20.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2016. február 15.)

a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról

(2016/C 67/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben annak 148. cikke (2) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági válságot követően a munkanélküliségi ráta az Unióban történelmi csúcsot döntött. Jelenleg ugyan csökken, de még mindig nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliség különböző mértékben érinti az egyes tagállamokat, főként mivel a válság is eltérő mértékben érzékeltette hatását, és mivel a makrogazdasági helyzet, a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac működése tagállamonként eltérő.

(2)

Miután több éven át visszafogott volt a növekedés és kevés új munkahely jött létre, 2014-re a tartós munkanélküliség – amely az Eurostat meghatározása szerint azon személyek száma, akiknek nincs munkájuk és legalább egy éve aktívan állást keresnek – több mint 12 millió munkavállalót érintett, ami az Unió aktív lakossága 5 %-ának felel meg, és közülük 62 %-nak már legalább két éve nem volt állása.

(3)

A tartós munkanélküliség az érintett személyre gyakorolt hatásain túl csökkenti az uniós gazdaságok növekedési potenciálját, növeli a társadalmi kirekesztődés, a szegénység, valamint az egyenlőtlenség kockázatát, és újabb terheket jelent a szociális szolgálatok és az államháztartás számára. A tartós munkanélküliség a jövedelem csökkenéséhez, a készségek romlásához, valamint az egészségügyi problémák kockázatának és a szegény háztartások számának növekedéséhez vezet.

(4)

A tartós munkanélküliség leginkább azokat az embereket fenyegeti, akik alulképzettek vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, akik harmadik országbeli állampolgárok, akik fogyatékossággal élnek, vagy akik hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai, például romák. A korábbi foglalkozásnak is fontos szerepe van a tartós munkanélküliség kialakulásában, mivel egyes országokban ágazati és ciklikus szempontok is közrejátszanak a munkanélküliség tartóssá válásában.

(5)

A sikertelen próbálkozások után évente az Unióban szinte minden ötödik tartósan munkanélküli személy felhagy az álláskereséssel és inaktív státusúvá válik. Mivel a munkaerő-piaci integráció akadályai különbözőek és gyakran halmozottan jelentkeznek, az integráció megvalósításához személyre szabott, egyéni megközelítést kell alkalmazni és a szolgáltatások nyújtását koordináltan kell biztosítani.

(6)

Habár a tartósan munkanélküli személyek teszik ki az összes munkanélküli személy számának a felét az Unióban, az aktív munkaerő-piaci intézkedések által érintett személyeknek csak kevesebb mint egyötödét jelentik. Ezért a tartósan munkanélküli személyeknek csak kis (átlagosan 24) százaléka részesül álláskeresési ellátásban.

(7)

Ahhoz, hogy több embert lehessen jó minőségű és releváns készségekkel és kompetenciákkal felvértezni, hogy kezelni lehessen a szakképzett munkaerő hiányát, és meg lehessen teremteni a tanulásból a munkába való zökkenőmentes átmenet, valamint a folyamatos foglalkoztathatóság alapjait, tovább kell fejleszteni a humántőkébe való befektetéseket és növelni kell a hatékonyságukat. Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének és relevanciájának javítása hozzá fog járulni az újonnan munkanélkülivé váló személyek számának csökkentéséhez. Ennek érdekében korszerűsíteni kell az oktatási és képzési rendszereket, összhangban az európai szemeszterrel, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (Oktatás és képzés 2020) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekkel (1), az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlással (2).

(8)

Annak érdekében, hogy összehangolt foglalkoztatási stratégia jöjjön létre, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatások (3) a tartós és a strukturális munkanélküliség jelentős csökkentésére szólítanak fel, amit átfogó és egymást kölcsönösen erősítő stratégiákkal, többek között a munkaerőpiacra való visszatérés személyre szabott és aktív támogatásával kell megvalósítani.

(9)

Míg továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik a saját helyzetüknek leginkább megfelelő munkaerő-piaci intézkedések kiválasztása, az iránymutatások arra szólították fel a tagállamokat, hogy a munkaerő készségszintjének fejlesztésére alkalmas, hatékony és eredményes oktatási és képzési rendszereken keresztül megvalósuló humántőkébe való befektetés révén javítsák a foglalkoztathatóságot. Az iránymutatások emellett kifejezetten felhívták a tagállamokat a munkaalapú tanulás, például a duális képzés ösztönzésére és a szakmai továbbképzés fejlesztésére. Általánosságban az iránymutatások arra kérik fel a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a rugalmas biztonság alapelveit, és a hatékonyság növelése, a célcsoportok pontosítása, hatékonyabb megszólítása és kibővítése, valamint a jövedelemtámogatással és a szociális szolgáltatásnyújtással való összhang javítása révén erősítsék meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket.

(10)	Az ezen ajánlásban javasolt intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal, az intézkedések végrehajtását pedig a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak teljes mértékben megfelelően kell lefolytatni.

(11)

A munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i 2008/867/EK bizottsági ajánlás (4) a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadása érdekében olyan integrált, átfogó stratégiát határozott meg, amely ötvözi a megfelelő jövedelemtámogatást, a befogadó munkaerőpiacokat és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A cél a munkaképes személyek fenntartható és jó minőségű foglalkoztatásba való integrálásának elősegítése és a méltóságteljes élethez elegendő források biztosítása.

(12)

Az Európai Szociális Alap az Unió fő pénzügyi eszköze a tartós munkanélküliség leküzdésére. A 2014–2020-as időszakra a tagállamok jelentős forrásokat különítettek el a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjának támogatása céljából. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó releváns beruházási prioritások előirányzataival összhangban más alapok, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap is kiegészíthetik az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedéseket, például a munkahelyteremtés támogatása, az állami foglalkoztatási szolgálatok modernizálása, valamint a szakképzés, a készségfejlesztő programok és az egész életen át tartó tanulás révén. E keretben a jövőben ezzel kapcsolatban folytatandó megbeszélések során mérlegelni kell, hogyan lehetne tovább erősíteni a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációját.

(13)	A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. december 20-i ajánlásában (5) a Tanács intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy az embereknek lehetősége nyíljon a formális oktatás és képzés keretein kívül szerzett tudásuk igazolására.

(14)	Az Európai Tanács 2013. március 14–15-i következtetései hangsúlyozták, hogy a munkanélküliség kezelése a legfőbb társadalmi kihívás, és hogy alapvető fontosságú a tartós munkanélküliség csökkentése, valamint az idősebb munkavállalók teljes részvételének biztosítása.

(15)	Az Európai Parlament a növekedés jelentős akadályának tartja a tartós munkanélküliséget.

(16)

A tartós munkanélküliség által legsúlyosabban érintett személyek támogatása érdekében fokozni kell a munkaerő-piaci integrációra irányuló erőfeszítéseket, figyelembe véve a nemzeti gyakorlatokat. Ennek együtt kell járnia a foglalkoztatási szolgálatoknál és más illetékes szerveknél való nyilvántartásba vétel javításával, hogy orvosolni lehessen, ha a támogatási intézkedések lefedettsége nem teljes. Azon országok, ahol a nyilvántartott tartósan munkanélküli személyek száma magas, intézkedéseik keretében előnyben részesíthetik a már nyilvántartott személyeket.

