ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 379
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

58. évfolyam
2015. november 13.

Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2015/C 379/01

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek — Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2014

1

2015/C 379/02

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata az Európai Parlament és a Tanács részére a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapról (EFA) – Független ellenőri jelentés

124

HU

 

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

13.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolója – 2014

(2015/C 379/01)

TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE 2
AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS 3
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK 6
AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 7
MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 15
A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 37
MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 41
AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 42
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL 44
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK 72

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

Az Európai Fejlesztési Alap 2014. évről szóló éves beszámolója a 11. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának IX. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 20. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről.

[aláírás]

Manfred KRAFF

számvitelért felelős tisztviselő

2015. július 13.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS

1.   HÁTTÉR

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az európai uniós (a továbbiakban: uniós) fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:

—

az EU költségvetéséből,

—

az Európai Fejlesztési Alapból,

—

és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA) az EU fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS-) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) a beruházási keretet kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2014–2020-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A 11. EFA-t létrehozó belső megállapodást a Tanács keretében ülésező részt vevő tagállamok 2013 júniusában fogadták el (1). A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba. A 10. EFA lezárása és a 11. EFA hatálybalépése közötti folytonosság biztosítása érdekében a Bizottság áthidaló eszköz néven ismertté vált átmeneti intézkedésekre tett javaslatot (2). Az áthidaló eszköz a 11. EFA keretében kerül bemutatásra.

Ezzel egy időben módosították a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot (3), és elfogadták az átmeneti időszakra alkalmazandó új pénzügyi szabályzatot is (4). Ezek 2014. május 30-án léptek hatályba. A Tanács 2015. március 2-án elfogadta a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot (5) és a végrehajtási szabályokat (6). Ezek 2015. március 6-án léptek hatályba.

A beruházási keretet az AKCS–EU partnerségi megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az EBB kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló II. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről (7).

2.   AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2013. december 2-án elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet. Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az EU költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az EU-tól eltérően egy többéves jelleggel működő alap. Minden EFA egy rendszerint ötéves időszakra szóló átfogó alapot hoz létre a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérés a költségvetési beszámolóban is látszik, mivel az EFA-k végrehajtását azok teljes összegéhez mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU–val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3.   ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

3.1.   Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész: A Bizottság által kezelt pénzösszegek

i.

Az EFA pénzügyi kimutatásai

ii.

Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról

II. rész: Az EBB által kezelt pénzösszegek

i.

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

Emellett 2014 az első olyan év, amelyben az EFA keretében vagyonkezelői alapot hoztak létre (lásd a 3.2. megjegyzést), amelynek beszámolóját, illetve az EFA és a vagyonkezelői alap összevont beszámolóját az alábbiakban mutatjuk be.

Az éves beszámolót a Bizottság a következő év július 31-én fogadja el, majd mentesítés céljából bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3.2.   Bêkou Vagyonkezelői Alap

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a költségvetési rendelet) 187. cikkének (1) bekezdésével és az átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 42. cikkével összhangban a Bizottság a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében a külső tevékenységeit szolgáló vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Ilyen alapokat vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve tematikus intézkedésekre lehet létrehozni. A költségvetési rendelet 187. cikkének (6) bekezdésével összhangban az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője.

A első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014. július 15-én Bêkou néven, a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre az Európai Unió, Németország, Franciaország és Hollandia. A Bêkou Vagyonkezelői Alap maximális időtartama 60 hónap.

Mivel a Bêkou Vagyonkezelői Alapot az EFA keretében hozták létre, éves beszámolóját konszolidálni kell az EFA beszámolójával.

4.   ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

4.1.   Ellenőrzés

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4.2.   Mentesítés

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK (8)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 7
AZ EFA MÉRLEGE 7
Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA 8
AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA 9
KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL 10
MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 11
EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 12
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN 13
MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 15
A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 37
A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE 38
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL 39
A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP MÉRLEGE 39
A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁSA 40
A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP CASH FLOW-KIMUTATÁSA 40
KIMUTATÁS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL 40
MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 41
AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 42
ÖSSZEVONT MÉRLEG 42
ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS 43
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL 43
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL 44

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (9)

AZ EFA MÉRLEGE

(millió EUR)

 

Megjegyzés

2014.12.31.

2013.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

 

Előfinanszírozás

2.1.

472

424

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.2.

39

—

 

 

511

424

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

 

Előfinanszírozás

2.3.

1  403

1  286

Követelések

2.4.

84

84

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.6.

391

759

 

 

1  878

2  128

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

2  389

2  553

 

 

 

 

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Szállítói kötelezettségek

2.7.

(34)

(25)

 

 

(34)

(25)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Szállítói kötelezettségek

2.8.

(1  423)

(1  214)

 

 

(1  423)

(1  214)

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

(1  457)

(1  239)

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

932

1  313

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

 

 

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.9.

35  673

32  529

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.10.

2  252

2  252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

 

(33  468)

(30  396)

Az év gazdasági eredménye

 

(3  526)

(3  072)

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

932

1  313


Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)

 

Megjegyzés

2014

2013

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

3.2.

132

123

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

 

 

 

Működési kiadások

3.3.

(3  650)

(3  027)

Igazgatási kiadások

3.4.

(22)

(167)

 

 

(3  671)

(3  194)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

 

(3  539)

(3  072)

Pénzügyi bevételek

3.5.

13

0

Pénzügyi kiadások

 

(0)

0

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

 

13

0

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

 

(3  526)

(3  072)


AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA

(millió EUR)

 

Megjegyzés

2014

2013

Az év gazdasági eredménye

 

(3  526)

(3  072)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

A tagállamok általános hozzájárulásai

 

3  068

2  961

Társfinanszírozási hozzájárulások

 

66

18

A követelések értékvesztés miatti veszteségeinek leírása (visszaírása)

 

14

(2)

Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

 

(47)

14

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások (növekedése)/csökkenése

 

(39)

—

Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

 

(117)

48

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése  (10)

 

(22)

(7)

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

 

9

(15)

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)  (11)

 

227

123

NETTÓ CASH FLOW

 

(368)

69

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

 

(368)

69

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

2.5.

759

690

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

2.5.

391

759


KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)

 

Aktív EFA-k tőkéje

(A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai

(B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(C) = (A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje

(E)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)

EGYENLEG 2012.12.31-ÉN

45  691

16  112

29  579

(30  396)

2  252

1  435

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

(2  950)

2  950

—

—

2  950

Az év gazdasági eredménye

—

—

—

(3  072)

—

(3  072)

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

45  691

13  162

32  529

(33  468)

2  252

1  313

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

(3  144)

3  144

—

—

3  144

Az év gazdasági eredménye

—

—

—

(3  526)

—

(3  526)

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

45  691

10  018

35  673

(36  994)

2  252

932


MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)

 

 

2014.12.31.

2013.12.31.

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előfinanszírozás

2.1.

—

17

411

44

—

90

334

—

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

2.2.

—

—

—

39

 

 

 

 

 

 

—

17

411

83

—

90

334

—

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előfinanszírozás

2.3.

5

142

1  178

77

5

259

1  021

—

Követelések

2.4.

3

66

15

0

2

58

24

—

Átvezetési számlák

2.5.

216

810

—

607

290

1  323

—

—

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

2.6.

—

—

—

391

—

—

759

—

 

 

224

1  018

1  193

1  076

297

1  640

1  804

—

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

224

1  035

1  604

1  159

297

1  730

2  138

—

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szállítói kötelezettségek

2.7.

—

—

(34)

—

—

—

(25)

—

 

 

—

—

(34)

—

—

—

(25)

—

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szállítói kötelezettségek

2.8.

(10)

(175)

(1  195)

(43)

(28)

(263)

(923)

—

Átvezetési számlák

2.5.

—

—

(1  633)

—

—

—

(1  613)

—

 

 

(10)

(175)

(2  828)

(43)

(28)

(263)

(2  536)

—

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

(10)

(175)

(2  862)

(43)

(28)

(263)

(2  561)

—

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

214

860

(1  258)

1  116

270

1  467

(423)

—

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

2.9.

12  840

11  699

11  134

—

12  840

11  699

7  990

—

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2.10.

627

1  625

—

—

627

1  625

—

—

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

2.11.

(3  147)

1  758

(209)

1  597

(3  083)

2  130

952

 

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

 

(10  114)

(13  988)

(9  356)

(10)

(10  125)

(13  658)

(6  614)

—

Az év gazdasági eredménye

 

8

(235)

(2  828)

(472)

10

(331)

(2  751)

—

 

 

214

860

(1  258)

1  116

270

1  467

(423)

—

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

214

860

(1  258)

1  116

270

1  467

(423)

—


EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)

 

 

2014

2013

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

3.2.

9

43

79

1

64

34

25

—

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Működési kiadások

3.3.

(1)

(293)

(2  881)

(475)

(53)

(362)

(2  612)

—

Igazgatási kiadások

3.4.

—

0

(22)

—

—

(0)

(167)

—

 

 

(1)

(293)

(2  903)

(475)

(53)

(362)

(2  779)

—

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

 

8

(249)

(2  824)

(474)

11

(328)

(2  754)

—

Pénzügyi bevételek

3.5.

0

15

(3)

2

(0)

(3)

3

—

Pénzügyi kiadások

 

—

—

(0)

—

—

—

0

—

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

 

0

15

(4)

2

(0)

(3)

3

—

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

 

8

(235)

(2  828)

(472)

10

(331)

(2  751)

—


KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)

8. EFA

Aktív EFA-k tőkéje

(A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai

(B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(C) = (A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje

(E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(F)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2012.12.31-ÉN

12  840

—

12  840

(10  125)

627

(2  980)

361

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

(102)

(102)

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

10

 

 

10

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

12  840

—

12  840

(10  114)

627

(3  083)

270

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

—

(64)

(64)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

—

—

—

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

8

 

 

8

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

12  840

—

12  840

(10  107)

627

(3  147)

214


(millió EUR)

9. EFA

Aktív EFA-k tőkéje

(A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai

(B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(C) = (A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje

(E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(F)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2012.12.31-ÉN

11  699

—

11  699

(13  657)

1  625

2  501

2  168

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

(371)

(371)

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

(331)

 

 

(331)

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

11  699

—

11  699

(13  988)

1  625

2  130

1  467

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

(372)

(372)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

 

—

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

(235)

 

 

(235)

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

11  699

—

11  699

(14  223)

1  625

1  758

860


(millió EUR)

10. EFA

Aktív EFA-k tőkéje

(A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai

(B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(C) = (A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje

(E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(F)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2012.12.31-ÉN

21  152

16  112

5  040

(6  614)

—

479

(1  095)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

(2  950)

2  950

 

 

 

2  950

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

473

473

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

(2  751)

 

 

(2  751)

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

21  152

13  162

7  990

(9  365)

—

952

(423)

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

(3  144)

3  144

 

 

 

3  144

Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

(936)

(936)

Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

(225)

(225)

Az áthozott gazdasági eredmény – pénztár – átcsoportosítása a 10. EFA-ból a 11. EFA-ba

 

 

 

10

 

 

10

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

(2  828)

 

 

(2  828)

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

21  152

10  018

11  134

(12  183)

—

(209)

(1  258)


(millió EUR)

11. EFA

Aktív EFA-k tőkéje

(A)

Aktív EFA-k le nem hívott forrásai

(B)

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

(C) = (A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje

(E)

Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(F)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)+(F)

EGYENLEG 2012.12.31-ÉN

—

—

—

—

—

 

—

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

—

 

—

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

—

 

 

—

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

—

—

—

—

—

 

—

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

—

—

 

 

 

—

Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból

 

 

—

 

 

1  597

1  597

Az áthozott gazdasági eredmény – pénztár – átcsoportosítása a 10. EFA-ból a 11. EFA-ba

 

 

 

(10)

 

 

(10)

Az év gazdasági eredménye

 

 

—

(472)

 

 

(472)

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

—

—

—

(482)

 

1  597

1  116

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

Az EFA számviteli politikái megegyeznek az Európai Unió által alkalmazott számviteli politikákkal, és az EU összevont éves beszámolójának 1. megjegyzésében kerülnek bemutatásra. A legfontosabb politikák összefoglalása a következőkben olvasható.

1.1.   Jogalap és számviteli szabályok

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 46. cikkének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével és a konszolidációval kapcsolatos folyamatnak a költségvetési rendelet 152. cikke által előírt harmonizációja. E szabályokat – tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával – az EFA-ra is alkalmazzák.

1.2.   Számviteli alapelvek

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) a 2. sz. uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az érthetőség és az összehasonlíthatóság.

1.3.   A beszámolókészítés alapja

Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Az éves beszámolóban bemutatott számok millió euróban értendők, mivel az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euro. Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra.

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem

2014.12.31.

2013.12.31.

Pénznem

2014.12.31.

2013.12.31.

BGN

1,9558

1,9558

LTL

3,4528

3,4528

CZK

27,7350

27,4270

PLN

4,2732

4,1543

DKK

7,4453

7,4593

RON

4,4828

4,4710

GBP

0,7789

0,8337

SEK

9,3930

8,8591

HRK

7,6580

7,6265

CHF

1,2024

1,2276

HUF

315,5400

297,0400

JPY

145,2300

144,7200

LVL

—

0,7028

USD

1,2140

1,3791

1.3.1.    Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.4.   Mérleg

1.4.1.    Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.4.2.    Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában. A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a gazdálkodó egység élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus

Lineáris leírási kulcsok

Épületek

4 %

Üzemek, gépek és berendezések

10–25 %

Bútorok

10–25 %

Beépített és mozdítható berendezési tárgyak

10–33 %

Gépjárművek

25 %

Számítástechnikai berendezések

25 %

Egyéb tárgyi eszközök

10–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően a gazdálkodó egység viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdő időpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. Minden egyes lízingfizetést úgy osztanak meg a kötelezettség és a finanszírozási költségek között, hogy a még rendezetlen finanszírozási egyenleg kamatlába állandó legyen. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) a kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennmaradó összegéből kiindulva minden időszakra azonos kamatláb vonatkozzon. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing keretében tett kifizetéseket a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el az eredménykimutatásban.

1.4.3.    Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.4.4.    Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; kölcsönök és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor a gazdálkodó egység az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodó egység határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy a gazdálkodó egység milyen időtartamot követően kívánja értékesíteni őket, amely általában a mérlegfordulónapkor hátralévő futamidő.

1.4.5.    Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetnie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, kiadásként elszámolható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült elszámolható összegek, valamint az értékcsökkenés.

1.4.6.    Követelések és behajtható követelések

A követeléseket és behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.7.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi instrumentumok, amelyek értékesíthető pénzügyi eszközökként kerülnek besorolásra. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.8.    Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha a gazdálkodó egységnek múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges kiadásnak a beszámoló fordulónapján megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.4.9.    Szállítói kötelezettségek

A gazdálkodó egység szállítói kötelezettségeinek jelentős összege nem áru-, illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.4.10.    Időbeli elhatárolás

A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.   Eredménykimutatás

1.5.1.    Bevételek

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek az adók és a transzferek, mivel esetükben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene. A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeli gazdasági haszon vagy szolgáltatási potenciál beáramlása, amely nem adó.

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

1.5.2.    Kiadások

A visszterhes ügyletek kiadásainak kimutatására a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

A gazdálkodó egység kiadásainak többsége nem visszterhes, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve.

1.6.   Függő követelések és kötelezettségek

1.6.1.    Függő követelések

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.6.2.    Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelem teljesítéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelem összegét nem lehet megfelelő megbízhatósággal értékelni.

1.7.   Társfinanszírozás

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat). A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla.

A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg. A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1.   Előfinanszírozás

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Előfinanszírozás

—

17

411

44

472

424

Összesen

—

17

411

44

472

424


(millió EUR)

 

Összesen

2014.12.31.

Közvetlen irányítás

72

 

Végrehajtja:

 

 

 

Bizottság

47

 

 

Uniós végrehajtó ügynökség

3

 

 

Uniós küldöttség

22

Közvetett irányítás

400

 

Végrehajtja:

 

 

 

Harmadik ország

22

 

 

Nemzetközi szervezet

127

 

 

EBA és EFA

223

 

 

Közjogi szerv

24

 

 

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

4

Összesen

472

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért az előfinanszírozási összegek egy része a befektetett eszközök között kerül kimutatásra, de mivel a 8. és a 9. EFA már a zárás folyamatában van, a legtöbb előfinanszírozás rövid lejáratú.

A hosszú lejáratú előfinanszírozás 2013. december 31-i állapothoz képest 80 millió EUR összegű növekedése főként az áthidaló eszköz keretében kötött új szerződések végrehajtásából adódik (77 millió EUR).

2.2.   A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások

Ez a megnevezés a Bêkou Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza.

FORGÓESZKÖZÖK

2.3.   Előfinanszírozás

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Előfinanszírozás (bruttó)

20

517

3  413

384

4  335

3  931

Elhatárolással elszámolt

(15)

(375)

(2  235)

(307)

(2  932)

(2  645)

Összesen

5

142

1  178

77

1  403

1  286


(millió EUR)

 

Összesen

2014.12.31.

Közvetlen irányítás

227

 

Végrehajtja:

 

 

 

Bizottság

116

 

 

Uniós végrehajtó ügynökség

4

 

 

Uniós küldöttség

106

Közvetett irányítás

1  176

 

Végrehajtja:

 

 

 

Harmadik ország

257

 

 

Nemzetközi szervezet

494

 

 

EBA és EFA

357

 

 

Közjogi szerv

41

 

 

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

24

 

 

Magánjog alapján működő, köz-magán társulást végrehajtó szerv

2

Összesen

1  403

2.3.1.    Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. 2014. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke 259 millió EUR.

2.4.   Követelések

(millió EUR)

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Ügyfelekkel, állami szervekkel, EFTA-országokkal és harmadik országokkal szembeni követelések

2.4.1.

3

10

7

0

21

24

Tagállamokkal szembeni követelések

 

—

—

—

0

0

3

Aktív időbeli elhatárolások

2.4.2.

0

56

7

(0)

63

57

Összesen

 

3

66

15

0

84

84


(millió EUR)

 

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

21

22

Visszterhes ügyletekből származó követelések

63

62

Összesen

84

84

2.4.1.    Ügyfelekkel, állami szervekkel, EFTA-országokkal és harmadik országokkal szembeni követelések

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Ügyfelekkel, állami szervekkel, EFTA-országokkal és harmadik országokkal szembeni követelések

6

34

9

0

49

38

Leírás

(3)

(23)

(2)

(0)

(28)

(14)

Összesen

3

10

7

0

21

24

2.4.2.    Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak.

2.5.   Átvezetési számlák

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Átvezetési számlák

216

810

(1  633)

607

—

Összesen

216

810

(1  633)

607

—

A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11. EFA rendelkezik (12). Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki. Átvezetési számlák csak az egyes EFA-k tekintetében kerülnek bemutatásra.

2.6.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek  (13)

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Elkülönített számlák: tagállami pénzügyi vállalkozások

—

—

—

344

344

719

Folyószámlák: kereskedelmi bankok

—

—

—

47

47

39

Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap  (14)

—

—

—

1

1

1

Összesen

—

—

—

391

391

759

A pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben bekövetkezett általános csökkenés elsődleges oka a teljesített kifizetések magas szintje és a költségvetés végrehajtásának az előző beszámolási időszakhoz képest magasabb szintje.

