ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 254

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

58. évfolyam
2015. augusztus 3.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Az Európai Unió Bírósága

2015/C 254/01

Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

1


 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

Bíróság

2015/C 254/02

C-159/15. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2015. április 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Franz Lesar kontra Telekom Austria AG

2

2015/C 254/03

C-163/15. sz. ügy: Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2015. április 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Youssef Hassan kontra Breiding Vertriebsgesellschaft mbH

3

2015/C 254/04

C-183/15. sz. ügy: A Finanzgericht Düsseldorf (Németország) által 2015. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TSI GmbH kontra Hauptzollamt Aachen

3

2015/C 254/05

C-185/15. sz. ügy: A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2015. április 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Marjan Kostanjevec kontra F&S LEASING, G.m.b.H.

4

2015/C 254/06

C-186/15. sz. ügy: A Finanzgericht Münster (Németország) által 2015. április 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kreissparkasse Wiedenbrück kontra Finanzamt Wiedenbrück

5

2015/C 254/07

C-195/15. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2015. április 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pierre Mulhaupt kontra az Insolvenzverwalter der Société Civile Immobilière Senior Home (SCI) felszámolójaként eljáró Pierre Mulhaupt

5

2015/C 254/08

C-209/15. sz. ügy: A Centrale Raad van Beroep (Hollandia) által 2015. május 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Korpschef kontra W. F. de Munk

6

2015/C 254/09

C-214/15. sz. ügy: A Supremo Tribunal Administrativo (Portugália) által 2015. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Municipio de Vila Pouca de Aguiar kontra Sá Machado & Filhos, SA, Norcep Construções e Empreendimentos, Lda

7

2015/C 254/10

C-226/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-378/13. sz., APAL és Star Fruit kontra OHIM ügyben 2015. március 25-én hozott ítélete ellen az Apple and Pear Australia Ltd, Star Fruits Diffusion által 2015. május 18-án benyújtott fellebbezés

7

2015/C 254/11

C-230/15. sz. ügy: A Rechtbank de Haag (Hollandia) által 2015. május 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Brite Strike Technologies Inc. kontra Brite Strike Technologies SA

8

2015/C 254/12

C-238/15. sz. ügy: A tribunal administratif (Luxemburg) által 2015. május 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Maria do Céu Bragança Linares Verruga, Jacinto Manuel Sousa Verruga, André Angelo Linares Verruga kontra Ministre de l'Enseignement supérieur et de la recherche

9

2015/C 254/13

C-244/15. sz. ügy: 2015. május 27-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

10

2015/C 254/14

C-253/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-412/13. sz., Chin Haur Indonesia, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. május 29-én benyújtott fellebbezés

10

2015/C 254/15

C-254/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. május 29-én benyújtott fellebbezés

11

2015/C 254/16

C-259/15 P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-412/13. sz., Chin Haur Indonesia, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2015. június 1-én benyújtott fellebbezés

12

2015/C 254/17

C-260/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2015. június 1-én benyújtott fellebbezés

13

2015/C 254/18

C-270/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (első tanács) T-538/11. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2015. március 25-én hozott ítélete ellen a Belga Királyság által 2015. június 8-án benyújtott fellebbezés

14

 

Törvényszék

2015/C 254/19

T-260/15. sz. ügy: 2015. május 22-én benyújtott kereset – Iberdrola kontra Bizottság

16

2015/C 254/20

T-263/15. sz. ügy: 2015. május 15-én benyújtott kereset – Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo kontra Bizottság

16

2015/C 254/21

T-264/15. sz. ügy: 2015. május 8-án benyújtott kereset – Gameart kontra Bizottság

17

2015/C 254/22

T-296/15. sz. ügy: 2015. június 5-én benyújtott kereset – Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság

19

2015/C 254/23

T-299/15. sz. ügy: 2015. június 8-án benyújtott kereset – Nova kontra Bizottság

20

2015/C 254/24

T-317/15. sz. ügy: 2015. június 18-án benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

21

2015/C 254/25

T-320/15. sz. ügy: 2015. június 19-én benyújtott kereset – Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro kontra Bizottság

22

 

Közszolgálati Törvényszék

2015/C 254/26

F-55/14. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék (első tanács) 2015. június 25-i ítélete – EE kontra Bizottság (Közszolgálat — Szerződéses alkalmazott — Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának elmaradása — Megsemmisítés iránti kérelem — Meghosszabbítási eljárás — Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja — A meghallgatáshoz való jog — Megsértés — Kártérítési kérelem — Nem vagyoni kár)

24

2015/C 254/27

F-67/14. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék (egyesbíró) 2015. június 25-i ítélete – Mikulik kontra Tanács (Közszolgálat — Tisztviselők — Próbaidő — A próbaidő meghosszabbítása — A próbaidő leteltekor történő elbocsátás — Szabálytalan körülmények között lezajlott próbaidő)

24

2015/C 254/28

F-139/14. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2015. június 22-i végzése – van Ourdenaarden kontra Parlament (Közszolgálat — Tisztviselők — Éves szabadság — Tizenkét napra korlátozott átvitel — Ellentételezés — Nyugdíjelszámolás — Határidőben való vitatás hiánya — Új és lényeges tények hiánya — Az eljárási szabályzat 81. cikke — Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset)

25


HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Az Európai Unió Bírósága

3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/1


Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2015/C 254/01)

Utolsó kiadvány

HL C 245., 2015.7.27.

Korábbi közzétételek

HL C 236., 2015.7.20.

HL C 228., 2015.7.13.

HL C 221., 2015.7.6.

HL C 213., 2015.6.29.

HL C 205., 2015.6.22.

HL C 198., 2015.6.15.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu


V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

Bíróság

3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/2


A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2015. április 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Franz Lesar kontra Telekom Austria AG

(C-159/15. sz. ügy)

(2015/C 254/02)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Franz Lesar

Alperes: a Telekom Austria AG igazgatótanácsa mellett működő személyzeti hivatal

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i tanácsi irányelv (1) 2. cikkének (1) bekezdését és 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját, valamint 6. cikkének (1) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint amilyenről az alapeljárásban szó van, amely szerint az olyan tanulmányi időket és a szövetségi állammal fennálló szerződéses közszolgálati alkalmazotti jogviszonyban töltött olyan időket, amelyekre tekintettel járulékot kellett fizetni a kötelező nyugdíjbiztosításba, köztisztviselői nyugdíj megszerzése céljából a szolgálatba lépést megelőző, szolgálati idővel egyenértékű időkként

a)

figyelembe veszik, amennyiben a 18. életév betöltését követő időkről van szó, minek során a társadalombiztosítási szerv ebben az esetben a társadalombiztosítási jogszabályok szerint ezen idők beszámításáért átviteli díjat fizet a szövetségi állam részére; ezzel szemben

b)

nem veszik figyelembe, amennyiben a 18. életév betöltését megelőző időkről van szó, minek során a be nem számítás esetében az ilyen időkre a szövetségi állam nem részesül átviteli díjban, és a biztosított számára visszatérítik a nyugdíjbiztosítási járulékot, különösen, ha azt is fontolóra vesszük, hogy ezen időknek az uniós jog által kikényszerített utólagos beszámítása esetén fennállna annak lehetősége, hogy a társadalombiztosítási szerv visszaköveteli a köztisztviselőtől a visszatérítendő összeget, valamint, hogy a társadalombiztosítási szervnek utólagosan átviteli díj fizetésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik a szövetségi állam felé?


(1)  HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/3


Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2015. április 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Youssef Hassan kontra Breiding Vertriebsgesellschaft mbH

(C-163/15. sz. ügy)

(2015/C 254/03)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Fellebbező: Youssef Hassan

Ellenérdekű fél: Breiding Vertriebsgesellschaft mbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Ellentétes-e a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (1) 23. cikke (1) bekezdésének első mondatával a közösségi védjegy bitorlása miatti igények közösségi védjegylajstromba nem bejegyzett engedélyes általi érvényesítése?

2)

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: ellentétes-e a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 23. cikke (1) bekezdésének első mondatával az olyan nemzeti joggyakorlat, amely szerint az engedélyes perbizomány útján érvényesítheti a védjegyjogosult igényeit a bitorlóval szemben?


(1)  HL L 78., 1. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/3


A Finanzgericht Düsseldorf (Németország) által 2015. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TSI GmbH kontra Hauptzollamt Aachen

(C-183/15. sz. ügy)

(2015/C 254/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: TSI GmbH

Alperes: Hauptzollamt Aachen

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel (1) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát, hogy a 9027 10 10 vámtarifaalszám alá kell besorolni a végzésben közelebbről meghatározott, ultraibolya kisugárzással működő aerodinamikai részecskemérő készülékeket és kézi részecskeszámlálókat?


(1)  A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2008. szeptember 19-i 1031/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 291., 1. o.).

(2)  HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/4


A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2015. április 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Marjan Kostanjevec kontra F&S LEASING, G.m.b.H.

(C-185/15. sz. ügy)

(2015/C 254/05)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Felpere: Marjan Kostanjevec

Alperes: F&S LEASING, G.m.b.H.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet (1) 6. cikkének 3. pontja szerinti viszontkeresetet, hogy az magában foglalja az alperes eredeti keresete alapján indult eljárásban az azt követően – a nemzeti jog értelmében vett – viszontkeresetként előterjesztett kérelmet is, hogy az eljáró bíróság a felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezte a jogerőssé és végrehajthatóvá vált ítéletet, és az ügyet visszautalta az elsőfokú bírósághoz új vizsgálat lefolytatása céljából, a felperes azonban a jogalap nélküli gazdagodásra alapozott viszontkeresetében azon összeg visszafizetését kéri, amelyet az alperes eredeti keresete alapján indult eljárásban meghozott, majd hatályon kívül helyezett ítélet alapján kellett megfizetnie?

2)

Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti, „fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos” fogalmat, hogy az magában foglalja azt a helyzetet is, amikor a fogyasztó keresetét – amelyben egy jogalap nélküli gazdagodásra alapozott igényt érvényesít – a nemzeti jog értelmében vett, az eredeti keresethez kapcsolódó viszontkeresetként terjeszti elő, amely kereset azonban a 44/2001 rendelet említett rendelkezésével összhangban fogyasztói szerződéshez kapcsolódó ügyre vonatkozik, és amellyel a felperes fogyasztó az alperes eredeti keresete alapján indult eljárásban hozott, (később) hatályon kívül helyezett ítélet alapján megfizetett, vagyis a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos ügyből eredő összeg visszafizetését kéri?

3)

Amennyiben a fentiekben leírt esetben a joghatóság nem alapítható sem a viszontkeresetre vonatkozó joghatósági szabályokra, sem a fogyasztói szerződésekre vonatkozó joghatósági szabályokra:

a)

úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. pontja szerinti „szerződéses igény” fogalmát, hogy az magában foglalja azt a keresetet is, amellyel a felperes egy jogalap nélküli gazdagodásra alapozott igényt érvényesít, de amelyet a nemzeti jog értelmében vett, a felek közötti szerződéses jogviszonyra vonatkozó, az alperes eredeti keresetéhez kapcsolódó viszontkeresetként terjeszt elő, amennyiben a jogalap nélküli gazdagodásra alapozott igény tárgya a felperes által az alperes eredeti keresete alapján indult eljárásban meghozott, (később) hatályon kívül helyezett ítélet alapján megfizetett, vagyis a szerződéses igénnyel kapcsolatos ügyből származó összeg visszafizetése?

amennyiben az előző kérdésre igenlő válasz adható:

b)

A fentiekben leírt esetben a 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. pontja értelmében vett teljesítés helye szerinti joghatóságot a jogalap nélküli gazdagodásra alapozott keresetből eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok alapján kell-e megvizsgálni?


(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet 4. kötet 42. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/5


A Finanzgericht Münster (Németország) által 2015. április 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kreissparkasse Wiedenbrück kontra Finanzamt Wiedenbrück

(C-186/15. sz. ügy)

(2015/C 254/06)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Münster

Az alapeljárás felei

Felperes: Kreissparkasse Wiedenbrück

Alperes: Finanzamt Wiedenbrück

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Kötelesek-e alkalmazni a tagállamok a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 175. cikkének (1) bekezdésében foglalt kerekítési szabályt akkor, ha a hivatkozott irányelv 173. cikke (2) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában foglalt különleges módszerek egyikét alkalmazva számítják ki a levonási hányadot?

2)

Kötelesek-e alkalmazni a tagállamok a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 175. cikkének (1) bekezdésében foglalt kerekítési szabályt az előzetesen felszámított héa 2006/112/EK irányelv 184. és azt követő cikkei szerinti korrekciója esetén akkor, ha a hivatkozott irányelv 173. cikke (2) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában foglalt különleges módszerek egyike, illetve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 17. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének a), b), c) vagy d) pontja alapján számítják ki a 2006/112/EK irányelv 175. cikkének (1) bekezdése szerinti levonási hányadot?

3)

Kötelesek-e a tagállamok úgy elvégezni az adólevonás 2006/112/EK irányelv 184. és azt követő cikkei szerinti korrekcióját a kerekítési szabály – második kérdés – alkalmazásával, hogy az előzetesen felszámított héa korrigálandó összegét az adóalany javára egész százalékegységre kell felfelé vagy lefelé kerekíteni?


(1)  HL L 347., 1. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/5


A Bundesgerichtshof (Németország) által 2015. április 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pierre Mulhaupt kontra az Insolvenzverwalter der Société Civile Immobilière Senior Home (SCI) felszámolójaként eljáró Pierre Mulhaupt

(C-195/15. sz. ügy)

(2015/C 254/07)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: az Insolvenzverwalter der Société Civile Immobilière Senior Home (SCI) felszámolójaként eljáró Pierre Mulhaupt

Részt vevő felek:

Gemeinde Wedemark, Hannoversche Volksbank eG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Magában foglalja-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (1) bekezdése szerinti dologi jog fogalma a Grundsteuergesetz-nek (az ingatlanadóról szóló törvény) az Abgabenordnung (az adózás rendjéről szóló törvény) 77. § -a (2) bekezdésének első mondatával összefüggésben értelmezett 12. § -ában szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozást, amelynek értelmében az ingatlanadó-követelések a törvény erejénél fogva közteherként terhelik az ingatlant, és a tulajdonosnak ennyiben tűrnie kell az ingatlantulajdonán a végrehajtást?


(1)  HL L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/6


A Centrale Raad van Beroep (Hollandia) által 2015. május 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Korpschef kontra W. F. de Munk

(C-209/15. sz. ügy)

(2015/C 254/08)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Centrale Raad van Beroep

Az alapeljárás felei

Felperes: Korpschef van politie

Alperes: W. F. de Munk

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv (1) 7. cikkét, hogy azzal összeegyeztethetetlen az olyan nemzeti rendelkezés, mint a Barp [(Besluit algemene rechtspositie politie; a rendőrség általános jogállásáról szóló rendelet)] 19. cikke, amelynek értelmében a jogellenesen felmentett köztisztviselő nem szerez jogosultságot szabadságra a felmentés napja és a közszolgálati jogviszony helyreállításának napja, illetve a végül jogszerű felmentés napja közötti időszakban?

2)

Amennyiben az első kérdésből az következik, hogy a kérdéses időszakban keletkezett szabadságra való jogosultság, úgy kell-e értelmezni a 2003/88/EK irányelv 7. cikkét, hogy azzal összeegyeztethetetlen a Barp 23. cikke, amelynek értelmében a tárgyév végén csak korlátozott óraszámban vihető át a szabadság az azt követő évre, és a szabadság fennmaradó, ki nem vett óráira való jogosultság megszűnik?


(1)  A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/7


A Supremo Tribunal Administrativo (Portugália) által 2015. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Municipio de Vila Pouca de Aguiar kontra Sá Machado & Filhos, SA, Norcep Construções e Empreendimentos, Lda

(C-214/15. sz. ügy)

(2015/C 254/09)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Supremo Tribunal Administrativo

Az alapeljárás felei

Felperes: Municipio de Vila Pouca de Aguiar

Alperesek: Sá Machado & Filhos, SA, Norcep Construções e Empreendimentos, Lda

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Lehetővé teszi-e az uniós jog, különösen a 2004/18 irányelv (1) 55. cikke valamely építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében egy ajánlattevő ajánlatának azonnali kizárását, ha az a benyújtás időpontjában nem tartalmazza az ajánlat „kirívóan alacsony árát” igazoló dokumentumot, amennyiben az eljárásra vonatkozó dokumentáció előírja az említett követelmény teljesítésének feltételét [az ajánlati felhívás 9. pontjának C1) alpontja]?


(1)  Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 132. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/7


A Törvényszék (negyedik tanács) T-378/13. sz., APAL és Star Fruit kontra OHIM ügyben 2015. március 25-én hozott ítélete ellen az Apple and Pear Australia Ltd, Star Fruits Diffusion által 2015. május 18-án benyújtott fellebbezés

(C-226/15. P. sz. ügy)

(2015/C 254/10)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Apple and Pear Australia Ltd, Star Fruits Diffusion (képviselők: T. de Haan és P. Péters ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének T-378/13. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott ítéletét (EU:T:2015:186), amennyiben az elutasította a fellebbezőknek elsődlegesen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által 2013. május 29-én hozott határozat (R 1215/2011-4. sz. ügy) megváltoztatására irányuló keresetét;

változtassa meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsa által 2013. május 29-én hozott határozatot (R 1215/2011-4. sz. ügy) úgy, hogy a fellebbezők által e tanácshoz benyújtott fellebbezés megalapozott, és következésképpen helyt kell adni a felperesek 8610768. sz. „ENGLISH PINK” közösségi védjegybejelentéssel szembeni felszólalásának;

az OHIM-ot kötelezze a fellebbezők részéről mind a fellebbezési eljárás, mind pedig az elsőfokú eljárás során felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők az alábbi jogalapokra hivatkoznak.

Először is a fellebbezők úgy ítélik meg, hogy a mind a Törvényszék, mind pedig a fellebbezési tanács megsértette a közösségi védjegybíróság által a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelet (1) alapján ugyanazon felek között hozott ítéletből eredő ítélt dolog általános elvét, valamint a jogbiztonság, a megfelelő ügyintézés és a bizalomvédelem általános elvét.

Másodsorban a fellebbezők azt kifogásolják, hogy a Törvényszék megsértette az ugyanezen rendelet 65. cikkének (3) bekezdését azáltal, hogy nem változtatta meg az OHIM határozatát.

Végül a fellebbezők álláspontja szerint a per állása megengedi, hogy a Bíróság alkalmazza alapokmánya 61. cikkének első bekezdését.


(1)  HL L 78., 1. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/8


A Rechtbank de Haag (Hollandia) által 2015. május 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Brite Strike Technologies Inc. kontra Brite Strike Technologies SA

(C-230/15. sz. ügy)

(2015/C 254/11)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank de Haag

Az alapeljárás felei

Felperes: Brite Strike Technologies Inc.

Alperes: Brite Strike Technologies SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Későbbi egyezménynek tekintendő-e (adott esetben a Gerechtshof Den Haag 2013. november 26-i ítéletének 28–34. pontjában említett okokból) a szellemi tulajdonról szóló Benelux egyezmény, és annak 4.6. cikke ezért nem minősül a 44/2001 rendelet (1) 71. cikke értelmében vett különös rendelkezésnek?

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2)

Az következik-e a 44/2001 rendelet 22. cikkének 4. pontjából, hogy a belga, a holland és a luxemburgi bíróságok is rendelkeznek joghatósággal a jogvita eldöntésére?

3)

Amennyiben nem: ebben az esetben hogyan kell meghatározni a jelen ügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, hogy a belga, a holland vagy a luxemburgi bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal? Alkalmazható-e (mégis) a joghatóság e (konkrét) meghatározásakor a szellemi tulajdonról szóló Benelux egyezmény 4.6. cikke?


(1)  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/9


A tribunal administratif (Luxemburg) által 2015. május 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Maria do Céu Bragança Linares Verruga, Jacinto Manuel Sousa Verruga, André Angelo Linares Verruga kontra Ministre de l'Enseignement supérieur et de la recherche

(C-238/15. sz. ügy)

(2015/C 254/12)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal administratif

Az alapeljárás felei

Felperesek: Maria do Céu Bragança Linares Verruga, Jacinto Manuel Sousa Verruga, André Angelo Linares Verruga

Alperes: Ministre de l'Enseignement supérieur et de la recherche

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Igazolható-e a luxemburgi állam által hivatkozott oktatáspolitikai és költségvetési politikai megfontolásokkal a loi du 22 juin 2000 concernant l’aide financière de l’État pour études supérieures-be (a felsőoktatási tanulmányokhoz nyújtott állami pénzügyi támogatásokról szóló, 2000. június 22-i törvény) a 2013. július 19-i törvénnyel beiktatott 2bis. cikk által a Luxemburgi Nagyhercegségben lakóhellyel nem rendelkező tanulókra vonatkozóan bármilyen egyéb kapcsoló tényezőnek, azaz annak figyelmen kívül hagyásával előírt feltétel, hogy e tanulók olyan munkavállalók gyermekei, akiket a pénzügyi támogatás kérelmezésének időpontjában már legalább öt éve megszakítás nélkül Luxemburgban foglalkoztattak vagy ott folytatták tevékenységüket, valamint e feltétel megfelelő és arányos-e a kitűzött cél, vagyis annak vonatkozásában, hogy ösztönözze a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek arányának növelését, arra törekedve, hogy e személyek, miután éltek a szóban forgó támogatási rendszer által – adott esetben külföldön folytatott – tanulmányaik finanszírozása céljából nyújtott lehetőséggel, visszatérjenek Luxemburgba annak érdekében, hogy az így megszerzett ismereteiket e tagállam gazdasága fejlesztésének szolgálatába állítsák?


