5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/1

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/2

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (09828/2014),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodástervezetre (17903/2013),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és a 218. cikk (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és a 218. cikk (8) bekezdésének második albekezdésével, valamint a 218. cikk (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0130/2014),

—

tekintettel 2011. szeptember 15-jei állásfoglalására, amely az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és EKSZ-hez intézett ajánlásait tartalmazza az EU és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozóan (1),

—

tekintettel a határozattervezetről szóló, 2014. november 13-i jogalkotási állásfoglalására (2),

—

tekintettel a keleti szomszédságban fennálló helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az Unió és a keleti partnerség országai közötti kapcsolatok értékeléséről és a prioritások meghatározásáról szóló, 2014. március 12-i (3), illetve a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen a Kelet-Ukrajna destabilizálásáról szóló 2014. április 17-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a 2005. február 22-i európai szomszédságpolitikai cselekvési tervet felváltó és az Együttműködési Tanács által 2014. június 26-án elfogadott társulási menetrendre,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0022/2014),

A.

mivel az elmúlt pár évben kormánya politikai eltökéltségének köszönhetően a Moldovai Köztársaság jelentős előrelépést tett a reformok és az EU-val való kapcsolat megerősítése terén;

B.

mivel az Ukrajnában jelenleg zajló válság, a Krím illegális annektálása és Oroszország ebben játszott szerepe súlyos fenyegetést jelent Európa biztonsága számára, és felkavarta a geopolitikai rendet; mivel mindez az EU–Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokra is kihat;

C.

mivel a keleti partnerség fontos politikai keretet teremtett a politikai és társadalmi-gazdasági reformok támogatása és az EU-hoz való közeledés megkönnyítése révén a kapcsolatok elmélyítéséhez, a politikai társulások ösztönzéséhez és – az erőteljes földrajzi, történelmi és kulturális kötelékekkel egymáshoz kapcsolódó – EU és a Moldovai Köztársaság közötti gazdasági integráció fejlesztéséhez, különösen az Oroszország által bevezetett gazdasági szankciók és a Moldovai Köztársaság elleni destabilizációs intézkedések ismeretében;

D.

mivel a Moldovai Köztársaság 2014. július 2-án ratifikálta a társulási megállapodást, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást (DCFTA) is, és annak egyes rendelkezéseit ideiglenes jelleggel – az uniós tagállamok általi ratifikációig – 2014. szeptember 1-től alkalmazza;

E.

mivel a társulási megállapodás megkötése nem önmagáért való cél, hanem része a Moldovai Köztársaság politikai, gazdasági és társadalmi értelemben vett európai perspektíváját erősítő folyamatnak; mivel ennek kézzelfogható megnyilvánulása a moldovai polgárokra vonatkozó vízummentesség bevezetése, a repülés, a mezőgazdaság, a polgári védelem területére vonatkozó megállapodások megkötése, a Moldovai Köztársaság közös biztonsági és védelmi politikával foglalkozó uniós ügynökségekben és programokban való részvétele, és legfőképpen az EU–Moldovai Köztársaság társulási megállapodás aláírása; mivel e célból az összes megállapodás végrehajtása elengedhetetlen;

F.

mivel a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke, Iurie Leanca bejelentette, hogy a Moldovai Köztársaság 2015-ben csatlakozási kérelmet szándékozik benyújtani az Európai Unióhoz;

G.

mivel az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokra és azok prioritásaira vonatkozó széles körű politikai konszenzus hozzájárulhat ahhoz, hogy a társulási menetrendet a moldovai polgárok számára előnyös módon, jobban és gyorsabban hajtsák végre;

H.

mivel a befogadó és részvételen alapuló nemzeti párbeszéd és a kormányzás és a társadalom valamennyi szintjén érvényesülő konstruktív megközelítés szükséges ahhoz, hogy valamennyi régió és nemzeti kisebbség tevékeny részese legyen a döntéshozatali folyamatnak;

I.

mivel egy erőteljes tájékoztatási és kommunikációs kampány az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok jobban megértsék, hogy a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás milyen kölcsönös előnyökkel jár;

J.

mivel a regionális keretek – többek között az Euronest Parlamenti Közgyűlése – további fórumot jelentenek a társulási menetrend végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, információk és bevált gyakorlatok megosztása számára;

K.

mivel bizonyos energetikai infrastrukturális projektek konkrét előnyökkel járhatnak a polgárok számára az energiabiztonság és a lakosság energiakiadásainak csökkentése tekintetében, miközben megvalósítják az energiaközösség célkitűzéseit is;

L.

mivel az Oroszországi Föderáció által bizonyos moldovai termékekre bevezetett kereskedelmi korlátozások súlyosan érintették a helyi termelőket és általánosságban a Moldovai Köztársaság gazdaságát;

M.

mivel Oroszország idén hadgyakorlatokat tartott Moldova szakadár területén, a Dnyeszter-melléken; mivel a Dnyeszter-melléki parlament ismételten azzal a kéréssel fordult Moszkvához, hogy engedélyezzék az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozását;

N.

mivel az EU és a Moldovai Köztársaság közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megteremtése képezi a megállapodás egyik legjelentősebb kölcsönös előnyét, amely kétségbevonhatatlan fontosságú a Moldovai Köztársaság kereskedelmi és gazdasági növekedése, munkahelyteremtése, jóléte és stabilitása szempontjából;

O.

mivel az EU-val való közös mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásával a Moldovai Köztársaság növeli az uniós piachoz való hozzáférését, ezáltal új lehetőségeket teremt a fejlődésre és a növekedésre, illetve kedvez a moldovai vállalkozásoknak és közvetlenül a polgároknak; mivel az EU számára előnyt fog jelenteni, ha gördülékenyebb a kereskedelmi forgalom és kedvezőbbek a beruházási feltételek a Moldovai Köztársaságban;

P.

mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás több olyan rendelkezést is magában foglal, amely a Moldovai Köztársaság kereskedelmi jogszabályainak és kereskedelmi vonatkozású szakpolitikáinak az uniós vívmányok alapján és azokkal összhangban történő reformjára irányul, ami lehetővé teszi az ország gazdaságának modernizációját, illetve az üzleti környezet javulását és kiszámíthatóbbá válását, többek között a kis- és középvállalkozások érdekében;

Q.

mivel az uniós szakértők hathatós adminisztratív támogatása nélkül a jogszabályok uniós vívmányokhoz történő, a megállapodás szerinti közelítésének végrehajtása bármely moldovai kormány számára súlyos nehézségeket okozna;

R.

mivel az autonóm kereskedelmi kedvezmények és azt megelőzően a GSP+ kedvezmények biztosítása révén az EU már jelentős előnyökhöz juttatta a moldovai gazdaságot, és a jövőben továbbra is támogatja az országot;

S.

mivel a szorosabb politikai és gazdasági kötelékek révén az európai kontinens egésze nagyobb stabilitást és jólétet élvezhet majd; mivel az ilyen jellegű együttműködés az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság szempontjából közös értékeken alapul, és az az elképzelésünk ihleti, mely szerint minden egyes emberben egyedi értékek rejlenek;

T.

mivel a társulási megállapodás és a Moldovai Köztársaság uniós politikákba való ehhez kapcsolódó fokozatos integrációja nem zárhatja el a Moldovai Köztársaságot a térség egyéb országaihoz fűződő hagyományos, történelmi és gazdasági kapcsolataitól, hanem éppen ellenkezőleg, meg kell teremtenie az ahhoz szükséges feltételeket, hogy az ország maximálisan kihasználhassa a benne rejlő lehetőségeket;

1.

örömmel üdvözli a társulási megállapodás megkötését, amely a moldovai nép és hatóságok reformokra irányuló erőfeszítései és törekvései, valamint az elmúlt időszakban elért jelentős előrelépés határozott elismerését jelenti; üdvözli, hogy a Bizottság 2014-ben a „Többért többet” mechanizmus révén további segítséget bocsátott rendelkezésre a kiemelt területeken elért pozitív fejlemények elismeréseként; elismeri, hogy a társulási megállapodás jelentős előrelépést jelent az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokban, valamint megtestesíti a politikai társulás és a gazdasági integráció iránti elköteleződést; hangsúlyozza, hogy a megállapodás maradéktalan megvalósítása kulcsfontosságú; ezzel összefüggésben sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb ratifikálják a társulási megállapodást;

2.

kiemeli, hogy a társulási megállapodás aláírása és ratifikálása nem tekinthető önmagában az EU–Moldovai Köztársaság kapcsolatain belüli végső célnak, és hangsúlyozza, hogy az EUSZ 49. cikke értelmében a Moldovai Köztársaság – bármely más európai államhoz hasonlóan – európai perspektívával rendelkezik, és kérelmezheti az Európai Unióhoz való csatlakozást, feltéve, hogy elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

3.

hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás a Moldovai Köztársaság területének egészére kiterjed és a lakosság egészének javára szolgál; ezért hangsúlyozza, hogy kellő időben és megfelelő módon foglalkozni kell a társulási reform társadalmi következményeivel; felszólítja a Moldovai Köztársaságot annak biztosítására, hogy a reformok intézményi keretbe rögzüljenek és mélyen beágyazódjanak; hangsúlyozza, hogy átfogó tájékoztatási kampányt kell folytatni a nyilvánosság számára a társulási megállapodás céljairól és tartalmáról, illetve a társulási menetrend végrehajtásával a lakosságot érő közvetlen és konkrét előnyökről;

4.