Meg kell jegyezni, hogy a Stabex-pénzeszközök egy részével a kedvezményezett AKCS-államok rendelkeznek, így az nem szerepel az EFA mérlegében. A Stabex az EU által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a Stabex-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény (15) 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (a Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára. A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselője annak biztosítása érdekében rendelkezik a számlával kapcsolatos aláírási jogkörrel, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat Stabex-kifizetésként tartják nyilván. További információkért lásd a 3.2.2. megjegyzést.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.7.   Szállítói kötelezettségek

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

—

—

34

—

34

25

Összesen

—

—

34

—

34

25

A társfinanszírozási szállítói kötelezettségek főösszegének növekedését a 2.8.1.2. megjegyzés magyarázza meg.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.8.   Szállítói kötelezettségek

(millió EUR)

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Folyó kötelezettségek

2.8.1.

0

22

446

5

474

322

Elhatárolt költségek

2.8.2.

10

153

521

37

722

588

Elhatárolt tőke-hozzájárulás

2.8.3.

—

—

228

—

228

304

Összesen

 

10

175

1  195

43

1  423

1  214

2.8.1.    Folyó kötelezettségek

(millió EUR)

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Szállítók és egyéb

2.8.1.1.

0

23

379

(0)

402

244

Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

2.8.1.2.

—

(0)

67

0

67

75

Egyéb szállítói kötelezettségek

2.8.1.3.

—

(1)

(0)

6

4

3

Összesen

 

0

22

446

5

474

322

A szállítói kötelezettségek közé az EFA-hoz beérkezett, támogatási tevékenységeivel kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a becsült elszámolható összegeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

2.8.1.1.   Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a szállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyított 158 millió EUR-s emelkedést elsősorban a harmadik államokkal szembeni szállítói kötelezettségek 160 millió EUR-s emelkedése okozza.

2.8.1.2.   Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

A folyó és a hosszú lejáratú társfinanszírozási szállítói kötelezettségek összege megfelel a tavalyinak. 2014-ben az EBB (48 millió EUR), Belgium (5 millió EUR), Svédország (3 millió EUR) és más országok fizettek be új társfinanszírozási hozzájárulást.

A társfinanszírozási szállítói kötelezettségek a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek megjelenítése miatt 57 millió EUR-val csökkentek (lásd a 3.2.3. és a 3.3.2. megjegyzést).

2.8.1.3.   Egyéb szállítói kötelezettségek

Az egyéb szállítói kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

2.8.2.    Elhatárolt költségek

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Elhatárolt költségek

10

153

521

37

722

588

Összesen

10

153

521

37

722

588

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik.

Az előfinanszírozási összegek becsült felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés alatt tüntetik fel (lásd a 2.3. megjegyzést).

2.8.3.    Elhatárolt tőke-hozzájárulás

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Egyesült Királyság

—

—

222

—

222

296

Cseh Köztársaság

—

—

4

—

4

—

Írország

—

—

—

—

—

5

Litvánia

—

—

1

—

1

2

Összesen

—

—

228

—

228

304

Ezen összegek a tagállamok által korábban befizetett hozzájárulások.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.9.   Aktív efa-k lehívott tőkéje

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Tőke

12  840

11  699

21  152

—

45  691

Le nem hívott tőke

—

—

(13  162)

—

(13  162)

Lehívott tőke 2013.12.31-én

12  840

11  699

7  990

—

32  529

 

 

 

 

 

 

Tőke

12  840

11  699

21  152

—

45  691

Le nem hívott tőke

—

—

(10  018)

—

(10  018)

Lehívott tőke 2014.12.31-én

12  840

11  699

11  134

—

35  673

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti allokációk azon összegét jelenti, amelyet a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

Az áthidaló eszköz 2014. évi műveleteit a korábbi EFA-kból visszavont összegekkel finanszírozták (lásd a 2.11. megjegyzést – Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása). Mivel a 11. EFA-t létrehozó belső megállapodás 2014. december 31-én még nem lépett hatályba, a 11. EFA oszlopában nincs feltüntetve tőke.

Lehívott és le nem hívott tőke tagállamok szerint

(millió EUR)

Hozzájárulások

%

Le nem hívott (10. EFA) 2013.12.31.

2014-ben lehívott

Le nem hívott (10. EFA) 2014.12.31.

Ausztria

2,41

(317)

76

(241)

Belgium

3,53

(465)

111

(354)

Bulgária

0,14

(18)

4

(14)

Ciprus

0,09

(12)

3

(9)

Cseh Köztársaság

0,51

(67)

16

(51)

Dánia

2,00

(263)

63

(200)

Észtország

0,05

(7)

2

(5)

Finnország

1,47

(193)

46

(147)

Franciaország

19,55

(2  573)

615

(1  958)

Németország

20,50

(2  698)

645

(2  053)

Görögország

1,47

(193)

46

(147)

Magyarország

0,55

(72)

17

(55)

Írország

0,91

(120)

29

(91)

Olaszország

12,86

(1  693)

404

(1  288)

Lettország

0,07

(9)

2

(7)

Litvánia

0,12

(16)

4

(12)

Luxemburg

0,27

(36)

8

(27)

Málta

0,03

(4)

1

(3)

Hollandia

4,85

(638)

152

(486)

Lengyelország

1,30

(171)

41

(130)

Portugália

1,15

(151)

36

(115)

Románia

0,37

(49)

12

(37)

Szlovákia

0,21

(28)

7

(21)

Szlovénia

0,18

(24)

6

(18)

Spanyolország

7,85

(1  033)

247

(786)

Svédország

2,74

(361)

86

(274)

Egyesült Királyság

14,82

(1  951)

466

(1  485)

Összesen

100,00

(13  162)

3  144

(10  018)

2.10.   Lezárt efa-k áthozott lehívott tőkéje

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Lezárt EFA-kból átcsoportosított tőke

627

1  625

—

—

2  252

Egyenleg 2014.12.31-én

627

1  625

—

—

2  252

Ez a megnevezés a lezárt EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

2.11.   Aktív efa-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen

Egyenleg 2012.12.31-én

(2  980)

2  501

479

—

0

A 8. és a 9. EFA visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA-ba

(102)

(371)

473

—

0

Egyenleg 2013.12.31-én

(3  083)

2  130

952

—

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába

(64)

(372)

436

 

0

Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába

 

 

(225)

225

0

Átcsoportosítás a 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékából az áthidaló eszközbe

 

 

(1  372)

1  372

0

Egyenleg 2014.12.31-én

(3  147)

1  758

(209)

1  597

0

Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba. A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik. A 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni.

3.   MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1.   Visszterhes és nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

(millió EUR)

 

2014 összesen

2013 összesen

Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

87

79

Visszterhes ügyletekből származó bevétel

59

43

Összesen

145

123

A nem visszterhes ügyletekből származó 87 millió EUR-s bevétel kizárólag működési bevételeket takar, míg a visszterhes ügyletekből származó 59 millió EUR-s bevétel működési bevételekből (45 millió EUR) és pénzügyi bevételekből (13 millió EUR – lásd a 3.5. megjegyzést) áll.

3.2.   Működési bevételek

(millió EUR)

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2014 összesen

2013 összesen

Kiadások visszafizettetése

3.2.1.

2

22

3

—

26

13

Stabex-pénzeszközök visszafizettetése

3.2.2.

4

—

—

—

4

61

Devizaárfolyam-nyereség

 

3

21

19

1

45

41

Társfinanszírozási működési bevétel

3.2.3.

—

—

57

—

57

8

Összesen

 

9

43

79

1

132

123


(millió EUR)

 

2014 összesen

Közvetlen irányítás

17

 

Végrehajtja:

 

 

 

Bizottság

0

 

 

Uniós küldöttség

17

Közvetett irányítás

70

 

Végrehajtja:

 

 

 

Harmadik ország

68

 

 

Nemzetközi szervezet

1

Működési bevételek összesen, devizaárfolyam-nyereség nélkül

86

3.2.1.    Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett összegek ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

2014 folyamán 48 millió EUR értékben állítottak ki jogosulatlan kifizetések visszafizetésére vonatkozó felszólítást (2013-ban ez a szám 23 millió EUR volt). Ebből 25 millió EUR kiadások visszafizettetéséhez kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 23 millió EUR előfinanszírozási összegek visszafizettetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében könyvelték.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a következő okokra vezethető vissza:

(millió EUR)

 

Bevételek

Előfinanszírozás

2014 összesen

Bevételek

Előfinanszírozás

2013 összesen

Hiba

0

2

2

2

4

6

Szabálytalanság

24

20

44

4

12

16

OLAF-bejelentés

1

0

1

—

1

1

Összesen

25

23

48

6

17

23

3.2.2.    Stabex-pénzeszközök visszafizettetése

2014 folyamán az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 4 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként Elefántcsontpartról (2 millió EUR) és Ugandából (1 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX-pénzeszközök visszafizettetése) tüntetik fel.

3.2.3.    Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.3.2. megjegyzést).

3.3.   Működési kiadások

(millió EUR)

 

Megjegyzés

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2014 összesen

2013 összesen

Működési kiadások – támogatási eszközök

3.3.1.

(0)

261

2  813

472

3  545

2  957

Társfinanszírozási működési kiadások

3.3.2.

—

—

57

—

57

8

Devizaárfolyam-veszteség

 

2

18

11

3

33

60

Követelések leírása

 

(0)

14

0

0

14

1

Összesen

 

1

293

2  881

475

3  650

3  027


(millió EUR)

 

Összesen

2014

Közvetlen irányítás

933

 

Végrehajtja:

 

 

 

Bizottság

114

 

 

Uniós végrehajtó ügynökség

2

 

 

Uniós küldöttség

817

 

 

Vagyonkezelői alap

—

Közvetett irányítás

2  670

 

Végrehajtja:

 

 

 

Harmadik ország

1  111

 

 

Nemzetközi szervezet

1  148

 

 

EBA és EFA

179

 

 

Közjogi szerv

144

 

 

Magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szerv

46

 

 

Magánjog alapján működő, köz-magán társulást végrehajtó szerv

41

Működési kiadások összesen: támogatási eszközök és társfinanszírozás

3  603

3.3.1.    Működési kiadások – támogatási eszközök

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2014 összesen

2013 összesen

Programozható segély

(7)

(3)

2  038

130

2  159

1  719

Makrogazdasági támogatás

—

42

—

—

42

21

Ágazati szakpolitika

0

10

(1)

—

10

222

Kamattámogatás

3

—

—

—

3

(0)

AKCS-n belüli projektek

—

215

507

258

979

645

Sürgősségi segély

—

2

250

84

335

270

Menekültek segélyezése

(0)

—

—

—

(0)

1

Kockázati tőke

0

—

—

—

0

0

STABEX

2

—

—

—

2

(1)

SYSMIN

0

—

—

—

0

0

Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok

—

2

—

—

2

5

Intézményi támogatás

—

—

19

—

19

62

Exportbevétel-kompenzáció

1

(6)

—

—

(5)

13

Összesen

(0)

261

2  813

472

3  545

2  957

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

3.3.2.    Társfinanszírozási működési kiadások

Ide a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2014 során felmerült kiadások tartoznak. Mivel a kapott társfinanszírozási hozzájárulások feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek között szerepeltetik (lásd a 3.2.3. megjegyzést).

3.4.   Igazgatási kiadások

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2014 összesen

2013 összesen

Igazgatási kiadások

—

(0)

22

—

22

167

Összesen

—

(0)

22

—

22

167

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, vagyis az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

Az igazgatási kiadások csökkenése főként az elhatároláshoz használt becslési módszer változásával magyarázható. Ha 2013-ban is ezt a módszert használták volna, akkor az igazgatási kiadások összege (ideértve az elhatárolt költségeket is) 80 millió EUR-val alacsonyabb lett volna.

3.5.   Pénzügyi bevételek

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

2014 összesen

2013 összesen

Kamatbevétel – európai bankok

0

1

(3)

0

(1)

0

Előfinanszírozási kamat

(0)

13

(1)

2

15

(0)

—

elhatárolt kamat

(0)

12

(1)

—

11

(5)

—

visszanyert kamat

0

1

0

2

3

5

Összesen

0

15

(3)

2

13

(0)

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése az átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik. A 2013. évi negatív kamatbevételt az előző évi elhatárolt előfinanszírozási kamatok visszaírása okozta. A 9. EFA 2014. évi magasabb kamatbevételét főként az USD/EUR árfolyam ingadozása okozta.

A pénzügyi bevételek visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek.

4.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.1.   Függő követelések

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Teljesítési biztosítékok

3

44

54

—

101

116

Visszatartási garanciák

2

30

18

—

50

56

Összesen

5

74

72

—

150

171

4.1.1.    Teljesítési biztosítékok

Esetenként teljesítési biztosítékok előírására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

4.1.2.    Visszatartási garanciák

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő fél teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a szerződő fél az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

4.2.   Függő kötelezettségek

4.2.1.    Vállalkozásfejlesztési központ

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2014 júniusában megállapodott „a Vállalkozásfejlesztési Központ rendezett bezárásáról” és egyúttal „annak biztosításáról, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központ által az AKCS-országokban és -régiókban végrehajtott magánszektor-támogatási projektek teljes mértékben befejeződjenek”. Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa e célból felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát, hogy a szükséges határozatok elfogadása érdekében mozdítsa elő az említett ügyeket.

Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága a 2014. október 23-i 4/2014 határozatával felhatalmazta a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsát, hogy haladéktalanul hozza meg a Vállalkozásfejlesztési Központ bezárásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. A határozat 2. cikke értelmében az igazgatótanácsnak vagyonfelügyelőt kellett megbíznia a bezárási terv elkészítésével és végrehajtásával. A bezárási tervnek „lehetővé kell tennie, hogy a Vállalkozásfejlesztési Központ bezárása rendezetten történjen, ennek során tekintetbe vegyék valamennyi érdekelt harmadik fél jogait, valamint biztosítsák a folyamatban lévő magánszektor-támogatási projektek befejezését akár a Vállalkozásfejlesztési Központ által, akár úgy, hogy azok irányításával valamely más szervet bíznak meg”. A bezárási terv a Vállalkozásfejlesztési Központ végelszámolásának befejezését 2016. december 31-re irányozza elő.

A vagyonfelügyelő 2015. június végén végleges, költségvetéssel és ütemtervvel ellátott stratégiai tervet nyújtott be a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsának; a terv tükrözi a folytatott szociális párbeszéd eredményeit. A Bizottság a végleges stratégiai terv költségvetését a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsa általi elfogadást követően alapul fogja használni egy, az EFA-bizottság véleményének kézhezvétele után elfogadandó finanszírozási határozat előterjesztéséhez. Az említett finanszírozási határozat elfogadása után a Vállalkozásfejlesztési Központ és a Bizottság támogatási megállapodást köt, amely biztosítani fogja a Vállalkozásfejlesztési Központ eszközeinek teljes körű értékesítését és kötelezettségeinek teljes körű kiegyenlítését. A támogatási megállapodás hatálybalépését követően a vagyonfelügyelő képes lesz a végleges stratégiai terv végrehajtására, az előirányzott intézkedések végrehajtására és a felmerülő kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségek vállalására.

A zárással kapcsolatos költségeket a stratégiai terv és a hozzá tartozó költségvetési becslés az EFA pénzügyi kimutatásainak elkészítésekor 18 millió EUR-ra tette; e költségeket az EFA fogja fedezni.

4.3.   Egyéb jelentős közzétételek

4.3.1.    Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2014. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

(millió EUR)

 

8. EFA

9. EFA

10. EFA

11. EFA

Összesen 2014.12.31-én

Összesen 2013.12.31-én

Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

12

360

4  777

143

5  291

5  243

Összesen

12

360

4  777

143

5  291

5  243

2014. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 5  889 millió EUR-t tett ki (2013-ban: 6  025 millió EUR-t).

5.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

5.1.   Kockázatkezelési politikák és fedezeti műveletek

A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat, a belső megállapodás és az átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

—

Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – akár kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

—

A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi vállalkozásoknál (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

5.2.   Devizakockázat

Az EFA év végi devizakockázati kitettsége – nettó pozíció

(millió EUR)

 

2014.12.31.

2013.12.31.

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

USD

GBP

DKK

SEK

EUR

Egyéb

Összesen

Pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Követelések és behajtható követelések

0

 

 

 

76

8

84

4

 

 

 

75

4

84

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

6

0

 

 

386

 

391

0

0

 

 

759

 

759

Összesen

6

0

—

—

462

8

475

4

0

—

—

834

4

843

Pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szállítói kötelezettségek

0

 

 

 

(691)

(45)

(736)

(1)

0

 

 

(574)

(74)

(648)

Összesen

0

—

—

—

(691)

(45)

(736)

(1)

0

—

—

(574)

(74)

(648)

Összesen

6

0

—

—

(229)

(37)

(261)

3

0

—

—

260

(70)

195

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

5.3.   Kamatlábkockázat

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatlábkockázata.

A különböző bankszámlákon tartott összegek után azonban kamatot kap. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után minden nap kamatot számítanak fel. Az ilyen kamatot változó piaci kamatlábon számítják, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az egynapos euro indexátlaghoz (EONIA) kötődik, követve annak bármilyen ingadozását. Más számlák esetében a kamatot az EKB refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott kamatlábbal számítják. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

5.4.   Hitelkockázat (partnerkockázat)

Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök

(millió EUR)

 

Összesen

Nem késedelmes és nem értékvesztett

Késedelmes, de nem értékvesztett

< 1 év

1–5 év

> 5 év

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

84

75

5

4

 

Összesen 2014.12.31-én

84

75

5

4

—

Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

84

73

9

1

—

Összesen 2013.12.31-én

84

73

9

1

—


Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint:

(millió EUR)

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Követelések

Pénzeszközök

Összesen

Követelések

Pénzeszközök

Összesen

Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek

 

 

 

 

 

 

Kiváló és magas fokozatú

0

318

318

3

606

609

Felső középfokozatú

 

39

39

 

12

12

Alsó középfokozatú

 

7

7

 

123

123

Befektetésre nem ajánlott

 

27

27

 

17

17

Összesen

0

391

391

3

758

761

Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek

 

 

—

 

 

—

1. csoport (tiszta múltú adósok)

83

 

83

79

 

79

2. csoport (a múltban nem teljesítő adósok)

1

 

1

2

 

2

Összesen

84

 

84

81

 

81

Összesen

84

391

475

84

758

842

A befektetésre nem ajánlott és az alsó középfokú kategóriába tartozó pénzeszközök főként azon EFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak, amelyeket a tagállamok az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban általuk nyitott elkülönített számlákra fizetnek be. A szabályzat szerint az ilyen hozzájárulás összegének kifizetéséig az elkülönített számlán kell maradnia.

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody’s P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű minősítés (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

5.5.   Likviditási kockázat

A pénzügyi kötelezettségek elemzése lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

(millió EUR)

 

< 1 év

1–5 év

> 5 év

Összesen

Szállítói kötelezettségek

702

34

 

736

Összesen 2014.12.31-én

702

34

—

736

Szállítói kötelezettségek

623

25

 

648

Összesen 2013.12.31-én

623

25

—

648

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

6.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Nem azonosítottunk egy olyan, kapcsolt félhez kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezés alatt közzé kellene tenni.

7.   MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

8.   A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

(millió EUR)

 

2014

2013

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(3  526)

(3  072)

Bevételek

 

 

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések

(10)

(68)

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok

(19)

(6)

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok

12

10

Előfinanszírozás nettó hatása

41

71

Elhatárolt bevételek (nettó)

(71)

19

Kiadások

 

 

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások

165

90

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek

(28)

(53)

Törölt kifizetések

65

13

Előfinanszírozás nettó hatása

(562)

(431)

Elhatárolt kiadások (nettó)

417

464

AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

(3  516)

(2  963)

8.1.   Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

8.2.   Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (16)

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

A Bêkou Vagyonkezelői Alap 2014. évre vonatkozó éves beszámolója az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelettel és az általam mint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott, valamennyi uniós intézmény és szerv által alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban készült.

