AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/3

Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság véleménye 2015. április 16-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7292 – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Görögország

(2015/C 376/04)

Összefonódás

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összefonódásnak minősül.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében uniós léptékű.

Érintett piacok

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal az érintett termék- és földrajzi piacok határozattervezetben foglalt meghatározása tekintetében.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság következtetéseivel abban, hogy a tervezett összefonódás értékelése céljából:

4.1.	a nem otthoni felhasználásra szánt termékek értékesítési csatornája külön termékpiacot alkot,

4.2.	a saját márkás és a védjeggyel megjelölt áruk formátumuktól függetlenül ugyanahhoz a termékpiachoz tartoznak,

4.3.	az egyadagos kávéfőző gépek a többadagos kávéfőző gépekétől eltérő termékpiachoz tartoznak,

4.4.	mindegyik egyadagos kávéfőző gép egy differenciált termékpiachoz tartozik,

4.5.	az őrölt pörkölt kávé a többi kávéformátumtól különálló termékpiacot alkot,

4.6.	az instant kávé a többi kávéformátumtól különálló termékpiacot alkot,

4.7.	az N-kapszulák a többi kávéformátumtól különálló termékpiacot alkotnak.

4.8.	A kávépárnák a többi kávéformátumtól különálló termékpiacot alkotnak.

4.9.	Valamennyi kávétermék érintett földrajzi piaca terjedelme országos.

A verseny értékelése – Horizontális, nem egyeztetett hatások

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a javasolt összefonódás – ahogy azt a bejelentő felek eredetileg javasolták – valószínűsíthetően jelentősen akadályozná a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén különösen annak következtében, hogy erőfölényt hozna létre:

5.1.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé franciaországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

5.2.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé dán piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

5.3.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé lettországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

5.4.	a feleknek a kávépárna franciaországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

5.5.	a feleknek a kávépárna osztrák piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság értékelésével, mely szerint a bejelentett ügylet nem vezetne a hatékony verseny jelentős akadályozásához:

6.1.	a feleknek az egyadagos kávéfőző gépek piacain Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

6.2.	a feleknek a pörkölt őrölt kávé piacain a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, Hollandiában és Spanyolországban folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

6.3.

a feleknek az instant kávé piacain a Cseh Köztársaságban, Dániában, Észtországban, Görögországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovákiában, Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

6.4.	a feleknek a kávépárna piacain Németországban és Hollandiában folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

6.5.	a feleknek a nem otthoni felhasználásra szánt termékek piacán Dániában, Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében.

Korrekciós intézkedések

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kötelezettségvállalások elégségesek a tervezett összefonódásnak a belső piaccal, illetve annak jelentős részével való összeegyeztethetősége tekintetében felvetődött aggályok eloszlatására a következő szempontok esetében:

7.1.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé franciaországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

7.2.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé dán piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

7.3.	a feleknek az őrölt pörkölt kávé lettországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

7.4.	a feleknek a kávépárna franciaországi piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében,

7.5.	a feleknek a kávépárna osztrák piacán folytatott tevékenységei közötti horizontális átfedés tekintetében.

Összeegyeztethetőség a belső piaccal

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy – feltételezve a felek által felajánlott kötelezettségvállalások teljesülését, valamint az összes kötelezettségvállalást együttesen tekintve – a tervezett összefonódás valószínűleg nem akadályozza jelentősen a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban a tervezett összefonódást a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

13.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/7

A Bizottság 2015. május 5-i határozatának összefoglalója

egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: M.7292 – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo)

(az értesítés a C(2015) 3000. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 376/06)

A Bizottság 2015. május 5-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének betekinthető változata az ügy hiteles nyelvén a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen található meg: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.

I. A FELEK

(1)

D.E. Master Blenders 1753 (a továbbiakban: DEMB) egy nemzetközi kávé- és teaforgalmazó vállalkozás, a DEMB közvetett tulajdonosa az Acorn Holdings BV (a továbbiakban: Acorn), amelynek többségi tulajdonosa a JAB Holding Company sàrl.

