AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/5

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2016. február 12.)

az Euróhamisítási Szakértői Csoport létrehozásáról

(2016/C 58/06)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/512 bizottsági határozat (1) értelmében a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: a főigazgatóság) tölti be az euro pénzhamisítás elleni védelmére, valamint a képzés és technikai segítségnyújtás révén történő támogatásra irányuló jogalkotási és szabályozó bizottsági kezdeményezések kidolgozásával kapcsolatos feladatköröket. Az euro egységes és hatásos védelmének biztosítása céljából a Bizottságnak szüksége van egy szakértőkből álló tanácsadó testület szakértelmének igénybevételére.

(2)	Ezért létre kell hozni az euróbankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelmével foglalkozó szakértői csoportot, és meg kell határozni feladatait és felépítését.

(3)

A csoportnak segítenie kell a Bizottságot az euro általános védelmére irányuló feltételek javításában a pénzhamisítás megakadályozásának és a pénzhamisítás elleni küzdelemnek a megerősítését célzó jogalkotási kezdeményezések alapján, valamint a 331/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazása terén. A csoportnak továbbá szoros és rendszeres együttműködést kell kialakítania a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal, a Bizottsággal, a 2003/861/EK tanácsi határozattal (3) létrehozott Európai Műszaki és Tudományos Központtal (a továbbiakban: CTSE), az Európai Központi Bankkal (a továbbiakban: EKB) és az Europollal.

(4)	A csoportnak a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok, a CTSE, az EKB és az Europol szakértőiből kell állnia.

(5)	A csoport tagjai számára meg kell határozni az információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat.

(6)	A személyes adatok feldolgozását a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell végezni.

(7)	E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben meg fogja fontolni, hogy indokolt-e ezt az időtartamot meghosszabbítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozattal létrejön a Bizottság Euróhamisítási Szakértői Csoportja (a továbbiakban: ECEG).

2. cikk

Az ECEG feladatai

Az ECEG a következő feladatokat látja el:

(a)	segítséget nyújt a Bizottságnak az euróbankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelmével kapcsolatos jogalkotási javaslatok, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy szakpolitikai kezdeményezések előkészítése során;

(b)	szoros és rendszeres együttműködést alakít ki a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal, a Bizottsággal, a CTSE-vel, az EKB-val és az Europollal az euro hatásos és egységes védelmének biztosítása érdekében;

(c)	információcserét végez és bevált gyakorlatokat alakít ki az euróhamisítás megelőzése és a hamisított bankjegyek és érmék elleni küzdelem területén, valamint stratégiai elemzés céljából a pénzhamisítás hatásaival kapcsolatban;

(d)	tanácsadást biztosít a Bizottság számára és rendelkezésre bocsátja szakértelmét az uniós jogszabályok, programok és szakpolitikák végrehajtása terén, különös tekintettel az 1338/2001/EK tanácsi rendeletben (5) foglaltakra;

(e)	megvitatja a 331/2014/EU rendelet végrehajtását.

3. cikk

Egyeztetés

A Bizottság konzultálhat az ECEG-gel az euro általános védelmére irányuló feltételek javításáról a pénzhamisítás megakadályozásának és a pénzhamisítás elleni küzdelemnek a megerősítését célzó jogalkotási kezdeményezések alapján (6).

4. cikk

Tagság és kinevezés

(1) A csoport tagjai a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok, a CTSE, az EKB és az Europol.

(2) A tagok tájékoztatják a Bizottságot a kinevezett képviselőkről.

(3) A személyes adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelettel összhangban történik.

5. cikk

Működés

(1) Az illetékes bizottsági szolgálat kinevezi a csoport elnökét.

(2) A Bizottság képviselője a csoport munkájába eseti alapon bevonhat olyan, az ECEG-en kívüli szakértőket is, akik egy adott napirendi kérdésben különösen jártasak. A Bizottság képviselője emellett megfigyelői státust adhat magánszemélyeknek, a szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályok (7) 8. pontjának (3) bekezdése szerinti szervezeteknek és tagjelölt országoknak.

(3) Az ECEG tagjai és azok képviselői, valamint a bevont szakértők és megfigyelők eleget tesznek a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási kötelezettségnek, valamint az EU-minősített adatok védelmére az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (8) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (9) meghatározott bizottsági biztonsági szabályoknak. E kötelezettségeik esetleges elmulasztása esetén a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat.