(17)

A hatékonyság és eredményesség szempontjából hasznos lenne preventív megközelítést alkalmazni. Meg kell erősíteni és szükség esetén ki kell egészíteni azokat a megelőző és aktivizáló intézkedéseket, amelyek elsősorban a munkanélküliként töltött időszak kezdetére összpontosulnak. A nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyeket támogató konkrét intézkedéseket legkésőbb akkor kell végrehajtani, amikor esetükben a munkanélküliként töltött időszak eléri a 18 hónapot, mivel sok tagállamban ekkor áll be változás az erre a konkrét csoportra irányuló támogatási mechanizmusokban és szolgáltatásokban.

(18)

A tartósan munkanélküli személyeket támogató, személyre szabott megközelítés keretében foglalkozni kell a tartós munkanélküliséghez vezető akadályokkal, valamint aktualizálni kell és ki kell egészíteni a nyilvántartásba vételkor elvégzett első értékelést. Ily módon kell a tartósan munkanélküli személyeket a kellő mértékben az egyéni igényekhez igazított támogatási szolgáltatások (például adósságrendezési tanácsadás, rehabilitáció, szociális támogatási szolgáltatások, ellátási-gondozási szolgáltatások, a migránsok integrációjának támogatása, lakhatási és közlekedési támogatás) felé terelni, melyek célja a foglalkoztatás akadályainak megszüntetése és annak lehetővé tétele, hogy az említett személyek világos célok elérésével vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra.

(19)

A munkáltatóknak a tartósan munkanélküli személyek integrációjába való bevonása alapvető fontosságú; ezt a célzottan a munkáltatóknak szóló, a foglalkoztatási szolgálatok által nyújtott szolgáltatások biztosításával, célzott pénzügyi ösztönzőkkel és a szociális partnerek bevonásával kell támogatni. A munkáltatók fokozott szerepvállalása – a gazdaságban a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekkel kiegészítve – tovább növelheti az integrációs intézkedések hatékonyságát.

(20)

Számos, a közelmúltban indult szakpolitikai kezdeményezés, például az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás (6) a partnerségek keretében folyó munkát ajánlja új módszerként a foglalkoztatás- és szociálpolitika végrehajtására. Elengedhetetlen, hogy a szolgáltatásnyújtás koordinált módon történjen, különösen azokban a tagállamokban, ahol a tartósan munkanélküli személyek támogatásának felelőssége megoszlik az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális jóléti szolgálatok és a helyi önkormányzatok között.

(21)

Az egyes tartósan munkanélküli személyek helyzetét tükröző, munkaerő-piaci integrációs megállapodásoknak részleteiben kell tartalmazniuk a nemzeti szinten hozzáférhető – például munkaerő-piaccal, oktatással, képzéssel, valamint szociális támogatási szolgáltatásokkal kapcsolatos – intézkedések személyre szabott csomagját, melynek célja, hogy támogassa a tartósan munkanélküli személyeket a foglalkoztatás előtt álló sajátos akadályok leküzdésében. Az ilyen megállapodásoknak meg kell határozniuk a célokat, a határidőket és a tartósan munkanélküli személyek kötelezettségeit, valamint a szolgáltató(k) ajánlatát, továbbá jelezniük kell a rendelkezésre álló integrációs intézkedéseket is.

(22)

Az ezen ajánlásban javasolt intézkedések során figyelembe kell venni a tagállamok sokféleségét és azt, hogy a tagállamok eltérő szintről indulnak a makrogazdasági helyzet, a tartós munkanélküliség szintje és ingadozási aránya, az intézményi szerkezet, a regionális eltérések és a különböző munkaerő-piaci szereplők kapacitása tekintetében. Az említett intézkedéseknek ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük a jelenleg már számos tagállamban alkalmazott szakpolitikai megközelítést, elsősorban az olyan rugalmas elemek bevezetése, mint a személyre szabott megközelítés és a koordinált szolgáltatásnyújtás, valamint a munkáltatók bevonása révén.

(23)	Ez az ajánlás tiszteletben tartja, megerősíti és kiteljesíti az alapvető jogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 29. és 34. cikkében foglalt alapvető jogokat,

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

Támogassák az álláskeresők nyilvántartásba vételét és a fokozottan munkaerőpiac-orientált integrációs intézkedéseket, többek között a munkáltatókkal fenntartott szorosabb kapcsolat révén.

A nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek számára készítsenek személyre szabott értékelést.

A tartósan munkanélküli személyek számára legkésőbb akkor kínálják fel egy munkaerő-piaci integrációs megállapodás megkötését, amikor esetükben a munkanélküliként töltött időszak eléri a 18 hónapot. Ezen ajánlás alkalmazásában a munkaerő-piaci integrációs megállapodás olyan, a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személy és az egyablakos ügyintézési pont közötti írásos megállapodást jelent, melynek célja az említett személy munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése.

Ehhez a következő intézkedések szükségesek:

Nyilvántartásba vétel

Ösztönözzék, hogy az álláskeresők a foglalkoztatási szolgálatoknál nyilvántartásba vetessék magukat, különösen az igénybe vehető támogatásokról szóló tájékoztatás javítása révén.

Egyéni értékelés és megközelítés

A foglalkoztatási szolgálatok a munkaerő-piaci integrációt támogató egyéb partnerekkel közösen nyújtsanak személyre szabott tanácsadást az érintetteknek.

Biztosítsák, hogy minden nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személy részletes, személyre szabott értékelésben és tanácsadásban részesüljön legkésőbb akkor, amikor esetükben a munkanélküliként töltött időszak eléri a 18 hónapot. Az értékelésnek ki kell terjednie a foglalkoztathatósági kilátásokra, a foglalkoztatás akadályaira és a korábbi álláskeresési próbálkozásokra.

Tájékoztassák a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyeket a különböző gazdasági ágazatokban, illetve adott esetben a különböző régiókban és a más tagállamokban rendelkezésre álló állásajánlatokról és támogatási lehetőségekről, elsősorban az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) segítségével.

Munkaerő-piaci integrációs megállapodás

Az ifjúsági garancia hatálya alá nem eső, nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek számára legkésőbb akkor kínálják fel a munkaerő-piaci integrációs megállapodás megkötésének lehetőségét, amikor esetükben a munkanélküliként töltött időszak eléri a 18 hónapot. A megállapodásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a munkába állásra irányuló, személyre szabott szolgáltatási ajánlat és az egyablakos ügyintézési pont kijelölése.

Összpontosítsanak a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek konkrét szükségleteire olyan munkaerő-piaci integrációs megállapodások révén, amely a különböző szervezetek által nyújtott releváns szolgáltatásokat és intézkedéseket kombinálja.

