ISSN 1977-0979 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
59. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
II Közlemények |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
Európai Bizottság |
|
2016/C 187/01 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8002 – Apollo Management/Açoreana Seguros) ( 1 ) |
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Európai Bizottság |
|
2016/C 187/02 |
||
2016/C 187/03 |
||
|
A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
2016/C 187/04 |
|
V Hirdetmények |
|
|
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK |
|
|
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) |
|
2016/C 187/05 |
||
|
EGYÉB JOGI AKTUSOK |
|
|
Európai Bizottság |
|
2016/C 187/06 |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
|
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Európai Bizottság
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/1 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám: M.8002 – Apollo Management/Açoreana Seguros)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2016/C 187/01)
2016. május 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:
— |
a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, |
— |
elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8002 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz. |
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Európai Bizottság
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/2 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2016. május 25.
(2016/C 187/02)
1 euro =
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,1146 |
JPY |
Japán yen |
122,79 |
DKK |
Dán korona |
7,4369 |
GBP |
Angol font |
0,75925 |
SEK |
Svéd korona |
9,2651 |
CHF |
Svájci frank |
1,1049 |
ISK |
Izlandi korona |
|
NOK |
Norvég korona |
9,2945 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CZK |
Cseh korona |
27,028 |
HUF |
Magyar forint |
314,29 |
PLN |
Lengyel zloty |
4,4205 |
RON |
Román lej |
4,5091 |
TRY |
Török líra |
3,2884 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,5475 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,4608 |
HKD |
Hongkongi dollár |
8,6534 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,6488 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,5372 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 317,16 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
17,4749 |
CNY |
Kínai renminbi |
7,3136 |
HRK |
Horvát kuna |
7,4968 |
IDR |
Indonéz rúpia |
15 203,70 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,5711 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
52,109 |
RUB |
Orosz rubel |
73,2362 |
THB |
Thaiföldi baht |
39,768 |
BRL |
Brazil real |
3,9681 |
MXN |
Mexikói peso |
20,5022 |
INR |
Indiai rúpia |
75,1000 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/3 |
Hirdetmény a sovány tejpor kifizető ügynökségek általi felvásárlására vonatkozó pályázati felhívásról
(2016/C 187/03)
1. |
Az (EU) 2016/826 bizottsági végrehajtási rendelet (1) pályázati eljárást nyitott meg a sovány tejpor kifizető ügynökségek általi felvásárlására. Az alkalmazandó előírásokat az 1272/2009/EK bizottsági rendelet (2) II. címe I. fejezetének III. szakasza tartalmazza. |
2. |
Az első egyedi pályázati felhívásra az ajánlatok benyújtásának határideje 2016. június 7. |
3. |
Az ajánlatokat a kifizető ügynökségekhez kell benyújtani. A kifizető ügynökségek címei az Európai Bizottság következő weboldalán találhatók meg: http://ec.europa.eu/agriculture/milk/policy-instruments/index_en.htm |
(1) HL L 137., 2016.5.26., 19. o.
(2) A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).
A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/4 |
Azon illetékes hatóságok listája, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a Vízuminformációs Rendszerbe (VIS-be) történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkezik
(2016/C 187/04)
Ezt az összesített listát az Európai Bizottság a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet) (1) 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően teszi közzé, a tagállamok által 2014. március 15-ig közölt, hatóságokat tartalmazó listák alapján.
