AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/2

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Tribunal de première instance francophone de Bruxelles [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Proximus SA, korábban Belgacom SA kontra Commune d’Etterbeek

(C-454/13. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/20/EK irányelv - 12. és 13. cikk - Igazgatási díjak - A létesítménytelepítési jogok díjai - Hatály - Önkormányzati szabályozás - A mobiltávközlési közvetítő antennákat terhelő adó))

(2016/C 068/02)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de première instance francophone de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperes: Proximus SA, korábban Belgacom SA

Alperes: Commune d’Etterbeek

Rendelkező rész

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) 12. és 13. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, ha az alapügyben szóban forgóhoz hasonló adót vetnek ki minden olyan természetes vagy jogi személyre, aki valamely mobiltávközlési közvetítő antennán fennálló dologi jog vagy hasznosítási jog jogosultja.

(1) HL C 313., 2013.10.26.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/3

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Tribunal de première instance de Namur [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Proximus SA, korábban Belgacom SA, mint jogutód a Belgacom Mobile SA által indított eljárás tekintetében, kontra Province de Namur

(C-517/13. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 97/13/EK irányelv - 4. és 11. cikk - 2002/20/EK irányelv - 6. cikk - Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek - 13. cikk - A létesítménytelepítési jogok díja - Hatály - Tartományi szabályozás - A mobiltelefon-hálózat tartóoszlopait, és/vagy adó- és vevőegységeit terhelő adó))

(2016/C 068/03)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de première instance de Namur

Az alapeljárás felei

Felperes: Proximus SA, korábban Belgacom SA mint jogutód a Belgacom Mobile SA által indított eljárás tekintetében

Alperes: Province de Namur

Rendelkező rész

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) 6. és 13. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló adót vessenek ki a mobiltelefon-hálózat tartóoszlopát, és/vagy adó- és vevőegységét üzemeltető természetes vagy jogi személyre.

(1) HL C 352., 2013.11.30.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/3

A Bíróság (ötödik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Union des syndicats de l’immobilier (UNIS) kontra Ministre du Travail, de l’Emploi et de la Formation professionnelle et du Dialogue social, Syndicat national des résidences de tourisme (SNRT) és társai (C-25/14), Beaudout Père et Fils SARL kontra Ministre du Travail, de l’Emploi et de la Formation professionnelle et du Dialogue social, Confédération nationale de la boulangerie et boulangerie-pâtisserie française, Fédération générale agro-alimentaire – CFDT és társai (C-26/14)

(C-25/14. és 26/14. sz. egyesített ügyek) (1)

((Előzetes döntéshozatal - EUMSZ 56. cikk - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - Átláthatósági kötelezettség - E kötelezettség hatálya - Nemzeti kollektív szerződések - Az általános biztosítási rendszert kiegészítő rendszer - Az e rendszert kezelő biztosító szervezet szociális partnerek általi kijelölése - E rendszer miniszteri rendelettel történő kiterjesztése az érintett ágazat valamennyi munkavállalójára és munkáltatójára - A Bíróság előzetes döntéshozatala időbeli hatályának korlátozása))

(2016/C 068/04)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperesek: Union des syndicats de l’immobilier (UNIS) (C-25/14), Beaudout Père et Fils SARL (C-26/14)

Alperesek: Ministre du Travail, de l’Emploi et de la Formation professionnelle et du Dialogue social, Syndicat national des résidences de tourisme (SNRT) és társai (C-25/14), Ministre du Travail, de l’Emploi et de la Formation professionnelle et du Dialogue social, Confédération nationale de la boulangerie et boulangerie-pâtisserie française, Fédération générale agro-alimentaire – CFDT és társai (C-26/14)

Rendelkező rész

Az EUMSZ 56. cikkből eredő átláthatósági kötelezettséggel ellentétes a valamely ágazat reprezentatív munkavállalói és munkáltatói szervezetei által megkötött, a munkavállalók számára kialakított kötelező kiegészítő biztosítási rendszer kezelését a szociális partnerek által kiválasztott egyetlen gazdasági szereplőre bízó kollektív megállapodás hatályának az adott tagállam által az ágazat valamennyi munkáltatójára és munkavállalójára oly módon történő kiterjesztése, hogy a nemzeti szabályozás nem biztosít olyan megfelelő mértékű nyilvánosságot, amely lehetővé teszi az illetékes hatóság számára az előnyösebb ajánlat létezésével kapcsolatban tudomására juttatott információk teljes mértékű figyelembevételét.

A jelen ítélet hatálya nem terjed ki azokra a kötelező kiegészítő biztosítási rendszer kezelésére egyetlen szervezetet kijelölő kollektív megállapodásokra, amelyeket a jelen ítélet kihirdetésének napját megelőzően hatóság tett kötelezővé az érintett ágazat valamennyi munkáltatója és munkavállalója számára, ez azonban nem érinti az ezen időpontot megelőzően előterjesztett kereseteket.

(1) HL C 85., 2014.3.22.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/4

A Bíróság (nagy tanács) 2015. december 15-i ítélete – Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-132/14–C-136/14. sz. egyesített ügyek) (1)

((Megsemmisítés iránti kereset - 1385/2013/EU rendelet - 2013/62/EU irányelv - 2013/64/EU irányelv - Jogalap - EUMSZ 349. cikk - Az Európai Unió legkülső régiói - Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának változása))

(2016/C 068/05)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Európai Parlament (képviselők: I. Liukkonen, L. Visaggio és J. Rodrigues meghatalmazottak), Európai Bizottság (képviselők: R. Lyal, W. Mölls, D. Bianchi és D. Martin meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: A. Westerhof Löfflerová, E. Karlsson, F. Florindo Gijón és Czuczai J. meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Spanyol Királyság (képviselő: M. Sampol Pucurull meghatalmazott), Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues, F. Fize, D. Colas és N. Rouam meghatalmazottak), Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandes, B. Andrade Correia, M. Duarte és S. Marque, meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság elutasítja a C-132/14–C-136/14. sz. ügyben benyújtott kereseteket.

2)	A Bíróság kötelezi az Európai Parlamentet az Európai Unió Tanácsa részéről a C-132/14. és C-136/14. sz. üggyel kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

3)	A Bíróság kötelezi az Európai Bizottságot az Európai Unió Tanácsa részéről a C-133/14–C-135/14. sz. üggyel kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

4)	A Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság és a Portugál Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 175., 2014.6.10.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/5

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Neptune Distribution SNC kontra Ministre de l’Économie et des Finances

(C-157/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 1924/2006/EK rendelet - 2009/54/EK irányelv - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének (1) bekezdése és 16. cikke - Fogyasztóvédelem - Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások - Természetes ásványvizek - Nátrium- vagy sótartalom - Kiszámítás - Nátrium-klorid (asztali só) vagy teljes nátriummennyiség - A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága - A vállalkozás szabadsága))

(2016/C 068/06)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Neptune Distribution SNC

Alperes: Ministre de l’Économie et des Finances

Rendelkező rész

A 2008. január 15-i 107/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkének a rendelet mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megtiltja a „kifejezetten nátriumszegény vagy sószegény” állítás és a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely más állítás természetes ásványvizekre és más vizekre vonatkozó alkalmazását.

A természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének az irányelv III. mellékletével összefüggésben értelmezett (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha a természetes ásványvizek csomagolása, címkéi vagy reklámja abban az esetben, ha az összes kémiai formában jelen lévő teljes nátriummennyiség 20 mg/l vagy annál több, olyan állításokat vagy megjelöléseket tartalmaz, amelyek azt a benyomást keltik a fogyasztóban, hogy a kérdéses ásványvizek nátriumszegények vagy sószegények, illetve nátriumszegény étrendhez megfelelőek.

2)	A második kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan elemet, amely érinthetné a 2009/54 irányelv 9. cikkének az irányelv III. mellékletével és az 1924/2006 rendelet mellékletével összefüggésben értelmezett (1) és (2) bekezdésének érvényességét.

(1) HL C 184., 2014.6.16.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/6

A Bíróság (kilencedik tanács) 2015. december 23-i ítélete – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-180/14. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - 2003/88/EK irányelv - Munkaidő-szervezés - Napi pihenőidő - Heti pihenőidő - Maximális heti munkaidő))

(2016/C 068/07)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Patakia és M. van Beek, meghatalmazottak)

Alperes: Görög Köztársaság (képviselők: A. Samoni-Rantou, N. Dafniou és S. Vodina, meghatalmazottak)

Rendelkező rész

A Görög Köztársaság, mivel nem alkalmazott 48 órát meg nem haladó átlagos heti munkaidőt, és nem biztosított minimális napi pihenőidőt, sem kompenzáló pihenőidőnek megfelelő időszakot, amelynek közvetlenül a kompenzálandó munkaidőt kell követnie, nem teljesítette a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4 i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. és 6. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 184., 2014.6.16.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/6

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Tribunal du travail de Liège [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Abdoulaye Amadou Tall kontra Centre public d’action sociale de Huy

(C-239/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség - 2005/85/EK irányelv - A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályai - 39. cikk - Hatékony jogorvoslathoz való jog - Ismételt menedékjog iránti kérelmek - Az illetékes nemzeti hatóság ismételt menedékjog iránti kérelem további vizsgálatának megtagadását kimondó határozatával szemben indított kereset nem felfüggesztő hatálya - Szociális védelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 19. cikk, (2) bekezdés - 47. cikk))

(2016/C 068/08)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal du travail de Liège

Az alapeljárás felei

Felperes: Abdoulaye Amadou Tall

Alperes: Centre public d’action sociale de Huy

Az eljárásban részt vesz: az Agence fédérale pour l’accueil des demandeurs d’asile (Fedasil)

Rendelkező rész

A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv 39. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartája 19. cikkének (2) bekezdésével és 47. cikkével összefüggésben akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes egy olyan nemzeti jogszabály, amely nem kapcsol felfüggesztő hatályt az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló, ismételt menedékjog iránti kérelem további vizsgálatának megtagadását kimondó határozattal szemben benyújtott keresetekhez.

(1) HL C 223., 2014.7.14.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/7

A Bíróság (első tanács) 2015. december 23-i ítélete (a Conseil d’État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Air France-KLM, korábban Air France (C-250/14), Hop!-Brit Air SAS, korábban Brit Air (C-289/14) kontra Ministère des Finances et des Comptes publics

(C-250/14. és C-289/14. sz. egyesített ügyek) (1)

((Hozzáadottérték-adó - Az adóztatandó tényállás és az adófizetési kötelezettség keletkezése - Légi közlekedés - Megvásárolt, de fel nem használt jegy - Szállítási szolgáltatás teljesítése - Jegykiadás - Az adófizetés időpontja))

(2016/C 068/09)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperesek: Air France-KLM, korábban Air France (C-250/14), Hop!-Brit Air SAS, korábban Brit Air (C-289/14)

Alperes: Ministère des Finances et des Comptes publics

Rendelkező rész

Az 1999. június 17-i 1999/59/EK tanácsi irányelvvel, majd a 2001. december 20-i 2001/115/EK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EK hatodik tanácsi irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a légitársaság általi jegykiadás a hozzáadottérték-adó hatálya alá tartozik, ha az utasok a kibocsátott jegyeket nem használták fel, és nem is igényelhetik azok visszatérítését.

Az 1999/59 irányelvvel, majd a 2001/115 irányelvvel módosított 77/388 hatodik irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a hozzáadottérték-adó, amelyet az általa fel nem használt repülőjegy megvásárlásakor az utas megfizetett, a jegy ellenértékének átvételekor válik felszámíthatóvá, legyen ez az átvevő akár maga a légitársaság, akár pedig az ő nevében és számlájára eljáró harmadik személy, vagy egy saját nevében, de a légitársaság számlájára eljáró harmadik személy.

Az 1999/59 irányelvvel, majd a 2001/115 irányelvvel módosított 77/388 hatodik irányelv 2. cikke 1. pontját és 10. cikke (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, ha valamely harmadik személy franchise-szerződés keretében értékesíti egy légitársaság jegyeit az utóbbi számlájára, és e légitársaság részére a kibocsátott, de érvénytelenné vált jegyek után a megfelelő légi járatokból származó éves forgalom arányában számított átalányösszeget fizeti, ez az összeg az említett jegyek ellenértéke jogcímén adókötelesnek minősül.

