AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

25.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. május 24.

(2016/C 186/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1168
JPY	Japán yen	122,56
DKK	Dán korona	7,4365
GBP	Angol font	0,76513
SEK	Svéd korona	9,3060
CHF	Svájci frank	1,1079
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3355
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,025
HUF	Magyar forint	316,00
PLN	Lengyel zloty	4,4358
RON	Román lej	4,5083
TRY	Török líra	3,3035
AUD	Ausztrál dollár	1,5597
CAD	Kanadai dollár	1,4684
HKD	Hongkongi dollár	8,6743
NZD	Új-zélandi dollár	1,6604
SGD	Szingapúri dollár	1,5445
KRW	Dél-Koreai won	1 329,32
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,4501
CNY	Kínai renminbi	7,3226
HRK	Horvát kuna	7,4950
IDR	Indonéz rúpia	15 278,26
MYR	Maláj ringgit	4,5959
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,267
RUB	Orosz rubel	74,4262
THB	Thaiföldi baht	39,914
BRL	Brazil real	3,9639
MXN	Mexikói peso	20,5852
INR	Indiai rúpia	75,5780

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

25.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/4

Vezetői összefoglaló az Európai adatvédelmi biztosnak az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a személyes adatoknak a bűnügyek megakadályozása, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából történő átadásáról és feldolgozásáról szóló megállapodás tárgyában kiadott előzetes véleményéről

[A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu]

(2016/C 186/04)

A jelen vélemény arra az általános követelményre épít, hogy az EU által kötött nemzetközi egyezményeknek meg kell felelniük az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) rendelkezéseinek és tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog gyökerét jelentő alapvető jogokat. Különösen, az értékelés úgy történik, hogy elemzésre kerüljön az Ernyőmegállapodás tartalmának az Alapjogi Charta 7., 8. és 47. cikkével és az EUMSZ 16. cikkével való összeegyeztethetősége a személyes adatok védelmét illetően.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A bűncselekmények kinyomozása és büntetőeljárás alá vonása jogszerű célkitűzés, és az információcserét magában foglaló információcserének nagyobb szerepe van, mint valaha. Mindezidáig az EU számára nem állt rendelkezésre egy erős egységes keretrendszer ezen a téren, így az egyének alapvető szabadságjogainak nincs következetes, egységes védelmi rendszere. Az Európai adatvédelmi biztos már sokszor érvelt amellett, hogy az EU-nak fenntartható megállapodásokra van szüksége harmadik államokkal rendészeti célokra, melyek teljes mértékben összeegyeztethetőek az Unió alapszerződéseivel és az alapvető jogokkal.

Ennek megfelelően üdvözöljük és aktívan támogatjuk az Európai Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy megkösse az első „Ernyőmegállapodást” az Egyesült Államokkal. Ez a nemzetközi rendészeti megállapodás először tesz arra kísérletet, hogy az információmegosztás alapjául az adatvédelem szolgáljon. Habár tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehetséges egy harmadik állammal kötött megállapodásban egy az egyben reprodukálni az uniós jog terminológiáját és fogalmi rendszerét, az egyének számára nyújtott biztosítékoknak tisztáknak és hatékonyaknak kell lenniük annak érdekében, hogy teljes mértékben meg tudjanak felelni az EU elsődleges jogának.

Az elmúlt évek során az Európai Bíróság megerősítette az adatvédelmi alapelveket, egyebek mellett a tisztességes eljárást, az adatok pontosságát és szükségességét, a független felügyeletet és az egyének egyéni jogait. Ezek az elvek fontosak a közhivataloknak és a magánvállalkozásoknak, függetlenül attól, hogy formálisan megfelelnek-e az EU szabályainak a harmadik államok adatvédelmi biztosítékai. Sőt, egyre fontosabbakká válnak, figyelembe véve a bűnügyi nyomozásokhoz szükséges adatok érzékenységét.

Ennek a véleménynek a célja, hogy miközben a Bizottság befejezi ezt a kényes feladatot, konstruktív és objektív tanácsot adjon az uniós intézményeknek, számos nyitott továbblépési iránnyal nem kizárólag az EU-USA rendészeti együttműködés terén, hanem a jövőbeli nemzetközi megállapodások terén is. Az „Ernyőmegállapodás” külön áll a közelmúltban bejelentett, a személyes adatok kereskedelmi környezetben történő szóló EU-USA „Magánélet Pajzs” megállapodástól, de azzal együtt kezelendő. További vizsgálatokat kell folytatni e két eszköz és az EU adatvédelmi keretszabályai kölcsönhatásainak elemzése tárgyában.

Mielőtt az Egyezményt megküldenék jóváhagyásra a Parlament részére, arra kívánjuk ösztönözni a Feleket, hogy vizsgálják meg alaposan a múlt év szeptembere óta bekövetkezett változásokat, amikor azt jelezték, hogy a Szerződés megkötésére a Judicial Redress Act (Bírósági Jogorvoslati Törvény) elfogadását követően kerülhet sor. Örülünk a számos, már előterjesztett biztosítéknak, de azokat meg kell erősíteni, figyelemmel a Schrems ügyben hozott októberi ítéletre is, mely érvénytelenítette a „Biztonságos Kikötő” határozatot, valamint az EU decemberi politikai megállapodására az adatvédelmi reformról, mely lefedi az átadások és a bírósági és rendészeti együttműködés kérdéseit.

Az európai adatvédelmi biztos az alábbi három alapvető előrelépést azonosította be, melyeket javasol figyelembe venni a Chartának és a Szerződés 16. cikkének történő megfelelés érdekében:

—	annak egyértelművé tétele, hogy valamennyi biztosíték minden magánszemély esetében alkalmazandó, nem kizárólag az uniós állampolgárok esetében,

—	annak biztosítása, hogy a bírósági jogorvoslati rendelkezések a Charta értelmében hatékonynak minősüljenek,

—	annak tisztázása, hogy érzékeny adatok tömegesen nem adhatók át.

A vélemény további ajánlásokat is tartalmaz a tervezett biztosítékok egyértelművé tétele érdekében, egy kiegészítő értelmező dokumentum formájában. E kérdésben továbbra is az intézmények rendelkezésére állunk tanácsadással és párbeszéd folytatásán keresztül.

I. A parafált Megállapodás kontextusa

2010. december 3-án a Tanács elfogadta határozatát, melyben felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen egy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, bűnügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok bűncselekmények – a terrorizmust is beleértve – megakadályozása, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából történő átadása és feldolgozása során ezen adatok védelméről szóló megállapodásról (a továbbiakban: Megállapodás) (1).