üdvözli a társulási menetrendet, amely magában foglalja a társulási megállapodás átfogó célkitűzéseinek megvalósításához vezető konkrét lépéseket és feltételeket, és amelynek irányadó keretként kell szolgálnia az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok során;

5.

hangsúlyozza, hogy a Moldovai Köztársaságnak és az EU-nak egyaránt részt kell vennie a társulási menetrend megvalósításában, és az ebben meghatározott prioritásoknak megfelelő technikai és pénzügyi támogatásban kell részesülniük annak érdekében, hogy a moldovai polgárok mielőbb észlelhessék a társulás előnyeit; felszólítja a Bizottságot, hogy a Moldovai Köztársaságra irányuló finanszírozás tervezésekor e prioritásokat kövesse; hangsúlyozza, hogy a projektek hatékony végrehajtásának és a pénzügyi eszközök hatékony felhasználásának biztosításához növelni kell a Moldovai Köztársaság felvevő képességét; rámutat, hogy az uniós alapok befogadásának és felhasználásának nyomon követése érdekében meg kell erősíteni a kezelési, átláthatósági és elszámoltathatósági mechanizmust; felszólítja a feleket, hogy határozzák meg a Moldovai Köztársaság társulási megállapodás és a társulási menetrend szerinti kötelezettségeinek teljesítését biztosító képzési igényeket;

6.

hangsúlyozza a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás garantálásáért felelős intézmények stabilitása, függetlensége és eredményessége megerősítésének, illetve az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat védő rendszerek megszilárdításának fontosságát; ezzel összefüggésben megállapítja a reformhoz vezető korábbi lépések jelentőségét, ilyen például a bírák független kinevezési rendszerének megerősítése, a Központi Választási Bizottság összetételének reprezentatív jellege, illetve a Számvevőszék hatékonyságának és függetlenségének javítása;

7.

felszólítja a moldovai hatóságokat annak biztosítására, hogy a közelgő választási folyamat a legmagasabb európai és nemzetközi normákat kövesse, és hogy fogadják el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a külföldön élő moldovaiak részvételét; nyomatékosan felszólítja a hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt az EBESZ/ODIHR-rel és az Európa Tanács Velencei Bizottságával, és ajánlásaikat vegyék figyelembe, valamint kiemeli a politikusok és politikai pártok fontos szerepét és annak szükségességét, hogy a pártfinanszírozás átláthatósága biztosítva legyen; vállalja, hogy biztosítja választási megfigyelők jelenlétét és elküldi saját választási megfigyelő küldöttségét a 2014. november 30-i parlamenti választások megfigyelésére;

8.

megjegyzi, hogy a reformok ütemét hátráltató intézményi patthelyzet ismételt előfordulásának megelőzése céljából módosítani kell a moldovai alkotmányban az elnök megválasztásáról szóló 78. cikket; felszólít arra, hogy bármely alkotmányos reformot a Velencei Bizottsággal és az érintett nemzeti érdekelt felekkel együttműködve hajtsanak végre;

9.

elégedetten nyugtázza a Moldovai Köztársaság hatóságai által az európai reformmenetrend terén elért eredményeket, többek között a Bizottság 2014. március 27-i jelentésében kiemelt igazságszolgáltatási és bűnüldözési reformot, a korrupcióellenes keret átszervezését, az emberi jogi és a romák támogatását szolgáló cselekvési terv végrehajtását, a Tiraspollal való párbeszéd fenntartását és a kihívást jelentő szabályozási és ágazati reformok folytatását;

10.

tudomásul veszi az eddig elért eredményeket; felszólítja a hatóságokat, hogy folytassák a nemzeti emberi jogi cselekvési terv hathatós végrehajtását, különös tekintettel a romák emberi jogaira;

11.

hangsúlyozza, hogy megújult erővel kell hozzálátni az igazságszolgáltatás reformjához, az igazságszolgáltatási és a bűnüldözési rendszerek függetlenségének biztosításához, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét, a törvény előtti egyenlőséget és az alapvető állampolgári jogokat biztosító alkotmányos rendelkezések meghozatalához; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a minden szinten jelentkező korrupció elleni küzdelmet, többek között a 2013-ban elfogadott jogalkotási csomag maradéktalan végrehajtásán és a korrupcióellenes intézmények eredményességének javításán keresztül; felszólítja a moldovai hatóságokat annak biztosítására, hogy a korrupció elleni küzdelmet szolgáló rendszerbe tartozó mechanizmusok – különösen a Nemzeti Korrupcióellenes Központ és a Nemzeti Integritási Központ – függetlenek, teljes mértékben működőképesek legyenek, megfelelő finanszírozással és személyzettel rendelkezzenek, illetve mentesek legyenek az indokolatlan befolyástól;

12.

felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy a felelősségteljes kormányzás, az egyenlő hozzáférés és a tisztességes verseny biztosítása érdekében fokozzák a közpénzek, a privatizációs és közbeszerzési eljárások kezelésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint tovább erősítsék a bankszektor felügyeletét;

13.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy megfelelően és mindenre kiterjedően kivizsgálják az emberi jogok állítólagos megsértésének valamennyi esetét, és különösen lépjenek fel a kegyetlen bánásmód és kínzás büntetlenségével szemben, és állítsák bíróság elé az elkövetőket; ezért arra sürgeti a Bizottságot, hogy a nyújtson segítséget a kormányzati szervek számára e jogsértések megfelelő – a szükséges jogi eszközökkel és az e bűncselekmények megelőzésére szolgáló szociális mechanizmusokkal való – kezeléséhez, valamint hogy szorosan működjön együtt a civil társadalommal annak elősegítése érdekében, hogy az fokozott szerepet tölthessen be az emberi jogok védelmében;

14.

hangsúlyozza a megkülönböztetés elleni jogszabályok fontosságát az összes kisebbség, különösen pedig az etnikai, vallási és LMBT kisebbségek egyenlőségének és védelmének biztosítása céljából, és felhívja a moldovai hatóságokat, hogy valamennyi még meglévő diszkriminatív rendelkezést helyezzék hatályon kívül; hangsúlyozza, hogy az egyenlőség biztosításáról szóló 2012. évi törvény végrehajtásában nagy jelentőséget kap az újonnan létrehozott, a diszkrimináció megelőzésével és felszámolásával, valamint az egyenlőség biztosításával foglalkozó tanács;

15.

felhívja a kormányt, hogy valamennyi nemzeti kisebbségre vonatkozóan biztosítsa a jogi garanciák érvényre juttatásához, illetve a nemzeti és nyelvi kisebbségek anyanyelvi oktatásának kibővítéséhez a megfelelő nyomon követési mechanizmusokat és a szükséges erőforrásokat; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a kormány párbeszédet folytasson valamennyi etnikai kisebbség képviselőivel, valamint technikai és pénzügyi támogatást nyújtson az infrastrukturális korszerűsítések számára a Gagauzia nevű autonóm területen és a taracliai körzetben;

16.

megismétli annak szükségességét, hogy megerősítsék és támogassák a média szabadságát és pluralizmusát, illetve biztosítsák az állami tulajdonban lévő média semlegességét, a független média támogatása mellett; aggodalmának ad hangot a média tulajdonosaira vonatkozó átláthatóság hiánya, valamint a tömegmédia tulajdonosi koncentrációja miatt, amely gyengíti a médiaterület sokszínűségét; ezért nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy ösztönözzék a nagyobb versenyt a médiapiacon, illetve biztosítsák, hogy a média területén tevékenykedő valamennyi felelős szerv betartsa a média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatos uniós normákat;

17.

üdvözli az EU és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás 27. fejezetét, amely különösen a gyermekek jogainak védelmére és előmozdítására irányuló együttműködésre összpontosít, és mindkét felet felhívja, hogy segítsék elő a társulási menetrend vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását;

18.

teljes mértékben támogatja a moldovai polgárok vízummentességét, emlékeztetve arra, hogy a Moldovai Köztársaság volt az első kelet-európai partner, aki ezt a célt elérte; felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy folytassák a vízumliberalizációval kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló információk terjesztését;

19.

tudomásul veszi a vámhatóságok és határőrségek szakmai kapacitásának javulását, illetve az ukrajnai határ kijelölésének folytatását; üdvözli az EU határigazgatást segítő misszióját (EUBAM) és a moldovai hatóságok konstruktív együttműködését;

20.

felszólítja Kisinyovot és Comratot, hogy továbbra is a bizalom és a befogadó párbeszéd szellemében, építő jelleggel működjenek együtt egymással a társulási megállapodás sikeres végrehajtása és annak érdekében, hogy az európai úton való további előrelépést elősegítő politikai környezetet alakítsanak ki;

21.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy folytassák a központi és helyi közigazgatás szakszerűsítésére és depolitizálására irányuló munkát, mivel ez is nagyban hozzá fog járulni a társulási megállapodás teljes körű végrehajtásához; felszólítja a Moldovai Köztársaságot, hogy inkluzív módon hajtsa végre a decentralizációs stratégiát; hangsúlyozza, hogy a vidéki térségek fejlesztése szempontjából alapvetően fontosak a hatékony helyi önkormányzati hatóságok és a megfelelő infrastruktúra, ami a vidék elnéptelenedése mérséklésének előfeltétele;

22.