A munkaerő-piaci integrációs megállapodásnak konkrét célokat, határidőket és kötelezettségeket kell előírnia a tartósan munkanélküli személy számára, például az aktív álláskeresést, a megfelelő állásajánlatok elfogadását, az oktatáson vagy képzésen való részvételt, átképzést vagy foglalkoztatással kapcsolatos intézkedésekben való részvételt.

A munkaerő-piaci integrációs megállapodásnak azt is részletesen tartalmaznia kell, hogy a szolgáltató(k) milyen ajánlatot nyújt(anak) a tartósan munkanélküli személyeknek. A tagállamokban való rendelkezésre állástól és a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személy egyéni körülményeitől függően a munkaerő-piaci integrációs megállapodás a következőket foglalhatja magában: álláskeresési segítség, illetve segítségnyújtás a megszerzett állás tekintetében, a nem formális és az informális tanulás validálása, rehabilitáció, tanácsadás, oktatás, szakképzés, munkatapasztalat, szociális támogatás, gyermekellátás és -gondozás, egészségügyi és tartós ápolás-gondozási szolgáltatások, adósságrendezési tanácsadás, valamint lakhatási és közlekedési támogatás.

A munkaerő-piaci integrációs megállapodást rendszeresen ellenőrizni kell, tekintettel a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek egyéni körülményeiben bekövetkező változásokra, és azt szükség esetén módosítani kell, hogy az megkönnyítse az érintett személyek munka világába való visszatérését.

Hozzák meg a folyamatosság biztosításához szükséges intézkedéseket, valamint jelöljék ki azt az egyablakos ügyintézési pontot, mely felelős azért, hogy a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyeket olyan koordinált szolgáltatási ajánlat révén támogassa, mely a rendelkezésre álló foglalkoztatási és szociális támogatási szolgáltatásokat is magában foglalja. Ezt az ügyintézési pontot intézményközi koordinációs keretre lehet alapozni és/vagy a meglévő struktúrákon belül lehet kijelölni.

A szolgáltatás folyamatossága érdekében segítsék elő a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek támogatási előzményeivel és egyéni értékeléseivel kapcsolatos, releváns információk zökkenőmentes és biztonságos cseréjét az érintett szolgáltatók között, összhangban az adatvédelmi jogszabályokkal.

Tegyék lehetővé, hogy az álláshelyekre és képzési lehetőségekre vonatkozó releváns információk könnyebben eljussanak az érintett szolgáltatókhoz, és biztosítsák, hogy a tartósan munkanélküli személyek hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz.

A munkáltatókkal való kapcsolat megerősítése

Ösztönözzenek és hozzanak létre partnerségeket a munkáltatók, a szociális partnerek, a foglalkoztatási szolgálatok, a hatóságok, a szociális szolgálatok és az oktatási és képzési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között annak érdekében, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások a vállalkozások és a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek igényeinek jobban megfeleljenek.

A nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek szakmai reintegrációjának elősegítése érdekében dolgozzanak ki a munkáltatóknak szóló szolgáltatásokat, amelyek magukban foglalhatják például az állásajánlatok szűrését, a munkaközvetítési támogatást, a munkahelyi mentorálást és képzést, valamint a munkaközvetítés utáni támogatást.

A nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében a pénzügyi ösztönzőket – például a munkaerő-felvételt elősegítő támogatásokat és a társadalombiztosítási járulék csökkentését – összpontosítsák a munkaerő-piaci integrációt támogató programokra.

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG:

Értékelés és nyomon követés

A Foglalkoztatási Bizottságon belül – a szociális szolgáltatások és a jövedelem terén a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal szoros együttműködésben – kísérjék figyelemmel ezen ajánlás végrehajtását az európai szemeszter keretében végzett többoldalú felügyeleten keresztül, valamint a mutatók közös értékelési keretének révén. A nyomon követésnek információval kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek milyen arányban álltak munkába, hogy munkaerő-piaci integrációjuk fenntartható-e, és hogy a munkaerő-piaci integrációs megállapodásokat hogyan használták fel. Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának is hozzá kell járulnia ehhez a nyomon követéshez.

10.

Ösztönözzék az állami foglalkoztatási szolgálatok teljesítményének értékelését a nyilvántartásba vett tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációja tekintetében, valamint segítsék elő az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló, 2014. május 15-i 573/2014/EU határozat (7) által létrehozott állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata keretében a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás formájában zajló tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását.

11.

Működjenek együtt az európai strukturális és beruházási alapok, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által kínált lehetőségek lehető legnagyobb mértékben való kiaknázása érdekében, összhangban a 2014–2020-as időszakra szóló programok beruházási prioritásaival.

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A BIZOTTSÁGNAK:

12.

Támogassa és hangolja össze a tartósan munkanélküli személyek fenntartható munkaerő-piaci integrációja iránt elkötelezett vállalatok önkéntes kezdeményezéseit és szövetségeit.

13.

Támogassa a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációját elősegítő szociális innovációs projekteket, elsősorban az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának (EaSI) Progress területe keretében.

14.

A tagállamokkal együttműködve és az érdekelt felekkel való konzultációt követően értékelje az ajánlás nyomán hozott intézkedéseket, és 2019. február 15-ig számoljon be a Tanácsnak az említett értékelés eredményeiről.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

M.H.P. VAN DAM

(1) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(2) HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(3) A Tanács (EU) 2015/1848 határozata (2015. október 5.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról (HL L 268., 2015.10.15., 28. o.).

(4) HL L 307., 2008.11.18., 11. o.

(5) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(6) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(7) HL L 159., 2014.5.28., 32. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/8

A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának időpontjáról

(2016/C 67/04)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) szerződő felei (2) közötti diagonális származási kumuláció létrehozásának céljából az érintett felek az Európai Bizottságon keresztül értesítik egymást a származási szabályokat rögzítő, más országokkal kötött hatályos megállapodásaikról.

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá válnak.

Az 1. táblázatban említett időpontok az alábbiakra vonatkoznak:

—	az egyezmény I. függelékének 3. cikke alapján a diagonális kumuláció alkalmazásának kezdő időpontja, amennyiben az érintett szabadkereskedelmi megállapodás az egyezményre hivatkozik. Ebben az esetben a dátumot egy „(C)” előzi meg;

—	egyéb esetekben az érintett szabadkereskedelmi megállapodáshoz mellékelt, a diagonális kumulációt lehetővé tevő származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja.

Emlékeztetni kell arra, hogy a diagonális kumuláció csak akkor alkalmazható, ha a végső gyártást végző felek és a végső rendeltetési országok azonos származási szabályokat tartalmazó szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek a származó helyzet elnyerésében részt vevő összes féllel, azaz valamennyi olyan féllel, ahonnan a felhasznált anyagok származnak. Az olyan felektől származó anyagok, amelyek nem kötöttek megállapodást a végső gyártást végző felekkel és a végső rendeltetési országokkal, nem származónak tekintendők. Példák találhatók a származási szabályokról szóló páneurópai-mediterrán jegyzőkönyvekre vonatkozó magyarázó megjegyzésekben (3).