A Bizottság és az Egyesült Államok közötti tárgyalások hivatalosan 2011. március 29-én kezdődtek meg (2). 2014. június 25-én az Egyesült Államok főügyésze bejelentette, hogy jogalkotási eljárás indul az uniós állampolgárok személyiségi jogainak Egyesült Államokban bírósági jóvátétellel történő védelmének tárgyában (3). Számos tárgyalási fordulót követően, mely négy évig tartott, a Megállapodást 2015. szeptember 8-án parafálták. A Bizottság véleménye szerint a célkitűzés az, hogy a Megállapodást csak az után írják alá és fogadják el hivatalosan, hogy az Egyesült Államokban elfogadták a Bírósági Jogorvoslati Törvényt (4).

Az Európai Parlamentnek hozzájárulását kell adnia a parafált Megállapodáshoz, míg a Tanácsnak alá kell azt írnia. Mindaddig, ameddig erre nem kerül sor és a Megállapodást formálisan nem írják alá, meglátásunk szerint a tárgyalások bizonyos pontokon újranyithatóak. Az európai adatvédelmi biztos ebben a kontextusban adja ki e véleményét a Megállapodás parafált szövege alapján, amely elérhető a Bizottság honlapján (5). Ez egy előzetes vélemény, amely egy összetett jogi szöveg első elemzése alapján készült, és nem érinti az esetleges további ajánlásokat, amelyeket a később rendelkezésünkre álló információk – beleértve az Egyesült Államokban lezajló jogalkotási fejleményeket, így pl. a Bírósági Jogorvoslati Törvény elfogadása – alapján teszünk. Az európai adatvédelmi biztos három lényeges kérdést azonosított be, melyek továbbfejlesztést igényelnek és egyben kiemel bizonyos egyéb szempontokat, ahol fontos kérdések tisztázása szükséges. Ezekkel a továbbfejlesztésekkel a Megállapodás összeegyeztethetőnek lesz tekinthető az EU elsődleges jogával.

V. Következtetések

53.

Az Európai adatvédelmi biztos üdvözli annak szándékát, hogy egy jogilag kötelező erővel bíró eszköz szülessen a bűnügyek – a terrorizmust is beleértve – megakadályozása, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából az EU és az Egyesült Államok között átadott személyes adatok magas szintű védelemről.

54.

A Megállapodás anyagi rendelkezéseinek jelentős része részben vagy egészben az EU személyes adatok védelmére vonatkozó alapvető biztosítékoknak való megfelelést szolgálja (pl. az adattulajdonos jogai, független felügyelet és bírósági felülvizsgálathoz való jog).

55.

Habár a Megállapodás technikailag nem minősül megfelelési határozatnak, azt az általános feltételezést tartalmazza, hogy az átadásokra megfelelő jogi alap figyelembevételével kerül sor a Megállapodás keretein belül. Ennek megfelelően kulcsfontosságú annak biztosítása, hogy ez az „általános feltételezés” megfelelő biztosítékok alkalmazásával kerüljön biztosításra a Megállapodásban annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a Charta és különösen annak 7., 8. valamint 47. cikkének megsértése.

56.

Az európai adatvédelmi biztos három alapvető fontosságú továbbfejlesztését javasolja a szövegnek annak érdekében, hogy biztosítható legyen a Chartának és az EUMSZ 16. cikknek való megfelelés:

1)	annak egyértelművé tétele, hogy valamennyi biztosíték minden magánszemély esetében alkalmazandó, nem kizárólag az uniós állampolgárok esetében;

2)	annak biztosítása, hogy a bírósági jogorvoslati rendelkezések a Charta értelmében hatékonynak minősüljenek;

3)	annak tisztázása, hogy érzékeny adatok tömegesen nem adhatók át.

57.

Továbbá a jogi egyértelműség érdekében az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a jelen véleményben kifejtett alábbi továbbfejlesztéseket vagy tisztázásokat vegyék át a Megállapodás szövegébe vagy a Megállapodáshoz fűzött értelmező rendelkezésekben vagy a Megállapodás végrehajtása során:

1)	hogy az 5. cikk (3) bekezdését a felügyelő hatóságok szerepét a Charta 8. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tiszteletben tartásával kell értelmezni;

2)	hogy az átadások különös jogalapjának (5. cikk (1) bekezdés) teljes mértékben meg kell felelniük a Megállapodásban rögzített biztosítékoknak, valamint, hogy amennyiben az egyes különös jogalapok és a Megállapodás között ellentmondás van, ez utóbbinak kell elsőbbséget biztosítani;

3)	hogy abban az esetben, ha az állami hatóságok szintjén az átadott adatok védelme nem megfelelően hatékony, a 14. cikk (2) bekezdése szerint alkalmazandó intézkedések adott esetben, kiterjednek a már megosztott adatokra is;

hogy az adatkezelési műveletekre és személyes adatokra vonatkozó meghatározások (2. cikk) összhangban állnak azoknak az uniós jogban már lefektetett és alkalmazott jelentéseikkel; amennyiben a Felek nem teljes mértékben alkalmazkodnak ezekhez a meghatározásokhoz, ezt a Megállapodáshoz csatolt valamely értelmező dokumentumban egyértelművé kell tenni, hogy a két fogalom alkalmazási köre nem tér el lényegesen azok uniós jog szerinti értelmezésétől;

5)	hogy egy példálózó felsorolását kell adni az értelmező dokumentumban azon „különös helyzetekről”, amelyek esetében az adatok nagy tételben történő átadására sor kerülhet (7. cikk (3) bekezdés);

6)	hogy a Feleknek az a céljuk, hogy a 10. cikk szerinti információkkal kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandó tájékoztatást úgy alkalmazzák, hogy amennyire csak lehet, korlátozzák a tájékoztatás elmulasztásának lehetőségét és hogy kerüljék a szükségtelenül megkésett tájékoztatásokat;

7)	hogy a 12. cikk (1) bekezdése szerinti adatmegőrzési rendelkezést kiegészítsék egy „arra a meghatározott célra, melynek érdekében átadásra kerültek” fordulattal, figyelemmel a Felek részéről a Megállapodásban is hivatkozott célhoz kötöttség elvére.

8)	hogy a Megállapodásban részes Felek kifejezik azon szándékukat, hogy növeljék erőfeszítéseiket a hozzáférési jog gyakorlásának olyan mértékre történő korlátozására, amely elengedhetetlen a közérdek védelme és az átlátszóság megerősítésére vonatkozó kötelezettségük érdekében;

hogy a Megállapodáshoz fűzött értelmező dokumentum kifejezetten felsorolja (a 21. cikk szerint):

—	a felügyeleti hatóságokat, akik hatáskörrel rendelkeznek ebben a kérdésben és azt a mechanizmust, hogy a Felek hogyan tájékoztatják egymást a jövőbeli változásokról,

—	a ténylegesen gyakorolható jogköreikről,

—	annak a kapcsolattartónak személyét és elérhetőségeit, aki segít az illetékes felügyeleti szerv beazonosításában (lásd a 22. cikk (2) bekezdését).

