Utolsó kiadvány

HL C 136., 2016.4.18.

Korábbi közzétételek

HL C 118., 2016.4.4.

HL C 111., 2016.3.29.

HL C 106., 2016.3.21.

HL C 98., 2016.3.14.

HL C 90., 2016.3.7.

HL C 78., 2016.2.29.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A Bíróság (ötödik tanács) 2016. február 18-i ítélete – az Európai Unió Tanácsa kontra Bank Mellat, Európai Bizottság

(C-176/13. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Közös kül- és biztonságpolitika - Az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem - Az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben hozott korlátozó intézkedések - Egy iráni bank pénzeszközeinek befagyasztása - Indokolási kötelezettség - Jogi aktus elfogadására irányuló eljárás - Nyilvánvaló értékelési hiba))

(2016/C 145/03)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert és M. Bishop meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Bank Mellat (képviselők: M. Brindle QC, R. Blakeley és V. Zaiwalla barristers, valamint Z. Burbeza, P. Reddy, S. Zaiwalla és F. Zaiwalla solicitors), Európai Bizottság (képviselők: D. Gauci és M. Konstantinidis meghatalmazottak)

A fellebbezőt támogató beavatkozó: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: L. Christie és S. Behzadi-Spencer meghatalmazottak, segítőjük: S. Lee barrister)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	Az Európai Unió Tanácsa viseli a saját költségein kívül a Bank Mellat részéről a két eljárásban felmerült költségeket.

3)	Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Európai Bizottság maguk viselik a két eljárásban felmerült saját költségeiket.

---

(1)   HL C 171., 2013.6.15.

A Bíróság (első tanács) 2016. február 18-i ítélete (a Juzgado de Primera Instancia de Cartagena [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Finanmadrid EFC SA kontra VA (*1), QE (*1), DG (*1), NZ (*1)

(C-49/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 93/13/EGK irányelv - Tisztességtelen feltételek - Fizetési meghagyásos eljárás - Végrehajtási eljárás - A végrehajtás tárgyában eljáró nemzeti bíróság arra vonatkozó hatásköre, hogy valamely tisztességtelen feltétel érvénytelenségét hivatalból figyelembe vegye - A jogerő elve - A tényleges érvényesülés elve - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - Bírói jogvédelem))

(2016/C 145/04)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia de Cartagena

Az alapeljárás felei

Felperes: Finanmadrid EFC SA

Alperesek: VA (*1), QE (*1), DG (*1), NZ (*1)

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely a fizetési meghagyás végrehajtása tárgyában eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy hivatalból értékelje az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét abban az esetben, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tárgyában eljáró hatóság nem rendelkezik hatáskörrel az említett értékelésre.

---

(*1)  Törölt vagy áthelyezett információ a személyes és/vagy bizalmas jellegű adatok védelme érdekében.

(1)   HL C 135., 2014.5.5.

A Bíróság (nagy tanács) 2016. február 23-i ítélete – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-179/14. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - 2006/123/EK irányelv - 14–16. cikk - EUMSZ 49. cikk - Letelepedés szabadsága - EUMSZ 56. cikk - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - A munkáltató által az alkalmazottainak juttatott, szálláshelyre, szabadidős tevékenységre és/vagy étkezésre felhasználható, kedvező adózású utalványok kibocsátási feltételei - Korlátozások - Monopólium))

(2016/C 145/05)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: Tokár A. és E. Montaguti, meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendeletben előírt, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított Széchenyi Pihenő Kártya-rendszer bevezetésével és fenntartásával Magyarország megsértette a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet annyiban, amennyiben: — az említett kormányrendelet 13. § -a az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § -a (2) bekezdésének d) pontjával, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § -a b) pontjával, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 1. § -ával, 2. § -a (1) és (2) bekezdésével, 55. § -a (1) és (3) bekezdésével és 64. § -a (1) bekezdésével együtt értelmezve kizárja, hogy társaságok fióktelepei Széchenyi Pihenő Kártyát bocsássanak ki, és ezáltal megsérti ezen irányelv 14. cikkének 3. pontját; — az említett 13. § ugyanezen nemzeti jogi rendelkezésekkel együtt értelmezve az ugyanezen 13. § a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesítése szempontjából nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek, és ezáltal megsérti az említett irányelv 15. cikkének (1) bekezdését, 15. cikke (2) bekezdésének b) pontját, valamint 15. cikkének (3) bekezdését; — az 55/2011. (IV.12.) Kormányrendelet 13. § -a ugyanezen nemzeti jogi rendelkezésekkel együtt értelmezve a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának lehetőségét, mivel az említett 13. § -ban foglalt feltételeket kizárólag ezek az intézmények képesek teljesíteni, és ezáltal megsérti ugyanezen irányelv 15. cikkének (1) bekezdését, 15. cikke (2) bekezdésének d) pontját, valamint 15. cikkének (3) bekezdését; — az említett 13. § – amennyiben a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátása érdekében magyarországi telephely meglétét írja elő – ellentétes a 2006/123 irányelv 16. cikkével;

2)

A 2011. évi CLVI. törvénnyel és az Erzsébet-programról szóló, 2012. évi CIII. törvénnyel szabályozott Erzsébet-utalvány rendszer ellentétes az EUMSZ 49. cikkel és az EUMSZ 56. cikkel, mivel e nemzeti szabályozás monopóliumot hoz létre közszervezetek számára a munkáltató által kedvező adózási feltételek mellett béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak adható hidegétkeztetési utalványok kibocsátása területén.

3)	A Bíróság Magyarországot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 202., 2014.6.30.

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. február 25-i ítélete (a Symvoulio tis Epikrateias [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Elliniko Dimosio kontra Stefanos Stroumpoulis és társai

(C-292/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 80/987/EGK irányelv - A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése - Hatály - Valamely harmadik állam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén dolgozó tengerészek fennálló munkabér-követelései - E harmadik államban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező munkáltató - Ugyanezen harmadik állam joga alá tartozó munkaszerződés - A munkáltató azon tagállamban megállapított fizetésképtelensége, amelyben tényleges székhellyel rendelkezik - Az 1. cikk (2) bekezdése - A melléklet II. pontjának A. alpontja - A tengerészek fennálló munkabér-követeléseinek biztosítását előíró, kizárólag abban az esetben alkalmazandó nemzeti szabályozás, ha e tengerészeket magukra hagyják külföldön - A 80/987 irányelvben előírt védelmi szinttel nem azonos védelmi szint))

(2016/C 145/06)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Symvoulio tis Epikrateias

Az alapeljárás felei

Felperes: Elliniko Dimosio

Alperesek: Stefanos Stroumpoulis, Nikolaos Koumpanos, Panagiotis Renieris, Charalampos Renieris, Ioannis Zacharias, Dimitrios Lazarou, Apostolos Chatzisotiriou

Rendelkező rész

1)

A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. október 20-i 80/987/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy – ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének esetleges alkalmazásának kikötésével – azoknak a tengerészeknek, akik valamely tagállam lakosai, és akikkel ebben a tagállamban szerződött valamely harmadik államban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező olyan társaság, amelynek azonban a tényleges székhelye az említett tagállamban található, abból a célból, hogy munkavállalókként dolgozzanak az e társaság tulajdonában lévő és az említett harmadik állam lobogója alatt közlekedő, tengeri körutazást végző hajó fedélzetén olyan munkaszerződés alapján, amely ugyanezen harmadik állam jogát jelöli ki alkalmazandó jogként, lehetővé kell tenni, hogy miután az említett társaságot az érintett tagállam bírósága fizetésképtelennek nyilvánította ez utóbbi tagállam joga szerint, az ugyanezen társasággal szemben fennálló munkabér-követeléseiket illetően az említett irányelv által előírt védelemben részesüljenek.

2)

A 80/987 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan helyzetben lévő munkavállalókat illetően, mint amilyenben az alapeljárás alperesei vannak, nem minősül az e rendelkezés értelmében vett „ezen irányelvből származó védelemmel azonos[nak]” az olyan védelem, mint amilyet a pireuszi kikötő üzemeltetőjére vonatkozó jogi szabályozást kiegészítő és módosító 1220/1981. törvény 29. cikke ír elő arra az esetre, ha tengerészeket hagynak magukra külföldön.

---

(1)   HL C 282., 2014.8.25.

A Bíróság (első tanács) 2016. február 25-i ítélete (a Landessozialgericht Nordrhein-Westfalen [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Vestische Arbeit Jobcenter Kreis Recklinghausen kontra Jovanna García-Nieto, Joel Peña Cuevas, Jovanlis Peña Garcia, Joel Luis Peña Cruz

(C-299/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Személyek szabad mozgása - Uniós polgárság - Egyenlő bánásmód - 2004/38/EK irányelv - A 24. cikk (2) bekezdése - Szociális segítségnyújtási ellátások - 883/2004/EK rendelet - 4. és 70. cikk - Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások - Valamely tagállam állampolgárainak a fogadó tagállamban való tartózkodás első három hónapjában való kizárása))

(2016/C 145/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landessozialgericht Nordrhein-Westfalen

Az alapeljárás felei

Felperes: Vestische Arbeit Jobcenter Kreis Recklinghausen

Alperesek: Jovanna García-Nieto, Joel Peña Cuevas, Jovanlis Peña Garcia, Joel Luis Peña Cruz

Rendelkező rész

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkét, valamint a 2010. december 9-i 1244/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely kizárja más tagállamoknak a 2004/38 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében szereplőhöz hasonló helyzetben lévő állampolgárait a 883/2004 rendelet 70. cikkének (2) bekezdése szerinti bizonyos „különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokból”, amelyek az említett irányelv 24. cikkének (2) bekezdése értelmében „szociális segítségnyújtási ellátásoknak” is minősülnek.

---

(1)   HL C 315., 2014.9.19.

