AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

28.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 397/2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

(2015. október 26.)

az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályai módosításáról

(2015/C 397/03)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKSÉGE,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 223. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az európai parlamenti képviselők statútumára (1) (a továbbiakban: statútum),

tekintettel az Európai Parlament eljárási szabályzatának 10. és 25. cikkére,

mivel:

(1)

Az akkreditált és helyi asszisztensekkel kapcsolatos szabályok hetedik parlamenti ciklusban való alkalmazása alapján leszűrhető tapasztalatok fényében bizonyos módosításokat kell eszközölni az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait (2) (a továbbiakban: alkalmazási szabályok) illetően. A módosítások fő célja bizonyos szabályok egyértelműbbé tétele, az alkalmazási szabályok végrehajtása során láthatóvá vált hiányosságok orvoslása, valamint az ügyintézés javítása.

(2)

A parlamenti asszisztensi költségtérítést azokra a kiadásokra kell korlátozni, amelyek a költségtérítési kérelem illetékes szervezeti egységnek való benyújtása előtt legfeljebb harminc nappal keletkeztek. Ez lehetővé teszi majd a kérelmek elutasítását abban az esetben, ha azokat túlságosan későn nyújtották be, és ezért nem lehet ellenőrizni, hogy a bejelentett szolgáltatásokat valóban végrehajtották-e, illetve hogy betartották-e a nemzeti társadalombiztosítási és munkaügyi előírásokat.

(3)

A parlamenti asszisztensek kapcsán visszatéríthető költségek maximális összege 2011 óta változatlan, annak ellenére, hogy bővült a Parlament hatásköre. Az összeget ezért havi 1 500 euróval meg kell emelni, havi 22 879 euróra. Az emeléshez szükséges előirányzat szerepel az Európai Parlament 2015. április 29-i, az Európai Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló állásfoglalásában.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikke rögzíti az átláthatóság elvét, és ennek fontosságát többek között az európai ombudsman is kiemelte a Bizottság elnökéhez intézett 2002. szeptember 30-i levelében. Ezen elv fényében szerződésük időtartama alatt teljes részletességgel közzé kell tenni minden olyan asszisztens és gyakornok nevét, illetve minden olyan szolgáltató és kifizetőhely nevét és cégnevét, akikhez kapcsolódóan parlamenti asszisztensi költségtérítést folyósítanak.

(5)

A fent említett 2015. április 29-i állásfoglalásában a Parlament az akkreditált és a helyi asszisztensek közötti jobb egyensúlyt szorgalmazta. Ennek érdekében a parlamenti asszisztensi keret 25 %-át az akkreditált parlamenti asszisztensek bérére kell fenntartani, és ennek megfelelően a helyi asszisztensekre, szolgáltatókra és kifizetésekre szánt kiadások nem haladhatják meg a keret 75 %-át.

(6)

A helyi asszisztensek bérei és javadalmazásai esetében olyan plafonértékeket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a képviselői és asszisztensi szabályzat végrehajtásával foglalkozó ideiglenes értékelő csoport ajánlásaiban szereplő elveknek, valamint az ezen ajánlások 2012 óta zajló alkalmazásából leszűrt tapasztalatoknak, hogy elkerülhető legyen az egyes tagállamok átlagfizetéseitől túlságosan eltérő és az elvégzendő feladatokhoz képest aránytalan fizetések kockázata. A maximális bért minden egyes tagállam esetében az Eurostat által az adott tagállamra vonatkozóan megállapított átlagos éves bruttó jövedelem háromszorosában kell meghatározni. Az ily módon kiszámolt plafonérték ugyanakkor nem lehet alacsonyabb a 6-os besorolási fokozatú akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményénél, illetve nem haladhatja meg a 19-es besorolási fokozatú akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményét. Az Elnökséget fel kell jogosítani a plafonértékek kiigazítására, és az új értékeket közzé kell tenni a Parlament honlapján.

(7)	A kifizetőhely javadalmazását oly módon kell rögzíteni, hogy ne haladja meg sem az általa kifizetett összegek 10 %-át, sem a parlamenti asszisztensi keret 4 %-át.