58.

Végezetül az Európai adatvédelmi biztos szeretne emlékeztetni annak szükségességére, hogy a Megállapodáshoz kapcsolódó minden értelmező, alkalmazási és végrehajtó rendelkezés megalkotására, amennyiben arra az egyértelműség hiánya vagy a rendelkezések nyilvánvaló ütközése érdekében szükség van, oly módon van csak lehetőség, hogy az összeegyeztethető legyen az uniós alkotmányossági elvekkel, különösen az EUMSZ 16. cikkben és a Charta 7. és 8. cikkében foglaltakkal, függetlenül azoktól az esetlegesen szívesen látott továbbfejlesztésektől, amelyek a jelen Vélemény ajánlásainak figyelembevételével születnek.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 12-én.

Giovanni BUTTARELLI

Európai adatvédelmi biztos

(1) Lásd az Európai Bizottság 2010. december 3-i 10/1661 közleményét, mely elérhető az alábbi címen: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-10-1661_en.htm.

(2) Lásd az Európai Bizottság 2011. március 29-i 11/203 közleményét, amely elérhető az alábbi címen: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-203_en.htm.

(3) Lásd a Főügyész 2014. június 25-i 14-668 közleményét, amely elérhető az alábbi címen: http://www.justice.gov/opa/pr/attorney-general-holder-pledges-support-legislation-provide-eu-citizens-judicial-redress.

(4) Lásd az Európai Bizottság 2015. szeptember 8-i 15/5612 közleményét, amely elérhető az alábbi címen: http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5612_en.htm.

(5) A szöveg elérhető itt: http://ec.europa.eu/justice/data-protection/files/dp-umbrella-agreement_en.pdf.

25.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/7

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcseréről az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) vonatkozásában

[A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu]

(2016/C 186/05)

Az uniós jogalkotó már régóta tervezi, hogy az Unió bűnügyi nyilvántartásokra vonatkozó információinak megosztását az ECRIS-ben (Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer) kiterjeszti a harmadik országbeli állampolgárokra. Az ECRIS-nek a harmadik országbeli állampolgárokra való kiterjesztéséről szóló javaslatot az európai biztonsági stratégia felgyorsította, amely elismerte, hogy az ECRIS „nem működik hatékonyan az Unióban elítélt harmadik országbeli állampolgárok esetében”.

Az ECRIS keretrendszer az információcsere középpontjaként jelenleg az elítélt személyek tagállami állampolgárságát használja. Ez indokolja egy harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó párhuzamos rendszer létrehozását. A Bizottság úgy döntött, hogy a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi nyilvántartására vonatkozó információcserét egy decentralizált rendszerben, az egyes résztvevő tagállamok kódjának alkalmazásával hajtja végre. Valahányszor egy harmadik országbeli állampolgárt elítélnek, a kódot konkrét információkkal frissítik, és megküldik a többi tagállamnak.

Az európai adatvédelmi biztos gondosan elemezte a jogalkotási javaslatot, és ajánlásokat ad ki annak érdekében, hogy segítse a jogalkotót és biztosítsa, hogy az új intézkedések megfelelnek az uniós adatvédelmi jognak és különösen az EU Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkének.

Habár az európai adatvédelmi biztos üdvözli a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi nyilvántartásával kapcsolatos adatok feldolgozására irányuló uniós decentralizált rendszerről szóló javaslatot, amely egy „van találat/nincs találat” keresőfunkción alapul, és amely a jogokba való beavatkozás korlátozását célzó technikai intézkedéseket alkalmaz a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása érdekében, az európai adatvédelmi biztos három fő aggályt fogalmaz meg és több kiegészítő ajánlást, amelyeket jelen véleményben fejt ki.

Először is, az ujjlenyomatok feldolgozását illetően az uniós állampolgárokra már meglévő rendszernek megfelelő rendszert kell felállítani a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, amely figyelembe veszi a nemzeti büntetőrendszerek sajátosságait, és így megfelel a személyes adatok feldolgozására vonatkozó szükségességi és arányossági követelményeknek.

Másodszor, a javaslat szövege helytelenül hívja a kódban szereplő információt „névtelennek”. Az európai adatvédelmi biztos javasolja a pontosítást, miszerint a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ECRIS számára feldolgozott információ olyan személyes adat, amelyet álnéven kezelnek (pszeudonimizáltak), nem pedig névtelen adat.

Harmadszor, az európai adatvédelmi biztos úgy ítéli meg, hogy nem felel meg az arányosság uniós adatvédelmi jogban szereplő követelményének és megkülönböztetéshez vezethet, ha egy más típusú rendszert hoznak létre a harmadik állam állampolgárságával rendelkező uniós állampolgárok adatainak feldolgozására, mint amely az uniós állampolgárokra vonatkozik. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslatban szereplő intézkedés csak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozzon, a harmadik ország állampolgárságával is rendelkező uniós állampolgárokra ne.

I. BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

I.1. Az európai adatvédelmi biztossal történt egyeztetés

2016. január 19-én az Európai Bizottság közzétett egy javaslatot a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozóan (a továbbiakban: javaslat) (1). Az európai adatvédelmi biztossal informálisan egyeztettek a javaslat közzétételét megelőzően. Az európai adatvédelmi biztos azonban sajnálja, hogy a javaslat közzétételét követően nem kértek tőle véleményt.

I.2. A javaslat célkitűzése

Az ECRIS egy olyan elektronikus rendszer, amely az EU-n belüli büntetőbíróságok által konkrét személyekkel szemben hozott korábbi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információknak az adott személlyel szembeni büntetőeljárás céljából – és ha a nemzeti jog megengedi, egyéb célokból – történő cseréjére szolgál. A rendszer a 2009/315/IB tanácsi kerethatározaton (2) (a továbbiakban: kerethatározat) és a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapul (3).

A javaslathoz csatolt indokolás szerint az ECRIS alapjául szolgáló elv szerint a valamely uniós polgár büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletekre vonatkozó teljes körű információk az adott személy állampolgársága szerinti tagállamtól szerezhetők be, amelynek meg kell őriznie ezeket az információkat, és így kérelemre hiánytalan és naprakész információkat szolgáltathat állampolgárai bűnügyi előéletéről, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol került sor az elítélésre. Ez a szerkezet jelenleg megnehezíti a hatóságok számára a harmadik országok állampolgáraival és hontalan személyekkel (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgárok) kapcsolatos ítéletekre vonatkozó információk ECRIS-en keresztüli kicserélését, mivel „a harmadik országbeli állampolgárok nem tagállami állampolgárok” és „ahhoz, hogy teljes körű áttekintést kapjanak egy adott személy bűnügyi előéletéről, egyedi megkeresést kell küldeni az ítélethozatal szerinti összes tagállamnak” (4)

Ezért a javaslat célkitűzése, hogy javítsa az ECRIS hatékonyságát, a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi nyilvántartásban szereplő információinak kicserélésével kapcsolatban.

