16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/1

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/4

(1)

A Tanács a 2015. október 13-i határozatával (2) kinevezte a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a 2015. október 20-tól2020. október 19-ig terjedő időszakra.

(2)

Dánia kormánya további jelöléseket nyújtott be több betöltendő helyre,

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/6

1.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének értelmében valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, továbbá hogy az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az említett fellépéseknek ki kell terjedniük a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelemre is, amely mindenekelőtt az e betegségek okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások támogatását, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás előmozdítását foglalja magában;

Az Unió ösztönzi a tagállamokat a népegészségügy területén való együttműködésre, és szükség esetén támogatja a tagállamok e téren kifejtett tevékenységét. Az Uniónak és a tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést. Az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania az egészségügyi politika meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására, és ezen belül a hozzájuk rendelt erőforrások elosztására vonatkozó tagállami hatásköröket;

2.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Közösség egészségügyi stratégiájáról szóló bizottsági közlemény (1) fontos kockázati tényezőként ismerte el a káros alkoholfogyasztást, és hogy az Unió az egészségügyre vonatkozó második és harmadik uniós cselekvési program (2) keretében finanszírozást nyújtott az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentését célzó fellépésekhez;

3.

EMLÉKEZTET a fiatalok alkoholfogyasztásáról szóló, 2001. évi tanácsi ajánlásra (3), amelyben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben ragadjon meg a közösségi szakpolitikák egésze kínálta minden lehetőséget az ajánlásban érintett kérdések kezelésére, és dolgozzon ki többek között olyan nemzeti és európai szintű, átfogó egészségfejlesztési politikákat, amelyek az alkoholfogyasztáshoz fűződő problémákat hivatottak kezelni;

4.

EMLÉKEZTET egyrészt a 2006–2012-es időszakra szóló uniós stratégiára, amelynek célja az volt, hogy segítse a tagállamokat az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésében (4), másrészt a Tanács 2001. (5), 2004. (6) és 2006. évi (7) következtetéseire, amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére, harmadrészt a nemzeti alkoholpolitikával és intézkedésekkel foglalkozó bizottság (CNAPA) létrehozására, amely e stratégia végrehajtását hivatott támogatni, negyedrészt pedig a Tanács 2009. évi következtetéseire (8), amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy határozza meg: a káros alkoholfogyasztással szembeni első uniós stratégia 2012-es lezárultát követően melyek lesznek az alkohol és az egészség témájában folytatott bizottsági munka következő szakaszának prioritásai;

5.

ÜDVÖZLI az Európai Parlament alkoholstratégiáról szóló, 2015. április 29-i állásfoglalását (9), amelyben új (a 2016–2022-es időszakra szóló) uniós alkoholstratégia kidolgozását kéri, és amelyben ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság, a Parlament, a Tanács és a tagállamok politikailag határozottan elkötelezzék magukat az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak megelőzéséért tett erőfeszítések fokozása mellett;

6.

ÜDVÖZLI azt a globális stratégiát (10) és azt az európai cselekvési tervet (2012–2020) (11), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki a káros alkoholfogyasztás visszaszorítására;

7.

AGGODALOMMAL VESZI TUDOMÁSUL mind azt, hogy a WHO által az alkohol és az egészség témájában készített globális állapotjelentés (12) szerint a káros alkoholfogyasztás világszerte az egyik vezető kockázati tényező a betegségek és fogyatékosságok kialakulása tekintetében, mind pedig azt, hogy a világon az Európai Unióban a legmagasabb az alkoholfogyasztás szintje: egy felnőtt (15 évnél idősebb személy) átlagos alkoholfogyasztása a 2012-es adatok szerint évi 10,1 liter tiszta alkohol (13);

8.

