28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/1

---

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2015. február 26.)

a svédországi Lundban található Európai Spallációs Neutronforrás elnevezésű létesítmény (lineáris részecskegyorsító) radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó tervről

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 72/01)

Az alábbi értékelés az Euratom-Szerződés rendelkezései alapján készült, és nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján, illetve az abból és a másodlagos jogból eredő kötelezettségek értelmében végrehajtandó esetleges további értékeléseket (1).

2013. szeptember 25-én az Európai Bizottság az Euratom-Szerződés 37. cikkével összhangban megkapta a svéd kormánytól a Európai Spallációs Neutronforrás elnevezésű létesítmény (lineáris részecskegyorsító) radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó terv általános adatait.

Ezen adatok és azon további információk alapján, amelyeket a Bizottság a svéd hatóságoktól 2013. október 18-án és 2014. szeptember 22-én kért és 2014. szeptember 2-án, illetve 2014. október 22-én megkapott, valamint a szakértőcsoporttal lefolytatott konzultációt követően a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

1.	A telephely és a tagállamokkal – ez esetben Dániával – alkotott országhatár legközelebbi pontja közötti távolság mintegy 30 km.

2.	A szokásos működés során a környezetbe jutó folyékony és gáz-halmazállapotú radioaktív szennyező anyagok várhatóan nem lesznek jelentős hatással más tagállamok lakosságának egészségére.

3.	A másodlagos szilárd radioaktív hulladékot ideiglenesen a telephelyen tárolják, majd később engedélyezett svédországi hulladékkezelő vagy hulladéktároló létesítményekbe szállítják.

4.	Az általános adatokban feltételezett típusú és nagyságú balesetek esetén bekövetkező nem tervezett radioaktívhulladék-szennyezés miatt más tagállamok lakosságát valószínűsíthetően nem éri egészségi szempontból jelentős sugárdózis.

A Bizottság következésképpen azon a véleményen van, hogy a svédországi Lundban található Európai Spallációs Neutronforrás elnevezésű létesítmény radioaktív hulladékának ártalmatlanítására vonatkozó terv megvalósítása sem a szokásos működés során, sem az általános adatokban feltételezett típusú és nagyságú balesetek esetén várhatóan egyetlen típusú radioaktív hulladék vonatkozásában sem okozza más tagállamok vizeinek, talajának vagy légterének az emberi egészség szempontjából jelentős mértékű radioaktív szennyeződését.

---

(1)  Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján további környezetvédelmi szempontú vizsgálatokat is el kell végezni. Ezzel összefüggésben a Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet egyebek mellett az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv, a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv, valamint a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv rendelkezéseire.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/3

---

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2015. február 26.)

az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló európai központi banki rendelet módosítási tervezetéről

(2015/C 72/02)

Bevezetés

A Bizottság 2015. január 15-én felkérést kapott az Európai Központi Banktól (EKB) az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló rendelet módosítási tervezetének véleményezésére.

A Bizottság üdvözli e felkérést, és elismeri, hogy az EKB ezzel teljesíti az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló 2533/98/EK tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy amennyiben az európai központi banki rendelettervezetek összefüggnek a Bizottság által bevezetett statisztikai követelményekkel, e rendelettervezeteket – az EKB, illetve a Bizottság információs követelményeit kielégítő statisztikák előállításához szükséges koherencia biztosítása érdekében – egyezteti a Bizottsággal. Az EKB és a Bizottság közötti jó együttműködés e két intézménynek, valamint a felhasználóknak és az adatszolgáltatóknak egyaránt hasznára válik, mivel lehetővé teszi az európai statisztikák hatékonyabb előállítását.

A Bizottság felismeri, hogy a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete céljából fontos a megfelelő adatok és statisztikák rendelkezésre állása, hiszen ezek teszik lehetővé az értékpapír-állományok méretének és (belföldi és nemzetközi) mozgásainak, valamint az eszközök típusainak nyomon követését. Ezenfelül a Bizottság egyetért a rendelettervezet (3) preambulumbekezdésében ismertetett értékeléssel, amely szerint a kockázat továbbterjedésének dinamikáját a pénzügyi válság során többek között azért nem lehetett megfelelően értékelni, mert nem álltak rendelkezésre a kétoldalú kockázati kitettségekre és a fertőzési csatornákra vonatkozó részletes adatok.

A Bizottság ezért teljes mértékben támogatja az egyedi értékpapírokat tartalmazó (az eladóra és a vevőre vonatkozó információkat is magában foglaló) tételes adatbázis kifejlesztésének elvét, mivel az elősegítené a pénzügyi intézmények és piacok felügyeletét. Ezek az igen nagy pontosságú adatok ráadásul számos további statisztikai célra is felhasználhatók, sőt akár más statisztikai adatkészletekbe és azok közös definícióiba is integrálhatók és bekapcsolhatók. Ebben az összefüggésben a Bizottság elégedetten állapítja meg, hogy az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló EKB-rendelet módosítási tervezete kellőképpen figyelembe veszi az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott új nemzeti számlák európai rendszerét (ESA 2010).

A jogalkotási javaslattal kapcsolatos észrevételek és javasolt módosítások

Az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló EKB-rendelet módosítási tervezete elsősorban a biztosítótársaságok közvetlen beszámolási kötelezettségét kívánja bevezetni. A biztosítótársaságok nagy mennyiségű értékpapírral rendelkeznek, és a Bizottság üdvözli az adatlefedettség ennek eredményeképpen várható növekedését.

A Bizottság tudatában van annak, hogy amennyiben lehetséges, korlátozni kell az intézményi egységek statisztikai célú adatszolgáltatással összefüggő terheit. Az EKB a jogszabályjavaslat kidolgozása során figyelembe vette, hogy a biztosítótársaságoktól a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a Szolvencia II. irányelv) (3) keretében is fognak adatokat gyűjteni.

A pénzügyi szektorról így kialakuló részletes kép a pénzügyi szabályozás különböző szakaszai – így többek között a Bizottság jogalkotási javaslataihoz csatolt hatásvizsgálatok, illetve a meglévő jogszabályok rendelettervezetben említett utólagos felülvizsgálatai – vonatkozásában is hasznos lesz. A Bizottság e tekintetben fenntartja a lehetőséget, hogy a felülvizsgált beszámolási kötelezettségek hatálybalépését követően elvégezze annak értékelését, hogy a statisztikák az e meglévő és jövőbeni pénzügyi szabályozás kialakítása és felülvizsgálata terén történő felhasználás szempontjából is megfelelnek-e a célnak.

A Bizottság általános jelleggel megjegyzi, hogy a bevezető hivatkozásokat összhangba kell hozni az intézményközi megállapodás szerinti gyakorlattal, vagyis azokat a jogalapra (azaz azokra a rendelkezésekre, amelyek ténylegesen hatáskörrel ruházzák fel az intézményt a tervezett jogi aktus elfogadására) és adott esetben a javaslatra, az eljárásra és a véleményekre való hivatkozásokra kell korlátozni. A jogalap tekintetében tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződésre tett általános hivatkozást követően csak a 2533/98/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésére és 6. cikkének (4) bekezdésére kell hivatkozni. Sem a KBER és az EKB alapokmányának 5. cikke, sem az 549/2013/EU rendelet, sem a 2014/65/EU (4) és a 2013/36/EU (5) európai parlamenti és tanácsi irányelv, sem pedig az említett EKB-rendeletek nem tekinthetők az EKB-rendelet módosítási tervezete jogalapjának. Amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az ezen egyéb rendelkezésekre és instrumentumokra tett hivatkozások elősegítik a rendeletmódosítási tervezet rendelkező részének megfelelő értelmezését, azokra a preambulumbekezdésekben hivatkozhat.

Következtetés

A Bizottság támogatja az EKB-rendelet módosítási tervezetét, mivel az valószínűleg teljesebb adatkészlet rendelkezésre állását eredményezné az értékpapír-állományok tekintetében, ami kiemelt fontossággal bírna az érdekelt felek – köztük a Bizottság – számára.

---

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(3)  HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(4)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(5)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/5

---

Eljárásindítás

(Ügyszám: M.7408 – Cargill/ADM Chocolate Business)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 72/03)

2015. február 23-án a Bizottság határozatot hozott, hogy eljárást indít a fent említett ügyben miután a bejelentett összefonódás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság komoly kételyeket állapított meg. Jelen eljárásindítás a vizsgálat második fázisát nyitja meg a bejelentett összefonódás tekintetében, azonban nincs kihatással az ügyben hozandó végső határozatra. A határozat a Tanács 139/2004/EK rendelete (1) 6. cikke (1) bekezdésének c) pontján alapszik.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz az említett összefonódás kapcsán.

