AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.10.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 380/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió 2015. évi összevont éves beszámolója

(2016/C 380/01)

TARTALOMJEGYZÉK

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

100

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE

2015-ÖS PÉNZÜGYI ÉV

Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

1. EU: Intézményi irányítás és műveletek

Az EU a jogállamiságon alapul. Ez azt jelenti, hogy az EU által hozott intézkedések kivétel nélkül az uniós tagállamok által önkéntesen és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapulnak. Az EU sajátos intézményi felépítéssel rendelkezik:

—	az európai polgárok közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait,

—	az EU átfogó prioritásait az Európai Tanács határozza meg, amelyet a tagállami és uniós szintű vezetők alkotnak,

—	a tagállamok kormányai az Európai Unió Tanácsában (a Tanács) vannak képviselve,

—	az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság (a Bizottság) mozdítja elő. A Bizottság elnökét az Európai Parlament választja, tagjait pedig a tagállami kormányok jelölik a Bizottság megválasztott elnökével egyetértésben. A Bizottságnak mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz.

Az EU saját jogrenddel rendelkezik, amely a nemzetközi jogtól különálló, és a tagállamok jogrendszereinek elválaszthatatlan részét képezi. Az EU jogrendje saját jogforrásain alapszik. E jogforrások sokfélesége miatt meg kellett határozni ezek hierarchiáját. A hierarchia csúcsán az elsődleges jog áll, amely a következőket foglalja magában: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), az Európai Unió Alapjogi Chartája, egyéb Szerződések és jegyzőkönyvek. Ezt követik az EU által megkötött nemzetközi megállapodások, az általános jogelvek, valamint a másodlagos jog, amely a Szerződéseken alapul.

Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság.

2. Az EU fő politikai célkitűzései

A Bizottság 2010. március 3-án előterjesztette az Európa 2020 stratégiát, amely az EU gazdaságának fellendítésére irányuló tízéves stratégia. A stratégia célja az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés”, amely a nemzeti és európai szakpolitikák közötti koordináció javításával párosul. Az EU számos kiemelt célt fogadott el, amelyeket 2020-ig kell megvalósítani. Ezek közé tartozik a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés, az éghajlat/energiaügy, az oktatás, a társadalmi befogadás és a szegénység csökkentése. E korlátozott számú uniós szintű célt minden uniós országban – a különböző helyzetek és körülmények figyelembevételével – nemzeti célokká alakítják át.

Európa feltárta a növekedés és foglalkoztatás új mozgatórugóit. E területekkel a következő 7 kiemelt kezdeményezés foglalkozik:

—	Európai digitális menetrend,

—	Innovatív Unió,

—	Mozgásban az ifjúság,

—	Erőforrás-hatékony Európa,

—	Iparpolitika a globalizáció korában,

—	Új készségek és munkahelyek menetrendje, valamint

—	A szegénység elleni küzdelem európai platformja.

Az Uniónak és a tagállami hatóságoknak valamennyi kezdeményezés kapcsán össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást.

A 2014 novemberében hivatalba lépett Bizottság a következő 10 kezdeményezést határozta meg (2019-ig), amelyek az Európa 2020 stratégia folytatását képviselik:

—

Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak:

Az EU fő kezdeményezése e megnevezés alatt az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), amelyet az EBB csoporttal együtt indítottak el. Az alap célja, hogy megoldást kínáljon az Unióban jelenleg tapasztalható beruházáshiányra azáltal, hogy kulcsfontosságú területeken – például az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és innováció, a megújuló energia, valamint a kisvállalkozások kockázatfinanszírozása területén – magánforrásokat von be stratégiai beruházások finanszírozásába. A várakozások szerint a tagállamok, a nemzeti fejlesztési bankok és a magánberuházók kiegészítő finanszírozása révén a beruházások összértéke az EU-ban elérné a 315 milliárd EUR-t.

—

Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika:

Az EU már hosszú ideje elkötelezett az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések mellett, és kötelességének érezte, hogy határozott uniós szakpolitikai döntéshozatal révén példát mutasson. Az európai éghajlat-változási program révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot kezdeményeztek uniós szinten. Az EU célokat tűzött ki saját maga számára, hogy 2050-ig fokozatosan csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A főbb éghajlat- és energiaügyi célokat a 2020-ig tartó energiaügyi és éghajlat-változási csomagban és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben rögzítették. E célok kialakítása elősegíti, hogy az EU az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében foglaltak szerint megvalósítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába való átalakulást. Az EU rendszeres nyomon követés és jelentéstétel révén figyelemmel kíséri a kibocsátáscsökkentés terén elért előrehaladását. Az EU a globális éghajlat-változási megállapodásra irányuló erőfeszítések élvonalában van. Tekintettel a Kiotói Jegyzőköny részes feleinek korlátozott számára, valamint 2009-ben Koppenhágában a megállapodás elmaradására, az EU a fejlett és fejlődő országokból álló széles koalíciót hozott létre az ambiciózus célok támogatására, amely meghatározó volt a 2015. decemberi párizsi éghajlat-változási konferencia (COP21) sikerének szempontjából. Ezen a konferencián 195 ország példa nélkül álló, egyetemes és jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodást fogadott el. Az EU a nagy gazdaságok közül elsőként jelentette be 2015 márciusában az új megállapodáshoz való tervezett hozzájárulását, és már megtette az első lépéseket azon cél megvalósítása irányában, hogy 2030-ig legalább 40 %-kal csökkentse a kibocsátást.

—

Elmozdulás egy új migrációs politika felé:

A migráció kezelése politikai prioritás a hivatalban lévő Bizottság számára. Az európai migrációs stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy átfogó megközelítést alkalmazzon a migráció kérdésére. E stratégia első része azonnali intézkedéseket határoz meg a további emberi tragédiák megelőzése érdekében, valamint azért, hogy erősítse a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló mechanizmusokat. Ennek eléréséhez az életmentés érdekében megerősítik a tengeri jelenlétet, célba veszik az embercsempész hálózatokat, a menedékkérők Unión belüli elosztására irányuló mechanizmus segítségével reagálnak a nagy számú érkezőre, továbbá uniós operatív és pénzügyi eszközök alkalmazásával segítik a leginkább érintett tagállamokat. A Bizottság 2015-ben első lépésként költségvetés-módosítások révén további finanszírozást biztosított – lásd a 6. szakaszt. Ezen túlmenően újra meg kell határozni a hosszú távú migrációs politikát a következő négy pillér alapján: 1. az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése; 2. életmentés és a külső határok biztosítása; 3. erős közös menekültügyi politika; és 4. a legális migrációra vonatkozó új politika.

—

Mélyebb és méltányosabb belső piac:

Az egységes piac Európa egyik legnagyobb vívmánya, emellett legjobb eszköze a fokozódó globalizáció korában. Az egységes piac az erősebb és méltányosabb uniós gazdaság kialakításának hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé teszi az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadabb mozgását, új lehetőségeket nyit meg a polgárok, a munkavállalók, a vállalkozások és a fogyasztók számára, és megteremti az Európa számára sürgősen szükséges munkahelyeket és növekedést. Az integráltabb és mélyebb tőkepiacok több finanszírozáshoz juttatják a vállalkozásokat – különösen a kkv-kat – és az infrastrukturális projekteket. A jobb munkavállalói mobilitás lehetővé teszi az emberek számára, hogy könnyebben eljussanak oda, ahol szükség van készségeikre. Végül az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem biztosítja, hogy mindenki méltányosan kivegye részét az adóterhekből.

—

A digitális egységes piacról szóló csomag:

Az internet és a digitális technológiák átalakítják világunkat. A meglévő internetes akadályok miatt azonban a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez és szolgáltatásokhoz, az internetes és az induló vállalkozások kilátásai korlátozottak, valamint a vállalkozások és kormányok nem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. Az EU egységes piacát ezért hozzá kell igazítani a digitális korhoz: meg kell szüntetni a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacot egy egységes piaccá kell átalakítani. Ez évente 415 milliárd EUR-val növelné az uniós gazdaságot, és több százezer új munkahely létrehozását eredményezné.

—

A jogérvényesülés és az alapvető jogok térsége:

Az EU nem pusztán az áruk és a szolgáltatások közös piaca. Az európaiakat közös értékek kötik össze, melyek az uniós szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában is le vannak fektetve. Az EU-nak soha nem szabad szem elől tévesztenie ezeket az értékeket a terrorizmus, az emberkereskedelem, a csempészet és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem során. Az EU feltett szándéka, hogy megkönnyítse azon európaiak dolgát, akik más uniós országban kívánnak tanulmányokat folytatni, dolgozni vagy éppen házasságot kötni. Az egyik legfőbb cél ezért az, hogy Unió-szerte hidakat építsünk a tagországok jogrendszerei között. A jogérvényesülés egységes térsége, melyben nincsenek határok és indokolatlan jogi, illetve bürokratikus akadályok, garanciát jelent arra, hogy a polgárok Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos jogokkal, és azoknak érvényt is tudjanak szerezni.

—	Erősebb globális szerepvállalás: Az EU-nak határozott közös külpolitikára van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudja kezelni az olyan globális kihívásokat, mint például a szomszédságában zajló válságok, közvetíteni tudja értékeit, valamint hozzá tudjon járulni a békéhez és a jóléthez a világban.

—

Kiegyensúlyozott EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás:

Az EU jelenleg tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy ambiciózus és kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodásról. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket teremt majd a kis- és nagyvállalkozások számára egyaránt, valamint új munkahelyeket. A fogyasztók számára csökkenti az árakat, ugyanakkor bővíti a kínálatot, ezzel párhuzamosan pedig megőrzi az EU magas szintű fogyasztóvédelmi normáit, a szociális jogokat és a környezetvédelmi szabályokat. Továbbá fokozza Európa befolyását a világban azáltal, hogy formálja a globális kereskedelmet, közvetíti az európai értékeket, valamint több beruházást vonz.

—

A demokratikus változás Uniója:

2014-ben a tagállamoknak első alkalommal kellett figyelembe venniük az európai parlamenti választások eredményét az Európai Bizottság elnökjelöltjének személyéről szóló döntés meghozatalakor. Noha fontos lépésről van szó, a bizottságielnök-jelölés csak az első azoknak a változtatásoknak a sorában, melyek célja, hogy az EU demokratikusabbá váljon, és közelebb kerüljön a polgárokhoz. Az európaiaknak jogukban áll tudni, kikkel állnak kapcsolatban a biztosok, a bizottsági alkalmazottak, az Európai Parlament tagjai, illetve a Tanács képviselői a jogalkotási folyamat során. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy új alapokra helyezze az Európai Parlamenttel fennálló viszonyát, és a jövőben szorosabban együtt kíván működni a tagállamok parlamentjeivel is.

—

Mélyebb gazdasági és monetáris unió – további erőfeszítések a gazdasági stabilitás és a befektetők Európába vonzásának előmozdítása érdekében:

A gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló bizottsági munka az öt elnök jelentésére épül, amely négy olyan területet határoz meg, ahol további munkára van szükség. Az öt elnök jelentése a tagállamok, az érintett uniós intézmények és az öt elnök közötti számos konzultáció eredménye.

3. Uniós költségvetés: az elkészítéstől a mentesítésig

3.1. Költségvetés és források

Az EU politikai célkitűzéseit a többéves pénzügyi keret fogja össze, amely éves maximális összegeket (felső határt) állapít meg az uniós kiadások egészére, valamint a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) nézve. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban a Bizottság egyedi programokat, tevékenységeket és helyi projekteket hajt végre. A költségvetést a Bizottság készíti el és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (kifizetési előirányzatok).

Az EU két fő forrással rendelkezik: saját forrásokkal és egyéb bevételekkel. A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg: tradicionális saját források (például vámok), hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrás és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Az uniós források legnagyobb részét a saját forrásokból származó bevétel teszi ki, amely automatikusan, a nemzeti hatóságok további határozata nélkül generálódik az EU számára a költségvetés finanszírozásához. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 %-át.

Általános elvként az EU nem vehet fel hitelt a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél a költségvetése finanszírozására.

3.2. Az uniós költségvetés irányításának és felhasználásának módja

Elsődleges operatív kiadások

Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A Bizottság 2014-től kezdve az alábbiak szerint sorolja be kiadásait:

Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így például uniós ügynökségekre.

Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

A különböző pénzügyi szereplők a Bizottságon belül

A biztosok testülete kollektív politikai felelősséget vállal, de a testület valójában nem maga gyakorolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban ráruházott hatáskört. E feladatokat minden évben egyes köztisztviselőkhöz delegálja, akik a testület felé a költségvetési rendelet, valamint a személyzeti szabályzat értelmében elszámoltathatók. Az érintett személyzet – általában főigazgatók és szolgálatvezetők – megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként ismertek. Ők a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat továbbdelegálhatják a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelőssége alá tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz a szakpolitikai eredményekről, valamint az arról szerzett megalapozott bizonyosságról, hogy a jelentésében leírt tevékenységekhez rendelt forrásokat a tervezett célra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá arról, hogy az érvényben lévő ellenőrzési eljárások megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A költségvetési rendelet 66. cikke alapján a Bizottság az egyes éves tevékenységi jelentésekről szóló összefoglaló jelentést (synthesis report) nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amellyel a Bizottság az EUMSZ 317. cikkével összhangban átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. Ez a jelentés és az éves tevékenységi jelentés a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/atwork/planning-and-preparing/synthesis-report/index_hu.htm.

Az EUMSZ 318. cikke szerint a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységei jelentése alapján értékelő jelentést bocsát ki a bizottsági programok előrehaladásáról és teljesítményéről. A 2015-ös pénzügyi évtől kezdődően az összefoglaló jelentést és az értékelő jelentést ötvözik a költségvetésre vonatkozó éves gazdálkodási és teljesítményjelentésben bemutatott információkkal.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiállított fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat a számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre, és ő felelős a pénztárkezelésért; a számviteli szabályok és módszerek megállapításáért, a számviteli rendszerek hitelesítéséért, a könyvelésért és az intézmények éves beszámolóinak elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolókat, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król.

3.3. Pénzügyi jelentéstétel és elszámoltathatóság

Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

Az EU éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

a)	a pénzügyi kimutatások; valamint

b)	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek részletes képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az összevont éves beszámoló elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, mint ahogy az is, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet adjon az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.

A fenti éves beszámolókon felül meghatározott területekről szóló ad hoc jelentések is készülnek, például a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentés, a pénzügyi instrumentumokról szóló jelentés, a nyújtott garanciákról szóló jelentés és a pénzügyi korrekciókról szóló jelentés.

Jelentéstétel és elszámoltathatóság a Bizottságnál:

3.4. Ellenőrzés és mentesítés

Ellenőrzés

Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását külső ellenőre, az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék) ellenőrzi, amely tevékenysége részeként az Európai Parlament és a Tanács számára összeállítja a következőket:

(1)	az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységek éves jelentése, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

(2)

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – az adóalanyoktól beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; valamint

(3)	meghatározott területeket lefedő ellenőrzések eredményeiről szóló különjelentések.

Mentesítés

Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámolók ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd az Európai Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az adott pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottságnak az EU költségvetésével kapcsolatos éves gazdálkodási és teljesítményjelentése (a korábbi összefoglaló jelentés és éves értékelési jelentés), a Számvevőszék éves jelentése, ellenőrzési véleménye és különjelentései, és a Bizottság válaszai, valamint kérdések és további tájékoztatáskérések a Bizottság felé.

E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentést, amely a Bizottságnak szóló ajánlásokat is tartalmaz, az Európai Parlament plenáris ülésén fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlását az ECOFIN fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlását egyaránt éves nyomonkövetési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az ajánlások végrehajtása érdekében hozott.

4. Az Európai Unió összevont pénzügyi kimutatásai: Pénzügyi helyzet 2015-ben

4.1. Bevételek

Az uniós intézmények és szervek bevételeinek nagy része nem visszterhes ügyletekből származó bevétel. Az alábbi ábra áttekintést nyújt e bevételek főbb kategóriáiról.

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (millió EUR):

A 2014. évi GNI-alapú források összegét a GNI 2002-ig visszamenő jelentős felülvizsgálatát követően határozták meg. A hozzájárulások kiigazítása így méretét tekintve példa nélküli volt: az összes uniós tagállam vonatkozásában összesen majdnem 10 milliárd EUR-t tett ki. Ez magyarázza a 2015. évi csökkenés nagy részét az előző évhez képest.

A kiadások visszafizettetése a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják.

4.2. Kiadások

A kiadások 155,9 milliárd EUR-t tettek ki, vagyis az előző évhez képest alacsonyabbak voltak (2014: 165,3 milliárd EUR). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap vonatkozásában 4,6 milliárd EUR-s csökkenés figyelhető meg, amelynek oka a 2014–2020-as programozási időszak végrehajtásának lassú elindulása volt. Az Európai Szociális Alap (ESZA) kiadásai 2,8 milliárd EUR-val csökkentek; ennek oka, hogy kevesebb költségtérítési igényt nyújtottak be a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozóan.

A főbb kiadási tételek (112,4 milliárd EUR) a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések. A főbb alapok a következők: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és más vidékfejlesztési eszközök, az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA. A 2015-ös pénzügyi évben ezek az összes kiadás majdnem 71 %-át tették ki.

A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások elsősorban a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és – 2015-től kezdődően – a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Ugyancsak közvetlen irányítás alá tartoznak az összes uniós intézmény és ügynökség igazgatási kiadásai. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre. Összességében a közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások az összes kiadás hozzávetőleg 14 %-át teszik ki (22 milliárd EUR).

Az EU az olyan jövőbeli kifizetési kötelezettségeket is kiadásként számolja el, amelyeket még nem tüntetnek fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Ezeket különösen a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az európai parlamenti képviselők és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt tüntetik fel, és ezek negatív gazdasági eredményhez vezetnek (e kifizetéseket jövőbeli költségvetésekből fogják finanszírozni és még nem tüntették fel a bevételek között).

4.3. Gazdasági eredmény

Az időszak (13 033) millió EUR-s gazdasági eredménye (vagyis a veszteség) az előző évhez hasonló szinten maradt.

4.4. Eszközök

154 milliárd EUR összegű eszköz az EU összevont mérlegében

A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközök (kölcsönök, értékesíthető pénzügyi eszközök, készpénz) és az előfinanszírozási összegek, amelyek az EU eszközeinek közel 83 %-át teszik ki. A kölcsönök összege 1,6 milliárd EUR-val, 57 milliárd EUR-ra csökkent, míg az uniós költségvetésből finanszírozott értékesíthető pénzügyi eszközök (költségvetési eszközök) összege 460 millió EUR-val emelkedett. Az eszközoldalon az ingatlanok, gépek, berendezések alatt a Kopernikusz program eszközei (1,7 milliárd EUR) és a Galileóhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások (2,1 milliárd EUR) szerepelnek.

A korábbi évek során az uniós intézményeknek és szerveknek sikerült alacsony szinten tartani év végén a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket. A pénzeszközök 2015. december 31-i21,7 milliárd EUR összegű magas egyenlegének fő okai az alábbiak:

—

a 2014. évi GNI- és héa-egyenlegek (5,4 milliárd EUR) késedelmes befizetése: a 2015-ben teljesített, elhúzódó befizetések igen nagy része 2015 szeptemberére esett. A tagállamoknak az uniós költségvetéshez való héa- és GNI-alapú hozzájárulását évente kiigazítják, amelyre minden év decemberének első munkanapján kerül sor. A 2014. évi kiigazítás során a GNI-adatokat 2002-ig visszamenően jelentősen módosították, ami a tagállamok összességét tekintve példa nélküli, 9,5 milliárd EUR-s kiigazítást eredményezett,

—	a 2015. évi GNI- és héa-egyenleg (1,4 milliárd EUR),

—	két tagállam által előre befizetett 2016. évi GNI-alapú forrás (0,7 milliárd EUR),

—	pénzbírságok és egyéb bevételek (1,5 milliárd EUR).

A saját forrásokról szóló rendelet alapján ezeket az egyenlegeket csak 2016-ban, költségvetés-módosítás útján lehet visszatéríteni a tagállamoknak.

Előfinanszírozás

Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.

Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére teljesített egyéb előlegeket és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 40 milliárd EUR-t tesz ki (2014: 45 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 70 %-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el).

Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik.

A hosszú távú előfinanszírozás az új többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan 12,6 milliárd EUR-val emelkedett, míg a rövid távú előfinanszírozás 17,7 milliárd EUR-val csökkent. A hosszú távú előfinanszírozás emelkedése elsősorban a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megosztott irányítású új előfinanszírozási kifizetéseinek köszönhető (összesen 10 milliárd EUR, amelyből 7 milliárd EUR a kohéziós politikához kapcsolódik). A rövid távú előfinanszírozás összegeinek csökkenése ugyancsak elsősorban a megosztott irányításnak köszönhető: mivel a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a zárószakaszhoz érkezett, a kapcsolódó előfinanszírozásokat fokozatosan elszámolják.

Közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi instrumentumok

Az uniós éves beszámolóban a következők vannak feltüntetve pénzügyi instrumentumként:

—	a költségvetésből nyújtott kölcsönök,

—	felvett hitelből nyújtott kölcsönök,

—	tőkeinstrumentumok,

—	garanciaeszközök, valamint

—	garanciaalapok: külső jogalanyoknak (elsősorban az EBB csoportnak) nyújtott garanciák a nem az uniós költségvetés által létrehozott instrumentumokra.

Az uniós költségvetésből finanszírozott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi instrumentumok jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi instrumentumok révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés ezen intelligens felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. A garanciaeszközökben és garanciaalapokban tartott tőkeinstrumentumok és befektetések (vagyis tőkeinstrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) értékesíthető pénzügyi eszközként szerepelnek az EU éves beszámolójában.

Költségvetési pénzügyi instrumentumok értékesíthető pénzügyi eszközei

Garanciaalapok

Az EU meghatározott célokból uniós költségvetési finanszírozású garancialapokat hozott létre annak érdekében, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak az EBB csoport uniós költségvetési garanciával fedezett műveleteiből származó potenciális veszteségekkel szemben. A 2015-ben létrehozott fő új garanciaalap az ESBA-garanciaalap.

Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB akár 61 milliárd EUR összegben eszközölhet befektetéseket az EU-ban. Az ESBA nem különálló jogi személy, illetve nem szigorúan vett befektetési alap. Az ESBA kockázati tartaléka védelmet nyújt az EBB számára az alapul szolgáló műveletek potenciális veszteségeivel szemben. A kockázati tartalék az EBB saját tőkéjéből nyújtott 5 milliárd EUR összegű allokációból és az uniós költségvetésből biztosított, legfeljebb 16 milliárd EUR összegű (korlát) garanciából áll. A célkitűzés az, hogy a tagállamok, nemzeti fejlesztési bankok és magánbefektetők által nyújtott kiegészítő finanszírozás révén a beruházások összértéke az EU-ban elérje a 315 milliárd EUR-t.

Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastrukturális és innovációs keret, a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret. Mindkettő rendelkezik adósságportfólióval (12,25 milliárd EUR összegű uniós garancia) és tőkeportfólióval (3,75 milliárd EUR összegű uniós garancia). Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az EU vállal viszontgaranciát.

Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az infrastrukturális és innovációs keretet illetően az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja, ugyanúgy, ahogy a saját (kockázati) műveletei esetében. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a beruházásokat akadályozó piaci hiányosságok kezelése legyen, és így jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. A független szakértőkből álló beruházási bizottság megvizsgál minden egyes, az EBB által javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre. Azt követően, hogy megerősítik egy művelet jogosultságát az ESBA által garantált műveletként, a projekt folytatására vonatkozó döntésre és a projektirányításra az EBB szokásos projektciklusa és irányítási folyamatai alkalmazandók.

Az EU szerepe az EBB adósság- és tőkeinstrumentum-befektetéseiből származó potenciális veszteségekkel kapcsolatos uniós garancia nyújtására korlátozódik. Következésképpen az EU nem vesz részt az ESBA-műveletek végső kiválasztásában és irányításában, nem fektet be pénzt az ESBA-műveletekbe, és nem közvetlen szerződő fél az alapul szolgáló instrumentumokban. Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, a kapcsolódó eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába – lásd az összevont pénzügyi kimutatások 5.2. megjegyzését.

Az uniós garancia korlátja minden esetben 16 milliárd EUR, vagyis az uniós költségvetésből teljesített aggregát nettó kifizetések nem haladhatják meg ezt az összeget. Az uniós garancia kifizetéseit egy újonnan létrehozott garanciaalapból teljesítenék, amely likviditási tartalékot biztosít az ESBA garantált műveletein keletkező potenciális nettó veszteségekkel (a várható bevételek által nem fedezett várható veszteségekkel) szemben. Az ESBA garanciaalapját 2016-tól kezdődően az uniós költségvetésből finanszírozzák, és összege 2022-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd EUR-t, így a maximális uniós garancia 50 %-át fogja biztosítani. 2015. december 31-ig1 350 millió EUR-t kötöttek le, amelyet 2016-ban (500 millió EUR) és 2017-ben (850 millió EUR) fizetnek be a garanciaalapba. Ezt az összeget a fennálló kötelezettségvállalásként közzétett összeg tartalmazza az összevont pénzügyi kimutatások 5.3.1. megjegyzésében.

Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az EU által alkalmazott pénzügyi instrumentumokról a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban

millió EUR
2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Garanciák
Tőkeinstrumentumok:
COSME – Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz	39	(2)
Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz	108	(2)
	146	(4)
Garanciaeszközök:
COSME hitelgarancia-eszköz	125	(43)	(1)
Foglalkoztatás és szociális innováció	10	(3)	(1)
Diákhitelgarancia-eszköz	16	(1)	(1)
Horizont 2020 – InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia	638	(97)	(442)
Horizont 2020 – InnovFin kkv-garanciaeszköz	294	(22)	(17)
Természetitőke-finanszírozási eszköz	12	—
Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE)	12	—
	1 107	(166)	(459)
Összesen	1 253	(170)	(459)

2014 előtti többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Garanciák
Hiteleszközök/Tőkeinstrumentumok/Technikai segítségnyújtás:
Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (Meda)	251	(2)
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI)	153	(4)
	404	(6)
Hiteleszközök: Kkv-kat támogató hitelek	19
Tőkeinstrumentumok:
A versenyképességi és innovációs program keretében a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz	413	—
Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998	11	—
Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF)	76	—
Többéves keretprogram – Tőkefinanszírozási eszköz	192	—
Marguerite Alap	50	—
A foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz	71	—
Európai Energiahatékonysági Alap	128	(22)
Technológia-transzfer kísérleti projektek	1
	943	(22)
Garanciaeszközök:
A versenyképességi és innovációs program keretében létrehozott kkv-garanciakeret (CIP SMEG)	108	(215)	(1)
A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT)	238	(3)	(209)
Többéves program (MAP) vállalkozásoknak	23	(35)	(1)
Projektkötvény-kezdeményezés (PBI)	236	(1)	(220)
Európai Progress mikrofinanszírozási megbízás	13	(11)	(1)
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	927	(94)	(845)
Kkv-garanciakeret	16	(16)	(1)
	1 561	(375)	(1 274 )
Összesen	2 927	(403)	(1 274 )

millió EUR
Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó	Eszközök	Kötelezettségek	Garanciák
Tőkeinstrumentumok:
Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE)	118	—
A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásbővítési alap (Enterprise Expansion Fund)	10	—
A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásinnovációs alap (Enterprise Innovation Fund – EIF)	21	—
Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére (SE4F)	52	—
MIFA Debt Fund – mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia részére	9	—
MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD)	10	—
	220	—
Garanciaeszközök:
A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz garanciaeszköze	20	(14)	(2)
	20	(14)
Garanciaalapok:
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	2 108	(25)	(19 450 )
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	1	—	(202)
	2 109	(25)	(19 652 )
Összesen	2 349	(39)	(19 652 )

Mindösszesen	6 529	(612)	(21 385 )

Felvett hitelből nyújtott kölcsönök

Az Európai Unióról szóló szerződés felhatalmazza az EU-t, hogy konkrét megbízatások teljesítéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelt vegyen fel. Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg három fő programot működtet – makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), fizetésimérleg-támogatás (BOP) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) –, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és az uniós hitelnyújtás finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszi fel. 2015-ben Írország hivatalosan kérte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében számára nyújtott első kölcsön visszafizetési határidejének meghosszabbítását. Az 5 milliárd EUR összegű részletet három új részletre osztották fel (2 milliárd, 1 milliárd és 2 milliárd EUR), amelyek lejárata 2023, 2029, illetve 2035. 2016 januárjában Portugália hivatalosan kérte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében számára nyújtott első kölcsön 2016. június 3-i visszafizetési határidejének meghosszabbítását. A 4,75 milliárd EUR összegű részletet három új részfolyósítással refinanszírozták (1,5 milliárd, 2,25 milliárd és 1 milliárd EUR), amelyek lejárata 2023, 2031, illetve 2036. 2015. július 17-én a Görögország és az Európai Stabilitási Mechanizmus között létrejött kölcsönmegállapodást megelőző átmeneti kölcsönként az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében áthidaló kölcsönt nyújtottak Görögország számára. Az első és egyetlen folyósításra 2015. július 20-án került sor, és teljes mértékben visszafizetésre került, amikor az ESM-megállapodást megerősítették az euróövezeti tagállamok nemzeti parlamentjei. Erre a visszafizetésre 2015. augusztus 20-án került sor.