(4) Az ECEG üléseit a Bizottság helyiségeiben tartják. A titkársági feladatok ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

(5) Az ECEG a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzat alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(6) A Bizottság közzéteszi a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában vagy a nyilvántartásból elérhető, külön e célra létrehozott weboldalon az ECEG tevékenységére vonatkozó valamennyi lényeges dokumentumot, beleértve a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait. Amennyiben egy dokumentum közzététele az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 4. cikke értelmében kedvezőtlenül befolyásolná valamely közérdek vagy magánérdek védelmét, a vonatkozó dokumentumok nem tehetők közzé.

6. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

(1) Az ECEG tevékenységeiben részt vevő személyek szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

(2) A csoport munkájában részt vevők utazási és ellátási költségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek megfelelően téríti meg.

(3) Az említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított, rendelkezésre álló előirányzatok erejéig kell megtéríteni.

7. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot elfogadása napjától 2025. december 31-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 12-én.

a Bizottság részéről

Pierre MOSCOVICI

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság 2015. március 25-i (EU) 2015/512 határozata az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat módosításáról (HL L 81., 2015.3.26., 4. o.)

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 331/2014/EU rendelete az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a „Periklész 2020 program”) létrehozásáról, valamint a 2001/923/EK, a 2001/924/EK, a 2006/75/EK, a 2006/76/EK, a 2006/849/EK és a 2006/850/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 103., 2014.4.5., 1. o.).

(3) A Tanács 2003. december 8-i 2003/861/EK határozata a hamis euróérmékkel kapcsolatos vizsgálatról és együttműködésről (HL L 325., 2003.12.12., 44. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5) A Tanács 2001. június 28-i 1338/2001/EK rendelete az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 181., 2001.7.4., 6. o.).

(6) Az 1338/2001/EK tanácsi rendelet (12) preambulumbekezdése szerint.

(7) C(2010) 7649 végleges.

(8) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/443 határozata a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(9) A Bizottság 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/9

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 58/08)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes, melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz (2) az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2016. január 4-én az Európai Acélszövetség (EUROFER) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be az egyes, melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék egyes, síkhengerelt termék vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve a rozsdamentes acélt), tekercsben vagy nem tekercsben (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva (melegen hengerelt, sík), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, a szemcseorientált szilícium-elektromos acél kivételével (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 99, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 14 00, 7211 19 00, 7225 19 10, 7225 30 10, 7225 30 30, 7225 30 90, 7225 40 12, 7225 40 15, ex 7225 40 60, 7225 40 90, 7226 19 10, ex 7226 20 00, 7226 91 20, 7226 91 91 és a 7226 91 99 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket a piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban, ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4. A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében jelentős mértékben megnövekedett, ami lényegesen nagyobb behozatalok valószínűségét jelzi.

Ezenfelül azt állítják, hogy e behozatalok olyan áron érkeznek az Unióba, ami egyéb következmények mellett már negatív hatást gyakorolt az eladási árak szintjére, az értékesített mennyiségekre, a piaci részesedésre és az uniós gazdasági ágazat nyereségére.

Ezen túlmenően a panaszos meggyőző bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a Kínai Népköztársaságban elégséges szabad kapacitás áll rendelkezésre, és ennek a kapacitásnak a közelgő és lényeges növekedését becsülte meg, ami lényegesen nagyobb behozatalok valószínűségét jelzi.

Azt állítják továbbá, hogy a dömpingelt behozatalok száma valószínűleg jelentős mértékben megnövekszik az érintett országbeli csökkenő belföldi felhasználás és a közelmúltban bevezetett piacvédelmi intézkedések, illetve a hasonló termékek behozatalával szemben kezdeményezett vizsgálatok miatt az uniós piactól eltérő olyan hagyományos piacokon, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Afrika, Thaiföld, India, Malajzia, Mexikó, Törökország és Vietnam piacai. Ez azt jelzi, hogy a kivitelek valószínűleg átirányulnak ezekről a piacokról az Unióba, ami a dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez fog vezetni.