Annak érdekében, hogy az észrevételeket az eljárás során teljes értékűen figyelembe lehessen venni, ezen közlemény megjelenését követő 15. napon belül az észrevételeknek el kell jutniuk a Bizottsághoz. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (+32 22964301) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal M.7408 – Cargill/ADM Chocolate Business a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/6

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2015. február 27.

(2015/C 72/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1240
JPY	Japán yen	134,05
DKK	Dán korona	7,4660
GBP	Angol font	0,72780
SEK	Svéd korona	9,3693
CHF	Svájci frank	1,0636
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,5740
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,438
HUF	Magyar forint	303,03
PLN	Lengyel zloty	4,1524
RON	Román lej	4,4413
TRY	Török líra	2,8300
AUD	Ausztrál dollár	1,4358
CAD	Kanadai dollár	1,3995
HKD	Hongkongi dollár	8,7167
NZD	Új-zélandi dollár	1,4849
SGD	Szingapúri dollár	1,5289
KRW	Dél-Koreai won	1 236,16
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,0684
CNY	Kínai renminbi	7,0485
HRK	Horvát kuna	7,6885
IDR	Indonéz rúpia	14 555,96
MYR	Maláj ringgit	4,0576
PHP	Fülöp-szigeteki peso	49,486
RUB	Orosz rubel	69,2000
THB	Thaiföldi baht	36,336
BRL	Brazil real	3,2579
MXN	Mexikói peso	16,8723
INR	Indiai rúpia	69,4822

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/7

---

Vélemény A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. október 17-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39924 – Svájci frank kamatderivatívák ügyhöz kapcsolódó előzetes határozattervezetről

(CHF LIBOR)

Előadó: Hollandia

(2015/C 72/05)

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezet tárgyát képező versenyellenes magatartás az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti, vállalkozások közötti megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak minősül.

2.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a két határozattervezetben szereplő termékre és a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások által érintett földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

3.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben említett vállalkozások részt vettek a két határozattervezetben ismertetett jogsértés(ek)ben.

4.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben ismertetett két jogsértéshez kapcsolódó megállapodások, illetve összehangolt magatartások tárgya az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti versenykorlátozás volt.

5.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben ismertetett megállapodások, illetve összehangolt magatartások alkalmasak voltak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak az uniós tagállamok közötti kereskedelemre.

6.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a két határozattervezetben ismertetett jogsértések időtartamára irányuló értékelésével.

7.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság két határozattervezetével azok címzettjei tekintetében.

8.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezet címzettjeire bírságot kell kiszabni.

9.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza a két határozattervezet tekintetében.

10.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a két határozattervezetben kiszabott bírságok alapösszegeit illetően.

11.	A tanácsadó bizottság egyetért a két határozattervezetben kiszabott bírságok kiszámítása során figyelembe vett időszak meghatározásával.

12.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a két határozattervezetben a 2006. évi engedékenységi közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

13.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a két határozattervezetben a 2008. évi vitarendezési közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

14.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a két határozatban kiszabott bírságok végső összegeit illetően.

15.	A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/8

---

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Svájci frank kamatderivatívák

(CHF LIBOR)

(AT.39924)

(2015/C 72/06)

2013. július 24-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) eljárást kezdeményezett az 1/2003/EK rendelet (2) 11. cikkének (6) bekezdése szerint a The Royal Bank of Scotland Group plc és a The Royal Bank of Scotland plc (a továbbiakban: RBS), valamint a JPMorgan Chase & Co. és a JPMorgan Chase Bank National Association (a továbbiakban: JPMorgan) (a továbbiakban együttesen: a felek) ellen.

A 773/2004/EK rendelet (3) 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti vitarendezési megbeszélések és vitarendezési beadványok benyújtását követően a Bizottság 2014. szeptember 23-án kifogásközlést fogadott el, amely szerint az RBS és a JPMorgan 2008. március 6. és 2009. július 13. között az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét érintő jogsértésben vett részt.

A jogsértés a svájci frank kamatderivatívák (a továbbiakban: CHIRD) piacát érinti. A kifogásközlés szerint a felek versenykorlátozó gyakorlatokat folytattak, nevezetesen egy sor, egymással összefüggő esetben azzal a közös céllal léptek fel, hogy korlátozzák, illetve torzítsák a versenyt a CHIRD-ágazatban. A felek e célból egyeztették CHF LIBOR-adatszolgáltatásaikat azzal a szándékkal, hogy a CHIRD-kereskedési pozíció tekintetében előnyt biztosítsanak a kommunikációban részt vevő felek legalább egyike számára. Az érintett szereplők az egyeztetéseken felül alkalmanként információt cseréltek az aktuális és jövőbeni kereskedési pozíciókról és szándékolt árakról is.

A felek a kifogásközlésre adott válaszaikban megerősítették, hogy a nekik címzett kifogásközlés figyelembe vette vitarendezési beadványaik tartalmát.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a feleknek címzett határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

A fentiek alapján és tekintettel arra, hogy a felek nem nyújtottak be hozzám kérelmet vagy panaszt (4), úgy tekintem, hogy az ügyben tiszteletben tartották a felek eljárási jogainak hatékony gyakorlását.

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) 16. és 17. cikke szerint.

(2)  A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(4)  A 2011/695/EU határozat 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kartellügyek azon felei, akik részt vesznek a 773/2004/EK rendelet 10a. cikke szerinti vitarendezési megbeszéléseken, a vitarendezési eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében. Lásd még az 1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról szóló 2008/C 167/01 bizottsági közlemény (HL C 167., 2008.7.2., 1. o.) 18. bekezdését.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/9

---

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2014. október 21.)

(Ügyszám: AT.39924 – Swiss Franc Interest Rate Derivatives)

(CHF LIBOR)

(az értesítés a C(2014) 7605. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 72/07)

A Bizottság 2014. október 21-én határozatot fogadott el egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikke és az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozat egységes és folytatólagos jogsértéshez kapcsolódik. A határozat címzettjei részt vettek a Szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértésében. A jogsértés tárgya a svájci frank LIBOR-hoz (a továbbiakban: CHF LIBOR) kötött svájci frank kamatderivatívákhoz (a továbbiakban: CHIRD) kapcsolódó versenykorlátozás, illetve versenytorzítás.

(2)

A jogsértés által érintett időszak során számos svájci frankban denominált pénzügyi eszköz a CHF LIBOR-t használta referenciakamatként. A CHF LIBOR értékét a British Bankers Association (BBA) határozta meg (2). A különböző futamidőkre (különböző lejárati periódusú hitelekre) alkalmazandó kamatlábat napi rendszerességgel állapították meg a CHF LIBOR panel tagbankjai által ajánlott értékek alapján. Ezeknek a bankoknak minden munkanapon, egy bizonyos időpontig be kellett nyújtaniuk azon kamatlábra vonatkozó becslésüket, amely mellett véleményük szerint piaci viszonylatban ésszerű nagyságú, különféle futamidejű alapokat kölcsönözhetnének biztosíték nélkül a londoni bankközi pénzpiacon. Ezután a BBA kalkulációs ügynöksége, a Thomson Reuters a benyújtott értékek átlaga alapján, a három legmagasabb és legalacsonyabb javaslat kizárásával kiszámította az egyes futamidőkre vonatkozó napi CHF LIBOR kamatlábat. Az így kapott kamatlábakat azonnal közzétették, így azok minden egyes munkanapon elérhetők voltak a nagyközönség számára. A jogsértés által érintett időszakban tizenkét bank – köztük az e jogsértésben érintett két pénzintézet – vett részt a CHF LIBOR panelben.

(3)

A CHF LIBOR kamatlábak érvényesülnek többek között a CHIRD termékek árazásában is. E pénzügyi termékeket vállalatok, pénzügyi intézmények, fedezeti alapok és más globális vállalkozások használják kamatkockázati kitettségük kezelésére (fedezeti ügyletek bonyolítására mind a hitelfelvevői, mind a befektetői oldalon), közvetítői díjak generálására, illetve spekulatív célokra (3).

(4)

A leggyakoribb CHIRD-termékek i. a határidős kamatláb-megállapodások (FRA), ii. a kamatswap-ügyletek (IRS), iii. a kamatopciók és iv. a tőzsdei határidős kamatügyletek (kamat futures). A CHIRD-termékeket EGT-szerte forgalmazzák, részben a tőzsdén kívül, részben (a tőzsdei határidős kamatügyletek esetében) a tőzsdén.