A felvett hitelből nyújtott kölcsönök áttekintése (nominális összegek)

milliárd EUR
	Fizetésimérleg-eszköz				Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus				Egyéb (3)	ÖSSZESEN
	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Görögország	Összesen	Összesen	ÖSSZESEN
Összes nyújtott	6,5	3,1	8,4 (4)	18,0	22,5	26,0	7,2	55,7	5,1	78,8
2014.12.31.-ig folyósított	5,5	2,9	5,0	13,4	22,5	24,3	—	46,8	2,4	62,6
2015-ben folyósított	—	—	—	—	5,0	—	7,2	12,2	1,3	13,5
2015.12.31.-ig folyósított összesen	5,5	2,9	5,0	13,4	27,5	24,3	7,2	59,0	3,6	76,0
2015.12.31.-ig visszafizetett kölcsönök	(4,0 )	(2,2 )	(1,5 )	(7,7 )	(5,0 )	—	(7,2 )	(12,2 )	(0,1 )	(20,0 )
2015.12.31.-én kinnlévő összeg	1,5	0,7	3,5	5,7	22,5	24,3	0	46,8	3,5	56,0

4.5. Kötelezettségek

226 milliárd EUR összegű kötelezettség az EU 2015. évi összevont mérlegében

A kötelezettség oldal elsősorban a következő négy kiemelt tételből áll: a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a hitelfelvételek, a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek. 2014-hez képest a legnagyobb változás az elhatárolt költségek közel 12,4 milliárd EUR összegű emelkedése, ami annak köszönhető, hogy elindult a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása, amelynek tekintetében a felmerült költségeket csak megbecsülni lehet, mivel azokat a tagállamok még nem jelentették be. Egy másik jelentős változás a szállítói kötelezettségek hozzávetőleg 12,5 milliárd EUR összegű csökkenése, amelynek oka, hogy a tagállamok lassabban nyújtják be a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó költségkimutatásokat. A csökkenés másik oka, hogy az irányító és kontrollhatóságok tagállamok általi kijelölésének késedelme miatt lassabban indult el a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása.

Összes beérkezett és szállítói kötelezettségként elszámolt költségtérítési igény és számla

Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást 2015-ben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak 2016-ban vagy később, jövőbeli költségvetések keretében kerül sor, és a kapcsolódó bevételeket majd csak későbbi időszakokban tüntetik fel. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyeket 2016-ban fizetnek ki) és a munkavállalói juttatások (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek).

5. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME

Áttekintés a 2015. évi pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről

Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a hibákhoz, szabálytalanságokhoz és csaláshoz vezető rendszerbeli hiányosságokat. A Számvevőszék éves jelentése az éves beszámoló alapjául szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot, valamint a kifizetések lényeges hibaszintjét tartalmazza. Az EU éves beszámolójának a Hivatalos Lapban való közzétételével együtt a megbízhatósági nyilatkozatot is közzéteszik.

A Bizottság védintézkedései két fő mechanizmus révén enyhítik e hibák hatásait:

(1)	megelőző mechanizmusok (például előzetes ellenőrzések, a kifizetések megszakítása és felfüggesztése); valamint

(2)	korrekciós mechanizmusok (elsősorban a tagállamokra kivetett és a tagállamok által elfogadott pénzügyi korrekciók, és kisebb mértékben az uniós kifizetések kedvezményezettjeire kiszabott visszafizettetések).

A megosztott irányítás keretében (mezőgazdasági kiadások és strukturális intézkedések) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen.

A korrekciós intézkedések, például a pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a Bizottság és – közös irányítás alá tartozó kiadások esetén – a tagállamok által is végzett, az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások elszámolhatóságára vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési munka alapján születnek. A Bizottság a pénzügyi korrekció vagy visszafizettetés összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg. A legtöbb korrekcióra a kifizetést követően kerül sor.

A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések folyamata:

A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a folyamatuk két fő szakasza szerint kerülnek bemutatásra. Mindkét szakaszra sor kerülhet egyetlen évben vagy több évre elhúzódóan:

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a visszaigazolási szakaszban: ezeket az összegeket az érintett tagállam elfogadta, vagy bizottsági határozattal kiszabták. 2015-ben az összes visszaigazolt pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 499 millió EUR-t tett ki (2014: 4 728 millió EUR).

2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – szakpolitikai területek szerinti bontásban

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a végrehajtási szakaszban: ezek az összegek a folyamat utolsó lépését jelentik, amellyel véglegesen korrigálják a jogosulatlan kiadásokat. Az ágazati alapú szabályozási keretekben több végrehajtási mechanizmust is előirányoztak. 2015-ben az összes végrehajtott pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 853 millió EUR-t tett ki (2014: 3 285 millió EUR). A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések végrehajtása több évet is igénybe vehet, ami főként a mezőgazdasági politika keretében a tagállamoknak biztosított részletfizetési vagy halasztási határozatokkal magyarázható. A kohéziós politika területén a jogi keret a programozási időszak lezárásakor vagy azt követően való végrehajtást ír elő.

2015-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – szakpolitikai területek szerinti bontásban

A fenti információk kiegészítő jellegű közzétételek, amelyeket a számviteli standardok nem írnak elő, és a megadott adatok nem mindig közvetlenül a számviteli rendszerből származnak. Az említett összegekre, valamint a megelőző és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó további részletek a Bizottság által készített, és a mentesítési hatóságnak, valamint a Számvevőszéknek küldött, az uniós költségvetés védelméről szóló éves közleményben találhatóak. A közlemény a Költségvetési Főigazgatóság Europa honlapján érhető el.

6. A kockázatok és bizonytalanságok kezelése az uniós költségvetés végrehajtása során

Az uniós költségvetés végrehajtása során felmerülő kockázatokat és bizonytalanságokat két fő kategóriába lehet sorolni:

—	általános és várható kockázatok és bizonytalanságok, valamint

—	kivételes kockázatok és bizonytalanságok.

6.1. Általános és várható kockázatok és bizonytalanságok

A pénzügyi év során felmerült problémák

Makrogazdasági környezet

Az EU makrogazdasági környezete hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa a 2. szakaszban kiemelt uniós szakpolitikák végrehajtását. Az európai gazdaságot továbbra is számos kedvező tényező támogatja, így például az olajár, az euro átváltási árfolyama és a finanszírozási költségek, amelyek élénkítették a kivitelt és a lakossági fogyasztást. A beruházásokat azonban továbbra is gazdasági és szakpolitikai bizonytalanságok, néhány országban pedig a túlzott eladósodottság hátráltatja. Az európai gazdaság fellendülése a negyedik évébe ért, és most a feltörekvő gazdaságok növekedésének lassulása miatt különböző nehézségekkel és jelentős kockázatokkal szembesül. A gazdasági növekedés mindeddig nem volt elég erős a munkanélküliség jelentős csökkentéséhez, és annak sem látszanak jelei, hogy élénkülnének a fellendülés fenntarthatóságának biztosításához szükséges beruházások. Ezenfelül a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meglehetősen lassan halad az uniós költségvetés végrehajtása, amelyet a Görögországgal kapcsolatos folyamatos problémák és a menekültügyi válság tovább súlyosbít.

Az euróövezet gazdasági fellendülése a fentiekben ismertetett kedvező tényezőkből származó jelentős támogatás ellenére továbbra is mérsékelt. E tényezők a korábban vártnál valószínűleg némiképp erősebbek lesznek, és hatásuk hosszabban fog érvényesülni. Az olajár például a bőséges kínálat miatt még tovább csökkent, és a feltételezések szerint jelentősen alacsony is marad, és csak később fog emelkedni. A menedékkérők egyes tagállamokba való beáramlásával összefüggő kormányzati kiadásokból eredően a fiskális politika valamivel jobban kedvez a növekedésnek az euróövezetben. Ezenkívül a mennyiségi lazítás és a hitellazítás Európai Központi Bank (EKB) általi kombinációja előre vetíti, hogy a finanszírozási költségek az euróövezetben a korábban vártnál valószínűleg hosszabb ideig maradnak alacsonyak és tovább segítik a tagállamok közötti pénzügyi fragmentáció és különbségek csökkentését. Ugyanakkor az e tényezőkből származó fellendülést egyre jobban visszafogja a romló globális környezet, és a válságból fennmaradt néhány probléma (elsősorban a magas szintű politikai bizonytalanság, adósság és munkanélküliség) továbbra is nehezíti a növekedést.

Reál-GDP, inflációs ráta és munkanélküliségi ráta %-ban, uniós átlag szerinti bontásban (5)

	Reál GDP			Infláció			Munkanélküliségi ráta
	2015	2016	2017	2015	2016	2017	2015	2016	2017
Belgium	1,3	1,3	1,7	0,6	1,4	1,7	8,3	8,0	7,4
Németország	1,7	1,8	1,8	0,1	0,5	1,5	4,8	4,9	5,2
Észtország	0,9	2,1	2,3	0,1	1,0	2,5	6,3	6,3	7,5
Írország	6,9	4,5	3,5	0,0	0,6	1,4	9,4	8,5	7,8
Görögország	0,0	(0,7 )	2,7	(1,1 )	0,5	0,8	25,1	24,0	22,8
Spanyolország	3,2	2,8	2,5	(0,6 )	0,1	1,5	22,3	20,4	18,9
Franciaország	1,1	1,3	1,7	0,1	0,6	1,3	10,5	10,5	10,3
Olaszország	0,8	1,4	1,3	0,1	0,3	1,8	11,9	11,4	11,3
Ciprus	1,4	1,5	2,0	(1,6 )	0,2	1,3	15,5	14,5	13,2
Lettország	2,7	3,1	3,2	0,2	0,4	2,0	9,9	9,2	8,6
Litvánia	1,6	2,9	3,4	(0,7 )	(0,1 )	2,1	9,0	8,0	7,2
Luxemburg	4,7	3,8	4,4	0,1	0,4	2,4	6,1	6,0	6,0
Málta	4,9	3,9	3,4	1,2	1,7	2,1	5,4	5,4	5,4
Hollandia	2,0	2,1	2,3	0,2	0,9	1,5	6,9	6,6	6,4
Ausztria	0,7	1,7	1,6	0,8	0,9	1,8	6,0	6,2	6,4
Portugália	1,5	1,6	1,8	0,5	0,7	1,1	12,6	11,7	10,8
Szlovénia	2,5	1,8	2,3	(0,8 )	(0,3 )	1,1	9,1	8,8	8,4
Szlovákia	3,5	3,2	3,4	(0,3 )	0,3	1,7	11,5	10,3	9,3
Finnország	0,0	0,5	0,9	(0,2 )	0,1	1,5	9,5	9,4	9,3
Euróövezet	1,6	1,7	1,9	0,0	0,5	1,5	11,0	10,5	10,2
Bulgária	2,2	1,5	2,0	(1,1 )	(0,1 )	0,9	10,1	9,4	8,8
Cseh Köztársaság	4,5	2,3	2,7	0,3	0,4	1,4	5,1	4,8	4,7
Dánia	1,2	1,7	1,9	0,2	0,9	1,7	6,0	5,8	5,6
Horvátország	1,8	2,1	2,1	(0,3 )	0,3	1,6	16,2	15,1	13,8
Magyarország	2,7	2,1	2,5	0,1	1,7	2,5	6,7	6,0	5,2
Lengyelország	3,5	3,5	3,5	(0,7 )	0,6	1,7	7,5	7,0	6,5
Románia	3,6	4,2	3,7	(0,4 )	(0,2 )	2,5	6,7	6,6	6,5
Svédország	3,6	3,2	2,9	0,7	1,1	1,4	7,4	6,9	6,7
Egyesült Királyság	2,3	2,1	2,1	0,0	0,8	1,6	5,2	5,0	4,9
EU	1,9	1,9	2,0	0,0	0,5	1,6	9,5	9,0	8,7

Az előrejelzések szerint az euróövezeti GDP növekedése a 2015-ös 1,6 %-ról kismértékben gyorsulni fog, és 2016-ban eléri az 1,7 %-ot. Amint a globális gazdasági tevékenység újra fellendül, 2016-ban és 2017-ben valószínűleg már érezhetőek lesznek a kedvező hatások. Emellett a tagállamokban végrehajtott strukturális reformok egy része valószínűleg továbbra is kedvező hatással lesz a növekedésre. A válság utóhatásainak megszűnésével párhuzamosan valószínűleg élénkülni fog a fogyasztás és bővülnek a beruházások. Jóllehet a gazdaság néhány területén továbbra is magas az adósságszint, a könnyű finanszírozási feltételek valószínűleg kevésbé ösztönöznek a hitelállomány leépítésére. Összességében az euróövezeti GDP növekedése 2017-ben valószínűleg eléri az 1,9 %-ot. 2016-ban a tagállamokban valószínűleg folytatódik a fellendülés, beleértve Görögországot is, ahol a növekedés az év folyamán újra beindul. Az európai beruházási tervet azért hozták létre, hogy megoldást kínáljon az Unióban jelenleg tapasztalható beruházáshiányra azáltal, hogy kulcsfontosságú területeken magánforrásokat von be stratégiai beruházások finanszírozásába. Valószínűleg e tervnek az állami és magánberuházásokra gyakorolt kedvező hatásai is érezhetők lesznek már. 2017-ben a gazdasági tevékenység valószínűleg minden tagállamban emelkedőben lesz.

2015-ben a költségvetési hiány az euróövezetben várhatóan a GDP 2,2 %-ára csökken, és tovább fog csökkenni 2016-ban 1,9 %-ra, illetve 2017-ben 1,6 %-ra. Jövő évben – feltételezve, hogy a szakpolitika nem változik – a strukturális egyenleg az előrejelzések szerint mind az euróövezetben, mind az EU-ban továbbra is nagymértékben állandó marad. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 %-os csúcs után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 %-ra csökken.

A munkaerő-piaci feltételek javulása a mérsékelt gazdasági fellendüléssel párhuzamosan tovább folytatódik, ezzel biztosítva a foglalkoztatás növekedésének visszafogott emelkedését. Összességében véve a foglalkoztatás várhatóan 1,1 %-kal emelkedett az euróövezetben 2015-ben, és az előrejelzések szerint ebben az évben és jövőre is ugyanilyen ütemben fog növekedni. Mindez annak köszönhető, hogy fokozódik a gazdasági tevékenység, javul a vállalkozói bizalom és növekszik a tőkefelhalmozás.

Az euróövezet gazdasági kilátása továbbra is igen bizonytalan, és az átfogó kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak. Egyértelműen növekedtek a világgazdaság és a globális pénzügyi piacok által a növekedési kilátásokra gyakorolt kockázatok, ami különösen annak tulajdonítható, hogy lelassult Kína és egyéb feltörekvő piacok növekedése, ami a vártnál erősebb átgyűrűző hatásokat válthat ki, illetve az előrejelzésekhez képest rosszabbá válhat. A kínai kiigazítást övező bizonytalanság és az egyesült államokbeli monetáris politika folytatódó visszarendeződése együttesen kedvezőtlenebb hatást is gyakorolhat a sérülékeny feltörekvőben lévő piacgazdaságokra, különösen azokra, ahol magas szintű a külföldi devizában denominált adósságállomány, és a pénzügyi piacok stabilitását és érinthette volna. E lefelé mutató kockázatok bármelyikének bekövetkezése kedvezőtlen átgyűrűző hatásokat gyakorolna a tagállamokra a különböző transzmissziós csatornákon. Európában az utóbbi időben a hazai kockázatok is emelkedtek. Ha Görögország váratlanul újra válságba kerülne, az jóval megnehezítené a befektetési döntéseket és így a gazdasági növekedést is. Továbbá amennyiben uniós szinten nem kezelik sikeresen a főbb politikai kihívásokat (például a migrációs áramlásokat), az olyan fejleményekhez vezethet, amelyek a növekedés akadályaivá válnak.

Garanciaalapok a nyújtott garanciákra

Az EU garanciákat nyújtott az EBB csoport számára az EU-n kívül nyújtott kölcsönökre és az ESBA adósság- és tőkeműveleteire. 2015. december 31-én az EU a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben (lásd az 5.2.1. megjegyzést) 19,7 milliárd EUR összegben mutatott ki függő kötelezettséget mindkét garanciára vonatkozóan. Annak érdekében, hogy csökkentse azt a kockázatot, amit az EBB általi garancialehívás gyakorolhat az uniós költségvetésre, a Bizottság két külön garanciaalapot hozott létre: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot és az ESBA-garanciaalapot.

Az uniós költségvetésből finanszírozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az év végén kintlévő garantált kölcsönök 9 %-ára nyújt fedezetet. 2015. december 31-én a 2,1 milliárd EUR-s teljes eszközérték az EU 19,45 milliárd EUR összegű maximális kitettségére nyújt fedezetet. Az ESBA garanciaalapjának összege 2016-tól kezdődően 2022-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd EUR-t, így az uniós garancia 16 milliárd EUR-s maximális kitettségének 50 %-át fogja biztosítani.

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

Annak érdekében, hogy enyhítse az általa felvett hitelek vissza nem fizetésének kockázatát, a Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hiteleket az azokból nyújtott kölcsönök nemteljesítése esetén is vissza tudja fizetni. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek (maximális) számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a kölcsön/finanszírozás paramétereiről, így többek között a részletekről és a részfolyósítások fizetéséről. Ezenfelül a kölcsön első részletének kivételével valamennyi részlet szigorú feltételeknek való megfeleléstől függ, amelyek hasonlóak az EU/Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös pénzügyi segítségével összefüggésben nyújtott IMF-támogatás elfogadott feltételeihez; ez a finanszírozás ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelnyújtási tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.

A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott kölcsönöknek a beszámoló aláírási időpontjában kinnlévő névértékeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:

milliárd EUR
	Fizetésimérleg-eszköz				Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus			ÖSSZESEN
	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen	ÖSSZESEN
2017			1,15	1,15				1,15
2018			1,35	1,35	3,9	0,6	4,5	5,85
2019		0,5	1,0	1,5				1,5
2021					3,0	6,75	9,75	9,75
2022						2,7	2,7	2,7
2023					2,0	1,5	3,5	3,5
2024					0,8	1,8	2,6	2,6
2025		0,2		0,2				0,2
2026					2,0	2,0	4,0	4,0
2027					1,0	2,0	3,0	3,0
2028					2,3		2,3	2,3
2029					1,0	0,4	1,4	1,4
2031						2,25	2,25	2,25
2032					3,0		3,0	3,0
2035					2,0		2,0	2,0
2036						1,0	1,0	1,0
2038						1,8	1,8	1,8
2042					1,5	1,5	3,0	3,0
Összesen	0	0,7	3,5	4,2	22,5	24,3	46,8	51,0

Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet a 28 tagállam garantál. Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott kölcsönök kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” továbbkölcsönzés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

A kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusok: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) és az Európai Stabilitási Mechanizmus az uniós szerződések keretén kívül esnek, ezért nem szerepelnek az EU összevont éves beszámolójában.

6.2. Kivételes kockázatok és bizonytalanságok

Az EU minden évben ki van téve váratlan kockázatoknak és bizonytalanságoknak. Az uniós intézmények és szervek célkitűzése, hogy az év során felmerült problémákra gyors megoldásokat találjanak. A 2015-ös pénzügyi évben a következő problémákat kellett megoldani: a menekültügyi válság, az európai mezőgazdasági termelők nehézségei, valamint az év végén kapott kifizetetlen költségtérítési igények és számlák helyzete.

A menekültügyi válság kezelése

Az elmúlt hat hónap során az Európai Bizottság azon munkálkodott, hogy gyorsan és összehangoltan kezelje a menekültügyi válsághoz kapcsolódó kockázatokat és bizonytalanságokat. Ezért olyan javaslatokat nyújtott be, amelyek ellátják a tagállamokat a nagy számban érkezők jobb kezeléséhez szükséges eszközökkel. A tengeri jelenlét háromszorosára növelése, a menedékkérők leginkább érintett tagállamokból történő áthelyezése egy új szükséghelyzeti szolidaritási rendszer révén, minden korábbinál nagyobb, több mint 10 milliárd EUR összegű uniós költségvetési támogatás mozgósítása a menekültügyi válság kezelésére és a leginkább érintett országok megsegítésére, a nyugat-balkáni országok számára új koordinációs és együttműködési keret kidolgozása, a Törökországgal létrehozott új partnerség, és az új Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó ambiciózus javaslat előterjesztése – mindez az európai menekültügyi és migrációs politika megerősítését szolgálja, hogy az Európai Unió képes legyen kezelni az előtte álló új kihívásokat. A meghozott intézkedések ellenére továbbra is magas bizonytalanság övezi a menedékkérők erős beáramlását és annak gazdasági hatását.

Első és azonnali lépésként a Bizottság megemelte a Frontex, az Europol és az EASO 2015. és 2016. évi finanszírozását (170 millió EUR), valamint az eredetileg 2 milliárd EUR-ról 3,7 milliárd EUR-ra növelte a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap részére nyújtott pénzügyi hozzájárulást. A menekültügyi válsághoz kapcsolódó, EU-n kívüli tevékenységek azonnali pénzügyi támogatása érdekében megemelték a humanitárius segítségnyújtás keretét (2,2 milliárd EUR), létrehozták a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapot (500 millió EUR), az Uniós Szükséghelyzeti Alapot Afrikáért (1,8 milliárd EUR), a törökországi menekülteket támogató eszközt (1 milliárd EUR), továbbá egyéb intézkedéseket hoztak a biztonsághoz és a szélesebb körű ellenőrzésekhez (300 millió EUR), a terrorizmus elleni küzdelemhez (100 millió EUR), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek visszatéréséhez (280 millió EUR) kapcsolódóan.

Támogatási csomag az európai mezőgazdasági termelők részére

A 2015-ös pénzügyi évet jellemző általános politikai és piaci környezet a piacok fokozódó instabilitásával összefüggésben rontotta az európai mezőgazdasági termelők cash flow helyzetét. E nehézségek nemcsak az európai mezőgazdasági termelők, hanem az uniós intézmények számára is kockázatokat teremtettek a közös agrárpolitika általuk való sikeres végrehajtása tekintetében. A Bizottság e helyzet kezelése érdekében 420 millió EUR összegű jelentős támogatást mobilizált a problémák megoldására a következő években a tej- és a sertéshúságazatban. Ezenfelül egyéb intézkedéseket is bevezetett, így például új magántárolási támogatási rendszert a tej- és a sertéshúságazat számára, valamint a közvetlen kifizetések megelőlegezését a mezőgazdasági termelők részére. A 2015-ben hozott intézkedések révén az európai mezőgazdasági termelők részére nyújtott átfogó csomag (jövőbeli költségvetések) összességében hozzávetőleg 500 millió EUR-t tesz ki. Ez az azonnali válasz bizonyítja, hogy a Bizottság komolyan veszi a mezőgazdasági termelőkért vállalt felelősségét, és kész arra, hogy ezt megfelelő pénzeszközökkel is megtámogassa.

Kifizetendő költségtérítési igények és számlák

A kifizetendő költségtérítési igények és számlák tekintetében 2015-ben a következő problémák merültek fel:

—	a költségtérítési igények és számlák benyújtásának üteme nem állt összhangban az előrejelzésekkel és így az uniós intézményeknek ki kellett igazítaniuk a kifizetési igényeket, valamint

—	a kifizetési előirányzatok az év végén nem voltak elegendőek a beérkezett költségtérítési igények és számlák kifizetésére, így azokat költségvetés-módosítások révén kellett finanszírozni.

Azt követően, hogy évekig tartós nyomás nehezedett a kifizetési előirányzatokra, a 2015-ös pénzügyi évben jelentős javulás történt a kifizetések tekintetében. Az év végén kifizetendő költségtérítési igények és számlák összege a 2014. évi 25,8 milliárd EUR-ról 2015 végére 15,2 milliárd EUR-ra csökkent. E csökkenés jelentős része a kohéziós politika korábbi programozási időszakaihoz kapcsolódik, mivel a 2014–2020-as programokra vonatkozóan kifizetendő költségtérítési igények és számlák összege elhanyagolható volt 2014 és 2015 végén.

A Bizottságon belül hetente (néha naponta) rövid távú cash flow előrejelzést készítenek annak biztosítására, hogy az EU azonnali kifizetési kötelezettségei a költségvetésben rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok keretein belül teljesíthetőek legyenek. Ezt a rövid távú előrejelzést használják a tagállamoktól havonta lehívandó sajátforrás-összegek becslésének alapjául. Minden hónap első munkanapján a tagállamoknak jóvá kell írniuk a Bizottság sajátforrás-számláin az uniós költségvetésbe bevitt héa- és GNI-alapú források teljes összegének egy tizenkettedét. A Bizottság pénzeszközállományának függvényében felkérheti a tagállamokat az év első negyedévében, hogy egy vagy két hónappal hozzák előre a héa- és GNI-alapú források befizetését. Az előre jelzett pénzeszköz-igényektől függően az említett előlegeket a későbbi hónapokban le kell vonni a forráslehívásokból.

Közép- és hosszú távon a Bizottság rendszeres tevékenységeinek részeként részletesen nyomon követi az EU kifizetési követelményeit. Erre például a többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatok, az éves költségvetés vagy a költségvetés-módosítások kidolgozásához van szükség. A többéves pénzügyi keret tárgyalási szakaszában az alkalmazott modelleket és az alapul szolgáló feltételezéseket rendszeresen nyomon követik és szükség esetén aktualizálják. A modellek eredményeit felhasználják a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határának megállapításáról folytatott költségvetési tárgyalások során.

Mérlegfordulónap utáni esemény – népszavazás az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság állampolgárai 2016. június 23-án úgy szavaztak, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Ahhoz, hogy a brit lakosság e döntését érvényre juttassák, kérni kell az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének alkalmazását. Ez a cikk határozza meg az abban az esetben követendő eljárást, ha egy tagállam úgy dönt, hogy ki akar lépni az Európai Unióból, és csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről, ha ezt a cikket aktiválják. Az Európai Tanács által adott iránymutatásoknak megfelelően az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt az Egyesült Királysággal, amelyben az Egyesült Királyságnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az Egyesült Királyság kilépésének részletes szabályait. E beszámoló aláírásakor még nem került benyújtásra az 50. cikk alkalmazására vonatkozó hivatalos értesítés.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2015. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 148. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet IX. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.