üdvözli a társulási megállapodás követelményeinek teljesítése iránti politikai elkötelezettséget; ugyanakkor tisztában van azzal, hogy folytatni kell a demokratikus intézmények megszilárdítását, és arra ösztönzi a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy a szükséges intézkedések végrehajtásáért továbbra is tegyen erőfeszítéseket; úgy véli, hogy Moldova európai törekvései szempontjából rendkívül fontos a politikai stabilitás és a reformokra vonatkozó tartós konszenzus, különösen a jogállamiságot és az állami intézményektől való függetlenséget illetően;

23.

reméli, hogy a társulási megállapodás/mély mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása hozzájárul majd a fenntartható fejlődéshez és a moldovai gazdaságnak a világpiacokba való zökkenőmentes integrációjához, és egyúttal ösztönzi korszerűsítését, és jobb munkafeltételeket teremt; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy biztosítson segítséget és nyújtson tanácsot Moldova számára arra vonatkozóan, hogy rövid távon miként küzdjön meg az alkalmazkodással járó kihívásokkal, többek között a szakszervezetekkel és a helyi üzleti közösséggel együttműködésben;

24.

továbbra is hangsúlyozza az átlátható üzleti és beruházási környezet, a megfelelő szabályozói reform és a privatizációs folyamat folytatásának fontosságát a Moldovai Köztársaság gazdasági versenyképességének előmozdítása, a közvetlen külföldi befektetések ösztönzése és a strukturális gazdasági problémák kezelése céljából hozott intézkedések fenntarthatósága érdekében; hangsúlyozza, hogy gazdasági és a társadalmi fejlődés előfeltételeként a mezőgazdaságban ki kell terjeszteni az értékláncokat;

25.

elismerését fejezi ki a Moldovai Köztársaságnak, amiért mélyreható, összetett és költséges gazdasági reformokat végrehajtva elszántan és elkötelezetten törekszik az EU-val való szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítására; meggyőződése, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon kedvező hatással lesz a Moldovai Köztársaság gazdaságára, és ezáltal hozzájárul polgárai életminőségének javításához;

26.

hangsúlyozza azt a tényt, hogy a gyors, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás sikeressége a megállapodásban meghatározott kötelezettségek mindkét fél általi alapos és hatékony végrehajtásától függ; ezzel kapcsolatban azt kéri, hogy többek között a Moldovai Köztársaságot terhelő rövid távú költségek enyhítése érdekében az EU biztosítsa a Moldovai Köztársaságnak minden szükséges pénzügyi és technikai segítség nyújtását;

27.

úgy véli, hogy a parlamenti ellenőrzés alapvető feltétele az uniós szakpolitikák demokratikus támogatásának; ezért felhívja a Bizottságot, hogy megfelelő időben segítse elő a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásának Parlament általi rendszeres és részletes ellenőrzését.

28.

megjegyzi, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást 2014. június 27-i aláírását, illetve a társulási megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2014. június 16-i 2014/492/EU tanácsi határozatot követően 2014. szeptember 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák, a kivételes körülményekre és az ország támogatásának sürgősségére vonatkozóan az uniós intézmények között kialakult egyetértés alapján;

29.

fájlalja, hogy Oroszország továbbra is a kereskedelmet használja fel a térség destabilizálására azáltal, hogy a Moldovai Köztársaság termékeire különböző behozatali tilalmakat rendel el, megsértve ezzel Oroszország WTO szerinti kötelezettségvállalásait; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a Moldovai Köztársaság területi egységét és európai ambícióit; teljes mértékben támogatja a moldovai termékekkel szembeni orosz embargó hatásának ellensúlyozására irányuló bizottsági kezdeményezéseket, a pénzügyi támogatás nyújtását és a Moldovai Köztársaságnak felkínált egyoldalú kereskedelmi kedvezmények kibővítését is beleértve;

30.

üdvözli, hogy 2014. július 1-jén aláírták a Moldovai Köztársaság Horizont 2020 keretprogramban való részvételéről szóló megállapodást; úgy véli, hogy az e kereteken belüli együttműködés fellendíti majd a növekedést, az innovációt és a versenyképességet, továbbá új munkahelyeket és lehetőségeket teremt; kéri, hogy a Moldovai Köztársaság fokozza részvételét az uniós programokban és ügynökségekben, valamint az ikerintézményi projektekben és a diákcserékben;

31.

tudomásul veszi az energiastratégia közelmúltbeli felülvizsgálatát, és felhívja a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy vizsgálja felül és erősítse meg a 2013–2015 közötti időre szóló nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, dolgozzon ki hiteles és hatékony tervet a megújuló energiáról az energiaforrások diverzifikálása, valamint az éghajlat-változási politikáinak és céljainak az uniós politikákkal és célokkal való összehangolása érdekében;

32.

üdvözli a Iași-Ungheni gázrendszer-összekötő megnyitását; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az Ungheni-Kisinyov gázvezeték megépítésére irányuló erőfeszítéseit, többek között annak révén, hogy lehetővé teszi a más nemzetközi partnerek általi társfinanszírozást, és hogy a projekt lehető leghamarabb befejezése érdekében bővíti a pénzügyi támogatást;

33.

felszólítja Kisinyovot és Tiraspolt, hogy továbbra is konstruktív módon lépjen fel a Dnyeszter-melléki kérdés hathatós rendezése és a lakosság életkörülményeit javító konkrét lépések meghozatala érdekében; csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az „5+2” keret mindezidáig eredménytelen volt, és követeli, hogy az EU – különösen tárgyalópartnerré való előléptetésén keresztül – komolyabb szerepet kapjon, felszólítja továbbá az összes érintett felet, hogy használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt az építő jellegű párbeszéd megalapozására és a hivatalos tárgyalások mielőbbi újrafelvételének elősegítésére; felszólítja a főképviselőt/alelnököt és az EKSZ-t, hogy proaktív módon munkálkodjanak egy olyan átfogó megoldáson, amely tiszteletben tartja a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi egységét, valamint előmozdítja a bizalomépítést, az EBESZ illetékes struktúráival igen szorosan együttműködve; rámutat annak szükségességére, hogy a társulási megállapodás hatálya kiterjedjen a Moldovai Köztársaság szerves részét képező Dnyeszter-melléki régióra; ennek érdekében arra ösztönzi a moldovai hatóságokat, hogy vonják be a lakosságot, az üzleti közösséget és annak civil társadalmi szervezeteit; megjegyzi, hogy bármely megoldásnak összhangban kell állnia a nemzetközi jog alapelveivel, és ezeket tiszteletben kell tartania;

34.

hangsúlyozza, hogy ezzel összefüggésben minden szinten bővíteni kell az emberek közötti kapcsolatokat azzal a céllal, hogy létrejöjjenek a folyamatos párbeszéd feltételei, és hogy továbbra is előmozdítsuk a bizalomépítést a békefolyamat felgyorsítása és a felek közötti megbékélés érdekében;

35.

hangsúlyozza a Moldovai Köztársaság parlamentjével való együttműködés fontosságát a társulási megállapodás és a társulási menetrend végrehajtásának nyomon követésében;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a Moldovai Köztársaságban működő civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatást és szakértelmet, hogy azok képesek legyenek a kormány által végrehajtott reformok és vállalt kötelezettségek belső ellenőrzésére és elszámoltatására a jogszabályok megszövegezési és végrehajtási folyamatában, továbbá segítse a civil társadalmat a szervezeti és érdekvédelmi képességének fokozásában, a megkülönböztetés és a korrupció elleni tevékenységek megfigyelőiként betöltött szerepük, általánosságban pedig a polgári szerepvállalással és az önkéntességgel kapcsolatos kultúrát ösztönző szerepük erősítésében;

37.

hangot ad aggodalmának Oroszország azon intézkedései miatt, amelyek célja aláásni az EU keleti szomszédainak társulási folyamatát; újólag megismétli meggyőződését, hogy az EU keleti partnereinek társulási folyamata nem veszélyezteti Oroszország politikai és gazdasági érdekeit, és sajnálja, hogy az orosz vezetés ezt így látja; hangsúlyozza, hogy a társulási folyamat miatt táplált oroszországi aggodalmakat az európai földrészt megosztó új geopolitikai válaszvonalakkal kapcsolatos félelmek eloszlatása érdekében megfelelően kell kezelni és megértéssel kell fogadni; megjegyzi, hogy minden ország alapvető joga, hogy saját politikai választásokat tegyen, ugyanakkor az EU keleti partnerekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának célja a jólét terjesztése és a politikai stabilitás megerősítése, amelynek végső soron az egész régió hasznát látja majd;

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Moldovai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/9

—

tekintettel a többoldalú tárgyalások után 1998. április 10-én aláírt, Belfasti Megállapodásként is ismeretes Nagypénteki Megállapodásra,

—

tekintettel a 2001. évi Weston Park-i Megállapodásra,

—

tekintettel a St Andrews-ban (Fife, Skócia) 2006. október 11. és 13. között a két kormány és valamennyi jelentős észak-írországi párt által folytatott többoldalú tárgyalásokon elért megállapodásra,

—

tekintettel a 2010. évi Hillsborough-i Megállapodásra,

—

tekintettel az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott európai uniós pénzügyi hozzájárulásról (2007–2010) szóló 2010. december 15-i, 1232/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel fontos, hogy az Európai Unióban valamennyi erőszakos konfliktus véget érjen;

B.

mivel a politikai pártok, valamint a brit és az ír kormány közötti tárgyalások 1998-ban a Nagypénteki (másképp Belfasti) Megállapodással zárultak, amely decentralizált igazgatási szervezet létrehozásáról rendelkezett, beleértve a hatáskörök megosztásán alapuló nemzetgyűlés, illetve végrehajtó hatóság, az Észak/Dél Miniszteri Tanács, az Észak/Dél Parlamentközi Egyesülés, az Észak/Dél Konzultatív Fórum, a Brit–Ír Kormányközi Konferencia, a Brit–Ír Tanács és egy kibővített Brit–Ír Parlamentközi Testület létrehozását;

C.

mivel az Európai Unió nemzetközi partnereivel – az Egyesült Államokkal, Kanadával, Új-Zélanddal és Ausztráliával – együtt jelentős mértékben hozzájárult a békefolyamathoz annak támogatásával, többek között az Írországért Nemzetközi Alap révén;

D.

mivel az eddig elért sikerek erőteljes és pozitív példáját nyújtják a partnerségen, egyetértésen és az egyenlő bánásmód elvein, az egymás becsülésén és a kölcsönös tiszteleten alapuló válságkezelésnek, és ez nem csupán az Észak-Írországon belüli politikai viszonyokra volt pozitív hatással, hanem azon túlmenően is;

E.

mivel a Nagypénteki Megállapodás alapján létrejött politikai intézmények hosszú időn át sikeresen működtek;

F.

mivel az új politikai helyzetben jelentős gazdasági fejlődésre került sor, csökkent a munkanélküliség, külföldi tőke áramlott be, továbbá Észak-Írország kedvelt helyszínévé vált nemzetközi konferenciáknak, sporteseményeknek és kulturális rendezvényeknek;

