10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/1

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/2

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/3

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/4

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/4

1)

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 4. cikkének (2) bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy a „szerződés elsődleges tárgya” és „az ár[nak] vagy díjazás[nak] […] az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással [való megfelelése]” fogalma kiterjed az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésben foglalt olyan egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre, amelynek értelmében a havi törlesztőrészletek megfizetése tekintetében az adós köteles kizárólagosan viselni az „árfolyamkockázatot”, azaz az árfolyam-ingadozásoknak a havi törlesztési kötelezettség növekedéséből álló esetleges, kedvezőtlen hatást, amelyet a kölcsönszerződés megkötését és a kölcsönszerződésen alapuló összegek megfizetését követően a román nemzeti pénznemtől eltérő valutában kell megfizetnie?

2)

A 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően úgy kell-e érteni, hogy a kölcsön visszafizetésekor a fogyasztó azon kötelezettsége, hogy viselnie kell az azon valuta átváltási árfolyamának növekedéséből eredő különbözetet, amelyben a kölcsönt nyújtották (CHF), olyan díjazásnak minősül, amelynek a nyújtott szolgáltatásnak való megfelelősége nem vizsgálható a tisztességtelen jelleg értékelése céljából?

3)

Amennyiben az előző kérdésre adott válasz értelmében az ilyen szerződési feltétel nem mentesül a tisztességtelen jelleg értékelése alól, úgy lehet-e tekinteni, hogy az említett feltétel megfelel a jóhiszeműség, az egyensúly és az átláthatóság szóban forgó irányelvben előírt követelményének, ha lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy – egyértelmű és érthető kritériumok alapján – előrelássa az ilyen feltételből eredő, rá vonatkozó következményeket?

4)

A 93/13 irányelv védelmének hatálya alá tartozik vagy mentesül-e a tisztességtelen jelleg értékelése alól az általános szerződési feltételek 4.2. pontjában szereplőhöz hasonló azon szerződési feltétel, amely szerint annak elkerülése céljából, hogy a bank az árfolyamkockázatnak való kitettségét továbbnövelje, a CHF-ben nyújtott kölcsön nemzeti valutára való átváltásának joga megilleti a bankot, ha az árfolyam-ingadozásból eredő növekedés meghaladja a szerződés aláírásának időpontjában fennálló értékének 10 %-át, ehhez hasonló jog azonban nem illeti meg a fogyasztót?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/5

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/6

1)

Ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első bekezdésével, amelynek alapján mindenkinek, akinek jogait – tehát a személyes adatok feldolgozását illetően többek között a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikkének (1) bekezdésében és az azt követő rendelkezésekben előírt, a magánélet tiszteletben tartásához való jogait – megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz, az a nemzeti rendelkezés, amely a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog, így a közigazgatási bíróság előtt megindítandó kereset igénybevételének lehetőségét attól teszi függővé, hogy a felperes jogainak és szabadságainak védelme érdekében a keresetindítást megelőzően kimerítette-e a közigazgatási kifogásokról szóló szlovák törvény mint lex specialis rendelkezéseiben foglalt jogorvoslatokat?

2)

Értelmezhető-e úgy az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkében meghatározott, a magán- és a családi élet, az otthon, valamint a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkében meghatározott, a személyes adatok védelméhez való jog a személyes adatok védelméhez való jog feltételezett megsértése esetén, amely jogot az Európai Unió szintjén elsődlegesen a hivatkozott 95/46/EK irányelv szabályoz többek között:

hogy a tagállam az érintett hozzájárulása nélkül adóigazgatási célból nem állíthat fel személyes adatokat tartalmazó nyilvántartást, azaz, hogy a személyes adatoknak a hatóságok általi hozzáférés érdekében az adócsalás elleni küzdelem céljából történő megszerzése önmagában veszélyes?

3)

A tagállami pénzügyi hatóság azon nyilvántartása, amely tartalmazza a [felperes] személyes adatait, és amelynek titkosságát a fent hivatkozott 95/46/EK irányelv 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a személyes adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala vagy hozzáférése elleni védelme érdekében tett megfelelő technikai és szervezési intézkedések biztosítják, és amelyről a [felperes] e tagállami pénzügyi hatóság hozzájárulása nélkül értesült, olyan jogellenesen megszerzett bizonyítási eszköznek tekinthető-e, amelynek bemutatását a nemzeti bíróság az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésében előírt, tisztességes eljáráshoz való uniós jogi elvvel összhangban köteles elutasítani?