A panaszos azzal érvelt, hogy a készletek látszólag nem növekedtek, ez a folyton csökkenő exportáraknak és a lassuló belső keresletnek köszönhető. Ez arra ösztönzi az érintett országbeli exportáló gyártókat, hogy azonnal megszüntessék gyártásukat, és a készlet leértékelődésétől tartva még a meglévő készleteiket is felszámolják.

Azt állítják, hogy a körülményekben bekövetkező fent felvázolt változás egyértelműen előre látható, és a közeljövőben jelentős kárra lehet számítani a közelgő további dömpingelt behozatalok következtében.

5. Az eljárás

Minthogy – a tagállamoknak küldött értesítést követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak vagy azt ilyen kárral fenyegeti. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett, kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban „mintavételként” is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (4).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. Az érintett ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot a 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.2.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat javasolja erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e a javasolt országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az uniós piacra szállító, piacgazdasággal rendelkező egyéb országbeli beszállítók még – többek között – Kanadában, Dél-Afrikában, Thaiföldön, Indiában, Malajziában, Mexikóban, Vietnamban, Törökországban, Oroszországban, Ukrajnában és Brazíliában találhatók. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket.

5.2.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (5) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli valamennyi, mintába felvett exportáló gyártónak és mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, továbbá az érintett ország hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket az érintett országban működő, mintába felvett exportáló gyártók, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (6) (7)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint e behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Az uniós gazdasági ágazat helyzetének megállapításához a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt volna a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a) a Bizottság számára az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát; valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (8).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amint az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen küldött beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

TRADE-HRF-DUMPING@ec.europa.eu,

TRADE-HRF-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás ésszerűtlen többletterhekkel vagy ésszerűtlen többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerint kezeli.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, illetve a jelentős hátráltatást jelenti.

(3) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy kivitelében részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(4) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(5) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(6) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(7) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/20

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 58/09)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt (2) nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2016. január 4-én az Európai Acélszövetség (Eurofer) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a sík, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból, szerszámacélból és gyorsacélból) készült, melegen hengerelt, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli, nem tekercsben lévő, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű, vagy legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek (a továbbiakban: durvalemez vagy a vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 7208 51 20, 7208 51 91, 7208 51 98, 7208 52 91, ex 7208 90 20, ex 7208 90 80, 7225 40 40, ex 7225 40 60 és az ex 7225 99 00 KN-kóddal bejelentett vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, ebben az esetben az Egyesült Államokban alkalmazott ár alapján, valamint az ugyanezen piacgazdasággal rendelkező harmadik országban jellemző számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) alapján állapították meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értékeknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportárának az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4. A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgál arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében jelentősen megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az értékesítési árak szintjére, az értékesített mennyiségre, valamint az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére és nyereségére, tehát jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét.

5. Az eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. A vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel a Kínai Népköztársaságban működő, ezen eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. Az érintett országban működő exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot a 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a durvalemezt az uniós piacra szállító, piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Indiában, Japánban, Dél-Koreában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Malajziában, Mexikóban, Oroszországban és Ukrajnában találhatók. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket.

5.2.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított követelmények (5). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országban működő, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, valamint az érintett ország hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket az érintett országban működő, mintába felvett exportáló gyártók, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelmét elfogadták.

5.2.3. A független importőrök (6) vizsgálata (7)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát; valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (8) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben a következő e-mail címre kell írni	:	TRADE-AD-HEAVYPLATE-DUMPING@ec.europa.eu
A kárral kapcsolatos kérdésekben a következő e-mail címre kell írni	:	TRADE-AD-HEAVYPLATE-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Ha valamely fél nem számítógép útján feldolgozott választ ad, az nem minősül az együttműködés megtagadásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a kért formában történő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltséggel járt volna. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok feldolgozása

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) http://trade.ec.europa.eu/tdi/completed.cfm

(3) Exportáló gyártó az érintett országbeli minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(5) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozás egy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(6) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(7) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/30

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 58/10)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2016. január 4-én a varrat nélküli acélcsövek uniós gazdasági ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű és 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek (a továbbiakban: a vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólag dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg a 7304 19 90, 7304 29 90, 7304 39 98 és 7304 59 99 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4. A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok olyan meggyőző bizonyítékokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeire, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzete.