(2)

A Mondelēz International Inc. (a továbbiakban: Mondelēz) a Kraft Foods csoport egyik tagjának különválásával jött létre 2012 októberében. Ez egy globális snackféleségeket gyártó vállalkozás, amelynek termékválasztékában keksz, csokoládé, cukorka, sajt, italporból készült italkeverékek, rágógumi és kávé található.

II. A TERVEZETT ÖSSZEFONÓDÁS

(3)

2014. október 27-én a Bizottság hivatalos értesítést kapott az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke értelmében, amely szerint az Acorn és a Mondelēz közös irányítást szereznek egy újonnan alakított közös vállalkozás, a Charger OpCo B.V. (a továbbiakban: Charger vagy JV) felett.

III. AZ ELJÁRÁS

(4)

Az ügyletről 2014. október 27-én érkezett bejelentés a Bizottsághoz.

(5)

Az eljárás első szakasza során a felek kötelezettségvállalásokat nyújtottak be a Bizottsághoz 2014. november 26-án. A piac vizsgálata, ezen belül a javasolt kötelezettségvállalások piaci tesztje alapján a Bizottság előzetesen arra a megállapításra jutott, hogy az ügylet komoly aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el 2014. december 15-én.

(6)

A felek 2015. február 23-án benyújtották a második kötelezettségvállalási csomagot (a továbbiakban: a II. szakasz kötelezettségvállalásai). 2015. február 25-én a Bizottság piaci tesztet hajtott végre annak értékelésére, hogy a II. szakasz kötelezettségvállalásai megfelelőek lennének-e a Bizottság által meghatározott versenyjogi aggályok eloszlatására.

(7)

2015. március 20-án a felek végleges kötelezettségvállalásokat nyújtottak be (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások), amelyek az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetővé teszik.

IV. INDOKOLÁS

(8)

A DEMB és a Mondelēz a többadagos gépekhez (olyan gépek, amelyek egyszerre több kávéadagot is előállítanak), valamint az egyadagos gépekhez (olyan gépek, amelyek egyszerre egy kávéadagot állítanak elő) való termékek gyártása és értékesítése terén tevékenykednek. Tevékenységeik átfedik egymást az alábbi területeken:

a)	Nem otthoni fogyasztásra szánt kávétermékek és szolgáltatások értékesítése,

Otthoni fogyasztásra szánt kávé, amelyre vonatkozóan a felek tevékenysége között átfedés van az alábbiak tekintetében:

(1)	Pörkölt és őrölt kávé, valamint szemes kávé,

(2)	instant kávé;

(3)	Fogyóeszközök egyadagos kávéfőző gépekhez: i. kávépárnák (Senseo géphez való fogyóeszközök) és ii. a Nespresso gépekkel kompatibilis kapszulák (N-kapszulák).

(9)

A DEMB és Mondelēz nem közvetlenül értékesítik az egyadagos gépeket (mint például a Tassimo vagy Senseo), hanem ezt olyan gépgyártókon keresztül teszik, mint például a Bosch a Tassimo és a Philips a Senseo esetében. Ennek ellenére a felek befolyásolják az egyadagos gépek árait azzal, hogy pénz-visszafizetést és kuponokat kínálnak, továbbá jelentősen érintettek is e gépek forgalmazásában és népszerűsítésében. A Bizottság ezért elemezte az ügyletnek az egyadagos kávégépek piacára, valamint az egyadagos gépek fogyóeszközeinek piacára gyakorolt hatását. E két piac közötti szoros kölcsönhatás miatt a Bizottság az ügyletnek a tágabb, egyadagos rendszerek szintjére (amely magában foglalja a gépek és a fogyóeszközök piacát) gyakorolt hatását is elemezte.