A mellékelt táblázatokban szereplő (1), (2), (3), (4) és (5) hivatkozás jelentése a következő:
(1) |
Az adott tagállam központi vízumhatósága(i), valamint a határon történő vízumkibocsátás tekintetében központi felelősséggel bíró hatósága(i). |
(2) |
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex (2) alapján a külső határok átkelőhelyein végzett ellenőrzések tekintetében az adott tagállamban központi felelősséggel bíró hatóság(ok). |
(3) |
Az adott tagállam területén végzett ellenőrzések tekintetében központi felelősséggel bíró hatóság(ok). |
(4) |
A 343/2003/EK tanácsi rendelet (3) alapján a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása, valamint a menedékjog iránti kérelem megvizsgálása tekintetében központi felelősséggel bíró hatóság(ok) az adott tagállamban. |
(5) |
A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkének d) pontja értelmében adatkezelőnek minősülő, valamint az adatoknak az adott tagállam általi feldolgozása tekintetében központi felelősséggel bíró nemzeti hatóság. |
BELGIUM:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
CSEH KÖZTÁRSASÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
DÁNIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
NÉMETORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
ÉSZTORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
GÖRÖGORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
SPANYOLORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
FRANCIAORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
OLASZORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
LETTORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
LITVÁNIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
LUXEMBURG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
|||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
|||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
|||||
(3) |
|
A 19. cikkel összhangban |
|||||
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
|||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
MAGYARORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
MÁLTA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
HOLLANDIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||
(1) |
Valamint a külügyminiszter nevében:
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||
(2) |
Valamint a biztonsági és igazságügyi államtitkár és migrációs miniszter nevében:
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(3) |
Valamint a biztonsági és igazságügyi államtitkár és migrációs miniszter nevében:
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(4) |
Valamint a biztonsági és igazságügyi államtitkár és migrációs miniszter nevében:
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
AUSZTRIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
LENGYELORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
PORTUGÁLIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
SZLOVÉNIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
SZLOVÁKIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
FINNORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
SVÉDORSZÁG:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
IZLAND:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
LIECHTENSTEIN:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
NORVÉGIA:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
SVÁJC:
A hatóságok kategóriája |
A hatóság(ok) elnevezése |
A VIS-hez való hozzáférés célja |
||||||
(1) |
|
A VIS-rendelet 15. és 17. cikkének megfelelően |
||||||
(2) |
|
A VIS-rendelet 18. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(3) |
|
A VIS-rendelet 19. és 20. cikkének megfelelően |
||||||
(4) |
|
A VIS-rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően |
||||||
(5) |
|
A VIS-rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően |
(1) HL L 218., 2008.8.13., 60. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).
(3) A Tanács 2003. február 18-i 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
V Hirdetmények
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/20 |
NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS
(2016/C 187/05)
Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az alábbi nyílt versenyvizsgákat szervezi:
|
EPSO/AD/323/16 – VIZSGÁLÓ (AD 7) a következő profilokkal: 1. – Vizsgáló: uniós kiadások, korrupció elleni küzdelem 2. – Vizsgáló: vámügy és kereskedelem, dohánytermékek és hamisított áruk |
|
EPSO/AD/324/16 – VIZSGÁLÓ (AD 9): csoportvezető |
A versenyvizsga-felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2016. május 26-i C 187 A. számában jelenik meg 24 nyelven.
További információk az EPSO honlapján találhatók: http://blogs.ec.europa.eu/eu-careers.info/
EGYÉB JOGI AKTUSOK
Európai Bizottság
26.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 187/21 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2016/C 187/06)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„KORČULANSKO MASLINOVO ULJE”
EU-szám: HR-PDO-0005-01351 – 2015.7.1.
OEM ( X ) OFJ ( )
1. Elnevezés
„Korčulansko maslinovo ulje”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Horvátország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.5. osztály. Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Korčulansko maslinovo ulje” közvetlenül az olajfa terméséből, kizárólag mechanikus úton kinyert extra szűz olívaolaj.