5. Az eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. Az érintett országban működő exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az alábbi 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

5.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett országban működő exportáló gyártókra vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.2.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A panaszos az Egyesült Államokat javasolta analóg országként. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező, az uniós piacra szállító ország még Japán, Oroszország és Dél-Korea. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket az analóg ország kiválasztására vonatkozóan.

5.2.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (4) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országban működő valamennyi, mintába felvett exportáló gyártónak és mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, továbbá az érintett ország hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket az érintett országban működő, mintába felvett exportáló gyártók, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

5.2.3. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (5) (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt volna a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen küldött beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail cím

TRADE-SPT-DUMPING@ec.europa.eu

TRADE-SPT-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

7. A meghallgató tisztviselő

8. A vizsgálat időkeretei

9. A személyes adatok feldolgozása

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/42

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 58/13)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„GALL DEL PENEDÈS”

EU-szám: ES-PGI-0005-01308 – 2015.2.3.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Gall del Penedès”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermékek és belsőség)

3.2. Az 1. pontban szereplő megnevezéssel jelölt termék leírása

A „Gall del Penedès” oltalom alatt álló termék a hagyományos penedesenca tyúkfajtából nemesítés útján előállított penedesenca negra fajtájú csirke (hím és nőstény) friss húsa.

A húst kiváló érzékszervi tulajdonságai, a hasított testek vöröses színe, tömör, zamatos és izmos húsa jellemzi.

Ez a szárnyas lassan fejlődő, nagyon rusztikus, jó életképességű, könnyű, mediterrán testfelépítésű és jó húshozamú fajtaváltozat.

A „Gall del Penedès” csirkéket egész évben olyan ólakban tartják, amelyek a szabadba is biztosítanak kijárást. Étrendjükre jellemző a takarmány szőlőmag tartalma.

Az ilyen típusú táplálék különleges érzékszervi jellemzőket kölcsönöz a húsnak, amint azt az Institut de Recerca i Tecnologia agroalimentàries – IRTA – által készített érzékszervi és kémiai vizsgálat megállapította („Inclusió de granet de raïm en el pinso per la IGP del Gall del Penedès” c. jelentés. Amadeu Francesch Vidal, 2012. február):

„Az 5 % szőlőmagot tartalmazó tápot fogyasztó állatok húsának illata inkább a dióra, mint a fakéreg illatára emlékeztet, íze kevéssé idézi a közönséges csirke ízét, kevésbé édes, íze fémesebb, állaga rostosabb…”

„A linolénsav nagyobb arányának köszönhetően az 5 % szőlőmagot tartalmazó tápot fogyasztó állatok húsa jelentősen nagyobb arányban tartalmaz telítetlen zsírsavakat, tehát olyan húsról van szó, amely az egészséges táplálkozás szempontjából hozzáadott értékkel rendelkezik.”

Levágásakor a „Gall del Penedès” csirke legalább 98 napos.

A „Gall del Penedès” csirke hasított testének besorolása az 543/2008/EK rendelet szerinti A kategória. A hasított testen nincs felesleges zsír, a bőr fehér, a hús vörös, a lábak feketék, a talpak fehérek.

A „kibelezett, belsőségek nélküli” (kopasztott, fej, lábak, szív, máj és zúza nélküli) hasított test súlya legalább 1,5 kg, a „részben kibelezett” (kopasztott és kibelezett, de fejjel és lábbal rendelkező) hasított testé pedig 2 kg.

A „Gall del Penedès” hasított testeket egészben vagy darabolva, frissen árusítják.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Gall del Penedès” étrendje az OFJ földrajzi területén hagyományosan alkalmazott étrend, amelyet az aktuális élelmiszer-ipari készítményekhez és technikákhoz igazítottak. Különlegessége, hogy összetételében a szőlőmag is szerepel.

A takarmány alapvető összetevői:

—	58–60 % kukorica

—	33,5–35,5 % szója és szójaszármazékok

—	5–5,5 % szőlőmag

A csirkék életének utolsó 7 napja alatt a legalább 90 % gabonából és 5–5,5 % szőlőmagból álló táp is elfogadható.

Az állati eredetű zsírok adása a tejszármazékok kivételével tilos.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Gall del Penedès” csirke nevelése az oltalom alatt álló földrajzi területen folyik.