A. A termékpiac meghatározása

Otthoni kontra nem otthoni fogyasztás

(10)

A kávétermékek és szolgáltatások nem otthoni fogyasztásra szánt termékek csatornáján történő értékesítése a vevők széles skáláját célozza meg, például irodákat, kórházakat, éttermeket és bárokat. Ezen vevők számára a kávégyártók a különböző kávétermékek és szolgáltatások személyre szabott választékát kínálják (például kávéital-típusokat, tányérokat és csészéket, valamint a gépek karbantartását) a vevők egyedi szükségletei alapján.

(11)

A rendelkezésre álló kávéformátumok nagyjából megegyeznek a nem otthoni felhasználásra szánt és az otthoni felhasználásra szánt termékek csatornájában, a Bizottság vizsgálatai azonban rámutattak, hogy a nem otthoni felhasználásra szánt termékek piaca elkülönül az otthoni felhasználásra szánt termékek piacától az eltérő vevői csoportok jelenléte, az eltérő termékek/szolgáltatások kínálata, a részben eltérő versenytársak és az eltérő versenydinamikák miatt (azaz az éves tárgyalások az otthoni felhasználásra szánt termékek kiskereskedőivel ellentétben a nem otthoni felhasználásra szánt termékszegmens egyedi vevői igényekre szabott kínálatával).

(12)

Az otthoni felhasználásra szánt termékek csatornáján belül a Bizottság lényegében azt állapította meg, hogy a különböző kávéformátumok különböző termékpiacokhoz tartoznak (azaz pörkölt, őrölt, instant kávépárnák és N-kapszulák). A Bizottság a piac két további lehetséges szegmensre bontását is vizsgálta, amely valamennyi kávéformátumot érintene: i. saját márka kontra védjeggyel megjelölt áruk és ii. hagyományos kontra nem hagyományos kávé.

Saját márkás kontra védjeggyel megjelölt áruk

(13)

A saját márkák olyan termékek, amelyeket kiskereskedői védjeggyel ellátva árulnak és általában közvetlenül a kiskereskedők kínálják eladásra. A Bizottság vizsgálata bizonyos fokú versenykényszer jelenlétére mutatott rá a védjeggyel ellátott és a saját márkás termékek között, de a kettő közötti bizonyos különbségekre is. Miközben a Bizottság úgy véli, hogy a saját márkás és a védjeggyel ellátott kávétermékek formátumuktól függetlenül ugyanahhoz a termékpiachoz tartoznak, azt is megállapította, hogy a saját márkás védjegyek által a DEMB és a Mondelēz márkákra gyakorolt versenykényszer országonként és formátumonként eltér.

Konvencionális kontra nem konvencionális kávé

(14)

A nem konvencionális kávéra (mint például a biokávé, a tisztességes kereskedelemből származó kávé) néhány fogyasztó a konvencionális kávé alternatívájaként tekint. Ezen fogyasztói preferenciákat és bizonyos fokú kínálati oldali helyettesíthetőséget figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy nem szükséges különbséget tenni a konvencionális és nem konvencionális kávék között.

Egyadagos rendszerek

(15)

A DEMB a Senseo védjegy tulajdonosa, és a Philip céggel együtt fejleszti és forgalmazza a Senseo rendszert. A Senseo gépek fogyóeszközei a kávépárnák. A Mondelēz a Tassimo védjegy tulajdonosa és a Bosch céggel együtt fejleszti és forgalmazza a Tassimo rendszert. A Tassimo gépek fogyóeszközei a T-disc kávékapszulák. Az egyadagos rendszer ezért egy speciális típusú egyadagos gépet és az ezzel a géppel kompatibilis fogyóeszközöket jelenti.

(16)

Minden egyadagos gép speciális technológián alapul és speciális formátumú kávéfogyóeszközöket igényel. Magát a kávéfőző gépet egy vagy több villamos háztartási készülékgyártó gyártja és a fogyóeszközöket egy vagy több kávégyártó is gyárthatja, attól függően, hogy a rendszer technológiája nyílt vagy zárt-e (más szavakkal, hogy a vonatkozó technológiát még mindig szellemitulajdon-jog védi-e). Bizonyos rendszerek (mint például a Senseo és a Nestlé Nespressoja) nyílt vagy félig nyílt rendszerek, ami azt jelenti, hogy bármely versenytárs kezdhet gyártani az ezen rendszerekkel kompatibilis fogyóeszközöket. A többi rendszer, mint a Tassimo és a Nestlé Dolce Gustoja zárt rendszerek, ami azt jelenti, hogy csak a megfelelő szellemitulajdon-jogot birtokló gyártó gyárthat fogyóeszközöket a zárt rendszer számára.