G.

mivel a szociális és gazdasági fejlődés tekintetben továbbra is jelentős regionális különbségek tapasztalhatók;

H.

mivel a békefolyamat állandó erőfeszítéseket igényel, azonban az utóbbi években számos politikai válság is kialakult, ideértve a folyamatot elutasító csoportoktól érkező fenyegetéseket, amelyek miatt a folyamat megtorpant, noha a nemzetgyűlés és a végrehajtó hatóság továbbra is működőképes;

I.

mivel a korábbi amerikai diplomata és észak-írországi megbízott, Richard Haass által elnökölt, valamennyi felet bevonó tárgyalások célja a leginkább megosztó kérdések némelyikének – zászló- és jelvényhasználat, tiltakozó megmozdulások és felvonulások – megoldása volt, ám e tárgyalások 2013 decemberében megakadtak;

J.

mivel a tárgyalások a legvitatottabb kérdések megoldása céljából újraindultak;

K.

mivel az Európai Unió PEACE programja a békés és szilárd társadalom megteremtését célozza, továbbá elő szeretné segíteni a megbékülést olyan tevékenységek és projektek támogatásával, amelyek hozzájárulnak a közösségek egymással való megbéküléséhez és a mindenki számára kölcsönösen élhető társadalmi környezet kiépítéséhez;

1.

kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a békefolyamat végrehajtása zsákutcába jutott, és sürgeti a folyamatban részt vevő valamennyi felet, hogy a hosszan tartó és szilárd béke érdekében konstruktív módon törekedjenek a konfliktus tartós megoldására és a Nagypénteki Megállapodás, illetve az azt követő megállapodások maradéktalan végrehajtására;

2.

üdvözli a valamennyi felet bevonófogadó és a jelenlegi zsákutcából való kijutást célzó tárgyalások megkezdésére irányuló kezdeményezést, és hangsúlyozza, hogy Észak-Írország demokratikus intézményei működtethetőségének és stabilitásának megerősítése érdekében a legfontosabb kérdésekben megállapodásra van szükség; ösztönzi valamennyi felet, hogy a legfontosabb kérdések megoldása érdekében e tárgyalásokon tanúsítsanak pozitív hozzáállást;

3.

üdvözli, hogy Obama elnök külügyminisztere, John Kerry Gary Hart szenátort nevezte ki személyes megbízottjává;

4.

aggódik amiatt, hogy egyes szélsőséges elemek nem szűnő erőszakos, bűnös és társadalomellenes tevékenysége aláaknázza a békefolyamatot; hangsúlyozza, hogy az ilyen bűnös tevékenységeket a fennálló gazdasági kihívások – munkanélküliség, alacsony jövedelmi szint és életszínvonal – kezelése révén kell leküzdeni; hangsúlyozza, hogy a nem csökkenő erőszaknak és megfélemlítésnek az egyes közösségek széles körű részvétele révén, valamennyi érintett szervezet támogatásával kell véget vetni;

5.

hangsúlyozza ezért, hogy nagy szükség van a megbékélés további ösztönzésére és a közösségek közötti kapcsolatok javítására, továbbá a békefolyamat megszilárdítása érdekében a gazdasági és szociális fejlődés fokozására; felhívja e tekintetben a figyelmet az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából juttatott támogatásra, és különösen a PEACE programra elkülönített 150 millió eurónyi összegre, melynek célja az Észak-Írországban és Írország határ menti területen felmerülő elsődleges problémák megoldása az északi és déli terület javára egyaránt;

6.

reményei szerint az Európai Bizottság Észak-Írországgal foglalkozó munkacsoportja a jövőben is jelentős támogatói szerepet fog betölteni;

7.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament kész minden olyan támogatást megadni, amely az érintett felek szerint elősegítheti a békefolyamatot; felkéri a miniszterelnököt és helyettesét, hogy tájékoztassák a Parlamentet a valamennyi felet bevonó tárgyalások sikeres befejezéséről;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Észak-Írország végrehajtó hatóságának, valamint az Egyesült Királyság és Írország kormányainak.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/11

—

tekintettel a Törökország által elért eredményekről szóló 2013. évi jelentésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának az európai szomszédságpolitikáról szóló 2013. december 17-i következtetéseire,

—

tekintettel az Európai Tanács elnöke szóvivőjének 2014. október 7-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a Törökország által elért eredményekről szóló 2014. évi jelentésre (2014. október 8.),

—

tekintettel az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseire,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel 2014. október 3-án Törökország NAVTEX üzenetben olyan utasítást bocsátott ki, amellyel a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetének déli részén egy nagyobb területet „jelölt ki” a Barbaros nevű török kutatóhajó által 2014. október 20. és december 30. között végzendő szeizmikus mérések céljaira; mivel ezek a szeizmikus mérések olyan szektorokat érintenek, amelyeket a Ciprusi Köztársaság kormánya az olasz ENI vállalat és a Korea Gas Corporation rendelkezésére bocsátott a tengerfenék esetleges szénhidrogénkészleteinek feltárása céljából;

B.

mivel Törökország az EU ismételt felszólításai ellenére, és többek között a Törökország által elért eredményekről szóló 2014. évi bizottsági jelentés dacára továbbra sem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot és a kizárólagos gazdasági övezet természeti erőforrásainak feltárására és kiaknázására vonatkozó legitim jogát, ezáltal megkérdőjelezve egy európai vállalat tevékenységét; mivel Törökország igényei és lépései jogilag megalapozatlanok és egyértelműen ellentétesek a nemzetközi joggal, többek között az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményével (UNCLOS);

C.

mivel az ENSZ Tengerjogi Egyezménye olyan átfogó jogi keretet határoz meg, amely fenntartja a közrendet, és szabályokat határoz meg az óceánok és erőforrásaik bármilyen felhasználása tekintetében; mivel az EU ratifikálta az ENSZ Tengerjogi Egyezményét, amely jelenleg az uniós vívmányok szerves részét képezi;

D.

mivel az többször is hangsúlyozta, hogy Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok mellett, valamint a vitáknak az ENSZ Alapokmányával összhangban való rendezése mellett;

E.

mivel a Törökország által a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében tett lépések Espen Barth Eide, az ENSZ-főtitkár új különleges tanácsadója kinevezésével egy időben történtek, és negatív hatást gyakorolnak a ciprusi probléma átfogó megoldását célzó tárgyalásokra;

1.

kéri Törökországot, hogy tanúsítson önmérsékletet és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot; helyteleníti, hogy a kizárólagos gazdasági övezettel kapcsolatban fokozódnak Törökország Ciprusi Köztársasággal szembeni fenyegetései és egyoldalú fellépései; emlékeztet a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetének jogszerűségére; felszólítja Törökországot, hogy tartsa tiszteletben és teljes körűen hajtsa végre az Európai Közösség és tagállamai által kiadott 2005. szeptember 21-i nyilatkozatot, többek között azt a rendelkezést, amely szerint a csatlakozási folyamat szükségszerű eleme az összes tagállam elismerése;

2.

hangsúlyozza, hogy a Ciprusi Köztársaságnak teljes körű és szuverén joga, hogy feltárja a kizárólagos gazdasági övezetében található természeti erőforrásokat, és hogy a török részről elrendelt tengeri mérések nemcsak illegálisnak, de provokatívnak is minősülnek; követeli a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetébe tartozó vizekben és azok környékén tevékenykedő török hajók azonnali visszavonását;

3.

hangsúlyozza, hogy Törökország lépései sértik a Ciprusi Köztársaság szuverenitását és a nemzetközi jogszabályokat, többek között az UNCLOS-t; ismételten felszólítja a török kormányt, hogy haladéktalanul írja alá és ratifikálja a közösségi vívmányok részét képező UNCLOS egyezményt;

4.

sürgeti Törökországot, hogy haladéktalanul vonja vissza a NAVTEX üzenetet, és tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely sérti a Ciprusi Köztársaság szuverén jogait;

5.

felszólítja Törökországot, hogy tartsa tiszteletben az EU tagállamai által a parti vizeik felett gyakorolt szuverenitást; ismételten megerősíti, hogy a tagállamok szuverenitása kiterjed azon jogukra is, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek, valamint az UNCLOS-nak megfelelően feltárják és kiaknázzák természeti erőforrásaikat;

6.

egyetért az ENSZ-szel abban, hogy amennyiben tartós politikai megoldást születik a konfliktus felszámolására, az esetlegesen feltárt földgáz mindkét közösség javát szolgálná; úgy véli, hogy a térségben esetlegesen feltárt jelentős szénhidrogénkészletek, amennyiben megfelelően gazdálkodnak velük, javíthatják a két ciprusi közösség közötti gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolatokat;

7.

