AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

19.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/7

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 261/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra (1).

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„POMMES ET POIRES DE SAVOIE”/„POMMES DE SAVOIE”/„POIRES DE SAVOIE”

EU-szám: FR-PGI-0117-01376 – 2015.9.24.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Syndicat Fruits des Savoie

Maison de l’Agriculture

52 avenue des Îles

74994 Annecy Cedex 9

FRANCE

Tel. +33 479338317

Fax +33 479339253

E-mail: syndicatfruitsdessavoie@haute-savoie.chambagri.fr

A szakszervezet gyümölcstermesztőkből, termesztő-szállítmányozókból, tárolást vállaló termesztőkből és feladóállomásokból áll. A szakszervezet ily módon jogosult arra, hogy a termékleírás módosítását kérje.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☒	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: A csoportosulás neve és címe, az ellenőrző szervre vonatkozó adatok.

4. A módosítás típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok)

A módosítást kérelmező csoportosulás aktualizálni kívánja a termékleírás formáját, és figyelembe kíván venni a földrajzi területen alkalmazott bizonyos közös gyakorlatokat, amelyek a szóban forgó OFJ esetében erősítik a területtel fennálló kapcsolatot.

5.1. A termék elnevezése

A csoportosulás azt kéri, hogy a jelenlegi „Pommes et Poires de Savoie” elnevezésen kívül a következő elnevezések használata is engedélyezett legyen: „Pommes de Savoie” és „Poires de Savoie”. A csoportosulás ugyanis azt szeretné, hogy a kizárólag almát vagy kizárólag körtét tartalmazó termékek csomagolásán vagy címkézésén használhassa a „Pommes de Savoie” vagy a „Poires de Savoie” elnevezést. Ezek az egyszerű elnevezések jelenleg nem használatosak, ugyanis a gazdasági szereplők a „Pommes et Poires de Savoie” elnevezést használják termékeik címkézésén.

5.2. A termék leírása

Ezt a fejezetet újraszerkesztették és kiegészítették.

A gyümölcsök leírása vizuális, fizikai-kémiai és érzékszervi leírást tartalmaz. A gyümölcs összfelületét tekintve 1 cm2-nél kisebb felületen varas foltokat mutató gyümölcsök esetében a forgalmazási kategóriákat kiterjesztették a 2. kategóriára. A csoportosulás célja, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó gyümölcsök esetében is használni lehessen az OFJ-t.

A bejegyzett termékleírás, amely bemutatja néhány engedélyezett fajta (Golden délicious, Reinette Blanche du Canada és Melrose) összefoglaló leírását, az almák esetében az Idared, a Reinette grise du Canada és a Jonagold, a körték esetében pedig a Passe Crassane fajtára vonatkozó leírással egészül ki.

Az engedélyezett fajták jegyzéke a következő fajtákkal egészül ki:

—	Alma: Reine des reinettes, Elstar, Delgollune, Gala, Delcorf, Pinova, Fuji, Suntan, Initial, Pilot, Belle de Boskoop, Dalinco és Opal;

—	Körte: Williams, Louise Bonne d’Avranches, Conférence, Doyenné du Comice és Général Leclerc.

Ez a módosítás a termesztett fajták tekintetében rendkívül változatos savoyai gyümölcsültetvények sajátosságát tükrözi; a többféle tengerszint feletti magasság, a földrajzi fekvés és a talajtípusok számos fajta alkalmazkodásának kedveztek. Ez a sokféleség megfelel a Savoyában igen elterjedt rövid vagy közepesen rövid forgalmazási mód igényeinek. Ez a forgalmazási típus széles fajtaválasztékot tesz szükségessé, lehetővé téve, hogy a gyümölcs a tartósítás során élettel teli maradjon; ily módon pedig egy nagyon korlátozó jellegű tilalom előírását, a betakarítást követő kémiai kezelés mellőzését is lehetővé teszi.

A termékleírás tervezetében szereplő fajták mindegyikével kísérleteztek a sajátosságaik, valamint a földrajzi terület talaj- és éghajlati viszonyaival fennálló ok-okozati kapcsolatuk ellenőrzése érdekében.

A mindössze három fajtát érintő minimális méretre vonatkozó információt törölték. A méret tekintetében minden gyümölcsnek eleget kell tennie az uniós jogszabályoknak. A csoportosulás a méret tekintetében az egyes kereskedelmi kategóriákra jellemző meghatározást alkalmazza.

Emellett a Mutsu almafajtát törölték a termékleírásból. A termékleírás szövegezése során, még a kísérleti állomások eredményeinek beszerzése előtt a csoportosulás összeállította a „Pommes et Poires de Savoie” termesztési elvárásainak megfelelőnek tűnő fajtajegyzéket. A Mutsu fajta esetében az említett kísérletek eredményei nem feleltek meg az elvárásoknak, így ezt a fajtát termesztési céllal sosem telepítették.

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen ellenőrizni a gyümölcsök érzékszervi és fizikai-kémiai leírásnak való megfelelőségét, a termékleírásba célértékek kerültek.

5.3. Földrajzi terület

Az eredetileg tisztán közigazgatási szempontok alapján meghatározott földrajzi terület ezentúl a történelmi termesztési régióra összpontosul, amely nem foglalja magában a kellő érettségi fokú gyümölcsök termesztéséhez kedvezőtlen fekvésű magashegységi településeket. A termék és földrajzi területe közötti kapcsolat erősítése érdekében a földrajzi terület két megye, Savoie és Haute-Savoie megye bizonyos településeire korlátozódik, valamint kiterjed Ain megye további hét olyan településére, amelyeknek a terület gazdasági szereplőivel fennálló funkcionális kapcsolatai bizonyítottak. E települések éghajlati jellemzői megegyeznek.

A földrajzi terület kijelölésének kritériumai a következőképpen fogalmazhatók meg:

—	az OFJ termékleírásában előírt feltételek melletti alma- és körtetermesztést folytató település;

—	200 és 1 500 m közötti tengerszint feletti magasság;

—	az elővidékre jellemző hegyes-völgyes domborzat;

—	legtöbbször meszes és üledékes geológiai formációkon nyugvó mély talajok;

—	jelentős (1 000 mm) csapadékmennyiséget okozó délies hatással társuló kontinentális éghajlat;

—	vegyes növénytermesztés és állattenyésztés helyszíne.