4)

Összeegyeztethető-e a fent hivatkozott hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal (különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának fent hivatkozott 47. cikkével) a nemzeti bíróság azon eljárási gyakorlata, hogy ha az adott ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Európai Unió Bírósága által adott választól eltérő ítélkezési gyakorlata áll fenn, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján az Európai Unió Bírósága által adott jogi iránymutatásnak ad elsőbbséget?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/7

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/8

1)

Úgy kell-e értelmezni a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 8. cikkének (6) és (8) bekezdését, hogy az e rendelet 8. cikkének (6) bekezdése értelmében vett rendszeres heti pihenőidő nem tartható a járműben?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: sérti-e ebben az esetben az 561/2006 rendelet 19. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (6) és (8) bekezdése a törvényességnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának (2) 49. cikkében rögzített büntetőjogi elvét azért, mert a rendelet említett rendelkezései nem tiltják kifejezetten az említett rendelet 8. cikkének (6) bekezdése értelmében vett rendszeres heti pihenőidő járműben való eltöltését?

3)

Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: lehetővé teszi-e ebben az esetben az 561/2006 rendelet a tagállamok számára nemzeti jogukban annak előírását, hogy tilos a rendelet 8. cikkének (6) bekezdése értelmében vett rendszeres heti pihenőidőt a járműben tartani?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/9

1)

Úgy kell-e értelmezni a 92/85 irányelv (1) 10. cikkének 1. pontját, hogy „az állapotukkal összefüggésbe nem [hozható], a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által megengedett különleges esetek”, mint a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók elbocsátásának tilalma alóli kivételek, korlátozottabb esetekre vonatkoznak, és nem hasonlíthatók össze az „egy vagy több, nem a munkavállalók személyében rejlő ok[ok]kal”, amelyekre az 1998. július 20-i 98/59/EK irányelv (2) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja hivatkozik?

2)

Csoportos létszámcsökkentés esetén, a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállaló elbocsátását – a 92/85 irányelv 10. cikkének 1. pontja szerint – igazoló különleges okok fennállásának megállapításához meg kell-e követelni, hogy az érintett munkavállalót ne lehessen egy másik állásba áthelyezni, vagy elegendő-e az állását érintő gazdasági, műszaki és termelési okok fennállásának igazolása?

3)

Összeegyeztethető-e az 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv 10. cikkének 1. pontjával, amely szerint tilos a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók elbocsátása, a spanyol jogszabályhoz hasonló jogszabály, amely egy olyan biztosíték bevezetésével ülteti át az említett tilalmat, amelynek értelmében az elbocsátását igazoló okok bizonyításának hiányában meg kell állapítani az elbocsátás semmisségét (jóvátételre irányuló védelem), ugyanakkor nem vezet be elbocsátási tilalmat (megelőző védelem)?

4)

Összeegyeztethető-e az 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelv 10. cikkének 1. pontjával a spanyol jogszabályhoz hasonló jogszabály, amely a csoportos létszámcsökkentés esetén nem biztosít prioritást az állás megtartását illetően a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók részére?

5)

A 92/85 irányelv 10. cikkének 2. pontja alkalmazásában megfelelőnek tekinthető-e az olyan nemzeti szabályozás, amely elegendőnek tekinti a jelen ügyben közölthöz hasonló írásbeli felmondást, amely a csoportos létszámcsökkentést alátámasztó okokon kívül nem hivatkozik semmiféle különleges eset fennállására ahhoz, hogy a várandós munkavállaló a munkaviszony csoportos megszüntetésére vonatkozó döntés hatálya alá tartozhasson?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/10

1)

A 178/2002/EK rendelet (1) 54. cikke értelmében a Bizottság – valamely tagállam kérésére – akkor is köteles-e szükségintézkedéseket elfogadni, ha nem észlel az emberek vagy az állatok egészségére vagy a környezetvédelemre nézve fennálló súlyos és nyilvánvaló kockázatot?

2)

A Bizottság arra irányuló közlése esetén, hogy nem állnak fenn a szükségintézkedések elfogadásának feltételei, ezeket a tagállam a [178/2002 rendelet] 53. cikke alapján elfogadhatja-e?

3)

A tagállam akkor is elfogadhat-e szükségintézkedéseket az 1829/03/EK rendelet (2) 34. cikke alapján, ha nem teljesülnek a súlyos és nyilvánvaló kockázat fennállásával kapcsolatos feltételek, valamint akkor is fenntarthatja-e ezeket az intézkedéseket, ha az EFSA véleményének vizsgálatát követően a Bizottság közölte a tagállammal a szükségintézkedések elfogadásához szükséges feltételek hiányával kapcsolatos értékelését?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/10

1)

Összeegyeztethető-e a 2001/23/EK irányelv (1) céljával és értelmével a holland csődeljárás a fizetésképtelen vállalkozás átruházása esetén, amennyiben a csődeljárást egy a bíróság által felügyelt, kifejezetten a vállalkozás (egy részének) folytatására irányuló pre-pack eljárás előzte meg, és erre tekintettel összhangban áll-e (még) az irányelvvel a BW 7:666. cikkének (1) bekezdése?

2)

Alkalmazandó-e a 2001/23/EK irányelv abban az esetben, ha egy bíróság által kirendelt, úgynevezett „kirendelni tervezett csődgondnok” („beoogd curator”) már a csődeljárás kezdete előtt tájékozódik az adós helyzetével kapcsolatban, és vizsgálja a vállalkozási tevékenység harmadik személy általi újrakezdésének lehetőségeit, és egyúttal előkészíti azokat a lépéseket, amelyeket röviddel a csődeljárás megindulását követően kell megtenni a vállalkozás vagyoni érték átruházása útján történő olyan újraindítása érdekében, amelynek során az adós vállalkozása, vagy annak egy része a csődeljárás kezdőidőpontjában, vagy röviddel azt követően átruházásra kerül, és a tevékenységet részben vagy egészben (szinte) megszakítás nélkül folytatják?

3)

Különbséget jelent-e e vonatkozásban az, hogy a vállalkozás folytatása a pre-pack elsődleges célja, vagy hogy a (kirendelni tervezett) csődgondnok célja a pre-pack eljárással és a vagyoni érték folyamatos vállalkozásként („going concern”) történő, közvetlenül a csődeljárás megindítását követő értékesítésével elsősorban az, hogy valamennyi hitelező jövedelmét maximalizálja, vagy hogy létrejön a csődeljárást megelőzően a pre-pack során a vagyon átruházására (a vállalkozás folytatására) vonatkozó olyan akarategyezség, amelynek végrehajtását a csődeljárás megindulását követően formalizálják/valósítják meg? Hogyan kell a kérdést megítélni akkor, ha mind a vállalkozás folytatása, mind pedig a jövedelem maximalizálása célként jelenik meg?

4)

A 2001/23/EK irányelv és a BW-nek (Burgerlijk Wetboek – Polgári Törvénykönyv) az irányelven alapuló 7:662. és azt követő cikkeinek alkalmazása szempontjából úgy kell-e meghatározni a vállalkozás átruházásának időpontját, hogy az a vállalkozás csődeljárását megelőző pre-pack eljárás keretében a csődeljárást megelőzően a vállalkozás átruházása vonatkozásában elért tényleges akarategyezség időpontjára vonatkozik, vagy az irányadó az említett időpont meghatározására, hogy mikor valósul meg a kérdéses egység működtetéséért felelős munkáltatói jogkörnek az átruházóról az átvevőre történő tényleges átruházása?

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/11

1)

Egy tagállam két állami vállalkozása között bizonyos szerződések kapcsán folyó jogvitában a 44/2001/EK rendeletnek (1) és az 1215/2012/EU rendeletnek (2) a joghatóság meghatározása tekintetében történő alkalmazásához elegendő külföldi elemnek minősülnek-e a valamely másik tagállam javára kikötött joghatóságra vonatkozó kikötések az ilyen szerződésekben, vagy ezenkívül egyéb külföldi elemeknek is fenn kell állniuk?

2)

Mellőzhető-e a joghatósági kikötésről szóló megállapodás alkalmazása, ha a felek nemzeti hovatartozásától eltérő tagállam bíróságaira vonatkozó választás súlyos hátrányokat okoz az egyik félnek anélkül, hogy a másik félnél e választást igazoló, védendő érdek állna fenn?

Amennyiben a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy egyéb külföldi elemek is szükségesek a joghatóságra vonatkozó megállapodáson kívül:

3)

Az SMD és a Banco Santander Totta között létrejött „swap-szerződések” kellő külföldi elemet tartalmaznak-e a 44/2001/EK rendeletnek és az 1215/2012/EU rendeletnek a vonatkozó jogviták eldöntéséhez szükséges joghatóság meghatározása érdekében történő alkalmazásához, ha:

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/13

—

A Németországi Szövetségi Köztársaság megsértette a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, amennyiben Hamburg-Moorburgban egy széntüzelésű erőmű engedélyezésekor nem végezte el a természeti területre gyakorolt hatások megfelelő és teljes vizsgálatát.

—

A Németországi Szövetségi Köztársaság viselje az eljárás költségeit.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/14

—

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

állapítsa meg, hogy a Bizottság nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, és rendelje el, hogy a Bizottság fizessen a felperes számára az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a fizetési határidő lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb három és fél százalékponttal megnövelt értékén számított, a szerződés II.28.7. cikke szerinti kamatokkal a teljes visszafizetésig megnövelt 1 634 990,62 eurós összeget (amely a következőknek felel meg: i. 943 046,54 euró amiatt, hogy a CTT költségeit belső tanácsadók költségeinek nyilvánította az ezeknek megfelelő közvetett költségeikkel együtt; ii. 96 358,10 euró a jogalap nélkül követelt kötbér miatt; és iii. 595 585,98 euró a szerződésszegéssel okozott kárért);

—

másodlagosan rendelje el, hogy a Bizottság fizessen a felperes számára az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a fizetési határidő lejárta szerinti hónap első naptári napján hatályos kamatláb három és fél százalékponttal megnövelt értékén számított, a szerződés II.28.7. cikke szerinti kamatokkal a teljes visszafizetésig megnövelt 1 303 303,98 eurós összeget (amely a következőknek felel meg: i. 753 533,00 euró amiatt, hogy a CTT költségeit harmadik felektől származó forrásoknak nyilvánította az ezeknek megfelelő közvetett költségeikkel együtt; ii. 73 873,27 euró a jogalap nélkül követelt kötbér miatt; és iii. 475 897,71 euró a szerződésszegéssel okozott kárért); és

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap keretében azzal érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el a tényeket illetően, amely az FP6 szerződésekre alkalmazandó általános feltételek és a pénzügyi iránymutatás megsértéséhez vezetett.

2.

A második jogalap a bizalomvédelem elvének a megsértésén alapul.

3.

A harmadik jogalap az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul.

4.

A negyedik jogalap a szerződések Bizottság általi végrehajtására vonatkozó elvek, vagyis a jóhiszeműség elvének és a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésén alapul.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/15

—

a felpereseket érintő részében semmisítse meg az Európai Bizottság által az SA.27339. sz. állami támogatással kapcsolatos ügyben 2014. október 1-jén hozott határozat – amely megállapította, hogy a Ryanair és az Airport Marketing Services a Flugplatz GmbH Aeroville Zweibrücken („FGAZ”) / Flughafen Zweibrücken GmbH („FZG”)-től és a Land Rheinland-Pfalztól jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült – 1. cikkének (2) bekezdését, valamint 3., 4. és 5. cikkét; és

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap: a határozat sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, a megfelelő ügyintézés elvét, valamint a felperesek védelemhez való jogát, amennyiben a Bizottság nem biztosított a felpereseknek hozzáférést a vizsgálat iratanyagához, továbbá nem hozta őket olyan helyzetbe, amelyben ténylegesen előadhatták volna álláspontjukat.