(5)

E határozat címzettjei az alábbi vállalkozások (a továbbiakban: a címzettek): — a The Royal Bank of Scotland Group plc és a The Royal Bank of Scotland plc (a továbbiakban: RBS), valamint — a JPMorgan Chase & Co. és a JPMorgan Chase Bank, National Association (a továbbiakban: JPMorgan).

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   Az eljárás

(6)

Az ügyet az RBS 2011. augusztus 9-i mentességi kérelme alapján indították. A JPMorgan […]-án az engedékenységi közlemény értelmében bírságcsökkentést kérelmezett.

(7)

2013. július 24-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében eljárást kezdeményezett a határozat címzettjei ellen azzal a céllal, hogy azokkal vitarendezési megbeszélést kezdeményezzen. A Bizottság és a felek közötti vitarendezési megbeszéléseket követően a felek a 773/2004/EK rendelet (4) 10a. cikkének (2) bekezdése értelmében – kizárólag az ezen eljáráshoz kapcsolódó vitarendezés céljából és bármely egyéb eljárás sérelme nélkül – vitarendezés iránti hivatalos kérelmet nyújtottak be a Bizottságnak (a továbbiakban: a vitarendezési beadványok).

(8)

A Bizottság 2014. szeptember 23-án kifogásközlést fogadott el, és mindkét fél megerősítette, hogy a kifogásközlés figyelembe vette vitarendezési beadványaik tartalmát, valamint hogy továbbra is elkötelezettek a vitarendezési eljárás folytatása mellett. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. október 17-én kedvező véleményt nyilvánított, és a Bizottság 2014. október 21-én elfogadta határozatát.

2.2.   Címzettek és időtartam

(9)

A határozat négy címzettje a 2008. március 6. és 2009. július 13. közötti időszakban a Szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét sértő kartellben vett részt.

2.3.   A jogsértés összefoglalása

(10)

A jogsértésben részt vevő felek a következő versenyellenes magatartást tanúsították: a 2008. március 6-tól2009. július 13-ig terjedő időszakban a JPMorgan egyik kereskedője több alkalommal egyeztette az RBS egyik kereskedőjével az RBS következő (főleg 3 és 6 hónapos) CHF LIBOR-adatszolgáltatásait azzal a szándékkal, hogy a CHIRD-kereskedési pozíció tekintetében előnyt biztosítsanak a kommunikációban részt vevő felek legalább egyike számára. Ennek érdekében az RBS kereskedője megkörnyékezte az RBS CHF LIBOR-adatszolgáltatásért felelős alkalmazottját (legalábbis erre hajlandóságot mutatott), és igyekezett rábírni arra, hogy egy bizonyos irányú, sőt adott esetben meghatározott értékű becslést nyújtson be a BBA-nak. Az RBS és a JPMorgan kereskedője az egyeztetéseken felül alkalmanként információt cserélt az aktuális és jövőbeni kereskedési pozíciókról és szándékolt árakról is.

(11)

A jogsértés földrajzi hatóköre az EGT egészére kiterjed.

2.4.   Korrekciós intézkedések

(12)

A Bizottság a határozatban a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást (5) alkalmazza. A határozat bírságot szab ki a fenti (5) pontban említett két JPMorgan-vállalkozásra.

2.4.1.   A bírság alapösszege

(13)

Az érintett vállalkozásokra kirovandó bírság alapösszegét az árbevételre, a jogsértés természeténél fogva különösen versenykorlátozó jellegére, a kartell időtartamára és földrajzi hatókörére, valamint az összejátszásra irányuló tevékenység pénzügyi referenciamutatókhoz kapcsolódó jellegére tekintettel kell meghatározni, és azt egy további összeggel kell megnövelni annak érdekében, hogy a vállalkozásokat a jövőben elrettentse a hasonló jogellenes gyakorlatoktól.

(14)

A Bizottság rendszerint a vállalkozásoknak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében szerzett árbevételét veszi figyelembe (6). Mindamellett eltérhet ettől a gyakorlattól, amennyiben az ügy jellemzői miatt más referencia-időszak alkalmazása indokolt (7).

(15)

A szóban forgó jogsértés tekintetében a Bizottság a két bankba befolyó pénzforgalom figyelembevételével, azok CHF LIBOR-hoz kötött, az EGT-ben székhellyel rendelkező partnerek által a címzettek jogsértésben való részvételének időszaka során jegyzett CHIRD-portfóliójának évesített értéke alapján kiszámította a JPMorgan és az RBS éves árbevételét. A CHIRD-üzletág sajátosságainak figyelembevétele érdekében – ilyen többek között az üzletágra jellemző nettósítás, azaz az a gyakorlat, hogy a bankok által vásárolt és értékesített derivatívák forgalmának meghatározása során a befolyó és kifizetett összegek egyenlegét veszik figyelembe – a Bizottság a számítás során az árbevétel értékét egységes tényező alkalmazásával diszkontálta.

2.4.2.   Az alapösszeg kiigazítása: súlyosbító és enyhítő körülmények

(16)

A Bizottság nem alkalmazott súlyosbító vagy enyhítő körülményeket.

2.4.3.   A 10 %-os forgalmi küszöb alkalmazása

(17)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerint az egyedi vállalkozásokra az egyes jogsértések kapcsán kiszabott bírság nem haladhatja meg az adott vállalkozás által a Bizottság határozatának időpontját megelőző üzleti évben elért teljes árbevétel 10 %-át.

(18)

Ebben az ügyben egyik bírság összege sem haladja meg az adott vállalkozás által a határozat időpontját megelőző üzleti évben elért teljes árbevétel 10 %-át.

2.4.4.   A 2006. évi engedékenységi nyilatkozat alkalmazása

(19)

A Bizottság az RBS számára teljes bírságmentességet biztosított. A Bizottság továbbá a vizsgálatban való együttműködésére tekintettel 40 %-kal csökkentette a JPMorganra kiszabott bírság összegét.

2.4.5.   A vitarendezési közlemény alkalmazása

(20)

A vitarendezési közlemény alkalmazásának eredményeként a Bizottság a határozat mindkét címzettje esetében 10 %-kal csökkentette a bírság összegét, amely hozzáadódik az engedékenységi jutalom összegéhez.

3.   KÖVETKEZTETÉS

(21)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a következő bírságokat szabta ki: Vállalkozás Bírság összege (EUR) RBS 0 JPMorgan 61 676 000

---

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  A 2012. évi Wheatley-féle felülvizsgálatot követően az Egyesült Királyság kormánya egy sor új intézményt javasolt a LIBOR igazgatására és felügyeletére.

(3)  A CHIRD termékek árazása tükrözi a különféle futamidőkre vonatkozó CHF LIBOR-értékeket is. Ezért az egy adott napon kiigazítandó, vonatkozó CHF LIBOR futamidő befolyásolhatja a CHIRD-ügyfél által a banknak fizetendő, illetve a bank által a CHIRD-ügyfélnek fizetendő pénzforgalom összegét.

(4)  A Bizottság 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(5)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(6)  A bírságokról szóló iránymutatás 13. pontja.

(7)  A T-76/06. sz., Plasticos Españoles (ASPLA) kontra Bizottság ügy (még nem tették közzé) 111–113. pontja.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/12

---

Vélemény A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. október 17-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39924 – Svájci frank kamatderivatívák ügyhöz kapcsolódó előzetes határozattervezetről

(Bid Ask Spread Infringement)

Előadó: Hollandia

(2015/C 72/08)

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezet tárgyát képező versenyellenes magatartás az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti, vállalkozások közötti megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak minősül.

2.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a két határozattervezetben szereplő termékre és a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások által érintett földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

3.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben említett vállalkozások részt vettek a két határozattervezetben ismertetett jogsértés(ek)ben.

4.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben ismertetett két jogsértéshez kapcsolódó megállapodások, illetve összehangolt magatartások tárgya az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti versenykorlátozás volt.

5.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben ismertetett megállapodások, illetve összehangolt magatartások alkalmasak voltak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak az uniós tagállamok közötti kereskedelemre.

6.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a két határozattervezetben ismertetett jogsértések időtartamára irányuló értékelésével.

7.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság két határozattervezetével azok címzettjei tekintetében.

8.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezet címzettjeire bírságot kell kiszabni.

9.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza a két határozattervezet tekintetében.

10.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a két határozattervezetben kiszabott bírságok alapösszegeit illetően.

