AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

5.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 244/1

A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosításáról

(2016/C 244/01)

I. BEVEZETÉS

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (1) (a továbbiakban: a közlemény) 13. pontjában előírja, hogy állami biztosítók (2) nem nyújthatnak rövid lejáratú exporthitel-biztosítást piacképes kockázatokra. A piacképes kockázatok a 9. pontban kerülnek meghatározásra, és a közlemény mellékletében felsorolt országokban lévő állami és magánvevőkre vonatkozó azon kereskedelmi és politikai kockázatokat jelentik, amelyek teljes kockázatviselési ideje két évnél rövidebb.

(2)

A görögországi nehéz helyzet következményeképp 2012-től 2014-ig a Görögországba irányuló export tekintetében nem állt rendelkezésre elegendő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet. A Bizottság emiatt módosította a közleményt: 2013-ban (3), 2014-ben (4), 2015 első hat hónapjában (5), valamint 2015 júniusában (6) ideiglenesen törölte Görögországot a piacképes kockázatú országok listájáról. E módosítás legutolsó meghosszabbítása 2016. június 30-án jár le. Következésképp 2016. július 1-jétől kezdve Görögország elvben ismét piacképesnek tekinthető, mivel valamennyi uniós tagállam szerepel a közlemény mellékletében levő, piacképes országokat tartalmazó jegyzékben.

(3)

A Bizottság azonban a közlemény 36. pontjával összhangban, Görögország ideiglenes törlésének lejárta előtt több hónappal vizsgálatot indított annak meghatározása érdekében, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett indokolt-e Görögországot 2016. július 1-jétől újra piacképes kockázatú országnak tekinteni, vagy a piaci kapacitás még mindig nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére, és ezért a jegyzékből való törlés meghosszabbítása szükséges.

II. ÉRTÉKELÉS

(4)

Annak meghatározásakor, hogy a gazdaságilag indokolható összes kockázat lefedését érintő magánkapacitás-elégtelenség Görögország tekintetében indokolja-e a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való ideiglenes törlés meghosszabbítását, a Bizottság konzultált a tagállamokkal, magán-hitelbiztosítókkal és más érdekelt felekkel, valamint tájékoztatást kért tőlük. A Bizottság 2016. április 27-én konzultációs felhívást tett közzé a Görögországba irányuló exportra vonatkozó rövid lejáratú exporthitel-biztosítás rendelkezésre állásáról (7). A válaszadás határideje 2016. május 24-én lejárt. A tagállamoktól és magánbiztosítóktól 17 válasz érkezett.

(5)

A Bizottsághoz a nyilvános konzultációs felhívás kapcsán benyújtott információkból kiderül, hogy a magán exporthitel-biztosítók egyetlen kereskedelmi ágazatban sem hajlandóak kevésbé szigorú feltételek mellett biztosítani a Görögországba irányuló exportot. Az állami biztosítók ugyanakkor továbbra is kiterjedt igényt jeleztek a Görögországba irányuló export hitelbiztosítása iránt, ami megerősíti a magánbiztosítás korlátozott rendelkezésre állását.

(6)

Görögország gazdasági kilátásai jelentősen romlottak az elmúlt év során. Jóllehet 2015 májusában még +2,9 %-ot kitevő reál-GDP-növekedéssel számoltak 2016-ra nézve, a legutóbbi – 2016 májusában közzétett – előrejelzés szerint a görög gazdaság várhatóan – 0,3 %-kal szűkülni fog (8). A növekedés a várakozások szerint 2016 második felében újra élénkülni fog, de változatlanul jelentős bizonytalansággal kell számolni. Az előre jelzett fellendülés pozitív pénzügyi piaci és kereskedelmi folyamatok függvénye, továbbá attól is függ, hogy sikerül-e teljes körűen végrehajtani a reformprogramot.

(7)

E feszültségek az ország pénzügyi piaci megítélését is rontják. 2016. június elején a tízéves görög államkötvény hozama 7,3 % volt. A hozamok a Görögország és hitelezői között 2016. május 24-én létrejött egyezségre tekintettel csökkentek, de változatlanul magasak más uniós tagállamokhoz és múltbeli értékekhez képest.

(8)

Görögország jelenlegi államadósság-minősítései: Caa3 (Moody’s), B– (Standard & Poor’s), valamint CCC (Fitch). E minősítések mindegyike a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja Görögországot, és jelentős kockázatokat jelez a hitelezők számára.

(9)

Ilyen körülmények között a Bizottság arra számít, hogy a magán exporthitel-biztosítók továbbra is csak rendkívüli elővigyázatosság mellett fognak biztosítási fedezetet nyújtani a Görögországba irányuló exportra, vagy akár teljesen vissza is vonulnak a görög piacról. A magánbiztosítók valószínűleg csak akkor növelik meg újra kitettségeiket, ha Görögországban a politikai és gazdasági szabályok láthatóbbak és egyértelműbbek lesznek, valamint ha jelentős javulás tapasztalható a gazdasági helyzetben.

(10)

A Bizottság ezen okokból megállapította, hogy a gazdaságilag indokolható összes kockázat lefedésére nem áll rendelkezésre elegendő magánkapacitás, és úgy döntött, hogy 2017. június 30-ig meghosszabbítja Görögországnak a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való törlését. Ebben az esetben a közlemény 4.3. szakaszában meghatározott biztosítási feltételek alkalmazandók.

III. A KÖZLEMÉNY MÓDOSÍTÁSA

(11)

—

A melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

A piacképes kockázatú országok jegyzéke

—	Valamennyi tagállam Görögország kivételével

—	Ausztrália

—

Kanada

—

Izland

—

Japán

—

Új-Zéland

—

Norvégia

—

Svájc

—	Amerikai Egyesült Államok.”