Az indokolás leírja a rendszert, amelyet e célkitűzés eléréséhez választottak. A rendszer szervezése decentralizált módon történik, ami azt jelenti, hogy nem egyetlen uniós adatbázis lesz, amely a releváns információt tartalmazza, hanem minden tagállam fenntart egy adatfájlt. A tagállamoknak kivonatolniuk kell a személyazonossági adatokat a bűnügyi nyilvántartásukból, és külön fájlba – úgynevezett „kódba” – kell azokat feltölteniük, valahányszor egy harmadik országbeli állampolgárt elítélnek. Az adatokat „zár-kulcs mechanizmussá” alakítják át. A kódot kiosztják az összes többi tagállamnak, lehetővé téve számukra a saját létesítményeikben történő független lekérdezést. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a tagállamok összevessék azt saját adataikkal, és megbizonyosodjanak arról, hogy más tagállamokban vannak-e további bűnügyi nyilvántartási bejegyezések („találat/nincs találat” rendszer).

II. KÖVETKEZTETÉSEK

37.

Ahogy az európai adatvédelmi biztosnak az ECRIS-re vonatkozó 2006. évi javaslatában is kijelentettük: „a harmadik országok állampolgárait illetően alternatív rendszerre lehet szükség”, mert „nyilvánvaló okokból a javasolt rendszer nem működhet ilyen esetekben” (5). Ezért üdvözöljük a jelenlegi javaslatot és tudomásul vesszük az elítélt személyek bűnügyi nyilvántartásából származó információ hatékony kicserélésének jelentőségét, különösen az európai biztonsági stratégia (6) elfogadásával összefüggésben.

38.

A javaslat gondos elemzését követően az európai adatvédelmi biztos, az uniós adatvédelmi jognak való megfelelés biztosítása érdekében a következő ajánlásokat teszi:

A harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatainak kötelező alkalmazására tekintettel az uniós állampolgárokra már meglévő rendszernek megfelelő rendszert kell felállítani a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, az ujjlenyomatok gyűjtésére vonatkozóan nemzeti szinten meglévő szabályoknak megfelelően;

2)	A javaslatból ki kell venni a névtelen adatokra történő hivatkozást, és azt az álnéven kezelésre (pszeudonimizálás) való helyes hivatkozással kell felváltani;

Az elítélt uniós állampolgárokra és az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan nemzeti szinten tárolt adatokat nem kellene eltérően minősíteni, hanem az uniós állampolgárokra jelenleg meglévő rendszert (pl. „nem kötelező adatok”, „kiegészítő adatok”) kellene kiterjeszteni a harmadik országbeli állampolgárokra is;

4)	A kódrendszer használatát a harmadik országbeli állampolgárok személyes adataira kell korlátozni, ami személyek egy olyan kategóriáját jelenti, amelybe a harmadik ország állampolgárságával is rendelkező uniós állampolgárokat nem szabadna belefoglalni.

39.

Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi, amelyek erősítenék a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ECRIS számára feldolgozott személyes adatok védelmét:

1)	A javaslat preambulumában hivatkozni kellene az adatvédelmi irányelvre, pontosítva a jogi eszközök közötti kapcsolatot;

2)	További biztosítékokat kellene nyújtani az ujjlenyomatok feldolgozására azokban a végrehajtási aktusokban, amelyekre a Bizottság javaslatot fog tenni, a felvételi eljárásra, a pontosság mértékének hangsúlyozására és egy tartalékeljárás létrehozására vonatkozóan;

Kelt Brüsszelben, 2016. április 13-án.

Giovanni BUTTARELLI

Európai adatvédelmi biztos

(1) COM(2016) 7 végleges, 2016/0002 (COD), Strasbourg, 2016. január 19.

(2) A Tanács 2009. február 26-i 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (a továbbiakban: a kerethatározat) (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(3) A Tanács 2009. április 6-i 2009/316/IB határozata a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról (HL L 93., 2009.4.7., 33. o.).

(4) A javaslat indokolása, 3. o.

(5) Az európai adatvédelmi biztos véleménye a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló tanácsi kerethatározati javaslatról (COM(2005) 690 végleges) (HL C 313., 2006.12.20., 26. o., 15. és 18. pont.).

(6) „Európai biztonsági stratégia” – A Bizottság 2015. április 28-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2015) 185 végleges.

25.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/10

Az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet javaslatára vonatkozó ajánlásainak összefoglalója

[A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu]

(2016/C 186/06)

Összefoglaló

Európa ma egy sürgető migrációs helyzetettel és megnövekedett terrorfenyegetettséggel áll szemben. Ennek megfelelően az EU meg kívánja erősíteni külső határainak védelmét. Ebben a környezetben az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló Rendelet célja megállapítani az európai integrált határvédelem általános elveit és megerősíteni a Frontex ügynökség szerepét.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri a migráció hatékonyabb kezelésére és a belbiztonság megerősítésére irányuló ezen intézkedés szükségességét, amely személyes adatok kezelését teszi szükségessé. Mindazonáltal a Bizottság javaslata súlyosan beavatkozhat a migránsok és a menekültek, mint különös védelmet igénylő sérülékeny embercsoport jogaiba.

Ez a vélemény az öt fő adatvédelmi kérdéssel kíván fglalkozni és a javaslat szövegének további javítására szólít fel az adatvédelmi elveknek való megfelelés érdekében. Az európai adatvédelmi biztos azon az állásponton van, hogy az ezeknek való megfelelés a kezdeményezés sikerének és annak záloga, hogy az megállja helyét a jogi vizsgálat során. Kifejezetten javasoljuk:

—	a tervezet célkitűzései vonatkozásában az intézkedések külön szükségességi és arányossági vizsgálatának elvégzését a migráció és a biztonság két megjelölt célja elérése érdekében, figyelemmel arra, hogy a célok különböző adatvédelmi szabályok alkalmazását teszik szükségessé,

—	a személyes adatok gyűjtésével kapcsolatban az Ügynökség adatkezelési tevékenysége mértékének és hatályának egyértelművé tételét, mivel a jelenlegi Javaslat arra utal, hogy az új Ügynökség személyes adatok központjává fog válni, ahol személyes adatok nagy tömege lesz megtalálható,

—	az új Ügynökség és a Tagállamok felelősségi köreinek egyértelmű elhatárolását, hogy ne legyen elmosódott határvonal az egyes adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeinek elszámoltathatósága során,

—	a személyes adatok harmadik államok és nemzetközi szervezeteknek történő átadására vonatkozó szabályok egyértelműsítése, figyelemmel arra, hogy az ilyen átadást vagy megfelelőségi értékelésre, vagy megfelelő biztosítékokra kell alapozni,

—	a migránsok és menekültek alapvető jogainak tiszteletben tartása során annak biztosítása, hogy a migránsokat és a menekülteket tájékoztatják jogaikról oly módon, hogy azokat képesek legyenek megérteni és gyakorolni.