(8)

Az eddigi tapasztalatok fényében pontosítani kell a helyi asszisztensek munkaszerződéseihez kapcsolódó költségek megtérítésére irányuló kérelmekhez csatolandó dokumentumok jellegét és tartalmát. Az illetékes parlamenti szervezeti egység rendelkezésére kell bocsátani különösen a munkakör részletes leírását, a szerződés teljesítésének helyszínével kapcsolatos részleteket, a személyazonosító okmány hiteles másolatát, a szokásos tartózkodási hely igazolását, a képesítések és a szakmai tapasztalatok igazolását, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(9)

A munkaszerződéssel alkalmazott helyi asszisztensek költségeivel kapcsolatos éves számviteli elszámolások alkalmával a kifizetőhelyeket kötelezni kell olyan dokumentumok benyújtására, amelyek tanúsítják a társadalombiztosítási rendszerben való tagságot vagy a balesetbiztosítási fedezetet. A képviselők ugyanis általában a nemzeti hatóságokra támaszkodnak e dokumentumok kiállítása tekintetében, és ezek a hatóságok gyakran nem tudják a jelenleg előírt határidőkön belül kiállítani a dokumentumokat.

(10)

Az eddigi tapasztalatok fényében pontosítani kell a munkaszerződés keretében alkalmazott helyi asszisztensekre vonatkozó bizonyos előírásokat, elsősorban azokat, amelyek az asszisztens tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti távolsággal, a külső tevékenységekkel és a választásokon való indulással kapcsolatosak.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 266/2012/EU, Euratom rendeletének (3) a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó elvein alapuló külön eljárást kell meghatározni az 500 eurót meghaladó értékű szolgáltatások költségeinek megtérítése céljára. Ilyen esetekben a költségtérítési kérelemhez csatolni kell az árajánlatot és a szerződés tervezetét, amely egyértelműen leírja a nyújtandó szolgáltatások jellegét. Ezen kívül, a 60 000 eurót meghaladó értékű szolgáltatások esetén bizonyítani kell, hogy legalább három ajánlat közül a gazdasági szempontból legelőnyösebbet választották ki.

(12)	Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket módosítani kell a politikai tevékenységek és a személyes kiadások finanszírozásával kapcsolatos tilalom pontosítása érdekében.

(13)

Célszerű továbbá módosítani az alkalmazási szabályok 46. cikkét, amely szerint megszűnik a képviselő átmeneti ellátásra való jogosultsága, amikor mandátumot szerez egy másik parlamentben vagy köztisztséget vállal, figyelembe véve a hetedik ciklus végén leszűrt tapasztalatokat, és azt, hogy az alkalmazási szabályoknak teljes mértékben tükrözniük kell a statútum vonatkozó rendelkezéseinek célkitűzéseit és összefüggéseit, különösen tekintettel a 9. cikk (2) bekezdésére, a 11. cikkre és a 13. cikkre, valamint szem előtt tartva a közpénzből származó fizetések halmozásának tilalmát kimondó elvet; ennek megfelelően a képviselőnek egy másik parlamenti mandátum gyakorlásához vagy valamely köztisztség betöltéséhez kapcsolódóan kifizetett összegeket – a ténylegesen viselt költségek visszatérítése kivételével – levonják az európai parlamenti átmeneti ellátásból, ahogyan azt a statútum 11. cikke a párhuzamos tiszteletdíjak esetében előírja. Ennek az új rendszernek a jelenlegi parlamenti ciklus kezdetétől kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy következetesen lehessen alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az alkalmazási szabályok a következőképpen módosulnak:

A 33. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Csak a képviselők mandátumának időtartama alatt keletkező költségek téríthetők meg. Csakis a költségtérítési kérelem e fejezet szerinti benyújtása előtt legfeljebb harminc nappal keletkezett költségeket lehet megtéríteni.”;

b)	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) 2016. január 1-jétől számítva a 34. cikk szerinti munkatársakra vonatkozó havi költségtérítés legmagasabb összege 22 879 EUR.”

