AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

9.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 127/9

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 127/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„STEIRISCHE KÄFERBOHNE”

EU-szám: AT-PDO-0005-01272 – 2014.11.4.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés

„Steirische Käferbohne”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Ausztria

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Steirische Käferbohne” elnevezés a Phaseolus coccineus L. (tűzbab) botanikai fajnak a meghatározott földrajzi terület adottságaihoz alkalmazkodott, kétszínű, foltos vagy márványozott típusát jelöli. Szárazbabként és fogyasztásra kész formában is kapható. Friss formában csak rövid ideig tartható el, és ennek megfelelően árusításának időtartama is korlátozott.

A „Steirische Käferbohne” fizikai tulajdonságai:

— ezermagtömeg: legalább 1 200 g

— a babszem formája: széles, vese alakú

— szín: kétszínű (a lilásfeketétől a barnásbézsig)

— a második szín eloszlása: foltokban vagy márványozottan

A fenti leírásnak megfelelő két leggyakoribb fajta a nemzeti és az európai fajtajegyzékbe bejegyzett „Bonela” és „Melange”. A „Steirische Käferbohne” vetőmagjaként felhasználható a stájerországi termelők szelekciójából származó bab is, amennyiben megfelel a „Steirische Käferbohne” fenti leírásának.

A „Steirische Käferbohne” külső megjelenése mind a színintenzitást, mind a színek eloszlását tekintve különböző lehet, de a fajta a foltosság vagy márványozottság alapján egyértelműen beazonosítható. Az egyszínű és a fehér alapszínű (alapszínnek a legmagasabb részarányú szín számít) babszemek csak annyiban megengedettek, amennyiben részarányuk a tömegre vetítve nem haladja meg az 5 %-ot.

A kereskedelmi forgalomba hozható szárazbabra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

A nem teljesen ép szemek csak annyiban megengedettek, amennyiben részarányuk a tömegre vetítve nem haladja meg a 10 %-ot. A fenti leírástól formában és/vagy színben eltérő külső megjelenést mutató szemek csak annyiban megengedettek, amennyiben részarányuk a tömegre vetítve nem haladja meg az 5 %-ot.

A „Steirische Käferbohne” babfajtát áztatással és főzéssel/párolással, illetve hasonló eljárásokkal dolgozzák fel. Ennek során a bab mérete és tömege lényegesen megnő, színe pedig barnássá válik. A feldolgozás során szokásosan folyadékot (pl. víz, ecet stb.) adnak a babhoz; az ilyen eljárás megengedett. A tartósítás és ízesítés érdekében szilárd anyagok (pl. só, cukor, tartósítószerek vagy hasonlók) hozzáadása is megengedett. A feldolgozandó szárazárunak 100 %-ban „Steirische Käferbohne” babfajtából kell állnia, és a nem teljesen ép szemek részaránya a tömegre vetítve nem haladhatja meg a 10 %-ot.

Tápanyagtartalom:

100 gramm főtt „Steirische Käferbohne” átlagosan 396 kJ kalóriát, kb. 7,08 g fehérjét, 0,77 g zsírt, 11,55 g szénhidrátot és 6,35 g élelmi rostot tartalmaz. 100 gramm szárított bab átlagos tápanyagtartalma: 17,59 g fehérje, 1,68 g zsír, 27,95 g szénhidrát, 34,4 g élelmi rost, kalóriatartalma pedig 1 112 kJ. A tápanyagtartalomra vonatkozó fenti adatokban természetes ingadozás lehetséges.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A vetőmagként használt babnak egyértelműen a „Steirische Käferbohne” fajtához kell tartoznia. A termelők saját termesztéséből (pótvetéséből) vagy szelekciójából származó vetőmag kizárólag a meghatározott földrajzi területről származhat.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Steirische Käferbohne” termesztését, valamint a fogyasztásra kész termékké történő feldolgozás valamennyi lépését a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Steirische Käferbohne” babfajtát „Steirische Käferbohne g.U.” („Steirische Käferbohne OEM”) jelöléssel ellátva friss áruként (csekély arányban), szárazbabként és fogyasztásra kész formában hozzák forgalomba.

A „Steirische Käferbohne” megjelölést le lehet fordítani azzal a feltétellel, hogy a fordítás mellett a német nyelvű eredetmegjelölés („Steirische Käferbohne”) is szerepel.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Steiermark tartomány (Stájerország)

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A termőterület illír klímája és talaja (könnyű–középnehéz, mésztartalmú, humuszos, agyagos, ásványi anyagokban nagyon gazdag), valamint a meghatározott földrajzi területen használt fajták a „Steirische Käferbohne” tulajdonságainak optimális alakulását eredményezik külső megjelenés, íz és termőképesség szempontjából. A termőterület földrajzi fekvése párhuzamokat mutat a Phaseolus coccineus L. eredeti származási területének – Észak-Mexikó és Guatemala (Közép-Amerika) – földrajzi fekvésével, és elsősorban ez teszi lehetővé a „Steirische Käferbohne” sikeres termesztését. Az éghajlatfüggő, gyakran előforduló magas páratartalom (10-20 fülledt nap), a nyári hónapokat jellemző magas csapadékmennyiség és ezzel egyidejűleg a szélsőséges időjárási események mérséklődése, továbbá a kevés szél és a különösen a virágzás idején jellemző magasabb hőmérsékleti értékek (a napsütéses órák magas száma és nyár közepén 20 °C feletti középhőmérséklet) lehetővé teszik a „Steirische Käferbohne” optimális növekedését, és ez vezet a feltűnően nagy méret (ezermagtömeg) eléréséhez. A „Steirische Käferbohne” fajtának árt a szélsőséges szárazság, így jelentősen több nedvességre van szüksége az optimális növekedéshez, mint a veteménybabnak; a meghatározott földrajzi területen jellemző magasabb csapadékmennyiség kielégíti ezt az igényt. A „Steirische Käferbohne” fagyérzékeny és különösen virágzás idején elegendő hőre és vízre van szüksége, ugyanakkor lényegesen jobban tűri a hideget és a nedvességet, mint más babfajták. A „Steirische Käferbohne” ideális növekedéséhez szükséges körülmények Ausztriában csak a meghatározott földrajzi területen állnak fenn.

A termelők szakértelme nagyon fontos tényezője a „Steirische Käferbohne” minőségi jellemzőinek. A régió termelőinek a babtermesztés körülményeire és módszereire vonatkozó szaktudása és tapasztalata tette lehetővé, hogy a vetőmag további nemesítésével (Stájerországban már a 19. században bizonyítottan foglalkoztak a tűzbab nemesítésével) olyan babfajtákat hozzanak létre, amelyek még inkább alkalmazkodtak a meghatározott földrajzi terület éghajlati és talajviszonyaihoz. Így jöttek létre a „Steirische Käferbohne” termesztéséhez leggyakrabban alkalmazott „Bonela” és „Melange” fajták. Amint az a stájerországi babtermesztés kezdete óta jellemző, a termelők a meghatározott földrajzi területen mind a mai napig szelekciónak vetik alá vetőmagjukat. Az évszázados szelekció során alakult ki a stájerországi éghajlathoz jobban alkalmazkodott „Steirische Käferbohne”, amelyet markáns, sokszínű foltosság vagy márványozottság, tipikus állag és íz jellemez.

A régióban élő termelők magas szintű szaktudásának alapját a vetőmag szelekciójára, a fajta fenntartására, a művelési formákra, vegyes kultúra (pl. kukoricával együtt történő termesztés) esetén a megfelelő, támasztékot biztosító növény kiválasztására, a termesztési és betakarítási technikákra, a megfelelő betakarítási időpont kiválasztására, valamint a betakarított termény kímélő szárítására és speciális feldolgozására vonatkozó hagyományos tudás képezi, amelyet a paraszti kultúrában nemzedékről nemzedékre tökéletesítettek, és amely döntő szerepet játszik a „Steirische Käferbohne” íze és terméshozama szempontjából.