A 2. táblázatban említett időpontok a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok, az EU és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontjaira vonatkoznak. Minden alkalommal, amikor a táblázatban szereplő felek közötti szabadkereskedelmi megállapodásban hivatkoznak az egyezményre, az 1. táblázatban a dátumot a „(C)” jelzés előzi meg.

Szintén meg kell jegyezni, hogy a Törökországból származó és az EK–Törökország vámunió hatálya alá tartozó anyagok származó anyagnak tekinthetők az Európai Unió és azon országok közötti diagonális kumuláció céljából, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban, és amelyekkel hatályos származási jegyzőkönyv van érvényben.

Az alábbiakban megadjuk a táblázatban szereplő szerződő feleket jelölő kódok magyarázatát:

—

Európai Unió

—

EFTA-államok:

—	Izland	IS
—	Svájc (beleértve Liechtensteint) (4)	CH (+LI)
—	Norvégia	NO

—

A Feröer szigetek

—

A barcelonai folyamatban részt vevő országok

—	Algéria	DZ
—	Egyiptom	EG
—	Izrael	IL
—	Jordánia	JO
—	Libanon	LB
—	Marokkó	MA
—	Ciszjordánia és a Gázai-övezet	PS
—	Szíria	SY
—	Tunézia	TN

—

Törökország

—

Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok

—	Albánia	AL
—	Bosznia-Hercegovina	BA
—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	MK (5)
—	Montenegró	ME
—	Szerbia	RS
—	Koszovó (6)	KO

—

Moldovai Köztársaság

A közlemény a 2015/C 214/05 (HL C 214., 2015.6.30., 5. o.) közlemény helyébe lép.

1. táblázat

A diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályok alkalmazásának kezdő időpontja a páneurópai-mediterrán térségben

		EFTA-állam:				A barcelonai folyamatban részt vevő országok										Az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országok
	EU	CH(+LI)	IS	NO	FO	DZ	EG	IL	JO	LB	MA	PS	SY	TN	TR	AL	BA	KO	ME	MK	RS	MD
EU		2006.1.1. (C) 2016.2.1.	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.12.1. (C) 2015.5.1.	2007.11.1.	2006.3.1. (C) 2016.2.1.	2006.1.1.	2006.7.1.		2005.12.1.	2009.7.1.		2006.8.1.	(7)	(C) 2015.5.1.			(C) 2015.2.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.2.1.
CH(+LI)	2006.1.1. (C) 2016.2.1.		2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2006.1.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2005.6.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.9.1.	2016.2.1.	(C) 2015.5.1.
IS	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.		2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.11.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2006.3.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.10.1.	2015.5.1.	(C) 2015.5.1.
NO	2006.1.1. (C) 2015.5.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.	2005.8.1. (C) 2013.7.1.		2005.12.1.		2007.8.1.	2005.7.1.	2007.7.17.	2007.1.1.	2005.3.1.			2005.8.1.	2007.9.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.1.1.		(C) 2012.11.1.	2015.5.1.	(C) 2015.5.1.
FO	2005.12.1. (C) 2015.5.1.	2006.1.1.	2005.11.1.	2005.12.1.
DZ	2007.11.1.
EG	2006.3.1. (C) 2016.2.1.	2007.8.1.	2007.8.1.	2007.8.1.					2006.7.6.		2006.7.6.			2006.7.6.	2007.3.1.
IL	2006.1.1.	2005.7.1.	2005.7.1.	2005.7.1.					2006.2.9.						2006.3.1.
JO	2006.7.1.	2007.7.17.	2007.7.17.	2007.7.17.			2006.7.6.	2006.2.9.			2006.7.6.			2006.7.6.	2011.3.1.
LB		2007.1.1.	2007.1.1.	2007.1.1.
MA	2005.12.1.	2005.3.1.	2005.3.1.	2005.3.1.			2006.7.6.		2006.7.6.					2006.7.6.	2006.1.1.
PS	2009.7.1.
SY															2007.1.1.
TN	2006.8.1.	2005.6.1.	2006.3.1.	2005.8.1.			2006.7.6.		2006.7.6.		2006.7.6.				2005.7.1.
TR	(7)	2007.9.1.	2007.9.1.	2007.9.1.			2007.3.1.	2006.3.1.	2011.3.1.		2006.1.1.		2007.1.1.	2005.7.1.
AL	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.													(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
BA		(C) 2015.1.1.	(C) 2015.1.1.	(C) 2015.1.1.												(C) 2015.2.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.
KO																(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
ME	(C) 2015.2.1.	(C) 2012.9.1.	(C) 2012.10.1.	(C) 2012.11.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
MK	(C) 2015.5.1.	2016.2.1.	2015.5.1.	2015.5.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.
RS	(C) 2015.2.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.	(C) 2015.5.1.												(C) 2014.4.1.	(C) 2015.2.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.		(C) 2014.4.1.
MD																(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.	(C) 2014.4.1.

2. táblázat

Az Európai Unió és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország között diagonális kumulációt lehetővé tévő származási szabályokról szóló jegyzőkönyvek alkalmazásának kezdő időpontja

	EU	AL	BA	MK	ME	RS	TR
EU		2007.1.1.	2008.7.1.	2007.1.1.	2008.1.1.	2009.12.8.	(8)
AL	2007.1.1.		2007.11.22.	2007.7.26.	2007.7.26.	2007.10.24.	2011.8.1.
BA	2008.7.1.	2007.11.22.		2007.11.22.	2007.11.22.	2007.11.22.	2011.12.14.
MK	2007.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.		2007.7.26.	2007.10.24.	2009.7.1.
ME	2008.1.1.	2007.7.26.	2007.11.22.	2007.7.26.		2007.10.24.	2010.3.1.
RS	2009.12.8.	2007.10.24.	2007.11.22.	2007.10.24.	2007.10.24.		2010.9.1.
TR	(8)	2011.8.1.	2011.12.14.	2009.7.1.	2010.3.1.	2010.9.1.

(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2) A szerződő felek az Európai Unió, valamint Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, a Feröer szigetek, Izland, Izrael, Jordánia, Koszovó (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1244 (1999) sz. határozata értelmében), Libanon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Marokkó, Norvégia, Szerbia, Svájc (beleértve Liechtensteint is), Szíria, Tunézia, Törökország, Ciszjordánia és a Gázai övezet.

(3) HL C 83., 2007.4.17., 1. o.

(4) Svájc és a Liechtensteini Hercegség vámuniót alkot.

(5) ISO-kód: 3166. Ideiglenes kód, amely semmilyen módon nem befolyásolja az erre az országra vonatkozó végleges nómenklatúrát, amelyről az Egyesült Nemzetek égisze alatt jelenleg folyó tárgyalások lezárulásával állapodnak meg.

(6) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(7) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

Mezőgazdasági termékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2007. január 1.

A szén- és acéltermékek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2009. március 1.