A 34. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Több képviselő írásbeli megállapodással csoportot hozhat létre annak érdekében, hogy közösen alkalmazzanak az (1) bekezdés szerinti egy vagy több asszisztenst, illetve közösen vegyék igénybe egy vagy több ilyen asszisztens szolgálatait. Ebben az esetben az érintett képviselők kijelölik maguk közül azt az egy vagy több képviselőt, aki a csoport nevében jogosult aláírni a szerződést vagy benyújtani egy felvételi kérelmet.

A képviselők írásos nyilatkozatot nyújtanak be az illetékes szervezeti egységnek arról, hogy milyen arányban osztják meg egymás között a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összegből levonandó költségeket.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A képviselők a parlamenti mandátumuk gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó, eseti jellegű és pontosan meghatározott szolgáltatások elvégzése céljából az e fejezetben rögzített feltételek mellett természetes vagy jogi személyeket is alkalmazhatnak.”;

a (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az Elnökség elfogadja a parlamenti asszisztensek vonatkozásában megtéríthető költségek listáját.

(8) Az asszisztensek és gyakornokok nevét, valamint a szolgáltatók és kifizetőhelyek nevét vagy cégnevét szerződésük ideje alatt az Európai Parlament honlapján közzé kell tenni, az őket alkalmazó képviselő(k) nevével együtt.

Ezek az asszisztensek, gyakornokok, szolgáltatók és kifizetőhelyek – kellően indokolt biztonsági okokból – írásban kérelmezhetik, hogy nevüket vagy cégnevüket ne tegyék közzé az Európai Parlament honlapján. A kérelem jóváhagyásáról a főtitkár dönt.”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(9) A képviselő és az akkreditált asszisztensek között bármely időpontban hatályos szerződések száma – a szerződésekben meghatározott munka időtartamától függetlenül – nem haladhatja meg a hármat. Ez a felső határ négyre növelhető, ha az elnök engedélyezi az eltérést, miután az illetékes szolgálatok meggyőződnek arról, hogy a képviselő a Parlament épületeinek használatára vonatkozó szabályok szerint és az esetleges gyakornokok számát is figyelembe véve elegendő irodaterülettel rendelkezik.

(10) A 33. cikk (4) bekezdésében előirányzott összeg legalább 25 %-a az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címéből következő költségek kifizetésére van fenntartva. Ezért az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek VII. címéből következő költségektől eltérő, parlamenti asszisztensi költségekkel összefüggő valamennyi költség együttesen nem haladhatja meg a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 75 %-át.

Ezen túlmenően a 34. cikkben említett szolgáltatásnyújtással összefüggő költségek nem haladhatják meg a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott összeg 25 %-át.

Ezeket a korlátokat az adott pénzügyi évre vonatkozó, a 33. cikk (4) bekezdésében említett havi jogosultságok, valamint a következő pénzügyi évre a 33. cikk (6) bekezdése szerint átvitt esetleges fel nem használt egyenleg összesítése alapján arányosan kell kiszámítani.

(11) A Parlament a helyi asszisztensek bruttó ellentételezésének vagy héa nélküli díjazásának költségeit az Elnökség által a (12) bekezdéssel összhangban megállapított, havonkénti összegben meghatározott felső határig téríti meg. A felső határt az Elnökség évente kiigazíthatja. Az alkalmazandó felső határt közzé kell tenni a Parlament weboldalán.

(12) A felső határ a referenciaösszeg háromszorosának felel meg. A referenciaösszeg az Eurostat által az adott képviselő megválasztása szerinti tagállamban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó évi átlagkereseteként közzétett összeg tizenketted része.

Az így megállapított felső határ ugyanakkor nem lehet alacsonyabb a 6-os besorolási fokozatú akkreditált asszisztensek alapilletményénél, illetve nem haladhatja meg a 19-es besorolási fokozatú akkreditált parlamenti asszisztensek alapilletményét.

Az esetleges jutalmak megtérítésére kizárólag a fent említett, éves alapon számított felső határ erejéig kerülhet sor.

A felső határt arányosan csökkenteni kell, amennyiben a helyi asszisztens részmunkaidőben dolgozik, illetve ha a helyi asszisztens nem egész hónapot dolgozik.”

A 35. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A képviselők egyéni szerződést kötnek egy általuk szabadon kiválasztott olyan kifizetőhellyel, amely megfelel a (2) bekezdésben foglalt követelménynek.