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. február 17-i ítélete (a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Sanoma Media Finland Oy – Nelonen Media kontra Viestintävirasto

(C-314/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 2010/13/EU irányelv - A 19. cikk (1) bekezdése - A televíziós reklám és a műsorszámok elhatárolása - Megosztott képernyő - A 23. cikk (1) és (2) bekezdése - A televíziós reklámbejátszások időtartamának óránkénti 20 %-os korlátozása - Támogatói közlemények - A támogatóra történő egyéb utalások - „Fekete másodpercek”))

(2016/C 145/08)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein hallinto-oikeus

Az alapeljárás felei

Felperes: Sanoma Media Finland Oy – Nelonen Media

Alperes: Viestintävirasto

Rendelkező rész

1)

A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 19. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes egy, az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a megosztott képernyőt, amelynek egyik ablakában a televíziós műsorszám közreműködőinek listája van feltüntetve, másik ablakában pedig műsortábla segítségével a műsorszolgáltató csatornája következő műsorszámainak bemutatása, a befejeződő műsorszámnak az azt követő televíziós reklámblokktól való elválasztása céljából ne szükségképpen kísérje vagy kövesse hang- vagy képi jelzés, feltéve, hogy az elválasztás ezen eszköze önmagában is kielégíti az e 19. cikk (1) bekezdésének első mondatában foglalt követelményeket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

2)

A 2010/13 irányelv 23. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a támogatott műsorszámtól eltérő műsorszámok keretében sugárzott támogatói jeleket, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, be kell számítani az ezen irányelv 23. cikkének (1) bekezdése által egész órától egész óráig terjedő időszakra meghatározott leghosszabb megengedett reklámidőbe.

3)

A 2010/13 irányelv 23. cikkének (1) bekezdését, abban az esetben, ha valamely tagállam nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az e cikkben foglaltnál szigorúbb szabályt írjon elő, akként kell értelmezni, hogy azzal nemcsak hogy nem ellentétes az, hogy a televíziós reklámblokkok egyes bejátszásai közé vagy az e reklámblokk és az azt követő televíziós műsorszám közé illesztett „fekete másodperceket” beszámítsák az egész órától egész óráig tartó időtartamon belül legfeljebb 20 %-ot kitevő, e cikk által meghatározott reklámidőbe, de e bekezdés elő is írja ezt a beszámítást.

---

(1)   HL C 292., 2014.9.1.

A Bíróság (harmadik tanács) 2016. február 17-i ítélete (a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Air Baltic Corporation AS kontra Lietuvos Respublikos specialiųjų tyrimų tarnyba

(C-429/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Légi szállítás - Montreali Egyezmény - 19., 22. és 29. cikk - A légi fuvarozó felelőssége a nemzetközi személyszállításban bekövetkezett késedelem esetén - Az utasok munkáltatója által kötött szállítási szerződés - Késedelemből eredő kár - Munkáltatót ért kár))

(2016/C 145/09)

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: Air Baltic Corporation AS

Alperes: Lietuvos Respublikos specialiųjų tyrimų tarnyba

Rendelkező rész

A nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, Montrealban 1999. május 28-án kötött és az Európai Közösség nevében a 2001. április 5–i 2001/539/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezményt, és különösen annak 19., 22. és 29. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a légi fuvarozó, amely az általa szállított személyeknek mint utasoknak az alapeljárásban szereplőhöz hasonló munkáltatójával nemzetközi személyszállítási szerződést kötött, felelősséggel tartozik e munkáltatóval szemben a munkáltató alkalmazottait az említett szerződés alapján szállító járatok késedelme miatt bekövetkezett olyan károkért, amelyek az említett munkáltató részéről felmerült további kiadásokban nyilvánulnak meg.

---

(1)   HL C 421., 2014.11.24.

A Bíróság (hatodik tanács) 2016. február 18-i ítélete – Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Bizottság

(C-446/14. P. sz. ügy) (1)

((„Fellebbezés - Állami támogatások - Állattetemek és vágóhidakon keletkezett hulladék ártalmatlanítására irányuló szolgáltatások - Tartalékkapacitások járvány esetére való fenntartása - A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - Általános gazdasági érdekű szolgáltatás - Nyilvánvaló értékelési hiba - Közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellentételezés - Indokolási kötelezettség”))

(2016/C 145/10)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és J. Möller meghatalmazottak, T. Lübbig és M. Klasse ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (meghatalmazottak: T. Maxian Rusche és C. Egerer, meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Németországi Szövetségi Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 409., 2014.11.17.

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2016. február 25-i ítélete – Európai Bizottság kontra Spanyol Királyság

(C-454/14. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Környezetvédelem - 1999/31/EK irányelv - 14. cikk - Hulladéklerakás - A meglévő hulladéklerakók megfelelőségének hiánya - Lezárási és utógondozási eljárások))

(2016/C 145/11)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Pignataro-Nolin, E. Sanfrutos Cano és D. Loma-Osorio Lerena meghatalmazottak)

Alperes: Spanyol Királyság (képviselő: L. Banciella Rodríguez-Miñón meghatalmazott)

Rendelkező rész

1)

A Spanyol Királyság, mivel a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott időponttól számított nyolc éves határidőn belül nem fogadta el a szóban forgó egyes – azaz az Ortuellában (Baszkföld), valamint a Zuritában és Juan Grandéban (Kanári-szigetek) található – hulladéklerakók tekintetében az ahhoz szükséges intézkedéseket, amelyek az üzemeltetőt fejlesztési terv elkészítésére kötelezik és biztosítják e tervnek az említett irányelv I. mellékletének 1. pontjában szereplő követelményein kívüli egyéb követelményeinek megfelelő teljes végrehajtását, nem teljesítette az említett hulladéklerakók tekintetében az ugyanezen irányelv 14. cikkének c) pontjából eredő kötelezettségeit.

2)

A Spanyol Királyság, mivel nem fogadta el a szóban forgó egyes hulladéklerakók – azaz az alábbi területeken található hulladéklerakók: Vélez Rubio (Almería), Alcolea de Cinca (Huesca), Sariñena (Huesca), Tamarite de Litera (Huesca), Somontano – Barbastro (Huesca), Barranco de Sedases (Fraga, Huesca), Barranco Seco (Puntallana, La Palma), Jumilla (Murcia), Legazpia (Guipuscoa), Sierra Valleja (Arcos de la Frontera, Cadix), Carretera Pantano del Rumblar (Baños de la Encina, Jaén), Barranco de la Cueva (Bélmez de la Moraleda, Jaén), Cerrajón (Castillo de Locubín, Jaén), Las Canteras (Jimena y Bedmar, Jaén), Hoya del Pino (Siles, Jaén), Bellavista (Finca El Coronel, Alcalá de Guadaira, Sevilla), El Patarín (Alcalá de Guadaira, Sevilla), Carretera de Arahal-Morón de la Frontera (Arahal, Sevilla), Carretera de Almadén de la Plata (Cazalla de la Sierra, Sevilla), El Chaparral (Écija, Sevilla), Carretera A-92, KM 57,5 (Morón de la Frontera, Sevilla), Carretera 3118 Fuente Leona – Cumbres mayores (Colina Barragona, Huelva), Llanos del Campo (Grazalema – Benamahoma, Cadix), Andrada Baja (Alcalá de Guadaira, Sevilla), Carretera de Los Villares (Andújar, Jaén), La Chacona (Cabra, Cordoue) és El Chaparral – La Sombrerera (Puerto Serrano, Cadix) – tekintetében az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az 1999/31 irányelv 7. cikke első albekezdése g) pontjának és a 13. cikkének megfelelően a lehető legrövidebb időn belül lezárják azokat a lerakókat, amelyek nem kapták meg a működés folytatásához szükséges engedélyt ezen irányelv 8. cikke szerint, e hulladéklerakók tekintetében nem teljesítette az említett irányelv 14. cikkének b) pontjából eredő kötelezettségeit.

3)	A Bíróság a Spanyol Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 448., 2014.12.15.

A Bíróság (negyedik tanács) 2016. február 25-i ítélete – Európai Bizottság kontra Holland Királyság

(C-22/15. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Hozzáadottérték-adó - 2006/112/EK irányelv - Adómentességek - 132. cikk (1) bekezdés m) pont - A sporttevékenységgel vagy a testneveléssel összefüggésben álló szolgáltatások - Rakodópart és kikötőhely bérbeadásának adó alóli mentesítése a vizisport szövetségek tagjai számára olyan hajózási és szabadidős tevékenységek vonatkozásában, amelyek nem összehasonlíthatók a sporttevékenységgel vagy a testneveléssel - Az adómentességnek olyan viziszövetségek tagjaira történő korlátozása, amelyek a szolgáltatások tekintetében nem velük munkaviszonyban lévő személyt vesznek igénybe - Kizártság - 133. cikk első bekezdés, d) pont))

(2016/C 145/12)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Lozano Palacios és G. Wils meghatalmazottak)

Alperes: Holland Királyság (képviselők: M. Bulterman és M. Noort meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)

A Holland Királyság nem teljesítette a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontjával összefüggésben értelmezett ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből, 24. cikkének (1) bekezdéséből és 133. cikkéből eredő kötelezettségeit, mivel: — mentesítette a hozzáadottérték-adó alól az olyan vizisport szövetségek tagjainak számára rakodópart és kikötőhely bérbeadását, amely szövetségek a szolgáltatások tekintetében nem a velük munkaviszonyban lévő egy vagy több személyt vesznek igénybe az olyan hajózási és szabadidős tevékenységek vonatkozásában, amelyek nem összehasonlíthatók a sporttevékenységgel vagy a testneveléssel, és — a rakodópart és kikötőhely bérbeadásának adómentességét az olyan vizisport szövetségek járműveire korlátozta, amelyek a szolgáltatásaik tekintetében nem velük munkaviszonyban lévő személyt vesznek igénybe, ha olyan tagok számra történik e bérbeadás, akik sporttevékenységet folytatnak, és e bérbeadás e sport folyatatásával összefügg és elengedhetetlen ahhoz.

2)	A Bíróság a Holland Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 228., 2015.07.13.