A költségvetési rendelet 68. cikkével összhangban felelősséget vállalok a Bêkou Vagyonkezelői Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek a Bêkou Vagyonkezelői Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad a Bêkou Vagyonkezelői Alap pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.

[aláírás]

Manfred KRAFF

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2015. június 5.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet (a költségvetési rendelet) 187. cikkének (1) bekezdésével és a 10. Európai Fejlesztési Alapra az áthidaló eszköz tekintetében is alkalmazandó pénzügyi szabályzat 42. cikkével összhangban a Bizottság a más támogatókkal megkötött megállapodás keretében a külső tevékenységeit szolgáló vagyonkezelői alapokat hozhat létre. Ilyen alapokat vészhelyzeti, vészhelyzetet követő, illetve tematikus intézkedésekre lehet létrehozni. Az egyes vagyonkezelői alapok célkitűzéseit az alapító okirat határozza meg.

Az első többdonoros uniós vagyonkezelői alapot 2014. július 15-én Bêkou – ami szango nyelven „reményt” jelent – néven a Közép-afrikai Köztársaság stabilizációjának és újjáépítésének céljával hozta létre az Európai Unió (a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága és az EKSZ által képviselve) és három tagállama (Németország, Franciaország és Hollandia). Az alapot középtávú megoldásnak szánva annak maximális időtartamát 60 hónapban határozták meg.

A külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapoknak saját éves beszámolót kell készíteniük. Mivel a Bêkou Vagyonkezelői Alapot az EFA keretében hozták létre, éves beszámolóját konszolidálni kell az EFA beszámolójával. Az éves beszámolót a Bêkou Vagyonkezelői Alap számviteli tisztviselőjének kell elkészítenie, akinek tisztét a költségvetési rendelet 187. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el.

A Bêkou Vagyonkezelői Alap 2014 folyamán korlátozott mértékben folytatott tevékenységeket. Az év során a donoroktól érkeztek be hozzájárulások, de kifizetésekre nem került sor.

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP MÉRLEGE

(millió EUR)

 

Megjegyzés

2014.12.31.

FORGÓESZKÖZÖK

 

 

Előfinanszírozás

 

—

Követelések

1.1.

45

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

 

—

 

 

45

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

 

45

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Szállítói kötelezettségek

1.2.

(45)

 

 

(45)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

Szállítói kötelezettségek

 

—

 

 

—

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

 

(45)

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

—

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

 

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

 

—

Az év gazdasági eredménye

 

—

NETTÓ ESZKÖZÖK

 

—

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁSA

2014 során nem került sor bevételt vagy kiadást eredményező műveletre.

A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP CASH FLOW-KIMUTATÁSA

(millió EUR)

 

 

2014

Az év gazdasági eredménye

 

—

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

A követelések értékvesztés miatti veszteségeinek leírása (visszaírása)

 

—

Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

 

—

Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése

 

—

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése

 

(45)

Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának (növekedése)/csökkenése

 

45

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése)

 

—

NETTÓ CASH FLOW

 

—

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)

 

—

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya

 

—

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya

 

—

KIMUTATÁS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)

 

Az Alap tőkéje

(A)

Le nem hívott források

(B)

Lehívott tőke

(C)=(A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Egyéb tartalékok

(E)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

—

—

—

—

—

—

Az év gazdasági eredménye

—

—

—

—

—

—

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

—

—

—

—

—

—

MEGJEGYZÉSEK A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

Követelések

A Bêkou Vagyonkezelői Alapnak nincs saját pénztári kapacitása, ehelyett az uniós vagyonkezelői alapok számára létrehozott közös pénztárrendszert használja. A kifizetéseket a vagyonkezelői alapok közös pénztárrendszerén keresztül teljesítik és az ezen megnevezés alatt feltüntetett vállalatközi számlákon rögzítik. A befizetéseket a Bêkou Vagyonkezelői Alap elkülönített bankszámlájára lehet teljesíteni, a befizetett pénzeszközöket ezután az vagyonkezelői alapok központi pénztárának bankszámlájára utalják át. A feltüntetett 45 millió EUR az Európai Fejlesztési Alap, Franciaország és Hollandia által 2014 folyamán befizetett hozzájárulásoknak felel meg.

KÖTELEZETTSÉGEK

Szállítói kötelezettségek

A résztvevőktől kapott társfinanszírozási hozzájárulások az Európai Fejlesztési Alappal és a tagállamokkal szembeni kötelezettségként jelennek meg, mivel feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek. A vagyonkezelői alapnak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (azaz a kapott hozzájárulásokat) a donoroknak.

A tagállamokkal szembeni hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek az Európai Fejlesztési Alap 39 millió EUR, Franciaország 5 millió EUR és Hollandia 1 millió EUR összegű hozzájárulásából állnak össze.

AZ EFA ÉS A BÊKOU VAGYONKEZELŐI ALAP ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI  (17)

ÖSSZEVONT MÉRLEG

(millió EUR)

 

2014.12.31.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

 

Előfinanszírozás

472

 

472

FORGÓESZKÖZÖK

 

Előfinanszírozás

1  403

Követelések

129

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

391

 

1  923

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

2  395

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

Szállítói kötelezettségek

(40)

 

(40)

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

Szállítói kötelezettségek

(1  423)

 

(1  423)

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN

(1  463)

NETTÓ ESZKÖZÖK

932

FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK

 

Aktív EFA-k lehívott tőkéje

35  673

Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

2  252

Előző évek áthozott gazdasági eredménye

(33  468)

Az év gazdasági eredménye

(3  526)

NETTÓ ESZKÖZÖK

932

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

(millió EUR)

 

2014

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

132

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

 

Működési kiadások

(3  650)

Igazgatási kiadások

(22)

 

(3  671)

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

(3  539)

Pénzügyi bevételek

13

Pénzügyi kiadások

(0)

PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG)

13

AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

(3  526)

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)

 

Az Alap tőkéje

(A)

Le nem hívott források

(B)

Lehívott tőke

(C)=(A)–(B)

Eredménytartalék

(D)

Egyéb tartalékok

(E)

Összes nettó eszköz

(C)+(D)+(E)

EGYENLEG 2013.12.31-ÉN

45  691

13  162

32  529

(33  468)

2  252

1  313

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások

—

(3  144)

3  144

—

—

3  144

Az év gazdasági eredménye

—

—

—

(3  526)

—

(3  526)

EGYENLEG 2014.12.31-ÉN

45  691

10  018

35  673

(36  994)

2  252

932

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

2014. ÉVI JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

BEVEZETÉS

Korábbi EFA-k

Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

A 2014. évi beszámoló áttekinthetősége érdekében a 8. EFA-ra vonatkozó táblázatok – akárcsak az elmúlt években – elkülönítve tüntetik fel a Loméi Egyezménynek megfelelően, illetve a Cotonoui Megállapodásnak megfelelően felhasznált forrásokat.

A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9. EFA-ba, és azokat a 9. EFA időszakában a 9. EFA-hoz tartozó pénzeszközként kötötték le.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS–) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxemburgban aláírt megállapodással, másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22  682 millió EUR értékben, amelyből:

—

21  966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20  466 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—

286 millió EUR-t a TOT-nak tartanak fenn, a TOT és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

—

és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatályvesztésre vonatkozó rendelkezése (a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) és (5) bekezdése) értelmében 2013. december 31. után nem volt mód további kötelezettségek vállalására. A lekötetlen pénzeszközöket átcsoportosították az eredményességi tartalékba.

Áthidaló eszköz

A tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: 11. EFA) létrehozásáról szóló belső megállapodást a Tanács keretében ülésező tagállamok 2013 júniusában írták alá. A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba.

A 10. EFA lezárása és a 11. EFA hatálybalépése közötti folytonosság biztosítása érdekében a Bizottság átmeneti intézkedésként egy áthidaló eszközzel javasolta biztosítani az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal és a tengeren túli területekkel való együttműködés és a támogatási kiadások céljait szolgáló pénzeszközök rendelkezésre állását.

Az áthidaló eszközt a 2013. december 12-én elfogadott 2013/759/EU határozat hozta létre, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az áthidaló eszközt a következő forrásokból finanszírozzák:

—

a 8. és a 9. EFA-ból 2013. december 31-ig visszavont pénzeszközök,

—

a 10. EFA 2013. december 31-én még lekötetlen pénzeszközei,

—

a 10. és a korábbi EFA-k 2014. január 1. után az év folyamán visszavont pénzeszközei.

2014-ben összesen 1  597 millió EUR-t bocsátottak az áthidaló eszköz rendelkezésére, amelyből 1  488 millió EUR-t a 11. EFA keretében allokáltak és számoltak el, 109 millió EUR pedig az áthidaló eszköznél maradt allokálatlanul.

A 11. EFA keretében 2014-ben rendelkezésre álló összeg a kamatokkal és a Stabex eszközeivel (19 millió EUR) együtt 1  616 millió EUR-t tett ki (lásd a 2.6. táblázat összesítő adatát).

Lekötött és lekötetlen/allokálatlan pénzeszközök 2014.12.31-én

2014. december 31-én1  160 millió EUR volt lekötött, 456 millió EUR pedig lekötetlen vagy allokálatlan:

(millió EUR)

Rendelkezésre álló pénzeszközök

1  616

2014 során lekötött pénzeszközök

-  1  160

Lekötetlen vagy allokálatlan pénzeszközök összesen, 2014.12.31-én

456

A lekötetlen vagy allokálatlan pénzeszközök részletezése a következő:

(millió EUR)

AKCS – lekötetlen (bilaterális, regionális, AKCS-n belüli, NIP/RIP tartalék)

333

TOT – lekötetlen

14

Áthidaló eszköz – allokálatlan

109

Lekötetlen vagy allokálatlan pénzeszközök összesen, 2014.12.31-én

456

A le nem hívható eredményességi tartalékban maradó pénzeszközök 2014.12.31-én

Az áthidaló eszköz 2014. január 1-jei hatálybalépéséig a 9. EFA és a korábbi EFA-k projektjeiből visszavont összegeket a 10. EFA eredményességi tartalékába csoportosították át. A 10. EFA lekötetlen pénzeszközeit a Stabex pénzeszközök és az igazgatási keret kivételével 2014. január 1-jén a 11. EFA eredményességi tartalékába csoportosították át.

2014 folyamán a korábbi EFA-k minden visszavont pénzeszközét átcsoportosították a megfelelő tartalékba.

A 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésével és a 2013. december 12-i 2013/759/EU tanácsi határozattal összhangban az említett pénzeszközöket az áthidaló eszközhöz allokálták.

(millió EUR)

A le nem hívható eredményességi tartalékban 2013.12.31-én rendelkezésre álló összeg

938

A le nem hívható eredményességi tartalékba 2014 folyamán átcsoportosított összeg

661

Mínusz az áthidaló összegbe átcsoportosított összeg

-  1  597

Az áthidaló eszközbe át nem csoportosított, a le nem hívható eredményességi tartalékban 2014.12.31-én rendelkezésre álló összeg

2

A 11. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont pénzeszközöket a 11. EFA Stabex „A keret” tartalékába (a 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át. 2014. december 31-én a visszavont – majd a 11. EFA-ba átcsoportosított – Stabex-pénzeszközök teljes összege 5 millió EUR volt.

A 10. EFA-hoz kötődő társfinanszírozás

A 10. EFA keretében társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 198,4 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 177,1 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2014. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja:

(millió EUR)

 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

Társfinanszírozás – „A” keret

181,4

160,5

AKCS-n belüli társfinanszírozás

12,1

12,1

Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások

4,9

4,5

 

198,4

177,1

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok adatai nettó adatok.

A támogatási eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

1.1. táblázat

8. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2014. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2013. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2014-BEN

Megjegyzések

JELENLEGI ELŐIRÁNYZAT

A K CS

 

 

 

 

 

Lomé

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

12  967

(3  190)

(62)

 

9  715

Menekültek segélyezése

120

(17)

(2)

 (18)

100

Kamattámogatások

370

(287)

(4)

 (18)

79

Kockázati tőke

1  000

19

(4)

 (18)

1  016

Strukturális kiigazítás

1  400

97

(0)

 (18)

1  497

Indikatív programok összesen

7  562

(2  542)

(52)

 (18)

4  967

Kamatbevétel felhasználása

0

35

(0)

 (18)

35

Sysmin

575

(474)

 

 

101

Sürgősségi segély (Lomé)

140

(4)

 

 

136

Stabex

1  800

(1  077)

 

 

723

Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé)

0

1  060

 

 

1  060

Cotonou

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

0

656

(2)

 

654

„A” keret – nemzeti allokációk

0

418

(1)

 (18)

418

„B” keret – nemzeti allokációk

0

238

(1)

 (18)

237

Kamatok és más bevételek

0

0

 

 

0

AKCS RÉSZÖSSZESEN

12  967

(2  534)

(64)

 

10  369

T O T

 

 

 

 

 

Lomé

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

167

(118)

(0)

 

48

Kamattámogatások

9

(8)

 

 

1

Kockázati tőke

30

(24)

 

 

6

Sürgősségi segély

3

(3)

 

 

0

Menekültek segélyezése

1

(1)

 

 

0

Indikatív programok összesen

115

(78)

(0)

 (18)

37

Sysmin

3

(1)

 

 

2

Stabex

6

(5)

 

 

1

TOT RÉSZÖSSZESEN

167

(118)

(0)

 

48

8. EFA ÖSSZESEN

13  134

(2  652)

(64)

 

10  417

1.2. táblázat

9. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2014. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2013. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2014-BEN

Megjegyzések

JELENLEGI ELŐIRÁNYZAT

A K CS

 

 

 

 

 

Lomé

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

0

717

(17)

 

700

Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé

0

21

(0)

 (19)

20

Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé

0

696

(17)

 (19)

679

Cotonou

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

10  401

4  692

(354)

 

14  739

„A” keret – nemzeti allokációk

5  318

3  640

(212)

 (19)

8  746

„B” keret – nemzeti allokációk

2  108

(843)

(33)

 

1  232

Hosszú távú fejlesztési tartalék

258

(258)

0

 

0

Nemzeti allokációs tartalék

1  224

(1  224)

0

 

0

Regionális allokációk

904

(45)

(38)

 (19)

821

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

300

2  411

(48)

 (19)

2  663

Békekeret

0

380

(18)

 

362

CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés

164

(6)

(4)

 

154

Végrehajtási költségek

125

53

(0)

 (20)+ (21)

178

Kamatok és más bevételek

0

63

(0)

 

63

Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak

0

105

(0)

 

105

Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez

0

39

0

 

39

Stabex Szudán

0

36

0

 

36

Külön juttatás Szudánnak

0

74

0

 (20)

74

Külön juttatás Dél-Szudánnak

0

267

0

 (21)

267

AKCS RÉSZÖSSZESEN

10  401

5  408

(371)

 

15  439

T O T

 

 

 

 

 

Lomé

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

0

3

 

 

3

Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé

0

0

 

 

0

Átcsoportosítás a 7. EFA-ból – Lomé

0

3

 

 

3

Cotonou

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

154

145

(2)

 

297

„A” keret – nemzeti allokációk

0

245

(2)

 

244

„B” keret – nemzeti allokációk

0

4

 

 

4

Hosszú távú fejlesztési tartalék

144

(144)

 

 

0

Regionális allokációk

8

40

 

 

48

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

2

(1)

 

 

1

TOT RÉSZÖSSZESEN

154

148

(2)

 

300

9. EFA ÖSSZESEN

10  555

5  556

(373)

 

15  739

1.3. táblázat

10. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2014. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2013. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2014-BEN

Megjegyzések

JELENLEGI ELŐIRÁNYZAT

A K CS

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

20  896

1  132

(1  157)

 

20  871

„A” keret – nemzeti allokációk

0

13  652

(126)

 (23)

13  526

„B” keret – nemzeti allokációk

0

2  037

(11)

 (23)

2  026

Regionális allokációk

0

1  987

(2)

 (23)

1  985

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

0

0

 

0

NIP/RIP tartalék

683

(658)

(25)

 (23)

0

Intézményi és támogatási kiadások

0

280

(38)

 (23)

242

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

0

1  915

(10)

 (23)

1  904

Békekeret

0

700

(12)

 (23)

688

Végrehajtási költségek

430

0

(1)

 (23)

429

Kamatok és más bevételek

0

77

(8)

 (23)

70

Le nem hívható tartalék

0

925

(925)

 (23)

0

„A” keret tartalék

13  500

(13  500)

 

 

0

„B” keret tartalék

1  800

(1  800)

 

 

0

AKCS-n belüli tartalék

2  700

(2  700)

 

 

0

Regionális allokációs tartalék

1  783

(1  783)

 

 

0

Társfinanszírozás

0

134

64

 

198

„A” keret – nemzeti allokációk

0

118

63

 (24)

181

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

0

12

 

 (24)

12

Békekeret

0

1

 

 (24)

1

Végrehajtási költségek

0

4

1

 (24)

5

AKCS RÉSZÖSSZESEN

20  896

1  266

(1  093)

 

21  069

T O T

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

256

15

(12)

 

259

„A” keret – nemzeti allokációk

0

196

(0)

 (23)

196

„B” keret – nemzeti allokációk

0

15

 

 

15

Regionális allokációk

0

40

 

 

40

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

0

 

 

0

Le nem hívható tartalék

0

14

(12)

 (23)

2

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

6

0

 

 

6

„A” keret tartalék

195

(195)

 

 (23)

0

„B” keret tartalék

15

(15)

 

 (23)

0

Regionális allokációs tartalék

40

(40)

 

 

0

TOT RÉSZÖSSZESEN

256

15

(12)

 

259

10. EFA ÖSSZESEN

21  152

1  281

(1  105)

 

21  328

1.4. táblázat

11. EFA – áthidaló eszköz

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2014. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)

TÁMOGATÁSI ESZKÖZ

KEZDETI ELŐIRÁNYZAT

HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2013. DECEMBER 31-ÉN

FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2014-BEN

Megjegyzések

JELENLEGI ELŐIRÁNYZAT

A K CS

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

1  583

0

19

 

1  602

Áthidaló eszköz

1  583

0

(1  485)

 (25)+ (27)

98

„A” keret – nemzeti allokációk

0

0

653

 

653

„B” keret – nemzeti allokációk

0

0

86

 

86

Regionális allokációk

0

0

103

 

103

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

0

0

 (28)

0

Intézményi és támogatási kiadások

0

0

33

 

33

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

0

0

56

 

56

Békekeret

0

0

445

 

445

Végrehajtási költségek

0

0

115

 

115

Kamatok és más bevételek

0

0

13

 (28)

13

Le nem hívható tartalék

0

0

(0)

 (29)

(0)

AKCS RÉSZÖSSZESEN

1  583

0

19

 

1  602

TOT

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

14

0

0

 

14

Áthidaló eszköz

14

0

(3)

 (25)+ (27)

11

Le nem hívható tartalék

0

0

0

 (29)

0

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

0

0

3

 

3

TOT RÉSZÖSSZESEN

14

0

0

 

14

11. EFA ÖSSZESEN

1  597

0

19

 (26)

1  616

2.1. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN:

JELENTÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL

(millió EUR)

 

ALLOKÁCIÓ

EFA

 

8

9

10

11

ÖSSZESEN

Lomé

Egyéb bevétel

35

 

 

 

