30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/1

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.7522 – MVV/BayWa r.e./GlendImplex/GreenCom/BEEGY)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 143/01)

2015. április 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak német nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32015M7522 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/1

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.7568 – M1 Fashion/LVMH/Pepe Jeans Group)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 143/02)

2015. április 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32015M7568 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/2

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2015. április 29.

(2015/C 143/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1002
JPY	Japán yen	131,20
DKK	Dán korona	7,4619
GBP	Angol font	0,71610
SEK	Svéd korona	9,2723
CHF	Svájci frank	1,0491
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,3850
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,435
HUF	Magyar forint	302,55
PLN	Lengyel zloty	4,0120
RON	Román lej	4,4125
TRY	Török líra	2,9437
AUD	Ausztrál dollár	1,3762
CAD	Kanadai dollár	1,3262
HKD	Hongkongi dollár	8,5278
NZD	Új-zélandi dollár	1,4310
SGD	Szingapúri dollár	1,4557
KRW	Dél-Koreai won	1 179,14
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,0682
CNY	Kínai renminbi	6,8211
HRK	Horvát kuna	7,5763
IDR	Indonéz rúpia	14 212,78
MYR	Maláj ringgit	3,9178
PHP	Fülöp-szigeteki peso	48,743
RUB	Orosz rubel	56,7850
THB	Thaiföldi baht	36,142
BRL	Brazil real	3,2467
MXN	Mexikói peso	16,8221
INR	Indiai rúpia	69,7841

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/3

---

Az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata

(2015/C 143/04)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) 9. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének megfelelően az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájának magyarázata (2) a következőképpen módosul:

A szöveg a 155. oldalon a 30. árucsoport 1. kiegészítő megjegyzésének 3. pontjához tartozó táblázat után a következő új 4. ponttal egészül ki:

---

(1)  A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(2)  HL C 76., 2015.3.4., 1. o.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/4

---

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2015/C 143/05)

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Németország

A megemlékezés tárgya : A tartományokat ábrázoló „Länder”-sorozat hesseni darabja

A rajzolat leírása : A rajzolat a frankfurti Szent Pál-templom klasszikus látképét ábrázolja (a „Paulskirche” volt az első szabad választások útján 1849-ben felállított német törvényhozó testület székhelye, és a német demokrácia bölcsőjének tekintik), mert ez jelenti a város leginkább elismert jelképét. A rajzolat hűen visszaadja az erőteljes torony és a templom elliptikus szerkezete közötti feszültséget. Az enyhén túlhangsúlyozott lépcsősor hívogató benyomást tesz, ugyanakkor támaszt nyújt az alatta húzódó „HESSEN” feliratnak (a Szent Pál-templomnak otthont adó Hessen szövetségi tartomány). A belső rész bal oldalán a „2015”-ös évszám és az érintett verde verdejele („A”, „D”, „F”, „G” vagy „J”), jobb oldalán pedig a kibocsátó ország jelzése („D”) és a vésnök jele (Heinz Hoyer „HH” monogramja) látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 30 millió darab

A kibocsátás időpontja :

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/5

---

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2015/C 143/06)

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euró-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : San Marino Köztársaság

A megemlékezés tárgya : Dante Alighieri születésének 750. évfordulója

A rajzolat leírása : Az Annalisa Masini terve alapján készült rajzolat Dante arcképét ábrázolja Botticelli freskója alapján. Az arcképtől jobbra függőlegesen a „DANTE” felirat, a belső gyűrű jobb oldalán a kibocsátó országot jelölő „SAN MARINO” félkörirat, a két felirat között pedig az „R” verdejel, az „1265” és „2015” évszám, valamint a művész monogramja, „AM” látható. Az országot és az ábrázolt személyt jelölő feliratok betűtípusát az Isteni színjáték (Divina Commedia) első példányainak betűtípusa ihlette.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 104 000 darab

A kibocsátás időpontja :

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/6

---

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2015/C 143/07)