A Bíróság (első tanács) 2016. február 17-i ítélete (a Finanzgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Salutas Pharma GmbH kontra Hauptzollamt Hannover

(C-124/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 3004 vámtarifaszám - 500 mg kalciumot tartalmazó pezsgőtabletták - A javasolt napi adagban az összetevők valamelyikének az egészség vagy a jó közérzet megőrzéséhez javasolt napi bevitelnél jelentősen magasabb szintje))

(2016/C 145/13)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: Salutas Pharma GmbH

Alperes: Hauptzollamt Hannover

Rendelkező rész

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, a 2011. szeptember 27-i 1006/2011/EU bizottsági rendeletből eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a 3004 vámtarifaszám alá kell besorolni a tablettánként 500 mg kalciumot tartalmazó, a kalciumhiány megelőzésére és kezelésére, valamint a csontritkulás megelőzésére és kezelésére szolgáló különleges terápia támogatására használt pezsgőtablettákat, amelyek címkéjén a felnőttek számára ajánlott maximális napi adagként 1 500 mg van feltüntetve.

---

(1)   HL C 178., 2015.6.1.

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. február 25-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – G.E. Security BV kontra Staatssecretaris van Finenciën

(C-143/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 2658/87/EGK rendelet - Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Az áruk besorolása - 8517, 8521, 8531 és 8543 vámtarifaszám - „Videómultiplexer” elnevezésű áru))

(2016/C 145/14)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: G.E. Security BV

Alperes: Staatssecretaris van Finenciën

Rendelkező rész

A 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy egy olyan, az alapügyben videómultiplexernek nevezett árut – a rendelkezésére álló ténybeli elemek összességének a kérdést előterjesztő bíróság által történő értékelése fenntartása mellett – e nómenklatúra 8521 vámtarifaszáma alá kell sorolni.

---

(1)   HL C 198., 2015.6.15.

A Bíróság (nagytanács) 2016. február 15-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – J. N. kontra Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie

(C-601/15. PPU. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás - A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok - 2008/115/EK irányelv - Jogszerű tartózkodás - 2013/32/EU irányelv - 9. cikk - A tagállamban maradás joga - 2013/33/EU irányelv - A 8. cikk (3) bekezdése első albekezdésének e) pontja - Őrizetbe vétel - A nemzetbiztonság vagy a közrend védelme - Érvényesség - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 6. cikk és 52. cikk - Korlátozás - Arányosság))

(2016/C 145/15)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperes: J. N.

Alperes: Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie

Rendelkező rész

A nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke (3) bekezdése első albekezdése e) pontjának vizsgálata semmilyen olyan körülményt nem tárt fel, amely e rendelkezésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 6. cikkére, valamint 52. cikke (1) és (3) bekezdésére tekintettel való érvényességére hatással lenne.

---

(1)   HL C 38., 2016.2.1.

A Sąd Rejonowy we Wrocławiu (Lengyelország) által 2015. július 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Z. Ś., Z. M., M. P. kontra X w G.

(C-325/15. sz. ügy)

(2016/C 145/16)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy we Wrocławiu

Az alapeljárás felei

Felperesek: Z. Ś., Z. M. és M. P.

Alperes: X w G.

A Bíróság (tizedik tanács) a 2016. február 18-i határozatával megválaszolta a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdését. A Bíróság a második kérdést nyilvánvalóan elfogadhatatlannak nyilvánította.

A Törvényszék T-363/12. sz., Harper Hygienics kontra OHIM ügyben 2015. május 13-án hozott ítélete ellen a Harper Hygienics S.A. által 2015. július 15-én benyújtott fellebbezés

(C-374/15. P. sz. ügy)

(2016/C 145/17)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Harper Hygienics S.A. (képviselő: D. Rzążewska)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Clinique Laboratoires, LLC

A Bíróság (tizedik tanács) 2016. január 28-i végzésével elutasította a fellebbezést.

A Törvényszék (második tanács) T-721/14. sz., Belga Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2015. október 27-én hozott végzése ellen a Belga Királyság által 2016. január 11-én benyújtott fellebbezés

(C-16/16. P. sz. ügy)

(2016/C 145/18)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Belga Királyság (képviselők: L. Van den Broeck, M. Jacobs és J. Van Holm meghatalmazottak, P. Vlaemminck és B. Van Vooren ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság teljes egészében helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-721/14. sz. ügyben hozott végzést;

—	a keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak;

—	határozzon az ügy érdemében;

—	nyilvánítsa elfogadhatónak a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság beavatkozási kérelmét;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset első jogalapja: a hatáskörmegosztás, a lojalitás és az intézményi egyensúly elvének megsértése és az EUMSZ 263. cikkében rögzített feltételek téves alkalmazása.

Második jogalap: a lojalitás elve kölcsönösségének és a tagállam előjogai védelmére irányuló privilegizált felperesi minőségének megsértése.

Harmadik jogalap: a Belgiummal szemben megfogalmazott ajánlás joghatásainak téves értelmezése.

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2016. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nintendo Co. Ltd kontra BigBen Interactive GmbH és BigBen Interactive SA

(C-24/16. sz. ügy)

(2016/C 145/19)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Nintendo Co. Ltd

Alperesek: BigBen Interactive GmbH, BigBen Interactive SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Valamely tagállam olyan bírósága, amelynek joghatóságát az egyik alperes tekintetében kizárólag a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendeletnek (1) a polgári [és kereskedelmi] ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (2) 6. cikkének 1. pontjával összefüggésben értelmezett 79. cikkének (1) bekezdése alapozza meg, arra való tekintettel, hogy ez a másik tagállamban székhellyel rendelkező alperes esetlegesen oltalmi jogot sértő termékeket szállított az érintett tagállamban székhellyel rendelkező alperes részére, elrendelhet-e olyan intézkedéseket az elsőként említett alperessel szemben egy közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő igények érvényesítésére irányuló per keretében, amelyek hatálya az Unió egészére kiterjed, és amelyek túllépnek a joghatóságot megalapozó szállítási jogviszonyok keretein?

2)

Úgy kell-e értelmezni a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendeletet, különösen annak 20. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy valamely harmadik személy kereskedelmi célokból ábrázolhatja a közösségi formatervezési mintát, ha tartozékokat kíván forgalmazni a jogosult – közösségi formatervezési mintának megfelelő – termékeihez? Ha igen, milyen kritériumok alkalmazandók e tekintetben?

3)

Hogyan kell meghatározni „a jogsértés elkövetésének” a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 8. cikkének (2) bekezdésében említett helyét olyan esetben, amelyben a bitorló a közösségi formatervezésiminta-oltalmi jogot sértő termékeket a) egy weboldalon kínálja, és e weboldal a bitorló székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokból – is – elérhető, b) a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba is szállítja?

Úgy kell-e értelmezni az említett rendelet 15. cikkének a) és g) pontját, hogy az így meghatározott jog más személyek közreműködési cselekményeire is alkalmazandó?

---

(1)   HL L 3., 1. o.

(2)   HL L 12., 1. o.

(3)   HL L 199., 40. o.

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2016. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nintendo Co. Ltd kontra BigBen Interactive GmbH és BigBen Interactive SA

(C-25/16. sz. ügy)

(2016/C 145/20)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Nintendo Co. Ltd

Alperesek: BigBen Interactive GmbH, BigBen Interactive SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Valamely tagállam olyan bírósága, amelynek joghatóságát az egyik alperes tekintetében kizárólag a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendeletnek (1) a polgári [és kereskedelmi] ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (2) 6. cikkének 1. pontjával összefüggésben értelmezett 79. cikkének (1) bekezdése alapozza meg, arra való tekintettel, hogy ez a másik tagállamban székhellyel rendelkező alperes esetlegesen oltalmi jogot sértő termékeket szállított az érintett tagállamban székhellyel rendelkező alperes részére, elrendelhet-e olyan intézkedéseket az elsőként említett alperessel szemben egy közösségi formatervezésiminta-oltalomból eredő igények érvényesítésére irányuló per keretében, amelyek hatálya az Unió egészére kiterjed, és amelyek túllépnek a joghatóságot megalapozó szállítási jogviszonyok keretein?

2)

Úgy kell-e értelmezni a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendeletet, különösen annak 20. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy valamely harmadik személy kereskedelmi célokból ábrázolhatja a közösségi formatervezési mintát, ha tartozékokat kíván forgalmazni a jogosult – közösségi formatervezési mintának megfelelő – termékeihez? Ha igen, milyen kritériumok alkalmazandók e tekintetben?

3)

Hogyan kell meghatározni „a jogsértés elkövetésének” a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 8. cikkének (2) bekezdésében említett helyét olyan esetben, amelyben a bitorló a közösségi formatervezésiminta-oltalmi jogot sértő termékeket a) egy weboldalon kínálja, és e weboldal a bitorló székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokból – is – elérhető, b) a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba is szállítja? Úgy kell-e értelmezni az említett rendelet 15. cikkének a) és g) pontját, hogy az így meghatározott jog más személyek közreműködési cselekményeire is alkalmazandó?

---

(1)   HL L 3., 1. o.

(2)   HL L 12., 1. o.

(3)   HL L 199., 40. o.

A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által 2016. január 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Minister Finansów kontra Posnania Investment SA

(C-36/16. sz. ügy)

(2016/C 145/21)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Minister Finansów

Ellenérdekű fél: Posnania Investment SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 14. cikkének (1) bekezdése értelmében vett adóköteles ügyletnek (termékértékesítésnek) minősül-e valamely ingatlan (dolog) tulajdonának átruházása a héaalany által a) az államkincstárra az állami költségvetést megillető adók tekintetében fennálló adóhátralékok ellenében, vagy b) a településre, a járásra vagy a vajdaságra az ezek költségvetését megillető adók tekintetében fennálló adóhátralékok ellenében, ami az adófizetési kötelezettség megszűnésével jár?

---

(1)   HL L 347., 1. o.

A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által 2016. január 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Minister Finansów kontra a varsói székhelyű Stowarzyszenie Artystów Wykonawców Utworów Muzycznych i Słowno-Muzycznych SAWP (SAWP)

(C-37/16. sz. ügy)

(2016/C 145/22)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Minister Finansów

Ellenérdekű fél: a varsói székhelyű Stowarzyszenie Artystów Wykonawców Utworów Muzycznych i Słowno-Muzycznych SAWP (SAWP)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A szerzők, előadóművészek és más jogosultak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtanak-e a magnók és más hasonló eszközök, valamint üres adathordozók gyártói és importőrei részére, akiktől a közös jogkezelő szervezetek az előbbiek javára, de saját nevükben szednek be díjat ezen eszközök és adathordozók értékesítése után?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, a közös jogkezelő szervezetek az eszközök és adathordozók gyártók és importőrök általi értékesítését terhelő díj felszámításakor a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 28. cikke szerinti adóalanyként járnak-e el, akik kötelesek ezeket az ügyleteket a magnók és más hasonló eszközök, valamint üres adathordozók érintett gyártói és importőrei részére kibocsátott, olyan számlával dokumentálni a hivatkozott irányelv 220. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerint, amelyen szerepel a díjfelszámítás alapján fizetendő hozzáadottérték-adó, és a szerzőknek, előadóművészeknek és más jogosultaknak a felszámított díj számukra való szétosztása során dokumentálniuk kell-e a díjak beérkezését a díjfelszámító közös jogkezelő szervezet részére kibocsátott olyan számlával, amelyen szerepel a hozzáadottérték-adó?

---

(1)   HL L 347., 1. o.

A Törvényszék (negyedik tanács) T-544/13. sz., Dyson Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2015. november 11-én hozott ítélete ellen a Dyson Ltd által 2016. január 25-én benyújtott fellebbezés

(C-44/16. P. sz. ügy)

(2016/C 145/23)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Dyson Ltd (képviselők: E. Batchelor és M. Healy solicitors, F. Carlin barrister, A. Patsa advocate)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet egészét;

—	semmisítse meg a vitatott rendelet (1) egészét, és

—	a Bizottságot kötelezze a saját költségein kívül a Dyson részéről ebben az eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Dyson azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot:

i.	Először, a Törvényszék tévesen minősítette a Dyson által felhozott jogalapot nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított, és nem pedig a 2010/30/EU irányelv (2) 10. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezési jog hiányára alapított jogalapnak;

ii.	Másodszor a Törvényszék tévesen értelmezte a Bizottságnak a 2010/30/EU irányelv 10. cikke (1) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló hatáskörének terjedelmét;

iii.	Harmadszor a Törvényszék megsértette a Dyson védelemhez való jogát, mivel a Dysonnak bizonyos tényekkel kapcsolatban nem volt alkalma kifejteni az álláspontját;

iv.	Negyedszer, a Törvényszék elferdített és/vagy nem vett figyelembe releváns bizonyítékokat;

v.

Ötödször, a Törvényszék megsértette a Bíróság alapokmányának 36. cikkét, mivel nem indokolta: (i) az alkalmazandó jogi kritériumok nyilvánvaló mérlegelési hibaként való minősítését; (ii) azon megállapítását, hogy a Dyson adatai „rendkívül spekulatívak”; (iii) azon szándékát, hogy egy meg nem határozott „hatásvizsgálat” konkrétan meg nem határozott részére támaszkodjon; és (iv) a Dyson megismételhetőségre vonatkozó bizonytékának figyelmen kívül hagyását; és

vi.	Hatodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta az egyenlő bánásmód jogi kritériumait.

A Dyson ennek megfelelően azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és adjon helyt a Törvényszék előtti, a 665/2013/EU bizottsági rendelet (a vitatott rendelet) megsemmisítése iránti kérelmének, mivel elegendő információ áll rendelkezésére ahhoz, hogy az első fokon felhozott kérdésekben érdemi határozatot hozzon.

---

(1)  A 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3-i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 192., 1. o.).

(2)  Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 153., 1. o.).

Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2016. február 1-jén benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Evo Bus GmbH kontra Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Ploiești prin Administrația Județeană a Finanțelor Publice Argeș

(C-55/16. sz. ügy)

(2016/C 145/24)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casație și Justiție

Az alapeljárás felei

Felperes: Evo Bus GmbH

Alperes: Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice Ploiești prin Administrația Județeană a Finanțelor Publice Argeș

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e/ellentétes volt-e a nyolcadik (79/1072/[EGK]) irányelv (1) rendelkezéseivel, valamint az adósemlegesség elvével azon tagállami szabályozás, amely az adóztatással összefüggő jogbiztonság elvére figyelemmel, a hozzáadottérték-adó visszatérítéséhez való jog gyakorlását úgy szabályozza/szabályozta, hogy annak feltétele – amint a jelen ügyben is – az adó eladók általi megfizetésének bizonyítása?

---

(1)  A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló 1979. december 6-i 79/1072/EGK nyolcadik tanácsi irányelv (HL L 331., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet 1. kötet 79. o.)

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által 2016. február 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – The Shirtmakers BV, ellenérdkű fél: Staatssecretaris van Financiën

(C-59/16. sz. ügy)

(2016/C 145/25)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: The Shirtmakers BV

Ellenérdekű fél: Staatssecretaris van Financiën

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontját, hogy a „szállításának költsége” fogalma az importált áru tényleges fuvarozói által felszámított költségeket jelenti, mégpedig akkor is, ha e fuvarozók nem közvetlenül az import áru vevője felé számlázták ki ezen összegeket, hanem olyan másik gazdasági szereplő felé, aki az importált áru vevője javára megkötötte a fuvarozási szerződéseket a tényleges fuvarozókkal, és aki a szállítás elvégzésével kapcsolatos szolgáltatásaival összefüggésben magasabb összegeket számlázott ki a vevő felé?

2016. február 3-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Románia

(C-62/16. sz. ügy)

(2016/C 145/26)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: S. Petrova, M. Heller és A. Biolan meghatalmazottak)

Alperes: Románia

Kereseti kérelmek

A Bíróság

—

állapítsa meg, hogy Románia – mivel nem fogadta el az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket, hogy megfeleljen a 2012/33/EU irányelvnek (1), vagy, mindenesetre, ezeket az intézkedéseket nem közölte a Bizottsággal – nem teljesítette az említett irányelv 2. cikkének 1 bekezdéséből eredő kötelezettségeit,

—

az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően szabjon ki Romániára 38 042,6 euró összegű kényszerítő bírságot minden egyes késedelmes nap után a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjától kezdődően a 2012/33/EU irányelvet teljes egészében átültető intézkedése közlésének kötelezettsége megsértése okán;

—	Romániát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésének határideje 2014. június 18-án lejárt.

---

(1)  Az 1999/32/EK tanácsi irányelvnek a tengeri hajózásban használatos tüzelő- és üzemanyagok kéntartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 21-i 2012/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327. 1. o.)

A Juzgado Contencioso-Administrativo no 4 de Madrid (Spanyolország) által 2016. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania kontra Ayuntamiento de Getafe

(C-74/16. sz. ügy)

(2016/C 145/27)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado Contencioso-Administrativo no 4 de Madrid

Az alapeljárás felei

Felperes: Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania

Alperes: Ayuntamiento de Getafe

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésével az építkezésekre, létesítményekre és építmények vonatkozó adó alól a Katolikus Egyháznak az olyan építkezések, létesítmények és építmények tekintetében biztosított mentesség, amelyek nem szigorúan vallási célú gazdasági tevékenység végzésére szolgálnak?

A Raad voor Vreemdelingenbetwistingen (Belgium) által 2016. február 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – K. és társai kontra Belgischer Staat

(C-82/16. sz. ügy)

(2016/C 145/28)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad voor Vreemdelingenbetwistingen

Az alapeljárás felei

Felperesek: A. K., Z. M., J. M., N. N. N., I. O. O., I. R., A. B.

Alperes: Belgischer Staat

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az EUMSZ 20. cikket, valamint a 2008/115/EK irányelv (1) 5. és 11. cikkét a Charta (2) 7. és 24. cikkével összefüggésben –, hogy az bizonyos körülmények között tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amelynek körében a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag által egy uniós polgárral való családegyesítés keretében a szabad mozgáshoz való jogát és a letelepedés szabadságát nem gyakorló érintett uniós polgár (a továbbiakban: statikus uniós polgár) lakóhelye és állampolgársága szerinti tagállamban benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet kizárólag azzal az indokkal utasítják el – adott esetben kiutasítási határozat meghozatalával együtt –, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben Európára kiterjedő hatályú, érvényes beutazási tilalmat rendeltek el? a) Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag és a statikus uniós polgár között a puszta családi köteléken túlmutató függőségi viszony áll fenn? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: milyen tényezők bírnak jelentőséggel a függőségi viszony fennállásának megállapítása körében? Hasznosan lehet-e hivatkozni ezzel összefüggésben az EJEE 8. cikke és a Charta 7. cikke szerinti, a családi élet fennállásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra? b) Kifejezetten kiskorú gyermekek tekintetében: többet követel-e meg az EUMSZ 20. cikk a harmadik országbeli állampolgár szülő és az uniós polgár gyermek között fennálló biológiai kapcsolatnál? Jelentőséggel bír-e e tekintetben az együttlakás bizonyítása, vagy elegendőek olyan érzelmi és anyagi kötelékek, mint a tartózkodás vagy a kapcsolattartás szabályozása és a tartásdíjfizetés? Hasznosan lehet-e hivatkozni ezzel összefüggésben a Bíróság 2014. július 10-i Ogieriakhi-ítéletére (C-244/13, 38. és 39. pont), 2015. július 16-i Singh és társai ítéletére (C-218/14, 54. pont), valamint 2012. december 6-i O. és S. ítéletére (C-356/11 és C-357/11, 56. pont)? Lásd ezzel összefüggésben a C-133/15. sz. ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárást is. c) Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az a tény, hogy a családi élet olyan időpontban jött létre, amikor a harmadik országbeli állampolgárra már beutazási tilalom vonatkozott, és így tudott arról, hogy jogellenesen tartózkodik a tagállamban? Hasznosan lehet-e hivatkozni erre a tényre a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárással a családegyesítés keretében való lehetséges visszaélés megakadályozása érdekében? d) Jelentőséggel bír-e az említett körülmények értékelése szempontjából az a tény, hogy nem éltek a 2008/115/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szerinti jogorvoslattal a beutazási tilalom elrendeléséről szóló határozat ellen, vagy az a tény, hogy elutasították az említett beutazási tilalom elrendeléséről szóló határozattal szemben indított keresetet? e) Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a beutazási tilalom elrendelésére közrendi okokból vagy pedig jogellenes tartózkodás miatt került sor? Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: meg kell-e ezenkívül vizsgálni azt is, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent-e a társadalom valamely alapvető érdekére? Alkalmazható-e e tekintetben értelemszerűen a statikus uniós polgárok családtagjaira a 2004/38/EK irányelvnek (3) a külföldiek jogállásáról szóló törvény 43. és 45. cikkével átültetett 27. és 28. cikke, valamint a Bíróságnak a közrenddel kapcsolatos vonatkozó ítélkezési gyakorlata? (lásd a C-165/14. sz. ügyben és a C-304/14. sz. ügyben folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásokat)

2)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2008/115/EK irányelv 5. cikkét, valamint a Charta 7. és 24. cikkét –, hogy az tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amely szerint érvényes beutazási tilalomra hivatkozva anélkül utasítják el a statikus uniós polgárral való családegyesítés iránt valamely tagállam területén később benyújtott kérelmet, hogy ennek során figyelmet fordítanának az érintett gyermekeknek e később benyújtott családegyesítési kérelemben hivatkozott családi életére és mindenek felett álló érdekére?

3)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen a 2008/115/EK irányelv 5. cikkét, valamint a Charta 7. és 24. cikkét –, hogy az tiltja az olyan nemzeti gyakorlatot, amely szerint anélkül hoznak kiutasítási határozatot az olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, akire már érvényes beutazási tilalom vonatkozik, hogy ennek során figyelmet fordítanának az érintett gyermekeknek a statikus uniós polgárral való családegyesítés iránt később benyújtott kérelemben – tehát már a beutazási tilalom elrendelését követően – hivatkozott családi életére és mindenek felett álló érdekére?

4)

Úgy kell-e értelmezni a 2008/115/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdését, hogy a harmadik országbeli állampolgár főszabály szerint minden esetben az Európai Unión kívül köteles benyújtani az érvényes és végleges beutazási tilalom visszavonása vagy felfüggesztése iránti kérelmet, vagy léteznek olyan körülmények, amelyek között az Európai Unióban is benyújthatja e kérelmet? a) Úgy kell-e értelmezni a 2008/115/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdését, hogy az említett irányelv 11. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti feltételnek – amely szerint a beutazási tilalom visszavonására vagy felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a harmadik országbeli állampolgár bizonyítja, hogy a kiutasítási határozatnak teljes mértékben eleget téve elhagyta az ország területét – minden egyedi esetben, illetve minden esetcsoportban feltétlenül teljesülnie kell? b) Ellentétes-e a 2008/115/EK irányelv 5. és 11. cikkével az olyan értelmezés, amely szerint a szabad mozgáshoz való jogát és a letelepedés szabadságát nem gyakorló statikus uniós polgárral való családegyesítés keretében benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelmet az érvényes és végleges beutazási tilalom visszavonása vagy felfüggesztése iránti hallgatólagos (időben korlátozott) kérelemnek kell tekinteni, minek körében ha kiderül, hogy nem teljesülnek a tartózkodás feltételei, az érvényes és végleges beutazási tilalom újból feléled? c) Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a visszavonás vagy felfüggesztés iránti kérelem származási országban való benyújtásának kötelezettsége alkalmasint a harmadik országbeli állampolgár és a statikus uniós polgár legfeljebb átmeneti különválásának következményével jár? Léteznek-e olyan körülmények, amelyek között mindazonáltal ellentétes a Charta 7. és 24. cikkével az átmeneti különválás? d) Releváns szempontot képez-e az a tény, hogy a visszavonás vagy felfüggesztés iránti kérelem származási országban való benyújtásának kötelezettsége csak azzal a következménnyel jár, hogy az uniós polgárnak adott esetben korlátozott időre el kell hagynia az Európai Unió egészének területét? Léteznek-e olyan körülmények, amelyek között mindazonáltal ellentétes az EUMSZ 20. cikkel, hogy a statikus uniós polgárnak korlátozott időre el kell hagynia az Európai Unió egészének területét?

---

(1)  A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 348., 98. o.)

(2)   HL 2000. C 364., 1. o.

(3)  Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)

Az Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber) (Egyesült Királyság) által 2016. február 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – English Bridge Union Limited kontra Commissioners for Her Majesty's Revenue & Customs

(C-90/16. sz. ügy)

(2016/C 145/29)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Upper Tribunal (Tax and Chancery Chamber)

Az alapeljárás felei

Felperes: English Bridge Union Limited

Alperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Milyen jellemzőkkel kell feltétlenül rendelkeznie valamely tevékenységnek ahhoz, hogy a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: héairányelv) 132. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében vett „sportnak” minősüljön? A tevékenységnek különösen annak eredménye szempontjából lényeges (vagy nem lényegtelen) fizikai elemmel kell-e rendelkeznie, vagy elegendő, ha annak eredménye szempontjából meghatározó lényeges szellemi elemmel rendelkezik?

2)	A héairányelv 132. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében vett „sportnak” tekintendő-e a kontrakt versenybridzs?

---

(1)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítés: HL 2007. L 335., 60. o., HL 2015. L 323., 31. o.)

A Juzgado de Primera Instancia no 38 de Barcelona (Spanyolország) által 2016. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Banco Santander, S.A. kontra Mahamadou Demba és Mercedes Godoy Bonet

(C-96/16. sz. ügy)

(2016/C 145/30)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia no 38 de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Banco Santander, S.A.

Alperesek: Mahamadou Demba és Mercedes Godoy Bonet

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Összeegyeztethető e az uniós joggal, konkrétan az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikkével, a Lisszaboni Szerződés 2C. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (1) 4. cikkének (2) bekezdésével, 12. cikkével és 169. cikkének (1) bekezdésével, a követelések átruházásával vagy vételével kapcsolatos azon üzleti gyakorlat, amely nem nyújt arra lehetőséget a fogyasztónak, hogy megszüntethesse a tartozását az ár, a kamatok, a kiadások és az eljárás költségeinek az engedményes részére történő megfizetésével?

2)

Összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben (2) foglalt elvekkel, és – kiterjesztés útján – a hatékony érvényesülés elvével, valamint az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével, azon említett üzleti gyakorlat, miszerint a fogyasztó tartozását, hozzájárulása és tudomása nélkül, igen alacsony áron megvásárolják anélkül, hogy e gyakorlat általános szerződési feltételként vagy a szerződésben előírt tisztességtelen feltételként szerepelne, és anélkül, hogy a fogyasztó számára visszavásárlás útján az ilyen ügyletben való részvétel lehetőségét biztosítaná?

3)

A fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása, valamint az e védelmet végrehajtó közösségi ítélkezési gyakorlat tiszteletben tartása tekintetében összeegyeztethető-e az uniós joggal, a 93/13 irányelvvel, különösen annak 6. cikke (1) bekezdésével és 7. cikke (1) bekezdésével, az annak meghatározására irányuló egyértelmű kritérium rögzítése, miszerint a fogyasztókkal kötött, dologi fedezet nélküli kölcsönszerződésekben tisztességtelen jellegű a késedelmi kamatot rögzítő, meg nem tárgyalt azon feltétel, amely több, mint két százalékpontos emelkedést eredményez a kikötött késedelmi kamat tekintetében?

4)

A fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása, valamint az e védelmet végrehajtó közösségi ítélkezési gyakorlat tiszteletben tartása tekintetében összeegyeztethető-e az uniós joggal, a 93/13 irányelvvel, különösen annak 6. cikke (1) bekezdésével és 7. cikke (1) bekezdésével annak következményként történő megállapítása, hogy a késedelmi kamatot a tartozás teljes kifizetéséig továbbra is felszámítják?

---

(1)   HL 2000 C 364., 1. o.,

(2)   HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet 2. kötet 288. o.

2016. február 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-98/16. sz. ügy)

(2016/C 145/31)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: W. Roels és D. Triantafyllou)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Görög Köztáraság – azon örökségek tekintetében, amelyek kedvezményezettjei más uniós tagállamokban és/vagy az EGT más tagországaiban székhellyel rendelkező nonprofit szervezetek, a viszonosság fenntartása mellett kedvező illetéket előíró szabályozás elfogadásával és hatályának fenntartásával – nem teljesítette az EUMSZ 63. cikkből és az EGT-megállapodás 40. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A görög szabályozás alacsonyabb mértékű illetéket ír elő a nonprofit (karitatív stb.) jogi személyek javára szóló örökségek tekintetében. Az alacsonyabb mértékű illetéket azonban kizárólag akkor lehet alkalmazni a hasonló, külföldi jogi személyek javára szóló örökségek tekintetében, ha maguk az érdekelt államok kedvezőbb bánásmódot biztosítanak a görög nonprofit jogi személyek javára szóló örökségek tekintetében (azaz a viszonosság fenntartása mellett).

—	Ez a szabályozás hátrányos megkülönböztetést von maga után az EU (és az EGT) tagállamainak (nonprofit) jogi személyeinek rovására, ami a tőke szabad mozgásának korlátozását képezi (EUMSZ 63. cikk).

—	Ez a korlátozás nem tartozik az EUMSZ 65. cikk szerinti egyik kivétel alá sem.

—	Ez a korlátozás nem igazolható a nemzeti költségvetésnek a nonprofit szervezetek tevékenységei révén történő tehermentesítésével (a pénzügyi indok nem elfogadható).

—	Végezetül a viszonosság elve nem igazolhatja a tőke szabad mozgása elvének a valamely hátrányos megkülönböztetés révén történő megsértését.