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” OFJ földrajzi területe 650 település helyett 463 településre terjed ki.

5.4. A származás igazolása

A gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségei pontosításra kerültek, hogy az ellenőrzési céllal végzett adatrögzítést jobban lehessen szabályozni. A termék nyomon követésének megkönnyítése érdekében nyomonkövethetőségi rendszert építettek ki.

A gyümölcsök azonosítására szolgáló jelzések: a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében pontosításra került, hogy a „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” OFJ elnevezésre jogosult gyümölcsöket a fogyasztók részére ömlesztve történő kiszereléskor az említett információt feltüntető matricával egyedileg azonosítják. Ez a kötelezettség azonban a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen értékesítéskor, illetve a gyümölcsök sérthetetlen csomagolásban való forgalmazásakor nem áll fenn.

5.5. Az előállítás módja

A termékleírásnak ezt a részét újraszerkesztették és kiegészítették annak érdekében, hogy teljesüljön a következő két célkitűzés:

—	pontos és könnyen ellenőrizhető szabályok megfogalmazása. A magyarázatra, illetve az ajánlásra vonatkozó rendelkezéseket törölték a jelenleg bejegyzett termékleírásból.

—	A talaj/növényzet együttese fizikai állapotának fenntartása szempontjából kedvező ültetvényművelési szabályok megőrzése és pontosítása, ami lehetővé teszi a természeti környezethez kapcsolódó gyümölcsök termesztésének megszilárdítását.

A termék termesztési sémája bekerült a termékleírásba.

E szabályok a következőkre vonatkoznak:

Fajtanemesítési protokoll bevezetése:

Minden új fajtának meg kell felelnie az elfogadási kritériumoknak, amelyeknek lehetővé kell tenniük a termék leírásában ismertetett sajátosságok fellelését. E protokoll követelményei többek között a következők:

—	a „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” sajátosságainak való megfelelés;

—	minősített vagy vírusmentes növényi szaporítóanyag használata;

—	a termékleírás rendelkezéseinek megfelelően a földrajzi területen termesztett fajták figyelembevétele;

—	a fajták termesztés alatti viselkedésének és egészségi állapotának megfigyelése.

Növényi szaporítóanyag választása

Az ültetvények terméspotenciáljának védelme érdekében a termékleírásba bekerült a vírusmentes magoncok használatára vonatkozó kötelezettség. Pontosításra kerültek a magonctermesztők és a gyümölcsfatermesztők magoncok közvetlen felhasználása esetén fennálló kötelezettségei.

Ültetési sűrűség

Ahhoz, hogy elegendő földterület és kedvező fényviszonyok álljanak a fák rendelkezésére, az új ültetvények esetében meghatározott ültetési sűrűség hektáronként legfeljebb 3 500 tő.

A talaj karbantartásának módja

Az e fejezetre vonatkozó rendelkezések kiegészültek annak érdekében, hogy az ültetést követő harmadik évtől kötelezővé váljon az ültetvények füvesítése, és hogy a sorok közötti terület legalább 60 %-a füves legyen, legalább 2 méteres füves sávval. A talaj füvesítése ugyanis elősegíti a nedvesség változását a nappal és az éjszaka között, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gyümölcsök egyik oldalán rózsaszínes színeződés alakuljon ki.

Ezenkívül a környezet szempontjából kevésbé agresszív termesztési gyakorlatok elősegítése, és így a talaj eredeti tulajdonságainak védelme érdekében a talajfertőtlenítéshez szintetikus vegyipari termékek használata tilos.

Öntözés, trágyázás és növényvédelem

E rendelkezések összessége a különböző inputanyagok ésszerűsített használatát célozza. Az elérendő célok a következők:

—	a termesztési tényezők (talaj, növényi szaporítóanyag) integritásának fokozott védelme az OFJ területét megkülönböztető tényezők fenntartása érdekében;

—	a fák terméshozamának befolyásolása oly módon, amely elősegíti a fák rendszeres ellátását és szabályozza életerejüket, amely a gyümölcsök rendszeres és lassú érésének forrása. Ez a célkitűzés arra irányul, hogy – különösen az alma esetében – kemény és ropogós húsú gyümölcsöket lehessen termeszteni.

Ami a növényvédő szerek használatát illeti, a csoportosulás gondoskodni kíván arról, hogy helyszíni megfigyeléseket követően e termékek megfelelő felhasználását népszerűsíteni lehessen a gazdasági szereplők körében. A növényvédő szerek nem megfelelő időben történő alkalmazásának korlátozásáról, és ily módon a gyümölcstermesztés és a termesztési hely közötti kapcsolat erősítéséről van szó.

Beporzás

A méhek általi beporzást elősegíti az az előírás, hogy az ültetvények legfeljebb 4 kilométer sugarú körzetében legalább egy kaptárnak kell lennie; ez a távolság megfelel a mézelő méhek átlagos repülési sugarának.

A gyümölcsök betakarítása

A betakarításkor fizikai-kémiai vizsgálat vált kötelezővé, amely lehetővé teszi a gyümölcsök sajátosságainak biztosítását. Ezek ismerete lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplő döntsön a biztosítandó tartósítási körülményekről és a legmegfelelőbb forgalmazási időpontról.

A betakarítás után a gyümölcsök vegyszeres kezelése tilos, ami így a gazdasági szereplőket arra ösztönzi, hogy tartósításra alkalmas, minőségi gyümölcsöt termesszenek.

Meghatározásra kerültek a tárolás körülményei

A gyümölcsök forgalmazásának gyorsasága és tartósításának jellege szerinti tárolási időtartamra vonatkozó rendelkezéseket törölték. A gazdasági szereplők ugyanis rendelkeznek a termék minőségének megőrzése szempontjából hatékony tartósító berendezésekkel. A gyakorlati lebonyolítást a gazdasági szereplő belátására bízzák, aki szabályozza a különféle fajták érettségének alakulását, az ingadozó tartósítási feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom) és az időben elhúzódó piaci értékesítésre bocsátás feltételeit.