A csibék 24–48 órával világra jöttük után érkeznek a baromfigazdaságokba, ahol hizlalásuk történik. 42–56 napos koruktól a csirkék a szabadba is kimehetnek. Nevelésük minimális ideje 98 nap.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésre, aprításra, csomagolására, stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az OFJ oltalma alatt álló, fogyasztásra szánt végterméken kötelező kiemelt helyen feltüntetni az OFJ „Gall del Penedès” vagy „Gall del Penedés” Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzés feliratokat és az OFJ saját logóját.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Gall del Penedès” csirke tenyésztése a következő, 73 településből álló földrajzi területen megy végbe:

—	Alt Penedès körzet összes települése (27),

—	A Baix Penedès körzet összes települése (14),

—	Garraf körzet összes települése (6),

—

l’Anoia körzet következő települései: Argençola, La Llacuna, Cabrera d’Igualada, Piera, Masquefa, Hostalets de Pierola, Vallbona d’Anoia, Capellades, La Torre de Claramunt, Carme, Orpí, Santa Maria de Miralles, Bellprat, Sant Martí de Tous, Santa Margarida de Montbui, Vilanova del Camí, La Pobla de Claramunt, Castellolí, El Bruc, Òdena, Igualada, Rubió, Jorba, Montmaneu és Copons (25),

—	Alt Camp körzet Rodonyà települése (1).

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A szájhagyomány, a dokumentumok, valamint a vásárok és a piacok tanúsága szerint a környezettel való kapcsolat alapja a termék hosszú időn át kialakult hírneve és a régió tenyésztői által alkalmazott sajátos termelési módszer, amely szoros kapcsolatban áll a termelési terület szőlészeti és borászati hagyományaival.

Az OFJ előállításának földrajzi területe el Penedés történelmi régiója, ahonnan a „Gall del Penedès” elődje, a hagyományos penedesenca fajta származik. Ez a régió alapvetően bortermelő vidék, ahol a hasznosított mezőgazdasági terület mintegy 80 %-án szőlőt termesztenek a Penedès és a Cava bortermelési eredetmegjelölések oltalma alatt. Ki lehet jelenteni, hogy jellegzetes borai és a cava mellett a „Gall del Penedès” is ennek a különleges földnek és kultúráinak köszönhető.

A „Gall del Penedès” nevelése, fogyasztása és forgalmazása évszázadokon át részét képezte a penedès-i parasztság hagyományon alapuló ismereteinek. Írásos emlékek, a szájhagyomány és művészeti alkotások révén tudjuk, hogy a család ellátása céljából minden majorban tartottak ilyen baromfit, sőt, időnként ezek a szárnyasok képezték a családi költségvetés alapját, mivel élénk vörösesbarna színű tojásaikat (amelyek „ou rogenc de Vilafranca” néven voltak ismertek) a gazdák el tudták adni a helyi piacokon, ahol nagy népszerűségnek örvendtek (dokumentált utalás a vilafrancai piacra a XII. századból), sőt a barcelonai piacra is vittek belőlük, ahogy a „Gall del Penedès” húsa is nagy elismerésre és hírnévre tett szert. Ennek bizonyítéka a XII. század óta ismert penedèsi vásár rendezése, amely később a „Fira de Sant Tomàs”, jelenleg a „Fira del Gall” néven ismert. Az éves vásár megszakítás nélküli megrendezésének köszönhető, hogy a környék kis gazdaságai képesek voltak a terület szőlőtermesztéséhez kapcsolódó hagyományos takarmányozást fenntartva ismertté tenni és eladni terméküket.

Ez volt az a környék tehát, ahol a régió földművesei a piacokon és a vásárokon megosztották egymás között a „Gall del Penedès” tenyésztésével kapcsolatos ismereteiket, és ennek alapján kialakult a terület jellegzetes tenyésztési rendszere, amely a borkészítés során hátramaradt magokat és héjakat csirkék takarmányozására hasznosította. A szőlő préselésekor visszamaradó magokat, héjakat (szőlőtörkölyt) a szabadban megszárították, majd a csirkék takarmányozására használták. 1937-ben egy a baromfi takarmányozásával foglalkozó tanulmány rámutatott arra, hogy a növényi rostokban és zsírban meglehetősen gazdag, és némi fehérjét és szénhidrátot is tartalmazó szőlőmag a csirkék számára jelentős tápértékkel rendelkezik. A jelenkori tenyésztők a terület hagyományos eljárásait alkalmazzák, ideértve a szőlőmag használatát is a takarmány összetételében.