(8) Az EU–Törökország vámunió hatálya alá tartozó áruk esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2006. július 27.

20.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/13

Az európai adatvédelmi biztos által kiadott, „Válasz az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra: Átláthatóságra, felhasználói ellenőrzésre, valamint beépített és alapértelmezett adatvédelemre van szükség” című véleményének összefoglalója

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2016/C 67/05)

„Az ahhoz való jog, hogy az embert békén hagyják, jelenti tulajdonképpen minden szabadság kezdetét” (1).

Az óriás méretű adathalmazok felelősségteljes eljárás mellett jelentős előnyöket és hatékonyságnövekedést jelenthetnek a társadalom és az egyén számára, nem csak az egészségügy, a tudományos kutatás, a környezetvédelem terén és más konkrét területeken. Ugyanakkor komoly aggályok merülnek fel az óriási adatmennyiségek feldolgozásának az egyének jogai és szabadságai, egyebek mellett a magánélet tiszteletben tartásához való jogukra gyakorolt tényleges és lehetséges hatásait illetően. Az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívások és kockázatok ezért hatékonyabb adatvédelmet tesznek szükségessé.

Nem szabad, hogy a technológia szabja meg értékeinket és jogainkat, azonban az sem helyes, ha az innováció ösztönzését és az alapvető jogok védelmét összeegyeztethetetlennek tartjuk. A tömeges adatgyűjtés, az azonnali továbbítás, a személyes információk előre nem látott célra történő összekapcsolása vagy újrafelhasználása az adatvédelmi elveket új próbák elé állította, amely miatt alaposan át kell gondolni, hogyan alkalmazzuk azokat.

Az európai adatvédelmi jog alapvető jogaink és értékeink, egyebek mellett a magánéletünk tiszteletben tartásához való jogunk védelmére alakult ki. Nem az a kérdés, hogy az adatvédelmi jogot alkalmazzuk-e az óriás méretű adathalmazokra, hanem hogy hogyan kell azt innovatívan alkalmazni az új környezetben. Jelenlegi adatvédelmi elveink, ideértve az átláthatóságot, az arányosságot és a célhoz kötöttséget is, jelentik azt a kiindulási alapot, amelyre alapvető jogaink dinamikusabb védelméhez az óriás méretű adathalmazok világában szükségünk lesz. Ezeket azonban olyan „új” alapelvekkel kell kiegészíteni, amelyek az évek során kialakultak, mint az elszámoltathatóság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem. Az EU adatvédelmi reformcsomagja várhatóan megerősíti és korszerűsíti a szabályozási keretrendszert (2).

Az EU az óriás méretű adathalmazokat kihasználva maximalizálni szeretné a növekedést és a versenyképességet. Az egységes digitális piac azonban nem veheti át fenntartás nélkül azokat az adatvezérelt technológiákat és üzleti modelleket, amelyek a világ más területein a gazdaság fő áramlatává váltak. Ehelyett a személyes adatok elszámoltatható feldolgozásának kifejlesztésében kell bizonyítania vezető szerepét. Az internet úgy alakult, hogy a megfigyelés – az emberek viselkedésének nyomon követése – a legsikeresebb vállalatok némelyikének elengedhetetlen üzleti modelljének számít. Az ilyen fejlődés miatt szükség van arra, hogy kritikusan értékeljünk és más lehetőségek után kutassunk.

Mindenesetre, függetlenül a választott üzleti modelltől, azoknak a szervezeteknek, amelyek nagy mennyiségű személyes adatot dolgoznak fel, be kell tartaniuk a hatályos adatvédelmi jogot. Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az óriás méretű adathalmazok felelősségteljes és fenntartható fejlődésének négy alapvető elemre kell támaszkodnia:

—	a szervezeteknek a személyes adatok feldolgozási módját illetően sokkal átláthatóbbaknak kell lenniük,

—	a felhasználóknak több lehetőséget kell biztosítaniuk annak ellenőrzésére, hogy adataikat hogyan használják fel,

—	felhasználóbarát adatvédelmet kell beépíteniük termékeikbe és szolgáltatásaikba, valamint

—	tevékenységük iránt nagyobb mértékben elszámoltathatónak kell lenniük

Az átláthatóság biztosítása során az egyénekkel egyértelműen közölni kell, hogy mely adataikat dolgozzák fel, ideértve a megfigyelés vagy következtetés révén szerzett adatokat is; jobban kell tájékoztatni őket arról, hogy hogyan és milyen célra használják fel a róluk szóló információt, ideértve az algoritmusokban arra használt logikát, hogy feltételezéseket és előrejelzéseket készítsenek róluk.

A felhasználói ellenőrzés révén könnyebben biztosítható, hogy az egyéneknek több lehetőségük legyen felfedni a tisztességtelen torzítást és kifogásolni a hibákat. Segíteni fog az adatok olyan célra történő másodlagos felhasználásának megelőzésében, amely nem felel meg a jogos elvárásoknak. A felhasználói ellenőrzés új generációja révén az egyének adott esetben valósabb és jobb tájékoztatáson alapuló választási lehetőséget fognak élvezni és több lehetőségük lesz, hogy személyes adataikat jobban használják fel.

Az olyan jelentős jogok, mint a hozzáféréshez és az adatok hordozhatóságához való jogok, valamint a hatékony „opted out” mechanizmusok a felhasználóknak az adataik feletti ellenőrzéséhez szükséges előfeltételül szolgálhatnak, és hozzájárulhatnak új üzleti modellek és a személyes adatok hatékonyabb és átláthatóbb felhasználásának kialakulásához.

Azzal, hogy az adatvédelmet beépítik a rendszerekbe és folyamatokba, és az adatvédelmet úgy igazítják, hogy több valós átláthatóság és felhasználói ellenőrzés valósulhasson meg, az elszámoltatható adatkezelők is hasznot húzhatnak az óriás méretű adathalmazok előnyeiből, miközben biztosítják, hogy az egyén emberi méltóságát és szabadságait tiszteletben tartsák.

Az adatvédelem azonban csak az egyik része a válasznak. Az Uniónak koherensebb módon kellene bevetnie a rendelkezésre álló eszközeit, egyebek mellett a fogyasztóvédelem, az antitröszt, valamint a kutatás és fejlesztés területén, hogy biztosíthassa a garanciákat és a választási lehetőséget azokon a piacokon, ahol a magánélet védelmét biztosító szolgáltatások virágozhatnak.

Ahhoz, hogy választ tudjunk adni az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra, lehetővé kell tennünk az innovációt, miközben az alapvető jogokat is védjük. Most azok a vállalatok és más szervezetek, amelyek rengeteg erőforrást fordítanak arra, hogy minél innovatívabb módon tudják hasznosítani a személyes adatokat, ugyanezt az innovatív gondolkodásmódot alkalmazhatják az adatvédelmi jog végrehajtása során.