11.	A tanácsadó bizottság egyetért a két határozattervezetben kiszabott bírságok kiszámítása során figyelembe vett időszak meghatározásával.

12.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a két határozattervezetben a 2006. évi engedékenységi közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

13.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a két határozattervezetben a 2008. évi vitarendezési közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

14.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a két határozatban kiszabott bírságok végső összegeit illetően.

15.	A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/13

---

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Svájci frank kamatderivatívák

(a vételi és eladási ár közötti különbözethez kapcsolódó jogsértés)

(AT.39924)

(2015/C 72/09)

2013. július 24-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) eljárást kezdeményezett az 1/2003/EK rendelet (2) 11. cikkének (6) bekezdése szerint a The Royal Bank of Scotland Group plc, a The Royal Bank of Scotland plc, az UBS AG, a JPMorgan Chase & Co, a JPMorgan Chase Bank National Association, a Credit Suisse Group AG, a Credit Suisse International és a Credit Suisse Securities (Europe) (a továbbiakban együttesen: a felek) ellen.

A 773/2004/EK rendelet (3) 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti vitarendezési megbeszélések és vitarendezési beadványok benyújtását követően a Bizottság 2014. szeptember 23-án kifogásközlést fogadott el, amely szerint a felek 2007. május 7. és 2007. szeptember 25. között az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét érintő jogsértésben vettek részt.

A jogsértés egyes rövid lejáratú (legfeljebb 24 havi futamidejű) tőzsdén kívüli (OTC) svájci frank kamatderivatívákhoz (a továbbiakban: „ST OTC CHIRD”) kapcsolódik. A felek megállapodtak abban, hogy a szóban forgó, harmadik feleknek (többek között bankközi brókereknek) értékesített ST OTC CHIRD-termékek esetében a vételi és eladási ár közötti különbözet tekintetében nagyobb, előre rögzített árkülönbözettel dolgoznak, az egymással folytatott kereskedelem során azonban továbbra is szűkebb árkülönbözetet alkalmaznak. A kapcsolattartás célja egyrészt a felek saját tranzakciós költségeinek csökkentése és az egymás közötti likviditás megőrzése, valamint nyereségük növelése volt azáltal, hogy harmadik felek számára nagyobb árkülönbözetet alkalmaztak. A felek másrészt annak megakadályozására törekedtek, hogy a többi piaci szereplő velük azonos feltételek mellett versenyezhessen a piacon.

A felek a kifogásközlésre adott válaszaikban megerősítették, hogy a nekik címzett kifogásközlés figyelembe vette vitarendezési beadványaik tartalmát.

A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a feleknek címzett határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

A fentiek alapján és tekintettel arra, hogy a felek nem nyújtottak be hozzám kérelmet vagy panaszt (4), úgy tekintem, hogy az ügyben tiszteletben tartották a felek eljárási jogainak hatékony gyakorlását.

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) 16. és 17. cikke szerint.

(2)  A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(4)  A 2011/695/EU határozat 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kartellügyek azon felei, akik részt vesznek a 773/2004/EK rendelet 10a. cikke szerinti vitarendezési megbeszéléseken, a vitarendezési eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében. Lásd még az 1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról szóló 2008/C 167/01 bizottsági közlemény (HL C 167., 2008.7.2., 1. o.) 18. bekezdését.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/14

---

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2014. október 21.)

(Ügyszám: AT.39924 – Swiss Franc Interest Rate Derivatives)

(Bid Ask Spread Infringement)

(az értesítés a C(2014) 7602. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 72/10)

A Bizottság 2014. október 21-én határozatot fogadott el egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 101. cikke és az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozat egységes és folytatólagos jogsértéshez kapcsolódik. A határozat címzettjei egyes rövid lejáratú (legfeljebb 24 havi futamidejű) tőzsdén kívüli (OTC) svájci frank kamatderivatívák (a továbbiakban: „ST OTC CHF kamatderivatívák” vagy röviden „ST OTC CHIRD”) piacán részt vettek a Szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértésében.

(2)

Az ST OTC CHIRD termékek olyan pénzügyi termékek, amelyeket vállalatok, pénzügyi intézmények, fedezeti alapok és más globális vállalkozások használnak kamatkockázati kitettségük kezelésére (fedezeti ügyletek bonyolítására mind a hitelfelvevői, mind a befektetői oldalon), közvetítői díjak generálására, illetve spekulatív célokra. A Nemzetközi Fizetések Bankjának a tőzsdén kívüli derivatívákra vonatkozó statisztikái szerint a kamatderivatívák (ebbe a csoportba tartoznak az ST OTC CHIRD termékek) képezik az OTC derivatív termékek legnagyobb szegmensét. 2013 júniusában a CHF-hez kötött kamatderivatíva-állomány bruttó piaci értéke 113 milliárd USD volt (2).

(3)

A jogsértés az ST OTC CHIRD termékeknek csak a következő egyedi típusait érintette: i. határidős kamatláb-megállapodások (FRA) (3) (CHF LIBOR-hoz kötött termékek) és ii. swapügyletek (4), beleértve az egynapos kamaton alapuló swapügyleteket (IOS) (CHF TOIS-hoz kötött termékek (5)) és a kamatswap-ügyleteket (IRS) (CHF LIBOR-hoz kötött termékek).

(4)

E határozat címzettjei az alábbi vállalkozások (a továbbiakban: a címzettek): — a The Royal Bank of Scotland Group plc és a The Royal Bank of Scotland plc (a továbbiakban: RBS), — az UBS AG (a továbbiakban: UBS), — a JPMorgan Chase & Co. és a JPMorgan Chase Bank, National Association (a továbbiakban: JPMorgan), és — a Credit Suisse Group AG, a Credit Suisse International és a Credit Suisse Securities (Europe) Limited (a továbbiakban: Credit Suisse).

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   Az eljárás

(5)

Az ügyet az RBS 2011. augusztus 9-i mentességi kérelme alapján indították. Az engedékenységi közlemény értelmében az UBS […]-án, a JPMorgan pedig […]-án bírságcsökkentést kérelmezett.

(6)

2013. július 24-én a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében eljárást kezdeményezett a határozat címzettjei ellen azzal a céllal, hogy vitarendezési megbeszélést kezdeményezzen velük. A Bizottság és a felek közötti vitarendezési megbeszéléseket követően a felek a 773/2004/EK rendelet (6) 10a. cikkének (2) bekezdése értelmében – kizárólag az ezen eljáráshoz kapcsolódó vitarendezés céljából és bármely egyéb eljárás sérelme nélkül – vitarendezés iránti hivatalos kérelmet nyújtottak be a Bizottságnak (a továbbiakban: a vitarendezési beadványok).

(7)

A Bizottság 2014. szeptember 23-án kifogásközlést fogadott el, és mindkét fél megerősítette, hogy a kifogásközlés figyelembe vette vitarendezési beadványaik tartalmát, valamint hogy továbbra is elkötelezettek a vitarendezési eljárás folytatása mellett. A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. október 17-én kedvező véleményt nyilvánított, és a Bizottság 2014. október 21-én elfogadta határozatát.

2.2.   Címzettek és időtartam

(8)

A határozat nyolc címzettje a 2007. május 7. és 2007. szeptember 25. közötti időszakban a Szerződés 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét sértő kartellben vett részt.

2.3.   A jogsértés összefoglalása

(9)

A jogsértésben részt vevő felek – az RBS, az UBS, a JPMorgan és a Credit Suisse – a következő versenyellenes magatartást tanúsították: az RBS, az UBS, a JPMorgan és a Credit Suisse kereskedői megállapodtak abban, hogy a szóban forgó, harmadik feleknek (többek között bankközi brókereknek) értékesített ST OTC CHIRD-termékek esetében a vételi és eladási ár közötti különbözet tekintetében nagyobb, előre rögzített árkülönbözettel dolgoznak, az egymással folytatott kereskedelem során azonban továbbra is szűkebb árkülönbözetet alkalmaznak. A vételi és eladási ár közötti különbözet (bid/ask spread) az egyes szerződések vételi és ajánlati árfolyama közötti különbséget jelenti: a vételi, illetve eladási ár az az ár, amelyért a kereskedő hajlandó megvásárolni, illetve értékesíteni egy bizonyos szerződést. A szerződések célja egyfelől a bankok saját tranzakciós költségeinek csökkentése és az egymás közötti likviditás megőrzése, másfelől a bankok nyereségének növelése volt azáltal, hogy harmadik felek számára szélesebb árkülönbözetet alkalmaztak. Az összejátszás járulékos célja volt továbbá az is, hogy megakadályozzák a többi piaci szereplőt abban, hogy a legnagyobb négy szereplővel azonos feltételek mellett versenyezzenek a piacon.