(17)

A Bizottság megfigyelése szerint a rendelkezésre álló fogyóeszközök választéka az egyik tényező, amelyet a végső fogyasztók figyelembe vesznek, amikor arról döntenek, hogy melyik egyadagos gépet vásárolják meg. A kávégyártóknak a gépek piaci elterjedtségétől való erős függősége, és az ebből következő, a gépek forgalmazásában való komoly érintettségük miatt az egyadagos gépek és a fogyóeszközök érintett piaca egymással összefügg.

(18)

Ez alapján a Bizottság a verseny értékelése során figyelembe veszi az egyadagos gépek érintett piaca és az egyadagos fogyóeszközök piacai közötti kölcsönhatást. A Bizottság különösen, és amikor ez indokolt, figyelembe veszi az ügyletnek a – gépeket és fogyóeszközöket egyaránt magukban foglaló – egyadagos rendszerek szélesebb szegmensére gyakorolt hatását. Ezzel egyidejűleg nem tűnik szükségesnek különálló érintett piacot meghatározni az egyadagos rendszerek számára, mivel az ügylet rendszerek közötti versenyre gyakorolt hatásait már vizsgálták az egyadagos gépeket és fogyóeszközöket magukban foglaló szűkebb piacok értékelése során.

Egyadagos gépek

(19)

A Bizottság megállapítja, hogy a kávéfőző gépek ágazatában a többadagos gépek (pl. a szűrőfilteres kávéfőző gépek) az egyadagos gépektől különálló piacot képeznek.

(20)

Ami az egyadagos gépeket illeti, a Bizottság megállapítja, hogy valamennyien egy differenciált termékpiachoz tartoznak, mert valamennyien hasonló, a végső fogyasztók számára fontos jellemzőkkel rendelkeznek. Mindegyik egyadagos gép egy gombnyomásra egy csésze állandó minőségű, forró italt állít elő gyorsan, tisztán és kényelmesen.

(21)

A felek nem közvetlenül értékesítenek egyadagos gépeket, azok árait azonban befolyásolják (pénz-visszafizetések, kuponok kínálásával), valamint érintettek azok forgalmazásában és népszerűsítésében. A Bizottság ezért az ügylet egyadagos gépek piacára gyakorolt hatását is értékelte.

Fogyóeszközök egyadagos kávégépekhez

(22)

A DEMB és a Mondelēz tevékenységei átfedik egymást a nyitott és félig nyitott rendszerek fogyóeszközei tekintetében, ezek a Senseo (kávépárnák) és a Nespresso (N–kapszulák).

(23)

A kávépárnák, amelyek kör alakúak, laposak és természetüknél fogva vízáteresztőek (mint egy hagyományos teafilter) előre csomagolt őrölt pörkölt kávéadagokat tartalmaznak egy adag kávénak a kompatibilis egyadagos kávéfőző gépekben történő előállításához.

(24)

Az N-kapszulák szilárd anyagból készült külső burokkal ellátott kávékapszulák (ellentétben a kávépárna lágy, vízáteresztő csomagolásával). A Nestlétől eltérő kávégyárak által gyártott N-kapszulák elnevezése: Nespresso kompatibilis kapszulák. A Nestlé a saját N-kapszuláit szakboltokban vagy az interneten keresztül árusítja, a Nespresso kompatibilis kapszulákat pedig a kiskereskedők polcain kínálják.

Az őrölt pörkölt kávé

(25)

Az őrölt pörkölt kávé olyan kávészemekből áll, amelyeket megpörköltek, megőröltek és amelyeket főleg többadagos gépekben használnak fel (például szűrőfilteres instant kávéfőző gépekben). Az őrölt pörkölt kávé íze, aromája és intenzitása igen eltérő lehet, a kávéfajták speciális keverékétől, a kávészemek eredetétől és a pörkölési idő hosszától függ. Az őrölt pörkölt kávé piacán belül a Bizottság az alábbi kérdéseket nyitva hagyja:

—	vajon az őröletlen kávébab ugyanazon piac része-e, mint az őrölt pörkölt kávé,

—	vajon a görög kávé ugyanazon piac része-e, mint az őrölt pörkölt kávé,

(26)

A Bizottság úgy véli, hogy – a kereskedelmi forgalomban lévő Arabica és Robusta kávékeverékek széles választéka miatt és a fogyasztók választásában a keverékek összetételének korlátozott jelentősége miatt –nem szükséges különbséget tenni az Arabica és a Robusta között.

Instant kávé

(27)

Az instant kávét (kávépornak és azonnal oldódó kávénak is nevezik) a megfőzött kávé liofilizálásával vagy porlasztva szárításával állítják elő. A fogyasztók ezt követően forró víz hozzáadásával újra folyékony halmazállapotúvá tudják átalakítani a kávét.

B. A földrajzi piacok meghatározásai

(28)

A felek által benyújtott észrevételek, a piac vizsgálatának és az előző ügyek eredményeinek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a fentiekben meghatározott érintett termékpiacok földrajzi hatóköre minden esetben országos.

C. A verseny értékelése

(29)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet a tényleges verseny jelentős akadályozásához vezetne:

—	az őrölt pörkölt kávé piacokon Franciaországban, Dániában és Lettországban, valamint

—	a kávépárnák piacain Ausztriában és Franciaországban.

(30)

A Bizottság ezen túlmenően arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet jelentősen akadályozná a tényleges versenyt a belső piacon: i. az egyadagos gépek piacán azokban az országokban, ahol a Tassimo és a Senseo egyaránt jelen van (ezek pedig a következők: Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság), ii. az őrölt pörkölt kávé piacokon a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, Hollandiában és Spanyolországban, iii. az instant kávé piacokon a Cseh Köztársaságban, Dániában, Észtországban, Görögországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovákiában, Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban, iv. a kávépárna piacokon Németországban és Hollandiában, és v. a nem otthoni felhasználásra szánt termékek piacain Dániában, Németországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

(31)

Az őrölt pörkölt kávé tekintetében az ügylet Franciaországban a legnagyobb és a második legnagyobb piaci szereplőt egyesítené. 2014-ben az összesített piaci részesedésük [50–60] %-ra emelkedett volna. A JV mögötti második piaci szereplő után saját márkájú termékek következnének [20-30] %-os összesített piaci részesedéssel, és a harmadik piaci résztvevő pedig csak [0-5] %-os piaci részesedéssel rendelkezne. A felek a francia pörkölt őrölt kávé piacán egymás közeli versenytársai, és jelen vannak a teljes termékskálán és valamennyi árkategóriában. Az összefonódás eredményeként létrejövő vállalkozás ezért az ügyletet követően képes lenne az árakat a versenyszint fölé emelni.

(32)

Hasonló érvek (magas kombinált piaci részesedés, a versenytársak által gyakorolt elégtelen versenykényszer, a felek márkái közötti szoros verseny) merülnek fel az ügylet értékelésekor az őrölt pörkölt kávé piac tekintetében Dániában és Litvániában. Mindkét esetben az ügyletet követően az összefonódás eredményeként létrejövő vállalkozás jelentős piaci erőt képviselne és képes lenne az árak a versenyszint fölé emelni.

(33)

Franciaországban a kávépárnák piacán a felek egymás közeli versenytársai, és emellett [60-70] %-os kombinált piaci részesedéssel ők a piac két legfőbb résztvevői, akik után a PL következik [20-30] %-os összesített piaci részesedéssel, majd a harmadik a csak [0-5] %-os piaci részesedéssel rendelkező piaci résztvevő. Az összefonódás eredményeként létrejövő vállalkozás ezért az ügyletet követően képes lenne az árakat a versenyszint fölé emelni.