2.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság tévesen alkalmazta a piacgazdasági befektető tesztet azáltal, hogy együttesen elemezte a Ryanair-rel kötött repülőtéri szolgáltatási megállapodást és az AMS-szel kötött marketing szolgáltatási megállapodást. Továbbá a Bizottság tévesen tagadta meg, hogy összehasonlító elemzést folytasson le. Vagylagosan, a Bizottság nem tulajdonított megfelelő értéket a marketing szolgáltatásoknak; tévesen vetette el a Land ilyen szolgáltatások megrendelésére irányuló döntésének hátterében álló ésszerű megfontolást; tévesen vetette el azt a lehetőséget, hogy a marketing szolgáltatások egy részét általános érdekű célokra is megrendelhették; a következtetéseit a repülőtér jövedelmezőségének számítására szolgáló hiányos és nem megfelelő adatokra alapította; túlságosan rövid időkeretet vett alapul; az értékelését tévesen csak a szerződött útvonalakra alapította, és figyelmen kívül hagyta azokat a hálózati externáliákat, amelyeket a repülőtér a Ryanairrel való kapcsolatának eredményeként várhatott.

3.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság elmulasztotta bizonyítani a szelektív jelleget.

4.

Negyedik jogalap: másodlagosan az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Ryanairnek és az AMS-nek nyújtott támogatás a repülőtér összesített határveszteségének felelt meg, ahelyett hogy a Ryanair és az AMS tényleges hasznát vette volna alapul. A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az állítólagos hasznot ténylegesen milyen mértékben hárították át a Ryanair utasaira. A Bizottság továbbá nem számszerűsített semmi olyan versenyelőnyt, amelyet a Ryanair a repülőtér (állítólag) költségek alatti kifizetési folyamatai révén élvezett. A Bizottság végül nem szolgált megfelelő magyarázattal arra, hogy a támogatásnak a határozatban megjelölt összegű visszatéríttetése miért volt szükséges a támogatás nyújtását megelőző állapot helyreállításának biztosításához.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/16

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és kötelezze az alperes a „FOREVER FASTER” védjegy lajstromozására a vitatott áruk vonatkozásában;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

az egyenlőség és a gondos ügyintézés európai uniós jog által megállapított elvének megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/16

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

adjon helyt a RESPIMER védjegyre vonatkozó, 11 228 004. sz. védjegybejelentésnek valamennyi megjelölt, a 3., 5. és 10. osztályba tartozó áru vonatkozásában;

—

a Boehringer Ingelheim Pharma GmbH & Co. KG-t kötelezze a felperes részéről az EUIPO felszólalási osztálya előtt, az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa előtt, valamint az Európai Unió Törvényszéke előtt felmerült valamennyi költség viselésére.

—

az ötödik fellebbezési tanács – azáltal, hogy megtagadta a szellemi tulajdon francia hivatala által 2013. április 4-án ugyanezen védjegyekre vonatkozóan hozott határozat figyelembe vételét – nem szolgáltatott jogalapot a 2016. január 21-i határozatának;

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/17

—

helyezze hatályon kívül a harmadik fellebbezési tanács R 849/2014-3., R 850/2014-3. és R 851/2014-3. sz. megtámadott határozatait;

—

az EUIPO-t és az eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

—

a 6/2002 rendelet 64. cikkének megsértése;

—

a 6/2002 rendelet 65. cikke (1) bekezdése f) pontjának megsértése;

—

a 6/2002 rendelet 65. cikke (1) bekezdése d) pontjának megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/18

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-ot kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (4) és (5) bekezdésének megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/19

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-ot kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 7. cikke (2) bekezdésének megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/19

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—

a 207/2009 rendelet 75. cikkének megsértése.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/20

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/20

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/20

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/21

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/21

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/21

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/22

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—

ítéljen meg a felperes részére 12 000 eurót az e határozat meghozatalával kapcsolatban állítólagosan elszenvedett kár megtérítése címén;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

10.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/22

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes szerződésének meghosszabbítását mellőző 2015. május 28-i határozatot;

—

amennyiben ez szükséges, semmisítse meg a felperes szerződésének meghosszabbítását mellőző 2015. május 31-i hallgatólagos határozatot;

—

amennyiben ez szükséges, semmisítse meg a felperes panaszát elutasító 2015. december 7-i határozatot;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az alperest az őt ért nem vagyoni kár megtérítéseként méltányosan meghatározott 115 000 euró összegű kártérítés megfizetésére;

—

a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze az összes költség viselésére.