AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

24.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. május 23.

(2016/C 185/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1215
JPY	Japán yen	122,70
DKK	Dán korona	7,4371
GBP	Angol font	0,77443
SEK	Svéd korona	9,3440
CHF	Svájci frank	1,1105
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3658
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,033
HUF	Magyar forint	317,05
PLN	Lengyel zloty	4,4367
RON	Román lej	4,5210
TRY	Török líra	3,3495
AUD	Ausztrál dollár	1,5542
CAD	Kanadai dollár	1,4745
HKD	Hongkongi dollár	8,7104
NZD	Új-zélandi dollár	1,6538
SGD	Szingapúri dollár	1,5478
KRW	Dél-Koreai won	1 329,78
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,5173
CNY	Kínai renminbi	7,3507
HRK	Horvát kuna	7,4890
IDR	Indonéz rúpia	15 232,77
MYR	Maláj ringgit	4,5816
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,481
RUB	Orosz rubel	75,2277
THB	Thaiföldi baht	39,993
BRL	Brazil real	3,9832
MXN	Mexikói peso	20,6021
INR	Indiai rúpia	75,7263

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

24.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/3

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 185/04)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CULURGIONIS D’OGLIASTRA”

EU-szám: IT-PGI-0005-01307 – 2015.2.2.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Culurgionis d’Ogliastra”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.5. osztály. Tészta

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Culurgionis d’Ogliastra” egy batyu alakúra hajtogatott, friss burgonya vagy szárított burgonyapehely, sajt, növényi és/vagy állati zsírok, valamint aromák keverékéből álló tölteléket tartalmazó, friss tésztából készült termék. A batyu lezáró része búzakalászra emlékeztet.

Forgalomba kerülésekor a „Culurgionis d’Ogliastra” az alábbi fizikai, kémiai és organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokkal jellemezhető:

Fizikai tulajdonságok:

—	forma: a késztermék formája batyu alakú, a domború oldalán jellegzetes, búzakalászra emlékeztető lezárással,

—	a „Culurgionis d’Ogliastra” tömege: legalább 20, legfeljebb 33 g között változik,

—	a tészta/töltelék aránya legalább 0,5 és legfeljebb 2,0 között változik,

—	a tölteléket bevonó tészta lezáró motívumainak száma: ≥ 10.

Kémiai tulajdonságok:

— összes fehérjetartalom: 5,0 és 16,0 % közötti,

— zsírtartalom: 5 és 15 % közötti,

— szénhidrát-tartalom: 20 és 40 % közötti,

— keményítőtartalom: 2,0 és 5,0 % közötti.

Organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságok:

— állag: puha, homogén massza,

— tészta színe: sárgába hajló fehér,

— töltelék színe: élénkebb sárga, a menta és/vagy bazsalikom miatt zöld csíkok előfordulhatnak rajta.

Íz: kóstoláskor a felhasznált sajtkeverék függvényében többé-kevésbé intenzív savanykás, aromás íz, amelyet valamelyest enyhít a burgonya édes íze; fűszeres utóíz.

Illat: a búzadarának, a fokhagymának és a fűszernövényeknek vagy fűszereknek (menta, bazsalikom, fokhagyma, hagyma) köszönhetően intenzív.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Culurgionis d’Ogliastra” készítése két szakaszra osztható, ezek az alábbiak: a tészta, illetve a töltelék elkészítése. A termék hozzávalói a következők:

1. A tészta hozzávalói:

— durum búzadara és közönséges búzadara: a tészta súlyának 15–70 %-a, változó arányban. A felhasználására kerülő dara fehérjetartalmának legalább 11,5 %-nak kell lennie,

— sertészsír: a tészta súlyának 0,5 – 6,0 %-a, vagy vaj, vagy extraszűz olívaolaj a tészta súlyának 3,0 – 7,0 %-a közötti mennyiségben,

— só: amennyi szükséges,

— víz: amennyi szükséges.

2. A töltelék hozzávalói:

— burgonya: a tészta súlyának 60–80 %-a, vagy burgonyapehely: a tészta súlyának 15 – 45 %-a,

— sajtkeverék: casu axedu (szinonimák: casu agedu, fruhe vagy viscidu) és/vagy juhsajt, és/vagy juh- és kecskesajt és/vagy kecskesajt és/vagy tehéntejből készült sajt, a teljes sajttartalom súlyának 10–50 %-a. Sajtkeverék: a töltelék súlyának 10–25 %-a,

— állati zsiradék (faggyú és/vagy sertészsír): és/vagy extraszűz olívaolaj, a teljes zsírtartalom 4-10 %-a,

— víz: amennyi szükséges,

— felhasználhatók továbbá az alábbi hozzávalók: menta és/vagy fokhagyma és/vagy bazsalikom és/vagy hagyma.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Culurgionis d’Ogliastra” előállítása a tészta, valamint a töltelék elkészítésének, továbbá a termék jellegzetes, búzakalász alakú lezárásának köszönhetően válik a többi terméktől megkülönböztethetővé. A „Culurgionis d’Ogliastra” előállításának valamennyi műveletét a körülhatárolt földrajzi területen kell végezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Culurgionis d’Ogliastra” termék az érvényben lévő jogszabályok szerinti göngyölegben vagy ömlesztve hozható forgalomba.