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/10


2015. május 27-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Görög Köztársaság

(C-244/15. sz. ügy)

(2015/C 254/13)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Triantafyllou és W. Roels)

Alperes: Görög Köztársaság

Kereseti kérelmek

a Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel olyan szabályozást fogadott el és tartott hatályban, amely az első lakás tekintetében az öröklési illeték alóli hátrányosan megkülönböztető mentességet ír elő, tekintve, hogy azt kizárólag a Görögországban lakóhellyel rendelkező uniós polgárokra kell alkalmazni – nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 63. cikkéből, valamint az Európai Gazdasági tréségről szóló megállapodás 40. cikkéből eredő kötelezettségeit.

a Görög Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

A Görögországban lakóhellyel rendelkező, ás ingatlantulajdonnal nem rendelkező állampolgárok (akik mentesek az öröklési illeték alól) és a Görögországban lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok közötti, az öröklés útján megszerzett első ingatlanra vonatkozó eltérő adójogi bánásmód a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikk (lásd továbbá az EUMSZ 65. cikket) szerinti igazolatlan korlátozásának minősül.

2.

A Görögországban lakóhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező állampolgárok közötti eltérő adójogi bánásmód összehasonlítható helyzetek közötti igazolatlan egyenlőtlenségnek minősül, mivel a lakóhellyel nem rendelkezők Görögországba költözhetnek, amikor is a Görögországban már lakóhellyel rendelkező személyek helyzetében lesznek, mivel a mentesség nem kötődik az örökölt ingatlannak a tulajdonos általi elfoglalásához, ily módon a lakóhely nem minősülhet az illetékmentesség megadása kritériumának. A lakóhely az állampolgárság kritériumát rejti, mivel a Görögországban lakóhellyel rendelkező személyek nagy többségükben görög állampolgárok, és megfordítva.

3.

Az említett megkülönböztetés, amelynek nem feltétele, hogy a tulajdonos foglalja el az ingatlant, nem igazolható szociálpolitikai kritériumokkal, illetve az adóbevételek biztosításának szükségességével.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/10


A Törvényszék (hetedik tanács) T-412/13. sz., Chin Haur Indonesia, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. május 29-én benyújtott fellebbezés

(C-253/15. P. sz. ügy)

(2015/C 254/14)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland, M. França meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Chin Haur Indonesia, PT, az Európai Unió Tanácsa, Maxcom Ltd

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-412/13. sz., Chin Haur Indonesia, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét, melyet a Bizottsággal 2015. március 23-án közöltek, utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és a felperest kötelezze a költségek viselésére;

vagy másodlagosan:

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelés céljából; az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeivel kapcsolatban pedig jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság fellebbezése a Törvényszék T-412/13. sz. ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét érinti. Ebben az ítéletben a Törvényszék megsemmisítette a 990/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. május 29-i 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (1) 1. cikkének (1) és (3) bekezdését a Chin Haur Indonesia, PT-t érintő részében.

A Bizottság a fellebbezésének alátámasztása érdekében három jogalapra hivatkozik.

Először is a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék jogszerűen nem vonhatta le azt a következtetést, hogy a Tanács megsértette a dömpingellenes alaprendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdését, mivel ez a megállapítás a vitatott rendelet releváns preambulumbekezdésének, és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének a téves értelmezésén alapszik. Másodszor a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék elégtelen és ellentmondásos indokolást adott a megállapítására vonatkozóan, ami sérti az Európai Unió Bírósága alapokmányának 36. cikkét. Harmadszor a Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék megsértette a Bizottságnak a Bíróság alapokmányának 40. cikkében biztosított eljárási jogait.


(1)  HL L 153., 1. o.

(2)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o., helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/11


A Törvényszék (hetedik tanács) T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. május 29-én benyújtott fellebbezés

(C-254/15. P. sz. ügy)

(2015/C 254/15)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland, M. França meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: City Cycle Industries, az Európai Unió Tanácsa, Maxcom Ltd

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét, melyet a Bizottsággal 2015. március 23-án közöltek, utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és a felperest kötelezze a költségek viselésére;

vagy másodlagosan:

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelés céljából; az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeivel kapcsolatban pedig jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság fellebbezése a Törvényszék T-413/13. sz. ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét érinti. Ebben az ítéletben a Törvényszék megsemmisítette a 990/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. május 29-i 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (1) 1. cikkének (1) és (3) bekezdését a City Cycle Industries -t érintő részében.

A Bizottság a fellebbezésének alátámasztása érdekében négy jogalapra hivatkozik. Először is a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék elmulasztotta annak a hivatalból történő vizsgálatát, hogy a megsemmisítés iránti kereset az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése szerint elfogadható-e. Másodszor a Bizottság álláspontja szerint a Törvényszék jogszerűen nem vonhatta le azt a következtetést, hogy a Tanács megsértette a dömpingellenes alaprendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdését, mivel ez a megállapítás a vitatott rendelet releváns preambulumbekezdésének, és a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének a téves értelmezésén alapszik. Harmadszor a Bizottság azzal érvel, hogy a Törvényszék elégtelen indokolást adott a megállapítására vonatkozóan, ami sérti az Európai Unió Bírósága alapokmányának 36. cikkét. Negyedszer a Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék megsértette a Bizottságnak a Bíróság alapokmányának 40. cikkében biztosított eljárási jogait.


(1)  HL L 153., 1. o.

(2)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o., helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/12


A Törvényszék (hetedik tanács) T-412/13. sz., Chin Haur Indonesia, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2015. június 1-én benyújtott fellebbezés

(C-259/15 P. sz. ügy)

(2015/C 254/16)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert meghatalmazott, R. Bierwagen, C. Hipp Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Chin Haur Indonesia, PT, Európai Bizottság, Maxcom Ltd

A fellebbező kérelmei

A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-412/13. sz., Chin Haur, PT kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét, melyet a Tanáccsal 2015. március 23-án közöltek;

utasítsa el a Chin Haur, PT által a vitatott rendelet (1) megsemmisítése iránt az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és

a Chin Haur, PT-t kötelezze a Tanács részéről az elsőfokú, valamint a fellebbezési eljárásban felmerülő költségek viselésére.