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Málta

A megemlékezés tárgya : Az első Máltáról induló repülőút

A rajzolat leírása : Az érme a máltai repüléstörténet egyik fontos mérföldkövének állít emléket: száz év telt el az első Máltáról induló repülőút óta. Kilmer kapitány 1915. február 13-án szállt fel hidroplánnal az Il-Port Il-Kbir kikötőből, a HMS Ark Royal repülőgép-anyahajó fedélzetéről. A gép 55 perces repülés után landolt a kikötőben. Az érme Kilmer kapitány hidroplánját ábrázolja, a háttérben a kikötő egyik jellegzetes épületével, a Senglea-erőddel. Az érme felső részén félkörben a „FIRST FLIGHT FROM MALTA” felirat látható. A jobb oldalon az „1915–2015” felirat áll. Az érme bal alsó részén a „100TH ANNIVERSARY” felirat olvasható, alján pedig a tervező névbetűi: „NGB” (Noel Galea Bason).

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 300 000 darab

A kibocsátás időpontja : 2015. március

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/7

---

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 28 tagállamban 2015. május 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet [HL L 140., 2004.4.30., 1. o.] 10. cikkének megfelelően.)

(2015/C 143/08)

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal kell növelni kell az alapkamatlábat.

Módosított kamatlábak félkövéren szedve.

Az előző táblázat a HL C 88., 2015.3.14. szám 6. oldalán jelent meg.

Alkalmazás kezdete	Alkalmazás vége	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2015.5.1.	…	0,26	0,26	2,18	0,26	0,52	0,26	0,27	0,26	0,26	0,26	0,26	0,26	1,58	2,21	0,26	0,26	0,26	0,26	0,26	0,26	0,26	2,16	0,26	2,04	0,13	0,26	0,26	1,02
2015.4.1.	2015.4.30.	0,34	0,34	2,18	0,34	0,52	0,34	0,42	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	1,58	2,21	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	2,16	0,34	2,04	0,23	0,34	0,34	1,02
2015.3.1.	2015.3.31.	0,34	0,34	2,18	0,34	0,52	0,34	0,66	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	1,58	2,21	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	2,16	0,34	2,04	0,33	0,34	0,34	1,02
2015.1.1.	2015.2.28.	0,34	0,34	2,18	0,34	0,52	0,34	0,66	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	1,58	2,21	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	0,34	2,16	0,34	2,63	0,46	0,34	0,34	1,02

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/8

---

Az EFTA Felügyeleti Hatóság közleménye az állami támogatások visszafizettetése esetén 2015. január 1-jétől az EFTA-államokban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(A referencia- és leszámítolási kamatlábakról szóló állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásnak és a 2004. július 14-i 195/04/COL sz. hatósági határozatnak (HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és 26/2006 EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o.) megfelelően közzétéve)

(2015/C 143/09)

Az alapkamatlábakat a 2008. december 17-i 788/08/COL sz. hatósági határozattal módosított, az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásnak a referencia- és leszámítolási kamatlábak megállapítási módszeréről szóló fejezetével összhangban számítják ki. Az alkalmazandó referencia kamatlábak kiszámításához az állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatással összhangban a megfelelő kamatfelárakat hozzá kell adni az alapkamatlábhoz.

Az alapkamatlábakat a következőképpen határozták meg:

	Izland	Liechtenstein	Norvégia
2015.1.1-jétől	6,26	0,16	1,71

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/9

---

Az Izlandi Pénzügyi Szolgáltatók Szövetsége által 2015. január 28-án az EFTA Felügyeleti Hatóság ellen benyújtott kereset

(E-4/15. sz. ügy)

(2015/C 143/10)

Az Izlandi Pénzügyi Szolgáltatók Szövetsége 2015. január 28-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon az EFTA Felügyeleti Hatóság ellen. Az Izlandi Pénzügyi Szolgáltatók Szövetségét Hans-Jörg Niemeyer ügyvéd és Christian Kovács ügyvéd képviseli (Hengeler Mueller, Square de Meeûs 40, 1000 Brüsszel, Belgium).

A felperes keresetében felszólítja az EFTA-Bíróságot, hogy:

1.	semmisítse meg az izlandi Lakásfinanszírozási Alap (Íbúðalánasjóður) számára nyújtott létező támogatással kapcsolatos ügyet lezáró, 2014. július 16-i 298/14/COL határozatát (HL C 400., 2014.11.13., 13. o.), valamint

2.	kötelezze az EFTA Felügyeleti Hatóságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—

A felperes, az Izlandi Pénzügyi Szolgáltatók Szövetsége („SFF”) egy, az összes izlandi bejegyzett pénzügyi vállalkozást, beleértve az univerzális, befektetési és takarékbankokat, továbbá a biztosító-, lízing-, értékpapír- és hitelkártya-vállalatokat képviselő szövetség. Célja az izlandi pénzügyi vállalkozások versenyképes működési környezetének elősegítése és érdekeik nemzetközi érvényesítése.

—	Az ügy az EFTA Felügyeleti Hatóság azon határozatának megsemmisítése iránti kérelemre vonatkozik, amely lezárt egy, az izlandi Lakásfinanszírozási Alap („HFF”) számára nyújtott létező támogatásról szóló ügyet.

A felperes szerint az EFTA Felügyeleti Hatóság:

—	tévesen feltételezte, hogy a HFF-nek nyújtott támogatás létező, miközben az valójában új támogatásnak felel meg,

—	nem indokolta megfelelően a határozatban levont következtetéseit, ezzel pedig megsértette a felügyeleti és bírósági megállapodás 16. cikkét,

—	nyilvánvalóan tévesen értelmezte az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdését.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/10

---

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. február 16-án benyújtott keresete a Norvég Királyság ellen

(E-6/15. sz. ügy)

(2015/C 143/11)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. február 16-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon a Norvég Királyság ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (Rue Belliard 35, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Xavier Lewis és Clémence Perrin képviseli.

A felperes a következők megállapítását kéri az EFTA-Bíróságtól:

1.

Norvégia azáltal, hogy hatályban tartotta az építési szabályzat 9-1. – 9-4. szakaszaival és 11-1. szakaszával együtt értelmezett tervezési és építési törvény 20-1. szakaszának (2) bekezdését és 22-3. szakaszát, amelyek előírják, hogy az építési munkálatokat végző vállalkozásoknak a tevékenységük megkezdése előtt engedélyt kell szerezniük a helyi önkormányzatoktól, nem teljesítette az EGT-megállapodás X. melléklete 1. pontjában említett jogi aktus (a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 16. cikkéből, illetve az EGT-megállapodás 36. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2.	Az eljárás költségeit a Norvég Királyság viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—

Az ügyben a norvég jogszabály (az építési szabályzat 9-1. – 9-4. szakaszaival és 11-1. szakaszával együtt értelmezett tervezési és építési törvény 20-1. szakaszának (2) bekezdése és 22-3. szakasza) azon előírásáról van szó, amelynek értelmében a Norvégiában építési munkálatokat végezni kívánó vállalkozásoknak tevékenységük megkezdése előtt be kell szerezniük a helyi önkormányzatok jóváhagyását. Ezt az engedélyt minden egyes építési projekt megkezdése előtt meg kell szerezni.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy e követelmény korlátozásnak minősül, amely nem igazolható a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a „szolgáltatási irányelv”) 16. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján, vagylagosan ez az intézkedés az EGT-megállapodás 36. cikkében rögzített szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét korlátozza, és nem igazolható az EGT-megállapodás 33. cikke alapján.

—	Norvégia azt állítja, hogy elviekben egy ilyen engedélyezési rendszer nem ellentétes a szolgáltatási irányelvvel, mivel az az irányelv 16. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján igazolható.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/11

---

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. február 16-án benyújtott keresete a Norvég Királyság ellen

(E-7/15. sz. ügy)

(2015/C 143/12)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. február 16-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon a Norvég Királyság ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (Rue Belliard 35, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Xavier Lewis, Auður Ýr Steinarsdóttir és Øyvind Bø képviseli.

A felperes a következőket kéri az EFTA-Bíróságtól:

1.

állapítsa meg, hogy azáltal, hogy i. az NO1, NO3, NO4, NO5 és NO6 zónában, 2008 és 2012 között különböző mértékben túllépte az 1999/30/EK irányelv 3–5. cikkében, jelenleg a 2008/50/EK irányelv 13. cikkében említett, a környezeti levegőben található kén-dioxidra (SO2), szálló porra (PM10) és nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértéket, valamint ii. az NO1, NO2, NO3, NO4 és NO5 zóna tekintetében különböző mértékben megsértette a 96/62/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében, jelenleg a 2008/50/EK irányelv 23. cikkében meghatározott, a levegőminőségi tervre vonatkozó kötelezettségét, Norvégia megsértette az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének 14c. pontjában hivatkozott jogi aktusból (a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből) eredő kötelezettségeit.

2.	kötelezze Norvégiát az eljárás költségeinek viselésére.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—

A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről szóló 1999/30/EK tanácsi irányelv, jelenleg a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv határértékeket állít fel a környezeti levegőben található bizonyos szennyező anyagok tekintetében, az emberi egészségre, valamint a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése érdekében. Emellett rendelkezéseket határoz meg a szennyező anyagok értékeléséhez, és intézkedéseket állapít meg a jó levegőminőség fenntartása érdekében.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Norvégia nem teljesítette az annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a környezeti levegőben található bizonyos szennyező anyagok szintje ne lépje túl az EGT-jogban meghatározott határértékeket.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság azt is előadja, hogy Norvégia megszegte azon kötelezettségét, hogy megfelelő levegőminőségi terveket dolgozzon ki arra az esetre, ha a határértéket és a vonatkozó tűréshatárt túllépik.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság azt állítja, hogy a felszólító levélre és az indokolással ellátott véleményre adott válaszaiban Norvégia nem kifogásolta a Hatóság által megállapított hiányosságokat.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság állítása szerint azáltal, hogy Norvégia nem közölte az elfogadott intézkedések vagy projektek részleteit és a végrehajtásukra vonatkozó ütemtervet, valamint a levegőminőség tervezett javulására és az ezen célkitűzések eléréséhez várhatóan szükséges időre vonatkozó becslést, megszegte a 96/62/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése, jelenleg a 2008/50/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségét.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/12

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2015/C 143/13)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2015. március 17-én az Európai Acélszövetség (Eurofer) (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező, vasból, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, gyorsacélból és szilícium-mangán acélból) készült, melegen hengerelt, valamint hengerlés után csavarásnak alávetett, de egyébként tovább meg nem munkált vas vagy betonacél rudak (melyeket angolul olykor „HFP Rebars” néven említenek); melyek a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel rendelkeznek, vagy hengerlés után csavarják őket. A kiváló fáradási tulajdonság azt a képességet jelenti, hogy az anyag ismétlődő igénybevétel esetén sem szakad el, konkrétan pedig azt a képességet, hogy – 0,2-es (min/max) feszültségarány és 150 MPa-t meghaladó feszültségi határ mellett – ellenáll a 4½ milliót meghaladó fáradási ciklusnak (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 7214 20 00, az ex 7228 30 20, az ex 7228 30 41, az ex 7228 30 49, az ex 7228 30 61, az ex 7228 30 69, az ex 7228 30 70 és az ex 7228 30 89 KN-kóddal bejelentett vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket két piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, ebben az esetben a Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben alkalmazott belföldi árak alapján állapította meg.

A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportárának az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett országra vonatkozóan kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4.   A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árakra, továbbá az ágazat piaci részesedésére, tehát jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy – a tagállamoknak küldött értesítést követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, továbbá felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot a 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1.   Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Egyesült Arab Emírségeket választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint a vizsgált terméket Katarban és Törökországban is gyártják. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket.