35

Indikatív programok összesen

5  005

 

 

 

5  005

Nem programozható segély összesen

4  723

 

 

 

4  723

Átcsoportosítások más alapokból

 

703

 

 

703

 

RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK

9  763

703

 

 

10  466

Cotonou

„A” keret – nemzeti allokációk

418

8  990

13  721

653

23  781

„B” keret – nemzeti allokációk

237

1  236

2  041

86

3  599

Áthidaló eszköz

 

 

 

109

109

CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés

 

154

 

 

154

 

Országtartalék

 

 

0

 

0

 

Végrehajtási költségek és kamatbevételek

0

242

505

131

878

 

AKCS-n belüli allokációk

 

3  025

2  835

533

6  393

 

AKCS-n belüli tartalék

 

 

0

 

0

 

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

 

 

0

0

1

 

NIP/RIP tartalék

 

 

0

 

0

 

Le nem hívható tartalék

 

 

2

0

2

 

Regionális allokációk

 

869

2  025

103

2  997

 

Regionális allokációs tartalék

 

 

0

 

0

 

Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak

 

105

 

 

105

 

Külön juttatás Dél-Szudánnak

 

267

 

 

267

 

Külön juttatás Szudánnak

 

110

 

 

110

 

Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez

 

39

 

 

39

 

RÉSZÖSSZESEN: RENDES TAGÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK

654

15  036

21  129

1  616

38  435

 

„A” keret – nemzeti allokációk

 

 

181

 

181

 

Végrehajtási költségek és kamatbevételek

 

 

5

 

5

 

AKCS-n belüli allokációk

 

 

12

 

12

 

RÉSZÖSSZESEN: TÁRSFINANSZÍROZÁS

 

 

198

 

198

 

ÖSSZESEN

10  417

15  739

21  328

1  616

49  100

 

EFA

Mindösszesen

Éves adatok

2014.12.31-én

az allokáció %-ában

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Határozatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

10  415

100 %

(53)

(42)

(45)

(60)

(64)

(98)

(63)

 

9

15  703

100 %

775

(54)

(116)

(9)

(297)

(72)

(381)

 

10

21  294

100 %

4  766

3  501

2  349

3  118

3  524

4  131

(95)

 

11

1  160

72 %

 

 

 

 

 

 

1  160

Összesen

 

48  573

 

5  488

3  405

2  187

3  049

3  163

3  961

621

Címzett pénzeszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

10  400

100 %

55

(42)

8

(13)

(46)

(11)

(37)

 

9

15  407

98 %

3  163

997

476

9

(187)

(96)

(1)

 

10

18  252

86 %

130

3  184

2  820

2  514

3  460

3  457

2  687

 

11

731

45 %

 

 

 

 

 

 

731

Összesen

 

44  790

 

3  348

4  140

3  304

2  509

3  226

3  350

3  380

Kifizetések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

10  379

100 %

323

152

158

90

15

18

16

 

9

14  941

95 %

3  253

1  806

1  304

906

539

230

145

 

10

12  985

61 %

90

1  111

1  772

1  879

2  655

2  715

2  760

 

11

595

37 %

 

 

 

 

 

 

595

Összesen

 

38  900

 

3  666

3  069

3  233

2  874

3  209

2  963

3  516

*

A negatív számadatok visszavont kötelezettségvállalásokat jelentenek.

2.2. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN:

SEGÉLYTÍPUS

(millió EUR)

 

EFA

8

%

9

%

10

%

11

%

ÖSSZESEN

%

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

Lomé

Egyéb bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

35

 

 

 

 

 

 

 

35

 

Határozatok

35

100 %

 

 

 

 

 

 

35

100 %

Címzett pénzeszközök

35

100 %

 

 

 

 

 

 

35

100 %

Kifizetések

35

100 %

 

 

 

 

 

 

35

100 %

Indikatív programok összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

5  005

 

 

 

 

 

 

 

5  005

 

Határozatok

5  003

100 %

 

 

 

 

 

 

5  003

100 %

Címzett pénzeszközök

4  992

100 %

 

 

 

 

 

 

4  992

100 %

Kifizetések

4  988

100 %

 

 

 

 

 

 

4  988

100 %

Nem programozható segély összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

4  723

 

 

 

 

 

 

 

4  723

 

Határozatok

4  723

100 %

 

 

 

 

 

 

4  723

100 %

Címzett pénzeszközök

4  722

100 %

 

 

 

 

 

 

4  722

100 %

Kifizetések

4  707

100 %

 

 

 

 

 

 

4  707

100 %

Átcsoportosítások más alapokból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

703

 

 

 

 

 

703

 

Határozatok

 

 

700

100 %

 

 

 

 

700

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

688

98 %

 

 

 

 

688

98 %

Kifizetések

 

 

670

95 %

 

 

 

 

670

95 %

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cotonou

„A” keret – nemzeti allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

418

 

8  990

 

13  721

 

653

 

23  781

 

Határozatok

418

100 %

8  980

100 %

13  720

100 %

458

70 %

23  575

99 %

Címzett pénzeszközök

418

100 %

8  917

99 %

11  402

83 %

197

30 %

20  933

88 %

Kifizetések

417

100 %

8  805

98 %

7  800

57 %

185

28 %

17  207

72 %

„B” keret – nemzeti allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

237

 

1  236

 

2  041

 

86

 

3  599

 

Határozatok

237

100 %

1  236

100 %

2  040

100 %

83

96 %

3  596

100 %

Címzett pénzeszközök

235

99 %

1  226

99 %

1  944

95 %

65

75 %

3  470

96 %

Kifizetések

232

98 %

1  206

98 %

1  670

82 %

47

55 %

3  155

88 %

Cotonou

Áthidaló eszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

 

 

 

 

109

 

109

 

Határozatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címzett pénzeszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kifizetések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

154

 

 

 

 

 

154

 

Határozatok

 

 

154

100 %

 

 

 

 

154

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

154

100 %

 

 

 

 

154

100 %

Kifizetések

 

 

154

100 %

 

 

 

 

154

100 %

Végrehajtási költségek és kamatbevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

0

 

242

 

505

 

131

 

878

 

Határozatok

 

 

242

100 %

505

100 %

104

79 %

851

97 %

Címzett pénzeszközök

 

 

240

99 %

502

99 %

92

70 %

834

95 %

Kifizetések

 

 

239

99 %

480

95 %

92

70 %

812

92 %

AKCS-n belüli allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

3  025

 

2  835

 

533

 

6  393

 

Határozatok

 

 

3  020

100 %

2  835

100 %

413

77 %

6  267

98 %

Címzett pénzeszközök

 

 

2  983

99 %

2  689

95 %

315

59 %

5  987

94 %

Kifizetések

 

 

2  885

95 %

2  012

71 %

232

43 %

5  130

80 %

Regionális allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

869

 

2  025

 

103

 

2  997

 

Határozatok

 

 

865

100 %

2  023

100 %

103

100 %

2  991

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

833

96 %

1  557

77 %

63

61 %

2  453

82 %

Kifizetések

 

 

770

89 %

972

48 %

39

38 %

1  781

59 %

Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

105

 

 

 

 

 

105

 

Határozatok

 

 

105

100 %

 

 

 

 

105

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

105

100 %

 

 

 

 

105

100 %

Kifizetések

 

 

105

100 %

 

 

 

 

105

100 %

Külön juttatás Dél-Szudánnak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

267

 

 

 

 

 

267

 

Határozatok

 

 

266

100 %

 

 

 

 

266

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

131

49 %

 

 

 

 

131

49 %

Kifizetések

 

 

38

14 %

 

 

 

 

38

14 %

Cotonou

Külön juttatás Szudánnak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

110

 

 

 

 

 

110

 

Határozatok

 

 

110

100 %

 

 

 

 

110

100 %

Címzett pénzeszközök

 

 

105

95 %

 

 

 

 

105

95 %

Kifizetések

 

 

45

41 %

 

 

 

 

45

41 %

Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

39

 

 

 

 

 

39

 

Határozatok

 

 

24

62 %

 

 

 

 

24

62 %

Címzett pénzeszközök

 

 

24

62 %

 

 

 

 

24

62 %

Kifizetések

 

 

24

62 %

 

 

 

 

24

62 %

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

 

 

185

 

 

 

185

 

Határozatok

 

 

 

 

156

84 %

 

 

156

84 %

Címzett pénzeszközök

 

 

 

 

145

79 %

 

 

145

79 %

Kifizetések

 

 

 

 

41

22 %

 

 

41

22 %

Végrehajtási költségek és kamatbevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

 

 

5

 

 

 

5

 

Határozatok

 

 

 

 

3

59 %

 

 

3

59 %

Címzett pénzeszközök

 

 

 

 

1

10 %

 

 

1

10 %

Kifizetések

 

 

 

 

1

10 %

 

 

1

10 %

AKCS-n belüli allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

 

 

 

 

12

 

 

 

12

 

Határozatok

 

 

 

 

12

99 %

 

 

12

99 %

Címzett pénzeszközök

 

 

 

 

12

98 %

 

 

12

98 %

Kifizetések

 

 

 

 

9

70 %

 

 

9

70 %

Társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előirányzatok

8.

%

9.

%

10

%

11

%

ÖSSZESEN

%

 

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

Cotonou

Országtartalék

 

 

 

 

0

 

 

 

0

 

AKCS-n belüli tartalék

 

 

 

 

0

 

 

 

0

 

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

 

 

 

 

0

 

0

 

1

 

NIP/RIP tartalék

 

 

 

 

0

 

 

 

0

 

Regionális allokációs tartalék

 

 

 

 

0

 

 

 

0

 

Lehívható tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

2

 

0

 

2

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

%

9

%

10

%

11

%

ÖSSZESEN

%

 

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

 (30)

 

Előirányzatok

10  417

 

15  739

 

21  331

 

1  615

 

49  103

 

 

Határozatok

10  415

100 %

15  703

100 %

21  294

100 %

1  160

72 %

48  573

99 %

 

Címzett pénzeszközök

10  400

100 %

15  407

98 %

18  252

86 %

731

45 %

44  790

91 %

 

Kifizetések

10  379

100 %

14  941

95 %

12  985

61 %

595

37 %

38  900

79 %

 

ÖSSZESEN: MINDEN ALLOKÁCIÓ

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.3. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN:

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 8. EFA

 

(millió EUR)

 

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

Lomé

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kamatbevétel felhasználása

35

35

 

100 %

35

 

100 %

35

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: EGYÉB BEVÉTEL

35

35

 

100 %

35

 

100 %

35

 

100 %

Indikatív programok összesen

4  967

4  967

(52)

100 %

4  956

(29)

100 %

4  952

10

100 %

RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN

4  967

4  967

(52)

100 %

4  956

(29)

100 %

4  952

10

100 %

Menekültek segélyezése

100

100

(1)

100 %

100

(0)

100 %

100

(0)

100 %

Sürgősségi segély (Lomé)

136

136

 

100 %

136

 

100 %

136

 

100 %

Súlyosan eladósodott szegény országok (Lomé)

1  060

1  060

 

100 %

1  060

 

100 %

1  060

 

100 %

Kamattámogatások

79

79

(4)

100 %

79

(3)

100 %

69

(0)

86 %

Kockázati tőke

1  016

1  016

(4)

100 %

1  015

(4)

100 %

1  012

0

100 %

Stabex

723

723

1

100 %

723

1

100 %

722

3

100 %

Strukturális kiigazítás

1  497

1  497

(0)

100 %

1  497

 

100 %

1  497

(0)

100 %

Sysmin

101

101

 

100 %

101

 

100 %

101

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN

4  713

4  712

(7)

100 %

4  711

(7)

100 %

4  696

3

100 %

Cotonou

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

418

418

(1)

100 %

418

0

100 %

417

0

100 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

418

418

(1)

100 %

418

0

100 %

417

0

100 %

„B” keret – nemzeti allokációk

237

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Exportjövedelem-kompenzáció

 

237

(1)

 

235

(2)

99 %

232

3

99 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

237

237

(1)

100 %

235

(2)

99 %

232

3

99 %

Kamatok és más bevételek

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AKCS ÖSSZESEN (A)

10  369

10  369

(61)

100 %

10  354

(37)

100 %

10  332

16

100 %

Lomé

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Indikatív programok összesen

37

36

(2)

96 %

35

 

98 %

35

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: INDIKATÍV PROGRAMOK ÖSSZESEN

37

36

(2)

96 %

35

 

98 %

35

 

100 %

Kamattámogatások

1

1

 

100 %

1

 

100 %

1

 

100 %

Kockázati tőke

6

6

 

100 %

6

 

100 %

6

 

100 %

Stabex

1

1

 

100 %

1

 

100 %

1

 

100 %

Sysmin

2

2

 

100 %

2

 

99 %

2

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: NEM PROGRAMOZHATÓ SEGÉLY ÖSSZESEN

11

11

 

100 %

11

 

100 %

11

 

100 %

 

TOT ÖSSZESEN (B)

48

47

(2)

97 %

46

 

99 %

46

 

100 %

 

ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B)

10  417

10  415

(63)

100 %

10  400

(37)

100 %

10  379

16

100 %

2.4. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 9. EFA

 

(millió EUR)

 

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

Lomé

AKCS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé

20

20

(0)

100 %

20

(0)

99 %

20

 

100 %

Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé

679

676

(19)

100 %

664

(1)

98 %

647

(1)

97 %

RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL

700

697

(20)

100 %

685

(1)

98 %

667

(1)

97 %

Cotonou

AKCS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

8  746

8  740

(212)

100 %

8  679

(74)

99 %

8  569

27

99 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

8  746

8  740

(212)

100 %

8  679

(74)

99 %

8  569

27

99 %

„B” keret – nemzeti allokációk

1  232

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Exportjövedelem-kompenzáció

 

156

(13)

 

155

(7)

99 %

150

0

96 %

Sürgősségi segély

 

1  064

(20)

 

1  056

(6)

99 %

1  040

(3)

99 %

Súlyosan eladósodott szegény országok

 

11

 

 

11

 

100 %

11

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

1  232

1  232

(33)

100 %

1  222

(12)

99 %

1  201

(3)

98 %

Cotonou

CDE, CTA és Közös Parlamenti Közgyűlés

154

154

(4)

100 %

154

(0)

100 %

154

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: CDE, CTA ÉS KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS

154

154

(4)

100 %

154

(0)

100 %

154

 

100 %

Végrehajtási költségek

178

178

(0)

100 %

177

(0)

99 %

176

6

99 %

Kamatok és más bevételek

63

63

(0)

100 %

63

(0)

99 %

63

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

241

241

(0)

100 %

240

(0)

99 %

239

6

100 %

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

2  663

2  660

(49)

100 %

2  622

(17)

99 %

2  531

40

97 %

Békekeret

362

361

(19)

100 %

361

(15)

100 %

354

0

98 %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

3  025

3  020

(69)

100 %

2  983

(32)

99 %

2  885

40

97 %

Regionális allokációk

821

818

(38)

100 %

787

(10)

96 %

725

30

92 %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

821

818

(38)

100 %

787

(10)

96 %

725

30

92 %

Külön juttatás a Kongói Demokratikus Köztársaságnak

105

105

(0)

100 %

105

 

100 %

105

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGNAK

105

105

(0)

100 %

105

 

100 %

 

 

100 %

Külön juttatás Dél-Szudánnak

267

266

(0)

100 %

131

74

49 %

38

22

29 %

RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS DÉL-SZUDÁNNAK

267

266

(0)

100 %

131

74

49 %

38

22

29 %

Külön juttatás Szudánnak

110

110

0

100 %

105

57

95 %

45

20

43 %

RÉSZÖSSZESEN: KÜLÖN JUTTATÁS SZUDÁNNAK

110

110

0

100 %

105

57

95 %

45

20

43 %

Önkéntes hozzájárulás a Békekerethez

39

24

(0)

62 %

24

(0)

100 %

24

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: ÖNKÉNTES HOZZÁJÁRULÁS A BÉKEKERETHEZ

39

24

(0)

62 %

24

(0)

100 %

24

 

100 %

 

ÖSSZESEN: AKCS (A)

15  439

15  407

(376)

100 %

15  115

3

98 %

14  651

143

97 %

Lomé

TOT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átcsoportosítás a 6. EFA-ból – Lomé

0

0

 

100 %

0

 

100 %

0

 

100 %

Átvezetés a 7. EFA-ból – Lomé

3

3

 

100 %

3

 

99 %

3

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK MÁS ALAPOKBÓL

3

3

 

100 %

3

 

99 %

3

 

100 %

Cotonou

TOT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

244

240

(5)

99 %

238

(4)

99 %

236

2

99 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

244

240

(5)

99 %

238

(4)

99 %

236

2

99 %

„B” keret – nemzeti allokációk

4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségi segély

 

4

 

 

4

 

100 %

4

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

4

4

 

100 %

4

 

100 %

4

 

100 %

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

1

1

 

100 %

1

 

100 %

1

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

1

1

 

100 %

1

 

100 %

1

 

100 %

Regionális allokációk

48

48

(0)

99 %

46

(0)

97 %

45

0

97 %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

48

48

(0)

99 %

46

(0)

97 %

45

0

97 %

 

ÖSSZESEN: TOT (B)

300

296

(5)

99 %

292

(4)

99 %

289

2

99 %

 

ÖSSZESEN: AKCS+TOT (A+B)

15  739

15  703

(381)

100 %

15  407

(1)

98 %

14  941

145

97 %

2.5. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 10. EFA

(millió EUR)

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

AKCS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

13  526

13  524

(108)

100 %

11  270

1  550

83 %

7  696

1  751

68 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

13  526

13  524

(108)

100 %

11  270

1  550

83 %

7  696

1  751

68 %

„B” keret – nemzeti allokációk

2  026

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Exportjövedelem-kompenzáció

 

210

(0)

 

183

78

87 %

130

75

71 %

Sürgősségi segély

 

856

(0)

 

809

141

95 %

656

109

81 %

Súlyosan eladósodott szegény országok

 

49

 

 

49

0

100 %

49

0

100 %

Költségvetési hatással járó egyéb tételek

 

911

(3)

 

890

19

98 %

823

75

92 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

2  026

2  025

(4)

100 %

1  931

238

95 %

1  658

259

86 %

Végrehajtási költségek

429

429

(1)

100 %

429

9

100 %

414

8

97 %

Kamatok és más bevételek

70

70

(1)

100 %

68

5

97 %

62

4

92 %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

499

499

(2)

100 %

497

13

99 %

476

12

96 %

Intézményi és támogatási kiadások

242

242

(19)

100 %

240

8

99 %

211

20

88 %

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

1  904

1  904

(9)

100 %

1  766

320

93 %

1  167

219

66 %

Békekeret

688

688

(12)

100 %

683

69

99 %

634

104

93 %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

2  835

2  835

(39)

100 %

2  689

397

95 %

2  012

343

75 %

Regionális allokációk

1  985

1  983

(3)

100 %

1  531

386

77 %

964

324

63 %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

1  985

1  983

(3)

100 %

1  531

386

77 %

964

324

63 %

Társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

181

156

59

86 %

145

82

93 %

41

27

29 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

181

156

59

86 %

145

82

93 %

41

27

29 %

Végrehajtási költségek

5

3

2

62 %

1

0

17 %

1

0

100 %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

5

3

2

62 %

1

0

17 %

1

0

100 %

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

12

11

(0)

98 %

11

(0)

99 %

8

2

70 %

Békekeret

1

1

 

100 %

1

 

99 %

1

 

100 %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

12

12

(0)

99 %

12

(0)

99 %

9

2

72 %

Lehívható tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„B” keret tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AKCS-n belüli tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NIP/RIP tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: NIP/RIP TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Regionális allokációs tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: AKCS (TARTALÉKOKKAL) (A)

21  069

21  037

(95)

99 %

18  076

2  666

86 %

12  857

2  719

71 %

AKCS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

Exportjövedelem-kompenzáció

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

Sürgősségi segély

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

Regionális allokációk

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

 

 

 

 

 

 

 

0

 

 

ÖSSZESEN: AKCS (TARTALÉKOKKAL)

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

TOT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

196

196

0

100 %

131

12

67 %

101

25

77 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

196

196

0

100 %

131

12

67 %

101

25

77 %

„B” keret – nemzeti allokációk

15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségi segély

 

9

 

 

7

0

76 %

6

4

89 %

Költségvetési hatással járó egyéb tételek

 

6

 

 

6

0

100 %

6

6

100 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

15

15

 

100 %

13

0

86 %

12

10

94 %

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

6

6

0

100 %

5

2

89 %

4

1

81 %

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

6

6

0

100 %

5

2

89 %

4

1

81 %

Regionális allokációk

40

40

0

100 %

26

7

65 %

8

4

31 %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

40

40

0

100 %

26

7

65 %

8

4

31 %

Lehívható tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„B” keret tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: ORSZÁGTARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Regionális allokációs tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓS TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: TOT (TARTALÉKOKKAL) (B)

259

257

0

99 %

176

21

68 %

126

41

72 %

ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)

21  328

21  294

(95)

99 %

18  252

2  687

86 %

12  985

2  760

71 %

2.6. táblázat

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT – 11. EFA

(millió EUR)

 

FORRÁSOK

HATÁROZATOK

CÍMZETT PÉNZESZKÖZÖK

KIFIZETÉSEK

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

ÖSSZESÍTETT

ÉVES

%

(1)

(2)

 

(2): (1)

(3)

 

(3): (2)

(4)

 

(4): (3)

AKCS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A” keret – nemzeti allokációk

653

458

458

70 %

197

197

43 %

185

185

94 %

RÉSZÖSSZESEN: „A” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

653

458

458

70 %

197

197

43 %

185

185

94 %

„B” keret – nemzeti allokációk

86

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sürgősségi segély

 

83

83

 

65

65

78 %

47

47

73 %

RÉSZÖSSZESEN: „B” KERET – NEMZETI ALLOKÁCIÓK

86

83

83

96 %

65

65

78 %

47

47

73 %

Áthidaló eszköz

98

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ

98

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végrehajtási költségek

115

99

99

86 %

92

92

93 %

92

92

100 %

Kamatok és más bevételek

13

5

5

38 %

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

128

104

104

81 %

92

92

88 %

92

92

100 %

Intézményi és támogatási kiadások

33

33

33

100 %

14

14

42 %

6

6

43 %

Egyéb AKCS-n belüli allokációk

56

55

55

99 %

 

 

 

 

 

 

Békekeret

445

325

325

73 %

301

301

93 %

226

226

75 %

RÉSZÖSSZESEN: AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK

533

413

413

77 %

315

315

76 %

232

232

74 %

Regionális allokációk

103

103

103

100 %

63

63

61 %

39

39

63 %

RÉSZÖSSZESEN: REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK

103

103

103

100 %

63

63

61 %

39

39

63 %

Lehívható tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzeti allokációs tartalék „A” keret – Stabex

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: NEMZETI ALLOKÁCIÓS TARTALÉK „A” KERET – STABEX

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

(0)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK

(0)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: AKCS (TARTALÉKOKKAL) (A)

1  602

1  160

1  160

72 %

731

731

63 %

595

595

81 %

TOT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendes tagállami hozzájárulások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Allokációk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áthidaló eszköz

11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: ÁTHIDALÓ ESZKÖZ

11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tanulmányok/Technikai segítségnyújtás TOT

3

0

0

0 %

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK

3

0

0

0 %

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Le nem hívható tartalék

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

RÉSZÖSSZESEN: LE NEM HÍVHATÓ TARTALÉK

0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN: TOT (TARTALÉKOKKAL) (B)

14

0

0

0 %

 

 

 

 

 

 

AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B) ÖSSZESEN

1  616

1  160

1  160

72 %

731

731

63 %

595

595

81 %

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK – AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

CA/481/15

2015. március 12.

 

A dokumentum száma: 15/082

IGAZGATÓTANÁCS

BERUHÁZÁSIKERET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

2014. december 31-i állapot

—

Kimutatás a pénzügyi helyzetre vonatkozóan

—

Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

—

Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól

—

Cash flow-kimutatás

—

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

—

Független ellenőri jelentés

BERUHÁZÁSI KERET

Kimutatás a pénzügyi helyzetre vonatkozóan 2014. december 31-i állapot

(ezer EUR-ban)

 

Megjegyzések

2014.12.31.

2013.12.31.

ESZKÖZÖK

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

5

5 45  399

5 99  515

Származékos pénzügyi instrumentumok

6

448

1  024

Kölcsönök és követelések

7

1 3 31  918

1 2 22  199

Értékesíthető pénzügyi eszközök

8

4 03  085

3 31  699

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

9/15

42  590

—

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

10

99  988

1 02  562

Egyéb eszközök

11

5  522

148

Eszközök összesen

 

2 4 28  950

2 2 57  147

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

6

14  632

3  545

Elhatárolt bevételek

12

31  310

35  083

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

13

68  824

3 31  235

Egyéb kötelezettségek

14

2  591

2  572

Kötelezettségek összesen

 

1 17  357

3 72  435

A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

 

 

 

Lehívott tagállami hozzájárulások

15

2 0 57  000

1 6 61  309

Valós értékelés értékelési tartaléka

 

1 56  122

78  191

Felhalmozott eredmény

 

98  471

1 45  212

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen

 

2 3 11  593

1 8 84  712

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen

 

2 4 28  950

2 2 57  147


Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

A 2014. december 31-én lezárult év vonatkozásában

(ezer EUR-ban)

 

Megjegyzések

2014.1.1-től

2013.1.1-től

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Kamat- és kamatjellegű bevételek

17

77  240

69  593

Kamat- és kamatjellegű kiadások

17

-  1  522

-  1  175

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek

 

75  718

68  418

Díj- és jutalékbevételek

18

1  163

2  728

Díj- és jutalékkiadások

18

- 37

- 43

Nettó díj- és jutalékbevétel

 

1  126

2  685

Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása

 

-  11  663

4  399

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

19

8  109

5  294

Nettó devizaárfolyam-veszteség

 

- 222

-  6  925

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

 

-  3  776

2  768

A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással

7

-  75  756

-  27  334

Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

8

-  6  262

-  8  176

Egyéb bevételek

21

337

—

Általános igazgatási kiadások

20

-  38  128

-  37  851

Tárgyévi nyereség/(veszteség)

 

-  46  741

510

Egyéb átfogó jövedelem:

 

 

 

Az eredményhez átsorolt vagy átsorolható tételek:

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valós értékelés értékelési tartaléka

8

 

 

1.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

 

87  230

12  350

2.

Az eredményben kimutatott nettó összeg

 

-  9  299

-  2  593

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen

 

77  931

9  757

Egyéb átfogó jövedelem összesen

 

77  931

9  757

Tárgyévi átfogó jövedelem összesen

 

31  190

10  267


Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól

A 2014. december 31-én lezárult év vonatkozásában

(ezer EUR-ban)

 

Megjegyzések

Lehívott hozzájárulás

Valós értékelés értékelési tartaléka

Felhalmozott eredmény

Összesen

2014. január 1-jén

 

1 6 61  309

78  191

1 45  212

1 8 84  712

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

15

1 05  691

—

—

1 05  691

Felhasználatlan kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

15

2 90  000

—

—

2 90  000

2014. évi veszteség

 

—

—

-  46  741

-  46  741

Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen

 

—

77  931

—

77  931

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai

 

3 95  691

77  931

-  46  741

4 26  881

2014.12.31-én

 

2 0 57  000

1 56  122

98  471

2 3 11  593

2013. január 1-jén

 

1 5 61  309

68  434

1 44  702

1 7 74  445

A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások

15

1 00  000

—

—

1 00  000

2013. évi nyereség

 

—

—

510

510

Tárgyévi egyéb átfogó jövedelem összesen

 

—

9  757

—

9  757

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai

 

1 00  000

9  757

510

1 10  267

2013. december 31-én

 

1 6 61  309

78  191

1 45  212

1 8 84  712


Cash flow-kimutatás

A 2014. DECEMBER 31-én lezárult év vonatkozásában

(ezer EUR-ban)

 

Megjegyzések

2014.1.1-től2014.12.31-ig

2013.1.1-től2013.12.31-ig

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

Pénzügyi tárgyévi nyereség/(veszteség)

 

-  46  741

510

Kiigazítások (az alábbiak tekintetében):

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

8

6  262

8  176

Egyéb bevételek

21

- 337

—

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása

7

75  756

27  334

Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat

7

-  11  915

-  10  363

Kölcsönök és követelések elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása

 

895

- 249

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása

10

12

733

Az elhatárolt bevételek változása

 

-  3  773

-  2  725

Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása

7

-  92  707

30  402

Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása

 

- 449

-  1  154

Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása

 

-  9  362

- 378

A működési tevékenységekből származó nyereség/(veszteség) a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt

 

-  82  359

52  286

Kölcsönfolyósítás

7

- 2 48  326

- 2 42  203

Kölcsönök visszafizetése

7

1 66  578

1 19  160

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása

5

7

- 1

A származtatott termékek valós értékének változásai

 

11  663

-  4  399

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök állományának növekedése

10

-  1 6 10  057

- 6 80  635

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök lejáratai

10

1 6 12  619

6 76  369

Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése

8

-  42  646

-  34  700

Értékesíthető pénzügyi eszközök visszafizetése/eladása

8

43  378

38  737

Egyéb eszközök állományának (növekedése)/csökkenése

 

-  5  374

76

Egyéb kötelezettségállomány növekedése

 

19

1  419

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának csökkenése

 

- 175

-  6  539

Működési tevékenységekhez használt nettó cash flow

 

- 1 54  673

-  80  430

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

A tagállamoktól kapott hozzájárulások

15

1 05  691

1 87  310

A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek

 

7  410

50  000

A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek

 

-  21  899

-  24  312

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow

 

91  202

2 12  998

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó (csökkenése)/növekedése

 

-  63  471

1 32  568

Összefoglaló cash flow-kimutatás:

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején

 

5 99  507

4 66  561

Nettó pénzeszközök az alábbiakból:

 

 

 

Működési tevékenységek

 

- 1 54  673

-  80  430

Finanszírozási tevékenységek

 

91  202

2 12  998

Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai

 

9  362

378

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén

 

5 45  398

5 99  507

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

 

 

 

Pénzeszközök

5

9  642

1 94  107

Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével)

 

4 15  756

4 05  400

Kereskedelmi értékpapírok

5

1 20  000

—

 

 

5 45  398

5 99  507

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2014. december 31-i állapot

1.   Általános információk

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja.

A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják. Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000–2007-es időszakra vonatkozó, 9. EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008–2013-as időszakra vonatkozó, 10. EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, valamint a 2014. január 1-jétől a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 11. EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozó áthidaló eszköznek) megfelelően. Az EBB feladata az alábbiak kezelése:

—

a beruházási keret, egy 3  185,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve,

—

a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 586,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 3,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatás legfeljebb 15 %-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható,

—

az áthidaló eszköz, amely a kamattámogatások és a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására nyújtott támogatásokat fedezi, és a korábbi EFA-k lekötetlen vagy visszavont pénzeszközeiből áll.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2015. március 12-én elfogadta, majd 2015. április 28-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbíttatta e pénzügyi kimutatásokat.

2.   Lényeges számviteli politikák

2.1.   A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

2.2.   Előző évi adatok átsorolása

Az elkötelezettségi díjak a díj- és jutalékbevételek helyett a kamat- és kamatjellegű bevételek között szerepelnek.

Az átsorolás 1,323 millió EUR összegű hatást gyakorol a 2013. évi összehasonlító adatokra.

2.3.   Jelentős számviteli mérlegelések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jegyzett piaci árakon vagy a brókerek árjegyzésein alapul. Amennyiben a valós érték nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2.5.3. és a 4. megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be.

Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket. Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk.

Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna.

A Keret az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok – például kamatláb- és devizaswapok – valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek vezetői mérlegelést és becslést. Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok. A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a vezetői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is. A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják.

A Keret az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki. Előfordulhat, hogy a modellek néhány, vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani. A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező kölcsönök és garanciák. A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor. Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeli cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség.

A Keret a valós értéken történő értékelés vonatkozásában kontrollkeretet működtet. E kontrollkeret magában foglalja az EBB kockázatkezelési és piaciadat-kezelési funkcióit. E funkciók függetlenek az ügyfélkezeléstől, feladatuk a jelentős valós értéken történő értékelések ellenőrzése. A konkrét kontrollfeladatok közé tartozik:

—

a megfigyelhető árképzés ellenőrzése,

—

az értékelési modellek bevezetésének és módosításának felülvizsgálati és jóváhagyási folyamata,

—

a modellek finomhangolása és utótesztelése a megfigyelt piaci ügyletek kapcsán,

—

a jelentős értékelésbeli változások elemzése és kivizsgálása,

—

a nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazásának és az értékelési korrekcióknak a felülvizsgálata.

Amennyiben a valós értéken történő értékeléshez harmadik felektől származó információkat, például brókeri árjegyzéseket vagy árképzési szolgáltatásokat használnak, úgy a Keret ellenőrzi, hogy az értékelés megfelel-e az IFRS követelményeinek. Ez a következőket foglalja magában:

—

annak megállapítása, hogy brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás használat mennyiben megfelelő,

—

annak értékelése, hogy a konkrét brókeri árjegyzés vagy árképzési szolgáltatás megbízható-e,

—

a valós érték megállapítási módjának és annak megértése, hogy a valós érték mennyiben tükrözi a tényleges piaci ügyleteket,

—

amennyiben a valós értéken történő értékelésre hasonló instrumentumok árát használják, annak megértése, hogy ezen árakat miként igazították ki az értékelt instrumentum sajátosságainak figyelembevételéhez.

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek

Minden beszámoló fordulónapjakor felülvizsgálják a beruházási keret kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének mérlegelésére különösen a jövőbeli cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltételezéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeli nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyeket önmagukban azonosítottak értékvesztettként, és a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

—

jelenlegi, független piaci tranzakciók,

—

olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos,

—

a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow,

—

kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy

—

egyéb értékelési modellek.

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keret értékvesztést számol el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyamának normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények jövőbeli cash flow-ját diszkonttényezőit.

Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik

A Keret jelentős mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához.

2.4.   A számviteli politika változásai

A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2.5. megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta. A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:

Elfogadott standardok

A jelen pénzügyi kimutatások elkészítésekor a következő standardok, standardmódosítások és értelmezések bevezetésére került sor:

IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások

Az IFRS 10 standard az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard összevont pénzügyi kimutatásokkal foglalkozó része és a SIC-12 Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek értelmezés helyébe lép. Az IFRS 10 standard az ellenőrzés fogalmának új meghatározásával egységes alapot biztosít az összes gazdálkodó egység konszolidálásához. Az egységes alap központi fogalma a befektetést befogadó feletti hatalom, a befektetést befogadóba történő befektetésből származó hozamok változékonysága és kapcsolata, vagyis a fókusz a gazdálkodó egység jellegétől függően átkerül a jogi ellenőrzésről vagy a kitettségről a kockázatokra és a megtérülésre. Az IFRS 10 standard elfogadása nem volt hatással a Keret által tartott befektetések konszolidációjára. Következésképpen az IFRS 10 alkalmazása nem tesz szükségessé újramegállapítást.

IFRS 11 Közös megállapodások

Az IFRS 11 standard az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standard és a SIC-13 Közös vezetésű gazdálkodó egységek – a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai helyébe lép és megállapítja az olyan gazdálkodó egységek pénzügyi beszámolására vonatkozó elveket, amelyeknek közösen ellenőrzött megállapodásokban vannak érdekeltségei.

Az IFRS 11 standard két típusú közös megállapodást ismer el, a közös tevékenységet és a közös vállalkozást, és ezek besorolása a feleknek a megállapodásból származó jogaitól és kötelmeitől függ, vagyis nem a jogi formától. E standard bevezetése nem gyakorol hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele

Az IFRS 12 standard meghatározza az éves pénzügyi kimutatásban előírt azon közzétételeket, amelyek alapján a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelni tudják a beszámolót készítő gazdálkodó egység leányvállalatokban, társult vállalkozásokban, közös megállapodásokban és nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségeinek jellegét és kockázatait. Az IFRS 12 standard közzétételi követelményei az első alkalmazás előtti időszakok tekintetében nem írják elő összehasonlító információk közzétételét. Az új közzétételek a 22. megjegyzésben szerepelnek.

Az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard módosításai – Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató

A módosítások pontosítják az IFRS 10 standardban szereplő áttérési útmutatást, és az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard tekintetében további áttérési kedvezményeket biztosítanak: a kiigazított összehasonlító információkat a megelőző összehasonlító időszakra korlátozzák. Emellett a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekkel kapcsolatos közzétételek esetében megszűnik az IFRS 12 első alkalmazása előtti időszakokra vonatkozó összehasonlító információk bemutatását előíró követelmény. E módosítás bevezetése nem gyakorol hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Az IAS 36 standard módosítása – Megtérülő érték közzététele nem pénzügyi eszközök esetében

A módosítás az eszköz vagy pénztermelő egység megtérülő értékének közzétételére vonatkozó követelményt azokra az időszakokra korlátozza, amelyekben értékvesztés miatti veszteséget jelenítettek meg vagy írtak vissza.

A módosítás részletes közzétételi követelményeket ír elő továbbá arra az esetre, ha az eszköz vagy pénztermelő egység megtérülő értékét az elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzák meg, és az időszakban értékvesztés miatti veszteséget jelenítettek meg vagy írtak vissza.

E módosítás bevezetése nem gyakorol hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Kibocsátott, de még nem hatályos standardok

A következő standardok, standardmódosítások és értelmezések a 2014. január 1-je után kezdődő éves időszakokra alkalmazandók, így e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez nem kerültek felhasználásra. Ezek közül a Keret számára esetlegesen relevánsakat az alábbiakban ismertetjük.

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok

A 2014. július 24-én kibocsátott standard az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardban meghatározott útmutatás helyébe lép. Az IFRS 9 standard átdolgozott útmutatást ad a pénzügyi instrumentumok besorolásához és értékeléséhez, ideértve a pénzügyi eszközök értékvesztésének kiszámításához használt új, várható hitelezési veszteségeken alapuló modellt és a fedezeti elszámolásra vonatkozó új általános követelményeket. A standard átveszi az IAS 39 standardnak a pénzügyi instrumentumok megjelenítésére és kivezetésére vonatkozó útmutatását. Az IFRS 9 standardot az Európai Unió még nem vezette be. A Keret még nem határozta meg e standard hatásának mértékét.

IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard

Az IFRS 15 standard átfogó keretet ad annak meghatározásához, hogy kell-e, milyen mértékben kell és mikor kell bevételeket megjeleníteni. A standard az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházási szerződések standardban, továbbá az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezésben meghatározott megjelenítési útmutatás helyébe lép. Az IFRS 15 standard a 2017. január 1-jén vagy azután kezdődő éves beszámolási időszakokra alkalmazandó, korábbi alkalmazása megengedett. Az IFRS 15 standardot az Európai Unió még nem vezette be. A Keret még nem határozta meg e standard hatásának mértékét.

2.5.   A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

2.5.1.    Devizaátszámítás

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.5.2.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.5.3.    A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

Pénzügyi instrumentumok valós értéke

A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon.

Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján. A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez.

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a mérlegben szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének.

Az EBB a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:

—

1. szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai.

—

2. szint: az 1. szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva). Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból.

—

3. szint: nem megfigyelhető inputok. Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek.

A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt.

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

A lejáratig tartott pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak.

Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyieszköz-csoport értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény (vagy esemény) olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést az eredményben jelenítik meg, mértéke a könyv szerinti érték, illetve a becsült jövőbeli cash flow-knak az instrumentum eredeti effektív kamatlábán számított jelenértéke közötti különbségnek felel meg.

Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a közvetlen tőkebefektetések és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a)   Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési iránymutatás (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési iránymutatás – IPEV-iránymutatás) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b)   Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget átvezetik az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásba.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például kiigazított nettó eszközérték, diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon. Meg kell jegyezni, hogy a befektetéseket az első 2 év során bekerülési értéken jelenítik meg.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

Garanciák

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi garanciákat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi garanciák” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

—

a garancia alapján keletkező bármely pénzügyi kötelem rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján – legjobb becslése,

—

a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi garanciákhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A Keret ilyen garanciával biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a garanciát függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a garancia igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.5.4.    Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyieszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak annak, hogy az értékvesztés egy vagy több olyan esemény eredménye, amely a nettó befektetés kezdeti megjelenítése után történt (felmerült „veszteséget okozó esemény”), és ez a veszteséget okozó esemény olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az eredményre és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz effektív kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés miatti veszteségek nem kerül visszaírásra az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési igazgatósága értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.5.5.    Származékos pénzügyi instrumentumok

A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok, a rövid lejáratú devizaswapok (FX-swapok) és a kamatlábswapok.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A Keret nem él az IAS 39-ben biztosított fedezeti lehetőségekkel. Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származtatott pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza.

A derivatívákat kezdetben a kereskedési adatbázis használatával jelenítik meg.

2.5.6.    Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

—

a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról,

—

az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak,

—

az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír,

—

az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, és

—

az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.5.7.    A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között.

2.5.8.    Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.5.9.    Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevétel

A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.5.10.    Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött. Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereségek között.

2.5.11.    Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3.   Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

—

hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is,

—

likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését,

—

piaci kockázat – annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét.

3.1.   Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját.

Az EBB kockázatkezelési igazgatósága független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete.

3.2.   Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1.    Hitelkockázati politika

A kölcsönügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor az EBB a hitelkockázat számszerűsítésére és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi vállalkozások kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki, amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló kedvezményezett partnerek belső minősítésének meghatározása. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely hosszú távú devizaadóssági minősítésüket tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi vállalkozásokhoz hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést és várható veszteséget rendelnek.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az ügyletek maximális névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

—

projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog), és/vagy

—

garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, azonnal lehívható garanciák).

A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például egyéb biztosítékokat vagy bankgaranciákat.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2.    Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek – közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban)

2014.12.31.

2013.12.31.

ESZKÖZÖK

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

5 45  399

5 99  515

Származékos pénzügyi instrumentumok

448

1  024

Kölcsönök és követelések

1 3 31  918

1 2 22  199

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

42  590

—

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

99  988

1 02  562

Egyéb eszközök

5  522

148

Eszközök összesen

2 0 25  865

1 9 25  448

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

 

 

Függő kötelezettségek

 

 

—

Aláírt kibocsátatlan garanciák

25  000

25  000

Kötelezettségvállalások

 

 

—

Folyósítatlan kölcsönök

1 1 61  859

8 89  866

—

Kibocsátott garanciák

2  298

4  414

Mérlegen kívüli tételek összesen

1 1 89  157

9 19  280

Hitelkitettség összesen

3 2 15  022

2 8 44  728

3.2.3.    Kölcsönök és követelések hitelkockázata

3.2.3.1.   Kölcsönök és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitelnyújtási ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a garancián és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A kölcsönbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják:

—

a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként,

—

a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként,

—

a kölcsön adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként,

—

a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A kölcsönbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i.

A kölcsönfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. Az EBB a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii.

Csődkorreláció: ez a mutató a kölcsönfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a kölcsönfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé is.

iii.

A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják.

iv.

A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja belső besorolását.

v.

A kölcsön futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A kölcsön várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

A

Első osztályú kölcsönök: e kölcsönök további három alkategóriára oszthatók. Az A alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljes körűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0 %. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B

Magas minőségű kölcsönök: a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C

Jó minőségű kölcsönök: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D

Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek.

E

E kölcsönbesorolási kategóriában a kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

F

Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2.   A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:

Ezer EUR-ban

2014.12.31-én

Garantált

Egyéb hitelminőség-javítás

Nem garantált

Összesen

%-os arány

Bankok

16  457

1 06  667

5 71  609

6 94  733

52

Vállalatok

23  494

93  731

3 10  396

4 27  621

32

Közintézmények

33  279

—

31

33  310

3

Államok

—

4  815

1 71  439

1 76  254

13

Folyósítás összesen

73  230

2 05  213

1 0 53  475

1 3 31  918

100

Aláírt, folyósítatlan

1 21  826

1 17  758

9 22  275

1 1 61  859

 


Ezer EUR-ban

2013.12.31.-én

Garantált

Egyéb hitelminőség-javítás

Nem garantált

Összesen

%-os arány

Bankok

18  341

1 12  178

3 38  464

4 68  983

38

Vállalatok

26  315

94  365

4 17  990

5 38  670

44

Közintézmények

29  120

—

31

29  151

2

Államok

—

5  322

1 80  073

1 85  395

16

Folyósítás összesen

73  776

2 11  865

9 36  558

1 2 22  199

100

Aláírt, folyósítatlan

14  966

1 17  758

7 57  142

8 89  866

 

A kölcsönfelvevők és a kezességvállalók felügyelete, továbbá a projektspecifikus pénzügyi és szerződéses monitoring ellátása az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság feladata. A Keret kölcsöneinek, kölcsönfelvevőinek és kezességvállalóinak hitelképességét tehát folyamatosan nyomon követik – legalább éves szinten, de szükség esetén és a hitelesemények felmerülésétől függően gyakrabban is. Az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság különösen ügyel a szerződéses jogok érvényesülésére, illetve a minősítés romlása és/vagy a szerződés nemteljesítése esetén a korrekciós intézkedések meghozatalára. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A kölcsönöket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

3.2.3.3.   Hitelminőségi elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2014. december 31-i, illetve 2013. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

Ezer EUR-ban

2014.12.31-én

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli

Összesen

%-os arány

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

Kölcsönfelvevő

Bankok

75  268

7  074

3 07  049

8 79  420

3 36  318

1 6 05  129

65

Vállalatok

1 02  974

7  964

16  713

4 56  210

—

5 83  861

23

Közintézmények

—

—

33  279

40  031

—

73  310

3

Államok

—

—

4  815

2 26  662

—

2 31  477

9

Összesen

1 78  242

15  038

3 61  856

1 6 02  323

3 36  318

2 4 93  777

100


Ezer EUR-ban

2013.12.31-én

Magas besorolású

Átlagos besorolású

Minimálisan elfogadott kockázatú

Nagy kockázatú

Besorolás nélküli

Összesen

%-os arány

A – B–

C

D+

D– vagy rosszabb

Kölcsönfelvevő

Bankok

65  571

15  434

97  478

6 89  905

4 04  129

1 2 72  517

60

Vállalatok

6  773

15  970

5  691

5 20  048

—

5 48  482

26

Közintézmények

—

—

—

69  151

—

69  151

3

Államok

—

—

—

2 21  915

—

2 21  915

11

Összesen

72  344

31  404

1 03  169

1 5 01  019

4 04  129

2 1 12  065

100

3.2.3.4.   Kölcsönök és követelések kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1.   Földrajzi elemzés

A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő országa

2014.12.31.

2013.12.31.

Uganda

1 61  657

1 44  816

Kenya

1 55  168

1 31  384

Nigéria

1 37  832

73  469

Regionális – AKCS

1 36  182

1 01  863

Mauritánia

95  319

93  455

Jamaica

77  272

68  000

Etiópia

68  614

75  962

Dominikai Köztársaság

64  614

64  015

Tanzánia

62  916

26  121

Kamerun

61  067

70  154

Togo

45  780

50  319

Kongói Demokratikus Köztársaság

39  786

39  047

Mauritius

35  811

1 08  511

Mozambik

29  139

26  202

Zöld-foki-szigetek

26  101

27  470

Ghána

16  130

6  365

Ruanda

14  854

6  439

Francia Polinézia

14  622

13  994

Szenegál

12  046

13  063

Malawi

9  945

3  999

Szamoa

7  595

8  872

Burkina Faso

7  456

8  944

Haiti

7  379

5  511

Mali

7  207

7  717

Kongó

6  919

8  649

Zambia

5  761

6  412

Vanuatu

3  835

5  028

Angola

3  623

6  380

Új-Kaledónia

3  211

3  708

Niger

2  581

3  020

Saint Lucia

2  363

2  102

Palau

2  254

2  224

Grenada

1  996

2  243

Trinidad és Tobago

1  180

—

Mikronézia

1  141

—

Libéria

821

364

Tonga

681

1  416

Gabon

528

512

Fidzsi

474

1  032

Burundi

40

—

Csád

18

—

Lesotho

—

3  417

Összesen

1 3 31  918

1 2 22  199

3.2.3.4.2.   Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a globális kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata

2014.12.31.

2013.12.31.

Globális kölcsönök és ügynöki megállapodások

5 41  600

3 37  482

Városfejlesztés, megújítás és közlekedés

2 09  849

2 16  244

Villamos energia, szénipar, egyéb

1 98  604

2 34  106

Szolgáltatás és egyéb

1 68  689

1 48  875

Alapanyagok és bányászat

1 08  367

1 76  909

Út- és autópálya-építés

43  993

38  880

Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek

33  310

29  116

Nyersanyag-feldolgozás, építőipar

16  243

20  884

Távközlés

6  089

11  746

Papírlánc

5  156

4  540

Élelmiszerlánc

18

—

Beruházási javak/tartós fogyasztási cikkek

—

3  417

Összesen

1 3 31  918

1 2 22  199

3.2.3.5.   Kölcsönhátralékok és értékvesztések

A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik. Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes kölcsönre érvényesek.

A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i. a potenciális késedelmeket észleljék és jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii. a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii. rendszeres jelentések készüljenek a vezetés és a releváns külső intézmények (az Európai Bizottság és az uniós tagállamok) számára a késedelmek állásáról és a meghozott vagy meghozandó visszafizettetési intézkedésekről.

A kölcsönök hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

 

 

Kölcsönök és követelések

Kölcsönök és követelések

Megjegyzések

2014.12.31.

2013.12.31.

Könyv szerinti érték

 

1 3 31  918

1 2 22  199

Egyedi értékvesztésű tételek

 

 

 

Bruttó összeg

 

2 10  338

2 27  007

Értékvesztés

7

- 1 52  137

-  70  791

Egyedi értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke

 

58  201

1 56  216

Kollektív értékvesztésű tételek

 

 

 

Bruttó összeg

 

—

—

Értékvesztés

 

—

—

Kollektív értékvesztésű tételek könyv szerinti értéke

 

—

—

Késedelmes, de nem értékvesztett

 

 

 

A lejárt esedékesség bontása

 

 

 

0-30 nap

 

2  558

1  561

30-60 nap

 

528

—

60-90 nap

 

5

—

90-180 nap

 

—

—

több mint 180 nap

 

—

—

Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

 

3  091

1  561

Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke

 

1 2 70  626

1 0 64  422

Kölcsönök és követelések könyv szerinti értéke összesen

 

1 3 31  918

1 2 22  199

3.2.4.    Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2014. december 31-én és 2013. december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid és hosszú távú minősítéshez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük. Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek a rövid táv tekintetében legalább P-1/A-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankok engedélyezett korlátjának felső határa (a Keret operatív pénzeszközszámláinak kivételével) jelenleg 5 0 0 00  000 EUR (ötvenmillió euro).

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetések futamideje nem haladhatja meg a kereskedés napjától számított három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi korlátig terjedhet. 2014. december 31-én, illetve 2013. december 31-én a Keret treasury-portfóliójában tartott bankbetétek, letéti jegyek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-1 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő).

Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma

A hosszú távú minősítések elvárt minimuma

2014.12.31.

2013.12.31.

(Moody’s megfelelő)

(Moody’s megfelelő)

P-1

Aaa

47  937

9 %

—

0 %

P-1

Aa1

—

0 %

48  130

8 %

P-1

Aa2

38

0 %

48

0 %

P-1

Aa3

—

0 %

50  000

8 %

P-1

A1

1 37  820

25 %

1 06  572

18 %

P-1

A2

3 59  604

66 %

3 94  765

66 %

Összesen

5 45  399

100 %

5 99  515

100 %

3.2.5.    Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1.   Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swapot külső partnerrel hajt végre. A swapok feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2.   A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swappartnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

Az alábbi táblázat a keresztdevizaswapok és keresztdevizás kamatlábswapok állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

Ezer EUR-ban

Swapszerződések 2014. december 31-én

kevesebb mint

1 év

5 év

több mint

2014 összesen

1 év

– 5 év

– 10 év

– 10 év

Névérték

—

11  606

—

—

11  606

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)

—

-  3  219

—

—

-  3  219


Ezer EUR-ban

Swapszerződések 2013. december 31-én

kevesebb mint

1 év

5 év

több mint

2013 összesen

1 év

– 5 év

– 10 év

– 10 év

Névérték

2  453

2  584

13  491

—

18  528

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték)

19

- 62

-  1  892

—

-  1  935

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid lejáratú devizaswap-szerződéseket (FX-swapokat) köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. Az FX-swapok névértéke a 2013. december 31-i 700 millió EUR értékkel szemben 2014. december 31-én1  059 millió EUR-t tett ki. Az FX-swapok valós értéke a 2013. december 31-i- 1,5 millió EUR értékkel szemben 2014. december 31-én-  10,8 millió EUR-t tett ki.

A Keret a folyósított kölcsöneivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2014. december 31-én meglévő két kamatlábswap névértéke 44,7 millió EUR (2013: 43,3 millió EUR), valós értéke pedig - 0,1 millió EUR (2013: 0,9 millió EUR).

3.2.6.    Lejáratig tartott pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország által kibocsátott, három hónapon belüli lejáratú kincstárjegyeket tartalmaz. Az uniós tagállamok elfogadott kibocsátók. Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 5 0 0 00  000 EUR (ötvenmillió euro). A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

A rövid távú minősítések elvárt minimuma

A hosszú távú minősítések elvárt minimuma

2014.12.31.

2013.12.31.

(Moody’s megfelelő)

(Moody’s megfelelő)

P-1

Aa2

—

0 %

16  199

16 %

P-1

Aa3

—

0 %

39  399

38 %

NP

Ba2

49  994

50 %

—

0 %

P-3

Baa3

49  994

50 %

46  964

46 %

Összesen

99  988

100 %

1 02  562

100 %

3.3.   Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését. Két részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a mindennapi működésre vagy a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatás nélkül nem képes hatékonyan kielégíteni várható és váratlan jelenlegi és jövőbeli cash flow-szükségleteit. A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a piac korlátozott mélysége vagy zavarai miatt piaci áron nem képes könnyen ellentételezni vagy megszüntetni egy adott pozíciót.

3.3.1.    A likviditási kockázat kezelése

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), illetve a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény és a szükséges éves tagállami hozzájárulások tervezésével kezeli.

Figyelembe véve az EBB-nek a beruházási keret irányításával és működésével kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és október 15-ig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves összegéről szóló nyilatkozatot.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik.

A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére. A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában. A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak. Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2.    A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt kölcsönmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott kölcsöngaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik.

A beruházási keret kölcsönei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor. Emellett a beruházási keret kölcsönügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a kölcsönök folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi.

A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére.

A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve, ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garanciák összege a garantált kölcsönök visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott kölcsönök esetében kerül sor. Az itt bemutatott készpénzkiáramlások ezért csak az ilyen kölcsönökkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget. E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a kölcsönök esetében.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek. Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok – köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok – szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2014.12.31-én

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai

1  576

—

—

—

1 1 60  283

1 1 61  859

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

4  584

—

—

—

1 96  053

2 00  637

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

—

—

—

—

27  298

27  298

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

—

—

—

—

2 41  890

2 41  890

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

595

—

—

—

18  978

19  573

Összesen

6  755

—

—

—

1 6 44  502

1 6 51  257


A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Határozatlan lejárat

Bruttó nominális kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2013.12.31-én

Lekötött, de folyósítatlan kölcsönök kiáramlásai

363

—

—

—

8 89  503

8 89  866

Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai

1  689

—

—

—

1 75  132

1 76  821

Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)

—

—

—

—

29  414

29  414

Lekötött kamattámogatások kiáramlásai

—

—

—

—

1 91  760

1 91  760

Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai

759

—

—

—

14  707

15  466

Összesen

2  811

—

—

—

1 3 00  516

1 3 03  327


Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2014.12.31-én

CCS és CCIRS – beáramlás

6

2  218

10  036

—

12  260

CCS és CCIRS – kiáramlás

—

-  3  202

-  12  809

—

-  16  011

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

1 0 59  000

—

—

—

1 0 59  000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

-  1 0 70  677

—

—

—

-  1 0 70  677

Kamatlábswap – beáramlás

371

1  103

6  495

3  619

11  588

Kamatlábswap – kiáramlás

—

-  2  143

-  6  373

-  3  022

-  11  538

Összesen

-  11  300

-  2  024

-  2  651

597

-  15  378


Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja

Legfeljebb 3 hónap

Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év

Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év

Több mint 5 év

Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás

Ezer EUR-ban, 2013.12.31-én

CCS és CCIRS – beáramlás

506

5  183

11  476

2  731

19  896

CCS és CCIRS – kiáramlás

- 539

-  5  858

-  12  894

-  2  819

-  22  110

Rövid lejáratú devizaswap – beáramlás

7 00  000

—

—

—

7 00  000

Rövid lejáratú devizaswap – kiáramlás

- 7 01  490

—

—

—

- 7 01  490

Kamatlábswap – beáramlás

232

1  053

6  341

5  720

13  346

Kamatlábswap – kiáramlás

—

-  1  874

-  6  385

-  3  773

-  12  032

Összesen

-  1  291

-  1  496

-  1  462

1  859

-  2  390

3.4.   Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1.    Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a Keret által fenntartott kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A Keret kamatlábkockázata az általa tartott kamatozó pozíciók és mikrofedezeti swapok gazdasági értékének volatilitásával függ össze.

A Keret a kölcsönportfóliója és a mikrofedezeti swapjai kamatlábkockázattal szembeni érzékenységét bázispontérték-számítással méri. A mikrofedezeti swapok közé a konkrét hitelnyújtási műveletek fedezésével összefüggő keresztdevizaswapok, keresztdevizás kamatlábswapok és kamatlábswapok tartoznak.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac – legfeljebb egy év”, „igen rövid – 2–3 év”, „rövid – 4–6 év”, „közepes – 7–11 év”, „hosszú – 12–20 év” vagy „különösen hosszú – 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A Keret az euróban denominált kölcsönök cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéje (az EBB általános finanszírozási kamatfelárával korrigált EUR-alapú swapgörbe) alapján határozza meg. A Keret az USD-ban denominált kölcsönök cash flow-inak nettó jelenértékét az EBB USD-alapú finanszírozási görbéje alapján határozza meg. Az olyan pénznemben denominált kölcsönök cash flow-i tekintetében, amelyhez nem áll rendelkezésre megbízható és hiánytalan diszkontgörbe, a nettó jelenérték meghatározásához közelítésként az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéjét használják.