Általánosságban az új Ügynökség megfelelően felszerelt kell, hogy legyen és képes arra, hogy teljesítse az adatkezelési szabályok előírásait és megóvja azon egyének érdekeit és jogait, akiknek személyes adatait kezeli.

1. A javaslat háttere

2015. december 15-én a Bizottság egy igen fontos intézkedéscsomagot adott ki, melyet sokan „Határügyi Csomagként” (1) ismernek, amelynek célja az Európai Unió külső határai védelmének megerősítése és a Schengeni övezet jobb védelme. E csomag fő kezdeményezése az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására irányuló javaslat (2) (a továbbiakban: Javaslat), mely megállapítja az egységes európai határvédelem alapjait és amely a Bizottság saját migrációs (3) és részben biztonsági (4) programjának folyománya, melyeket ezt megelőzően, 2015 tavaszán tettek közzé.

2015. december 17-én az Európai Tanács a Javaslat gyors elfogadására szólított fel, és felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy a jelenlegi elnökség alatt jusson politikai megállapodásra (5). A társjogalkotók felgyorsították a Javaslatra vonatkozó tárgyalásaikat. A holland elnökség tartani kívánja a kért határidőt (6), míg az Európai Parlament előzetesen június elejére időzítette a Javaslatot vizsgáló plenáris ülését (7).

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi a migrációs válságot és a terrorfenyegetettséget, amelyekkel az Európai Uniónak napjainkban szembe kell néznie, és annak fontosságát is, hogy gyors és hatékony intézkedéseket hozzanak a helyzet uniós szinten történő rendezése érdekében. Üdvözli az Európai Bizottság erőfeszítéseit a megváltozott helyzet gyors rendezésére. Mindazonáltal az európai adatvédelmi biztos szerepe az, hogy felhívja a figyelmet az adatvédelemmel kapcsolatos alapvető jogok tiszteletben tartására és jobb megoldásokat javasoljon az adatvédelmi biztosítékoknak az új jogalkotási aktusokba való belefoglalására, figyelemmel az Alapjogi Charta (8) (a továbbiakban: Charta) 7. és 8. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 16. cikkére. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a fent említett program nem teremtett lehetőséget arra, hogy az európai adatvédelmi biztossal a jogalkotási eljárás korábbai szakaszában történhessen egyeztetés.

A jelen véleményében az európai adatvédelmi biztos öt fő problémakört jelölt meg, amelyek a javaslat további javítását igénylik, annak érdekében, hogy biztosítható legyen az adatvédelmi keretszabályoknak való megfelelés. Megjegyzéseit a Javaslat célkitűzéseire, a személyes adatok gyűjtésére, a személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő átadására, valamint a migránsok és menekültek alapvető jogainak tiszteletben tartására fogja összpontosítani. Végezetül kiemeli a Javaslat azon vonatkozásait, ahol fontos tisztázandó kérdések merülnek fel.

8. Következtetés

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Javaslat számos vonatkozását, különösen annak tényét, hogy bizonyos biztosítékokat beemeltek a szövegbe, pl. az adatmegőrzés idejére vonatkozóan. Mindazonáltal figyelemmel a migránsok és menekültek alapvető jogaira történő ráhatásra, az európai adatvédelmi biztos általánosabban véve úgy véli, hogy a Javaslat minden egyes célkitűzése tárgyában külön-külön el kell végezni az adatkezelési tevékenységek szükségességi és arányossági vizsgálatát. A különböző célkitűzések közötti összeegyeztethetőséget, ami a Javaslat 45. cikkének (1) bekezdésében is szerepel, szintén igazolni kell.

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a jogbiztonság és az adatvédelmi szabályoknak történő megfelelés, az európai adatvédelmi biztos javasolja különösen az alábbi javítások és tisztázások elvégzését a kezdeményezés végső szövegében:

—

A célok meghatározása és célhozkötöttség

—	a Javaslat által elérni kívánt két célkitűzés egyértelműbb és elkülönített meghatározása a szövegben,

—	az összeegyeztethetőség biztosítása az adatkezelés módjánál és kifejezett hivatkozás a célkitűzések összeegyeztethetőségére a 45. cikk (1) bekezdésében,

—	a 45. cikk (3) bekezdésének újraszövegezése annak egyértelmű kimondása érdekében, hogy tilos azokat a 45. cikk (1) bekezdésében meghatározott céloktól eltrő célok érdekében tovább kezelni.

—

Az Ügynökség feladatköre

—

az Ügynökségnek az összegyűjtött adatokkal végzett adatkezelési tevékenysége mértékének tisztázása a közös műveletek és egyéb műveleti tevékenységek során, oly módon, hogy a 46. cikkben kimerítő jelleggel felsorolják azon adatok körét, amelyeket az Ügynökség felhasználhat, illetve amelyek az Ügynökségen áthaladhatnak,

—	a közös műveletek során el kell kerülni a kétértelműséget az elszámoltathatósággal kapcsolatban az adatkezelési tevékenység és a megfelelés terén az Ügynökség, a befogadó tagállam és a lakóhely szerinti tagállam között,

—	tisztázni szükséges a 46. cikkben, milyen esetekben továbbítják a tagállamok a határon gyűjtött adatokat az Ügynökséghez, ami az Ügynökséget adatkezelői felelősségi körökkel ruházza fel.

—

Az adatok minősége és biztonsága

—	egyértelművé tenni a 46. cikk (1) bekezdésének c) pontját, hogy azt ne lehessen úgy értelmezni, mint egy általános felhatalmazás ilyen adatok gyűjtésére, figyelmen kívül hagyva a 46. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott személyi kört,

—	egyértelműen meghatározni az Európai Határ- és Parti Őrség által alkalmazott, és a 37. és 38. cikkben említett eszközök biztonságáért való felelősséget, az eszköz teljes életciklusa során.

—

Átadások

—	hivatkozni a nemzetközi szervezetekre a 44. cikk (4) bekezdésében a személyes adatok átadásának tilalmával kapcsolatban és az 51. cikk (4) bekezdését azzal összhangba kell hozni,

—	egyértelművé tenni az 51. cikket a (4) bekezdés újraszövegezésével, és azzal, hogy szétválasztják és két rendelkezésbe foglalják, hogy az unión belüli intézmények közötti együttműködéssel illetve a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködéssel külön-külön foglalkozzanak.

