AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

27.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2015. június 26.

(2015/C 212/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1202
JPY	Japán yen	138,58
DKK	Dán korona	7,4608
GBP	Angol font	0,71230
SEK	Svéd korona	9,2641
CHF	Svájci frank	1,0447
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,7730
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,230
HUF	Magyar forint	312,66
PLN	Lengyel zloty	4,1757
RON	Román lej	4,4575
TRY	Török líra	2,9848
AUD	Ausztrál dollár	1,4631
CAD	Kanadai dollár	1,3851
HKD	Hongkongi dollár	8,6842
NZD	Új-zélandi dollár	1,6347
SGD	Szingapúri dollár	1,5100
KRW	Dél-Koreai won	1 258,49
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,6412
CNY	Kínai renminbi	6,9553
HRK	Horvát kuna	7,5875
IDR	Indonéz rúpia	14 925,51
MYR	Maláj ringgit	4,2416
PHP	Fülöp-szigeteki peso	50,510
RUB	Orosz rubel	61,8070
THB	Thaiföldi baht	37,868
BRL	Brazil real	3,5157
MXN	Mexikói peso	17,4219
INR	Indiai rúpia	71,2458

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

27.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/4

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

az Air France/KLM/Alitalia/Delta

(AT.39964) ügyben

(2015/C 212/04)

(1)

A jelen ügy tárgya egy transzatlanti közös vállalkozásról szóló megállapodás (a továbbiakban: a TAJV-megállapodás), amelyet a Société Air France, az Alitalia Società Aerea Italiana SpA, a Delta Air Lines Inc. és a Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (a továbbiakban: a felek) kötött nyereségrészesedést és veszteségmegosztást alkalmazó közös vállalkozás létrehozásáról, és amely többek között kiterjed a felek által az Európa és Észak-Amerika közötti útvonalakon nyújtott valamennyi légi személyszállítási szolgáltatásra (2). A megállapodás a felek közötti széleskörű együttműködésről rendelkezik, ideértve az árképzés, a kapacitás, a menetrendek és a bevételkezelés összehangolását.

(2)	2012. január 23-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) eljárást indított azzal a céllal, hogy határozatot hozzon az 1/2003/EK rendelet (3) III. fejezete alapján a TAJV-megállapodást illetően.

(3)

2014. szeptember 26-án a Bizottság előzetes értékelést fogadott el az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyben kifejezte aggodalmát, hogy a TAJV-megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződés 101. cikkével, különösen a Párizs–New York útvonal prémium utasainak, valamint az Amszterdam–New York útvonal és a Róma–New York útvonal prémium és a nem prémium utasainak piaca tekintetében.

(4)

2014. október 3-án a felek az előzetes értékelésre válaszolva kötelezettségvállalásokat nyújtottak be a Bizottsághoz. 2014. október 23-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4), amelyben összefoglalta az ügyet és a kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(5)	2014. december 8-án a Bizottság hozzáférést biztosított a felek számára az érdekelt harmadik felek által benyújtott észrevételek betekinthető változatához. A felek 2015. február 23-án módosított kötelezettségvállalásokat nyújtottak be (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások).

(6)	A határozattervezet a felekre nézve kötelező érvényűvé teszi a végleges kötelezettségvállalásokat, továbbá megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások fényében a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolt, és az eljárást le kell zárni.

(7)	Miután nem érkezett hozzám az eljárás feleitől kérelem vagy panasz (5), úgy tekintem, hogy az ügyben részt vevő felek eljárási jogainak hatékony gyakorlását tiszteletben tartották.

Brüsszel, 2015. április 30.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke értelmében.

(2) Mexikó, Amerikai Egyesült Államok és Kanada.

(3) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.) (a továbbiakban: az 1/2003/EK rendelet).

(4) HL C 376., 2014.10.23., 12. o.

(5) A 2011/695/EU határozat 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az 1/2003/EK rendelet 9. cikke szerinti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos eljárásokban részt vevő felek eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében az eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak.

27.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/5

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2015. május 12.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti eljárásról

(Ügyszám: AT.39964 – Air France/KLM/Alitalia/Delta)

(az értesítés a C(2015) 3125. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 212/05)

2015. május 12-én, a Bizottság határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti eljárással kapcsolatban. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság ezennel közzéteszi a felek nevét és a határozat lényegét, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelmére vonatkozó jogos érdekét.