AGGODALOMMAL VESZI TUDOMÁSUL, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által Tackling Harmful Alcohol Use – Economics and Public Health Policy (A káros alkoholfogyasztás kezelése – gazdaság- és népegészségügyi politika) címmel készített jelentés (14) szerint néhány tagállamban egyre többen fogyasztanak rendszeresen és túlzott mértékben alkoholt, és emellett általános aggodalomra ad okot az a tény, hogy számos tagállamban riasztóan nagy mértékben nő a fiatalok (kiskorúak és fiatal felnőttek) és a nők körében az alkoholfogyasztás, illetve hogy a túlzott alkoholfogyasztás nem csak az egyén egészségére, hanem a társadalom egészére is negatív hatást gyakorol;

9.

HANGSÚLYOZZA, hogy közös üggyé vált az alkoholfogyasztáshoz köthető problémák – így az elkerülhető halálesetek, a krónikus betegségek, a sérülések, az erőszak, az egészségügy terén mutatkozó egyenlőtlenségek, a harmadik feleket érintő egyéb társadalmi következmények, valamint a különösen a fiatalok körében teret nyerő veszélyes alkoholfogyasztási szokások – visszaszorítása, és az uniós szinten való koordináció és együttműködés ennek megfelelően hozzáadott értéket képviselnének;

10.

NYOMATÉKOSÍTJA, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak megelőzése olyan szükségszerű beruházás, amely előnyös a gazdaság számára, hiszen hosszú távon lehetővé teszi egyfelől a gazdasági veszteségek csökkentését és az egészségügyi kiadások korlátok között tartását, többek között a krónikus betegségek, például a rákos megbetegedések jelentette terhek csökkentése révén, másfelől pedig lehetővé teszi a munkaerő termelékenységének növekedését;

11.

HANGSÚLYOZZA továbbá, hogy a káros alkoholfogyasztás visszaszorítása kedvező hatást gyakorol a közbiztonságra és a közúti közlekedés biztonságára is, mindenekelőtt a közúti halálesetek és sérülések számának csökkenése révén;

12.

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentése érdekében nemzeti és uniós szinten egyaránt számos szakpolitikai területen kell intézkedéseket hozni, és a folyamatba be kell vonni a társadalom egészét;

13.

ISMÉTELTEN felszólít egy, az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentését célzó uniós stratégia kidolgozására, amint azt az egészségügyi miniszterek 2015. április 21-i informális ülésén, illetve az EPSCO Tanács 2015. június 19-i ülésén a miniszterek túlnyomó többsége is kérte, és hangsúlyozza, hogy egy uniós stratégia további eszközt jelent a nemzeti népegészségügyi politikák támogatására és kiegészítésére.

14.

Az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak nemzeti és uniós szinten való csökkentése tekintetében TOVÁBBRA IS mozdítsanak elő több ágazatot felölelő megközelítéseket, és erősítsék meg a sajátos helyi és regionális hagyományokhoz szabott átfogó nemzeti stratégiákat vagy cselekvési terveket, vagy adott esetben dolgozzanak ki ilyeneket;

15.

FOGADJANAK EL olyan intézkedéseket, amelyekkel megfelelő módon megvédhetik a fiatalokat a káros alkoholfogyasztástól, mindenekelőtt az alkoholfogyasztás törvényileg megengedett alsó korhatárára és az alkohol fiataloknak való reklámozására vonatkozóan, és TOVÁBBRA IS támogassanak olyan tájékoztatási és oktatási tevékenységeket, amelyek a káros alkoholfogyasztással és a különösen veszélyes alkoholfogyasztási szokásokkal foglalkoznak.

16.

FŰZZÉK SZOROSABBRA az együttműködést annak érdekében, hogy azonosítani tudják: mely hatékony intézkedések és legjobb gyakorlatok segíthetnek a lehető legkisebbre csökkenteni a káros alkoholfogyasztás egészségügyi és társadalmi hatásait, illetve az általa okozott egészségügyi egyenlőtlenségeket, és ennek során foglalkozzanak központi kérdésként a fiatalok körében tapasztalható különösen veszélyes alkoholfogyasztási szokások megelőzésével, azokkal a személyekkel, akik egészségkárosító mértékben fogyasztanak alkoholt vagy alkoholfogyasztási szokásaik károsnak tekinthetők, a terhesség alatti alkoholfogyasztással, és az alkoholos befolyásoltság alatti járművezetéssel;

17.

