AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/1

Az Európai Unió kutatási közös vállalkozásainak 2013. évi éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása

(2014/C 452/01)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Page
Bevezetés	1-6	2
A Számvevőszék véleményeit alátámasztó információk	7	2
Ellenőrzési eredmények	8-21	3
Vélemények a beszámolók megbízhatóságáról	8	3
Vélemények a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	9-12	3
Figyelemfelhívó megjegyzés az ITER projektköltségeihez való uniós hozzájárulásról	13	4
A Számvevőszék véleményeitől független megjegyzések	14	4
A beszámolók bemutatása	15	4
Költségvetési és pénzgazdálkodás	16	4
Belső kontrollrendszerek	17-21	4
Következtetések	22-23	5

BEVEZETÉS

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte az alábbi hét európai kutatási közös vállalkozás 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját, valamint azt, hogy e közös vállalkozások esetében a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

—	Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) – fúziósenergia-fejlesztés,

—	Tiszta Égbolt – környezetbarát légiközlekedési technológiák,

—	ARTEMIS – beágyazott számítástechnikai rendszerek,

—	IMI – innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés,

—	ENIAC – nanoelektronika,

—	FCH – üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia,

—	SESAR – Egységes európai égbolt légiforgalom-irányítási kutatóprogram.

A Bizottság által képviselt Európai Unión kívül a közös vállalkozások tagjai különböző köz- és magánpartnerek lehetnek, akik hozzájárulnak a közös vállalkozások tevékenységeinek finanszírozásához. A közös vállalkozások vagy a kétoldalú modellt követik az Európai Bizottság és az ágazat részvételével vagy a háromoldalú modellt, amelyben a tagállamok is részt vesznek (1). A közös vállalkozások fontos szerepet játszanak a kutatási politika meghatározott területeken történő végrehajtásában.

Ez az összefoglaló áttekintést nyújt a közös vállalkozások 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves számvevőszéki ellenőrzésének eredményeiről. Az összefoglaló célja, hogy megkönnyítse a közös vállalkozások 2013-as éves beszámolójáról szóló különálló számvevőszéki jelentések elemzését és összehasonlítását. A Számvevőszék véleményei és megjegyzései, csakúgy mint a közös vállalkozások válaszai a közzétett különálló éves jelentésekben olvashatók. Ez az összefoglaló nem minősül sem ellenőrzési jelentésnek, sem ellenőri véleménynek.

A közös vállalkozások teljes 2013-as előre jelzett bevételi költségvetése (2) mintegy 2,2 milliárd EUR volt (2012-ben: 2,5 milliárd EUR), azaz az Unió 2013-as általános költségvetésének 1,7 %-a (2012-ben: 1,8 %) (3). A ténylegesen beérkezett összegekből közelítőleg 686 millió EUR (2012-ben: 618 millió EUR) származott az Unió általános költségvetéséből (az Európai Bizottság pénzbeni hozzájárulása), közelítőleg 134 millió EUR (2012-ben: 134 millió EUR) pedig a közös vállalkozások ipari partnereitől és tagjaitól.

A közös vállalkozások 414 állandó és ideiglenes tisztviselőt foglalkoztatnak (2012: 409), ez az Unió általános költségvetése keretében engedélyezett összes uniós tisztviselő (létszámterv) kevesebb mint 1 %-a. Az I. melléklet részletes információkat tartalmaz a vizsgált közös vállalkozásokról, költségvetésükről és személyzetükről.

Noha a közös vállalkozásokkal kapcsolatos pénzügyi kockázat az uniós költségvetés egészéhez képest viszonylag kicsi, az Unió hírnevével kapcsolatos kockázat mégis nagy, ugyanis ezek a közös vállalkozások az uniós kutatási stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú eszközei, és a köz- és magánszféra partnerség természetéből fakadóan jól láthatóak az együttműködő ágazatok körében.

A SZÁMVEVŐSZÉK VÉLEMÉNYEIT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok és az éves tevékenységi jelentések elemzésével. A 2013-as ellenőrzéskor a Számvevőszék külön figyelmet szentelt az utólagos ellenőrzéseknek.

ELLENŐRZÉSI EREDMÉNYEK

Vélemények a beszámolók megbízhatóságáról

Valamennyi Közös Vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a vonatkozó pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Vélemények a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

A Számvevőszék véleménye szerint a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók a hét Közös Vállalkozás közül négy (F4E, Tiszta Égbolt, FCH és SESAR) esetében minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak.

10.

Az ARTEMIS Közös Vállalkozás esetében a projektek költségnyilatkozatainak ellenőrzésével a hatályos adminisztratív megállapodások keretében a nemzeti finanszírozási hatóságokat bízták meg. Az ARTEMIS megkapta a nemzeti finanszírozási hatóságok ellenőrzési jelentéseit, de nem értékelte szisztematikusan ezen ellenőrzések minőségét. Továbbá nem minden nemzeti finanszírozó hatóságtól kapott tájékoztatást az ellenőrzési stratégiákat illetően. Ezért nem volt módja annak megítélésére, hogy az utólagos ellenőrzések elegendő bizonyossággal szolgálnak-e a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére nézve. A Számvevőszék ezért megállapította: a Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiájának végrehajtásáról rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a Számvevőszék meg tudja állapítani, hogy ez a fő kontrollmechanizmus hatásosan működik-e (4). Az ARTEMIS esetében korlátozott véleményt (5) adtunk, mivel nem volt elégséges megfelelő ellenőrzési bizonyíték ellenőrzési véleményünk megalapozásához, és a lehetséges hatások lényegesek, de nem áthatóak (6).

11.

Az ENIAC Közös Vállalkozás esetében a Közös Vállalkozás és a tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságai közötti adminisztratív megállapodások elvben előírják, hogy a Közös Vállalkozás nevében a nemzeti finanszírozó hatóság végezzen ellenőrzéseket. A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiája nagymértékben támaszkodik a tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságaira a projektek költségnyilatkozatainak ellenőrzésében. 2013-ban a Közös Vállalkozás a költségnyilatkozatokra irányulóan korlátozott vizsgálatot végzett, ennek keretében azonban nem került sor ellenőrzésekre, és a vizsgálat nem nyújtott bizonyosságot a megvizsgált költségnyilatkozatok szabályossága tekintetében. A Számvevőszék emiatt megállapította: a Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiájának végrehajtásáról rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a Számvevőszék meg tudja állapítani, hogy ez a fő kontrollmechanizmus hatásosan működik-e (7). Az ENIAC esetében a Számvevőszék korlátozott véleményt adott, mivel nem volt elégséges megfelelő ellenőrzési bizonyíték ellenőrzési véleményünk megalapozásához, és a lehetséges hatások lényegesek, de nem áthatóak.

12.

Az IMI Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiája alapján egy második, 40 utólagos ellenőrzésből álló csomagot indított el, ebből 2014 júniusára 14 ellenőrzést zárt le. Ezen ellenőrzések során 2,3 %-os hibaarányra derült fény (8) . Az IMI esetében korlátozott véleményt adtunk, mivel volt elégséges megfelelő ellenőrzési bizonyíték ellenőrzési véleményünk megalapozásához, és a lehetséges hatások lényegesek, de nem áthatóak (9).

Figyelemfelhívó megjegyzés az ITER projektköltségeihez való uniós hozzájárulásról (10)

13.

Ami az F4E Közös Vállalkozást illeti, az Uniónak az ITER kiépítési szakaszához való hozzájárulását a Tanács 2010-ben (11)6,6 milliárd EUR-ra értékelte. Az összeget illetően jelentős a költségnövekedés kockázata, főként a projekt által megvalósítandó fizikai eredmények körében tett módosítások és az irreálisnak tekinthető jelenlegi ütemezés miatt. 2013 novemberében a Közös Vállalkozás 290 millió EUR-ra becsülte a projekt kiépítési szakaszának végéig várható hiányt. A projekt kiépítési szakaszának csúszását a Közös Vállalkozás a számvevőszéki ellenőrzés időpontjában (2014. április) legalább 30 hónaposra becsülte. Ezekhez a kockázatokhoz kapcsolódóan a Közös Vállalkozás a szerződések szintjén még nem vezetett be a költségeltérések rendszeres figyelemmel kísérésére szolgáló rendszert és nem aktualizálta a Közös Vállalkozás által a kiépítési szakaszt követően az ITER-projekt számára nyújtandó hozzájárulás értékét.

A Számvevőszék véleményeitől független megjegyzések

14.

A Számvevőszék a közös vállalkozások összességére vonatkozóan 55, egyes fontos kérdésekre rávilágító megjegyzést tett (2012-ben: 45-öt). A megjegyzések áttekintése a II. mellékletben olvasható. A leggyakoribb megjegyzéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

A beszámolók bemutatása

15.

Az F4E esetében az „ITER beszerzési megállapodások a nemzetközi ITER szervezettel” című beszámoló kiegészítő melléklete nem tér ki a folyamatban lévő munkák készültségi szintjére, pedig ez az információ alapvető fontosságú a nemzetközi ITER szervezettel aláírt beszerzési megállapodások tekintetében eddig elvégzett tevékenységek állapotának áttekintéséhez.

Költségvetési és pénzgazdálkodás

16.

Az e fejezetben szereplő megjegyzések elsősorban két területre vonatkoznak:

—

költségvetés-felhasználási arány: a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a költségvetés-felhasználási arány 90 % és 100 % között, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 57 % és 100 % között van. Az ARTEMIS esetében ez utóbbi arány 69 %, és elsősorban a projektek végrehajtása céljából a tagállamokkal kötött adminisztratív megállapodásokból eredő késedelmekkel magyarázható, az FCH 57 %-os arányát pedig három projekt finanszírozásának elhalasztása indokolja.

—

pályázati felhívások és a projektek végrehajtása: a 2013-as pályázati felhívás kiírása és a támogatási megállapodások megkötése között a Tiszta Égbolt esetében átlagosan 9 hónap telt el (2012-ben: 12 hónap). Ami az ARTEMIS-t illeti, a pályázati felhívásokra lekötött előirányzatok jelenlegi aránya a Közös Vállalkozás teljes időtartama alatt (2007-től kezdődően 10 év) az operatív kiadásokra rendelkezésre álló összköltségvetés csupán 49 %-a volt (2012. december 31-én50,2 %).

Belső kontrollrendszerek

17.

Az utólagos ellenőrzések jelentik a közös vállalkozások egyik fő eszközét a kedvezményezettek, illetve a partnerek által elszámolt költségek támogathatóságának és pontosságának biztosításához. Valamennyi Közös Vállalkozás elfogadott utólagos ellenőrzési stratégiát, közülük öt független külső könyvvizsgáló cégeket bízott meg az utólagos ellenőrzések elvégzésével. Három esetben (lásd: 10–12. bekezdés), a Számvevőszék korlátozott véleményt adott vagy azért, mert nem volt megfelelő az utólagos stratégia végrehajtása, vagy az utólagos ellenőrzések alapján megállapított hibaarány miatt.

18.

Az F4E esetében a belső kontrollrendszerek jelenleg is fejlesztés alatt állnak. Az F4E ITER-projektjének végrehajtásában különösen a közbeszerzések játszanak központi szerepet. E közbeszerzési eljárásoknak fokozniuk kell a versenyt. Csakúgy, mint 2012-ben, a támogatásokra felhívásonként átlagosan mindössze egy pályázat érkezett.

19.

A kutatási eredményekkel kapcsolatos monitoringról és jelentéstételről a hetedik keretprogram (FP7) rendelkezik, amely létrehozott egy a kutatási eredmények védelmére, terjesztésére és átadására vonatkozó monitoring- és jelentéstevő rendszert. A tagokkal és egyéb kedvezményezettekkel aláírt támogatási megállapodásokba a közös vállalkozások a szellemi tulajdonvédelmi jogokról és a kutatási tevékenységek és eredmények terjesztéséről szóló egyes rendelkezéseket is belefoglaltak. Noha ezen rendelkezések végrehajtását a közös vállalkozások a finanszírozott projektek különböző fázisaiban felügyelik, több közös vállalkozásnak még tovább kell fejlesztenie a felügyelet eredményeivel kapcsolatos jelentéstétel módját.

20.

Az összeférhetetlenség megelőzésének kérdését a legtöbb Közös Vállalkozás konkrét szabályok elfogadása és az összes vonatkozó információ dokumentálásához szükséges eszközök kifejlesztése révén kezeli. Az ARTEMIS Közös Vállalkozásnak azonban még ki kell dolgoznia egy átfogó írásbeli eljárást az összeférhetetlenség kezelésére.

21.

A Bizottság második közbenső értékelésére 2013-ban és 2014 elején került sor. Ennek során a Bizottság az F4E kivételével valamennyi Közös Vállalkozást értékelte relevancia, eredményesség, hatékonyság és a kutatások minősége szempontjából. A jelentések bár pozitív képet adtak a közös vállalkozásokról, néhány további javítást igénylő területre is rávilágítottak.

KÖVETKEZTETÉSEK

22.

Valamennyi Közös Vállalkozás beszámolója megbízható, három azonban a 2013-as beszámolóra vonatkozóan korlátozott véleményt kapott a Számvevőszéktől az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében.

23.

Az eljárások további javításra szorulnak, különösen ami az utólagos ellenőrzési stratégia végrehajtását és – az F4E esetében – a költségek kontrollmechanizmusát illeti.

(1) Kétoldalú Közös Vállalkozás a Tiszta Égbolt, az IMI, az FCH és a SESAR. Háromoldalú Közös Vállalkozás az ARTEMIS és az ENIAC. A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) tagjai az Euratom, amelyet az Európai Bizottság képvisel, az Euratom tagállamai, valamint azok a harmadik országok, amelyek a szabályozott magfúzió területén együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal és kifejezték szándékukat a Közös Vállalkozásban tagként való részvételre (2013. december 31-ig: Svájc).

(2) Az előre jelzett bevételi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokat jelent (végleges költségvetés).

(3) A 2012 tekintetében bekövetkezett jelentős csökkenés főként az F4E-nek köszönhető, ahol az előre jelzett bevételi költségvetés a 2012-es 1 524 millió EUR-ról 2013-ra 1 297 millió EUR-ra csökkent. Ez a csökkenés az ITER projekt egyik meghatározó szakaszának 2012-es elindítására vezethető vissza.

(4) Ezen észrevételre reagálva 2014-ben az ARTEMIS, az ENIAC Közös Vállalkozással karöltve, közös cselekvési tervet kezdeményezett a korlátozott vélemény enyhítésére. 2014 szeptemberéig az ARTEMIS három nemzeti finanszírozó hatóságot keresett fel.

(5) A Számvevőszék akkor ad korlátozott véleményt, ha az ellenőr elégséges megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerzett és azt a következtetést vonja le, hogy az éves beszámolót, illetve az annak alapjául szolgáló tranzakciókat érintő hibák vagy szabályszerűtlenségek lényegesek, de nem áthatóak. A Számvevőszék abban az esetben is korlátozott véleményt ad, ha az ellenőr nem tud elégséges megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerezni ellenőrzési véleményének megalapozásához, és az éves beszámolóra, illetve az annak alapjául szolgáló tranzakciókra gyakorolt lehetséges hatások lényegesek, de nem áthatóak (lásd: 11. és 12. bekezdés).

(6) Átható hatások azok, amelyek – az ellenőr megítélése szerint – nem korlátozódnak egyes konkrét elemekre, számlákra vagy tételekre, illetve amennyiben mégis ilyenekre korlátozódnak, a pénzügyi kimutatások lényeges arányát teszik vagy tehetik ki.

(7) Ezen észrevételre reagálva 2014-ben az ENIAC az ARTEMIS Közös Vállalkozással karöltve, közös cselekvési tervet kezdeményezett a korlátozott vélemény enyhítésére. 2014 szeptemberéig az ENIAC három nemzeti finanszírozó hatóságot keresett fel.

(8) A korábbi utólagos ellenőrzések során 5,8 %-os hibaarányra derült fény.

(9) Ezen észrevételre reagálva az IMI továbbra is folyamatosan közölte a hibákat a vizsgált kedvezményezettekkel és elindította az előírt nyomon követési intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan az IMI továbbra is hozott konkrét megelőző intézkedéseket annak céljából, hogy enyhítse a kedvezményezettek költségnyilatkozatait érintő jövőbeni hibák kockázatát (pl. gyakori pénzügyi műhelyek szervezése a résztvevők számára, az IMI részvevőknek szóló pénzügyi útmutatójának rendszeres frissítése). Az IMI folytatta továbbá intenzív éves utólagos ellenőrzési programjának végrehajtását.

(10) A figyelemfelhívó megjegyzések szerepe, hogy rávilágítsanak egy-egy olyan kérdésre, amely nem jelent ugyan lényeges hibát a beszámolóban, de jelentősége folytán elengedhetetlen a beszámoló megértéséhez.

(11) Az ITER helyzetéről szóló 2010. július 7-i tanácsi következtetések (Hiv.: 11902/10).

I. MELLÉKLET

A közös vállalkozások bevétele (előre jelzett bevételi költségvetések, megállapított jogosultságok, kapott összegek) és a létszámtervek

KÖZÖS VÁLLALKOZÁS		Felügyelő főigazgatóság	Szakpolitikai terület	2013				2012
KÖZÖS VÁLLALKOZÁS		Felügyelő főigazgatóság	Szakpolitikai terület	Előre jelzett bevételi költségvetés (1)	Megállapított jogosultságok (2)	Kapott összegek (3)	Létszámterv (4)	Előre jelzett bevételi költségvetés (1)	Megállapított jogosultságok (2)	Kapott összegek (3)	Létszámterv (4)
1	ARTEMIS	A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága	Kutatás	3 2 6 43 708	3 2 6 47 545	2 0 1 23 350	15	5 7 4 46 787	5 2 1 83 934	2 2 4 79 013	15
2	TISZTA ÉGBOLT	Kutatási és Innovációs Főigazgatóság	Kutatás	30 6 0 43 097	22 7 0 00 428	12 4 6 13 566	24	20 5 3 64 690	17 3 1 13 201	9 7 3 39 799	24
3	ENIAC	A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága	Kutatás	17 2 6 96 508	17 2 6 08 748	3 6 5 29 216	15	12 8 0 59 958	12 7 7 55 025	1 5 4 57 127	15
4	FÚZIÓSENERGIA	Kutatási és Innovációs Főigazgatóság	Kutatás	1 29 7 0 13 166	1 29 6 9 52 709	24 5 0 02 495	262	1 52 3 7 85 957	1 52 3 3 45 616	26 1 2 39 530	262
5	ÜZEMANYAGCELLA- ÉS HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI KÖZÖS VÁLLALKOZÁS – FCH	Kutatási és Innovációs Főigazgatóság	Kutatás	7 4 4 82 039	7 3 6 72 484	5 6 3 93 265	20	8 3 3 11 640	8 2 8 43 794	5 3 6 15 206	17
6	AZ INNOVATÍV GYÓGYSZEREK KUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS – IMI	Kutatási és Innovációs Főigazgatóság	Kutatás	25 5 7 15 919	25 4 4 35 104	12 5 8 29 159	36	37 3 7 63 361	35 7 8 98 596	9 7 7 83 960	35
7	SESAR	Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság	Kutatás	8 4 2 22 608	6 4 0 66 631	7 7 5 35 515	42	15 6 5 64 786	14 8 7 33 577	6 9 7 13 000	41
	Összesen			2 22 2 8 17 045	2 12 1 3 82 649	68 6 0 26 566	414	2 52 8 2 97 179	2 46 5 8 73 743	61 7 6 27 635	409

(1) Az előre jelzett bevételi költségvetés a kötelezettségvállalási előirányzatokat jelenti (végleges költségvetés)

(2) A megállapított jogosultságok az engedélyezett kötelezettségvállalásokat jelentik

(3) A kapott összegek az Európai Bizottság pénzbeni hozzájárulása az év során

(4) Végleges költségvetés

II. MELLÉKLET

A Számvevőszék 2013-as megjegyzései

KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

Költségvetési és pénzgazdálkodás

A Közös Vállalkozás felügyeleti és kontrollrendszereinek legfontosabb kontrollmechanizmusai

További megjegyzések

A költségvetés végrehajtása

A beszámoló bemutatása

Pályázati felhívások

Multilaterális keretmegállapodás

Belső kontrollrendszerek és számviteli rendszerek

Operatív közbeszerzések és támogatások

Az utólagos ellenőrzési stratégia végrehajtása

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

Jogi keret

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika

Összeférhetetlenség

A Bizottság második közbenső értékelése

A tagi hozzájárulások késedelmes befizetése

Uniós hozzájárulás az ITER építési szakaszához

Éves tevékenységi jelentések és egyéb

ARTEMIS

x (1)

TISZTA ÉGBOLT

ENIAC

x (1)

FÚZIÓSENERGIA

x (1)

ÜZEMANYAGCELLA- ÉS HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI KÖZÖS VÁLLALKOZÁS – FCH

AZ INNOVATÍV GYÓGYSZEREK KUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS – IMI

x (1)

SESAR

Részösszegek

Összesen

(1) Ezek a megjegyzések a jelentés véleményt ismertető részében olvashatók.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/8

JELENTÉS

az ARTEMIS Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/02)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–5	9
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	6	9
Megbízhatósági nyilatkozat	7–18	9
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	12	10
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja	13–16	11
Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	17	11
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	19–22	11
A költségvetés végrehajtása	19–21	11
Pályázati felhívások	22	12
További megjegyzések	23–33	12
Jogi keret	23	12
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	24–27	12
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	28	12
Összeférhetetlenség	29–30	13
A Bizottság második közbenső értékelése	31–32	13
A korábbi észrevételek hasznosulása	33	13

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű ARTEMIS Közös Vállalkozás 2007 decemberében jött létre (1) tízéves időszakra, és 2009 óta önállóan működik.

A Közös Vállalkozás fő célja, hogy különféle alkalmazási területeken meghatározza és végrehajtsa a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének kutatási ütemtervét annak érdekében, hogy az európai versenyképesség és fenntarthatóság erősödjön, valamint új piacok és társadalmi alkalmazások alakulhassanak ki (2).

Az ARTEMIS Közös Vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, néhány uniós tagállam (Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság), valamint az ARTEMIS-IA, a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén tevékenykedő európai vállalatokat és más kutatási szervezeteket képviselő egyesület. 2009-ben a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lettország és Norvégia, 2012-ben pedig Lengyelország is tagja lett a Közös Vállalkozásnak.

Az Európai Unió a Közös Vállalkozás működési költségeihez és kutatási tevékenységeihez – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 420 millió EUR-val járul hozzá (3). Ezenkívül az ARTEMIS-IA egyesületnek maximum 30 millió EUR-val kell hozzájárulnia a működési költségekhez, míg az ARTEMIS tagállamainak a működési költségekhez egyrészt természetben kell hozzájárulniuk (pl. elősegíteniük a projektek végrehajtását), másrészt az uniós pénzügyi hozzájárulásnak legalább 1,8-szeresét kell adniuk. Természetbeni hozzájárulásokat várnak el a projektekben részt vevő kutatási szervezetektől is.