Másodlagosan:

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelés céljából;

az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeivel kapcsolatban jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék tévesen értelmezi az alaprendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdését, amikor azt állapítja meg, hogy a Tanács nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal annak megállapításához, hogy a felperes részt vett az átrakodásban. Az egyes vállalkozások által a kiterjesztett intézkedések alóli mentesüléshez teljesítendő feltételeknek a Törvényszék általi értelmezése ellentétes az alaprendelet 13. cikkének szerkezetével (első jogalap).

A Törvényszék azon megállapítása, mely szerint a Bíróság előtti iratok alapján a Tanács nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a vitatott rendeletben kifejezetten megállapítsa, hogy a felperes részt vett az átrakodási tevékenységben, nem rendelkezik kellő indokolással. Ezenfelül – és a fellebbezéssel megtámadott ítélettel ellentétes módon – tekintettel arra, hogy az átrakodás országos szinten kellőképpen bizonyított volt, és a felperes mentesség iránti kérelme nem volt indokolt, a tények alapján a Tanács, és ezt követően a Törvényszék kizárólag arra a következtetésre juthatott volna, hogy a felperes részt vett az átrakodásban. A Törvényszék azáltal, hogy ettől eltérő következtetésre jutott, elferdítette a tényeket (második jogalap).


(1)  A 990/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. május 29-i 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 153., 1. o.)

(2)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o., helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/13


A Törvényszék (hetedik tanács) T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítélete ellen az Európai Unió Tanácsa által 2015. június 1-én benyújtott fellebbezés

(C-260/15. P. sz. ügy)

(2015/C 254/17)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: S. Boelaert meghatalmazott, R. Bierwagen, C. Hipp Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: City Cycle Industries, Európai Bizottság, Maxcom Ltd

A fellebbező kérelmei

A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-413/13. sz., City Cycle Industries kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2015. március 19-én hozott ítéletét, melyet a Tanáccsal 2015. március 23-án közöltek;

utasítsa el a City Cycle Industries által a vitatott rendelet (1) megsemmisítése iránt az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és

a City Cycle Industries -t kötelezze a Tanács részéről az elsőfokú, valamint a fellebbezési eljárásban felmerülő költségek viselésére.

Másodlagosan:

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelés céljából;

az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeivel kapcsolatban jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Törvényszék tévesen értelmezi az alaprendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdését, amikor azt állapítja meg, hogy a Tanács nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal annak megállapításához, hogy a felperes részt vett az átrakodásban. Az egyes vállalkozások által a kiterjesztett intézkedések alóli mentesüléshez teljesítendő feltételeknek a Törvényszék általi értelmezése ellentétes az alaprendelet 13. cikkének szerkezetével (első jogalap).

A Törvényszék azon megállapítása, mely szerint a Bíróság előtti iratok alapján a Tanács nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a vitatott rendeletben kifejezetten megállapítsa, hogy a felperes részt vett az átrakodási tevékenységben, nem rendelkezik kellő indokolással. Ezenfelül – és a fellebbezéssel megtámadott ítélettel ellentétes módon – tekintettel arra, hogy az átrakodás országos szinten kellőképpen bizonyított volt, és a felperes mentesség iránti kérelme nem volt indokolt, a tények alapján a Tanács, és ezt követően a Törvényszék kizárólag arra a következtetésre juthatott volna, hogy a felperes részt vett az átrakodásban. A Törvényszék azáltal, hogy ettől eltérő következtetésre jutott, elferdítette a tényeket (második jogalap).


(1)  A 990/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2013. május 29-i 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 153., 1. o.)

(2)  Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o., helyesbítés: HL 2010. L 7., 22. o.)


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/14


A Törvényszék (első tanács) T-538/11. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2015. március 25-én hozott ítélete ellen a Belga Királyság által 2015. június 8-án benyújtott fellebbezés

(C-270/15. P. sz. ügy)

(2015/C 254/18)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Belga Királyság (képviselők: C. Pochet és J.-C. Halleux meghatalmazottak, valamint L. Van Den Hende ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A Belga Királyság azt kéri, hogy a Bíróság

helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2015. március 25-i ítéletét;

semmisítse meg az Európai Bizottságnak a szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) szűrővizsgálatának finanszírozásához Belgium által nyújtott állami támogatásról (C 44/08 [ex NN 45/04] állami támogatás) szóló, 2011. július 27-i határozatát, és

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: a Törvényszék több alkalommal is tévesen alkalmazta a jogot, és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett gazdasági előny fennállására vonatkozóan nem tett eleget indokolási kötelezettségének.

a)

Első rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és nem tett eleget az indokolási kötelezettségének különösen akkor, amikor azon feltevésből indult ki, hogy minden egyes alkalommal, amikor a hatóságok bizonyos vállalkozásoknak törvényi vagy közigazgatási rendelkezésekben kötelezettséget írnak elő, az e kötelezettséggel kapcsolatos költségeket automatikusan az érintett vállalkozások viselik anélkül, hogy ezen a hatóságok bármely módon változtatni tudnának, mégpedig függetlenül az intézkedés céljától és a közhatalmi előjogok gyakorlásával való összefüggéstől. E feltevésnek nem lehet helyt adni, azonban a Törvényszék nem adott magyarázatot arra, hogy a TSE-vizsgálatok költségei miért olyan terhet jelentenek, amelyet valamely vállalkozásnak általában viselnie kell. A Törvényszék nem tett eleget a Bíróság alapokmánya 53. cikkével összefüggésben értelmezett 36. cikkében előírt indokolási kötelezettségének sem, különösen annyiban, amennyiben nem vizsgálta a felperes által felhozott különböző érveket és eseteket, vagy nem ismerte el azok relevanciáját.

b)

Második rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a harmonizációs rendelkezések fennállását vagy hiányát az állami támogatás fennállásának az értékelése céljából teljesen irrelevánsnak tekintette. E tekintetben a Törvényszék nem tett eleget a Bíróság alapokmánya 53. cikkével összefüggésben értelmezett 36. cikkében előírt indokolási kötelezettségének sem, mivel a Belga Királyság érvelésére nem válaszolt.

c)

Harmadik rész: a Törvényszék a megtámadott ítéletben tévesen indult ki abból, hogy a Belga Királyság nem mutatta be, hogy a túlkompenzáció fennállása vagy hiánya jogilag miért releváns az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett gazdasági előny fennállásához. Ezenkívül a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul, mivel úgy tűnik, hogy abból indult ki, hogy ezen érvelés ténybeli szempontból nem tartalmaz kellő magyarázatot.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett, szelektivitásra vonatkozó feltételre vonatkozóan nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy általánosítva azt állította, hogy az ellenőrzések végrehajtására kötelezett vállalkozások azt megelőzően, hogy a termékeiket forgalomba hozhatnák vagy értékesíthetnék, per definitionem„hasonló ténybeli és jogi helyzetben” vannak. Mindenesetre a Törvényszék nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mivel nem fejtette ki, hogy mindezen vállalkozás az állami támogatásokra tekintettel miért van „hasonló ténybeli és jogi helyzetben”, és mivel a Belga Királyság fenntartásaira nem válaszolt.