A tudományos körök, valamint számos szabályozó hatóság és érdekelt korábbi hozzájárulására építve az európai adatvédelmi biztos egy új nyílt és tájékoztatáson alapuló vitát kíván ösztönözni az Unió határain belül és kívül, a civil társadalom, a tervezők, vállalatok, tudományos körök, állami hatóságok és szabályozó hatóságok jobb bevonásával, arról, hogy hogyan lehet a legjobban kihasználni az ipar kreatív potenciálját a jogszabályok végrehajtására és magánélethez való jogunk és más alapvető jogunk biztosítására.

6. A következő lépés: az elvek átültetése a gyakorlatba

Ahhoz, hogy választ tudjunk adni az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra, lehetővé kell tennünk az innovációt, miközben az alapvető jogokat is védjük. Ennek eléréséhez az európai adatvédelmi jog kialakult elveit meg kell őriznünk, ám új módokon kell alkalmaznunk őket.

6.1. Jövőorientált szabályozás

Az általános adatvédelmi rendelettervezet tárgyalása a végső szakaszban jár. Sürgettük az uniós jogalkotót, hogy fogadjon el egy adatvédelmi reformcsomagot, amely megerősíti és korszerűsíti a szabályozási keretrendszert, hogy az az óriás méretű adathalmazok korszakában is hatékony maradjon, az egyének online és az egységes digitális piacon tanúsított bizalmának megerősítése révén (3).

A 3/2015. sz. véleményben, amelyhez a rendelettervezet teljes szövegére vonatkozó ajánlásainkat is mellékeltük, egyértelművé tettük, hogy a jelenlegi adatvédelmi elveknek, egyebek mellett a szükségesség, az arányosság, az adatminimalizálás, a célhoz kötöttség és az átláthatóság elvének továbbra is a fő elvek közé kell tartozniuk. Ezek jelentik azt a kiindulási alapot, amelyre alapvető jogaink dinamikusabb védelméhez a nagy adatmennyiségek világában szükségünk lesz (4).

Ugyanakkor ezeket az elveket meg kell erősíteni és hatékonyabban, valamint korszerűbb, rugalmasabb, kreatívabb és innovatívabb módon kell alkalmazni. Ezeket olyan „új” alapelvekkel is ki kell egészíteni, mint az elszámoltathatóság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem.

A nagyobb átláthatóság, az olyan jelentős jogok, mint a hozzáféréshez és az adatok hordozhatóságához való jogok, valamint a hatékony „opted out” mechanizmusok a felhasználóknak az adataik feletti ellenőrzéséhez szükséges előfeltételül szolgálhatnak, és hozzájárulhatnak a személyes adatok hatékonyabb piacához, amely a fogyasztók és a vállalkozások javát is szolgálná.

Végezetül, jogszabályainknak a globális környezetben való hatékony végrehajtásának egyik lényeges követelménye, hogy az uniós adatvédelmi jog hatályát kiterjesszék az Unióban lévő egyéneket célba vevő szervezetekre és az adatvédelmi hatóságokat felruházzák az érdemi jogorvoslatok alkalmazásához, például a hatékony pénzbírságok alkalmazásához szükséges jogkörökkel, ahogy az a rendelettervezetben szerepel. A reformfolyamat ebből a szempontból kulcsfontosságú szerepet játszik.

A szabályok hatékony végrehajtásának biztosításához a független adatvédelmi hatóságoknak nem csak jogkörökkel és erős eszközökkel kell rendelkezniük, hanem az adatvezérelt vállalkozások növekedésének megfelelő erőforrásokkal is.

6.2. Hogyan segíti elő ezt a vitát az európai adatvédelmi biztos?

Bármilyen lényeges is a jó szabályozás, nem elégséges. Azok a vállalatok és más szervezetek, amelyek rengeteg erőforrást fordítanak arra, hogy minél innovatívabb módon tudják hasznosítani a személyes adatokat, ugyanezt az innovatív gondolkodásmódot kell alkalmazzák az adatvédelmi elvek végrehajtása során. Az adatvédelmi hatóságoknak cserébe meg kell jutalmazniuk a hatékony jogkövetést, és el kell kerülniük a szükségtelen bürokráciát és papírmunkát.

Az európai adatvédelmi biztos, ahogy azt az európai adatvédelmi biztos 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában kijelentette, ezen erőfeszítések elérésére törekszik.

Szándékunkban áll egy több szakterületen jártas, kiváló és független személyiségekből álló külső etikai tanácsadó csoport felállítása, amely „körüljárja az emberi jogok, a technológia, a piaci és üzleti modellek XXI. századi kapcsolatát”, mélyrehatóan elemzi az óriás méretű adathalmazok hatását, értékeli az abból eredő társadalmi hatásokat, és segít megjelölni azokat a kérdéseket, amelyekkel politikai szinten foglalkozni kell (5).

Emellett az online szolgáltatást nyújtó uniós szerveknek kialakítunk egy modellt a tisztességes tájékoztatási politikáról, amely hozzájárulhat valamennyi adatkezelő számára irányadó helyes gyakorlathoz.

Végezetül lehetővé tesszük a vitákat is, például a legjobb gyakorlat azonosítására, ösztönzésére és elősegítésére tekintettel, az átláthatóság és felhasználói ellenőrzés növelése érdekében, valamint körüljárjuk a személyes adattárak és adathordozhatóság lehetőségeit. Az európai adatvédelmi biztos szándékában áll egy óriás méretű adathalmazokkal kapcsolatos adatvédelmi workshop megszervezése a politikai döntéshozók, az uniós intézményekben nagy mennyiségű személyes információt kezelő személyek, valamint külső szakértők számára, és annak meghatározása, hogy hol van szükség további konkrét iránymutatásra, továbbá meg kívánjuk könnyíteni az IPEN hálózatnak (Internet Privacy Engineering Network) a mérnökök és adatvédelmi szakértők interdiszciplináris találkozóhelyeként végzett munkáját.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 19-én.

Giovanni BUTTARELLI

európai adatvédelmi biztos

(1) Public Utilities Commission v. Pollak, 343 U.S. 451, 467 (1952) (William O. Douglas bíró különvéleménye).

(2) 2012. január 25-én az Európai Bizottság elfogadott egy csomagot az európai adatvédelmi keretrendszer megreformálására. A csomag tartalma i. „Közlemény” (COM(2012) 9 végleges); ii. egy általános „adatvédelmi rendeletről” szóló javaslat (a továbbiakban: rendelettervezet) (COM(2012) 11 végleges); valamint iii. a bűnüldözés terén történő adatvédelemről szóló „irányelv” (COM(2012) 10 végleges).

(3) Az európai adatvédelmi biztos 3/2015 sz. véleménye.