Bevezetés

(1)

E határozattal jogilag kötelező erejűvé válnak a Société Air France (a továbbiakban: AF), a Koninklijke Luchtvaart Maatschappij NV (a továbbiakban: KLM), az Alitalia Società Aerea Italiana SpA (a továbbiakban: AZ) és a Delta Air Lines Inc. (a továbbiakban: Delta) (együttesen: a felek) által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikke szerinti eljárás során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikkének megfelelően tett kötelezettségvállalások. E határozat tárgya egy nyereség- és veszteségmegosztást alkalmazó közös vállalkozás létrehozására vonatkozóan a felek között létrejött megállapodás, az ún. transzatlanti közös vállalkozásról (Transatlantic Joint Venture) szóló megállapodás (a továbbiakban: a TAJV-megállapodás), amely többek között kiterjed a felek által az Európa és Észak-Amerika közötti útvonalakon nyújtott valamennyi légi személyszállítási szolgáltatásra.

Az eljárás

(2)

2012. január 23-án a Bizottság antitröszt eljárást indított azzal a céllal, hogy határozatot hozzon az 1/2003/EK rendelet III. fejezete szerint. 2014. szeptember 26-én a Bizottság előzetes értékelést fogadott el (a továbbiakban: az előzetes értékelés), amely ismerteti a Bizottság versenyjogi aggályait a Párizs–New York útvonal prémiumpiaca, az Amszterdam–New York útvonal prémium és nem prémium piaca, valamint a Róma–New York útvonal prémium és nem prémium piaca (a továbbiakban: a kérdéses útvonalak) tekintetében (2).

(3)

2014. október 3-án a felek a Bizottság előzetes aggályainak eloszlatása érdekében kötelezettségvállalásokat javasoltak. 2014. október 23-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdése alapján értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben összefoglalta az ügyet és a felajánlott kötelezettségvállalásokat, valamint felhívta az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket (a továbbiakban: a piaci tesztről szóló értesítés). A harmadik felektől kapott észrevételeket követően 2015. május 4-én a felek benyújtották a végleges kötelezettségvállalások aláírt példányát.

(4)

2015. április 28-án a Bizottság konzultált a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal, amely kedvező véleményt nyilvánított. 2015. április 30-án a meghallgatási tisztviselő közzétette zárójelentését.

Az előzetes értékelésben kifejtett aggodalmak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 101. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelés

(5)

A 2014. szeptember 26-i előzetes értékelés ismertette a Bizottság előzetes aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a felek korlátozhatták a versenyt a Párizs–New York útvonal prémium utasai tekintetében, valamint az Amszterdam–New York és a Róma–New York útvonal prémium és a nem prémium utasai tekintetében a TAJV-megállapodás szerinti együttműködésük révén, annak célját és hatását nézve egyaránt.

(6)

A Bizottság előzetes értékelésében ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a TAJV-megállapodás versenyellenes célú, mivel széles körű együttműködésről rendelkezik a felek között a légitársaságok közötti verseny valamennyi kulcsfontosságú paramétere tekintetében, ideértve az árat, a kapacitást, a menetrendeket és a szolgáltatás minőségét. A járatsemleges nyereség- és veszteségmegosztást alkalmazó közös vállalkozáson belül a transzatlanti járatok tekintetében a felek egyéni ösztönzői helyett a közös vállalkozás és együttesen valamennyi fél közös érdeke és haszna vált meghatározóvá.

(7)

A Bizottság emellett ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy a TAJV-megállapodás érzékelhető versenykorlátozó hatást gyakorol i. a Párizs–New York útvonal prémium utasai, valamint ii. az Amszterdam–New York, illetve a Róma–New York útvonal prémium és nem prémium utasai tekintetében A Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a kérdéses útvonalak tekintetében a felek között együttműködésüket megelőzően fennálló verseny megszűnt, és a terjeszkedés és a piacra lépés útjában álló jelentős akadályok miatt aligha várható, hogy azt más légitársaságok által jelentett verseny váltaná fel.

(8)

A Bizottság előzetes véleménye szerint tehát a felek között a TAJV-megállapodás értelmében folyó együttműködés sérti a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését a Párizs–New York útvonal prémium utasai, valamint az Amszterdam–New York és a Róma–New York útvonal prémium és nem prémium utasai tekintetében.