A „Culurgionis d’Ogliastra” termék frissen vagy módosított nyomás alatt csomagolva, illetve fagyasztva hozható forgalomba.

Az ömlesztve forgalomba kerülő „Culurgionis d’Ogliastra” termék csak frissen forgalmazható.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék eredetének és azonosíthatóságának biztosítása érdekében a göngyölegén szerepelnie kell a „Culurgionis d’Ogliastra” alábbiakban ismertetett logójának. A göngyölegen – a közösségi jelölésen, valamint a törvényi követelményeknek megfelelő információkon túl – világosan olvasható nyomtatott betűkkel kötelező az alábbi információk feltüntetése:

—	félkövér fekete betűkkel a „Culurgionis d’Ogliastra” elnevezés, utána az IGP (OFJ) jelölés, valamint a közösségi szimbólum,

—	a gyártó cég elnevezése, társasági formája és címe; engedélyezett olyan társasági formák és magántulajdonban lévő márkajelzések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése,

—	a „con patate” (burgonyával) vagy a „con fiocchi di patate” (burgonyapehellyel) felirat, a töltelékhez használt hozzávaló függvényében.

A „Culurgionis d’Ogliastra” OFJ jelölést a világos, letörölhetetlen, a címke színétől élesen elütő színű, a rajta szereplő minden más felirattól egyértelműen megkülönböztethető betűkkel kell feltüntetni; az egyéb feliratokhoz képest az OFJ betűméretének kétszeresnek kell lennie.

A termék forgalomba hozható ömlesztve, azzal a feltétellel, hogy a terméket tartalmazó specifikus rekeszeken vagy tartályokon, jól látható helyen elhelyezett címkén, a göngyölegeken található címkével megegyező információk feltüntetésre kerülnek.

A „Culurgionis d’Ogliastra” termék logója a következő:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Culurgionis d’Ogliastra” előállítási területe Ogliastra területét foglalja magában, amelyhez az alábbi települések tartoznak: ARZANA, BARI SARDO, BAUNEI, CARDEDU, ELINI, GAIRO, GIRASOLE, ILBONO, JERZU, LANUSEI, LOCERI, LOTZORAI, OSINI, PERDASDEFOGU, SEUI, TALANA, TERTENIA, TORTOLÌ, TRIEI, ULASSAI, URZULEI, USSASSAI, VILLAGRANDE STRISAILI. A „Culurgionis d’Ogliastra” megszilárdult előállítási hagyományainak megfelelően az előállítási terület kiterjed az Ogliastra megyével szomszédos Cagliari megyében elhelyezkedő ESTERZILI, SADALI és ESCALAPLANO települések területére is.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A töltött batyu alakú, jellegzetes, búzakalászra emlékeztető módon lezárt „Culurgionis d’Ogliastra” termék a leghíresebb és legismertebb étkezési tésztaféle Szardíniában, előállításának nagy hagyománya van.

A „Culurgionis d’Ogliastra” eredetileg a mezőgazdasággal és pásztorkodással foglalatoskodó szegény emberek étele volt, a tészta tölteléke a területen megtalálható alapanyagokból készült. A könnyen termeszthető burgonya mindenképpen olyan élelemforrás volt, amely mindenki számára elérhető volt. Annak érdekében, hogy a termék ízletesebb legyen, sós sajttal, állati és/vagy növényi eredetű zsiradékkal, esetleg fokhagyma és/vagy bazsalikom és/vagy menta és/vagy hagyma, valamint sajtok – köztük nyáridőben a casu axedu – hozzáadásával ízesítették. A fenti összetevők homogén masszává történő kikeverése és töltelékként történő felhasználása évtizedek óta hagyomány a „Culurgionis d’Ogliastra” termék előállításakor. A terméket leginkább a területhez kapcsoló elem a „kalászka” alakú lezárás. A tésztának ez a jellegzetes lezárása Szardíniának erre a területére jellemző, és a hagyományok szerint mindig szigorúan kézzel történt. Ez a jellegzetes lezárási mód pontosságot és ügyességet igényel; a végeredmény leginkább varrásra vagy hímzésre emlékeztet, mivel a tésztát, a töltelék rögzítése érdekében előbb balra, majd ezután jobbra zárják le – ezt hagyományosan mindig is jó kézügyességgel megáldott asszonyok végezték.

