AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

17.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 421/2

A Tanács következtetései a betegek számára elérhető, személyre szabott orvoslásról

(2015/C 421/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, továbbá az Unió fellépésének, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására kell irányulnia. Az Unió bátorítja a tagállamok közötti együttműködést a közegészségügy területén, és szükség esetén támogatást nyújt a tagállamok fellépéséhez. Az Unió tevékenységének maradéktalanul tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed a hozzájuk rendelt erőforrások elosztására is;

EMLÉKEZTET a 2006. július 2-án elfogadott, az európai uniós egészségügyi rendszerekben a közös értékekről és elvekről szóló tanácsi következtetésekre (1), amelyekben a Tanács meghatároz egy sor működési elvet, amelyek az Európai Unió egészében érvényesek – különösen a beteg részvételét, az ellátás minőségét és biztonságosságát illetően –, és amelyek hangsúlyozzák, hogy valamennyi uniós egészségügyi rendszer betegközpontúságra törekszik;

EMLÉKEZTET a 2011. június 6-án elfogadott, az orvostechnikai eszközök ágazatában megvalósuló innovációról szóló tanácsi következtetésekre (2), amelyekben a Tanács elismeri, hogy az innovatív orvostechnikai eszközök révén javulhat a betegek egészségi állapota és életminősége, és az ilyen eszközök hozzájárulhatnak az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságához, és hogy az innovációnak egyre fokozottabb mértékben betegközpontúnak kell lennie;

EMLÉKEZTET a ritka betegségek területén megvalósítandó fellépésről szóló, 2009. június 8-i tanácsi ajánlásra (2009/C-151/02) és a ritka betegségek gyógyszereiről szóló 141/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) javasolt ösztönzőkre, amelyek a lakosság kisebb csoportjai esetében is alkalmasak a gyógyszerek fejlesztésének és engedélyezésének az elősegítésére;

EMLÉKEZTET a modern, alkalmazkodóképes és fenntartható egészségügyi rendszerekre vonatkozó reflexiós folyamatról szóló, 2013. december 10-én elfogadott tanácsi következtetésekre (4), a gazdasági válságról és az egészségügyről szóló, 2014. június 20-án elfogadott tanácsi következtetésekre (5), valamint a betegek érdekeit szolgáló innovációról szóló, 2014. december 1-jén elfogadott tanácsi következtetésekre (6), amelyek – a tagállami hatáskörök teljes tiszteletben tartásával – együttműködést szorgalmaznak a gyógyszerekkel és orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos kiadások hatékony kezelését célzó stratégiákra vonatkozóan, amelynek keretében egyúttal biztosítani kell a fenntartható nemzeti egészségügyi rendszereken belüli egyenlő hozzájutást a hatékony gyógyszerekhez. A betegek érdekeit szolgáló innovációról szóló tanácsi következtetések nyomán a magas szintű népegészségügyi munkacsoportban végzett munka kiterjed többek között a későbbi megbeszélések alapjául szolgáló lehetséges témákra is (7);

NYUGTÁZZA az „-omika” végződésű technológiáknak a személyre szabott orvoslás fejlesztésében történő alkalmazásáról szóló európai bizottsági szolgálati munkadokumentumot (8), amelyben a Bizottság rávilágít a személyre szabott orvoslás fejlesztésében rejlő lehetőségekre és kérdésekre, és arra a következtetésre jut, hogy a személyre szabott orvoslás fejlesztése az „-omika” végződésű technológiák alkalmazása révén új lehetőségeket kínál a betegek gyógyítására az Európai Unióban. A Bizottság úgy véli, hogy e megközelítés révén az egészségügyi ellátást nyújtók célzottabb kezelést tudnának nyújtani, elkerülhetők lennének az orvosi műhibák és a gyógyszereknek kevesebb mellékhatása lehetne. A Bizottság számos problémát is megjelöl a személyre szabott orvoslásnak az egészségügyi rendszerekben való alkalmazásával és elterjedésével kapcsolatban;

NYUGTÁZZA az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiemelt jelentőségű gyógyszerekről szóló jelentését (9), amelyben a WHO a személyre szabott – vagy ahogyan a jelentésben szerepel: „rétegezett” – orvoslás szerepét és jelenlegi korlátait vizsgálja, és beruházásokat javasol a rétegezett orvoslás és a farmakogenomika területén végzett kutatások és ismeretek további kiszélesítéséhez;

JELZI, hogy a „személyre szabott orvoslás” fogalmának nincs általánosan elfogadott meghatározása. Mindazonáltal széles körben elfogadott, hogy a személyre szabott orvoslás az egyének fenotípusának és genotípusának jellemzését (például a molekuláris profil meghatározását, orvosi képalkotó eljárást, életmódadatokat) használó orvosi modellre utal az adott személy számára az adott időpontban megfelelő terápiás stratégia kialakításához és/vagy a betegségre való hajlam meghatározásához és/vagy korai és célzott megelőzéshez; A személyre szabott orvoslás a betegközpontú ellátás szélesebb értelemben vett koncepciójához kapcsolódik, és ennek keretében figyelembe veszik azt az általános tényt, hogy az egészségügyi rendszereknek jobban meg kell felelniük a betegek igényeinek;