5.2. A termék sajátosságai

A „Steirische Käferbohne”, amelyet a meghatározott földrajzi területen a Phaseolus coccineus L. (tűzbab) saját szelekciójú vetőmagjából termesztenek, színében és mintázatában (kétszínű, a színek a lilásfeketétől a barnásbézsig terjednek, foltos vagy márványozott), valamint feltűnően nagy méretében (legalább 1 200 g ezermagtömeg) jelentősen különbözik más babfajtáktól. Fogyasztásra kész termékké történő feldolgozása során nagy vízfelvevő képességének köszönhetően mérete körülbelül a kétszeresére növekszik. A fogyasztásra kész „Steirische Käferbohne” íze a szelídgesztenyééhez hasonló, finom, diós jegyek jellemzik. Állaga finom és krémes, a szájban olvadó, nem lisztes. A „Steirische Käferbohne” sajátossága, hogy pikáns és édes ételeket is készítenek belőle.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Steirische Käferbohne” termesztéséhez egyaránt szükség van a környezeti adottságokra (éghajlati és talajviszonyok) és a meghatározott földrajzi terület termelőinek hagyományos szakértelmére. E fajtát a méret, a két színből álló, markáns szín- és mintaeloszlás, a lisztes állag hiánya és a finom, krémes, diós íz különböztetik meg más babfajtáktól. Ezeknek a tulajdonságoknak az alapját a termőterület éghajlata, talajviszonyai, valamint a meghatározott földrajzi területen szelektált, nemesített és fenntartott fajták alkalmazása adja. A régió termelői nemzedékek óta foglalkoznak ezzel a babfajtával, így a stájerországi termelők a vetőmag szelekciója során olyan fajtákat hoztak létre, amelyek optimálisan alkalmazkodtak a meghatározott terület földrajzi adottságaihoz, és ez a méretet, formát, színintenzitást, a színek eloszlását, az állagot és az ízt illetően közvetlen hatással van a termék minőségére és tulajdonságaira. Az ásványi anyagokban és mészben nagyon gazdag, humuszos, agyagos talajok hozzájárulnak a „Steirische Käferbohne” optimális növekedéséhez és fejlődéséhez. Az érési folyamat során a talajviszonyok és az éghajlati adottságok egyaránt fontos szerepet töltenek be a babszemek nagy méretének és finom ízének kialakulása, valamint a jó termőképesség szempontjából. A saját vetőmag állandó hozzáigazítása a körülményekhez és szelekciója, a mutációk és keresztezések kiszűrését szolgáló folyamatos fajtafenntartás, valamint a meghatározott földrajzi terület talaj- és éghajlati viszonyai biztosítják a termék sajátos jellegét. A helyi adottságok ismeretének, a földrajzilag alkalmazkodott vetőmag termesztésére vonatkozó hagyományos tudásnak, a termesztési és betakarítási módszernek, valamint a megfelelő betakarítási időpont kiválasztásának köszönhetően tudnak optimálisan kialakulni a termék érzékszervi tulajdonságai.

A „Steirische Käferbohne” a régióra jellemző termékként hozzájárul a vidéki életforma fenntartásához. Szerepet játszott különféle ételek megalkotásában – amelyek közül a legismertebb a „Steirische Käferbohne” babból készített saláta –, egyben sokoldalú gasztronómiai felhasználhatóság jellemzi. A termék fontosságát és jó hírnevét az is jelzi, hogy Stájerország lakossága körében igen jól ismert, és a regionális identitás részét képezi (elnevezés, sokoldalú gasztronómiai felhasználás, kulturális rendezvények, alkalmazás a formatervezésben stb).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás teljes szó szerinti szövege elérhető a http://www.patentamt.at/Media/Steirische_Kaeferbohne_Antrag.pdf címen, vagy közvetlenül hozzáférhető az Osztrák Szabadalmi Hivatal (www.patentamt.at) honlapjának „Markenschutz/Schutzrechte/Herkunftsangabe” (http://www.patentamt.at/Markenschutz/Schutzrechte/Herkunftsangabe/) elérési útvonalán.

Ott az oltalommal védeni kívánt termék elnevezése alatt található a termékleírás.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

9.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 127/13

Kiegészítés

(2016/C 127/09)

A bizottság közleménye hozzáfűzendő az Európai Unió Hivatalos Lapja magyar nyelvű különkiadása 8. fejezetének 3. kötetéhez

A Bizottság közleménye a Bizottság és az EU-tagállamok bíróságai között az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alkalmazásában történő együttműködésről

(2004/C 101/04)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. A KÖZLEMÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

Ez a közlemény a Bizottság és az EU-tagállamok bíróságai közötti együttműködéssel foglalkozik, melynek során az utóbbiak az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét alkalmazzák. E közlemény alkalmazásában „a tagállamok bíróságai” (a továbbiakban: nemzeti bíróságok) azok a tagállamokban székelő bíróságok, amelyek alkalmazhatják az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét, és amelyek az EK-Szerződés 234. cikke értelmében előzetes kérdést tehetnek fel a Bíróságnak (1).

A nemzeti bíróságokat felszólíthatják az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alkalmazására magánszemélyek között zajló perekben, például szerződésekkel összefüggő vagy kártérítési keresetek esetében. Eljárhatnak állami végrehajtóként vagy felülvizsgálati bíróságként is. Az 1/2003 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 35. cikkének (1) bekezdése értelmében a nemzeti bíróság kijelölhető a tagállam versenyhatóságának (a továbbiakban: a nemzeti versenyhatóság) (2). Ebben az esetben a nemzeti bíróságok és a Bizottság együttműködésére nem csak ez a közlemény vonatkozik, hanem a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló közlemény (3) is.

II. AZ EK VERSENYSZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA A NEMZETI BÍRÓSÁGOK ÁLTAL

A. A NEMZETI BÍRÓSÁGOK ILLETÉKESSÉGE AZ EK VERSENYSZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSÁBAN

Amennyiben a nemzeti bíróságok hatáskörrel rendelkeznek egy ügy tárgyalására (4), alkalmazhatják az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét (5). Emlékeztetni kell továbbá, hogy az EK-Szerződés közrendet érintő 81. és 82. cikke alapvető fontosságú a Közösségre bízott feladatok elvégzése és különösen a belső piac működése szempontjából (6). A Bíróság szerint abban az esetben, ha a hazai jog értelmében a nemzeti bíróságnak saját kezdeményezéséből kiindulva a kötelező érvényű nemzeti szabályok alapján olyan jogkérdéseket kell felvetnie, amelyeket a felek nem vetettek fel, e kötelezettsége akkor is érvényes, amikor kötelező érvényű közösségi szabályokról – például az EK versenyszabályairól – van szó. Ugyanez a Bizottság álláspontja abban az esetben, ha a hazai jog mérlegelési jogkört ruház a nemzeti bíróságokra azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzanak-e saját kezdeményezésből kötelező érvényű jogi rendelkezéseket. Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, a nemzeti bíróságoknak akkor is alkalmazniuk kell az EK versenyszabályait, ha a rendelkezések alkalmazásában érdekelt fél nem hivatkozott ezekre. A közösségi jog ugyanakkor nem követeli meg a nemzeti bíróságoktól a közösségi jog rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos kérdés saját kezdeményezésből történő felvetését, ha a kérdés vizsgálata a rájuk ruházott passzív szerep feladására kényszerítené a bíróságokat azáltal, hogy túllépnek a vita felek által meghatározott keretén, és más tényekre és körülményekre építenek, mint amelyekre a rendelkezések alkalmazásában érdekelt fél alapozza a követelését (7).

A nemzeti jog értelmében rájuk ruházott funkcióktól függően a nemzeti bíróságokat közigazgatási, polgári és büntetőjogi eljárásokban felszólíthatják az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alkalmazására (8). Amennyiben a természetes vagy jogi személy felkéri a nemzeti bíróságot egyéni jogai védelmére, utóbbi olyan, speciális szerepet játszik az EK-Szerződés 81. és 82. cikke érvényre juttatásában, amely eltér a Bizottság vagy a nemzeti versenyhatóságok által a köz érdekében történő érvényre juttatás esetétől (9). A nemzeti bíróságok szerződések semmissé tételével vagy kártérítés megítélésével is érvényt szerezhetnek az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének.

A nemzeti bíróságok a nemzeti versenyjog párhuzamos alkalmazása nélkül alkalmazhatják az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét. Ha azonban a nemzeti bíróságok az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése értelmében (10) a tagállamok közötti kereskedelemre esetleg hatást gyakorló megállapodásokra, vállalkozások társulásai által hozott döntésekre vagy összehangolt magatartásra, illetve az EK-Szerződés 82. cikkével tiltott visszaélésre alkalmazzák a nemzeti versenyjogot, akkor ezekre a megállapodásokra, döntésekre vagy magatartásokra az EK versenyszabályait is alkalmazniuk kell (11).

A rendelet nem csak az EK versenyjogának alkalmazására hatalmazza fel a nemzeti bíróságokat. A nemzeti versenyjog párhuzamos alkalmazása a tagállamok közötti kereskedelemre hatást gyakorló megállapodásokra, vállalkozások társulásai által hozott döntésekre vagy összehangolt magatartásra nem vezethet az EK versenyjogától eltérő eredményre. A rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem sértő vagy az EK-Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének feltételeit teljesítő megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások nem tilthatók a nemzeti versenyjog értelmében sem (12). A Bíróság ugyanakkor úgy ítélkezett, hogy az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését sértő vagy az EK-Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének feltételeit nem teljesítő megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások nem tarthatók fenn a nemzeti jog értelmében (13). A nemzeti versenyjog és az EK-Szerződés 82. cikke egyoldalú magatartás esetén történő párhuzamos alkalmazása tekintetében a rendelet 3. cikke nem rendelkezik hasonló, a konvergenciára vonatkozó kötelezettségről. Egymással ütköző rendelkezések esetén azonban a közösségi jog elsőbbségének általános elve megköveteli a nemzeti bíróságoktól, hogy ne alkalmazzák a nemzeti jog közösségi szabálynak ellentmondó rendelkezéseit, függetlenül attól, hogy a nemzeti jogszabály rendelkezését a közösségi szabály előtt vagy után fogadták-e el (14).

Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazásán kívül a nemzeti bíróságok az EU intézményei által az EK-Szerződésnek vagy a Szerződésnek érvényt szerző intézkedéseknek megfelelően elfogadott jogi aktusok alkalmazásában is illetékesek, amennyiben e jogi aktusok közvetlen hatályúak. Így tehát előfordulhat, hogy a nemzeti bíróságoknak végre kell hajtaniuk az EK-Szerződés 81. cikkének (3) bekezdését bizonyos megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra alkalmazó bizottsági határozatokat (15) vagy rendeleteket. Az EK e versenyszabályainak alkalmazásakor a nemzeti bíróságok a közösségi jog keretében járnak el, ezért tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jog általános elveit (16).

Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének nemzeti bíróságok által történő alkalmazása sokszor összetett gazdasági és jogi vizsgálatok függvénye (17). Az EK versenyszabályainak alkalmazásakor a nemzeti bíróságokat köti a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata, valamint az EK-Szerződés 81. cikkének (3) bekezdését bizonyos megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra alkalmazó bizottsági rendeletek (18). Ezen túlmenően konkrét ügyben az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének Bizottság által történő alkalmazása köti a nemzeti bíróságokat, amikor azok ugyanabban az ügyben a Bizottsággal párhuzamosan vagy a Bizottságot követően alkalmazzák az EK versenyszabályait (19). Végül, és az EK-Szerződés Bíróság által történő végső értelmezésének sérelme nélkül, a nemzeti bíróságok útmutatást találhatnak az előttük lévő üggyel analógiákat mutató bizottsági rendeletekben és határozatokban, az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének értelmezéséről szóló bizottsági közleményekben és iránymutatásokban (20), valamint a versenypolitikáról szóló éves jelentésben (21).

B. AZ EK VERSENYSZABÁLYAI NEMZETI BÍRÓSÁGOK ÁLTALI ALKALMAZÁSÁNAK ELJÁRÁSBELI SZEMPONTJAI

Az EK versenyszabályai nemzeti bíróságok általi végrehajtásának eljárásbeli feltételeit és a szabályok megsértése esetén alkalmazható szankciókat nagyrészt szabályozza a nemzeti jog. Bizonyos mértékben azonban a közösségi jog azt is meghatározza, hogy milyen feltételekkel kell végrehajtani az EK versenyszabályait. A közösségi jog e rendelkezései lehetővé tehetik a nemzeti bíróságok számára bizonyos eszközök használatát, például azt, hogy kérhetik a Bizottság véleményét az EK versenyszabályainak alkalmazásával kapcsolatos kérdések tekintetében (22), vagy a rendelkezések a bíróságok előtt folyó eljárásokra kötelező hatállyal járó szabályokat hozhatnak létre, lehetővé téve például a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok számára írásos észrevételek benyújtását (23). A közösségi jog e rendelkezései magasabb rangúak, mint a nemzeti szabályok. A nemzeti bíróságoknak tehát el kell tekinteniük azoktól a nemzeti rendelkezésektől, amelyek alkalmazása ütközne a közösségi jog e rendelkezéseivel. Ha a közösségi jog rendelkezései közvetlenül alkalmazandók, a jogok és kötelezettségek közvetlen forrását jelentik minden érintett számára, és hatálybalépésüktől kezdve teljes körűen és egységesen alkalmazandók valamennyi tagállamban (24).

10.

Az EK versenyszabályok nemzeti bíróságok által történő végrehajtásával összefüggő eljárásokról és szankciókról szóló közösségi rendelkezések hiányában a nemzeti bíróságok a nemzeti eljárásjogot alkalmazzák és – amennyiben erre illetékesek – a nemzeti jogban megállapított szankciókat róják ki. A nemzeti rendelkezések alkalmazásának azonban összeegyeztethetőnek kell lennie a közösségi jog általános elveivel. E tekintetben érdemes emlékeztetni a Bíróság ítélkezési gyakorlatára, amelynek megfelelően:

a)	a közösségi jog megsértése esetén a nemzeti jognak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról kell rendelkeznie (25);

b)	amennyiben a közösségi jog megsértése kárt okoz egy magánszemélynek, utóbbi bizonyos feltételekkel kártérítésre kérheti a nemzeti bíróságokat (26);

a nemzeti bíróságok által a közösségi jog végrehajtása érdekében hozott eljárásokkal és szankciókkal kapcsolatos szabályok

—	nem teszik rendkívül nehézzé vagy gyakorlatilag lehetetlenné a végrehajtást (a hatékonyság elve) (27), és

—	nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a megfelelő nemzeti jogszabály végrehajtására vonatkozó szabályok (az egyenértékűség elve) (28).

A közösségi jog elsőbbségének elve alapján a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja az ezen elvekkel összeegyeztethetetlen nemzeti szabályokat.

C. AZ EK VERSENYSZABÁLYAINAK PÁRHUZAMOS VAGY EGYMÁST KÖVETŐ ALKALMAZÁSA A BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI BÍRÓSÁGOK ÁLTAL

11.

A nemzeti bíróság a Bizottsággal egy időben vagy a Bizottság fellépését követően egyaránt alkalmazhatja az EK versenyjogát a tagállamok közötti kereskedelemre hatást gyakorló megállapodásra, döntésre, összehangolt magatartásra vagy egyoldalú magatartásra (29). A következő pontok ismertetik a nemzeti bíróságokra ilyen körülmények között vonatkozó kötelezettségeket.

12.

Amennyiben a nemzeti bíróság a Bizottság előtt határoz, kerülnie kell a Bizottság tervezett határozatával ütköző határozat elfogadását (30). Ennek érdekében a nemzeti bíróság megkérdezheti a Bizottságot, hogy kezdeményezett-e eljárást az érintett megállapodásokkal, döntésekkel vagy magatartásokkal kapcsolatban (31), és ha igen, érdeklődhet az eljárások alakulásáról és az üggyel kapcsolatos határozat valószínűségéről (32). A jogbiztonság érdekében a nemzeti bíróság a Bizottság határozatáig fel is függesztheti az eljárást (33). A Bizottság a maga részéről megpróbál elsőbbséget biztosítani azoknak az ügyeknek, amelyek esetében a 773/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint eljárást indított, és amelyek felfüggesztett nemzeti eljárások tárgyát képezik, különösen, ha polgári vita kimenetele függ tőlük. Amennyiben azonban a nemzeti bíróság nem vonhatja ésszerűen kétségbe a Bizottság tervezett határozatát, vagy amennyiben a Bizottság már határozott hasonló ügyben, a nemzeti bíróság a tervezett vagy korábbi határozatnak megfelelően határozhat az előtte lévő ügyről, anélkül, hogy kérnie kellene a Bizottságtól a fent említett információkat vagy várnia kellene a Bizottság határozatára.

13.

Amennyiben a Bizottság egy konkrét ügyben a nemzeti bíróság előtt határoz, az utóbbi nem hozhat a Bizottságéval ellentétes értelmű határozatot. A Bizottság határozatának kötőereje természetesen nem érinti a közösségi jogszabályok Bíróság általi értelmezését. Ha tehát a nemzeti bíróság kételkedik a Bizottság határozatának jogszerűségében, a Bíróság ellentétes értelmű döntése híján nem kerülheti el a bizottsági határozat kötőerejét (34). Következésképp, ha a nemzeti bíróság a Bizottság határozatával ellentétes értelmű határozatot kíván hozni, a kérdést előzetes döntésre a Bíróság elé kell vinnie (az EK-Szerződés 234. cikke). Ez utóbbi dönti majd el, hogy a Bizottság határozata összeegyeztethető-e a közösségi joggal. Ha azonban a bizottsági határozatot az EK-Szerződés 230. cikke értelmében megtámadják a közösségi bíróságok előtt és a nemzeti bíróság előtti vita kimenetele a Bizottság határozatának érvényességétől függ, a nemzeti bíróságnak a közösségi bíróságok megsemmisítésre vonatkozó végleges döntéséig fel kell függesztenie az eljárást, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményeire való tekintettel jogos előzetes döntést kérni a Bíróságtól a bizottsági határozat érvényessége tekintetében (35).

14.

Ha a nemzeti bíróság felfüggeszti az eljárást, mert pl. a Bizottság határozatára vár (az e közlemény 12. pontjában vázolt helyzet), vagy mert a közösségi bíróságok végső ítéletét várja egy megsemmisítési vagy előzetes döntési eljárásban (a 13. pontban vázolt helyzet), a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy a felek érdekeinek védelme érdekében szükség van-e ideiglenes intézkedésekre (36).

III. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI BÍRÓSÁGOK KÖZÖTT

15.

Az EK-Szerződés 234. cikkében ismertetett, a nemzeti bíróságok és a Bíróság együttműködését célzó mechanizmuson kívül az EK-Szerződés nem rendelkezik explicit módon a nemzeti bíróságok és a Bizottság együttműködéséről. Az EK-Szerződés 10. cikke – amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy segítsék elő a Közösség feladatainak teljesítését – értelmezésekor azonban a közösségi bíróságok megállapították, hogy a Szerződés e rendelkezése a lojális együttműködés kölcsönös kötelezettségeit rója az európai intézményekre és a tagállamokra az EK-Szerződés célkitűzéseinek elérése érdekében. Az EK-Szerződés 10. cikke tehát azt jelenti, hogy a Bizottságnak segítenie kell a nemzeti bíróságokat a közösségi jog alkalmazásában (37). Ugyanígy a nemzeti bíróságoknak is segíteniük kell a Bizottságot feladatai teljesítésében (38).

16.

Emlékeztetni kell a nemzeti bíróságok és a nemzeti hatóságok – különösen a nemzeti versenyhatóságok – együttműködésére az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazásában. Noha e nemzeti hatóságok közötti együttműködést elsősorban nemzeti szabályok irányítják, a rendelet 15. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a nemzeti versenyhatóságok számára észrevételek benyújtását tagállamuk nemzeti bíróságaihoz. E közlemény 31. és 33–35. pontja mutatis mutandis alkalmazandó az észrevételek benyújtására.

A. A BIZOTTSÁG MINT AMICUS CURIAE

17.

A nemzeti bíróságoknak az EK versenyszabályainak alkalmazása során biztosított segítségnyújtás érdekében a Bizottság elkötelezett a nemzeti bíróságok segítése mellett, amikor azok szükségesnek érzik e segítséget az adott ügy eldöntése érdekében. A rendelet 15. cikke e segítségnyújtás leggyakoribb formáiról szól: információk (21–26. pont) és a Bizottság véleményének továbbítása (27–30. pont) a nemzeti bíróság kérésére, valamint észrevételek benyújtásának lehetősége a Bizottság számára (31–35. pont). Mivel a segítségnyújtás formáiról a rendelet rendelkezik, azokat a tagállamok szabályai nem korlátozhatják. Az erről szóló közösségi eljárási szabályok hiányában, és amennyiben a segítségnyújtás e formáinak megkönnyítéséhez szükséges, a tagállamoknak el kell fogadniuk a megfelelő eljárási szabályokat, hogy lehetővé tegyék a nemzeti bíróságok és a Bizottság számára a rendelet biztosította lehetőségek teljes kihasználását (39).

18.

A nemzeti bíróság a következő címre küldheti a segítségnyújtás iránti írásbeli kérelmet:

European Commission

Directorate General for Competition

B-1049 Brussels

Belgium

vagy e-mailben a comp-amicus@cec.eu.int címre.

19.

Emlékeztetni kell arra, hogy bármilyen formát ölt is a nemzeti bíróságokkal folytatott együttműködés, a Bizottság tiszteletben tartja a nemzeti bíróságok függetlenségét. Következésképp a Bizottság által felajánlott segítségnyújtás nem köti a nemzeti bíróságokat. A Bizottságnak gondoskodnia kell a szolgálati titoktartásra vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartásáról, valamint saját működése és függetlensége védelméről (40). Az EK-Szerződés 10. cikke szerinti kötelezettsége – a nemzeti bíróságok segítése az EK versenyszabályainak alkalmazásában – teljesítésekor a Bizottságnak semlegesnek és objektívnek kell maradnia. A Bizottság nemzeti bíróságoknak nyújtott segítsége a közérdek védelmére vonatkozó kötelezettségének része. Ezért nem áll szándékában a nemzeti bíróság előtt folyó ügyben érintett felek magánérdekét szolgálni. Következésképp a Bizottság a nemzeti bíróságnak nyújtott segítséggel kapcsolatban egyik felet sem hallgatja meg. Amennyiben a bíróság előtt folyó ügyben valamelyik fél kapcsolatba lép a Bizottsággal a nemzeti bíróság előtt felmerülő kérdés kapcsán, a Bizottság tájékoztatja erről a nemzeti bíróságot, függetlenül attól, hogy a kapcsolatfelvétel a nemzeti bíróság együttműködés iránti kérelme előtt vagy után történt-e.

20.

A Bizottság a versenypolitikáról szóló éves jelentésében összefoglalót tesz közzé a nemzeti bíróságokkal e közlemény értelmében történt együttműködésről. Véleményét és észrevételeit a honlapjára is kiteheti.

1. A Bizottság kötelezettsége az információk nemzeti bíróságoknak történő továbbítására

21.

A Bizottság azon kötelezettségét, hogy segítséget kell nyújtania a nemzeti bíróságoknak az EK versenyjogának alkalmazásában, elsősorban a nemzeti bíróságoknak továbbítandó információkra vonatkozó kötelezettsége tükrözi. A nemzeti bíróság kérheti például a Bizottságot a birtokában lévő dokumentumok vagy az eljárással kapcsolatos információk megosztására, hogy kiderüljön, egy bizonyos ügy a Bizottság előtt van-e, a Bizottság kezdeményezett-e eljárást vagy már állást is foglalt. A nemzeti bíróság a határozathozatal várható időpontját is megkérdezheti a Bizottságtól, hogy meghatározhassa az eljárás felfüggesztésére vonatkozó döntés feltételeit, vagy határozhasson ideiglenes intézkedések elfogadásáról (41).

22.

A nemzeti bíróságokkal folytatott együttműködés hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül megkísérli átadni a kért információkat a nemzeti bíróságnak. Amennyiben a Bizottságnak a kérelem pontosítását kell kérnie a nemzeti bíróságtól vagy konzultálnia kell az információ továbbításában közvetlenül érintettekkel, az egy hónapot a kért információk beérkezésétől kell számítani.

23.

Az információk nemzeti bíróságoknak történő továbbításakor a Bizottságnak fenn kell tartania a természetes és jogi személyeknek az EK-Szerződés 287. cikkében nyújtott biztosítékokat (42). Az EK-Szerződés 287. cikke megtiltja a Bizottság tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára, hogy felfedjék a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat. A szolgálati titoktartás alá eső információ lehet bizalmas információ és üzleti titok is. Üzleti titoknak minősül az az információ, amelynek nemcsak nyilvánosság elé tárása, hanem bárkinek – az információ szolgáltatóját leszámítva – történő továbbítása súlyosan sérti az információt szolgáltató érdekeit (43).

24.

Az EK-Szerződés 10. és 287. cikkének együttes olvasata nem jelenti azt, hogy a Bizottság egyáltalán nem továbbíthat a nemzeti bíróságoknak a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat. A közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata megerősíti, hogy a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettség értelmében a Bizottságnak minden kért információval el kell látnia a nemzeti bíróságot, még a szolgálati titoktartás alá eső információkkal is. A nemzeti bíróságoknak felajánlott segítségnyújtással azonban a Bizottság semmilyen körülmények között nem áshatja alá az EK-Szerződés 287. cikkében megállapított biztosítékokat.

25.

Következésképp a szolgálati titoktartás alá eső információk nemzeti bíróságnak történő továbbítása előtt a Bizottság emlékezteti a bíróságot arra, hogy a közösségi jog értelmében fenn kell tartania a természetes és jogi személyekre az EK-Szerződés 287. cikkével ruházott jogokat, és megkérdezi a bíróságot, hogy tudja-e és hajlandó-e biztosítani a bizalmas információk és az üzleti titkok védelmét. Amennyiben a nemzeti bíróság nem nyújt ilyen értelmű biztosítékot, a Bizottság nem továbbítja a szolgálati titoktartás alá eső információkat (44). A Bizottság csak akkor továbbítja a kért információkat, ha a nemzeti bíróság biztosítékot nyújtott a bizalmas információk és az üzleti titkok védelmére; a Bizottság ekkor megjelöli a szolgálati titoktartás alá eső, illetve a felfedhető részeket.

26.

További kivételek is vonatkoznak arra, hogy a Bizottság milyen információkat fedhet fel a nemzeti bíróságok előtt. A Bizottság a Közösség érdekeinek védelmével összefüggő kényszerítő indokból is megtagadhatja az információk továbbadását a nemzeti bíróságoknak, vagy azért, hogy elkerülje, hogy a rábízott feladatok teljesítésének ellehetetlenítése megzavarja működését és függetlenségét (45). Ezért a Bizottság a kérelmező beleegyezése nélkül nem továbbít a nemzeti bíróságoknak az engedékenységért folyamodó kérelmező által önkéntesen benyújtott információkat.

2. Az EK versenyszabályainak alkalmazására vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos vélemény kérése

27.

Amikor a nemzeti bíróságnak egy előtte álló ügyben az EK versenyszabályait kell alkalmaznia, először megpróbálhat útmutatást találni a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatában vagy az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét alkalmazó bizottsági rendeletekben, határozatokban, közleményekben és iránymutatásokban (46). Ha ezek az eszközök nem tartalmaznak elegendő útmutatást, a nemzeti bíróság kikérheti a Bizottság véleményét az EK versenyszabályainak alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről. A nemzeti bíróság gazdasági, ténybeli és jogi kérdésekben kérheti a Bizottság véleményét (47). Ez utóbbi természetesen nem érinti a nemzeti bíróság azon lehetőségét vagy kötelezettségét, hogy az EK-Szerződés 234. cikkének megfelelően előzetes döntést kérjen a Bíróságtól a közösségi jogszabályok értelmezése vagy érvényessége tekintetében.

28.

Annak érdekében, hogy a Bizottság hasznos véleményt adhasson a nemzeti bíróságnak, további információkat kérhet tőle (48). A nemzeti bíróságokkal folytatott együttműködés hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megkísérli átadni a kért véleményt a nemzeti bíróságnak. Amennyiben a Bizottság véleménye megfogalmazásához további információkat kért, a négy hónapos időszak a kiegészítő információk beérkezésekor kezdődik.

29.

Véleményében a Bizottság a nemzeti bíróságnak csak a kért ténybeli információkat vagy gazdasági és jogi értelmezést biztosítja, a nemzeti bíróság előtt folyó ügyben nem nyilatkozik. Ezen túlmenően, a közösségi jog közösségi bíróságok által adott irányadó értelmezésével ellentétben, a Bizottság véleménye jogilag nem kötelező erejű a nemzeti bíróságra nézve.

30.

Az e közlemény 19. pontjában olvashatóknak megfelelően a Bizottság nem hallgatja meg a feleket a nemzeti bíróságnak adandó véleménye megfogalmazása előtt. A nemzeti bíróságnak a közösségi jog általános elveit tiszteletben tartó, vonatkozó nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően kell kezelnie a Bizottság véleményét.

3. A Bizottság észrevételeinek benyújtása a nemzeti bíróságokhoz

31.

A rendelet 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság észrevételeket nyújthatnak be az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének alkalmazásával összefüggő kérdésekről azokhoz a nemzeti bíróságokhoz, amelyeknek alkalmazniuk kell e rendelkezéseket. A rendelet különbséget tesz az írásbeli észrevételek között, amelyeket a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság saját kezdeményezésükre nyújthatnak be, illetve a szóbeli észrevételek között, amelyek csak a nemzeti bíróság hozzájárulásával nyújthatók be (49).

32.

A rendelet értelmében a Bizottság csak akkor nyújt be észrevételeket, ha az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének következetes alkalmazása úgy kívánja. Mivel az észrevételek benyújtásának ez a célja, a Bizottság a nemzeti bíróság előtt folyó ügy mögött húzódó tények gazdasági és jogi elemzésére korlátozza az észrevételeit.

33.

Annak érdekében, hogy a Bizottság hasznos észrevételeket nyújthasson be, a nemzeti bíróságokat felkérhetik arra, hogy az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumok másolatát továbbítsák vagy biztosítsák ezek továbbítását a Bizottsághoz. A rendelet 15. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság kizárólag az észrevételek elkészítése céljából használhatja fel e dokumentumokat (50).

34.

Mivel a rendelet nem rendelkezik az észrevételek benyújtásának eljárási keretéről, a vonatkozó eljárási keretet a tagállamok eljárási szabályai és gyakorlatai határozzák meg. Ha a tagállam még nem hozta létre a vonatkozó eljárási keretet, a nemzeti bíróságnak kell meghatároznia, hogy az előtte folyó ügyben mely eljárási szabályok felelnek meg az észrevételek benyújtásához.

35.

Az eljárási keretnek tiszteletben kell tartania az e közlemény 10. pontjában megállapított elveket. Ez többek között azt jelenti, hogy az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének alkalmazásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatos észrevételek benyújtásának eljárási kerete

a)	összeegyeztethető a közösségi jog általános elveivel, különös tekintettel az ügyben érintett felek alapvető jogaira;

b)	nem teszi rendkívül nehézzé vagy gyakorlatilag lehetetlenné az észrevételek benyújtását (a hatékonyság elve) (51), és

c)	nem teheti az észrevételek benyújtását nehezebbé, mint amilyen az észrevételek benyújtása azon bírósági eljárásokban, ahol a megfelelő nemzeti jogszabályt alkalmazzák (az egyenértékűség elve).

B. A NEMZETI BÍRÓSÁGOK MINT AZ EK-VERSENYSZABÁLYOK BIZOTTSÁG ÁLTALI VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐSEGÍTŐI

36.

Mivel a lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettség azt is jelenti, hogy a tagállamok hatóságai segítik az európai intézményeket az EK-Szerződés célkitűzéseinek elérése érdekében (52), a rendelet a segítségnyújtás három formájáról rendelkezik: 1. minden olyan ügy vizsgálatához szükséges dokumentumok továbbítása, amellyel kapcsolatban a Bizottság észrevételeket kíván benyújtani (lásd a 33. pontot), 2. az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkét alkalmazó ítéletek továbbítása, és 3. a nemzeti bíróságok szerepe a Bizottság helyszíni vizsgálatának kontextusában.

1. A nemzeti bíróságok az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkét alkalmazó ítéleteinek továbbítása

37.

A rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok a nemzeti bíróságok által hozott valamennyi olyan írásbeli ítélet másolatát kötelesek a Bizottság részére eljuttatni, amelyekben az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkét alkalmazták; a másolatot késedelem nélkül el kell küldeni az után, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták. Az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkét alkalmazó nemzeti ítéletek és az azokból következő, a nemzeti bíróságok előtt folyó eljárásokkal kapcsolatos információk továbbítása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy időben felismerje azokat az ügyeket, amelyekben észrevételeket kell benyújtania, ha az egyik fél fellebbez az ítélet ellen.

2. A nemzeti bíróságok szerepe a Bizottság helyszíni vizsgálatának kontextusában

38.

Végül a nemzeti bíróságok a vállalkozásoknál és vállalkozások társulásainál tartott bizottsági helyszíni vizsgálat kontextusában is szerepet játszhatnak. A nemzeti bíróságok szerepe attól függ, hogy a helyszíni vizsgálatot üzleti vagy nem üzleti helyiségekben tartják-e.

39.

Az üzleti helyiségek átvizsgálására vonatkozóan a nemzeti jogalkotás előírhatja a nemzeti bíróság engedélyét, hogy az érintett vállalkozás ellenszegülése esetén nemzeti végrehajtó hatóság segíthesse a Bizottság munkáját. Az engedély óvintézkedésként is kérhető. A kérelem elbírálásakor a nemzeti bíróság ellenőrzi, hogy a Bizottság helyszíni vizsgálatra vonatkozó határozata hiteles-e, és az előirányzott kényszerítő intézkedések nem önkényesek, illetve nem túlzottak-e a helyszíni vizsgálat tárgyának figyelembevételével. A nemzeti bíróság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során közvetlenül vagy a tagállam versenyhatóságán keresztül részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak milyen alapon van gyanúja az EK-Szerződés 81. és 82. cikke megsértésére, valamint hogy mennyire komoly a gyanított jogsértés, illetve milyen jelleggel keveredett az ügybe az érintett vállalkozás (53).

40.

A nem üzleti helyiségek helyszíni vizsgálata tekintetében a rendelet előírja a nemzeti bíróság engedélyét a helyszíni vizsgálatot elrendelő bizottsági határozat végrehajtása előtt. A nemzeti bíróság ellenőrizheti, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és az előirányzott kényszerítő intézkedések nem önkényesek, illetve túlzottak-e, különös tekintettel a gyanított jogsértés komolyságára, a kért bizonyíték jelentőségére, az adott vállalkozás érintettségére és annak ésszerű valószínűségére, hogy a helyszíni vizsgálat tárgyához kapcsolódó üzleti könyvek és nyilvántartások azon helyiségekben vannak, amelyekre az engedélyt kérik. A nemzeti bíróság közvetlenül vagy a tagállam versenyhatóságán keresztül részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól az ahhoz szükséges tényezőkről, amelyek lehetővé teszik a kitűzött kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzését (54).

41.

A 39. és 40. pontban említett esetekben a nemzeti bíróság nem kérdőjelezheti meg a Bizottság határozatának jogszerűségét vagy a helyszíni vizsgálat szükségességét, és nem követelheti, hogy bocsássák rendelkezésére a Bizottság irataiban foglalt adatokat (55). A lojális együttműködésre vonatkozó kötelezettség megköveteli továbbá, hogy a nemzeti bíróság olyan határidőn belül hozzon határozatot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a helyszíni vizsgálatának hatékony elvégzését (56).

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42.

E közlemény célja a nemzeti bíróságok segítése az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazásában. Nem kötelező érvényű a nemzeti bíróságokra nézve, továbbá nem érinti az EU-tagállamok és a természetes vagy jogi személyek közösségi jog szerinti jogait és kötelességeit.

43.

Ez a közlemény a nemzeti bíróságok és a Bizottság között az EGK-Szerződés 85. és 86. cikke alkalmazásában történő együttműködésről szóló 1993-as közlemény helyébe lép (57).

MELLÉKLET

A BIZOTTSÁG CSOPORTMENTESSÉGI RENDELETEI, KÖZLEMÉNYEI ÉS IRÁNYMUTATÁSAI

A rendszeresen frissített lista az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján is elérhető.

http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/legislation/

A. Nem ágazatspecifikus szabályok

1. Általános közlemények

—	Közlemény a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.)

—	Közlemény az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke (1) bekezdése szerint a versenyt érzékelhetően nem korlátozó, csekély jelentőségű (de minimis) megállapodásokról (HL C 368., 2001.12.22., 13. o.)

—	Közlemény a Szerződés 81. és 82. cikkében foglalt, a kereskedelemre gyakorolt hatás fogalmáról (HL C 101., 2004.4.27., 81. o.).

—	Iránymutatások az EK-Szerződés 81. cikkének a technológiaátadási megállapodásokra történő alkalmazásáról (HL C 101., 2004.4.27., 2. o.).

2. Vertikális megállapodások

—	Az 1999. december 22-i 2790/1999/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 336., 1999.12.29., 21. o.)

—	Iránymutatások a vertikális korlátozásokról (HL C 291., 2000.10.13., 1. o.)

3. Horizontális együttműködési megállapodások

—	A 2000. november 29-i 2658/2000/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 304., 2000.12.5., 3. o.)

—	A 2000. november 29-i 2659/2000/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 304., 2000.12.5., 7. o.)

—	Iránymutatások a 81. cikk horizontális együttműködési megállapodásokra történő alkalmazhatóságáról (HL C 3., 2001.1.6., 2. o.)

4. Licenciamegállapodások a technológiaátadásról

—	A 2004. április 27-i 772/2004/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 123., 2004.4.27., 11. o.)

—	Iránymutatások az EK-Szerződés 81. cikkének a technológiaátadási megállapodásokra történő alkalmazásáról (HL C 101., 2004.4.27., 2. o.).

B. Ágazatspecifikus szabályok

1. Biztosítás

—	A 2003. február 27-i 358/2003/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a biztosítási ágazatbeli megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 53., 2003.2.28., 8. o.)

2. Gépjárművek

—	A 2002. július 31-i 1400/2002/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 203., 2002.8.1., 30. o.)

3. Távközlés és postai szolgálatok

—	Iránymutatás az EGK-versenyszabályok távközlési ágazaton belüli alkalmazásáról (HL C 233., 1991.9.6., 2. o.)

—	Közlemény a versenyszabályok postai ágazatra történő alkalmazásáról és a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos állami intézkedések értékeléséről (HL C 39., 1998.2.6., 2. o.)

—	Közlemény a versenyszabályoknak a távközlési ágazat hozzáférési megállapodásaira történő alkalmazásáról – Keret, érintett piacok és elvek (HL C 265., 1998.8.22., 2. o.)

—	Iránymutatások az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi keretszabályozása szerinti piacelemzésről és a jelentős piaci erő eszerinti meghatározásáról (HL C 165., 2002.7.11., 6. o.)

4. Közlekedés

—

Az 1617/93/EGK rendelet a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a menetrendek közös tervezésére és összehangolására, a közös üzemeltetésre, a menetrend szerinti légi járatok személyszállítási és árufuvarozási díjtételeiről szóló konzultációkra és a repülőtéri részidőkiosztásra vonatkozó megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 155., 1993.6.26., 18. o.)

—	Közlemény a versenyszabályok alkalmazását illetően új közlekedési infrastruktúra-projektekre vonatkozó bizottsági ajánlásokról (HL C 298., 1997.9.30., 5. o.)

—	A 2000. április 19-i 823/2000/EK rendelet a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (HL L 100., 2000.4.20., 24. o.)

(1) Annak meghatározásához, hogy mely jogalanyok tekinthetők az EK-Szerződés 234. cikke szerinti bíróságnak, lásd pl. a C-516/99. sz. Schmid-ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-4573. o.) 34. pontját: „A Bíróság több tényezőt is figyelembe vesz, például azt, hogy a testületet törvény alapján hozták-e létre, állandó-e, joghatósága kötelező erejű-e, eljárása inter partes-e, alkalmaz-e jogi rendelkezéseket és független-e.”

(2) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.)

(3) A versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló közlemény (HL C 101., 2004.4.27., 43. o.). E közlemény alkalmazásában „nemzeti versenyhatóság” a rendelet 35. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a tagállam által kijelölt hatóság.

(4) A nemzeti bíróság hatásköre a hatáskörre vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szabályoktól függ. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a polgári vagy kereskedelmi jellegű versenyügyekre a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001 tanácsi rendelet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.) alkalmazandó.

(5) Lásd a rendelet 6. cikkét.

(6) Lásd az EK-Szerződés 2. és 3. cikkét; a C-126/97. sz. Eco Swiss ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3055. o.) 36. pontját; a T-34/92. sz., Fiatagri UK és New Holland Ford ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., II-905. o.) 39. pontját, valamint a T-128/98. sz., Párizs repülőterei ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., II-3929. o.) 241. pontját.

(7) Lásd a C-430/93–C-431/93. sz., van Schijndel egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1995., I-4705. o.) 13–15. és 22. pontját.

(8) Az 1/2003 rendelet (8) preambulumbekezdése utolsó mondatának megfelelően a rendelet nem alkalmazandó azokra a nemzeti jogszabályokra, amelyek természetes személyekre szabnak ki büntető szankciókat, kivéve, ha ilyen szankciók révén érvényesítik a vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályokat.

(9) Lásd a T-24/90. sz. Automec-ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-2223. o.) 85. pontját.

(10) A kereskedelemre gyakorolt hatás fogalmának további értelmezését lásd az erről szóló közleményben (HL C 101., 2004.4.27., 81. o.).

(11) A rendelet 3. cikkének (1) bekezdése.

(12) Lásd az EK-Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról szóló közleményt is (HL C 101., 2004.4.27., 2. o.).

(13) Lásd a 14/68. sz. Walt Wilhelm-ügyben hozott ítéletet (EBHT 1969., 1. o.) és a 253/78–1-3/79. sz., Giry és Guerlain egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1980., 2327. o.) 15–17. pontját.

(14) Lásd a 106/77. sz. Simmenthal-ügyben hozott ítélet (EBHT 1978., 629. o.) 21. pontját és a C-198/01. sz. Consorzio Industrie Fiammiferi (CIF) ügyben hozott ítéletet (EBHT 2003., 49. o.).

(15) A nemzeti bíróságot felkérhetik például a rendelet 7–10., 23. és 24. cikke értelmében hozott bizottsági határozat végrehajtására.

(16) Lásd pl. az 5/88. sz. Wachauf-ügyben hozott (EBHT 1989., 2609. o.) ítélet 19. pontját.

(17) Lásd a C-215/96–C-216/96. sz., Bagnasco egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1999., I-135. o.) 50. pontját.

(18) Lásd a 63/75. sz. Fonderies Roubaix ügyben hozott ítélet 9–11. pontját (EBHT 1976., 111. o.) és a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 46. pontját.

(19) Az EK versenyszabályainak a nemzeti bíróságok és a Bizottság általi párhuzamos vagy egymást követő alkalmazásáról lásd még e közlemény 11–14. pontját.

(20) Lásd a 66/86. sz. Ahmed Saeed Flugreisen ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 803. o.) 27. pontját és a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 50. pontját. A versenypolitika területével kapcsolatos bizottsági iránymutatások, közlemények és rendeletek, különösen az EK-Szerződés 81. cikkének (3) bekezdését bizonyos megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra alkalmazó rendeletek jegyzékét e közlemény melléklete tartalmazza. Az EK-Szerződés 81. és 82. cikkét alkalmazó bizottsági határozatokat (1964-től) a http://www.europa.eu.int/comm/competition/antitrust/cases/ weboldalon találja.

(21) Lásd a C-319/93–C-40/94–C-224/94. sz., Dijkstra egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1995., I-4471. o.) 32. pontját.

(22) Azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a nemzeti bíróságok a Bizottság véleményét kérhetik, lásd még e közlemény 27–30. pontját.

(23) Észrevételek benyújtásáról lásd e közlemény 31–35. pontját.

(24) Lásd a 106/77. sz. Simmenthal-ügyben hozott ítélet (EBHT 1978., 629. o.) 14. és 15. pontját.

(25) Lásd a 68/88. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2965. o.) 23–25. pontját.

(26) A vállalkozás által elkövetett jogsértés esetén érvényes kártérítésről lásd a C-453/99. sz., Courage és Crehan ügyben hozott ítélet (EBHT 2001., 6297. o.) 26. és 27. pontját. A tagállam vagy a tagállamhoz tartozó hatóság által elkövetett jogsértések esetén érvényes kártérítésről és az állam felelősségének feltételeiről lásd pl. a C-6/90–C-9/90. sz., Francovich egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1991., I-5357. o.) 33–36. pontját; a C-271/91. sz., Marshall kontra Southampton és South West Hampshire Area Health Authority ügyben hozott ítélet (EBHT 1993., I-4367. o.) 30. és 34–35. pontját; a C-46/93–C-48/93. sz., Brasserie du Pêcheur és Factortame egyesített ügyekben hozott ítéletet (EBHT 1996., I-1029. o.); a C-392/93. sz. British Telecommunications ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., I-1631. o.) 39–46. pontját, és a C-178/94–C-179/94–C-188/94-190/94. sz., Dillenkofer egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1996., I-4845. o.) 22–26. és 72. pontját.

(27) Lásd pl. a 33/76. sz. Rewe-ügyben hozott ítélet (EBHT 1976., 1989. o.) 5. pontját; a 45/76. sz. Comet-ügyben hozott ítélet (EBHT 1976., 2043. o.) 12. pontját és a 79/83. sz. Harz ügyben hozott ítélet (EBHT 1984., 1921. o.) 18. és 23. pontját.

(28) Lásd pl. a 33/76. sz. Rewe-ügyben hozott ítélet 5. pontját (EBHT 1976., 1989. o.); a 158/80. sz. Rewe-ügyben hozott ítélet (EBHT 1981., 1805. o.) 44. pontját; a 199/82. sz. San Giorgio ügyben hozott ítélet (EBHT 1983., 3595. o.) 12. pontját, és a C-231/96. sz. Edis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-4951. o.) 36. és 37. pontját.

(29) A rendelet 11. cikkének (6) bekezdése, összefüggésben annak 35. cikke (3) és (4) bekezdésével, csak akkor tiltja az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének a Bizottság és a nemzeti bíróság általi párhuzamos alkalmazását, ha az utóbbit nemzeti versenyhatóságnak jelölték ki.

(30) A rendelet 16. cikkének (1) bekezdése.

(31) A Bizottság azért kezdeményez eljárást, hogy a rendelet 7–10. cikke értelmében határozatot fogadjon el (lásd az EK-Szerződés 81. és 82. cikke szerinti eljárásokról szóló, április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdését (HL C 101., 2004.4.27.). A Bíróság szerint az eljárás kezdeményezésének része a Bizottság irányadó jogi aktusának kiadása, amely a határozathozatali szándékot bizonyítja (lásd a 48/72. sz. Brasserie de Haecht ügyben hozott ítélet (EBHT 1973., 77. o.) 16. pontját.

(32) Lásd a C-234/89. sz., Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 53. pontját, és a C-319/93–C-40/94–C-224/94. sz., Dijkstra egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1995., I-4471. o.) 34. pontját. Ezzel kapcsolatban lásd még e közlemény 21. pontját.

(33) Lásd a rendelet 16. cikkének (1) bekezdését és a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 47. pontját és a C-344/98. sz. Masterfoods-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-11369. o.) 51. pontját.

(34) Lásd a 314/85. sz. Foto-Frost-ügyben hozott ítélet (EBHT 1987., 4199. o.) 12–20. pontját.

(35) Lásd a rendelet 16. cikkének (1) bekezdését és a C-344/98. sz. Masterfoods-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-11369. o.) 52–59. pontját.

(36) Lásd a C-344/98. sz. Masterfoods-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-11369. o.) 58. pontját.

(37) Lásd a C-2/88. sz. Imm Zwartveld ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-3365. o.) 16–22. pontját és a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 53. pontját.

(38) Lásd a C-94/00. sz. Roquette Frères ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., 9011. o.) 31. pontját.

(39) A nemzeti eljárási szabályok és a közösségi jogszabályok általános elvei összeegyeztethetőségéről lásd e közlemény 9. és 10. pontját.

(40) Ezekről a kötelezettségekről lásd pl. e közlemény 23–26. pontját.

(41) Lásd a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 53. pontját és a C-319/93–C-40/94–C-224/94. sz., Dijkstra egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1995., I-4471. o.) 34. pontját.

(42) Lásd a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 53. pontját.

(43) Lásd a T-353/94. sz. Postbank-ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II-921. o.) 86. és 87. pontját és a 145/83. sz. Adam-ügyben hozott ítélet (EBHT 1985., 3539. o.) 34. pontját.

(44) Lásd a C-2/88. sz. Zwartveld-ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-4405. o.) 10. és 11. pontját és a T-353/94. sz. Postbank-ügyben hozott ítélet (EBHT 1996., II-921. o.) 93. pontját.

(45) Lásd a C-2/88. sz. Zwartveld-ügyben hozott ítélet (EBHT 1990., I-4405. o.) 10. és 11. pontját, a C-275/00. sz. First és Franex ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-10943. o.) 49. pontját és a T-353/94. sz. Postbank-ügyben (EBHT 1996., II-921. o.) hozott ítélet 93. pontját.

(46) Lásd e közlemény 8. pontját.

(47) Lásd a C-234/89. sz. Delimitis-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-935. o.) 53. pontját és a C-319/93–C-40/94–C-224/94. sz., Dijkstra egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1995., I-4471. o.) 34. pontját.

(48) Vesd össze a 96/81. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet (EBHT 1982., 1791. o.) 7. pontjával és a 272/86. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet (EBHT 1988., 4875. o.) 30. pontjával.

(49) A rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően ez nem érinti a nemzeti versenyhatóságok számára a nemzeti jog által biztosított, a bíróságok előtt tett észrevételekre vonatkozó tágabb jogköröket.

(50) Lásd a rendelet 28. cikkének (2) bekezdését is, amely megtiltja a Bizottság számára a megszerzett és a szolgálati titoktartás alá eső információk felfedését.

(51) Lásd a 46/87–227/88. sz., Hoechst egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1989., 2859. o.) 33. pontját. Lásd a rendelet 15. cikkének (3) bekezdését is.

(52) Lásd a C-69/90. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., 6011. o.) 15. pontját.

(53) A rendelet 20. cikkének (6)–(8) bekezdése és a C-94/00. sz. Roquette Frères ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., 9011. o.).

(54) A rendelet 21. cikkének (3) bekezdése.

(55) Lásd a C-94/00. sz. Roquette Frères ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., 9011. o.) 39. és 62–66. pontját.

(56) Lásd ibidem, 91 és 92.

(57) HL C 39., 1993.2.13., 6. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 127

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. április 9.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 127/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7649 – Varo/Argos DSE/Vitol/Carlyle/Reggeborgh) ( 1 )	1
2016/C 127/02	A CHAP(2015) 2880 hivatkozási számon regisztrált panaszok	2
2016/C 127/03	A Bizottság közleménye a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (1) bekezdése értelmében javasolt megfelelő intézkedések valamennyi tagállam általi elfogadása	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 127/04	Euroátváltási árfolyamok	5
2016/C 127/05	A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalója (az 1907/2006/EK rendelet 64. cikke (9) bekezdésének megfelelő közzététel) ( 1 )	6

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 127/06	Közlemény gazdálkodók részére – Egyes ipari és mezőgazdasági termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésére vonatkozóan benyújtott kérelmek új fordulója	8
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 127/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	9
2016/C 127/08	Értesítés a 2014/25/EU irányelv 35. cikke alapján benyújtott kérelemről – Ajánlatkérő által benyújtott kérelem	12

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1363
JPY	Japán yen	123,36
DKK	Dán korona	7,4419
GBP	Angol font	0,80730
SEK	Svéd korona	9,2928
CHF	Svájci frank	1,0874
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,4183
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,022
HUF	Magyar forint	312,67
PLN	Lengyel zloty	4,2953
RON	Román lej	4,4685
TRY	Török líra	3,2415
AUD	Ausztrál dollár	1,5091
CAD	Kanadai dollár	1,4861
HKD	Hongkongi dollár	8,8166
NZD	Új-zélandi dollár	1,6757
SGD	Szingapúri dollár	1,5335
KRW	Dél-Koreai won	1 310,43
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,1222
CNY	Kínai renminbi	7,3570
HRK	Horvát kuna	7,4960
IDR	Indonéz rúpia	14 936,66
MYR	Maláj ringgit	4,4433
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,469
RUB	Orosz rubel	76,5414
THB	Thaiföldi baht	39,884
BRL	Brazil real	4,1554
MXN	Mexikói peso	20,2108
INR	Indiai rúpia	75,6770

	Helyesbítések
2016/C 127/09	Kiegészítés	13


	(1) EGT-vonatkozású szöveg