(1) HL C 392., 2012.12.19., 1. o.

(2) Az állami biztosító a közlemény meghatározása szerint olyan társaság vagy egyéb szervezet, amely egy tagállam támogatásával vagy nevében exporthitel-biztosítást kínál, vagy olyan tagállam, amely exporthitel-biztosítást kínál.

(3) HL C 398., 2012.12.22., 6. o.

(4) HL C 372., 2013.12.19., 1. o.

(5) HL C 28., 2015.1.28., 1. o.

(6) HL C 215., 2015.7.1., 1. o.

(7) http://ec.europa.eu/competition/consultations/2016_export_greece/index_en.html

(8) A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 2016 tavaszi előrejelzése: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2016_spring/el_en.pdf

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

5.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 244/4

A Bizottság közleménye az Unió vámterületére szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott árukkal, köztük az árutovábbítási eljárás alatt álló árukkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről

(2016/C 244/03)

Tartalomjegyzék

CÉLKITŰZÉS

A SZELLEMITULAJDON-JOGOT SÉRTŐ ÁRUK VÁMHATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK VONATKOZÁSAI

2.1.

Harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott áruk

2.2.

Harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott és azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk

FELTEHETŐEN SZELLEMITULAJDON-JOGOT SÉRTŐ ÁRUK – VÁMHATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

3.1.

Ellenőrzés és visszatartás

3.2.

Azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk.

3.3.

Gyógyszerek

3.4.

Együttműködés a jogosultakkal

1. CÉLKITŰZÉS

A Bizottság szolgálatai által az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (TAXUD) honlapján 2012. február 1-jén közzétett, „Az Európai Bizottság iránymutatása az EU-n áthaladó árukhoz, különösen a gyógyszerekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítéséhez” című dokumentum naprakésszé tétele szükségessé vált a következők figyelembevétele érdekében:

—	az 1383/2003/EK tanácsi rendelet (1) helyébe lépett a 608/2013/EU rendelet (2),

—	a védjegycsomag (az (EU) 2015/2424 rendelet (3) módosította a 207/2009/EK tanácsi rendeletet (4), valamint elfogadásra került az (EU) 2015/2436 irányelv (5)).

A 608/2013/EU rendelet meghatározza a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének adminisztratív feltételeit és eljárásait, és elsősorban a vámhatósági jogérvényesítés kapcsán bővítette a szellemitulajdon-jogok körét (védjegy, formatervezési minta, szerzői jog és szomszédos jog, földrajzi jelzés, szabadalom, növényfajta-oltalom, félvezető termék topográfiája, használati minta, kereskedelmi név).

A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendelet rendelkezéseinek alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy szükséges a szellemitulajdon-jogok megfelelő és hatékony védelmének elősegítése, valamint biztosítani kell azt, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló intézkedések és eljárások ne váljanak maguk is a jogszerű kereskedelem akadályává, ahogy azt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásának (TRIPS-megállapodás) preambuluma és 41. cikke is leszögezi (6).

A védjegycsomag most kiterjeszti az uniós szinten európai uniós védjegyként lajstromozott védjegy jogosultjának jogait, illetve tagállami szinten nemzeti védjegyként lajstromozott védjegy jogosultjának jogait arra, hogy megakadályozzon harmadik feleket abban, hogy gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott védjeggyel azonos vagy attól lényeges tulajdonságaiban nem megkülönböztethető védjegy. Erre figyelemmel kell lenni a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítése során.

Ez a dokumentum ezért „Az Európai Bizottság iránymutatása az EU-n áthaladó árukhoz, különösen a gyógyszerekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítéséhez” című dokumentum helyébe lép.

2. A SZELLEMITULAJDON-JOGOT SÉRTŐ ÁRUK VÁMHATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK VONATKOZÁSAI

A 608/2013/EU rendelet tartalmazza azokat a jogérvényesítő eljárásokat, amelyek a vámhatóságok számára lehetővé teszik, hogy fellépjenek a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk ellen. A rendelet 2. cikke felsorolja a vámhatósági jogérvényesítés szempontjából lényeges szellemitulajdon-jogokat. A 608/2013/EU rendelet meghatározza, hogy a vámhatóságok milyen feltételek és eljárások alapján intézkedhetnek azokban az esetekben, amikor feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk a felügyeletük vagy ellenőrzésük alatt állnak, vagy kellett volna állniuk (1. cikk (1) bekezdése), mivel a vámhatóságok eljárási hatásköre annak megállapítására korlátozódik, hogy az áruk a 2. cikk (7) bekezdésének meghatározása szerint „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk” vagy sem.

A 608/2013/EU rendelet nem határoz meg semmiféle kritériumot a szellemitulajdon-jogok megsértésének megállapításához ((10) preambulumbekezdés). A kérdés, hogy valamely szellemitulajdon-jog sérült-e, a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi jogra tartozik, az illetékes nemzeti bíróságok és az Európai Unió Bírósága értelmezésének megfelelően.

2.1. Harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott áruk

Az Unió vámterületére szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott áruk esetében megvalósulhat a vonatkozó szellemitulajdon-jogok megsértése akkor, ha ezen áruk azon idő alatt amíg az Unió vámterületén vannak (például az Uniós Vámkódex (7) szerinti különleges eljárás alá vonták őket), vagy akár az e területre való érkezésük előtt, az Unió piaca felé irányuló kereskedelmi aktus – úgymint értékesítés, eladásra való felkínálás vagy hirdetés – tárgyát képezik (lásd ebben a vonatkozásban a Philips/Nokia ügyekben hozott ítélet 57. pontját (8)), vagy ha a dokumentumokból (például használati utasításokból) vagy az árukkal kapcsolatos levelezésből kitűnik, hogy azok jogellenes forgalomba hozatalát tervezik az Unió piacán, a jogosult engedélye nélkül.