NYUGTÁZZA, hogy mivel a DNS-szekvenciáló technológiák és a többszörös biomarkerek azonosítását célzó, „-omika” végződésű egyéb modern technológiák gyorsan fejlődnek, várható, hogy ezek a fejlemények lehetővé teszik majd, hogy a kockázati profil részletes meghatározását a célzott beavatkozások további eszközeként alkalmazzák azzal a céllal, hogy potenciálisan javuljanak az egészségügyi eredmények, és hogy idővel lehetővé váljon az egészségügyi költséghatékonyabb működtetése;

10.

NYUGTÁZZA, hogy a személyre szabott orvoslás fejlődésével az egyének és az egészségügyi rendszerek új kihívásokkal szembesülnek, beleértve az előnyök és a kockázatok egyensúlyban tartását, figyelembe véve egyúttal az etikai, a pénzügyi, a társadalmi és a jogi következményeket is, különösen az árképzés és az ártámogatás, az adatvédelem és a személyes adatok feldolgozásához fűződő közérdek tekintetében;

11.

NYUGTÁZZA, hogy a személyre szabott orvoslás fejlődése és alkalmazása elválaszthatatlan a hozzá kapcsolódó diagnosztika fejlődésétől;

12.

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy nem minden beteg számára elérhetők a célzottabb megelőzés, diagnosztizálás és kezelések innovatív módszerei, és hogy a klinikai gyakorlatban való megjelenésnek a szolidaritás, az egyetemesség és a színvonalas ellátáshoz való egyenlő hozzáférés elvével összhangban történő biztosítása érdekében, a tagállamoknak jelentős problémát okoz, hogy – a tagállami hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett – ösztönözzék a megfelelő elterjedést az egészségügyi rendszerekben, és hogy biztosítsák a nemzeti egészségügyi rendszereik fenntarthatóságát;

13.

NYUGTÁZZA, hogy a személyre szabott orvoslás valósággá kezd válni a kutatásban, különösen a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram támogatása nyomán, amely révén több mint 1 milliárd EUR összeget fordítottak a személyre szabott orvoslás támogatására a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban (10). A személyes orvoslásra irányuló kutatás finanszírozása folytatódni fog a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogrammal (11), többek között az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI) (12) keretében megvalósuló fellépések által;

14.

ÜDVÖZLI a „Személyre szabott orvoslás tényleges elérhetővé tétele a betegek számára” elnevezésű 2015. július 8-i magas szintű konferenciát, amelyen azon akadályok kezelésével foglalkoztak, amelyek a személyre szabott orvoslásnak az európai uniós egészségügyi rendszerek részévé tételének útjában állnak. A konferencián ezenkívül szó esett a bevált gyakorlatokról és az általuk képviselt értéktöbbletről, továbbá kiemelték a személyre szabott orvoslásnak a közegészségügy tekintetében megnyilvánuló potenciális előnyeit és az európai uniós döntéshozatalra kifejtett hatását. A konferencián részt vettek közegészségügyi döntéshozók, szabályozó szervek, valamint egészségbiztosítási és betegképviseleti szervezetek. Kiemelték, hogy európai uniós szinten kell meghatározni a személyre szabott orvoslás betegközpontú megközelítését, valamint egy átfogó megközelítést, amely úgy integrálja a személyre szabott gyógyászati készítmények életciklusának különböző fázisait, hogy az elősegítse a személyre szabott orvoslás megjelenését a klinikai gyakorlatban.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

15.

TÁMOGASSÁK, hogy betegközpontú szakpolitikák kidolgozásával – adott esetben és a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően – elérhetővé váljon a klinikailag hatékony és pénzügyi szempontból fenntartható, személyre szabott orvoslás, beleértve szükség szerint a betegek szerepvállalását és a betegek érdekeinek a szabályozási folyamatok kialakítása során történő érvényesítését, együttműködve a betegképviseleti szervezetekkel és egyéb érdekeltekkel;

16.

HASZNÁLJÁK FEL a genomikai információkat azzal a céllal, hogy a humán genomika területén elért eredmények megjelenjenek a közegészségügyi kutatásban, szakpolitikában és programokban, a személyes adatokra és genomikára vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezésekkel összhangban;

17.

rendelkezésre álló, objektív, kiegyensúlyozott és nem reklámcélú adatokra alapozva DOLGOZZÁK KI, ILLETVE ERŐSÍTSÉK MEG, amennyiben szükséges, a közegészségügyi kommunikációs stratégiákat annak érdekében, hogy a lakosság szélesebb körű tájékoztatást kapjon a személyre szabott orvoslás előnyeiről és kockázatairól egyaránt, valamint a polgárok szerepéről és jogairól, támogatva ezáltal az innovatív diagnosztikai módszerekhez és a célzottabb kezelésekhez való megfelelő hozzáférést;

18.

rendelkezésre álló, objektív, kiegyensúlyozott és nem reklámcélú adatokra alapozva TEGYENEK elérhetővé információkat és a betegek tájékoztatását célzó stratégiákat annak érdekében, hogy bővüljenek az egészségügyi ismeretek, és hogy hozzáférhetőbbé váljanak a meglévő kezelési lehetőségekkel kapcsolatos megbízható, releváns és érthető információk, így például a várható előnyök és kockázatok, lehetővé téve ezáltal, hogy a betegek aktívan együttműködjenek az egészségügyi szakemberekkel a legmegfelelőbb kezelési stratégiák kiválasztásában;

19.