[aláírás]

Manfred KRAFF

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2016. július 8.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (1)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW KIMUTATÁSHOZ

FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

100

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2,1	337	282
Ingatlanok, gépek és berendezések	2,2	8 700	7 937
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2,3	497	409
Pénzügyi eszközök	2,4	56 965	56 438
Előfinanszírozás	2,5	29 879	18 358
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2,6	870	1 198
		97 248	84 623
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2,4	9 907	11 811
Előfinanszírozás	2.5	15 277	34 237
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	9 454	14 380
Készletek	2.7	138	128
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.8	21 671	17 545
		56 448	78 101
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		153 696	162 724
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.9	(63 814 )	(58 616 )
Céltartalékok	2.10	(1 716 )	(1 537 )
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(51 764 )	(51 851 )
		(117 293 )	(112 005 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.10	(314)	(745)
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(7 939 )	(8 828 )
Szállítói kötelezettségek	2.12	(32 191 )	(43 180 )
Passzív időbeli elhatárolások	2.13	(68 402 )	(55 973 )
		(108 846 )	(108 726 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(226 139 )	(220 730 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(72 442 )	(58 006 )
Tartalékok	2.14	4 682	4 435
Tagállamoktól lehívandó összegek (2)	2.15	(77 124 )	(62 441 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(72 442 )	(58 006 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2015	2014
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
GNI-alapú források	3.1	95 355	104 688
Tradicionális saját források	3.2	18 649	17 137
Héaalapú források	3.3	18 328	17 462
Pénzbírságok	3.4	531	2 297
Kiadások visszafizettetése	3.5	1 547	3 418
Egyéb	3.6	5 067	5 623
Részösszeg		139 478	150 625

Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi jövedelem	3.7	1 846	2 298
Egyéb	3.8	1 562	1 066
Részösszeg		3 408	3 364
Összes bevétel		142 886	153 989
KIADÁSOK (6)
Tagállamok által végrehajtott	3.9
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap		(45 032 )	(44 465 )
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök		(16 376 )	(14 046 )
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap		(38 745 )	(43 345 )
Európai Szociális Alap		(9 849 )	(12 651 )
Egyéb		(2 380 )	(2 307 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	3.10	(15 626 )	(15 311 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3.11	(1 209 )	(1 025 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3.11	(3 031 )	(2 770 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3.11	(2 107 )	(1 799 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	3.12	(10 273 )	(9 662 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai	3.13	(2 040 )	(9 170 )
Finanszírozási költségek	3.14	(1 986 )	(2 926 )
Részesedés a közös vállalkozások és a társult vállalkozások nettó veszteségéből	3.15	(641)	(640)
Egyéb kiadások	3.16	(6 623 )	(5 152 )
Összes kiadás		(155 919 )	(165 269 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(13 033 )	(11 280 )

CASH FLOW KIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2015	2014
Az év gazdasági eredménye		(13 033 )	(11 280 )
Működési tevékenységek	4.2
Amortizáció		74	61
Értékcsökkenés		489	408
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése		1 591	(1 298 )
Előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		7 439	6 844
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése		5 253	(1 898 )
Készletek (növekedése)/csökkenése		(10)	—
A nyugdíjakra és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		5 198	11 798
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)		(253)	414
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(977)	1 146
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(10 989 )	6 967
Passzív időbeli elhatárolások növekedés/(csökkenése)		12 429	(309)
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet		(1 435 )	(1 005 )
Egyéb nem készpénzes mozgások		32	130
Beruházási tevékenységek	4.3
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése		(1 381 )	(2 347 )
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése		(87)	(60)
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése		(213)	(1 536 )
NETTÓ CASH FLOW		4 126	8 035
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		4 126	8 035
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	2.8	17 545	9 510
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	2.8	21 671	17 545

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tartalékok (A)		A tagállamoktól lehívandó összegek (B)		Nettó eszközállomány=(A)+(B)
	Valós érték értékelési tartaléka	Egyéb tartalékok	Felhalmozott többlet/(hiány)	Az év gazdasági eredménye	Nettó eszközállomány=(A)+(B)
EGYENLEG 2013.12.31.-ÉN	99	3 974	(45 560 )	(4 365 )	(45 852 )
A garanciaalap tartalékának változása	—	247	(247)	—	—
Valósérték-változások	139	—	—	—	139
Egyéb	—	(24)	16	—	(8)
A 2013. évi gazdasági eredmény allokációja	—	(0)	(4 365 )	4 365	—
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2013. évi költségvetési eredmény	—	—	(1 005 )	—	(1 005 )
Az év gazdasági eredménye	—	—	—	(11 280 )	(11 280 )
EGYENLEG 2014.12.31.-ÉN	238	4 197	(51 161 )	(11 280 )	(58 006 )
A garanciaalap tartalékának változása	—	189	(189)	—	—
Valósérték-változások	54	—	—	—	54
Egyéb	—	2	(24)	—	(22)
A 2014. évi gazdasági eredmény allokációja	—	3	(11 283 )	11 280	—
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2014. évi költségvetési eredmény	—	—	(1 435 )	—	(1 435 )
Az év gazdasági eredménye	—	—	—	(13 033 )	(13 033 )
EGYENLEG 2015.12.31.-ÉN	292	4 390	(64 091 )	(13 033 )	(72 442 )

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

A beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint e költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) megfelelően történik.

A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra. A beszámoló pénzneme az euro, az elszámolási időszak a naptári év.

1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszférában tevékeny gazdálkodó egységek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1. sz. uniós számviteli szabályban (Pénzügyi kimutatás) kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.

A pénzügyi kimutatásoknak a fent említett szabályokkal és alapelvekkel összhangban történő elkészítése azt igényli a vezetéstől, hogy olyan becsléseket készítsen, amelyek hatással vannak bizonyos tételeknek a mérlegben és az eredménykimutatásban bemutatott összegeire, valamint a pénzügyi instrumentumok, a függő követelések és kötelezettségek kapcsolódó közzétételeire.

1.3. KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi kimutatásai magukban foglalják az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 9. megjegyzése tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet, 7 közös vállalkozást és 1 társult vállalkozást foglal magában. 2014-hez képest a konszolidálás alkalmazási köre nem változott, kivéve egy új közös vállalkozás felvételét és egy közös vállalkozás törlését – lásd a 2.3. megjegyzést.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek olyan gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi és működési politikáinak közvetlen vagy közvetett irányítására az EU jogosult annak érdekében, hogy előnye származhasson e gazdálkodó egységek tevékenységeiből. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység általános költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, a Számvevőszék általi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az EKB kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidációs körbe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, amellyel az Európai Unió és egy vagy több fél (a „vállalkozók”) közös ellenőrzés alatt álló gazdasági tevékenységbe kezd. A közös ellenőrzés egy szolgáltatáspotenciált megtestesítő tevékenység fölött közvetlenül vagy közvetve gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, az euro az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A más pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket az eredménykimutatás mutatja be.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra:

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2015.12.31.	2014.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CZK	27,0230	27,7350
DKK	7,4626	7,4453
GBP	0,7340	0,7789
HRK	7,6380	7,6580
HUF	315,9800	315,5400
PLN	4,2639	4,2732
RON	4,5240	4,4828
SEK	9,1895	9,3930
CHF	1,0835	1,2024
JPY	131,0700	145,2300
USD	1,0887	1,2141

A más pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris pénzügyi instrumentumok valós értékének átszámítási különbözethez kapcsolódó változásait az eredménykimutatásban tüntetik fel. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek átszámítási különbözeteit az eredménykimutatásban tüntetik fel. Az értékesíthetőként besorolt nem monetáris pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözetei a valós érték értékelési tartalékában szerepelnek.

1.4.2. Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, valamint a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésben kimutatott összegek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.5. MÉRLEG

1.5.1. Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembehelyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 %–10 %
Gépek és berendezések	10 %–25 %
Bútorok és járművek	10 %–25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %–33 %
Egyéb	10 %–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdetekor a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) a pénzügyi (hosszú és rövid lejáratú) kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennmaradó összegéből kiindulva minden időszakra azonos kamatláb vonatkozzon. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban.

1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4. Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A társult vállalkozásokban és a közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak a társult vállalkozások és a közös vállalkozások nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a társult vállalkozás vagy a közös vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A társult vállalkozástól vagy a közös vállalkozástól kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a közös vállalkozás veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a közös vállalkozásban lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). A meg nem jelenített veszteségrészesedés a tőkemódszer alkalmazásához kötődő számviteli technikai eljárás eredménye. A meg nem jelenített veszteségek nem jelentenek veszteséget az EU számára és annak köszönhetőek, hogy a ráfordítások elszámolására általában az EU-tól eltérő tagok természetbeni hozzájárulással teljesített tőkeemelését megelőzően kerül sor.

Az EU és társult vállalkozásai vagy közös vállalkozásai közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre. A társult vállalkozások vagy a közös vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az EU által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

1.5.5. Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartandó befektetések, és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az EU akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó pénzügyi eszközzel.

ii) Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A kölcsönök és követelések magukban foglalják a három hónapot meghaladó eredeti futamidővel rendelkező lekötött betéteket.

iii) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket, amely általában a lejárati időpont. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök (kivéve a pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket) beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelnyújtási tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelnyújtási tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelnyújtási műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelnyújtási tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelnyújtási tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül e kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett kölcsönök között. A nyújtott kölcsön tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett kölcsön effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.

Későbbi értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategória valós értéke változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek. Az EU jelenleg nem rendelkezik befektetéssel ebben a kategóriában.

ii)

A kölcsönök és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett kölcsönökre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

iii)	Lejáratig tartandó befektetések – az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartandó befektetéssel.

iv)

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós érték értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (és a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.

a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

b) Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

Kockázatitőke-alapokban lévő befektetések

A kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseket értékesíthető pénzügyi eszközökként sorolják be, és ennek megfelelően valós értéken tartják nyilván, a valós érték változásaiból eredő nyereségeket és veszteségeket (az átszámítási különbözeteket is) pedig a valós érték értékelési tartalékában kell megjeleníteni. Mivel a kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci ára, értékelésük egyenként, a bekerülési érték vagy az elszámolható nettó eszközérték közül a kisebbiken történik. A valós értéken történő értékelésből eredő nem realizált nyereségeket a tartalékokban számolják el, a nem realizált veszteségeket pedig értékvesztési szempontból megvizsgálják annak meghatározására, hogy az eredménykimutatásban értékvesztésként, vagy a valós érték értékelési tartalékának változásaiként számolják-e el őket.

1.5.6. Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.

A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozást a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek az időszak során felmerült elszámolható kiadások (adott esetben becsült összegeket is magukban foglalnak).

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegen.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi instrumentumokat), eszközként jelenítik meg az előfinanszírozási megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások ésszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.8. Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Mivel az uniós számviteli szabályok a visszterhes ügyletek és a nem visszterhes ügyletek elkülönített bemutatását írják elő, a beszámoló elkészítéséhez a követeléseket visszterhes ügyletből származóként, a behajtható követeléseket pedig nem szerződésből eredő nem visszterhes ügyletből származóként határozzuk meg (amikor az EU értéket kap egy másik gazdálkodó egységtől anélkül, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana – például tagállamoktól származó, saját forrásokhoz kapcsolódó behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi instrumentumok fogalommeghatározásának, így a kölcsönök és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított) eredeti összegen tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi instrumentumok, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi instrumentumok, amelyek értékesíthető pénzügyi eszközökként kerülnek besorolásra. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10. Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi – a programeszközök valós értékével csökkentett – jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosításmatematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és az aktuáriusi feltételezések változásaiból adódó aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Munkaviszony megszűnése utáni betegbiztosítási juttatások

Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok hozzátartozói jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Foglalkoztatás utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, aktuáriusi számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.11. Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával.

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettséggel.

1.5.13. Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege nem visszterhes ügylettel, mint például áru-, illetve szolgáltatás-beszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

A Bizottság által létrehozott és kezelt uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság működési tevékenységének részét képezőnek tekintendők, és szerepelnek a Bizottság beszámolójában. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg a költségek fel nem merülnek a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.14. Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről.

1.6. EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1. Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

—	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi,

—	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírságot az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával az adós bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a behajtható követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is behajtható követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékok elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2. Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. A kedvezményezetteknek juttatott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1. Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
Bruttó könyv szerinti érték 2014.12.31.-én	577
Növekedés	134
Elidegenítés	(14)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	0
Bruttó könyv szerinti érték 2015.12.31.-én	698
Halmozott amortizáció 2014.12.31.-én	(295)
Éves értékcsökkenési leírás	(74)
Elidegenítés	9
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	—
Halmozott amortizáció 2015.12.31.-én	(361)
Nettó könyv szerinti érték 2015.12.31.-én	337
Nettó könyv szerinti érték 2014.12.31.-én	282

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

Az ingatlanok, gépek és berendezések emelkedése elsősorban a Galileo és a Kopernikusz űrprogramok eszközeinek további fejlesztéséhez kapcsolódik. Ezeket a programokat jelenleg építik ki az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával.

A Galileo – a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) – tekintetében a befejezetlen beruházások 2015. december 31-én összesen 2 110 millió EUR-t tettek ki (2014: 1 478 millió EUR). Az időszak során 17 millió EUR (2014: 17 millió EUR) összegű nem aktiválható fejlesztési költséget könyveltek le ráfordításként. A rendszer elkészültekor 30 műholdból és földi állomások hálózatából fog állni. A mérlegfordulónapon 12 Galileo műhold már pályára volt állítva.

A Kopernikusz – az Unió Föld-megfigyelési programja – tekintetében a kapcsolódó eszközöket 2014 óta, az ESA-tól való átvételüket követően számolják el az uniós mérlegben. A mérlegfordulónapon a Kopernikusz jelenleg építés alatt álló műholdjaihoz kapcsolódó 1 188 millió EUR-t (2014: 1 228 millió EUR) befejezetlen beruházásként számoltak el. Továbbá a pályára állt Sentinel 1A és 2A műholdhoz kapcsolódó 498 millió EUR-t a gépek és berendezések megnevezés alatt számolták el halmozott értékcsökkenéstől mentesen (2014: 283 millió EUR), miután elindították a Sentinel 2A-t, és az a beszámolási időszak alatt megkezdte működését. A Sentinel 1A és 2A műhold értékcsökkenési leírását a várható hétéves hasznos élettartamuk alatt számolják el.

Ingatlanok, gépek és berendezések

millió EUR
	Telek és épületek	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó könyv szerinti érték 2014.12.31.-én	4 768	990	242	623	261	2 693	3 176	12 754
Növekedés	41	58	16	54	34	61	998	1 262
Elidegenítés	(8)	(25)	(12)	(53)	(8)	(1)	(38)	(145)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	54	261	—	0	(11)	0	(305)	—
Egyéb változások	1	3	2	2	0	31	1	39
Bruttó könyv szerinti érték 2015.12.31.-én	4 856	1 288	248	627	277	2 784	3 832	13 911
Halmozott értékcsökkenés 2014.12.31.-én	(2 549 )	(477)	(168)	(501)	(173)	(950)		(4 817 )
Éves értékcsökkenési leírás	(158)	(116)	(18)	(69)	(27)	(103)		(489)
Visszaírt értékcsökkenés	—	0	0	1	0	—		1
Elidegenítés	6	24	11	52	7	1		101
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	—	(10)	—	0	10	0		—
Egyéb változások	0	(3)	(1)	(1)	0	(2)		(6)
Halmozott értékcsökkenés 2015.12.31.-én	(2 701 )	(581)	(176)	(517)	(182)	(1 054 )		(5 211 )
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2015.12.31.-én	2 155	708	72	110	94	1 730	3 832	8 700
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2014.12.31.-én	2 219	513	74	122	89	1 743	3 176	7 937

2.3. TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Részesedés közös vállalkozásokban	2.3.1	5	—
Részesedés társult vállalkozásokban	2.3.2	491	409
Összesen		497	409

A közös vállalkozásokban és társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik.

2.3.1. Részesedés közös vállalkozásokban

millió EUR
	GJU	SESAR	BBI	Tiszta Égbolt	IMI	ECSEL	FCH	Összesen
Részesedések 2014.12.31.-én	—	0	—	0	0	0	0	0
Hozzájárulások	—	93	1	224	147	145	67	677
Részesedés a nettó eredményből	—	(93)	4	(163)	(147)	(145)	(67)	(611)
Korábban meg nem jelenített veszteségrészesedés elszámolása	—	—	—	(61)	—	—	—	(61)
Egyéb tőkemozgások	—	0	0	0	0	0	0	(0)
Részesedések 2015.12.31.-én	—	0	5	0	0	0	0	5
Meg nem jelenített veszteségrészesedés (7)	—	(252)	—	(38)	(161)	(55)	(156)	(662)

A Bizottsághoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Befektetett eszközök	188	250
Forgóeszközök	301	178
Hosszú lejáratú kötelezettségek	—	—
Rövid lejáratú kötelezettségek	(856)	(813)
Bevételek	13	2
Kiadások	(811)	(666)

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet (ITER)

A közös vállalkozások számvitelének felülvizsgálatát követően úgy határoztak, hogy az ITER szervezet nem teljesíti a közös vállalkozásként való elismerésre vonatkozó kritériumokat. 2015 óta már nem minősül közös vállalkozásnak, így az ITER szervezetnek nyújtott uniós hozzájárulásokat kiadásként kezelik. Mivel az ITER szervezet könyv szerinti értéke 2014. december 31-én nulla volt, és a változás hatása nem lényeges, a korábbi évek eredményei nem kerültek kiigazításra.

GALILEO Közös Vállalkozás (GJU)

A Galileo Közös Vállalkozást (GJU) 2006 végén felszámolási eljárás alá helyezték, az eljárás jelenleg is folyamatban van. A jogalany 2015-ben is szüneteltette működését és még felszámolás alatt állt.

SESAR közös vállalkozás

A Bizottság 2015. december 31-én41,28 %-os (2014: 43,53 %) tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a SESAR-ban.

Közös technológiai kezdeményezések

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni menetrend célkitűzéseinek végrehajtása érdekében közös technológiai kezdeményezések formáját öltő köz- és magánszféra közötti partnerségeket (PPP-ket) hoztak létre, amelyeket a Szerződés 187. cikke értelmében vett közös vállalkozásokon (joint undertaking) keresztül hajtottak végre. A közös technológiai kezdeményezés formájában létrehozott PPP-k a következők: a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (BBI Közös Vállalkozás), a Tiszta Égbolt, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI), az ECSEL (a korábbi ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozás összefonódása), valamint az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH). A tulajdonosi részesedés év végén a következőképpen alakult: 57,81 % a BBI-ben (2014: n.a.), 63,59 % (2014: 61,39 %) a Tiszta Égboltban, 67,07 % (2014: 80,47 %) az IMI-ben, 96,29 % (2014: 95,47 %) az ECSEL-ben és 64,86 % (2014: 70,85 %) az FCH-ban.

2.3.2. Részesedés társult vállalkozásokban

Európai Beruházási Alap

A Bizottságnak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kkv-knak nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye.

millió EUR
	EBA
Részesedések 2014.12.31.-én	409
Hozzájárulások	44
Részesedés a nettó eredményből	31
Egyéb tőkemozgások	7
Részesedések 2015.12.31.-én	491

A Bizottsághoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Eszközök	578	497
Kötelezettségek	(87)	(87)
Bevételek	51	38
Többlet/(hiány)	26	21

A Bizottság eddig 20 %-ot fizetett be hozzájárulásából, a fennmaradó le nem hívott összeg 909 millió EUR-t tett ki.

millió EUR
	Teljes EBA-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	4 286	1 136
Befizetett	(857)	(227)
Még le nem hívott	3 429	909

2.4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	7 222	6 550
Kölcsönök	2.4.2	49 743	49 888
Összesen		56 965	56 438
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	2 399	2 856
Kölcsönök	2.4.2	7 508	8 955
Összesen		9 907	11 811
Összesen		66 871	68 249

2.4.1. Értékesíthető pénzügyi eszközök

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
BUFI-befektetések	2 647	3 068
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	2 002	1 825
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 699	1 699
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)	188	188
Részösszeg	6 536	6 780
Költségvetési eszközök:
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	773	842
Horizont 2020	765	514
ETF Startup eszköz	485	399
Projektkötvény-kezdeményezés	217	125
A TEN-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT)	208	186
Kockázatitőke-műveletek	152	145
Délkelet-Európáért Európai Alap	118	117
Egyéb költségvetési eszközök	366	298
Részösszeg	3 084	2 626
Összesen	9 620	9 406
Hosszú lejáratú	7 222	6 550
Rövid lejáratú	2 399	2 856

BUFI-befektetések

A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba (BUFI) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az Unió által garantált hiteleket, különösen az EBB EU-n kívüli hitelnyújtási műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket. Az EBB által kezelt e hosszú lejáratú eszköz (befektetett rész: 1 614 millió EUR) finanszírozza az Unió által garantált bedőlt kölcsönöket. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő azon adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. A felmerülő éves többletet bevételként vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe. Az Unió köteles költségvetését a harmadik országok számára nyújtott hitelek fedezésére szolgáló, a hitelgaranciához kapcsolódó tartalékkal kiegészíteni. E tartalék a garanciaalap szükségleteinek, és – amennyiben szükséges – az alapban rendelkezésre álló összeget meghaladó lehívott garanciák fedezésére szolgál, amelyek így könyvelésre kerülhetnek a költségvetésben. E tartalék összege megegyezik az év végén fennálló kölcsönök 9 %-os célösszegével.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló ESZAK összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett kötvény.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Mivel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, a Bizottság részesedését az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

millió EUR
	Teljes EBRD-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	29 674	900
Befizetett	(6 202 )	(188)
Még le nem hívott	23 472	712

Költségvetési eszközök

Az EU az értékesíthető pénzügyi eszközöket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például kötvények) és tőkeinstrumentumok formájában tartja. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat elsősorban arra használják, hogy ideiglenesen befektessék az uniós garancia- és kockázatmegosztási eszközökhöz allokált összegeket, amíg azokat a garancia lehívásakor fel nem használják.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű bizottsági költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. 2015-ben a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmushoz való uniós hozzájárulásból 65 millió EUR-t csoportosítottak át a Horizont 2020 szerinti jogutód adósságinstrumentumhoz. 2015. december 31-én a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmushoz nyújtott bizottsági hozzájárulás – az EFTA-t és harmadik országokat is beleértve – 791 millió EUR-t tett ki. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi instrumentumokat hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését. Ezek az instrumentumok a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új kölcsönportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel. 2015. december 31-én a Horizont 2020 pénzügyi instrumentumokhoz nyújtott bizottsági hozzájárulás összesen 1 060 millió EUR-t tett ki.

ETF Startup eszköz

Ezek olyan tőkeinstrumentumok voltak, amelyeket a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló program (Growth & Employment), a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén.

Értékesíthető pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája:

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	8 123	8 183
2. szint: A jegyzett áraktól eltérő megfigyelhető inputok	188	76
3. szint: Értékelési technikák nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	1 310	1 147
Összesen	9 620	9 406

Az időszak alatt 10 millió EUR-t csoportosítottak át a 2. szintről az 1. szintre.

Nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint):

millió EUR
Nyitó egyenleg 2014.12.31.-én	1 147
Beszerzés és értékesítés	98
Az időszak alatt keletkezett nyereség vagy veszteség pénzügyi jövedelemben vagy finanszírozási költségekben	(27)
Nyereség vagy veszteség nettó eszközökben	91
Transzfer a 3. szintre	—
Transzfer a 3. szintről	—
Egyéb	—
Záró egyenleg 2015.12.31.-én	1 310

2.4.2. Kölcsönök

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Felvett hitelből nyújtott kölcsönök	56 874	58 509
A költségvetésből nyújtott kölcsönök	377	334
Összesen	57 251	58 843
Hosszú lejáratú	49 743	49 888
Rövid lejáratú	7 508	8 955

Felvett hitelből nyújtott kölcsönök

millió EUR
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2014.12.31.-én	1 842	349	8 590	47 507	221	58 509
Új kölcsönök	1 245	—	—	12 160	—	13 405
Visszafizetések	(67)	(48)	(2 700 )	(12 160 )	—	(14 975 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	14	14
Könyv szerinti érték változásai	4	—	(79)	2	(6)	(79)
Értékvesztés	—	—	—	—	—	—
Összesen 2015.12.31.-én	3 024	301	5 811	47 509	229	56 874
Hosszú lejáratú	2 937	251	4 200	42 050	218	49 656
Rövid lejáratú	87	50	1 611	5 459	11	7 218

A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetés-támogatást nyújtanak jelenleg IMF-programban részt vevő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2015.12.31.-i állapot szerint az MFA támogatás keretében biztosított hitelmegállapodáshoz kapcsolódóan 1 323 millió EUR-t nyújtottak Ukrajna (1 200 millió EUR), Tunézia (100 millió EUR), Grúzia (13 millió EUR) és Kirgizisztán (10 millió EUR) számára, ám az összegeket még nem folyósították.

A (Bizottság által képviselt) Euratom jogi személyiség kölcsönt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. A 2015.12.31.-i állapot szerint 300 millió EUR összegű kölcsönt nyújtottak Ukrajna számára, ám az összeget még nem folyósították. Az Euratom-kölcsönök fedezésére harmadik felektől 301 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2014: 349 millió EUR).

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió tagállamainak. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Csak azok a tagállamok használhatják ezt a mechanizmust, amelyek nem vezették be az eurót. A Lettországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatási programot az euro 2014. január 1-jei bevezetését megelőzően nyújtották. Az eszköz keretében nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. A fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2015. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 5,8 milliárd EUR összegű lehetséges kockázatnak volt kitéve.

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2015. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 47,5 milliárd EUR összegű lehetséges kockázatnak volt kitéve. Mivel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus mindkét programja lejárt, nincsenek kintlévő rendelkezésre álló nem folyósított összegek. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új kölcsönkonstrukciós megállapodások megkötését.

A felszámolás alatt álló ESZAK kölcsöneit az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően hitelfelvételből nyújtják.

Kölcsönök effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

Kölcsönök	2015.12.31.	2014.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % – 4,54 %	0,181 % – 4,54 %
Euratom	0,08 % – 5,76 %	0,26 % – 5,76 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 % – 3,625 %	2,375 % – 3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	0,625 % – 3,75 %	1,875 % – 3,750 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	5,2354 % – 5,8103 %	5,2354 % – 5,8103 %

A költségvetésből nyújtott kölcsönök

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök	113	130
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú kölcsönei (8)	6	9
3–12 hónapos lekötött betétek	257	195
Összesen	377	334
Hosszú lejáratú	88	116
Rövid lejáratú	290	217

A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a tagsággal nem rendelkező országokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.

A költségvetésből nyújtott hitelek értékvesztése

millió EUR
	2014.12.31.	Növekedés	Visszaírás	Leírás	Egyéb	2015.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök	6	75	0	0	149	231
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú kölcsönei	—	0	0	0	0	—
Összesen	6	75	0	0	149	231

A különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök megnevezés magában foglal engedményezett kölcsönöket is, vagyis olyan nemteljesítő kölcsönöket, amelyeket az EBB nyújtott és amelyekre vonatkozóan minden jogot az EU-ra engedményeztek a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesített kifizetést követően, és amelyek 217 millió EUR (2014: 149 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek.

2.5. ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	2.5.1	28 543	15 980
Egyéb előlegek a tagállamok részére	2.5.2	1 332	2 378
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások		4	—
Összesen		29 879	18 358
Rövid lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	2.5.1	11 498	29 222
Egyéb előlegek a tagállamok részére	2.5.2	3 779	5 015
Összesen		15 277	34 237
Összesen		45 156	52 595

Az előfinanszírozás az EU összes eszközének jelentős részét teszi ki, ezért alaposan és rendszeresen figyelemmel kísérik. Meg kell jegyezni, hogy a különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.