—

Az érintettek jogai

—	a 72. cikkben meg kell határozni, hogy az adatvédelmi jogokat és az ahhoz kapcsolódó panaszokat az adatvédelmi tisztviselő külön kezeli,

—	biztosítani, hogy az érintetteknek az ezzel összefüggésben adott információkat életkoruknak megfelelően adják át, tiszta és egyszerű nyelvezettel és a jogi terminológia kerülésével,

—	felvenni a nemzeti adatvédelmi hatóságokat a 15. cikk (3) bekezdésének l) pontjában hivatkozott illetékes hatóságok listájába,

—	megvonni az összekötő tisztviselőktől a 11. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti és európai információs rendszerekhez történő hozzáférés lehetőségét, amennyiben nem igazolták, hogy az szükséges.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 18-án.

Giovanni BUTTARELLI

Európai adatvédelmi biztos

(1) A Határvédelmi Csomag összesen 13 jogalkotási dokumentumot tartalmaz: egy javaslatot az Európai Határ- és Parti Őrség felállítására, amelyhez kacsolódik a Bizottság közleménye, a Schengeni határellenőrzési kódex módosításának javaslatát az Unió területét elhagyó vagy oda visszaérkező uniós állampolgárok kötelező rendszeres ellenőrzésére, egy javaslatot az illegálisan itt tartózkodó harmadik államok állampolgárainak visszautazását szolgáló európai útiokmányra, egy az Európai Határfigyelő Rendszer végrehajtását célzó Gyakorlati Kézikönyvet, egy Előrehaladási Jelentést a görögországi hotspotok végrehajtásáról, egy Előrehaladási Jelentést az olaszországi hotspotok végrehajtásáról, egy javaslatot Svédországnak az uniós áthelyezési mechanizmus szerinti kötelezettségeinek ideiglenes felfüggesztéséről, egy bizottsági ajánlást a Törökországgal kötendő önkéntes humanitárius befogadási rendszerről, egy Jelentést a nyugat-balkáni útvonal vezetői értekezletének történéseiről, egy javaslatot a Közösségi Halászati Ellenőrzési Hivatal létrehozásáról szóló rendelet módosításáról és egy javaslatot az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet módosításáról. Valamennyi dokumentum elérhető a következő helyen: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/securing-eu-borders/index_en.htm

(2) Az Európai Parlament és a Tanács Javaslata az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre (COM(2015) 671 végleges).

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Európai Migrációs Stratégia”, Brüsszel, 2015. május 13., COM(2015) 240 végleges; ekkor a Bizottság kimondta, hogy: „A földközi-tengeri térségben végrehajtott fellépések számának emelkedésével nyilvánvalóvá vált, hogy a külső határok igazgatása egyre inkább megosztott felelősség. Ez az európai határőrizeti rendszer létrehozásán túl kiterjed az EU-n belüli parti őrségi feladatokra vonatkozó új megközelítésre, olyan kezdeményezések vizsgálatára, mint az eszközök megosztása, a közös gyakorlatok és a források kettős felhasználása, valamint az európai parti őrség felé történő elmozdulás lehetőségére.”

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Európai biztonsági stratégia”, Strasbourg, 2015. április 28., COM(2015) 185 végleges.

(5) Lásd az Európai Tanács 2015. december 17. és 18-i következtetéseit, mely a következő helyen érhető el: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-28-2015-INIT/hu/pdf

(6) Lásd a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. február 25-i ülésének fő eredményeit, amelyek a Tanács honlapján, a következő címen érhetők el: http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/jha/2016/02/25/

(7) Lásd az Európai Parlament jogalkotási figyelőjén az ügynek szentelt honlapon: http://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=&reference=2015/0310(COD)

(8) Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 364., 2000.12.18., 1. o.).

25.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 186/15

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 186/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SICILIA”

EU-szám: IT-PGI-0005-01305 – 2015.1.29.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Sicilia”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.5 osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Sicilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek csomagoláskor az alábbi sajátosságokkal kell rendelkeznie:

Kémiai-fizikai vizsgálat

Savasság (olajsavban kifejezve): legfeljebb 0,5 %;

Peroxid-mutató: ≤ 12 mEqO2/kg;

Polifenolok összesen: ≥ 100 mg/kg

Organoleptikus (érzékszervi) vizsgálat (az IOC – Nemzetközi Olívaolaj Tanács módszere alapján)

A termék egyedi gyümölcsös ízzel, valamint fű, paradicsom és articsóka organoleptikus (érzékszervi) jellemzőkkel írható le; ezek – noha erősségük a talaj- és éghajlati viszonyok függvényében változik – teszik felismerhetővé a „Sicilia” extraszűz olívaolajat.

Medián értékek	legkisebb	legnagyobb
Az érett olajbogyó gyümölcsös íze	> 2	< 8
A zöld olajbogyó gyümölcsös íze	> 2	< 8
Fű és/vagy paradicsom és/vagy articsóka érzete	> 2	< 8
Keserű	> 2	< 7
Pikáns	> 2	< 8

A „Sicilia” olaj érzékszervi profilját közvetlen és közvetett (szag-íz) jellemzők alkotják, amelyek az önállóan vagy együttesen megjelenő, „paradicsom” (levél, zöld és érett termés), illetve „articsóka” érzetéhez társíthatók. Ezenkívül szinte mindig társítható hozzá a „friss fű” érzete is.

A „Sicilia” olaj további sajátossága a besorolása: szinte mindig közepesen, illetve erősen gyümölcsös kategóriába tartozó olajról van szó, amely rendkívül harmonikusan zárja magába az olyan pozitív jegyeket, mint a keserű és a pikáns.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A Földközi-tenger közepén elhelyezkedő szicíliai régiót az egyes uralmak idején számos különböző természetű (kulturális, építészeti, vallási, étkezési stb.) hatás érte. Ennek a kultúrákból, termesztési technikákból és a fajták biodiverzitásából táplálkozó hosszú gazdagodási folyamatnak különösen emblematikus megjelenítése az olívaolaj-ágazat. Az említett feltételeknek köszönhetően a szicíliai régió a termesztett fajták és a termesztési technikák tekintetében egyaránt gazdag területté fejlődött, valamint egyedi és utánozhatatlan olíva- és olajtermelési sajátosságok alakultak ki a területen.

A „Sicilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott terméket az alábbi – az ültetvényeken önállóan vagy vegyesen megtalálható – termesztett fajtákból nyerik, amelyek felosztása fontosság és előfordulás szempontjából a következő:

A leggyakrabban előforduló termesztett fajták:

Biancolilla, Cerasuola, Moresca, Nocellara del Belice, Nocellara Etnea, Ogliarola Messinese és Tonda Iblea.

Ritkábban előforduló termesztett fajták:

Aitana, Bottone di gallo, Brandofino, Calatina, Cavalieri, Crastu, Erbano, Giarraffa, Lumiaru, Marmorigna, Minuta, Nasitana, Nerba, Nocellara messinese, Olivo di Mandanici, Piricuddara, Santagatese, Vaddarica, Verdello, Verdese, Zaituna és szinonimáik. Az olajfa-ültevényeken jelen lévő más termesztett fajták is felhasználhatók, legfeljebb 10 %-os mértékben. Olyan gazdaság, amelyben az említett fajtákon kívül jelenlévő fajták mennyisége meghaladja a 10 %-ot, nem jegyezhető be a „Sicilia” OFJ olajfával beültetett területek ellenőrzési rendszerébe.