úgy véli, hogy a térségben esetlegesen feltárt jelentős szénhidrogénkészleteknek az egész régió javát kell szolgálniuk, jólétet, gazdagságot, valamint békés és jobb életet teremtve az említett országok lakói számára, a nemzetközi jognak megfelelően;

8.

támogatja a Ciprusi Köztársaság jogát arra, hogy hivatalos panaszt nyújtson be az ENSZ-hez és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez, amennyiben megsértik szuverén területét vagy vizeit;

9.

hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a Törökország és az EU valamennyi tagállama közötti kapcsolatok normalizálását, valamint úgy véli, hogy az ilyen lépések folytatódása és/vagy megismétlődése negatívan befolyásolhatja Törökország EU-val fenntartott kapcsolatait, ideértve a csatlakozási folyamatot is;

10.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Törökország hagyjon fel a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében tett provokatív lépésekkel, valamint ne fogalmazzon meg újabb fenyegetéseket a Ciprusi Köztársasággal szemben; megjegyzi, hogy ezek a lépések és fenyegetések aláássák a ciprusi probléma átfogó rendezésére irányuló tárgyalásokat; a jövő kihívásainak távlatában szorgalmazza a stabilitás megteremtését e rendkívül kényes helyzetű régióban;

11.

kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy kövessék szorosan nyomon Törökországnak a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében folytatott tevékenységeit, és azokról számoljanak be a Parlamentnek;

12.

továbbra is elkötelezett a ciprusi probléma átfogó megoldására irányuló, az ENSZ felügyelete alatt zajló újraegyesítési tárgyalások mellett, és támogatja azokat; támogatja továbbá Espen Barth Eide, az ENSZ-főtitkár Ciprussal foglalkozó különleges tanácsadójának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a feszültség enyhüléséhez és a tárgyalások újrakezdéséhez szükséges feltételeket;

13.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/13

—

tekintettel a Dél-Szudánról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a dél-szudáni helyzetről szóló 2014. január 16-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője dél-szudáni helyzetről szóló 2014. január 23-i és 2014. május 10-i nyilatkozataira,

—

tekintettel az Unió főképviselőjének szóvivője által a dél-szudáni helyzettel kapcsolatban 2014. augusztus 28-án és 2014. október 31-én tett nyilatkozatokra,

—

tekintettel a dél-szudáni helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. július 10-i 2014/449/KKBP tanácsi határozatra (2),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2155(2014) számú határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának az emberi jogok dél-szudáni helyzetéről szóló időközi jelentésére, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 27. ülésén került a testület elé megvitatásra,

—

tekintettel a Tanács Dél-Szudánról szóló, 2014. július 10-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a Tanács Dél-Szudánról szóló, 2014. január 20-i és 2014. március 17-i következtetéseire,

—

tekintettel Kristalina Georgieva, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos 2014. szeptember 25-i nyilatkozatára,

—

tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2014. október 30-i nyilatkozatára,

—

tekintettel a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) 2014. október 20-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az IGAD állam- és kormányfőinek 28., rendkívüli csúcsértekezletén, 2014. november 7-én kiadott állásfoglalásra,

—

tekintettel az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsa által 2012. április 24-én kiadott közleményben felvázolt, Szudánra és Dél-Szudánra vonatkozó ütemtervre, amelyet az Unió teljes mértékben támogat,

—

tekintettel az Afrikai Unió Dél-Szudánnal foglalkozó vizsgálóbizottságának időközi jelentésére, melyet 2014. június 26–27-én ismertettek az egyenlítői-guineai Malabóban,

—

tekintettel a felülvizsgált Cotonoui Megállapodásra,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartájára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel a politikai konfliktus akkor vette kezdetét, amikor Salva Kiir, az ország elnöke azzal vádolta a menesztett Riek Machar alelnököt, hogy államcsínyt tervezett ellene; mivel Riek Machar tagadta az államcsínykísérletet;

B.

mivel az ENSZ becslései szerint a több hónapig tartó harcokban több mint 10 000 ember vesztette életét, és mivel számtalan beszámoló érkezett különös kegyetlenséggel elkövetett cselekményekről és a háborús bűncselekménynek minősülő etnikai erőszakról;

C.

mivel Dél-Szudán a világ legfiatalabb és legsérülékenyebb állama, és a Bizottság globális humanitárius sérülékenység- és válságértékelési végső indexén a második helyen szerepel;

D.

mivel a dél-szudáni konfliktusban részt vevő felek 2014. január 7-én Addisz-Abebában tárgyalásokat kezdtek az IGAD égisze alatt;

E.

mivel 2014. január 23-án tűzszüneti megállapodást írtak alá, majd azt 2014. május 9-én megerősítették, ám továbbra sem tartják be, és büntető intézkedéseket sem léptettek életbe;

F.

mivel a béketárgyalások kevéssé vezettek eredményre, azaz tartós megoldás nem született, és mivel az ENSZ humanitárius segélyeinek koordinátora jelezte, hogy a politikai és a közösségek közötti szinten nem jók a tartós béke létrejöttének esélyei;

G.

mivel azonban 2014. november 7-én a dél-szudáni kormány és a Szudáni Népi Felszabadítási Mozgalom/Hadsereg fegyveres ellenzékiekből álló része megállapodást írt alá, amelyben ismételten elkötelezik magukat az ellenségeskedések beszüntetése mellett, azzal, hogy a megállapodás megsértése esetén az IGAD régiójának országai szankciókkal sújthatják őket;

H.

mivel a Kiir elnök erői és a Riek Macharhoz hű lázadók közötti összecsapások az esős évszak végeztével már újrakezdődtek, és politikai megoldás híján feltehetőleg a száraz évszakban csak fokozódni fognak;

I.

mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2155(2014) sz. határozatában mélységes aggodalmának ad hangot a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek nagy száma és az egyre súlyosabb humanitárius válság miatt; mivel ez a humanitárius válság azzal fenyeget, hogy sokkalta nagyobb térségre terjed ki egy már most is az instabilitás által jellemzett területen, amelyen szudáni lázadó csoportok és ugandai csapatok már részt vettek az összecsapásokban; mivel ezt az instabilitást csak a mögöttes okok – többek között a mélyszegénység, az éghajlatváltozás, az uniós és más nemzetközi geostratégiai érdekek és beavatkozások, illetve a tisztességtelen vagyonelosztás és forráskiaknázás – kezelésével lehet megoldani;

J.

mivel a lakosság többsége annak ellenére végletes szegénységben él, hogy az országban bőséggel található kőolaj és természeti erőforrások, és a kőolajexportból származik a GDP több mint 70 %-a és a kormányzati bevételek mintegy 90 %-a; mivel az olajiparból származó bevételeket erőszakos konfliktusokra fordították;

K.

mivel a konfliktus rémisztő méreteket öltő, borzalmas szexuális erőszakot váltott ki, amint azt Zainab Bangura, az ENSZ-főtitkár konfliktusok során elkövetett nemi erőszak kérdésével foglalkozó különmegbízottja is kinyilvánította; mivel továbbra is meg nem erősített jelentések keringenek arról, hogy Dél-Szudánban gyermekkatonákat toboroznak, és mivel a gyermekek Dél-Szudán lakosságának felét teszik ki;

L.

mivel az ENSZ a dél-szudáni helyzetet 3-as, azaz a legsúlyosabb szintű szükséghelyzetet jelentő humanitárius válsággá nyilvánította;

M.

mivel Dél-Szudánban az év eleje kezdete óta 3,5 millió ember részesült humanitárius segítségben; mivel a helyi segítségnyújtási mechanizmusok és a nemzetközi humanitárius segélyek együttesének köszönhetően sikerült elkerülni az éhezést; mivel azonban a harcok kiújulása esetén az ország élelmiszer-biztonsági kilátásai – különösen Bor és Bentiu területén – elkeserítőek, hiszen várhatóan 2,5 millió ember szembesül majd továbbra is válság-, illetve szükséghelyzeti szintű élelmiszer-ellátási bizonytalansággal; mivel a nők különösen sérülékenyek az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával szemben, mivel a védelmi sávokban élő háztartások 57 %-át nők vezetik; mivel vezető segélyszervezetek, közöttük az Oxfam, a CARE és a Cafod arra figyelmeztettek, hogy a harcok folytatódása esetén a jövő év elején Dél-Szudán egész országrészein alakulhat ki éhínség;

N.

mivel a becslések szerint 3,8 millió dél-szudáni szorul rá a humanitárius segítségre, 1,4 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és több mint 470 000-en a szomszédos országokban keresnek menedéket;

O.

mivel a legsürgetőbb humanitárius szükségletek közé az élelmiszer, a tiszta víz, az egészségügyi ellátás, a menedék, a higiénia, a járványok (például a kolera, a malária, a leishmaniasis és a hepatitisz) kezelése és a védelem tartozik; mivel a szexuális erőszak túlélőinek fokozott pszichoszociális támogatásra van szükségük;

P.

mivel a rászorulókhoz való eljutást továbbra is ellenségeskedések és erőszakos cselekmények akadályozzák, amelyeknek a segélyszervezetek munkatársai és az ellátási források is célpontjai; mivel az egészségügyi ellátás és az alapszolgáltatások összességének 80 %-át nem kormányzati szervezetek nyújtják;

Q.

mivel a dél-szudáni munkaügyi miniszter 2014 szeptemberében azt mondta, hogy október közepére minden külföldi munkavállalónak távoznia kell, amely nyilatkozatot később visszavonta;

R.

mivel a nem kormányzati szervezetekről szóló, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom dél-szudáni mozgásterének szűkítését célzó törvény elfogadását 2014 decemberére halasztották; mivel a nevezett törvénytervezet a hatálybalépése esetén súlyos következményekkel járhatna a segélyezési műveletekre nézve ebben a kritikus időszakban, amikor a nemzetközi közösség megkísérli útját állni az éhínség kibontakozásának;

S.

mivel a többszörös és elhúzódó globális válságok nyomán a nemzetközi humanitárius erőforrások elérték végső határukat; mivel a nemzetközi közösség sem pénzügyileg, sem operatív értelemben nem lesz képes arra, hogy egy elhúzódó válságot tartósan kezeljen;

T.

mivel az Unió a dél-szudáni humanitárius válságra válaszul nyújtott nemzetközi hozzájárulások több mint egyharmadát (38 %-át) adja, és 2014-ben egyedül a Bizottság több mint 130 millió euróra növeli a humanitárius segítségnyújtási költségvetését;

U.

mivel az Afrikai Unió vizsgálóbizottságot hozott létre az emberi jogi túlkapásokról szóló számtalan jelentés kivizsgálására;

V.

mivel az Unió 2014. július 10-én bejelentette a békefolyamat akadályozásáért, a tűzszüneti megállapodás megsértéséért és a súlyos emberi jogi visszaélések elkövetéséért felelős személyek elleni célzott intézkedések első körét; mivel az Unió fenntartotta a Dél-Szudán elleni fegyverembargót;

W.