2.5.1. Előfinanszírozás

millió EUR
	Bruttó összeg	Elhatárolással elszámolt	Nettó érték 2015.12.31.-én	Bruttó összeg	Elhatárolással elszámolt	Nettó érték 2014.12.31.-én
Megosztott irányítás
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	4 726	(1 629 )	3 097	5 644	(2 115 )	3 529
ERFA és Kohéziós Alap	24 268	(7 416 )	16 852	24 934	(2 182 )	22 752
ESZA	7 251	(1 325 )	5 926	6 884	(953)	5 931
Egyéb	4 359	(2 365 )	1 994	4 626	(2 535 )	2 091
Összesen	40 604	(12 735 )	27 869	42 088	(7 785 )	34 303
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	12 512	(9 536 )	2 976	13 173	(10 215 )	2 958
uniós végrehajtó ügynökségek	11 065	(7 767 )	3 298	9 079	(6 618 )	2 461
Vagyonkezelői alapok	14	(5)	9	—	—	—
Összesen	23 591	(17 308 )	6 283	22 252	(16 833 )	5 419
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
egyéb uniós ügynökségek és szervek	627	(95)	532	548	(98)	450
harmadik országok	2 151	(1 229 )	922	1 981	(1 169 )	812
nemzetközi szervezetek	6 640	(4 014 )	2 626	6 236	(3 476 )	2 760
egyéb jogalanyok	5 330	(3 521 )	1 809	4 370	(2 910 )	1 460
Összesen	14 748	(8 859 )	5 889	13 135	(7 653 )	5 482
Összesen	78 943	(38 902 )	40 041	77 474	(32 273 )	45 202
Hosszú lejáratú	28 543	—	28 543	15 980	—	15 980
Rövid lejáratú	50 401	(38 902 )	11 498	61 495	(32 273 )	29 222

Az eszköz méretét legjobban a 2007–2013 közötti programozási időszak lezárása és a 2014–2020 közötti időszak programjainak fokozatos elindulása befolyásolta: a korábbi programokhoz kapcsolódó előfinanszírozás a költségek elfogadása miatt csökkenőben van, míg az új programozási időszakot illetően további előfinanszírozásokat fizettek ki.

A megosztott irányítás vonatkozásában a programozási időszakok közötti átmenet magyarázza a rövid és a hosszú lejáratú egyenlegek közötti változást is. A 2014–2020-as programozási időszakot érintő új előfinanszírozást jellemzően hosszú lejáratúként könyvelik le; 2015-ben összesen 10 milliárd EUR-t fizettek ki, amelyből 7 milliárd EUR a kohéziós politikához kapcsolódik. A 2007–2013 közötti programozási időszak a zárószakaszában van, így több összeg válik esedékessé 12 hónapon belül.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások. 2015. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 844 millió EUR volt, szemben a 626 millió EUR tényleges értékkel (2014: 957 millió EUR és 605 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. Ezen kölcsönösségi eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. Az Unió által támogatott közvetett tevékenységek valamennyi résztvevője a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez nyújtott teljes hozzájárulás 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújt.

2015. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 1,7 milliárd EUR-t tettek ki (2014: 1,8 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.

Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 838 millió EUR-t tettek ki (2014: 1 640 millió EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság által kezelt pénzügyi eszközöket is magukban foglalnak. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.

2.5.2. Egyéb előlegek a tagállamok részére

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Tagállamok részére nyújtott előlegek megosztott irányítású pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan	3 287	3 823
Támogatási programok	1 824	3 570
Összesen	5 111	7 393
Hosszú lejáratú	1 332	2 378
Rövid lejáratú	3 779	5 015

A strukturális alapok programjai és a 2007–2013 közötti EMVA keretében is lehetőség volt arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi instrumentumokhoz (amelyek ölthetik kölcsön, tőkeinstrumentumok vagy garancia formáját). E pénzügyi instrumentumokat nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen instrumentumok keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben. Az alap-jogiaktusok azonban nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen előlegek felhasználásáról időszakosan jelentést tegyenek a Bizottság felé, és ezen összegek néhány esetben még a Bizottságnak benyújtott kiadási kimutatásokban sem szerepelnek.

A vidékfejlesztés tekintetében a Bizottság közvetlenül a tagállami kifizető ügynökségektől kért információkat a fel nem használt összegekről. Ezen információk alapján a becslések szerint 56 millió EUR maradt felhasználatlanul 2015. december 31-én.

A kohéziós politika vonatkozásában a Bizottság minden évben információkat gyűjt a tagállamoktól e pénzügyi instrumentumokról, és azokat éves végrehajtási jelentésben foglalja össze. A 2015 végéig fel nem használt összegekről szóló következő jelentés 2016. október 1-jén esedékes, így az abban foglalt információk nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy e beszámolóban szerepeljenek. A Bizottság ezen eszköz értékét következésképpen a legfrissebb rendelkezésre álló megbízható információ, vagyis a 2014. december 31-i éves végrehajtási jelentés és a 2015-ben teljesített folyósítások alapján becsüli meg. A becslés azon a feltételezésen is alapul, hogy a pénzeszközöket teljes mértékben és a (2017. március 31-ig tartó) működés fennmaradó ideje alatt egyenletesen fogják felhasználni. A becslések szerint 2015 végén még 3 231 millió EUR állt a végső kedvezményezettek rendelkezésére befektetési célból.

Mivel a működési időszak a végéhez közeledik, a Bizottság célzott adatgyűjtési tevékenységet indított annak érdekében, hogy információt gyűjtsön a tagállamoktól a 2015. december 31-ig fel nem használt pénzeszközökről. A szolgáltatott adatok egyértelműen azt mutatták, hogy a Bizottság által kiszámított becslés elfogadhatóan pontos.

Az ezen instrumentumokat illetően a tagállamok által a Bizottságtól kért teljes hozzájárulás 10 938 millió EUR volt, amelyből év végén 353 millió EUR-t még nem fizettek ki. 2015-ben korlátozott összegeket fizettek ki a 2014–2020-as programozási időszakhoz kapcsolódóan.

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti Támogatási programok almegnevezés alatt tüntette fel. A teljes összegből a becslések szerint 2015 végén 972 millió EUR maradt felhasználatlanul a vidékfejlesztéssel összefüggésben kifizetett előlegekből.

2.6. VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	857	1 158
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	13	40
Összesen		870	1 198
Rövid lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	8 882	13 828
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	572	551
Összesen		9 454	14 380
Összesen		10 324	15 578

2.6.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	857	305
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.3	—	853
Összesen		857	1 158
Rövid lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	6 845	10 679
Pénzbírságok	2.6.1.2	1 601	2 270
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.3	369	832
Egyéb behajtható követelések		67	48
Összesen		8 882	13 828
Összesen		9 739	14 987

2.6.1.1. Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Az A-számlán megállapítva	3 041	2 789
Az elkülönített számlán megállapítva	1 283	1 617
Befizetendő saját források	—	5 413
Értékvesztés	(760)	(1 144 )
Egyéb	10	12
Behajtható követelések saját forrásokból	3 573	8 686
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	3 846	2 250
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	750	52
Átmeneti vidékfejlesztési eszköz (TRDI)	26	27
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD)	175	166
Értékvesztés	(1 092 )	(840)
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések	3 705	1 655
Várt előfinanszírozási visszafizettetés	313	437
Befizetett és beszedhető héa	36	44
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben	75	161
Összesen	7 701	10 984
Hosszú lejáratú	857	305
Rövid lejáratú	6 845	10 679

A tagállamoktól származó hosszú lejáratú összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott megfelelőségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak, amelyeket éves részletekben és/vagy elhatárolással kell végrehajtani.

Behajtható követelések saját forrásokból

Az uniós költségvetéshez való, a héa- és GNI-n alapú tagállami hozzájárulások éves kiigazítására minden év decemberének első munkanapján kerül sor. A 2014. évi kiigazítás során a GNI-adatokat 2002-ig visszamenően jelentősen módosították, ami a tagállamok összességét tekintve példa nélküli, 9,5 milliárd EUR-s kiigazítást eredményezett, és ezen összegből 5,4 milliárd EUR év végéig még nem érkezett be. A kintlévő összegek 2015-ben folytak be a tervezett halasztott fizetéseknek megfelelően.

A 2015. évi kiigazítás eredményeképpen nem kellett összegeket visszafizettetni a tagállamokkal.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által október 15-ig bejelentett és igazolt, december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

2.6.1.2. Pénzbírságok

Ide a Bizottság által kibocsátott és év végén (előzetesen) még nem beszedett pénzbírságok tartoznak (2 165 millió EUR), amelyet a következők csökkentenek: leírt összegek (181 millió EUR) és a vállalkozás javára hozott bírósági döntéseknek megfelelő összegek (384 millió EUR). Az év végén még fennálló pénzbírságokat összesen 1 428 millió EUR (2014: 1 916 millió EUR) összegű garancia fedezi. Meg kell jegyezni, hogy e követelésekből 116 millió EUR kifizetése 2015. december 31. után volt esedékes.

Az év végén még nyitott pénzbírságok egyenlegének csökkenése annak köszönhető, hogy a pénzbírságok véglegessé váltak és 2015 folyamán átcsoportosításra kerültek a költségvetésbe, valamint hogy a pénzbírságok összegét a Bíróság csökkentette.

2.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Kohéziós Alap, Mezőgazdasági és Regionális Vidékfejlesztési Alap: pénzügyi korrekciók	10	1 502
Egyéb elhatárolt bevételek	162	83
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	196	101
Összesen	369	1 686
Hosszú lejáratú	—	853
Rövid lejáratú	369	832

2.6.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú
Egyéb követelések	13	40
Összesen	13	40
Rövid lejáratú
Ügyfelek	225	211
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása	(107)	(103)
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	228	219
Egyéb	227	224
Összesen	572	551
Összesen	585	591

A fentiekben kimutatott, ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása magában foglal 39 millió EUR, egyedi alapon megállapított értékvesztési leírást.

2.7. KÉSZLETEK

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Tudományos anyagok	55	66
Egyéb	83	62
Összesen	138	128

2.8. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		17 119	11 840
Folyószámlák		110	303
Előlegszámlák		4	4
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		—	—
Egyéb lekötött betétek		28	28
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek	2.8.1	17 262	12 174
Pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök	2.8.2	1 298	1 275
Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök	2.8.3	1 908	2 738
Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök		1 012	1 358
Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök		192	—
Összesen		21 671	17 545

2.8.1. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák és egyéb lekötött betétek

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit.

A 2015. végi magas egyenleg elsősorban a 2014. évi héa- és GNI-egyenlegek azon részéhez kapcsolódó jelentős összegű sajátforrás-hozzájárulásoknak köszönhető, amelyeket a tagállamok csak 2015-ben fizettek be, továbbá a 2015-ben befizetett 2015. évi héa- és GNI-egyenlegeknek, valamint a versenyjogi szabályok megsértése miatt kiszabott és véglegessé vált pénzbírságok jelentős összegének. A saját forrásokról szóló rendeleten alapuló, a tagállamok hozzájárulásait ennek megfelelően csökkentő költségvetés-módosítást 2015-ben későn fogadták el, így az összesen 9,5 milliárd EUR-t kitevő kapcsolódó összegeket csak 2016 januárjában térítették vissza a tagállamoknak. Emellett két tagállam előre befizette a 2016. évi GNI-egyenlegét.

2.8.2. Pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesekhez kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyiinstrumentum-programok végrehajtása céljából. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett program keretében használhatóak fel.

2.8.3. Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel az 5.2. megjegyzésben.

Ezen egyenleg csökkenése annak köszönhető, hogy a Bizottság 2010 óta valamennyi új előzetesen beszedett pénzbírságot egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI) kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi instrumentumokba fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.9. NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen 2015.12.31.-én	Összesen 2014.12.31.-én
Meghatározott juttatási kötelmek	54 967	1 613	7 662	64 242	59 053
Programeszközök		(149)	(280)	(428)	(437)
Nettó kötelezettség	54 967	1 465	7 382	63 814	58 616

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban a két fő rendszer változásainak köszönhető:

Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere:

—	Jelentőst hatást gyakorolt a reáldiszkontráta 0,7 %-ról 0,6 %-ra való további csökkentése. A diszkontráta csökkenése növelte a juttatások realizálható értékét és a tárgyidőszaki szolgálat költségét.

—	Ugyancsak változott a várható illetményemelkedési ráta: 1,1 %-ról 1,2 %-ra emelkedett.

—	A kötelezettség kiszámítását az aktuáriusi feltételezések és paraméterek (például tapasztalaton alapuló aktuáriusi nyereségek/veszteségek és lakossági változások) egyéb változásai is érintették.

A közös betegségbiztosítási rendszer, ahol naprakésszé tették a pénzügyi feltételezéseket.

A meghatározott juttatási kötelem azon összeg elméleti becslését jelenti, amelyet egy munkáltatónak be kellene fizetnie a rendszerbe, hogy teljesítse a nyugdíjrendszer tagjai felé abban az időpontban fennálló kötelezettségeit. A rendszerek azonban folyamatosak, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

2.9.1. Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Ezenfelül a tisztviselők a rendszer hosszú távú finanszírozásához egyharmad részben járulnak hozzá illetményükből kötelező járulék formájában.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2015. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért a 12. uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. A Bizottság 2016 folyamán tovább erősíti a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség kiszámítására alkalmazott folyamatait – ennek esetleges eredményeit szükséges esetben a 2016. évi beszámoló tartalmazza majd.

2.9.2. Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.9.3. Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatban viselt becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatást követő időszaka alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően).

A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetéseknek – a program eszközeinek levonása nélküli – jelenértéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2014.12.31.-én	50 897	1 488	6 668	59 053
Tárgyidőszaki szolgálat költsége	3 323	77	243	3 643
Kamatköltség	1 170	27	140	1 337
Nettó aktuáriusi (nyereségek) és veszteségek	1 429	91	674	2 194
Hozzájárulás a tagoktól			21	21
Kifizetett juttatások	(1 244 )	(52)	(85)	(1 380 )
Kötelezettség emelkedése/(csökkenése) a nyugdíjakra kivetett adók miatt	(608)	(17)		(625)
Jelenérték 2015.12.31.-én	54 967	1 613	7 662	64 242

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a tárgyidőszakban a jelenlegi tagok szolgálatából származó meghatározott juttatási kötelem jelenértékének emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek tartalmazzák:

—	a tapasztalati módosításokat (a korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet hatásait), valamint

—	az aktuáriusi feltételezések, így például a pénzügyi feltételezések, a halandóság és a tervezett illetményemelkedések változásainak hatásait. E feltételezések jellegükből adódóan bizonytalanok, és ezért évről évre jelentősen változhatnak.

A kifizetett juttatások az év folyamán a rendszer szabályai szerint kifizetett juttatások (például a nyugdíjazottak nyugdíja). Ezek a kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenését eredményezik, mivel a jövőben ezeket már nem kell kifizetni.

Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások

Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:

	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Közös betegségbiztosítási rendszer
2015
Nominális diszkontráta	2,0 %	2,1 %
Várható inflációs ráta	1,4 %	1,4 %
Reáldiszkontráta	0,6 %	0,7 %
Várható illetményemelkedési ráta	1,2 %	1,2 %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0 %
Nyugdíjkorhatár	63/64/65	63/64/66
2014
Nominális diszkontráta	2,0 %	2,1 %
Várható inflációs ráta	1,3 %	1,3 %
Reáldiszkontráta	0,7 %	0,8 %
Várható illetményemelkedési ráta	1,1 %	1,1 %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0 %
Nyugdíjkorhatár	63/64/65	63

A halandóság a nemzetközi köztisztviselők élettartamtábláján (ICSLT 2013) alapul.

A nominális diszkontrátát az euro zéró-kupon hozamának értékeként határozzák meg (2015. decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 18 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 20 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.

A programeszközök jelenértékének változása

millió EUR
	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2014.12.31.-én	165	272	437
Programeszközök nettó változása	(16)	8	(8)
Jelenérték 2015.12.31.-én	149	280	428

Ötéves trend

millió EUR
	2011	2012	2013	2014	2015
Munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség	34 835	42 503	46 818	58 616	63 814

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség jelentős emelkedése az öt év alatt alapvetően azzal magyarázható, hogy csökkent a jövőbeni cash flow diszkontálásához alkalmazott reáldiszkontráta. Ez a csökkenés a mögöttes rendkívüli gazdasági körülményekhez, különösen a kamatlábak eséséhez kapcsolódik. Az európai tisztviselők fő nyugdíjrendszere vonatkozásában például a reáldiszkontráta a 2011. végi 3,0 %-ról 2015 végén 0,6 %-ra esett.

Az eredménykimutatásban elszámolt összegek

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
2015
Tárgyidőszaki szolgálat költsége	2 981	68	243	3 293
Kamatköltség	1 050	24	140	1 214
A programeszközök változása			(71)	(71)
Részösszeg – a személyzeti és nyugdíjköltségekben megjelenítve	4 031	92	312	4 435
Aktuáriusi nyereségek és veszteségek	1 282	84	674	2 040
Összes megjelenített	5 313	176	986	6 475

Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása

Az orvosi költségek feltételezett trendrátájának egyszázalékpomtos változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	Egyszázalékpontos növekedés	Egyszázalékpontos csökkenés
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke	88	(54)
Az egészségügyi költségekre vonatkozó, munkaviszony megszűnése utáni halmozott juttatási kötelem	2 765	(1 686 )

2.10. CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2014.12.31.-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a rövid lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2015.12.31.-én
Jogi ügyek	728	252	(52)	(469)	—	0	459
Nukleáris létesítmények leszerelése	1 091	—	—	(32)	—	19	1 078
Pénzügyi	332	262	(0)	(179)	—	(5)	411
Pénzbírságok	30	4	(30)	—	—	—	4
Egyéb	102	19	(19)	(24)	—	0	79
Összesen	2 282	537	(101)	(703)	—	15	2 030
Hosszú lejáratú	1 537	315	(48)	(22)	(87)	20	1 716
Rövid lejáratú	745	222	(53)	(681)	87	(6)	314

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése. A 2015-ben tapasztalt csökkenést az ERFA pénzügyi korrekcióihoz kapcsolódó jogi ügyekre korábban létrehozott céltartalékok felhasználása eredményezte (457 millió EUR). Ezeket az ügyeket elvesztették, és az összegek legnagyobb részét az év végéig kifizették. 2015-ben új céltartalékokat hoztak létre a kohézióhoz (120 millió EUR) és a mezőgazdasághoz (123 millió EUR) kapcsolódó jogi ügyek miatt.

Nukleáris létesítmények leszerelése

A JRC 2014. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált stratégiája alapján 2014-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. Ez azon észrevételek nyomon követését jelenti, amelyeket külső szakértők a JRC leszerelési és hulladékgazdálkodási programjának felülvizsgálatát követően tettek 2012-ben. Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2015. december 31-én ez 1 087 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2016-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (25 millió EUR, illetve 1 053 millió EUR).

Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 20 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg rögzített összegektől.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző pénzügyi instrumentumok által nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket az EBA és az EBB saját nevében, de a Bizottság megbízásából és kockázatára bocsát ki. A lehívott és a le nem hívott garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázat azonban értékhatárhoz kötött. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (az euro-swap éves ráta alkalmazásával) nettó jelenértékükre diszkontálják.

2.11. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek
Felvett hitelek	2.11.1	49 642	49 743
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	2 122	2 108
Összesen		51 764	51 851
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek
Felvett hitelek	2.11.1	7 218	8 727
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	721	101
Összesen		7 939	8 828
Összesen		59 703	60 680

2.11.1. Felvett hitelek

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Felvett hitelek	56 860	58 491
Kiszűrés: Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (9)	—	(20)
Összesen	56 860	58 470

Hitelfelvétel pénzügyi instrumentumok szerinti bontásban

millió EUR
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2014.12.31.-én	1 842	349	8 590	47 507	203	58 491
Új hitelfelvételek	1 245	—	—	12 160	—	13 405
Visszafizetések	(67)	(48)	(2 700 )	(12 160 )	—	(14 975 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	—	13	13
Könyv szerinti érték változásai	4	—	(79)	2	(1)	(74)
Összesen 2015.12.31.-én	3 024	301	5 811	47 509	215	56 860
Hosszú lejáratú	2 937	251	4 200	42 050	204	49 642
Rövid lejáratú	87	50	1 611	5 459	11	7 218

A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 56 656 millió EUR-t tesznek ki (2014: 58 261 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

Felvett hitelek	2015.12.31.	2014.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % – 4,54 %	0,181 % – 4,54 %
Euratom	0 % – 5,6775 %	0,138 % – 5,6775 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 % – 3,625 %	2,375 % – 3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	0,625 % – 3,75 %	1,875 % – 3,750 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	6,92 % – 9,78 %	6,92 % – 9,78 %

2.11.2. Egyéb pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Hosszú lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	1 648	1 674
Részletekben kifizetett épületek	352	371
Az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) kapcsolódó pénzügyigarancia-kötelezettség	—	—
Egyéb	122	63
Összesen	2 122	2 108
Rövid lejáratú
Visszatérítendő pénzbírságok	625	—
Pénzügyilízing-kötelezettségek	75	81
Részletekben kifizetett épületek	21	20
Összesen	721	101
Összesen	2 842	2 209

Pénzügyilízing-kötelezettségek

millió EUR
Megnevezés	Jövőben fizetendő összegek
Megnevezés	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összes kötelezettség
Telek és épületek	69	385	1 256	1 711
Egyéb tárgyi eszközök	6	7	—	13
Összesen 2015.12.31.-én	75	392	1 256	1 723
Kamattartalom	57	265	352	674
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2015.12.31.-én	132	658	1 608	2 396
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2014.12.31.-én	151	638	1 700	2 489

2.12. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Bruttó összeg	Kiigazí- tások (10)	Nettó érték 2015.12.31.-én	Bruttó összeg	Kiigazí- tások (10)	Nettó érték 2014.12.31.-én
Költségtérítési igények és számlák:
tagállamoktól:
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	2 621	(230)	2 391	318	(23)	295
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	8 361	(950)	7 411	19 928	(2 306 )	17 622
Európai Szociális Alap	3 355	(2)	3 353	5 893	(272)	5 621
Egyéb	434	(102)	332	751	(93)	658
Magánjogi és közjogi intézményektől	1 928	(223)	1 705	1 718	(106)	1 612
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen	16 699	(1 507 )	15 192	28 608	(2 800 )	25 808
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	6 851	n.a.	6 851	11 066	n.a.	11 066
Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek	9 506	n.a.	9 506	5 945	n.a.	5 945
Egyéb szállítói kötelezettségek	356	n.a.	356	156	n.a.	156
Egyéb	286	n.a.	286	204	n.a.	204
Összesen	33 698	(1 507 )	32 191	45 980	(2 800 )	43 180

A szállítói kötelezettségek közé a Bizottság által a vissza nem térítendő támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a beszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően az elszámolható tételek becsült összegét költségként könyvelték, míg a fennmaradó részt „Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek”-ként tüntetik fel (lásd alább).

A szállítói kötelezettségek legnagyobb változása a kohéziós politikához kapcsolódik (2015-ben 10 763 millió EUR a 2014. évi 23 243 millió EUR-hoz képest), és elsősorban a tagállamok által a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozóan benyújtott költségkimutatások alacsony szintjének köszönhető. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan benyújtott költségkimutatások ugyancsak korlátozottak, mert a tagállamok csak késve tesznek eleget egy alapvető előfeltételnek, az irányító és kontrollhatóságok kijelölésének.

A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket a 2015. évi 8. sz. költségvetés-módosítást követően év végén vissza kell téríteni. Az elmúlt évhez képest vett jelentős emelkedés oka, hogy későn került elfogadásra a saját forrásokról szóló rendeleten alapuló 8/2015. sz. költségvetés-módosítás, és ezzel kapcsolatban a tagállamok részére csak 2016 januárjában teljesítettek kifizetéseket.

Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek

A szállítói kötelezettségeket csökkenti a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem becsültek elszámolhatónak. A legnagyobb összegek a strukturális intézkedésekkel foglalkozó főigazgatóságokat érintik. A szállítói kötelezettségeket csökkenti továbbá a tagállamoktól beérkezett előleg-visszatérítési igények azon része, amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (lásd a 2.5.2. megjegyzést) érintik (770 millió EUR).

Előfinanszírozási kérelmek

A fenti összegeken túl 711 millió EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.

2.13. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Elhatárolt költségek	67 358	55 798
Elhatárolt bevételek	869	56
Egyéb	175	118
Összesen	68 402	55 973

Az elhatárolt költségek emelkedése annak köszönhető, hogy megkezdődött a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása, amelyre vonatkozóan a Bizottság megbecsülte az új többéves pénzügyi keret alatt felmerült költségeket, ám költségtérítési igények még nem érkeztek be.

Az elhatárolt bevételek emelkedése a saját forrásokra vonatkozó hozzájárulás 726 millió EUR összegű előrefizetésének köszönhető. Az ilyen befizetések elég megszokottak: 2014-ben 557 millió EUR-t fizettek be előre, de az összeg a fizetendő összegek részét képezte. 2015-ben az a döntés született, hogy ezen összegek jellegüket tekintve elhatárolt bevételek, és így kell ezeket kimutatni.

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	38 263	33 667
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	14 806	13 414
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	5 026	3 157
Európai Szociális Alap	2 636	976
Egyéb	6 627	4 584
Összesen	67 358	55 798

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.14. TARTALÉKOK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Valós érték értékelési tartaléka	2.14.1	292	238
Garanciaalap-tartalék	2.14.2	2 561	2 372
Egyéb tartalékok	2.14.3	1 829	1 825
Összesen		4 682	4 435

2.14.1. Valós érték értékelési tartaléka

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós érték értékelési tartalékán keresztül történik.

A valós érték értékelési tartaléka értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó változásai az időszak során:

millió EUR
	2015	2014
A valós érték értékelési tartalékában feltüntetve	79	135
Az eredménykimutatásban feltüntetve	(33)	(10)
Összesen	46	125

Ezenfelül a valós érték értékelési tartalékának változásaiban egy 7 millió EUR-s összeg (2014: 15 millió EUR) a tőkemódszerrel elszámolt befektetésekhez kapcsolódik.

2.14.2. Garanciaalap-tartalék

Ez a tartalék az alap által garantált kinnlévő összeg 9 %-os előirányzott összegét foglalja magában, amelyet eszközként kell tartani.

2.14.3. Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 534 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában; ez utóbbi alapot az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.15. TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
Tagállamoktól lehívandó összegek 2014.12.31.-én	62 441
A 2014. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	1 435
A garanciaalap tartalékának változása	189
Egyéb tartalékok változása	26
Az év gazdasági eredménye	13 033
Tagállamoktól lehívandó összegek 2015.12.31.-én	77 124

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. Az e kötelezettségek számláin (jogcímeken) való szerepeltetés és az a tény, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tevékenységeihez kapcsolódnak. A lehívandó összegek többségét valójában a tagállamok a pénzügyi év végét követő kevesebb mint 12 hónapon belül kifizetik, a következő év költségvetésének részeként.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.1. GNI-ALAPÚ FORRÁSOK

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források, héaalapú források és GNI-alapú források. Ezek közül legjelentősebb a 95 355 millió EUR összegű GNI-alapú bevétel (2014: 104 688 millió EUR).