(1) HL C 253., 2014.8.4.

HL C 261., 2014.8.11.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/8

A Bíróság (első tanács) 2015. december 23-i ítélete (az Oberster Gerichtshof [Ausztria] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Gebhart Hiebler kontra Walter Schlagbauer

(C-293/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 2006/123/EK irányelv - Tárgyi hatály - A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek - Kéményseprői szakma - A „tűzrendészet” körébe tartozó feladatok - Az iparűzési engedély területi korlátozása - Általános gazdasági érdekű szolgáltatás - Szükségesség - Arányosság))

(2016/C 068/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Gebhart Hiebler

Alperes: Walter Schlagbauer

Rendelkező rész

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az olyan szakma, mint az alapügybeli kéményseprő szakma teljes egészében annak hatálya alá tartozik, még akkor is, ha e szakma nem csak magánjellegű gazdasági tevékenység, hanem a „tűzrendészet” körébe tartozó feladatok ellátását is magában foglalja.

A 2006/123 irányelv 10. cikkének (4) bekezdését és 15. cikke (1) bekezdését, (2) bekezdésének a) pontját és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás, amely a kéményseprői szakma egészére vonatkozó iparűzési engedélyt meghatározott földrajzi területre korlátozza, amennyiben e szabályozás nem a közegészség védelme céljának következetes és szisztematikus elérésére irányul, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A 2006/123 irányelv 15. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az ilyen szabályozás abban az esetben, ha a „tűzrendészet” körébe tartozó feladatok általános gazdasági érdekű szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatoknak minősülnek, feltéve hogy az előírt területi korlátozás szükséges e feladatok gazdaságilag megvalósítható feltételek közötti ellátásához, és arányos azzal. Ezen értékelés elvégzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

(1) HL C 303., 2014.9.8.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/9

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 23-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Rüdiger Hobohm kontra Benedikt Kampik Ltd & Co. KG, Benedikt Aloysius Kampik, Mar Mediterraneo Werbe- und Vertriebsgesellschaft für Immobilien SL

(C-297/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 44/2001/EK rendelet - Joghatóság fogyasztói szerződések esetén - 15. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 16. cikk, (1) bekezdés - A fogyasztó lakóhelye szerinti „tagállamra irányuló” kereskedelmi vagy szakmai tevékenység fogalma - Megbízási szerződés, amely a vállalkozónak a fogyasztó lakóhelye szerinti „tagállamra irányuló” tevékenysége keretében korábban kötött ingatlanközvetítési szerződés gazdasági eredményének megvalósítását szolgálja - Szoros összefüggés))

(2016/C 068/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Rüdiger Hobohm

Alperes: Benedikt Kampik Ltd & Co. KG, Benedikt Aloysius Kampik, Mar Mediterraneo Werbe- und Vertriebsgesellschaft für Immobilien SL

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontját, amennyiben a fogyasztó lakóhelye szerinti „tagállamra irányuló” tevékenység keretében létrejött szerződésre vonatkozik, e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben akként kell értelmezni, hogy alkalmazható egy fogyasztó és egy szakmai tevékenységet folytató személy között létrejött szerződés tekintetében, amely – mint olyan – nem tartozik az e szakmai tevékenységet folytató személynek a fogyasztó lakóhelye szerinti „tagállamra irányuló” kereskedelmi vagy szakmai tevékenysége körébe, ám szoros összefüggést mutat az ugyanezen felek által e tevékenység keretében korábban kötött szerződéssel. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy együttesen fennállnak-e az ezen összefüggést létrehozó tényezők, jelesül az, hogy a két szerződés felei jogilag és ténybelileg azonosak, a két szerződés által elérni kívánt gazdasági eredmény azonos, és ugyanazon konkrét célra irányul, és a második szerződés kiegészítő jellegű az első szerződéshez képest, mivel az első szerződés által elérni kívánt gazdasági eredmény megvalósításának lehetővé tételére irányul.

(1) HL C 303., 2014.9.8.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/9

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Hof van beroep te Antwerpen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Imtech Marine Belgium NV kontra Radio Hellenic SA

(C-300/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - 805/2004/EK rendelet - A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat - A hitelesítés előfeltételei - Az adós jogai - A határozat felülvizsgálata))

(2016/C 068/12)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hof van beroep te Antwerpen

Az alapeljárás felei

Felperes: Imtech Marine Belgium NV

Alperes: Radio Hellenic SA

Rendelkező rész

A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkét az EUMSZ 288. cikk fényében akként kell értelmezni, hogy az nem írja elő a tagállamok számára az említett 19. cikk szerinti felülvizsgálati eljárásnak a belső jogba történő bevezetését.

A 805/2004 rendelet 19. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a mulasztási határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítése céljából annak a bíróságnak, amelyhez ez irányú kérelmet nyújtottak be, meg kell bizonyosodnia afelől, hogy belső joga ténylegesen és kivétel nélkül lehetővé teszi az ilyen határozat teljes jogi és ténybeli felülvizsgálatát az e rendelkezésben foglalt két esetben, és lehetővé teszi a nem vitatott követelésre vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását nem csupán vis maior esetén, de olyan esetben is, amikor más, az adós szándékától független rendkívüli körülmények akadályozzák, hogy ez utóbbi vitassa az adott követelést.

3)	A 805/2004 rendelet 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy valamely határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítését, amely iránt bármikor kérelem nyújtható be, a bíró feladataként kell fenntartani.

(1) HL C 303., 2014.9.8.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/10

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Szemerey Gergely kontra Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szervének jogutódja

(C-330/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Közös agrárpolitika - Vidékfejlesztési támogatás - Agrár-környezetvédelmi kifizetések - 1122/2009/EK rendelet - 23. és 58. cikk - 1698/2005/EK rendelet - 1975/2006/EK rendelet - Ritka növényfajták termesztésének támogatása - Kifizetés iránti kérelem - Tartalom - Igazolás követelménye - Bemutatás elmaradása esetén alkalmazott szankció))

(2016/C 068/13)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: Szemerey Gergely

Alperes: Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szervének jogutódja

Rendelkező rész

A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 23. cikkét a 2009. május 25-i 473/2009/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel és a 2009. június 9-i 484/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 7-i 1975/2006/EK bizottsági rendelettel összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azzal nem összeegyeztethetetlen, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló nemzeti szabályozás megköveteli, hogy az agrár-környezetvédelmi támogatás kérelmezője a támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg nyújtsa be a kifizető hatóságnak a ritka növényfajtáról szóló igazolást, amely megnyitja számára az e támogatás kifizetéséhez való jogosultságot, feltéve hogy e szabályozás lehetővé teszi az érintett gazdasági szereplők számára, hogy ésszerű feltételek mellett alkalmazkodjanak e szabályozás követelményeihez, aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróságra hárul.

Az 1122/2009 rendelet 58. cikkének harmadik bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben előírt szankció nem alkalmazandó az agrár-környezetvédelmi támogatás olyan kérelmezőjére, aki elmulaszt csatolni a támogatás iránti kérelméhez valamely olyan dokumentumot, mint amilyen a szóban forgó igazolás, amely megnyitja számára az e támogatás kifizetéséhez való jogosultságot. E rendelet 23. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ilyen mulasztás főszabály szerint az agrár-környezetvédelmi támogatás kifizetése iránti kérelem elfogadhatatlanságához vezet.

(1) HL C 303., 2014.9.8.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/11

A Bíróság (második tanács) 2015. december 23-i ítélete (a Court of Session [Scotland] Egyesült Királyság előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Scotch Whisky Association és társai kontra Lord Advocate, The Advocate General for Scotland

(C-333/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése - 1308/2013/EU rendelet - Az áruk szabad mozgása - EUMSZ 34. cikk - Mennyiségi korlátozások - Azonos hatású intézkedések - Az alkoholtartalmú italoknak a termékben található alkohol mennyisége alapján számított minimálára - Igazolás - EUMSZ 36. cikk - Az emberek egészségének és életének védelme - A nemzeti bíróság általi értékelés))

(2016/C 068/14)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of Session (Scotland)

Az alapeljárás felei

Felperesek: Scotch Whisky Association, spiritsEUROPE, Comité de la Communauté économique européenne des Industries et du Commerce des Vins, Vins aromatisés, Vins mousseux, Vins de liqueur et autres Produits de la Vigne (CEEV)

Alperes: Lord Advocate, Advocate General for Scotland

Rendelkező rész

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti intézkedés, amely alkoholegységenkénti minimálárat ír elő a bor kiskereskedelmi értékesítésére, feltéve hogy ez az intézkedés ténylegesen alkalmas az emberek egészsége és élete védelme célkitűzésének megvalósítására, és hogy az a közös agrárpolitika, valamint a mezőgazdasági piacok közös szervezése megfelelő működése célkitűzésének figyelembevételével nem haladja meg az emberek egészsége és élete védelme említett célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.

Az EUMSZ 34. cikket és az EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, hogy valamely tagállam annak érdekében, hogy az emberek élete és egészsége védelmének célkitűzését az alkohol fogyasztói árának növelése útján érje el, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló szabályozást választ, amely alkoholegységenkénti minimálárat ír elő az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi értékesítésére, és mellőzi az olyan intézkedést, mint a jövedéki adó emelése, amely kevésbé korlátozó lehet az Európai Unión belüli kereskedelemre és versenyre. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az előtte folyamatban lévő ügy összes releváns elemének részletes vizsgálatára tekintettel valóban erről van-e szó. Önmagában az a körülmény, hogy az utóbbi intézkedés további előnyökkel járhat, és szélesebb körben felelhet meg a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelem célkitűzésének, nem igazolhatja annak mellőzését.

Az EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy valamely nemzeti szabályozásnak az emberek egészségének és életének védelmére vonatkozó, e cikk szerinti igazolásra tekintettel történő vizsgálata során a nemzeti bíróság köteles tárgyilagosan megvizsgálni, hogy az érintett tagállam által előterjesztett bizonyítékok alapján ésszerűen úgy lehet-e tekinteni, hogy a választott eszközök alkalmasak a követett célkitűzések megvalósítására, valamint azt, hogy ezeket a célkitűzéseket el lehet-e érni az áruk szabad mozgását és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését kevésbé korlátozó intézkedésekkel.

Az EUMSZ 36. cikket úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló nemzeti intézkedés arányosságának vizsgálata nem korlátozódik kizárólag azon információk, bizonyítékok vagy egyéb iratok vizsgálatára, amelyek az ilyen intézkedés elfogadásakor a nemzeti jogalkotó rendelkezésére álltak. Az alapügyben előfordulóhoz hasonló helyzetben az említett intézkedés uniós joggal való összeegyeztethetőségét azon információk, bizonyítékok és egyéb iratok alapján kell megvizsgálni, amelyek a határozathozatal időpontjában a nemzeti jogban előírt feltételek mellett a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezésére állnak.

(1) HL C 339., 2014.9.29.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/12

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Bundesfinanzhof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – X-Steuerberatungsgesellschaft kontra Finanzamt Hannover-Nord

(C-342/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szakmai képesítések elismerése - 2005/36/EK irányelv - 5. cikk - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - 2006/123/EK irányelv - A 16. cikk és a 17. cikk 6. pontja - EUMSZ 56. cikk - Valamely tagállamban letelepedett és másik tagállamban szolgáltatásokat nyújtó adótanácsadó társaság - Az adótanácsadó társaságok nyilvántartásba vételét és elismerését előíró tagállami szabályozás))

(2016/C 068/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: X-Steuerberatungsgesellschaft

Alperes: Finanzamt Hannover-Nord

Rendelkező rész

Az EUMSZ 56. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy az üzletszerű adóügyi tanácsadási tevékenység megkezdésének feltételeit meghatározó tagállami szabályozás korlátozza valamely másik – a letelepedési helye szerinti – tagállam jogszabályai alapján létrehozott adótanácsadó társaság szabad szolgáltatásnyújtását, amely társaság ez utóbbi tagállamban, amelyben az adótanácsadói tevékenység nincs szabályozva, adóbevallást készít az előbbi tagállambeli, szolgáltatást igénybe vevő személynek, és megküldi azt e tagállam adóhatóságának, anélkül, hogy az említett társaság, vagy az e társaság részére üzletszerű adóügyi tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes személyek más tagállamokban megszerzett képesítését valódi értéke szerint elismernék, illetve megfelelően figyelembe vennék.