Az (1) bekezdés szerinti kifizetőhely szolgáltatásainak igénybevételéből eredő költségek a 33. cikk (4) bekezdésében előírt összeget terhelik, és azokra nem vonatkozik a szolgáltatások tekintetében a 34. cikk (10) bekezdésében megállapított korlát.

A kifizetőhelyek héa nélküli díjazása nem haladhatja meg sem azon helyi asszisztensek, szolgáltatók és gyakornokok bérköltségének, díjazásának, illetve juttatásainak 10 %-át, amelyek kifizetését biztosítja, sem a 33. cikk (4) bekezdésében megállapított összeg 4 %-át.

A díjazások felső határát naptári évre vetített összesítés alapján, a kifizetőhely szerződésének időtartamával arányosan ellenőrzik.”

A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„38. cikk

Munkaszerződés esetén benyújtandó dokumentumok

A munkaszerződésre vonatkozó költségtérítési kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a képviselő által a helyi asszisztenssel kötött munkaszerződés eredeti példánya;

b)	részletes munkaköri leírás, valamint a munkavégzés helyének pontos címe;

a naptári év során és a szerződés lejártakor fizetendő vagy megtérítendő munkabér, valamint munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok, illetve más előrelátható költségek részletezése, amely egyaránt figyelembe veszi a nemzeti jogi rendelkezéseket – ideértve a minimálbérre vonatkozókat is – és a szerződéses kötelezettségeket, többek között a kiküldetési költségek visszatérítése vonatkozásában;

d)	a helyi asszisztens érvényes személyazonosító okmányának hiteles másolata;

e)	a helyi asszisztens szokásos tartózkodási helyének igazolása;

f)	a helyi asszisztens képesítéseinek és szakmai tapasztalatainak igazolása; valamint

a képviselő által ellenjegyzett nyilatkozat arról, hogy az asszisztens helyi asszisztensi szerződésének teljes időtartama alatt sem közvetlenül, sem közvetve nem folytat semmilyen más – akár javadalmazás nélküli – tevékenységet politikai célokat kitűző szervezet, például párt, alapítvány, mozgalom vagy parlamenti képviselőcsoport számára, amennyiben az ilyen tevékenység befolyásolja asszisztensi feladatainak ellátását, vagy összeférhetetlenséget eredményez.”

A 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Számviteli elszámolás

(1) A kifizetőhely minden egyes helyi asszisztensre vonatkozóan legkésőbb a Parlament adott pénzügyi évét követő év március 31-ig elszámoló kimutatást küld az illetékes szervezeti egység számára a fizetések, az adóügyi levonások, a munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok, valamint egyéb megtérítendő kiadások tekintetében keletkezett költségekről, különösen a kifizetett előlegek rendezése céljából. Emellett benyújtja az érintett helyi asszisztensek társadalombiztosítási rendszerben való tagságát igazoló dokumentumot is, amely a képviselőt jelöli meg munkáltatóként, továbbá – amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt előírják – a munkahelyi baleset esetén fedezetet nyújtó biztosításról szóló igazolást. Igazolja továbbá, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályokból adódó minden kötelezettség teljesült.

A kifizetőhely és a képviselő közötti szerződés megszűnése esetén, valamint a képviselő mandátumának lejártakor ezeknek a kötelezettségeknek három hónapon belül eleget kell tenni.

Az első albekezdésben említett kimutatást a kifizetőhely a Parlament által meghatározott előírások alapján állítja ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett kimutatások ellenőrzését követően az illetékes szervezeti egység értesítést küld a kifizetőhelynek és másolatban a képviselőnek arról, hogy a kifizetések szabályosak voltak-e, illetve hogy adott esetben mely hiányzó dokumentumokat kell pótolni.

Ha az értesítésben a kifizetések szabálytalanságát állapítják meg, a kifizetések szabályszerűségének megállapításához szükséges dokumentumokat az értesítés időpontjától számított egy hónapon belül kell benyújtani az illetékes szervezeti egységhez. Ellenkező esetben a Parlament a 67. és 68. cikket alkalmazza.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„39a. cikk

A munkaszerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1) A kifizetőhely az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által meghatározott időszak lejártáig és az adott parlamenti ciklus végétől számított legalább egy évig köteles a kifizetésekre vonatkozó naplót megőrizni, amelyben tételesen feltünteti a fizetést, valamint az adók és a munkáltatói és munkavállalói társadalombiztosítási járulékok összegeit. Amennyiben a kifizetőhellyel kötött szerződés a képviselő mandátumának lejárata előtt megszűnik, a kifizetésekre vonatkozó naplóról készült hiteles másolatot haladéktalanul át kell adni a képviselő által kiválasztott, a 35. cikk (3) bekezdése szerinti új kifizetőhelynek.

(2) Az asszisztens tartózkodik minden olyan magatartástól, amely összeegyeztethetetlen az általa segített képviselő és az Európai Parlament érdekeivel. Az asszisztens haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, amennyiben külső, akár javadalmazás nélküli tevékenységet kíván végezni, illetve ha indulni kíván valamilyen választáson.

Az asszisztens lakóhelyének a munkavégzés helyszínétől olyan távolságra kell lennie, amely összeegyeztethető feladatai megfelelő ellátásával.

(3) A képviselő haladéktalanul tájékoztatja az illetékes szervezeti egységet az alkalmazási feltételek minden olyan változásáról, amely kihathat a parlamenti asszisztensi költségekre, valamint arról, ha asszisztense külső tevékenységet kíván folytatni vagy indulni kíván valamilyen választáson. A képviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy a külső tevékenységek vagy a választáson való indulás ne befolyásolja az asszisztensi feladatok ellátását, és ne legyen összeegyeztethetetlen az Unió pénzügyi érdekeivel. Az illetékes szervezeti egység előírhatja annak bizonyítását, hogy az érintett asszisztenssel megállapodás született e célból.

(4) A választáson indulni szándékozó helyi asszisztens a választási kampányokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az asszisztens legalább a hivatalos kampány időtartamára éves szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Megválasztása esetén a tevékenységével összefüggő költségek térítése megszűnik, kivéve, ha igazolja, hogy megbízatása összeegyeztethető a parlamenti asszisztensi feladatokkal.

(5) A képviselő és az asszisztens között létrejött szerződésnek tartalmaznia kell a (2) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.”

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

Szolgáltatói szerződés esetén benyújtandó dokumentumok

(1) A héával együtt 500 eurót meg nem haladó értékű, eseti jellegű szolgáltatások kivételével a szolgáltatói szerződés megkötése előtt költségtérítési kérelmet kell benyújtani, és annak kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	árajánlat, valamint annak a szerződésnek a tervezete, amelyet a képviselő meg kíván kívánt kötni a szolgáltatóval, és amely világosan meghatározza a szolgáltatás jellegét;

a héával együtt 60 000 eurót meghaladó értékű szolgáltatások esetén annak igazolása, hogy egymástól teljesen független szolgáltatóktól kapott legalább három ajánlat közül a gazdaságilag legelőnyösebb került kiválasztásra, az ár mellett figyelembe véve a minőséget és a szociális szempontokat is; ez a küszöbérték a hasonló szolgáltatás kapcsán ugyanazon szolgáltatóval kötött egymást követő szerződések esetén összesített alapon alkalmazandó;

jogi személynek minősülő szolgáltatók esetében a szolgáltató cégbejegyzésének vagy ezzel egyenértékű dokumentumának, továbbá alapító okiratának másolata, illetve természetes személy szolgáltatók esetében a 38. cikk d)–f) pontjában, valamint – az eseti szerződések kivételével – g) pontjában felsorolt dokumentumok;

d)	jogi személynek minősülő szolgáltatók esetében nyilatkozat arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, amely megerősíti, hogy a szolgáltatás nyújtásában részt vevő személyek egyike sem minősül a 34. cikk szerinti asszisztensnek, és a 43. cikk d) pontja szerinti kategóriák egyikébe sem tartozik;

(2) A nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket akkor kell visszatéríteni, ha a képviselő benyújtotta az illetékes szervezeti egységnek azt a számlát vagy díjkimutatást, amely részletesen ismerteti a szolgáltató által ténylegesen nyújtott szolgáltatásokat, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés egy példányát. A számlához vagy díjkimutatáshoz csatolni kell a képviselő igazolását arról, hogy a szolgáltatás nyújtására ténylegesen sor került. Az illetékes szervezeti egység kérésére a képviselő a főbb igazoló dokumentumokat is benyújtja.