Ezért azok a harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott áruk, amelyek feltehetően sértenek valamely, az Európai Unióban védett szellemitulajdon-jogot, például védjegyet, szerzői jogot vagy szomszédos jogot, formatervezési mintát vagy szabadalmat, „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruknak” tekinthetők, amennyiben rendelkezésre áll arra vonatkozó bizonyíték, hogy azokat az Európai Unióban szánták értékesítésre. Ez a bizonyíték utalhat arra, hogy az árut az Európai Unióban egy vásárlónak eladták, vagy az Európai Unióban fogyasztók részére eladásra felkínálták vagy hirdették (lásd ebben a vonatkozásban a Philips/Nokia ügyekben hozott ítélet 78. pontját).

2.2. Harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott és azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk

Az (EU) 2015/2424 rendelettel és az (EU) 2015/2436 irányelvvel módosított 207/2009/EK rendelet jelenleg kiterjeszti az uniós szinten európai uniós védjegyként lajstromozott védjegy jogosultjának jogait, illetve tagállami szinten nemzeti védjegyként lajstromozott védjegy jogosultjának jogait arra, hogy megakadályozzon harmadik feleket abban, hogy gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott védjeggyel azonos vagy attól lényeges tulajdonságaiban nem megkülönböztethető védjegy (a továbbiakban: „azonos vagy lényegében azonos védjeggyel ellátott áruk”), még akkor is, ha az árut nem szánják az Unió piacán forgalmazásra. Ahogy az (EU) 2015/2424 rendelet (15) preambulumbekezdése kifejti, a célkitűzés „a védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele […] az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel […] összhangban […]”.

Az Unió területére szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott, azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk sorsával kapcsolatos új rendelkezések az alábbi módon alkalmazandók:

Európai uniós védjegyek

—

Az európai uniós védjegyek vonatkozásában az (EU) 2015/2424 rendelet 2016. március 23-án lépett hatályba (4. cikk) és ugyanazon a napon vált alkalmazandóvá. Ezért a vámhatóságok 2016. március 23. óta intézkedhetnek az Unió vámterületére harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott és valamely európai uniós védjeggyel azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott árukkal kapcsolatban.

Nemzeti védjegyek

—

A nemzeti védjegyek vonatkozásában az (EU) 2015/2436 irányelv 2016. január 12-én lépett hatályba (56. cikk). A tagállamok a védjegyekre vonatkozó nemzeti törvényeiket, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket az (EU) 2015/2436 irányelv 54. cikkének megfelelően 2019. január 14-ig kiigazítják az irányelv végrehajtása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti védjegyek esetében a védjegy lajstromozása szerinti tagállamba szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott, azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott árukra vonatkozó új rendelkezések akkor válnak alkalmazandóvá abban a tagállamban, amikor az irányelv 10. cikkének betartásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket elfogadják és azok hatályba lépnek, ami 2019. január 14-e előtt bármikor megtörténhet. A vámhatóságoknak ezért minden egyes tagállamban figyelmesen követniük kell a védjegyekre vonatkozó nemzeti jogszabályok módosítását ahhoz, hogy tudják, mely naptól kell alkalmazniuk a nemzeti védjegyekre az árutovábbítási rendelkezéseket. A vámhatóságok attól a naptól intézkedhetnek a harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott és valamely nemzeti védjeggyel azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk vonatkozásában, amikor a nemzeti rendelkezések hatályba lépnek és alkalmazandóvá válnak abban a tagállamban.

Az azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott árukkal kapcsolatos jogok

Az (EU) 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (4) bekezdése a következőképpen szól:

„Az EU védjegyoltalom tartalma

[…] (4) A jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait nem érintve az európai uniós védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az európai uniós védjegytől. […]” (utólagos kiemelés)

A nemzeti védjegyoltalom tartalma

Az (EU) 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (4) bekezdéséhez hasonlóan rendelkezik az (EU) 2015/2436 irányelv 10. cikkének (4) bekezdése, amely kiterjeszti valamely lajstromozott nemzeti védjegy jogosultjának jogait a tagállam területére behozott olyan árukra, amelyek engedély nélkül viselnek a lajstromozott nemzeti védjeggyel azonos vagy lényegében megegyező védjegyet, anélkül, hogy az árut a tagállamban szabad forgalomba bocsátották volna.

Meg kell jegyezni, hogy ezen új rendelkezések megfogalmazása és célja szerint a védjegyjogosult jogai nem csupán a jogosult lajstromozott védjegyével azonos megjelölést viselő árukra terjednek ki (azaz egy olyan megjelölésre, amely vagy bármilyen módosítás vagy kiegészítés nélkül megismétli a védett védjegy valamennyi alapvető elemét, vagy egészében nézve olyan jelentéktelen különbségeket tartalmaz, hogy azok az átlagos fogyasztó figyelmét elkerülhetik, ahogyan azt az Európai Unió Bírósága a 291/00. sz. LTJ Diffusion SA ügyben meghatározta).

Az új rendelkezések olyan megjelölést viselő árukra is vonatkoznak, amelyeket „lényegében nem lehet megkülönböztetni” a lajstromozott védjegytől.