(34)

A felek a kávépárnák ausztriai piacán is egymás közeli versenytársai és [70-80] %-os együttes piaci részesedésük nagyon magas. A második piaci szereplő a PL lenne [10-20] %-os összesített piaci részesedéssel, és a harmadik piaci résztvevő pedig csak [0-5] %-os piaci részesedéssel rendelkezne. Az összefonódás eredményeként létrejövő vállalkozás ezért az ügyletet követően képes lenne az árakat a versenyszint fölé emelni.

(35)

Az összes többi elemzett piac tekintetében a Bizottság megállapította, hogy az ügylet nem okozza a hatékony verseny jelentős akadályozását.

(36)

A Bizottság további elemzéseket végzett, hogy vannak-e versenyjogi aggályok az egyadagos rendszerek vonatkozásában azokban az országokban ahol a DEMB által kínált Senseot és a Mondelēz által kínált Tassimot értékesítik jelenleg (ezek a következők: Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság). A Bizottság megállapította, hogy az ügylet ezen országok egyikében sem vet fel versenyjogi aggályokat, az alábbi tények miatt: i. a Tassimo és a Senseo nem egymás legközelebbi versenytársai, hanem a Tassimo inkább a Nestlé által kínált Dolce Gustoval van a legnagyobb versenyben, ii. a gépek elterjedtségének jelentősége, ami azt jelenti, hogy a kávégyárak továbbra is agresszíven fogják terjeszteni az egyadagos gépeket, és iii. az a tény, hogy az egyadagos szegmens dinamikusan növekszik, mert a versenytársak versengenek az alkalomért, hogy megtörjék a négy legfontosabb rendszer egyeduralmát.

D. Korrekciós intézkedések

(37)

A végleges kötelezettségvállalások, amelyek módosításokat tartalmaztak a piaci vizsgálatok eredményeinek figyelembe vétele céljából, három fő intézkedést tartalmaznak, amelyek mindegyikét számos átmeneti intézkedés egészít ki:

—	a Merrild márka eladása az EGT területén belül (a továbbiakban: a Merrild márka eladási ügylete);

—	a Carte Noire márka eladása az EGT területén belül, ideértve az összes forgalmazott Carte Noire kávétermék gyártásához átalakított termelő létesítményt is (a továbbiakban: a Carte Noire eladási ügylet); valamint

—	a Senseo márka szabadalmi licenciája Ausztriában 5 éves időszakra, amelyet egy 5 éves szüneteltetési időszak követ (a továbbiakban: az osztrák licencia).

(38)

A Merrild és a Carte Noire eladási ügyletei a vevő számára azzal a kötelezettséggel járnak, hogy a felek részére átmeneti szabadalmi licenciát nyújt egyes olyan termékek átnevezésének céljából, amelyekkel kapcsolatban nem merültek fel versenyjogi aggályok.

(39)

A Bizottság megállapítja, hogy a Merrild eladási ügylet több mindent megszüntetne, mint az átfedést az őrölt pörkölt kávé piac tekintetében Dániában és Litvániában, mivel a Merrild 2014. évi piaci részesedése (Dánia: [20-30] %, Lettország: [20-30] %), magasabb volt, mint az ügylet révén bekövetkezett piacirészesedés-növekedés (Dánia: [10-20] %, Lettország [10–20] %). A Merrild eladási ügylet tehát eloszlatná a versenyjogi aggályokat Dániában és Lettországban.

(40)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a Carte Noire eladási ügylet Franciaországban több mindent megszüntetne, mint az őrölt pörkölt kávé piacán előidézett átfedést, és szinte az összes átfedést megszüntetné a kávépárnákkal kapcsolatban. A Bizottság véleménye szerint a Carte Noire eladási ügylet életképes és versenyképes ügylet, amely lehetőséget teremt a felekkel való hatékony versengésre az őrölt pörkölt kávé és a kávépárnák piacán Franciaországban. A Carte Noire eladási ügylet tehát eloszlatná a versenyjogi aggályokat Franciaországban.