A termék leírását ismertető pontban foglalt, a forgalmazáskor végrehajtott vizsgálatok lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a gyümölcsök eredeti tulajdonságait sikerült-e szakszerűen megőrizni.

A termékleírás ismerteti továbbá a tárolást végzők és a szállítmányozók kötelezettségeit, így különösen a nagyméretű ládákba történő végső csomagolás tilalmát és az egyes gyümölcsök egyedi matricával történő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget.

5.6. Címkézés

A címkézési követelmények kiegészültek és pontosításra kerültek.

E követelmények többek között előirányozzák, hogy a csomagolt termékeket terméktípusonként lehessen címkézni.

5.7. Egyéb módosítások

A csoportosulás neve és címe, valamint az ellenőrző szerv hivatkozási adatai frissítésre kerültek.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„POMMES ET POIRES DE SAVOIE”/„POMMES DE SAVOIE”/„POIRES DE SAVOIE”

EU-szám: FR-PGI-0117-01376 – 2015.9.24.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” friss gyümölcs.

A „Pommes de Savoie” alma a következő fajtákból és azok mutánsaiból származik: Belle de Boskoop, Dalinco, Delcorf, Delgollune, Elstar, Fuji, Gala, Golden Delicious, Idared, Initial, Jonagold, Melrose, Opal, Pinova, Pilot, Reine des reinettes, Reinette blanche du Canada, Reinette grise du Canada, Suntan.

A „Poires de Savoie” körte a következő fajtákból és azok mutánsaiból származik: Conférence, Doyenné du Comice, Général Leclerc, Louise Bonne d’Avranches, Passe Crassane, Williams.

A „Pommes de Savoie” alma és a „Poires de Savoie” körte tulajdonságai a következők:

—	A sárga almafajták esetében: az egyik oldalon rózsaszínes színeződés.

—	A kétszínű almafajták esetében: a színeződött felület nagyságának meg kell felelnie az ENSZ-EGB hatályos előírásában meghatározott „Extra” osztály követelményeinek.

—	A Reinette Blanche du Canada, a Reinette Grise du Canada, a Reine des Reinettes, a Belle de Boskoop fajta esetében héjparásodás előfordulása jellemző.

—

A körte esetében: hosszúkás alak és héjparásodás előfordulása a Conférence, a Doyenné du Comice, a Passe Crassane és a Général Leclerc fajta esetében. E fajták megfelelnek a hatályos kereskedelmi szabályozásban meghatározott alábbi kereskedelmi osztályoknak:

—	„Extra” vagy I. osztály;

—	II. osztály a kizárólag héjparásodási hibát mutató gyümölcs esetében; a gyümölcs többi tulajdonsága az „Extra” vagy az I. osztály követelményeinek felel meg.

Fizikai-kémiai jellemzők

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” almának és körtének a tárolóállomás elhagyásakor az alábbi értékeknek kell megfelelnie:

A sárga alma esetében:

Fajták	Dátum	Keménység kg/cm2	IR % Brix-érték	Savasság Egy liter gyümölcslé grammban kifejezett almasavtartalma	Thiault-index	Vizuális megjelenés CTIFL-színskála
Golden	November 1. előtti forgalomba hozatal	≥ 5	≥ 12	≥ 4	175	≥C4
	November 1. és december 31. közötti forgalomba hozatal	≥ 5	≥ 12	≥ 3,5	165	≥C4
	Január 1. és február 28. közötti forgalomba hozatal	≥ 5	≥ 12	≥ 3	160	≥C4
	Március 1. utáni forgalomba hozatal	≥ 4,5	≥ 12	≥ 2,8	155	≥C4
Opal		≥ 5	≥ 12	—	—	—

A kétszínű alma esetében:

Fajták	Keménység január 31. előtt	Keménység február 1. után	IR	Savasság	Vizuális megjelenés
Delbard Estival	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/3 színes oldal
Initial	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/3 színes oldal
Reine des reinettes	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12,5	≥ 6	≥ 1/3 színes oldal
Elstar	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12,5	≥ 6	≥ 1/3 színes oldal
Gala	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/3 színes oldal
Belle de Boskoop és mutánsai	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12	≥ 6
Suntan	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12	≥ 6	—
Jonagold	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/3 színes oldal
Reinette blanche du Canada	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12	≥ 6
Reinette grise du Canada	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12	≥ 6	≥ 3/4 héjparásodás
Pinova	≥ 5	≥ 4,5	≥ 13		≥ 1/3 színes oldal
Dalinco	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12,5		≥ 1/3 színes oldal
Jubilé	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12,5		≥ 1/3 színes oldal
Pilot	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12	≥ 6	≥ 1/3 színes oldal
Melrose	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/3 színes oldal
Idared	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12		≥ 1/2 színes oldal
Fuji	≥ 5	≥ 4,5	≥ 12,5		≥ 1/2 színes oldal

A körte esetében:

Fajták	Keménység	IR	Vizuális megjelenés
William	2–6	≥ 11
Louise Bonne d’Avranches	2–6	≥ 12
Général Leclerc	2–6	≥ 12	Héjparásodás előfordulása
Conférence	2–6	≥ 12	Héjparásodás előfordulása
Comice	2–6	≥ 12	Lehet színes oldala
Passe Crassane	2–6	≥ 12	Héjparásodás előfordulása a kocsánynál

Érzékszervi tulajdonságok

A „Pommes de Savoie” almát a magas cukortartalom és a kifinomult savasság egyensúlya, valamint kemény és ropogós hús jellemzi.