A Törvényszék (hetedik tanács) T-242/12. sz., SNCF kontra Bizottság ügyben 2015. december 17-én hozott ítélete ellen az SNCF Mobilités (SNCF) által 2016. február 26-án benyújtott fellebbezés

(C-127/16. P. sz. ügy)

(2016/C 145/32)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: SNCF Mobilités (SNCF) (képviselők: P. Beurier, O. Billard, G. Fabre, V. Landes avocats)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Francia Köztársaság, Mory Siemens SA, felszámolás alatt, Mory Team, felszámolás alatt

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	a Bíróság semmisítse meg a Törvényszék T-242/12. sz., Société nationale des chemins de fer français (SNCF) kontra Bizottság ügyben 2015. december 17-én hozott ítéletét;

—	a Bíróság a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező több jogalapra hivatkozik.

Először is a Törvényszék azáltal, hogy a „Sernam 2”-határozat 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a Sernam eszközeinek együttes átruházására vonatkozó rendelkezéseket elferdítette, több tekintetben is tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette az indokolási kötelezettségét.

Másodszor a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy megállapította, hogy a „Sernam 2”-határozat 3. cikkének (2) bekezdésében előírt ajánlati felhívással kapcsolatban lefolytatandó nyílt és átlátható eljárás követelményei szükségképpen feltételezik, hogy a nyertes ajánlattevő mint olyan az elejétől kezdve önállóan részt vett az eljárásban.

Harmadszor a Törvényszék azáltal, hogy megállapította, hogy a Sernam vezetősége által adott ajánlat sokkal kedvezőtlenebb az eladó számára, mint a többi ajánlattevő előzetes ajánlata, elferdítette a tényeket, és tévesen alkalmazta a jogot.

Negyedszer a Törvényszék azáltal, hogy megállapította, hogy a Bizottság egyáltalán nem keverte össze a Sernam eszközei együttes értékesítésének tárgyát és a vételárat, tévesen alkalmazta a jogot, megsértette az indokolási kötelezettségét, és ellentmondásos indokolást adott.

Ötödször a Törvényszék azáltal, hogy megállapította, hogy a Sernam S.A. társaság felszámolásakor a 41 millió euró összegű támogatásnak megfelelő követelésnek a kötelezettségek közötti rögzítése nem felel meg a „Sernam 2”-határozat 4. cikkének, tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a „Sernam 2”-határozat rendelkező részét.

Hatodszor a Törvényszék azáltal, hogy megállapította, hogy a piacgazdasági magánbefektető elve nem alkalmazható a Sernam eszközeinek együttes átruházására, tévesen alkalmazta a jogot, megsértette az indokolási kötelezettségét, és elferdítette a „Sernam 2”-határozat rendelkező részét.

A Törvényszék 2016. március 10-i ítélete – credentis kontra OHIM – Aldi Karlslunde (Curodont)

(T-53/15. sz. ügy) (1)

((„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A Curodont közösségi szóvédjegy bejelentése - Eurodont korábbi nemzeti szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”))

(2016/C 145/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: credentis AG (Windisch, Svájc) (képviselő: D. Breuer ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: A. Folliard-Monguiral és J. Ivanauskas meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Aldi Karlslunde K/S (Karlslunde, Dánia) (képviselők: N. Lützenrath, U. Rademacher, C. Fürsen és N. Bertram ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának az Aldi Karlslunde K/S és a credentis AG közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. november 13-án hozott határozata (R 353/2014-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a credentis AG-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 107., 2015.3.30.

A Törvényszék 2016. március 10-i ítélete – LG Developpement kontra OHIM –Bayerische Motoren Werke (MINICARGO)

(T-160/15. sz. ügy) (1)

((„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A MINICARGO közösségi ábrás védjegy bejelentése - MINI korábbi közösségi szóvédjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség - A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”))

(2016/C 145/34)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: LG Developpement (Baud, Franciaország) (képviselő: A. Sion ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: J. Crespo Carrillo meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Bayerische Motoren Werke AG (München, Németország) (képviselő: R. Delorey ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Bayerische Motoren Werke AG és az LG Developpement közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2015. január 23-án hozott határozata (R 596/2014-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az LG Developpement-et kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)   HL C 198., 2015.6.15.

A Törvényszék 2016. február 26-i végzése – Colomer Italy kontra OHIM –Farmaca International (INTERCOSMO ESTRO)

(T-681/13. sz. ügy) (1)

((„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A lajstromozás iránti kérelem visszavonása - Okafogyottság”))

(2016/C 145/35)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Colomer Italy SpA (Sala Bolognese, Olaszország) (képviselők: M. Ricolfi, F. Tarocco és C. Mezzetti ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: P. Bullock és N. Bambara meghatalmazottak)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Farmaca International SpA (Torino, Olaszország) (képviselők: M. Caramelli és S. Fierro ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Farmaca International SpA és a Colomer Italy SpA közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2013. október 3-án hozott határozata (R 1186/2012-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Colomer Italy SpA és a Farmaca International SpA viseli a saját költségeit, valamint fele–fele arányban Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) költségeit.

---

(1)   HL C 78., 2014.3.15.

2016. február 3-án benyújtott kereset – Magyarország/Bizottság

(T-50/16. sz. ügy)

(2016/C 145/36)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. és Koós G. meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottság átlal a „Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen” című európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozóan 2015. november 24-én hozott határozatot, és

—	kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalapjában a felperes egyrészt arra hivatkozik, hogy a Bizottság a szóban forgó polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételével megsértette az EUSZ 11. cikk (4) bekezdését, valamint a 211/2011 rendelet (1) 2. cikkének 1. pontját és 4. cikkének b) pontját. A felperes szerint ugyanis az EUSZ 7. cikk szerinti – a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljáráshoz hasonló – eljárás megindítása nem minősül a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusnak. Másrészt a felperes szerint a polgári kezdeményezésnek olyan uniós jogi aktus Bizottság általi kezdeményezésére kell irányulnia, amely pozitív, az uniós jogban megjelenő új szabályozásban ölt testet.

2.

Második jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozatával megsértette a megfelelő ügyintézéshez való jogot, a jogbiztonság elvét és az egyenlő bánásmód elvét, valamint az indokolási kötelezettséget. E jogalapjában a felperes lényegében azzal érvel, hogy mivel a Bizottság e határozatával gyökeresen eltér a polgári kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó korábbi gyakorlatától, e kiszámíthatatlanság és ellentmondásosság révén a korábbi, illetve a potenciális jövőbeli kezdeményezések nem esnek egyenlő megítélés alá.

3.

Harmadik jogalapjában a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozata sérti az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét. Egyrészt a Bizottság korábban úgy foglalt állást, hogy nem állnak fenn az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindításának feltételei, így a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozat azt az üzenetet közvetítheti, hogy a Bizottság a kezdeményezés megalapozottságát mégsem zárja ki. Másrészt a Bizottságnak ezen elv alapján tájékoztatnia kellett volna Magyarországot az őt közvetlenül érintő polgári kezdeményezésről és lehetőséget kellett volna biztosítania számára észrevételei megtételére.

---

(1)  A polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16–i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 65., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 94., 49. o.).

2016. február 5-én benyújtott kereset – Ryanair és Airport Marketing Services kontra Bizottság

(T-53/16. sz. ügy)

(2016/C 145/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Ryanair Ltd (Dublin, Írország) és Airport Marketing Services Ltd (Dublin) (képviselők: G. Berrisch, E. Vahida, I. Metaxas-Maragkidis ügyvédek és B. Byrne solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az SA.33961 (2012/C) (korábbi 2012/NN) állami támogatásra vonatkozó ügyben 2014. július 23-án hozott bizottsági határozat 1., 4., 5. és 6. cikkét, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a Ryanair és az Airport Marketing Services a Nîmes-Garons repülőtérre vonatkozó számos megállapodás révén a belső piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes állami támogatásban részesült; és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, a megfelelő ügyintézés elvét és a felperesek védelemhez való jogát, mivel a Bizottság nem tette lehetővé a felperesek számára a vizsgálati aktába való betekintést, és azt, hogy ténylegesen ismertethessék álláspontjukat.

2.	A második jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság tévesen tudta be a szóban forgó intézkedéseket az államnak.

3.	A harmadik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a Veolia Transport Aéroport de Nîmes (VTAN) – a repülőtér egyik üzemeltetője – forrásai állami források.

4.

A negyedik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság nem alkalmazta megfelelően a piacgazdasági szereplő kritériumát. A Bizottság tévesen tagadta meg összehasonlító elemzés alapulvételét, amely annak megállapításához vezetett volna, hogy a felperesek nem részesültek támogatásban. Másodlagosan a Bizottság nem tulajdonított kellő jelentőséget a marketingszolgáltatásoknak, tévesen nem vette figyelembe a repülőtér ilyen szolgáltatások beszerzésére vonatkozó döntésének alapjául szolgáló észérvet, tévesen figyelmen kívül hagyta annak lehetőségét, hogy a marketingszolgáltatások egy részét általános érdekű célokból szerezték be, tévesen állapította meg, hogy a repülőtér üzemeltetője, a Syndicat Mixte pour l’aménagement et le développement de l’aéroport de Nîmes – Alès – Camargue – Cévennes (SMAN), és annak magántulajdonban lévő szerződő fele, a VTAN, egyetlen gazdasági egységet képez, megállapításait hiányos és nem megfelelő adatokra alapította a repülőtér jövedelmezőségének kiszámításakor, figyelmen kívül hagyta azon hálózati externáliákat, amelyeket a repülőtér várhatóan a Ryanairrel való kapcsolatából nyerhet, és nem hasonlította össze a repülőtér által benyújtott adatokat az egy jól működő repülőteret jellemző adatokkal. Mindenesetre, még ha a felperesek előnyben is részesültek, a Bizottság nem bizonyította az előny szelektív jellegét.

5.

A másodlagosan felhozott ötödik jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértésén alapul, mivel a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Ryanair és az Airport Marketing Services részére nyújtott támogatás a repülőtér összesített marginális veszteségeinek felel meg (ahogyan azokat a Bizottság kiszámította), nem pedig a Ryanair és az Airport Marketing Services számára ténylegesen nyújtott előnynek. A Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az állítólagos előnyt mennyiben hárították tovább valójában a Ryanair utasaira. Továbbá a Bizottság nem számszerűsített semmilyen versenyelőnyt, amelyet a Ryanair az állítólagos támogatás révén kapott, és nem fejtette ki megfelelően, hogy a határozatban megállapított támogatás összegének visszatéríttetése miért szükséges a támogatás nyújtását megelőzően fennállt helyzet helyreállításához.