(41)

Az osztrák licencia tekintetében a Bizottság azt állapította meg, hogy az maradéktalanul megszüntetné az átfedést a kávépárnák tekintetében Ausztriában, mivel a Senseo piaci részesedése (2014-ben [30-40] %) megegyezik az ügylet által előidézett piaci részesedés növekedésével. A licenciával kapcsolatos megoldás (ellentétben a márka eladásával) amiatt a tény miatt is indokolt, hogy Ausztriában a felek a saját fő márkájuk kávépárnái tekintetében aktívak (Senseo és Jacobs), amelyek számos más országban is megtalálhatók, és amelyek bevételeik túlnyomó részére Ausztrián kívül tesznek szert.

(42)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a felek végleges kötelezettségvállalásai révén tett módosításokat követően az ügylet nem akadályozná számottevően a tényleges versenyt a belső piacon.

V. KÖVETKEZTETÉS

(43)

A fent említett okokból a határozat megállapítja, hogy a 2015. március 20-án benyújtott kötelezettségvállalásokkal módosított összefonódás nem fogja jelentős mértékben akadályozni a hatékony versenyt a belső piacon, illetve annak jelentős részén.

(44)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

13.11.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/13

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2015/C 376/09)

A Kínai Népköztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2015. június 29-én nyújtotta be az európai polietilén-tereftalát (PET) gyártók bizottsága (CPME) (a továbbiakban: kérelmező) olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes polietilén-tereftalátok teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá besorolt, legalább – az ISO 1628-5 szabvány szerint meghatározott – 78 ml/g viszkozitással rendelkező polietilén-tereftalát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés az 1030/2010/EU tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

4.1. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: az érintett ország) nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a rendes értéket a kérelmező azon kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók esetében, amelyek a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban nem részesültek piacgazdasági elbánásban, a belföldi árakról rendelkezésre álló adatok hiányában egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országra, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államokra (a továbbiakban: USA) vonatkozóan, számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) alapján állapította meg. A hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesített vállalatokra vonatkozóan a rendes értéket – a belföldi árakról rendelkezésre álló adatok hiányában – a Kínai Népköztársaságban jellemző számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és adminisztratív költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) alapján állapították meg. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás az előző mondatokban foglaltaknak megfelelően megállapított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló értékesítése során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő), valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék harmadik országokba – például Oroszországba, Ukrajnába, Japánba, az USA-ba és a Fülöp-szigetekre – irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A dömping tényét igazoló fenti összehasonlítás alapján a kérelmező azt állítja, hogy az érintett országból származó dömping megismétlődhet.

4.2. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínű. Ezzel összefüggésben a kérelmező meggyőző bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén – az érintett országban működő exportáló gyártók kihasználatlan gyártási kapacitása miatt – előreláthatóan a jelenleginél magasabb szintet fog elérni a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló behozatala.

A kérelmező állítása szerint annak köszönthetően, hogy számos harmadik ország piacvédelmi intézkedéseket vezetett be, illetve vizsgálatokat kezdeményezett a közelmúltban, az is valószínűsíthető, hogy az export várhatóan a szóban forgó országokból az uniós piacra fog áthelyeződni.

Végezetül, a kérelmező állítása szerint a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és ha az intézkedések hatályukat veszítenék, az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okozna az érintett országból származó jelentős mennyiségű, dömpingelt behozatal.

5. Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán folytatódhat-e vagy megismétlődhet-e az érintett országból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot érő károkozás.

5.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2014. október 1-jétől2015. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országban működő exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban – beleértve azon gyártókat is, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1. Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat a gyártókat is, akik nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy az export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1. Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az érintett országból származó behozatal esetében a rendes érték egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kerül meghatározásra.