3. FELTEHETŐEN SZELLEMITULAJDON-JOGOT SÉRTŐ ÁRUK – VÁMHATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS

3.1. Ellenőrzés és visszatartás

Az Uniós Vámkódexnek (952/2013/EU rendelet) megfelelően a vámhatóságok az Unió vámterületére behozott nem uniós árukon bármilyen ellenőrzést elvégezhetnek, amelyet szükségesnek tartanak (9). Ezeknek az ellenőrzéseknek arányosnak kell lenniük, és kockázatelemzési kritériumoknak megfelelően kell azokat végezni.

A vámellenőrzések általános lehetősége mellett a vámhatóságok a 608/2013/EU rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében visszatartásra is hatáskörrel rendelkeznek azokban az esetekben, amikor feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk az Unió vámterületén vámfelügyelet vagy vámellenőrzés alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk, különösen az alábbi helyzetekben:

a)	az árut bejelentették szabad forgalomba bocsátásra, kivitelre vagy újrakivitelre;

b)	az árut az Unió vámterületére beléptetik vagy azt elhagyja;

c)	az árut különleges eljárás alá vonják.

Az áruk visszatartása olyan határozat, amelyet a vámhatóságok az áruk szellemitulajdon-jogokat sértő voltára utaló ésszerű indokok megléte esetén hoznak.

Az áruk visszatartása az áruk feltartóztatását, valamint a jogosult számára a bizalmas információkhoz való hozzáférés lehetővé tételét és a kérdéses áruk megtekintését jelenti, és az áruk megsemmisítéséhez vezethet, a jogsértés formális megállapítása nélkül (10). Ez az eljárás túlmutat a vámhatóságok által végzett puszta ellenőrzési tevékenységen.

3.2. Azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott áruk.

Amint azt a 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2424 rendelet (15) preambulumbekezdése leszögezi:

„[…] A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel – különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkével, valamint a generikus gyógyszerek tekintetében a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozattal – összhangban az európai uniós védjegy jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos vagy lényegében megegyező megjelölés. […]”

Amint azt a 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2424 rendelet (16) preambulumbekezdése, valamint az (EU) 2015/2436 irányelv (22) preambulumbekezdése kimondja:

„[…], meg kell engedni, hogy a védjegybitorlással érintett áruk belépését és bármilyen vámjogi helyzetbe kerülését megakadályozzák, ideértve az árutovábbítást, az átrakodást, a raktározást, a vámszabad területre való beléptetést, az átmeneti megőrzést, az aktív feldolgozást vagy az ideiglenes behozatalt, még abban az esetben is, ha az említett árukat nem kívánják az Unióban forgalomba hozni. A vámhatóságoknak a vámellenőrzések végzésekor […] élniük kell a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított hatáskörök és eljárások nyújtotta lehetőségekkel, […].”

Az Unió védjegyekkel kapcsolatos jogszabályainak, valamint a védjegyekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel ellátott árukat a vámhatóságok a 608/2013/EU rendelet alapján visszatarthatják, amikor azokat az Unió vámterületére szabad forgalomba bocsátás nélkül behozzák anélkül, hogy azokat az Unió piacára szánnák. Ezek a feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel engedély nélkül ellátott áruk az Unió vámterületén belül a következő helyeken találhatóak:

—	átmeneti megőrzés alatt,

—	valamely harmadik országból egy másik harmadik országba történő árutovábbítás alatt,

—	vámszabad területi vagy vámraktári tárolási eljárás alatt, anélkül, hogy már az EU piacára vagy valamely harmadik országba szánnák,

—	átmeneti megőrzés eljárása alatt,

—	aktív feldolgozási eljárás alatt.

Az oltalom alatt álló védjeggyel feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel engedély nélkül ellátott áruk visszatartását megelőzően, amennyiben az árukat nem az EU piacára szánták, a vámhatóságok a 608/2013/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében, valamint a jogszerű kereskedelem akadályozásának elkerülése érdekében fontolóra vehetik a kérelmet teljesítő határozat jogosultjától bármilyen érdemi tájékoztatás bekérését az árukkal kapcsolatban.

Miután az oltalom alatt álló védjeggyel feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel engedély nélkül ellátott árukat, amelyeket nem az EU piacára szántak, visszatartották, a vámhatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a visszatartásról szóló értesítést gyorsan elküldjék az érintett személyeknek (azaz a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának, valamint a védjegy jogosultjának).

Azon két cél összehangolása érdekében, hogy egyrészről gondoskodni kell a védjegyjogok hatékony érvényesítéséről, másrészről pedig kerülni kell a jogszerű kereskedelem szabad forgalmának akadályozását, a védjegycsomag új rendelkezései megállapítják, hogy az árutovábbítási eljárás alatt álló, feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel engedély nélkül ellátott áruk kapcsán, ha azokat feltételezhetően valamely harmadik ország piacára szánják, bizonyos esetekben meg kell szűnnie a lajstromozott védjegyek jogosultjainak azon jogának, hogy megakadályozzák az áruk puszta belépését az EU területére. Ez a jogosultság akkor szűnik meg, ha a lajstromozott védjegy bitorlása tárgyában indított eljárás során a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a lajstromozott védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltatni az adott áru forgalomba hozatalát, mert az érintett védjegy a rendeltetési hely szerinti országban nem áll oltalom alatt.

3.3. Gyógyszerek

Bár az e közleményben említett uniós jogszabályok nem tartalmaznak a gyógyszerekre vonatkozó külön szabályokat, a 608/2013/EU rendeletben ((11) preambulumbekezdés), az (EU) 2015/2424 rendeletben ((19) preambulumbekezdés), valamint az (EU) 2015/2436 irányelvben ((25) preambulumbekezdés) szerepel, hogy elő kell segíteni a jogszabályoknak megfelelő gyógyszerek EU-n keresztüli zökkenőmentes továbbítását.