3.2. TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

millió EUR
	2015	2014
Vámok	18 524	17 204
Cukorilleték	125	(67)
Összesen	18 649	17 137

A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

3.3. HÉAALAPÚ FORRÁSOK

A héaalapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, elméleti alapon harmonizált héa-alapjára kell vetíteni. A héa-hozzájárulást egy 0,30 %-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. A 2014–2020-as időszakra az 5602/14 tanácsi határozat csökkentett kulcsot (0,15 %) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan.

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTSOROLÁSOK

3.4. PÉNZBÍRSÁGOK

E bevételek (531 millió EUR, 2014: 2 297 millió EUR) a Bizottság által elsősorban versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. 2015-ben a jelentősebb összegek az optikailemez-meghajtók (116 millió EUR) és a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolás (116 millió EUR) piacát érintették.

3.5. KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE

millió EUR
	2015	2014
Megosztott irányítás	1 465	3 328
Közvetlen irányítás	76	45
Közvetett irányítás	6	45
Összesen	1 547	3 418

Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések ellenőrzéseken, auditokon vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért e műveletekre nagy figyelmet kell szentelni az uniós költségvetés végrehajtásakor. E műveletek megvédik az uniós költségvetést a jogsértéssel teljesített kiadásokkal szemben és különösen fontosak, mivel az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések lényeges hibaszintet tártak fel az uniós költségvetésből teljesített kifizetésekben – lásd a Számvevőszék éves jelentését, amely magában foglalja az alapul szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot.

E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.

A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljes körűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politikai területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.

A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó összegek teszik ki:

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Kohéziós politika

A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek az előző években kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint a kiadásokból való – az elhatárolt bevételek év végi csökkenésével korrigált – levonásokat tartalmazzák.

3.6. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2015	2014
Személyzeti adók és hozzájárulások	1 115	1 276
Költségvetési kiigazítások	984	794
Harmadik országok hozzájárulásai	946	726
Mezőgazdasági lefölözések	814	409
Eszközök átsorolása	197	1 448
Céltartalékok kiigazítása	71	369
Egyebekből	939	600
Összesen	5 067	5 623

A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók: személyzeti nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2014. évi költségvetési többletet (1 435 millió EUR), amelyet a következő évben az Uniónak saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetve térítenek vissza a tagállamoknak – így 2015-re bevételt jelent.

A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és a csatlakozásra váró országoktól származó hozzájárulások.

A mezőgazdasági lefölözések elsősorban tejilletékek: olyan piacirányítási eszközök, amelyeknek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető. A tejilleték tárgyévi emelkedése elsősorban a 811 millió EUR összegű kiegészítő illetéknek köszönhető.

Az eszközök átsorolása elsősorban a Kopernikusz program (a korábbi GMES program) alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökség által a Bizottságnak való átadásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átadás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.7. PÉNZÜGYI JÖVEDELEM

millió EUR
	2015	2014
Kamatbevételek:
Előfinanszírozásból	9	16
Késedelmes kifizetésekből	20	387
Értékesíthető pénzügyi eszközökből	56	65
Kölcsönökből	1 616	1 722
Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből	14	10
Értékvesztett pénzügyi eszközökből	7	—
Egyebekből	0	1
Kamatbevételek	1 721	2 202
Osztalékbevételek	8	6
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség	50	30
Egyéb pénzügyi jövedelem	66	61
Összesen	1 846	2 298

A kölcsönökből származó kamatbevétel elsősorban felvett hitelből nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódik (lásd a 2.4.2. megjegyzést).

Pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség vagy veszteség

millió EUR
	2015	2014
Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó nyeresége/(vesztesége)	3	13

3.8. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2015	2014
Devizaárfolyam-nyereség	970	478
Kezelési díjak szolgáltatások nyújtására vonatkozóan	358	323
Áruk értékesítése	43	44
Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó díjbevételek	43	59
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek	4	16
Egyéb	145	146
Összesen	1 562	1 066

KIADÁSOK

TRANSZFER JELLEGŰ KIFIZETÉSEK ÉS TÁMOGATÁSOK IRÁNYÍTÁSI MÓD SZERINTI BONTÁSBAN

3.9. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
Tagállamok által végrehajtott	2015	2014
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	45 032	44 465
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	16 376	14 046
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	38 745	43 345
Európai Szociális Alap	9 849	12 651
Egyéb	2 380	2 307
Összesen	112 382	116 814

A kohézió területén a kiadások csökkenését a 2007–2013-as programozási időszakról a 2014–2020-as időszakra való átmenet magyarázza: az előző időszakra vonatkozóan bejelentett összegek csökkennek, míg a jelenlegi időszakhoz kapcsolódó költségek a végrehajtás lassú elindulása miatt alacsonyak.

Az „Egyéb” almegnevezés főként a következőket foglalja magában: belső biztonság (509 millió EUR), halászat és tengerügyek (503 millió EUR), Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (492 millió EUR) és menekültügy és migráció (299 millió EUR).

3.10. KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2015	2014
Bizottság által végrehajtott	10 089	10 431
Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott	5 532	4 880
Vagyonkezelői alapok által végrehajtott	6	—
Összesen	15 626	15 311

Ezen összegek elsősorban a kutatási politika (6,9 milliárd EUR) és a hálózatok programjait (1,7 milliárd EUR), valamint az európai szomszédságpolitikát (1,6 milliárd EUR) és a Fejlesztési Együttműködési Eszközt (1,3 milliárd EUR) érintik.

3.11. KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2015	2014
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	1 209	1 025
Harmadik országok által végrehajtott	905	1 005
Nemzetközi szervezetek által végrehajtott	2 127	1 765
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	2 107	1 799
Összesen	6 348	5 594

3.12. SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK

millió EUR
	2015	2014
Személyzeti költségek	5 838	5 693
Nyugdíjköltségek	4 435	3 970
Összesen	10 273	9 662

A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek a aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel.

3.13. A MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKTUÁRIUSI FELTÉTELEZÉSEK VÁLTOZÁSAI

Az e megnevezésben feltüntetett nettó 2 milliárd EUR összegű aktuáriusi veszteség a mérlegben megjelenített munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódik (lásd a 2.9. megjegyzést).

3.14. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR
	2015	2014
Kamatkiadások:
Felvett hitelek	1 607	1 712
Egyéb	21	22
Pénzügyi lízingek	91	90
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése	27	3
Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés	174	1 030
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség	3	17
Egyéb finanszírozási költségek	63	51
Összesen	1 986	2 926

A hitelfelvételeken keletkezett kamatkiadás összege megfelel a kölcsönökön keletkezett kamatbevételnek (back-to-back tranzakciók).

3.15. RÉSZESEDÉS A KÖZÖS ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ EREDMÉNYÉBŐL

A tőkemódszernek megfelelően az EU eredménykimutatásában szerepel társult vállalkozásainak és közös vállalkozásainak nettó eredményéből való részesedése (lásd még a 2.3.1. és a 2.3.2. megjegyzést).

3.16. EGYÉB KIADÁSOK

millió EUR
	2015	2014
Igazgatási és informatikai kiadások	2 419	2 070
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	1 304	1 186
Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése	1 137	—
Devizaárfolyam-veszteség	785	370
Céltartalékok kiigazítása	520	688
Egyéb	458	839
Összesen	6 623	5 152

Az egyéb kiadások emelkedése elsősorban azon pénzbírságok leírásának köszönhető, amelyek esetében a Bíróság a megbírságolt vállalkozás javára döntött. Ezeket az összegeket a korábbi években a finanszírozási költségek között tüntették fel. 2015-ben az a döntés született, hogy ezen összegek jellege nem kapcsolódik a pénzügyi instrumentumok értékvesztéséhez, ezért azokat e megnevezés alatt kell szerepeltetni.

Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:

millió EUR
	2015	2014
Kutatási költségek	384	353
Nem aktivált fejlesztési költségek	60	54
Összesen	443	406

Az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások között szerepel 373 millió EUR (2014: 369 millió EUR) összegű, operatív lízingekhez kapcsolódó kiadás. Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegei a következők:

millió EUR
	Jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	366	1 086	1 040	2 491
IT-anyagok és egyéb felszerelések	8	11	0	20
Összesen	374	1 097	1 040	2 511

3.17. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Intelligens és inkluzív növekedés	Fenntartható növekedés	Biztonság és uniós polgárság	Globális Európa	Igazgatás	A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (11)	Összesen
GNI-alapú források	—	—	—	—	—	95 355	95 355
Tradicionális saját források	—	—	—	—	—	18 649	18 649
Héa	—	—	—	—	—	18 328	18 328
Pénzbírságok	—	—	—	—	—	531	531
Kiadások visszafizettetése	103	1 408	14	21	0	0	1 547
Egyéb	875	869	3	1	4 522	(1 204 )	5 067
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	978	2 278	18	22	4 522	131 659	139 478
Pénzügyi jövedelem	61	2	0	29	1	1 753	1 846
Egyéb	105	(10)	(9)	34	289	1 153	1 562
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	167	(8)	(9)	63	290	2 906	3 408
Összes bevétel	1 144	2 270	9	85	4 812	134 565	142 886
Tagállamok által végrehajtott kiadások:
EMGA	—	(45 032 )	—	—	—	—	(45 032 )
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	—	(16 376 )	—	—	—	—	(16 376 )
ERFA és Kohéziós Alap	(38 745 )	—	—	—	—	—	(38 745 )
ESZA	(9 849 )	—	—	—	—	—	(9 849 )
Egyéb	(181)	(517)	(908)	(773)	—	—	(2 380 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	(9 813 )	(464)	(799)	(4 545 )	(13)	8	(15 626 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	(994)	(51)	(551)	(19)	—	407	(1 209 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	(343)	(0)	1	(2 661 )	0	(29)	(3 031 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	(1 552 )	—	(0)	(555)	(0)	—	(2 107 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	(1 534 )	(329)	(370)	(569)	(6 617 )	(854)	(10 273 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai	—	—	—	—	(2 040 )	—	(2 040 )
Finanszírozási költségek	(89)	(63)	(1)	(18)	(136)	(1 678 )	(1 986 )
Részesedés a közös vállalkozások/társult vállalkozások nettó veszteségéből	(641)	—	—	—	—	—	(641)
Egyéb kiadások	(1 223 )	(181)	(122)	(121)	(4 104 )	(872)	(6 623 )
Összes kiadás	(64 964 )	(63 014 )	(2 750 )	(9 262 )	(12 911 )	(3 019 )	(155 919 )
Az év gazdasági eredménye	(63 820 )	(60 744 )	(2 741 )	(9 177 )	(8 098 )	131 547	(13 033 )

A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.

4. MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW KIMUTATÁSHOZ

4.1. A CASH FLOW KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.

A cash flow kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euro) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow kimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek magukban foglalják az olyan befektetéseket, mint az EBA, az EBRD és a kockázatitőke-alapok. E tevékenységek célkitűzése tulajdonképpen a szakpolitikához kötött eredmények eléréséhez való hozzájárulás.

4.3. BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.

5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési biztosítékok	398	400
Egyéb garanciák	27	27
Egyéb függő követelések	48	49
Összesen	474	476

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.2. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2015.12.31.	2014.12.31.
Nyújtott garanciák	5.2.1	21 401	20 862
Pénzbírságok	5.2.2	3 951	5 602
EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás	5.2.3	1 377	505
Kohéziós politika	5.2.4	3	9
Jogi és egyéb vitás ügyek	5.2.5	795	789
Egyéb függő kötelezettségek		58	5
Összesen		27 584	27 772

A pénzbírságokhoz kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből finanszíroznak az elkövetkező években.

5.2.1. Nyújtott garanciák

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Az EBB által nyújtott hitelekre vonatkozó garanciák
65 %-os garancia	18 712	18 283
70 %-os garancia	356	447
75 %-os garancia	112	168
100 %-os garancia	270	300
Összesen	19 450	19 198
Garancia az ESBA-portfólióra vonatkozóan	202	—
Egyéb nyújtott garanciák	1 749	1 664
Összesen	21 401	20 862

Az EBB által nyújtott hitelekre vonatkozó garanciák – A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az uniós költségvetés az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hiteleket fedez (ideértve a tagállamoknak csatlakozás előtt nyújtott hiteleket is). Mindazonáltal az uniós garancia a hitel engedélyezett maximális összegének adott százalékára korlátozódik: 65 % (a 2007-ig aláírt megállapodások esetében), 70 %, 75 % vagy 100 %. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi. A 2007 után aláírt megállapodásokra (2007–2013 és 2014–2020 közötti megbízásokra) vonatkozóan az uniós garancia a fennálló egyenlegek, és nem a hitel engedélyezett összegének 65 %-ára korlátozódik. 2015. december 31-én a kintlévőségek 19 450 millió EUR-t tettek ki, tehát az Unió által viselt kockázat is erre az összegre korlátozódik. 2015. december 31-én az EBB hitelezési műveleteinek körülbelül 82 %-át (állami és alsóbb államszervezeti szinten nyújtott hitelezési műveletek) átfogó garancia fedezi, míg az EBB többi műveletének csak politikai kockázatokkal szemben van fedezete.

Uniós garancia az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) portfóliójára vonatkozóan

Az EBB csoport számára az ESBA keretében nyújtott uniós garancia az adósságportfólió tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként, az adósság- és a tőkeportfólió tekintetében együttesen pedig függő kötelezettségként számolják el. A számvitelért felelős tisztviselő a számviteli standardokkal foglalkozó uniós szakértői tanácsadó csoport egyhangú támogatásával megállapította, hogy az uniós számviteli szabályok (és az IPSAS) konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek. Következésképpen a kapcsolódó pénzügyi eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.

Az ESBA adósságportfóliója keretében az uniós garancia az EBB által végzett, elsősorban standard kölcsönöket és garanciákat jelentő finanszírozási műveletek portfóliójának első veszteségrészét fedezi. Az uniós garanciát akkor hívják le, amikor az adós elmulasztja a fizetés teljesítését annak esedékességekor, illetve szerkezetátalakítási veszteségek esetén. Az EU-t megillető pénzeszközöket az EBB által az ESBA-garanciaalapból kapott bevételekhez kapcsolódó kockázatnak az EBB és az EU közötti megosztás formájában vállalt kockázat arányában fizetik ki. Az uniós bevételekből először az ESBA garanciaműveletein keletkezett veszteségeket kell fedezni. Az uniós garanciát ezért pénzügyigarancia-kötelezettségként tüntetik fel és a kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelik, amely a kapott díjak (az uniós bevételek) nettó jelenértéke. A későbbi mérlegfordulónapokon a pénzügyigarancia-kötelezettséget a várható veszteségek, illetve az adott esetben a bevétel halmozott amortizációjával csökkentett, eredetileg kimutatott összeg közül a magasabbikon értékelik. A pénzügyigarancia-kötelezettséget a még beérkezendő uniós bevételektől mentesen mutatják be.

Az ESBA infrastrukturális és innovációs keretének tőkeportfólióján belül – amely közvetlen tőkerészesedésekből vagy kvázi tőkerészesedésekből, illetve alárendelt kölcsönökből áll – az EBB egyenlő feltételek mellett ruház be saját kockázatára és az EU kockázatára is. Következésképpen az uniós garancia a tőkebefektetések EU által garantált részét, az egyes mérlegfordulónapokon elszámolt negatív értékmódosításokat (nem realizált veszteségeket), valamint a tőkekivonáskor realizált veszteségeket és az EBB finanszírozási költségeit fedezi. Amennyiben egy olyan befektetés értéke, amelyen korábban negatív értékmódosítást hajtottak végre, a későbbi beszámolók fordulónapján emelkedik, az EBB az értékmódosítás összegét az eredeti bekerülési érték erejéig visszatéríti az EU-nak. A tőkekivonás idején az EU a befektetésen keletkezett, az eredeti bekerülési értéket meghaladó nyereségekre is jogosult. Az EU-t az EBB által a garantált műveletekből kapott bevételekből fizetik ki, beleértve a kamatokat, osztalékokat és realizált nyereségeket. Az EU és az EBB közötti elszámolás évente, a veszteségek és a bevételek beszámításával történik. 2015. december 31-ig az infrastrukturális és innovációs keret portfólióján belül 7,6 millió EUR összegű befektetést hajtottak végre EU által garantált műveletként, amelyet függő kötelezettségként mutattak ki.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a Bizottság és az EBB csoport között a kis- és középvállalkozások (kkv-) keret tőkeportfóliójáról, amelyet 2015-ben még nem hajtottak végre. A tőkeműveletek elszámolási módját a számvitelért felelős tisztviselő fogja megállapítani a számviteli standardokkal foglalkozó uniós szakértői tanácsadó csoporttal való konzultációt követően, amint a módosított jogi keretet véglegesítették.

A függő kötelezettségként kimutatott összeg azokat az összegeket jelenti, amelyeket az EBB/EBA az ESBA garantált műveleteire (adósság- és tőkeportfólió egyaránt) vonatkozóan év végéig ténylegesen lekötött és folyósított, de amelyek meghaladják a nettó várható veszteségeket. Az EBB/EBA által az ESBA garantált műveleteire vonatkozóan lekötött és folyósított, a nettó várható veszteségekkel egyenlő összegeket pénzügyigarancia-kötelezettségként számolják el (2015. december 31-én nulla értékben) – lásd a 2.11.2. megjegyzést. A maximum 16 milliárd EUR összegű uniós garancia teljes fel nem használt részét jelentős jogi kötelezettségvállalásként mutatják ki – lásd az 5.3.2. megjegyzést. Ez az összeg magában foglalja a COSME és a Horizont 2020 programok azon műveleteit, amelyeket átmenetileg az ESBA uniós garanciája fedez.

Egyéb nyújtott garanciák

Az egyéb nyújtott garanciák elsősorban a következőkhöz kapcsolódnak: 845 millió EUR a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmushoz (2014: 883 millió EUR), 459 millió EUR a Horizont 2020-hoz (2014: 365 millió EUR), 220 millió EUR a projektkötvény-kezdeményezéshez (2014: 138 millió EUR) 209 millió EUR a Ten-T projektek hitelgarancia eszközéhez (2014: 209 millió EUR).

5.2.2. Pénzbírságok

Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig fenntartják. Az ideiglenes kifizetéseken realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltetessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

5.2.3. EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

5.2.4. Kohéziós politika

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

5.2.5. Jogi és egyéb vitás ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

5.3. EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.3.1. Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	177 477	144 741

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2015. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2015. december 31-én a költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai összesen 217 692 millió EUR-t tettek ki (2014: 189 585 millió EUR).

5.3.2. Jelentős jogi kötelezettségvállalások

millió EUR
	2015.12.31.	2014.12.31.
Megosztott irányítású többéves intézkedések	343 715	433 527
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	16 000	—
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	10 051	—
Kopernikusz	2 939	3 476
Halászati megállapodások	373	176
Galileo	124	719
A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyv	—	264
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	3 101	3 127
Összesen	376 303	441 288

Ezek a kötelezettségvállalások amiatt keletkeztek, hogy az Unió olyan összegekre vonatkozóan tett hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek fedezetére még nem voltak kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ez kapcsolódhat olyan többéves programokhoz, mint a strukturális intézkedések, illetve olyan összegekhez, amelyek jövőbeli kifizetésére az Unió a mérlegfordulónapkor hatályos igazgatási szerződések értelmében kötelezettséget vállalt (például olyan szolgáltatások nyújtása kapcsán, mint biztonság, takarítás stb., de ide tartoznak az egyedi projekteket – például építési beruházásokat – érintő szerződéses kötelezettségvállalások is). A strukturális intézkedésekhez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalások jelentős emelkedése annak köszönhető, hogy a jelentéstételi időszak során megkezdődött a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása.

Megosztott irányítású többéves intézkedések

Az alábbi táblázat a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (1B. alfejezet, 2. és 3. fejezet) előirányzott összegekből még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét veti össze. A jövőbeli kötelezettségvállalások azokat a kinnlévő összegeket jelentik, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2015. december 31. után is köteles kifizetéseket teljesíteni.

millió EUR
Alap	A 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A)	Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)	Költségvetési kötelezettségvállalások (C)	Kötelezettségvállalás visszavonása (D)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (= B–C+D)	Jövőbeli kötelezettségvállalás (= A–C)
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	259 802	259 802	66 572	—	193 230	193 230
Európai Szociális Alap	89 624	89 624	26 410	—	63 213	63 213
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	3 814	3 814	1 036	—	2 777	2 777
1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK	353 239	353 239	94 018	—	259 221	259 221
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	99 348	98 786	23 414	—	75 371	75 933
Európai Tengerügyi és Halászati Alap	5 749	5 749	1 586	—	4 163	4 163
2. fejezet: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK	105 097	104 535	25 000	—	79 535	80 096
Menekültügyi és Migrációs Alap	3 371	631	631	—	0	2 741
Belső Biztonsági Alap	2 195	538	538	—	—	1 657
3. fejezet: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG	5 566	1 169	1 169	—	0	4 398
Összesen	463 902	458 943	120 187	—	338 755	343 715

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)

E kötelezettségvállalások az összesen 16 milliárd EUR összegű uniós garanciával kapcsolatban év végéig fel nem használt jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódnak.

millió EUR
	2015.12.31.
Az ESBA év végén fennálló jogi kötelezettségvállalása	16 000
ebből:
Az ESBA-hoz kapcsolódó pénzügyigarancia-kötelezettség	—
Az ESBA-hoz kapcsolódó függő kötelezettség	202

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedés, a távközlés és az energetikai infrastruktúra ágazatában.

Kopernikusz

A Kopernikusz az uniós Föld-megfigyelési program – lásd a 2.2. megjegyzést is.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak.

A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek

Egy közelmúltbeli elemzés kimutatta, hogy e jegyzőkönyvek már semmilyen folyamatban lévő – sem függő, sem egyéb – kötelezettségre nem adnak jogalapot.

Galileo

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legnagyobb összegek az ITER projekttel összefüggésben a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökséghez, valamint az Európai Parlament elsősorban ingatlanszerződéseihez kapcsolódnak (2 023 millió EUR, illetve 388 millió EUR).

6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	a Bizottság által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-eszköz, a makroszintű pénzügyi támogatás, az Euratom és a felszámolás alatt álló ESZAK révén végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi tevékenységek,

—	a Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap,

—	az ESBA-garanciaalap, valamint

—	a költségvetésből finanszírozott pénzügyi instrumentumok.

6.1. A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

(1)	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

(2)	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a kölcsönt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

6.2. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább a pénzügyi instrumentumok alkalmazására támaszkodnak. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – ezen új megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi instrumentumok révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés ezen intelligens felhasználása maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4. megjegyzésben szerepelnek.

A legtöbb pénzügyi instrumentum közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy a Bizottság és az EBB közötti megállapodás alapján az EBB-csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz) vagy más pénzügyi közvetítőhöz delegálják. Az e közvetítőkkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az instrumentumok egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi közvetítő speciálisan e célra létrehozott bankszámlájára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó instrumentumtól függően a pénzügyi közvetítő a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja kölcsönök nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására stb. Általános szabályként a pénzügyi instrumentumokon keletkezett bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az e pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kockázat általában az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az instrumentumra vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen instrumentumok célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy legalább valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelfelvételi és -nyújtási műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió adott esetben a vonatkozó tanácsi határozatokkal és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, kölcsönökkel, pénztárkezeléssel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelnyújtási műveletek finanszírozása általában viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat. A „back-to-back” alkalmazását rendszeresen ellenőrzik.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (2028/2004/EK, Euratom és a 105/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel módosított) 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy az egyes tagállamok által kijelölt szervnél e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált kölcsönök nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserél a kockázatkezelésről és a bevált módszerekről.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba (BUFI) fektetik be. Az alap fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – egységes módon számított garantált hozamai révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a speciális területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

a)	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést; ugyanakkor

b)	arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan legalább a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: az euróövezet központi bankjainál, euróövezeti államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Bankgaranciák

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapot a 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. 2015. december 31-én nem voltak pénzeszközök az ESBA-garanciaalapban; az ütemterv szerint a befizetések 2016. áprilistól kezdődtek.

6.2.1. A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének és valós értékének összeegyeztetése

A pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékének és valós értékének összeegyeztetése osztályok szerinti bontásban:

millió EUR
	2015.12.31.		2014.12.31.
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	9 620	9 620	9 406	9 406
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	21 671	21 671	17 545	17 545
Összesen	31 292	31 292	26 951	26 951
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök
Kölcsönök	57 251	57 252	58 843	58 843
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	10 324	10 324	15 578	15 578
Összesen	67 575	67 576	74 421	74 421
Összesen	98 867	98 868	101 372	101 372

A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékének és valós értékének összeegyeztetése osztályok szerinti bontásban:

millió EUR
	2015.12.31.		2014.12.31.
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
Felvett hitelek	56 860	56 860	58 470	58 470
Pénzügyilízing-kötelezettségek	1 723	1 723	1 755	1 755
Szállítói kötelezettségek	32 191	32 191	43 180	43 180
Egyéb	1 120	1 120	454	454
Összesen	91 894	91 894	103 859	103 859

6.3. DEVIZAKOCKÁZAT

Az EU pénzügyi instrumentumai devizakockázatnak való kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR
	2015.12.31.							2014.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	81	76	11	8	9 416	28	9 620	68	77	7	9	9 203	42	9 406
Kölcsönök (12)	5	0	—	—	354	18	377	2	—	—	—	303	28	334
Követelések és behajtható követelések	10	542	53	85	9 555	78	10 324	2	4 102	50	88	11 197	140	15 578
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	36	1 785	368	1 287	17 342	853	21 671	44	1 157	471	928	14 180	764	17 545
Összesen	132	2 403	433	1 380	36 667	977	41 992	116	5 336	528	1 024	34 883	974	42 862
Pénzügyi kötelezettségek
Szállítói kötelezettségek	(1)	(2)	0	(0)	(32 187 )	(1)	(32 191 )	—	(10)	—	—	(43 168 )	(2)	(43 180 )
Összesen	(1)	(2)	0	(0)	(32 187 )	(1)	(32 191 )	—	(10)	—	—	(43 168 )	(2)	(43 180 )
Összesen	131	2 401	433	1 380	4 480	976	9 801	116	5 326	528	1 024	(8 284 )	972	(318)

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2015.12.31.	(5)	(212)	(38)	(125)
2014.12.31.	(4)	(483)	(47)	(92)

millió EUR
	Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2015.12.31.	(7)	(7)	(1)	(1)
2014.12.31.	(6)	(7)	(1)	(1)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR
	Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2015.12.31.	6	259	47	152
2014.12.31.	5	591	58	113

millió EUR
	Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2015.12.31.	9	8	1	1
2014.12.31.	8	9	1	1

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így esetükben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom pénzügyi instrumentum révén USD-ban is nyújt kölcsönöket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ban vagy CHF-ban tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy kölcsön kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett kölcsönöket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A kölcsön-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

6.4. KAMATLÁBKOCKÁZAT

A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/–100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.

millió EUR
	Növekedés (+)/csökkenés (–) bázispontokban	A gazdasági eredményre és a nettó eszközökre gyakorolt hatás
2015.12.31.: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+ 100	(206)
	-100	223
2014.12.31.: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+ 100	(138)
	-100	149

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

Változó kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom összefüggésében változó kamatlábak mellett történő hitelfelvétel az Uniót kamatlábkockázatnak teszi ki. A hitelfelvételekből eredő kamatlábkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A mérlegfordulónapon az EU változó kamatozású hitelei (névértéken kifejezve) 380 millió EUR-t tesznek ki (2014: 484 millió EUR), az összeget hathavonta újraárazzák.