BIZTOSÍTSANAK oktatást, képzést és folyamatos szakmai továbbképzést az egészségügyi szakembereknek annak érdekében, hogy ellássák őket az ahhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, hogy a legnagyobb mértékben kiaknázhatók legyenek a személyre szabott orvoslás által a betegek esetében és az egészségügyi rendszerek vonatkozásában megnyilvánuló előnyök;

20.

SEGÍTSÉK ELŐ a személyre szabott orvoslás kifejlesztéséhez és alkalmazásához, valamint a vele kapcsolatos eredményes kutatáshoz szükséges adatok összegyűjtését, megosztását, kezelését és megfelelő egységesítését, az adatvédelmi jogszabályok betartásával;

21.

MOZDÍTSÁK ELŐ az egyes tudományágak, különösen a genetika, a statisztikai módszerek alkalmazása, a bio- és egészségügyi informatika és a járványtan szakértői, valamint az egészségügyi dolgozók közötti együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsák a rendelkezésre álló adatok jobb megértését, a több forrásból származó információk hatékonyabb beépítését és értelmezését, valamint a kezelési lehetőségekre vonatkozó megfelelő döntéshozatalt;

22.

DOLGOZZANAK KI a személyre szabott orvoslás hatásainak értékelésére szolgáló eljárásokat, különösen egészségügyi technológiaértékelési eljárásokat, illetve szükség szerint IGAZÍTSÁK ezeket a személyre szabott orvoslás sajátos jellegéhez, figyelembe véve többek között a betegek szempontjából jelentkező értéktöbbletet, valamint a megerősített együttműködést és a legjobb gyakorlatok megosztását, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

23.

ISMERJÉK FEL a klinikai és a lakossági biobankokban rejlő lehetőségeket az új gyógyszerek gyorsabb felfedezése és kifejlesztése szempontjából; támogassák a biobankok szabványosítását és hálózatba szerveződését az erőforrások összevonása és megosztása érdekében, az adatvédelmi jogszabályok betartásával;

24.

TÖREKEDJENEK a meglévő fórumokon folytatott információcserére és a bevált gyakorlatok megosztására, amivel elősegíthető mind a betegek megfelelő hozzájutása a személyre szabott orvosláshoz, mind pedig az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága;

25.

TÖREKEDJENEK hosszú távú, betegközpontú, stratégiai megközelítések kidolgozására azzal kapcsolatban, hogy közegészségügyi szempontból hogyan lehetne kezelni a személyre szabott orvosláshoz való hozzájutással kapcsolatos problémákat, biztosítva egyúttal az állami egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát és teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

26.

OSSZÁK MEG egymással a személyre szabott orvoslás terén bevált gyakorlatokat, és segítsék elő ezek alkalmazását az egészségügyi ellátásban.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

27.

FOLYTASSÁK az önkéntes együttműködést, ezen belül iránymutatások kidolgozását és kritériumok meghatározását, a személyre szabott orvoslásra vonatkozó egészségügyi technológiaértékelés támogatása céljából, az egészségügyi technológiaértékelési stratégiának (13) megfelelően és teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

28.

SEGÍTSÉK ELŐ a tagállamok közötti megerősített együttműködést a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvvel összhangban létrehozott egészségügyi technológiaértékelési hálózaton belül, illetve a készülő együttes fellépés keretébe tartozó egészségügyi technológiaértékelési szervekben;

29.

MOZDÍTSÁK ELŐ az elektronikus egészségügyi nyilvántartások átjárhatóságát a közegészségügyi, illetve kutatási célú felhasználásuk megkönnyítése érdekében, a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvvel összhangban létrehozott e-egészségügyi hálózaton keresztül, igénybe véve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (14) származó támogatást;

30.

DOLGOZZANAK KI az adatgyűjtésre vonatkozó, normákon és szilárd jogi kereten nyugvó közös elveket, amelyek lehetővé teszik a betegadatok feldolgozását és az összehasonlítható adatok uniós szintű hozzáférhetőségét, továbbá az adatok másodlagos felhasználását és nagyobb léptékű elemzését, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban és teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

31.

