfontosságú összetevőinek a következőket kell biztosítaniuk:

Természetes növekedési ütem

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” esetében a legfontosabb a sertések természetes növekedési ütem, amelynek legalább 154 napig kell tartania a levágás előtt. Ezt a célt az elválasztást követően egy 20 %-nál alacsonyabb fehérjetartalmú diétával lehet elérni, amelynek lehetőleg helyi terményekből kell állnia. A takarmány állhat természetes vagy vegyes takarmányból, amely alternatív takarmánnyal és az élelmiszerek és takarmányok előállításából származó élelmiszer-melléktermékekkel egészíthető ki. A mesterséges étrend-kiegészítők és növekedésserkentők használata nem engedélyezett.

Extenzív tartás

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” beltéri vagy kültéri tartásban egyaránt nevelhető, azonban ennek a szigorú állatjóléti normáknak (az RSPCA Freedom Food minősítési rendszerének vagy hasonlónak) megfelelő természetes környezetben kell megvalósulnia. Mind a kültéri, mind pedig a beltéri tartásban a telepítési sűrűséggel biztosítani kell a sertések természetes viselkedésének lehetőségét, beltéri tartás esetén pedig a sertéseket szérűskertekben, és nem teljes rácspadozattal ellátott ólakban kell elhelyezni. Kerülendők az olyan, intenzív kereskedelmi állattenyésztési módszerek, mint például a 4 hetes korban történő elválasztás, a vemhességi és fialó rekeszek használata, a szegletfogak lecsípése, az orrkarika behelyezése, a farok kurtítása és a sebészeti úton történő ivartalanítás, és e beavatkozások csak állatorvosi javaslatra végezhetők el. A hagyományos termékek előállítására szánt nagysúlyú sertések ivartalanítása állatorvosi javaslatra engedélyezett.

Minimális stressz

A hagyományos nevelési rendszer a stressz minimálisra csökkentésére irányul az állat egész élete során. A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” levágása a tartási helyhez legközelebbi, lehetőleg kisebb vágóhídon történik. A szállítást és a kezelést minimálisra kell csökkenteni annak érdekében, hogy a sertéseknek levágásuk előtt ne kelljen semmiféle szükségtelen stresszt vagy kényelmetlenséget átélniük. Az állatokat a gazdaságból közvetlenül a vágóhídra kell szállítani, és nem szállíthatók más gazdaságokból származó sertésekkel együtt.

Hagyományos feldolgozási módszerek

A „Traditionally Reared Pedigree Welsh Pork” vágott testeket legalább 2 napig felakasztva kell érlelni. Ezzel az eljárással erőteljesebb lesz az íz, és puhábbá válik a hús. A vágott testet valamely más hagyományos termék kezelésében tapasztalattal rendelkező feldolgozók darabolják hagyományos darabolási módszerekkel.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 382

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. október 15.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 382/01	A Bizottság közleménye – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmának jóváhagyásáról	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 382/02	Euroátváltási árfolyamok	14
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2016/C 382/03	Az 5. cikk (2) bekezdése alapján benyújtandó információk – Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) létrehozása (Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete [ HL L 210., 2006.7.31., 19. o. ])	15

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 382/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8083 – Merck/Sanofi Pasteur MSD) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	17
2016/C 382/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8102 – Valeo/FTE Group) ( 1 )	18
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 382/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján	19

	Helyesbítések
2016/C 382/07	Helyesbítés a következőhöz: A Bizottság közleménye a gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) végrehajtása keretében (Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele) ( HL C 349., 2010.12.22. )	25

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1002
JPY	Japán yen	114,76
DKK	Dán korona	7,4398
GBP	Angol font	0,89910
SEK	Svéd korona	9,7068
CHF	Svájci frank	1,0889
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,0248
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,029
HUF	Magyar forint	305,31
PLN	Lengyel zloty	4,3020
RON	Román lej	4,5040
TRY	Török líra	3,3969
AUD	Ausztrál dollár	1,4421
CAD	Kanadai dollár	1,4485
HKD	Hongkongi dollár	8,5363
NZD	Új-zélandi dollár	1,5508
SGD	Szingapúri dollár	1,5263
KRW	Dél-Koreai won	1 246,06
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,6303
CNY	Kínai renminbi	7,4000
HRK	Horvát kuna	7,5073
IDR	Indonéz rúpia	14 358,56
MYR	Maláj ringgit	4,6128
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,227
RUB	Orosz rubel	69,2807
THB	Thaiföldi baht	38,804
BRL	Brazil real	3,4994
MXN	Mexikói peso	20,8448
INR	Indiai rúpia	73,4380