(9)

A felek nem szolgáltattak semmiféle érvet a kérdéses útvonalak tekintetében esetlegesen létrejövő hatékonyságjavulásra vonatkozóan. A Bizottság ezért ideiglenesen megállapította, hogy nincsen olyan hatékonyságjavulás, amely ellensúlyozná a kérdéses útvonalak tekintetében a versenynek a TAJV-megállapodásból adódóan létrejövő, érzékelhető korlátozását.

A kezdeti és a végleges kötelezettségvállalások

(10)

2014. október 3-án a felek az előzetes értékelésben ismertetett versenyjogi aggályokra válaszolva kötelezettségvállalásokat ajánlottak fel. A felek a következőket ajánlották fel:

érkezési és felszállási résidőpárokat bocsátanak rendelkezésre az amszterdami repülőtér és/vagy a New York-i JFK/Newark Liberty repülőtér számára, valamint a római repülőtér és/vagy a New York-i JFK/Newark Liberty repülőtér számára – a versenytárs választása szerint –, lehetővé téve egy vagy több lehetséges versenytárs számára, hogy legfeljebb hét (7) új vagy kiegészítő járatot indítson hetente az Amszterdam–New York és a Róma–New York útvonalakon. Ez az ajánlat bizonyos feltételektől függ, például attól, hogy a versenytárs minden elvárható erőfeszítést megtett azért, hogy az általános résidőkiosztás keretében megszerezze a szükséges résidőket.

hogy kombinált díjszabásra vonatkozó megállapodások (3) kössön a versenytársakkal minden kérdéses útvonal valamennyi osztályon utazó utasa tekintetében, a Párizs–New York útvonal kivételével, amely esetében e megállapodások csak a prémium utasokra vonatkoznak. Erre minden olyan versenytárs jogosult, amely az érintett kérdéses útvonalon új közvetlen járatot üzemeltet vagy közvetlen járatait kibővítette, és amely sem egyedül sem szövetséges partnerével közösen nem működtet utaselosztó központot vagy egyéb bázisrepülőteret az adott útvonal mindkét végpontján. A Párizs–New York útvonal esetében e kötelezettségvállalás olyan versenytársakra is kiterjed, amelyek már működtetnek közvetlen járatot ezen az útvonalon.

speciális proráta-megállapodások (4) kötése a versenytársakkal minden kérdéses útvonal valamennyi osztályon utazó utasa tekintetében, a Párizs–New York útvonal kivételével, amely esetében e megállapodások csak a prémium utasokra vonatkoznak, az európai vagy észak-amerikai/karib-szigeteki/közép-amerikai kiindulási- és célállomással rendelkező útvonalak vonatkozásában, amennyiben az utazás egyik része a három kérdéses útvonal valamelyikére esik. Erre minden olyan versenytárs jogosult, amely az érintett kérdéses útvonalon új közvetlen járatot üzemeltet vagy közvetlen járatait kibővítette, és amely sem egyedül sem szövetséges partnerével közösen nem működtet utaselosztó központot vagy egyéb bázisrepülőteret az adott útvonal mindkét végpontján. A Párizs–New York útvonal esetében e kötelezettségvállalás olyan versenytársakra is kiterjed, amelyek már működtetnek közvetlen járatot ezen az útvonalon.

d)	a kérdéses útvonalak bármelyikén járatüzemeltetésébe kezdő vagy járatait kibővítő versenytárs számára megnyitják törzsutasprogramjukat, amennyiben a versenytárs nem rendelkezik saját hasonló programmal és a többi fél egyik ilyen programjában sem vesz még részt.

(11)

A felek felajánlják, hogy a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzését egy megbízottra ruházzák. Amennyiben a jelentkező légitársaság és a felek nem jutnak egyezségre a kötelezettségvállalások tekintetében, a felek vitarendezési eljárást ajánlanak fel, ennek keretében választott bíróság hozza meg a végső döntést a kérdésben.