2016. február 17-én benyújtott kereset – POA kontra Bizottság

(T-74/16. sz. ügy)

(2016/C 145/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pagkyprios organismos ageladotrofon (POA) Dimosia Ltd (Latsia, Ciprus) (képviselő: N. Korogiannakis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Főtitkárság 2015. december 7-i Ares(2015)5632670. sz. határozatát, amely elutasította a felperes által a 2015. szeptember 15-i levelében előterjesztett megerősítő kérelmét, amelyben a felperes az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.) alapján hozzáférést kért olyan dokumentumokhoz, amelyek egy ciprusi termelői szervezet által a „Halloumi” elnevezésnek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 1. o.) alapján történő bejegyzése iránt előterjesztett kérelemre vonatkoztak; és

—	a Bizottságot kötelezze a felperes jogi költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdését alapul véve nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy a hozzáférhetővé nem tett részeknek a hozzáférhetővé tétele miért veszélyeztetne súlyosan egy döntéshozatali eljárást.

2.	A második jogalap keretében a felperes téves jogalkalmazásra hivatkozik, mivel a Ciprusi Köztársaság által a hozzáférhetővé tételnek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a második francia bekezdése alapján való megtagadására vonatkozóan kifejtett indokok nem megfelelőek.

3.

A harmadik jogalap keretében a felperes a hatékony jogorvoslathoz való jognak és az átláthatóság elvének a megsértésére hivatkozik, mivel a szóban forgó dokumentumok egy része hozzáférhetővé tételének a Ciprusi Köztársaság általi megtagadása azt jelenti, hogy a felperes nem ismerheti meg az egyes hozzáférhetővé nem tett dokumentumok tartalmát.

4.

A negyedik jogalap keretében a felperes téves jogalkalmazásra hivatkozik, mivel egy tagállam nem hivatkozhat az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére annak érdekében, hogy megtagadja a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha az esetlegesen veszélyeztetett döntés az Európai Unió intézményének a döntése.

A Közszolgálati Törvényszék F-101/14., F-102/14. és F-103/14. sz., Clarke és társai kontra EUIPO egyesített ügyekben 2015. december 15-én hozott ítélete ellen Nicole Clarke, Sigrid Dickmanns és Elisavet Papathanasiou által 2016. február 26-án benyújtott fellebbezés

(T-89/16. P. sz. ügy)

(2016/C 145/39)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Nicole Clarke (Alicante, Spanyolország), Sigrid Dickmanns (Gran Alacant, Spanyolország) és Elisavet Papathanasiou (Alicante) (képviselők: H. Tettenborn ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Kérelmek

A fellebbezők azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	teljes egészében helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) az F-101/14., F-102/14. és F-103/14. sz. egyesített ügyekben 2015. december 15-én hozott ítéletét;

—	adjon helyt az említett eljárásokban részt vevő (fellebbező) felek kérelmeinek;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárás egésze – azaz mind az EU Közszolgálati Törvényszéke előtti eljárás, mind az EU Törvényszéke előtti fellebbezési eljárás – költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők négy jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, a fellebbezők ideiglenes alkalmazotti szerződéseiben foglalt megszüntető kikötés, valamint az EUIPO és az említett fellebbezők által aláírt „visszahelyezésről szóló jegyzőkönyv” téves alkalmazására alapított jogalap, amiatt, hogy a jelen versenyvizsga nem minősül „következő” versenyvizsgának a megszüntető kikötés értelmében.

2.

A második, a fellebbezők ideiglenes alkalmazotti szerződéseiben foglalt megszüntető kikötés téves alkalmazására alapított jogalap, amiatt, hogy a jelen versenyvizsgák nem az ezen kikötésben említett „ipari tulajdon” szakterületével kapcsolatosak, és így nem adhatnak jogszerű alapot a szóban forgó kikötés alkalmazására. Az első két jogalap keretében a fellebbezők azt róják fel a Közszolgálati Törvényszéknek, hogy az a megtámadott ítéletben figyelmen kívül hagyta a megszüntető kikötés szövegét, értelmét és célját, valamint annak időbeli vonatkozását és időbeli alkalmazhatóságát;

3.

A harmadik, Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: RAA) 8. cikke (1) bekezdésének téves alkalmazására alapított jogalap. A fellebbezők ezzel összefüggésben arra hivatkoznak, hogy a megtámadott ítéletben a Közszolgálati Törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a visszahelyezésről szóló jegyzőkönyvek, amelyeket ők az EUIPO-val együtt aláírtak, mint szerződéses kikötések, ideiglenes alkalmazotti szerződéseik legalább második meghosszabbításának minősültek, aminek az RAA 8. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek értelmében az lett a következménye, hogy azokat határozatlan időre szóló szerződéseknek kellett volna tekinteni.

4.

A negyedik, a gondoskodási kötelezettségnek és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap. E jogalappal a fellebbezők azt róják fel a Közszolgálati Törvényszéknek, hogy az tévesen hivatkozik a visszahelyezés időpontjára a megszüntető kikötés aláírásának időpontja helyett azon kérdés megítélésénél, hogy az EUIPO eleget tett-e gondoskodási kötelezettségének, illetve megsértette-e a bizalomvédelem elvét, amiatt, hogy kilenc évet várt azon versenyvizsga kiírásával, amelynek a fellebbezők szakmai jövőjéről kellett volna döntenie.

2016. március 1-jén benyújtott kereset – Sheridan kontra Parlament

(T-94/16. sz. ügy)

(2016/C 145/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Gavin Sheridan (Midleton, Írország) (képviselő: N. Pirc Musar ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Parlament 2016. január 14-i A(2015)13844 C. számú azon határozatát, amely elutasította a felperesnek az európai parlamenti képviselők utazási költségeire, napidíjaira, általános költségtérítéseire és személyzeti szabályzatok szerinti költségeire vonatkozó információkkal kapcsolatos egyes dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmét;

—	a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. és 140. cikke értelmében a Parlamentet kötelezze a felperes költségeinek viselésére, ideértve az esetleges beavatkozó felek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes által hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek lényegében azonosak a T-639/15. sz., Psara kontra Parlament ügy (HL 2016. C 48., 53. o.) keretében hivatkozottakkal, vagy azokhoz hasonlóak.

2016. február 29-én benyújtott kereset – Kasztantowicz kontra EUIPO – Gbb Group (GEOTEK)

(T-97/16. sz. ügy)

(2016/C 145/41)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Martin Kasztantowicz (Berlin, Németország) (képviselő: R. Ronneburger ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Gbb Group Ltd (Letchworth, Egyesült Királyság)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: a „GEOTEK” uniós szóvédjegy – 5 772 975. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: megszűnés megállapítása iránti eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2015. december 14-én hozott határozata (R 3025/2014-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, valamint az EUIPO törlési osztályának 2014. szeptember 26-i határozatát (9014 C. sz. megszűnést megállapító határozat);

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 2868/95 rendelet 57. és 65. szabályának megsértése;

—	az EUIPO elnökének EX-11-3. sz. határozatának megsértése.

2016. március 4-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-98/16. sz. ügy)

(2016/C 145/42)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott, S. Fiorentino és P. Gentili avvocati dello Stato)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottságnak az Olaszország által a BANCA TERCAS (Cassa di risparmio della provincia di Teramo S.p.A.) javára nyújtott SA.39451 (2015/C) (ex 2015/NN) sz. állami támogatásról szóló, 2015. december 23-i és a felperessel ugyanaznap közölt C (2015) 9526 final határozatát;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott határozattal a Bizottság az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésébe ütköző és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a Banca Tercas javára a Fondo interbancario di tutela dei depositi által nyújtott 295,14 millió euró összegű hozzájárulást. Ez a hozzájárulás három különböző intézkedésből tevődik össze: 265 millió eurós vissza nem térítendő hozzájárulás (1. intézkedés), a Banca Tercasnak egy olasz vállalkozáscsoporttal szembeni hitelkockázati kitettsége fedezetére biztosított 35 millió eurós garancia (0,14 millió euró kiszámítható támogatást tartalmazó elemmel) (2. intézkedés), valamint végül a művelet adóval kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló, 30 millió euró vissza nem térítendő támogatás (3. intézkedés).

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére, valamint a vitatott intézkedések tárgyát képező források állami jellegével kapcsolatban a tényállás téves megállapítására alapított jogalap. — A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a határozat tévesen minősíti a Fondo interbancario di tutela dei depositi által felhasznált forrásokat állami forrásoknak, és különösen a C-354/02. sz., Pearle és társai ügyben 2004. július 15-én hozott ítéletben és a C-677/11. sz., Doux Èlevage ügyben 2013. május 30-án hozott ítéletben a Bíróság által megállapított elveket hagyja figyelmen kívül.

2.

A második, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére, valamint a vitatott intézkedések államnak való betudhatóságával kapcsolatban a tényállás téves megállapítására alapított jogalap. — A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a határozat tévesen állapítja meg, hogy a vitatott intézkedéseket az államnak lehet betudni, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezek az intézkedések a Fondo interbancario di tutela dei depositihez hasonló magánjogi szervezet önálló döntéséből erednek, valamit hogy semmilyen közhatalmi szerv nem befolyásolta őt jogtalanul, illetve nem gyakorolt nyomást azzal a céllal, hogy ő ezt a döntést meghozza.

3.

A harmadik, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére, valamint a szelektív előny biztosításával kapcsolatban a tényállás téves megállapítására alapított jogalap. A piacgazdasági befektető elvével kapcsolatos szempont téves alkalmazása. — A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a határozat téves, amennyiben nem azt állapította meg, hogy a vitatott intézkedések az ún. piacgazdasági befektető elvével kapcsolatos szempontnak is megfelelnek, mivel gazdaságilag célszerűnek tűnnek a Fondo interbancario di tutela dei depositi számára a Banca Tercas szanálását követően meghatározásra kerülő alternatív forgatókönyvhöz képest.