Az ARTEMIS és az ENIAC Közös Vállalkozások (4) összeolvadásával létrehozták a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezését (ECSEL KTK) (5). Az ECSEL KTK egyrészt ötvözi az ARTEMIS beágyazott rendszerekre irányuló kezdeményezést és az ENIAC nanoelektronikára irányuló kezdeményezést, másrészt magában foglalja az intelligens rendszerekre vonatkozó kutatást és innovációt. Az ECSEL KTK 2014 júniusában jött létre tízéves időszakra. Ez a jelentés mindazonáltal a folytonosság elve alapján készült.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	az ARTEMIS Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll, és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (8) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Közös Vállalkozás éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (9) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

A vezetés felelőssége a mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek követése tekintetében abban áll, hogy ki kell alakítania, meg kell valósítania és fenn kell tartania egy olyan eredményes és hatékony belső kontrollrendszert, amely megfelelő felügyelettel és alkalmas intézkedésekkel képes megakadályozni a szabálytalanságokat és csalásokat, illetve szükség esetén jogi eljárásokkal képes visszaszerezni a tévesen kifizetett vagy felhasznált pénzösszegeket.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (10) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy a Közös Vállalkozás éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

10.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőrnek egy arra irányuló kockázatelemzés alapján kialakított szakmai megítélésétől függ, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Európai Unió jogi keretei által meghatározott követelményektől való lényeges eltérés az annak alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr mérlegeli a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása céljából alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszereit, és a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárásokat alakít ki. Az ellenőrzés része továbbá az alkalmazott számviteli politika megfelelőségének, a számviteli becslések ésszerűségének és a beszámoló általános bemutatásának értékelése.

11.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

12.

A Számvevőszék véleménye szerint a Közös Vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja

13.

A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiáját (11) az irányító testület a 2010. november 25-i határozatával fogadta el, majd 2013. február 20-án módosította, és ez a stratégia az egyik fő kontrollmechanizmus (12) a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésére. A tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságai által kiadott költségelfogadási nyilatkozatok alapján 2013-ban végrehajtott kifizetések összege 11,7 millió EUR volt, ami az összes operatív kiadás 57 %-a.

14.

Noha a projektekhez kapcsolódó kifizetési kérelmek ellenőrzését a nemzeti finanszírozó hatóságokra ruházták át, az e hatóságokkal kötött adminisztratív megállapodások nem tartalmaznak az utólagos ellenőrzésekre vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

15.

A Közös Vállalkozás a nemzeti finanszírozó hatóságoktól a befejezett projektek költségeinek nagyjából 46 %-áról kapott ellenőrzési jelentéseket. A Közös Vállalkozás azonban nem értékelte ezen ellenőrzések minőségét. Ezenkívül a Közös Vállalkozás a 23 nemzeti finanszírozó hatóságból hét esetében 2014 márciusának végéig még nem kapott tájékoztatást az ellenőrzési stratégiáról. Emiatt nem volt módja annak megítélésére, hogy az utólagos ellenőrzések elegendő bizonyossággal szolgálnak-e a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről (13).

16.

A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiájának végrehajtásáról rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a Számvevőszék meg tudja állapítani, hogy ez a fő kontrollmechanizmus hatásosan működik-e.

Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

17.

A Számvevőszék véleménye szerint – a korlátozott vélemény alapjául szolgáló, a 13–16. bekezdésben tárgyalt megállapítások lehetséges hatásainak kivételével – a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

18.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

19.

A Közös Vállalkozás 2013-as költségvetése eredetileg 68,9 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokat tartalmazott. Az év végén az irányító testület pótköltségvetést fogadott el, amelyben a kötelezettségvállalási előirányzatokat 32,6 millió EUR-ra csökkentették. Az operatív kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya (a csökkentést követően) 99,4 %, a kifizetési előirányzatoké viszont csak 69 % volt.

20.

A programigazgató költségvetés-felhasználási becslései 2013 végére, illetve a különböző pályázati felhívások keretében folyósított tényleges kifizetések a következők voltak (%):

	Éves pályázati felhívások
	2008	2009	2010	2011	2012	2013
A Közös Vállalkozás költségvetés-felhasználási becslései 2013 végére	100 %	100 %	82,5 %	49,6 %	14,6 %	—
Tényleges kifizetések 2013 végén	79 %	63 %	49 %	34 %	10 %	—

21.

Az alacsony költségvetés-felhasználási arány főként a pénzügyi projektlezárás hosszadalmas és összetett eljárásának tudható be.

Pályázati felhívások

22.

A Közös Vállalkozást létrehozó tanácsi rendelet az operatív kiadásokra egy legfeljebb 410 millió EUR összegű összköltségvetést irányzott elő. A pályázati felhívásokra lekötött előirányzatok jelenlegi összege 201 millió EUR, ami a teljes költségvetés 49 %-a.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

23.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó új költségvetési rendeletet (14)2012. október 25-én fogadták el és az 2013. január 1-jén lépett hatályba (15). Az új költségvetési rendelet 209. cikkében szereplő, a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó pénzügyiszabályzat-minta azonban csak 2014. február 8-án lépett hatályba (16). Az ECSEL Közös Vállalkozás létrejötte miatt a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát nem módosították ezeknek a változásoknak megfelelően.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

24.

Az ARTEMIS Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Közös Vállalkozásnak saját belső ellenőrző részleggel kell rendelkeznie. 2013 végéig azonban ezt a részleget még nem hozták létre.

25.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának feladatait ismertető szabályzatot az irányító testület 2010. november 25-én fogadta el. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát azonban nem módosították a keretrendeletnek a Bizottság belső ellenőrének hatáskörére vonatkozó rendelkezésével.

26.

2013-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrizte, hogy az ARTEMIS belső kontrollrendszere megfelelő és eredményes-e a szakértők irányítása tekintetében. Az ellenőrzés következtetése szerint a jelenlegi belső kontrollrendszer ésszerű bizonyosságot nyújt az ARTEMIS által a szakértők irányítása tekintetében kitűzött működési célok eléréséről. A Szolgálat továbbá számos fontos ajánlást is tett egy a bizalmas kezeléssel kapcsolatos átfogó politika elfogadása, a programigazgató állásának érzékenysége, valamint a távértékelők munkaterhének elosztásával kapcsolatos szabályok terén.

27.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata informatikai kockázatelemzést végzett az ARTEMIS, Tiszta Égbolt, az ENIAC, az FCH és az IMI Közös Vállalkozások által megosztva használt közös informatikai infrastruktúrákról (17).

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

28.

A hetedik keretprogramról (FP7) szóló határozat (18) egy a kutatási eredmények védelmére, terjesztésére és átadására vonatkozó monitoring- és beszámolási rendszert hoz létre. A Közös Vállalkozás eljárásokat dolgozott ki a kutatási eredmények védelmének és terjesztésének egyes projektszakaszokban történő felügyeletére, de ezt a monitoringot még tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljen a határozat rendelkezéseinek (19).

Összeférhetetlenség

29.

A Közös Vállalkozás nem rendelkezik átfogó írásbeli eljárással az összeférhetetlenség kezelésére.

30.

Pontosan meg kell határozni, hogy mely esetek tekintendők összeférhetetlenségnek, továbbá szükség van egy az összeférhetetlenségre vonatkozó összes információt tartalmazó, rendszeresen frissített adatbázisra, valamint az ezek kezeléséhez szükséges folyamatra és a rendelkezések megszegésével kapcsolatos mechanizmusra.

A Bizottság második közbenső értékelése (20)

31.

A Bizottság 2012. szeptember és 2013. február között elvégzett második közbenső értékelése során az ARTEMIS és az ENIAC Közös Vállalkozásokat relevancia, eredményesség, hatékonyság és a kutatás minősége szempontjából vizsgálta.

32.

A jelentés, amelynek közzétételére 2013 májusában került sor, számos ajánlást fogalmazott meg az ARTEMIS Közös Vállalkozás számára, különösen a projektek értékelésének hatékonysága, a projektportfolió és az európai stratégiai célok jobb összehangolására tett intézkedések, valamint az ARTEMIS projektek hatásának és sikerének mérésére szolgáló megfelelő mérőszámok tekintetében.

A korábbi észrevételek hasznosulása

33.

A közös vállalkozásokra vonatkozó, közös informatikai infrastruktúrával kapcsolatos katasztrófa-elhárítási tervet mindeddig nem hagyták jóvá. Időközben az ARTEMIS Közös Vállalkozás saját szintjén intézkedéseket fogadott el a vészhelyzetek kezelésére vonatkozóan.

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

Elnök

(1) A Tanács 2007. december 20-i 74/2008/EK rendelete a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító „ARTEMIS Közös Vállalkozás” létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 52. o.).

(2) A Közös Vállalkozás hatáskörét és tevékenységeit a Melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) elfogadott hetedik keretprogram egyetlen programba fog össze valamennyi kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezést és alapvető szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén kitűzött célok elérésében. A keretprogram az Európai Kutatási Térségnek is egyik alappillére.

(4) Az ENIAC Közös Vállalkozást a 72/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 21. o.) hozta létre, hogy meghatározza és végrehajtsa a nanoelektronika számára kulcsfontosságú kompetenciák kifejlesztésének kutatási ütemtervét.

(5) Az ECSEL Közös Vállalkozást az 561/2014/EU tanácsi rendelet (HL L 169., 2014.6.7., 152. o.) hozta létre.

(6) Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzés.

(7) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, és a számviteli politika alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzésből állnak.

(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(9) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(10) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11) Az Európai Bizottság és a Közös Vállalkozás közötti általános finanszírozási megállapodás értelmében a Közös Vállalkozás – illetve annak illetékes testülete – elfogadja az utólagos ellenőrzési stratégiáját, amelynek célja, hogy kellő bizonyosságot nyújtson a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Továbbá az utólagos ellenőrzési stratégia egyrészt az eljárások, másrészt egy az összes kedvezményezettre vagy azok egy részére kiterjedő tranzakcióminta vizsgálatán alapul és elsősorban a kockázatokat kell megfelelően tükröznie.

(12) A 74/2008/EK rendelet 12. cikke értelmében az ARTEMIS Közös Vállalkozás „gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei megfelelő védelemben részesüljenek azáltal, hogy megfelelő belső és külső ellenőrzéseket végez vagy végeztet”, valamint „az ARTEMIS Közös Vállalkozás helyszíni ellenőrzéseket és pénzügyi ellenőrzéseket végez az ARTEMIS Közös Vállalkozás közpénzekből nyújtott finanszírozásának kedvezményezettjeinél.” Ezeket az ellenőrzéseket végezheti akár közvetlenül az ARTEMIS Közös Vállalkozás, akár a Közös Vállalkozás nevében eljárva az ARTEMIS tagállamok. Az ARTEMIS tagállamok nemzeti finanszírozásuk kedvezményezettjei körében – ha szükségesnek ítélik – egyéb ellenőrzéseket is végezhetnek, és az eredményekről tájékoztatják az ARTEMIS Közös Vállalkozást."

(13) Az ARTEMIS irányító testülete által elfogadott utólagos ellenőrzési stratégia értelmében a Közös Vállalkozás évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy az ARTEMIS tagállamoktól kapott információk kellő bizonyossággal szolgálnak-e a végrehajtott tranzakciók szabályszerűségéről és jogszerűségéről.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/ EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 214. cikke az említett kivételekkel.

(16) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról HL L 38., 2014.2.7., 2. o.

(17) A 2013. november 22-i keltezésű zárójelentés szerint formálisan ki kell dolgozni az információtechnológiai (IT) biztonságpolitikát, továbbá az informatikai szolgáltatókkal a jövőben kötendő szerződéseknek részletes eljárásokat, illetve kontrollokat kell tartalmazniuk.

(18) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozat 7. cikke előírja, hogy a Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyelje a hetedik keretprogram és egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen tegyen jelentést, illetve terjessze azokat.

(19) Lásd: észrevétel a kutatási projektek során megvalósult eredményeknek a Bizottság kommunikációs és tájékoztatási rendszerében történő terjesztéséről, a Bizottság éves jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös technológiai kezdeményezések keretében létrehozott közös vállalkozások (ktk kv-k) 2012-ben elért eredményeiről (SWD(2013) 539 final).

(20) Az ARTEMIS és az ENIAC közös technológiai kezdeményezésekről szóló második közbenső értékelés, 2013. május.

MELLÉKLET

ARTEMIS Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke)

A hetedik keretprogramról szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat arról rendelkezik, hogy az Unió a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek kialakításához hozzájárulást nyújthat közös technológiai kezdeményezések formájában, amely – a Szerződés 187. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg.

A Tanács 2007. december 20-i 74/2008/EK rendelete a közös technológiai kezdeményezést megvalósító ARTEMIS Közös Vállalkozás létrehozásáról.

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a Tanács 74/2008/EK rendelete)

Célok

—

A Közös Vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogram megvalósításához a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének kutatási ütemtervének (ARTEMIS stratégiai kutatási ütemterv) meghatározásával és végrehajtásával, egy köz- és a magánszféra közötti fenntartható partnerség létrehozásával és azzal, hogy mobilizálja és növeli Európában a beágyazott számítástechnikai rendszerek ágazatába való magán- és közbefektetéseket.

—

A Közös Vállalkozás célja az erőforrások és az ipari támogatások a keretprogram, a tagállami kutatás-fejlesztési programok és kormányközi kutatás-fejlesztési rendszerek között eredményes koordináció és szinergia megvalósítása, és ezzel Európa jövőbeni növekedéséhez, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás.

—

Az ARTEMIS Közös Vállalkozás az összes érdekelt fél, mint például a – kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló – ágazat, a tagállami és regionális hatóságok, valamint a felsőoktatási és kutatóközpontok közötti együttműködés elősegítésére összpontosít a kutatási erőfeszítések összefogásával és koncentrálásával.

—

A Közös Vállalkozás közös megállapodás nyomán kialakított kutatási ütemtervet fogad el, az ARTEMIS Technológiai Platform által kifejlesztett stratégiai kutatási ütemtervben foglalt ajánlások szigorú betartásával. Ez a Kutatási Ütemterv meghatározza és rendszeresen megvizsgálja a beágyazott számítástechnikai rendszerek kulcstechnológiáinak kifejlesztésével és elfogadásával kapcsolatos, különböző alkalmazási területek közötti prioritásokat Európa versenyképességének megerősítése és új piacok, valamint a társadalom számára jelentős alkalmazások kialakulásának lehetővé tétele céljából.

—

A Közös Vállalkozás évente kiírt nyílt versenypályázati felhívásokon keresztül támogatja a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, a beágyazott számítástechnikai rendszerek területén megjelenő legjobb európai kutatási elképzelések és kapacitások meghódítása érdekében. Az ARTEMIS Közös Vállalkozásnak benyújtott javaslatok független tanácsadók támogatásával végrehajtott műszaki értékelésen és kiválasztási folyamaton esnek át. Ez az eljárás biztosítja, hogy a Közös Vállalkozás közfinanszírozása során érvényesüljenek az egyenlő elbánás, a kiválóság és a verseny elvei.

Irányítás

A Közös Vállalkozás irányító szerve az irányító testület. A vezetőségi csoportot az ügyvezető igazgató vezeti, míg a – kis- és nagyvállalkozásokat, oktatási és kutatási intézményeket is felölelő – ágazatot az ARTEMIS Ipari Egyesület képviseli (ARTEMIS-IA). Az ARTEMIS-IA adja az irányító testület elnökét és a technikai munkaprogramért felelős ipari és kutatási bizottság tagjait. A közszféra, azaz a résztvevő ARTEMIS tagállamok és az Európai Bizottság egyedileg képviselteti magát az irányító testületben és a pénzügyekért felelős hatóságok testületében.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Költségvetés

3 0 3 43 708 EUR kötelezettségvállalásokra.

3 0 0 00 000 EUR (operatív) kifizetésekre.

Létszám 2013. december 31-én

A létszámtervben 15 álláshely szerepelt (8 ideiglenes és 7 szerződéses alkalmazott), ebből a betöltött álláshelyek száma 13 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (8), adminisztratív feladatok (5), vegyes feladatok (0).

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: a Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése: http://www.artemis-ju.eu/reference_documents

Forrás: Az ARTEMIS Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS 2013-AS VÁLASZAI

14.,15.,16.

A minősített vélemény enyhítése érdekében az ARTEMIS az ENIAC-kal együtt közös cselekvési tervet nyújt be:

A nemzeti finanszírozó hatóságoknál tett látogatások: Németországban, Belgiumban és Franciaországban már sor került a látogatásokra, amelyeket követően kiegészítő dokumentáció készült. Az értékelő jelentések kidolgozása folyamatban van. Az eddigi eredmények a következők:

—

Németország (az uniós támogatások 15,9 %-a kapcsolódik az ARTEMIS-hez): jól dokumentált rendszer, amelyet a felelősségi körök határozott elválasztása és többszintű ellenőrzés jellemez. Németország a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Előzetes értékelésünk alapján az utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás megfelel a nemzetközi standardoknak. 2013-ban ezt az eljárást a 424 művelet közül 120-nál (28,3 %) alkalmazták, amelyek esetében a hibaarány 1 % alatt volt. Folyamatban lévő tevékenységek: az eljárás néhány szempontját jelenleg tisztázzák, mielőtt végleges következtetéseket vonnának le az értékelésről. Párbeszédet indítottunk a mintavételezés megvitatásáról, amely lehetővé tenné az eredményeknek a többi országból származó hasonló eredményekkel való konszolidálását. Ennek 2014 végére kellene lezárulnia.

—

Belgium (az uniós támogatások 3,25 %-a kapcsolódik az ARTEMIS-hez): jól dokumentált rendszer, amelyet a felelősségi körök határozott elválasztása és többszintű ellenőrzés jellemez. Belgium a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Előzetes értékelésünk alapján ez az eljárás az érvényben lévő nemzetközi standardoknak megfelelően végrehajtott ellenőrzésekkel megegyező bizonyossági szintet eredményez. Belgium a végleges kifizetések végrehajtása előtt az összes ARTEMIS- és ENIAC-projektet (100 %) előzetes „mélyreható vizsgálatnak” veti alá. Belgium utólagos vizsgálatokat a rendszer javítása érdekében kizárólag az eljárások tekintetében hajt végre. Következésképpen a bizonyossági rendszer nem eredményez hibát (a hibaarány nullának tekinthető).

—

Franciaország (az uniós támogatások 9,93 %-a kapcsolódik az ARTEMIS-hez): a rendszer az összes 2011 előtt megkezdett tevékenység 100 %-os vizsgálatán alapult, amikor Franciaország egy forráshatékonyabb rendszert vezetett be a felelősségi körök világos elválasztásával és utólagos statisztikai vizsgálatokon alapuló többszintű ellenőrzéssel. Előzetes értékelésünk alapján az utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás megfelel a nemzetközi standardoknak. Franciaország a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Az új rendszer alapján megkezdett első tevékenységek 2015-ben fejeződnek be, ezért Franciaország még nem tudott benyújtani statisztikai információkat.

További párbeszéd van kilátásban Hollandiával (az uniós támogatások 13,86 %-a kapcsolódik az ARTEMIS-hez) és Ausztriával (az uniós támogatások 8,11 %-a kapcsolódik az ARTEMIS-hez).

Az ellenőrzött fél egy 2014. október elsején sorra tartandó műhelytalálkozóra hívta az ARTEMIS/ENIAC tagállamok könyvvizsgáló hatóságait, az Európai Bizottságot és az Európai Számvevőszéket, hogy bemutassák bizonyosságszerzési rendszereiket és megosszák egymással legjobb gyakorlataikat a konvergencia elősegítése és a nemzeti rendszerekkel összeegyeztethető eljárásokat meghatározása érdekében.

29. és 30.

Köszönjük a Számvevőszéknek, hogy felvetette ezt a problémát, amelyet az ECSEL Közös Vállalkozás eljárásai keretében orvosolni fogunk.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/17

JELENTÉS

a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/03)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–4	18
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	5	18
Megbízhatósági nyilatkozat	6–13	18
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	11	19
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	12	19
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	14–16	19
A költségvetés végrehajtása	14–16	19
Megjegyzések a Közös Vállalkozás felügyeleti és kontrollrendszereinek fő kontrollmechanizmusairól	17–20	20
További megjegyzések	21–32	20
Jogi keret	21	20
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	22–26	21
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	27	21
Összeférhetetlenség	28–29	21
A Bizottság második közbenső értékelése	30–31	21
A korábbi észrevételek hasznosulása	32	22

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2007 decemberében (1) jött létre 10 éves időszakra, és 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését.

A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás célja a lehető leggyorsabban igénybe vehető környezetbarát légiközlekedési technológiák kifejlesztésének, validálásának és demonstrációjának meggyorsítása az Európai Unióban (2). A Közös Vállalkozás által koordinált kutatási tevékenységek hat technológiai területre, más néven integrált technológiademonstrációs rendszerre (ITD) oszthatók.

A Közös Vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint az integrált technológiademonstrációs rendszereket (ITD) vezető ipari partnerek és az ITD-k társult tagjai.

Az Európai Unió a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás működési költségeihez és kutatási tevékenységeihez – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 800 millió EUR-val járul hozzá (3). A Közös Vállalkozás többi tagjának – a természetbeni hozzájárulásokat is beleértve – legalább az uniós hozzájárulással megegyező összegig kell hozzájárulnia a költségvetéshez.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll, és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A 2343/2002/EK, Euratom rendelet (6) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Közös Vállalkozás éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (7) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (8) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy a Közös Vállalkozás éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

10.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

11.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

12.

A Számvevőszék véleménye szerint a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

13.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

14.

A 2013-as végleges pótköltségvetés 250,4 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 158,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott (9). A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 90,6 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 87,7 % volt. A kifizetési előirányzatok alacsonyabb aránya, ami ugyan jobb a 2012. évihez (75 %) képest, továbbra is a költségvetés végrehajtásának késedelmeire utal. Ez főként a tevékenységek végrehajtásának késedelméből, valamint a pályázati felhívások közzététele és a támogatási megállapodások aláírása között eltelő idő hosszúságából adódik (10).

15.

Az Európai Unió a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás működési költségeihez és kutatási tevékenységeihez legfeljebb 800 millió EUR-val járul hozzá. A Közös Vállalkozást létrehozó tanácsi rendelettel összhangban (11) a Közös Vállalkozás többi tagja a forrásokhoz legalább 600 millió EUR-val járul hozzá, beleértve a működési költségekhez való hozzájárulásukat (12).

16.