(12)

A piaci tesztről szóló értesítésre válaszul a Bizottsághoz beérkezett észrevételekre reagálva a felek 2015. május 4-én benyújtották a végleges kötelezettségvállalások aláírt példányát. Bizonyos pontosítások mellett a felülvizsgált kötelezettségvállalások az eredetileg javasolt kötelezettségvállalásoktól csak a speciális proráta-megállapodásokra vonatkozó kötelezettségvállalás hatálya tekintetében térnek el. A kötelezettségvállalás földrajzi hatályát kiterjesztették oly módon, hogy az az európai vagy észak-amerikai/karib-szigeteki/közép-amerikai kiindulási- és célállomással rendelkező útvonalak mellett a ténylegesen libanoni vagy izraeli kiindulási- és célállomással rendelkező járatokat is magába foglalja. Továbbá pontosították, hogy a speciális proráta-megállapodás – amely többek között jogot biztosít a versenytársnak a felek által működtetett legfeljebb húsz (20) kapcsolódó útvonal kiválasztására – olyan kapcsolódó útvonalakra is kiterjed, amelyeket a felek forgalmaznak és a felek bizonyos leányvállalatai működtetnek (KLM Cityhopper, Alitalia CityLiner, az AF által bérbe adott (wet-lease) HOP-járatok, valamint a Delta Connection márkanéven forgalmazott csatlakozó járatok).

A javasolt kötelezettségvállalások értékelése és arányossága

(13)

Végleges formájukban a kötelezettségvállalások – anélkül hogy aránytalanok lennének – elégségesek a Bizottság által az előzetes értékelésekben felvetett aggályok eloszlatására. A piacra lépést vagy terjeszkedést gátló akadályok csökkentésével lehetővé teszik a kérdéses útvonalak tekintetében a piacra lépést vagy terjeszkedést, valamint megerősítik a versenytársak meglévő szolgáltatásait, azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számukra a csatlakozó járatokhoz, valamint lehetővé teszik számukra kombinált díjszabásra vonatkozó megállapodások és törzsutasprogramokra vonatkozó együttműködési megállapodások kötését.

(14)

Az Amszterdam-New York és a Róma-New York útvonalak tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyfelől a résidőkre vonatkozó felelősségvállalások, másfelől pedig a kombinált díjszabásra, a speciális proráta-megállapodásokra és a törzsutasprogramokra vonatkozó kötelezettségvállalások együttesen elégségesek és megfelelőek az előzetes értékelésben ismertetett versenyjogi aggályok eloszlatásához. Közelebbről, a résidőkre vonatkozó kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó feltételek elég hatékonnyá és vonzóvá teszik azokat ahhoz, hogy ösztönözzék a versenytársakat azok tényleges kihasználására, az egyéb kötelezettségvállalások pedig minden bizonnyal lehetővé teszik a versenytársak számára új járataik fenntarthatóságának javítását. A Párizs–New York útvonal tekintetében a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytársak nagyobb napi gyakoriságú járatokat működtetnek, mint a felek együttesen, és a versenytársak az utóbbi időben fokozni tudták járatsűrűségüket az útvonalon. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy felek által a kombinált díjszabásra irányuló megállapodásra, a speciális proráta-megállapodásra és a törzsutasprogramra vonatkozóan mind a jelenlegi, mind az új versenytársak számára felajánlott kötelezettségvállalások elégségesek és megfelelőek az útvonallal kapcsolatos aggályainak eloszlatásához.

Következtetések

(15)

A határozat az érintett vállalkozások által javasolt kötelezettségvállalásokat kötelező erejűvé teszi számukra.

(16)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felajánlott végleges kötelezettségvállalások alapján a részéről nincs szükség intézkedésre. A határozat az elfogadása napjától számított tízéves időszakra kötelező.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2) A prémium piac az első osztályú, a business osztályú és a rugalmas felhasználású turista jegyet vásárló utasokra terjed ki, a nem prémium piac pedig a nem rugalmas turista jegyet vásárló utasokat foglalja magában.

(3) A kombinált díjszabásra irányuló megállapodás lehetővé teszi, hogy a versenytársak (vagy az utazásközvetítők) olyan oda-vissza utat kínáljanak a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó utasok számára, amely az egyik irányba a felek egyike által nyújtott közvetlen járatot, a másik irányba pedig a versenytárs által nyújtott közvetlen járatot foglal magában.

(4) A speciális proráta-megállapodások lehetővé teszik az lehetséges versenytárs légitársaságok számára, hogy a felektől kedvező feltételekben részesüljenek a felek európai és észak-amerikai (valamint egyes további országokbeli) csatlakozó járatain utazó utasok szállítását illetően, hogy „feltölthessék” az érintett kérdéses útvonalon működtetett saját transzatlanti járataikat ezeknek az utasoknak a saját transzatlanti járataikra való átszállása révén.

27.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/9

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 212/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„OBERLAUSITZER BIOKARPFEN”

EK-szám: DE-PGI-0005-01070-2012.12.13.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Oberlausitzer Biokarpfen”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” bioponty (Cyprinus carpio) élő, levágott és feldolgozott formában – darabolva, egészben füstölve, filé formájában, csomagolás nélkül vagy készre csomagolva – kerül forgalomba étkezési célra.

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” a tükörpontyok közé tartozik, háta sötétzöld, szürke vagy szürkéskék, oldalának színezete sárgászöldtől aranyszínig terjed, hasa enyhén sárgás árnyalatú fehér. Hát- és farokúszói szürkék, farok- és farok alatti úszói pirosas árnyalatúak, mell- és hasúszói sárgásak vagy pirosasak. Tükörpontyként egységes pikkelyezettség jellemzi. A hátán végighúzódó pikkelysor mellett az úszók tövénél és a kopoltyúfedő mögött is találhatók különálló tükörpikkelyek. Fejhossza más pontyokéhoz képest nagyon csekély (a fejhossz és a testhossz aránya kisebb mint 3,0). A rövid fej miatt a fej és a nyak találkozásánál jól kivehető törésvonal látható.

Az étkezési ponty a harmadik vagy negyedik nyáron éri el az 1 300–2 500 gramm közötti élősúlyt. Húsának színe a teljesen világostól az enyhén rózsaszínig terjed, húsa tömör/feszes, omlós és zsírszegény, íze a külön erre a fajtára jellemzően enyhén diós jellegű, illata aromás.

A hús kémiai összetételét a következő értéktartományok jellemzik:

1.	Víz	75–85 %
2.	Zsír	0,5–4,0 %
3.	Fehérje	15–19 %
4.	Nyershamu	0–1,5 %.

Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó kiegészítő takarmányok (gabona, hüvelyesek) alkalmazása maradékanyagoktól mentes, tiszta húst biztosít.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” legalább 50 tömegszázalékban természetes táplálékot fogyaszt (vízfenéken található táplálékok, állati planktonok vagy hasonlók). A hozzátáplálás kizárólag a földrajzi területen termett, ökológiai gazdálkodásból származó, (a 834/2007/EK tanácsi rendelet (3) és a 889/2008/EK bizottsági rendelet (4) szerinti) tanúsítással rendelkező gabonákkal és hüvelyesekkel történhet (különösen csillagfürt és/vagy borsó), és a táplálék legfeljebb 50 tömegszázalékát teheti ki.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” termelése a 834/2007/EK és a 710/2009/EK bizottsági rendeletek (5) mindenkor hatályos változatának, valamint az akvakultúra 1198/2006/EK tanácsi rendelet (6) szerinti meghatározásának megfelelően történik, és e tevékenységet évente ellenőrzi és tanúsítja egy államilag engedélyezett ellenőrző szerv.

A ponty a meleg nyári hónapokban növekszik, így életkorát nyarakban szokás megadni. Az étkezési ponty Oberlausitz régióban általában három nyarat átfogó időszak során éri el a kívánt élősúlyt. Az ikrából a földrajzi területen az első évben úgynevezett egynyaras ivadékot (K1) nevelnek. Az egynyaras ivadékok az áttelelés után kétnyaras halivadékká (K2) nőnek. A kétnyaras halivadékok áttelelés után a harmadik, illetve a negyedik nyáron érik el a kívánt testtömeget.

Az ívó pontyok a földrajzi területről, saját tenyésztésből származnak. Vérfrissítés céljából kivételesen más régiókból származó ívó pontyok betelepítése is megengedett. Az ilyen halaknak azonban az első ívás előtt legalább hat hónapot a földrajzi területen kell tölteniük.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás felső, látható felén a következő, minőséget tanúsító védjegyet kell elhelyezni:

A származás igazolása a kérelmező által kiadott, a termelőhöz kötődő ellenőrzési számmal, valamint a minőséget tanúsító, fenti védjeggyel történik. Így minden, minőséget tanúsító védjeggyel ellátott terméket össze lehet kapcsolni egy adott termelővel.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Bautzen és Görlitz járások (a Szászország járásainak területi újjászervezéséről szóló, 2008. augusztus 1-jén hatályba lépett, 2008. január 29-i törvény szerinti járások) valamennyi pontytenyésztő tavát magában foglalja.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A kontinentális éghajlatú Oberlausitz régió a ponty legkeletibb elterjedési területe Németországban. A nagy tófelületek párolgása ugyanakkor lokálisan úgynevezett pszeudoatlanti éghajlati hatást eredményez. Oberlausitzban a halgazdálkodás a mezőgazdaság külön ágazataként több mint 750 éves, megszakítás nélküli hagyományra tekint vissza. A nevezett földrajzi terület pontytenyésztő tavai egy több évszázados kultúrtáj részét képezik.

Oberlausitz ma 2 050 hektár halgazdálkodási területet foglal magában. Miután a 13. század közepén a folyami halászat már nem tudta kielégíteni a hal iránti szükségletet, Oberlausitzban halastavak kialakításába kezdtek. A régió természetes adottságai ehhez nagyon kedvezőek voltak, mivel az oberlausitzi hegyvidéktől északra húzódó területet a terepviszonyok kiválóan alkalmassá tették nagyobb tavak kialakítására.

A régió területeinek jelentős része (főként Oberlausitz északi része) a kis értékű, homokos talaj és a talajvíz magas szintje miatt mezőgazdasági hasznosításra alig volt alkalmas. Nem véletlen, hogy a szorb „Luciza” (Łužica) szóból származó „Lausitz” jelentése mocsárvidék. Főleg Oberlausitz északi részére jellemző alacsony szintkülönbségnek, a talajvíz magas szintjének, a csekély értékű, homokos vagy síklápi talajnak és a nemesi nagybirtokoknak köszönhetően alakulhatott ki egykor az Oberlausitz csaknem egész területét behálózó tógazdaság, amely nagyrészt a mai napig meghatározza a táj arculatát. A tavakat többnyire síklápi talajon alakították ki.

A tavak telente történő lecsapolása és az ehhez kapcsolódó szervesanyag-, illetve tápanyag-termelődés, valamint a többnyire tápanyagban gazdag befolyó víz következtében a tavak többségének vize eutróf jellegű. A magas ásványianyag-tartalmú fenéken kialakult és tápanyagban szegény befolyó víz által táplált tavak vize mezotróf jellegű. A tócsoportokat túlnyomórészt olyan nagy, természetes folyóvizek táplálják, mint a Spree, a Kleine Spree, a Löbauer Wasser és a Schwarzer Schöps.

Az oberlausitzi tóvidékre különösen jellemző, hogy kis területen belül váltakoznak egymással a közel természetes állapotú és az ember általi hasznosítás következtében megváltozott élőhelyek. A földrajzi területen fontos szerepet töltenek be a tóhasználat következtében létrejövő nedves élőhelyek. A tavakban és a part menti területeken vízfenéki (bentikus) élőlények, valamint vízen úszó és vízben lebegő növénytársulások élnek. Ezt egészíti ki a forrás menti területek, a közel természetes állapotú folyóvizek és csatornák, a mocsár- és láperdők, az odvas, elöregedett faállomány, a nedves élőhelyen élő cserjések, a lápos területek, a part és a környező part menti területek, valamint a tavak szigeteinek élővilága.

1100 és 1300 között különösen kedvezett a halastavak telepítésének a népességnövekedés, a kereszténység felvétele és a szántóföldek, illetve legelők korlátozott rendelkezésre állása. A pogány szorb lakosság keresztény hitre történő áttérésével a hal valamennyi lakos számára olyan eledellé vált, amelyet a számos ünnep alkalmával rituális keretek között fogyasztottak.

Oberlausitzban különleges haltenyésztési szaktudás halmozódott fel. A haltenyésztés az 1875-ben alapított bautzeni mezőgazdasági tanintézményben már a tanterv része volt. Kintze jószágfelügyelő a Kreba uradalom tavaiban már legkésőbb 1885-től kezdve sikeres pontytenyésztést folytatott csillagfürtös táplálással.

A mai regionális összehasonlításban viszonylag alacsony népsűrűségű oberlausitzi alföldön és tóvidéken nem találhatók olyan ipari létesítmények vagy városok, amelyek számottevő szennyezést okoznának, és az ökológiailag igen értékes tógazdálkodást szennyezéssel terhelnék.