A „Korčulansko maslinovo ulje” olívaolajnak forgalomba hozatalkor az alábbi fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkeznie:
— |
szabadzsírsav-tartalom: legfeljebb 0,6 %, |
— |
peroxid-érték: legfeljebb 6 mmol O2/kg, |
— |
K232: legfeljebb 2,50, |
— |
K270: legfeljebb 0,22, |
— |
az aranysárgától a zöldig terjedő szín, |
— |
a zöld olajbogyó és olajfalevelek markáns aromája („gyümölcsösségi” középérték: legalább 2,5), |
— |
markáns és egyenletes, a közepesen intenzívtől az intenzívig terjedő keserű és csípős íz, hosszan tartó utóízzel (keserűségi és csípősségi középérték: legalább 3). |
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A „Korčulansko maslinovo ulje” a következő alapanyagokból készül: a termék legalább 80 %-ának a „Lastovka” és „Drobnica” őshonos fajták külön-külön vagy együttesen felhasznált olajbogyóiból kell származnia. A 4. pontban meghatározott földrajzi területen termesztett egyéb olajbogyófajták nem tehetik ki a „Korčulansko maslinovo ulje” előállításához feldolgozott olajbogyók több mint 20 %-át és nem gyakorolhatnak jelentős hatást a végtermék minőségére.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A „Korčulansko maslinovo ulje” előállításának valamennyi szakaszát (művelés, betakarítás és az olajbogyók feldolgozása) a 4. pontban említett földrajzi területen kell elvégezni.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
Az olaj tárolását és palackozását is a 4. pontban említett földrajzi területen kell elvégezni annak érdekében, hogy a termék megőrizze sajátos érzékszervi tulajdonságait és minőségét, amire a dekantálás káros hatással lehet. Az olaj meghatározott földrajzi területen kívül elvégzett valamennyi későbbi dekantálása vagy – tekintettel a Korčula-sziget és a szárazföldi Horvátország közötti esetlegesen korlátozott közlekedési kapcsolatokra – a hosszabb távolságokra történő tengeri szállítás végül káros hatással lehet az olaj minőségére. Ezen okok miatt a terméket nem szabad a meghatározott földrajzi területen kívül palackozni. A „Korčulansko maslinovo ulje” olajat legfeljebb 1 liter űrtartalmú (sötét) üveg tárolóedényekben hozzák forgalomba.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A termék címkéjén fel kell tüntetni a betakarítás évét. Minden forgalomba hozott palackon szerepelnie kell az egységes jelnek, amelynek formaterve lent látható.
A termékleírásnak megfelelő terméket forgalmazó, az eredetmegjelölést használó valamennyi szereplő azonos feltételekkel jogosult az egységes jel használatára.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Korčulansko maslinovo ulje” előállítási területe a Korčula-sziget teljes területét, azaz Vela Luka, Blato, Smokvica, Čara, Račišće, Pupnat, Žrnovo, Korčula és Lumbarda kataszteri településeket foglalja magában.
A szigetet nyugati irányban a 15 kilométer széles Korčulai-csatorna választja el a Hvar-szigettől, északi irányban a 2,5 kilométer széles Pelješaci-csatorna választja el a Pelješac-félszigettől, és a déli irányban a 13 kilométer széles Lastovói-csatorna választja el a Lastovo-szigettől.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A Korčula-szigetet főként sziklákból álló szirtes, hegyvidéki domborzat uralja, ahol kevés művelhető terület található. A művelhető területeket megtisztították a szikláktól és teraszokká alakították át. A területről eltávolított sziklákból ezt követően a teraszokat körülzáró száraz kőfalakat építettek. A száraz kőfalak a termékeny talajt a teraszokon tartják, vagyis más szavakkal, megóvják attól, hogy az eső elmossa. Erre a száraz kőfalakkal körülzárt teraszos termékeny talajra elsősorban az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajfafajtákból álló olajfaligeteket ültetnek.
A művelhető terület fő típusai két csoportra oszthatók: teraszos regosolokra és szántóföldi regosolokra. A regosolok leggyakrabban kalciumtartalmú cambisolokból és vörös talajból állnak.