Törvényszék

3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/16


2015. május 22-én benyújtott kereset – Iberdrola kontra Bizottság

(T-260/15. sz. ügy)

(2015/C 254/19)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Iberdrola, SA (Bilbao, Spanyolország) (képviselők: J. Ruiz Calzado és J. Domínguez Pérez ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az 1. cikket;

semmisítse meg a határozat 4. cikkének (1) bekezdését annyiban, amennyiben az megköveteli, hogy a Spanyol Királyság szüntesse meg az 1. cikkben leírt támogatási programot;

semmisítse meg a határozat 4. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdését annyiban, amennyiben az elrendeli a Bizottság által állami támogatásnak tekintett összegek visszatéríttetését;

másodlagosan az első és második határozatban foglaltaknak megfelelően korlátozza a határozat 4. cikkének (2) bekezdésében a Spanyol Királysággal szemben előírt visszatéríttetési kötelezettség terjedelmét;

a Bizottságot kötelezze ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen eljárásban megtámadott határozat megegyezik a T-12/15. sz., Banco de Santander és Santusa kontra Bizottság ügyben, valamint a T-252/15. sz., Ferrovial SA és társai kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal.

A jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek az említett ügyekben már hivatkozottakkal.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/16


2015. május 15-én benyújtott kereset – Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo kontra Bizottság

(T-263/15. sz. ügy)

(2015/C 254/20)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperesek: Gmina Miasto Gdynia (Gdynia, Lengyelország) és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o. o. (Gdynia) (képviselők: T. Koncewicz ügyvéd, K. Gruszecka-Spychała ügyvéd és M. Le Berre ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

az Európai Bizottság 2015. február 26-i, az SA.35 388 (2013/C) (korábbi 2013/NN és korábbi 2012/N) intézkedésre – Lengyelország: „A Gdynia-Kosakowo repülőtér létesítése” – vonatkozó határozatát teljes egészében semmisítse meg;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az alábbi jogalapokra hivatkoznak.

1.

Első jogalap:

A megtámadott határozat alapjául szolgáló tényállás önkényes és nyilvánvalóan téves megállapítása, és ez alapján a Bizottság hatáskörrel való visszaélése, illetve a bizonyítékok nyilvánvalóan téves értékelése.

2.

Második jogalap:

A Gdynia-Kosakowo repülőtéri beruházások jogi megítélése szempontjából releváns tényezők és körülmények vizsgálatának Bizottság általi elmulasztása.

3.

Harmadik jogalap:

A Bizottság hatáskörrel való visszaélése azon ítélkezési gyakorlat értelmében, amely szerint a mérlegelési mozgástérrel rendelkező valamely szerv köteles kifejteni, hogy egyes bizonyítékokat és tényeket milyen alapon vesz figyelembe, másokat pedig miért utasít el.

4.

Negyedik jogalap:

Az uniós jog egy alapelvével – a jogbiztonság elvével és a szervnek a jogalanyokkal szembeni lojalitása elvével – összefüggésben az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, annak téves alkalmazása és értelmezése miatt.

5.

Ötödik jogalap:

A tények és bizonyítékok téves jogi minősítése miatt, és ennek alapján a megtámadott határozattal az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, amennyiben a Bizottság abból indult ki, hogy az ügyben nem teljesültek az annak megállapítására vonatkozó feltételek, hogy a felperesek intézkedései összhangban álltak a magánbefektetőkre vonatkozó követelményekkel, és nem bizonyította, hogy a tervezett beruházást egy magánbefektető hajtotta végre – aminek következtében a Gdynia-Kosakowo repülőtéri beruházások jogellenes állami támogatásnak minősültek.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/17


2015. május 8-án benyújtott kereset – Gameart kontra Bizottság

(T-264/15. sz. ügy)

(2015/C 254/21)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Gameart sp. z. o. o. (Bielsko-Biała, Lengyelország) (képviselő: P. Hoffman, ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottság 2015. február 18-i határozatát azon részében, amelyben az megerősítette az uniós jog Lengyel Köztársaság általi, a szerencsejátékokról szóló 2009. november 19-i törvénnyel való megsértésével kapcsolatban folytatott bizottsági eljárásra vonatkozó, a Lengyel Köztársaság által a Bizottságnak küldött leveleknek az e minisztérium birtokában lévő másolataihoz való hozzáférés iránti, a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumához benyújtott kérelem elutasítását;

amennyiben a Törvényszék nem osztja a felperes azon álláspontját, amely szerint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem hatalmazza fel az Európai Bizottságot arra, hogy természetes vagy jogi személy által valamely tagállam szervéhez benyújtott és ezen tagállam által a Bizottsághoz átirányított, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre vonatkozóan kötelező erejű határozatot hozzon, az EUMSZ 277. cikk alapján állapítsa meg, hogy e rendelet 5. cikkének második bekezdése semmis és így a jelen ügyben nem alkalmazható.

az Európai Bizottságot kötelezze a saját költségei, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a Bizottság az 1049/2001 rendelet 5. cikkének második bekezdésével kapcsolatos hatáskörének hiányára alapított jogalap

Mivel a kérelmet valamely tagállam szervéhez nyújtották be, és az az e tagállamból származó dokumentumokra vonatkozott, a rendelet 5. cikke nem alkalmazható. A kérelemnek a tagállam által a rendelet 5. cikkének második bekezdése alapján a Bizottsághoz történő egyszerű átirányítása nem alapozza meg a Bizottság hatáskörét akkor, ha a kérelem nem a Bizottságtól származó dokumentumokra vonatkozik. Még ha alkalmazandó is lenne a kérelemre a rendelet 5. cikke, a rendelet 5. cikkének második bekezdését akkor sem lehetne úgy értelmezni, hogy az az uniós intézményt ezen kérelemmel kapcsolatban kötelező erejű határozat meghozatalára hatalmazza fel.

2.

A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (4) és (5) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

Mivel a Bizottság a Lengyel Köztársaságból származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan határozott, a rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján köteles lett volna ezen állammal egyeztetni, amit nem tett meg. A Lengyel Köztársaságból származó dokumentumokhoz való hozzáférés a rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján kinyilvánított tiltakozás hiányában csak rendkívüli körülmények között lett volna megtagadható, amelyek itt nem álltak fenn.

3.

A harmadik, az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap

A Bizottság a határozat megtámadott részének meghozatalára vonatkozó hatáskörét semmilyen módon sem indokolta, bár a felperes megerősítő kérelmének jelentős részét egyértelműen a Bizottság hatáskörének hiányára vonatkozó kérdésnek szentelte. A megtámadott határozat indokolása nem tér ki erre a kérdésre, ami lehetetlenné teszi azt, hogy a felperes a Törvényszék előtt megfelelően védje jogait.

4.