A „Poires de Savoie” körtét lágy és édes ízű, kemény és omlós hús jellemzi.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az alma és a körte termesztése és tárolása a földrajzi területen történik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás kötelezően a földrajzi területen történik, a következőkre tekintettel:

—	a gyümölcsök törékenysége és ütődésekre való érzékenysége, ami különös figyelmet igényel a csomagolóállomások részéről és a gyümölcsök lehető legkevesebb mozgatását teszi szükségessé;

—	a tárolást végző szakember szaktudása és a gyümölcsminőség nyomon követésére fordított figyelem a csomagolás során;

—

a „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” alma és körte azonosítására szolgáló rendszer, amely kötelezővé teszi a földrajzi eredetet feltüntető egyedi matrica elhelyezését. A matrica elhelyezésére a forgalmazáskor végzett fizikai-kémiai vizsgálatok eredményeire tekintettel kerül sor.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az összes almára és körtére vonatkozó, jogszabályban foglalt információktól függetlenül a gyümölcsök címkézésének eleget kell tennie a következő szabályoknak:

—	a „Pommes et Poires de Savoie”, a „Pommes de Savoie” vagy a „Poires de Savoie” elnevezést minden csomagoláson fel kell tüntetni;

—	a termesztő, a tárolást végző vagy a csomagolást végző kapcsolattartási adatait meg kell adni;

—	az igazoló szerv kapcsolattartási adatait meg kell adni.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

AIN megye következő települései: Anglefort, Béon, Ceysérieu, Corbonod, Cressin-Rochefort, Culoz, Flaxieu, Lavours, Pollieu, Seyssel, Talissieu, Vongnes.

SAVOIE megye összes települése, a következők kivételével: Aigueblanche, Aime, Albiez-le-Jeune, Albiez-Montrond, Les Allues, Aussois, Les Avanchers-Valmorel, Avrieux, Beaufort, Bellentre, Bessans, Le Bois, Bonneval, Bonneval-sur-Arc, Bourg-Saint-Maurice, Bozel, Bramans, Brides-les-Bains, La Chambre, Champagny-en-Vanoise, Les Chapelles, Le Châtel, Cohennoz, La Côte-d’Aime, Crest-Voland, Feissons-sur-Salins, Flumet, Fontaine-le-Puits, Fontcouverte-la-Toussuire, Fourneaux, Freney, La Giettaz, Granier, Hautecour, Hauteluce, Hermillon, Jarrier, Landry, Lanslebourg-Mont-Cenis, Lanslevillard, La Léchère, Mâcot-la-Plagne, Modane, Montagny, Montaimont, Montgellafrey, Montgirod, Montricher-Albanne, Montsapey, Montvalezan, Montvernier, Moûtiers, Notre-Dame-de-Bellecombe, Notre-Dame-du-Cruet, Notre-Dame-du-Pré, Orelle, Peisey-Nancroix, La Perrière, Planay, Pontamafrey-Montpascal, Pralognan-la-Vanoise, Queige, Saint-Alban-des-Villards, Saint-André, Saint-Avre, Saint-Bon-Tarentaise, Saint-Colomban-des-Villards, Sainte-Foy-Tarentaise, Sainte-Marie-de-Cuines, Saint-Étienne-de-Cuines, Saint-François-Longchamp, Saint-Jean-d’Arves, Saint-Jean-de-Belleville, Saint-Jean-de-Maurienne, Saint-Julien-Mont-Denis, Saint-Marcel, Saint-Martin-d’Arc, Saint-Martin-de-Belleville, Saint-Martin-de-la-Porte, Saint-Martin-sur-la-Chambre, Saint-Michel-de-Maurienne, Saint-Nicolas-la-Chapelle, Saint-Oyen, Saint-Pancrace, Saint-Sorlin-d’Arves, Salins-les-Thermes, Séez, Sollières-Sardières, Termignon, Tignes, Val-d’Isère, Valezan, Valloire, Valmeinier, Villard-sur-Doron, Villarembert, Villargondran, Villarlurin, Villarodin-Bourget, Villaroger.

HAUTE-SAVOIE megye összes települése, a következők kivételével: Abondance, Arâches-la-Frasse, La Baume, Bellevaux, Bernex, Le Biot, Bonnevaux, Brizon, Chamonix-Mont-Blanc, La Chapelle-d’Abondance, Châtel, Chevenoz, Combloux, Les Contamines-Montjoie, Cordon, La Côte-d’Arbroz, Demi-Quartier, Entremont, Essert-Romand, La Forclaz, Les Gets, Les Houches, Lullin, Megève, Mégevette, Montriond, Mont-Saxonnex, Morillon, Morzine, Nancy-sur-Cluses, Novel, Onnion, Le Petit-Bornand-les-Glières, Praz-sur-Arly, Le Reposoir, Reyvroz, Saint-Jean-d’Aulps, Saint-Sigismond, Samoëns, Servoz, Seytroux, Sixt-Fer-à-Cheval, Thollon-les-Mémises, Vacheresse, Vailly, Vallorcine, Verchaix, La Vernaz.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A domborzati és a geológiai jellegzetességek

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” OFJ földrajzi területét élesen kirajzolódó természeti határok övezik. Északon a Genfi-tó, keleten és délen az Alpok vonulata, nyugaton a Colombier-középhegység és a Chartreuse-középhegység határolja.

A földrajzi terület tengerszint feletti magassága 200 és 1 500 méter közötti, a savoyai elővidékre jellemző, meglehetősen hegyes-völgyes domborzaton helyezkedik el.

Ami a talajok jellegét illeti, az Alpok elővidékét túlnyomórészt egy meszes geológiai formáció, az úgynevezett molassz domináns előfordulása jellemzi, amelyhez gyakran moréna jellegű geológiai formációk társulnak. A talaj ásványi sókban és vízben gazdag, és emellett szemcsés agyagban meglehetősen gazdag talajféleségek is előfordulnak.

A savoyai talajtípusok további egyedülálló jellemzője a magas szervesanyag-tartalom, ami a területen található nagy számú szarvasmarhatartó gazdaságnak tudható be.

Éghajlati jellegzetességek

A tél hideg és néha zord, a nyár meleg, az átlagos éves csapadékmennyiség meghaladja az 1 000 mm-t, sőt az Elő-Alpok vonulatainak lábánál akár az 1 500 mm-t is eléri. A csapadék jól eloszlik a fák vegetációs ciklusa során.

A kontinentális éghajlatot jelentős hőmérséklet-ingadozás jellemzi, ez a hűvös nyári éjszakákban, valamint a nappalok és az éjszakák nedvességtartalma közötti számottevő különbségben nyilvánul meg.

A középhőmérséklet általában alacsony, a tengerszint feletti magasságtól függően 8 °C és 10 °C közötti.

Ami az emberi tényezőket illeti, az alma- és a körtetermesztés régóta honos Savoyában, és a hagyományos, a vegyes növénytermesztési és állattenyésztési rendszer részét képezi.

Amint az a feljegyzett történeti adatokból kiderül, a gyümölcstermesztés az 1930-as évek óta kisebb termesztési medencék és számtalan fajta köré szerveződött.

E gyümölcstermesztő övezetekben a gyümölcsfatermesztő gazdák sikeresen elvégezték a megfelelő talajok kiválasztása, valamint a növényi szaporítóanyagok és a helyi éghajlati viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó fajták nemesítése jelentette hosszadalmas munkálatokat.

A termék sajátosságai

A „Pommes et Poires de Savoie” alma és körte sajátosságai a következők:

—	kemény és ropogós hús az alma esetében, kemény és omlós a körte esetében;

—	a magas cukortartalom és a kifinomult savasság egyensúlya, ami ízleléskor savanykás érzetet kelt;

—	a körte esetében láthatóan hosszúkásabb alak.

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” alma és körte egyaránt országos hírnévnek örvend.

Ok-okozati kapcsolat

A „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” OFJ ok-okozati kapcsolata a termék meghatározott minőségén és hírnevén alapul.

Az OFJ földrajzi területét olyan természeti körülmények jellemzik, amelyek több különböző tényezőből adódóan kedveznek a gyümölcstermesztésnek:

A talajok ásványi sókban és vízben gazdagok, és azokkal együtt szemcsés agyagban meglehetősen gazdag talajtípusok fordulnak elő; emellett jellemzőjük a kismértékű ásványi trágyázás, ezáltal a gyümölcsök lassan növekedhetnek: a gyümölcsök víztartalma alacsonyabb, ugyanakkor a sejtszaporodás az ilyen gyümölcsöknél is ugyanakkora mértékű. Ez a tulajdonság okozza a „Pommes de Savoie” alma ropogósságát.

A talajok gazdagsága elősegíti az alma és a körte érését, amelyeknek az aktív vegetációs ciklus rövid időtartama miatt gyorsan kell nagy mennyiségű tápanyagot aktiválniuk. Az aktív vegetációs időszak a mostoha éghajlati viszonyok miatt rövid.

A földrajzi terület éghajlata szintén befolyásolja a „Pommes et Poires de Savoie” alma és körte sajátosságait.

Végezetül a „Pommes et Poires de Savoie”/„Pommes de Savoie”/„Poires de Savoie” OFJ már örvend egyfajta hírnévnek, olyannyira, hogy napjainkban mindenki elismeri a minőségét. Az Yssingeaux-i Cukrászati Főiskola, ahol a „Meilleurs Ouvriers de France” (Franciaország legjobb szakmunkásai) díjat elnyert cukrászok is oktatnak, dicsérően említi a „Pommes et Poires de Savoie” alma és körte ízminőségét. A „Pommes de Savoie” alma és a „Poires de Savoie” körte minősége a vendéglátó-ipari szakemberek körében is elismertségnek örvend.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-a92174df-5eea-4f3b-88bc-b1baa5ed9df9/telechargement

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

19.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/16

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 261/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„RACLETTE DE SAVOIE”

EU-szám: PGI-FR-02095 – 2015.11.23.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Raclette de Savoie”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Raclette de Savoie” préselt, nem hevített tésztájú, nyers vagy termizált tehéntejből előállított sajt.

A „Raclette de Savoie” korong alakú sajt, átmérője 28–34 cm, peremének magassága 6–7,5 cm.

Teljes szárazanyag-tartalma legalább 56 %. A szárazanyag százalékában kifejezett zsírtartalma 48 % és 52 % közötti. Sótartalma 1,4 % és 2,2 % közötti.

A „Raclette de Savoie” pH-értéke legalább 5,50, 100 g sajt NH3-tartalma pedig legalább 60 mg.

Érzékszervi jellemzők:

A „Raclette de Savoie” sajt kérgét sárgától barnáig terjedő színű rúzsréteg borítja, tésztájának színe fehértől szalmasárgáig terjed.

A sajttészta enyhén lyukacsos, textúrája tömör és szájban olvadó. A sajttészta textúrája melegítéskor híg és lágyan olvadó. A „Raclette de Savoie” sajtból a melegítése során kevés olaj válik ki.

Értékesítéskori kiszerelésének módjai:

A „Raclette de Savoie” sajtot az alábbi formákban hozzák forgalomba:

—	korongként;

—	darabolva: sajtcikkekre szeletelve;

—	fogyasztói értékesítésre szánt, előrecsomagolt egységekben: szeletelve.

Amikor a „Raclette de Savoie” sajtot fogyasztói értékesítésre szánt, előrecsomagolt egységekben szánják értékesítésre, 28–34 cm hosszú és széles, 6–7,5 cm peremmagasságú parallelepipedon formájúra gyártják.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő állomány takarmányozása a következő takarmánykategóriából tevődik össze:

—

Az alaptakarmányadagot alkotó szálastakarmányok:

—

Fűfélék, széna, sarjú, silókukorica, cirok, szalma, köztes kultúrák, a káposztafélék családjába tartozó fajok kivételével. A zöld szálastakarmánnyal történő takarmányozás évente legalább – nem feltétlenül egymást követő – 150 napig kötelező, és annak az alaptakarmányadag legalább 50 %-ának kell megfelelnie. A tejelő teheneknek adott szálastakarmány 100 %-a a földrajzi területről származik.

—

Hizlalótakarmányok:

—

Csöves kukorica és nedves szemes kukorica, szárított takarmányok, szárított lucerna, szárított cukorrépapép, takarmányrépa. A földrajzi területen kívülről származó csöves kukorica, nedves szemes kukorica és takarmányrépa mennyisége éves szinten napi átlagra vetítve tejelő tehenenként legfeljebb 4 kg szárazanyag lehet.

—

Kiegészítő takarmányok és adalékanyagok:

—

Gabonamagvak és azok származékai (korpa, dara, liszt, szárított törköly), olajnövények és fehérjenövények magvai és azokból készült pogácsa, melléktermékek (lucernából nyert fehérjekoncentrátum, fehérjét nem tartalmazó nitrogén, 3 %-nál kevesebb karbamid a kiegészítő takarmányban), kötőanyagként melasz és növényi olaj, illetve vitaminok, nyomelemek és természetes növénykivonatok.

A gazdaság területén előállított tejsavó forgalmazása a lecsapolástól számított legfeljebb 24 órán belül engedélyezett.

Háztáji előállítás esetén a „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt feldolgozott tejnek olyan tejelőtehén-állománytól kell származnia, amely legalább 75 %-ban Abondance, Montbéliarde vagy Tarentaise fajtatípusú tehenekből áll.

A tejfeldolgozónál a „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt, begyűjtött tejnek olyan általános tejelőtehén-állománytól kell származnia, amely legalább 75 %-ban Abondance, Montbéliarde vagy Tarentaise fajtatípusú tehenekből áll.

E szabályok betartatásának érdekében a gazdaság tejelőtehén-állományának összetétele csak az Abondance, a Montbéliarde vagy a Tarentaise fajtatípusú egyedek számának növelése irányában változhat.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelési és -feldolgozási, valamint a sajtérlelési műveletekre a meghatározott földrajzi területen kerül sor.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt tej földrajzi területen belüli termelését a régió jelentős takarmányforrása indokolja, amelyet hasznosítanak a sajt előállítása során. Ez a takarmányforrás biztosítja a sajt sajátosságait.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Raclette de Savoie” sajt címkézésén a következők szerepelnek:

—	a „Raclette de Savoie” elnevezés;

—	a gyártó, a sajtérlelő vagy az előcsomagoló neve és címe;

—	az igazoló szerv neve.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület két megye – Savoie és Haute-Savoie megye – teljes területére, valamint Ain és Isère megye következő településeire terjed ki:

Ain megye: Anglefort, Bellegarde-sur-Valserine, Béon, Billiat, Ceyzérieu, Chanay, Châtillon-en-Michaille, Corbonod, Cressin-Rochefort, Culoz, Flaxieu, Injoux-Génissiat, Lancrans, Lavours, Léaz, Lhôpital, Massignieu-de-Rives, Nattages, Parves, Pollieu, Saint-Martin-de-Bavel, Seyssel, Surjoux, Talissieu, Villes, Virignin, Vongnes.

Isère megye: Entre-deux-Guiers, Miribel-les-Échelles, Saint-Christophe-sur-Guiers, Saint-Pierre-de-Chartreuse, Saint-Pierre-d’Entremont.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

Domborzati és geológiai adottságainak tekintetében a „Raclette de Savoie” sajt földrajzi területe meglehetősen szélsőséges. A domborzati elemek túlnyomórészt 200 m és 2 500 m tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, kristályos kőzetű ókori masszívumokból és mészköves masszívumokból származó talajuk gyakran mély rétegű.

Az éghajlat jellemzően hegyvidéki: a tél hosszú és gyakran zord, a nyár meleg. A Maurienne és a Tarentaise összességében kevésbé csapadékos szűk völgyei kivételével a földrajzi terület éves csapadékmennyisége magas, átlagosan 1 000 mm, az Elő-Alpok vonulatainak lábánál pedig akár az 1 500 mm-t is elérheti. A földrajzi terület e sajátossága kedvez a fűfélék megfelelő növekedésének.

A földrajzi terület – a talajai összetételéből és a csapadékmennyiségéből adódóan – minőségi legelőgazdálkodásra szolgáló terület. Mind a legelőnek, mind a kaszálásra szánt gyepterületek az alpesi hegyvidéki övezetre jellemző, gazdag és változatos növényvilággal rendelkeznek.

A földrajzi terület nyugati részén gabona- és kukoricatermesztés egyaránt lehetséges.

A „Raclette de Savoie” sajt története szorosan összefügg az Alpok történetével. Először is jól illeszkedik az alpesi állattenyésztés és az alpesi sajtkészítési mesterfogások hagyományába.

A „Raclette de Savoie” sajt a középkorból ered, amikor a pásztorok főként nyáron „sült sajtot” fogyasztottak: akkoriban a fával táplált tűz elé helyezett fél sajtkorongot megolvasztották.

A „raclette” név csak a 20. század elején jelent meg; az elnevezés arra utal, hogy a sajt olvadt felületét lekapargatták (franciául: racler), hogy a tányéron lévő burgonyát ízesítsék vele.

A „Raclette de Savoie” sajt egy olyan régió központjában alakult ki, ahol túlnyomórészt a legelőrendszerek jellemzőek, az állattenyésztés alapját pedig a takarmányforrás és a helyi fajták hasznosítása adja. Ebben a régióban szintén régóta készítenek hagyományosan préselt tésztájú sajtokat; az eljárás során pedig speciális sajtkészítési mesterfogásokat és az e technológiához igazított tejtermelési módokat alkalmaznak. A „Raclette de Savoie” – közepes méretéből adódóan – fokozatosan vált a többi savoyai sajt kiegészítőjévé. Lehetővé tette ugyanis, hogy a nagyon nagy alakú sajtokhoz képest csekély mennyiségű tejet is tartósítani lehessen.

Ez a háttér, valamint a savoyai mezőgazdaság társadalmi-gazdasági szerveződése, amely történelmileg a mezőgazdasági termelők által közösen irányított „fruitières” (a sajttermelő szövetkezetek helyi elnevezése) rendszerén alapult, lehetővé tette a mezőgazdasági termelők és a sajtkészítők közös sajtkészítési kultúrájának kialakulását.