(10)

A jogsértés földrajzi hatóköre az EGT egészére kiterjed.

2.4.   Korrekciós intézkedések

(11)

A Bizottság a határozatban a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást (7) alkalmazza. A határozat az RBS kivételével a fenti (4) pontban felsorolt összes vállalkozásra bírságot szab ki.

2.4.1.   A bírság alapösszege

(12)

Az érintett vállalkozásokra kirovandó bírság alapösszegét az árbevételre, a jogsértés természeténél fogva különösen versenykorlátozó jellegére, valamint a kartell időtartamára és földrajzi hatókörére tekintettel kell meghatározni, és azt egy további összeggel kell megnövelni annak érdekében, hogy a vállalkozásokat a jövőben elrettentse a hasonló jogellenes gyakorlatoktól.

(13)

A Bizottság rendszerint a vállalkozásoknak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes üzleti évében szerzett árbevételét veszi figyelembe (8). Mindamellett eltérhet ettől a gyakorlattól, amennyiben az ügy jellemzői miatt más referencia-időszak alkalmazása indokolt (9).

(14)

A szóban forgó jogsértés tekintetében a Bizottság az RBS, az UBS, a JPMorgan és a Credit Suisse által, azok jogsértésben történő részvételének időszakában az EGT-ben székhellyel rendelkező partnereknek értékesített, CHF LIBOR-hoz vagy CHF TOIS-hoz kötött ST OTC CHIRD-szerződések évesített névértéke alapján kiszámította a szóban forgó vállalkozások éves árbevételét. Az ST OTC CHIRD-termékek sajátos jellemzőire és a jogsértés jellegére tekintettel a Bizottság ezeket a névértékeket egy egységes, a vételi és eladási ár közötti különbözetet jelképező tényező alkalmazásával csökkentette.

2.4.2.   Az alapösszeg kiigazítása: súlyosbító és enyhítő körülmények

(15)

A Bizottság nem alkalmazott súlyosbító vagy enyhítő körülményeket.

2.4.3.   A 10 %-os forgalmi küszöb alkalmazása

(16)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerint az egyedi vállalkozásokra az egyes jogsértések kapcsán kiszabott bírság nem haladhatja meg az adott vállalkozás által a Bizottság határozatának időpontját megelőző üzleti évben elért teljes árbevétel 10 %-át.

(17)

Ebben az ügyben egyik bírság összege sem haladja meg az adott vállalkozás által a határozat időpontját megelőző üzleti évben elért teljes árbevétel 10 %-át.

2.4.4.   A 2006. évi engedékenységi nyilatkozat alkalmazása

(18)

A Bizottság az RBS számára teljes bírságmentességet biztosított. A Bizottság továbbá a vizsgálatban való együttműködésükre tekintettel az UBS-re kiszabott bírság összegét 30 %-kal, a JPMorganra kiszabott bírság összegét pedig 25 %-kal csökkentette.

2.4.5.   A vitarendezési közlemény alkalmazása

(19)

A vitarendezési közlemény alkalmazásának eredményeként a Bizottság az RBS, az UBS, a JPMorgan és a Credit Suisse esetében 10 %-kal csökkentette a bírság összegét, amely hozzáadódik az engedékenységi jutalom összegéhez.

3.   KÖVETKEZTETÉS

(20)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a következő bírságokat szabta ki: Vállalkozás Bírság összege (EUR) RBS 0 UBS 12 650 000 JPMorgan 10 534 000 Credit Suisse 9 171 000

---

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  Nemzetközi Fizetések Bankja: http://www.bis.org/statistics/dt21a21b.pdf

(3)  A határidős kamatláb-megállapodás két fél között kötött megállapodás, amely célja az adott napi kamatláb rögzítése egy bizonyos jövőbeli időszakra, és amely kifizetése előre meghatározott névértéken történik.

(4)  A swapügylet olyan megállapodás, amely értelmében két fél vállalja, hogy egy meghatározott időszakon keresztül, bizonyos időközönként egymás között elcserél egyes jövőbeni kamatkifizetéseket.

(5)  A TOIS a svájci frankban jegyzett egynapos fedezetlen bankközi ügyletekre alkalmazandó hitelkamat. A svájci frankhoz kötött egynapos swapügyleteknél a TOIS-t alkalmazzák referenciakamatként.

(6)  A Bizottság 2004. április 7-i 773/2004/EK rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(7)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(8)  A bírságokról szóló iránymutatás 13. pontja.

(9)  A T-76/06. sz., Plasticos Españoles (ASPLA) kontra Bizottság ügy (még nem tették közzé) 111–113. pontja.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/17

---

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (1)

(2015/C 72/11)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 34. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

GÖRÖGORSZÁG

A HL C 420., 2014.11.22-i számában közzétett információk módosítása

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

Εναέρια σύνορα  (3)		Repülőterek (Légi határok)
1.	Αθήνα	Αthina
2.	Ηράκλειο	Heraklion
3.	Θεσσαλονίκη	Thessaloniki
4.	Ρόδος	Rodos (Rhodes)
5.	Κέρκυρα	Kerkira (Corfou)
6.	Αντιμάχεια Κω	Antimahia (Kos)
7.	Χανιά	Chania
8.	Πυθαγόρειο Σάμου	Pithagorio, Samos
9.	Μυτιλήνη	Mitilini
10.	Ιωάννινα	Ioannina
11.	Άραξος	Araxos
12.	Σητεία	Sitia
13.	Χίος	Chios
14.	Αργοστόλι	Argostoli
15.	Καλαμάτα	Kalamata
16.	Καβάλα	Kavala
17.	Άκτιο Βόνιτσας	Aktio Vonitsas
18.	Μήλος	Milos
19.	Ζάκυνθος	Zakinthos
20.	Θήρα	Thira
21.	Σκιάθος	Skiathos
22.	Κάρπαθος	Karpathos
23.	Μύκονος	Mikonos
24.	Αλεξανδρούπολη	Alexandroupoli
25.	Ελευσίνα	Elefsina
26.	Ανδραβίδα	Andravida
27.	Ατσική Λήμνου	Atsiki-Limnos
28.	Νέα Αγχίαλος	Νea Aghialos
29.	Καστοριά	Kastoria

Θαλάσσια σύνορα		Kikötők (Tengeri határok)
1.	Γύθειο	Githio
2.	Σύρος	Siros
3.	Ηγουμενίτσα	Igoymenitsa
4.	Στυλίδα	Stilida
5.	Άγιος Νικόλαος	Agios Nikolaos
6.	Ρέθυμνο	Rethimno
7.	Λευκάδα	Lefkada
8.	Σάμος	Samos
9.	Βόλος	Volos
10.	Κως	Kos
11.	Δάφνη Αγίου Όρους	Dafni, Agiou Oros
12.	Ίβηρα Αγίου Όρους	Ivira, Agiou Oros
13.	Γερακινή	Gerakini
14.	Γλυφάδα	Glifada
15.	Πρέβεζα	Preveza
16.	Πάτρα	Patra
17.	Κέρκυρα	Kerkira
18.	Σητεία	Sitia
19.	Χίος	Chios
20.	Αργοστόλι	Argostoli
21.	Θεσσαλονίκη	Thessaloniki
22.	Κόρινθος	Korinthos
23.	Καλαμάτα	Kalamata
24.	Κάλυμνος	Kalymnos (4)
25.	Καβάλα	Kavala
26.	Ιθάκη	Ithaki
27.	Πύλος	Pilos
28.	Πυθαγόρειο Σάμου	Pithagorio-Samos
29.	Λαύριο	Lavrio
30.	Ηράκλειο	Heraklio
31.	Σάμη Κεφαλληνίας	Sami, Kefalonia
32.	Πειραιάς	Pireas
33.	Μήλος	Milos
34.	Κατάκολο	Katakolo
35.	Σούδα Χανίων	Souda - Hania
36.	Ιτέα	Itea
37.	Ελευσίνα	Elefsina
38.	Μύκονος	Mikonos
39.	Ναύπλιο	Nafplio
40.	Χαλκίδα	Chalkida
41.	Ρόδος	Rodos
42.	Ζάκυνθος	Zakinthos
43.	Θήρα	Thira
44.	Καλοί Λιμένες Ηρακλείου	Kali - Limenes - Herakliou
45.	Μύρινα Λήμνου	Myrina - Limnos
46.	Παξοί	Paxi
47.	Σκιάθος	Skiathos
48.	Αλεξανδρούπολη	Alexandroupoli
49.	Αίγιο	Aighio
50.	Πάτμος	Patmos
51.	Σύμη	Simi
52.	Μυτιλήνη	Mitilini
53.	Χανιά	Chania
54.	Αστακός	Astakos
55.	Πέτρα, Λέσβου	Petra, Lesbos (5)

Χερσαία σύνορα		Szárazföldi határok
Με την Αλβανία		Albánia irányába
1.	Κακαβιά	1.	Kakavia
2.	Κρυσταλλοπηγή	2.	Kristalopigi
3.	Σαγιάδα	3.	Sagiada
4.	Μερτζάνη	4.	Mertzani
Με την πρώην Γιουγκοσλαβική Δημοκρατία της Μακεδονίας		Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) irányába
1.	Νίκη	1.	Niki
2.	Ειδομένη (σιδηροδρομικό)	2.	Idomeni (Vasút)
3.	Εύζωνοι	3.	Evzoni
4.	Δοϊράνη	4.	Doirani
Με τη Βουλγαρία		Bulgária irányába
1.	Προμαχώνας	1.	Promachonas
2.	Προμαχώνας (σιδηροδρομικό)	2.	Promahonas (Vasút)
3.	Δίκαια (σιδηροδρομικό)	3.	Dikea, Evros (Vasút)
4.	Ορμένιο	4.	Ormenio, Evros
5.	Εξοχή	5.	Εxohi
6.	Άγιος Κωνσταντίνος Ξάνθης	6.	Agios Konstantinos (Xanthi)
7.	Κυπρίνος Έβρου	7.	Kyprinos (Evros)
8.	Νυμφαία	8.	Nymfaia
Με την Τουρκία		Törökország irányába
1.	Καστανιές Έβρου	1.	Kastanies
2.	Πύθιο (σιδηροδρομικό)	2.	Pithio (Vasút)
3.	Κήποι Έβρου	3.	Kipi

FINNORSZÁG

A HL C 51., 2013.2.22-i számában közzétett információk módosítása

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

Szárazföldi határok (Finnország-Oroszország)

(1)	Haapovaara*

(2)

Imatra*

(3)	Imatra (Vasút*)

(4)

Inari*

(5)

Karttimo*

(6)

Kurvinen*

(7)

Kuusamo

(8)

Leminaho*

(9)

Niirala

(10)

Nuijamaa

(11)	Parikkala*

(12)	Raja-Jooseppi

(13)

Salla

(14)

Vaalimaa

(15)	Vainikkala (rail)

(16)

Vartius

Magyarázat:

A határátkelőhelyeket a Finn Köztársaság és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a közös határátkelőhelyekről szóló megállapodás (Helsinki, 1994. március 11.) sorolja fel. A csillaggal (*) jelölt határátkelőhelyek használata korlátozott, és a kétoldalú megállapodás értelmében azok kizárólag Finnország és Oroszország állampolgárai számára állnak rendelkezésre. A határátkelőhelyek csak szükség esetén állnak nyitva a forgalom számára. A forgalom szinte kizárólag faanyagszállításból áll. A határátkelőhelyek nagy része az idő javarészében zárva van. Az érintett határátkelőhelyek a finn és az orosz hatóságok közötti tárgyalások tárgyát képezik.

Repülőterek

(1)

Enontekiö

(2)	Helsinki-Hernesaari (kizárólag helikopter forgalom számára)

(3)	Helsinki-Malmi

(4)	Helsinki-Vantaa

(5)

Ivalo

(6)

Joensuu

(7)

Jyväskylä

(8)

Kajaani

(9)	Kemi-Tornio

(10)

Kittilä

(11)	Kokkola - Pietarsaari

(12)

Kuopio

(13)

Kuusamo

(14)	Lappeenranta

(15)	Maarianhamina

(16)

Mikkeli

(17)

Oulu

(18)

Pori

(19)

Rovaniemi

(20)	Savonlinna

(21)

Seinäjoki

(22)	Tampere-Pirkkala

(23)

Turku

(24)

Vaasa

(25)

Varkaus

Tengeri határok

Kikötői átkelőhelyek kereskedelmi és halászhajók számára

(1)

Eckerö

(2)

Eurajoki

(3)	Färjsundet

(4)

Förby

(5)

Hamina

(6)	Hanko (kedvtelési célú hajók számára is)

(7)	Haukipudas

(8)

Helsinki

(9)

Inkoo

(10)

Kalajoki

(11)

Kaskinen

(12)

Kemi

(13)

Kemiö

(14)	Kirkkonummi

(15)

Kokkola

(16)

Kotka

(17)	Kristiinankaupunki

(18)	Lappeenranta

(19)

Loviisa

(20)

Långnäs

(21)	Maarianhamina (kedvtelési célú hajók számára is)

(22)	Merikarvia

(23)

Naantali

(24)	Nuijamaa (kedvtelési célú hajók számára is)

(25)

Oulu

(26)

Parainen

(27)

Pernaja

(28)	Pietarsaari

(29)

Pohja

(30)

Pori

(31)

Porvoo

(32)

Raahe

(33)

Rauma

(34)

Salo

(35)

Sipoo

(36)	Taalintehdas

(37)	Tammisaari

(38)

Tornio

(39)

Turku

(40)	Uusikaupunki

(41)

Vaasa

Kedvtelési célú hajók esetében határátkelőhelyként működő parti őrségek

(1)

Åland

(2)	Haapasaari

(3)

Hanko

(4)	Nuijamaan satama

(5)

Santio

(6)	Suomenlinna

Hidroplánok esetében határátkelőhelyként működő parti őrségek

(1)

Åland

(2)

Hanko

(3)

Kotka

(4)

Porkkala

(5)	Suomenlinna

A korábbi közzétételek listája

HL C 316., 2007.12.28., 1. o.

HL C 134., 2008.5.31., 16. o.

HL C 177., 2008.7.12., 9. o.

HL C 200., 2008.8.6., 10. o.

HL C 331., 2008.12.31., 13. o.

HL C 3., 2009.1.8., 10. o.

HL C 37., 2009.2.14., 10. o.

HL C 64., 2009.3.19., 20. o.

HL C 99., 2009.4.30., 7. o.

HL C 229., 2009.9.23., 28. o.

HL C 263., 2009.11.5., 22. o.

HL C 298., 2009.12.8., 17. o.

HL C 74., 2010.3.24., 13. o.

HL C 326., 2010.12.3., 17. o.

HL C 355., 2010.12.29., 34. o.

HL C 22., 2011.1.22., 22. o.

HL C 37., 2011.2.5., 12. o.

HL C 149., 2011.5.20., 8. o.

HL C 190., 2011.6.30., 17. o.

HL C 203., 2011.7.9., 14. o.

HL C 210., 2011.7.16., 30. o.

HL C 271., 2011.9.14., 18. o.

HL C 356., 2011.12.6., 12. o.

HL C 111., 2012.4.18., 3. o.

HL C 183., 2012.6.23., 7. o.

HL C 313., 2012.10.17., 11. o.

HL C 394., 2012.12.20., 22. o.

HL C 51., 2013.2.22., 9. o.

HL C 167., 2013.6.13., 9. o.

HL C 242., 2013.8.23., 2. o.

HL C 275., 2013.9.24., 7. o.

HL C 314., 2013.10.29., 5. o.

HL C 324., 2013.11.9., 6. o.

HL C 57., 2014.2.28., 4. o.

HL C 167., 2014.6.4., 9. o.

HL C 244., 2014.7.26., 22. o.

HL C 332., 2014.9.24., 12. o.

HL C 420., 2014.11.22., 9. o.

---

(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.

(2)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(3)  

Megjegyzés: Ezek kizárólag a nyári időszakban vannak a forgalom számára megnyitva.

(4)  

Megjegyzés: ideiglenes jelleggel, 2013. augusztus 23-tóloktóber 31-ig.

(5)  

Megjegyzés: ideiglenes jelleggel, 2015. április 1-jétőlnovember 30-ig.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/25

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.7302 – Styrolution/Braskem/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 72/12)

1.

2015. február 23-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Styrolution Group GmbH (a továbbiakban: Styrolution, Németország) és a Braskem S.A. (a továbbiakban: Braskem, Brazília) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében egy újonnan alapított közös vállalkozás felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: —   a Styrolution esetében: különböző alkalmazásokhoz használt, sztirol alapú hőre lágyuló műgyanta gyártása és értékesítése, —   a Braskem esetében: hőre lágyuló műgyanta (többek között polietilén, polipropilén és polivinilklorid) valamint feldolgozatlan alapvető vegyi anyagok gyártása és értékesítése, —   a közös vállalkozás esetében: bizonyos, hőre lágyuló műgyanták értékesítése Brazíliában és egyéb dél-amerikai országokban, amelyet többek között saját brazíliai termelésére épít.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.7302 – Styrolution/Braskem/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni az Európai Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/26

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 72/13)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1).