A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Az EU és tagállamai teljes mértékben elkötelezettek minden olyan erőfeszítés mellett, amelynek célja a nyilatkozattal összhangban a rászoruló országok gyógyszerekhez való hozzájutásának megkönnyítése.

A vámhatóságoknak minden ésszerűen elvárható módon gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszerű kereskedelem tárgyát képező gyógyszerek (11), akár generikus készítmények, akár nem, áthaladhassanak az Unió vámterületén, és ne kerüljenek visszatartásra a 608/2013/EU rendelet alapján.

Ezért – ha nincsenek arra utaló jelek, hogy azokat az EU piacára szánják – a vámhatóságoknak nem szabad visszatartaniuk a gyógyszereket, még ha például hasonlóság tapasztalható is a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve (12) és az EU-ban lajstromozott védjegy között.

Így a vámhatóságoknak minden óvintézkedést meg kell hozniuk ahhoz, hogy elkerüljék a gyógyszerek 608/2013/EU rendelet alapján történő visszatartását, kivéve, ha azokat az EU piacára szánják, vagy ha az áruk e közlemény 2.2. pontja értelmében egy oltalom alatt álló védjeggyel feltehetően azonos vagy lényegében megegyező védjeggyel vannak ellátva.

3.4. Együttműködés a jogosultakkal

Döntő fontosságú, hogy a jogosultaktól megfelelő és helytálló információk álljanak a vámhatóságok rendelkezésére ahhoz, hogy hatékonyan és eredményesen szervezhessék meg a kockázatelemzésüket.

Az intézkedés iránt kérelmet benyújtó jogosultaknak ezért mindig különösen figyelniük kell arra a kötelezettségükre, hogy megadjanak minden olyan rendelkezésre álló információt, amely segítheti a vámhatóságokat a kérdéses jogok megsértésével kapcsolatos kockázatok értékelése során.

A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a védjegy jogosultja felel az áruk birtokosának okozott károkért, ha például az érintett árukról a későbbiekben megállapítást nyer, hogy nem sértenek szellemitulajdon-jogot.

A 608/2013/EU rendeletben szereplő szigorú határidők miatt a jogosultaknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelmekben szereplő kapcsolattartó személyeket könnyen el lehessen érni, és olyan helyzetben legyenek, hogy gyorsan tudjanak reagálni a vámhatósági közlésekre/kérésekre.

(1) A Tanács 2003. július 22-i 1383/2003/EK rendelete az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről (HL L 196., 2003.8.2., 7. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i 608/2013/EU rendelete a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2424 rendelete a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 341., 2015.12.24., 21. o.).

(4) A Tanács 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

(6) A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, Marokkóban, Marrakesh-ben 1994. április 15-én aláírt Marrakesh-i Egyezmény 1. C) melléklete.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8) A C-446/09. és a C-495/09. sz. egyesített ügyek.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete, különösen annak 46. cikke.

(10) Lásd a 608/2013/EU rendelet 17. cikkét és 23. cikkét.

(11) Például az EU területén keresztül pusztán továbbított olyan gyógyszerek, amelyekre az EU területén szabadalmi jog vonatkozik, de nincs megfelelő bizonyíték, miszerint jelentős lenne annak a valószínűsége, hogy ezeket a gyógyszereket az eredeti rendeltetési helyüktől eltérően az EU piacán hoznák forgalomba.

(12) A nemzetközi szabadnevek (INN) azonosítják a gyógyszerészeti anyagokat és gyógyszer-hatóanyagokat. Minden egyes nemzetközi szabadnév egy egyedi név, amelyet világszerte elismernek és köztulajdonban áll. A nemzetközi szabadnevet közönséges névnek is nevezik. A nemzetközi szabadnévvel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet következő honlapján található tájékoztatás: http://www.who.int/medicines/services/inn/innguidance/en/

5.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 244/10

A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának időpontjáról

(2016/C 244/04)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei (2) közötti diagonális származási kumuláció létrehozásának céljából az érintett felek az Európai Bizottságon keresztül értesítik egymást a származási szabályokat rögzítő, más országokkal kötött hatályos megállapodásaikról.

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá válnak.

Az 1. táblázatban említett időpontok az alábbiakra vonatkoznak:

—	az egyezmény I. függelékének 3. cikke alapján a diagonális kumuláció alkalmazásának kezdő időpontja, amennyiben az érintett szabadkereskedelmi megállapodás az egyezményre hivatkozik. Ebben az esetben a dátumot egy „(C)” előzi meg;

—	egyéb esetekben az érintett szabadkereskedelmi megállapodáshoz mellékelt, a diagonális kumulációt lehetővé tevő származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja.

Emlékeztetni kell arra, hogy a diagonális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha a végső gyártást végző felek és a végső rendeltetési országok azonos származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó helyzet elnyerésében részt vevő összes féllel, azaz valamennyi olyan féllel, ahonnan a felhasznált anyagok származnak. Az olyan felektől származó anyagok, amelyek nem kötöttek megállapodást a végső gyártást végző felekkel és a végső rendeltetési országokkal, nem származónak tekintendők. Példák találhatók a származási szabályokról szóló páneurópai-mediterrán jegyzőkönyvekre vonatkozó magyarázó megjegyzésekben (3).