ÖSZTÖNÖZZÉK az innovátorok, a szabályozó szervek és az egészségügyi technológiaértékeléssel foglalkozó szervezetek közötti korai párbeszédet és az egyidejű tudományos szakvélemények átadását, figyelembe véve adott esetben a betegek, az egészségügyi szakemberek és a fizető felek hozzájárulását, hogy ezáltal elősegítsék a tudományos bizonyítékok kidolgozását és a szabályozó szervek általi engedélyezést, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit;

32.

ÖSZTÖNÖZZÉK a tagállami hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott párbeszédet a közegészségügyi genomikai megközelítés uniós és tagállami szintű, fokozatos bevezetésének megkönnyítése érdekében, korábbi európai uniós kezdeményezések, mint pl. a genom alapú információk és technológiák minőségbiztosítása, nyújtása és felhasználása terén helyes gyakorlatokra vonatkozó, európai szintű útmutató (15) alapján, valamint támogassák a folyamatban lévő európai uniós kezdeményezéseket, mint pl. az átfogó rákellenes stratégiával kapcsolatos együttes fellépés keretében, a rákellenes stratégiával és a ritka betegségekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoportok bevonásával kidolgozandó, a rákellenes közegészségügyi genomikáról szóló állásfoglalás;

33.

VEGYÉK FIGYELEMBE a személyre szabott orvoslást a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével kapcsolatos fenntartható európai uniós együttműködést szolgáló jövőbeli keret szélesebb összefüggésében is, amint azt a Tanács a 2014. december 1-jei, a betegbiztonságról és az ellátás minőségéről szóló következtetéseiben kérte;

34.

FOLYTASSÁK a betegek biztonságos és gyors gyógyszerhez jutásával foglalkozó munkacsoportban (STAMP) végzett munkát, amelynek során a gyógyszerekkel kapcsolatos európai uniós jog végrehajtásának kérdéseit vizsgálják abból a célból, hogy feltárják a meglévő európai uniós szabályozási eszközök leghatékonyabb felhasználásának módjait, és tovább javítsák a betegek biztonságos és gyors gyógyszerhez jutását, beleértve az innovatív gyógyszereket is; folytassák a STAMP munkacsoportban az Európai Gyógyszerügynökség által indított „adaptív betegútvonal” kísérleti projektnek és a benne rejlő lehetőségeknek a megfigyelését, hogy lehetővé váljon a jelentős mértékű gyógyszerezésre szoruló, jól meghatározott betegkör részére szükséges gyógyszerek mielőbbi engedélyezése.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

35.

VIZSGÁLJA MEG a harmadik egészségügyi cselekvési program (2014–2020) keretében készült tanulmány alapján, hogy a személyre szabott orvoslásban használt nagy adathalmazokban rejlő lehetőségek kiaknázásával milyen módon lehet hozzájárulni az innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszerekhez, tiszteletben tartva a személyes adatok védelméhez való jogot. A tanulmányban az etikai, jogi és társadalmi vonatkozásokra is ki kell térni;

36.

KÖNNYÍTSE MEG az együttműködést, és MOZDÍTSA ELŐ a személyre szabott orvoslással foglalkozó egészségügyi szakemberek oktatása, képzése és folyamatos szakmai továbbképzése terén bevált gyakorlatok cseréjét;

37.

MOZDÍTSA ELŐ a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv keretében az európai referenciahálózatok által kínált lehetőségeket, hogy ezáltal megkönnyítse az ágazatokon átívelő transznacionális kutatást, beleértve adott esetben a ritka vagy kevésbé jellemző, illetve összetett betegségekben szenvedő betegek személyre szabott orvoslására vonatkozó kutatást;

38.

TOVÁBBRA IS MOZDÍTSA ELŐ a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram keretében végzett kutatás által a személyre szabott orvosláshoz nyújtott jelentős hozzájárulást, többek között az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés keretében végrehajtott tevékenységek révén, hogy felgyorsítsa a hatékonyabb megelőző és diagnosztikai eszközök, valamint a jobb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztését a betegek számára.

(1) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2006:146:0001:0003:EN:PDF.

(2) HL C 202., 2011.7.8., 7. o.

(3) HL L 18., 2000.1.22., 1. o.

(4) HL C 376., 2013.12.21., 3. o.

(5) HL C 217., 2014.7.10., 2. o.

(6) HL C 438., 2014.12.6., 12. o.

(7) 9869/15 (A betegek érdekeit szolgáló innováció: a tanácsi következtetéseket követő intézkedések)

11039/115 REV1 (A magas szintű népegészségügyi munkacsoport 2015. július 15-i ülésének eredménye).

(8) Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, 2013. október.

(9) http://www.who.int/medicines/areas/priority_medicines/MasterDocJune28_FINAL_Web.pdf

(10) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:i23022

Például a PerMed projekt (www.permed2020.eu).

(11) http://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/legal_basis/fp/h2020-eu-establact_en.pdf

(12) http://www.imi.europa.eu/

(13) http://ec.europa.eu/health/technology_assessment/docs/2014_strategy_eucooperation_hta_en.pdf

(14) http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/connecting-europe-facility

(15) http://www.phgen.eu/typo3/fileadmin/downloads/QA_Report.pdf

17.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 421/6

A Tanács következtetései A Nyugat-Afrikában kitört ebolajárvány tanulságai – Egészségügyi biztonság az Európai Unióban

(2015/C 421/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

EMLÉKEZTET arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke a következőképpen rendelkezik: valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét; továbbá hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, illetve a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve összehangolják politikáikat és programjaikat e területeken;

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG egyrészt azt, hogy az ebolavírus okozta nyugat-afrikai járvány az eddig feljegyzett legnagyobb járvány volt a betegség történetében, melynek során 2014 márciusa óta több mint 28 000 megerősített, valószínű vagy vélelmezett esetet jegyeztek fel, és a betegség több mint 11 000 ember, köztük mintegy 500 egészségügyi dolgozó életét követelte (1), másrészt azt, hogy a járvány 2013. decemberi kitörése óta olyan közegészségügyi, humanitárius és társadalmi-gazdasági válsággá fajult, amely minden eddiginél nagyobb hatást gyakorol az érintett országokban élő családokra és közösségekre;

EMLÉKEZTET a 2005. május 23-án megtartott 58. Egészségügyi Világközgyűlésen elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra (2005) (2), melyek megerősítették a rendszabályok részes államai közötti koordinációt a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség és az azokra való reagálás terén;

NYUGTÁZZA a tagállamok, az Európai Bizottság, az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az ebolajárvány kitörése nyomán tett válaszlépéseket;

ÜDVÖZLI az érintett országoknak az ebolajárvány kitörésére adott átfogó válaszlépéseit, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek figyelemre méltó munkáját;

EMLÉKEZTET arra, hogy az Unió 2008–2013-as, második egészségügyi programjának (3) egyik kiemelt célja a polgárok egészségügyi biztonságának javítása; továbbá RÁMUTAT arra, hogy a 2014 és 2020 közötti, harmadik uniós egészségügyi program (4) átfogó célja az uniós polgároknak a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szembeni védelme;

EMLÉKEZTET arra, hogy az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) a vonatkozó nemzeti szakpolitikák összehangolása és kiegészítése céljából megállapítja a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek járványügyi felügyeletére, monitoringjára, korai előrejelzésére és az ellenük való küzdelemre, így többek között az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos készültség- és reagálástervezésre vonatkozó szabályokat, továbbá TUDOMÁSUL VESZI, hogy e határozat lehetővé tette, hogy az Unió foglalkozzon az ebolajárvány kitörésének közegészségügyi vonatkozásaival, ugyanakkor fokozta az uniós rendszerek interoperabilitását a készültségi és reagálási képességek terén, valamint hogy a határozat szilárd kereteket biztosít az ebolajárványhoz hasonló jövőbeli közegészségügyi válságok kezeléséhez;

ÜDVÖZLI, hogy az ebolavírussal fertőzött betegek Európába evakuálása a WHO, a bizottsági szolgálatok, a tagállamok és a HSC együttműködésében valósult meg;

KIEMELI a felkészültséget segítő kutatás európai és globális szintű koordinációjának, valamint az érintett hálózatok által tett erőfeszítéseknek a jelentőségét;

10.

KIEMELI az 1082/2013/EU határozattal létrehozott HSC szerepének jelentőségét a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere támogatásában, valamint a járványok kitörésére való felkészülés és az arra irányuló reagálástervezés, illetve a kockázatközlés és válságkommunikáció koordinációjának megkönnyítésében;

11.

ÜDVÖZLI, hogy az Unió és a tagállamok 2 milliárd EUR összeggel járultak hozzá az ebolaválság kezeléséhez (6), valamint annak biztosításához, hogy jobban fel lehessen készülni az esetleges jövőbeli járványok kezelésére;

12.

EMLÉKEZTET arra, hogy a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban (2014–2020) (7) az Unió 140 millió EUR összeget szánt a fertőző betegségek – például az ebola – kutatására;

13.

EMLÉKEZTET az A/H1N1 által okozott influenzafertőzésről szóló, 2009. április 30-i (8), továbbá „A 2009. évi (H1N1)-pandémia – stratégiai megközelítés” című, 2009. október 12-i (9), valamint „Az A/H1N1-pandémia tanulságai – Egészségbiztonság az Európai Unióban” című, 2010. szeptember 13-i (10) tanácsi következtetésekre, melyekben felkérte a tagállamokat, hogy folytassák és bővítsék az együttműködést a közegészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos felkészülés, nyomon követés, korai figyelmeztetés és összehangolt válaszadás terén;

14.

TÁMOGATJA a WHO készültségi és reagálási képességeinek az „Ebola: a jelenlegi járvány leküzdése, a globális felkészültség javítása és a WHO felkészülési és reagálási képességeinek biztosítása a közegészségügyi következményekkel járó jövőbeli nagy léptékű járványokra és vészhelyzetekre” című, EBSS3.R1. sz., 2015. január 25-én elfogadott határozatban (11), valamint az ebolával kapcsolatos időközi értékelést végző testület 2015. július 7-i végső jelentését (12) követő intézkedésként javasolt reformját;

15.