A vidék szőlészeti és bortermelési hagyományaihoz kapcsolódó takarmányozást folytatva a „Gall del Penedès” OFJ oltalma alatt álló csirkék szőlőmagos étrendje befolyásolja a termék érzékszervi minőségét, míg a hús vöröses színe, tömörsége és lédússága az egész évben a szabadba nyíló kijárattal rendelkező ólakban való tartás eredménye.

„Gall del Penedès” napjainkban a regionális sajtó számos cikkében szerepel, minőségi regionális termékként is reklámozzák (Barcelona önkormányzata és Alt Penedès körzeti önkormányzata programjai, pl. a Föld termékei és a Gasztrotéka program) és kutatásoknak (Alicia alapítvány, IRTA…) is tárgya.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

A termékleírás teljes szövege megtekinthető a következő honlapon:

http://www.gencat.cat/alimentacio/pliego-gall-penedes

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

13.2.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/45

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 58/14)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„FOGAÇA DA FEIRA”

EU-szám: PT-PGI-0005-01342 – 2015.6.1.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés(ek):

„Fogaça da Feira”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Portugália

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. Terméktípus

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Fogaça da Feira” barna színű, gömbölyded, édes péksütemény enyhe citrom- és fahéjaromával, aminek a tetejét négy csücsök díszíti.

Tésztája könnyű, omlós, halványsárga színű, külseje kissé repedezett, ropogós.

Csomagolva, ömlesztve vagy fagyasztva, és különböző méretekben is forgalmazható, a termék magassága azonban nagyjából 35 %-ban térhet el az alsó átmérőjétől.

Félbevágva és szeletelve is kerülhet forgalomba.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Fogaça da Feira” 45-ös és/vagy 55-ös vagy hasonló búzalisztből készül tojás, cukor, vaj, friss élesztő vagy kovász, víz, fahéj, só, citromlé és citromhéj felhasználásával.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi szakasza: a tészta bekeverése, gyúrása, vágása és sütése is a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Fogaça da Feira” címkéjén kötelező feltüntetni a termék elnevezését: „Fogaça da Feira – Indicação Geográfica Protegida” vagy „Fogaça da Feira IGP” és alább látható logóját.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Fogaça da Feira” gyártásának földrajzi területe Santa Maria da Feira település.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Fogaça da Feira” egy édes péksütemény, amit már középkori szövegek is említenek, eredetileg Szent Sebestyénnek felkínált ajándék volt. Santa Maria da Feira településen hosszú hagyományra tekint vissza a Festa das Fogaceiras vallásos ünnep.

A Festa das Fogaceiras népi hagyomány, 2005-ben ünnepelték ötszázadik évfordulóját. A helyi lakosság gondosan őrzi és a mai napig hűségesen megtartja ezt az ünnepet, ami mára Santa Maria da Feira legjelentősebb eseményévé nőtte ki magát.

A Festára minden év január 20-án kerül sor. Keretében pékbemutatókat tartanak, ahol a helyi pékek megmutathatják tudományukat, és neves kóstolók érkeznek, egyúttal felhívják a figyelmet ezen édes sütemény hagyományos receptje és eredeti elkészítési módja követésének jelentőségére. A sütemény hagyományát gondozó kör, a Confraria da Fogaça da Feira nagy ünnepséget tart, amelynek célja népszerűsíteni, ismertetni és megőrizni a fogaça hagyományát, tekintettel történelmi jelentőségére, valamint hirdetni és megóvni a Fogaça da Feira eredeti tulajdonságait.

Santa Maria da Feira településen a Fogaça da Feira évszázadok óta ismert, egyes adatok 1220-ig, a II. Alfonz király által elrendelt népszámlálásig vezetik vissza készítésének hagyományát. A vidéket akkor Terra de Santa Maria-nak hívták, a régió adminisztratív és katonai székhelye Vila da Feira település és annak vára volt; a sütemény pedig e vár formáját idézi.