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„PLATE DE FLORENVILLE”

EK-szám: BE-PGI-0005-01151 – 2013.9.6.

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Belgium

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Plate de Florenville” a „Rosa” elnevezésű hagyományos francia fajtához tartozó burgonya (Solanum tuberosum L.). E kései-középkései fajta igen hosszú vegetációs nyugalmi idejű, termesztéséhez átlagosan 120 napig kell a földben hagyni.

A „Plate de Florenville” gumói a következő fajtajellemzőkkel és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek:

—   héjának színe: rózsaszínes,

—   húsának színe: sárga,

—   alakja: hosszúkás, szabályos, kissé lapos (bunkó, illetve vese alakú),

—   szárazanyag-tartalma: < 20 %,

—   mérete: 25 és 45 mm közötti.

A „Plate de Florenville” a kemény húsú étkezési burgonyafélék csoportjába tartozik. Kulináris jellemzői (a burgonyafajták belga katalógusba kerüléséhez nemzetközileg elfogadott vizsgálati kritériumoktól függően) a következők:

—   húsának konzisztenciája: legfeljebb 4 (0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol 0 = kemény; 3 = elég kemény; 6 = elég puha; 9 = puha),

—   főzés közbeni viselkedése: legfeljebb 3 (0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol 0 = egészben marad; 3 = enyhén megreped; 6 = erősen megreped; 9 = teljesen szétfő),

—   nedvességtartalma: legalább 3, legfeljebb 6 (0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol 0 = nedves; 3 = elég nedves; 6 = elég száraz; 9 = száraz),

—   főzés utáni megfeketedés: a mutatószám maximális értéke 30 (20-nál kisebb mutatószám = jó [kismértékű feketedés]; legalább 20, de 30-nál kisebb értékű mutatószám = közepes; legalább 30, de 35-nél kisebb értékű mutatószám = gyenge; legalább 35, de 45-nél kisebb értékű mutatószám = rossz; 45 vagy annál nagyobb mutatószám = nagyon rossz).

Következésképp a burgonyafélék belga katalógusba való bejegyzéséhez használt és nemzetközileg elfogadott kategorizálás szerint a „Plate de Florenville” burgonya a saláták készítéséhez, gőzben vagy héjában főzéshez ideális „A” („A” – „AB” – „BA”) burgonyacsoportba sorolandó.

Érzékszervi szempontból a „Plate de Florenville” burgonya finom, letisztult és intenzív ízű, fogyasztáskor kellemesen kemény benyomást kelt a szájban. A burgonyából teljesen hiányzik a lisztesség, így vizes ízélményt biztosít.

A „Plate de Florenville” friss vagy eltartható burgonyaként hozható forgalomba. Igen hosszú vegetációs nyugalmi időszaka miatt a korai és kontrollálatlan csírázás kockázata nélkül hosszú ideig könnyen eltartható.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A vetőburgonya-termesztésen kívül a termelés (a gumók elültetésétől a betakarított termény tartósításáig) teljes egészében a meghatározott területen történik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az előkészítési/csomagolási műveletek az Európai Unió egész területén engedélyezettek.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Plate de Florenville” burgonya csomagolásán elhelyezett címke – a jogszabályban előírt információkon kívül – tartalmazza a bejegyzett elnevezést, (az elnevezéssel azonos látómezőben) az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) uniós logóját, a termelő tekintetében illetékes, független igazoló szervre utaló hivatkozást, valamint a tételszámot és a termelőre vonatkozó hivatkozást, ha nem ő az előkészítő/csomagoló.

A „Plate de Florenville” burgonyát a közvetlenül a fogyasztónak történő lédig értékesítéskor a címkézéshez előírt fenti utasítások alkalmazásával egyértelműen azonosítani kell.

A „Plate de Florenville” elnevezés kiegészíthető a „primeur” (primőr) szóval, amennyiben a burgonya a primőr (azaz a teljes érettség előtt betakarított, könnyen ledörzsölhető héjjal rendelkező) burgonya tulajdonságaival rendelkezik, és azt friss állapotban, szeptember 15. előtt hozzák forgalomba.

Amennyiben a gumók mérete nem éri el a 25 mm-t, a „Plate de Florenville” elnevezés kiegészíthető a „grenailles” (apró szemű) kifejezéssel.

A címkézést és az azonosítási módokat az érintett termék tekintetében illetékes független igazoló szervnek előzetesen jóvá kell hagynia.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Plate de Florenville” burgonya termelési területe az alábbi községek területe:

—	Chiny (Izel és Jamoigne egyesülése előtti egykori települések),

—	Etalle (Buzenol, Chantemelle, Etalle, Sainte-Marie, Vance),

—	Florenville (Chassepierre, Florenville, Fontenoille, Muno, Villers-devant-Orval),

—	Meix-devant-Virton (Gérouville, Meix-devant-Virton, Robelmont, Sommethone, Villers-la-Loue),

—	Saint-Léger (Châtillon, Saint-Léger),

—	Tintigny (Bellefontaine, Saint-Vincent, Tintigny),

—	Virton (Ethe, Virton).

Ezen a területen a „Plate de Florenville” burgonyát kizárólag az alábbi, különösen kedvező talajtípusokon termesztik:

—	rendkívül jó vagy kiemelkedően jó természetes vízelvezető képességű homokos vagy iszapos-homokos talaj,

—	természetes vízelvezető képességű homokos-iszapos talaj.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A „Plate de Florenville” elnevezéshez kapcsolódó földrajzi terület Belgiumnak a „Lorraine belge” (Belga Lotaringia), illetve geológiai és mezőgazdasági szempontból tekintve a „Région jurassique” (Jura-kori régió) elnevezésű déli részén található területnek felel meg. Ez Belgium egyetlen olyan régiója, amely a földtörténeti másodkorban alakult ki. A „Plate de Florenville” burgonya termelési területe közelebbről az említett „Région jurassique” egyik részén, (történelmi-földrajzi elnevezéssel) Gaume-ban található.

A napsütötte lejtőjű földterületekkel borított lankák alkotta különleges domborzat Gaume egyik fő jellegzetessége. Ráadásul a magasabban fekvő Ardennek vonulata által észak felől a hideg széltől és az esőzéstől védettséget élvező Gaume-ra az ország északi részére jellemző mérsékelt óceáni éghajlat és a kontinentális éghajlat közötti átmenet jellemző. Ezt a különbséget nagyobb hőmérséklet-ingadozás, sok nyári nap, több napsütés, kevesebb csapadék és enyhébb széllökések jellemzik.

Az altalaj (meszes) összetétele további kedvező tényező, ugyanis jó hőtartó képességű. A Florenville környékén húzódó két talajréteg enyhén homokos, jól szellőző és jó vízelvezető képességű iszapos talaj, amely a környéken található kemény és rossz vízelvezető képességű agyagos talajtól eltérően gyorsan felmelegszik. Az idők során a termelőknek feltűnt, hogy a „Plate de Florenville” burgonya jobb minőségű volt akkor, ha azt az említett (iszapos-homokos vagy homokos-iszapos) talajtípusokon termesztették. Ezért megjelölték az ilyen talajokon fekvő parcellákat, és azokat a „Plate de Florenville” burgonya termesztésére különítették el. Ez a szóban forgó burgonya termesztéséhez kapcsolódó speciális és egyedülálló szakértelem elsajátításáról tanúskodik.

A vasút valószínűleg fontos szerepet játszott e burgonyafajta hírnevének kialakulásában. 1880-ban ugyanis a Virton városát Bertrix városával összekötő 165-ös vasútvonalon található egykori Florenville községben vasútállomás épült. Nagyobb távolságok viszonylatában ugyanis e régiót ez a vasútvonal kötötte össze – és köti össze még ma is – Arlonnal, Namurrel és (a belgiumi vasúthálózat központját jelentő) Brüsszellel. A „de Florenville” (florenville-i) jelző feltehetőleg a florenville-i állomásról indított vagonokon elhelyezett címkéről származik; erről az állomásról szállították el a környékben termesztett „Plate” burgonyát a keskeny nyomtávú hálózaton. A „Plate” burgonya tehát valószínűleg annak az állomásnak a nevét kapta meg, ahonnan útnak indították.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Plate” de Florenville burgonya legfőbb sajátossága – a színén és az alakján kívül – a kiváló főzésállósága, valamint finom és letisztult íze.