TOVÁBBRA is támogassák a CNAPA munkáját, és mindeközben vegyék figyelembe a túlzott alkoholfogyasztással szembeni első uniós stratégia végrehajtásáról szóló jelentés eredményeit (15), és vonják be a nemzeti és európai szintű érdekelt feleket az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésébe;

18.

ISMERJÉK EL, hogy – a nemzeti hatáskörök, valamint a regionális és a helyi társadalmi és kulturális hagyományok tiszteletben tartása mellett – uniós szinten tovább kell gyűjteni az információkat az alkohollal kapcsolatos nemzeti jogszabályok végrehajtásáról;

19.

Különösen a Bizottság által – a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 16. cikkének (4) bekezdése szerint – elfogadandó jelentés fényében MÉRLEGELJÉK az alkoholtartalmú italok kötelező, az összetevőkre és a tápértékre és különösen az energiatartalomra vonatkozó címkézése bevezetésének a lehetőségét.

20.

TOVÁBBRA IS támogassa az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére irányuló tagállami erőfeszítéseket, és eközben maradéktalanul tartsa tiszteletben a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

21.

A tagállamok hatásköreit maradéktalanul tiszteletben tartva 2016 végéig FOGADJON EL átfogó európai stratégiát, amely az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére hivatott, és amely az EU szakpolitikai területein átívelő intézkedéseket foglal magában a káros alkoholfogyasztás egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére. Ennek a célzott stratégiának elsősorban olyan, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező kezdeményezésekre kell összpontosítania, amelyek az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentésére irányulnak, és az EU első alkoholstratégiáját (2006–2012) követő intézkedésként uniós hozzáadott értéket képviselnek; a stratégiának emellett figyelembe kell vennie a CNAPA által végzett munkát, valamint a WHO által kidolgozott, a káros alkoholfogyasztás visszaszorítását célzó globális stratégia és európai cselekvési terv (2012–2020) alapján végzett munkát is;

22.

NYÚJTSON BE JELENTÉST a Tanácsnak munkája eredményeiről és az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmak csökkentése terén elért eredményekről.

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/9

1.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét, valamint hogy a nemzeti szakpolitikákat kiegészíteni hivatott uniós fellépésnek a népegészségügyi helyzet javítására kell irányulnia. Az Uniónak ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködést a közegészségügy területén, és szükség esetén támogatást kell nyújtania a tagállamok fellépéséhez, illetve erősítenie kell az együttműködést a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. Az uniós fellépés során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét, a hozzájuk rendelt erőforrások elosztását is ideértve;

2.

AGGODALOMMAL JEGYZI MEG, hogy jelenleg világszerte 47,5 millió ember él demenciával, 58 %-uk alacsony vagy közepes jövedelmű országokban. Becslések szerint az Európai Unióban 6,4 millióan szenvednek demenciában (1);

3.

FELHÍVJA A FIGYELMET ARRA, hogy az idősebbek körében a demencia világszerte a fogyatékosság és a másokra utaltság egyik fő oka, valamint hogy fizikai, pszichés, társadalmi és gazdasági hatást gyakorol az érintettekre, a családtagjaikra és gondozóikra, illetve a társadalom egészére is (2);

4.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy noha a demenciával élők többsége idős ember, korai demenciában is rendkívül sokan szenvednek;

5.

KIEMELI a betegjogok fontosságát, különös tekintettel az emberi méltósághoz kapcsolódó, az Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokra (3);

6.

ELISMERI, hogy a demenciában szenvedők éveken át minőségi életet élhetnek, különösen ha időben hozzáférnek az ellátórendszerhez, és így vizsgálat keretében időben diagnosztizálják őket, valamint ha ezután megfelelő segítséget kapnak;

7.

ELISMERI, hogy a demencia és az ahhoz kapcsolódó betegségek súlyosan érintik az egészségügyi és szociális biztonsági rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát;

8.