A negyedik, az EUMSZ 277. cikk szerinti érvénytelenségre alapított jogalap

Amennyiben a Törvényszék az első jogalapban kifejtettekkel ellentétesen úgy határozna, hogy az 1049/2001 rendelet 5. cikkének második bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha valamely tagállam a birtokában lévő dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet valamely uniós intézményhez irányítja át, ez az átirányítás az érintett intézményt felhatalmazza arra, hogy a kérelemmel kapcsolatban kötelező erejű határozatot hozzon, a felperes arra hivatkozik, hogy az 5. cikk ilyen módon értelmezett rendelkezése nem alapítható sem az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésére, sem az EK 255. cikkre mint megfelelő jogalapra, és ezáltal érvénytelen. Ezenkívül az így értelmezett rendelkezés ellentétes az 1049/2001 rendelet indokolásával, ami az EUMSZ 296. cikk (EK 253. cikk) alapján annak érvénytelenségét eredményezi.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/19


2015. június 5-én benyújtott kereset – Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság

(T-296/15. sz. ügy)

(2015/C 254/22)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Industrias Químicas del Vallés, SA (Mollet del Vallès, Spanyolország) (képviselők: C. Fernández Vicién, I. Moreno-Tapia Rivas és C. Vila Gisbert ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

ne alkalmazza a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, különösen annak 24. cikkét és II. melléklete 4. pontját;

semmisítse meg a 2015. március 11-i 2015/408/EU bizottsági végrehajtási rendeletet a Metalaxilnak a rendelet mellékletében szereplő, helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe való felvétele tekintetében, és

a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a végrehajtási rendeletet jogsértő jogi norma alapján fogadták el, mivel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet sérti az uniós jogot, azáltal, hogy:

sérti az elővigyázatosság elvét azzal, hogy a hatóanyagok helyettesítésének olyan mechanizmusát határozza meg, amely objektív szempontból nem megalapozott, vélelmezett kockázatokon alapul;

azáltal, hogy engedélyezett anyagokat érint, sérti az arányosság elvét, mivel túllépi a magas szintű védelem céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket;

versenytorzító hatással jár a belső piacon amiatt, hogy elősegíti az anyagok ilyen feltételek melletti helyettesítését; és

megsérti az indokolási kötelezettséget az 1107/2009/EK rendelet II. melléklete 4. pontjában foglalt „inaktív izomerek jelentős arányára” vonatkozó kritériummal kapcsolatban.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a 2015/408/EU rendelet megsérti az indokolási kötelezettséget, mivel a Metalaxilnak a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe való felvétele tudományos és szakmai szempontok alapján nem indokolt, és sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét a Metalaxil-M-mel öszefüggésben.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a 2015/408/EU rendelet sérti az arányosság elvét az egészségügyi és környezetvédelmi kockázatoknak az Európai Unió által elősegíteni kívánt csökkentésének céljával kapcsolatban.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/20


2015. június 8-án benyújtott kereset – Nova kontra Bizottság

(T-299/15. sz. ügy)

(2015/C 254/23)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Nova Onlus Consorzio nazionale di cooperative sociali – Soc. coop. (Trani, Olaszország) (képviselők: M. Astolfi ügyvéd, M. Petrucci ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

 

Elsődlegesen:

vizsgálja meg és állapítsa meg a Grant Agreement n. HOME/2011/PPRS/AG/2176 Abac No. 30-CE-0495809/00-94-ben foglalt szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését, következésképpen:

állapítsa meg, hogy a felperes jogosult a „pre-financing payment” keretében már átvett 80  242,78 euró összegre, amely jelenleg az alperes által – Európai Bizottság – Directorate General Migration and Home Affairs – Directorate E: Migration and Security Funds – Unit E2: Asylum, Migration and Integration Fund – HOME E2/FL/2015, prot 1520007 2015. április 1-jén„HOME/2011/PPRS/AG/2176 TORRE – Transnational Observatory for Refugee’s Resettlement in Europe” tárgyában, az említett összeg visszatéríttetése céljából kiállított, 3241503771. sz. terhelési értesítés tárgyát képezi;

kötelezze az alperest „final payment” címén a fennmaradó 52  146,36 Euró Grant Agreement II.16.3 cikkében foglaltak szerinti teljesítéstől számított késedelmi kamatokkal növelt összegének, valamint a felperes részéről az eljárás során felmerült jogi költségeknek a viselésére.

 

Másodlagosan:

semmisítse meg az Európai Bizottság – Directorate General Migration and Home Affairs – Directorate E: Migration and Security Founds – Unit E2”: Asylum, Migration and Integration Fund – HOME E2/FL/2015, prot. 1520007 2015. április 1jén, „HOME/2011/PPRS/AG/2176 TORRE – Transnational Observatory for Refugee’s Resettlement in Europe” tárgyában –kiállított, 80  242,78 euró összeg visszafizetésére vonatkozó 3241503771. sz. terhelési értesítés intézkedését, valamint minden korábbi, feltételezett és/vagy következő aktust;

az alperest kötelezze „final payment” címén a Grant Agreement n. HOME/2011/PPRS/AG/2176 Abac No. 30-CE-0495809/00-94 teljesítéséből még fennmaradó 52  146,36 euró Grant Agreement II.16.3 cikkében foglaltak szerinti teljesítéstől számított késedelmi kamatokkal növelt összegének, valamint a felperes részéről az eljárás során felmerült jogi költségeknek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a fennmaradó rész megfizetésének elmaradására és a G.A II.15.4 cikkéből eredő kötelezettségek megszegésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben a kontradiktórius eljárásnak a Bizottság részéről tanúsított magatartással való megsértésére, továbbá az átláthatóság elvének, és a független elbíráló pártatlansága és harmadik személyi minősége elvének a megsértésére hivatkozik.

2.

A második, a Grant Agreement Annex I – LogFrame, a fennmaradó öszeg Grant Agreement II.17.5 szerinti csökkentések korlátainak és az II.12 szerinti büntetések korlátainak vonatkozásában az eredmény objektív értékelésre vonatkozó kötelezettség nemteljesítésére alapított jogalapról

A felperes e tekintetben az elmaradt eredményekkel, a Bizottság jogalap nélküli gazdagodásával és a megfelelő ügyintézés elvének a projekt céljainak értékelése tekintetében és maga a Bizottság tényleges hozzájárulásának fényében történő megsértésével kapcsolatban a Bizottság közreműködésére, valamint a lényeges eljárási szabályok tiszteletben tartása elvének a megsértésére hivatkozik.

3.

Harmadik, a szerződéses kötelezettségek általános nemteljesítésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben az arányosság elvének megsértésére, a lojális együttműködés elvének a megsértésére, a védelem elvének a Bizottság részéről a vizsgálati eljárás és a számlázási eljárás során tanúsított magatartással összefüggésben történő megsértésére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikke (2) bekezdése a) pontjának megsértésére hivatkozik.

4.