Az ellenőrzés idején (2014 áprilisában) az Európai Unió által vállalt hozzájárulás 713 millió EUR-t tett ki, míg a többi tagtól származó források összege 409 millió EUR volt (13).

MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK FŐ KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

17.

2013 során a Közös Vállalkozás tovább javított irányítási, igazgatási, pénzügyi és számviteli eljárásain. A támogatáskezelő eszköz (GMT eszköz) (14) kiegészült a költségnyilatkozatok korrekciójának lehetőségével. Az utólagos ellenőrzéssel kapcsolatos összes információt azonban még be kell építeni a rendszerbe.

18.

A számvitelért felelős tisztviselő tesztelte a GMT eszköz működését, és számos hiányosságra mutatott rá, különösen a pénzügyi és az ellenőrző tisztviselők észrevételeinek bevitelére használt funkcióval kapcsolatban. Ez a funkció kulcsfontosságú a validálási eljárásban, így a Közös Vállalkozásnak orvosolnia kell ezt a hiányosságot.

19.

A Tiszta Égbolt tagjai által végzett tevékenységek előzetes ellenőrzésével kapcsolatban a következőkre derült fény: egy esetben (a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának rendelkezéseivel és eljárási kézikönyvével ellentétben) egyazon munkatárs végezte el a kötelezettségvállalás validálásának eljárását mind ellenőrző tisztviselői, mind engedélyező tisztviselői minőségben; egy kifizetésnél az ellenőrző tisztviselő volt az engedélyező tisztviselő is; egy másik esetben a szakmai értékelő jelentés (az operatív ellenőrzési eljárás lényeges része) nem volt elérhető a GMT eszközön belül.

20.

A Tiszta Égbolt partnerei által benyújtott költségnyilatkozatok előzetes ellenőrzésével kapcsolatban a következő hiányosságokra derült fény:

—	a költségnyilatkozatok előzetes ellenőrzése során használt ellenőrzőlisták nem mindig voltak teljesek,

—

egy esetben a pénzügyi és operatív ellenőrzési feladatokat, valamint az engedélyezést egyazon munkatárs végezte, ami ellentétes a pénzügyi eljárási kézikönyv rendelkezéseivel és feladatkörök elkülönítésének elvével; három másik esetben a pénzügyi és az engedélyező tisztviselő feladatait végezte ugyanazon munkatárs,

—	egy másik esetben a partnerrel kötött támogatási megállapodást a tevékenység megkezdése után öt hónappal írták alá, pedig hiányzott az azt igazoló kötelező nyilatkozat, hogy a tevékenységeket már a támogatási megállapodás aláírását megelőzően meg kell kezdeni,

—	a Közös Vállalkozás partnerei gyakran késnek a költségnyilatkozatok benyújtásával. 2013. december 31-éig a 163 költségnyilatkozat közül legalább 56-ot nem nyújtottak be időben a Közös Vállalkozásnak. A késedelem 15 esetben meghaladta az egy évet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

21.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendeletet 2012. október 25-én fogadták el, és az 2013. január 1-jével lépett hatályba (15). A 966/2012/EK, Euratom rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-minta (16) azonban csak 2014. február 8-án lépett életbe. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát e változásoknak megfelelően 2014. július 3-án módosították.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

22.

2013-ban a belső ellenőr egy külső könyvvizsgáló céggel együttműködve megkezdte a Közös Vállalkozásnak „az ITD tevékenységek koordinálására és monitoringjára”, illetve „a partnerek tevékenységének kezelésére” vonatkozó üzleti folyamatainak ellenőrzését. A végleges ellenőrzési jelentés a számvevőszéki ellenőrzés időpontjában még nem állt rendelkezésre.

23.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a támogatáskezelés éves tervezésével kapcsolatos észrevételeire (17) reagálva a Közös Vállalkozás 2013. március 28-án cselekvési tervet fogadott el. A számvevőszéki ellenőrzés időpontjában az ebben szereplő cselekvések még nem valósultak meg teljesen.

24.

2014. március 14-én a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata bemutatta azon ellenőrzésének eredményeit, amelyben a belső kontrollrendszer megfelelő voltát és eredményességét vizsgálta a támogatások kezelésének és pénzügyi végrehajtásának tekintetében. Az ellenőrzés következtetése szerint a meglévő belső kontrollrendszer ésszerű bizonyossággal szolgált arra nézve, hogy a Közös Vállalkozás által a támogatások kezelésének és pénzügyi végrehajtásának tekintetében kitűzött üzleti célok megvalósultak, a négy fontos észrevételben és két nagyon fontos észrevételben (18) megfogalmazottak kivételével.

25.

A Belső Ellenőrzési Szolgálat informatikai kockázatelemzést is végzett (19) arra az informatikai infrastruktúrára nézve, amelyet a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás közösen használ az FCH, az IMI, az ENIAC és az ARTEMIS közös vállalkozásokkal.

26.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának feladatait ismertető szabályzatot az irányító testület 2011. március 31-én fogadta el. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát azonban még nem módosították a keretrendeletnek (20) a Bizottság belső ellenőrének hatásköréről szóló rendelkezésével.

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

27.

A hetedik keretprogramról (FP7) szóló határozat egy a kutatási eredmények védelmére, felhasználására és terjesztésére vonatkozó monitoring- és jelentéstevő rendszert hoz létre (21). A Közös Vállalkozás kifejlesztett eljárásokat, de ez a monitoring nem felel meg teljesen a határozat rendelkezéseinek, különös tekintettel a kutatási eredmények terjesztésére és a Bizottság rendszerébe való integrálásukra (22).

Összeférhetetlenség

28.

2013. december 13-án a Közös Vállalkozás elfogadta az igazgatótanács magánszektorbeli tagjaira alkalmazandó, az összeférhetetlenség megelőzésére és orvoslására irányuló magatartási kódexet. A Közös Vállalkozás munkatársaira és más szereplőkre (többek között szakértőkre) alkalmazandó, az összeférhetetlenség megelőzésére és orvoslására irányuló hasonló magatartási kódex kidolgozása az ellenőrzés idején még folyamatban volt.

29.

A Közös Vállalkozás még nem dolgozott ki az érdekütközés és összeférhetetlenség eseteit, a kapcsolódó nyilatkozatokat és dokumentumokat nyilvántartó adatbázist.

A Bizottság második közbenső értékelése (23)

30.

A Bizottság 2013 március eleje és október vége között végezte el a második közbenső értékelést, amely a Közös Vállalkozás eredményességére, hatékonyságára és a kutatások minőségére terjedt ki.

31.

A jelentés több ajánlást tartalmaz a következőkre nézve: a technikai személyzet létszáma nem elegendő a tevékenységek elvégzésére; a Közös Vállalkozás ITD-tagjai körében egységesíteni kell az előrehaladási tevékenységi jelentéseket és szakmai értékelő jelentéseket; javítani kell az alvállalkozók kiválasztásának eljárásain. A Közös Vállalkozás továbbá dokumentálja jobban a támogatási megállapodásokkal kapcsolatos eljárásokat, az általános szabálykövetés és a teljesítmény javítása érdekében.

A korábbi észrevételek hasznosulása

32.

A Közös Vállalkozás üzletmenet-folytonossági tervét az ügyvezető igazgató 2013. november 29-én elfogadta. A terv kiterjed a katasztrófa-elhárításra, a katasztrófa után azonnal megteendő lépésekre, a helyreállítási intézkedésekre és a tevékenységek fenntartására. A tervet 2014 végéig kell aktualizálni.

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

Elnök

(1) A Tanács 2007. december 20-i 71/2008/EK rendelete a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 1. o.).

(2) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) elfogadott hetedik keretprogram egyetlen programba fogja össze valamennyi kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezést, és alapvető szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén kitűzött célok elérésében. A keretprogram az Európai Kutatási Térségnek is egyik alappillére.

(4) Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzés.

(5) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, és a számviteli politika alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzésből állnak.

(6) HL L 357., 2002.31.12., 72. o.

(7) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(8) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(9) Az ellenőrök észrevételezték, hogy az eredetileg elfogadott 2013-as költségvetés IV. címe alatt szereplő számadat, illetve a 2013-as 1. sz. pótköltségvetés megfelelő számadata mindkét dokumentumban helytelen, valamint hogy a 2013. november 10-én elfogadott 2. sz. pótköltségvetésben ezt a számadatot kijavították. Ez nem volt hatással a költségvetés végrehajtására.

(10) A 2013-as SP1-JTI-CS-2013-01 pályázati felhívást 2013. január 17-én tették közzé. Az értékelési eljárás 2013. május 17-én fejeződött be. 2013. decemberéig csak a támogatási megállapodások 36 %-át (38-ból 14) írták alá, és az aláíráshoz szükséges átlagos időtartam kilenc hónap volt a felhívás közzétételétől, illetve öt hónap a tárgyalások befejezésétől számítva.

(11) A 71/2008/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) és (4) pontja.

(12) A 71/2008/EK tanácsi rendelet 1. melléklete 12. cikkének 3. pontja: „A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás üzemeltetési költségeit készpénzben és egyenlő arányban fedezi egyfelől a Közösség, mely a teljes költségtérítéshez 50 %-ban járul hozzá, másfelől a többi tag, mely a költségtérítéshez a fennmaradó 50 %-ban járul hozzá. A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás működési költségei nem haladhatják meg a tagok és a partnerek 13. cikkben említett, pénzbeli és természetbeni összes hozzájárulásának 3 %-át.”

(13) Beleértve a tagok azon hozzájárulásait, amelyeket vagy validáltak már, vagy megkaptak, de még nem validáltak, valamint a működési költségek fedezésére szánt 10 millió EUR-s készpénz-hozzájárulást.

(14) A GMT eszköz olyan speciális alkalmazás, amely a tagokkal kötött – a működési költségvetés 75 %-át lefedő – támogatási megállapodások végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi információk kezelésére szolgál.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(17) A jelentés fő észrevételei a program késedelmes végrehajtására, a költségvetés felhasználatlanságára és a Közös Vállalkozás azon nehézségére vonatkoztak, hogy mérje az erőforrás-felhasználást (az éves költségvetés számadatait a Közös Vállalkozás ITD-tagjai munkacsomag-szinten adták meg, míg a Közös Vállalkozás a tevékenységeket a teljesítés szintjén kíséri figyelemmel).

(18) E nagyon fontos észrevételek a következőkre vonatkoznak: tökéletesíteni kell a projekteredmények validálására szolgáló hivatalos eljárást, akárcsak az egységesített előzetes validálási útmutatókat és a támogatások kezelésének és pénzügyi végrehajtásának ellenőrzőlistáit.

(19) A 2013. november 22-i keltezésű végleges jelentés szerint formalizálni kell az informatikai biztonsági politikát, valamint az informatikai szolgáltatókkal kötött jövőbeni szerződéseknek részletes eljárásokat/kontrollokat kell tartalmazniuk.

(20) Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet.

(21) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi 1982/2006/EK határozat 7. cikke előírja, hogy a Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyelje a hetedik keretprogram és egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen tegyen jelentést, illetve terjessze azokat.

(22) Lásd: a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a közös technológiai kezdeményezésekre alapított közös vállalkozások tevékenységéről szóló 2012-es éves helyzetjelentésében (SWD (2013) 539 final) található, a kutatási projektek által elért eredményeknek a Bizottság közzétételi és terjesztési rendszerébe történő integrálására vonatkozó észrevétel.

(23) A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2013. októberi második közbenső értékelése.

MELLÉKLET

Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke)

A hetedik keretprogramról szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat arról rendelkezik, hogy az Unió a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek kialakításához hozzájárulást nyújthat közös technológiai kezdeményezések formájában, amely – a Szerződés 187. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg.

A Tanács 2007. december 20-i 71/2008/EK rendelete a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 1. o.).

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a Tanács 71/2008/EK rendelete)

Célok

—	A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogramnak és különösen az „Együttműködés” egyedi program 7. témájának (közlekedés, többek között repüléstechnika) megvalósításához,

—	a lehető leggyorsabban igénybe vehető környezetbarát légiközlekedési technológiák kifejlesztésének, validálásának és demonstrációjának meggyorsítása az Európai Unióban,

—	a légi közlekedés környezetbarátabbá tételét célzó európai kutatási tevékenység koherens végrehajtásának biztosítása,

—

radikálisan innovatív légiközlekedési rendszer létrehozása, amely a haladó technológiák és az átfogó demonstrációs rendszerek integrációján alapul és a zaj- és gázkibocsátás jelentős mérséklése, valamint a repülőgépek üzemanyag-gazdaságosságának javítása révén a légi közlekedés okozta környezeti hatások csökkentését célozza,

—

az új ismeretek megteremtésének, az innovációnak és azon kutatási eredmények alkalmazásának meggyorsítása, amelyek az alkalmazott technológiák és rendszerek teljes körűen integrált rendszerének megfelelő üzemeltetési környezetben való alkalmasságát igazolják, oly módon, hogy az az ágazat versenyképességének javulásához vezessen.

Irányítás

—	A Közös Vállalkozás irányító szerve az irányító testület. A vezetőségi csoportot az ügyvezető igazgató vezeti. Az ágazat képviseletét többek között az ITD-irányító bizottságok és az államok képviselői csoportja látja el.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Költségvetés

30 6 0 43 097 EUR

Létszám 2013. december 31-én

A létszámtervben 24 álláshely szerepelt (18 ideiglenes és 6 szerződéses alkalmazott), ebből a betöltött álláshelyek száma 23 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (17), vegyes feladatok (6).

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése: www.cleansky.eu

Forrás: A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

14.

A közös vállalkozás 2013-ban javított a költségvetés végrehajtásán. A fennmaradó késedelmek részben a partnertámogatási megállapodások (GAP (1)) aláírásának késedelméből, részben pedig abból adódnak, hogy bizonyos működési tevékenységek irányán a kutatási munka előrehaladtával változtatni kell. Az adott mérföldkövek határidőn belüli nem teljesülésének okai lehetnek az egyes kutatási tevékenységek során bekövetkező váratlan események, illetve problémák, amelyek megoldásához az ITD-ken belül több idő és erőfeszítés szükséges, kizárólag a 2012-es jelentéstételi időszak után. Ez annak a kihívásnak a része, amellyel a közös vállalkozásnak ilyen nagyszabású és összetett program tekintetében szembe kell néznie.

16.

Az Európai Unió hozzájárulása mindig nagyobb, mint a tagoktól származó források, mivel az utóbbiak esetében csak a validált (2) készpénzbeli hozzájárulást veszik figyelembe, míg az EU kötelezettségvállalás még nem teljesen végrehajtott, többéves támogatási megállapodásokat is lefed. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság köteles volt 2013 vége előtt a program teljes értékéhez hozzájárulni, mivel ez az év volt a 7. keretprogram utolsó éve. A közös vállalkozás a tagokkal akkor egyezik meg, ha a következő időszak(ok)ra előirányzott technikai tevékenységet a közös vállalkozás a támogatási megállapodásokon keresztül jóváhagyja. Ennek a tevékenységnek a részletei a program utolsó éveinek tekintetében csak 2015-ben kerülnek véglegesítésre, így a tevékenységet még nem validálták, illetve nem támogatták.

17.	2014 áprilisában a támogatáskezelő eszközben (GMT) új funkciót fejlesztettünk ki az utólagos ellenőrzési gyakorlathoz. Ezt a funkciót továbbfejlesztjük, hogy ebben az évben lehetővé váljon az utólagos ellenőrzés adatainak a rendszerbe való bevitele.

18.	A 2014 első felében elért eredmények után az idei év végéig kiadjuk a GMT eszköz új verzióját, és számos azonosított hiányosságot orvosolni fogunk. Ez magában foglalja azon funkció mélyreható felülvizsgálatát, amely a pénzügyi és projekttisztviselők észrevételeinek bevitelére szolgál.

19.

A validált kötelezettségvállalás előzetes ellenőrzése tekintetében a két funkció (pénzügyi ellenőrző tisztviselő és engedélyező tisztviselő) kivételesen az adminisztrációs és pénzügyi vezető felelősségi körébe esett, aki az ügyvezető igazgató távollétében az engedélyező tisztviselő helyetteseként járt el. Mivel a Clear Sky kisméretű csapat, sok munkatárs egyidejű szabadsága esetén kivételesen előfordulhat, hogy a feladatok elkülönítése nem valósul meg.

Erre tekintettel, és az ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a közös vállalkozás a pénzügyi ellenőrző tisztviselő és az engedélyező tisztviselő pozíciók ellátására új szereplőket delegált, így javítva pénzügyi biztonsági rendszerén, és most fokozottan nyomon követi a műveletek folyamatosságát hiányzások esetén. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kezdeményező és az ellenőrző/engedélyező funkciók még ezekben az esetekben is elkülönülnek. Az egyetlen esetet, amikor az értékelő jelentés nem volt elérhető a GMT eszközön belül, már orvosoltuk.

20.

A közös vállalkozás tudomásul veszi az azonosított hiányosságokat és továbbra is mindent megtesz, hogy biztosítsa az alkalmazandó szabályok és eljárások betartását. A költségnyilatkozatok benyújtásának késedelmeit illetően a közös vállalkozás figyelemmel kíséri ezt a problémát és minden esetben emlékeztetőt bocsát ki, illetve szükség szerint a nyilatkozattételre kötelezésre utókövető intézkedéseket tesz. A közös vállalkozás 2014-ben további eredményeket kíván elérni a folyamat ezen részében.

21.	Nincs észrevétel.

22.

A végleges ellenőrzési jelentést 2014. március 26-án írták alá és hívták fel rá a Clean Sky irányító testülete elnökének és az ügyvezető igazgatónak a figyelmét. A közös vállalkozás vezetősége a 2 nagyon fontos és a 4 fontos észrevétel orvoslására irányuló intézkedéseket fogadott el. Az intézkedések végrehajtását 2014 folyamán a belső ellenőr kíséri figyelemmel.

23.	A belső ellenőr 4 fontos ajánlása tekintetében a közös vállalkozás a meghatározott időrend szerint folytatja az intézkedések végrehajtását. A végrehajtás még folyamatban van.

24.

A 2 nagyon fontos ajánlásra vonatkozó intézkedések végrehajtása már majdnem befejeződött. A GAM költségnyilatkozatok validálására vonatkozó útmutató dokumentumokat a pénzügyi és a projekttisztviselők számára továbbfejlesztettük, az ellenőrző listákat tovább javítottuk, a GAM éves jelentéstételi gyakorlat technikai értékelési jelentéséhez pedig mintát dolgoztunk ki és küldtünk el a projekttisztviselőkhöz. A partnerek eredményeinek jóváhagyását illetően a témavezetők szerepére és feladataira vonatkozó pontosítás került a közös vállalkozás vezetői kézikönyvébe a pénzügyi tisztviselők támogatására.

25.	A Clean Sky közös vállalkozás a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata IT kockázatértékelésére reagálva cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2014 végéig végrehajt.

26.	A jelenleg alkalmazandó keretrendeletnek a Bizottság belső ellenőrének hatásköréről szóló rendelkezéseit a közös vállalkozás a gyakorlatban 2011 óta alkalmazza, és most ezek a közös vállalkozás újonnan elfogadott pénzügyi szabályzatába is bekerültek.

27.

A közös vállalkozás tudomásul vette a Számvevőszék észrevételeit, és azokra válaszul már 2014-ben frissítette monitor-eszközeit. Időközben tagjaitól konszolidált eredményeket kért és kapott, ideértve terjesztési terveiket is. A közös vállalkozás a GAP projektek összefoglalóinak közzétételére a Bizottság CORDA rendszerét használja, és azok már online elérhetők. Ezen túlmenően a 2013. évi 7 GAM éves jelentés összefoglalóból 4 már elérhető a közös vállalkozás weboldalán. A többi 3 2014. szeptember közepétől válik elérhetővé.

28. és 29.

2014 júliusának elején a közös vállalkozások irányító testületei az Európai Bizottság által javasolt modell alapján új szabályokat fogadtak el a bizalmas kezelésre és az összeférhetetlenségre vonatkozóan. A Clean Sky irányító testülete nyilatkozatainak nyilvántartásba vétele céljából a közös vállalkozás létrehozza az érdekütközés és összeférhetetlenség eseteinek és az egyéb kapcsolódó dokumentumok nyilvántartását, valamint elektronikus adatbázist léptet életbe annak monitorozására. Ez 2014 végére valósul meg.

Az ellenőrzés időpontjában a személyzet számára még nem állt rendelkezésre az adatbázis. A telepítést 2014. október végére tervezzük. Az adatbázist a közös vállalkozás szükség szerint aktualizálhatja, potenciális összeférhetetlenség esetén pedig az adatbázis segítségével az összes releváns információ és elem elérhető lesz, amelyek alapján a megfelelő intézkedések végrehajthatók.

30. és 31.

A közös vállalkozás a 2013. decemberi irányító testületi ülésre összefoglalót készített az értékelők által elvégzett SWOT elemzésről és ajánlásaikról. Az irányító testület egyetértett az ajánlásokkal és felkérte a közös vállalkozást, hogy hajtsa végre a releváns pontokhoz kapcsolódó intézkedéseket. A közös vállalkozás vezetősége figyelemmel kíséri a cselekvési tervet. A végrehajtó intézkedések többsége szerepel az éves felülvizsgálatokban, a vezetőségi kézikönyvben, valamint a GAM és az irányító testület eljárási szabályzatában. A közös vállalkozás levonja a megfelelő következtetéseket az értékelésből, hogy mindkét program irányításán javíthasson.

A személyzeti helyzetet illetően, mint ahogy az a 2012. és 2013. évi éves végrehajtási tervből, valamint a 2012. és 2013. évi éves tevékenységi jelentésekből kiderül, a közös vállalkozás nem rendelkezett a technikai, illetve pénzügyi szempontból elvárt valamennyi feladat elvégzéséhez szükséges személyzeti szinttel. Az új létszámterv 2014. júliusi jóváhagyásával a közös vállalkozás 18 új pozícióba vehet fel munkaerőt, akik többsége technikai szerepkört fog betölteni. Ez lehetővé teszi a közös vállalkozás számára az általános megfelelés és a támogatási megállapodások teljesítésének javítását.

(1) GAP: partnertámogatási megállapodás – legalább 200 millió EUR támogatás a partnertevékenységekhez, a Clear Sky program ajánlattételi felhívásain keresztül; GAM: tagtámogatási megállapodás – maximum 600 millió EUR támogatás a Clean Sky kutatási tevékenységekben részt vevő tagok számára.