A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR-alapú swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD-alapú swapgörbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó kölcsönportfólió nettó jelenértéke a releváns kamatlábak 1 bázisponttal nagyobb értéke esetén 2014. december 31-i állapot szerint 419 ezer EUR-val kevesebb lenne (a 2013. december 31-i állapot szerint: 344 ezer EUR-val kevesebb).

Bázispontérték

Pénz piac

Igen rövid

Rövid

Középtávú

Hosszú

Különösen hosszú

Összesen

Ezer EUR-ban

2014.12.31-én

1 év

2-3 év

4-6 év

7-11 év

12-20 év

21 év

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen

- 33

- 70

- 126

- 146

- 44

—

- 419


Bázispontérték

Pénz piac

Igen rövid

Rövid

Középtávú

Hosszú

Különösen hosszú

Összesen

Ezer EUR-ban

2013.12.31-én

1 év

2-3 év

4-6 év

7-11 év

12-20 év

21 év

A kölcsönök és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen

- 25

- 57

- 90

- 124

- 48

—

- 344

3.4.2.    Devizaárfolyam-kockázat

A devizaárfolyam-kockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

Számviteli referencia-pénznem választása esetén (a Keret esetében ez az EUR) a deviza-árfolyamkockázatnak való kitettség minden olyan esetben felmerül, amikor az eszközök és a kötelezettségek eltérő pénznemben denomináltak. A devizaárfolyam-kockázat a számviteli referencia-pénznemtől eltérő pénznemben denominált jövőbeli cash flow-k, például kamat- és osztalékfizetések értékének árfolyamváltozás miatti változásait is magában foglalja.

3.4.2.1.   Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

A devizaárfolyam-kockázatot azonnali vagy határidős keresztdeviza-ügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswapokkal fedezik. Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2.   Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1.   Az USD-ban denominált műveletek fedezése

A Keret műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (kölcsönöket és tőkebefektetéseket) fedezni kell USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

—

Rendszeres időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet mértékét.

—

Amennyiben a treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy egyes USD-kölcsönöket keresztdevizaswapokkal is fedezhet.

—

A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani.

3.4.2.2.2.   Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

—

A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve, hogy a swapok piaca megfelelően működik.

—

A hatékony piaccal nem rendelkező pénznemben denominált műveletek esetében a treasury osztály nem tud devizafedezeti műveleteket végezni, így azok fedezetlenül maradnak, vagyis a Keret devizakockázattal szembesül. Ez az elv érvényesül a helyi pénznemben denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett műveletekre is.

3.4.2.2.3.   Devizapozíciók

A devizapozíciók az EBB kockázatkezelési igazgatósága által 2014-ben kidolgozott új pénzügyi kockázatkezelési keretnek megfelelően kerülnek bemutatásra. A Beruházási Keret Bizottsága (BK-bizottság) által 2015. január 22-én jóváhagyott ezen új szabályok értelmében a nettó jelentett devizapozíció számviteli adatokon alapul, és – meghatározása szerint – kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlegének felel meg. A beszámolóban feltüntetett nettó devizapozíció eszközeit és kötelezettségeit úgy választják ki, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR).

Az új keret szabályai szerint az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó, nem realizált nyereség/veszteség és értékvesztés, illetve a kölcsönök és követelések értékvesztése részét képezi a nettó jelentett devizapozíciónak. A jelentett devizapozíción belüli derivatívákat a valós értékük helyett a névleges értéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a kölcsönök értékvesztésével kiigazított névleges érték.

A 2013. december 31-i devizapozíciókat ennek megfelelően újra megállapították ebben a pénzügyi kimutatásban.

Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer EUR-ban):

2014. december 31-én (ezer EUR-ban)

EUR

USD

KES

DOP

TZS

UGX

AKCS/TOT pénznem

Összesen

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

4 46  872

98  526

—

—

—

—

—

5 45  398

Kölcsönök és követelések

3 93  296

6 97  247

97  921

26  317

52  799

27  029

25  243

1 3 19  852

Értékesíthető pénzügyi eszközök

65  979

3 29  472

—

4  949

—

—

2  685

4 03  085

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

42  590

—

—

—

—

—

—

42  590

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

99  988

—

—

—

—

—

—

99  988

A jelentett devizapozíción belüli eszközök összesen

1 0 48  725

1 1 25  245

97  921

31  266

52  799

27  029

27  928

2 4 10  913

A jelentett devizapozíción kívüli eszközök összesen

6  085

6  639

2  481

1  273

613

503

443

18  037

Eszközök összesen

1 0 54  810

1 1 31  884

1 00  402

32  539

53  412

27  532

28  371

2 4 28  950

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

-  1 0 70  606

1 0 83  166

—

—

—

—

—

12  560

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

68  824

—

—

—

—

—

—

68  824

Egyéb kötelezettségek

1  944

29

—

—

—

1

75

2  049

A jelentett devizapozíción belüli kötelezettségek összesen

- 9 99  838

1 0 83  195

—

—

—

1

75

83  433

A jelentett devizapozíción kívüli kötelezettségek összesen

31  282

2  642

—

—

—

—

—

33  924

Kötelezettségek összesen

- 9 68  556

1 0 85  837

—

—

—

1

75

1 17  357

Nettó jelentett devizapozíció

2 0 48  563

42  050

97  921

31  266

52  799

27  028

27  853

2 3 27  480

A hozzájárulást fizetők forrásai

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehívott tagállami hozzájárulások

2 0 57  000

—

—

—

—

—

—

2 0 57  000

Valós értékelés értékelési tartaléka

1 56  122

—

—

—

—

—

—

1 56  122

Felhalmozott eredmény

98  471

—

—

—

—

—

—

98  471

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen

2 3 11  593

—

—

—

—

—

—

2 3 11  593

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen

1 3 43  037

1 0 85  837

—

—

—

1

75

2 4 28  950

2014. december 31-i állapot:

 

 

 

 

 

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök

1 1 24  509

2 37  987

—

—

—

—

—

1 3 62  496

Kibocsátott garanciák

—

—

—

—

—

—

2  298

2  298

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

2 85  239

—

—

—

—

—

—

2 85  239

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

Aláírt kibocsátatlan garanciák

25  000

—

—

—

—

—

—

25  000


2013. december 31-én (ezer EUR-ban)

EUR

USD

KES

DOP

TZS

UGX

AKCS/TOT pénznem

Összesen

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

5 42  365

57  142

—

—

—

—

—

5 99  507

Származékos pénzügyi instrumentumok

3  250

-  3  060

—

—

—

—

—

190

Kölcsönök és követelések

4 83  066

5 67  294

64  488

28  117

25  966

25  133

14  138

1 2 08  202

Értékesíthető pénzügyi eszközök

70  299

2 52  668

—

6  427

—

—

2  305

3 31  699

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

1 02  562

—

—

—

—

—

—

1 02  562

A jelentett devizapozíción belüli eszközök összesen

1 2 01  542

8 74  044

64  488

34  544

25  966

25  133

16  443

2 2 42  160

A jelentett devizapozíción kívüli eszközök összesen

5  109

5  968

1  623

1  336

155

438

358

14  987

Eszközök összesen

1 2 06  651

8 80  012

66  111

35  880

26  121

25  571

16  801

2 2 57  147

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

- 7 15  278

7 17  012

—

—

—

—

—

1  734

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

3 31  235

—

—

—

—

—

—

3 31  235

Egyéb kötelezettségek

1  827

—

—

—

—

—

142

1  969

A jelentett devizapozíción belüli kötelezettségek összesen

- 3 82  216

7 17  012

—

—

—

—

142

3 34  938

A jelentett devizapozíción kívüli kötelezettségek összesen

34  814

2  683

—

—

—

—

—

37  497

Kötelezettségek összesen

- 3 47  402

7 19  695

—

—

—

—

142

3 72  435

Nettó jelentett devizapozíció

1 5 83  758

1 57  032

64  488

34  544

25  966

25  133

16  301

1 9 07  222

A hozzájárulást fizetők forrásai

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehívott tagállami hozzájárulások

1 6 61  309

—

—

—

—

—

—

1 6 61  309

Valós értékelés értékelési tartaléka

78  191

—

—

—

—

—

—

78  191

Felhalmozott eredmény

1 45  212

—

—

—

—

—

—

1 45  212

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen

1 8 84  712

—

—

—

—

—

—

1 8 84  712

Kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen

1 5 37  310

7 19  695

—

—

—

—

142

2 2 57  147

2013. december 31-i állapot:

 

 

 

 

 

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

Folyósítatlan kölcsönök és értékesíthető pénzügyi eszközök

8 96  655

1 70  032

—

—

—

—

—

1 0 66  687

Kibocsátott garanciák

—

—

—

—

—

—

4  414

4  414

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

2 22  588

—

—

—

—

—

—

2 22  588

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

 

Aláírt kibocsátatlan garanciák

25  000

—

—

—

—

—

—

25  000

3.4.2.3.   Devizaérzékenység-vizsgálat

A 2014. december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os leértékelődése 32,0 millió EUR összegű növekedést eredményezne a hozzájárulást fizetők forrásaiban (a 2013. december 31-i állapot szerint: 36,7 millió EUR). Az EUR többi pénznemmel szembeni 10 %-os felértékelődése 26,2 millió EUR összegű csökkenést eredményezne a hozzájárulást fizetők forrásaiban (a 2013. december 31-i állapot szerint: 30,0 millió EUR).

3.4.2.4.   Átváltási árfolyam

2014. december 31-én és 2013. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

 

2014. december 31.

2013. december 31.

EU-n kívüli deviza

 

 

Dominikai peso (DOP)

53,1988

58,3329

Fidzsi dollár (FJD)

2,376

2,5655

Gourde (HTG)

55,23

60,1459

Kenyai shilling (KES)

109,86

118,73

Ugija (MRO)

350,61

398,7

Mauritiusi rúpia (MUR)

38,46

41,27

Ruandai frank (RWF)

831,04

926,86

Tanzániai shilling (TZS)

2  096,58

2  179,05

Ugandai shilling (UGX)

3  354,00

3  476,00

USA-dollár (USD)

1,2141

1,3791

CFA-frank (XAF/XOF)

655,957

655,957

Rand (ZAR)

14,0353

14,566

Metical (MZN)

40,04

40,94

3.4.3.    Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak.

Az egyedi tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/-10 %-os változás hatására a Keret hozzájárulásokból származó forrásai (az értékesíthető részvényportfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2014. december 31-i állapot szerint +/-  40,3 millió EUR-val (a 2013. december 31-i állapot szerint pedig +/-  33,2 millió EUR-val) változnának.

4.   Pénzügyi instrumentumok valós értékei

4.1.   Számviteli besorolás és valós értékek

Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét. A nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték ésszerű közelítése a valós értéknek.

2014.12.31-én

Könyv szerinti érték

Valós érték

Ezer EUR-ban

Kereskedési céllal tartott

Értékesíthető

Pénzeszközök, kölcsönök és követelések

Lejáratig tartott

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Összesen

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

448

—

—

—

—

448

—

448

—

448

Kockázatitőke-alapok

—

3 85  245

—

—

—

3 85  245

—

—

3 85  245

3 85  245

Közvetlen tőkebefektetések

—

17  840

—

—

—

17  840

1  159

—

16  681

17  840

Összesen

448

4 03  085

—

—

—

4 03  533

1  159

448

4 01  926

4 03  533

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

—

—

5 45  399

—

—

5 45  399

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések

—

—

1 3 31  918

—

—

1 3 31  918

—

1 4 88  215

—

1 4 88  215

Követelések a hozzájárulást fizetőkkel szemben

—

—

42  590

—

—

42  590

 

 

 

 

Kötvények

—

—

—

99  988

—

99  988

—

99  985

—

99  985

Egyéb eszközök

—

—

5  522

—

—

5  522

 

 

 

 

Összesen

—

—

1 9 25  429

99  988

—

2 0 25  417

—

1 5 88  200

—

1 5 88  200

Pénzügyi eszközök összesen

448

4 03  085

1 9 25  429

99  988

—

2 4 28  950

 

 

 

 

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

-  14  632

—

—

—

—

-  14  632

—

-  14  632

—

-  14  632

Összesen

-  14  632

—

—

—

—

-  14  632

—

-  14  632

—

-  14  632

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

—

—

—

—

-  68  824

-  68  824

 

 

 

 

Egyéb kötelezettségek

—

—

—

—

-  2  591

-  2  591

 

 

 

 

Összesen

—

—

—

—

-  71  415

-  71  415

 

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek összesen

-  14  632

—

—

—

-  71  415

-  86  047

 

 

 

 


2013. december 31-én

Könyv szerinti érték

Valós érték

Ezer EUR-ban

Kereskedési céllal tartott

Értékesíthető

Pénzeszközök, kölcsönök és követelések

Lejáratig tartott

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

Összesen

1. szint

2. szint

3. szint

Összesen

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

1  024

—

—

—

—

1  024

—

1  024

—

1  024

Kockázatitőke-alapok

—

3 05  642

—

—

—

2 69  252

—

—

3 05  642

2 69  252

Közvetlen tőkebefektetések

—

26  057

—

—

—

62  447

6  844

—

19  213

62  447

Összesen

1  024

3 31  699

—

—

—

3 32  723

6  844

1  024

3 24  855

3 32  723

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

—

—

5 99  515

—

—

5 99  515

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések

—

—

1 2 22  199

—

—

1 2 22  199

—

1 3 51  244

—

1 3 51  244

Kötvények

—

—

—

1 02  562

—

1 02  562

1 02  549

—

—

1 02  549

Egyéb eszközök

—

—

148

—

—

148

—

—

—

—

Összesen

—

—

1 8 21  862

1 02  562

—

1 9 24  424

1 02  549

1 3 51  244

—

1 4 53  793

Pénzügyi eszközök összesen

1  024

3 31  699

1 8 21  862

1 02  562

—

2 2 57  147

 

 

 

 

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

-  3  545

—

—

—

—

-  3  545

—

-  3  545

—

-  3  545

Összesen

-  3  545

—

—

—

—

-  3  545

—

-  3  545

—

-  3  545

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

—

—

—

—

- 3 31  235

- 3 31  235

 

 

 

 

Egyéb kötelezettségek

—

—

—

—

-  2  572

-  2  572

 

 

 

 

Összesen

—

—

—

—

- 3 33  807

- 3 33  807

 

 

 

 

Pénzügyi kötelezettségek összesen

-  3  545

—

—

—

- 3 33  807

- 3 37  352

 

 

 

 

4.2.   Valós értéken történő értékelés

4.2.1.    Értékelési technikák és lényeges nem megfigyelhető inputok

Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2. és 3. szintje tekintetében.

Értékelési technika

Lényeges nem megfigyelhető input

A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata

Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

 

 

Származékos pénzügyi instrumentumok

Diszkontált cash flow: a jövőbeli cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Kockázatitőke-alapok

Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe. A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják.

A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai.

Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.

Közvetlen tőkebefektetés

Kiigazított nettó eszközérték.

A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása.

Minél több idő telt el a befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.

 

 

5-30 % közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor.

Minél nagyobb az értékesíthetőségi diszkont, annál alacsonyabb lesz a valós érték.

Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok

 

 

Kölcsönök és követelések

Diszkontált cash flow: Az adós fizetőképességét feltételező értékelési modell szerződéses cash flow-kat használ, és nem vesz figyelembe fedezeti értékeket vagy előtörlesztéseket. A modell a kölcsönök nettó jelenértékének kiszámításához egy kiigazított piaci diszkontgörbe alapján diszkontálja a szerződéses cash flow-kat. Az egyes kölcsönök nettó jelenértékét ezután kiigazítják a vonatkozó várható veszteséggel. A kölcsönök és követelések valós értéke az így kapott egyedi értékek összege.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Egyéb kötelezettségek

Diszkontált cash flow.

Nem értelmezhető.

Nem értelmezhető.

Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2014. és 2013. december 31-én magában foglalta a következő értékelési korrekciókat:

—

a származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2014. december 31-én- 1 84  000 EUR, 2013. december 31-én szintén - 1 84  000 EUR,

—

a származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettségértékelési korrekciót, amely 2014. december 31-én30  000 EUR, 2013. december 31-én pedig 0 EUR.

A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg.

4.2.2.    Az 1. és a 2. szint közötti átcsoportosítások

A Keret 2014-ben és 2013-ban nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

4.2.3.    3. szintű valós értékek

3. szintű valós értékek egyeztetése

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2014. december 31-én és a 2013. december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:

ezer EUR-ban

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2014. január 1-jén

3 24  855

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

—

értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

8  109

—

az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

-  2  084

Összesen

6  025

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

—

az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

71  778

Összesen

71  778

Folyósítások

42  646

Visszafizetések

-  43  378

Egyenleg 2014. december 31-én

4 01  926


ezer EUR-ban

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2013. január 1-jén

3 22  000

Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

—

értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

5  294

—

az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés

-  2  701

Összesen

2  593

Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített nyereség vagy veszteség:

 

—

az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása

4  299

Összesen

4  299

Folyósítások

34  700

Visszafizetések

-  38  737

Egyenleg 2013. december 31-én

3 24  855

A Keret 2014-ben és 2013-ban sem hajtott végre a valósérték-hierarchia 3. szintjét érintő átcsoportosítást.