5.1.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (4). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli valamennyi, mintába felvett exportáló gyártónak és mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, továbbá az érintett ország hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket az érintett országban működő, mintába felvett exportáló gyártók, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” („korlátozott hozzáférés”) (7) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” („az érdekelt felek számára, betekintésre”) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailben benyújtandó beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail TRADE-HFP-REBARS-DUMPING@ec.europa.eu valamint TRADE-HFP-REBARS-INJURY@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

Ha valamely fél nem számítógép útján feldolgozott választ ad, az nem minősül az együttműködés megtagadásának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a kért formában történő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltséggel járt volna. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országbeli minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4)  Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

---

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/23

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 143/14)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ΓΑΛΑΝΟ ΜΕΤΑΓΓΙΤΣΙΟΥ ΧΑΛΚΙΔΙΚΗΣ” (GALANO METAGGITSIOU CHALKIDIKIS)

EK-szám: EL-PDO-0005-01027-2012.8.7.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Γαλανό Μεταγγιτσίου Χαλκιδικής” (Galano Metaggitsiou Chalkidikis)

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Görögország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” extra szűz olívaolaj alapanyagát két olajbogyó-fajta alkotja: a Strongilolia (Galani, Prasinolia) és a Chondrolia Chalkidikis. A felhasznált olajbogyók aránya a következő: a Strongilolia (Galani, Prasinolia) alkotja a bogyók legalább 90 %-át, a Chondrolia Chalkidikis legfeljebb 10 %-ot tesz ki.

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” az alábbi fizikai-kémiai jellemzőkkel és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik:

Savasság: maximum 0,60

Peroxidszám: legfeljebb 15

Κ232: legfeljebb 2,35

Κ270: legfeljebb 0,18

Viaszok: legfeljebb 110 mg/kg;

Telítetlen zsírsavak százalékos aránya: legalább 84 %

Olajsav százalékos aránya: legalább 73 %

Linolénsav: < 1,0 %

Linolsav: < 11 %

Szín: zöld színű olaj, sárgától aranysárgáig terjedő árnyalatokkal, közvetlenül préselés után zavaros, majd fokozatosan teljesen áttetszővé válik.

Érzékszervi jellemzők:

Mutató	Átlagos érték
Minőségromlás	0
Gyümölcsösségi index mediánja:	> 3
Csípősségi index mediánja:	> 3
Keserűségi index mediánja:	< 2,5

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” extra szűz olívaolaj előállításához kizárólag a földrajzi területen belül termesztett és feldolgozott olajbogyók használhatók fel.

3.5.   Az elnevezéssel jelölt termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” olívaolaj palackozására a földrajzi területen belül kerül sor, elkerülve az ömlesztett szállítás során előforduló esetleges minőségromlást vagy az egyedi jellemzők elveszítését.

A termék minőségromlásának megelőzését különleges egyedi rendelkezések szolgálják, nevezetesen:

1.	Az olajat a feldolgozási folyamat kezdetén a termelő a tárolásra szolgáló helységekben számozott rozsdamentes acéltartályokban tárolja, ügyelve arra, hogy az oxigénnel és fénnyel való érintkezés ne befolyásolhassa az olaj minőségét.

2.	A tartályokat az olaj nyomon követése céljából pecsétviasszal plombálják le, melyen a „κυανούν” (kék) szó szerepel; a tartályokat mindaddig újra lepecsételik, amíg ki nem ürülnek.

3.	Az olaj az előállítás földrajzi területén kívül nem fejthető le és nem szállítható ömlesztett áruként, hogy mind a szállító tartályban, mind pedig a csomagolás során minimálisra korlátozódjon a zsírok és az oxigén közötti érintkezés.

4.	Az előállítás földrajzi területén kívülre történő szállítás során tilos az átlátszó tartályok vagy konténerek alkalmazása, elkerülve a közvetlen napfénnyel való érintkezést, amely fotooxidációt válthat ki.

5.

A palackokat pecsétviasszal zárják le, melynek összetétele tételenként változik (a pecsétviasz összetevőinek aránya, a tárolóedények lepecsételésének módja); ez az eljárás lehetetlenné teszi a termék hamisítását (és ezzel megkönnyíti az ellenőrzést), illetve biztosítja a tételek nyomon követhetőségét.