Negyedik, a II.14 cikkben foglalt kötelezettségek nemteljesítésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben a bizalomvédelem elvének a humán erőforrással és a kutatási tevékenységgel kapcsolatos költségek támogathatóságával összefüggésben való megsértésére hivatkozik.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/21


2015. június 18-án benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-317/15. sz. ügy)

(2015/C 254/24)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: P. Gentili avvocato dello Stato, G. Palmieri meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EPSOAD/302/15 – Tanácsos az ellenőrzés területén (AD 5) versenyvizsga-kiírást;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-17/15. sz., Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügyben (HL C 81., 2015.3.9., 27. o.) hivatkozottakkal.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/22


2015. június 19-én benyújtott kereset – Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro kontra Bizottság

(T-320/15. sz. ügy)

(2015/C 254/25)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro SpA (Vicenza, Olaszország) (képviselők: M. Merola ügyvéd, M. Santacroce ügyvéd, M. Toniolo ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot, amellyel a Bizottság kizárta az Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro S.p.A.-t valamennyi közbeszerzési eljárásban és az az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott támogatások nyújtására vonatkozó eljárásban, ideértve a JRC/IPR/2014/C.5/0003 RC. sz., a HL 2014/S 034-054569 számában közzétett és később helyesbített eljárást, való részvételből két év tíz hónap időtartamra;

a Bizottságot kötelezze az eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kizárási eljárást a felperesnek a Közös Kutatóközpont által február 18-án az isprai létesítmény új épületének építésének tárgyában meghirdetett meghívásos eljárásban való részvétele alkalmával indították. A Bizottságnak ugyanis állítólag a tudomására jutottak bizonyos, a felperes társaság részéről elkövetett szabálytalanságok.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Első, hiányos vizsgálatra, a tények elferdítésére és az ebből következő, a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdése utolsó albekezdésében foglalt eltérés alkalmazásának elmulasztásában megvalósuló, téves jogalkalmazásra alapított jogalap

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatot hiányos vizsgálat, a tények elferdítése, és ebből következően téves jogalkalmazás jellemzi, mivel az nem alkalmazta a tényállás tekintetében a 966/2012 rendelet 106. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdését. Közelebbről a Bizottság tévedett azzal, hogy nem ismerte el, hogy az adott ügyben fennállnak a 966/2012 rendelet 106. cikke (1) bekezdése b) pontjában foglalt feltételek, és nem vette megfelelő módon tekintetbe az Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro S.p.A. által a vizsgálat során, annak igazolása céljából benyújtott okirati bizonyítékot, hogy dott. E. Maltauróval szemben megtette a „megfelelő intézkedéseket”.

2.

Második, a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazhatatlanságára alapított jogalap

A felperes e tekintetben, másodlagosan, arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozatot a tények elferdítése és az indokolás hiányossága jellemzi azon részében, amely őt a 966/2012 rendelet 106. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében vett súlyos szakmai kötelezettségszegés miatt vonja felelősségre. A dott. E. Maltaurót érintő bírósági ügyiratokból nem tűnik ki sem az, hogy az Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro S.p.A. ne tett volna eleget gondossági, valamint szerződésből eredő lojalitási kötelezettségének, sem az, hogy haszonra tett volna szert az egykori igazgatójának felrótt jogellenes magatartások folytán. Nem álltak fenn tehát azok a feltételek, amelyek alapján felróható lenne olyan súlyú szakmai kötelezettségszegés, amely a hivatkozott kizárási záradék alkalmazását váltja ki.

3.

Harmadik, a kontradiktórius eljárás elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, szintén másodlagosan, hogy a megtámadott határozat a kontradiktórius eljárás elvét is sérti, mivel olyan tényezőkön alapul, amelyekről a Bizottság nem tett említést az eljárást megindító levelében, és amelyek tárgyában az Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro S.p.A-nak soha nem nyílt alkalma saját észrevételeinek előterjesztésére. Ezáltal nem volt lehetősége arra, hogy megfelelően védekezzen, és olyan tényezőkre hivatkozzon, amelyek aztán döntőnek bizonyultak a valamennyi, közbeszerzési eljárásból, valamint az Európai Unió általános költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott támogatások nyújtására vonatkozó eljárásból való kizárása vonatkozásában.

4.

Negyedik, a kizárás időtartama tekintetében az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben, továbbra is másodlagosan arra hivatkozik, hogy a kizárásról szóló határozatot, különösen a kizárás két év tíz hónapos időtartamát rögzítő részét, az arányosság elvének megsértésével fogadták el. Ez az időtartam teljességgel indokolatlan, ellentétes a kizárás okaira irányadó 966/2012 és 1268/2012 rendelet szellemével és céljával, és nyilvánvalóan aránytalan, mivel azon tényezőket, amelyek hátrányosan befolyásolhatták az Impresa Costruzioni Giuseppe Maltauro S.p.A. szakmai hitelét, ez utóbbi kiküszöbölte, és többé nem kellett indokoltan attól tartani, hogy a Bizottságot vagyoni vagy hírnevét érintő sérelem éri.


Közszolgálati Törvényszék

3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/24


A Közszolgálati Törvényszék (első tanács) 2015. június 25-i ítélete – EE kontra Bizottság

(F-55/14. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Szerződéses alkalmazott - Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának elmaradása - Megsemmisítés iránti kérelem - Meghosszabbítási eljárás - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja - A meghallgatáshoz való jog - Megsértés - Kártérítési kérelem - Nem vagyoni kár))

(2015/C 254/26)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: EE (képviselők: L. Levi és A. Tymen ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és T. S. Bohr meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes szerződésének – melynek határozatlan időre kellett volna szólnia –meghosszabbítását mellőző határozat megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)

A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a felperes szerződéses alkalmazotti szerződésének meghosszabbítását mellőző, szóban 2013. október 14-én közölt, majd a 2013. október 31-i feljegyzésben megerősített és a 2013. december 13-i feljegyzésben indokolással ellátott határozatot.

2)

A Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottságot 10  000 euró összeg EE részére történő megfizetésére kötelezi.

3)

Az Európai Bizottság saját maga viseli költségeit és köteles viselni az EE részéről felmerült költségeket.


(1)  HL C 421., 2014.11.24., 59. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/24


A Közszolgálati Törvényszék (egyesbíró) 2015. június 25-i ítélete – Mikulik kontra Tanács

(F-67/14. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselők - Próbaidő - A próbaidő meghosszabbítása - A próbaidő leteltekor történő elbocsátás - Szabálytalan körülmények között lezajlott próbaidő))

(2015/C 254/27)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Filip Mikulik (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Bauer és M. Veiga meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperesnek a próbaidő leteltekor történő elbocsátásáról szóló határozat megsemmisítése és az állítólag bekövetkezett nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

F. Mikulik maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket is.


(1)  HL C 380., 2014.10.27., 26. o.


3.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 254/25


A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2015. június 22-i végzése – van Ourdenaarden kontra Parlament

(F-139/14. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselők - Éves szabadság - Tizenkét napra korlátozott átvitel - Ellentételezés - Nyugdíjelszámolás - Határidőben való vitatás hiánya - Új és lényeges tények hiánya - Az eljárási szabályzat 81. cikke - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset))

(2015/C 254/28)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Annetje Elisabeth van Ourdenaarden (Grevenmacher, Luxemburg) (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: M. Ecker és N. Chemaï meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

2012-ben a felperes által betegszabadság miatt ki nem vett szabadnapok 2013-ra való átvitelét megtagadó határozat megsemmisítése iránti kérelem, valamint az állítólagosan okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)

A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)

A. E. van Ourdenaarden és az Európai Parlament maguk viselik saját költségeiket.


(1)  HL C 89., 2015.3.16., 46. o.