Ha a szolgáltatások részben vagy teljes mértékben héamentesek, az illetékes szervezeti egység kérheti a kifizetőhelyet a mentesség jogalapjának megjelölésére.”

A 43. cikk a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	politikai célokat kitűző szervezettel, például párttal, alapítvánnyal, mozgalommal vagy parlamenti képviselőcsoporttal kötött szerződések finanszírozása;”;

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

olyan szerződések finanszírozása, amelyek lehetővé teszik a képviselők házastársainak vagy a velük állandó élettársi viszonyban élő személyeknek, valamint a képviselők szüleinek, gyermekeinek, illetve testvéreinek alkalmazását vagy azok szolgáltatásainak igénybevételét, illetve minden olyan esetet, amely a 62. cikk (1a) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget idéz elő.”

A 46. cikk a következőképpen módosul:

az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A volt képviselők átmeneti ellátásra jogosultak. Amennyiben mandátumot szereznek egy másik parlamentben, vagy köztisztséget töltenek be, a nekik járó díjazás levonásra kerül az átmeneti ellátásból.

(2) A 2. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az átmeneti ellátásra.

(3) E cikk alkalmazásában »másik parlament« alatt a tagállamok valamelyikében működő, jogalkotási hatáskörrel rendelkező parlament értendő;”

b)	a (4) bekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép: „(4) E cikk alkalmazásában »köztisztség« alatt az alábbi tisztségek értendők:”;

a (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	közhatalmat gyakorló magas rangú tisztségviselő, uniós intézmény tisztviselője vagy képviselője.”

10.

A 48. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az átmeneti ellátás igénybe vétele érdekében a volt képviselő legkésőbb a mandátuma lejártát követő három hónapon belül kérvényt nyújt be a főtitkárnak, amelyhez mellékel egy írásbeli nyilatkozatot arról, hogy betölt-e a 46. cikkben említett bármely tisztséget.”

11.

A 61. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ezen alkalmazási szabályok végrehajtása, illetve az alkalmazási szabályok értelmében benyújtott valamennyi kifizetési kérelem tiszteletben tartja az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendeletének (4) és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének (5) rendelkezéseit.”

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)."

(5) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)."

12.

A 62. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A költségvetés végrehajtásában való részvétel során a képviselők gondoskodnak arról, hogy saját érdekeik ne legyenek összeférhetetlenek az Unió pénzügyi érdekeivel.

Összeférhetetlenség áll fenn abban az esetben, ha a képviselő eljárását családi, érzelmi, gazdasági érdekhez kapcsolódó vagy valamely kedvezményezettel közös érdekű bármely más ok indokolatlanul befolyásolja.”

13.

A 78. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„78. cikk

A helyi asszisztensek és a kifizetőhelyek szerződéseire alkalmazandó átmeneti rendelkezések

(1) A 34. és a 35. cikknek az Elnökség 2015. október 26-i határozatával módosított, az asszisztensek számát, valamint az asszisztensek és a kifizetőhelyek díjazását érintő rendelkezései nem érintik a még hatályban lévő szerződéseket, feltéve, hogy az ezekhez kapcsolódó költségekre vonatkozó költségtérítési kérelmeket 2015. október 27. előtt benyújtották az illetékes szervezeti egységnek.

(2) Az (1) bekezdésben említetthez hasonló szerződések kizárólag az I. cím 5. fejezetének rendelkezéseivel összhangban újíthatók meg vagy módosíthatók.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk (9) és (10) bekezdése kivételével, amelyek 2014. július 1-jén lépnek hatályba, e határozat 2016. január 1-jétől alkalmazandó.

(1) Az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (HL L 262., 2005.10.7., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament Elnökségének határozata (2008. május 19. és július 9.) az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól (HL C 159., 2009.7.13., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

28.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 397/10

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2015/C 397/05)

A Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2015. augusztus 31-én a CIRFS (A Szintetikus Szálak Európai Szövetsége, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a nagy szakítószilárdságú poliészterszál teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az 5402 20 00 KN-kód alá tartozó, kiskereskedelmi forgalomba nem kerülő, nagy szakítószilárdságú poliészterszál (a varrócérna kivételével), beleértve a 67 decitexnél kisebb finomsági számú monofileket is.