ÜDVÖZLI az Európai Parlamentnek az ebolajárvány kitörésére adott uniós válaszlépésekről szóló, 2014. szeptember 18-i állásfoglalását (13), valamint „Az ebolaválságról: hosszú távú tanulságok, és hogyan kell megerősíteni a fejlődő országok egészségügyi rendszerét a jövőbeli válságok megelőzése érdekében” című, 2015. október 27-i saját kezdeményezésű jelentését (14);

16.

EMLÉKEZTET a 2014. október 16-án Brüsszelben tartott, a Bizottság és az Európai Unió Tanácsának olasz elnöksége által közösen rendezett, az ebola kérdésével foglalkozó magas szintű koordinációs ülésre, amelyen az EU és az EGT-országok egészségügyi miniszterei megerősítették, hogy közös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az ebola elleni küzdelem céljából fokozzák a felkészültséget és a válaszintézkedéseket;

17.

EMLÉKEZTET az „Ebola: a vészhelyzettől a helyreállításig” címmel az Európai Unió szervezésében 2015. március 3-án Brüsszelben tartott magas szintű konferenciára (15), amelynek célja a nemzetközi mobilizáció fenntartása és a következő lépések megtervezése volt, tekintettel mind a jelenlegi járványra, mind pedig általában véve az ebolavírusra;

18.

NYUGTÁZZA az ebolajárvány kapcsán levont tanulságokról a járvány kitörése óta különböző nemzetközi fórumokon folytatott megbeszéléseket, és mindenekelőtt a G7 egészségügyi minisztereknek „Az ebolajárvány kapcsán levont tanulságok” címmel 2015. október 8–9-én elfogadott kötelezettségvállalását (16), amelyben hangsúlyozzák, hogy globális szinten megfelelőbb közegészségügyi válságkezelésre van szükség, és szorosabb együttműködést szorgalmaznak a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok végrehajtásához szükséges alapvető kapacitások kialakítása és fenntartása céljából;

19.

ÜDVÖZLI „Az ebolajárvány nyugat-afrikai kitöréséből a közegészségügyre nézve levont tanulságok” címmel a Bizottság és az Európai Unió luxemburgi elnöksége által 2015. október 12-én és 14-én közösen rendezett konferenciát (17), amelyen hangsúlyozták, hogy az Európai Unióban fokozott együttműködésre van szükség az ágazatok között, és meg kell erősíteni az egészségügyi biztonságot annak érdekében, hogy megerősödjön és fennmaradjon a tagállamok reagálási és felkészültségi kapacitása arra az esetre, ha a jövőben újabb járványok kitörésére kerülne sor;

20.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy míg a felkészülés, illetve a válaszlépések megtervezése és végrehajtása továbbra is elsősorban a tagállamok hatásköre, és e téren a tagállamoknak van döntési joga, együtt kell működni annak érdekében, hogy adott esetben uniós szinten összehangoljuk a nemzeti intézkedéseket, összhangban a nemzetközi szinten, mindenekelőtt a WHO keretében folytatott közegészségügyi válságkezeléssel, valamint a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló 1082/2013/EU határozattal;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

21.

TARTSÁK FENN a megfelelő kapacitásokat a veszélyhelyzetekben és azok között is, ezáltal javítva az országos felkészültséget és a reagálási tevékenységeket, a nemzetközi koordinációt, valamint a korábbi esetekből levont tanulságok átültetését a gyakorlatba;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

22.

a tagállami hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett szükség szerint AZONOSÍTSÁK, ÉRTÉKELJÉK ÉS FOLYTASSÁK TOVÁBB az alábbi kérdésekről uniós szinten, nevezetesen az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) keretében a 1082/2012/EU határozat vonatkozó rendelkezései alapján folytatott megbeszéléseket, figyelembe véve egyúttal a nemzetközi szinten folytatott, idevágó munkát:

a)	az ágazatok közötti koordináció és együttműködés javítása a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetek során az Unióban;

b)	a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kockázatelemzésének és kockázatkezelésének javítása;

c)	a bevált gyakorlatok cseréje a megelőzés és a kezelés területén, beleértve az egészségügyi dolgozók védelmét és képzését;

d)	az egyéb érintett felek, például a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek idevágó munkájának és tapasztalatainak nagyobb mértékű figyelembevétele;

e)	uniós egészségügyi evakuációs kapacitások meghatározása, felkészülendő az esetleges jövőbeli veszélyhelyzetekre;

f)	a felkészültséget segítő kutatás erősítése, különösen ami a diagnosztikai módszerek, az oltóanyagok és a gyógyászati termékek fejlesztését illeti, továbbá az európai és a globális szintű kutatóközösség közötti koordináció javítása;

az uniós polgári védelmi mechanizmus szerinti Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás részét képező, az orvosi és közegészségügyi segítségnyújtáshoz szükséges eszközök (sürgősségi orvosi ellátást nyújtó csapatok és szakemberek), a WHO-val és a globális egészségügyi vészhelyzetekkel foglalkozó csoporttal együttműködésben, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozattal (18) összhangban;

a közegészségügyi és egészségügyi szolgáltatási szakértelem erősítése a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek terjedésének megelőzése, illetve azok megfékezése és ellenőrzés alá vonása, továbbá a kapcsolódó betegségek kezelése terén, például a szűrővizsgálatokkal és a klinikai esetek kezelésével foglalkozó szakértői hálózatok által, illetve az ágazatok közötti koordináció tesztelését célzó, egész Európára kiterjedő szimulációs gyakorlatokkal;

i)	a tagállami kockázatközlés és válságkommunikáció koherenciájának javítása azáltal, hogy a tagállamok koordinációs célból konzultálnak egymással a HSC-n és annak kommunikációs hálózatán keresztül;

a WHO vezetésével az alapvető kapacitások koherens kialakítása uniós és globális szinten, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok követelményeinek megfelelően, mindenekelőtt ellenálló egészségügyi rendszerek kialakítása és megerősítése, a magas színvonalú felügyelet és infrastruktúra iránti igény előmozdítása és az információcsere céljából;

k)	az EU felkészültségének és válaszlépés-tervezésének megerősítése, a fokozott globális egészségügyi biztonság részeként;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

23.

a különböző szakpolitikai területeken átnyúló jövőbeli incidensek kezelése érdekében HATÁROZZA MEG a koordinációs mechanizmusok javításának lehetőségeit.

(1) http://apps.who.int/ebola/ebola-situation-reports

(2) http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/43883/1/9789241580410_eng.pdf

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1350/2007/EK határozata az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról (HL L 86., 2014.3.21., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1082/2013/EU határozata a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(6) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5339_hu.htm

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8) 9392/09.

(9) 13635/09.

(10) 12665/10.

(11) http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/EBSS3/EBSS3_R1-en.pdf?ua=1&ua=1

(12) http://who.int/csr/resources/publications/ebola/report-by-panel.pdf?ua=1

(13) 2014/2842(RSP), http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=HU&reference=P8-TA-2014-0026

(14) 2014/2204(INI), http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2015-0281+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

(15) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-4521_en.htm

(16) http://www.bmg.bund.de/fileadmin/dateien/Downloads/G/G7-Ges.Minister_2015/G7_Health_Ministers_Declaration_AMR_and_EBOLA.pdf

(17) A konferenciáról szóló jelentés: http://ec.europa.eu/health/preparedness_response/events/ev_20151012_en.htm#c

(18) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

17.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 421/11

Munkaszüneti napok a 2016. évben: EGT-tag EFTA-államok és EGT-intézmények

(2015/C 421/07)

	Izland	Liechtenstein	Norvégia	EFTA Felügyeleti Hatóság	EFTA-Bíróság
január 1.	X	X	X	X	X
január 6.		X
február 2.		X
február 8.					X
február 9.		X
március 24.	X		X	X	X
március 25.	X	X	X	X	X
március 28.	X	X	X	X	X
április 21.	X
május 5.	X	X	X	X	X
május 6.				X	X
május 16.	X	X	X	X	X
május 17.			X
május 26.		X
június 17.	X
június 23.					X
június 24.					X
augusztus 1.	X
augusztus 15.		X		X	X
augusztus 29.					X
szeptember 8.		X
november 1.		X		X	X
november 2.					X
december 8.		X
december 23.				X
december 26.	X	X	X	X	X
december 27.				X	X
december 28.				X	X
december 29.				X	X
december 30.				X	X

A szombati és vasárnapi napokra eső munkaszüneti napok nem szerepelnek a listán.

17.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 421/13

Értesítés a Brazíliából, Grúziából, Indiából és Mexikóból származó egyes mangán-oxidok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2015/C 421/08)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Brazíliából, Grúziából, Indiából és Mexikóból származó egyes mangán-oxidok behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. Panasz

A panaszt 2015. november 20-án az Unióban egyes mangán-oxidokat egyedüliként gyártó Erachem Comilog SPRL. (a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be, amelynek termelése az egyes mangánoxidok uniós gyártásának 100 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a mangán-oxidok (kémiai képlet: MnO), amelyek nettó tömegre vetített tisztasága 50 % és annál több, de 77 %-nál kevesebb mangán (a továbbiakban: a vizsgálat tárgyát képező termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Brazíliából, Grúziából, Indiából és Mexikóból (a továbbiakban: az érintett országok) származó, a jelenleg az ex 2820 90 90 és az ex 2602 00 00 KN-kód alá tartozó termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

A brazíliai és indiai belföldi árakra vonatkozó megbízható adatok hiányában a dömpingre vonatkozó állítás a számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportár összehasonlításán alapul.

Mexikó esetében a dömpingre vonatkozó állítás a belföldi árnak a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral történő összehasonlításán alapul.

A Grúziából származó dömpingre vonatkozó feltételezés az Amerikai Egyesült Államok áraival való összehasonlításon és a Grúziában alkalmazott képzett rendes értéken (gyártási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek – SGA-költségek – és nyereség) alapul. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek valamennyi érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4. A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy – a tagállamoknak küldött értesítést követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. A vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. Az India vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára Indiában, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó exportáló gyártók számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép India hatóságaival, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben India hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, India hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és India hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.1.2. Brazília, Grúzia és Mexikó vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

A Bizottság felkéri a Brazíliában, Grúziában és Mexikóban működő valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul – eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül – vegyék fel vele a kapcsolatot, lehetőleg e-mailben. Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az Brazíliában, Grúziában és Mexikóban található, általa ismert exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének, valamint az említett országok hatóságainak.

Az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőíveket benyújtaniuk.

5.2.2. Grúzia exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.2.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – és az EU és Grúzia között 2014. június 27-én aláírt, ideiglenesen 2014. szeptember 1-je óta alkalmazott társulási megállapodás (a továbbiakban: mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás) vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A panaszos az Amerikai Egyesült Államokat javasolta analóg országnak, de a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja alapján Brazília, India és Mexikó is analóg országnak tekinthető. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján nincsenek más uniós beszállítók egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokból. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket az analóg ország kiválasztására vonatkozóan.

5.2.2.2. Grúzia exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (4) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld valamennyi ismert grúz exportáló gyártónak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és Grúzia hatóságainak. Amennyiben bármely exportáló gyártó piacgazdasági elbánást kíván igényelni, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül be kell nyújtania a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlap iránti kérelmét a Bizottsághoz. Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3. A független importőrökre (5) irányuló vizsgálat (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országokbeli független importőreit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártónak, nevezetesen az Erachem Comilog SPRL-nek, valamint az uniós gyártók ismert szövetségeinek, amennyiben elérhetők.

A fent említett uniós gyártónak és az uniós gyártók szövetségeinek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

A Bizottság felkéri a fentiekben fel nem sorolt valamennyi uniós gyártót, valamint azok fentiekben fel nem sorolt szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul – eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül – vegyék fel vele a kapcsolatot, lehetőleg e-mailben.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság különösen figyelembe veszi a jelen vizsgálat versenyt illető szempontjait, és felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a szóban forgó kérdésről.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a) a Bizottság számára az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) (7) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amint az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen küldött beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

Belgique/België

E-mail

TRADE-MNO-DUMPING@ec.europa.eu

TRADE-MNO-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás ésszerűtlen többletterhekkel vagy ésszerűtlen többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országokbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 421

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. december 17.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2015/C 421/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7678 – Equinix/Telecity) ( 1 )	1
2015/C 421/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7848 – ATP/AXA/Club Quarters/Cleavon) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 421/08	Értesítés a Brazíliából, Grúziából, Indiából és Mexikóból származó egyes mangán-oxidok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	13
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 421/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7823 – Acciona/Nordex) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24
2015/C 421/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7880 – Mitsubishi Heavy Industries/UniCarriers Holdings) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	25
2015/C 421/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7887 – Goldman Sachs/Astorg Asset Management/HRA Pharma) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0933
JPY	Japán yen	133,18
DKK	Dán korona	7,4617
GBP	Angol font	0,72830
SEK	Svéd korona	9,2991
CHF	Svájci frank	1,0824
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,5555
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,030
HUF	Magyar forint	316,41
PLN	Lengyel zloty	4,3186
RON	Román lej	4,5035
TRY	Török líra	3,2416
AUD	Ausztrál dollár	1,5186
CAD	Kanadai dollár	1,5050
HKD	Hongkongi dollár	8,4732
NZD	Új-zélandi dollár	1,6196
SGD	Szingapúri dollár	1,5407
KRW	Dél-Koreai won	1 285,09
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,4708
CNY	Kínai renminbi	7,0726
HRK	Horvát kuna	7,6425
IDR	Indonéz rúpia	15 293,02
MYR	Maláj ringgit	4,7045
PHP	Fülöp-szigeteki peso	51,754
RUB	Orosz rubel	76,8689
THB	Thaiföldi baht	39,431
BRL	Brazil real	4,3042
MXN	Mexikói peso	18,7228
INR	Indiai rúpia	72,9350

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2015/C 421/03	A Tanács következtetései a betegek számára elérhető, személyre szabott orvoslásról	2
2015/C 421/04	A Tanács következtetései A Nyugat-Afrikában kitört ebolajárvány tanulságai – Egészségügyi biztonság az Európai Unióban	6
	Európai Bizottság
2015/C 421/05	Euroátváltási árfolyamok	9
	Számvevőszék
2015/C 421/06	16/2015. sz. különjelentés: Az energiaellátás biztonságának javítása a belső energiapiac megvalósításával: több erőfeszítésre van szükség	10
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 421/07	Munkaszüneti napok a 2016. évben: EGT-tag EFTA-államok és EGT-intézmények	11


	(1) EGT-vonatkozású szöveg