A „Raclette de Savoie” sajt további előnyére vált a téli turizmus 1960-as, 1970-es évektől jellemző fejlődése, valamint az, hogy a bőséges vízenergiának köszönhetően fejlődésnek indult alpesi iparban megjelent a raclette-sütő. A „Raclette de Savoie” sajt elterjedése tehát a Rippoz és a Téfal vállalatok közötti 1975. évi savoyai partnerség nyomán előállított raclette-sütők fejlesztéséhez kapcsolódik. A teflon alumíniumra ragasztási technológiájának szakszerű alkalmazása (amely felváltotta a fával táplált tűz melletti sajtolvasztást), majd a vendéglátóiparban megjelenő első elektromos készülékek nyomán új fogyasztási mód alakult ki, amely a „Raclette de Savoie” sajt egyedi sütőlemezeken történő melegítését jelentette.

Az 1970-es években a téli sportokhoz kapcsolódó tömegturizmusnak, valamint az e szabadidős tevékenység iránti növekvő igény kielégítése érdekében létrehozott állomások megépítése hozzájárult az ilyen alkalmakkor fogyasztott emblematikus „Raclette de Savoie” sajt hírnevéhez.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártására szánt tej termelése még napjainkban is a földrajzi területen bőségesen rendelkezésre álló fűfélék hasznosításán, valamint a hagyományos szarvasmarhafajták – az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise – tenyésztési hagyományának megőrzésén alapul. E fajták bebizonyították, hogy képesek alkalmazkodni a környezet fizikai és éghajlati korlátaihoz: a lejtős gyepterületeken való legelésre alkalmas testalkatukkal, hőtűrésükkel, a nyári időszakban a legelt takarmány, a téli időszakban pedig a száraz takarmány hasznosításának képességével.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártása során alkalmazott technológiák emellett igazodnak a tej fent ismertetett tulajdonságaihoz. A sajtkészítők jól hasznosítják ezeket a tulajdonságokat, és a „Raclette de Savoie” sajt sajátosságainak kialakítása érdekében minden gyártási paramétert ki tudnak igazítani. A zsírtartalom ellenőrzése fontos kiindulópont, ami néha a tej részleges lefölözésére készteti a sajtkészítőket.

Fontos szerepet kap a tej beoltása is, különösen a hőtűrő baktériumflórák kiválasztása és kezelése. A laktózmentesítési és a préselési szakasz szintén kulcsfontosságú a gyártási eljárás során, és hozzájárul a pH-érték szabályozásához. A sajtérlelés hagyományosan fa deszkákon, legalább nyolc hétig tart, ami elősegíti a sajtban bekövetkező megfelelő fehérjebomlást.

A termék sajátosságai

A „Raclette de Savoie” közepesen nagy alakú sajtkorong.

Jellemző tulajdonsága lágyan olvadó jellege, illetve hideg állapotban tapasztalható tömör állaga.

A „Raclette de Savoie” sajt sajátossága, hogy könnyen kenhető, melegítéskor pedig kevés olaj távozik belőle. További megkülönböztető jegye, hogy a többi „raclette” típusú sajthoz képest jellege határozottan hígabb.

Ízeléskor a „Raclette de Savoie” sajt különösen lágyan olvadó és kevéssé tapadós.

Ok-okozati kapcsolat

A „Raclette de Savoie” sajt és földrajzi területe közötti kapcsolat a sajt meghatározott minőségén alapul.

A „Raclette de Savoie” sajt sajátosságai a földrajzi területen jellemző tejtermelési és sajtkészítési mesterfogásokból fakadnak.

A földrajzi területen folyó tejtermelés a legeltetési forrásoknak az ősi szokások figyelembevételével történő optimális felhasználásán kívül lehetővé teszi a hagyományos fajták tejének hasznosítását. Ez a tej, amelyet a sajátos takarmányozásnak köszönhetően nagy mennyiségben termelnek, alkalmasabb a „Raclette de Savoie” sajt gyártására, mint más, azonos feltételek mellett tenyésztett fajok teje: a tejoltó hozzáadása után keletkezett sajtmassza tömörebb, ezáltal a sajthozam magasabb, tehát különösen igazodik a „Raclette de Savoie” sajt sajátos alakjához.

A „Raclette de Savoie” sajt gyártása során alkalmazott sajtkészítési mesterfogások továbbá kétségtelen hatást gyakorolnak a termék összes sajátosságára.

A zsírtartalom szakszerű szabályozása közvetlen hatást fejt ki a „Raclette de Savoie” sajt melegen tapasztalható rugalmasságára, eloszlására és az olaj kiválására.

A sajt határozottan híg jellege az L-laktátok alacsony arányához kapcsolódik, amely alapvetően a hőtűrő starterkultúrákkal történő beoltás és a laktózmentesítés sajátosságából fakad.

A sajtérlelés, amely jelentős mértékű fehérjebomlást segít elő, a „Raclette de Savoie” sajt hideg állapotban lágyan olvadó jellegében és tömörségében tükröződik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-c48a712e-fa5c-4d71-83c3-aea878f3b473/telechargement

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

19.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/20

TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

Japán földrajzi árujelzők

(2016/C 261/09)

A Japánnal kötendő, a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló fejezetet is tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) folyó tárgyalások keretében a japán hatóságok benyújtották a földrajzi árujelzőket tartalmazó mellékelt jegyzéket abból a célból, hogy a jegyzékben szereplő árujelzők a megállapodás alapján oltalmat élvezzenek. Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy e földrajzi árujelzők oltalomban részesüljenek-e a megállapodás értelmében a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 22. cikkének (1) bekezdése szerinti földrajzi árujelzőkként.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes és jogi személyeket, hogy a szóban forgó földrajzi árujelzők oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalási nyilatkozatoknak e tájékoztató közzétételének napjától számítva két hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalási nyilatkozatokat a következő e-mail címre kell elküldeni: AGRI-A2@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalási nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), illetve a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött megállapodásokban szereplő valamely elnevezéssel:

—	Ausztrália (4)

—

Chile (5)

—	Dél-Afrika (6)

—

Svájc (7)

—	Mexikó (8)

—	Dél-Korea (9)

—	Közép-Amerika (10)

—	Kolumbia és Peru (11)

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (12)

—	Kanada (13)

—	Egyesült Államok (14)

—	Albánia (15)

—	Montenegró (16)

—	Bosznia-Hercegovina (17)

—	Szerbia (18)

—	Moldova (19)

—	Grúzia (20)

c)	bizonyítják, hogy – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára – az oltalomra javasolt elnevezés félrevezetheti a fogyasztót a termék valódi mibenlétének vonatkozásában;

d)	bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az e tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; vagy

e)	olyan részletekkel tudnak szolgálni, amelyek alátámasztják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés köznevesült kifejezésnek minősül.