A régióban az összes olívatermesztéssel foglalkozó terület 85 %-án a főbb termesztett fajtákat találjuk.

A felsorolt – külön-külön vagy keverve felhasználásra kerülő – termesztett fajtákból nyerhető olajnak a 3.2. pontban már ismertetett organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai az átlag fogyasztó számára könnyen felismerhetők, a „zöld vagy érett paradicsom”, „articsóka” és „friss fű” érzetéhez társítható, közepesen és erősen érezhető illat- és ízbeli jellemzőinek köszönhetően.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi műveletét: az olajbogyó termesztését és betakarítását és az olaj-előállítást a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj OFJ termék tárolását és csomagolását egyaránt a termékleírásban meghatározott előállítási területen kell végezni. Ennek egyik egyértelmű oka az európai kontinenstől való területi elkülönültség, másrészt így elkerülhető, hogy a termék a szállítás során olyan fizikai-kémiai hatásoknak legyen kitéve, amelyek oxidációs stabilitásának csökkenését, következésképp minőségjegyeinek romlását idéznék elő, különös tekintettel a „Sicilia” OFJ extraszűz olívaolaj egyik megkülönböztető jegyét képviselő polifeonolokra. Ezenkívül Szicília a sziget területén szétszórtan tevékenykedő, 251 csomagolást végző egységből álló hálózatot mondhat magáénak (az Agea – Mezőgazdasági Folyósító Intézet – 2013-ban közzétett adatai szerint); az idők során megszerzett tudásuknak köszönhetően biztosítható a termék minőségjegyeinek megőrzése. A „Sicilia” OFJ termék legfeljebb 5 liter űrtartalmú, megfelelő tartályokban kerül forgalomba.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Sicilia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékhez tilos bármilyen, a jelen termékleírásban nem kifejezetten előírt minősítés hozzáadása, beleértve az alábbi jelzőket is: „finom”, „válogatott”, „kiválasztott”, „kiváló”. Engedélyezett olyan valósághű és dokumentálható hivatkozások használata, amelyek az egyes termelők tevékenységének kiemelésére hivatottak, úgymint: „egyetlen fajtából előállított” - a termesztett fajta nevének feltüntetésével, „kézzel betakarított”, és hasonlók. Engedélyezett olyan – nevekre, társasági formákra, magántulajdonban lévő márkajelzésekre utaló – valósághű jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése. Az üzem, birtok vagy gazdaság neve csak abban az esetben tüntethető fel a címkén, ha a termék előállítása kizárólag az üzemhez tartozó olajfa-ültetvényeken termesztett olajbogyó felhasználásával történt. Az olívatermesztést végző üzemben, vagy üzemek társulásánál, illetve az előállítási területen található vállalkozásnál történt csomagolásra való hivatkozás csak abban az esetben engedélyezett, ha a csomagolást az adott üzem területén végezték. Egyéb földrajzi jelzések használata tilos. A „Sicilia” oltalom alatt álló jelzésnek a címkén világos, letörölhetetlen betűkkel kell szerepelnie, a rajta szereplő többi felirattól jól megkülönböztethető módon. A megjelölésnek meg kell felelnie továbbá a hatályos jogszabályokban előírt címkézési szabályoknak is. A címkén kötelezően feltüntetendő az olívaolaj előállításához használt olajbogyó termesztésének éve.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Sicilia” OFJ extraszűz olívaolaj előállítási területe Szicília megye teljes közigazgatási területét magában foglalja.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Sajátos földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Szicília területén megtalálhatók azok a természetes körülmények, amelyek kedvezőek a termékleírásban ismertetett fizikai-kémiai és organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal jellemezhető extraszűz olívaolaj előállításának.

Az európai kontinenstől való területi elkülönültségnek köszönhetően, biodiverzitás tekintetében a maga nemében egyedülálló, más olívatermesztő vidékekétől eltérő fajtaválaszték fejlődött ki a szigeten.

A területre jellemző talaj- és éghajlati viszonyok, valamint a területtel szorosan összefonódó emberi tényezők határozzák meg a „Sicilia” OFJ extraszűz olívaolaj organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait.

A terület, az olajbogyó és a szicíliai kultúra összefonódása nyomán kifejlesztett „Sicilia” extraszűz olívaolaj hírnevét az ágazat szakértői, nemkülönben az extraszűz olívaolaj fogyasztói is szép számmal méltatják.

Fontos kiemelni, hogy a szabályozás értelmében az olívaolaj-termesztők nem tüntethetnek fel földrajzi hivatkozásokat a termékcímkén, ellenkező esetben súlyos büntetésre számíthatnak; ez kifejezetten elrettentő erővel bír az elnevezésre történő utalások promóciós események során való használatától, weboldalakat is beleértve.

Mindezek ellenére, a terület, az olajbogyó és a szicíliai kultúra összefonódása nyomán kifejlesztett „Sicilia” extraszűz olívaolaj hírnevét az ágazat szakértői, nemkülönben az extraszűz olívaolaj fogyasztói is szép számmal méltatják.

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj előállítói az utóbbi évtizedekben valamennyi fontosabb nemzetközi olívaolaj-versenyen számos elismerésben részesültek:

1997-ben, 1998-ban, 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban és 2012-ben a termék az Orciolo d’Oro (Aranykorsó) versenyen az enyhe, közepes és erős kategóriákban, vagy legalább az egyikben 1., 2., és 3. helyezést ért el – leggyakrabban a közepes és erős kategóriában – 2009-ben és 2010-ben 1. és 2. helyezéssel jutalmazták, 2011-ben a harmadik helyen, 2013-ban pedig a dobogó legmagasabb fokán végzett.

A Sol D’Oro (Arany nap) versenyen 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben Sol D’Oro (Arany nap), 2009-ben, 2012-ben és 2013-ban pedig Sol D’Argento (Ezüst nap) díjat kapott. 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban Sol di Bronzo (Bronz nap) díjjal értékelték.

A Sirena D’Oro di Sorrento (Sorrentói aranyszirén) megmérettetésen 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban 1., 2. és 3. helyezést ért el, a többi évben pedig a 2., illetve a 3. helyezettnek járó díjat vihette haza.

2007-ben, a Leon D’Oro (Arany oroszlán) versenyen a „Sicilia” extraszűz olívaolajat előállító üzemek 1., 2., és 3. helyezést értek el, 2010-ben és 2012-ben az 1. helyen végeztek.