A Festa das Fogaçeiras ünneplése, amelynek során a süteményt Szent Sebestyénnek ajánlották, idővel elválaszthatatlan lett a régió központjától. E vallásos, történelmi és társadalmi okok vezettek ahhoz, hogy a „Fogaça da Feira” készítésének központja Santa Maria da Feira lett.

A sütemény jellegzetességei, nevezetesen kúpos alakja erősen kötődnek a régióhoz és a helyi szakértelemhez is, amely nélkülözhetetlen a tészta alapanyagainak összeállításához, gyúrásához és sajátos formázásához. a masszából először hengert kell formázni, azt feltekerve érik el a kúpos alakot, aminek a tetejét bevágva nyeri el a sütemény jellegzetes alakját: a négy csücsköt, amelyek Santa Maria da Feira várát jelképezik. Ez egyértelműen megkülönbözteti e péksüteményt a hasonló édes tésztaféléktől.

A tésztahengert mindig ugyanabba az irányba kell tekerni, alulról felfelé haladva, hogy elnyerje kúpos alakját. Ez a szakasz különös szakértelmet kíván, és a helyi időjárási körülmények ismerete is fontos a tészta megfelelő kelése érdekében. A jellegzetes alak eléréséhez komoly kézügyességre van szükség.

A sütés során a süteményeket egyszer ki kell venni a sütőből, hogy tetejüket levágják. Ezután visszahelyezik a sütőbe és tovább sütik. Erre azért van szükség, hogy a tészta belseje is mindenütt egyformán átsüljön, és a tészta könnyű és omlós legyen a sütési idő és hőmérséklet megfelelő kombinációjának következtében.

Enélkül a lépés nélkül a sütemények nem nyernék el jól ismert megjelenésüket: a feirai vár alakját idéző formát. A művelet időzítéséhez pedig nagy szükség van a fogaçeiro tapasztalatára és szakértelmére.

E sütemény története, hagyománya, íze és textúrája mind hozzájárultak ahhoz, hogy a környék legnevezetesebb gasztronómiai terméke legyen, amely minden ünnepen, bemutatón és önkormányzati eseményen megjelenik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.dgadr.mamaot.pt/images/docs/val/dop_igp_etg/Valor/CE_Fogaca_Feira_IGP.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 58

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. február 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 058/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7926 – Goldman Sachs/Northgate) ( 1 )	1
2016/C 058/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7865 – LOV Group Invest/De Agostini/JV) ( 1 )	1
2016/C 058/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7869 – Macquarie/Dolomiti Energia/Hydro Dolomiti Enel) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2016/C 058/04	Értesítés az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/172/KKBP tanácsi határozatban és 270/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	3
	Európai Bizottság
2016/C 058/05	Euroátváltási árfolyamok	4
2016/C 058/06	A Bizottság határozata (2016. február 12.) az Euróhamisítási Szakértői Csoport létrehozásáról	5

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 058/07	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	8
2016/C 058/08	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	9
2016/C 058/09	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	20
2016/C 058/10	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	30
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 058/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7758 – Hutchison 3G Italy/WIND/JV) ( 1 )	40
2016/C 058/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7850 – EDF/CGN/NNB Group of Companies) ( 1 )	41
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 058/13	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	42
2016/C 058/14	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	45

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1275
JPY	Japán yen	127,07
DKK	Dán korona	7,4642
GBP	Angol font	0,77735
SEK	Svéd korona	9,4550
CHF	Svájci frank	1,0989
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,6773
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,063
HUF	Magyar forint	310,13
PLN	Lengyel zloty	4,4109
RON	Román lej	4,4741
TRY	Török líra	3,3030
AUD	Ausztrál dollár	1,5901
CAD	Kanadai dollár	1,5698
HKD	Hongkongi dollár	8,7816
NZD	Új-zélandi dollár	1,6965
SGD	Szingapúri dollár	1,5756
KRW	Dél-Koreai won	1 359,98
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,9194
CNY	Kínai renminbi	7,4114
HRK	Horvát kuna	7,6320
IDR	Indonéz rúpia	15 211,54
MYR	Maláj ringgit	4,6955
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,561
RUB	Orosz rubel	89,5851
THB	Thaiföldi baht	40,139
BRL	Brazil real	4,5087
MXN	Mexikói peso	21,6852
INR	Indiai rúpia	76,9418


	(1) EGT-vonatkozású szöveg