HANGSÚLYOZZA az egészséges – többek között az agy megfelelő működésének megőrzését segítő – életmód népszerűsítésének fontosságát az élet valamennyi szakaszában, hogy megnövelhessük az egészségben eltöltött életévek számát;

9.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy jobban meg kell ismerni ezeket a betegségeket, ha általánosságban javítani szeretnénk az idősödő társadalom egészségi állapotát, ami a második és a jelenlegi (2014 és 2020 közötti időszakra szóló) harmadik egészségügyi program (4) egyik prioritása;

10.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy számos uniós szintű kezdeményezés a demográfiai változással összefüggésben is kiemelt cselekvési területként nevezte meg a demenciát, és újból rámutatott, milyen súlyos következményekkel jár a betegséggel élők számának növekedése (5);

11.

EMLÉKEZTET az életkorral összefüggő neurodegeneratív megbetegedések elleni küzdelemre vonatkozó közegészségügyi stratégiákról szóló, 2008. december 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre, amely felhívta a Bizottságot, hogy 2009-ben fogadjon el az ilyen betegségek elleni küzdelemre irányuló kezdeményezést (6);

12.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a Bizottság új megközelítést javasolt, amelynek keretében a kutatás-fejlesztésre szánt európai közforrások hatékonyabb felhasználását az egyes kulcsterületeken – így például az Alzheimer-kórral összefüggésben – alkalmazott közös programozás biztosítaná. Ennek nyomán 2010-ben elindult a neurodegeneratív betegségekre irányuló közös programozási kezdeményezés (JPND) azzal a céllal, hogy jobban összehangolja a neurodegeneratív betegségekkel és különösen az Alzheimer-kórral kapcsolatos nemzeti kutatási tevékenységeket;

13.

EMLÉKEZTET ARRA, hogy a hetedik kutatási és technológiai keretprogram (2007–2013) 2007 és 2013 között több mint 576 millió euróval támogatta a demenciával és a neurodegeneratív betegségekkel foglalkozó kutatást; erre az eredményre építve a Horizont 2020 új uniós kutatási és innovációs keretprogramon (2014–2020) belül lehetőség nyílik a demencia mint társadalmi és egészségügyi probléma további kezelésére, és a programból ez idáig több mint 103 millió eurót fordítottak a demenciával kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységekre;

14.

ÜDVÖZLI az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezésről szóló, 2011. január 19-én elfogadott európai parlamenti állásfoglalást, amely arra hív fel, hogy a demenciát uniós egészségügyi prioritássá kell nyilvánítani, és határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki célzott nemzeti terveket (7);

15.

EMLÉKEZTET az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Dementia: A Public Health Priority” (A demencia mint népegészségügyi prioritás) (8) című első, 2012. évi jelentésére, amely tájékoztatással szolgált a demenciáról és felhívta a lakosság figyelmét erre a betegségre, valamint azon kiemelt betegségek egyikeként határozta meg, amelyekkel a WHO mentálhigiénés ellátási szakadékra (Mental Health Gap) vonatkozó cselekvési programja (9) részletesen foglalkozik. A cselekvési program célja, hogy szélesebb körben elérhetővé tegye a mentális, idegrendszeri vagy szenvedélybetegségekkel összefüggő rendellenességek kezelését;

16.

ÜDVÖZLI a G8-ak egészségügyi minisztereinek a 2013. december 11-i G8 csúcson elfogadott, demenciáról szóló nyilatkozatát, amely egyrészről az innováció fejlesztését tűzi ki célul annak érdekében, hogy 2025-ig meg lehessen határozni a demencia gyógymódját vagy az ellátására alkalmas valamely betegségmódosító kezelést, illetve a kiemelt stratégiai területeket, másrészről pedig a kutatásfinanszírozás növelését szorgalmazza (10);

17.

EMLÉKEZTET a 2014. november 14-én„A demencia Európában: közös jövőnk kihívása” címmel Rómában megrendezett olasz elnökségi konferenciára (11), amely áttekintést adott a demenciával kapcsolatos, elsősorban a megelőzésre, a kezelésre és az idősek egészségfejlesztésére vonatkozó uniós kezdeményezésekről;

18.