(2) A közös vállalkozás életbe léptetett egy rendszert, amely biztosítja, hogy amikor uniós készpénzbeli hozzájárulást validálnak, a kapcsolódó 50 %-os természetbeni hozzájárulást az ipar nyújtja.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/26

JELENTÉS

az ENIAC Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/04)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–5	27
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	6	27
Megbízhatósági nyilatkozat	7–19	27
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	12	28
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja	13–17	29
Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	18	29
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	20–21	29
A költségvetés végrehajtása	20	29
Pályázati felhívások	21	29
További megjegyzések	22–29	30
Jogi keret	22	30
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	23–24	30
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	25	30
Összeférhetetlenség	26–27	30
A Bizottság második közbenső értékelése	28–29	30

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű ENIAC Közös Vállalkozást (Nanoelektronikára Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezést Megvalósító Európai Közös Vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre (1), tízéves időszakra, és 2010 óta önállóan végzi tevékenységét.

A Közös Vállalkozás fő célkitűzése, hogy a nanoelektronikai szempontból alapvető kompetenciák különféle alkalmazási területeken történő kifejlesztésének érdekében „kutatási ütemtervet” szabjon meg és hajtson végre, erősítve ezzel az európai versenyképességet és fenntarthatóságot, serkentve új piacok és társadalmi alkalmazások létrejöttét (2).

A Közös Vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, egyes uniós tagállamok (Belgium, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság), továbbá az Európai Nanoelektronikai Tevékenységeket Összefogó Egyesület (AENEAS). Tagja lehet az ENIAC Közös Vállalkozásnak bármely más olyan tagállam és társult ország, illetve egyéb ország vagy jogi személy is, amely képes pénzügyileg érdemben támogatni a Közös Vállalkozás céljainak elérését.

Az Európai Unió az ENIAC Közös Vállalkozás működési költségeihez és kutatási tevékenységeihez – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 450 millió euróval járul hozzá (3). Az AENEAS maximum 30 millió EUR-val járul hozzá a Közös Vállalkozás működési költségeihez. Az ENIAC tagállamainak egyrészt természetben hozzá kell járulniuk a működési költségekhez (pl. a gyakorlatban segíteniük a projektek végrehajtását), másrészt az uniós hozzájárulásnak legalább 1,8-szorosát kell adniuk pénzügyi hozzájárulásként. A projektekben részt vevő kutatási szervezetek is kötelesek legalább a bizottsági és tagállami hozzájárulások együttes összegének megfelelő természetbeni hozzájárulást nyújtani.

Az ENIAC és az ARTEMIS Közös Vállalkozások összeolvadásával (4) létrejött a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezése (ECSEL JTI) (5). A nanoelektronikai ENIAC kezdeményezés és a beágyazott rendszerekkel kapcsolatos ARTEMIS kezdeményezés összevonásán túlmenően az ECSEL JTI az intelligens rendszerekkel kapcsolatos kutatást és innovációt is magában fogja foglalni. Az ECSEL JTI 2014 júniusában kezdte meg működését, 10 éves időtartamra. Mindazonáltal e jelentést a tevékenység folytonosságának elve alapján készítettük el.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	az ENIAC Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

Az ellenőr felelőssége

10.

11.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

12.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja

13.

A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiáját (11) az irányító testület a 2010. november 18-i határozatával fogadta el, és az fő eszközként (12) szolgál az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésére. A tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságai által kiadott költségelfogadási nyilatkozatok ellenében 2013-ban végrehajtott kifizetések 17 millió EUR-t tettek ki, ami a 34,4 millió EUR-t kitevő összes operatív kiadás 50 %-át jelenti.

14.

A Közös Vállalkozás és a tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságai közötti adminisztratív megállapodások elvben előírják, hogy a Közös Vállalkozás nevében a tagállami finanszírozó hatóság végezzen ellenőrzéseket. A Közös Vállalkozás utólagos ellenőrzési stratégiája nagymértékben támaszkodik a tagállamok nemzeti finanszírozó hatóságaira a projektek költségigényléseinek ellenőrzésében.

15.

2013-ban a nemzeti finanszírozó hatóságok által végzett ellenőrzések a 2008-as 1. felhívás kedvezményezettjeinek 32 %-ára terjedtek ki, ami az elfogadott költségek 61 %-át jelenti. A Közös Vállalkozás azonban nem értékelte ezen ellenőrzések minőségét.

16.

A költségtérítési kérelmeket illetően maga a Közös Vállalkozás is végzett korlátozott vizsgálatot (13) és éves tevékenységi jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a hibaarány 2 % alatt van. Ez a korlátozott vizsgálat nem elégséges ahhoz, hogy bizonyosságot nyújtson a Közös Vállalkozás által közzétett hibaarányra vonatkozóan.

17.

A Számvevőszék nem tudja megállapítani, hogy az utólagos ellenőrzés fő kontrollja eredményesen működik-e.

Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

18.

A Számvevőszék véleménye szerint – a korlátozott vélemény alapjául szolgáló, a 16–17. bekezdésben tárgyalt megállapítások lehetséges hatásainak kivételével – a Közös Vállalkozásnak a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

19.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

20.

A 2013-as operatív költségvetés eredetileg 115,6 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 59,7 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. Az irányító testület által az év végén elfogadott pótköltségvetés 170 millió EUR-ra növelte a kötelezettségvállalási előirányzatokat (14) és 36,1 millió EUR-ra csökkentette a kifizetési előirányzatokat. Az operatív kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 100 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 95 % volt.

Pályázati felhívások

21.

Az utolsó két pályázati felhívást 2013-ban írták ki, ami lehetővé tette a Közös Vállalkozás számára a fennmaradó 170 millió EUR felhasználását.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

22.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendeletet (15)2012. október 25-én fogadták el és 2013. január 1-jével lépett hatályba (16). Az új költségvetési rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-minta (17) azonban csak 2014. február 8-án lépett életbe. Az ECSEL Közös Vállalkozásba történő beolvadás miatt a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát nem módosították e változtatásoknak megfelelően.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

23.

2013-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrizte a támogatáskezelési folyamat megfelelőségét és eredményességét, és arra a megállapításra jutott, hogy az alkalmazott eljárások kellő bizonyosságot nyújtanak. A jelentés két fő ajánlást tartalmazott a szakértők kiválasztására irányuló dokumentált folyamat kialakítására, valamint a hozzáférési jogok fölötti ellenőrzésre vonatkozóan. A Közös Vállalkozás mindkét ajánlást figyelembe vette.

24.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ezenkívül informatikai kockázatértékelést végzett az ENIAC, valamint a Tiszta Égbolt, ARTEMIS, FCH és IMI Közös Vállalkozásokra kiterjedően, az általuk használt közös informatikai infrastruktúrára vonatkozóan (18).

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

25.

A hetedik keretprogram (FP7) egy a kutatási eredmények védelmére, felhasználására és terjesztésére vonatkozó felügyeleti és beszámolási rendszert hoz létre (19). A Közös Vállalkozás eljárásokat dolgozott ki a projektek különböző szakaszaiban születő kutatási eredmények védelmének és terjesztésének felügyeletére, de ezt a felügyeleti tevékenységet tovább kell fejleszteni, hogy teljes mértékben megfeleljen a határozat (20) rendelkezéseinek.

Összeférhetetlenség

26.

Az ENIAC átfogó intézkedéseket tett az összeférhetetlenség megelőzésére és ezeket közzétette a weboldalán.

27.

További fejlesztéseket is fontolóra kell venni, mint például az összeférhetetlenséggel kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis létrehozását.

A Bizottság második közbenső értékelése (21)

28.

A Bizottság 2012. szeptember és 2013. február között végezte el az ENIAC és ARTEMIS közös vállalkozások második közbenső értékelését, amely a szervezetek relevanciájára, eredményességére, hatékonyságára és a kutatások minőségére terjedt ki.

29.

A vonatkozó jelentést 2013 májusában tették közzé, és az számos ajánlást fogalmazott meg az ENIAC Közös Vállalkozás számára, különösen a projektek áttekintésének hatékonyságra, a projektportfólió és a stratégiai uniós célok jobb összhangját célzó intézkedésekre, valamint az ENIAC-projektek hatásának és sikerének mérésére szolgáló megfelelő mérőszámokra vonatkozóan.

A jelentést 2014. október 21-ei luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) A Tanács 2007. december 20-i 72/2008/EK rendelete az ENIAC Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 21. o.).

(2) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) elfogadott hetedik keretprogram egyetlen programba fogja össze valamennyi kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezést és alapvető szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén kitűzött célok elérésében. A keretprogram az Európai Kutatási Térségnek is egyik alappillére.

(4) Az Artemis Közös Vállalkozást a 2007. december 20-i 74/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 52. o.) hozta létre annak érdekében, hogy a beágyazott számítástechnikai rendszerek számára meghatározza és végrehajtsa kulcsfontosságú technológiák kifejlesztésének „kutatási ütemtervét”.

(5) Az ECSEL Közös Vállalkozást a 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendelet (HL L 169., 2014.6.7., 152. o.) hozta létre.

(7) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.

(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(10) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11) Utólagos ellenőrzési stratégiája szerint a Közös Vállalkozás elegendő információ megszerzésére törekszik az ENIAC tagállamokban alkalmazott utólagos ellenőrzési eljárásokra vonatkozóan ahhoz, hogy a tagállami eljárásokat értékelni tudja abból a szempontból, hogy azok megfelelő biztosítékot nyújtanak-e az ENIAC Közös Vállalkozás projektjei keretében végrehajtott tranzakciók szabályszerűségére és jogszerűségére vonatkozóan.

(12) A 72/2008/EK rendelet 12. cikke értelmében a Közös Vállalkozás „gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei megfelelő védelemben részesüljenek azáltal, hogy megfelelő belső és külső ellenőrzéseket végez vagy végeztet”, valamint „helyszíni ellenőrzéseket és pénzügyi ellenőrzéseket végez az ENIAC Közös Vállalkozás közpénzekből nyújtott finanszírozásának kedvezményezettjeinél. Ezeket az ellenőrzéseket végezheti akár közvetlenül az ENIAC Közös Vállalkozás, akár az ENIAC Közös Vállalkozás nevében eljárva az ENIAC tagállamok.”

(13) Ez a korlátozott vizsgálat abban állt, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságokat felkérték egy költségigénylésekből álló minta helytállóságának megerősítésére.

(14) A Közös Vállalkozás 4,4 millió EUR-t megtakarított a működési költségek fedezetéül szolgáló jóváhagyott összegből (10 millió EUR) és ezt átcsoportosította az operatív költségvetésbe.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelet az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(16) A 996/2012/EU, Euratom rendelet 214. cikke a hivatkozott kivételekkel.

(17) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról (HL L 38., 2014.2.7., 2. o.).

(18) A 2013. november 22-i keltezésű végleges jelentés szerint formalizálni kell az informatikai biztonsági politikát, valamint az informatikai szolgáltatókkal kötött jövőbeni szerződéseknek részletes eljárásokat/kontrollokat kell tartalmazniuk.

(19) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozat 7. cikke előírja, hogy a Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyelje a hetedik keretprogram és egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen tegyen jelentést, illetve terjessze azokat.

(20) Lásd: a Bizottságnak a közös technológiai kezdeményezésekre alapított közös vállalkozások tevékenységéről szóló 2012-es éves helyzetjelentésében (SWD (2013) 539 final) található, a kutatási projektek által elért eredményeknek a Bizottság közzétételi és terjesztési rendszerébe történő integrálására vonatkozó észrevétel.

(21) Az ARTEMIS és az ENIAC közös technológiai kezdeményezések 2013. májusi második közbenső értékelése.

MELLÉKLET

ENIAC Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke)

A Tanács 2007. december 20-i 72/2008/EK rendelete az ENIAC Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 1. o.)

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a Tanács 72/2008/EK rendelete)

Célok

Az ENIAC Közös Vállalkozás hozzájárul az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013), és a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramot megvalósító „Együttműködés” egyedi program „Információs és kommunikációs technológiák” témakörének megvalósításához. Feladatai közé tartoznak különösen a következők:

—	meghatározza és végrehajtja a nanoelektronika számára kulcsfontosságú kompetenciák kifejlesztésének kutatási ütemtervét a különféle alkalmazási területeken annak érdekében, hogy az európai versenyképesség és fenntarthatóság erősödjön, és új piacok és társadalmi alkalmazások alakulhassanak ki,

—	támogatja a kutatási ütemterv megvalósításához szükséges tevékenységeket (K+F tevékenységek), különösen támogatás odaítélésével a versenypályázati felhívásokat követően kiválasztott projektek résztvevői részére,

—	elősegíti a köz- és a magánszféra közötti partnerséget a közösségi, nemzeti és magánszektorbeli erőfeszítések mozgósítása és egyesítése, a nanoelektronika területén a K+F célú összbefektetések növelése és a köz- és a magánszektor közötti együttműködés ösztönzése érdekében,

—	biztosítja a nanoelektronikára irányuló közös technológiai kezdeményezés (KTK) hatékonyságát és tartósságát,

—	megvalósítja az európai K+F erőfeszítések szinergiáját és összehangolását a nanoelektronika területén, ideértve a jelenleg kormányközi K+F rendszerek (EUREKA) keretében megvalósított kapcsolódó tevékenységeknek az ENIAC Közös Vállalkozásba történő fokozatos integrálását.

Irányítás

A Közös Vállalkozás irányító szerve az irányító testület. A vezetőségi csoportot az ügyvezető igazgató vezeti. Az iparágat az ipari és kutatási bizottságban az AENEAS egyesület képviseli mint alapító tag. A hatóságok testületét a következők alkotják: az Unió képviseletében a Bizottság; a tagállamok, valamint a társult országok

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Költségvetés

17 2 6 08 748,19 EUR kötelezettségvállalásokra

3 6 6 09 726,23 EURó kifizetésekre

Létszám 2013. december 31-én

A létszámtervben 15 álláshely szerepelt (7 ideiglenes és 8 szerződéses alkalmazott), ebből a betöltött álláshelyek száma 15 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (6), adminisztratív feladatok (5), vegyes feladatok (4).

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: az ENIAC Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése (www.eniac.eu).

Forrás: Az ENIAC Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

14.,15.,16.

A minősített vélemény enyhítése érdekében az ENIAC az ARTEMIS-szel együtt közös cselekvési tervet nyújt be:

—

Németország (az uniós támogatások 15,9 %-a kapcsolódik az ENIAC-hoz): jól dokumentált rendszer, amelyet a felelősségi körök határozott elválasztása és többszintű ellenőrzés jellemez. Németország a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Előzetes értékelésünk alapján az utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás megfelel a nemzetközi standardoknak. 2013-ban ezt az eljárást a 424 művelet közül egy 120 műveletből álló mintánál (28,3 %) alkalmazták, amelyek esetében a hibaarány 1 % alatt volt. Folyamatban lévő tevékenységek: az eljárás néhány szempontját jelenleg tisztázzák, mielőtt végleges következtetéseket vonnának le az értékelésről. Párbeszédet indítottunk a mintavételezés megvitatásáról, amely lehetővé tenné az eredményeknek a többi országból származó hasonló eredményekkel való konszolidálását. Ennek 2014 végére kell lezárulnia.

—

Belgium (az uniós támogatások 4,8 %-a kapcsolódik az ENIAC-hoz): jól dokumentált rendszer, amelyet a felelősségi körök határozott elválasztása és többszintű ellenőrzés jellemez. Belgium a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Értékelésünk alapján ez az eljárás az érvényben lévő nemzetközi standardoknak megfelelően végrehajtott ellenőrzésekkel megegyező bizonyossági szintet eredményez. Belgium a végleges kifizetések végrehajtása előtt az összes ARTEMIS- és ENIAC-projektet (100 %) előzetes „mélyreható vizsgálatnak” veti alá. Belgium utólagos vizsgálatokat kizárólag az eljárások tekintetében hajt végre a rendszer javítása érdekében. Következésképpen a bizonyossági rendszer nem eredményez hibát (illetve a hibaarány nullának tekinthető).

—

Franciaország (az uniós támogatások 35,8 %-a kapcsolódik az ENIAC-hoz): a rendszer az összes 2011 előtt megkezdett tevékenység 100 %-os vizsgálatán alapult, amikor Franciaország egy forráshatékonyabb rendszert vezetett be a felelősségi körök világos elválasztásával és utólagos statisztikai vizsgálatokon alapuló többszintű ellenőrzéssel. Előzetes értékelésünk alapján az utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás megfelel a nemzetközi standardoknak. Franciaország a közvetett fellépés végén elvégzett utólagos „mélyreható vizsgálati” eljárás útján szerez bizonyosságot. Az új rendszer alapján megkezdett első tevékenységek 2015-ben fejeződnek be, ezért Franciaország még nem tudott benyújtani statisztikai információkat.

További párbeszéd van kilátásban Hollandiával (az uniós támogatások 19,6 %-a kapcsolódik az ENIAC-hoz) és Ausztriával (az uniós támogatások 5,1 %-a kapcsolódik az ENIAC-hoz).

Az ellenőrzött fél egy 2014. október elsején Brüsszelben tartott műhelytalálkozóra hívta az ARTEMIS/ENIAC tagállamok könyvvizsgáló hatóságait, az Európai Bizottság ellenőreit és az Európai Számvevőszéket, hogy bemutassák bizonyosságszerzési rendszereiket és megosszák egymással legjobb gyakorlataikat a konvergencia elősegítése és a nemzeti rendszerekkel összeegyeztethető eljárások meghatározása érdekében.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/35

JELENTÉS

az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/05)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Page
Bevezetés	1–5	36
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	6	36
Megbízhatósági nyilatkozat	7–15	36
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	12	37
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja	13	37
Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	14	38
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	16–18	38
A költségvetés végrehajtása	16–17	38
Pályázati felhívások	18	38
További megjegyzések	19–27	38
Jogi keret	19	38
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	20–21	38
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	22	39
Összeférhetetlenség	23	39
A Bizottság második közbenső értékelése	24–25	39
A korábbi észrevételek hasznosulása	26–27	39

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás (IMI Közös Vállalkozás) 2007 decemberében jött létre (1) tízéves időszakra.

Az IMI Közös Vállalkozás a gyógyszerfejlesztési folyamat hatékonyságának és eredményességének jelentős mértékű javítására törekszik, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat által gyártott innovatív gyógyszerek hatékonyabbá és biztonságosabbá váljanak (2).

A Közös Vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA). Bármely olyan jogi személy kérheti felvételét az IMI Közös Vállalkozás tagjai közé, amely a tagállamokban vagy a hetedik keretprogramhoz (3) társult országokban közvetlenül vagy közvetve a kutatás-fejlesztéshez támogatást biztosít.

Az IMI Közös Vállalkozás működési költségeihez, illetve kutatási tevékenységeihez az Európai Unió – a hetedik keretprogram költségvetéséből – legfeljebb egymilliárd euróval járul hozzá. Az Európai Unió és az EFPIA mint alapító tagok egyenlő mértékben járulnak hozzá a működési költségekhez, egyenként a teljes uniós finanszírozás 4 %-át meg nem haladó összeggel. Minden más tag a kutatási tevékenységekhez nyújtott hozzájárulásával arányos mértékben járul hozzá a működési költségek fedezéséhez. Az EFPIA-tagsággal rendelkező kutatócégek a kutatási tevékenységek finanszírozásában természetbeni hozzájárulások (4) révén vesznek részt, ezek értéke nem lehet kevesebb az uniós pénzügyi hozzájárulás összegénél (5).

A Közös Vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	Az IMI Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (9) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

Az ellenőr felelőssége

10.

11.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

12.

A Számvevőszék véleménye szerint a Közös Vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok előírásainak megfelelően tükrözi a 2013. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény alapja

13.

A Közös Vállalkozásnak az irányító testület 2010. december 14-i határozatával elfogadott utólagos ellenőrzési stratégiája (11) az egyik fő kontrollmechanizmus a mögöttes tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésére. A 2014. júniusi helyzet szerint a második reprezentatív minta 40 utólagos ellenőrzéséből 14-et fejeztek be, 3 millió EUR értékben (az ellenőrzött sokaság 11,8 %-a). Ezek az ellenőrzések 2,3 %-os hibaarányt állapítottak meg (12).

Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

14.

A Számvevőszék véleménye szerint – a 13. bekezdésben tárgyaltak hatásainak kivételével – a Közös Vállalkozásnak a 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

15.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

16.

Az eredeti 2013-as költségvetés 226 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 135 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. Az irányító testület által az év végén elfogadott pótköltségvetés 255,7 millió EUR-ra növelte a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 130,6 millió EUR-ra csökkentette a kifizetési előirányzatokat. A költségvetés felhasználásának aránya összességében 99,5 % volt a kötelezettségvállalási előirányzatok és 97,5 % a kifizetési előirányzatok esetében.

17.

Az operatív tevékenységekre vonatkozóan a felhasználási arány 100 % volt a kötelezettségvállalási előirányzatok és 99 % a kifizetési előirányzatok esetében (13). A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegét azonban az első szinten kötötték le, ami azt jelenti, hogy bár elindították a pályázati eljárásokat, de a vonatkozó támogatási megállapodásokat még nem írták alá.

Pályázati felhívások

18.

2013 volt az utolsó év a hetedik keretprogramhoz kapcsolódó pályázati felhívások elindítására. A kutatási költségvetés egészét lefedték (970 millió EUR) kötelezettségvállalásokkal és az EFPIA-országoktól származó, ezeknek megfelelő természetbeni hozzájárulásokkal (982 millió EUR).

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

19.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendeletet 2012. október 25-én fogadták el, és az 2013. január 1-jével lépett hatályba (14). A 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-minta (15) azonban 2014. február 8-ig nem lépett életbe. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát 2014. július 7-én módosították e változásoknak megfelelően.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

20.

Az irányító testület által 2011. november 3-án elfogadott 2012–2014-es stratégiai ellenőrzési tervnek megfelelően a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata bizonyosságot nyújtó szolgáltatás keretében vizsgálta a projektmenedzsmentet és a működési teljesítményről történő beszámolást (16).

21.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ezenkívül elvégezte az IMI Közös Vállalkozás saját informatikai rendszereinek (17) és az IMI Közös Vállalkozás által az FCH, Tiszta Égbolt, Eniac és ARTEMIS közös vállalkozásokkal közösen használt informatikai infrastruktúra (18) informatikai kockázatértékelését.

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

22.

A hetedik keretprogramról (FP7) szóló határozat (19) egy a kutatási eredmények védelmére, felhasználására és terjesztésére vonatkozó felügyeleti és beszámolási rendszert hoz létre. A Közös Vállalkozás eljárásokat dolgozott ki a projektek különböző szakaszaiban születő kutatási eredmények védelmének és terjesztésének felügyeletére. Meghatározták a hetedik keretprogramról szóló általános monitoringjelentésre vonatkozó követelményeket, továbbá az IMI Közös Vállalkozás projektjeivel kapcsolatos adatokat 2013 szeptemberében átadták a Bizottságnak, hogy azokat a CORDA rendszerbe lehessen integrálni (20). A felügyelet azonban további fejlesztést igényel, hogy teljes mértékben megfeleljen a határozat rendelkezéseinek (21).