mivel a jelenlegi konfliktusra demokratikus politikai megoldást kell találni, amely megnyitná az utat egy olyan demokratikus egyetértésben kialakított intézményrendszer felé, amelyre a függetlenségről szóló népszavazás révén megszületett új állam felépíthető; mivel a fenntartható békéhez, a konfliktus utáni államépítéshez és az instabilitás felszámolásához hosszú távú elképzelések és a nemzetközi közösség határozott, kiszámítható és stabil szerepvállalása szükséges;

1.

határozottan elítéli a Dél-Szudánban az ember által okozott ijesztő katasztrófát, amely ellentmond az ország felszabadítási mozgalma értékeinek és céljának;

2.

határozottan elítéli az erőszak újbóli fellángolását és az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás múltbeli rendszeres megsértését, ami haláleseteket, sérüléseket és károkat okoztak a polgári lakosság körében, és aminek következtében a már amúgy is sérülékeny és bizonytalan helyzetű Dél-Szudánban több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására; fájlalja, hogy a fegyveres erők irányítása és az általuk gyakorolt ellenőrzés gyenge, ami növeli annak valószínűségét, hogy a harcoló erők még jobban széttagolódnak, ami adott esetben az erőszak elharapózásához és a békemegállapodások megsértéséhez vezethet;

3.

sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget Dél-Szudánnal és a térséggel kapcsolatos finanszírozási kötelezettségvállalásainak, és vegye igénybe a forrásokat az egyre súlyosbodó dél-szudáni humanitárius helyzetre történő azonnali reagálás érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli az EU hozzájárulását a dél-szudáni humanitárius válsághelyzet rendezéséhez, és felszólítja a tagállamokat, hogy találjanak megoldást arra, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak megfelelően miként finanszírozzák az egyre növekvő számú válsághelyzetet;

4.

arra bátorítja az Uniót, hogy programozza újra fejlesztési segélyeit annak érdekében, hogy kielégítse a dél-szudáni lakosság legsürgetőbb szükségleteit, illetve hogy támogassa a békét és stabilitást célzó átmenetet; üdvözli ezért, hogy felfüggesztették a költségvetési támogatás általi fejlesztési segítségnyújtást Dél-Szudán számára azon fellépések kivételével, amelyek a lakosság számára vagy a demokratikus átmenet és a humanitárius segélyek számára közvetlen támogatást nyújtanak, és kéri a segítség nem kormányzati szervezetek és nemzetközi szervezetek révén történő átirányítását;

5.

megismétli, hogy a békés egymás mellett élés és a fejlődés hosszú távú kilátásaihoz átfogó intézményi reformok szükségesek, amelyek célja a jogállamiságot szavatoló kormányzás meghonosítása az országban; hangsúlyozza, hogy a konfliktus utáni átmenet éveket vehet igénybe és feltétele a nemzetközi közösség tartós, hosszú távú elkötelezettsége;

6.

elítéli, hogy a humanitárius közösség és a konfliktusban részes valamennyi fél közötti kapcsolatok megromlottak, ideértve a segélyek jogellenes megadóztatását és a segélyszolgálatok munkatársainak büntetlenül maradó zaklatását vagy akár meggyilkolását; rámutat arra, hogy számos, külföldi segélyeket továbbító ügynökség máris kivonult Dél-Szudánból, a helyben maradók pedig csak nehezen tudják kielégíteni a lakóhelyük elhagyására kényszerült polgári lakosok szükségleteit;

7.

kitart amellett, hogy a humanitárius segélyeket és az élelmiszersegélyeket a legkiszolgáltatottabbakhoz kell eljuttatni pusztán rászorultsági alapon, és emlékezteti a dél-szudáni konfliktusban részes valamennyi felet azon kötelezettségükre, hogy ismerjék el és tartsák tiszteletben a humanitárius szervezetek munkatársainak semlegességét, függetlenségét és pártatlanságát, tegyék lehetővé az életmentő segítségnyújtást a rászorultak számára politikai és etnikai hovatartozásuktól függetlenül, és haladéktalanul szüntessék be a segélyszervezetek munkatársainak mindennemű zaklatását, a humanitárius készletek lefoglalását és a segélyek nem rendeltetésszerű felhasználását; követeli továbbá, hogy a nem kormányzati szervezetekről szóló törvényjavaslatot vonják vissza vagy utasítsák el;

8.

kitart amellett, hogy a – különösen az alapvető szolgáltatásokban és élelmiszersegélyekben megtestesülő – humanitárius segélyeket nem szabad a fegyveres csoportok javára fordítani;

9.

mélységes aggodalmának ad hangot a konfliktus által okozott és az ismétlődő természeti katasztrófák által súlyosbított dél-szudáni élelmezésbiztonsági helyzet miatt, amely az összecsapások kiújulása esetén várhatóan drámaian romlik majd;

10.

kitart amellett, hogy a békemegállapodás lehetővé tenné az emberek számára, hogy visszatérjenek az elhagyatott tanyákra, megnyissák a piacokat és újjáépítsék otthonaikat;

11.

határozottan elítéli a bármely fél által elkövetett, bírósági eljárás nélküli, illetve tömeges kivégzéseket, a polgári lakosságra irányuló szándékos, célzott támadásokat, a – többek között a menekülteket és a lakóhelyük elhagyására kényszerülőket, valamint a nőket és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozókat és az újságírókat érintő – emberi jogi visszaéléseket, az önkényes letartóztatást és fogva tartást, az erőszakos eltüntetést, valamint a kegyetlen bánásmódot és kínzást; úgy véli, hogy Kiir elnöknek és Riek Macharnak minden tőlük telhetőt meg kellene tenniük annak megakadályozása érdekében, a parancsnokságuk alá tartozó katonák az emberek ellen erőszakos cselekményeket kövessenek el;

12.

sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a dél-szudáni hatóságokat, hogy dolgozzanak együtt közösségekkel és nőszervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítsák és támogassák a színvonalas oktatáshoz, a szexuális és reproduktív jogokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést a lányok és a nők számára, ideértve a fogamzásgátláshoz és az AIDS-teszthez, illetve a betegség kezeléséhez való hozzáférést;

13.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a konfliktus számos szociális alapellátást szétzilált, és gyermekek százezrei kerültek ki az iskolákból; riasztónak tartja, hogy továbbra is a gyermekek viselik az erőszakhullámok súlyos következményeit, lelki sérüléseket szenvednek, és nem férnek hozzá az őket megillető szolgáltatásokhoz, többek között az oktatáshoz; sürgeti a feleket, hogy vessenek véget a gyermekek fegyveres csoportokba történő besorozásának és a gyermekek ellen elkövetett egyéb súlyos jogsértéseknek;

14.

különösen aggasztónak találja a konfliktus etnikai vetületét; hangsúlyozza, hogy ellentmond a demokratikus jogállamiságnak az, ha a hatalmat erőszakkal vagy az etnikai törésvonalak mentén való megosztással próbálják megszerezni;

15.

hiteles, átlátható és átfogó, a nemzetközi normáknak megfelelő – különösen az Afrikai Unió vizsgálóbizottsága általi – vizsgálatokat követel a konfliktusban érintett bármely fél által elkövetett súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi állítás esetében; bátorítja a megbékélést és az elszámoltathatóságot előmozdító átmeneti igazságszolgáltatási mechanizmusok létrehozását, amelyekhez minden a szükséges nemzetközi támogatást meg kell adni; arra ösztönzi a dél-szudáni kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához;

16.

üdvözli az ENSZ dél-szudáni missziója (UNMISS) emberjogi vizsgálatai képességének az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala támogatásával történő megerősítését;

17.

ezzel összefüggésben, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár javaslatával és az UNMISS emberi jogi jelentésében foglalt ajánlással összhangban támogatja egy olyan különleges, nemzetközi részvétellel működő, vegyes összetételű törvényszék létrehozását, amelynek célja a vezetők elszámoltatása az olyan súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban, amilyeneket a konfliktusban érintett mindkét oldal elkövetett;

18.

emlékeztet arra, hogy a humanitárius segélyek alapvető fontosságúak, ám a politikai problémát nem képesek megoldani, valamint hogy a polgári lakosságért az elsődleges felelősséget a kormány viseli; ezért követeli, hogy az ország vagyonát közvetlenül a dél-szudáni lakosság jóléte érdekében bocsássák rendelkezésre; nyomatékosan felszólítja valamennyi felet a megállapodás tiszteletben tartására és az addisz-abebai béketárgyalásokon való konstruktív részvételre a tűzszüneti megállapodás maradéktalan végrehajtása és az átmeneti nemzeti egységkormány létrehozására mint egyedüli hosszú távú megoldásra irányuló tárgyalások mielőbbi újrafelvétele és az egész dél-szudáni lakosság érdekeit szolgáló, nemzeti megbékélés érdekében;

19.

fájlalja, hogy a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) folyamatos, a nemzeti egységet képviselő ideiglenes kormány felállítását célzó békeközvetítői erőfeszítései ellenére nem történt jelentős előrelépés;

20.

mindazonáltal üdvözli a 2014. november 7-én létrejött megállapodást, és követeli annak azonnali és maradéktalan végrehajtását; továbbra is támogatja az IGAD által vezetett közvetítést és az inkluzív politikai párbeszéd előtti út megnyitására irányuló erőfeszítéseket, és felhívja az Európai Uniót, hogy továbbra is nyújtson segítséget az IGAD-nak, mind tartalmi, mind pénzügyi tekintetben, valamint hogy továbbra is járuljon hozzá személyzettel a tűzszünet betartásának nyomon követéséhez és ellenőrzési mechanizmushoz;

21.

hangsúlyozza, hogy az ország olajvagyonának kezeléséhez szükséges megfelelő, etnikai szövetségi rendszeren alapuló intézményi és jogi keret kiépítése kulcsfontosságú a békés fejlődés szempontjából; felhívja az EU-t különösen arra, hogy kövessen Dél-Szudánra vonatkozó hosszú távú stratégiát, amelynek köszönhetően létrejöhet a kormányzás szilárd rendszere, az átláthatóság és az elszámoltathatóság (kiváltképpen a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés tekintetében), valamint támogassa programok kidolgozását az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális jólét terén, amelyek finanszírozása olajbevételekből és fejlesztési támogatásokból történik;

22.

sürgeti a dél-szudáni hatóságokat annak biztosítására, hogy az olajbevételek a lakosság javára szolgáljanak; felhívja a tárgyaló feleket, hogy a békemegállapodásban térjenek ki a kőolajágazat átláthatóságának és nyilvános ellenőrzésének kérdésére annak érdekében, hogy az ebből a forrásból származó jövedelmet az ország fenntartható fejlődésére és a lakosság életszínvonalának emelésére lehessen felhasználni;

23.

sajnálatát fejezi ki az Unió által kivetett célzott szankciók hatástalansága miatt, és kéri, hogy az IGAD, az Afrikai Unió és a nemzetközi közösség is alkalmazzon célzott szankciókat; támogatja a Dél-Szudánnal szembeni fegyverembargó fenntartását, és sürgeti a Dél-Szudánnal és a térség egészével szembeni ENSZ-fegyverembargó elfogadását;

24.

támogatja és alapvető fontosságúnak tartja a civil társadalom részvételét a béketárgyalásokon;

25.