5.2. A termék sajátosságai

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” biopontyot kiemelkedő vitalitás és jó táplálékhasznosítási képesség (legfeljebb 50 % hozzátáplálásra van szüksége), valamint az adott éghajlati viszonyokkal szembeni különösen jó ellenálló képesség jellemzi. A ponty az évszázadok során remekül alkalmazkodott a kontinentális éghajlati viszonyokhoz (hosszú, hideg tél; nyáron magas hőmérsékletek). Az „Oberlausitzer Biokarpfen” húsa jó minőségű, színe a világostól az enyhén rózsaszínig terjed, állaga tömör/feszes, omlós és zsírszegény, íze a fajtára külön jellemzően enyhén diós jellegű, illata aromás. A „Oberlausitzer Biokarpfen” biopontyot főképp húsának nagyon alacsony zsírtartalma (0,5–4 %) különbözteti meg a többi pontyfajtától (8,7–12,7 % zsírtartalom), és feszesebb, tömörebb húsa, illetve finom, enyhén diós íze teszi különlegessé.

Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó kiegészítő takarmányok (gabona, hüvelyesek) alkalmazása maradékanyagoktól mentes, tiszta húst biztosít.

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” regionálisan általánosan, a biofogyasztók körében pedig a régió határain kívül is ismert, és nagy elismertségnek örvend.

Kiváló ízminőségének és a fenntartható ökológiai gazdálkodásnak köszönhetően a fogyasztók hajlandók magasabb árat fizetni az „Oberlausitzer Biokarpfen” biopontyért, mint a hagyományosan tenyésztett pontyfajtákért.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” kiváló minőségével tűnik ki, amely a vízminőségnek, az éghajlati viszonyoknak, a földrajzi területen található, közel természetes állapotú tavaknak, a természetes táplálék magas arányának és a tanúsított ökológiai tenyésztésnek köszönhető.

Oberlausitz sajátos természeti, gazdasági és társadalmi adottságai kedveztek a halgazdálkodás kialakulásának és a pontytenyésztés több száz éves fennmaradásának. Az „Oberlausitzer Biokarpfen” jellegzetes tulajdonságait olyan tényezőknek köszönheti, mint a tógazdák szaktudása, a kiváló vízminőség, a különleges, külterjes és fenntartható tartási körülmények – különös tekintettel a csekély, hektáronként legfeljebb 3 000 egyed K1 (20–50 g) és legfeljebb 600 egyed K2 (200–500 g) halállomány-sűrűségre –, valamint a kontinentális éghajlat jelentős befolyása.

Oberlausitz tavait jó vízminőség jellemzi, és túlnyomórészt olyan természetes folyóvizek táplálják, mint a Spree, a Kleine Spree, a Löbauer Wasser, a Schwarzwasser és a Schwarzer Schöps. A közel természetes állapotú tavak pufferkapacitása magas, mivel nádasokban és vízinövényekben gazdagok, és így messzemenően képesek kiegyenlíteni a befolyó víz minőségingadozását.

A régóta létező, közel természetes állapotú, természetes fenéken kialakított és természetes búvóhelyeket kínáló tavak a megfelelő part menti területeken (a teljes parthossz legalább 80 százalékán) legalább 3–5 méter széles nádas övezettel rendelkeznek. A befolyó víz jó minősége kedvez a különböző jellegzetes vízinövény-társulások megjelenésének a közel természetes állapotú tavakban. A vízinövény-társulások pufferhatást fejtenek ki a befolyó vizek esetleges átmeneti minőségromlása esetén. Az „Oberlausitzer Biokarpfen” a vízinövények között és a nádasban nemcsak a háborítatlan fejlődését elősegítő búvóhelyet talál, hanem mikroorganizmusok formájában változatos természetes táplálékot is, ami a ponty húsának erősen fajtaspecifikus íze szempontjából igen fontos. A változó vízmélység, a természetes rejtekhelyül szolgáló part menti növényzet és vízinövények hozzájárulnak a halak jó közérzetéhez és a stresszhelyzetek előfordulásának csökkentéséhez.

A tavakban található tápanyagok lehetővé teszik, hogy az „Oberlausitzer Biokarpfen” nagyrészt a vízben található természetes táplálékokat (pl. állati planktonokat, bentikus élőlényeket) fogyassza.