Érzékenységvizsgálat

A beszámoló fordulónapján a kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések valós értéken történő értékeléséhez használt lényeges nem megfigyelhető inputok +/-10 %-os változása az egyéb tényezők változatlansága esetén a következő hatást gyakorolta volna az egyéb átfogó jövedelemre:

2014.12.31-én

Növekedés

Csökkenés

(ezer EUR-ban)

Közvetlen tőkebefektetések

31

- 31

Összesen

31

- 31


2013. december 31-én

Növekedés

Csökkenés

(ezer EUR-ban)

Kockázatitőke-alapok

20

- 20

Közvetlen tőkebefektetések

141

- 141

Összesen

161

- 161

5.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer EUR-ban)

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Pénzeszközök

9  642

1 94  107

Lekötött betétek

4 15  757

4 05  408

Kereskedelmi értékpapírok

1 20  000

—

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

5 45  399

5 99  515

Elhatárolt kamat

- 1

- 8

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban

5 45  398

5 99  507

6.   Származékos pénzügyi instrumentumok (ezer EUR-ban)

A kereskedési céllal tartottként besorolt származékos pénzügyi instrumentumok fő összetevői a következők:

2014.12.31-én

Valós érték

Névérték

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizás kamatlábswapok

—

-  3  219

11  606

Kamatlábswapok

448

- 564

44  749

Devizaswapok

—

-  10  849

1 0 59  000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

448

-  14  632

1 1 15  355


2013. december 31-én

Valós érték

Névérték

Eszközök

Kötelezettségek

Keresztdevizaswapok

56

—

2  067

Keresztdevizás kamatlábswapok

44

-  2  035

16  461

Kamatlábswapok

924

—

43  335

Devizaswapok

—

-  1  510

7 00  000

Származékos pénzügyi instrumentumok összesen

1  024

-  3  545

7 61  863

7.   Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban)

A kölcsönök és követelések fő összetevői a következők:

 

Globális kölcsönök (31)

Előnyös besorolású kölcsönök

Alárendelt kölcsönök

Összesen

Névérték 2014. január 1-jén

3 42  113

8 06  007

1 31  632

1 2 79  752

Folyósítások

2 16  672

31  654

—

2 48  326

Visszafizetések

-  58  417

- 1 07  794

- 367

- 1 66  578

Tőkésített kamatok

—

—

11  915

11  915

Devizaárfolyam-különbség

42  138

52  696

3  463

98  297

Névérték 2014. december 31-én

5 42  506

7 82  563

1 46  643

1 4 71  712

Értékvesztés 2014. január 1-jén

-  7  675

-  12  734

-  50  382

-  70  791

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés

—

—

-  79  249

-  79  249

Értékvesztés visszaírása

2  586

907

—

3  493

Devizaárfolyam-különbség

- 662

-  1  664

-  3  264

-  5  590

Értékvesztés 2014. december 31-én

-  5  751

-  13  491

- 1 32  895

- 1 52  137

Amortizált bekerülési érték

-  2  562

-  5  125

28

-  7  659

Kamat

7  407

11  930

665

20  002

Kölcsönök és követelések 2014. december 31-én

5 41  600

7 75  877

14  441

1 3 31  918


 

Globális kölcsönök (32)

Előnyös besorolású kölcsönök

Alárendelt kölcsönök

Összesen

Névérték 2013. január 1-jén

2 54  686

7 89  970

1 33  780

1 1 78  436

Folyósítások

1 50  513

91  690

—

2 42  203

Visszafizetések

-  51  595

-  55  865

-  11  700

- 1 19  160

Tőkésített kamatok

—

- 342

10  705

10  363

Devizaárfolyam-különbség

-  11  491

-  19  446

-  1  153

-  32  090

Névérték 2013. december 31-én

3 42  113

8 06  007

1 31  632

1 2 79  752

Értékvesztés 2013. január 1-jén

-  6  494

-  14  296

-  24  355

-  45  145

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés

-  1  341

—

-  27  081

-  28  422

Értékvesztés visszaírása

—

1  088

—

1  088

Devizaárfolyam-különbség

160

474

1  054

1  688

Értékvesztés 2013. december 31-én

-  7  675

-  12  734

-  50  382

-  70  791

Amortizált bekerülési érték

-  2  109

-  3  883

- 66

-  6  058

Kamat

5  154

10  536

3  606

19  296

Kölcsönök és követelések 2013. december 31-én

3 37  483

7 99  926

84  790

1 2 22  199

8.   Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

 

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2014. január 1-jén

2 56  161

23  620

2 79  781

Folyósítások

41  990

656

42  646

Visszafizetések/értékesítések

-  38  535

-  4  843

-  43  378

Visszafizetések/értékesítések devizaárfolyam-különbsége

168

281

449

Bekerülési érték 2014. december 31-én

2 59  784

19  714

2 79  498

Nem realizált nyereség és veszteség 2014. január 1-jén

71  931

6  260

78  191

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

78  064

- 133

77  931

Nem realizált nyereség és veszteség 2014. december 31-én

1 49  995

6  127

1 56  122

Értékvesztés 2014. január 1-jén

-  22  450

-  3  823

-  26  273

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés

-  2  084

-  4  178

-  6  262

Értékvesztés 2014. december 31-én

-  24  534

-  8  001

-  32  535

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2014. december 31-én

3 85  245

17  840

4 03  085


 

Kockázatitőke-alapok

Közvetlen tőkebefektetések

Összesen

Bekerülési érték 2013. január 1-jén

2 58  426

24  238

2 82  664

Folyósítások

33  600

1  100

34  700

Visszafizetések/értékesítések

-  37  361

-  1  376

-  38  737

Visszafizetések/értékesítések devizaárfolyam-különbsége

1  496

- 342

1  154

Bekerülési érték 2013. december 31-én

2 56  161

23  620

2 79  781

Nem realizált nyereség és veszteség 2013. január 1-jén

59  234

9  200

68  434

Nem realizált nyereség és veszteség – nettó változás

12  697

-  2  940

9  757

Nem realizált nyereség és veszteség 2013. december 31-én

71  931

6  260

78  191

Értékvesztés 2013. január 1-jén

-  14  345

-  3  752

-  18  097

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év során rögzített értékvesztés

-  8  105

- 71

-  8  176

Értékvesztés 2013. december 31-én

-  22  450

-  3  823

-  26  273

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2013. december 31-én

3 05  642

26  057

3 31  699

9.   A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések (ezer EUR-ban)

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő összetevői a következők:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás

42  590

—

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege

42  590

—

10.   Lejáratig tartott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A lejáratig tartott portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. Az alábbi táblázat a lejáratig tartott portfólió mozgásait tartalmazza:

2014. január 1-jei egyenleg

1 02  562

Részesedésszerzések

1 6 10  057

Lejáratok

-  1 6 12  619

A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása

- 12

2014. december 31-i egyenleg

99  988


2013. január 1-jei egyenleg:

99  029

Részesedésszerzések

6 80  635

Lejáratok

- 6 76  369

A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása

228

Az elhatárolt kamat változása

- 961

2013. december 31-i egyenleg

1 02  562

11.   Egyéb eszközök (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Az EBB-vel szembeni követelések

5  447

6

Pénzügyi garanciák

75

142

A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések (21. megjegyzés)

—

337

A technikai segítségnyújtás folyósításával kapcsolatos követelések értékvesztése (21. megjegyzés)

—

- 337

Egyéb eszközök összesen

5  522

148

12.   Elhatárolt bevételek (ezer EUR-ban)

Az elhatárolt bevételek fő összetevői a következők:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Elhatárolt kamattámogatások

30  750

34  787

Kölcsönök és követelések elhatárolt jutaléka

560

296

Elhatárolt bevételek összesen

31  310

35  083

13.   Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő összetevői a következők:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások

38  348

37  851

EBB-nek fizetendő egyéb összegek

44

716

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás

30  432

2 92  668

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen

68  824

3 31  235

14.   Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Kölcsönök előtörlesztése

1  973

1  827

Kamattámogatások elhatárolt bevétele

542

603

Pénzügyi garanciák

76

142

Egyéb kötelezettségek összesen

2  591

2  572

15.   A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállamok

Hozzájárulás a Kerethez

Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz (33)

Hozzájárulás összesen

Lehívott, de be nem fizetett (34)

Ausztria

54  511

3  808

58  319

1  205

Belgium

80  634

5  633

86  267

1  765

Bulgária

—

—

—

70

Ciprus

—

—

—

45

Cseh Köztársaság

—

—

—

255

Dánia

44  020

3  075

47  095

1  000

Észtország

—

—

—

25

Finnország

30  444

2  127

32  571

735

Franciaország

4 99  851

34  917

5 34  768

9  775

Németország

4 80  515

33  566

5 14  081

10  250

Görögország

25  713

1  796

27  509

735

Magyarország

—

—

—

275

Írország

12  753

891

13  644

455

Olaszország

2 57  948

18  019

2 75  967

6  430

Lettország

—

—

—

35

Litvánia

—

—

—

60

Luxemburg

5  965

417

6  382

135

Málta

—

—

—

15

Hollandia

1 07  375

7  500

1 14  875

2  425

Lengyelország

—

—

—

650

Portugália

19  953

1  394

21  347

575

Románia

—

—

—

185

Szlovákia

—

—

—

105

Szlovénia

—

—

—

90

Spanyolország

1 20  129

8  391

1 28  520

3  925

Svédország

56  156

3  923

60  079

1  370

Egyesült Királyság

2 61  033

18  234

2 79  267

—

Összesen 2014. december 31-én

2 0 57  000

1 43  691

2 2 00  691

42  590

Összesen 2013. december 31-én

1 6 61  309

4 33  691

2 0 95  000

—

16.   Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások (ezer EUR-ban)

 

2014.12.31.

2013.12.31.

Kötelezettségvállalások

 

 

Folyósítatlan kölcsönök

1 1 61  859

8 89  866

Értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozó, folyósítatlan kötelezettségvállalás

2 00  637

1 76  821

Kibocsátott garanciák

2  298

4  414

Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

2 85  239

2 22  588

Függő kötelezettségek

 

 

Aláírt kibocsátatlan garanciák

25  000

25  000

Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások összesen

1 6 75  033

1 3 18  689

17.   Kamat- és kamatjellegű bevételek, kamat- és kamatjellegű kiadások (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

543

273

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

276

461

Kölcsönök és követelések

72  135

64  512

Kamattámogatások

4  286

4  347

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen

77  240

69  593

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Származékos pénzügyi instrumentumok

-  1  522

-  1  175

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen

-  1  522

-  1  175

18.   Díj- és jutalékbevételek, díj- és jutalékkiadások (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő összetevői a következők:

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei

316

2  573

Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei

78

145

Egyéb

769

10

Díj- és jutalékbevételek összesen

1  163

2  728

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán fizetett jutalékok

- 37

- 43

Díj- és jutalékkiadás összesen

- 37

- 43

19.   Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó bevétele

3  179

2  688

Osztalékbevétel

4  930

2  606

Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség

8  109

5  294

20.   Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevételt.

 

2014.1.1-től

2013.1.1-től

 

2014.12.31-ig

2013.12.31-ig

Az EBB-nél felmerült tényleges költségek

-  40  912

-  40  966

Bevételek a közvetlenül a Keret ügyfeleire terhelt bírálati díjakból

2  784

3  115

Általános igazgatási kiadások összesen

-  38  128

-  37  851

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat már nem a tagállamok fedezik.

21.   Egyéb eszközök értékvesztése (ezer EUR-ban)

A Keret 2012-ben végrehajtott egy 638 EUR összegű technikai segítségnyújtási kifizetést, amely a másik fél csalárd magatartása miatt nem jutott el a végső kedvezményezetthez. A jogi fellépést követően a Keret 301 EUR-t tudott visszafizettetni, a fennmaradó hátralék 337 EUR-s összegét értékvesztésként rögzítették a Keret átfogó jövedelmében.

A 337 EUR összegű fennmaradó hátralékot a Keret kamattámogatási és technikai segítségnyújtási keretéhez allokálták, és egyéb jövedelemként rögzítették a Keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában.

22.   Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel

A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása

A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett. Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:

—

korlátozott tevékenységek,

—

korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján,

—

nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit,

—

több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások).

Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek

A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket.

A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása

Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának. Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára. Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük.

Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg és cél

A Keret által birtokolt érdekeltség

Projektfinanszírozás – különleges célú gazdasági egységek hitelezése

A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan kölcsönfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti. A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák.

Nettó folyósított összegek

Kamatbevétel

Kockázatitőke-műveletek

A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz. A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak.

A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények;

Kapott osztalékok mint osztalékbevételek;

Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az ezen gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét. A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll.

A strukturált gazdálkodó egység típusa

Jelleg

Könyv szerinti érték 2014.12.31-én

Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2014.12.31-én

Projektfinanszírozási műveletek

Kölcsönök és követelések

7  225

7  225

Kockázatitőke-alapok

Értékesíthető pénzügyi eszközök

3 85  245

5 55  629

Összesen

 

3 92  470

5 62  854

23.   Későbbi események

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2014. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

(1)  HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(2)  Az áthidaló eszközt az első javaslat szerint a 11. EFA végrehajtásáról szóló rendelet egyik cikke keretében kívánták létrehozni (COM(2013) 445). A Bizottság azonban ennek alternatívájaként azt javasolta, hogy az áthidaló eszközt egy egyedi tanácsi határozattal hozzák létre (Javaslat – A Tanács határozata az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatálybalépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről, COM(2013) 663.).

(3)  A Tanács 2008. február 18-i 215/2008/EK rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (HL L 78., 2008.2.19., 1. o.).

(4)  A Tanács 2014. május 26-i 567/2014/EU rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 157., 2014.5.27., 52. o.).

(5)  A Tanács 2015. március 2-i (EU) 2015/323 rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (HL L 58., 2015.3.3., 17. o.).

(6)  A Tanács 2015. március 2-i (EU) 2015/322 rendelete a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1. o.).

(7)  A Tanács 2014. május 26-i 567/2014/EU rendelete a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK rendeletnek a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszak alkalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 157., 2014.5.27., 43. o.).

(8)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(9)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(10)  Rövid lejáratú követelések általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések nélkül.

(11)  Rövid lejáratú kötelezettségek általános és társfinanszírozási hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségek nélkül.

(12)  A 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra.

(13)  A 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 59. cikkével összhangban a pénztár a 11. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 5. fejezet ismerteti.

(14)  Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti.

(15)  HL L 156., 1998.5.29., 3. o.

(16)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(17)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(18)  A csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent.

(19)  A csökkenés minden esetben a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékába átcsoportosított, visszavont kötelezettségvállalást jelent.

(20)  A 2010/406/EU tanácsi határozat alapján Szudán 150 millió EUR-t kapott a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Szudánnak: 147 millió EUR, végrehajtási költségek: 3 millió).

(21)  A 2011/315/EU tanácsi határozat alapján Dél-Szudán 200 millió EUR-t kapott a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékából (külön juttatás Dél-Szudánnak: 194 millió EUR, végrehajtási költségek: 6 millió EUR).

(22)  A 9. és korábbi EFA-k projektjeivel kapcsolatos visszavont kötelezettségvállalások átcsoportosítása a le nem hívható eredményességi tartalékba: 377 millió EUR, mínusz a Dél-Szudán javára (a 9. EFA-hoz) a tartalékokból átcsoportosított 200 millió EUR összeg. Az AKCS 807 millió EUR összegű le nem hívható eredményességi tartalékából ez idáig 350 millió EUR került felhasználásra (150 millió EUR Szudán, 200 millió EUR Dél-Szudán számára lett átcsoportosítva a 9. EFA-hoz).

(23)  A 10. EFA tartalékaiba, illetve tartalékaiból való átcsoportosítás.

(24)  A társfinanszírozások esetében a táblázat csak a kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazza.

(25)  A 2013/759/EU tanácsi határozat átmeneti igazgatási intézkedéseket („áthidaló eszközt”) vezetett be az Európai Fejlesztési Alap (EFA) tekintetében azért, hogy a 2014. január 1. és a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépése közötti időszakban forrásokat biztosítson az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott együttműködés, illetve támogatási kiadások céljaira.

(26)  Az áthidaló eszköz kezdeti előirányzatait 1  372,5 millió EUR összegben a 8. és a 9. EFA, 224,7 millió EUR összegben pedig a 10. EFA le nem hívható tartalékaiból történt átcsoportosítások révén fedezték, összesen tehát 1  597 millió EUR állt az AKCS-államok és a TOT rendelkezésére.

(27)  Az áthidaló eszköz kezdeti előirányzatainak átcsoportosítása a 11. EFA más támogatási eszközeihez, összesen 1  488 millió EUR összegben (AKCS és TOT).

(28)  A 11. EFA egyéb támogatási eszközeit az áthidaló eszközből történt átcsoportosításokon kívül a korábbi EFA-kból (a 10. EFA Stabex „A” kerete, kamatok és más bevételek) történt 16,56 millió EUR összegű, illetve a bevételnövelő költségvetésből (RO) történt 2,1 millió EUR összegű közvetlen átcsoportosítással fedezték.

(29)  A le nem hívható tartalékok a 10. EFA le nem hívható eredményességi tartalékából történő 225 millió EUR összegű átcsoportosítás (visszavonás) útján jöttek létre, ebből az összegből 224,7 millió EUR-t közvetlenül az áthidaló eszközhöz, 0,8 millió EUR-t pedig a 11. EFA egyéb támogatási eszközeihez csoportosítottak át.

(30)  Az előirányzatok %-ában

(31)  beleértve az ügynöki megállapodásokat

(32)  beleértve az ügynöki megállapodásokat

(33)  A 9. EFA keretében a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz nyújtott – a 10. EFA szerinti kamattámogatás és technikai segítségnyújtás előfinanszírozásaként címzett – 2 90  000 EUR összegű tagállami hozzájárulást 2014-ben átcsoportosították a Keretbe fizetett hozzájárulások közé.

(34)  2014. november 10-én a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2015. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

13.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 379/124

A SZÁMVEVŐSZÉK MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATA AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RÉSZÉRE A NYOLCADIK, KILENCEDIK, TIZEDIK ÉS TIZENEGYEDIKEURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPRÓL (EFA) – FÜGGETLEN ELLENŐRI JELENTÉS

(2015/C 379/02)

I.

Az Európai Uniós működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkének és a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, a 10. Európai Fejlesztési Alap és a 11. Európai Fejlesztési Alap közötti, a 11. Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó belső megállapodás hatálybalépéséig tartó átmeneti időszakra vonatkozó pénzügyi szabályzat 49. cikkének rendelkezései értelmében, amelyek a korábbi EFA-kra is vonatkoznak, a következőket ellenőriztük:

a)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a Bizottság által 2015. július 24-én elfogadott éves beszámolója, amely a mérlegből, a gazdasági eredménykimutatásból, a készpénzforgalmi kimutatásból, a nettó eszközállomány változásainak kimutatásából, az Európai Fejlesztési Alapokba befizetendő tételek táblázatából és a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi év pénzügyi műveleteinek végrehajtásáról szóló jelentésből áll;

b)

az EFA jogi keretén belül végrehajtott, a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége az EFA azon forrásaira vonatkozóan, amelyek pénzügyi irányításáért a Bizottság felel (1).

A vezetés felelőssége

II.

Az EUMSZ 310–325. cikke és a vonatkozó pénzügyi szabályzatok (2) értelmében a vezetés felel az EFA-k éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért, a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak (3) megfelelően, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. A vezetés felelőssége magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetés felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. Az EFA beszámolójának alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Bizottság viseli (az EUMSZ 317. cikke).

Az ellenőr felelőssége

III.

Feladatunk, hogy ellenőrzéseink alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ellenőrzést az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai szerint végezzük. Ezek a standardok megkövetelik, hogy az ellenőrzést úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessünk arra nézve, hogy az EFA-k éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

IV.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az EFA jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, és nem a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

V.

Úgy véljük, hogy az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok elégségesek és megfelelőek véleményeink megalapozásához.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

VI.

Véleményünk szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2014. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven és az EFA-k pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek, valamint a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapuló számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az EFA-k 2014. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközállomány változásait.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

VII.

Véleményünk szerint a 2014. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

A beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító vélemény alapja

VIII.

Becslésünk szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA kifizetési tranzakcióit jellemző legvalószínűbb hibaarány 3,8 %.

Elutasító vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

IX.

Véleményünk szerint a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó elutasító vélemény alapjáról szóló bekezdésben tárgyaltak jelentősége miatt a 2014. december 31-én véget ért évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi.

2015. július 16.

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

Európai Számvevőszék

12, rue Alcide de Gasperi, 1615 Luxembourg, LUXEMBURG

(1)  A tizedik EFA-ról szóló pénzügyi szabályzat 16., 43., 48., 49., 50. és 58. cikke értelmében ez a megbízhatósági nyilatkozat nem vonatkozik az EFA forrásainak azon részére, amelyet az EBB kezel, és amelyért az EBB a felelős.

(2)  A nyolcadik, kilencedik, és tizedik EFA-ra vonatkozó pénzügyi szabályzat. A tizedik EFA pénzügyi szabályzata vonatkozik az áthidaló eszközre is, amelynek az elszámolása a tizenegyedik EFA alatt történik.

(3)  Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve ezek hiányában a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kiadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.