Összeférhetetlenség

23.

Az IMI Közös Vállalkozás speciális intézkedéseket hozott az összeférhetetlenség megakadályozására az irányító testület tagjai, a szakértők és a munkatársak esetében. Ezek az irányító testület és a tudományos bizottság eljárási szabályzatában, valamint az értékelésben részt vevő független szakértők esetében a magatartási kódexszel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos dokumentációban találhatók meg. Ezenkívül a Közös Vállalkozás 2013 áprilisában aktualizált átfogó politikát fogadott el az összeférhetetlenség megakadályozására a vezetőség és a munkatársak esetében.

A Bizottság második közbenső értékelése

24.

A Bizottság 2013 márciusa és júliusa között végezte el az IMI Közös Vállalkozás második közbenső értékelését, amely a szervezet relevanciájára, eredményességére, hatékonyságára és a kutatások minőségére terjedt ki.

25.

A 2013. július 31-én kiadott jelentés pozitív véleményt tartalmazott az IMI Közös Vállalkozás által kitűzött célok elérésével kapcsolatban. Ezenkívül kiemelt olyan területeket is, ahol további fejlesztéseket lehetne eszközölni, különösen a kommunikációs stratégiával, a Közös Vállalkozás hatásait és társadalmi-gazdasági előnyeit számszerűen bemutató további fő teljesítménymutatók kidolgozásával, a szervezeti felépítés optimalizálásával és egy rugalmasabb finanszírozási mechanizmus kialakításával kapcsolatban.

A korábbi észrevételek hasznosulása

26.

A reprezentatív minta első ellenőrzését követő korrekciókat végrehajtották, és azok eredménye már szerepel a 2013-as beszámolóban. A számviteli rendszer validálása azonban még nem terjed ki az utólagos ellenőrzés eredményeit követő korrekciók végrehajtására.

27.

A természetbeni hozzájárulások értékelésére szolgáló módszereket (22) az irányító testület 2011. november 11-én hagyta jóvá. Ezen hozzájárulások validálása előzetes tanúsítással, majd utólagos ellenőrzéssel történik. 2013-ban elfogadták a természetbeni hozzájárulások fennmaradó nyolc tanúsított módszerét, ezáltal a tanúsított módszerekkel rendelkező EFPIA-vállalatok teljes száma 22-re nőtt. A természetbeni hozzájárulások utólagos ellenőrzései közül az első hármat végezték el az év során (23), az év végén egy további utólagos ellenőrzést indítottak, valamint további két ellenőrzés a megindítás folyamatában volt.

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) A Tanács 2007. december 20-i 73/2008/EK rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).

(2) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(3) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) elfogadott hetedik keretprogram egyetlen programba fogja össze valamennyi kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezést és alapvető szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén kitűzött célok elérésében. A keretprogram az Európai Kutatási Térségnek is egyik alappillére.

(4) A Közös Vállalkozást létrehozó 73/2008/EK rendelet melléklete 11. cikkének (4) bekezdése szerint a természetbeni hozzájárulások „nem pénzbeli hozzájárulások az EFPIA-ban tagsággal rendelkező, kutatást végző gyógyszeripari vállalatoktól, erőforrások formájában (például személyzet, berendezés, fogyóeszközök stb.)”. A kutatóvállalatok hozzájárulásának meg kell egyeznie az uniós hozzájárulással vagy meg kell haladnia annak összegét.

(5) A 73/2008/EK rendelet melléklete 11. cikkének (5) bekezdése szerint „a részt vevő, kutatást végző, az EFPIA tevékenységeiben tagsággal rendelkező gyógyszeripari vállalatok az IMI Közös Vállalkozástól nem kaphatnak pénzügyi támogatást semmilyen tevékenységhez”.

(7) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.

(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(10) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11) A Közös Vállalkozást létrehozó 73/2008/EK rendelet 12. cikkének (4) bekezdése szerint „az IMI Közös Vállalkozás helyszíni ellenőrzéseket és pénzügyi ellenőrzéseket végez az IMI közös vállalkozás által finanszírozott kutatási tevékenységek résztvevőinél.” Az utólagos ellenőrzések feltárhatnak a kedvezményezettek által igényelt, támogatásra nem jogosult kiadásokat, amelyek ezután visszafizettetési eljárást vonnak maguk után.

(12) Az első reprezentatív minta 56 befejezett elenőrzéséből adódó megállapított hibaarány 5,8 % volt (lásd: a Számvevőszék 2012-es különálló éves jelentése, 13. bekezdés, HL C 369., 2013.12.17., 25. o.).

(13) Az igazgatási kiadások tekintetében a 2013-ra rendelkezésre álló előirányzatok 8,4 millió EUR-t tettek ki, és az IMI Közös Vállalkozás a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 85 %-os (7 millió EUR), a kifizetési előirányzatok esetében pedig 70 %-os (6 millió EUR) felhasználási arányt ért el.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15) A Bizottság 2013. szeptember 30 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról (HL L 38., 2014.2.7., 2. o.).

(16) A 2014. január 30-i végleges jelentés az IMI által a projektek nyomon követésére és a működési teljesítményről történő beszámolásra szolgáló rendszerek eredményességének és hatékonyságának további javítására szolgáló folyamatos erőfeszítéseire vonatkozóan a következő ajánlásokat tette: a) vizsgálják felül a célkitűzések és fő teljesítménymutatók kialakítását, valamint az azokkal kapcsolatos beszámolást; b) erősítsék meg a projektek nyomon követését és javítsanak az informatikai rendszereken a beszámolás tökéletesítése érdekében. Az IMI Közös Vállalkozás által a fejlesztések 2014 során történő végrehajtására vonatkozóan javasolt cselekvési tervet a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2014. február 24-én elfogadta és megfelelőnek találta.

(17) A 2013. november 22-i végleges jelentés kitért arra, hogy a szerződéskezelési kockázatok csökkentése érdekében formalizálni kellene a projektmenedzsmenttel és a szerződések változás-ellenőrzési eljárásaival kapcsolatos utasításokat. Ezt az ajánlást az IMI Közös Vállalkozás 2014 januárjában hajtotta végre.

(19) Az 1982/2006/EK határozat előírja, hogy a Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyelje a hetedik keretprogram és egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen tegyen jelentést, illetve terjessze azokat.

(20) Közös kutatási adattárház (Common Research Data Warehouse).

(21) Lásd: a Bizottságnak a közös technológiai kezdeményezésekre alapított közös vállalkozások tevékenységéről szóló 2012-es éves helyzetjelentésében (SWD (2013) 539 final) található, a kutatási projektek által elért eredményeknek a Bizottság közzétételi és terjesztési rendszerébe történő integrálására vonatkozó észrevétel.

(22) Természetbeni hozzájárulásnak minősülnek a Közös Vállalkozás kutatási tevékenységeiben részt vevő jogi személyeknél felmerülő azon elszámolható költségek, amelyeket nem térít meg a Közös Vállalkozás (lásd: 4. lábjegyzet).

(23) Egy esetben az ellenőrök rendszerszintű hibát tártak fel, ami egy EFPIA-vállalat által bejelenthető engedélyezett összeg jelentős növekedéséhez (1 millió EUR) vezetett. Ennek következtében aktualizálták a természetbeni hozzájárulásokkal kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó módszert, amelyet ismételten benyújtottak jóváhagyásra az IMI Közös Vállalkozáshoz. A másik két vállalat esetében az ellenőrök nem rendszerszintű, az összes bevallott hozzájárulást kis mértékben befolyásoló izolált hibákat tártak fel. Mindhárom vállalat elfogadta az összes megállapítást.

MELLÉKLET

Innovatív Gyógyszerkészítmények Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(kivonat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. és 172. cikkéből)

A hetedik keretprogramról szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat arról rendelkezik, hogy az Unió a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek kialakításához hozzájárulást nyújthat közös technológiai kezdeményezések formájában, amely – a Szerződés 171. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg.

A Tanács 2007. december 20-i 73/2008/EK rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a Tanács 73/2008/EK rendelete)

Célok

Az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás (IMI Közös Vállalkozás) hozzájárul a hetedik keretprogram és különösen a hetedik keretprogram végrehajtását célzó „Együttműködés” egyedi program „Egészségügy” témakörének megvalósításához. Célja, hogy jelentősen növelje a gyógyszerek kifejlesztési folyamatának hatékonyságát és eredményességét azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszergyártási ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson. Különösen:

—	támogatja a „versenyt megelőző gyógyszeripari kutatást és fejlesztést” a tagállamokban és a hetedik keretprogramhoz társult országokban, a gyógyszerek kifejlesztésének folyamatában létező kutatási szűk keresztmetszetek leküzdése érdekében összehangolt megközelítést alkalmazva,

—	támogatja az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés kutatási ütemtervében megadott kutatási prioritások megvalósítását, nevezetesen támogatások odaítélésével, versenypályázati felhívásokat követően,

—	biztosítja a hetedik kutatási keretprogram egyéb tevékenységeivel való kiegészítő jelleget,

—	a köz- és a magánszféra közötti partnerségként jön létre, amely a kutatási befektetés növelését célozza a tagállamok és a hetedik keretprogramhoz társult országok biogyógyszerészeti ágazatában, az erőforrások egyesítésével és a köz- és a magánszektor közötti együttműködés elősegítésével,

—	a hetedik keretprogram célkitűzéseinek megfelelően tevékenységeiben elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételét.

Irányítás

Az IMI Közös Vállalkozás szervei az irányító testület, az ügyvezető igazgató és a tudományos bizottság. Az irányító testület az IMI Közös Vállalkozás két alapító tagját, azaz az Európai Bizottságot és az Európai Gyógyszergyártók Szövetségét egyenlően képviselő tíz tanácsi tagot számlál. Az ügyvezető igazgató az irányító testület határozataival összhangban az IMI Közös Vállalkozás napi szintű vezetéséért felel, munkáját egy végrehajtó iroda segíti. A tudományos bizottság az irányító testület egyik tanácsadó szerve. A Közös Vállalkozást két külső tanácsadó szerv is támogatja: az IMI tagállami képviselői csoport és az érdekeltek fóruma.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Költségvetés (1)

25 5 7 15 919 EUR kötelezettségvállalásokra

13 0 5 58 622 EUR kifizetésekre

Létszám 2013. december 31-én:

A létszámtervben szereplő állások száma 36 (29 ideiglenes alkalmazott és 7 szerződéses alkalmazott), mindegyik betöltött. Ezen erőforrások 80 %-ának közvetlen feladata az operatív tevékenységek támogatása.

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: az IMI Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése (www.imi.europa.eu).

(1) Az összegek a 2012-ről átvitt előirányzatokat is tartalmazzák.

Forrás: Az IMI Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

13.

Az IMI üdvözli a Számvevőszéknek a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó pozitív következtetését, amely alól az egyetlen kivételt az IMI által 2013-ban az időközi kifizetések utólagos ellenőrzése során észlelt lényeges hibák képezték.

Az IMI által az említett ellenőrzések során észlelt valamennyi hibát időközben jelentették az ellenőrzés alá vont kedvezményezetteknek, és meghozták a szükséges nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen felül a szisztematikusnak tekintett ellenőrzések következtetéseit kiterjesztetik az ugyanazon ellenőrzött kedvezményezettek által benyújtott nem ellenőrzött igényekre annak érdekében, hogy proaktívan kijavítsák a hasonló lehetséges hibákat az egyéb elszámolt költségekben, amelyeket az eredeti ellenőrzés nem fedett le.

Ezzel párhuzamosan az IMI továbbra is konkrét megelőző intézkedéseket hoz, hogy csökkentese a jövőbeni hibák kockázatát a kedvezményezettek költségtérítési igényeiben. Ezen intézkedések közé tartozik a hibák ismétlődő okaira és a megelőzésre összpontosító pénzügyi műhelytalálkozók gyakori szervezése a résztvevők számára, valamint az IMI pénzügyi iránymutatásainak a résztvevők számára történő rendszeres frissítése, amely részletesen elmagyarázza az IMI támogatási megállapodás mintájának rendelkezéseit.

Továbbá az IMI folytatja az utólagos ellenőrzésekkel kapcsolatos intenzív éves programjának végrehajtását. Ezek az ellenőrzések nagyon hatékonynak és az időközi kifizetések általános jogszerűségének és szabályszerűségének többévenként történő ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez és az ellenőrzött igényekben talált hibák észleléséhez és kijavításához megbízható alapnak bizonyultak. Az IMI továbbra is szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és a hetedik keretprogramban résztvevő ügynökségekkel, valamint az ellenőrzés hatályának optimalizálása és a nem megfelelőség kockázata hatékony csökkentésének érdekében információkat nyújt a közös kedvezményezettekről.

(A 2012-es 5,8 %-os hibaszázalékhoz képest) jelentős a hibaszázalék 2,3 %-ra történő bejegyzett csökkenése, amely az IMI által 2013-ban befejezett ellenőrzések eredménye. Ez egy nagyon biztató korai jel, amely arra utal, hogy a konkrét intézkedések hatására a hibaarány idővel hatékonyan csökken. A becsült hibaarány többéves távlatban azonban tovább fog változni, mivel több ellenőrzés fog indulni és befejeződni. Az IMI továbbra is figyelemmel kíséri a hibaarány alakulását és intézkedéseinek hatását, valamint a legújabb indikációk és újonnan felmerülő kockázatok kifejezésre juttatásának érdekében aktualizálja utólagos ellenőrzési stratégiáját. Mivel sok projekt, különösen az 5. pályázati felhívás projektjei, még csak most kezdenek kiadásokat generálni, az IMI intézkedéseinek teljes hatásai csak hosszabb távon érezhetők majd, amikor további projektek keretében nyújtanak be költségtérítési igényeket, és amikor az utólagos ellenőrzések a kedvezményezettek nagyobb körét fedik le.

Az IMI továbbra is elkötelezett amellett, hogy pénzeszközei kezelését a projektben résztvevőkbe vetett bizalomra alapozza, miközben megfelelő ellenőrzést és elszámolási kötelezettséget biztosít. Ez a kiegyensúlyozott megközelítés hozzájárul majd az IMI projektek sikeres végrehajtásához, mivel már több közülük ígéretes eredményeket kezd hozni a betegek és általában a társadalom érdekében.

21.	Az IMI más, a közös IT infrastruktúrát használó közös vállalkozásokkal együtt cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása folyamatban van.

26.	A Számvevőszék ajánlását, miszerint az utólagos ellenőrzés eredményeit implementálni kellene a beszámolási rendszer számvitelért felelős tisztviselő általi validálásában, egy nyomon követési gyakorlat keretében figyelembe veszik.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/44

JELENTÉS

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/06)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–3	45
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	4	45
Megbízhatósági nyilatkozat	5–15	45
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	10	46
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	11	46
Figyelemfelhívó megjegyzés	12–14	46
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	16–17	47
A beszámoló bemutatása	16	47
A költségvetés végrehajtása	17	47
Megjegyzések a Közös Vállalkozás felügyeleti és kontrollrendszereinek fő kontrollmechanizmusairól	18–22	47
Operatív közbeszerzések és támogatások	19–20	48
Az operatív közbeszerzési szerződések és támogatások átfogó kontrollja és monitoringja	21–22	49
További megjegyzések	23–32	49
A tagsági hozzájárulások késedelmes befizetése	23	49
Jogi keret	24	49
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika	25–27	49
Összeférhetetlenség	28	50
Éves tevékenységi jelentés	29–30	50
A korábbi észrevételek hasznosulása	31–32	50
Befogadási megállapodás	31	50
A személyzeti szabályzat végrehajtási szabályai	32	50

BEVEZETÉS

A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER (1) Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: F4E) 2007 márciusában hozták létre (2) 35 éves időtartamra. Bár a fő magfúziós létesítményeket a franciaországi Cadarache-ban fogják kiépíteni, a Közös Vállalkozás székhelye Barcelonában van.

A Közös Vállalkozás feladatai (3):

a)	biztosítja az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetéhez (4);

b)	biztosítja az Euratom hozzájárulását a „tágabb megközelítés” keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez (kiegészítő közös kutatás a magfúzió területén) a fúziós energia gyors fejlesztése érdekében;

c)	programot készít elő és hangol össze egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények, ezen belül különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés megépítésének előkészítése érdekében.

A Közös Vállalkozás tagjai: az Euratom, amelyet az Európai Bizottság képvisel, az Euratom tagállamai, valamint azok a harmadik országok, amelyek a szabályozott magfúzió területén együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal és kifejezték szándékukat a Közös Vállalkozásban tagként való részvételre (2013. december 31.: Svájc).

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll, és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 39. és 50. cikke szerint a vezetés felelőssége a Közös Vállalkozás éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (8) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy a Közös Vállalkozás éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

10.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

A Számvevőszék véleménye szerint a Közös Vállalkozás 2013. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Figyelemfelhívó megjegyzés

12.

A 10. és 11. bekezdésben adott véleményeitől függetlenül a Számvevőszék felhívja a figyelmet a következőkre. A 2010. július 7-én elfogadott tanácsi következtetések (10) 2008-as értéken számolva 6,6 milliárd EUR-t hagytak jóvá a Közös Vállalkozásnak a projekt ITER kiépítési szakaszára vonatkozó hozzájárulására. Ez az összeg, amely megduplázta a projekt e szakaszára a költségvetésben eredetileg elkülönített költséget, nem tartalmazza az Európai Bizottság által 2010-ben az esetleges kockázatok fedezésére javasolt 663 millió EUR-t (11).

13.

A Közös Vállalkozás által a projekt ITER kiépítési szakaszára nyújtott hozzájárulást illetően jelentős a költségnövekedés kockázata, főként a projekt által megvalósítandó fizikai eredmények körében tett módosítások és az irreálisnak tekinthető jelenlegi ütemezés miatt (12). 2013 novemberében a Közös Vállalkozás 290 millió euróra becsülte a projekt kiépítési szakaszának végéig várható hiányt („negatív kockázat”) (13). A projekt kiépítési szakaszának csúszását a Közös Vállalkozás az ellenőrzés időpontjában (2014. április) legalább 30 hónaposra becsülte.

14.

Ezekhez a kockázatokhoz kapcsolódóan a Közös Vállalkozás a szerződések szintjén még nem vezetett be a költségeltérések rendszeres figyelemmel kísérésére szolgáló rendszert, és nem aktualizálta a Közös Vállalkozás által a kiépítési szakaszt követően az ITER-projekt számára nyújtandó hozzájárulás értékét (14).

15.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A beszámoló bemutatása

16.

A pénzügyi kimutatásokhoz kiegészítő mellékletében a „4.3.1.1. ITER beszerzések (ITER IO)” cím alatt található táblázat és információk az aláírt beszerzési megállapodásokat (3. oszlop) és a már jóváírt beszerzési megállapodásokat (4. oszlop) mutatják be. A táblázat nem tér ki azonban a folyamatban lévő munkák készültségi szintjére és csak korlátozott mértékben adnak becslést a folyamatban lévő munkák előrehaladásáról. Ez az információ alapvető fontosságú lenne a Közös Vállalkozás által a nemzetközi ITER szervezettel aláírt beszerzési megállapodások tekintetében eddig elvégzett tevékenységek állapotának áttekintéséhez.

A költségvetés végrehajtása

17.

A végrehajtható végleges 2013-as költségvetés 1 297 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 432,4 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 100 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 89,8 % volt. Az eredeti 2013-as költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatokhoz viszonyítva a felhasználási arány azonban csak 57,8 % volt (15). Az operatív tevékenységekhez rendelkezésre álló 1 254 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokból 61,7 %-ot közvetlen egyedi kötelezettségvállalás alapján, míg a fennmaradó 38,3 %-ot globális kötelezettségvállalások alapján használták fel.

MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK FŐ KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL

18.

A Számvevőszék korábban már beszámolt arról, hogy a Közös Vállalkozás nem alakította ki teljes körűen a pénzügyi szabályzata által előírt belső kontrollrendszereket. Noha 2013 során jelentős előrelépések történtek, még egy sor feladatot végre kell hajtani:

—

a projekt építési szakaszához nyújtott uniós hozzájárulás költségbecslésének 2013-ban elvégzett aktualizálása eredményeképpen létrejött a költségbecslés rendszerszinten történő kezelésének folyamata. A költségbecslésnek a szerződések szintjén történő kezelési folyamata azonban további fejlesztést igényel (16),

—	az ellenőrzés időpontjában még nem álltak rendelkezésre az F4E támogatásokra és operatív szerződésekre vonatkozó általános ellenőrzési és nyomon követési stratégiája végrehajtására irányuló ellenőrzés (17) eredményei,

—

a szakértői szerződések kezelésével kapcsolatos belső ellenőrzésre adott válaszként elfogadott cselekvési terven kívül a Közös Vállalkozás által a belső ellenőrzésekhez kapcsolódóan elfogadott további cselekvési terveket (18) a számvevőszéki ellenőrzés idején még nem hajtották végre teljes mértékben. Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a Tokamak épületek közbeszerzési eljárása 3. tételének versenypárbeszédre vonatkozó felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy előrelépés történt a közbeszerzési alapelvek alkalmazásában, de egyúttal arra is rámutatott, hogy az ellenőrzött szerződésekben lényeges költségbizonytalanságok voltak, főként az ITER projekt kialakítását és tervezését érintő esetleges változtatások kapcsán. A jelentés kitért még arra is, hogy a Közös Vállalkozás által a pályázati eljárás műszaki specifikációinak meghatározása céljából az ITER-szervezettől kért adatok jelentős részét nem tették kellő időben elérhetővé,

—	a szervezet kockázatkezelési rendszere 2013-ban nem azonosított új kockázatokat. A korábban meghatározott fő kockázatokra adott válaszként elfogadott intézkedésekből (19) 2013 novemberéig 12-t végrehajtottak, 19 még folyamatban volt és 6 még nem kezdődött el (20).

Operatív közbeszerzések és támogatások

19.

A tárgyalásos eljárások a 2013-ban indított 41 operatív közbeszerzési eljárások 44 %-át tették ki (a 2012-es 40 %-kal szemben). A Közös Vállalkozásnak erősítenie kell a versenyt a közbeszerzési eljárások során és csökkentenie kell a tárgyalásos eljárások alkalmazását. A támogatásokra felhívásonként átlagban csak egy pályázat érkezett.

20.

Öt operatív közbeszerzési eljárást ellenőriztünk. A Számvevőszék az alábbi hiányosságokat állapította meg:

—	egy közbeszerzési eljárás esetében a Közös Vállalkozás nem tett közzé az átláthatóságot és a versenyt erősítő előzetes tájékoztató hirdetményt a szerződésről,

—

egy közbeszerzési eljárásban az eredeti költségbecsléshez képest 32 %-os növekedés volt. Két másik közbeszerzési eljárás esetében a szerződés végleges értéke és az eredeti becsült érték közötti különbség megállapítása a dossziékban rendelkezésre álló információk jellegéből adódóan bonyolult volt (21),

—

egy közbeszerzési eljárás során a Közös Vállalkozás nem rendelkezett konkrét iránymutatásokkal és eljárásokkal annak biztosításához, hogy a külső felek által elkészített, az ajánlattételi eljáráshoz kiindulópontként szolgáló dokumentumokat egységes és szisztematikus módon felülvizsgálják és hivatalosan elfogadják (22),

—

egy közbeszerzési eljárásban az eredeti szerződések módosításai a kiindulási összeghez képest 15 %-kal növelték a szerződés értékét. A dossziéban rendelkezésre álló információk nem voltak elégségesek annak megállapításához, hogy a Közös Vállalkozás belső eljárásai által előírt módon elvégezték-e a módosítások lényegességének értékelését (23),

—

a Közös Vállalkozás nem dolgozott ki eljárást a pályáztatási eljárásokban részt vevő személyzetre vonatkozóan; két közbeszerzési eljárás esetében a Közös Vállalkozás személyzetének az értékelő bizottság kérésére az ajánlatok értékelése során technikai tanácsadást biztosító tagjait a kinevező hatóság ezért nem nevezte ki hivatalosan sem az értékelő bizottság tagjaiként, sem a bizottságnak technikai tanácsadást nyújtó szakértőkként (24),

—

egy pályáztatási eljárás során az engedélyezésre jogosult tisztviselő egy csoportot nevezett ki, hogy párbeszédet folytassanak a részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően kiválasztott jelöltekkel. A csoport azonban nem rendelkezett hivatalos megbízatással, ami meghatározta volna a párbeszéd során követendő stratégiát, az elérendő célokat, valamint a tárgyalások technikai, pénzügyi és szerződéses paramétereit (25),

—

egy másik eljárás során a párbeszéd szakasza a tervezetthez képest négy hónappal később fejeződött be, és a szerződés végleges feltételeit, valamint a pályázati specifikációk műszaki szempontból aktualizált változatát csak 2013 februárjában küldték el. A végleges ajánlatok beküldési határideje 2013. április volt (az eredetileg tervezett 2012. október helyett). A szerződést négy hónappal az eredetileg tervezett határidő után kötötték meg.

Az operatív közbeszerzési szerződések és támogatások átfogó kontrollja és monitoringja

21.

A Közös Vállalkozás rendelkezik egy a vállalkozók szintjén történő ellenőrzések elvégzéséhez (26) szükséges rendszerrel, amelyek célja a minőségbiztosítási előírások betartásának vizsgálata (27).

22.

A támogatások utólagos ellenőrzésének, valamint az átfogó nyomon követési és ellenőrzési stratégia keretében a szerződésteljesítések pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményei a számvevőszéki ellenőrzés időpontjában (2014 áprilisában) még nem álltak rendelkezésre.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

A tagsági hozzájárulások késedelmes befizetése

23.

Hét tag esett háromtól negyvennyolc napig terjedő késedelembe a 2013-as éves tagsági hozzájárulás (28), mindösszesen 2,2 millió EUR, kifizetésével.

Jogi keret

24.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendeletet (29)2012. október 25-én fogadták el és 2013. január 1-jével lépett hatályba (30). Az új költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet (31) azonban 2013. december 8-án lépett hatályba. A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát azonban még nem módosították e változásoknak megfelelően.

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika

25.

A fúzióval kapcsolatos energetikai ágazati szakpolitika és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal és az információk terjesztésével kapcsolatos szakpolitika végrehajtásáról szóló határozatot a Közös Vállalkozás irányító testülete 2013. június 27-én fogadta el. A Közös Vállalkozásnak azonban további speciális intézkedéseket kell elfogadnia és végrehajtania a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét és a kutatási eredmények terjesztését érintő bizonyos kockázatok csökkentésére.

26.

A Közös Vállalkozás a beszállítóknak kizárólagos jogokat biztosít az általuk a fúzió témakörén kívül létrehozott szellemi tulajdon, és nem-kizárólagos jogokat a fúzióval kapcsolatos szellemi tulajdon hasznosítására. Ez kockázatnak teheti ki a Közös Vállalkozást abban a tekintetben, hogy a Közös Vállalkozás köteles az uniós forrásból származó természetbeni hozzájárulásokhoz kapcsolódó összes (új és meglévő) szellemi tulajdon fölötti rendelkezési jogot megtartani, és ezt a rendelkezési jogot szükség esetén át kell tudnia ruházni az ITER-szervezetre.

27.

A Közös Vállalkozásnak figyelemmel kell kísérnie a szerződések azon záradékának a betartását, amely szerint a vállalkozóknak tartózkodniuk kell kutatási eredményeik terjesztésétől mindaddig, amíg döntés nem születik azok lehetséges védelméről.

Összeférhetetlenség

28.

A Közös Vállalkozás speciális szabályokat fogadott el az irányító testület, a végrehajtó bizottság, az ellenőrző bizottság tagjai és a szakértők esetleges összeférhetetlenségének megelőzésére. Azonban további szabályokat kell elfogadni a személyzet tagjaira vonatkozóan, valamint létre kell hozni az általános érdekeltségi nyilatkozatok adatbázisát.

Éves tevékenységi jelentés

29.

A Közös Vállalkozás irányító testületének elnöke a 2013-as éves tevékenységi jelentésben utal a projekt késedelmeire, valamint a költségmegtakarítás szükségességére; ebben a jelentésben az ügyvezető igazgató az ahhoz kapcsolódó kockázatokra utal, ha – főként az ITER-épületekkel kapcsolatosan megvalósítandó eredmények körében tett növekedés és a jelenlegi, módosítás alatt álló ütemezés miatt – 2020-ig esetleg nem lesz elegendő a költségvetés (lásd: a 12–14. bekezdésben szereplő figyelemfelhívó megjegyzés).

30.

Az ügyvezető igazgató bizonyossági nyilatkozatában utal a 2013-ban a Közös Vállalkozás általános kontrollkörnyezetének szintjén elért haladásra, elismeri azonban azt is, hogy egyes részeknek még el kell érniük a teljes érettséget (lásd: 18. bekezdés).

A korábbi észrevételek hasznosulása

Befogadási megállapodás

31.

A Spanyol Királysággal 2007. június 28-án aláírt befogadási megállapodás értelmében az állandó irodahelyiségeket 2010 júniusáig kellett volna a Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés időpontjáig (2014. április) azonban ez még nem történt meg.

A személyzeti szabályzat végrehajtási szabályai

32.

A Közös Vállalkozás még nem fogadta el a személyzeti szabályzat összes végrehajtási rendelkezését (32).

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) ITER: Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor).

(2) A Tanács 2007. március 27-i 198/2007/Euratom határozata a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

(3) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(4) Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét 2007 októberében hozták létre egy 35 éves kezdeti időszakra az ITER-projekt megvalósítása érdekében, amelynek célja, hogy bemutassa a fúziós energia elméleti és gyakorlati felhasználhatóságát. Tagjai: Euratom, Kínai Népköztársaság, Indiai Köztársaság, Japán, Koreai Köztársaság, Orosz Föderáció és Amerikai Egyesült Államok.

(5) Ezek a következőkből állnak: a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközök változását feltüntető kimutatás, és a számviteli politika meghatározó alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzés.

(6) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, és a számviteli politika alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzésből állnak.

(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(8) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(9) Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(10) Az ITER helyzetéről szóló 2010. július 7-i tanácsi következtetések (Hiv.: 11902/10).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ITER-projekt helyzetéről és a továbbhaladás lehetséges irányairól (COM(2010) 226 végleges).

(12) Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a Tokamak épületek közbeszerzési eljárása 3. tételének versenypárbeszédre vonatkozó következtetései. Lásd még: „A költséghatékonyság javítása céljából az ITER-projekten belüli átszervezés lehetőségei” című, az Ernst & Young által az Európai Parlament felkérésére a Közös Vállalkozásnak a projekthez tett hozzájárulásával kapcsolatban fennálló lényeges kockázatokról készített tanulmány (http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/cont/dv/study_geier/study_geieren.pdf) és az Európai Unió Tanácsának címzett 2013. február 14-i, a projekt előrehaladásával kapcsolatos aggodalmakról szóló, különösen a költségtúllépést és az ütemezés elcsúszását hangsúlyozó bizottsági közleménye (5852/13 RECH 21 ATO 19).

(13) Ez 4,39 %-kal nagyobb a Tanács által 2010-ben jóváhagyott összegnél (a Fusion for Energy Közös Vállalkozás 2013. novemberi teljesítési beszámolója az Európai Versenyképességi Tanácsnak).

(14) A Közös Vállalkozás számára a fennállásának 35 évére szükségesnek ítélt indikatív összes forrást a 2007/198/Euratom F4E határozat 4. cikkének (1) bekezdése alapján 9 653 millió EUR-ban határozták meg. Csak a Közös Vállalkozás által projekt kivitelezési szakaszához nyújtandó, eredetileg 2,7 milliárd EUR-ra becsült hozzájárulást vizsgálták felül 2008-ban, ami az eredetileg becsült költség megduplázásához vezetett.

(15) A kifizetési előirányzatokra eredetileg 677,2 millió EUR szerepelt a 2012. december 11-én elfogadott költségvetésben. Ezt később a 2013. június 27-i és december 10-i költségvetés-módosítások 432,4 millió EUR-ra csökkentették, főleg az ITER építési költségvetéséhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásának késedelme miatt.

(16) Amíg ez a folyamat nem lép működésbe, a helyi beszámolási portál (DWH) nem lesz képes a számviteli és projektirányítási rendszer adatainak eredményes egyeztetésére. A rendszer így nem biztosítja a költségeltérések rendszeres nyomon követéséhez szükséges információkat (lásd még: a 2012-es számvevőszéki jelentés 12. lábjegyzete, HL C 369., 2013.12.17., 35. o.).

(17) A 2012-es számvevőszéki jelentés 15. és 23. bekezdése.

(18) A pénzügyi folyamatokra, a támogatások kezelésére, a szakértői szerződésekre, az ITER épületekkel kapcsolatos közbeszerzés előtti operatív tevékenységekre és a közbeszerzésekre, valamint a Tokamak épületekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás 3. tételének versenypárbeszéd keretében történő kiválasztására, a meghívásra és felülvizsgálatra vonatkozó belső ellenőrzésekre adott válaszként elfogadott cselekvési tervek. A számvevőszéki ellenőrzés időpontjában még nem álltak rendelkezésre a Közös Vállalkozás költségvetési folyamatairól (a belső ellenőrzési részleg 2012-es éves ellenőrzési terve) és az ITER épületekre vonatkozó szerződések végrehajtásának nyomon követéséről (a belső ellenőrzési részleg 2013-as éves ellenőrzési terve) szóló belső ellenőrzési jelentések.

(19) A szervezet kockázatkezelési rendszerét 2012 júliusában mutatták be az irányító testületnek.

(20) A Közös Vállalkozás által igen jelentősnek tekintett kockázatok közül néhány hatással volt a 2013-as költségvetés végrehajtására is. Ezek a következők voltak: a kifizetési előirányzatok alacsony mértékű költségvetési végrehajtása az eredetileg tervezetthez képest; a verseny hiánya vagy igen alacsony szintje egyes operatív eljárások és a támogatások esetén; bizonytalanságok a közbeszerzési eljárások végleges hatókörével kapcsolatban a közbeszerzési eljárások műszaki specifikációinak meghatározása vagy a szerződés végrehajtása során; késedelem a műszaki adatoknak az ITER-szervezet általi rendelkezésre bocsátásában a közbeszerzési eljárások végrehajtása során.

(21) Ez különösen a Tokamak komplexumhoz és a környező épületekhez kapcsolódó szállítási és telepítési közbeszerzési pályázat 4. tételére vonatkozott. Az eredeti 2008-as költségbecslés 186,6 millió EUR, míg az aláírt szerződés értéke 537,3 millió EUR volt. Ez az eltérést főként az ITER-szervezettől származó jelentős tervmódosítási kérések, kiegészítő tételek és kockázatok, a munkák terjedelmének változása és a tevékenységek más pályázati tételekből történő áthelyezése okozták.

(22) Ezt az észrevételt tette az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata is a Tokamak épületek közbeszerzési eljárása 3. tételének versenypárbeszédre vonatkozó jelentésében.

(23) A rendelkezésre álló információk között nem szerepelt hivatalos döntés arról, hogy a módosításokat nem lényegesnek minősítették-e, illetve ennek indoklásáról.

(24) Mindazonáltal minden érintett munkatárs titoktartási megállapodást és összeférhetetlenségi nyilatkozatot írt alá.

(25) Ezt az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata is észrevételezte a Tokamak épületekre vonatkozó közbeszerzési eljárás 3. tételéhez kapcsolódó versenypárbeszédről szóló jelentésében.

(26) A 2013-ban végzett 26 minőségügyi ellenőrzésből 22 ellenőrzést zártak le 2014 áprilisáig. Az ellenőrzések 35 esetben állapították meg az eljárások be nem tartását, és 201 területről ítélték úgy, hogy tökéletesítésre szorulnak.

(27) Az ellenőrzések a következőkre terjedtek ki: a minőségi terv, a meg nem felelések, a közbeszerzés-ellenőrzés és az alvállalkozói szerződések kezelése, a dokumentáció és adatkezelés, a változások és az eltérések kezelése, az építési munkák minőségellenőrzési terve, a projektek részletes ütemterve, szerződésekre vonatkozó kockázatkezelés, valamint a műszaki munkákkal minőség-ellenőrzési terv.

(28) Az Európai Bizottság és Franciaország mint befogadó állam hozzájárulásán kívül.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/ EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(30) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 214. cikke a hivatkozott kivételekkel.

(31) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(32) Többek között az ideiglenes alkalmazottak felvételéről, a felvételkori besorolási fokozat és fizetési fokozat megállapításáról, részmunkaidőben való munkavégzésről, az igazgató értékeléséről szóló, valamint a családi szabadságokkal, szülői szabadságokkal és nyugdíj-jogosultságokkal kapcsolatos módosított rendelkezések.

MELLÉKLET

Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Barcelona)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 45. és 49. cikke)

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés „közös vállalkozásokról” szóló V. fejezete, különösen:

45. cikk

„Az atomenergia fejlesztése szempontjából a Közösségben alapvető jelentőséggel bíró vállalkozások közös vállalkozásokként hozhatók létre jelen Szerződés értelmében, a következő cikkeknek megfelelően”.

49. cikk

„A Közös Vállalkozásokat tanácsi határozattal hozzák létre. A Közös Vállalkozások jogi személyiséggel rendelkeznek.”

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a Tanács 2007/198/EK, Euratom határozata)

Célok

—	Biztosítja az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetéhez,

—	biztosítja az Euratom hozzájárulását a „tágabb megközelítés” keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez a fúziós energia gyors fejlesztése érdekében,

—	programot készít elő és hangol össze egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények, ezen belül különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) megépítésének előkészítése érdekében.

Feladatok

—	Felügyeli az ITER-projekt megvalósítására kijelölt helyszín előkészítését,

—	alkatrészeket, berendezéseket, anyagokat és egyéb erőforrásokat bocsát az ITER-szervezet rendelkezésére,

—	kezeli az ITER-szervezettel kötött beszerzéseket és különösen az ezekhez társuló minőségbiztosítási eljárásokat,

—	előkészíti és összehangolja az Euratom részvételét az ITER-projekt tudományos és műszaki hasznosításában,

—	az Euratom által az ITER-szervezetnek nyújtandó hozzájárulás támogatásaként koordinálja a tudományos és technológiai kutatási és fejlesztési tevékenységeket,

—	rendelkezésre bocsátja az Euratom pénzügyi hozzájárulását az ITER-szervezethez,

—	kialakítja az ITER-szervezet humánerőforrásokkal való ellátásához szükséges kereteket,

—	kapcsolatot tart az ITER-szervezettel és az ITER-megállapodás végrehajtása érdekében egyéb tevékenységeket végez.

Irányítás

Irányító testület, igazgató, és más testületek

Az irányító testület a kitűzött célok megvalósítását illetően felügyeli a Közös Vállalkozást, és a Közös Vállalkozás tevékenységei során gondoskodik a Közös Vállalkozás és annak tagjai közötti szoros együttműködésről. Az igazgatótanáccsal és az igazgatóval együtt, aki a Közös Vállalkozás napi szintű vezetéséért felelős vezető tisztségviselő és a Közös Vállalkozás jogi képviselője, a Közös Vállalkozás több testülettel rendelkezik. Ezek a következők:

iroda, műszaki tanácsadó bizottság, végrehajtó bizottság, igazgatási és pénzügyi bizottság, valamint ellenőrzési bizottság.

Belső ellenőr:2012. január 1-je óta a belső ellenőrzési részleg és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata.

Külső ellenőr: Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság: Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Költségvetés

431,6 millió EUR végleges bevétel (kifizetési előirányzat), amelynek 69 %-át fedezi közösségi hozzájárulás.

Létszám 2013. december 31-én

A létszámtervben szereplő állások száma 262 uniós tisztviselő és ideiglenes alkalmazott, ebből betöltött: 234; valamint

142 betöltött szerződéses alkalmazotti állás.

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

A 2013-ban végzett tevékenységekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes információkkal kapcsolatban tekintse meg az F4E honlapját (http://www.fusionforenergy.europa.eu/)

Forrás: A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

16.

A hivatkozott táblázatok azokat a jóváírásokat mutatják be, amelyeket az F4E a jóváírási rendszer (Credit Allocation Scheme – CAS) keretében szerzett a nemzetközi ITER szervezettel közösen elfogadott mérföldkövek elérése révén, az adott beszerzés teljesítésének folyamatában. Ez az, amit a nemzetközi ITER szervezet előrehaladásként hivatalosan elismer. A CAS-mérföldkövek értéke azonban nem tükrözi megfelelően a munka tényleges előrehaladását (azaz a beszerzés végéhez közeledve tetőzik, emiatt a jóváírásokon keresztüli elismerés nem arányos). Az F4E 2014-ben megkezdte a szükséges intézkedéseket egy olyan, a megtermelt értéken alapuló jelentéstételi rendszer bevezetéséhez, amelynek révén az F4E megfelelő információkat lesz képes szolgáltatni a munka előrehaladásáról. Érdemes megjegyezni, hogy az F4E minden évben éves előrehaladási jelentést készít, amely az F4E éves tevékenységi jelentésével együtt további információkkal szolgál az ITER projektben történő európai közreműködés általános előrehaladásáról. Az F4E 2013. évi éves beszámolója emellett hozzávetőleges előzetes becslést tartalmaz a befejezett munkák százalékos arányáról, amely a beszerzési megállapodásokhoz kapcsolódóan eddig felmerült költségek összegén, valamint ezen összegnek a projekthez történő természetbeni hozzájárulások becsült értékével való összehasonlításán alapul.

17.

A kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya tekintetében az ITER projekt további késedelembe esett az ütemtervhez képest, és ennek következtében késés tapasztalható a fontos szerződések aláírásában, ami megakadályozta a tervezett előfinanszírozás végrehajtását. Ennek fő okai a nemzetközi ITER szervezet adatszolgáltatásában történt késések, valamint a társaságokkal a hatékonyabb költségkorlátozást célzó költségcsökkentés érdekében folytatott tárgyalások elhúzódása volt.

18.

2013-ban jelentős előrehaladás történt a belső kontrollrendszer tekintetében, és további intézkedések vannak folyamatban az F4E ellenőrzési környezetének erősítése érdekében. Ahogy azt az alábbiakban részletesebben is kifejtjük, az ellenőr által megnevezett intézkedések végrehajtása előrehaladott állapotban van:

Költségbecslések

Az F4E frissítette a munkalebontási struktúra (WBS) 4. szintjére (Beszerzési megállapodás – kifizetési előirányzatok szintje) vonatkozó költségalaptervét, valamint a szintén a munkalebontási struktúra 4. szintjére vonatkozó előzetes becsült összköltséget, figyelembe véve a projekttel kapcsolatban jelenleg ismert időpontokat. Az adatok még frissítésre kerülnek, különösen azt követően, hogy projektszinten befejeződik a reális ütemterv kialakítása. Az F4E által a költségszámítás tekintetében alkalmazott, felülről lefelé felépített megközelítés most már lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a költségszámítást kiterjessze a munkalebontási struktúra 6. szintjére (szerződések szintje). Ez hosszadalmas munka, amely azért is időigényes, mert a projekt alakulásának tükrében folyamatosan pontosítani kell a már összegyűjtött információkat. Mindez részletesebb kiindulási alapot biztosít a szervezet számára a költségelemzéshez, jóllehet a munkalebontási struktúra 4. szintjén már rendelkezésre álló adatok megfelelő szintű monitoringot és költségkorlátozást tesznek lehetővé, amelyről az F4E az előrehaladási jelentésében évente beszámol az Európai Tanácsnak.

Az ellenőrzés eredményei

Lásd a 22. bekezdésre adott válaszunkat.

Cselekvési tervek

A végrehajtás általános előrehaladása tekintetében jelentős előrelépés történt az ellenőrzési bizottság 2013. novemberi ülése óta, és a végrehajtás jelenlegi állapota 80 % (az ellenőrzési bizottsággal 2014 májusában közölt információk alapján).

A két legutóbbi, 2013 végén kiadott ellenőrzési jelentés (munkaerő-felvétel és kiválasztás, illetve a 03. pályázati csomaghoz – TB03 – kapcsolódó közbeszerzés versenypárbeszéd-eljárásának felülvizsgálata) figyelembevétele nélkül a végrehajtási arány 89 %. Ezeket a pénzügyi folyamatokra, a támogatások kezelésére és a szakértői szerződésekre vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatos cselekvési terveket teljes egészében végrehajtották.

Szervezeti kockázat

Az F4E 2014 májusában mutatta be az ellenőrzési bizottságnak a frissített szervezeti kockázatértékelését. Megjegyzendő, hogy a források szűkössége miatt az igazgatótanács abban állapodott meg, hogy az F4E kizárólag a nagyon magas besorolású kockázatokat követi nyomon rendszeresen és részletekbe menően. Az ilyen jellegű kockázatokra válaszul javasolt cselekvési terv elsőbbséget élvez, figyelembe véve azt is, hogy az intézkedések némelyikét a folyamatos fejlődés szellemében javasolják, és lehetséges, hogy azokat soha nem fogják befejezettnek tekinteni.

19.

Az F4E részben egyetért a megjegyzéssel, mivel az ellenőr által jelentett tárgyalásos eljárások többsége nem éri el a Közös Vállalkozás szabályzatában rögzített 50 000 EUR-s küszöbértéket, és ezért nem tekintendő kivételesnek. Alacsony átlagos értékük miatt továbbá a tárgyalásos eljárások teszik ki az éves operatív közbeszerzési eljárások 44 %-át, ugyanakkor a Közös Vállalkozás éves kötelezettségvállalásainak csak kevesebb mint 15 %-át. E tekintetben az alacsony értékű tárgyalásos eljárások alkalmazása lehetővé teszi a Közös Vállalkozás számára, hogy a korlátozott belső erőforrásokat a nagy értékű/nagy kockázatú beszerzésekre összpontosítsa, ami jótékony kockázatmérséklő hatással jár. Ami a támogatási felhívásokra beérkező ajánlatok nagyon alacsony számát illeti, ennek két fő oka van. Egyrészt az F4E támogatásainak rendkívül speciális jellegéből adódóan ez a fajta munka csak kis számú pályázó érdeklődésére tart számot Európában. Másrészt mivel az európai fúziós program sikeresen, a párhuzamos tevékenységek minimalizálása és az adott területen tevékenykedő csoportok szoros együttműködése mellett alakított ki egy európai kutatási térséget a fúzió területén, az F4E ajánlati felhívásaira beérkező ajánlatok többségét páneurópai konzorciumok nyújtják be.

20.

A feltárt hiányosságok tekintetében az F4E kijelenti, hogy az alábbiakban részletezetteknek megfelelően már folyamatban vannak az azok orvoslására irányuló intézkedések.

Előzetes tájékoztató hirdetmények alkalmazása

Az F4E 2012 szeptemberében a nagy értékű (10 millió EUR feletti becsült szerződési értékű), valamint az engedélyező tisztviselő által kritikus fontosságúnak ítélt szerződések esetében előzetes tájékoztató közlemény közzétételét előíró iránymutatást fogadott el. Az ellenőr által említett közbeszerzési eljárás a fenti eljárás elfogadása előtt indult.

Szerződések értékének becslése

Azon közbeszerzési eljárást illetően, amelynél 32 %-os növekedés volt megfigyelhető az eredeti költségbecsléshez képest, az F4E részletes kimutatást biztosított az ellenőröknek a növekedésről, amelynek két fő oka volt: az eredeti terjedelemben történő teljesítéshez szükséges időt újraértékelték, ami így hosszabb időt eredményezett, valamint a szerződés terjedelmét kiegészítették.

A két másik közbeszerzési eljárás tekintetében a költségbeli különbségekkel kapcsolatban minden részletet közöltek az ellenőrökkel. Az egyéb eljárások esetén, és különösen a 04. pályázati csomag (TB04) szerződése tekintetében az F4E egyetért azzal, hogy az egyeztetést bonyolították a közbeszerzési dokumentációban foglalt dokumentumok. Ennek oka elsősorban a szerződés jellege, összetettsége és az abban foglalt összegek nagysága, amelyek következtében a dokumentáció rendkívül nagy mennyiségű dokumentumot tartalmaz, nem pedig hiányzó vagy hiányos információk esete áll fenn.

A pályázati eljárásokban felhasznált, harmadik felektől származó leszállítandó anyagok

A közbeszerzésben közreműködő harmadik felek által szolgáltatott leszállítandó anyagok megfelelő átvételének, valamint a szabályozási kerettel való összhang és az annak történő megfelelés biztosítása érdekében az F4E ellenőrzőlistát készít a harmadik felektől származó információk megfelelő felhasználásának biztosításához szükséges formai és minőségi szempontokról.

Szerződésmódosítások

Az a tény, hogy az F4E engedélyező tisztviselője a szerződés módosítását az F4E végrehajtási szabályai 100. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontja szerinti új közbeszerzési eljárás indítása nélkül hagyta jóvá, azt bizonyítja, hogy a szerződés módosítását nem ítélték jelentősnek. A kétségek elkerülése érdekében azonban az F4E az engedélyező tisztviselőhöz benyújtott tényleges szerződésmódosítási kérelemhez mellékelt módosításkérési űrlapon feltünteti i. a szerződés történetének ismertetését, különös tekintettel a korábbi módosításokra, valamint ii. a javasolt módosítás eredeti szerződés szempontjából fennálló jelentőségének egyedi értékelését, tekintettel az esetleges korábbi módosításokra.

A személyzet pályáztatási eljárásban részt vevő tagjai és a tárgyalási megbízás

Helytálló ugyan, hogy az ajánlatok értékelése során a személyzet bizonyos tagjai az értékelő bizottság kérésére anélkül nyújtottak tanácsadást, hogy a kinevező hatóság akár az értékelő bizottság tagjának, akár az ajánlatok meghatározott szempontjaival kapcsolatos tanácsadást végző szakértőnek nevezte volna ki őket, azonban mindennek nincs hátrányos hatása. Ahogy arra a Számvevőszék is utalt, a személyzet valamennyi érintett tagja titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot írt alá, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, és kizárólag tényszerű információkat szolgáltatott az értékelő bizottság kérésére. A személyzet valamennyi érintett tagját megnevezték a szerződés-elbírálási dokumentációban.

Az F4E-nél jelenleg a következők kidolgozása van folyamatban: i. eljárás és sablon a belső szakértők bevonásával kapcsolatban, valamint ii. az engedélyező tisztviselő által a tárgyalóbizottság számára adott tárgyalási megbízás megállapítására vonatkozóan, amely meghatározza a lehetséges korlátokat.

A versenypárbeszéd lezárásában történt késések

Ahogy azt a Belső Ellenőrzési Szolgálat a 03. pályázati csomaggal – TB03 – kapcsolatos közbeszerzés versenypárbeszéd-eljárásának felülvizsgálata során elismerte, az F4E úttörő szerepet játszik az európai intézmények között az ilyen típusú közbeszerzési eljárások alkalmazásában, amelyek alkalmasabbak az összetett piacok, így a TB04 piaca vonatkozásában is. A pályázati specifikációknak a tárgyalások befejeződését követő véglegesítésében és közzétételében jelentkező késés arra a belső döntéshozatali eljárásra vezethető vissza, amelyet a szerződés összetettség és ár szempontjából fennálló terjedelme szükségessé tett; figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy ez az időszak magában foglalta a karácsonyi szünet idejét is. Ami a szerződéskötéshez szükséges időt illeti, ez a fenti okokra is visszavezethető lehet, de általános oka az ITER egyéb építési szerződései tekintetében felhalmozódott késésekben keresendő.

21.	Az F4E-nek nincs további megjegyzése.

22.

A támogatások tekintetében valóban vannak végleges, már végrehajtott ellenőrzési jelentések 2013-ra vonatkozóan. Még ha csak egyetlen ellenőrzésről is volt szó, ez lefedte az F4E által a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan támogatásokra fizetett hozzájárulások teljes összegének 21 %-át. A külső könyvvizsgáló cég zárójelentését közölték a kedvezményezettel, és az eredményeket már végrehajtották. Ami a 2014-ben folyamatban lévő három ellenőrzést illeti, a külső könyvvizsgáló cégnek jelentős lemaradása van, és az F4E még nem kapott semmilyen jelentést (még azt az előzetes jelentést sem, amely a szerződés szerint a helyszíni munka befejeztét követően esedékes lenne).

A közbeszerzési szerződések tekintetében a belső ellenőrzési részleg (IAC) 2013-ban értékelte a helyszíni épületekért és áramellátásért felelős projektcsoport által kezelt öt szerződés pénzügyi, megfelelőségi, minőségi és teljesítménybeli szempontjait. A jelentés első tervezetét 2014. március 28-án adták ki az igazgató részére. Az ellentmondásos eljárásra és az IAC által feltárt problémák némelyikének nagyfokú műszaki és jogi összetettségére tekintettel az igazgatónak végleges tervezetet adtak át 2014. szeptember 30-án. Ennek ellenére megjegyezzük, hogy az IAC által feltárt hiányosságok közül soknak már folyamatban van az orvoslása.

23.

Az F4E – a Számvevőszék által kiemelt esetek ellenére – megelégedéssel állapítja meg a tagsági hozzájárulás befizetési ideje tekintetében elért előrehaladást. Ezt tükrözi az is, hogy a késéssel érintett 2,2 millió EUR-nyi hozzájárulásból 1,7 millió EUR – amely két tag hozzájárulásának felel meg – mindössze egy munkanapos késéssel érkezett be.

24.

Az F4E megjegyzi, hogy indokolatlan késés nem történt. Az új költségvetési keretrendelet 2013. december 8-án lépett hatályba. Az F4E felmérte, hogy milyen változásokat eredményez az új költségvetési keretrendelet bevezetése, és milyen létfontosságú eltérésekre van szükség a szervezet esetében annak különleges működési igényei miatt. A felmérés alapján az F4E a költségvetési rendelete és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási szabályok módosítására, illetve átdolgozására irányuló, kulcsfontosságú eltéréseket tartalmazó javaslatot dolgozott ki és mutatott be az igazgatótanácsnak annak 2014. júniusi ülésén, és az igazgatótanács támogatta az említett eltéréseket. Az igazgatótanács évente két alkalommal ülésezik, és ez volt a költségvetési keretrendelet hatálybalépését követő első ülés, amelyen az F4E javaslatot nyújthatott be. A 2007/198/Euratom tanácsi határozat 5. cikkének megfelelően az F4E immár a Bizottságtól függ az F4E költségvetési rendeletével kapcsolatos előzetes vélemény kibocsátása tekintetében, mivel a rendelet végleges változata kizárólag a Bizottság véleményének értékelését követően nyújtható be az igazgatótanácshoz annak következő, 2014. decemberi ülésén.

25.

Az F4E a lehető legszélesebb körű ismeretek és támogatás megszerzésére törekedett az ágazati szereplők részéről a szakpolitika végrehajtásához. Ennek eredményeként 2013-ban konzultációra került sor az ágazati szereplők több gyakorlati megoldással kapcsolatos véleményének és – lehetőség szerint – egyetértésének megszerzése érdekében. Érdemes kiemelni, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakpolitika funkcionális végrehajtására irányuló intézkedések elfogadásával együtt elfogadták az F4E szerződési tevékenységei során felhasználandó szerződéses záradékokat is. Ez szándékosan így történt annak érdekében, hogy az F4E anélkül alkalmazhassa a szakpolitikát, hogy ahhoz további végrehajtási vagy szabályozási intézkedésekre lenne szükség. Mindenesetre az új szakpolitikának az F4E gyakorlataiba történő zavartalan beillesztése, valamint betartásának biztosítása érdekében néhány kiigazítás történt az F4E döntéshozatali folyamatában.

26.

Az F4E hangsúlyozza, hogy a beszállítói számára biztosított, fúzión kívüli hasznosításhoz fűződő kizárólagos joggal összefüggő fennmaradó kockázatokat hatásosan csökkenti az, hogy az F4E biztos szabályként megtartja a fúzió területén kidolgozott szellemi tulajdon használata feletti nem kizárólagos, átruházható jogot. Nem áll fenn ellentét a nem fúziós alkalmazás tekintetében biztosított kizárólagosság és a fúziós alkalmazáshoz kért közös jogok között, ezért ez a megkülönböztetés nem eredményez többletkockázatot. Az F4E különös figyelmet fog fordítani annak meghatározására, hogy mi minősül fúziós alkalmazásnak (ami magában foglalja majd legalább az ITER-megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi rendszert, alrendszert és komponenst) annak érdekében, hogy a beszállítók számára a lehető legnagyobb mértékű egyértelműséget és átláthatóságot biztosítsa.

Ezen túlmenően az F4E úgy véli, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok e megközelítése erősíti a versenyt, mivel a szerződéses feltételeket vonzóbbá teszi a beszállítók számára, ami a költségek korlátozásához és a szervezet európai jelenlétének kiterjesztéséhez egyaránt hozzájárul.

27.

Az F4E megjegyzi, hogy a szellemi tulajdon tulajdonosainak helyzetüknél fogva komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy a terjesztési tevékenységek ne korlátozzák a tulajdon védelmét. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a beszállítónak kizárólagos joga fűződik a hasznosításhoz a fúzión kívüli fő működési területén. Az a lehetőség, hogy figyelőszolgálatot működtessenek a szerződéses feltételek megsértésével kapcsolatos igények érvényesítéséhez arra az esetre, ha a beszállító részéről engedély nélküli publikáció történik, nem tűnik arányosnak a fennmaradó kockázat mértékével, és a gyakorlatban nehezen lenne megvalósítható.

28.

A személyzet tagjait érintő összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályokat az igazgatótanács elfogadta, és azok 2014. július 1-jén hatályba léptek. A végrehajtási intézkedéseket (például az érdekeltségi nyilatkozatokra és a munkaviszony megszűnése utáni időszakkal kapcsolatos szabályokra vonatkozó intézkedéseket) hamarosan elfogadják. A kifejezetten az érdekeltségi nyilatkozatok számára készülő adatbázis kidolgozása folyamatban van.

29.	Az F4E-nek nincs további megjegyzése.

30.	Az F4E-nek nincs további megjegyzése.

31.

A Fusion for Energy és a Spanyol Királyság között 2007-ben aláírt befogadási megállapodás valóban előirányozza, hogy Spanyolország a megállapodás aláírása után legkésőbb 3 évvel állandó irodahelyiségeket biztosít az F4E részére. A megállapodás azt is meghatározza, hogy a köztes időben, amíg rendelkezésre nem bocsátják a végleges irodahelyiségeket, Spanyolország átmeneti irodahelyiségeket biztosít.

Mivel Spanyolország eddig még nem biztosította a befogadási megállapodásban előirányzott állandó irodahelyiségeket, és nem egyezett bele, hogy további helyet biztosítson az átmeneti irodahelyiségek számára, a problémát 2013 decemberében az igazgatótanács elé terjesztették. Következtetéseiben az F4E igazgatótanácsa

—	elismerte az F4E és személyzete nehéz helyzetét a jelenlegi átmeneti irodahelyiségekben, valamint azt, hogy az F4E fejlődése és zavartalan működése szempontjából fontos, hogy kizárólagos használatú, állandó épülettel rendelkezzen,

—

sürgette, hogy Spanyolország tegyen eleget a befogadási megállapodásban foglalt kötelezettségeinek, és minél előbb biztosítson állandó irodahelyiségeket az F4E számára, valamint úgy döntött, hogy felkéri az igazgatótanács elnökét, hogy írásban forduljon a spanyolországi hatóságokhoz az igazgatótanács aggodalmait illetően,

—	sürgette, hogy Spanyolország ingyenesen bocsásson az F4E rendelkezésére az F4E megállapodás szerinti személyzetével arányos méretű további ideiglenes irodahelyiségeket arra az időre, amíg az állandó irodahelyiségek nem állnak rendelkezésre.

Az igazgatótanács következtetéseit eljuttatták a spanyolországi hatóságokhoz, arra kérve azokat, hogy sürgősséggel kezeljék ezt az ügyet, továbbá tájékoztassák az F4E igazgatótanácsát a kötelezettségeik teljesítése érdekében tervezett intézkedésekről. A spanyolországi hatóságok válaszukban kifejtették, hogy a befogadási megállapodásban előirányzott helyiségeket már maradéktalanul rendelkezésre bocsátották, ezért további helyet nem áll módjukban biztosítani. Az állandó irodahelyiségeken kívül hivatkoztak a 2010–2011 folyamán történt, a területen létesítendő lehetséges épületről folytatott megbeszélésekre, amelyeket a későbbiekben mind Spanyolország, mind az F4E figyelmen kívül hagyott, és végső soron abban állapodtak meg, hogy jelenleg folyamatban van az új épület helyének kiválasztása, valamint hogy az F4E hamarosan tájékoztatást kap. A spanyolországi hatóságok által az állandó irodahelyiségekkel kapcsolatos döntés lehetséges előrehaladásáról tett kijelentések ellenére hangsúlyozandó, hogy az F4E-t immár egy éve nem tájékoztatták a fejleményekről. A munkacsoport Spanyolország által hivatkozott jelentését 2013 szeptemberében véglegesítették, és azóta semmilyen intézkedés nem történt. A spanyol államtitkártól a közelmúltban érkezett levél semmilyen módon nem enged arra következtetni, hogy a kérdésben tényleges előrelépés történt volna. Ahogy azt a spanyolországi hatóságok és az igazgatótanács felé több alkalommal is jeleztük, a közös vállalkozás számára jelenleg rendelkezésre bocsátott munkatér nem elegendő, ami egyre komolyabb, az F4E-t és annak személyzetét az ésszerű körülmények közötti munkavégzésben hátráltató problémákat okoz. Mivel az összes nyitott álláshely betöltése és a munkaerőhiány csökkentése folyamatosan jelentős erőfeszítést igényel, a helyzet hónapról hónapra súlyosbodik. Az F4E személyzete körében nemrégiben végzett felmérésben a munkatérrel kapcsolatos körülményeket nevezték meg az egyik fő nehézségként és problémaként.

32.

A Fusion for Energy már elfogadta a Számvevőszék által említett végrehajtási szabályok többségét, így a szülői szabadsággal, a családi szabadsággal, a nyugdíj-jogosultságokkal, az igazgató értékelésével, a felvételkori besorolási fokozat megállapításával és a részmunkaidőben való munkavégzéssel kapcsolatosakat. Ami az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó szabályokat illeti, ezek 2013 elején benyújtásra kerültek a Bizottsághoz jóváhagyásra, a Bizottság azonban nem adott választ, ami lehetetlenné tette az igazgatótanácshoz jóváhagyásra történő benyújtást a személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelően. Ez utóbbi eset állt fenn bizonyos további, a Bizottsághoz 2013-ban jóváhagyásra benyújtott végrehajtásiszabály-tervezetek esetén is. Mindeközben 2014. január 1-jén hatályba lépett a személyzeti szabályzat reformja, amely további kiigazításokat tett szükségessé. A Fusion for Energy már megtette a szükséges lépéseket, és számos bizottsági szabályt az igazgatótanácsa elé terjesztett analógia útján történő alkalmazás céljából, beleértve a részmunkaidőben való munkavégzésre és a felvételkori besorolási fokozat megállapítására vonatkozó, a reform nyomán szükségessé vált frissített rendelkezéseket. Ezen túlmenően a személyzeti bizottsággal folyamatban van az egyéb szabályokról történő konzultáció az új 100. cikknek megfelelően. Éppen ezért további előrehaladásra számítunk az év során, feltéve, hogy a Bizottság ésszerű időn belül válaszol a Fusion for Energy eltérésekre vonatkozó esetleges kérelmeire. Végül pedig bizonyos szabályok – különösen az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak foglalkoztatására, az értékelésre és a besorolási fokozat újramegállapítására, a szerződéses és ideiglenes alkalmazottak fizetés nélküli szabadságára vonatkozó szabályok – vonatkozásában a Bizottsággal megállapodás született az ügynökségek és a Bizottság képviselőiből álló állandó munkacsoport által jelenleg kidolgozott közös mintahatározatok használatára vonatkozóan.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/58

JELENTÉS

a SESAR Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/07)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–5	59
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	6	59
Megbízhatósági nyilatkozat	7–14	59
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	12	60
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	13	60
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	15–18	61
A költségvetés végrehajtása	15	61
Multilaterális keretmegállapodás (MFA)	16–18	61
További megjegyzések	19–27	61
Jogi keret	19–20	61
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	21	61
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	22–23	61
Összeférhetetlenség	24	62
A Bizottság második közbenső értékelése	25–26	62
A korábbi észrevételek hasznosulása	27	62

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű SESAR Közös Vállalkozás (SJU) 2007 februárjában jött létre (1), hogy a SESAR (Egységes európai égbolt – légiforgalom-irányítási kutatóprogram) projekt technológiai komponensét irányítsa.

Az európai légiforgalom-irányítás (Air Traffic Management, ATM) modernizálását célzó SESAR-projekt három szakaszból épül fel:

A 2004–2007-es „meghatározási szakasz” az Eurocontrol (Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért) irányítása alatt állt, és a transzeurópai hálózatok közlekedési programján keresztül az Európai Unió költségvetéséből társfinanszírozásban részesült. Ennek eredményeképpen megalkották az európai ATM-főtervet, amely meghatározza, hogy az ATM-rendszerek következő generációja miből épül fel, és tartalmazza az annak fejlesztésére és kiépítésére irányuló terveket is.

Kétfázisú „fejlesztési szakasz” (1. fázis: 2008–2016, finanszírozása a 2008–2013-as programozási időszakból; 2. fázis: 2017–2024, finanszírozása a 2014–2020-as programozási időszakból), amelyet az SJU irányít, és amely az európai ATM-főtervben meghatározottaknak megfelelően új technológiai rendszerek, összetevők és operatív eljárások kialakítását fogja eredményezni.

c)	A „kiépítési szakaszban” (2014–2024) kerül sor az új légiforgalom-irányítási infrastruktúra nagyszabású kiépítésére és alkalmazására, és ezt a szakaszt a tervek szerint a gazdasági szereplők és más érintettek fogják irányítani.

Az SJU a közszféra és a magánszektor közötti partnerség (PPP) formájában lett kialakítva. Alapító tagjai az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió, valamint az ügynöksége által képviselt Eurocontrol. A részvételi szándék kifejezésére vonatkozó felhívás eredményeképpen a Közös Vállalkozásnak jelenleg tizenöt tagja van a léginavigációs ágazat magán- és állami vállalatai közül. Vannak köztük repülőgépgyártók, földi és fedélzeti berendezéseket gyártók, léginavigációs szolgáltatók és reptéri hatóságok.

A SESAR-program fejlesztési szakaszának költségvetése 2,1 milliárd EUR, amelyet egyenlő részben biztosít az Európai Unió, az Eurocontrol, valamint a résztvevő magán- és állami partnerek. Az uniós hozzájárulás finanszírozása a hetedik kutatási keretprogramból, valamint a transzeurópai hálózatok közlekedési programjából történik. Az Eurocontrol és a többi érintett fél az általuk biztosított források közel 90 %-át természetbeni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre.

A SESAR Közös Vállalkozás 2007. augusztus 10-én kezdte meg önálló működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	a SESAR Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (2) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (3) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 39. és 50. cikke szerint a vezetés felelőssége a Közös Vállalkozás éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége:

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (5) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

Az ellenőr felelőssége

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzése alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (6) az éves beszámoló megbízhatóságára és a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények (INTOSAI) nemzetközi standardjai szerint végzi ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessen arról, hogy a Közös Vállalkozás éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

10.

11.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alább ismertetett véleményekhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

12.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

13.

14.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

15.

Az igazgatási tanács által elfogadott végleges 2013-as költségvetés 64,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 105,4 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,6 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 94,7 % volt.

Multilaterális keretmegállapodás (MFA)

16.