Fix kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

Az Unió fix kamatozású makroszintű pénzügyi támogatási és Euratom-kölcsönökkel is rendelkezik, 2015-ben összesen 2 927 millió EUR összegben (2014: 1 692 millió EUR), amelyek végleges lejárata kevesebb mint egy év (13 millió EUR), egy és öt év közé esik (760 millió EUR), illetve meghaladja az öt évet (2 154 millió EUR). Ennél jelentősebb az Unió által a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott hét, fix kamatozású kölcsön, 2015-ben összesen 5,7 milliárd EUR összegben (2014: 8,4 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata kevesebb mint egy év (1,5 milliárd EUR), egy és öt év közé esik (4,0 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (0,2 milliárd EUR). Az Unió az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében 23, fix kamatozású kölcsönnel rendelkezik, 2015-ben összesen 46,8 milliárd EUR összegben (2014: 46,8 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata kevesebb mint egy év (4,75 milliárd EUR), egy és öt év közé esik (4,5 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (37,55 milliárd EUR).

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat szerződés szerint általában nullában rögzítik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

A betétek és a bankgaranciák nincsenek kitéve kamatláb-kockázatnak. A betéteken realizált kamat tükrözi a piaci kamatlábakat, és azok lehetséges ingadozását. A változó kamatozású kötvények 225 millió EUR-s nominális összege a BUFI-portfólió 8,76 %-át teszi ki. A kamatérzékenységi paraméter – a portfólió futamideje – szorosan követi a BUFI index időtartamát. Következésképpen az eszközértékelést érintő esetleges kedvezőtlen hatások a BUFI-kötelezettségben is tükröződnek. Kamatlábkockázattal szembeni minimális kitettség csak akkor valósulhatna meg, ha a kedvezőtlen hatások a pénzbírság végleges eldöntéséig tartó időszakban átfogóan rontanák az index teljesítményét.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A garanciaalapon belüli, változó kamatlábbal kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok e kamatlábak volatilitási hatásainak vannak kitéve, míg a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós érték kamatkockázatnak teszik ki az Uniót. A mérlegfordulónapon a befektetési portfóliónak mintegy 88 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2014: 65 %).

6.5. HITELKOCKÁZAT

Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.

A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése

millió EUR
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	Késedelmes, de nem értékvesztett
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl
Kölcsönök	57 251	57 251	0	—	—
Követelések és behajtható követelések	10 324	8 672	120	1 384	148
Összesen 2015.12.31.-én	67 575	65 922	120	1 384	148
Kölcsönök	58 843	58 843	—	—	—
Követelések és behajtható követelések	15 578	7 968	5 624	1 847	138
Összesen 2014.12.31.-én	74 421	66 811	5 624	1 847	138

Az 1–5 év közötti követelések és behajtható követelések 1 305 millió EUR összegben versenyjogi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követelések is magukban foglalnak, amelyeket nagymértékben bankgarancia fedez, a Bizottság így nincs kitéve hitelkockázatnak. A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként.

Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége

millió EUR
	2015.12.31.				2014.12.31.
	AFS (13)	Kölcsönök és követelések	Készpénz	Összesen	AFS (13)	Kölcsönök és követelések	Készpénz	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	5 945	3 256	16 147	25 349	7 511	2 951	13 947	24 409
Felső középfokozatú	1 087	23 818	4 503	29 409	359	25 045	2 932	28 335
Alsó középfokozatú	1 247	4 527	263	6 037	347	6 001	301	6 649
Befektetésre nem ajánlott	32	29 371	732	30 136	42	28 191	317	28 550
Összesen	8 310	60 973	21 646	90 930	8 259	62 188	17 497	87 944
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport	—	4 855	25	4 880	—	4 488	48	4 537
2. csoport	—	95	—	95	—	136	—	136
Összesen	—	4 950	25	4 975	—	4 624	48	4 673
Összesen	8 310	65 922	21 671	95 905	8 259	66 812	17 545	92 616

A fenti táblázat nem tartalmazza a külső hitelminősítéssel nem rendelkező tőkeinstrumentumok formájában lévő értékesíthető pénzügyi eszközöket. A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:

—	Kiváló és magas fokozatú: Moody P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű

—	Felső középfokozatú: Moody P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ – A-; Fitch F2, A+ – A- és azzal egyenértékű

—	Alsó középfokozatú: Moody P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ – BBB-; Fitch F-3, BBBB+ – BBB- és azzal egyenértékű

—	Befektetésre nem ajánlott: Moody nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, BB+ – D; Fitch B, C, BB+ – D és azzal egyenértékű

Megjegyzendő, hogy az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert. A nem minősített partnerek 1. csoportja a tiszta múltú adósokhoz, míg a 2. csoport a múltban nem teljesítő adósokhoz kapcsolódik.

A Kölcsönök és követelések alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok részére folyósított pénzügyi támogatási kölcsönökhöz, valamint a sajátforrás-rendeletek és egyéb jogalapok alapján néhány tagállammal szembeni behajtható követelésekhez kapcsolódnak. A Készpénz alatt feltüntetett összeg a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott, a rendelet által előírtak szerint a sajátforrás-hozzájárulások nyilvántartására szolgáló sajátforrás-bankszámlákhoz kapcsolódik. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő készpénzigényei fedezésére használhatja.

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik. A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,23 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső határát, 2015-ben ténylegesen 0,92 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2015. december 31-én0,31 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot 1994-ben hozták létre az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönökhöz kapcsolódó nemfizetési kockázat fedezésére. A hitelkockázatnak való kitettség enyhítésére mindenesetre fennáll az a lehetőség, hogy a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláin lévő többlet esetén ezeket a számlákat vegyék igénybe minden olyan esetben, amikor az adós nem tudja teljes egészében visszafizetni az esedékes összegeket. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. Ennek megfelelően a működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében hozzávetőleg átlagosan 60 millió EUR, és 20 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2015-ben 300 millió EUR és 34 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2015-ben összesen 142 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—	Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelminősítés Moody’s P-1 vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—	A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését naponta felülvizsgálják. A pénzügyi válsággal összefüggésben fokozott nyomonkövetési intézkedéseket fogadtak el és vezettek be, továbbá naponta áttekintik a kereskedelmi bankok minősítését.

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként legalább A (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés és legalább A-1 (S&P vagy ezzel egyenértékű) rövid távú minősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

Az előzetesen beszedett pénzbírságokból származó befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Franciaországgal és Olaszországgal szemben van kitéve e kockázatnak, mivel ezek az országok a portfólió teljes nominális volumenének 32 %-ával, illetve 16 %-ával rendelkeznek.

Bankgaranciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. 2012-ben felülvizsgálták az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politikát, és az EU jelenlegi pénzügyi környezetére tekintettel újra meghatározták a hitelminősítési követelményeket és csökkentették a partnerekre vonatkozó százalékos arányokat (az egyes partnerek szavatoló tőkéjével arányosan). Ennek eredményeképpen a Bizottság hitelei továbbra is magas minőségűek. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az Unió és az EBB közötti, az e garanciaalap kezeléséről szóló megállapodásnak megfelelően valamennyi befektetés (értékpapírok, letétek stb.) rendelkezik az előírt befektetési besorolással.

6.6. Likviditási kockázat

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

millió EUR
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Felvett hitelek	7 218	9 660	39 982	56 860
Pénzügyilízing-kötelezettségek	75	392	1 256	1 723
Szállítói kötelezettségek	32 191	—	—	32 191
Egyéb	645	120	353	1 120
Összesen 2015.12.31.-én	40 130	10 173	41 591	91 894
Felvett hitelek	8 727	15 386	34 357	58 470
Pénzügyilízing-kötelezettségek	81	366	1 309	1 755
Szállítói kötelezettségek	43 180	—	—	43 180
Egyéb	20	97	336	454
Összesen 2014.12.31.-én	52 008	15 849	36 002	103 859

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) nemfizetés vagy a hitelfelvevő késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet hasonló eljárásról rendelkezik.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Ezenfelül az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját forrásokról szóló rendelet) megfelelően egy adott (N) hónap 16. napját követően jóváhagyott költségvetéshez (költségvetés-módosításhoz) kapcsolódó tagállami hozzájárulások csak az N+2. hónapban állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek valamennyi adott hónapban végrehajtandó kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a kiadások szezonalitása és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alapnak legalább 100 millió EUR-t kell 12 hónapot nem meghaladó lejáratú, monetáris eszközökből álló portfólióban tartania. 2015. december 31-én e befektetések összege a pénzeszközökkel együtt 173 millió EUR-t tett ki. Ezenfelül előírás, hogy az alap nominális értékének legalább 20 %-át monetáris eszközök, egy évet nem meghaladó hátralévő lejáratú fix kamatozású kötvények és változó kamatozású kötvények alkossák. 2015. december 31-én ez az arány 28 % volt.

7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

7.1. KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

7.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes kölcsönben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapfizetés (havi)	26 167,89	23 702,80 -	18 962,24 -	20 479,22 -	12 057,21 -
		24 650,91	21 332,52	21 806,58	18 962,24

Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	0 – 4 % – 16 %

Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 176,01	2 % + 176,01	2 % + 176,01	2 % + 176,01	2 % + 176,01
Eltartott gyermekek	384,60	384,60	384,60	384,60	384,60
Iskola előtti	93,95	93,95	93,95	93,95	93,95
Iskoláztatási, vagy	260,95	260,95	260,95	260,95	260,95
A munkavégzés helyén kívüli képzés	521,90	521,90	521,90	521,90	521,90
Az elnöklő bírák támogatása	n.a.	n.a.	607,71	n.a.	n.a.

Reprezentációs költségtérítés	1 418,07	911,38	607,71	n.a.	n.a.

Éves utazási költségek	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.

Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (14)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
a fizetés %-ában (14)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
a kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	n.a.	n.a.

Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	52 335,78	47 405,60 -	37 924,50 -	40 958,44 -	visszatérített
		49 301,82	42 665,04	43 613,16
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	26 167,89	23 702,80 –	18 962,24 –	20 479,22 –	visszatérített
		24 650,91	21 332,52	21 806,58
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (15)	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	n.a.
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %

Levonások:
Jövedelemadó	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %
Speciális levonás a fizetés után	7 %	7 %	7 %	7 %	6–7 %
Nyugdíjjárulék	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	10,1 %
Személyek száma év végén	3	8	93	28	112

8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló aláírásának dátumáig – az alábbiakban ismertetett esemény kivételével – nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52)

1. Intézmények és konzultatív testületek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

2. Uniós ügynökségek (39)

2.1. Végrehajtó ügynökségek (6)

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Kutatási Végrehajtó Ügynökség

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

2.2. Decentralizált ügynökségek (33)

Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

Európai GNSS Ügynökség

Európai Vegyianyag-ügynökség

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

Eurojust

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Szakképzésfejlesztési Központ

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Európai Bankhatóság

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala

Európai Ügynökség A Külső Határok Operatív Koordinációjának Irányítására

EU-LISA (A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal

Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja

Európai Rendőrakadémia (CEPOL)

Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai Értékpapírpiaci Hatóság

Európai Képzési Alapítvány

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Uniós Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és formatervezési minták)

3. Egyéb ellenőrzött intézmények (2)

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

B. KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK (7)

SESAR közös vállalkozás

Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás

Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás

Felszámolás alatt álló Galileo Közös Vállalkozás

Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás

ECSEL közös vállalkozás

Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (16)

C. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1)

Európai Beruházási Alap

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (17)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

102

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

103

KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL

104

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEKHEZ

107

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS

107

1.1.

A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

107

1.2.

SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK

108

1.3.

ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

108

MEGJEGYZÉSEK AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS EREDMÉNYÉHEZ

109

2.1.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

109

2.2.

A 2015. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

110

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETÉSÉHEZ

111

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

112

4.1.

ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

112

4.2.

BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

115

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

118

5.1.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

118

5.2.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

119

5.3.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

120

5.4.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

121

5.5.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

122

5.6.

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

123

5.7.

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

127

5.8.

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

131

5.9.

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

133

5.10.

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

135

5.11.

A 2015. ÉVI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

138

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

139

6.1.

INTÉZMÉNYEK: ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

139

6.2.

INTÉZMÉNYEK: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

140

6.3.

AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS BEFOLYT ÖSSZEGEK

142

6.4.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

143

6.5.

KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKKEL EGYÜTT

145

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

millió EUR
	Megjegyzés	2015	2014
A pénzügyi év bevétele	4.1	146 624	143 940
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések	5.3	(143 485 )	(141 193 )
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok		(1 299 )	(1 787 )
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése		29	25
Címzett bevételek alakulása		(704)	336
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek		182	110
Költségvetési eredmény (18)	2.2	1 347	1 432

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

millió EUR
	2015	2014
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(13 033 )	(11 280 )
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok	(318)	(6 573 )
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok	7 943	4 809
Elhatárolt bevételek (nettó)	(359)	(4 877 )
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	9 920	9 223
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(1 208 )	(821)
Előfinanszírozás nettó hatása	(4 831 )	457
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(2 195 )	(1 979 )
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	1 979	1 858
Céltartalékok változása	4 950	12 164
Egyéb	(1 671 )	(1 719 )
Az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	169	170
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	1 347	1 432

A gazdasági és a költségvetési eredmény összeegyeztetésével kapcsolatos további magyarázatok a 3. megjegyzésben találhatók.

Lásd még a 6.5. táblázatot – Költségvetési eredmény az ügynökségekkel együtt.

KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

millió EUR
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Bevételek
1.	Saját források részletezése	139 639	(9 971 )	129 667	130 738
	ebből: vámok	16 701	1 934	18 635	18 607
	ebből: héa	18 264	(241)	18 023	18 269
	ebből: GNI	104 548	(11 664 )	92 884	94 009
3.	Saját forrásokra vonatkozó többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése	—	8 568	8 568	8 031
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 301	—	1 301	1 329
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	54	40	94	563
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	60	—	60	4 198
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	1 400	1 523	1 703
8.	Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	7	30	37	42
9.	Egyéb bevételek	30	—	30	19
Összesen		141 214	66	141 280	146 624

A 2015. évi bevétel végrehajtásának részletei a 4. megjegyzésben találhatók.

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	További előirányzatok (19)	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások
1	Intelligens és inkluzív növekedés	66 782	11 173	77 955	11 429	89 384	88 151
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	17 552	0	17 552	2 538	20 090	18 905
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	49 230	11 173	60 403	8 890	69 293	69 246
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	58 809	5 069	63 877	5 262	69 140	67 375
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 456	(1)	43 455	2 841	46 296	44 948
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 147	375	2 522	347	2 869	2 826
4.	Globális Európa	8 408	386	8 795	979	9 774	9 397
5.	Igazgatás	8 660	(0)	8 660	765	9 425	9 154
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	3 667	(0)	3 667	420	4 087	3 954
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—
8	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—
9	Speciális eszközök	515	(51)	465	231	696	288
Összesen		145 322	16 952	162 273	19 013	181 286	177 190

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK: KIFIZETÉSEK A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	További előirányzatok (20)	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	66 923	(347)	66 576	3 740	70 316	68 009
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	15 798	(189)	15 609	3 375	18 984	16 802
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	51 125	(158)	50 967	365	51 332	51 207
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	55 999	214	56 213	3 276	59 489	58 066
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 448	(1)	43 447	2 857	46 304	44 940
3.	Biztonság és uniós polgárság	1 860	104	1 963	92	2 055	2 019
4.	Globális Európa	7 422	229	7 652	576	8 228	7 884
5.	Igazgatás	8 659	0	8 659	1 526	10 185	8 978
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	3 667	(0)	3 667	877	4 543	3 791
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—
8	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—
9	Speciális eszközök	352	(134)	218	105	322	288
Összesen		141 214	66	141 280	9 314	150 595	145 243

A 2015. évi kiadások végrehajtásának részletei az 5. megjegyzésben és az 5.11. magyarázó megjegyzésben találhatók.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEKHEZ

1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS

A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel és annak alkalmazási szabályaival összhangban történik. Az általános költségvetés, az uniós pénzügypolitika fő eszköze az a jogi aktus, amelynek révén az Unió bevételei és kiadásai minden évben engedélyezésre kerülnek. A költségvetési rendelettel összhangban két fő elem van: a többéves pénzügyi keret, amely hétéves időszakra rögzíti a fő felső határokat, valamint az éves költségvetési eljárás.

1.1. A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

millió EUR

Fejezet

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Összesen

1.	Intelligens és inkluzív növekedés

52 756

77 986

69 304

72 386

75 271

78 752

82 466

508 921

1a.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

16 560

17 666

18 467

19 925

21 239

23 082

25 191

142 130

1b.	Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

36 196

60 320

50 837

52 461

54 032

55 670

57 275

366 791

2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

49 857

64 692

64 262

60 191

60 267

60 344

60 421

420 034

ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

43 779

44 190

43 950

44 145

44 162

44 240

44 263

308 729

3.	Biztonság és uniós polgárság

1 737

2 456

2 546

2 578

2 656

2 801

2 951

17 725

4.	Globális Európa

8 335

8 749

9 143

9 432

9 825

10 268

10 510

66 262

Igazgatás

8 721

9 076

9 483

9 918

10 346

10 786

11 254

69 584

ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

7 056

7 351

7 679

8 007

8 360

8 700

9 071

56 224

6.	Ellentételezések

—

8.	Negatív tartalék

9.	Speciális eszközök

Kötelezettségvállalási előirányzatok:

121 435

162 959

154 738

154 505

158 365

162 951

167 602

1 082 555

Kifizetési előirányzatok összesen:

135 762

142 007

144 685

142 771

149 074

153 362

156 295

1 023 956

A fenti táblázat a többéves pénzügyi keretet tartalmazza folyó árakon. 2015 volt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret második pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2015-re vonatkozó átfogó felső határa 162 959 millió EUR (vagyis a GNI 1,17 %-a), míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 142 007 millió EUR (vagyis a GNI 1,02 %-a) volt.

A fel nem használt 2014. évi kötelezettségvállalási előirányzatok 2015-re és 2016-ra való átprogramozását – amely magában foglalta a többéves pénzügyi keret felső határainak felülvizsgálatát és a 2015-re vonatkozó kapcsolódó költségvetés-módosítást is – (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikke alapján) a 2015. április 21-i (EU, Euratom) 2015/623 tanácsi rendelettel hajtották végre. 2015-ben leginkább az 1b. alfejezet (11,2 milliárd EUR) és a 2. fejezet (5 milliárd EUR) volt érintett, míg 2016-ban a fő változás a 2. fejezetet érinti (4,4 milliárd EUR).

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében új rugalmassági rendelkezésekről született megállapodás. Az új rendelkezések egyike a kifizetési felső határok alatti fel nem használt mozgástér következő évekre való átcsoportosításának lehetősége, mégpedig a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékon keresztül a többéves pénzügyi keretnek a következő évre vonatkozó technikai kiigazítása keretében. A 2014-ben fel nem használt összegeket (2014. évi árakon 104 millió EUR) átcsoportosították 2015-re (2015. évi árakon 106 millió EUR) és a 2014-es és 2015-ös felső határokat ennek megfelelően kiigazították – lásd a pénzügyi keret 2016-ra vonatkozó technikai kiigazítását (COM(2015) 320 final, 2015. május 22.).

A többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható:

1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

(3)	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, az oktatásra és képzésre, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

(4)	Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő régiókon kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a vidékfejlesztést és környezetvédelmet – különösen a Natura 2000 hálózatot – foglalja magában.

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

A 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki – így a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültügyi politika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.

4. fejezet – Globális Európa

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, többek között a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az előcsatlakozás és a szomszédságpolitikai eszközök. Az EFA az uniós költségvetésen kívül marad és nem képezi a többéves pénzügyi keret részét sem.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottságon kívüli intézmények kiadásainak teljes egészét e költségek teszik ki.

6. fejezet – Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

1.2. SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK

A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési címek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.

A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Az egyes szakpolitikák általában egy főigazgatóságnak felelnek meg, és átlagosan mintegy 6-7 egyedi tevékenységet ölelnek fel. A szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. Az operatív költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.

1.3. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását az Európai Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. Az adott év folyamán költségvetés-módosításokat fogadnak el. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

Az előirányzatok eredete

Az előirányzatok fő forrása az Unió adott évi elfogadott költségvetése. Mindazonáltal léteznek más típusú előirányzatok is, amelyek a költségvetési rendelet rendelkezéseiből erednek. Ezek az előző pénzügyi évekből vagy külső forrásból származnak. Az előirányzatok a következő forrásokból származhatnak:

—	Költségvetési előirányzatok az eredeti elfogadott költségvetésből és költségvetés-módosításokból;

—	Előző évről áthozott előirányzatok;

—	Címzett bevétel, amely visszatérítésekből, EFTA-előirányzatokból, harmadik féltől/más országoktól származó bevételekből, harmadik félnek végzett munkából és az előlegek visszafizetésének eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatokból áll.

A teljes rendelkezésre álló költségvetés összetétele

—	eredeti elfogadott költségvetés = az N–1. évben megszavazott előirányzatok,

—	elfogadott költségvetés-módosítások,

—	további előirányzatok = címzett bevételek + előző pénzügyi évről áthozott vagy kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

2. MEGJEGYZÉSEK AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS EREDMÉNYÉHEZ

2.1. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK Euratom rendelet 15. cikkének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, valamint

—	az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euro-árfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,

—	a címzett bevételek alakulása, valamint

—	az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.

2.2. A 2015. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1,3 milliárd EUR összegű költségvetési többlet:

—	A többlet elsősorban a bevételi oldalról származik, különösen a GNI- és héaalapú források 2014. évi felülvizsgálatából, amelyet a tagállamok 2015-ben fizettek be.

—	A fennmaradó 182 millió EUR összegű többlet az árfolyamnyereségből származik.

Bevételek:

—	Az összesen 146,6 milliárd EUR összegű bevételek 5,3 milliárd EUR-val haladták meg a végleges elfogadott költségvetésben szereplő összeget, elsősorban az 5. és a 6. fejezet címzett bevételeinek köszönhetően – lásd a 4.1. táblázatot.

—	A pénzbírságokból származó 1,3 milliárd EUR összegű bevételt a kifizetési előirányzatok iránti megemelkedett igények finanszírozására használták fel.

—	2014-ben rendkívülien magas volt a GNI-alapú saját források 2002-ig visszamenő felülvizsgálatából eredő összeg (9,5 milliárd EUR). Ez jelentős hatást gyakorolt a 2015. évi költségvetési bevételre, mivel az összegeket csak 2015-ben fizették be.

Kiadások:

—	A végleges elfogadott költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok (a speciális eszközök nélkül) összesen 141,1 milliárd EUR-t tettek ki és 1,6 %-kal voltak magasabbak, mint 2014-ben – lásd az 5.1. táblázatot.

—	Az összes kiadás 145,2 milliárd EUR-t tett ki (2014: 142,5 milliárd EUR) – lásd az 5.3.táblázatot.

Kötelezettségvállalások és fennálló kötelezettségvállalások

—	A 181,3 milliárd EUR összegű rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok átfogó végrehajtási szintje 97,7 % volt – lásd az 5.2.táblázatot.

—	A fennálló kötelezettségvállalások jelentős mértékben, a 2014. végi 189,6 milliárd EUR-ról 2015 végére 217,7 milliárd EUR-ra emelkedtek – lásd az 5.4. táblázatot. Ez az új programozási időszak kötelezettségvállalásainak növekvő végrehajtását tükrözi.

A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, a kiigazítások indokolását és hatásukat a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2015. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek szintjén.

3. MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL VALÓ ÖSSZEEGYEZTETÉSÉHEZ

A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki, míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdaságra, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 15. cikkének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési számlákra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

4.1. ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Cím		Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Cím		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
1.	Saját források részletezése	139 639	129 667	130 733	32	130 766	130 729	9	130 738	100,83 %	28
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	—	8 568	2 624	5 407	8 031	2 624	5 407	8 031	93,74 %	—
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 301	1 301	1 334	8	1 343	1 320	8	1 329	102,12 %	14
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	54	94	560	21	581	548	15	563	596,25 %	17
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	60	60	4 202	271	4 473	4 065	133	4 198	6 996,33 %	275
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	1 523	480	8 016	8 497	256	1 447	1 703	111,82 %	6 793
8.	Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	7	37	45	3	48	39	3	42	114,97 %	6
9.	Egyéb bevételek	30	30	21	9	30	18	1	19	64,21 %	10
Összesen		141 214	141 280	139 999	13 768	153 768	139 599	7 024	146 624	103,78 %	7 144

Az 1. cím: Saját források részletezése

millió EUR
Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévő
Alcím		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában	Kintlévő
11.	Cukorilleték	125	125	124	—	124	124	—	124	99,21 %	—
12.	Vámok	16 701	18 635	18 602	32	18 634	18 597	9	18 607	99,85 %	28
13.	Héa	18 264	18 023	18 269	—	18 269	18 269	—	18 269	101,36 %	—
14.	GNI	104 548	92 884	94 009	—	94 009	94 009	—	94 009	101,21 %	—
15.	Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója	—	—	(270)	—	(270)	(270)	—	(270)	—	—
Összesen		139 639	129 667	130 733	32	130 766	130 729	9	130 738	100,83 %	28

A 3. cím: Többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése

millió EUR
Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévő
Alcím		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában	Kintlévő
30.	Az előző pénzügyi évről rendelkezésre álló többlet	—	1 435	1 435	—	1 435	1 435	—	1 435	100,00 %	—
31.	Héaegyenlegek	—	(193)	24	(205)	(182)	24	(205)	(182)	94,40 %	—
32	GNI-egyenlegek	—	7 326	1 346	5 613	6 958	1 346	5 613	6 958	94,98 %	(0)
34.	Kiigazítás a bel- és igazságügyi politikából való kimaradás miatt	—	—	(7)	—	(7)	(7)	—	(7)	—	—
35.	Brit korrekció – kiigazítások	—	—	(27)	—	(27)	(27)	—	(27)	—	—
36.	Brit korrekció – időközi számítás	—	—	(146)	—	(146)	(146)	—	(146)	—	—
Összesen		—	8 568	2 624	5 407	8 031	2 624	5 407	8 031	93,74 %	—

4.2. BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

4.2.1. A 2015. évi bevételek áttekintése

Az Európai Parlament elnöke által 2014. december 17-én aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 141 214 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 139 639 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

2015 során nyolc költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2015-re vonatkozó végleges elfogadott bevétel összesen 141 280 millió EUR-t tett ki. Ezt az összeget az összesen 129 667 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 9 972 millió EUR-val kevesebbet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. Ez elsősorban a korábbi pénzügyi év többletével, a korábbi évek héa- és GNI-kiigazításaiból származó kivételes jövedelemmel és pénzbírságokkal magyarázható, amelyek lényegesen csökkentették a tagállamok GNI-kiegyensúlyozással kapcsolatos hozzájárulását 2015-ben. Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege szorosan megközelítette az előre jelzett összegeket. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a 6/2015. sz. költségvetés-módosítás elkészítésekor módosított (vagyis a 2015. tavaszi új előrejelzéseknek megfelelően 1 134 millió EUR-val megemelt) költségvetési becsléseket a 8/2015. sz. költségvetés-módosításban újra módosították, hogy figyelembe vegyék a beszedés tényleges ütemét. A becsült összegeket így második alkalommal 800 millió EUR-val emelték meg.

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

A 2014. évi héa- és GNI-egyenlegek összegét a GNI 2002-ig visszamenő jelentős felülvizsgálatát követően határozták meg. A kiigazítás így méretét tekintve példa nélküli volt: az összes uniós tagállam vonatkozásában összesen 9,5 milliárd EUR-t tett ki. E rendkívüli helyzet kezelése érdekében a Tanács 2014. december 18-án elfogadta a Bizottság javaslatát (a 2014. december 18-i 1377/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletet), lehetővé téve a tagállamok számára, hogy szigorú feltételek mellett 2015. szeptember 1-jéig kamatmentesen elhalasszák a befizetést. Ennek alapján 6 tagállam döntött úgy, hogy 2015-ben fizeti be a kiigazítást. A halasztott fizetés összesen 5,4 milliárd EUR-t tett ki. A 2015. évi szokásos kiigazítás összesen 1,4 milliárd EUR-t tett ki. A „Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében” megnevezés elsősorban az EMGA-ból és az EMVA-ból (és különösen a záróelszámolásokból és szabálytalanságokból), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételéből, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokból és visszatérítésekből származó bevételeket érint. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését.

A 8/2015. sz. költségvetés-módosítás 1 345 millió EUR összegben tartalmazott olyan, vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokat és ezekhez kapcsolódó kamatokat, amelyek a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor ismertek voltak. 2015. december 31-ig egyéb pénzbírságok váltak véglegessé, vagy jogerős ítéletet követően, vagy azért, mert a vállalkozások nem fellebbezték meg a pénzbírságot kivető új határozatokat.

4.2.2. Bevétel saját forrásokból

A bevétel legnagyobb része a saját forrásokból származik. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikke rögzíti, amely szerint: „Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni.” A költségvetési kiadások túlnyomó részét saját forrásokból finanszírozzák.

A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

(1)

Tradicionális saját források, amelyek importvámokból és cukorilletékből állnak. E saját forrásokat a tagállamok vetik ki a gazdasági szereplőkre és szedik be az EU nevében. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására (a 2014-től kezdődő visszamenőleges hatállyal való alkalmazásra vonatkozó megerősítési eljárás lezárására váró 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat szerint 20 %). Az importvámok a harmadik országokból származó termékeket terhelik, a közös vámtarifának megfelelően. A cukorilletéket a cukortermelők fizetik a cukor export-visszatérítésének finanszírozására. A tradicionális saját források általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–13 %-át teszik ki.

(2)

A hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, harmonizált héa-alapjára kell vetíteni. A harmonizált alapra valamennyi tagállam esetében azonos kulcs kerül kivetésre. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. A héaalapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 13 %-át teszi ki.

(3)

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetési bevétel és kiadás kiegyensúlyozására használják, vagyis a költségvetés azon részének finanszírozására, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre. A GNI-alapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 74 %-át teszi ki.

A saját források felosztása az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (2007. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. A 2014–2020-as időszakra az EU saját forrásainak rendszeréről szóló új határozatot fogadtak el (2014. évi sajátforrás-határozat: a 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat). A 2014. évi sajátforrás-határozat azt követően lép majd hatályba (várhatóan 2016-ban), hogy azt valamennyi tagállam megerősítette saját alkotmányos szabályai szerint. Addig a 2007. évi sajátforrás-határozat marad hatályban. A 2014. évi sajátforrás-határozat 2014. január 1-jétől lesz alkalmazandó, és a visszamenőleges hatást abban a költségvetési évben veszik majd figyelembe, amelyben a határozat hatályba lép.

4.2.3. Tradicionális saját források

A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:

—	az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget,

—

az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elkülönített számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget; ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

Az elkülönített számláról a tagállamok negyedéves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

—	a megelőző negyedév során beszedésre kerülő egyenleg,

—	az adott negyedév során megállapított jogosultságok,

—	az alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések) az adott negyedév során,

—	leírt összegek (amelyeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehet rendelkezésre bocsátani),

—	az adott negyedév során beszedett összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni az elkülönített számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy erre kinevezett szervezeténél vezetett számláján. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza (a 2014-től kezdődő visszamenőleges hatállyal való alkalmazásra vonatkozó megerősítési eljárás lezárására váró 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat szerint 20 %). A saját forrásokra vonatkozó függő jogosultságokat beszedésük valószínűségének alapján kiigazítják.

4.2.4. Héa- és GNI-alapú saját források

A héaalapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – 2007. évi sajátforrás-határozat 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának szabályainak megfelelően meghatározott – harmonizált héaalapra történő alkalmazásából erednek. Az egységes kulcsot 0,30 %-on rögzítették, kivéve a 2007–2013 közötti időszakban, amikor a lehívási kulcs Ausztria esetében 0,225 %, Németország esetében 0,15 %, valamint Hollandia és Svédország esetében 0,10 % volt. A héaalap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a. A 2014. évi sajátforrás-határozat alapján a lehívási kulcs 0,3 % marad, kivéve a 2014–2020-as időszakban Németország, Hollandia és Svédország vonatkozásában, mert esetükben a lehívási kulcsot 0,15 %-ban fogják rögzíteni. Ezeket az alacsonyabb kulcsokat a 2014. évi sajátforrás-határozat megerősítését követően visszamenőleges hatállyal fogják alkalmazni.

A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt tradicionális saját források, héaalapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére. A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, héa- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezen előrejelzéseket a későbbiekben felülvizsgálják; az adatokat az adott év során költségvetés-módosítások révén aktualizálják. A héa- és GNI-alapok tényleges adatai az adott pénzügyi évet követő év során állnak rendelkezésre. A Bizottság kiszámítja a tagállamok által a tényleges alapok alapján fizetendő és a (felülvizsgált) előrejelzés alapján ténylegesen fizetett összegek közötti különbözetet. E héa- és GNI-egyenlegeket, akár pozitívak, akár negatívak, a Bizottság az adott pénzügyi évet követő év decemberének első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A Tanács 2014. december 18-án elfogadta az 1377/2014/EU, Euratom rendeletet, amely bizonyos feltételekkel lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a következő év szeptemberének első munkanapjáig elhalasszák a héa- és GNI-egyenlegek összegeinek rendelkezésre bocsátását. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. A korábban számított egyenlegeket kiigazítják, a különbözetet pedig az előző pénzügyi év héa- és GNI-egyenlegeivel egy időben hívják le.

A héabevallások és GNI-adatok ellenőrzése során a Bizottság jelezheti fenntartásait a tagállamok felé bizonyos pontokat illetően, amelyek következményekkel járhatnak a tagállamok saját forrásokhoz nyújtott hozzájárulásaira. E pontok például az elfogadható adatok hiányából vagy a megfelelő módszertan kidolgozásának szükségességéből eredhetnek. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

4.2.5. Brit korrekció

E mechanizmus az Egyesült Királyság által fizetendő saját forrásokat csökkenti az úgynevezett „költségvetési egyensúlyhiány” arányában, és ennek megfelelően növeli a többi tagállam által fizetendő saját források összegét. A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, és az ebből eredő 1985. május 7-i sajátforrás-határozattal vezették be. E mechanizmus célja az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának csökkentése volt, uniós fizetési kötelezettségeinek mérséklése révén. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák ezt a korrekciót.

4.2.6. Bruttó csökkentés

Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben az szerepel, hogy Dánia, Hollandia és Svédország kizárólag a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a GNI-n alapuló éves hozzájárulásuk bruttó csökkentésében részesül, míg Ausztria kizárólag a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentésében részesül. Dánia, Hollandia és Svédország éves GNI-hozzájárulása rendre bruttó 130 millió, 695 millió, illetve 185 millió EUR-val csökken. Ausztria éves GNI-hozzájárulása 2014-ben bruttó 30 millió, 2015-ben bruttó 20 millió, 2016-ban pedig bruttó 10 millió EUR-val csökken (valamennyi összeg 2011-es árakon van megadva). E rendelkezéseket a 2014. évi sajátforrás-határozat is tartalmazza, és annak hatálybalépését követően a rendelkezések (visszamenőleges hatállyal) alkalmazandók lesznek.

5. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

5.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összesen	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összesen
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Átvitt összegek	Címzett bevétel	Rendelkezésre álló előirányzatok	Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Átvitt összegek	Címzett bevétel	Rendelkezésre álló előirányzatok
		1	2	3 = 1 + 2	4	5	6 = 3 + 4+5	7	8	9 = 7 + 8	10	11	12 = 9 + 10 + 11
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	66 782	11 173	77 955	8 480	2 949	89 384	66 923	(347)	66 576	128	3 612	70 316
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	17 552	0	17 552	—	2 538	20 090	15 798	(189)	15 609	112	3 263	18 984
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	49 230	11 173	60 403	8 480	411	69 293	51 125	(158)	50 967	16	349	51 332
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	58 809	5 069	63 877	2 867	2 395	69 140	55 999	214	56 213	902	2 374	59 489
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 456	(1)	43 455	868	1 973	46 296	43 448	(1)	43 447	884	1 973	46 304
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 147	375	2 522	254	93	2 869	1 860	104	1 963	8	84	2 055
4.	Globális Európa	8 408	386	8 795	335	644	9 774	7 422	229	7 652	42	534	8 228
5.	Igazgatás	8 660	(0)	8 660	93	672	9 425	8 659	0	8 659	845	681	10 185
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	3 667	(0)	3 667	93	327	4 087	3 667	(0)	3 667	543	334	4 543
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	515	(51)	465	162	69	696	352	(134)	218	36	69	322
Összesen		145 322	16 952	162 273	12 191	6 822	181 286	141 214	66	141 280	1 960	7 354	150 595

5.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete			Megtett kötelezettségvállalások					2016-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételből (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9 = 7 + 8	10 = 9/1	11	12	13	14 = 11 + 12 + 13	15 = 14/1
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	89 384	77 917	8 480	1 754	88 151	98,62 %	1 190	7	1 198	1,34 %	30	—	5	35	0,04 %
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	20 090	17 542	—	1 364	18 905	94,10 %	1 170	0	1 170	5,83 %	10	—	5	14	0,07 %
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	69 293	60 375	8 480	391	69 246	99,93 %	20	7	27	0,04 %	21	—	—	21	0,03 %
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	69 140	63 432	2 853	1 090	67 375	97,45 %	1 306	410	1 716	2,48 %	35	14	—	49	0,07 %
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	46 296	43 018	854	1 077	44 948	97,09 %	896	410	1 306	2,82 %	27	14	—	42	0,09 %
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 869	2 520	254	53	2 826	98,49 %	41	—	41	1,42 %	2	0	0	3	0,09 %
4.	Globális Európa	9 774	8 745	335	317	9 397	96,15 %	327	17	344	3,52 %	32	1	—	33	0,34 %
5.	Igazgatás	9 425	8 577	92	484	9 154	97,12 %	187	2	189	2,01 %	82	1	—	82	0,87 %
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 087	3 585	92	276	3 954	96,74 %	51	2	53	1,29 %	80	1	0	81	1,97 %
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %
9.	Speciális eszközök	696	126	162	—	288	41,46 %	69	219	288	41,43 %	119	—	—	119	17,11 %
Összesen		181 286	161 317	12 175	3 698	177 190	97,74 %	3 119	656	3 775	2,08 %	301	15	5	321	0,18 %

5.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete			Megtett kifizetések					2016-ra átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevétel	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	Címzett bevétel (EFTA)	Összesen	10 = 7 + 8+9
		1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9	10 = 7 + 8+9	11 = 10/1	12	13	14	15 = 12 + 13 + 14	16 = 15/1
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	70 316	66 429	114	1 466	68 009	96,72 %	119	2	2 144	2 264	3,22 %	27	14	2	42	0,06 %
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	18 984	15 482	100	1 221	16 802	88,50 %	104	2	2 041	2 147	11,31 %	22	12	2	36	0,19 %
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	51 332	50 947	14	246	51 207	99,76 %	15	—	103	118	0,23 %	5	2	—	7	0,01 %
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 489	55 748	885	1 432	58 066	97,61 %	20	410	942	1 372	2,31 %	35	17	—	51	0,09 %
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	46 304	42 995	868	1 077	44 940	97,05 %	14	410	896	1 320	2,85 %	28	16	—	44	0,10 %
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 055	1 951	7	60	2 019	98,22 %	9	—	23	32	1,58 %	3	1	0	4	0,20 %
4.	Globális Európa	8 228	7 611	37	237	7 884	95,82 %	33	—	297	330	4,02 %	8	5	—	13	0,16 %
5	Igazgatás	10 185	7 871	680	427	8 978	88,14 %	704	2	255	961	9,44 %	82	165	—	246	2,42 %
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 543	3 129	408	254	3 791	83,43 %	456	2	80	537	11,83 %	80	135	—	215	4,74 %
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	0,00 %	0	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %
9.	Speciális eszközök	322	217	36	35	288	89,41 %	1	—	33	34	10,51 %	0	0	—	0	0,08 %
Összesen		150 595	139 827	1 759	3 657	145 243	96,45 %	886	413	3 695	4 994	3,32 %	154	202	2	358	0,24 %

5.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes kötelezettségvállalási előirányzat
Többéves pénzügyi terv fejezete		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	fennálló az év végén
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	143 009	(2 320 )	(57 944 )	82 746	88 151	(10 066 )	(4)	78 081	160 827
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	33 532	(1 177 )	(10 967 )	21 389	18 905	(5 835 )	(4)	13 066	34 455
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	109 477	(1 143 )	(46 977 )	61 357	69 246	(4 230 )	(0)	65 015	126 372
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	19 382	(500)	(8 803 )	10 079	67 375	(49 263 )	(0)	18 112	28 191
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43	(2)	(30)	11	44 948	(44 910 )	—	38	49
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 582	(252)	(864)	1 466	2 826	(1 155 )	—	1 671	3 137
4.	Globális Európa	23 846	(685)	(5 934 )	17 227	9 397	(1 951 )	(0)	7 446	24 673
5.	Igazgatás	781	(97)	(683)	1	9 154	(8 294 )	5	864	865
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	469	(67)	(401)	0	3 954	(3 389 )	5	570	570
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	0	(0)	(0)	—	288	(288)	—	1	1
Összesen		189 600	(3 855 )	(74 227 )	111 518	177 190	(71 016 )	—	106 175	217 692

5.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		< 2009	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	Összesen
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	1 949	710	1 446	2 995	11 077	35 400	29 168	78 081	160 827
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	295	672	1 209	1 541	3 885	5 942	7 844	13 066	34 455
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	1 653	38	237	1 455	7 191	29 459	21 324	65 015	126 372
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	223	62	82	127	213	7 231	2 140	18 112	28 191
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	—	—	—	0	3	—	8	38	49
3.	Biztonság és uniós polgárság	21	39	62	136	277	580	350	1 671	3 137
4.	Globális Európa	938	522	883	1 412	3 364	4 719	5 390	7 446	24 673
5.	Igazgatás	—	—	—	—	—	0	0	864	865
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	570	570
9.	Speciális eszközök	—	—	—	—	—	—	—	1	1
Összesen		3 130	1 333	2 473	4 671	14 931	47 931	37 049	106 175	217 692

5.6. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Szakpolitikai terület		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összesen	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összesen
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott	Címzett bevétel	rendelkezésre álló előirányzatok	Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott	Címzett bevétel	rendelkezésre álló előirányzatok
		1	2	3 = 1 + 2	4	5	6 = 3 + 4+5	7	8	9 = 7 + 8	10	11	12 = 9 + 10 + 11
01	Gazdasági és pénzügyek	371	1 281	1 652	—	118	1 770	459	(43)	416	7	121	544
02	Vállalkozás és ipar	2 536	(19)	2 517	—	298	2 815	2 266	(120)	2 147	19	369	2 534
03	Versenypolitika	98	(1)	97	—	6	103	98	(1)	97	7	6	110
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	13 096	2 817	15 913	2 161	83	18 157	10 929	(305)	10 625	51	175	10 850
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	57 603	4 347	61 951	2 912	2 382	67 245	54 942	298	55 240	892	2 376	58 508
06	Mobilitás és közlekedés	3 281	(699)	2 582	—	178	2 760	2 056	(96)	1 960	5	174	2 139
07	Környezet	431	0	432	—	17	448	397	(3)	395	16	14	425
08	Kutatás és innováció	6 699	(501)	6 198	—	769	6 967	5 987	(144)	5 843	23	1 223	7 089
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 727	0	1 728	—	169	1 897	1 727	21	1 748	16	254	2 018
10	Közvetlen kutatás	404	(11)	393	—	551	944	402	(5)	397	44	492	933
11	Tengerügyek és halászat	1 082	724	1 806	29	31	1 866	1 007	(49)	958	3	14	975
12	Belső piac és szolgáltatások	119	(3)	116	—	12	128	115	(4)	111	4	12	127
13	Regionális és várospolitika	35 347	8 393	43 739	6 481	422	50 642	40 721	131	40 851	11	267	41 130
14	Adóügy és vámunió	161	(0)	161	—	9	170	137	13	151	5	8	163
15	Oktatás és kultúra	2 918	(26)	2 892	—	447	3 339	2 661	164	2 825	14	610	3 450
16	Kommunikáció	245	2	247	—	12	259	240	5	244	12	12	269
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	616	(14)	601	7	24	632	567	(31)	536	10	25	572
18	Belügy	1 172	389	1 560	247	53	1 860	972	161	1 133	3	41	1 178
19	Külpolitikai eszközök	759	(51)	708	15	51	774	578	(22)	556	10	47	612
20	Kereskedelem	115	(1)	114	0	3	117	124	(10)	114	3	3	121
21	Fejlesztés és együttműködés	5 023	391	5 414	7	281	5 702	4 308	74	4 382	26	212	4 620
22	Bővítés	1 524	1	1 525	40	15	1 580	976	(13)	963	5	11	980
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	1 019	164	1 183	199	173	1 555	999	277	1 275	10	140	1 426
24	A csalás elleni küzdelem	80	(0)	79	—	1	80	76	(0)	76	7	1	83
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	192	1	192	—	11	204	192	1	192	14	11	218
26	A Bizottság igazgatása	997	16	1 013	—	162	1 176	992	19	1 011	158	166	1 335
27	Költségvetés	70	(14)	57	—	8	64	70	(14)	57	7	8	71
28	Ellenőrzés	12	0	12	—	1	13	12	0	12	0	1	13
29	Statisztika	134	1	135	—	14	149	116	1	117	5	22	144
30	Nyugellátások és járulékos költségek	1 567	(4)	1 563	—	0	1 563	1 567	(4)	1 563	—	0	1 563
31	Nyelvi szolgálatok	389	(5)	384	—	70	454	389	(5)	384	18	70	471
32	Energiaügy	1 064	(100)	964	—	114	1 078	1 035	(43)	992	6	125	1 123
33	A jog érvényesülése	209	2	211	—	9	220	195	(20)	175	3	10	188
34	Éghajlat-politika	127	0	128	—	1	129	84	(18)	66	3	1	70
40	Tartalékok	465	(127)	338	—	—	338	150	(150)	—	—	—	—
90	Egyéb intézmények	3 667	(0)	3 667	93	327	4 087	3 667	(0)	3 667	543	334	4 543
Összesen		145 322	16 952	162 273	12 191	6 822	181 286	141 214	66	141 280	1 960	7 354	150 595

5.6.1. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS A TÉNYLEGES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

millió EUR
Szakpolitikai terület		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	További előirányzatok (21)	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások
01	Gazdasági és pénzügyek	371	1 281	1 652	118	1 770	1 654
02	Vállalkozás és ipar	2 536	(19)	2 517	298	2 815	2 704
03	Versenypolitika	98	(1)	97	6	103	100
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	13 096	2 817	15 913	2 244	18 157	18 069
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	57 603	4 347	61 951	5 294	67 245	65 492
06	Mobilitás és közlekedés	3 281	(699)	2 582	178	2 760	2 683
07	Környezet	431	0	432	17	448	443
08	Kutatás és innováció	6 699	(501)	6 198	769	6 967	6 674
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 727	0	1 728	169	1 897	1 833
10	Közvetlen kutatás	404	(11)	393	551	944	504
11	Tengerügyek és halászat	1 082	724	1 806	60	1 866	1 834
12	Belső piac és szolgáltatások	119	(3)	116	12	128	126
13	Regionális és várospolitika	35 347	8 393	43 739	6 903	50 642	50 599
14	Adóügy és vámunió	161	(0)	161	9	170	165
15	Oktatás és kultúra	2 918	(26)	2 892	447	3 339	3 249
16	Kommunikáció	245	2	247	12	259	253
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	616	(14)	601	30	632	622
18	Belügy	1 172	389	1 560	300	1 860	1 837
19	Külpolitikai eszközök	759	(51)	708	66	774	706
20	Kereskedelem	115	(1)	114	3	117	116
21	Fejlesztés és együttműködés	5 023	391	5 414	288	5 702	5 596
22	Bővítés	1 524	1	1 525	55	1 580	1 573
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	1 019	164	1 183	372	1 555	1 484
24	A csalás elleni küzdelem	80	(0)	79	1	80	79
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	192	1	192	11	204	199
26	A Bizottság igazgatása	997	16	1 013	162	1 176	1 121
27	Költségvetés	70	(14)	57	8	64	60
28	Ellenőrzés	12	0	12	1	13	12
29	Statisztika	134	1	135	14	149	141
30	Nyugellátások és járulékos költségek	1 567	(4)	1 563	0	1 563	1 563
31	Nyelvi szolgálatok	389	(5)	384	70	454	425
32	Energiaügy	1 064	(100)	964	114	1 078	980
33	A jog érvényesülése	209	2	211	9	220	212
34	Éghajlat-politika	127	0	128	1	129	128
40	Tartalékok	465	(127)	338	—	338	—
90	Egyéb intézmények	3 667	(0)	3 667	420	4 087	3 954
Összesen		145 322	16 952	162 273	19 013	181 286	177 190

5.7. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Szakpolitikai terület			Megtett kötelezettségvállalások					2016-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	Címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9 = 7 + 8	10 = 9/1	11	12	13	14 = 11 + 12 + 13	15 = 14/1
01	Gazdasági és pénzügyek	1 770	1 651	—	3	1 654	93,42 %	115	—	115	6,51 %	1	—	—	1	0,06 %
02	Vállalkozás és ipar	2 815	2 521	—	184	2 704	96,07 %	110	—	110	3,91 %	(4)	—	5	1	0,02 %
03	Versenypolitika	103	97	—	3	100	97,52 %	3	—	3	2,46 %	0	—	—	0	0,02 %
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	18 157	15 902	2 161	6	18 069	99,51 %	77	—	77	0,42 %	12	—	—	12	0,06 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	67 245	61 508	2 898	1 086	65 492	97,39 %	1 296	410	1 705	2,54 %	33	14	—	47	0,07 %
06	Mobilitás és közlekedés	2 760	2 579	—	104	2 683	97,22 %	74	—	74	2,67 %	3	—	—	3	0,11 %
07	Környezet	448	431	—	12	443	98,81 %	5	—	5	1,04 %	1	—	—	1	0,14 %
08	Kutatás és innováció	6 967	6 197	—	477	6 674	95,79 %	292	—	292	4,19 %	1	—	—	1	0,02 %
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 897	1 728	—	105	1 833	96,63 %	64	—	64	3,37 %	0	—	—	0	0,00 %
10	Közvetlen kutatás	944	393	—	111	504	53,44 %	439	—	439	46,56 %	0	—	—	0	0,00 %
11	Tengerügyek és halászat	1 866	1 803	29	2	1 834	98,32 %	29	0	29	1,56 %	2	—	—	2	0,12 %
12	Belső piac és szolgáltatások	128	116	—	10	126	98,15 %	2	—	2	1,77 %	0	—	—	0	0,08 %
13	Regionális és várospolitika	50 642	43 725	6 481	393	50 599	99,91 %	29	—	29	0,06 %	14	—	—	14	0,03 %
14	Adóügy és vámunió	170	161	—	4	165	96,71 %	5	0	5	3,17 %	0	—	—	0	0,13 %
15	Oktatás és kultúra	3 339	2 891	—	358	3 249	97,31 %	89	—	89	2,67 %	1	—	—	1	0,02 %
16	Kommunikáció	259	246	—	7	253	97,89 %	5	—	5	1,99 %	0	—	—	0	0,12 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	632	601	7	15	622	98,52 %	9	—	9	1,44 %	0	—	0	0	0,05 %
18	Belügy	1 860	1 559	247	31	1 837	98,74 %	22	—	22	1,20 %	1	0	—	1	0,05 %
19	Külpolitikai eszközök	774	663	15	28	706	91,12 %	23	17	40	5,18 %	28	0	—	29	3,70 %
20	Kereskedelem	117	114	—	2	116	98,46 %	2	—	2	1,30 %	0	0	—	0	0,24 %
21	Fejlesztés és együttműködés	5 702	5 406	7	183	5 596	98,15 %	98	7	105	1,85 %	0	—	—	0	0,01 %
22	Bővítés	1 580	1 524	40	9	1 573	99,56 %	6	—	6	0,37 %	1	—	—	1	0,07 %
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	1 555	1 182	199	103	1 484	95,39 %	70	—	70	4,51 %	2	—	—	2	0,11 %
24	A csalás elleni küzdelem	80	79	—	0	79	98,44 %	1	—	1	1,18 %	0	—	—	0	0,37 %
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	204	192	—	6	199	97,32 %	5	0	5	2,61 %	0	—	—	0	0,07 %
26	A Bizottság igazgatása	1 176	1 013	—	107	1 121	95,30 %	55	—	55	4,68 %	0	—	—	0	0,02 %
27	Költségvetés	64	57	—	4	60	94,03 %	4	—	4	5,85 %	0	—	—	0	0,12 %
28	Ellenőrzés	13	12	—	0	12	96,96 %	0	—	0	3,00 %	0	—	—	0	0,05 %
29	Statisztika	149	135	—	6	141	94,86 %	7	—	7	4,92 %	0	—	0	0	0,22 %
30	Nyugellátások és járulékos költségek	1 563	1 563	—	0	1 563	99,99 %	0	—	0	0,01 %	0	—	—	0	0,00 %
31	Nyelvi szolgálatok	454	384	—	40	425	93,55 %	29	—	29	6,43 %	0	—	—	0	0,02 %
32	Energiaügy	1 078	961	—	19	980	90,96 %	95	—	95	8,78 %	3	—	—	3	0,27 %
33	A jog érvényesülése	220	210	—	2	212	96,29 %	7	—	7	3,36 %	1	—	0	1	0,36 %
34	Éghajlat-politika	129	128	—	1	128	99,57 %	0	—	0	0,34 %	0	—	—	0	0,09 %
40	Tartalékok	338	—	—	—	—	0,00 %	—	219	219	64,84 %	119	—	—	119	35,16 %
90	Egyéb intézmények	4 087	3 585	92	276	3 954	96,74 %	51	2	53	1,29 %	80	1	0	81	1,97 %
Összesen		181 286	161 317	12 175	3 698	177 190	97,74 %	3 119	656	3 775	2,08 %	301	15	5	321	0,18 %

5.7.1. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KÖLTSÉGVETÉSBEN ELŐIRÁNYZOTT ÉS A TÉNYLEGES KIFIZETÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

millió EUR
Szakpolitikai terület		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	További előirányzatok (22)	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
01	Gazdasági és pénzügyek	459	(43)	416	128	544	424
02	Vállalkozás és ipar	2 266	(120)	2 147	388	2 534	2 234
03	Versenypolitika	98	(1)	97	13	110	98
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	10 929	(305)	10 625	226	10 850	10 711
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	54 942	298	55 240	3 267	58 508	57 093
06	Mobilitás és közlekedés	2 056	(96)	1 960	179	2 139	2 055
07	Környezet	397	(3)	395	30	425	416
08	Kutatás és innováció	5 987	(144)	5 843	1 246	7 089	6 229
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 727	21	1 748	270	2 018	1 855
10	Közvetlen kutatás	402	(5)	397	536	933	517
11	Tengerügyek és halászat	1 007	(49)	958	17	975	960
12	Belső piac és szolgáltatások	115	(4)	111	16	127	121
13	Regionális és várospolitika	40 721	131	40 851	278	41 130	41 078
14	Adóügy és vámunió	137	13	151	12	163	154
15	Oktatás és kultúra	2 661	164	2 825	624	3 450	3 176
16	Kommunikáció	240	5	244	25	269	250
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	567	(31)	536	35	572	552
18	Belügy	972	161	1 133	45	1 178	1 163
19	Külpolitikai eszközök	578	(22)	556	56	612	589
20	Kereskedelem	124	(10)	114	6	121	116
21	Fejlesztés és együttműködés	4 308	74	4 382	238	4 620	4 523
22	Bővítés	976	(13)	963	17	980	962
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	999	277	1 275	150	1 426	1 325
24	A csalás elleni küzdelem	76	(0)	76	8	83	74
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	192	1	192	25	218	195
26	A Bizottság igazgatása	992	19	1 011	324	1 335	1 120
27	Költségvetés	70	(14)	57	15	71	60
28	Ellenőrzés	12	0	12	1	13	12
29	Statisztika	116	1	117	27	144	125
30	Nyugellátások és járulékos költségek	1 567	(4)	1 563	0	1 563	1 563
31	Nyelvi szolgálatok	389	(5)	384	87	471	424
32	Energiaügy	1 035	(43)	992	130	1 123	1 035
33	A jog érvényesülése	195	(20)	175	13	188	179
34	Éghajlat-politika	84	(18)	66	4	70	64
40	Tartalékok	150	(150)	—	—	—	—
90	Egyéb intézmények	3 667	(0)	3 667	877	4 543	3 791
Összesen		141 214	66	141 280	9 314	150 595	145 243