Számos, az előállítási területen lévő településeken megrendezett szabadtéri ünnep, búcsú és rendezvény alkalmával népszerűsítik a terméket. Júliusban kerül megrendezésre a Sagra di Tortolì, augusztusban a Sagra di Barisardo, június-júliusban a Sagra di Sadali, szeptemberben pedig a Sagra di Loceri búcsú – hogy csak néhányat említsünk azok közül a búcsúk közül, amelyek a legerősebb turistaszezonban a területen helyet kapnak.

Számos útikönyv, receptgyűjtemény és egyéb kiadvány tesz említést a „Culurgionis d’Ogliastra” termékről, amelyek egytől egyig a termék hírnevéről, és készítésének az előállítási területen elterjedt hagyományáról tanúskodnak. Közülük az alábbiakat említjük:

—	Giuseppe Perisi: „Cucine di Sardegna” (Szardíniai konyha), Muzio editore 1989,

—	Riccardo Campanelli: „La Sardegna dei cibi e dei vini” (Szardíniai ételek és borok világa), Maggioli editore 1990,

—	Loredana Cicu Solinas: „Buon appetito in Sardegna” (Jó étvágyat Szardíniában), EDITAR 1992,

—	Salvatore Colomo: „Guida pratica della Sardegna” (Szardínia – praktikus útikalauz), Editrice Archivio Fotografico Sardo 1993,

—	Több szerző: „I sapori della Sardegna – la cucina” (Szardínia ízei – konyhaművészet), Zonza Editori 1999,

—	Salvatore Colomo és Luciana Pala: „Sa Cuchina Sarda” (Szárd konyha), Collana Guida della Sardegna (Szardíniai útikönyvek sorozat), Editrice Archivio Fotografico Sardo, 2001,

—	Salvatore Colomo és Luciana Pala: „Sa Cuchina Sarda” (Szárd konyha), Collana Guida della Sardegna (Szardíniai útikönyvek sorozat), Editrice Archivio Fotografico Sardo, 2003,

—	Lello Caravano: „La bella selvaggia” (Szép és vad), Itinerari speciali Bell’Italia 2003. június,

—	„Sardegna- Le paste della tradizione” (Szardínia – Hagyományos tészták), Regione Autonoma della Sardegna editore 2006,

—	„Pane e casu- Ricette della tradizione culinaria sarda” (Kenyér és casu sajt – Receptek a szárd kulináris hagyományokból), Condaghes editore 2006,

—

Giacomo Mameli „Tecnologia nei culurgionis per vendere Sardegna a Manhatan” (Culurgionis-i technológia Szardínia manhattani érékesítéséhez) című, 2007-ben, az Università degli studi di Sassari egyetem városkutatási központja által kiadott cikkében a „Culurgionis d’Ogliastra” jelzésű terméket a „gasztronómia Nobel-díjas fogása”-ként határozza meg,

—	M. A. Dessi: „Culurgionis d’Ogliastra” (Culurgionis d’Ogliastra: egyedülálló tartalom és forma) – Premiata salumeria Italiana (Olasz prémium csemegék) c. folyóirat 2009/4. Szám,

—	„Itinerari del gusto in Sardegna” (Barangolás Szardínia ízvilágában), Imago multimedia Editore 2012.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

Vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP IGP” („OEM OFJ termékek”) címszóra, majd a „Prodotti DOP IGP STG” („OEM OFJ HKT termékek”) (a képernyő bal oldalán), végül a „Disciplinari di produzione all’Esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

24.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/7

(2016/C 185/05)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PIZZOCCHERI DELLA VALTELLINA”

EU-szám: IT-PGI-0005-01349 – 2015.6.24.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés(ek)

„Pizzoccheri della Valtellina”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.5. osztály. Tészta

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pizzoccheri della Valtellina” olyan tésztát jelöl, amely legalább 20 % hajdinalisztet és más liszteket tartalmazó keverékből készül.

A „Pizzoccheri della Valtellina” szárított és friss formában egyaránt készített és forgalmazott tésztaféle. Jellegzetes formái a következők: „tagliatello steso” – különböző hosszúságú és szélességű lapított csíkok kinyújtva, „tagliatello avvolto” – különböző hosszúságú és szélességű lapított csíkok feltekerve, illetve „gnocchetto” – jellegzetesen homorúra formázva.