4.

A negyedik, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának megsértésére, valamint az állítólagos állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésével kapcsolatban a tényállás téves megállapítására alapított jogalap. — A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a Bizottság végül még abban az esetben is tévesen tekintette a belső piaccal összeegyeztethetetlennek a vitatott intézkedéseket, ha azoknak állami támogatásnak kellene minősülniük.

2016. március 8-án benyújtott kereset – Klausner Holz Niedersachsen kontra Bizottság

(T-101/16. sz. ügy)

(2016/C 145/43)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Klausner Holz Niedersachsen GmbH (Saalburg-Ebersdorf, Németország) (képviselők: D. Reich, C. Hipp és T. Ilgner ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

állapítsa meg, hogy alperes megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 108. cikket, mivel a felperes 2015. november 13-i levelét követően elmulasztotta az említett rendelet 4. cikke alapján elfogadni az SA.37113 és SA.375009 előzetes vizsgálati eljárás lezárásáról szóló, e rendelkezésekben előírt határozatot;

—	akkor is az alperest kötelezze a költségek viselésére, ha a kereset valamely intézkedésnek az Európai Bizottság által az eljárás során történő elfogadása miatt okafogyottá válik.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egyetlen egy jogalapra hivatkozik, amellyel azt kifogásolja, hogy a Bizottság az (EU) 2015/1589 rendelet (1) 4. cikkének (2)-(4) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati eljárás lezárásáról ésszerű határidőn belül semmiféle határozatot nem hozott, holott az EUMSZ 265. cikk (2) bekezdés alapján cselekvésre szólították fel.

---

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 9. o.).

A Közszolgálati Törvényszék harmadik tanácsának 2016. március 10-i végzése – Kozak kontra Bizottság

(F-152/15. sz. ügy)

((Közszolgálat - EPSO/AD/293/14 nyílt versenyvizsga - A vizsgabizottság arra vonatkozó határozata, hogy a jelöltet nem bocsátja vizsgára az értékelőközpontban - Felülvizsgálat iránti kérelem - A vizsgabizottság új, az első határozatot helybenhagyó határozata - Indokolt válasz közlése az EPSO részéről - Pusztán megerősítő aktus - Keresetindítási határidő - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság - Az eljárási szabályzat 81. cikke))

(2016/C 145/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Małgorzata Kozak (Varsó, Lengyelország) (képviselő: J. Łojkowska-Paprocka, avocat)

Alperes: Európai Bizottság

Az ügy tárgya

Az EPSO azon határozatának a megsemmisítése iránti kérelem, hogy a felperest nem bocsátja értékelő vizsgára az EPSO/AD/293/14 versenyvizsga keretében.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet nyilvánvaló elfogadhatatlanság miatt elutasítja.

2)	M. Kozak maga viseli a saját költségeit.

2016. január 24-én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság

(F-5/16. sz. ügy)

(2016/C 145/45)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: O. Mader ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A Bizottság azon határozatának megsemmisítése, amelyben a felperes szerződését nem minősítette át ideiglenes alkalmazotti szerződéssé, vagy a keletkezett vagyoni károk megtérítése.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bizottság 2015. április 9-i, a felperes szerződésének átminősítéséről szóló határozatot és amennyiben ez szükséges, a felperes panaszát elutasító 2015. október 13-i határozatot (R/513/15);

—	vagylagosan a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot azon kár megtérítésére, amely a felperest az átminősítés iránti kérelme elutasítása következtében érte;

—	a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

2016. január 29-én benyújtott kereset – ZZ és társai kontra EKSZ

(F-6/16. sz. ügy)

(2016/C 145/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: ZZ és társai (képviselők: N. de Montigny és J.-N. Louis ügyvédek)

Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

A jogvita tárgya és leírása

A felperesek 2015. márciusi, valamint az azt követően kiállított illetményelszámolásainak megsemmisítése annyiban, amennyiben azok alkalmazzák az EKSZ-nek az életkörülmények alapján nyújtott támogatás (ICV) 15 %-ról 10 %-ra való csökkentéséről szóló határozatát.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék állapítsa meg, hogy a felperesekre nem alkalmazható az EKSZ operatív igazgatójának 2015. február 23-i határozata;

—	következésképpen a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperesek 2015. márciusi, valamint az azt követően kiállított illetményelszámolásait a 10 %-os ICV-t alkalmazó részükben;

—	a Közszolgálati Törvényszék az EKSZ-t kötelezze a költségek viselésére.

2016. február 4-én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság

(F-7/16. sz. ügy)

(2016/C 145/47)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: C. Mourato ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A belga jog szerinti határozatlan idejű szerződéssel alkalmazott felperes számára nyújtott kiegyenlítő kártalanítás összegének negatív irányú kiigazításáról és a túlzott összeg visszatéríttetéséről szóló bizottsági határozat megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék:

—

elsődlegesen semmisítse meg a Bizottság (Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal) felperesnek címzett 2015. április 9-i feljegyzését, valamint a feljegyzést ezt követően alkalmazó illetményelszámolásokat, továbbá adott esetben a 2014. december 12-i és az ezt követően megállapított illetményelszámolásokat, azoknak a kiegyenlítő kártalanítás címén fizetett havi juttatásokra vonatkozó részükben, konkrétan a következőket: — az Európai Bizottság (Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal, PMO/1 – Illetmények és egyéni vagyoni jogosultságok kezelése) felperesnek címzett 2015. április 9-i feljegyzése; — a felperes 2015 áprilisa és 2015 júniusa közötti illetményelszámolásai, valamint az ezeket követő, 208,30 EUR összeg levonását tartalmazó illetményelszámolások (code DPN –Remboursement dett) és a későbbi illetményelszámolások; — az Európai Bizottság (Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal, PMO/1 – Illetmények és egyéni vagyoni jogosultságok kezelése) felperesnek címzett 2014. december 12-i előzetes feljegyzése; — a felperes 2014 decembere és 2015 márciusa közötti illetményelszámolásai;

—	másodlagosan semmisítse meg a feljegyzéseket és a fizetési kimutatásokat, amennyiben azok a felperes által 2015. április 9-ig felvett díjazásra nézve visszamenőleges hatállyal alkalmazott levonásokat tartalmaznak;

—	minden esetben az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

2016. február 5-én benyújtott kereset – ZZ kontra EMA

(F-8/16. sz. ügy)

(2016/C 145/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselők: L. Levi és A. Blot ügyvédek)

Alperes: Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

A jogvita tárgya és leírása

A felperes 2014. évi értékelő jelentésének és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2015. április 1-jei azon határozatának megsemmisítése, amelyben nem hosszabbították meg a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződését, valamint az állítólagosan bekövetkezett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes 2014. február 16. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozó értékelő jelentését, amelyet a fellebbviteli értékelő (Assessor) 2015. március 31-én véglegesített és a felperes 2015. április 14-én ellenjegyzett;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2015. április 1-jei azon határozatát, amelyben nem hosszabbították meg a felperes ideiglenes alkalmazotti szerződését;

—	a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság 2015. október 26-i azon határozatát, amelyben elutasította a felperes 2015. június 30-i, a fenti határozatokkal szemben benyújtott két panaszát;

—	a Közszolgálati Törvényszék ítéljen meg a felperesnek 10 000 euró kártérítést;

—	a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

2016. február 17-én benyújtott kereset – ZZ és társai kontra Parlament

(F-9/16. sz. ügy)

(2016/C 145/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: ZZ és társai (képviselő: Casado Garcia-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

Azon határozatok megsemmisítése, amelyekben a négy felperessel szemben megtagadták a 2014/2015-ös, valamint az azt követő évekre vonatkozóan a tanulmányi támogatást, és az alperes arra való kötelezése, hogy fizesse meg a felpereseknek a tanulmányi támogatást a 2015/2016-os évre vonatkozóan, az azon időponttól számított kamatokkal együtt, amelyben ezen összegeket a személyzeti szabályzat VII. melléklete alapján meg kellett fizetni.

Kereseti kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Közszolgálati Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott, 2015. április 24-i egyedi határozatokat;

—	szükség szerint semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárságának a 2015. november 17-én és november 19-én kelt határozatait;

—	kötelezze a Parlamentet arra, hogy fizessen a felpereseknek a 2015/2016-os évre járó tanulmányi támogatásért járó kártérítést, az azon időponttól számított kamatokkal együtt, amelyben ezen összegeket a személyzeti szabályzat VII. melléklete alapján meg kellett fizetni.

—	a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

2016. február 19-én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság

(F-11/16. sz. ügy)

(2016/C 145/50)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: N. Lhoest ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A felperes Európai Parlamentbe való áthelyezésekor történt besorolásának felülvizsgálatát és a szakmai előmenetelének helyreállítását megtagadó bizottsági határozat megsemmisítése, továbbá a Bizottság kötelezése arra, hogy fizesse meg a felperes számára ténylegesen nyújtott díjazás, illetve a szakmai előmenetelének helyreállítása nyomán számára folyósítandó díjazás különbözetének késedelmi kamatokkal növelt összegét.

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság 2015. április 17-i határozatát, amely megtagadta a felperes áthelyezéskor történt besorolásának felülvizsgálatát, továbbá a 2001. június 16. és 2010. december 31. közötti időszak tekintetében vizsgálja felül az Európai Bizottságon belüli szakmai előmenetelét, mivel az Európai Parlament 2009. augusztus 7-én 2000. január 1-jére visszamenőleges hatállyal a C4 besorolási fokozatból (jelenleg AST 3) a C3 besorolási fokozatba léptette elő (jelenleg AST 4);

—	semmisítse meg a Bizottság 2015. november 9-i határozatát, amely elutasította a felperes által 2015. július 17-én benyújtott panaszt;

—

kötelezze az Európai Bizottságot arra, hogy a felperesnek fizesse meg a számára ténylegesen nyújtott díjazás, illetve a szakmai előmenetelének – megfelelő besorolási fokozatban és fizetési fokozatban való – helyreállítása nyomán számára folyósítandó díjazás különbözetének késedelmi kamatokkal növelt összegét;

—	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.