A 2. táblázatban említett időpontok a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok, az EU és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjaira vonatkoznak. Minden alkalommal, amikor a táblázatban szereplő felek közötti szabadkereskedelmi megállapodásban hivatkoznak az egyezményre, az 1. táblázatban a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a Törökországból származó és az EK–Törökország vámunió hatálya alá tartozó anyagok származó anyagnak tekinthetők az Európai Unió és azon országok közötti diagonális kumuláció céljából, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban, és amelyekkel hatályos származási jegyzőkönyv van érvényben.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő szerződő feleket jelölő kódok magyarázatát:

—

Európai Unió

—

EFTA-államok:

—	Izland	IS
—	Svájc (beleértve Liechtensteint) (4)	CH (+ LI)
—	Norvégia	NO

—

A Feröer szigetek

—

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

—	Algéria	DZ
—	Egyiptom	EG
—	Izrael	IL
—	Jordánia	JO
—	Libanon	LB
—	Marokkó	MA
—	Ciszjordánia és a Gázai-övezet	PS
—	Szíria	SY
—	Tunézia	TN

—

Törökország

—

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

—	Albánia	AL
—	Bosznia-Hercegovina	BA
—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	MK (5)
—	Montenegró	ME
—	Szerbia	RS
—	Koszovó (*)	KO

—

Moldovai Köztársaság

A közlemény a 2016/C-67/04 (HL C 67., 2016.2.20., 8 o.) közlemény helyébe lép.

1. táblázat

A diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályok alkalmazásának kezdő időpontja a páneurópai-mediterrán térségben

		EFTA-állam:				A barcelonai folyamatban részt vevő országok										Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok
	EU	CH (+ LI)	IS	NO	FO	DZ	EG	IL	JO	LB	MA	PS	SY	TN	TR	AL	BA	KO	ME	MK	RS	MD
EU		2006.1.1. (C) 2016.2.1.	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.12.1. (C) 2015.5.1.	2007.11.1.	2006.3.1. (C) 2016.2.1.	2006.1.1.	2006.7.1.		2005.12.1.	2009.7.1.		2006.8.1.	(6)	(C) 2015.5.1.		(C) 2016.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.2.1.
CH (+ LI)	2006.1.1. (C) 2016.2.1.		2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2006.1.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2005.6.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.9.1.	2016.2.1.	(C) 2015.5.1.
IS	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.		2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.11.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2006.3.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.10.1.	2015.5.1.	(C) 2015.5.1.
NO	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.		2005.12.1.12.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2005.8.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.11.1.	2015.5.1.	(C) 2015.5.1.
FO	2005.12.1. (C) 2015.5.1.	2006.1.1.	2005.11.1.	2005.12.1.
DZ	2007.11.1.
EG	2006.3.1. (C) 2016.2.1.	2007.8.1.	2007.8.1.	2007.8.1.					2006.7.6.		2006.7.6.			2006.7.6.	2007.3.1.
IL	2006.1.1.	2005.7.1.	2005.7.1.	2005.7.1.					2006.2.9.						2006.3.1.
JO	2006.7.1.	2007.7.17.	2007.7.17.	2007.7.17.			2006.7.6.	2006.2.9.			2006.7.6.			2006.7.6.	2011.3.1.
LB		2007.1.1.	2007.1.1.	2007.1.1.
MA	2005.12.1.	2005.3.1.	2005.3.1.	2005.3.1.			2006.7.6.		2006.7.6.					2006.7.6.	2006.1.1.
PS	2009.7.1.
SY															2007.1.1.
TN	2006.8.1.	2005.6.1.	2006.3.1.	2005.8.1.			2006.7.6.		2006.7.6.		2006.7.6.				2005.7.1.
TR	(6)	2007.9.1.	2007.9.1.	2007.9.1.			2007.3.1.	2006.3.1.	2011.3.1.		2006.1.1.		2007.1.1.	2005.7.1.
AL	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.													(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
BA		(C) 2015.1.1.	(C) 2015.1.1.	(C) 2015.1.1.												(C) 2015.2.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.
KO	(C) 2016.4.1.															(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
ME	(C) 2015.2.1.	(C) 2012.9.1.	(C) 2012.10.1.	(C) 2012.11.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
MK	(C) 2015.5.1.	2016.2.1.	2015.5.1.	2015.5.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
RS	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.
MD																(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.

2. táblázat

Az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja

	EU	AL	BA	MK	ME	RS	TR
EU		2007.1.1.	2008.7.1.	2007.1.1.	2008.1.1.	2009.12.8.	(7)
AL	2007.1.1.		2007.11.22.	2007.7.26.	2007.7.26.	2007.10.24.	2011.8.1.
BA	2008.7.1.	2007.11.22.		2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.	2011.12.14.
MK	2007.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.		2007.7.26.	2007.10.24.	2009.7.1.
ME	2008.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2007.7.26.		2007.10.24.	2010.3.1.
RS	2009.12.8.	2007.10.24.	2007.11.22.	2007.10.24.	2007.10.24.		2010.9.1.
TR	(7)	2011.8.1.	2011.12.14.	2009.7.1.	2010.3.1.	2010.9.1.

(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2) A szerződő felek az Európai Unió, valamint Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, a Feröer szigetek, Izland, Izrael, Jordánia, Koszovó (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1244 (1999) sz. határozata értelmében), Libanon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Szerbia, Svájc (beleértve Liechtensteint is), Szíria, Tunézia, Törökország, Ciszjordánia és a Gázai övezet.

(3) HL C 83., 2007.4.17., 1. o.

(4) Svájc és a Liechtensteini Hercegség vámuniót alkot.

(5) ISO-kód: 3166. Ideiglenes kód, amely semmilyen módon nem befolyásolja az erre az országra vonatkozó végleges nómenklatúrát, amelyről az Egyesült Nemzetek égisze alatt jelenleg folyó tárgyalások lezárulásával állapodnak meg.

(*) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(6) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

Mezőgazdasági termékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2007. január 1.

A szén- és acéltermékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2009. március 1.

(7) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

5.7.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 244/16

Az Egyesült Királyság kormányának értesítése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 244/05)

Az Egyesült királyság felhívása a tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyekre vonatkozó 29. pályázati fordulóban való részvételre

Energia- és Éghajlatügyi Minisztérium

1998. évi törvény a kőolajról

Pályázati forduló tengeri lelőhelyek hasznosítására

Az energia- és éghajlatügyi miniszter az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán elhelyezkedő egyes területek tekintetében tengeri kitermelési engedély (Seaward Production Licence) megszerzésére pályázni szándékozó személyek számára közzéteszi az alábbi felhívást.

Az ajánlat további részletei – beleértve az ajánlat tárgyát képező területekről készült jegyzékeket és térképeket, valamint az engedélyekre vonatkozó iránymutatást és a bennük szereplő feltételeket, továbbá a pályázat benyújtásának módját – megtalálhatók a gov.uk honlapon (lásd lejjebb).

A pályázatok elbírálásánál a Hydrocarbons Licensing Directive Regulations 1995 (S.I. 1995 No. 1434) a Petroleum Licensing (Applications) Regulations 2015 (S.I. 2015 No. 766) és az Offshore Petroleum Licensing (Offshore Safety Directive) Regulations 2015 (S.I. 2015 No. 385) rendelkezései az irányadóak. A biztonsági és környezetvédelmi követelményekhez kapcsolódó további iránymutatók megtalálhatóak az alábbi weboldalon: www.hse.gov.uk/osdr/assets/docs/osd-licensing-operatorship-safety-environmental-aspects%20.pdf Az elbírálást az Egyesült Királyság kőolaj- és földgáztartalékainak a környezetvédelmi megfontolásokat kellő súllyal figyelembe vevő, gyors, alapos, eredményes és biztonságos felkutatása iránti folytatólagos igény összefüggésében fogják lefolytatni.

Innovatív keretelvek

Az engedélykérelmeket egy, a kezdeti időszakra vonatkozó munkaprogramok (a továbbiakban: munkaprogramok) alapján elfogadott új innovatív megközelítés fényében fogják megvizsgálni, amely a jelenlegi mintazáradékok révén rendelkezésre álló rugalmasságot hasznosítja. Ezek a munkaprogramok egy legfeljebb három fázisból (A., B. és C.) álló rugalmas kombinációt foglalnak a kezdeti időszakba; ez segít biztosítani azt, hogy a megpályázott tömbökre vonatkozó munkaprogramok megfelelőek egy adott terület geotechnikai és egyéb kihívásainak kezeléséhez, a 3. bekezdésben felsorolt tényezők optimalizálásával egyidejűleg. A legfeljebb három fázisból álló kombináció által nyújtott rugalmasság lehetővé teszi a pályázóknak, hogy saját terveiknek és követelményeiknek megfelelő munkaprogramot alakítsanak ki.

A munkaprogram A. fázisának időszakában kerül sor a geotechnikai tanulmányok elvégzésére és a geofizikai adatok újrafeldolgozására. A munkaprogram B. fázisának időszakában kerül sor az új szeizmikus adatok lövésére. A munkaprogram C. fázisában kerül sor a próba- és/vagy értékelőfúrásra. A fázisok kombinációjáról a pályázók dönthetnek: akár az összes fázis; a B. fázistól a C. fázisig; csak a C. fázis; vagy az A. fázis után rögtön a C. fázis.

Az A. és B. fázis nem kötelezően elvégzendő (és bizonyos körülmények között elvégzésük nem is biztosan megfelelő), azonban minden pályázatnak javasolnia kell a C. fázis elvégzését – kivéve, ha a pályázó nem tartja szükségesnek a felkutatást, és egyből a fejlesztési szakasz célba vételét javasolja (vagyis „egyből a második szakaszra”).

Az ebben a körben megadott engedélyeknek lesz egy legfeljebb 9 évre szóló kezdeti időszaka, és az engedélyek tartalmazhatnak átadási rendelkezéseket a jelenlegi mintazáradékok szerinti 5. záradékkal összhangban.

Az A. vagy B. fázissal kezdődő pályázatok elbírálásának szempontjai a következők:

a)	a pályázó pénzügyi életképessége;

b)	a pályázó műszaki felkészültségének elbírálása, amelyet részben a blokk elemzésének minősége tanúsít;

c)	az engedélyeztetni kívánt tevékenység elvégzésének a pályázó által javasolt módja, ideértve a pályázat tárgyát képező terület teljes körű hasznosíthatóságának értékeléséről benyújtott munkaprogram minőségét is; valamint

ha a pályázó rendelkezik vagy korábban rendelkezett a kőolajról szóló 1998. évi törvény alapján kiadott vagy technikailag a kőolajról szóló 1998. évi törvény alapján kiadottnak minősülő engedéllyel, akkor az a körülmény, ha a szóban forgó engedély alapján végzett tevékenysége során nem tett tanúbizonyságot kellő hatékonyságról vagy kellően felelős magatartásról.