óva int attól, hogy a konfliktus továbbgyűrűző és destabilizáló hatást váltson ki a már amúgy is instabil térségben, különösen a szomszédos országokba érkező egyre nagyobb számú menekült miatt; kéri ezért Dél-Szudán szomszédait és a regionális hatalmakat, hogy egymással szorosan együttműködve javítsák a biztonsági helyzetet az országban és a térségben, és találjanak módot a jelenlegi válság békés, tartós politikai rendezésére; hangsúlyozza, hogy különösen a Szudánnal való együttműködés a kapcsolatok javulását jelentené;

26.

kéri, hogy a Dél-Szudánnal foglalkozó kulcsszereplők bevonásával hozzanak létre kapcsolattartó csoportot az IGAD munkájának erősítése és a nemzetközi kohézió biztosítása érdekében;

27.

üdvözli Alexander Rondos, az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének munkáját; javasolja, hogy valamennyi erőfeszítését a tartós megoldás elősegítésének szentelje;

28.

arra ösztönzi a dél-szudáni kormányt, hogy ratifikálja az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) közötti Cotonoui Megállapodást;

29.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, Dél-Szudán kormányának, Dél-Szudán emberi jogi biztosának, Dél-Szudán nemzetgyűlésének, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kormányközi Fejlesztési Hatóságnak, az AKCS–EU Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek és az ENSZ főtitkárának.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/19

—

tekintettel a Portugál Köztársaság főügyészhelyettese által 2014. június 18-án a lisszaboni vizsgálati és büntetőeljárási ügyészségi főosztály második csoportjánál folyamatban lévő (NUIPC 8773/13.4TDLSB számú) büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és 2014. július 3-án a plenáris ülésen bejelentett, Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Ana Gomest,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0025/2014),

A.

mivel a Portugál Köztársaság főügyészhelyettese továbbította azt az Ana Gomes parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet, amelyet a lisszaboni vizsgálati és büntetőeljárási ügyészségi főosztály egyik ügyésze terjesztett elő az Ana Gomes által egy televíziós vitában tett, állítólagosan rágalmazó állításokkal összefüggésben; mivel a kérelem benyújtására annak érdekében került sor, hogy büntetőeljárás indulhasson Ana Gomes ellen, és a képviselőasszonyt ki lehessen hallgatni az eljárás keretében;

B.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

C.

mivel eljárási szabályzatának 6. cikke kimondja, hogy hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során;

D.

mivel a Bíróság elismerte, hogy a képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett nyilatkozatok minősülhetnek a jegyzőkönyv 8. cikke szerinti, a képviselői feladatok ellátása során kifejtett véleménynek, mivel nem a nyilatkozat megtételének helye a lényeges, hanem a nyilatkozat jellege és tartalma;

E.

mivel a modern demokráciákban a politikai vita nemcsak a parlamentben zajlik, hanem a sajtónyilatkozatoktól kezdve az internetig bezárólag különböző kommunikációs csatornákon keresztül is;

F.

mivel a szóban forgó televízióadásban Ana Gomes európai parlamenti képviselőként szólalt meg, olyan ügyekről folytatva vitát, amelyekre európai szinten figyelmet fordított, amint azt többek között az általa a plenáris ülésre benyújtott, Bizottsághoz intézett, írásbeli választ igénylő kérdések is mutatják;

G.

mivel Ana Gomes európai parlamenti képviselői feladatait látta el akkor, amikor felhívta a figyelmet a portugál kormány Viana do Castelo-i hajógyár privatizálásával kapcsolatos döntésére, amely döntés nyomán az Európai Bizottság is vizsgálatot indított az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok megsértésével kapcsolatban;

1.

úgy határoz, hogy nem függeszti fel Ana Gomes mentelmi jogát;

2.

utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Portugál Köztársaság illetékes hatóságának és Ana Gomesnek.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/21

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0616 – C8–0173/2014),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet),

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

—

tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában említett háromoldalú egyeztető eljárásra,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0024/2014),

A.

mivel az Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket,

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében,

C.

mivel az EGAA-ról szóló rendelet elfogadása tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között elért megállapodást, mely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60 %-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket,

D.

mivel Írország a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 32. ágazatban („Ékszergyártás”) működő Andersen Ireland Limited vállalatnál a 2013. október 21. és 2014. február 21. közötti referencia-időszakban bekövetkezett 171 elbocsátást követően „EGF/2014/007IE/Andersen Ireland” referenciaszámmal az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be,

E.

mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.

megállapítja, hogy az ír hatóságok kérelmüket az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti beavatkozási kritériumok alapján nyújtották be, eltérve a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjától, amely értelmében akkor nyújtható hozzájárulás, ha egy vállalkozáson belül egy tagállamban egy négyhónapos referencia-időszak alatt legalább 500 munkavállalót bocsátanak el vagy ennyi önálló vállalkozó szünteti meg tevékenységét;

2.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ír hatóságok által említett kivételes körülmények – nevezetesen, hogy az elbocsátások súlyos következménnyel járnak a foglalkoztatottságra és a helyi és regionális gazdaságra nézve – az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint indokolják az 500-as küszöbértéktől való eltérést, ezért Írország a rendelet értelmében jogosult pénzügyi hozzájárulásra;

3.

megállapítja, hogy az ír hatóságok 2014. május 16-án benyújtották az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2014. október 3-án közzétette; üdvözli, hogy az értékelési folyamat gyorsan – kevesebb mint öt hónap alatt – lezajlott;

4.

úgy véli, hogy az Andersen Ireland Limited vállalatnál bekövetkezett 171 elbocsátás a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz kapcsolódik, mivel az uniós ékszerágazat a 2008–2012 közötti négy év során nem tudott lépést tartani a négyszeres volumenű importtal, melynek 95 %-a Ázsiából származik;

5.

megállapítja, hogy ez az első olyan EGAA-kérelem, amelyet az ékszergyártás területén dolgozók elbocsátása miatt nyújtanak be, és hogy az ágazat az online kereskedelem erősödése következtében tovább gyengülhet;

6.

megjegyzi, hogy ezek az elbocsátások tovább súlyosbítják a munkanélküliségi helyzetet a régióban, mivel az Andersen Ireland az érintett – túlnyomórészt vidéki jellegű, az országos átlag (19 %) kétszeresének megfelelő (39,3 %) munkanélküliséggel jellemzett – térség egyik jelentős munkáltatója volt;

7.

megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalókon kívül az ír hatóságok az EGAA-ból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat fognak nyújtani mintegy 138 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 25 év alatti fiatal (NEET-fiatal) számára, aminek következtében az intézkedésekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek száma összességében eléri a 276-ot; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy bizonytalanság övezi a célzott NEET-fiatalok azonosításának módját; felhívja az ír hatóságokat, hogy tartsák szem előtt a társadalmi kritériumokat és biztosítsák, hogy az EGAA-támogatások kedvezményezettjeinek kiválasztása során a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség elve teljes mértékben érvényesüljön;

8.

emlékeztet rá, hogy a javasolt fellépéseket oly módon kell kiigazítani, hogy tekintetbe vegyék az elbocsátott munkavállalók és NEET-fiatalok szükségletei terén meglévő különbségeket;

9.

elvárja, hogy a félidei felülvizsgálatban külön jegyzék készüljön a célzott NEET-fiatalokra vonatkozó pénzügyi intézkedésekről;

10.

megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok rendelkezésére bocsátott képzéseknek inkluzívnak kell lenniük és a társadalom valamennyi rétegét át kell fogniuk, ideértve a hátrányos helyzetű csoportokat is;

11.

üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében az ír hatóságok úgy határoztak, hogy a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2013. október 21-én, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik;

12.

tudomásul veszi, hogy a társfinanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának célja, hogy a lehető legszélesebb körű foglalkoztatási perspektívákat nyújtson egy olyan térségben, ahol csak kevés gazdasági ágazat van fellendülőben, illetve csupán néhány gyártóüzem működik, és hogy az elbocsátott munkavállalók részéről jelentős továbbképzésre lesz szükség;

13.

megjegyzi, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját a megcélzott kedvezményezettekkel és azok képviselőivel, valamint szociális partnerekkel konzultálva készítették el, és üdvözli, hogy a cél egy, az EGAA-koordinációs egység munkáját kiegészítő konzultációs fórum létrehozása annak érdekében, hogy az elbocsátott munkavállalóknak folyamatosan lehetőségük legyen hozzájárulni az EGAA-program végrehajtásához;

14.

üdvözli, hogy az EGAA-koordinációs egység az érintett üzem közelében irodát nyit, amely egyablakos ügyintézést biztosít a munkavállalóknak és a NEET-fiataloknak;

15.