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés az 1105/2010/EU tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását eredményezné.

4.1. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

Mivel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: az érintett ország) nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a kérelmező a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országra, ebben az esetben Tajvanra vonatkozó számtanilag képzett rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek (SGA-költségek), valamint nyereség) alapján állapította meg. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4.2. A kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező meggyőző bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba történő behozatala abszolút értékét és piaci részesedését tekintve összességében egyaránt növekedett.

A kérelmező által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az értékesített mennyiségre és az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árakra, továbbá az ágazat piaci részesedésére, ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzete.

A kérelmező állítása szerint további kár valószínűsíthető. Ezzel összefüggésben a kérelmező bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén – a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók kihasználatlan kapacitása miatt – előreláthatóan a jelenleginél magasabb szintet fog elérni a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló behozatala.

Emellett a kérelmező szerint az érintett országból dömpingelt áron történő behozatal további jelentős növekedése minden valószínűség szerint további károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

5. Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

5.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1-jétől2015. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban – beleértve azon gyártókat is, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat a gyártókat is, akik nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatokban –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása a termelés, az értékesítés vagy az export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján történik, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes érték meghatározására egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kerül sor.

Az előző vizsgálat során a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapításához Tajvant választott ák megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak. A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság e célra szintén Tajvan kiválasztását tervezi. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az uniós piacra szállító, piacgazdasággal rendelkező országbeli beszállítók még – többek között – az Amerikai Egyesült Államokban (a továbbiakban: USA) és a Koreai Köztársaságban találhatók. A Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

5.2.3. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (5) (6)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és imoprtőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár folytatódása vagy megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

5.3.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak – beleértve azon uniós gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsíthetésére vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailben benyújtandó beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail

TRADE-HTY-R627-DUMPING@ec.europa.eu

TRADE-HTY-R627-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés megtagadásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a kért formában történő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltséggel járt volna. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével, a dömpinggel, a károkozással, valamint az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyna – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL C 77., 2015.3.5., 9. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) A Tanács 2010. november 29-i 1105/2010/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó eljárás megszűntetéséről (HL L 315., 2010.12.1., 1. o.).

(4) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képző terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képző termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd a II. melléklet 3. lábjegyzetében.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 397

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. november 28.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2015/C 397/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7821 – Ardian France/Solina) ( 1 )	1
2015/C 397/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7790 – Carrefour Group/Rue du Commerce) ( 1 )	1

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0580
JPY	Japán yen	129,75
DKK	Dán korona	7,4605
GBP	Angol font	0,70290
SEK	Svéd korona	9,2420
CHF	Svájci frank	1,0900
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,1885
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,024
HUF	Magyar forint	312,08
PLN	Lengyel zloty	4,2631
RON	Román lej	4,4467
TRY	Török líra	3,0865
AUD	Ausztrál dollár	1,4689
CAD	Kanadai dollár	1,4121
HKD	Hongkongi dollár	8,2001
NZD	Új-zélandi dollár	1,6189
SGD	Szingapúri dollár	1,4927
KRW	Dél-Koreai won	1 221,76
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,1490
CNY	Kínai renminbi	6,7650
HRK	Horvát kuna	7,6230
IDR	Indonéz rúpia	14 628,60
MYR	Maláj ringgit	4,5150
PHP	Fülöp-szigeteki peso	49,921
RUB	Orosz rubel	69,9945
THB	Thaiföldi baht	37,972
BRL	Brazil real	3,9359
MXN	Mexikói peso	17,5099
INR	Indiai rúpia	70,6449

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament
2015/C 397/03	Az Európai Parlament Elnökségének határozata (2015. október 26.) az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályai módosításáról	2
	Európai Bizottság
2015/C 397/04	Euroátváltási árfolyamok	9

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 397/05	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	10
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 397/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7872 – Novartis/GSK (Ofatumumab Autoimmune Indications)) ( 1 )	20