A földrajzi terület sajátos éghajlati, tófenéki és vízviszonyainak köszönhetően az „Oberlausitzer Biokarpfen” húsa világos és tömör, a természetes táplálék magas (legalább 50 %-os) arányának köszönhetően különösen feszes, omlós és zsírszegény (0,5–4 %), íze és illata pedig a fajtára külön jellemzően enyhén diós jellegű.

A felsorolt minőségi sajátosságok és a pontynak a földrajzi terület gasztronómiájában hagyományosan betöltött fontos szerepe hozzájárulnak ahhoz, hogy az „Oberlausitzer Biokarpfen” a fogyasztók által nagyra becsült különlegességé vált, amelynek elismertsége szorosan kötődik a régióhoz.

Az „Oberlausitzer Biokarpfen” elismertsége a termék kiváló ízvilágára vonatkozóan a sajtóban megjelent számos reakció révén az első megjelenésétől kezdve folyamatosan nőtt.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (7) 5. cikk (7) bekezdés)

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/35550

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(4) HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(5) HL L 204., 2008.8.6., 15. o.

(6) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

(7) Lásd a 2. lábjegyzetet.

27.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/13

Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítéshez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 143., 2015. április 30. )

(2015/C 212/08)

A 19. oldalon, az I. melléklet 2., „Forgalom és értékesítési volumen” pontjában:

a következő szövegrész:

„Kérjük, adja meg a 2013. április 1-je és 2014. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak értékesítéséből származó forgalmat a vállalat elszámolási pénznemében (az Unió 28 tagállamába irányuló exportértékesítés külön-külön lebontva, illetve összesítve, valamint belföldi értékesítés) és az annak megfelelő tömeget vagy volument. Kérjük, adja meg a tömeg vagy a volumen mértékegységét és az alkalmazott pénznemet.”

helyesen:

„Kérjük, adja meg a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak értékesítéséből származó forgalmat a vállalat elszámolási pénznemében (az Unió 28 tagállamába irányuló exportértékesítés külön-külön lebontva, illetve összesítve, valamint belföldi értékesítés) és az annak megfelelő tömeget vagy volument. Kérjük, adja meg a tömeg vagy a volumen mértékegységét és az alkalmazott pénznemet.”

A 21. oldalon, a II. melléklet 2., „Forgalom és értékesítési volumen” pontjában:

a következő szövegrész:

„Kérjük, hogy euróban (EUR) adja meg a 2013. április 1-je és 2014. március 31. közötti időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak Unióba történő behozatalával elért forgalmat, valamint annak tömegét vagy volumenét, továbbá a Kínai Népköztársaságból történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és az annak megfelelő tömeget, vagy volument. Kérjük, adja meg a tömeg vagy a volumen mértékegységét.”

helyesen:

„Kérjük, hogy euróban (EUR) adja meg a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak Unióba történő behozatalával elért forgalmat, valamint annak tömegét vagy volumenét, továbbá a Kínai Népköztársaságból történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és az annak megfelelő tömeget, vagy volument. Kérjük, adja meg a tömeg vagy a volumen mértékegységét.”

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 212

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. június 27.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2015/C 212/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7582 – Goldman Sachs Group/Altarea/Pascal Défense) ( 1 )	1

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 212/06	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	8
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2015/C 212/07	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	9

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Volfrámkarbid, fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid	Kínai Népköztársaság	dömpingellenes vám	A Tanács 287/2011/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó volfrámkarbid, fémporral egyszerűen összekevert volfrámkarbid és zsugorított volfrámkarbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 78., 2011.3.24., 1. o.)	2016.3.25.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 212/02	Euroátváltási árfolyamok	2
2015/C 212/03	Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2015. április 28-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39964 – Air France-KLM/Alitalia/Delta (SkyTeam) ügyhöz kapcsolódó előzetes határozattervezetről – Előadó: Lettország	3
2015/C 212/04	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése az Air France/KLM/Alitalia/Delta (AT.39964) ügyben	4
2015/C 212/05	A Bizottság határozatának összefoglalója (2015. május 12.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti eljárásról (Ügyszám: AT.39964 – Air France/KLM/Alitalia/Delta) (az értesítés a C(2015) 3125. számú dokumentummal történt)	5

	Helyesbítések
2015/C 212/08	Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítéshez ( HL C 143., 2015.4.30. )	13