A Korčula-szigeten enyhe telekkel, valamint száraz és forró nyarakkal jellemzett mediterrán éghajlat uralkodik. A magas átlaghőmérsékleteket a napsütésnek való magas kitettség okozza. A Korčula-szigeten az éves átlaghőmérséklet 15,6 °C és 16,8 °C között van. A 25,9 °C-os átlaghőmérsékletű július a legmelegebb, míg a 9,1 °C-os átlaghőmérsékletű február a leghidegebb hónap.
A napsütésnek való kitettség szempontjából Korčula különösen alkalmas az olajbogyó termesztésére. A napsütéses órák száma júliusban a legmagasabb (373,7 vagy megközelítőleg napi 12 óra napsütés) és decemberben a legalacsonyabb (125,3 vagy megközelítőleg 4 óra napsütés).
Az éves csapadékmennyiség tekintetében a Korčula-sziget éghajlata jellegzetesen nedves. A legtöbb csapadék az év hidegebb részében, vagyis októbertől márciusig esik, amikor az átlagos havi csapadékmennyiség 80–150 mm között van. A legkevesebb csapadék – átlagban 30–45 mm között – június és augusztus között esik.
A sziget tájképének kialakításában a Korčula-sziget lakosságának volt döntő szerepe. Az olajbogyó-termelők megművelték a szirtes, hegyvidéki domborzatot, teraszos művelhető területté alakítva és a száraz kőfalakkal körülzárt olajfák műveléséhez igazítva azt. A hegyvidéki teraszok megközelíthetőségének nehézsége kizárja a nagyméretű gépek használatát. A betakarítást kézzel és mechanikus kéziszerszámokkal végzik.
A Korčula-sziget birtokosai a történelem előtti időktől fogva rendszeresen cserélődtek, így számos történelmi esemény alakította a szigeten található mezőgazdasági haszonnövények életét és fejlődését. Rengeteg történelmi bizonyíték tanúsítja, hogy a korčulai olajbogyó-termesztés és olívaolaj-előállítás az ókori görög gyarmatosítás ideje óta folyik, amit a római, majd velencei uralom időszaka sem zavart meg. A Korčula-sziget velencei uralom alatti időszakából származó írásos források megemlítik, hogy „a velencei kormány az olajat nagyon alacsony áron vette meg, ami az olajjal való csempészetre kényszerítette a sziget lakosait. Habár szigorú büntetéseket vezettek be, a számok azt mutatják, hogy a korčulai olaj akár Triesztig is eljuthatott.” (S. Dokoza, Iz gospodarske i društvene povijesti Blata do XVIII. st., Zbornik radova Blato, 2003).
A „Korčulansko maslinovo ulje” sajátosságai az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajbogyófajták választékából erednek, amelyek a Korčula-szigeten található olajbogyók 80 %-át adják.
Tudományos munkájában (Elajografija otoka Korčule (1995)) Pavle Bakarić azt állítja, hogy az őshonos „Lastovka” és „Drobnica” olajbogyófajták morfológiai, biológiai és kereskedelmi jellemzőik tekintetében eltérnek a Korčula-sziget többi fajtájától („velika Lastovka”, „Vrtušćica”, „Oblica”). A szerző kijelenti továbbá, hogy az e két fajtába tartozó friss olajbogyó nagyobb mennyiségű (16,40 % és 24 % közötti) olajat tartalmaz, mint az egyéb fajtákba tartozó friss olajbogyók.
A „Korčulansko maslinovo ulje” sajátossága (a zöld olajbogyóra és olajfalevelekre emlékeztető) aromájából és (egyenletes, a közepesen intenzívtől az intenzívig terjedő keserű és csípős) ízéből ered, ami az érzékszervi jellemzőkért, azaz a keserű és csípős ízért felelős fenolok magas összarányából ered. Ezt kutatások is bizonyították (M. Žanetić, D. Škevin, E. Vitanović, M. Jukić Špika and S. Perica, Ispitivanje fenolnih spojeva i senzorski profil dalmatinskih djevičanskih maslinovih ulja, Pomologia croatica vol. 17, 2011), amelyek megállapították, hogy a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból származó olívaolaj összességében nagyobb arányban tartalmazott fenolokat (több, mint 350 mg/kg), mint az elemzést tárgyát képező más fajták („Oblica” és „Levantinka”), amelyek összfenoltartalma 161,15 mg/kg volt. Megállapítást nyert az is, hogy az elemzést tárgyát képező fajták közül a „Lastovka” fajtának van a legnagyobb hidroxi-tiroszol tartalma (214,32 mg/kg) és a „Drobnica” fajtának van a legnagyobb tiroszol tartalma (84,37 mg/kg). A „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból kinyert olajban található fenolvegyületek eredményezik az olaj magas oxidatív stabilitását és hosszú eltarthatóságát. A fenolvegyületek nagy aránya hatással van a „Korčulansko maslinovo ulje” keserűségére és csípősségére (keserűségi és csípősségi középérték: legalább 3), és az e két tulajdonság közötti egyensúlyt a legjobban az a „Drobnica” és „Lastovka” fajta képviseli, amelyből a fent említett olívaolajat állítják elő.
A Korčula-szigeten megközelítőleg 1 000 mezőgazdasági üzem és 10 sajtolóüzem foglalkozik jelenleg olajbogyó-termesztéssel és olívaolaj-előállítással. Az olajbogyó-termesztés fontos gazdasági tevékenység a szigeten, és a „Korčulansko maslinovo ulje” elnevezést ma is használják a mindennapi beszédben és a piacon (szállító- és fuvarlevél, Presa d.o.o., Zlokić d.o.o., 2014).
A Korčula-sziget sajátos pedoklimatikus viszonyai, illetve az emberi tevékenység játszott szerepet a „Korčulansko maslinovo ulje” sajátosságainak kialakításában.
Az olajbogyó termesztése érdekében a helyi lakosok száraz kőfalakkal körülvett teraszokká alakítottak a sziget szirtes, hegyvidéki domborzatát. A teraszokra elsősorban a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákba tartozó olajfákból álló olajfaültetvényeket ültettek. A fallal körülvett, olajfákkal teli teraszok hiteles jellemzői a sziget tájképének.
A termelők a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákat választott ák, mert azok feleltek meg legjobban a sajátos pedoklimatikus viszonyoknak. E fajták alkotják a Korčula szigetén termesztett olajbogyó 80 %-át.
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a Korčula-szigetet túlnyomórészt nagyon magas napi hőmérséklet és a napsütéses órák nagyon magas száma jellemzi. E tulajdonságok kedveznek az olajbogyó, különösen a rendkívül szárazságtűrő és különösen hosszú (októbertől február elejéig tartó) betakarítási időszakkal rendelkező „Lastovka” és „Drobnica” fajták művelésének és termesztésének.
Az olajbogyó kézzel történő betakarítása révén a helyi termelők állapítják meg a számukra ideális betakarítási időpontot. Ennek közvetlen következménye a magas fenoltartalommal bíró olívaolaj, amely a közepesen intenzívtől az intenzívig terjedő keserű és csípős ízt kölcsönzi a „Korčulansko maslinovo ulje” olajnak.
A Korčula-sziget sajátos éghajlati viszonyai – amelyet a napos órák nagy száma és a nyári hónapok alacsony csapadéktartalma jellemez – is közvetlenül a „Lastovka” és „Drobnica” fajtákból származó olaj fenoltartalmának növekedéséhez vezetnek. Az elemzések azt mutatják, hogy a megvizsgált egyéb fajtákhoz képest e fajták fenoltartalma magasabb, ami a „Korčulansko maslinovo ulje” sajátos tulajdonságait adja.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)
http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/KORCULANSKO%20MASLINOVO%20ULJE/2016-4-6%20-%20Izmijenjena%20Specifikacija%20proizvoda.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.