A burgonya egészben marad, nem mállik szét, és még hosszú ideig tartó főzés után is jól megőrzi alakját. E tulajdonságának köszönhetően sorolható az „A” étkezési csoportba (lásd a 3.2. pontot). A burgonya tehát ideális saláták készítéséhez, valamint a pároláshoz vagy héjában való főzéshez.

Zamata intenzív, letisztult és igen finom. Néha mogyoróíz is érezhető rajta. Zamatának intenzitása szorosan összefügg a gumók kis méretével. Aromaösszetevői sokkal koncentráltabbak, mint a nagyméretű gumóké.

Ez a két tulajdonság a „Plate de Florenville” burgonya jellegzetesen alacsony (20 % alatti) szárazanyag-tartalmának a következménye.

A „Plate de Florenville” elnevezés legalább egy évszázada létezik, ahogyan arról az alábbi említések tanúskodnak:

—	1901-ben a jura-kori régió (Gaume) mezőgazdasági monográfiája a „Plate” burgonyát helyi fajtaként határozza meg,

—	1909-ben Luxemburg tartomány agrárszövetségének lapja említést tesz arról, hogy a „Plate” burgonyát Florenville területén hozzák forgalomba,

—	1930-ban a belga mezőgazdasági enciklopédia kimondja, hogy a „Plate de Florenville” burgonyát „Gaume-ban termesztik”, és az „nagyon keresett a liège-i piacon”,

—	2006-ban a „plate de Florenville” vagy „corne de Florenville” először a Georges Lebouc által, majd 2010-ben a Michel Francard által főszerkesztett belgicizmus-szótárba is bekerül.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Minőség

Az 5.1. pontban említett gaume-i éghajlati és talajviszonyok, valamint talajtípusok különösen kedveznek a „Plate de Florenville” burgonya termesztésének. A „Plate de Florenville” burgonya ugyanis a jó termés betakaríthatóságához (a gyökérrothadás elkerülése érdekében) jó vízelvezető képességű és gyorsan felmelegedő talajt igényel. Ezenkívül a fent ismertetett éghajlat jó vízellátást biztosít és csökkenti a kései fagyok kockázatát, amelyekre a burgonya kifejezetten érzékeny. A megfelelő vízellátásnak köszönhetően 20 %-nál alacsonyabb szárazanyag-tartalmú „Plate” burgonya termeszthető. A szárazabb éghajlat a lisztes burgonyának kedvezne, míg a hidegebb és nedvesebb éghajlat nem biztosítana megfelelő gumóképződést. Ráadásul, mivel a „Plate de Florenville” burgonya lassú növekedésű fajta, a lehető legkorábban el kell ültetni. A termesztéséhez használt talajok gyors felmelegedése tehát komoly előnyt jelent. Megjegyzendő azonban, hogy ezekben a jó vízelvezető képességű talajokban a „Plate de Florenville” burgonya terméshozama jelenősen elmarad a „Rosa” fajta névleges terméshozamától (ami a „Bintje” referenciafajta terméshozamának 90 %-a): az időjárási körülményektől függően a terméshozam hektáronként 12–25 tonna között változik, ez a legmagasabb elfogadott terméshozam ahhoz, hogy a termék a „Plate de Florenville” elnevezést viselhesse. Az alacsony terméshozam ugyanis a „Plate de Florenville” burgonya ízminősége szempontjából meghatározó tényező: minél kisebbek a gumók, annál nagyobb az aromamolekulák koncentrációja, és annál ízletesebb a burgonya.

A talaj- és éghajlati tényezők, valamint a termelők szakértelmének kombinációjának köszönhetően tehát a „Rosa” fajta valamennyi tulajdonsága kibontakozhat.

Hírnév

A „Plate” elnevezésű vetőburgonya említése a 19. század közepétől tűnik fel a belga történeti forrásokban. 1860-ban Edouard de Croeser de Berges 128 belga burgonyafajtát ír össze, köztük a „Plate” elnevezésűt, amelyet jó minőségűként, elég jó terméshozamúként és betegségmentesként ír le. Ez a fajta az 1899. évi belga mezőgazdasági almanachban (Almanach agricole belge) is megtalálható.

A „Plate de Florenville” burgonya helyben, országosan és nemzetközi szinten is komoly elismerésnek örvend. Ez többek között abban is kifejeződik, hogy Florenville területén 1994 óta (egy októberi hétvégén) „Fête de la Pomme de Terre” elnevezésű burgonyaünnepet rendeznek. Erről az eseményről nemcsak a regionális sajtó (a L’Avenir du Luxembourg például 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban), de a határokon túli sajtó is tudósít (2013-ban említést tesz róla a francia L’Union-l’Ardennais című folyóirat). A „Plate de Florenville” burgonyát az országos sajtó (a Le Soir, a La Libre Belgique, sőt még a De Standaard című holland nyelvű napilap is), valamint a nemzetközi sajtó (például a [franciaországi] Le Figaro) is megemlíti.

A burgonya több gaume-i útikönyvben is szerepel, többek között a következőkben:

—	a Maison du Tourisme de Chiny, Florenville et Herbeumont által 2002-ben kiadott Tourisme en Beau Canton de Gaume (Turizmus a szépséges Gaume kantonban),

—	az André Pierlot által írt és 2009-ben kiadott, Transgaumaise (Gaume-i vándorlás) című túrakalauzban.

A konyhaművészetben a „Plate de Florenville” burgonyát számos Luxemburg tartománybeli receptben felhasználják, amelyekhez a keménység alapvető tulajdonság:

—	a „touffaye” párolással készített egytálétel („al touffaye”) (Chantal Van Gelderen [1999]),

—	a „roustiquettes gaumaises” Noël Anselot által 1980-ban javasolt receptje,

—	a Confrérie des Sossons d’Orvaulx által javasolt „Floriflette”.

Kulináris jellemzői miatt a burgonya számos étterem étlapján is szerepel, amelyek finom és tipikus fogásként tálalják. Ilyen étterem például:

—	a (Luxemburg tartománybeli Verlaine-Neufchâteau-i) Ferme des Sanglochons, amely a „gratinée de Florenville” elnevezésű étel elkészítéséhez használja ezt a burgonyafajtát,

—	a (brüsszeli) Comme Chez Soi gasztronómiai étterem a tarisznyarákkal, homoki garnélával, Royal Belgian kaviárral, metélőhagymás-osztrigás fehér vajmártással kínált „Plates de Florenville” burgonyapürét készíti vele.

A fogyasztók által igen nagyra tartott „Plate de Florenville” burgonya elismerten alacsony terméshozamú, de igen jó minőségű burgonya. Ezt az ára is bizonyítja. A 20. század első feléből származó több forrás egybehangzó állítása szerint ez a burgonyafajta drágább volt a többinél. Az üzletekben még napjainkban is drágábban juthatunk hozzá (1,99 EUR/kg), mint a kemény húsú egyéb burgonyafajtákhoz, például a „Charlotte”-hoz (1,20 EUR/kg).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

http://agriculture.wallonie.be/apps/spip_wolwin/IMG/pdf/Dossier-Plate-Florenville-IGP.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

---

28.2.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/31

---

Helyesbítés a Bizottság pályázati felhívásához

Iránymutatások – EACEA 03/2015

Az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés:

Technikai segítségnyújtás a küldő szervezetek részére

Humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges kapacitásépítés a fogadó szervezetek számára

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 17., 2015. január 20. )

(2015/C 72/14)

A 12. oldalon:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 13. oldalon:

a következő szövegrész:

helyesen:

---

(1)  A 375/2014/EU rendelet 3. cikkének d) pontja értelmében a humanitárius segítségnyújtás olyan harmadik országban végzett tevékenységek és műveletek, amelyek célja a szükségleteken alapuló sürgősségi segély nyújtása az élet védelme, az emberi szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése érdekében az ember okozta válságok vagy természeti katasztrófák esetén. A humanitárius segítségnyújtás kiterjed a humanitárius válságok vagy azok közvetlen hatásai miatt szükséges támogatási, segítségnyújtási és védelmi műveletekre, a rászorulók megközelíthetőségét biztosító és az akadálymentes segítségnyújtást elősegítő támogató intézkedésekre, továbbá az olyan fellépésekre is, amelyek célja a katasztrófákra való felkészülés megerősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése, az ellenálló képesség erősítéséhez való hozzájárulás, valamint a válságkezelés és a válságokból való felépülés képességének javítása.”

---