A korábbi vizsgálat során az érintett országra érvényes rendes érték megállapításához az USA-t választott ák megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak. A jelen vizsgálatban a Bizottság e célra ismét az USA kiválasztását tervezi. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az uniós piacra szállító, piacgazdasággal rendelkező országbeli beszállítók még – többek között – a Koreai Köztársaságban, Egyiptomban, Indonéziában, Ománban és Törökországban találhatók. A Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató ezen egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

5.2.3. A független importőrökre (5) vonatkozó vizsgálat (6)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat az importőröket is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék unióbeli értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár folytatódása vagy megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

5.3.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak – beleértve azon uniós gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, vagy a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömping és az általa okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság rendelkezésére történő bocsátását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) (7) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM vagy DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben a következő e-mail címre kell írni: trade-pet-review-dumping@ec.europa.eu

Minden egyéb kérdés és a melléklet tekintetében a következő e-mail címre kell írni: trade-pet-review-injury@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat a meghatározott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás ésszerűtlen többletterhekkel vagy ésszerűtlen többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömping és kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével, valamint az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyna – kérelmezni kívánó felek az 5.7. szakaszban megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL C 77., 2015.3.5., 8. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) A Tanács 2010. november 17-i 1030/2010/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes politeilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről (HL L 300., 2010.11.17., 1. o.).

(4) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képző terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képző termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 376

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. november 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2015/C 376/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7781 – Marubeni-Itochu Steel/Sumitomo Corporation/MITS JV) ( 1 )	1
2015/C 376/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7729 – Willis Group/Towers Watson & Co) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 376/03	Euroátváltási árfolyamok	2
2015/C 376/04	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság véleménye 2015. április 16-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7292 – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről – Előadó: Görögország	3
2015/C 376/05	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo (M.7292)	5
2015/C 376/06	A Bizottság 2015. május 5-i határozatának összefoglalója egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.7292 – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo) (az értesítés a C(2015) 3000. számú dokumentummal történt)	7
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2015/C 376/07	Az osztrák kormány értesítése a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdése alapján az Austrian Power Grid (APG), a Vorarlberger Übertragungsnetz GmbH (VÜN) és az Eneco Valcanale S.r.l. osztrák átvitelirendszer-üzemeltetőként történő kijelöléséről	12
2015/C 376/08	Az osztrák kormány értesítése a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Gas Connect Austria GmbH (GCA) és a Trans Austria Gasleitung GmbH (TAG) vállalatok osztrák szállításirendszer-üzemeltetőként történő kijelöléséről	12

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 376/09	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	13
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 376/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7812 – Swiss Re Life Capital/Guardian Holdings Europe) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	23
2015/C 376/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7796 – Linamar/Montupet) ( 1 )	24
2015/C 376/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7840 – LetterOne Holdings/E.ON E&P Norge) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	25

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0726
JPY	Japán yen	131,92
DKK	Dán korona	7,4602
GBP	Angol font	0,70640
SEK	Svéd korona	9,3009
CHF	Svájci frank	1,0769
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3240
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,031
HUF	Magyar forint	312,25
PLN	Lengyel zloty	4,2270
RON	Román lej	4,4430
TRY	Török líra	3,0938
AUD	Ausztrál dollár	1,5073
CAD	Kanadai dollár	1,4293
HKD	Hongkongi dollár	8,3132
NZD	Új-zélandi dollár	1,6447
SGD	Szingapúri dollár	1,5246
KRW	Dél-Koreai won	1 245,87
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,2929
CNY	Kínai renminbi	6,8330
HRK	Horvát kuna	7,6170
IDR	Indonéz rúpia	14 615,93
MYR	Maláj ringgit	4,6819
PHP	Fülöp-szigeteki peso	50,475
RUB	Orosz rubel	70,9230
THB	Thaiföldi baht	38,528
BRL	Brazil real	4,0793
MXN	Mexikói peso	18,0004
INR	Indiai rúpia	71,1282