5.8. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Szakpolitikai terület			Megtett kifizetések					2016-ra átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevétel	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	Címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9	10 = 7 + 8+9	11 = 10/1	12	13	14	15 = 12 + 13 + 14	16 = 15/1
01	Gazdasági és pénzügyek	544	410	6	8	424	77,95 %	6	—	113	119	21,81 %	0	1	—	1	0,24 %
02	Vállalkozás és ipar	2 534	2 130	17	87	2 234	88,13 %	15	—	282	296	11,69 %	2	2	0	4	0,17 %
03	Versenypolitika	110	88	7	3	98	89,16 %	8	—	3	11	10,31 %	0	1	—	1	0,53 %
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	10 850	10 602	47	61	10 711	98,72 %	13	—	113	126	1,16 %	9	4	—	13	0,12 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	58 508	54 778	875	1 440	57 093	97,58 %	21	410	936	1 366	2,34 %	32	17	—	48	0,08 %
06	Mobilitás és közlekedés	2 139	1 947	4	104	2 055	96,05 %	4	—	69	73	3,42 %	9	1	1	11	0,53 %
07	Környezet	425	390	15	11	416	97,99 %	4	—	3	7	1,56 %	1	1	—	2	0,46 %
08	Kutatás és innováció	7 089	5 811	21	397	6 229	87,86 %	30	—	826	856	12,08 %	2	2	—	4	0,06 %
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	2 018	1 736	15	104	1 855	91,91 %	10	—	151	161	7,98 %	1	1	—	2	0,11 %
10	Közvetlen kutatás	933	357	39	121	517	55,46 %	39	—	371	411	44,03 %	0	5	—	5	0,51 %
11	Tengerügyek és halászat	975	955	2	2	960	98,39 %	3	—	12	15	1,52 %	1	0	—	1	0,09 %
12	Belső piac és szolgáltatások	127	107	3	10	121	94,97 %	3	—	2	6	4,64 %	0	0	—	1	0,40 %
13	Regionális és várospolitika	41 130	40 840	10	228	41 078	99,87 %	11	—	39	50	0,12 %	0	1	—	2	0,00 %
14	Adóügy és vámunió	163	146	4	4	154	94,87 %	5	—	3	8	5,02 %	0	0	—	0	0,12 %
15	Oktatás és kultúra	3 450	2 812	13	351	3 176	92,07 %	13	—	259	272	7,89 %	0	1	—	1	0,03 %
16	Kommunikáció	269	233	11	6	250	92,97 %	11	—	6	17	6,42 %	0	1	—	2	0,61 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	572	526	9	16	552	96,48 %	9	—	9	19	3,24 %	1	1	0	2	0,28 %
18	Belügy	1 178	1 127	3	33	1 163	98,77 %	5	—	8	13	1,11 %	1	0	—	1	0,12 %
19	Külpolitikai eszközök	612	551	9	29	589	96,24 %	3	—	18	21	3,43 %	2	0	—	2	0,32 %
20	Kereskedelem	121	112	3	2	116	96,43 %	2	—	2	4	3,31 %	0	0	—	0	0,26 %
21	Fejlesztés és együttműködés	4 620	4 357	22	143	4 523	97,89 %	24	—	69	93	2,02 %	0	4	—	4	0,09 %
22	Bővítés	980	951	4	7	962	98,19 %	6	—	4	10	1,07 %	6	1	—	7	0,74 %
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	1 426	1 268	9	47	1 325	92,94 %	6	—	93	100	6,98 %	1	0	—	1	0,08 %
24	A csalás elleni küzdelem	83	68	5	1	74	88,81 %	6	2	0	7	8,94 %	0	1	—	2	2,25 %
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	218	178	12	6	195	89,85 %	14	0	6	20	9,31 %	0	2	—	2	0,84 %
26	A Bizottság igazgatása	1 335	893	144	83	1 120	83,88 %	118	—	83	200	15,01 %	0	15	—	15	1,11 %
27	Költségvetés	71	50	7	3	60	83,84 %	7	—	5	11	15,52 %	0	0	—	0	0,64 %
28	Ellenőrzés	13	11	0	0	12	90,64 %	1	—	0	1	8,50 %	0	0	—	0	0,85 %
29	Statisztika	144	112	5	8	125	86,78 %	5	—	14	18	12,78 %	0	1	0	1	0,44 %
30	Nyugellátások és járulékos költségek	1 563	1 563	—	0	1 563	99,99 %	0	—	0	0	0,01 %	0	—	—	0	0,00 %
31	Nyelvi szolgálatok	471	371	17	37	424	90,04 %	14	—	33	46	9,82 %	0	1	—	1	0,14 %
32	Energiaügy	1 123	985	5	45	1 035	92,22 %	5	—	80	84	7,51 %	2	1	—	3	0,27 %
33	A jog érvényesülése	188	171	3	6	179	95,52 %	4	—	4	7	3,92 %	0	1	0	1	0,56 %
34	Éghajlat-politika	70	61	3	0	64	91,31 %	4	—	0	4	6,02 %	1	0	—	2	2,68 %
40	Tartalékok	—	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %	—	—	—	—	0,00 %
90	Egyéb intézmények	4 543	3 129	408	254	3 791	83,43 %	456	2	80	537	11,83 %	80	135	—	215	4,74 %
Összesen		150 595	139 827	1 759	3 657	145 243	96,45 %	886	413	3 695	4 994	3,32 %	154	202	2	358	0,24 %

5.9. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Szakpolitikai terület		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai
Szakpolitikai terület		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
01	Gazdasági és pénzügyek	667	(14)	(140)	513	1 654	(284)	—	1 370	1 883
02	Vállalkozás és ipar	2 204	(50)	(1 219 )	935	2 704	(1 015 )	(2)	1 688	2 623
03	Versenypolitika	7	(1)	(7)	—	100	(91)	—	9	9
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	26 124	(215)	(9 635 )	16 274	18 069	(1 076 )	(0)	16 993	33 266
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	17 308	(282)	(8 054 )	8 971	65 492	(49 039 )	(0)	16 453	25 424
06	Mobilitás és közlekedés	5 647	(393)	(1 642 )	3 613	2 683	(413)	—	2 270	5 883
07	Környezet	1 093	(1)	(292)	800	443	(125)	—	318	1 118
08	Kutatás és innováció	14 826	(84)	(4 535 )	10 207	6 674	(1 693 )	(2)	4 978	15 185
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	3 305	(36)	(1 295 )	1 975	1 833	(560)	(0)	1 273	3 247
10	Közvetlen kutatás	208	(21)	(131)	56	504	(387)	(0)	118	174
11	Tengerügyek és halászat	1 571	(244)	(644)	682	1 834	(315)	(0)	1 519	2 201
12	Belső piac és szolgáltatások	21	(3)	(15)	3	126	(105)	—	21	23
13	Regionális és várospolitika	84 237	(1 085 )	(37 414 )	45 738	50 599	(3 664 )	(0)	46 935	92 673
14	Adóügy és vámunió	122	(8)	(76)	39	165	(79)	—	86	125
15	Oktatás és kultúra	2 879	(52)	(1 312 )	1 515	3 249	(1 864 )	(0)	1 386	2 901
16	Kommunikáció	110	(7)	(83)	21	253	(167)	(0)	86	107
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	535	(68)	(262)	206	622	(290)	—	333	538
18	Belügy	1 586	(147)	(403)	1 036	1 837	(760)	—	1 076	2 113
19	Külpolitikai eszközök	862	(73)	(333)	456	706	(256)	(0)	449	905
20	Kereskedelem	22	(1)	(15)	6	116	(101)	(0)	14	20
21	Fejlesztés és együttműködés	16 379	(387)	(3 772 )	12 220	5 596	(751)	(0)	4 845	17 066
22	Bővítés	3 669	(53)	(857)	2 759	1 573	(105)	(0)	1 468	4 227
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	671	(3)	(400)	268	1 484	(925)	—	559	827
24	A csalás elleni küzdelem	31	(5)	(18)	8	79	(56)	(0)	23	31
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	14	(2)	(12)	—	199	(184)	(0)	15	15
26	A Bizottság igazgatása	201	(17)	(171)	13	1 121	(948)	(0)	172	185
27	Költségvetés	7	(0)	(7)	—	60	(53)	—	7	7
28	Ellenőrzés	0	(0)	(0)	—	12	(12)	—	1	1
29	Statisztika	105	(6)	(45)	54	141	(80)	(0)	61	115
30	Nyugellátások és járulékos költségek	—	—	—	—	1 563	(1 563 )	(0)	—	—
31	Nyelvi szolgálatok	18	(1)	(17)	—	425	(408)	—	17	17
32	Energiaügy	4 416	(509)	(914)	2 993	980	(121)	(0)	859	3 853
33	A jog érvényesülése	181	(22)	(66)	94	212	(114)	—	99	193
34	Éghajlat-politika	105	(1)	(40)	64	128	(25)	—	104	168
40	Tartalékok	—	—	—	—	—	—	—	—	—
90	Egyéb intézmények	469	(67)	(401)	0	3 954	(3 389 )	5	570	570
Összesen		189 600	(3 855 )	(74 227 )	111 518	177 190	(71 016 )	0	106 175	217 692

5.10. SZAKPOLITIKAI TERÜLET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
		< 2009	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	Összesen
01	Gazdasági és pénzügyek	14	—	0	60	178	244	16	1 370	1 883
02	Vállalkozás és ipar	11	20	34	60	184	304	323	1 688	2 623
03	Versenypolitika	—	—	—	—	—	—	0	9	9
04	Foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás	515	36	26	448	1 662	6 383	7 203	16 993	33 266
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	75	0	—	3	206	6 830	1 856	16 453	25 424
06	Mobilitás és közlekedés	76	44	85	402	695	700	1 612	2 270	5 883
07	Környezet	49	61	74	102	136	177	202	318	1 118
08	Kutatás és innováció	70	87	283	584	2 005	3 160	4 017	4 978	15 185
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	17	20	40	82	284	551	980	1 273	3 247
10	Közvetlen kutatás	9	1	3	2	3	15	24	118	174
11	Tengerügyek és halászat	99	—	8	25	47	454	49	1 519	2 201
12	Belső piac és szolgáltatások	—	—	—	—	0	0	3	21	23
13	Regionális és várospolitika	1 365	3	216	1 020	5 918	23 611	13 606	46 935	92 673
14	Adóügy és vámunió	—	—	0	1	2	4	31	86	125
15	Oktatás és kultúra	56	32	43	109	199	461	615	1 386	2 901
16	Kommunikáció	0	0	0	1	0	2	17	86	107
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	6	11	9	14	15	39	112	333	538
18	Belügy	14	28	50	110	245	491	99	1 076	2 113
19	Külpolitikai eszközök	7	5	14	17	76	96	242	449	905
20	Kereskedelem	—	—	0	0	0	2	3	14	20
21	Fejlesztés és együttműködés	555	448	706	1 108	2 304	3 246	3 853	4 845	17 066
22	Bővítés	140	55	138	252	411	616	1 146	1 468	4 227
23	Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem	9	13	25	25	24	30	142	559	827
24	A csalás elleni küzdelem	0	0	—	—	0	2	5	23	31
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	—	—	—	—	—	—	0	15	15
26	A Bizottság igazgatása	—	—	—	0	—	7	6	172	185
27	Költségvetés	—	—	—	—	—	—	—	7	7
28	Ellenőrzés	—	—	—	—	—	—	—	1	1
29	Statisztika	0	0	1	1	4	12	35	61	115
30	Nyugellátások és járulékos költségek	—	—	—	—	—	—	0	—	—
31	Nyelvi szolgálatok	—	—	—	—	—	—	0	17	17
32	Energiaügy	41	467	717	238	324	469	737	859	3 853
33	A jog érvényesülése	—	1	1	5	9	22	57	99	193
34	Éghajlat-politika	—	—	—	—	1	3	60	104	168
40	Tartalékok	—	—	—	—	—	—	—	—	—
90	Egyéb intézmények	—	—	—	—	—	—	—	570	570
Összesen		3 130	1 333	2 473	4 671	14 931	47 931	37 049	106 175	217 692

5.11. A 2015. ÉVI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

2015 a 2014–2020-as programozási időszak első éve volt.

Kötelezettségvállalások:

Az eredeti elfogadott költségvetést az összes intézményre nézve, a speciális eszközöket kivéve, 144 806 millió EUR összegben rögzítették.

Ez a költségvetés a kezdetektől jelentős módosításokon esett át, mivel 2014-ben alacsony volt a kötelezettségvállalások végrehajtása, ami a megosztott irányítású alapok operatív programjainak az új programozási időszak elején történő késői elfogadásával függ össze. A 2015-re való átvitel összege 12 milliárd EUR volt, a 2014. évi fel nem használt kötelezettségvállalások átprogramozása pedig 16 milliárd EUR-t tett ki.

A kötelezettségvállalások 2015-ben történt megemelése a 2014 előtti szintre (2 milliárd EUR-ra) állította vissza a fennálló kötelezettségvállalásokat. A 2014-ben megfigyelt csökkenés tehát a terveknek megfelelően ideiglenes volt.

A 2015-ben újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az 1a. alfejezet alá került (a 2/2015. sz. költségvetés-módosításban előírtak szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Horizont 2020 és a Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor [ITER] programjaiból átcsoportosított) 1 360 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal (amely tartalmazta az Európai Beruházási Tanácsadó Platformra juttatott 10 millió EUR-t), amelyet teljes egészében lekötöttek.

A kötelezettségvállalások átprogramozáson kívüli kiigazítása főként a migrációs és menekültáramlatokhoz kapcsolódott: megemelték a FRONTEX ügynökség, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) előirányzatait, valamint a Szíriának és a környező országoknak nyújtott humanitárius támogatást.

A kötelezettségvállalások végleges elfogadott költségvetése, a speciális eszközök nélkül, összesen 161 808 millió EUR-t tett ki, amelyből 161 191 millió EUR-t kötöttek le (99,6 %-os végrehajtási arány).

2015 végén megszűnt 202 millió EUR összegű fel nem használt előirányzat, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 119 millió EUR összegű igénybe nem vett tartaléka.

Kifizetések:

Az eredeti elfogadott költségvetést, a speciális eszközöket kivéve, 140 862 millió EUR összegben rögzítették (a 2014. évi végleges elfogadott költségvetéshez képest 1,6 %-os emelkedés). Az eredeti kifizetési előirányzatok az uniós GNI 1,01 %-ának feleltek meg. A kifizetési előirányzatokat az év folyamán 66 millió EUR-val emelték meg, mivel a migrációs és menekültügyi válsággal kapcsolatos új igényeket elsősorban átcsoportosítással fedezték.

A 2014-ről való áthozatal 1 960 millió EUR volt.

A végleges elfogadott költségvetés 141 280 millió EUR-t tett ki, ebből 2015-ben 139 827 millió EUR összegben teljesítettek kifizetést (99 %).

2015 végén a tartalékokból származó 0,5 millió EUR-val együtt összesen 358 millió EUR összegű előirányzat szűnt meg.

6. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

6.1. INTÉZMÉNYEK: ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Intézmény	Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
Európai Parlament	149	149	176	21	198	173	3	176	118,49 %	21
Európai Tanács és Tanács	57	57	73	4	77	71	3	74	129,14 %	3
Bizottság	140 885	140 951	139 403	13 743	153 147	139 010	7 018	146 027	103,60 %	7 119
Bíróság	45	45	50	0	50	49	0	50	110,39 %	0
Számvevőszék	20	20	19	0	19	19	0	19	96,20 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	11	11	15	—	15	15	0	15	138,57 %	—
Régiók Bizottsága	8	8	10	—	10	10	0	10	127,90 %	0
Ombudsman	1	1	1	—	1	1	0	1	101,02 %	—
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	—	1	1	0	1	102,41 %	—
Európai Külügyi Szolgálat	38	38	251	0	251	250	0	250	661,85 %	1
Összesen	141 214	141 280	139 999	13 768	153 768	139 599	7 024	146 624	103,78 %	7 144

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre. Az ügynökségeknek nincsen az uniós költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (138 millió EUR, 2014: 208 millió EUR) és az EFA-tól is kap forrásokat (61 millió EUR, 2014: 56 millió EUR). Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.

6.2. INTÉZMÉNYEK: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2016-ra átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevételből	határozattal átvitt összegek	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9 = 7 + 8	10 = 9/1	11	12	13	14 = 11 + 12 + 13	15 = 14/1
Európai Parlament	1 929	1 779	86	34	1 899	98,45 %	14	—	14	0,72 %	16	—	—	16	0,83 %
Európai Tanács és Tanács	589	500	3	25	528	89,53 %	20	—	20	3,36 %	42	0	—	42	7,10 %
Bizottság	177 199	157 732	12 083	3 422	173 236	97,76 %	3 068	654	3 723	2,10 %	221	15	5	240	0,14 %
Bíróság	359	354	—	1	355	98,83 %	1	—	1	0,23 %	3	—	—	3	0,94 %
Számvevőszék	133	131	—	0	131	98,62 %	0	—	0	0,06 %	2	—	—	2	1,32 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	134	124	—	4	128	95,98 %	0	—	0	0,08 %	5	—	—	5	3,93 %
Régiók Bizottsága	91	87	—	2	89	98,17 %	0	—	0	0,02 %	2	—	—	2	1,81 %
Ombudsman	10	10	—	—	10	92,32 %	—	—	—	0,00 %	1	—	—	1	7,68 %
Európai adatvédelmi biztos	9	8	—	—	8	95,60 %	—	—	—	0,00 %	0	—	—	0	4,40 %
Európai Külügyi Szolgálat	833	592	3	210	806	96,72 %	16	2	18	2,16 %	9	1	—	9	1,13 %
Összesen	181 286	161 317	12 175	3 698	177 190	97,74 %	3 119	656	3 775	2,08 %	301	15	5	321	0,18 %

Kifizetési előirányzatok

millió EUR
Intézmény		Megtett kifizetések					2016-ra átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	címzett bevételekből	Összesen	%	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5 = 2 + 3+4	6 = 5/1	7	8	9	10 = 7 + 8+9	11 = 10/1	12	13	14	15 = 12 + 13 + 14	16 = 15/1
Európai Parlament	2 207	1 489	253	29	1 771	80,24 %	289	—	19	309	13,99 %	16	111	—	127	5,77 %
Európai Tanács és Tanács	639	454	48	24	527	82,43 %	46	—	20	65	10,25 %	42	5	—	47	7,32 %
Bizottság	146 051	136 698	1 351	3 404	141 453	96,85 %	430	412	3 615	4 456	3,05 %	74	66	2	142	0,10 %
Bíróság	376	334	15	1	350	93,10 %	20	—	1	21	5,49 %	3	2	—	5	1,41 %
Számvevőszék	141	122	7	0	129	91,70 %	9	—	0	9	6,62 %	2	1	—	2	1,68 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	142	114	6	3	124	87,24 %	9	—	1	11	7,48 %	5	2	—	7	5,28 %
Régiók Bizottsága	99	79	6	2	86	87,37 %	9	—	0	9	8,97 %	2	2	—	4	3,66 %
Ombudsman	11	9	0	—	9	86,37 %	1	—	—	1	5,91 %	1	0	—	1	7,72 %
Európai adatvédelmi biztos	10	8	0	—	8	82,61 %	1	—	—	1	8,24 %	0	0	—	1	9,15 %
Európai Külügyi Szolgálat	920	520	73	194	787	85,53 %	72	2	38	112	12,20 %	9	12	—	21	2,27 %
Összesen	150 595	139 827	1 759	3 657	145 243	96,45 %	886	413	3 695	4 994	3,32 %	154	202	2	358	0,24 %

6.3. AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS BEFOLYT ÖSSZEGEK

Ügynökség	Végleges elfogadott költségvetés	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek	A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	11	11	11	—	06
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	16	14	14	—	18
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	185	150	150	0	06
Frontex	143	147	147	—	18
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	18	18	17	2	15
Európai Rendőrakadémia	8	9	9	0	18
Európai Vegyianyag-ügynökség	34	38	38	0	02
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	59	59	0	17
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	18	19	19	—	18
Európai Bankhatóság	33	34	34	0	12
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	20	21	21	0	12
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	42	53	43	10	07
Európai Rendőrségi Hivatal	95	103	103	0	18
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	37	37	37	—	12
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	9	9	9	—	11
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	79	80	80	0	17
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	8	8	—	04
Galileo Felügyeleti Hatóság	23	361	361	0	06
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	414	493	493	0	08
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)	34	34	34	0	33
eu.LISA	68	74	71	2	18
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	65	65	65	0	06
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	384	216	216	0	12
Európai Gyógyszerügynökség	308	350	304	45	02
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	10	10	10	—	09
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (BEREC)	4	4	4	—	09
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	22	22	22	—	18
Európai Vasúti Ügynökség	26	27	27	0	06
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	15	16	16	—	04
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	243	229	229	0	15
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	50	42	42	0	15
Európai Képzési Alapítvány	20	21	21	0	15
Közösségi Növényfajta-hivatal	15	13	13	—	17
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	21	21	0	04
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	47	47	47	—	15
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	36	36	36	—	06
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	40	40	40	0	08
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	55	55	55	0	08
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	7	—	17
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	18	18	18	—	06
Összesen	2 740	3 007	2 946	61

millió EUR
A bevétel típusa	Végleges elfogadott költségvetés	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek
Bizottság általi támogatás	1 715	1 700	1 698	2
Díjakból származó bevételek	588	647	602	45
Egyéb bevételek	438	660	646	14
Összesen	2 740	3 007	2 946	61

6.4. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Ügynökség	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	2016-ra átvitt	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések	2016-ra átvitt
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	11	11	0	14	11	2
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	17	16	1	18	13	2
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	208	140	65	213	127	84
Frontex	152	151	1	180	125	50
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	19	19	0	20	17	2
Európai Rendőrakadémia	9	9	0	10	8	2
Európai Vegyianyag-ügynökség	115	113	0	126	111	13
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	60	56	0	71	55	11
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	19	18	1	20	18	1
Európai Bankhatóság	33	33	—	39	35	3
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	20	20	0	26	22	3
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	68	58	10	73	55	17
Európai Rendőrségi Hivatal	103	100	3	109	93	15
Európai Értékpapírpiaci Hatóság	37	35	2	43	35	7
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	9	9	—	10	9	1
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	81	81	0	87	79	8
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	8	0	10	7	3
Galileo Felügyeleti Hatóság	1 582	144	1 438	616	211	404
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	792	791	0	531	524	6
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)	34	34	0	38	34	4
eu.LISA	82	81	1	87	64	22
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	70	64	6	70	58	10
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	424	266	—	424	231	29
Európai Gyógyszerügynökség	308	290	6	349	291	43
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	10	10	—	11	11	1
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (BEREC)	4	4	—	5	4	1
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	22	22	0	28	22	6
Európai Vasúti Ügynökség	27	26	0	30	27	3
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	17	15	1	21	15	5
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	276	251	0	247	224	1
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	50	44	—	54	43	5
Európai Képzési Alapítvány	21	21	0	22	21	1
Közösségi Növényfajta-hivatal	17	15	—	15	14	1
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	22	22	0	26	23	3
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	47	46	—	52	46	5
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	36	36	—	40	34	5
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	40	39	—	42	39	2
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	55	54	—	59	54	3
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	—	9	7	1
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	18	18	—	20	18	2
Összesen	4 930	3 175	1 538	3 864	2 835	787

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Kiadás típusa	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	2016-ra átvitt	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések	2016-ra átvitt
Személyzet	975	956	1	991	953	18
Igazgatási kiadások	412	392	2	467	356	85
Működési kiadások	3 543	1 827	1 535	2 406	1 526	685
Összesen	4 930	3 175	1 538	3 864	2 835	787

6.5. KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKKEL EGYÜTT

millió EUR
	Európai Unió	Ügynökség	Az ügynökségeknek nyújtott támogatások kiszűrése	Összesen
A pénzügyi év bevétele	146 624	2 946	(1 698 )	147 872
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések	(139 827 )	(2 233 )	1 698	(140 363 )
A címzett bevételek előirányzataiból teljesített kifizetések	(3 657 )	(375)	—	(4 032 )
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(1 299 )	(787)	—	(2 086 )
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	29	268	—	297
Címzett bevételek alakulása	(704)	145	—	(559)
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	182	2	—	184
2015. évi költségvetési eredmény	1 347	(34)	—	1 313

Annak érdekében, hogy az ügynökségek minden lényeges költségvetési információját bemutassák, az összevont éves beszámoló különálló jelentéseket tartalmaz a konszolidált hagyományos ügynökségek egyedi költségvetéseinek végrehajtásáról.

(1) Az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek (vagyis a kötelezettségek között szerepel).

(2) Az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek (vagyis a kötelezettségek között szerepel).

(3) MFA, EURATOM és a felszámolás alatt álló ESZAK.

(4) Elővigyázatossági pénzügyi támogatással együtt.

(5) Forrás: Az Európai Bizottság 2016. téli európai gazdasági előrejelzése.

(1) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(2) Az Európai Parlament által 2015. november 25-én elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2016-ban beszedendő vagy azoktól 2016-ban lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(6) Tagállamok által végrehajtott: Megosztott irányítás

A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott: Közvetlen irányítás

Egyéb uniós ügynökségek és szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok által végrehajtott: Közvetett irányítás

(7) A meg nem jelenített veszteségrészesedés részletes magyarázata az 1.5.4. megjegyzésben található.

(8) A felszámolás alatt álló ESZAK saját forrásaiból nyújtják.

(9) 2014.12.31.-én a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket tartalmazott, ezért ezeket ki kellett szűrni.

(10) Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek

(11) „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált csekély jelentőségű programokat foglalja magában.

(12) A back-to-back kölcsönöket kivéve.

(13) Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a tőkeinstrumentumokat).

(14) Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával

(15) A távozást követő első három évre fizetik

(16) Első alkalommal 2015-ben került bevonásra.

(17) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(18) Amelyből az EFTA eredménye 2015-ben (2) millió EUR-t, 2014-ben pedig (3) millió EUR-t tesz ki.

(19) A további előirányzatok magukban foglalják a következőket: előző évről áthozott előirányzatok, címzett bevételek, valamint kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

(20) A további előirányzatok magukban foglalják a következőket: előző évről áthozott előirányzatok, címzett bevételek, valamint kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

(21) A további előirányzatok magukban foglalják a következőket: előző évről áthozott előirányzatok, címzett bevételek, valamint kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

(22) A további előirányzatok magukban foglalják a következőket: előző évről áthozott előirányzatok, címzett bevételek, valamint kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 380

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. október 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 380/01	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek — Az Európai Unió 2015. évi összevont éves beszámolója	1
2016/C 380/02	A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – a független ellenőr jelentése	147