(4) Ellen kell álljunk a kísértésnek, hogy a védelem jelenlegi szintjét felhígítsuk azért, hogy kielégítsük az óriás méretű adathalmazokkal kapcsolatban érzékelhető lazább szabályozási megközelítésre irányuló igényt. Az adatvédelmet továbbra is teljes egészében alkalmazni kell az adatok feldolgozása során, ideértve az adatok felhasználása mellett az adatgyűjtést is. Emellett nem igazolhatók az álnéven szereplő adatok vagy a nyilvánosan elérhető adatok feldolgozására vonatkozó általános kivételek. A személyes adat fogalma érintetlen kell maradjon, ám magában a rendelet szövegében tovább pontosítható. Tulajdonképpen valamennyi adatra ki kell terjednie, amely bármely olyan egyénre vonatkozik, akit – akár az adatkezelő, akár más fél – azonosít, megnevez, vagy azonosíthat vagy megnevezhet.

(5) Az európai adatvédelmi biztos 4/2015 sz. véleménye.

20.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 67/17

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 67/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„KRUPNIOKI ŚLĄSKIE”

EU-szám: PL-PGI-0005-01315 – 23.2.2015.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés(ek)

„Krupnioki śląskie”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Lengyelország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. Terméktípus

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „krupnioki śląskie” romlandó, főtt, fűszerezett sertésbelsőségből készült hentesáru természetes bélben. A hurkák átmérője 30 és 40 mm, hossza 15 és 25 cm között változik; egy hurka tömege 200–300 g.

Fizikai és kémiai tulajdonságok

A „krupnioki śląskie” természetes bélbe töltött termék, felülete jellemzően tiszta és enyhén nedves. A legfeljebb 5 mm-es finomságúra darált töltelékkel keményre töltik a belet. A metszéslapon egyenletes eloszlást mutatnak az alapanyagok, a termék állaga tömör, a 10 mm vastag szeletek nem eshetnek szét, a termékben nem lehetnek össze nem kevert hozzávalók csomói.

A zsírtartalom legfeljebb 35 %, a sótartalom legfeljebb 2,5 % lehet; a (NaNO2 mg/kg értékben kifejezett) nitrát- és nitrittartalom legfeljebb 50 lehet.

Érzékszervi tulajdonságok

A termékfelület színe: szürkétől barnáig/sötétbarnáig.

A metszéslap színe: a felhasznált főtt sertéshúsnak, darának, zsírnak és bőrnek megfelelően barna, lilás vagy bronzos árnyalattal – a hozzávalókra jellemző.

Állag és textúra: tömör állag, morzsalékos textúra, apró sovány húsdarabok és dara egységes masszát alkotó keveréke.

Íz és szag: a húsra és belsőségre, az árpa vagy hajdinadarára, a főtt zsírra és bőrre jellemző, enyhén sós, a fűszerek jól kivehetők. A nem friss vagy a penészes hozzávalókra jellemző íz vagy szag nem megengedett, ahogy a savanyú, keserű vagy idegen íz vagy szag sem.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „krupnioki śląskie” pácolatlan és sózatlan alapanyagokból készül. Az előállító használhat ugyan sózott alapanyagot, de ezt a tényt figyelembe kell vennie a töltelékhez adott sómennyiség meghatározásakor.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás alábbi műveleteit kell a meghatározott földrajzi területen elvégezni:

mosás és/vagy áztatás,

hőkezelés,

darálás,

keverés és ízesítés,

a bél megtöltése és elkötése,

forrázás,

hűtés.

3.5. A bejegyzett elnevezéssel hivatkozott termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezéssel hivatkozott termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „krupnioki śląskie” készítésének földrajzi területe a Sziléziai és az Opolei Vajdaság, valamint Dziadowa Kłoda (Oleśnicai járás, Alsó-Sziléziai Vajdaság) régióit foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „krupnioki śląskie” különlegessége a termék specifikus tulajdonságaiból és hírnevéből adódik.

A feljegyzések tanúsága szerint a „krupnioki śląskie” a régió ételeire vonatkozó néprajzi kutatások kezdete óta ott van a sziléziai asztalokon. Első említése a Gliwice körüli térségben történik a 18. század végén. A 19. századi források számos hivatkozást tartalmaznak. A „krupnioki śląskie” – többek között – lakodalmi menük része volt, és az 1830-as években vált alapvető élelmiszerré a sziléziai térségben. Ez kétségtelenül összefüggött azzal, hogy a 19. század során gyorsan emelkedett Sziléziában a háziállatok, ezen belül pedig a sertések száma. Ebben az időben vált széleskörűvé az a szokás, hogy a levágott haszonállatok fejhúsát a krupnioki készítésének egyik alapanyagaként használják. A „krupnioki śląskie” 19. századi népszerűségére a sziléziai bányászat fejlődése is kedvező hatást gyakorolt. Ez annak tudható be, hogy a szénbányák nehéz munkát végző dolgozóinak kalóriában és tápanyagokban gazdag élelemre volt szükségük.

A „krupnioki śląskie” készítése szorosan összefügg a disznóöléssel, amely különleges és fontos rituálénak számított Sziléziában. A 19. századtól kezdve az ipari központokban élő sziléziaiak többsége nem rendelkezett már a vidéken élő és földet vagy gyümölcsöst birtokló emberek lehetőségeivel. A városi embereknek mindössze egy kis telek és fészer jutott, ahol sertést, nyulat és galambot tarthattak. A család minden tagja részt vett a disznóölésben, amelynek napján a böllér töltötte be a ceremóniamester szerepét. A vágást követően a vérből speciális disznósajt és „krupnioki śląskie” készült, hagyományosan nagy mennyiségben, azon családtagok és szomszédok részére, akik év közben ételmaradékkal és zöldség- vagy gyümölcshéjjal segítették a sertés hizlalását. A gazdák körében szokás volt a kóstoló (többek között „krupnioki śląskie”) adása a disznóölésen részt nem vevő rokonoknak. A termék elkészítéséhez szükséges alapanyagok lehetővé tették a disznóölés után megmaradó belsőségek optimális felhasználását. Ez anyagi szempontból is nagyon fontos volt a bányászcsaládoknak, amelyek – különösen a 19. században – igen kevés pénzből éltek. A technikai fejlődésnek köszönhetően a „krupnioki śląskie” alapanyagait ma már biztonságosan oda lehet szállítani a 4. pontban meghatározott területre, így a máshonnan származó alapanyagok is felhasználhatók.

A „krupnioki śląskie” sajátos jellemzői elsősorban a meghatározott földrajzi területen alkalmazott előállítási folyamatból származnak, amelynek alapja az előállítók jártassága az alapanyagok kiválasztása és az előállítási folyamat optimális technikai paraméterek melletti elvégzése terén. A „krupnioki śląskie” készítésével foglalkozók nemzedékről nemzedékre szálló tapasztalatokon és ismereteken alapuló jártassága tükröződik a 3.2. pontban meghatározott végtermék sajátos minőségében.

Az ugyanabba a kategóriába tartozó termékek közül a „krupnioki śląskie” magas kalóriatartalmával, sajátos ízével és illatával, valamint morzsalékos textúrájával tűnik ki. Ennek oka nem csupán az alapanyagok aránybeli különbsége (a belsőségből készülő hasonló termékekhez viszonyítva), hanem az előállítók jártassága és tapasztalata is, ami a jellegzetes érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező végtermékhez szükséges. A „krupnioki śląskie” fent említett jellemzői elsősorban az összes alapanyag és fűszer – különösen a kiválasztott dara, a máj, a vöröshagyma és a bors – harmonikus elegyének köszönhetők, mert azok adják a végtermék sajátos ízét és illatát.