A Montiferru versenyen 1996-tól napjainkig a „Sicilia” olaj három kategóriája 15 alkalommal volt első díjas, több ízben pedig 2., illetve 3. helyezett.

A termék jó hírnevét materiális (fizikai-kémiai és organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságok), valamint az olajfa és az olaj több évszázados története során kialakult immateriális értékei összességének köszönheti.

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj hírnevéről tanúskodik több történelmi dokumentum is, amelyekből kiviláglik néhány olívaüzem arra vonatkozó igénye, hogy a címkén feltüntetésre kerüljön a termék szicíliai származása.

1992 előtt szép számmal kerültek elő olyan, 1988-as és 1989-es keltezésű számlák, amelyeken feltüntetésre került a „Sicilia” elnevezés. Külföldi vásárlók részére kiállított számlák között találtak 1996-os, illetve 2000-es keltezésűeket is.

Az elnevezésre történő egyértelmű utalást találunk ezenkívül a Catalogo olio di Sicilia (Szicíliai olajok katalógusa) című kiadvány 1997-es és 2009-es évjáratában is.

A fellelt dokumentumok között egész sor olyan, nem Olaszországban palackozott és felcímkézett termék címkéjén szintén szerepel a „Sicilia” jelölés (Carluccio’s London – Olio extra vergine d’oliva – Sicilia) (Carluccio’s London – Extraszűz olívaolaj – Szicília); továbbá néhány, az Egyesült Államokban forgalmazott címke (Agata e Valentina Extra Virgin Sicilian Olive Oil – Agata e Valentina szicíliai extraszűz olívaolaj), valamint a Trader Giotto’s által forgalmazott olívaolaj címkéjén szintén említésre kerül Szicília, az Oleifici Barbera (Barbera olajüzem) külföldre szánt olajainak címkéjén, nemkülönben az EFFel S.r.l. (EFFel Kft.) termékein is szerepel a „Sicilia” elnevezés.

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj minősége az idők során egyre javult, hírneve valamennyi piacon elterjedt. Emiatt sokan próbálják hamisítani, ami jelentős anyagi károkat von maga után.

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj OFJ termék előállítási területe Köppen klímaosztályozása szerint mérsékelten csapadékos (C típusú) éghajlattal jellemezhető, ahol a leghidegebb hónapban az átlaghőmérséklet 18 °C és -3 °C közötti, jobban mondva az éghajlat mezotermikus szubtrópusi csapadékos (Csa típusú), ahol a nyarak szárazak, a legmelegebb hónap átlaghőmérséklete 22 °C fölötti érték, és az éves csapadékmennyiség jellemzően a hidegebb (őszi-téli) időszakra koncentrálódik.

A mediterrán éghajlat (Cs) a legkisebb területen elterjedt klíma, és Szicília esetében számos olyan aspektusa van, amely jelentős mértékben befolyásolja az extraszűz olívaolaj kémiai összetételét, de főként organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait, aminek következtében nagy mértékben különbözik a környező földrajzi területeken előállított olívaolajoktól. Az említett különbség leginkább az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak arányában (MuFa/PuFa), különösen a biofenolok és az illékony aromás vegyületek minőségében nyilvánul meg.

A „Sicilia” extraszűz olívaolaj OFJ termék sajátosságai a napsütéses órák számától, a hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától és a széltől is függnek – ezek ugyanis jelentős mértékben befolyásolják az olajfa fiziológiáját: meghatározzák a vegetatív pangás, az újjáéledés, illetve a növényfejlődés összes többi szakaszát (virágzás, termőre fordulás, a termés kifejlődése, gyümölcsérés, a teljes érettség elérése). A Földközi-tenger érintett területén a fotoszintézishez hasznos napsugárzás (PAR) mennyiségének köszönhetően a növény egyes szerveiben nagyobb mértékben halmozódik fel biomassza, ami a korlátozottan rendelkezésre álló vízzel, továbbá a mérsékelt hőmérséklettel együtt az olaj biofenol-tartalma megnövekedését okozza – ez főként egyes fenolos vegyületekre, illetve más, az olaj aromás részét alkotó vegyületek előhírnökeire értendő. A korlátozottan rendelkezésre álló víz, valamint az ismertetett, a szigetre inkább jellemző éghajlati körülmények úgyszintén előidézőik a „Sicilia” OFJ olajban állandóan meglévő, 2-nél mindig magasabb medián értékkel jellemezhető keserű és pikáns érzetnek, aminek köszönhetően a termék, érzékszervi jellemzői tekintetében túlnyomórészt erős vagy közepes besorolás alá esik. A fentiekben ismertetett talaj- és éghajlati tényezők nem pusztán a növényeknek a fotoszintézishez (napsütéses órák száma, a levelek felszíne és formája) kapcsolódó növekedési ütemét (CGR) befolyásolják, hanem a növényi sejtek légzési folyamatát is, amelyeknek anyagcsere-folyamatai nyomán többféle metabolit keletkezik: aminosavak, lipidek és vegyületeik, izoprének (például: terpének, köztük a növényeknek, virágoknak, gyümölcsöknek jellegzetes illatot kölcsönző szkvalén, mentol, limonén és a szterolok bioszintetikus előhírnökei), valamint (a klorofillhoz és a fotoszintézishez kapcsolódó) porfirin.

A 3.2. pontban ismertetett érzékszervi jellemzők adják a „Sicilia” OFJ olaj egyedi jellegét, és – a 3.3. pontban felsorolt, a területen leggyakrabban előforduló termesztett fajtákhoz elengedhetetlenül társuló organoleptikus (érzékszervi) sajátosságokon kívül – rendszeresen megnyilvánulnak a zöld paradicsom, articsóka és friss fű érzetben, amelyek megjelenésének a fent ismertetett éghajlati körülmények kedveznek.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

Vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP IGP” („OEM OFJ termékek”) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 186

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. május 25.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 186/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7772 – Western Digital/Sandisk) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 186/02	Euroátváltási árfolyamok	2
	Európai Számvevőszék
2016/C 186/03	8/2016. sz. különjelentés: Vasúti árufuvarozás az Unióban: az ágazat még nincs sínen	3
	Európai Adatvédelmi Biztos
2016/C 186/04	Vezetői összefoglaló az Európai adatvédelmi biztosnak az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a személyes adatoknak a bűnügyek megakadályozása, kivizsgálása, felderítése, illetve büntetőeljárás alá vonása céljából történő átadásáról és feldolgozásáról szóló megállapodás tárgyában kiadott előzetes véleményéről	4
2016/C 186/05	Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcseréről az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) vonatkozásában	7
2016/C 186/06	Az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet javaslatára vonatkozó ajánlásainak összefoglalója	10

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 186/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8024 – NTT Data International/IT Services Business of Dell) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	13
2016/C 186/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8048 – Ardagh/Ball Rexam Divestment Business) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	14
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 186/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	15