üdvözli, hogy helyi nyílt napot tartottak az érintett elbocsátott munkavállalóknak és a NEET-fiataloknak, akik megismerkedhettek a program keretében rendelkezésre álló különböző támogatási lehetőségekkel, és hogy a nyílt nap keretében a jövőbeli EGAA-kedvezményezettek megvitathatták a szolgáltatókkal lehetőségeiket;

16.

megállapítja, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja az alábbi fellépéseket tartalmazza: pályaorientáció és karriertervezési támogatás, EGAA képzési támogatás, képzési és középfokú oktatási programok, felsőoktatási programok, „skillsnet” képzési támogatás, vállalkozási/önfoglalkoztatási támogatások, jövedelemtámogatás, beleértve a képzési költségekhez való hozzájárulást is;

17.

üdvözli, hogy a javasolt fellépések között szerepel a „skillsnet” képzési támogatás is, amelynek keretében a képzés az azonos ágazatban vagy földrajzi térségben működő vállalkozásoknál való újbóli elhelyezkedést célozza;

18.

megjegyzi, hogy a támogatási intézkedések szigorúan a személyre szabott szolgáltatási csomag legfeljebb 35 %-ára szorítkoznak, az EGAA-rendeletben előírtaknak megfelelően;

19.

úgy véli, nem egyértelműek a vállalkozás vagy önfoglalkoztatás támogatása céljából odaítélendő összegekre vonatkozó becslések; úgy véli, hogy a tényleges jogosultak száma eltérhet a becslésekben szereplő számtól, a becsült teljes költség eltérő megoszlása miatt; kiemeli a Helyi Vállalkozási Tanácsok (Local Enterprise Boards) fontos szerepét a kiegészítő szolgáltatások és a támogatások tekintetében, különösen az üzleti javaslatok életképességének értékelése és a (legfeljebb 15 000 EUR összegű) pénzügyi támogatások terén;

20.

emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és a szükséges készségeket, és a csomagnak meg kell felelnie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulásnak;

21.

üdvözli, hogy a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása tekintetében tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;

22.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

23.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és intézkedjék annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

24.

utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a mellékletekkel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/25

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0620 – C8–0183/2014),

—

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet),

—

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

—

tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában említett háromoldalú egyeztető eljárásra,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

—

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0023/2014),

A.

mivel az Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket,

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében,

C.

mivel az EGAA-ról szóló rendelet elfogadása tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között elért megállapodást, mely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60 %-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket,

D.

mivel a görög hatóságok 2014. június 6-án benyújtották az „EGF/2014/009 EL/Sprider Stores” referenciaszámú kérelmet azt követően, hogy 761 munkavállalót elbocsátottak a Sprider Stores S.A. vállalattól, amely a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 47. gazdasági ágazatban (Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű és motorkerékpár) működött,

E.

mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak,

1.

megjegyzi, hogy a görög hatóságok kérelmüket az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti beavatkozási kritérium – más néven a „gazdasági válság kritérium” – alapján nyújtották be, amely a támogatást a következőkhöz köti: legalább 500 elbocsátott munkavállaló vagy tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a vállalkozás beszállítói vagy felhasználói termelői körében elbocsátott munkavállalókat és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

2.

tudomásul veszi, hogy a görög hatóságok – kellően figyelembe véve ezen értékes költségvetési eszköz számos előnyét – 2014. június 6-án nyújtották be az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2014. október 7-én hozzáférhetővé tette; üdvözli, hogy az értékelési folyamat gyorsan – kevesebb mint öt hónap alatt – lezajlott;

3.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 1. cikkének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok teljesülnek, és hogy ezért Görögország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

4.

egyetért azzal, hogy az elbocsátásokhoz vezető okok – vagyis az, hogy csökkent a háztartások rendelkezésére álló jövedelem – az adóterhek növekedése, a fizetések csökkenése (mind a magán-, mind az állami szektorban) és a munkanélküliség fokozódása miatt –, aminek következtében rendkívüli mértékben visszaesett a vásárlóerő, és hogy a görög bankok likviditási problémái miatt drámai mértékben beszűkültek a vállalkozások és a magánszemélyek rendelkezésére álló hitelforrások – kapcsolatban vannak a gazdasági válsággal, és hogy Görögország ezért EGAA-hozzájárulásra jogosult;

5.

megjegyzi, hogy a kiskereskedelmi ágazatra vonatkozóan a mai napig három másik EGAA-kérelmet is benyújtottak, amelyek szintén a globális pénzügyi és gazdasági válsággal kapcsolatosak; ezzel összefüggésben azt ajánlja a Bizottságnak, hogy értékelje a három másik EGAA-kérelem eredményeit annak érdekében, hogy olyan visszailleszkedési programokat dolgozzon ki, melyek a legjobb eredményeket érték el;

6.

megjegyzi, hogy e létszámleépítés tovább fogja súlyosbítani az ország foglalkoztatási helyzetét, amely már egyébként is romlott a gazdasági és pénzügyi válság következtében, és amelyet a tagállamok közül a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemez; üdvözli azonban, hogy az utolsó hónapokban nem emelkedett a munkanélküliek száma;

7.

megjegyzi, hogy a 761 elbocsátás mellett a görög hatóságok az EGAA-ból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat fognak nyújtani 550 olyan nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal (NEET-fiatal) számára, akik a kérelem benyújtásának időpontjában 30 év alattiak voltak, tekintve, hogy 682 elbocsátásra az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alapján támogatható NUTS 2. szintű régiókban kerül sor;

8.

megjegyzi, hogy a megcélzott NEET-fiatalok kiválasztására a görög hatóságok az ifjúsági garancia görög végrehajtási tervében szereplő kritériumokhoz (azaz a kirekesztés veszélye, a háztartás jövedelmi szintje, oktatási szint, a munkanélküliség időtartama stb.) igazított kritériumokat fognak alkalmazni, valamint pályázati felhívást is közzé fognak tenni; megjegyzi, hogy az új EGAA-rendelet óta beadott kérelmek közül elsőként adnak meg információkat a támogatási intézkedésekbe bevonandó NEET-fiatalok kiválasztásával kapcsolatban; felhívja a görög hatóságokat, hogy tartsák szem előtt a társadalmi kritériumokat és biztosítsák, hogy az EGAA-támogatások kedvezményezettjeinek kiválasztása során a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség elve teljes mértékben érvényesüljön;

9.

úgy véli, hogy a jelen EGAA-kérelemben támogatott tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységeknek eredményeket kell elérniük az EGAA-hozzájárulás jobb megismertetésében, illetve sikeresen kell kezelniük a fiatalok munkanélküliségét a pályázati felhívási eljárással történő kiválasztás elősegítése érdekében;

10.

üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében a görög hatóságok úgy határoztak, hogy a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2014. szeptember 1-jén, a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló végleges határozat előtt megkezdik;

11.

megjegyzi, hogy a görög hatóságok jelezték, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja a megcélzott kedvezményezettek képviselővel, valamint a magánalkalmazottak görögországi szövetségével egyeztetve készült el, és hogy a javasolt kérelmet 2014 májusában két megbeszélésen is megvitatták a szociális partnerekkel, amelyekkel több, az integrált intézkedéscsomag tartalmával összefüggő kérdésben is egyeztettek; továbbá azt ajánlja a Bizottságnak, hogy az (5) bekezdésben említett értékelés keretében értékelje a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának tartalmát és várható eredményét a jövőbeni fellépések során alkalmazandó legjobb gyakorlatok beazonosítása céljából;

12.

tudomásul veszi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak, valamint az 550 NEET-fiatalnak nyújtandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja az alábbi fellépéseket tartalmazza: pályaorientációs tanácsadás és karriertervezési támogatás, képzés, átképzés és szakképzés, vállalkozásalapításhoz nyújtott hozzájárulás, munkakereséshez és képzéshez nyújtott anyagi támogatás és mobilitási támogatás; megjegyzi, hogy e szolgáltatások célja, hogy segítsék a megcélzott kedvezményezetteket saját képességeik beazonosításában és egy reális karrierterv felállításában, illetve a munkakeresésben vagy képzési tevékenységekben való aktív részvételükhöz kötöttek;

13.

emlékeztet, hogy az elbocsátott munkavállalók és a kiválasztott NEET-fiatalok igényei közötti különbségek figyelembe vétele érdekében a javasolt fellépéseket ki kell igazítani;

14.

megjegyzi, hogy a legmagasabb odaítélhető összeget, 15 000 eurót 200 kiválasztott munkavállaló és NEET-fiatal kapja meg saját vállalkozás létrehozásához való hozzájárulás gyanánt; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedésnek a vállalkozókészség előmozdítása a célja életképes üzleti kezdeményezések finanszírozás révén, ennek pedig középtávon további munkahelyek teremtéséhez kell vezetnie; megjegyzi, hogy ezt a legmagasabb odaítélhető összeget az egyedi feltételeknek való megfelelés és a támogatott vállalkozásalapítás életképessége alapján fogják nyújtani;

15.

megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések összege a személyre szabott szolgáltatások teljes csomagjának legfeljebb 35 %-a lehet, amint azt az EGAA-rendelet előírja; és hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

16.

üdvözli, hogy a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása tekintetében tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;

17.

emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és a szükséges készségeket, és a csomagnak meg kell felelnie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulásnak;

18.

jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

20.

utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a mellékletekkel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

5.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 285/28

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (09828/2014),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodástervezetre (17903/2013),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, 218. cikkének (7) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban benyújtott egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0130/2014),

—

tekintettel a 2011. szeptember 15-jei állásfoglalására, amely az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és EKSZ-hez intézett ajánlásait tartalmazza az EU és a Moldovai Köztársaság közötti, a társulási megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozóan (1),

—

tekintettel a határozattervezetről szóló, 2014. november 13-i nem jogalkotási állásfoglalására (2),

—

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0020/2014),

1.

egyetért a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Moldovai Köztársaság kormányának és parlamentjének.