Az érvényben levő mintazáradékkal összhangban a 4. záradék (2) bekezdése meghatároz egy időtartamot B. fázissal rendelkező engedélyekre vonatkozóan, vagyis az engedély az említett fázis végén hatályát veszti, amennyiben az engedélyes nem igazolja a DECC (Energia- és Éghajlatügyi Minisztérium) előtt hitelt érdemlően a munkaprogram teljesítéséhez szükséges műszaki és pénzügyi felkészültségét. A 4. záradék (2) bekezdése meghatároz egy időtartamot az A. fázissal rendelkező de B. fázissal nem rendelkező engedélyekre vonatkozóan is, vagyis az engedély az említett fázis végén hatályát veszti, amennyiben az engedélyes nem igazolja a DECC (Energia- és Éghajlatügyi Minisztérium) előtt hitelt érdemlően a munkaprogram teljesítéséhez szükséges műszaki és pénzügyi felkészültséget.

A C. fázissal kezdődő pályázatok elbírálásának szempontjai a következők:

a)	a pályázó pénzügyi életképessége és pénzügyi teljesítőképessége az engedélyeztetni kívánt tevékenységek elvégzése tekintetében a kezdeti időszakra vonatkozóan, ideértve az érintett blokkban található lelőhelyek teljes körű hasznosíthatóságának értékeléséről benyújtott munkaprogramot is;

a kérelmező műszaki felkészültsége az engedély tárgyát képező tevékenységek végrehajtására a kezdeti szakaszban, beleértve a kérelem tárgyát képező blokk szénhidrogénkészletével kapcsolatos távlati kilátások azonosítását, körülhatárolását és elemzését. A műszaki felkészültség elbírálása részben a blokk elemzésének minősége alapján történik;

c)	az engedélyeztetni kívánt tevékenység elvégzésének a pályázó által javasolt módja, ideértve a pályázat tárgyát képező terület teljes körű hasznosíthatóságának értékeléséről benyújtott munkaprogram minőségét is; valamint

Iránymutatás

További útmutatás a gov.uk internetes oldalon található: https://www.gov.uk/oil-and-gas-licensing-rounds

Az engedélykiadási ajánlat

Amennyiben a miniszter e felhívás alapján engedélykiadási ajánlatot tesz, akkor erre az ajánlattételre e felhívás keltétől számítva tizenkét hónapon belül kerül sor, feltéve, hogy egy adott övezet vonatkozásában nem követelmény a megfelelő értékelés elvégzése (lásd a 11. pontot).

A miniszter nem visel felelősséget a pályázat benyújtásáról meghozott döntéssel, illetőleg a pályázatok elkészítésével kapcsolatban a pályázóknál jelentkező költségekért.

Környezetvédelmi vizsgálatok

10.

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv előírásainak megfelelően a miniszter a pályázati forduló tárgyát képező valamennyi területre vonatkozóan stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) folytatott le. A vizsgálat eredményei a brit kormány tengeri energiaforrások hasznosítására vonatkozó stratégiai környezetvédelmi vizsgálatokkal foglalkozó honlapján olvashatók:

https://www.gov.uk/offshore-energy-strategic-environmental-assessment-sea-an-overview-of-the-sea-process

11.

E felhívás alapján a miniszter csak akkor tesz engedélykiadási ajánlatot, ha az élőhelyvédelmi irányelv (a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv) értelmében:

a)	az engedélyezett tevékenységek valószínűsíthetően nem befolyásolják jelentősen valamely különleges természetmegőrzési terület vagy különleges madárvédelmi terület igazgatását, vagy

b)	egy megfelelő vizsgálat azt mutatja, hogy a tevékenységek a különleges természetmegőrzési területekre és a különleges madárvédelmi területekre nem fognak kedvezőtlen hatást gyakorolni; vagy

amennyiben úgy ítélhető meg, hogy a tevékenységek valószínűleg kedvezőtlen hatással fognak járni, csak abban az esetben, ha:

i.	az engedély kiadását kiemelkedően fontos közérdekhez kapcsolódó szempontok indokolják,

ii.	megfelelő kompenzációs intézkedések kerülnek bevezetésre, és

iii.	nincs alternatív megoldás.

12.

Kapcsolattartó: Ricki Kiff, The Oil and Gas Authority, 21 Bloomsbury Street, London WC1B 3HF, United Kingdom.

(tel.: +44 3000671637).

A brit kormány weboldala (gov.uk honlap): https://www.gov.uk/oil-and-gas-licensing-rounds

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 244

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. július 5.

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 244/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8032 – RAM/Termica Milazzo) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	19

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1138
JPY	Japán yen	114,29
DKK	Dán korona	7,4410
GBP	Angol font	0,83905
SEK	Svéd korona	9,3910
CHF	Svájci frank	1,0839
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,2538
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,095
HUF	Magyar forint	316,93
PLN	Lengyel zloty	4,4304
RON	Román lej	4,5133
TRY	Török líra	3,2284
AUD	Ausztrál dollár	1,4792
CAD	Kanadai dollár	1,4328
HKD	Hongkongi dollár	8,6418
NZD	Új-zélandi dollár	1,5452
SGD	Szingapúri dollár	1,4989
KRW	Dél-Koreai won	1 278,83
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,1416
CNY	Kínai renminbi	7,4229
HRK	Horvát kuna	7,5180
IDR	Indonéz rúpia	14 586,69
MYR	Maláj ringgit	4,4459
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,176
RUB	Orosz rubel	71,0115
THB	Thaiföldi baht	39,028
BRL	Brazil real	3,6131
MXN	Mexikói peso	20,4241
INR	Indiai rúpia	74,9065

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 244/01	A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosításáról	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 244/02	Euroátváltási árfolyamok	3
2016/C 244/03	A Bizottság közleménye az Unió vámterületére szabad forgalomba bocsátás nélkül behozott árukkal, köztük az árutovábbítási eljárás alatt álló árukkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről	4
2016/C 244/04	A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának időpontjáról	10
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2016/C 244/05	Az Egyesült Királyság kormányának értesítése a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ( 1 )	16