A szárított és friss „Pizzoccheri della Valtellina” forgalmazása az alábbi méretekben történik:

Szárított	Hosszúság (mm)	Szélesség (mm)	Vastagság (mm)
Tagliatello steso	30-60	7-8	1,1 -1,7
Gnocchetto	16-22	7-11	1,5 -2
Tagliatello avvolto (más néven „Tagliatella”)	—	3-11	1-2,5
Friss	Hosszúság (mm)	Szélesség (mm)	Vastagság (mm)
Tagliatello	—	5-11	1,3 -5,5

Fizikai-kémiai jellemzők

Elkészülte után a friss „Pizzoccheri della Valtellina” állaga félig kemény; szárítás esetén az állaga száraz és kemény.

A víztartalom friss terméknél legalább a szárazanyag 24 %-a, míg szárított terméknél legalább a szárazanyag 12,5 %-a.

Érzékszervi tulajdonságok

A „Pizzoccheri della Valtellina” színe a barna többféle árnyalata lehet, a hajdinára jellemző világosabb barna/szürke foltokkal tarkítva.

A sós vízben megfőzött tészta a hajdinából és más lisztekből készült termékekre jellemző finom ízt kap.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A szárított formában forgalmazott „Pizzoccheri della Valtellina” készítéséhez felhasznált hozzávalók a következők:

—	legfeljebb 80 % kemény (durum) búzadara – önmagában vagy kemény (durum) búzaliszttel keverve – és legalább 20 % hajdinaliszt keveréke,

—

víz.

A friss formában forgalmazott termék hozzávalói:

—	legfeljebb 80 % közönséges búzaliszt – önmagában vagy közönséges búzadarával keverve – és legalább 20 % hajdinaliszt keveréke,

—

víz.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Pizzoccheri della Valtellina” előállításának valamennyi szakaszát a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A friss termék az előállítás helyén ömlesztve és/vagy kiskereskedelmi forgalomban értékesíthető, feltéve ha láthatók a fogyasztó számára az alábbi 3.6. pontban említett információk. A friss termék tálcás vagy zacskós kiszerelésű lehet, mindkét esetben védőgázos csomagolásban.

A szárított termék csomagolása kartondobozokba vagy tasakokba történik, és szükség esetén a csomagolás előtt silóba is helyezhető.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézéséről szóló jogszabályokban előírt részleteken kívül a „Pizzoccheri della Valtellina” csomagolásán az alábbi információkat is fel kell tüntetni jól olvasható nyomtatott betűkkel:

—	a „Pizzoccheri della Valtellina” elnevezést,

—	az „OFJ” [PGI] betűszót vagy annak teljes változatát „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” [protected geographical indication],

—	az EU szimbólumot.

A „Pizzoccheri della Valtellina” csomagolásán a tészta formájára vonatkozó információk is szerepelhetnek, a 3.2. pontban foglaltak szerint (szárított terméknél „tagliatello steso”, „gnocchetto” vagy „tagliatella”; friss terméknél „tagliatello”).

A termék leírása nem egészíthető ki a „Pizzoccheri della Valtellina” elnevezés semmi olyan további minősítésével, amely félrevezetheti a fogyasztót.

A csomagoláson az ITC Galliard betűtípus 8-35 mm magasságú karaktereivel kell feltüntetni a „Pizzoccheri della Valtellina” elnevezést.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Pizzoccheri della Valtellina” előállításának földrajzi területe Sondrio megye (Lombardia tartomány, Olaszország) közigazgatási területét foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Pizzoccheri della Valtellina” OFJ elismerése iránti kérelem alapjául a termék hírneve és ismertsége szolgál.

A „Pizzocchero” meghatározása a Zingarelli olasz értelmező szótárban (1970) következő: „Hajdinalisztből készített szélesmetélt, a Valtellina régió specialitása”.

A „Pizzoccheri della Valtellina” létrejöttének alapját a régóta jelen lévő és sokat használt hajdinaliszt adja, ami – mivel a hajdinát Sondrio megyében széles körben termesztették és használták – a helyi konyha alapeleme volt.

A hajdinaliszt Valtellina régióbeli jelenlétéről szóló első írásos dokumentum 1616-ból való, amikor Valle dell’Adda kormányzója a következőkről számolt be a svájci Graubünden kantonban: „Hajdinatermesztéssel főleg az Alpok rétiai lankáin foglalkoztak, különösen Teglio körzetében, amelyre a több napsütés következtében enyhébb klíma volt jellemző”.

Az egészen 1800-ig bővülő hajdinatermesztés a gyengébb adottságú és terméketlen területeken is elterjedt. Ezt az alpesi viszonyokhoz tökéletesen alkalmazkodó hajdinaszemek gyors beérése tette lehetővé. A kereskedelmi helyzet változása más növényeknek kedvezett azután, hogy Valtellina a Lombard-Velencei Királyság részévé vált. Sondrio megyében – összesen mintegy 20 hektáron – még mindig termesztenek hajdinát. A termést családi használatra szánják vagy közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik.