(1) HL C 372., 2014.10.20.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/13

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Finanzgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – APEX GmbH Internationale Spedition kontra Hauptzollamt Hamburg-Stadt

(C-371/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Kereskedelempolitika - Dömping - Nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók - 1225/2009/EK rendelet - A 11. cikk (2) bekezdése - Lejárat - 13. cikk - Kijátszás - 260/2013/EU végrehajtási rendelet - Érvényesség - A dömpingellenes vám olyan időpontban való kiterjesztése, amikor az azt bevezető rendelet már nem hatályos - A kereskedelem szerkezetének megváltozása))

(2016/C 068/16)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: APEX GmbH Internationale Spedition

Alperes: Hauptzollamt Hamburg-Stadt

Rendelkező rész

A Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozataláról szóló 1458/2007/EK rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Vietnami Szocialista Köztársaságban feladott, akár Vietnami Szocialista Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. március 18-i 260/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet érvénytelen.

(1) HL C 372., 2014.10.20.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/14

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Finanzgericht Köln [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Timac Agro Deutschland GmbH kontra Finanzamt Sankt Augustin

(C-388/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Adójogszabályok - Társasági adó - Letelepedés szabadsága - Külföldi állandó telephely - A kettős adóztatásnak a külföldi állandó telephely jövedelmének adómentességével való elkerülése - Az ilyen állandó telephely veszteségének elszámolása - A korábban levont veszteségek adóköteles jövedelembe történő utólagos bevonása a külföldi állandó telephely átruházása esetén - Végleges veszteségek))

(2016/C 068/17)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Köln

Az alapeljárás felei

Felperes: Timac Agro Deutschland GmbH

Alperes: Finanzamt Sankt Augustin

Rendelkező rész

Az EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami adórendszer, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, és amelynek értelmében, amennyiben a belföldi társaság valamely más tagállamban található állandó telephelyét átruházza a saját csoportjába tartozó külföldi társaságra, az átruházott telephely korábban levont veszteségeit bevonják az átruházó társaság adóköteles jövedelmébe, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében az ilyen állandó telephely jövedelmei adómentesek azon tagállamban, ahol azon társaság székhelye található, amelyhez e telephely tartozott.

Az EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami adórendszer, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, és amely, amennyiben a belföldi társaság valamely más tagállamban található állandó telephelyét átruházza a saját csoportjába tartozó külföldi társaságra, kizárja azt a lehetőséget, hogy a belföldi társaság az adóalapjában figyelembe vegye az átruházott telephely veszteségét akkor, amikor a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény értelmében az e telephely nyereségének adóztatására vonatkozó kizárólagos joghatóság a telephely illetősége szerinti tagállamot illeti meg.

(1) HL C 372., 2014.10.20.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/15

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Dioikitiko Efetreio Athinon [Görögország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Viamar – Elliniki aftokiniton kai Genikon Epicheiriseon AE kontra Elliniko Dimosio

(C-402/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Áruk szabad mozgása - Adórendelkezések - Belső adók - Fiskális vámok - Azonos hatású díjak - Határátlépéshez kapcsolódó alaki követelmények - EUMSZ 30. cikk - EUMSZ 110. cikk - 92/12/EGK irányelv - A 3. cikk (3) bekezdése - 2008/118/EK irányelv - Az 1. cikk (3) bekezdése - A nemzeti jogba való átültetés hiánya - Közvetlen hatály - Adó kivetése a gépjárművekre a tagállam területére való behozataluk időpontjában - A jármű nyilvántartásba vételéhez és esetleges forgalomba helyezéséhez kötődő adó - Az adó visszatérítésének megtagadása a nyilvántartásba vétel elmaradása esetén))

(2016/C 068/18)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Dioikitiko Efetreio Athinon

Az alapeljárás felei

Felperes: Viamar – Elliniki aftokiniton kai Genikon Epicheiriseon AE

Alperes: Elliniko Dimosio

Rendelkező rész

A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján közvetlen hatállyal rendelkezhet, lehetővé téve a magánszemélyeknek, hogy hivatkozzanak rá a nemzeti bíróság előtt a valamely tagállammal szemben folyamatban lévő jogvitában.

Az EUMSZ 30. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam olyan gyakorlata, mint amely az alapeljárásban felmerült, amelynek értelmében a más tagállamból származó gépjárművek behozatalakor beszedett regisztrációs adót nem térítik vissza, habár az érintett járműveket, amelyeket soha nem vettek nyilvántartásba az előbbi tagállamban, újraexportálták egy másik tagállamba.

(1) HL C 380., 2014.10.27.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/15

A Bíróság (negyedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Juzgado de lo Social no 1 de Córdoba [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – María Auxiliadora Arjona Camacho kontra Securitas Seguridad España, SA

(C-407/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2006/54/EK irányelv - Férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a foglalkoztatás és munkavégzés területén - Hátrányosan megkülönböztető jellegű elbocsátás - 18. cikk - A ténylegesen elszenvedett kár megtérítése vagy jóvátétele - Visszatartó jelleg - 25. cikk - Szankciók - Büntető jellegű kártérítés))

(2016/C 068/19)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Córdoba

Az alapeljárás felei

Felperes: María Auxiliadora Arjona Camacho

Alperes: Securitas Seguridad España, SA

Rendelkező rész

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak érdekében, hogy a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt elszenvedett kárt ténylegesen, visszatartó jelleggel és arányosan jóvátegyék vagy megtérítsék, e cikk azt a kötelezettséget rója a vagyoni kártérítési formát választó tagállamokra, hogy belső jogrendjükbe, az általuk meghatározott részletszabályok szerint, olyan intézkedéseket illesszenek be, amelyek a kárt teljes mértékben fedező kártérítés nyújtását írják elő a kárt elszenvedő személy részére.

(1) HL C 409., 2014.11.17.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/16

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – WebMindLicenses Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság

(C-419/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Hozzáadottérték-adó - 2006/112/EK irányelv - 2., 24., 43., 250. és 273. cikk - Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás teljesítési helye - E hely mesterséges, a valós gazdasági tartalom nélkülözésével történő meghatározása - Joggal való visszaélés - 904/2010/EU rendelet - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - A 7., 8., 41., 47. és 48. cikk, valamint az 51. cikk (1) bekezdése, és az 52. cikk (1) és (3) bekezdése - Védelemhez való jog - Meghallgatáshoz való jog - Párhuzamosan folyó és le nem zárt büntetőeljárás keretében az adóalannyal szemben folytatott titkos adatgyűjtés során beszerzett bizonyítékok adóhatóság általi felhasználása - Távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása és elektronikus levelek lefoglalása))

(2016/C 068/20)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: WebMindLicenses Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóság

Rendelkező rész

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy annak értékelése szempontjából, hogy az alapügybelihez hasonló körülmények között valamely licenciaszerződés, amelynek tárgya egy olyan internetes oldal működtetését lehetővé tevő know-how bérbeadása, amelynek segítségével interaktív audiovizuális szolgáltatásokat nyújtottak, amely szerződést egy olyan társasággal kötötték, amely az e licencet bérbe adó társaság székhelye szerinti tagállamétól eltérő, valamely másik tagállam területén telepedett le, joggal való visszaélésből eredt-e, amely annak kihasználására irányult, hogy e másik tagállamban az e szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adó mértéke alacsonyabb volt, az a körülmény, hogy az utóbbi társaság vezető tisztségviselője és egyedüli tagja e know-how megalkotója, hogy ugyanezen személy befolyást vagy irányítást gyakorolt az említett know-how fejlesztésére és hasznosítására, valamint a know-how-n alapuló szolgáltatásnyújtásra, hogy az említett szolgáltatások nyújtásához szükséges technikai eszközök, személyi állomány, pénzügyi tranzakciók kezelését alvállalkozók végezték, mint ahogy azok az okok, amelyek arra késztethették a licencbeadó társaságot, hogy licencbe adja a szóban forgó know-how-t az e másik tagállamban letelepedett társaságnak, ahelyett hogy azt maga hasznosította volna, önmagukban nem tűnnek döntő jelentőségűeknek.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata az alapügy összes körülményének vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy e szerződés, amennyiben leplezte azt a tényt, hogy a szóban forgó szolgáltatást ténylegesen nem a licencbevevő társaság, hanem valójában a licencbeadó társaság nyújtotta, teljesen mesterséges megállapodásnak minősül-e, különösen annak tisztázásával, hogy a licencbevevő társaság gazdasági tevékenysége székhelyének vagy állandó telephelyének Madeirára történő áthelyezése nem minősült-e valós letelepedésnek, hogy e társaság az érintett gazdasági tevékenység gyakorlása érdekében üzlethelyiségek, technikai és humán erőforrások formájában nem rendelkezett-e megfelelő struktúrával, továbbá hogy az említett társaság e gazdasági tevékenységet nem a saját nevében, saját javára, saját felelősségére és saját kockázatára végezte-e.

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy valamely olyan visszaélésszerű gyakorlat megállapítása esetén, amelynek eredményeképpen valamely szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét attól eltérő másik tagállamban határozták meg, mint amelyben ezen visszaélésszerű gyakorlat hiányában meghatározták volna, az a körülmény, hogy a hozzáadottérték-adót e másik tagállamban e tagállam jogszabályainak megfelelően megfizették, nem képezi akadályát annak, hogy ezen adó utólagos megállapítására az e szolgáltatás tényleges nyújtásának helye szerinti tagállamban kerüljön sor.

A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam adóhatósága, amely olyan szolgáltatásokra nézve vizsgálja a hozzáadottértékadó-kötelezettség keletkezését, amelyek más tagállamokban már ezen adó alá tartoznak, köteles tájékoztatáskéréssel fordulni ezen más tagállamok adóhatóságaihoz, amennyiben az ilyen kérelem szükséges, sőt elengedhetetlen a hozzáadottérték-adó első tagállamban való felszámíthatóságának megállapításához.

Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének, az EUMSZ 325. cikknek és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 2. cikkének, 250. cikke (1) bekezdésének és 273. cikkének alkalmazásában azzal nem ellentétes, ha az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében a héa területén fennálló visszaélésszerű gyakorlat bizonyítása érdekében az adóalannyal szemben folytatott titkos adatgyűjtés során, például távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatásával és elektronikus levelek lefoglalásával beszerzett bizonyítékokat használhat fel, feltéve hogy e bizonyítékoknak az említett büntetőeljárás keretében való beszerzése és azoknak a közigazgatási eljárás keretében való felhasználása nem sérti az uniós jog által biztosított jogokat.

Az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikke, 47. cikke és 52. cikkének (1) bekezdése alapján az ilyen bizonyítékokon alapuló, a hozzáadottérték-adó utólagos megállapítására irányuló határozat jogszerűségét vizsgáló nemzeti bíróság feladata, hogy megvizsgálja egyrészt, hogy a távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása és az elektronikus levelek lefoglalása olyan nyomozati eszköz volt-e, amelyet törvény írt elő, és amely szükséges volt a büntetőeljárás keretében, másrészt pedig az ilyen eszközökkel beszerzett bizonyítékoknak az említett hatóság általi felhasználását szintén törvény írta-e elő, és az szükséges volt-e. Ezenkívül e bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a védelemhez való jog tiszteletben tartása általános elvének megfelelően az adóalanynak a közigazgatási eljárás keretében lehetősége volt-e arra, hogy e bizonyítékokhoz hozzáférjen, és azokkal kapcsolatban meghallgassák. Amennyiben e bíróság azt állapítja meg, hogy ezen adóalany számára nem biztosították e lehetőséget, vagy hogy e bizonyítékokat az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. cikkének megsértésével szerezték be a büntetőeljárás keretében vagy használták fel a közigazgatási eljárásban, az említett nemzeti bíróságnak ki kell zárnia e bizonyítékokat, és amennyiben ebből következően az említett határozat megalapozatlanná válik, azt hatályon kívül kell helyeznie. Ugyancsak ki kell zárni e bizonyítékokat, ha e bíróság nem jogosult annak ellenőrzésére, hogy e bizonyítékokat a büntetőeljárás keretében az uniós joggal összhangban szerezték-e be, vagy valamely büntetőbíróság által kontradiktórius eljárás keretében már lefolytatott vizsgálat alapján legalább nem győződhet meg arról, hogy azokat e joggal összhangban szerezték be.

(1) HL C 439., 2014.12.8.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/18

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. december 23-i ítélete – Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-595/14. sz. ügy) (1)

((Megsemmisítés iránti kereset - A megtámadott határozat eljárás folyamán való felváltása - A kereset tárgya - Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés - Új pszichoaktív anyag ellenőrzési intézkedések alá vonása - A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően alkalmazandó jogi háttér - Átmeneti rendelkezések - Az Európai Parlamenttel való konzultáció))

(2016/C 068/21)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Parlament (képviselők: F. Drexler, A. Caiola és M. Pencheva meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: K. Pleśniak és K. Michoel meghatalmazottak)

Rendelkező rész

A Bíróság a 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin (25I-NBOMe), a 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid (AH-7921), a 3,4-metilén-dioxi-pirovaleron (MDPV) és a 2-(3-metoxi-fenil)-2-(etil-amino)ciklohexanon (metoxetamin) ellenőrzési intézkedések alá vonásáról szóló, 2014. szeptember 25-i 2014/688/EU tanácsi végrehajtási határozatot megsemmisíti.

2)	A Bíróság a 2014/688 végrehajtási határozat joghatásait fenntartja.

3)	A Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 138., 2015.4.27.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/18

A Bíróság (hetedik tanács) 2015. december 17-i ítélete (a Korkein oikeus [Finnország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Virpi Komu, Hanna Ruotsalainen, Ritva Komu kontra Pekka Komu, Jelena Komu

(C-605/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 44/2001/EK rendelet - Hatály - Kizárólagos joghatóság - 22. cikk, 1. pont - Ingatlanon fennálló dologi jogra vonatkozó jogvita - Fogalom - Ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdon értékesítés útján történő megszüntetése iránti kérelem))

(2016/C 068/22)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Korkein oikeus

Az alapeljárás felei

Felperesek: Virpi Komu, Hanna Ruotsalainen, Ritva Komu

Alperesek: Pekka Komu, Jelena Komu

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 22. cikke 1. pontjának első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „ingatlanon fennálló dologi jogra” vonatkozó jogviták kategóriájába tartozik a valamely ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon olyan értékesítés útján történő megszüntetése iránti kereset, amelynek lebonyolítását egy megbízottra bízták.

(1) HL C 81., 2015.3.9.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/19

A Bíróság (hatodik tanács) 2015. december 23-i ítélete (Bayerischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Firma Theodor Pfister kontra Landkreis Main-Spessart

(C-58/15. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatalra utalás - Mezőgazdaság - Egészségügyi ellenőrzések - Takarmányra és élelmiszerre vonatkozó hatósági ellenőrzések - Az ellenőrzések finanszírozása - A vágással kapcsolatos ellenőrzési költségek - 882/2004/EK rendelet - 85/73/EGK irányelv - A vizsgálat tényleges költségét fedező, az ezen irányelvben előírt díjak összegénél magasabb összeg felszámításának lehetősége))

(2016/C 068/23)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bayerischer Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Firma Theodor Pfister

Alperes: Landkreis Main-Spessart

Rendelkező rész

A 2006. november 20-i 1791/2006/EK tanácsi rendelettel módosított, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikke (3) bekezdése első albekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy a 2007. évi átmeneti időszakra lehetővé teszi a hús vizsgálata és egészségügyi ellenőrzése által okozott, az illetékes hatóság által viselt költségeket fedező húshigiéniai díjak beszedését az 1997. december 18-i 97/79/EK tanácsi irányelv által módosított, az 89/662/EGK, 90/425/EGK, 90/675/EGK et 91/496/EGK irányelv szerinti egészségügyi vizsgálatok és ellenőrzések finanszírozásáról szóló, 1985. január 29-i 85/73/EGK tanácsi irányelv alapján.

(1) HL C 171., 2015.5.26.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/19

A Bíróság (hatodik tanács) 2015. december 17-i végzése (a Verwaltungsgericht Berlin [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Sandra Bitter, a Ziegelwerk Höxter GmbH felszámolóbiztosaként eljárva kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-580/14. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - 2003/87/EK irányelv - Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere - Többletkibocsátási bírság - Arányosság))

(2016/C 068/24)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: Sandra Bitter, a Ziegelwerk Höxter GmbH felszámolóbiztosaként eljárva

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Rendelkező rész

A feltett kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan tényt, amely az arányosság elvére tekintettel érintené a 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke (3) bekezdése második mondatának érvényességét, amennyiben e rendelkezés a kibocsátott, olyan szén-dioxid-tonnaegyenértékenként fizetendő 100 eurós bírságot ír elő, amely után az üzemeltető nem adott át kibocsátási egységet.

(1) HL C 96., 2015.3.23.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/21

A Curtea de Apel Craiova (Románia) által 2015. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Rodica Popescu kontra Direcția Sanitar Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor Gorj

(C-614/15. sz. ügy)

(2016/C 068/27)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Craiova

Az alapeljárás felei

Felperes: Rodica Popescu

Alperes: Direcția Sanitar Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor Gorj

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 70/1999 irányelv (1) átültetése céljából elfogadott általános jellegű szabályoktól eltérve a határozott idejű szerződések ismételt megkötéséhez elegendő érv-e az, hogy az állat-egészségügyi ágazat alkalmazottjai által végzett, az ellenőrzés különös feladatait magában foglaló tevékenységek szorosan kapcsolódnak az 5. pontban említettekhez hasonló típusú létesítmények folyamatos működéséhez?

A 70/1999 irányelv átültetéséből eredő tagállami kötelezettség megsértését képezi-e azon különleges rendelkezéseknek a jogszabályban való fenntartása, amelyek a fent meghatározott időtartamra lehetővé teszik az állat-egészségügyi ágazatban kötött határozott idejű munkaszerződések ismételt megkötését?

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.).

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/21

A Juzgado Contencioso-Administrativo de Oviedo (Spanyolország) által 2015. november 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Carlos Álvarez Santirso kontra Consejería de Educación, Cultura y Deporte del Principado de Asturias

(C-631/15. sz. ügy)

(2016/C 068/28)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado Contencioso-Administrativo de Oviedo

Az alapeljárás felei

Felperes: Carlos Álvarez Santirso

Alperes: Consejería de Educación, Cultura y Deporte del Principado de Asturias

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (1) által hivatkozott keretmegállapodás 4. szakaszát, hogy azzal ellentétes az olyan regionális nemzeti szabályozás, mint a Ley del Principado de Asturias 6/2009 de 29 de diciembre de evaluación de la función pública docente y sus incentivos (a köztisztviselő oktatók értékeléséről és anyagi ösztönzéséről szóló, az asztúriai hercegség által 2009. december 29-én elfogadott 6/2009. sz. törvény), amelynek 2. cikke az értékelési tervben való részvétel (és következésképpen, az ehhez kötődő anyagi ösztönzők megszerzésének) feltételeként megállapítja a határozatlan időre kinevezett köztisztviselői jogállással való rendelkezést, és ennélfogva kizárja a határozott időre kinevezett köztisztviselőket?

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.).

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/22

Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2015. november 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Costin Popescu kontra Guvernul României, Ministerul Afacerilor Interne, Direcția Regim Permise de Conducere și Înmatriculare a Vehiculelor, Direcția Rutieră, Serviciul Public Comunitar Regim Permise de Conducere și Înmatriculare a Vehiculelor

(C-632/15. sz. ügy)

(2016/C 068/29)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casație și Justiție

Az alapeljárás felei

Felperes: Costin Popescu

Alperes: Guvernul României, Ministerul Afacerilor Interne, Direcția Regim Permise de Conducere și Înmatriculare a Vehiculelor, Direcția Rutieră, Serviciul Public Comunitar Regim Permise de Conducere și Înmatriculare a Vehiculelor

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

A 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) rendelkezései lehetővé teszik-e a román állam számára, hogy a közúton történő járművezetésre 2013. január 19. napját megelőzően jogosító hivatalos okmánnyal rendelkező motorkerékpár-vezetők esetében a motorkerékpárok ezen időpontot követő vezetéséhez vezetői engedélynek a más gépjárművek esetében előírtakhoz hasonló vizsgák letételével történő megszerzését írja elő?

(1) A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 403., 18. o.)

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/22

A Törvényszék (harmadik tanács) T-211/14. sz., Toni Klement kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2015. szeptember 24-én hozott ítélete ellen Toni Klement által 2015. december 2-án benyújtott fellebbezés

(C-642/15. P. sz. ügy)

(2016/C 068/30)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Toni Klement (képviselő: J. Weiser ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-211/14. sz. ügyben 2015. szeptember 24-én hozott ítéletét; és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezés alátámasztásaként három jogalapra hivatkozik:

Nem vitás, hogy a vitatott védjegyet kizárólag a hozzáillesztett „Bullerjan” szóelemmel együtt használták. A fellebbező azt állítja, hogy a hozzáillesztett „Bullerjan” elem megkülönböztető képességének értékelésére vonatkozó bizonyítékokat elferdítették. A Törvényszék szerinte (csupán) átlagosnak minősítette a hozzáillesztett elem megkülönböztető képességét. A (csupán) átlagosnak tekintett megkülönböztető képesség megállapításának szerinte a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt semmi alapja, hiszen ez utóbbiak nem szolgáltattak semmiféle információt a védjegyként önmagában is lajstromozott „Bullerjan” szóelem használatának terjedelméről, időtartamáról és intenzitásáról.

A fellebbező a fellebbezésének alátámasztásaként felvet egy második jogalapot is, amelyet arra alapít, hogy a Törvényszék a vitatott védjegy erőteljes megkülönböztető képességére vonatkozó megállapítását ellentmondásosan indokolta. A Törvényszék által kifejtett indokokban szerinte a Törvényszék egyrészt azt állítja, hogy a vitatott védjegynek szokatlan a formája, másrészt viszont megerősíti, hogy más gyártók is forgalmaznak igen hasonló formával kemencéket. Szerinte további ellentmondásokat tartalmaznak a Törvényszék azon megállapításai, melyek szerint egyrészt a vitatott védjegy – esetleges funkcionalitásától elvonatkoztatva – erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik, másrészt e megkülönböztető képességet nem ingatja meg a többi kemence igen hasonló formája sem, hiszen az említett erőteljes hasonlóságot az elérni kívánt műszaki eredmény is indokolhatja. Ennélfogva, a Törvényszék által kifejtett indokok a fellebbező szerint két vonatkozásban is ellentmondásosak, és ily módon jogi hibában szenvednek.

A fellebbező a fellebbezésének alátámasztásaként egy harmadik jogalapot is említ, amelyet a közösségi védjegyről szóló rendelet (1) 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése és alkalmazása során több szempontból vétett jogi hibákra alapít. Először is szerinte a Törvényszék, a vitatott védjegy megkülönböztető képességének a közösségi védjegyrendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja által megkövetelt vizsgálatánál nem vette figyelembe a Bíróságnak a térbeli védjegyek e megkülönböztető képessége értékelésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. A Bíróság ítélkezési gyakorlata által megköveteltekkel szemben a Törvényszék nem végezte el a vitatott védjegynek az ágazatban elterjedt többi (szokásos) formával való összevetését. Ezenfelül a Törvényszék szerinte azt állapította meg, hogy a vitatott védjegy formája esetleges funkcionalitásának nincs jelentősége a védjegy megkülönböztető képessége értékelése szempontjából. A Törvényszék így figyelmen kívül hagyta azt az állandó alapelvet, amely szerint a megkülönböztető képesség értékelésénél az adott ügy valamennyi releváns tényezőjét figyelembe kell venni. Végül, a Törvényszék a fellebbező szerint nem vette figyelembe a Bíróságnak az olyan lajstromozott védjegyek jogosultjainak a jogok fenntartása céljából történő saját védjegyhasználatára vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, amelyek valamely összetett védjegy részét képezik. A Törvényszék ily módon elegendőnek tekintette azt a körülményt, hogy az összetett védjegy részét képező védjegyet származási jelölésként ismerik el. Ennélfogva a Törvényszék szerinte figyelmen kívül hagyta a közösségi védjegyrendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának világos megszövegezése és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott azon kötelezettséget, miszerint minden esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a lajstromozott védjegy megkülönböztető képessége nem változott-e meg. A Törvényszék a fellebbező szerint elmulasztotta ennek meghatározását.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78, 1. o.)

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/23

A Vestre Landsret (Dánia) által 2015. december 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jyske Finans A/S kontra Ligebehandlingsnævnet, Ismar Huskic nevében eljárva

(C-668/15. sz. ügy)

(2016/C 068/31)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Vestre Landsret

Az alapeljárás felei

Felperes: Jyske Finans A/S

Alperes: Ligebehandlingsnævnet, Ismar Huskic nevében eljárva

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a személyek etnikai származására tekintettel történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (1) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tilalmát, mint amely kizárja az olyan gyakorlatot, amely a jelen ügyben is szerepel, amely szerint kedvezőtlenebb elbírálásban részesül valamely skandináv országon, valamely tagállamon vagy Svájcon, illetve Liechtensteinen kívül született személy, aki hasonló helyzetben van, mint egy olyan személy, aki valamely skandináv országban, valamely tagállamban, Svájcban, illetve Liechtensteinben született?

Amennyiben az első kérdésre nemleges válasz adandó, jelenti-e az ilyen gyakorlat a személyek etnikai származására tekintettel történő közvetett hátrányos megkülönböztetését a 2000/43/EK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, kivéve ha ez jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek?

Amennyiben a második kérdésre igenlő válasz adandó, igazolható-e főszabály szerint egy ilyen gyakorlat azzal, hogy a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 13. cikke szerinti fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések biztosítására szolgáló megfelelő és szükséges eszköznek minősül?

(1) HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.

(2) HL L 309, 15. o.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/24

2015. december 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-687/15. sz. ügy)

(2016/C 068/32)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: F. Erlbacher és L. Nicolae meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—	semmisítse meg a Tanács luxembourgi, 2015. október 26-i 3419. ülésén elfogadott, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. évi rádió-távközlési világkonferenciájáról (WRC-15) szóló tanácsi következtetéseket;

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.	A Bizottság jelen keresete a Tanács luxembourgi, 2015. október 26-i 3419. ülésén elfogadott, „a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. évi rádió-távközlési világkonferenciájáról (WRC-15) szóló tanácsi következtetések” megsemmisítésére irányul.

A kereset egyetlen jogalapra alapul, nevezetesen azon, hogy a Tanács – azáltal, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. évi rádió-távközlési világkonferenciájára (WRC-15) vonatkozóan következtetéseket fogadott el, és nem a Bizottság javaslatának megfelelően határozatot – megsértette az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdését, amely rendelkezés alkalmazandó az Unió által a WRC-15 keretében képviselendő álláspont kialakítására.

E tekintetben a Bizottság először is azzal érvel, hogy az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése alkalmazandó az Unió által a szóban forgó helyzetben képviselendő álláspont kialakítására, amikor az Európai Unió jogállással, nevezetesen szektortagsággal rendelkezik az érintett nemzetközi szervezetben, amely az ITU alapokmánya 3. cikkének (2) bekezdése értelmében bizonyos tevékenységi jogokat biztosít az Európai Unió számára a szervezeten belül.

Másodsorban a Bizottság azzal érvel, hogy a Rádiószabályzat felülvizsgálata, amelyre vonatkozóan a Bizottság az álláspont kialakítását az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése alapján javasolta, joghatással bír e rendelkezés értelmében, mind az alkalmazandó nemzetközi jogi háttér, mind pedig a releváns uniós szabályok alapján.

Harmadsorban, az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésének alkalmazási feltételeit illetően a Bizottság azt állítja, hogy ezek egyformán teljesülnek a jelen esetben, mivel az ITU szervei „megállapodásokkal létrehozott[ak]”, és azon jogi aktusok, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság álláspont kialakítását javasolta, nem „a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusok[…]”.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/26

A Törvényszék 2015. december 10-i ítélete – Front Polisario kontra Tanács

(T-512/12. sz. ügy) (1)

((„Külkapcsolatok - Az Unió és Marokkó között levélváltás formájában létrejött megállapodás - Mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre, halakra és halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizáció - A megállapodás alkalmazása Nyugat-Szaharára - Front Polisario - Megsemmisítés iránti kereset - Jogképesség - Közvetlen és személyében való érintettség - Elfogadhatóság - A nemzetközi joggal való összeegyeztethetőség - Indokolási kötelezettség - Védelemhez való jog”))

(2016/C 068/33)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Front populaire pour la libération de la saguia-el-hamra et du rio de oro (Front Polisario) (képviselők kezdetben: C.-E. Hafiz és G. Devers, később: G. Devers ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Kyriakopoulou, A. Westerhof Löfflerová és N. Rouam meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó fél: Európai Bizottság (képviselők kezdetben: F. Castillo de la Torre, E. Paasivirta és D. Stefanov, később: F. Castillo de la Torre és E. Paasivirta meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2012. március 8-i 2012/497/EU tanácsi határozat (HL L 241., 2. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2012. március 8-i 2012/497/EU tanácsi határozatot a benne foglalt megállapodás Nyugat-Szaharára történő alkalmazását jóváhagyó részében.

2)	Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság maguk viselik saját költségeiket és a Front populaire pour la libération de la saguia-el-hamra et du rio de oro (Front Polisario) részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 55., 2013.2.23.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/26

A Törvényszék 2015. december 17-i végzése – Universal Music kontra OHIM – Yello Strom (Yellow Lounge)

(T-379/14. sz. ügy) (1)

((„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”))

(2016/C 068/34)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Universal Music GmbH (Berlin, Németország) (képviselő: M. Viefhus ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselők: kezdetben G. Schneider, később G. Schneider és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Yello Strom GmbH (Köln, Németország) (képviselő: K. Gründig-Schnelle ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Yello Strom GmbH és a Universal Music GmbH közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. március 20-án hozott határozata (R 274/2013-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Universal Music GmbH és a Yello Strom GmbH maga viseli saját költségeit, valamint fele-fele részben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 292., 2014.9.1.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/27

A Törvényszék 2015. december 17-i végzése – Murnauer Markenvertrieb kontra OHIM – Bach Flower Remedies (MURNAUERS Bachblüten)

(T-534/14. sz. ügy) (1)

((„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság”))

(2016/C 068/35)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Murnauer Markenvertrieb GmbH (Egelsbach, Németország) (képviselők: F. Traub és D. Horst ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Walicka meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Bach Flower Remedies Ltd (Wimbledon, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Renck és M. Petersen ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM második fellebbezési tanácsának a Murnauer Markenvertrieb GmbH és a Bach Flower Remedies Ltd közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. május 5-én hozott határozata (R 2041/2012-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Murnauer Markenvertrieb GmbH és a Bach Flower Remedies Ltd viseli a saját költségeit, valamint fele-fele arányban Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) költségeit.

(1) HL C 351.., 2014.10.6.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/28

A Törvényszék 2015. december 18-i végzése – CompuGroup Medical kontra OHIM – Schatteiner (SAM)

(T-850/14. sz. ügy)

((„Hatályon kívül helyezés iránti kereset - Közösségi védjegy - Keresetindítási határidő - Kezdőnap - A fellebbezési tanács határozatának a felperesi képviselő OHIM-nál vezetett elektronikus felhasználói fiókján keresztül történő közlése - Késedelem - Vis maior vagy előre nem látható körülmények hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”))

(2016/C 068/36)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: CompuGroup Medical AG (Koblenz, Németország) (képviselő: B. Dix ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: H. Kunz meghatalmazott)

A másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Simon Schatteiner (Bécs, Ausztria) (képviselők: F. Schulz és H. Pernez ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Simon Schatteiner és a CompuGroup Medical AG közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2014. július 23-án hozott határozata (R 818/2013-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet leutasítja.

2)	A Törvényszék a CompuGroup Medical AG-t kötelezi a költségek viselésére.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/28

A Törvényszék 2015. december 17-i végzése – Garcia Minguez kontra Bizottság

(T-357/15. P. sz. ügy) (1)

((„Fellebbezés - Közszolgálat - Felvétel - A Bizottság ideiglenes alkalmazottai számára nyitva álló intézményi belső versenyvizsga - Valamely végrehajtó ügynökség ideiglenes alkalmazottjának elutasítása - A személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Egyenlő bánásmód - Jogilag nyilvánvalóan teljesen megalapozatlan fellebbezés”))

(2016/C 068/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Maria Luisa Garcia Minguez (Brüsszel, Belgium) (képviselők: L. Ortiz Blanco és Á. Givaja Sanz ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben J. Currall, G. Gattinara és F. Simonetti, később G. Gattinara és F. Simonetti meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) 2015. április 28-i, Garcia Minguez kontra Bizottság ügyben hozott végzése (F-72/14, EBHT-KSZ, EU:F:2015:40) ellen benyújtott és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a fellebbezést elutasítja.

2)	Maria Luisa Garcia Minguez köteles a költségek viselésére.

(1) HL C 279., 2015.8.24.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/29

2015. november 11-én benyújtott kereset – Frame kontra OHIM – Bianca-Moden (BIANCALUNA)

(T-627/15. sz. ügy)

(2016/C 068/38)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Frame Srl (San Giuseppe Vesuviano, Olaszország) (képviselők: M. Borghese, R. Giordano, és E. Montelione ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Bianca-Moden GmbH & Co. KG (Ochtrup, Németország)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: Felperes

A vitatott védjegy: „BIANCALUNA” közösségi szóvédjegy – 11 251 808. sz. védjegybejelentés

Az OHIM előtti eljárás: Felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM ötödik fellebbezési tanácsának 2015. augusztus 7-én hozott határozata (R 2952/2014-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot; és/vagy

—	utalja vissza az ügyet az OHIM elé, hogy az megfelelően vizsgálja meg az összetéveszthetőséget, figyelembe véve a Bianca-Moden GmbH & Co. KG által a használatra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat;

—	az OHIM-ot kötelezze első eljárás, valamint a jelen eljárás költségeinek viselésére;

—	másodlagosan változtassa meg a megtámadott határozatot oly módon, hogy a 25. osztályba tartozó alábbi áruk vonatkozásában lajstromozzák a vitatott védjegyet: alsóneműk, pizsamák, pólók, alsónadrágok, fehérneműk.

Jogalapok

—	mindössze egyetlen korábbi védjegy kiválasztása révén a 207/2009 rendelet téves értelmezése;

—	az összehasonlított megjelölések közötti összetéveszthetőség értékelése során a 207/2009 rendelet téves értelmezése.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/30

2015. december 3-án benyújtott kereset – BikeWorld GmbH kontra Bizottság

(T-702/15. sz. ügy)

(2016/C 068/39)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: BikeWorld GmbH (St. Ingbert, Németország) (képviselő: J. Jovy ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2014. október 1-jei bizottsági határozatot a felperest érintő részében;

—	a felperes vonatkozásában függessze fel a határozat végrehajtását a jelen kereset elbírálásáig (EUMSZ 278. cikk).

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a jelen keresettel a Németország által a Nürburgring számára nyújtott, SA.31550 (2012/C) (ex 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jei C(2014) 3634 final bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

1.	A felperes a határozat alapjául szolgáló eljárás feleivel nem azonos. Nem áll fenn ezért a passzív perbeli legitimációja.

2.	A felperes nem vett részt a vitatott határozat alapjául szolgáló eljárásban. A meghallgatáshoz való jogát ezért megsértették.

3.	A felperes jelenlegi tagjainak a kölcsön nyújtásának időpontjában eljáró eredeti tagokkal semmilyen kapcsolata nincs.

4.	A visszatérítéssel elérni kívánt, az „egyetlen gazdasági szereplő versenyelőnyének a megakadályozására irányuló” cél a határozattal nem érhető el, mivel a felperes nem áll, és a legutóbbi kölcsön nyújtása óta nem is állt versenyben senkivel.

A felperes már kinyilvánította készségét a felszámolásának és a megszüntetésének a lefolytatására, amennyiben ez szükséges az azonnali fizetésképtelenség kikerülése érdekében, ami elkerülhetetlen lenne abban az esetben, ha a felperesnek a visszatérítés keretében bármilyen kifizetést teljesítenie kell.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/30

2015. november 28-án benyújtott kereset – Micula és társai kontra Bizottság

(T-704/15. sz. ügy)

(2016/C 068/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Viorel Micula (Nagyvárad, Románia), European Drinks SA (Ștei, Románia), Rieni Drinks SA (Rieni, Románia), Transilvania General Import-Export SRL (Nagyvárad), West Leasing International SRL (Pantasesti, Románia) (képviselők: J. Derenne, A. Dashwood és D. Vallindas ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Románia által nyújtott SA.38517 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról szóló, 2015. március 30-i (EU) 2015/1470 bizottsági határozatot (2013. december 11-i választottbírósági ítélet a Micula kontra Románia ügyben [az értesítés a C(2015) 2112. számú dokumentummal történt]) (HL 2015. L 232., 43. o.);

—

másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben:

i.	az megállapítja, hogy a Viorel Micula „vállalkozás”, és így a támogatás kedvezményezettjének minősülő állítólagos egyetlen gazdasági egység részét képezi,

ii.

megállapítja, hogy a támogatás kedvezményezettje mint egyetlen gazdasági egység a következőket foglalja magában: Viorel Micula, Ioan Micula, S.C. European Food SA, S.C. Starmill S.R.L., S.C. Multipack, European Drinks SA, Rieni Drinks SA, Scandic Distilleries SA, Transilvania General Import-Export SRL, és

iii.

a 2. cikkének (2) bekezdésében megállapítja, hogy Viorel Micula, Ioan Micula, az S.C. European Food SA, az S.C. Starmill S.R.L., az S.C. Multipack, a European Drinks SA, a Rieni Drinks SA, a Scandic Distilleries SA, a Transilvania General Import-Export SRL és a West Leasing SRL egyetemlegesen felelős a bármelyikük által kapott állami támogatás visszafizetéséért;

—	kötelezze a Bizottságot ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.

Az első jogalap hatáskör hiányán és hatáskörrel való visszaélésen alapul. A Bizottság, azáltal hogy az ICSID választottbírósági ítélet (a továbbiakban: választottbírósági ítélet) végrehajtását tévesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás nyújtásának minősítette, gyakorlatilag a csatlakozás előtti időszakra visszamenőleg élt azon hatáskörével, amely a Románia által ezen ország uniós csatlakozását követően nyújtott állami támogatások vonatkozásában illeti meg.

A második jogalap az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén alapul

—

Először is a határozat nem bizonyítja gazdasági előny fennállását, amikor a választottbírósági ítélet végrehajtását a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak minősíti. A jelen ügy teljesíti az Asteris ítélkezési gyakorlat feltételeit (1988. szeptember 27-i Asteris és társai ítélet, 106/87–120/87). Bármely előny nyújtására (quod non) Románia uniós csatlakozását megelőzően került sor, így az nem tartozik az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá. Másodszor a határozat nem bizonyítja szelektivitás fennállását. A Románia és Svédország közötti kétoldalú beruházási szerződés (a továbbiakban: KBSZ, a választottbírósági ítélet jogi alapja) olyan általános felelősségi rendszert vezet be, amely egyformán alkalmazandó valamennyi beruházóra. Harmadszor a határozat nem bizonyítja, hogy a szóban forgó intézkedés betudható a Román Államnak. Románia a választottbírósági ítélet végrehajtását illetően nem rendelkezik mérlegelési mozgástérrel.

A harmadik jogalap az EUMSZ 351. cikknek és általános jogelveknek a megsértésén alapul. Az EUMSZ 351. cikk védi a Svédországgal kötött KBSZ végrehajtásával kapcsolatban Romániát terhelő kötelezettségeket az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak a csatlakozás utáni esetleges hatásaival szemben, mivel e szerződés még egy tagállam (Svédország) és egy harmadik ország (Románia) közötti megállapodás volt.

A negyedik jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésén alapul. Az uniós hatóságok tevékenyen ösztönözték KBSZ-ek megkötését, következésképpen jogos bizalmat keltettek azzal kapcsolatban, hogy az ilyen KBSZ-ben foglaltak teljesítésének választottbírósági eljárás útján való kikényszerítése érdekében tett erőfeszítéseket nem akadályozzák majd meg pl. az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján.

A másodlagosan előterjesztett ötödik jogalap azon alapul, hogy az állítólagos támogatást a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak kell tekinteni. A választottbírósági eljárás és a választottbírósági ítélet alapjául szolgáló szóban forgó nemzeti intézkedés sosem képezte a közös piaccal való összeegyeztethetetlenséget megállapító végleges határozat tárgyát. Mindenesetre ezen intézkedés összeegyeztethető lett volna az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.

A másodlagosan előterjesztett hatodik jogalap azon alapul, hogy a határozat tévesen határozza meg az állítólagos támogatás kedvezményezettjeit. A határozat nem bizonyítja sem azt, hogy Viorel és Ioan Micula az állítólagos egyetlen gazdasági egység részét képezi, sem pedig azt, hogy a jelen ügyben létezik egyetlen gazdasági egység.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a határozatban elrendelt visszatéríttetés hibákat tartalmaz. Mivel a határozat tévesen határozza meg az állítólagos támogatás kedvezményezettjeit, a visszatéríttetést olyan egyénekkel és társaságokkal szemben is elrendeli, amelyek nem kedvezményezettjei az állítólagos támogatásnak.

A nyolcadik jogalap lényeges eljárási követelmény (a meghallgatáshoz való jog) megsértésén alapul. A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozat sehol sem említette meg a felperesekként fellépő European Drinks, Rieni Drinks, West Leasing és Transilvania General Import-Export társaságokat.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/32

2015. december 9-én benyújtott kereset – BASF kontra OHIM – Evonik Industries (DINCH)

(T-721/15. sz. ügy)

(2016/C 068/41)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: BASF SE (Ludwigshafen am Rhein, Németország) (képviselők: A. Schulz és C. Onken ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Evonik Industries AG (Marl, Németország)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: a „DINCH” közösségi szóvédjegy – 2 563 856. sz. közösségi védjegy

Az OHIM előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM első fellebbezési tanácsának 2015. szeptember 23-án hozott határozata (R 2080/2014-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a megtámadott határozatot változtassa meg annyiban, hogy utasítsa el a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél fellebbezését;

—	másodlagosan: helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/33

2015. december 4-én benyújtott kereset – Verband der Bayerischen Privaten Milchwirtschaft kontra Bizottság

(T-724/15. sz. ügy)

(2016/C 068/42)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Verband der Bayerischen Privaten Milchwirtschaft e. V. (München, Németország) (képviselők: C. Bittner und N. Thies ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az

—	az 1. cikkben megállapítja, hogy Németország a tej minőségének a Bajorországban történő ellenőrzése során az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését megsértve, az érintett bajor tejüzemek számára állami támogatást nyújtott, ami 2007. január 1-je óta összeegyeztethetetlen a belső piaccal;

—	a 2–4. cikkben elrendeli e támogatások kamattal terhelt összegének az érintettek részéről történő visszafizetését;

—	az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetben a felperes a tejről és zsírról szóló törvény keretében a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatokhoz Németország által nyújtott SA.35484 (2013/C) (korábbi SA.35484 [2012/NN]) állami támogatásról szóló, 2015. szeptember 18-i C (2015) 6295 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik, amelyek lényegében a T-722/15. sz., Interessengemeinschaft privater Milchverarbeiter Bayerns kontra Bizottság ügyben felhozott jogalapokkal megegyeznek vagy azokhoz hasonlóak.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/33

2015. december 11-én benyújtott kereset – Chemtura Netherlands kontra EFSA

(T-725/15. sz. ügy)

(2016/C 068/43)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Chemtura Netherlands (Amszterdam, Hollandia) (képviselők: C. Mereu és K. Van Maldegem ügyvédek)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a diflubenzuron hatóanyag PCA metabolit tekintetében való jóváhagyásának felülvizsgálatáról készült szakértői értékelésre vonatkozó EFSA-következtetés bizonyos részeinek közzétételéről szóló, 2015. december 10-i határozatát, miután a felperes annak bizalmas kezelését kérte a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.) értelmében;

—	az alperest kötelezze ezen eljárás költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első, az 1107/2009 rendelet és az üzleti titkok védelméhez való alapvető jog megsértésére alapított jogalap

—

A felperes kifogásolja a felperes azon megállapításának jogalapját, amely szerint kötelessége volt közzétenni a következtetéseit. Még ha jogszerű is az EFSA által az 1107/2009 rendelet 21. cikke alapján elfogadott következtetések közzététele, az alperes megsértette az 1107/2009 rendelet 63. cikkét azzal, hogy bizalmas információt tett közzé.

A második, a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap

—	A felperes állítása szerint az alperes a tények és a kapcsolódó tudományos adatok nem pontos ismeretére alapította a határozatát, ami a felperes bizalmas kezelés iránti kérelmeivel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibát eredményezett.

A harmadik, az uniós jog alapvető elveinek, így a védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap

—	A felperes számára nem biztosították annak lehetőségét, hogy észrevételeket tegyen az EFSA következtetéseinek alapjául szolgáló dokumentumokra.

A negyedik, a saját feladatainak EFSA általi megsértésére alapított jogalap

—	Az alperes értékelése nem a rendelkezésre álló valamennyi tudományos bizonyítékon alapult, holott az alperes köteles a legmagasabb minőségű tudományos munkát végezni.

Az ötödik, a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

—

A felperes jelenleg megbeszéléseket folytat a Bizottsággal, és a Bizottság levelei azt tükrözik, hogy a Bizottság felülvizsgálati eljárásának részeként lehetőséget biztosítanak a felperes számára az EFSA következtetéseivel kapcsolatos észrevételeinek a megtételére. A felperes észrevételeit figyelembe kellene venni az EFSA következtetésének közzététele előtt.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/34

2015. december 12-én benyújtott kereset – Klyuyev kontra Tanács

(T-731/15. sz. ügy)

(2016/C 068/44)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sergiy Klyuyev (Donyeck, Ukrajna) (képviselők: R. Gherson solicitor, B. Kennelly barrister és T. Garner solicitor)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 2014/119 tanácsi határozat módosításáról szóló, 2015. október 5-i (KKBP) 2015/1781 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2015/1777 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e jogi aktusok a felperesre vonatkoznak; és

—	kötelezze az alperest a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem határozta meg a megfelelő jogalapot. Az EUSZ 29. cikk a megtámadott határozathoz nem volt megfelelő jogalap, ugyanis a felperessel szemben felhozott kifogás nem olyan egyénként azonosította őt, aki aláásta a jogállamságot vagy az emberi jogokat Ukrajnában (az EUSZ 21. cikk (2) bekezdése, valamint az EUSZ 23. cikk értelmében). Mivel a határozat érvénytelen volt, a Tanács a megtámadott rendelet elfogadása érdekében nem hivatkozhatott az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésére. A korlátozó intézkedések elfogadásának idején a felperest bírósági eljárások keretében nem vádolták azzal, hogy tevékenységei azzal a veszéllyel jártak, hogy aláássák a jogállamiságot vagy e tevékenységek emberi jogot sértettek Ukrajnában. A korlátozó intézkedések valójában a jogállamiságnak az ukrán hatóságok által a felperessel való bánásmódjukkal összefüggésben történő megsértésének kedveznek.