A fent említett kritériumokat az Unió területének vonatkozásában kell értékelni; e terület alatt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak az(ok) a terület(ek) értendő(k), ahol az említett jogok védelem alatt állnak. A szóban forgó elnevezések az Európai Unióban csak akkor kerülhetnek oltalom alá, ha az említett tárgyalások sikeresen lezárulnak, és jogi aktus kerül elfogadásra.

A földrajzi árujelzők jegyzéke (21)

Az oltalom alatt álló japán név	Átírás (kizárólag tájékoztatási célból)	Termékkategória
„ ”	„Aomori Cassis”	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva
„ ”/„ ”	„Tajima Gyu”/„Tajima Beef”	Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)
„ ”/„ ”/„ ”/„KOBE BEEF”	„Kobe Beef”/„Kobe Niku”/„Kobe Gyu”	Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)
„ ”/„YUBARI MELON”	„Yubari Melon”	Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva
„ ”/„Traditional Authentic YAME GYOKURO”	„Yame Dentou Hongyokuro”	A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – zöld tea
„ ”	„Kagoshima no Tsubozukuri Kurozu”	A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – rizsecet
„ ”	„Miwa Somen”	Tészta
„ ”	„Nihonshu”	A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – más erjesztett ital

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(4) A Tanács 2008. november 28-i 2009/49/EK határozata az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2009.1.30., 1. o.).

(5) A Tanács 2002. november 18-i 2002/979/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 352., 2002.12.30., 1. o.).

(6) A Tanács 2002. január 21-i 2002/51/EK határozata az Európai Közösség és a Dél-afrikai Köztársaság között létrejött borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2002.1.30., 3. o.), valamint a Tanács 2002. január 21-i 2002/52/EK határozata az Európai Közösség és a Dél-afrikai Köztársaság között a szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2002.1.30., 112. o.).

(7) A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom határozata a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.), különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra – 7. melléklet.

(8) A Tanács 1997. május 27-i 97/361/EK határozata az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött, a szeszes italok megjelölésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 152., 1997.6.11., 15. o.).

(9) A Tanács 2010. szeptember 16-i határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(10) Megállapodás az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(11) Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között (HL L 354., 2012.12.21., 3. o.).

(12) A Tanács 2001. december 3-i 2001/916/EK határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek között az egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális engedményekről, a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről, valamint a szeszes italok és ízesített italok megnevezésének kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről folytatott tárgyalások eredményének figyelembevételével történő kiigazításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 342., 2001.12.27., 6. o.).

(13) A Tanács 2003. július 30-i 2004/91/EK határozata az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és a szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 35., 2004.2.6., 1. o.).

(14) A Tanács 2005. december 20-i 2006/232/EK határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 87., 2006.3.24., 1. o.).

(15) A Tanács 2006. június 12-i 2006/580/EK határozata az egyrészről az Európai Közösség és másrészről az Albán Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 239., 2006.9.1., 1. o.) – 3. jegyzőkönyv egyes borokra vonatkozóan kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedmények létrehozásáról, a borok, szeszes italok és az ízesített borok megnevezéseinek kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről.

(16) A Tanács 2007. október 15-i 2007/855/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 345., 2007.12.28., 1. o.).

(17) A Tanács 2008. június 16-i 2008/474/EK határozata az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Bosznia és Hercegovina között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről (HL L 169., 2008.6.30., 10. o.) – 6. jegyzőkönyv.

(18) A Tanács 2008. április 29-i 2010/36/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Szerb Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 28., 2010.1.30., 1. o.).

(19) A Tanács 2012. december 3-i határozata az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 1. o.).

(20) A Tanács 2012. február 14-i határozata az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(21) A japán hatóságok által a folyamatban lévő tárgyalások keretében benyújtott, Japánban bejegyzett elnevezéseket tartalmazó jegyzék.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 261

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. július 19.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 261/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8000 – DCC/Dansk Fuels) ( 1 )	1
2016/C 261/02	A CHAP 2015/2880 hivatkozási számon regisztrált panaszok	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2016/C 261/03	A Tanács határozata (2016. július 18.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság román tagjának és póttagjainak kinevezéséről	2
	Európai Bizottság
2016/C 261/04	Euroátváltási árfolyamok	4

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1053
JPY	Japán yen	116,82
DKK	Dán korona	7,4387
GBP	Angol font	0,83372
SEK	Svéd korona	9,4679
CHF	Svájci frank	1,0869
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3627
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,024
HUF	Magyar forint	315,01
PLN	Lengyel zloty	4,3805
RON	Román lej	4,4686
TRY	Török líra	3,2680
AUD	Ausztrál dollár	1,4557
CAD	Kanadai dollár	1,4315
HKD	Hongkongi dollár	8,5713
NZD	Új-zélandi dollár	1,5555
SGD	Szingapúri dollár	1,4900
KRW	Dél-Koreai won	1 257,60
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,7685
CNY	Kínai renminbi	7,4089
HRK	Horvát kuna	7,4957
IDR	Indonéz rúpia	14 468,93
MYR	Maláj ringgit	4,3971
PHP	Fülöp-szigeteki peso	51,650
RUB	Orosz rubel	69,7145
THB	Thaiföldi baht	38,647
BRL	Brazil real	3,5963
MXN	Mexikói peso	20,4348
INR	Indiai rúpia	74,2758

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 261/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8098 – Italmobiliare/Clessidra SGR) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	5
2016/C 261/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8061 – IMS Health/Quintiles) ( 1 )	6
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 261/07	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	7
2016/C 261/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	16
2016/C 261/09	Tájékoztató – Nyilvános konzultáció – Japán földrajzi árujelzők	20


	(1) EGT-vonatkozású szöveg