Mivel a „Pizzoccheri della Valtellina” előállítása a szóban forgó völgyben folyó hajdinatermesztésnek köszönhetően fejlődött, ezért innen ered a termék kapcsolata Sondrio megyével. A „Pizzoccheri della Valtellina” Sondrio megyében folyó előállításának első nem verbális tanúbizonysága a következő összeírásokat tartalmazó végrendeleti okiratokban található: „… una scarella per li Pizzoccheri e il rodelino per li ravioli” (1750-ben kelt dokumentum) és „… le resene per li Pizzoccheri” (1775). Ez alapján feltételezhető, hogy a „Pizzoccheri della Valtellina” előállítása és fogyasztása a 18. század első felénél korábbra datálható. A későbbi évszázadok során már több okirati bizonyíték keletkezett, a termék és Sondrio megye területe közötti kapcsolat pedig nyilvánvalóbbá vált.

Emilio Montorfano „Storia e Tradizioni nella Cucina Lariana” című könyvében (Xenia, 1987) Valtellina és különösen Teglio település e hajdina felhasználásával készült tészta hazájaként kerül említésre. A „Pizzoccheri della Valtellina” elnevezést Ettore A. Albertoni, a Lombard Régió kultúráért, identitásért és autonómiáért felelős tanácsosa is idézi Ada Ferrari „Milano e la Rai un incontro mancato?” című és „Luci e ombre di una capitale di transazione (1945-1977)” alcímű könyvéhez (Franco Angeli, 2002) írott előszavában. A régiós, helyi körülmények ismeretének, kutatásának, előmozdításának és megbecsülésének összefüggésében a „Pizzoccheri della Valtellina” úgy kerül említésre, mint tipikus, a terület kultúráját kifejező termék.

A Valtellina régióra vonatkozó régi szövegek és irodalmi művek tanúsítják azt, hogy a „Pizzoccheri della Valtellina” előállítása miként került szoros kapcsolatba a helyi történelmi eseményekkel, valamint a származási helyének számító földrajzi terület hagyományaival és konyhájával.

A „Pizzoccheri della Valtellina” előállítását a helyiek a saját történelmükhöz és kultúrájukhoz kapcsolódó hagyományos tevékenységnek tekintik; elég arra gondolni, hogy ezt a tésztafélét a Valtellina régióra jellemző növényekből és termékekből nyert számos hozzávalóval (vaj, sajt, zöldségfélék pl. kelkáposzta, burgonya stb.) együtt szolgálják fel.

Az útikalauzokban és egyéb kiadványokban a „Pizzoccheri della Valtellina” említése hajdinából készített, jellegzetes metéltként történik (Guida della Valtellina, kiadó: az Olasz Alpesi Klub valtellinai tagozata, 1873; Cucina di valle e di montagna, in Mondo popolare in Lombardia Sondrio e il suo territorio, Milánó 1995).

A „Pizzoccheri della Valtellina” a Sondrio megye tésztáinak kategóriájába tartozik, és szerepel a Lombard Régió hagyományos agrár-élelmiszer-ipari termékeinek listáján (Lombard Régió Hivatalos Közlöny, 2000.4.21., 16. szám, 5. rendkívüli melléklet).

A szárított „Pizzoccheri della Valtellina” számos olaszországi szupermarketben kapható.

A „Pizzoccheri della Valtellina” tészta Sondrino megye jellegzetessége, ami nem csak gazdasági, hanem kulturális értéket is képvisel, hiszen a helyiek számára egy hagyományhoz kapcsolódó valódi igazodási pontot jelent, és különböző vásárokban képezi ünneplés tárgyát (leghíresebb a Teglioban rendezett „Pizzocchero d’Oro” vásár).

A „Pizzoccheri della Valtellina” tésztát a 99. Bitto Vásáron (2006. október 12-15.) is kiállították, méghozzá a Valtellina régió más jellegzetes agrárélelmiszer-ipari termékeivel (bor, sajt, alma és bresaola) együtt.

A „Pizzoccheri della Valtellina” tészta mindig jelen van, amikor a különböző intézmények, helyhatóságok, illetve idegenforgalmi és termelői szervezetek a Valtellina régió imázsát kívánják bemutatni és reklámozni.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

Ez a közigazgatási szerv a „Pizzoccheri della Valtellina” OFJ elismerésére irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság 2012. február 29-i, 50. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi internetes oldalon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Prodotti DOP IGP”, majd (a képernyő bal oldalán) a „Prodotti DOP IGP STG” hivatkozásra, majd végül a „Disciplinari di Produzione all’esame dell’UE” menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

24.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 185/11

(2016/C 185/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PAŠKA JANJETINA”

EU-szám: HR-PDO-0005-01347 – 2015.6.19.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés(ek)

„Paška janjetina”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Paška janjetina” [pagi bárányhús] azoknak a hím és nőstény szopós bárányoknak a friss húsát jelenti, amelyek a Pag-szigeten született és kizárólag a Pag-szigeten tenyésztett őshonos horvát juhfajta – „Paška ovca” [pagi juh] – egyedei.