Más, hasonló termékekhez képest a „krupnioki śląskie” összetételét illetően lényeges különbség, hogy darából csak 15 %-ot tartalmaz, míg más termékek 20–25 %-ot. A „krupnioki śląskie” alapanyagainak legalább 85 %-a állati eredetű, ami – a lengyel Húsipari Központi Hivatal 1964. évi 21. sz. belső szabályzatának tanúbizonysága szerint – a legmagasabb szintet jelenti az ebbe a kategóriába tartozó hagyományos termékek körében (amelyeknél 75–80 % az állati eredetű alapanyagok aránya).

A „krupnioki śląskie” hírneve nem csak Sziléziában, hanem egész Lengyelországban évtizedek óta töretlen. Ezt tükrözi a termékhez fűződő számos sziléziai képzettársítás is – ilyen például az, hogy „egyeseknek Sziléziáról a szén és a mezőgazdaság jut eszükbe, másoknak viszont a krupnioki és a rolád” –, ami még jobban rávilágít a „krupnioki śląskie” jelentőségére. A „krupnioki śląskie” előállítói közül sokan vesznek részt a különböző kulináris rendezvényeken, mint a vásárok és fesztiválok (például a Polagra (Poznań), a Nasze Kulinarne Dziedzictwo – Smaki Regionów verseny, a Hústalálkozó (Sosnowiec), a Święto krupnioka śląskiego (Nikiszowiec/Katowice), a Świętomięs Polski és a rendszeresen megtartott egyéb regionális, országos és külföldi vásárok). Bár a „krupnioki śląskie” stabil hírnévnek örvend, az Opolei Sziléziában és Felső-Sziléziában rendezett új ételfesztiválok tovább erősítik a régióhoz szorosan kötődő élelmiszerként elfoglalt helyét.

Az a tény is bizonyítja a „krupnioki śląskie” hírnevét, hogy az elnevezés már a sziléziai nyelvjárás szólásaiban és közmondásaiban is fellelhető. A „krupnioki śląskie” hírnevét támasztja alá a kérdéses területek regionális konyháját bemutató számtalan újságcikk és idegenforgalmi kiadvány is. Példaként említhető a Sziléziai és az Opolei Vajdaságról a Polska niezwykła sorozatban megjelent útikönyv, amelyben szerepel a „krupnioki śląskie” említése és rövid bemutatása, valamint a lengyelországi Michelin-étteremkalauz, amely szerint a „krupnioki śląskie” egyike a 15 lengyel regionális terméknek.

Az O śląskich obyczajach, śląskich potrawach i niektórych śląskich słowach (Sziléziai szokások, sziléziai ételek és egyes sziléziai szavak) című munka szerzője a következőket írja: „A legfényesebb karriert azonban egyes sziléziai ételek és azok elnevezései futották be, mivel különböző formákban még a hivatalos lengyel nyelvbe is bekerültek. Egész Lengyelországban minden bizonnyal a »krupnioki« a legnépszerűbb (a »krupy« (dara) szóból származik), ami »krupnioki śląskie«, azaz sziléziai »krupnioki« néven is ismert. A főnév a hozzá tartozó melléknévvel együtt terjedt el. E mögött a szó mögött valami nagyon sziléziai rejlik…”

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(A rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.minrol.gov.pl/Jakosc-zywnosci/Produkty-regionalne-i-tradycyjne/Zlozone-wnioski-o-rejestracje-Produkty-regionalne-i-tradycyjne

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 67

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. február 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	AJÁNLÁSOK
	Tanács
2016/C 067/01	A Tanács ajánlása (2016. február 15.) a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 067/02	Euroátváltási árfolyamok	6
2016/C 067/03	Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 28 tagállamban 2016. március 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet [ HL L 140., 2004.4.30., 1. o. ] 10. cikkének megfelelően)	7
2016/C 067/04	A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti diagonális kumulációval kapcsolatos származási szabályokra vonatkozó jegyzőkönyvek alkalmazásának időpontjáról	8
	Európai Adatvédelmi Biztos
2016/C 067/05	Az európai adatvédelmi biztos által kiadott, Válasz az óriás méretű adathalmazok jelentette kihívásokra: Átláthatóságra, felhasználói ellenőrzésre, valamint beépített és alapértelmezett adatvédelemre van szükség című véleményének összefoglalója	13
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2016/C 067/06	Reorganizációs intézkedések – Határozat az INTERNATIONAL LIFE Általános Biztosító Rt. reorganizációjáról	16

	Helyesbítések
2016/C 067/08	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról szóló bizottsági értesítéshez ( HL C 357., 2015.10.29. )	20

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1096
JPY	Japán yen	125,40
DKK	Dán korona	7,4625
GBP	Angol font	0,77715
SEK	Svéd korona	9,3838
CHF	Svájci frank	1,1017
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,5358
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,023
HUF	Magyar forint	309,11
PLN	Lengyel zloty	4,3777
RON	Román lej	4,4670
TRY	Török líra	3,2903
AUD	Ausztrál dollár	1,5605
CAD	Kanadai dollár	1,5274
HKD	Hongkongi dollár	8,6268
NZD	Új-zélandi dollár	1,6761
SGD	Szingapúri dollár	1,5617
KRW	Dél-Koreai won	1 368,69
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,1380
CNY	Kínai renminbi	7,2378
HRK	Horvát kuna	7,6180
IDR	Indonéz rúpia	14 988,04
MYR	Maláj ringgit	4,6836
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,843
RUB	Orosz rubel	85,1924
THB	Thaiföldi baht	39,668
BRL	Brazil real	4,4854
MXN	Mexikói peso	20,2927
INR	Indiai rúpia	75,9715

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 067/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	17

Alkalmazás kezdete	Alkalmazás vége	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2016.3.1.	…	0,06	0,06	1,63	0,06	0,46	0,06	0,30	0,06	0,06	0,06	0,06	0,06	1,92	1,37	0,06	0,06	0,06	0,06	0,06	0,06	0,06	1,83	0,06	1,65	– 0,22	0,06	0,06	1,04
2016.2.1.	2016.2.29.	0,09	0,09	1,63	0,09	0,46	0,09	0,36	0,09	0,09	0,09	0,09	0,09	1,92	1,37	0,09	0,09	0,09	0,09	0,09	0,09	0,09	1,83	0,09	1,65	– 0,22	0,09	0,09	1,04
2016.1.1.	2016.1.31.	0,12	0,12	1,63	0,12	0,46	0,12	0,36	0,12	0,12	0,12	0,12	0,12	1,92	1,37	0,12	0,12	0,12	0,12	0,12	0,12	0,12	1,83	0,12	1,65	– 0,22	0,12	0,12	1,04