A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát vétett annak megállapításával, hogy a felperes teljesítette a jegyzékbe vételi kritériumot. A főügyészi hivatal által a Tanáccsal közölt állítások túlságosan általánosak, és azokat a felperessel szembeni egyetlen bírósági eljárással kapcsolatos egyetlen (még kevésbé „konkrét”) bizonyíték sem támasztja alá. A felperes az állítások hibáit a korlátozó intézkedések elfogadása előtt hangsúlyozta, valamint hogy a Tanács a válaszokat és a szükséges bizonyítékokat az ukrán hatóságoktól nem kapta meg. A Tanács tévedett abban, hogy az állításokat első ránézésre elfogadta, különösen mivel Ukrajnában nem létezik olyan bírósági eljárás, amely megfelel az európai követelményeknek.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a felperes védelemhez való jogát és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. Az ismételt jegyzékbe vétellel kapcsolatos ügyekben a Tanácsra jelentősebb kötelezettség hárul a megkereső hatóságok teljeskörű vizsgálatát illetően, valamint hogy erről tájékoztassa a jegyzékbe vett személyt. Ezt a kötelezettséget ebben az eljárásban megsértették.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem biztosított a felperes számára elegendő indokolást a jegyzékbe vételét illetően. Ezeket a közölt indokokat nem részletezték és pontosították kellően.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Tanács súlyosan megsértette a felperes tulajdonhoz és jóhírnévhez való alapvető jogait. A korlátozó intézkedéseket olyan megfelelő garanciák nélkül fogadták el, amelyek lehetővé teszik a felperes számára álláspontjának a Tanács előtti tényleges ismertetését. A korlátozó intézkedések nem korlátozódnak bármely olyan konkrét tulajdonra, amely állítólagosan a hűtlenül kezelt állami pénzeszközöket képviseli, sőt még az állítólagosan hűtlenül kezelt pénzeszközök összegére sem.

6.	A hatodik jogalap azon alapul, hogy annyiban, amennyiben a Tanács helyesen állapította meg, hogy a jegyzékbe vételi kritériumok kiterjedhetnek a bírósági eljárásokhoz nem kapcsolódó bármely nyomozásra, a kritériumok aránytalanok és jogellenesek.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/35

2015. december 16-án benyújtott kereset – Portugál Köztársaság kontra Bizottság

(T-733/15. sz. ügy)

(2016/C 068/45)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: Portugál Köztársaság (képviselők: L. Inez Fernandez és M. Figueiredo meghatalmazottak, segítőjük: L. Silva Morais ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság főtitkárságának 2015. október 12-i SG-Greffe (2015) D/1533 levelében közölt bizottsági határozatot (1);

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Portugál Köztársaság azt állítja, hogy a Bizottság főtitkárságának 2015. október 12-i SG-Greffe (2015) D/1533 levelében közölt bizottsági határozattal megküldött fizetési felszólítást meg kell semmisíteni, mivel a következő hibákat tartalmazza:

1.	A megtámadott aktus elfogadásának igazolása azon alapul, hogy a Bizottság kisajátította magának az Unió igazságszolgáltatási szférájába tartozó hatásköröket, ami a hatáskör hiányának minősül.

2.	Az aktus a Bíróság Bizottság kontra Portugália ítélete (C-76/13, EU:C:2014:2029) joghatásainak mesterséges felosztásán alapul, tehát sérti a Szerződéseket, illetve valamennyi, ezek alkalmazására vonatkozó jogszabályt.

3.	A jelen megsemmisítés iránti kereset tárgyát alkotó bizottsági aktus sérti az ítélt dolog elvét, mivel a szóban forgó aktus újból sérti a Szerződéseket, illetve valamennyi, ezek alkalmazására vonatkozó jogszabályt.

4.	Az aktus ugyanakkor jogellenes is, mivel nem tartja tiszteletben a jogbiztonságnak, a jogviszonyok stabilitásának és a bizalomvédelemnek az uniós jogban rögzített elvét.

5.	Az aktus sérti a kettős szankció tilalmának elvét, amellyel ellentétes az, hogy valamely fél egy egyedi jogi aktus útján éri el azt, amelyet nem tudott elérni bírósági határozatok útján, ami a Szerződések, illetve valamennyi, ezek alkalmazására vonatkozó jogszabály megsértését jelenti.

(1) Az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) főigazgatójának határozata, amely megköveteli, hogy a Portugál Köztársaság fizessen meg 580 000 eurót a 2014. június 25-e és augusztus 21-e közötti időszak tekintetében, kényszerítő bírság behajtásának jogcímén, amelyet a Bíróság határozott meg a Bizottság kontra Portugália ítéletben (C-76/13, EU:C:2014:2029)

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/36

A Közszolgálati Törvényszék F-119/14. sz., FE kontra Bizottság ügyben 2015. október 6-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. december 17-én benyújtott fellebbezés

(T-734/15. P. sz. ügy)

(2016/C 068/46)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: F. Simonetti és G. Gattinara meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: FE (Luxembourg, Luxemburg)

Kérelmek

A fellebbezők azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-119/14. sz., FE kontra Bizottság ügyben 2015. október 6-án hozott ítéletét;

—	az FE által az F-119/14. sz. ügyben benyújtott keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;

—	határozzon úgy, hogy a felek maguk viselik a jelen eljárásban felmerült költségeiket;

—	FE-t kötelezze a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék több alkalommal tévesen alkalmazta a jogot és elferdített az ügy iratait a minimális szakmai tapasztalatra vonatkozó felvételi követelmény versenyvizsga-bizottság általi értékelése és alkalmazása tekintetében.

2.	A második jogalap a Közszolgálati Törvényszék azon következtetését érintő téves jogalkalmazásra vonatkozik, amely szerint a kinevezésre jogosult hatóság nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

3.	A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati többször tévesen alkalmazta a jogot és megsértette az indokolási kötelezettséget, amikor első fokon arra kötelezte a Bizottságot, hogy fizessen a felperesnek 10 000 eurót.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/37

2015. december 18-án benyújtott kereset – The Art Company B & S kontra OHIM – Manifatture Daddato et Laurora (SHOP ART)

(T-735/15. sz. ügy)

(2016/C 068/47)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: The Art Company B & S, SA (Quel, Spanyolország) (képviselők: L. Sánchez Calderón és J. Villamor Muguerza ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Manifatture Daddato SpA (Barletta, Olaszország), Sabina Laurora (Trani, Olaszország)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban.

A vitatott védjegy: a „SHOP ART” szóelemet magában foglaló közösségi ábrás védjegy – 12 030 921. sz. védjegybejelentés

Az OHIM előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM első fellebbezési tanácsának 2015. október 8-án hozott határozata (R 3050/2014-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/38

2015. december 18-án benyújtott kereset – British Aggregates és társai kontra Bizottság

(T-741/15. sz. ügy)

(2016/C 068/48)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: British Aggregates Association (Lanark, Egyesült Királyság), Tinney Quarries Ltd (St. Johnston, Írország), MBC Quarries Ltd (Ballybofey, Írország), Mac Sand Ltd (Stranorlar, Írország) (képviselők: L. Van den Hende ügyvéd és A. White, Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Egyesült Királyság által végrehajtott SA.18859 (11/C) (ex 65/10 NN) támogatási programról szóló – A sóderkitermelési díj elengedése Észak-Írországban (korábbi N 2/04) – 2014. augusztus 4-i, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. szeptember 25-én közzétett bizottsági határozatot; és

—	a Bizottságot kötelezze a felperesek részéről a jelen eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az EUMSZ 110. cikk, ezáltal pedig az EUMSZ 107. cikk megsértése visszamenőlegesen orvosolható, ezáltal pedig a sóderkitermelési díj Észak-Írországban történő elengedését a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította.

Második jogalap: az első jogalaphoz képest vagylagosan, a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, és mérlegelési hibákat követett el, amikor megállapította, hogy az Egyesült Királyság által javasolt visszamenőleges korrekciós intézkedés összeegyeztethető volt a hatékonyság elvével és a hatékony orvosláshoz való joggal.

Harmadik jogalap: a Bizottság mérlegelési hibákat követett el, amikor megállapította, hogy a sóderkitermelési díj Észak-Írországban történő elengedése összeegyeztethető volt a környezetvédelem állami támogatásáról szóló 2008. évi közösségi iránymutatással (1) (a továbbiakban: 2008. évi környezetvédelmi támogatási iránymutatás), ezáltal pedig az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjával. Különösen, a Bizottság mérlegelési hibákat követett el, amikor megállapította, hogy teljesült a 2008. évi környezetvédelmi támogatási iránymutatás szerinti szükségességi kritérium harmadik eleme, vagyis az, hogy az észak-írországi kőbányák a sóderkitermelési díjat továbbháríthatják-e a fogyasztókra vagy sem anélkül, hogy ez az értékesítések lényeges csökkenését eredményezné.

Negyedik jogalap: a Bizottság elmulasztotta valóban alaposan és pártatlanul megvizsgálni, hogy az Egyesült Királyság által javasolt visszamenőleges korrekciós intézkedés összeegyeztethető volt-e a hatékonyság elvével és a hatékony orvosláshoz való joggal, valamint teljesült-e a 2008. évi környezetvédelmi támogatási iránymutatás szerinti szükségességi teszt harmadik eleme.

Ötödik jogalap: a Bizottság elmulasztotta az EUMSZ 296. cikkel összhangban megindokolni, hogy az Egyesült Királyság által javasolt visszamenőleges korrekciós intézkedés összeegyeztethető volt-e a hatékonyság elvével és a hatékony orvosláshoz való joggal, valamint teljesült-e a 2008. évi környezetvédelmi támogatási iránymutatás szerinti szükségességi teszt harmadik eleme.

(1) A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás, HL 2008. C 82., 1. o.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/39

2015. december 21-én benyújtott kereset – Nausicaa Anadyomène és Banque d'Escompte kontra EKB

(T-749/15. sz. ügy)

(2016/C 068/49)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Nausicaa Anadyomène SAS (Párizs, Franciaország) és Banque d'Escompte (Párizs) (képviselők: S. Rodrigues és A. Tymen ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank (EKB)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

Következésképpen

—	állapítsa meg az alperes EUMSZ 340. cikk alapján amiatt fennálló felelősségét, hogy a hitelviszonyt megtestesítő görög értékpapírokra vonatkozó monetáris politikája keretében hibákat követett el;

—	rendelje el, hogy az alperes térítse meg az elszenvedett károk 10 901 448,38 euróra becsült összegét a Nausicaa társaság részére – annak véglegesítésének fenntartásával -, és 239 058,84 euróra becsült összegét a Basque d’Escompte részére;

—	mindenesetre az alperest kötelezze a költségek egészének a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

Az első, az EKB által elkövetett, kellően súlyos jogsértésekre alapított jogalap. E jogalapnak három része van:

—	Az első rész a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének a megsértésére vonatkozik.

—	A második rész az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a megsértésére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 20. és 21. cikkének a megsértésére vonatkozik.

—	A harmadik rész a megfelelő ügyintézés elvének, a Charta 41. cikkének és a gondossági kötelezettségnek a megsértésére vonatkozik.

2.	A második, a felperesek által elszenvedett kárra, valamint az EKB vétkes magatartása és e kár közötti okozati összefüggésre alapított jogalap.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/39

2015. december 21-én benyújtott kereset – Contact Software kontra Bizottság

(T-751/15. sz. ügy)

(2016/C 068/50)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Contact Software GmbH (Bréma, Németország) (képviselők: J.-M. Schultze, S. Pautke és C. Ehlenz ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az AT.39846 – CONTACT/Dassault & PTC ügyben 2015. október 9-én hozott C(2015) 7006 final határozatot;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresetben a felperes az AT.39846 – CONTACT/Dassault & PTC ügyben 2015. október 9-én hozott, a felperes 2010. november 18-i panaszát a 773/2004/EK rendelet (1) 7. cikkének (2) bekezdése alapján elutasító C(2015) 7006 final határozat megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az érintett piacok téves meghatározása

A felperes előadja, hogy az alperes az EUMSZ 102. cikk értelmezése és alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mivel a felperesnek az érintett piacok szorosabb körülhatárolására vonatkozó azon bizonyítékait és érveit nem vette figyelembe, amelyek egyrészről a gépjárműgyártóknak és a gépjárműipari beszállítóknak szánt, szoftvercégekhez kapcsolódó „Computer Aided Design” (számítógépes tervező; a továbbiakban: CAD)-szoftverek vagy legalábbis High-End-CAD-szoftverek külön piacaira, másrészről pedig az egyes szolgáltatók CAD-szoftvereire vonatkozó interfészinformációk piacára utalnak.