EMLÉKEZTET a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015. március 13-i„Better dementia care and a future cure require action today” (A demencia hatékonyabb kezelése és a jövőbeli gyógymód megtalálása azonnali fellépést igényel) (12) című jelentésére, amely újból megerősítette, hogy a demenciát szakpolitikai prioritássá kell avatni;

19.

ÜDVÖZLI a WHO-nak a 2015. március 17-én Genfben megrendezett, a demencia elleni globális fellépéssel foglalkozó első miniszteri konferenciájának résztvevői által jegyzett cselekvési felhívást, amely hangsúlyozta a kormányzatok kiemelt szerepét és felelősségét a demencia jelentette kihívás kezelése terén, valamint rámutatott, hogy nemzeti és világszinten egyaránt több ágazatot felölelő, összehangolt fellépésre van szükség, amely mindenekelőtt a demencia megelőzésének, kockázata csökkentésének, felismerésének és kezelésének javítását célozza (13);

20.

HANGSÚLYOZZA, hogy a demencia az utóbbi években egyre több tagállamban kap kiemelt figyelmet, tekintve, hogy a tagállamok többségében folyamatosan zajlik a demenciával foglalkozó nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozása, elfogadása vagy végrehajtása; valamint hogy a már meglévő vagy készülő tagállami kezdeményezések a betegút egészségügyi és társadalmi vonatkozásokat is figyelembe vevő integrált megközelítésén alapulnak;

21.

ÜDVÖZLI az uniós egészségügyi miniszterek 2015. szeptember 24-i informális ülésén folytatott megbeszéléseket, amelyek tárgya a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása, valamint a WHO tevékenységeit is figyelembe véve a bevált gyakorlatok uniós szintű cseréjének ösztönzése volt;

22.

ÜDVÖZLI a demenciával kapcsolatos, 2016-ban esedékes második együttes fellépést.

23.

KEZELJÉK kiemelt kérdésként a demenciát a betegséggel foglalkozó nemzeti ágazatközi stratégiák, cselekvési tervek vagy programok keretében, hogy megfelelő kezelést és segítséget tudjanak nyújtani a demenciával élőknek, családtagjaiknak és gondozóiknak, ezzel egyidejűleg biztosítva az egészségügyi és szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát;

24.

TOVÁBBRA IS szenteljenek kiemelt figyelmet a demencia területéhez kapcsolódó tagállami szakpolitikák közötti fokozott koordinációnak, az alapellátás szerepének megerősítését is ideértve.

25.

ISMERJÉK EL, hogy a tagállamok között és uniós szinten folytatott – a WHO tevékenységeivel is összhangban álló – ágazatközi együttműködés jelentősen hozzájárul majd a demenciával élőknek nyújtott segítség minőségének javításához;

26.

ISMERJÉK EL a demenciával élők fokozott szerepvállalásának előnyeit, és az ilyen betegek képviseletének – különösen a demenciára vonatkozó kezdeményezéseken, illetve a betegséggel foglalkozó szervezeteken és testületeken belüli képviseletüknek – az erősítésével ösztönözzék a döntéshozatali folyamatokban való részvételüket;

27.

TÁMOGASSÁK a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, egyénszempontú és kutatáson alapuló megközelítés alkalmazását a demenciával foglalkozó stratégiák, tervek és programok kidolgozása során, figyelembe véve az egyedi szükségletekkel rendelkező csoportokat, a kulturális sokféleségnek a demencia megítélésére gyakorolt hatását, valamint a demenciával élők, családtagjaik és gondozóik elvárásait és jogait;

28.

ISMERJÉK EL a családtagok és a gondozók fontos szerepét, elsősorban azáltal, hogy biztosítják részvételüket a döntéshozatali folyamatokban, illetve ismerjék el, hogy megfelelő támogatással óvni kell a fizikai és mentális jólétüket;

29.

ISMERJÉK EL a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportja által a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok megosztása terén végzett jelentős munkát, amellyel segítséget nyújtanak a tagállamoknak a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, tervek és programok kidolgozásához és végrehajtásához;

30.