A „Paška janjetina” előállításához levágott fiatal, könnyű bárányok vágási életkora nem lehet több 45 napnál (a születéstől a vágásig számítva), és születésüktől kezdve a vágásig a többi juhval együtt legelőn tartandók és kizárólag juhtejjel etethetők.

A „Paška janjetina” előállításához használt vágott bárányok hasított teste a 13 kg-ig terjedő kategóriába tartozik. Hossza legfeljebb 62 cm, tömege 4 kg és 10 kg között lehet; halvány rózsaszín húsa zsírral finoman átszőtt izomrostokból áll, kevés zsír- és kötőszövetet tartalmaz, és nincs semmilyen jellegzetes bárányhús (birkahús) szaga.

A „Paška janjetina” előállításához használt (bőr alatti és hasi) zsírszövet színe teljesen fehér, sárga vagy sárgás árnyalatok nélkül. A vágott bárányok hasított testét a bőr alatti zsírszövet nagyon vékony, csaknem átlátszó rétege borítja.

A „Paška janjetina” forgalomba hozatala csak frissen, hasított testként vagy féltestként történhet (ez utóbbit a hasított testnek az egyes csigolyák közepén és a fejen, valamint a keresztcsont, szegycsont és medencecsont közepén végigfutó választóvonal mentén történő elfelezésével nyerik), az emésztőszervek, a lép, a bőr vagy a láb alsóbb részei nélkül. Ugyanakkor a fej és a vesék a vesefaggyúval, a tüdő a gégével és a szívvel, valamint a máj a hasított test szerves részét képezik.

A „Paška janjetina” csak sütve vagy főzve fogyasztható. Kellemes ízű húsa különösen lédús és lágy, továbbá a fiatalon levágott bárányok juhtejes tartása miatt enyhén szagos.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Paška janjetina” előállításához használt bárányok vágás előtt csak juhtejet kapnak.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Paška janjetina” előállításának minden szakaszát a 4. pontban említett földrajzi területen kell végezni.

Az előállítási folyamat részei a következők:

1.	Pagi juhok tenyésztése

2.	Pagi juhok pároztatása és elletése

3.	Pagi bárányok tenyésztése

4.	Pagi bárányok vágása

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Paška janjetina” forgalomba hozatala csak frissen, hasított féltestként vagy a fejet is tartalmazó lenyúzott teljes testként, a lábak alsó részei nélkül, a mellüreg és a hasüreg belsőségeivel vagy szerveivel együtt (máj, tüdő a gégével és a szívvel, vesék a vesefattyúval) történhet. Forgalomba hozatalakor a „Paška janjetina” átlátszó, öntapadó műanyagfóliába csomagolandó.

A Pag-sziget vágóhídjain a vágást követően a „Paška janjetina” már a forgalomba hozatal előtt bekerül a csomagolásába (műanyagfólia), így biztosítva azt, hogy a hús megőrizze frissességét, minőségét és – mindenekelőtt – higiéniáját. A „Paška janjetina” vágóhídi, a vágást követő becsomagolásával megelőzhető az, hogy kezelése vagy szállítása során a húst valamilyen mikrobiológiai szennyeződés érje. Emellett a „Paška janjetina” műanyagfóliába való becsomagolása – a bárányok vágásával foglalkozó vágóhidakon – megakadályozza a friss hús levegővel való érintkezését, ami lebonthatja a hús fehérjéit, illetve nyálkát képezhet a hús felszínén és kellemetlen szagokat okozhat.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Paška janjetina” előállítása a Pag-szigeten történik. Az előállítás földrajzi területének határait a Pag-sziget partvonala jelöli ki. A Pag-sziget a Velebit-csatorna és a Kvarner-csatorna között, illetve Rab, Olib és Vir szigete között található.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A termék sajátosságai

A „Paška janjetina” fiatal és könnyű, kizárólag juhtejen tartott pagi bárányok húsából készül. A bevált – nemzetközileg elismert módszer alkalmazásával mért – átlagos színértékek (L*, a* és b*) szerint a pagi bárányok húsának színe halvány rózsaszín. A pagi bárányok fiatalon történő levágása eredményezi a pagi juhok bárányainak specifikus vágási mutatóit (Mioč, B., Vnučec, I., 2010: Paška janjetina, Dani paške ovce i paškog sira [„Paška janjetina”, pagi juh- és pagi sajtnapok], jegyzőkönyv).

A pagi juhok, a dalmát pramenka juhfajta és az isztriai juhok hússzövetének kémiai összetétele jelentős különbségeket mutat a zsírarány (ez a pagi bárányoknál a legnagyobb), a szárazanyagra vonatkoztatott fehérjetartalom (ez a pagi bárányoknál a legkisebb) és a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom (ez a pagi bárányoknál a legnagyobb) terén (Vnučec, I. (2011): Odlike trupa i kakvoća mesa janjadi iz različitih sustava uzgoja [A hasított test jellemzői és a hús minősége különböző tenyésztési rendszerekből származó bárányok esetében], doktori értekezés, Mezőgazdasági Kar, Zágráb).

A „Paška janjetina” különlegességét a pagi juhászoknak az a nagyon régi gyakorlata adja, amely szerint ellés után nem választják el a bárányokat a juhoktól és szopós korukban vágják le. Így történik a bárányhús előállítása. Az idősebb bárányoktól eltérően a „Paška janjetina” esetében semmilyen jellegzetes szag nem érezhető, mivel nagyon fiatal szopós bárányok húsából készül (Barać et al., 2008: Paška ovca – hrvatska izvorna pasmina [Pagi juh – egy őshonos horvát fajta], Novalja).

A Pag-sziget hagyományaival ellentétben – ahol a tejtermelés és sajtkészítés elősegítése érdekében vágják le a nagyon fiatal, könnyű bárányokat – a hasonlóan mediterrán jellegű szomszédos régiókban (pl. Cres szigetén vagy az isztriai félszigeten) a nagyobb átlagos testtömegű (kb. 20 kg) – vagyis a hozzávetőleg 12 kg hasított testtömegű – bárányokat elsősorban a húsuk miatt vágják le nyárson sütés céljából.

A pagi bárányokról és azok húsáról szóló első írásos feljegyzések nagyon régiek. A történetíró Sabollico már 1554-ben feljegyzi, hogy egész Illíriában a pagi bárány a legízesebb étek (Karavanić, B., 2006: Građa za povijest grada i otoka Paga [Pag városának és szigetének történeti bemutatása], Szent Anasztázia székesegyházi káptalan).

A kezdetektől alkalmazott „Paška janjetina” elnevezés használatát számos történeti feljegyzés bizonyítja; a köznyelvben és a kereskedelemben is ugyanezt az elnevezést használják a mai napig (az elnevezés köznyelvi és kereskedelmi használatának bizonyítéka).

A „Paška janjetina” forgalomba hozatala erősen évszakhoz kötött, mivel az előállításához szükséges juhok – rendszerint tervezett – pároztatása főként június és október, az ellés pedig november és március között, de főként januárban történik.

A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

Az elsősorban mediterrán éghajlatú Pag-szigetet meleg, száraz nyarak és hidegebb telek jellemzik. Pag-sziget egyik jellegzetességét a bóra által kopárrá gyalult és száraz kőfalakkal tarkított karsztos legelők jelentik. Ez a tájkép egyedülálló Horvátországban; mivel a bóra semmilyen más horvát szigetet sem érint ilyen mértékben, Pag-sziget a „legkopárabb” sziget az Adriai-tenger horvátországi szakaszán. A szigetet főként az Asphodelus-Chrysopogon nemzetségbe tartozó növényekkel borított (a sziget juhtenyésztésének alapját képező) sziklás legelők, valamint szárazságtűrő árvalányhajjal és orvosi zsályával benőtt sziklák alkotják. A Pag-szigeten több mint 300 növényfaj él a pagi juhok táplálékát biztosító sziklás legelőkön. E növényfajok többsége a mediterrán flóra részét képezi.

Kúp alakú fejüknek és mozgékony állkapcsuknak és ajkaiknak köszönhetően a pagi juhok a kövek alatt és között, illetve a kövekben és bokrokban lévő fűszálakat is elérik, és így a legmostohább körülmények között is képesek fennmaradni.

A pagi talaj két nagy csoportot alkot: antropogén talajok (valamennyi szántóföld) és legelő/mező/erdő talajok (gyengén fejlett talajok, például meszes/dolomitos sötét talajok és kőzetek, sekély barna talajok és vörösföld), ahol a pagi juhok legelnek.

A Pag-sziget meghatározó szele a gyakran viharos erővel fújó bóra, amely a tengerből összegyűjtött és az egész szigeten szétterített vízcseppeken keresztül egyfajta „sós üledéket” alakít ki, ezáltal nagyban növelve a talaj és a növényzet sókoncentrációját.

Emberi tényezők

A Pag-sziget lakói ősidők óta mezőgazdasággal foglalkoznak. Egy régi népdal is azt tanúsítja, hogy Pag neve már régóta egyet jelent a bárányhússal: „Ó, Pag, örömünk és büszkeségünk, minket mily bőségben tartasz. Esztendőkre elegendő sajtot, bort és bárányt adsz”.

Horvátország különböző régiói különböző juhtenyésztési hagyományokat ápolnak, a végtermék rendeltetésétől és a fogyasztók bevett szokásaitól függően. A „Paška janjetina” előállításához használt juhok vágási életkorát és tömegét a sziget juhtenyésztési hagyománya határozza meg, ennek pedig szerves része a nagyon fiatal (legfeljebb 45 napos) és kis (legfeljebb 10 kg) hasított testtömegű bárányok levágása. A fiatal, könnyű bárányokat főleg azért vágják le, hogy mielőbb megkezdhessék a fejést és hogy a laktációs időszak csúcsát kihasználva elő tudják állítani a pagi sajt készítéséhez szükséges tejet.

A földrajzi terület és a termék közötti ok-okozati kapcsolat

A „Paška janjetina” a pagi juhok tenyésztési helyéről, vagyis a Pag-szigetről kapta a nevét.

A juhtenyésztési hagyománynak megfelelően a Pag-szigeten főként a pagi sajt készítéséhez szükséges tejmennyiség előállításához tartják a juhokat, az összes tenyésztési technika is ehhez van kialakítva, és a tenyésztők jövedelme döntő részben a juhtej eladásából származik. Emiatt – a szomszédos régiókkal ellentétben – a Pag-szigeten a nagyon fiatal, könnyű bárányokat vágják le; ezek az állatok juhtejen vannak tartva, ez adja a „Paška janjetina” hús halvány rózsaszín színét. A „Paška janjetina” és a földrajzi terület közötti szoros kapcsolatot a hagyomány és a körülmények összjátéka adja. A pagi juh a Pag-sziget őshonos fajtája, amit kizárólag a Pag-szigeten tenyésztenek. A bárányok születésüktől a vágásukig végig az anyjukkal vannak, hogy szopni tudjanak. A bárányok legfeljebb 45 napos korukban kerülnek levágásra a Pag-szigeten működő jóváhagyott vágóhidakon; ezáltal nem kell őket máshova szállítani és így elkerülhető, hogy az út során stressz érje őket vagy esetleg elpusztuljanak. A kutatások kimutatták, hogy a levágott pagi bárányok húsának jellemzői és minősége eltérnek a hasonló fajták húsánál mért értékektől; ez főként a szopós bárányok korai vágásának tudható be, ami viszont a Pag-szigeten ápolt juhtenyésztési hagyomány következménye. A pagi bárányok izomszövetének nagy zsírtartalma a fajtának és annak a ténynek tulajdonítható, hogy a bárányok pagi juhtejen vannak tartva, amely nagy zsírtartalmának köszönhetően rendkívül energiadús táplálék.

A mediterrán klímának köszönhetően a pagi juhok és bárányaik egész életüket kint töltik. Az a tény, hogy a juhok és bárányok a bóra szél és napfény hatásának kitéve éjjel-nappal kint vannak a tiszta legelőkön és a friss tengeri levegőn, szintén hozzájárul a húsminőséghez és ahhoz, hogy az eltér a szárazföldön tartott bárányok húsminőségétől. A Pag-sziget legelőinek növényi összetétele tükröződik a pagi juhok tejének és a juhtejen tartott pagi bárányok húsának minőségében (tudományos munka, Ljubičić, I. et al., 2012, Florni sastav ovčarskih pašnjaka otoka Paga [A Pag-sziget juhlegelőinek növényi összetétele]). A sziget speciális agroklimatikus viszonyai, a növényzet sajátosságai és diverzitása, valamint a sokféle aromás növény és gyógynövény jelenléte miatt a „Paška janjetina” terméknek sajátos „mediterrán” íze van. A talaj magas sókoncentrációja és a „sós üledékek” gyakori előfordulása hatással van a növényzet struktúrájára és minőségére, ami viszont kihat a pagi juhtej és a „Paška janjetina” hús minőségére (Mioč et al., 2011, Program uzgoja ovaca u Republici Hrvatskoj [Horvátországi juhtenyésztési program], Zágráb).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/PASKA%20JANJETINA/Specifikacija%20Paška%20janjetina0001.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 185

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. május 24.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 185/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7992 – Starwood Capital Group/Banco Sabadell/JV) ( 1 )	1
2016/C 185/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7985 – Segro/PSPIB/Target Assets) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 185/03	Euroátváltási árfolyamok	2

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 185/04	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	3
2016/C 185/05	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	7
2016/C 185/06	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	11


	(1) EGT-vonatkozású szöveg