Az olajat nem átlátszó, üvegből, fémből, élelmiszer-ipari felhasználásra alkalmas kerámiából vagy egyéb kémiailag semleges anyagból készült tárolóedényekbe csomagolják, melyek nem befolyásolják a termék minőségét, és megfelelnek a forgalmazás szerinti ország kereskedelmi és/vagy jogi előírásainak.

3.6.   Az elnevezéssel jelölt termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az Európai Unió által jogszabályban előírt elemeken túlmenően a címkén szerepelnie kell az alábbi logók egyikének:

A palackon fel kell tüntetni a termelő azonosító kódját, továbbá minden egyes palack számozva van, ami alapján a fogyasztó konkrét, pontosabb információkat kaphat róla.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” előállításának földrajzi területét Sithonia önkormányzat Metaggitsi kerületének közigazgatási határai szabják meg.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A földrajzi terület jellegzetessége szempontjából meghatározó, hogy azt nyugatról folyó, keletről tenger, északról pedig hegylánc határolja.

Domborzatát tekintve a földrajzi terület túlnyomó részét (1 820 ha) alkotó földnyelv többnyire 1–15 % közötti lejtésszögű lankáit jelentősen meredekebb, akár 60 %-nál nagyobb lejtésszögű domb- és hegyoldalak veszik körül. A termőterület tehát jellemzően hegyekkel körülölelt sík vidék. Az így kialakuló zárt medence védett a nedvességet hozó keleti szelektől, a hőmérséklet itt többnyire alacsony. Az átlaghőmérséklet a leghidegebb hónapban 2,5 °C, a legforróbb hónapban pedig 22,5 °C. Az éghajlati és domborzati viszonyok együttes hatása nyomán egyes években előfordulhatnak korai fagyok.

A vidék éghajlata alapvetően mediterrán jellegű. Egyes éghajlati elemek azonban inkább mediterrán hatásokkal jellemzett kontinentális éghajlatra emlékeztetnek, és a csapadék mennyisége sem kifejezetten jelentős: az évi átlagos csapadékmennyiség az alacsonyabban fekvő területeken minimum 505 mm, a magasabb fekvésű területeken 662 mm körül alakul. A legszárazabb időszak június és szeptember között áll be, ezekben a hónapokban a csapadék 119 és 169 mm között alakul, ezen belül is a legszárazabb hónap szeptember (20–29 mm). A Metaggitsi Chalkidikis olajfaligetek a Vertiskos régió paleozoikus eredetű talajából táplálkoznak, melynek fő alkotói a csillám és biotit gneisz, a gránit, a pala, a kvarcit, a diorit és a földpát, ezért mérsékelten savas jellegűek, alacsony pH-értékekkel (5–6), míg a Chalkidiki prefektúrában található egyéb olajfaligetek lúgos jellegű, legalább 7-es pH-értékű mészköves talajból táplálkoznak. Mechanikai tulajdonságaikat tekintve az itteni talajok könnyű vagy közepesen sűrű szerkezetűek, nedvességtartalmuk és szellőzésük jó, áteresztő képességük korlátozott, jó a vízelvezetésük és biztosítják a víz és az oldott ásványi anyagok akadálytalan áramlását, foszfortartalmuk pedig magas.

A Metaggitsi Chalkidikis olajfaligetei ráadásul legalább 90 %-ban a Strongilolia (Galani, Prasinolia) olajfafajtából állnak, amely sajátos talajigényeinek köszönhetően igen jól érvényesül az adott földrajzi területen. A fennmaradó legfeljebb 10 %-ot Chondrolia Chalkidikis fajtájú olajfák alkotják. A Strongilolia fajta elterjedtsége a földrajzi területen részben a helyi mikroklímának, részben az emberi tevékenységeknek köszönhető: az itt élő földművesek a szó szoros értelmében átformálták a földrajzi terület termőföldjét, a talaj savasságának problémáját zöld és szerves trágyázással, a sziklás talajok előnytelen tulajdonságait pedig kézi műveléssel enyhítve.