TÁMOGASSÁK az olyan uniós szakpolitikai területekkel összefüggésben zajló munkát, amelyek érinthetik a demenciával kapcsolatos politikát, elsősorban a magas szintű népegészségügyi munkacsoport, valamint a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) (14) és a Gazdaságpolitikai Bizottság (15) által az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás területén folytatott tevékenységeket;

31.

a tagállami hatásköröket maradéktalanul tiszteletben tartva MOZDÍTSÁK ELŐRE az alábbi témákkal kapcsolatos uniós egyeztetéseket:

32.

az Unió által finanszírozott projektek, például a neurodegeneratív betegségekre irányuló közös uniós programozási kezdeményezés (JPND) eredményeit alapul véve FOKOZZÁK a demenciával kapcsolatos kutatásokat, különösen a kockázati tényezők és a mögöttes patofiziológia területén, valamint a demenciakezelés szempontjából sikeres beavatkozások átültetését a klinikai gyakorlatba, többek között akár közszférán belüli, a köz- és magánszféra közötti és nemzetközi partnerségek keretében;

33.

HASZNOSÍTSÁK az uniós szinten sikeresen létrehozott – például a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség és az ALCOVE együttes fellépés keretében összegyűjtött – erőforrásokat, modelleket és eszközöket, illetve a helyes gyakorlatok széles körű bevezetésére irányuló stratégiákat;

34.

adott esetben – a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjával szoros együttműködésben – DOLGOZZANAK KI a demenciával kapcsolatos átfogó és integrált megközelítésen alapuló önkéntes iránymutatást, amely a tagállamok hatásköreit tiszteletben tartva figyelembe veszi az összehangolt megelőzés és egészségfejlesztés, az időben végzett diagnosztizálás, a diagnózist követő támogatás, valamint a kezelés és gondozás szempontjait;

35.

A demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjával szorosan együttműködve HATÁROZZÁK MEG és OSSZÁK MEG EGYMÁSSAL a helyes gyakorlatokat, többek között a célzott megelőzés és ezen belül a másodlagos megelőzés, az egészségfejlesztés, az időben végzett diagnosztizálás, a diagnózist követő támogatás és kezelés, a kutatás, az egészségügyi szakemberek alap- és továbbképzése, valamint a megbélyegzés leküzdését segítő nyilvános tájékoztatás terén;

36.

JAVÍTSÁK a demenciával kapcsolatos járványügyi információk minőségét, megkönnyítve ezáltal a nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok kidolgozását, valamint a helyes gyakorlatok cseréjét;

37.

HANGSÚLYOZZÁK a demenciával kapcsolatos, nem kormányzati szervezetek által végzett és önkéntes munka jelentőségét, amelynek célja, hogy érdemben elősegítse a nemzeti stratégiák, cselekvési tervek vagy programok megvalósítását.

38.

a szakpolitikai keretekre vonatkozó információk és a már alkalmazott helyes gyakorlatok megosztásának elősegítése, valamint a demenciával kapcsolatos nemzeti stratégiák, tervek és programok kidolgozása és végrehajtása terén az országoknak nyújtott támogatás céljából ERŐSÍTSE MEG a tagállamok közötti együttműködést a demenciával foglalkozó kormányzati szakértők csoportjában;

39.

a tagállamokkal részletesen egyeztetve FŰZZE SZOROSABBRA a WHO-val és az OECD-vel a demencia tárgyában folytatott jelenlegi együttműködést.

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/13

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/14

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/15

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/16

16.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 418/17

1.

2015. december 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Lone Star csoporthoz (a továbbiakban: Lone Star, Egyesült Államok) tartozó Lone Star Fund IX (Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az MRH (GB) Limited (a továbbiakban: MRH, Egyesült Királyság) egésze felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a Lone Star esetében: ingatlanokba, részvényekbe, hitelekbe és egyéb pénzügyi eszközökbe fektető magántőkealapok csoportja,

—   az MRH esetében: egyesült királyságbeli és csatorna-szigeteki kiskereskedelmi üzemanyagtöltő állomások tulajdonosa és üzemeltetője.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.7793 – Lone Star Fund IX/MRH hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: