AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

24.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 390/4

A Bizottság közleménye az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások 2014–2020 módosításáról

(2015/C 390/05)

Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások 2014–2020 (1) az alábbiak szerint módosulnak:

A (6) pont a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1144/2014/EU rendelete a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (2)

(2) HL L 317., 2014.11.4., 56. o.”"

A (7) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A KAP két pilléren alapszik: az első pillér a mezőgazdasági piacok működéséhez és az élelmiszer-ellátási lánchoz (228/2013/EU rendelet, 229/2013/EU rendelet, 1308/2013/EU rendelet és 1144/2014/EU rendelet), valamint a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményektől és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményétől függő közvetlen kifizetésekhez (1307/2013/EU rendelet) kapcsolódó eszközökből áll.”

A (14) pontban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Engedélyezhetők ugyanakkor különböző eltérések ettől az általános elvtől, ezeket többek között a 228/2013/EU rendelet 23. cikke, a 229/2013/EU rendelet 17. cikke, az 1307/2013/EU rendelet 13. cikke, az 1308/2013/EU rendelet 211. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1144/2014/EU rendelet 27. cikke állapítja meg.”

A (26) pontban az ötödik és hatodik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy a mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban működő vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetét az ezen iránymutatások II. részének 1.2.1.2., 1.2.1.3., 1.2.1.5., 2.1.3., 2.8.1. vagy 2.8.5. szakaszában említett kockázati esemény okozta, az ilyen kockázati események által okozott veszteségek vagy károk ellentételezésére vagy orvoslásához, illetve a növénykárosítók felszámolásához kapcsolódó költségek fedezésére támogatást lehet nyújtani ezen iránymutatásoknak megfelelően, és a támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében továbbra is a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet. Ezenkívül a közegészség védelme érdekében és a vészhelyzetre tekintettel az elhullott állatok megsemmisítéséhez és elszállításához nyújtott, az ezen iránymutatások II. részének 1.2.1.4. szakaszában szereplő támogatás, valamint az 1.2.1.3. szakaszbeli (375) pontban említett, állatbetegségek esetén végrehajtott felszámolási intézkedésekhez nyújtott támogatás esetében bizonyos feltételek mellett indokolt elkerülni a vállalkozások gazdasági helyzete alapján történő megkülönböztetést.”

5.	A (27) pontban az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép: „Ez nem vonatkozik a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, természeti katasztrófák és rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásokra.”

A (48) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(48)

A Bizottság úgy tekinti, hogy a vidékfejlesztési célkitűzésekhez való hozzájárulás elve érvényesül az ezen iránymutatások II. részének 1.1.10.3., 1.2., 1.3., 2.8. és 2.9. szakaszában szereplő, a vidékfejlesztés alkalmazási körén kívül eső támogatási intézkedések esetében, mivel a Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett arra vonatkozóan, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósításához.”

Az (52) pontban a nyolcadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Például valamely, a termelés növelését célul kitűző és a szűkös erőforrások megnövekedett használatával vagy a szennyezés növekedésével járó beruházásokra vonatkozó támogatási program esetében be kell mutatni, hogy a program nem eredményezi az alkalmazandó uniós jogszabályoknak – így a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályoknak (3) és az 1306/2013/EU rendelet szerinti kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó jó mezőgazdasági és környezeti állapot feltételeinek (GAEC) – a megsértését.

(3) Az uniós környezetvédelmi jogszabályok tekintetében: az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.) (»madárvédelmi irányelv«); a Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) (»élőhelyvédelmi irányelv«); a Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.) (»nitrátokról szóló irányelv«); az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.) (»vízügyi irányelv«); az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.) (»a felszín alatti vizekről szóló irányelv«); az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.) (»a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv«); az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.) (»a környezeti hatások vizsgálatáról szóló irányelv«); az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.) (»a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv«).”"

A (75) pontban:

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

a II. rész 1.2.1.3. szakasza szerinti, az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzése, az ellene való védekezés és felszámolása kapcsán felmerült költségeknek és a szóban forgó állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott veszteségeknek az ellentételezésére nyújtott támogatás;”

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)	a (464) b), c) és d) pont szerinti, promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás”

A szöveg a következő r) ponttal egészül ki:

„r)	a II. rész 2.8.1. szakasza szerinti, károsítóknak és a fák betegségeinek megelőzése és kezelése, valamint a szóban forgó kártevők és betegségek által okozott károk helyreállításának költségeihez nyújtott támogatás”

A (93) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen iránymutatások II. részének 1.1.5., 1.1.6., 1.1.7., 1.1.8., 2.2., 2.3., 3.4. és 3.5. szakaszában említett intézkedésekre vagy műveleti típusokra vonatkozóan a tagállamok a többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések alapján határozhatják meg a támogatás összegét.”

10.

A (138) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(138)

Amennyiben több mezőgazdasági üzem hajtja végre a megújuló forrásból származó energia saját energiaszükséglet fedezése céljából történő előállítására vagy bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemben történő előállítására irányuló beruházást, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő.”

11.

A (140) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(140)

Az olyan rendszerekre irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú villamosenergia-termelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban a megtermelt hőenergiát is hasznosítják.”

12.

A (177) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(177)

A tagállamoknak a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozóan meg kell határozniuk egy felső és egy alsó küszöbértékeket a mezőgazdasági üzem – 1217/2009/EK tanácsi rendelet (4) 5b. cikkében, valamint az (EU) 2015/220 (5) bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkében meghatározott standard termelési értékben számított – termelési potenciálja vagy egy azzal egyenértékű tényező alapján. A fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó felső küszöbértéknek.

(4) A Tanács 2009. november 30-i 1217/2009/EK rendelete az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.)."

(5) A Bizottság 2015. február 3-i (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 46., 2015.2.19., 1. o.)”"

13.

A (230) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(230)

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése kapcsán nyújtott támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.”

14.

A (255) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(255)

A többletköltségeket és az elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani.”

15.

A (282) b) pontja iv. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a minőségrendszernek átláthatónak kell lennie és teljes mértékben biztosítania kell a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;”

16.

A (296) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(296)

A (293) a), c) és d) i–iv. pontban említett támogatások keretében nem nyújthatók közvetlen kifizetések a kedvezményezettek számára, és azokat a tudástranszferre és tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. A (293) c) pontban említett, a mezőgazdasági termelő távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatást közvetlenül a helyettesítési szolgáltatatónak is ki lehet fizetni. A (293) d) v. pontban említett támogatást közvetlenül a kedvezményezettek számára kell kifizetni. A (293) d) i–iv. pontban említett, kisebb léptékű demonstrációs projektekhez nyújtott támogatás kifizethető közvetlenül a kedvezményezettek számára.”

17.

A (302) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(302)

A tanácsadás kiterjedhet egyéb kérdésekre is, különösen az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos információkra – az 1306/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint –, vagy a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményével kapcsolatos kérdésekre, ideértve a versenyképességi vonatkozásokat is. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az állattenyésztés egészségügyi szempontjaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.”

18.

A (310) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(310)

A támogatás a mezőgazdasági termelő, a mezőgazdasági háztartás tagjának minősülő természetes személy vagy egy mezőgazdasági munkavállaló betegség – ideértve az említett személyek gyermekének betegségét – vagy szabadság, szülési szabadság és szülői szabadság, kötelező katonai szolgálat miatti távolléte során, illetve halála miatt szükségessé váló személyi helyettesítés kapcsán ténylegesen felmerülő költségek fedezésére nyújtható.”

19.

A (311) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(311)

A helyettesítés teljes időtartama évente és kedvezményezettenként legfeljebb 3 hónap lehet, kivéve a szülési és szülői szabadság, illetve a kötelező katonai szolgálat során történő helyettesítést. A szülési és szülői szabadság esetén a helyettesítés időtartama legfeljebb 6 hónap lehet az egyes esetekben. A Bizottság megfelelően indokolt esetekben mindazonáltal engedélyezhet hosszabb időtartamot. Kötelező katonai szolgálat esetén a helyettesítés időtartama legfeljebb a katonai szolgálat teljes időtartamával egyezhet meg.”

20.

A (334) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(334)

A támogatási programot az esemény bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni, és a támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni. Konkrét természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén, megfelelően indokolt esetben a Bizottság engedélyezi az ezen iránymutatásban megfogalmazott szabályoktól eltérő, külön bejelentett támogatás odaítélését, például az esemény jellegére és/vagy kiterjedésére, vagy a kár elhúzódó vagy folyamatos jellegére tekintettel.”

21.	A (347) pontban a „(35) 31. pontjában” való hivatkozás helyébe a „(35) 34. pontjában” való hivatkozás lép.

22.	A (374) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Megelőző (azaz még be nem következett állatbetegséggel vagy növénykárosítóval való fertőzöttséggel kapcsolatos) intézkedések esetében a támogatás a következő elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:”

23.

A (375) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Védekezési és mentesítési intézkedések (azaz olyan állatbetegséggel kapcsolatos intézkedések, amelynek kitörését az illetékes hatóság hivatalosan elismerte, illetve olyan növénykárosítóval kapcsolatos intézkezések, amelynek jelenlétét az illetékes hatóság hivatalosan elismerte) esetén a támogatás a következő elszámoható költségek fedezéséhez nyújtható:”

24.	A (454) pont a következő mondattal egészül ki: „Promóciós tevékenységet a belső piacon vagy harmadik országban lehet folytatni.”

25.

A (456) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(456)

a promóciós kampánynak meg kell felelnie az 1169/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) és adott esetben a vonatkozó egyedi címkézési szabályoknak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).”"

26.

A (465) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(465)

A (464) c) pontban említett promóciós tevékenységek és a (464) d) pontban említett promóciós kampányok és különösen az általános jellegű, az érintett terméktípus valamennyi termelőjének javát szolgáló promóciós tevékenységek során nem említhető meg semmilyen konkrét vállalat, márkanév vagy származás. A (464) d) pontban említett promóciós kampányokat nem lehet egy vagy több konkrét vállalat termékeire szűkíteni. A Bizottság nem minősíti összeegyeztethetőnek azokat a promóciós tevékenységre irányuló állami támogatásokat, amelyek veszélyeztethetik más tagállamokból származó termékek értékesítését vagy rossz színben tüntet fel ilyen termékeket.”

27.

A (466) b) pont a következő mondattal egészül ki:

„A származásra való hivatkozás nem lehet diszkriminatív, nem irányulhat a mezőgazdasági termék fogyasztásának kizárólag a termék eredetére való hivatkozással való ösztönzésére; emellett meg kell felelnie az uniós jogban foglalt általános elveknek, és nem vezethet a mezőgazdasági termékek szabad mozgásának az a Szerződés 34. cikkével ellentétes korlátozásához.”

28.

A (468) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(468)

A (455) ponttal összefüggésben értelmezett (464) d) pontban említett, minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékekre összpontosító promóciós kampányok támogatási intenzitása nem haladhatja meg a kampány elszámolható költségeinek 50 %-át, vagy a harmadik országban folytatott promóció tekintetében azok 80 %-át. Ha az adott ágazat legalább 50 %-ban hozzájárul a költségekhez, akkor a hozzájárulás formájától (pl. különleges adók) függetlenül a támogatási intenzitás elérheti a 100 %-ot is (7).

(7) A C-139/09. sz., Franciaország kontra Bizottság ügy, ECLI:EU:C:2012:496.”"

29.	A (469) pont után a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az 1308/2013/EU rendelet (45) cikkében említett promóciós tevékenységhez nyújtott támogatás”

30.

A (470) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(470)

A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet (45) cikkében említett promóciós tevékenységre irányuló tagállami támogatásokat akkor tekinti a Szerződés (107) cikke 3. bekezésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, amennyiben megfelelnek az ezen iránymutatásokban foglalt közös értékelési elveknek, valamint az e szekció és különösen a (453) pont második mondatától a (469) pontjáig tartó részben megfogalmazott, promóciós tevékenységre irányuló támogatások szabályainak.”

31.

A (482) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(482)

A mezőgazdasági ágazatban nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások értékelése a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás (8) alapján történik.

(8) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.”"

32.

A (483) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(483)

Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások megmentése és szerkezetátalakítása céljából nyújtott támogatások tekintetében az eddigi, a nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások 3.6.1. szakaszának (71) pontjában meghatározott tíz éves időszak helyett öt éves időszak alkalmazandó.”

33.

Az (535) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(535)

34.

Az (537) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(537)

A támogatás a magán-erdőbirtokosoknak, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak, valamint kkv-knak nyújtható. Az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben olyan vállalkozások is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak.”

35.

Az (584) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(584)

A támogatás kizárólagosan állami forrásból történő finanszírozása esetén az elszámolható költségek közé tartozhatnak a megfelelő helyiségek bérlésének és az irodai berendezések – ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is – beszerzésének költségei, az adminisztratív személyzet költségei, valamint az általános, jogi és adminisztrációs költségek. Amennyiben a helyiségeket megvásárolják, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségeknek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére kell korlátozódniuk. Nem ítélhető oda támogatás az üzleti csoportnak vagy szervezetnek az üzleti terve alapján az illetékes hatóság általi elismerésétől számított ötödik év után felmerülő költségeire.”

36.

Az (585) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(585)

A vidékfejlesztési program részeként vagy egy vidékfejlesztési intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatás összegét a csoport vagy szervezet által értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani. Amennyiben a csoport vagy szervezet értékesített termeléséről nem áll rendelkezésre adat, az első év során a támogatás összegét a csoport vagy szervezet tagjai által az elismerést megelőző öt év során értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket. A támogatást átalányösszegű támogatásként, éves részletekben kell kifizetni az attól az időponttól számított legfeljebb öt éven keresztül, amikor az illetékes hatóság a termelői csoportot vagy szervezetet üzleti terve alapján elismerte, és a támogatás mértékének fokozatosan csökkennie kell.”

37.

Az (586) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(586)

Amennyiben a támogatás évesrészletekben kerül kifizetésre, a tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizethetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.”

38.

Az (587) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(587)

A támogatási intenzitás az (584) pontban meghatározott elszámolható költségek akár 100 %-át is elérheti.”

39.

Az (588) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(588)

A teljes támogatási összeg legfeljebb 500 000 EUR lehet.”

40.

Az (594) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(594)

A fák és az erdőkben élő más növényzet ültetésére, metszésére, ritkítására és kidöntésére, a kidőlt fák eltávolítására, valamint ezen intézkedések tervezési költségeire, továbbá a károsítók elterjedésének és a fák betegségeinek kezelése és megelőzése kapcsán felmerült költségeknek és a szóban forgó károsítók és fák betegségei által okozott veszteségeknek az ellentételezésére nyújtott támogatást a Bizottság akkor tekinti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek és az ezen iránymutatások II. részének 2.8. szakaszára vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint amennyiben az ilyen intézkedések elsődleges célja az erdei ökoszisztéma és biológiai sokféleség vagy a hagyományos tájkép fenntartásához vagy helyreállításához való hozzájárulás.”

41.

A cikk a következő (594a) ponttal egészül ki:

„(594a)

A a károsítók elterjedésének és a fák betegségeinek kezelése és megelőzése, valamint a szóban forgó károsítók és fák betegségei által okozott károk helyreállításának költségeihez nyújtott támogatás esetén a következő elszámolható költségekre nyújtható támogatás:

megelőző és kezelési intézkedések, beleértve az újraültetéshez szükséges talaj-előkészítést és az ilyen műveletekhez szükséges termékeket, eszközöket és anyagokat. A kémai módszerekkel szemben a biológiai, fizikai és más, nem kémiai mechanikus megelőzési és kezelési módokat kell előnyben részesíteni, hacsak utóbbiakról ki nem mutatható, hogy nem tudnak elégséges védelmet biztosítani a szóban forgó betegséggel vagy károsítóval szemben (9);

az állományban elszenvedett veszteség és a szóban forgó betegség vagy károsító leküzdése céljából hatósági rendelkezésre elpusztított faállomány piaci értékének erejéig az újratelepítés költsége. A növekedési veszteség piaci értékének kiszámításakor figyelembe lehet venni, hogy az elpusztított faállomány mennyivel növekedett volna a kivágás rendes időpontjáig.

(9) Ezt a megközelítést a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek létrehozásáról szóló 2009/128/EK irányelvben foglalt integrált növényvédelem elvei írják elő.”"

42.

A (619) pont helyébe a következő szöveg lép:

„(619)

A támogatásnak összhangban kell állnia az erdészeti ágazatban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatással, a (288), (289) és (303)–(306) pontokban meghatározottak szerint. A szolgáltatást nyújtó lesz az erdőgazdálkodási terv kidolgozásáért felelős szerv.”

43.	A (635) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Eltérő rendelkezés hiányában az ezen iránymutatások II. része 3. fejezetének hatálya alá tartozó beruházási támogatási intézkedések elszámolható költségei az alábbi költségekre korlátozódnak:”

44.	A (638) pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép: „Eltérő rendelkezés hiányában a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértékeket:”

45.	A (638) bekezdés f) pontjában a „(35) pontjában” való hivatkozás helyébe „a (35) pont 31. bekezdésében” való hivatkozás lép.

46.

A (686) b) iv. pont helyébe a következő szöveg lép:

„iv.	a minőségrendszernek átláthatónak kell lennie és teljes mértékben biztosítania kell a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét;”

47.	A 722. pontot el kell hagyni.

(1) HL C 204., 2014.7.1., 1. o.

24.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 390/10

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikkében említett információk első naprakésszé tétele

(2015/C 390/06)

1. jegyzék

Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok a következők:

—	Belgiumban: nincs ilyen,

—	Bulgáriában: a nemzetközi magánjogi törvénykönyv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése,

—	a Cseh Köztársaságban: a nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. sz. törvény, különösen annak 6. cikke,

—	Dániában: az igazságszolgáltatásról szóló törvény 246. cikkének (2) és (3) bekezdése,

—	Németországban: a polgári perrendtartás 23. szakasza,

—

Észtországban: a polgári perrendtartás 86. cikke (az ingatlan helye szerinti joghatóság), amennyiben az igény nem kapcsolódik a személy ezen ingatlanához; a polgári perrendtartás 100. cikke (az általános szerződési feltételek alkalmazásának megszüntetése iránti igény), amennyiben a keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az általános szerződési feltétel alkalmazandó,

—	Görögországban: a polgári perrendtartás 40. szakasza,

—	Spanyolországban: nincs ilyen,

—	Franciaországban: a polgári törvénykönyv 14. és 15. cikke,

—	Horvátországban: a más országok jogszabályaival bizonyos területeken fennálló kollízió feloldásáról szóló törvény 54. cikke,

—	Írországban: azok a szabályok, amelyek az eljárást megindító iratnak az alperes részére ideiglenes írországi tartózkodása alatt történő kézbesítése révén megalapozzák a joghatóságot,

—	Olaszországban: az 1995. május 31-i 218. sz. törvény 3. és 4. cikke,

—	Cipruson: a bíróságokról szóló törvény (14/60. törvény) 21. cikke,

—	Lettországban: a polgári perrendtartás 27. cikkének (2) bekezdése, 28. cikkének (3) bekezdése, 28. cikkének (5) bekezdése, 28. cikkének (6) bekezdése, valamint 28. cikkének (9) bekezdése,

—	Litvániában: a polgári perrendtartás 783. cikkének (3) bekezdése, 787. cikke, 789. cikkének (3) bekezdése,

—	Luxemburgban: a polgári törvénykönyv 14. és 15. cikke,

—	Magyarországon: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 57. §-ának a) pontja,

—	Máltán: a polgári eljárásjogi és szervezeti törvénykönyv (Málta Törvényei, 12. fejezet) 742., 743. és 744. cikke, valamint a kereskedelmi törvénykönyv (Málta Törvényei, 13. fejezet) 549. cikke,

—	Hollandiában: nincs ilyen,

—	Ausztriában: a bírósági joghatóságról szóló törvény 99. cikke,

—

Lengyelországban: a polgári perrendtartás 11037. cikkének (4) bekezdése, valamint a polgári perrendtartás 1110. cikke, amennyiben a lengyel bíróságok kizárólagos joghatóságát írja alá, a felperesre vonatkozó alábbi körülmények egyike alapján: lengyel állampolgárság, lengyelországi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy létesítő okirat szerinti székhely,

—

Portugáliában: a polgári perrendtartás 63. cikkének (1) bekezdése, amennyiben területen kívüli joghatóságot biztosít a bíróságoknak, például a fióktelep, ügynökség, hivatal, küldöttség vagy képviselet helye (ha az Portugáliában van) szerinti bíróságnak, amennyiben a székhelyre (ha külföldön található) történő kézbesítést kérelmezték, valamint a munka törvénykönyvének 10. cikke, amennyiben területen kívüli joghatóságot biztosít a bíróságoknak, például a felperes lakóhelye szerinti bíróságnak a munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltatóval szemben indított eljárások esetében;

—	Romániában: a polgári perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvénykönyv „Nemzetközi polgári eljárás” című VII. könyvének „A román bíróságok nemzetközi joghatósága” elnevezésű I. címének 1065–1081. cikke,

—	Szlovéniában: a nemzetközi magánjogi és eljárási törvény 58. cikke,

—	Szlovákiában: a nemzetközi magánjogról és annak eljárási szabályairól szóló 97/1963. Coll. törvény 37–37e. §-a,

—	Finnországban: a bírósági eljárási törvénykönyv 10. fejezete 18. szakasza (1) bekezdésének 1. és 2. albekezedése,

—	Svédországban: a bírósági eljárási törvénykönyv 10. fejezete 3. szakaszának első mondata,

—

az Egyesült Királyságban:

a)	az eljárást megindító iratnak az alperes részére ideiglenes egyesült királyságbeli tartózkodása alatt történő kézbesítése; vagy

b)	az alperesnek az Egyesült Királyságban vagyontárgyai vannak; vagy

c)	az Egyesült Királyságban található vagyontárgyaknak a felperes által történő lefoglalása.

Azonos elvek alkalmazandók Gibraltárban.

2. jegyzék

A 65. cikkben említett, harmadik fél értesítésére vonatkozó szabályok a következők:

—	Belgiumban: nem alkalmazandó,

—	Bulgáriában: nem alkalmazandó,

—	a Cseh Köztársaságban: nem alkalmazandó,

—	Dániában: nem alkalmazandó,

—	Németországban: a polgári perrendtartás 68., valamint 72–74. szakasza,

—	Észtországban: a polgári perrendtartás 212–216. szakasza,

—	Görögországban: nem alkalmazandó,

—	Spanyolországban: nem alkalmazandó,

—	Franciaországban: nem alkalmazandó,

—	Horvátországban: a polgári perrendtartásról szóló törvény 211. cikke,

—	Írországban: nem alkalmazandó,

—	Olaszországban: nem alkalmazandó,

—	Cipruson: nem alkalmazandó,

—	Lettországban: a polgári perrendtartásról szóló törvény 78., 79., 80., 81. és 75. cikke,

—	Litvániában: a litván polgári perrendtartás 46. és 47. cikke,

—	Luxemburgban: nem alkalmazandó,

—	Magyarországon: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a harmadik fél perbehívásáról szóló 58. §– 60. § a) pontja,

—	Máltán: nem alkalmazandó,

—	Hollandiában: nem alkalmazandó,

—	Ausztriában: a polgári perrendtartás 21. cikke,

—	Lengyelországban: a polgári perrendtartás harmadik fél értesítéséről szóló 84. és 85. cikke,

—	Portugáliában: nem alkalmazandó,

—	Romániában: nem alkalmazandó,

—	Szlovéniában: a polgári perrendtartásról szóló törvény harmadik fél értesítésére vonatkozó 204. cikke,

—	Szlovákiában: nem alkalmazandó,

—	Finnországban: nem alkalmazandó,

—	Svédországban: nem alkalmazandó,

—	az Egyesült Királyságban: nem alkalmazandó.

3. jegyzék

A 69. cikkben említett egyezmények a következők:

—

Ausztriában:

—	Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári ügyek és iratok tekintetében nyújtott jogsegélyről, kelt Szófiában, 1967. október 20-án,

—	Egyezmény Belgium és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, az 1970. március 6-án Londonban kelt módosító jegyzőkönyvvel együtt,

—	Egyezmény Hollandia és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án,

—	Egyezmény Franciaország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én,

—	Egyezmény Luxemburg és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxemburgban, 1971. július 29-én,

—	Egyezmény Olaszország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,

—	Egyezmény Ausztria és Svédország között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,

—	Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,

—	Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én,

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről, és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én,

—

Belgiumban:

—	Egyezmény Belgium és Franciaország között a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1899. július 8-án,

—	Egyezmény Belgium és Hollandia között a joghatóságról, a csődről, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Brüsszelben, 1925. március 28-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Belga Királyság között a határozatok kölcsönös végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, jegyzőkönyvvel együtt, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án;

—	Egyezmény Németország és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án,

—	Egyezmény Belgium és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 16-án,

—	Egyezmény Belgium és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1962. április 6-án,

—	A Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része,

—

Bulgáriában:

—	Egyezmény Bulgária és Belgium között bizonyos jogi ügyekről, kelt Szófiában, 1930. július 2-án,

—	Egyezmény a Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án, továbbra is hatályos Bulgária, Szlovénia és Horvátország között,

—	Szerződés a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1958. december 3-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1966. május 16-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1976. április 10-én,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1983. április 29-én,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1989. január 18-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1990. május 18-án,

—	Megállapodás a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1993. május 23-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári ügyek és iratok tekintetében nyújtott jogsegélyről, kelt Szófiában, 1967. október 20-án,

—

a Cseh Köztársaságban:

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1982. április 23-án,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről, kelt Athénban, 1980. október 22-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1987. május 4-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a jogsegélyről és a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári, családjogi és kereskedelmi jogi ügyekben, kelt Párizsban, 1984. május 10-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Pozsonyban, 1989. március 28-án,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén nyújtott kölcsönös jogsegélyről, kelt Prágában, 1985. december 6-án,

—

Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről szóló Szerződést, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, módosító és kiegészítő Szerződés értelmében, kelt Mojmírovcében, 2003. október 30-án,

—	Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Portugália között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Lisszabonban, 1927. november 23-án,

—	Szerződés a Cseh Köztársaság és Románia között a polgári ügyekben nyújtott jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1994. július 11-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án,

—	Szerződés a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az igazságügyi szervek által nyújtott jogsegélyről és egyes jogi kapcsolatok szabályozásáról polgári és büntetőügyekben, kelt Prágában, 1992. október 29-én.

—	Dániában: Egyezmény Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (a skandináv bírósági határozatokról szóló egyezmény), kelt Koppenhágában, 1977. október 11-én.

—

Németországban:

—	Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én,

—	Egyezmény Németország és Belgium között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1958. június 30-án,

—	Egyezmény Németország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1959. június 6-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én,

—	Egyezmény Hollandia és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án,

—	Egyezmény a Görög Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1961. november 4-én,

—	Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én.

—

Észtországban:

—	Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,

—	Megállapodás Észtország és Lengyelország között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én.

—

Görögországban:

—	Egyezmény a Görög Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1961. november 4-én,

—	Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Királyság között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,

—	Egyezmény a polgári és bűnügyi jogsegélyről a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1980. október 22-én, és továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Görögország között,

—	Megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Görög Köztársaság között a jogi együttműködésről a polgári jogi, családjogi, kereskedelmi jogi és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1984. március 5-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Görög Királyság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. október 19-én,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénben, 1976. április 10-én.

—

Spanyolországban:

—	Egyezmény Spanyolország és Franciaország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1969. május 28-án,

—

A diplomáciai jegyzékváltás formájában megkötött 1974. február 25-i megállapodás, amely értelmezi a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Franciaország és Spanyolország közötti egyezmény (kelt Párizsban, 1969. május 28-án) 2. és 17. cikkét,

—	Egyezmény Spanyolország és Olaszország között a jogsegélyről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1973. május 22-én, kedden,

—	Egyezmény Spanyolország és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1983. november 14-én.

—	Egyezmény Ausztria és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, perbeli egyezségek és végrehajtható közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1984. február 17-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1987. május 4-én, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Spanyolország között,

—	Megállapodás a Bolgár Köztársaság és a Spanyol Királyság között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1993. május 23-án,

—	Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között a joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1997. november 17-én.

—

Franciaországban:

—	Egyezmény Belgium és Franciaország között a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1899. július 8-án

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a kölcsönös polgári jogsegélyről, kelt Szófiában, 1989. január 18-án,

—	Szerződés a Francia Köztársaság kormánya és Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya között, a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1984. május 10-én,

—	Egyezmény Franciaország és Spanyolország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1969. május 28-án,

—

a diplomáciai jegyzékváltás formájában megkötött 1974. február 25-i megállapodás, amely értelmezi a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Franciaország és Spanyolország közötti egyezmény (kelt Párizsban, 1969. május 28-án) 2. és 17. cikkét,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1971. május 18-án,

—	Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,

—	Egyezmény Franciaország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1930. június 3-án,

—	Egyezmény Franciaország és Ausztria között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1966. július 15-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Párizsban, 1974. november 5-én,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról a jegyzőkönyvet is tartalmazva, kelt Párizsban, 1934. január 18-án.

—

Horvátországban:

—	az 1956. március 23-i megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről,

—	az 1964. január 20-i szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról,

—	az 1971. május 18-i egyezmény a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,

—	az 1959. június 18-i megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Királyság között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról,

—	az 1968. március 7-i szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári és családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról,

—	az 1960. február 6-i szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	az 1960. október 18-i szerződés a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről polgári és közigazgatási ügyekben, kelt Rómában, 1960. december 3-án;

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,

—	Az 1994. február 7-i szerződés a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	Írországban: nincs ilyen,

—

Olaszországban:

—	Egyezmény Franciaország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1930. június 3-án,

—	Egyezmény Németország és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1936. március 9-én,

—	Egyezmény Hollandia és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1959. április 17-én,

—	Egyezmény Belgium és Olaszország között, a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1962. április 6-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1964. február 7-én, tartalmazva az 1970. július 14-én Rómában kelt jegyzőkönyvet is,

—	Egyezmény Olaszország és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában 1971. november 16-án,

—	Egyezmény Spanyolország és Olaszország között a jogsegélyről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1973. május 22-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1985. december 6-án, továbbra is hatályos a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Olaszország között,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. november 11-én,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról, kelt Rómában, 1990. május 18-án,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről polgári és közigazgatási ügyekben, kelt Rómában, 1960. december 3-án, továbbra is hatályos Szlovénia, Horvátország és Olaszország között.

—

Cipruson:

—	az 1982. évi szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	az 1981. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	az 1984. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Görög Köztársaság között a jogi együttműködésről a polgári jogi, családjogi, kereskedelmi jogi és büntetőügyekben,

—	az 1983. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	Az 1984. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság (amelynek többek között Szlovénia és jogutódja) között a polgári és bűnügyi jogsegélyről,

—	Az 1996. évi megállapodás a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben.

—

Lettországban:

—	Az 1992. november 11-i megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között,

—	Az 1994. február 23-i megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben.

—

Litvániában:

—	Megállapodás a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság és a Lett Köztársaság között, kelt Tallinnban, 1992. november 11-én,

—	Megállapodás a Litván Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án.

—

Luxemburgban:

—	Egyezmény Luxemburg és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Luxemburgban, 1971. július 29-én,

—	A Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része,

—

Magyarországon:

—	Megállapodás a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Szófiában, 1966. évi május 16.-án,

—	Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1981. november 30-án,

—

Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról, kelt Bratislavában, 1989. évi március 28-án, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tekintetében,

—	Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról, kelt Budapesten, 1980. július 31-én,

—	Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1979. október 8-án,

—	Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt 1968. március 7-én, a Horvát Köztársaság és a Szlovén Köztársaság tekintetében,

—	Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,

—	Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én.

—	Máltán: nincs ilyen,

—

Hollandiában:

—	Egyezmény Belgium és Hollandia között a joghatóságról, a csődről, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Brüsszelben, 1925. március 28-án,

—	Egyezmény Hollandia és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1959. április 17-én,

—	Egyezmény Hollandia és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1962. augusztus 30-án,

—	Egyezmény Hollandia és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok és közokiratok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1963. február 6-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Holland Királyság között a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1967. november 17-én,

—	A Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti, a joghatóságról, csődről, valamint a bírósági határozatok, választott bírósági határozatok és közokiratok érvényességéről és végrehajtásáról szóló, 1961. november 24-én, Brüsszelben aláírt szerződés hatályban lévő része,

—

Lengyelországban:

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Budapesten, 1959. március 6-án,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án, jelenleg is hatályos Lengyelország és Szlovénia, valamint Lengyelország és Horvátország között,

—	Megállapodás a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1961. december 4-én,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös kapcsolatokról polgári ügyekben és az okiratokról, kelt Bécsben, 1963. december 11-én,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1979. október 24-én,

—

Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1987. december 21-én, továbbra is hatályos Lengyelország és a Cseh Köztársaság, valamint Lengyelország és Szlovénia között,

—	Egyezmény a Lengyel Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Varsóban, 1989. április 28-án,

—	Megállapodás a Lengyel Köztársaság és a Litván Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Varsóban, 1993. január 26-án,

—	Megállapodás a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Rigában, 1994. február 23-án,

—	Egyezmény a Ciprusi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogi együttműködésről polgári és büntetőügyekben, kelt Nicosiában, 1996. november 14-én,

—	Megállapodás az Észt Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári, családjogi, munkajogi és büntetőügyekben, kelt Tallinnban, 1998. november 27-én,

—	Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én.

—	Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és Portugália között a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Lisszabon, 1927. november 23.),

—

Romániában:

—	Szerződés a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Szófiában, 1958. december 3-án;

—	Szerződés a Cseh Köztársaság és Románia között a polgári jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1994. július 11-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Görög Királyság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. október 19-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1972. november 11-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről, kelt Párizsban, 1974. november 5-én,

—	Szerződés Románia és a Lengyel Köztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatokról polgári ügyekben, kelt Bukarestben, 1999. május 15-én,

—	Szerződés a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között (a Szlovéniával és Horvátországgal megkötött jogutódlási nyilatkozat alapján alkalmazandó) a jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án,

—	Szerződés a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között (a Szlovákiával megkötött jogutódlási nyilatkozat alapján alkalmazandó) a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1958. október 25-én,

—	Egyezmény Románia és a Spanyol Királyság között a joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bukarestben, 1997. november 17-én,

—	Szerződés a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Bukarestben, 1958. október 7-én,

—	Egyezmény a Román Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a polgári és a családjogi jogsegélyről, valamint az okmányok érvényességéről és kezeléséről és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv, kelt Bécsben, 1965. november 17-én,

—

Szlovéniában:

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről, kelt Bécsben, 1954. december 16-án,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között a kölcsönös igazságügyi együttműködésről polgári és közigazgatási ügyekben, kelt Rómában, 1960. december 3-án,

—	Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Görög Királyság között a bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Athénban, 1959. június 18-án,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Varsóban, 1960. február 6-án,

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a jogi kapcsolatok rendezéséről polgári, családjogi és büntetőügyekben, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án,

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1984. szeptember 19-én,

—	Megállapodás a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Szófiában, 1956. március 23-án,

—	Szerződés a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1960. október 18-án, és annak jegyzőkönyve,

—	Szerződés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a kölcsönös jogsegélyről, kelt Belgrádban, 1968. március 7-én,

—	Szerződés a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Zágrábban, 1994. február 7-én,

—	Egyezmény a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Párizsban, 1971. május 18-án.

—

Szlovákiában:

—	Megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Szófiában, 1976. november 25-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ciprusi Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Nicosiában, 1982. április 23-án,

—	Szerződés a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság között az igazságügyi szervek által nyújtott jogsegélyről és egyes jogi kapcsolatok rendezéséről polgári és büntetőügyekben, kelt Prágában, 1992. október 29-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a jogsegélyről és a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról polgári, családjogi és kereskedelmi jogi ügyekbe, kelt Párizsban, 1984. május 10-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Athénban, 1980. október 22-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Belgrádban, 1964. január 20-án,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Pozsonyban, 1989. március 28-án,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a polgári jogi, családjogi és a büntetőügyek terén a kapcsolatok szabályozásáról, kelt Varsóban, 1987. december 21-én,

—	Szerződés a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1958. október 25-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Spanyol Királyság között a jogsegélyről, valamint a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Madridban, 1987. május 4-én,

—	Szerződés a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegélyről, kelt Prágában, 1985. december 6-án,

—

Finnországban:

—	Egyezmény Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Koppenhágában, 1977. október 11-én,

—	Egyezmény Finnország és Ausztria között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1986. november 17-én,

—

Svédországban:

—	Egyezmény Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Koppenhágában, 1977. október 11-én,

—	Egyezmény Ausztria és Svédország között a polgári ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Stockholmban, 1982. szeptember 16-án,

—

az Egyesült Királyságban:

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról, a jegyzőkönyvvel együtt, kelt Párizsban, 1934. január 18-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Belga Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról, a jegyzőkönyvvel együtt, kelt Brüsszelben, 1934. május 2-án,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Németország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bonnban, 1960. július 14-én,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Ausztria között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Bécsben, 1961. július 14-én, az 1970. március 6-án Londonban kelt módosító jegyzőkönyvvel együtt,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és Olaszország között a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Rómában, 1964. február 7-én, az 1970. július 14-én Rómában kelt módosító jegyzőkönyvvel együtt,

—	Egyezmény az Egyesült Királyság és a Holland Királyság között a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról, kelt Hágában, 1967. november 17-én.

24.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 390/25

Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint

(2015/C 390/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„BAYERISCHES BIER”

EU-szám: DE-PGI-0117-01220 – 2014.4.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Bayerischer Brauerbund e.V.

Oskar-von-Miller-Ring 1

80333 München

Németország

Tel.: +49 892866040

E-mail: brauerbund@bayerisches-bier.de

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—	☐	Földrajzi terület
—	☐	A származás igazolása
—	☐	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat a földrajzi területtel
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb (Tagállami előírások/Ellenőrző szervek)

4. Módosítás(ok) típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

5. Módosítás(ok)

b. A termék leírása

A fenti sörfajták az alábbiak szerint módosulnak:

Schankbier
Szín (EBC):	5 – 15 helyett	5 – 20 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC):	25 – 30 helyett	10 – 30 egység
Hell/Lager
Keserűanyag-tartalom (EBC):	8 – 25 helyett	10 – 25 egység
Pils
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,0 – 5,5 helyett	4,5 – 6,0
Keserűanyag-tartalom (EBC):	25 – 45 helyett	30 – 40 egység
Export
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,5 – 5,5 helyett	4,5 – 6,0
Szín (EBC):	10 – 50 helyett	5 – 65 egység (világos-sötét)
Dunkel
Szárazanyag-tartalom százalékban:	11,0 – 12,5 helyett	11,0 – 14,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,5 – 5,5 helyett	4,5 – 6,0
Szín (EBC):	40 – 60 helyett	40 – 65 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC):	20 – 35 helyett	15 – 35 egység
Schwarzbier
Szárazanyag-tartalom százalékban:	11,0 – 12,5 helyett	11,0 – 13,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	5,0 – 5,5 helyett	4,5 – 6,0
Szín (EBC):	60 – 120 helyett	65 – 150 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC):	10 – 30 helyett	15 – 40 egység
Märzen/Festbier
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,5 – 6,0 helyett	5,0 – 6,5
Bock
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	6,0 – 8,0 helyett	6,0 – 8,5
Szín (EBC):	10 – 120 helyett	7 – 120 egység (világos-sötét)
Doppelbock
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	6,0 – 8,5 helyett	7,0 – 9,5
Szín (EBC):	10 – 120 helyett	10 – 150 egység (világos-sötét)
Weizenschankbier
Szárazanyag-tartalom százalékban:	7,0 – 8,5 helyett	7,0 – 9,0
Keserűanyag-tartalom (EBC):	6 – 20 helyett	5 – 20 egység
Weizenbier
Szárazanyag-tartalom százalékban:	11,0 – 14,0 helyett	11,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,0 – 5,5 helyett	4,5 – 5,5
Szín (EBC):	10 – 60 helyett	5 – 65 egység (világos-sötét)
Kristallweizen
Szárazanyag-tartalom százalékban:	11,0 – 13,0 helyett	11,0 – 13,5
Szín (EBC):	6 – 18 helyett	5 – 18 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC):	10 – 20 helyett	5 – 20 egység
Rauchbier
Szárazanyag-tartalom százalékban:	12,0 – 14,5 helyett	11,0 – 14,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	5,0 – 6,0 helyett	4,5 – 6,0
Szín (EBC):	40 – 60 helyett	30 – 60 egység
Kellerbier/Zwickelbier
Szárazanyag-tartalom százalékban:	11,0 – 13,0 helyett	11,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban:	4,0 – 5,5 helyett	4,5 – 6,0
Szín (EBC):	10 – 30 helyett	5 – 60 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC):	10 – 30 helyett	10 – 35 egység

Indoklás:

A tagjaink körében végzett felmérés rávilágított, hogy az 1151/2012/EU rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzés hatálya alá tartozó sörgyárak nagy száma miatt módosítani kell az értékeket. Időközben tagjainkkal szoros együttműködésben elvégeztük az összes Bayerischer Brauerbundhoz bejelentett felső és alsó erjesztésű sörfajtára vonatkozó értékek átfogó felmérését, amelynek eredménye mostanra rendelkezésre áll és a kérelmezett módosításokban tükröződik.

Emellett az utóbbi években a sörgyártáshoz használt mezőgazdasági nyersanyagok (maláta, komló) termesztése terén is óriási fejlődés ment végbe, mind agronómiai, mind minőségi tekintetben. E termesztés terén elért eredmények, ötvözve a modern sörfőzési technológiákkal, elsősorban a fenti sörök színre és keserűanyag-tartalomra vonatkozó értékeire vannak kihatással. Az ennek következtében megváltozó sörfőzési eljárás eredményeként szükségképpen eltolódnak a kész sörök analitikai jellemzői is.

Ezenkívül az alábbi kiegészítés szükséges:

„A feltüntetett értékek a jogszabályban meghatározott és az illetékes bajorországi élelmiszer-felügyeleti hatóságok által elismert analitikai tűréshatárok hatálya alá tartoznak.”

Indoklás:

Ez a megállapítás az ellenőrző hatóságok, valamint az érintett vállalatok felé történő pontosítás miatt szükséges.

h. Címkézés:

A korábbi szövegváltozat úgy módosul, hogy a „sörkategória” szó helyébe a „sörfajta” szó lép:

„A címkézés a b) pontban meghatározott sörfajták valamelyikére irányul a »Bayerisches Bier« elnevezéssel együtt.”

Indoklás:

A „sörkategória” kifejezést, amely a Bierverordnung (a sörökről szóló német rendelet) 3. cikke szerint például alacsony szárazanyag-tartalmú söröket vagy „Starkbier”-t jelöl, tévesen használták.

Valójában a szakma a „Bayerisches Bier” elnevezést sörfajtákkal (pl. Hell, Lager, Weizen stb.) kapcsolatban használja.

i. Egyéb:

1. Tagállami előírások

A tagállami követelmények kiegészülnek a „Bierverordnung” szóval.

Indoklás:

Az eredeti kérelem megszövegezésekor tévesen elmulasztották az 1990. július 2-i sörökről szóló rendeletet megadni. Tekintve, hogy a sörökről szóló rendelet rendelkezik a „Bier” elnevezés oltalmáról, valamint ez határozza meg az egyes sörkategóriákat, tehát sörre vonatkozó jogi előírásokat tartalmaz, a teljesség kedvéért mindenképp szükséges feltüntetni.

2. Ellenőrző szerv(ek)

Gyártók ellenőrzéséért felelős szerv:

Név:	Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft [Bajor Tartományi Mezőgazdasági Intézet] Institut für Ernährungswirtschaft und Märkte [Élelmiszer-ipari és Piaci Tagintézet]
Cím:	Menzinger Str. 54, 80638 München, Németország
Telefon:	+49 89178000
Fax	+49 8917800313

Visszaélések kivizsgálásáért felelős szerv:

Név:	Bayerisches Staatsministerium für Umwelt und Verbraucherschutz [Bajor Környezet- és Fogyasztóvédelmi Minisztérium]
Cím:	Rosenkavalierplatz 2, 81925 München, Németország
Telefon:	+49 89921400
Fax	+49 8992142266

Indoklás:

Frissíteni kell a gyártók ellenőrzéséért és a visszaélések kivizsgálásáért felelős szövetségi állami szervek nevét és címét. A korábban megadott Lacon GmbH-t törölni kell. Bajorországban jelenleg több egyenrangú ellenőrző hatóság jogosult tevékenykedni, a gyártó pedig tetszés szerint választhat ezek közül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„BAYERISCHES BIER”

EU-szám: DE-PGI-0117-01220 – 2014.4.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Bayerisches Bier”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.1. osztály – Sörök

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Schankbier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	7,0 – 9,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	2,5 – 3,5
Szín (EBC)	:	5 – 20 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	10 – 30 egység

gazdag, lágy és friss íz, a „Vollbier”-nél alacsonyabb alkohol- és kalóriatartalommal

Hell/Lager

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 12,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 5,5
Szín (EBC)	:	5 – 20 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	10 – 25 egység

finoman fűszeres, könnyű, gazdag és selymes íz

Pils

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 12,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	5 – 15 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	30 – 40 egység

kifejezett, enyhén fanyar, komlósan keserű ízek

Export

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	12,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	5 – 65 egység (világos-sötét)
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	15 – 35 egység

gazdag, kerek keserű ízek

Dunkel

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 14,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	40 – 65 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	15 – 35 egység

malátás, gazdag íz

Schwarzbier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 13,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	65 – 150 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	15 – 40 egység

pörkölt, enyhén malátás, komlósan keserű íz

Märzen/Festbier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	13,0 – 14,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	5,0 – 6,5
Szín (EBC)	:	7 – 40 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	12 – 45 egység

hangsúlyosan malátás íz, enyhe komlós kesernyésséggel

Bock

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	16,0 – 18,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	6,0 – 8,5
Szín (EBC)	:	7 – 120 egység (világos-sötét)
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	15 – 40 egység

gazdag, hangsúlyosan malátás íz, finoman komlós árnyalatok

Doppelbock

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	18,0 – 21,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	7,0 – 9,5
Szín (EBC)	:	10 – 150 egység (világos-sötét)
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	15 – 35 egység

kifejezetten gazdag, hangsúlyosan malátás íz, enyhén karamellás árnyalatok

Weizenschankbier

felső erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	7,0 – 9,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	2,5 – 3,5
Szín (EBC)	:	7 – 30 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	5 – 20 egység

friss, élesztős íz

Weizenbier

felső erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 5,5
Szín (EBC)	:	5 – 65 egység (világos-sötét)
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	10 – 30 egység

búzás, gyümölcsös, enyhén malátás íz

Kristallweizen

felső erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 5,5
Szín (EBC)	:	5 – 18 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	5 – 20 egység

búzás, üde íz

Rauchbier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 14,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	30 – 60 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	20 – 30 egység

gazdag és füstös íz

Kellerbier/Zwickelbier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 13,5
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 6,0
Szín (EBC)	:	5 – 60 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	10 – 35 egység

enyhe komlós kesernyésség, szűretlen, alacsony nyomás alatt tárolt, enyhén szénsavas

Eisbier/Icebier

alsó erjesztésű

Szárazanyag-tartalom százalékban	:	11,0 – 13,0
Alkoholtartalom térfogatszázalékban	:	4,5 – 5,0
Szín (EBC)	:	5 – 20 egység
Keserűanyag-tartalom (EBC)	:	10 – 25 egység

kifejezetten selymes és lágy íz

A feltüntetett értékek a jogszabályban meghatározott és az illetékes bajorországi élelmiszer-felügyeleti hatóságok által elismert analitikai tűréshatárok hatálya alá tartoznak.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Túlnyomórészt Bajorországból származó, minőségi hazai nyersanyagok (víz, komló, maláta) kerülnek felhasználásra. A felhasznált komló és maláta minőségének folyamatos ellenőrzését hagyományosan tudományos intézmények, pl. a Technische Universität München-Weihenstephan látják el.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítási folyamat egésze a meghatározott földrajzi területen zajlik.

3.5. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A címkézés a 3.2. pontban meghatározott sörfajták valamelyikére irányul a „Bayerisches Bier” elnevezéssel együtt.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

A hét közigazgatási kerületből álló Bajor Szabadállam.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

A „Bayerisches Bier” minőségét és hírnevét az 1516-os bajor tisztasági törvényben meghatározott évszázados sörfőzési hagyománynak köszönheti. A gyártási folyamatot a 15. század óta kötelező jellegű törvényi szabályozás rögzíti. Az évszázadok során ebből fejlődött ki a bajor sörfőző mesterek know-how-ja és jött létre számos különböző recept, amelyek a világon egyedülállóan széles fajtaválasztékot eredményeztek. Bajorország a „Weizenbier” szülőhazája, és itt található a legtöbb „Weizenbier”-főzde a világon. Weihenstephan a világszerte elismert sörfőző szakintézmények székhelye. Az évszázados sörfőzési hagyománynak, valamint az abból kialakult széles fajtaválasztéknak köszönhetően a „Bayerisches Bier” általános jó hírnévnek örvend a fogyasztók körében, amely többek között a túlnyomórészt minőségi bajor nyersanyagok felhasználására vezethető vissza.

Az uniós szerveknek a jó hírnév és a „Bayerisches Bier” elnevezés közötti összefüggésre vonatkozó, egyszerűsített eljárás keretében levont következtetéseit megvizsgálta és megerősítette az Európai Unió Bírósága is a C-343/07. számú ügyben.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/40790

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 390

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. november 24.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2015/C 390/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7782 – Generali Holding Vienna/Zürich Versicherungsaktiengesellschaft/Generali Pensionskasse/Bonus Pensionskassen) ( 1 )	1
2015/C 390/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7708 – ALSO/PCF) ( 1 )	1
2015/C 390/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7789 – The Carlyle Group/PA Consulting) ( 1 )	2

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 390/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7748 – Magna/Getrag) ( 1 )	24
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2015/C 390/08	Módosítási kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint	25

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0631
JPY	Japán yen	130,92
DKK	Dán korona	7,4606
GBP	Angol font	0,70250
SEK	Svéd korona	9,2496
CHF	Svájci frank	1,0848
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,1755
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,025
HUF	Magyar forint	311,13
PLN	Lengyel zloty	4,2403
RON	Román lej	4,4490
TRY	Török líra	3,0267
AUD	Ausztrál dollár	1,4793
CAD	Kanadai dollár	1,4222
HKD	Hongkongi dollár	8,2391
NZD	Új-zélandi dollár	1,6322
SGD	Szingapúri dollár	1,5080
KRW	Dél-Koreai won	1 232,02
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,9056
CNY	Kínai renminbi	6,7926
HRK	Horvát kuna	7,6280
IDR	Indonéz rúpia	14 542,92
MYR	Maláj ringgit	4,5667
PHP	Fülöp-szigeteki peso	50,129
RUB	Orosz rubel	69,6382
THB	Thaiföldi baht	38,133
BRL	Brazil real	3,9654
MXN	Mexikói peso	17,6320
INR	Indiai rúpia	70,5699

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 390/04	Euroátváltási árfolyamok	3
2015/C 390/05	A Bizottság közleménye az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások 2014–2020 módosításáról	4
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2015/C 390/06	A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikkében említett információk első naprakésszé tétele	10