2.	Második jogalap: az EUMSZ 102. cikk megsértése Arra hivatkozik, hogy az alperes az érintett vállalkozások erőfölényét nyilvánvalóan tévesen értékelte, ami elsősorban a piac már említett téves behatárolásának tudható be.

3.	Harmadik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése A harmadik jogalapban a felperes azt rója fel, hogy a panaszának elutasítása nem volt kellően indokolt.

4.	Negyedik jogalap: téves mérlegelés A negyedik jogalapban a felperes azzal érvel, hogy nyilvánvalóan téves az alperes azon következtetése, hogy a közösségi érdek alapján nem kellően indokolt az EUMSZ 102. cikk esetleges megsértésének további vizsgálata.

(1) A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.).

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/40

2015. december 22-én benyújtott kereset – European Dynamics Luxembourg és Evropaïkí Dynamikí kontra Bizottság

(T-752/15. sz. ügy)

(2016/C 068/51)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: European Dynamics Luxembourg (Luxemburg, Luxembourg) Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország) (képviselők: M. Syrí és Ch. Dede ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottságnak a 2015. október 29-i DIGIT/R/3/SDP/PT 5107460 (2015) levelében közölt határozatát, amelyben a Bizottság a hatodik helyre rangsorolta a felperesek ajánlatát a három különböző tétel közül az egyik tekintetében, különösen pedig a 3. sz. tétel tekintetében a DIGIT/R3/PO/2015/0008 – STIS IV. sz. Support and consulting services for technical informatics staff IV (STIS IV)” elnevezésű nyílt közbeszerzési eljárás keretében;

—	a Bizottságot kötelezze a felpereseknek azáltal okozott kár megtérítésére, hogy elveszítették annak lehetőségét, hogy a STIS IV keretszerződés 3. sz. tétele tekintetében az első helyre rangsorolják őket, valamint

—	kötelezze a Bizottságot az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek szerint a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel a következők tekintetében elégtelen indokolást tartalmaz: i) a műszaki ajánlat értékelése; ii) azon indokok, amelyek alapján a nyertes társaságok és konzorciumok gazdasági ajánlatait nem minősítették kirívóan alacsonynak, továbbá annak okán, hogy a Bizottság megsértette a szerződéses iratokat és az uniós jogot a nyilvánvalóan téves értékelés miatt.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/41

2015. december 22-én benyújtott kereset – Facebook kontra OHIM – Brand IP Licensing (lovebook)

(T-757/15. sz. ügy)

(2016/C 068/52)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Facebook, Inc. (Menlo Park, Egyesült Államok) (képviselők: M. Granado Carpenter és M. Polo Carreño ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Brand IP Licensing Ltd (Road Town, Brit Virgin-szigetek)

Az OHIM előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban

A vitatott védjegy: „lovebook” közösségi szóvédjegy – 9 926 577. sz. közösségi védjegybejelentés

Az OHIM előtti eljárás: Felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az OHIM második fellebbezési tanácsának 2015. szeptember 30-án hozott határozata (R 2028/2014-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot teljes egészében, amennyiben az hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát, amely helyt adott az összetéveszthetőség miatt a 9 926 577. sz., LOVEBOOK közösségi védjegybejelentés elleni felszólalásnak, következtetéseit arra alapozva, hogy a megjelölések közötti hasonlóságok kevésbé jelentősek, mint a különbségek, illetve hogy a megjelölések által az érintett közönségben keltett összbenyomás az, hogy e megjelölések nem hasonlóak, még ha a korábbi védjegyek fokozott megkülönböztető képességgel is bírtak;

—	az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/42

2015. december 22-én benyújtott kereset – EDF Toruń kontra Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

(T-758/15. sz. ügy)

(2016/C 068/53)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: EDF Toruń SA (Toruń, Lengyelország) (képviselő: K. Sienkiewicz ügyvéd)

Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015. november 3-i SME(2015)4950. sz. határozatát, valamint a 2015. november 3-i 10054011. sz. hozzáadottértékadó-számlát, amellyel igazgatási díjat állapított meg amiatt, hogy a vállalkozás méretét a REACH-jegyzékbe való bejelentéskor tévesen adták meg;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt kereseti jogalapra hivatkozik.

1.	Első jogalap: A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás joghatásának hiánya és e tekintetben a nemzeti jogszabályok alkalmazásának a szükségessége;

2.	Második jogalap: a 340/2008/EK rendelet (1) megsértése, mivel az Ügynökség nem jogosult arra, hogy bírságot szabjon ki olyan vállalkozással szemben, amely bejelentést tett a REACH-jegyzék felé;

3.	Harmadik jogalap:az arányosság elvének a megsértése olyan igazgatási díj megállapítása miatt, amely a vállalkozás valós méretének a meghatározásáhoza kapcsolódó munkateherhez képest rendkívül magas;

4.	Negyedik jogalap: Hatáskörrel való visszaélés azáltal, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatási tanácsának 14/2015 határozata alapján szabtak ki díjat annak ellenére, hogy e határozat nem rendelkezik joghatással.

5.	Ötödik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének a megsértése azáltal, hogy az igazgatási díjak mértékét a vállalkozás mérete szerint számítják ki, pedig az ilyen megoldás jogszerűsége mellett semmi nem szól.

(1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló, 2008. április 16-i 340/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 107., 6. o.).

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/43

2015. december 23-án benyújtott kereset – Sogepa kontra Bizottság

(T-761/15. sz. ügy)

(2016/C 068/54)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Société wallonne de gestion et de participations (Sogepa) (Liège, Belgium) (képviselők: A. Lepièce és H. Baeyens ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság által az SA.34791 (2013/C) (korábbi 2012/NN) számú be nem jelentett állami támogatás – Belgium – Megmentési támogatás a Val Saint-Lambert SA számára ügyben 2014. július 31-én hozott határozat 3., 4., 5. és 6. cikkét, amennyiben e határozat olyan összegben rendeli el az állami támogatás visszatéríttetését, amely a Val Saint-Lambert társaság részére ténylegesen nyújtott előny kétszeresének felel meg;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyet a Val Saint-Lambert SA vállalkozás számára odaítélt kölcsön nyújtása keretében a gazdasági előny minősítésével összefüggésben a Bizottság által elkövetett téves jogalkalmazásra, valamint arra alapít, hogy a kedvezményezettnek kétszeresen kell visszatérítenie a gazdasági előnyt.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/43

2015. december 29-én benyújtott kereset – Deutsche Lufthansa kontra Bizottság

(T-764/15. sz. ügy)

(2016/C 068/55)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Deutsche Lufthansa AG (Köln, Németország) (képviselő: A. Martin-Ehlers ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az SA.32833 (2011/C) (ex 2011/NN) – „Hahn repülőtér”-ügyben 2014. október 1-jén hozott európai bizottsági határozatot;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

—	eljárási hiba, mivel 2014 januárjában nem folytattak további megbeszéléseket a felperessel,

—	az eset hiányos bemutatása, noha a tényállás a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában ismert volt az alperes számára,

—	az érintett repülőtér javára hozott intézkedések jogilag téves értékelése, mivel bizonyos intézkedéseket nem minősítettek az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, más intézkedéseket pedig a közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősítettek,

—	annak figyelmen kívül hagyása, hogy a megtámadott határozatban felsorolt, az érintett repülőtérnek nyújtott támogatások végeredményben a Ryanairhez mint e repülőtér legfontosabb használójához jutottak.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/44

2015. december 30-án benyújtott kereset – BelTechExport kontra Tanács

(T-765/15. sz. ügy)

(2016/C 068/56)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: BelTechExport ZAO (Minszk, Fehéroroszország) (képviselők: J. Jerņeva és E. Koškins ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. október 29-i (EU) 2015/1948 tanácsi rendeletet (HL 2015. L 284., 62. o.), amennyiben e rendelet kiterjeszti a korlátozó intézkedések alkalmazhatóságát a felperesre, akkor is, ha e korlátozó intézkedések ideiglenesen felfüggesztésre kerültek;

—

semmisítse meg a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. október 29-i (KKBP) 2015/1957 tanácsi határozatot (HL 2015. L 284., 149. o.), amennyiben e határozat kiterjeszti a korlátozó intézkedések alkalmazhatóságát a felperesre, akkor is, ha e korlátozó intézkedések ideiglenesen felfüggesztésre kerültek; és

—	kötelezze a Tanácsot a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy a megtámadott jogi aktusok nem biztosítanak megfelelő indokolást a felperesnek a vonatkozó mellékletekbe való folytatólagos jegyzékbe vételét illetően, valamint a Tanács nem tett eleget az EUMSZ 296. cikk második bekezdése rendelkezéseinek, amelyek a Tanácstól indokolást követelnek meg.

A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott jogi aktusok sértik az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. és 13. cikkében foglalt védelemhez való jogot és tisztességes eljáráshoz való jogot, ugyanis e jogi aktusokat anélkül fogadták el, hogy a felperesnek biztosították volna a lehetőséget a védelemhez való jogának tényleges gyakorlására, különösen a meghallgatáshoz való jogot és az olyan eljáráshoz való jogot illetően, amely lehetővé teszi számára azt, hogy ténylegesen kérje a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékeiből való törlését.

3.	A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott jogi aktusok nyilvánvaló értékelési hiba miatt hibásak, mivel azon a téves feltevésen alapulnak, hogy a felperes a fegyvergyártás és fegyverexport fehérorosz ágazatában jelentős társaságként hasznot húz a Lukasenko-rezsimből.

4.	A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott jogi aktusok sértik a Charta 17. cikkében és az EJEE 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkében biztosított tulajdonhoz való alapvető jogot, és ez a jogsértés nem alapul meggyőző bizonyítékokon, igazolatlan és aránytalan.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/45

2015. november 19–én benyújtott kereset – ZZ kontra Parlament

(F-143/15. sz. ügy)

(2016/C 068/57)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: A. Fombaron ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

A jogvita tárgya és leírása

Az Európai Parlamentnél való alkalmazását idő előtti megszüntető határozat megsemmisítésére irányuló, felperes által előterjesztett panaszt elutasító határozat megsemmisítése.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt elutasító, 2015. augusztus 19-i határozatot;

—	semmisítse meg a 2015. február 25-i európai parlamenti határozatot;

—	semmisítse meg a 2015. február 2-i európai parlamenti határozatot;

—	az Európai Parlamentet kötelezze az eljárás valamennyi költségének és kiadásának viselésére.

22.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 68/46

2015. december 21–én benyújtott kereset – ZZ kontra Bizottság

(F-149/15. sz. ügy)

(2016/C 068/60)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: ZZ (képviselő: L. Levi ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

A jogvita tárgya és leírása

A felperesre a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztása szankciót kiszabó és őt az Európai Uniónak okozott állítólagos kár megtérítésére kötelező határozat megsemmisítése, valamint az állítólagos nem vagyoni kár és a jóhírnév sérelméből fakadó állítólagos kár megtérítése iránti kérelem.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult háromoldalú hatóság CMS 13–005 határozatát annyiban, amennyiben az 18 hónapos időszakra elhalasztja a magasabb fizetési fokozatba sorolást és elrendeli az általa 108 596,35 euróban meghatározott kár megtérítését;

—	amennyiben szükséges semmisítse meg a felperes panaszát elutasító határozatot;

—	másodlagosan csökkentse a CMS 13–005 határozatban foglalt pénzbeli szankciót;

—	kötelezze az alperest a felperest ért – együttesen 20 000 euróra értékelt – nem vagyoni kár és jóhírnév sérelméből fakadó kár megtérítésére;

—	az alperest kötelezze a teljes költség viselésére.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 68

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. február 22.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2016/C 068/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1