A Strongilolia olajfafajta nagy méretű bogyókat terem. Az olajbogyók kerek, illetve ovális formájúak, nincs rajtuk dudor, érési idejük novemberre esik. Korai szüretelésük akkor veszi kezdetét, amint a bogyó zöldes-lilás színű lesz; az olaj préselése hidegen történik, a kipörgetési hőmérséklet nem haladja meg a 27 °C-ot. A bogyó súlya 2,6 és 7,5 g között van (átlagsúlya 4,6 g), olajtartalma 16 %. A jellegzetes bogyójáról és levélzetéről felismerhető fajta egyaránt alkalmas étkezési olajbogyóként és olajbogyóként való felhasználásra.

A Chondrolia Chalkidikis fajta nagy méretű bogyót terem, a gyümölcshús-mag arány 7:1 és 10:1 között van. E bogyójáról és levélzetéről szintén jól felismerhető fajtát ugyancsak egyformán használják étkezési célra és olajsajtolásra.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

—	az olaj előállításához legalább 90 %-ban a Strongilolia (Galani, Prasinolia) fajtájú olajbogyót használnak fel,

—	olajsavtartalma magas, a minimális értéke 73 %,

—	a telítetlen zsírsavak nagy arányban vannak jelen benne (legalább 84 %) a telített zsírsavakhoz képest,

—	linolénsav-tartalma (1,0 % alatti érték), illetve linolsav-tartalma (11 % alatti érték) alacsony,

—	gyümölcsössége átlagos (mediánértéke > 3), emellett átlagos csípősség (mediánértéke > 3) és enyhe keserűség (mediánérték < 2,5) jellemzi. A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” a lágy típusú olívaolajok közé tartozik, keserűségi mutatója általában 2-esnél alacsonyabb.

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” olívaolaj előállításához felhasznált olajbogyók korai szüretelésűek, betakarításuk októberben veszi kezdetét, amikor a bogyók zöldes-lilás színűek lesznek. Az olaj hidegen sajtolt (a kipörgetés maximum 27 °C-os hőmérséklet mellett történik).

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” olívaolaj jellegzetességét a Strongilolia (Galani vagy Prasinolia) fajta határozza meg, amelyet kereskedelmi céllal szinte kizárólag az előállítás földrajzi területén termesztenek. Ez az olajfafajta igen elterjedt az adott régióban, az olajfaállomány döntő részét, mintegy 90 %-át teszi ki. E fajta népszerűségét a földrajzi területen elsősorban a mikroklíma (a szárazság, a csapadékmentes időjárás, a korai fagyok, az alacsony hőmérsékletek, a talaj alacsony pH-értékei és a domborzat), másodsorban az emberi tevékenység indokolja: az itt élő földművesek a szó szoros értelmében átformálták a földrajzi terület termőföldjét, a talaj savasságát zöld és szerves trágyázással, sziklás jellegét pedig kézi műveléssel enyhítve. Az említett talaj- és éghajlati jellemzők magasabb olajsav-koncentrációt eredményeznek, amely elérheti a 73 %-ot, amihez alacsony linolénsav-érték (1,0 % alatt) és linolsav-érték (11 % alatt) társul, ami nagyobb stabilitást kölcsönöz a „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” olívaolajnak az oxidációval szemben.

A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” kedvező fogyasztási jellemzőit emellett a talaj magas foszfortartalmának is köszönheti. A „Galano Metaggitsiou Chalkidikis” extra szűz olívaolaj friss, gyümölcsös illatában egyértelműen megkülönböztethető az olajbogyó illata, ami az alacsony csapadékmennyiségre vezethető vissza. Ez magyarázza az illatok egyensúlyát is: a korai szüretelésnek köszönhetően az olívaolaj erőteljes aromákat nyer el, és az olaj préselésének módja (hidegen sajtolás) nem nyomja el, illetve módosítja az aroma-összetevőket.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.minagric.gr/images/stories/docs/agrotis/POP-PGE/Galano_Metaggitsiou_Xalkidikis_300714.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---

30.4.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/27

---

Helyesbítés az állami támogatások visszatérítése esetén 2015. április 1-jétől a 28 tagállamban alkalmazandó kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról szóló bizottsági közleményhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 88., 2015. március 14. )

(2015/C 143/15)

A 6. oldalon a táblázat helyébe a következő táblázat lép:

---