2013. december 31-én az SJU fejlesztési szakaszának keretében 16 tagszervezet (köztük az Eurocontrol) dolgozott programtevékenységeken, több mint 100 magán- és köztulajdonban lévő szervezetet és alvállalkozót bevonva. A SESAR programnak a harmadik MFA keretébe tartozó 358 projektje közül 333 (93 %) volt megvalósítás alatt, vagy már lezárult.

17.

A harmadik MFA keretében a többi 15 tagnak az Európai Unió és az Eurocontrol által fizetendő 595 millió EUR-s társfinanszírozási hozzájárulásokból 100 % lett lekötve és 55 % (316 millió EUR) lett kifizetve 2013. december 31-ig, a fennmaradt 45 % (279 millió EUR) kifizetése pedig várhatóan 2016. december 31-ig meg fog történni.

18.

2013-ban a Közös Vállalkozás megkötötte a negyedik MFA-t, amely 2014. január 1-jén lépett hatályba a Közös Vállalkozás hátralévő hároméves működési idejére (7).

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

19.

Az SJU igazgatási tanácsa a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján a Bizottság egyetértésével 2013. december 13-án ideiglenesen és 2014. január 1-jei hatállyal elfogadta az SJU 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó pénzügyi szabályzatát.

20.

Az SJU pénzügyi szabályzata még változhat a Bizottság későbbi véleményei és döntése függvényében, különösen az előző programozási időszakban érvényben volt finanszírozási eltérések fennmaradását illetően.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

21.

2013-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak és a belső ellenőrző részlegnek az SJU-ra vonatkozó koordinált 2012–2014-es stratégiai ellenőrzési terve alapján a Belső Ellenőrzési Szolgálat elvégezte a támogatáskezelő projektek lezárási eljárásának korlátozott értékelését (8) és az informatikai rendszer kockázatértékelését, a belső ellenőrző részleg pedig szabályszerűségi ellenőrzést (9) végzett a beszerzések és a szerződéskezelés terén, és értékelte az ABAC munkafolyamat felhatalmazásait.

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

22.

2013-ban az SJU folytatta a kutatási eredmények monitoringjára és jelentésére vonatkozó politikája végrehajtását azzal, hogy 2013. május 31-én közzétette a Közös Vállalkozásnak a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó előírások alkalmazásának monitoringjáról szóló éves jelentését a 2013 előtti összes pénzügyi évről, és hogy az igazgatási tanács 2013. október 30-án elfogadta az új információk és jogok, és ezek tulajdonosi státuszainak összesített jegyzékét a 2013 előtti összes pénzügyi évre vonatkozóan.

23.

Az SJU ezenkívül terjesztette az új kutatási információkat és jogokat úgy, hogy extranetjén részletes információkat tett elérhetővé az eredményekről és ezek folyamatairól az érintettek számára, és hogy 2013-as éves tevékenységi jelentésében közzé tette a részletes általános összefoglalóját a 2013-as eredményekről.

Összeférhetetlenség

24.

Az SJU konkrét intézkedéseket hozott az összeférhetetlenség megelőzésére az érintettek három legfontosabb csoportja tekintetében: az igazgatási tanács tagjai, az alkalmazottak és a szakértők. Ezeket megfelelően dokumentálja egy átfogó írásos eljárás, amelyet 2012-ben aktualizáltak.

A Bizottság második közbenső értékelése (10)

25.

A Bizottság 2013 októbere és 2014 márciusa között végezte el az SJU második közbenső értékelését, amelynek keretében a rendelet végrehajtása, a munkamódszerek, az elért eredmények és az általános pénzügyi helyzet szempontjából értékelte a Közös Vállalkozást.

26.

A jelentés két fő ajánlása: megfelelőbben kell kezelni az egyes tagállamok konkrét információs és kommunikációs igényeit, amelyek eltérnek a Közös Vállalkozás tagjainak technikai szempontból összetettebb igényeitől (11); valamint további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy tovább javuljon a Közös Vállalkozás által kitűzött (éves munkaprogramjában szereplő) éves célok teljesítési aránya, amely arány a 2010-es 60 %-ról 2012 végére 82 %-ra nőtt.

A korábbi észrevételek hasznosulása

27.

Az előzetes kontrollok területén megvalósították a jobbító intézkedéseket.

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) Az 1361/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 352., 2008.12.31., 12. o.) módosított, az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.).

(2) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközérték változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(3) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, és a számviteli politika alapelveit és további magyarázatokat tartalmazó összegzésből állnak.

(4) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(5) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.

(6) Az 1271/2013/EU rendelet 107. cikke.

(7) A negyedik MFA előirányozza i. a projektirányítás hatékonyságának növelése céljából a projektek számának 250-re történő csökkentését, főként összevonások révén, és ii. 38 millió EUR átcsoportosítását új operatív tevékenységek és kezdeményezések finanszírozására, főként a jelenlegi operatív tevékenységeknél elért költségmegtakarításoknak köszönhetően felszabadult finanszírozási forrásokból.

(8) A 2013. október 21-i zárójelentés szerint bizonyítékra van szükség a bizonyosság összes forrását felölelő átfogó technikai értékelésekről, és szükség van egy egységes dokumentumkezelő rendszerre.

(9) A 2013. augusztus 7-i zárójelentés szerint a jelenleginél jobb útmutatásra van szükség a szerepeket, felelősségeket és hatásköröket illetően, és szükség van egy „Eredmények azonosítása és tárolása” eljárás elfogadására.

(10) A SESAR Közös Vállalkozás második félidős értékelése (2014. június).

(11) Az egységes európai égbolt megvalósításában az Európai Bizottság (a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság) támogatására létrehozott egységes égbolttal foglalkozó bizottságban ülésező tagállami képviselők felmérése alapján.

MELLÉKLET

SESAR Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke)

A legutóbb az 1361/2008/EK rendelettel (HL L 352., 2008.12.31.) módosított, a SESAR Közös Vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK tanácsi rendelet.

A Közös Vállalkozás hatásköre

(a legutóbb az 1361/2008/EK rendelettel módosított 219/2007/EK tanácsi rendelet)

Célok

A Közös Vállalkozás célja, hogy valamennyi vonatkozó uniós kutatási és fejlesztési tevékenység koordinálása és összpontosítása révén biztosítsa az európai légiforgalom-irányítás rendszerének korszerűsítését. A Közös Vállalkozás felel az ATM-főterv végrehajtásáért és különösen az alábbi feladatok elvégzéséért:

—

a SESAR-projekt fejlesztési szakaszába tartozó tevékenységek szervezése és koordinálása, az Eurocontrol által irányított projektmeghatározási szakasz eredményeképpen létrejött ATM-főtervvel összhangban, a köz- és magánszférából származó pénzeszközök egységes struktúrában történő egyesítése és kezelése révén,

—	az ATM-főtervvel összhangban a SESAR fejlesztési szakaszába tartozó tevékenységekhez szükséges finanszírozás biztosítása,

—	az európai légiforgalom-irányításban érintett felek bevonásának biztosítása, különösen: a léginavigációs szolgáltatók, a légtérhasználók, a szakszemélyzeti egyesületek, a repülőterek, a gyártó ipar, valamint az érintett tudományos intézetek vagy az érintett tudományos közösség vonatkozásában,

—	a felügyelete alá tartozó kutatási és fejlesztési, validálási és tanulmánykészítési szakmai munka szervezése, az ilyen tevékenységek szétaprózódásának elkerülésével,

—	az ATM-főtervben pontosan meghatározott közös termékek kifejlesztésére irányuló tevékenységek felügyeletének biztosítása, és szükség esetén egyedi pályázatok szervezése.

Irányítás

(a legutóbb az 1361/2008/EK rendelettel módosított 219/2007/EK tanácsi rendelet)

Igazgatási tanács

Az igazgatási tanács feladatai:

a)	a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint a Tanács által jóváhagyott ATM-főterv elfogadása és az annak módosítására vonatkozó javaslatok jóváhagyása;

b)	a SESAR-projekt fejlesztési szakaszának végrehajtására vonatkozó iránymutatások kibocsátása és döntéshozatal, valamint általános végrehajtási felügyelet gyakorlása;

c)	a Közös Vállalkozás munkatervének és éves munkatervének (a 16. cikk (1) bekezdése), valamint éves költségvetésének – beleértve a létszámtervet – jóváhagyása;

d)	tárgyalások engedélyezése, valamint döntéshozatal új tagok felvételéről és az ehhez kapcsolódó, az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokról;

e)	a tagok és a Közös Vállalkozás közötti megállapodások végrehajtásának felügyelete;

f)	az ügyvezető igazgató kijelölése, illetve felmentése, a szervezeti felépítés jóváhagyása, és az ügyvezető igazgató munkájának felügyelete;

g)	döntéshozatal a tagok pénzügyi hozzájárulásának összegéről és a befizetési eljárásról, valamint a természetbeni hozzájárulások értékeléséről;

h)	a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának elfogadása;

i)	az éves beszámoló és a mérleg elfogadása;

j)	a 16. cikk (2) bekezdésében említett, a SESAR-projekt fejlesztési szakaszának előrehaladásáról, illetve pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés elfogadása;

k)	döntéshozatal a Közös Vállalkozás bővítése vagy felszámolása tárgyában a Bizottságnak teendő javaslatokról;

l)	eljárások kidolgozása a Közös Vállalkozás tulajdonában lévő tárgyi eszközökhöz és immateriális javakhoz való hozzáférés jogának megadására, illetve az ilyen eszközök átruházására vonatkozóan;

m)	az ATM-főterv végrehajtásához szükséges szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok és eljárások kidolgozása, beleértve az összeférhetetlenség esetén alkalmazandó egyedi eljárásokat;

n)	döntéshozatal a 24. cikk szerint az alapszabály módosítása tárgyában a Bizottságnak teendő javaslatokról;

o)	olyan további hatáskörök gyakorlása és más feladatok elvégzése, amelyek szükségesek lehetnek a SESAR fejlesztési szakaszának végrehajtásához, ideértve például alárendelt szervek létrehozását;

p)	a 8. cikk végrehajtására vonatkozó intézkedések elfogadása.

Ügyvezető igazgató

Az ügyvezető igazgató a ráruházott hatáskörön belül teljes önállósággal végzi feladatát.

Belső ellenőrzés

Az Európai Bizottság belső ellenőre.

Külső ellenőrzés

Európai Számvevőszék.

A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Közös Vállalkozás igazgatási tanácsa.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

a SESAR Közös Vállalkozás 2013-as végleges beszámolója

Költségvetés

8 4 1 41 537 EUR kötelezettségvállalásokra

10 5 4 86 020 EUR kifizetésekre

Létszám 2013. december 31-én

A 2013-as operatív költségvetés szerinti létszámtervben 39 ideiglenes alkalmazotti, illetve 3 kirendelt tagállami szakértői álláshely szerepel. az álláshelyek száma tehát összesen 42, ebből a 2013-as év végén 41 álláshely volt betöltve, ugyanúgy, mint 2012-ben:

—	30 ideiglenes, kívülről felvett alkalmazott,

—	a Közös Vállalkozás tagjai által a 219/2007/EK rendelet 8. cikke szerint kirendelt 6 alkalmazott,

—	3 szerződéses alkalmazott,

—	2 kirendelt nemzeti szakértő.

Feladatok szerinti bontásban:

Operatív feladatok: 26

Adminisztratív és támogató feladatok: 14

Vegyes feladatok: 1

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: a Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése (http://www.sesarju.eu).

Forrás: A SESAR Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

A 26. pont szerint a Bizottság második közbenső értékelési jelentése két fő ajánlást tartalmaz. E tekintetben, hogy az olvasók számára teljes kontextust és az egész következtetést bemutassa, a közös vállalkozás azt a kiegészítő információt szeretné rendelkezésre bocsátani, hogy az általa elért eredményekkel kapcsolatban a második közbenső értékelés megállapította, hogy „A közös vállalkozás a SESAR-program szerinti középtávú célkitűzések többségét teljesítette. Az éves munkaprogramok végrehajtása a referenciaidőszak alatt javult. A közös vállalkozás megfelelő intézkedéseket tett az éves teljesítési szint javítása érdekében, és a közös vállalkozásnak ajánlott a meghatározott célkitűzései teljesítésének üteme javítását célzó erőfeszítéseinek folytatása (vö. Végleges jelentés, 8. fejezet: Következtetések/III. A közös vállalkozás által elért eredmények).”

Továbbá a második közbenső értékelés következtetéseiben ez áll: „összességében a közös vállalkozás hatékonyan teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket az értékelési időszak során kapott (2010–2012), így járulva hozzá a SESAR-programhoz. Megállapítást nyert, hogy a közös vállalkozás a rá irányadó szabályok és eljárások szerint működik. A közös vállalkozás bizonyítottan olyan struktúrával rendelkezik, amely specifikus igényekhez képes alkalmazkodni.” (vö. Végleges jelentés, 8. fejezet: Következtetések/V. Általános következtetések).

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 452/67

JELENTÉS

az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Közös Vállalkozás válaszaival együtt

(2014/C 452/08)

TARTALOMJEGYZÉK

	Bekezdés	Oldal
Bevezetés	1–5	68
A megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó információk	6	68
Megbízhatósági nyilatkozat	7–14	68
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról	12	69
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről	13	69
Megjegyzések a költségvetési és pénzgazdálkodásról	15–17	70
A költségvetés végrehajtása	15	70
Pályázati felhívások	16–17	70
További megjegyzések	18–26	70
Jogi keret	18	70
A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata	19–20	70
A kutatási eredmények monitoringja és jelentése	21–23	70
Összeférhetetlenség	24–25	71
A Bizottság második közbenső értékelése	26	71

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH Közös Vállalkozás) 2008 májusában jött létre (1) a 2017. december 31-ig terjedő időszakra.

Az FCH Közös Vállalkozás célja, hogy az iparral és a kutatószervezetekkel együttműködésben és azokkal összehangolva támogassa a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket a tagállamokban és a hetedik keretprogramhoz társult államokban (2), a piacképes felhasználások fejlesztése és ezáltal az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további ipari erőfeszítések elősegítése céljából. (3)

A Közös Vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet a Bizottság képvisel, és az Európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiával Foglalkozó Közös Technológiai Kezdeményezés Ipari Csoport. Az N.ERGHY Kutatási Csoport 2008 júliusában vált taggá.

Az Európai Unió az FCH Közös Vállalkozás működési költségeihez és kutatási tevékenységeihez – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 470 millió EUR-val járul hozzá; ebből a működési költségekre elkülönített rész nem haladhatja meg a 20 millió EUR-t. Az Ipari és a Kutatási Csoportok a tervek szerint a működési költségek 50 %-ához járulnak hozzá és hozzá kell járulniuk az operatív tevékenységek támogatásához a tevékenységekben részt vevő jogi személyek olyan természetbeni hozzájárulásai (4) révén, amelyek értéke nem lehet kevesebb az uniós pénzügyi hozzájárulás összegénél.

A Közös Vállalkozás 2010. november 15-én kezdte meg pénzügyileg önálló működését.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte a következőket:

a)	az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás éves beszámolója, amely a 2013. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll; és

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A vezetés felelőssége

A 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (7) 33. és 43. cikke szerint a vezetés felelőssége a Közös Vállalkozás éves beszámolójának elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége.

A Közös Vállalkozás éves beszámolója tekintetében a vezetés felelősségi körébe tartozik: az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és valós bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása; a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (8) alapján megfelelő számviteli politika megválasztása és alkalmazása; és a körülményeknek megfelelően ésszerű számviteli becslések készítése. Az igazgató hagyja jóvá a Közös Vállalkozás éves beszámolóját azután, hogy a számvitelért felelős tisztviselő az összes rendelkezésre álló információ alapján egy olyan kísérő nyilatkozattal egyetemben elkészítette azt, amelyben a tisztviselő többek között kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik afelől, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad a Közös Vállalkozás pénzügyi helyzetéről.

Az ellenőr felelőssége

10.

11.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak a megbízhatósági nyilatkozat elkészítéséhez.

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

12.

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

13.

14.	A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL

A költségvetés végrehajtása

15.

Az irányítótestület által elfogadott végleges 2013-as költségvetés 74,5 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 59,7 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 98,9 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 56,7 % volt. Ez utóbbi arány három projekt finanszírozásának elhalasztásából adódik.

Pályázati felhívások

16.

2013. december 31-én az FCH Közös Vállalkozási program öt éves pályázati felhívás (2008–2012) nyomán 130 támogatási megállapodást tartalmazott, és a 2013-1-es pályázati felhívás nyomán további 21 támogatási megállapodás várható (ezek tárgyalása jelenleg folyik), illetve becslés szerint további 5–10 megállapodás születik majd a végső 2013-2-es pályázati felhívás elindítása kapcsán.

17.

A 2008-as, 2009-es, 2010-es, 2011-es és 2012-es pályázati felhívások eredményeként összesen 365 millió EUR összegben írtak alá támogatási megállapodásokat, ami a Közös Vállalkozás kutatási tevékenységeire vonatkozó, 452,5 millió EUR összegű maximális uniós hozzájárulás 81 %-át teszi ki. A fennmaradó 19 %-ot a 2013-1-es (64,5 millió EUR) és a 2013-2-es (23 millió EUR) pályázati felhívásokra különítették el, ezzel biztosítva a maximális uniós hozzájárulás teljes felhasználását.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Jogi keret

18.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó új költségvetési rendeletet 2012. október 25-én fogadták el és az 2013. január 1-jén lépett hatályba (10). Az új költségvetési rendelet 209. cikkében szereplő, a köz- és magánszféra közötti partnerségekre vonatkozó pénzügyiszabályzat-minta azonban csak 2014. február 8-án lépett hatályba (11). A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatát ezeknek a változásoknak megfelelően 2014. június 30-án módosították.

A belső ellenőrző részleg és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

19.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) és a belső ellenőrző részleg (IAC) által koordinált, az FCH Közös Vállalkozásra vonatkozó 2011–2013-as stratégiai ellenőrzési terv szerint az FCH Közös Vállalkozás belső ellenőrző részlege 2013-ban ellenőrizte a támogatáskezeléssel kapcsolatos tárgyalásokat, a szerződéskötéseket és az előfinanszírozást, valamint számos egyéb, bizonyosságot nyújtó és tanácsadási szolgáltatásokat is végzett (12). A támogatáskezelésre vonatkozó zárójelentés szerint csökkenteni kell a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási időt és a tárgyalások lezárásához szükséges időt, továbbá egyértelműbbé kell tenni a Közös Vállalkozásnak a pénzügyi életképességre vonatkozó ellenőrzési eljárásainak egyes szempontjait.

20.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata informatikai kockázatelemzést végzett az FCH Közös Vállalkozás, valamint az ARTEMIS, a Tiszta Égbolt, az Eniac és az IMI Közös Vállalkozások által megosztva használt közös informatikai infrastruktúrákról (13).

A kutatási eredmények monitoringja és jelentése

21.

A hetedik keretprogramról (FP7) szóló határozat (14) egy a kutatási eredmények védelmére, terjesztésére és átadására vonatkozó monitoring- és beszámolási rendszert hoz létre.

22.

2013-ban az FCH Közös Vállalkozás felvett egy tudásmenedzsment-szakreferenst, és ezzel projektjei kutatási eredményeinek monitoringjához és az arról való beszámoláshoz, továbbá programja eredményeinek értékeléséhez megnövelte saját kapacitását. Emellett bevezetett egy újonnan kifejlesztett informatikai eszközt (TEMONAS, TEchnology MONitoring and ASsessment), amellyel elemezhetők és összesíthetők a lezárt projektek eredményei, illetve honlapján közzétette a lezárt projektek első nyilvános kulcsfontosságú eredményeit is.

23.

Az FCH Közös Vállalkozás azt is kutatja, hogy a Bizottság 2012-es éves eredményjelentésében szereplő, a közös vállalkozások tevékenységeire vonatkozó megjegyzéseknek megfelelően lehetséges lenne-e a fent említett monitoring céljára a Bizottság informatikai rendszerét használni, illetve továbbfejleszteni az eredményekről történő bizottsági beszámolást (15).

Összeférhetetlenség

24.

Az FCH Közös Vállalkozás a tevékenységében leginkább érdekelt három csoport (az irányítótestület tagjai, a szakértők és az alkalmazottak) tekintetében konkrét intézkedéseket tett az összeférhetetlenség megelőzése érdekében.

25.

Ezek dokumentálása egy várhatóan 2014 második felében elfogadott átfogó írásbeli eljárás keretében történik. Az eljárás tartalmazza annak pontos meghatározását, hogy mely esetek tekintendők összeférhetetlenségnek, továbbá egy az összeférhetetlenségre vonatkozó összes információt tartalmazó, rendszeresen frissített adatbázist, valamint az ezek kezeléséhez szükséges folyamatot.

A Bizottság második közbenső értékelése (16)

26.

Az FCH Közös Vállalkozásról szóló második bizottsági közbenső értékelésre 2012 novembere és 2013 májusa között került sor. A jelentés számos ajánlást tartalmazott az FCH Közös Vállalkozás részére. Az ajánlások többek között a következőkre vonatkoztak: az igazgatási feladatok más közös vállalkozásokkal való megosztása, illetve a bizottsági részlegekhez való visszahelyezése révén források átcsoportosítása az operatív feladatokhoz, nagyobb fokú összpontosítás a kutatási stratégiára az FCH Közös Vállalkozásnak a Horizont 2020 program keretében való folytatásához, három alapelv szerint (igazodás az uniós szakpolitikákhoz; azok a területek, amelyeken Európa vezető helyet szerzett vagy szerezhet; az ágazat változó igényeihez való alkalmazkodás), továbbá a változásra való képesség fokozása.

A jelentést 2014. október 21-i luxembourgi ülésén fogadta el a Milan Martin CVIKL számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA

elnök

(1) A 2011. november 14-i 1183/2011/EU tanácsi rendelettel (HL L 302., 2011.11.19., 3. o.) módosított 2008. május 30-i 521/2008/EK tanácsi rendelet az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 153., 2008.6.12., 1. o.).

(2) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) elfogadott hetedik keretprogram egyetlen programba fog össze valamennyi kutatással kapcsolatos uniós kezdeményezést és alapvető szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás terén kitűzött célok elérésében. A keretprogram az Európai Kutatási Térségnek is egyik alappillére.

(3) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a Melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.

(4) Az 521/2008/EK rendelet melléklete 12. cikkének (3) bekezdése szerint az „FCH Közös Vállalkozás működési költségei részben a Közösség pénzügyi hozzájárulása, részben a tevékenységeiben részt vevő jogi személyek természetbeni hozzájárulásai révén kerülnek finanszírozásra.”

(6) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, és a számviteli politika alapelveit és további kiegészítő mellékleteket tartalmazó összegzésből állnak.

(7) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(9) Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (2) bekezdése (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(11) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról (HL L 38.,2014.2.7., 2. o.).

(12) Pl.: a természetbeni hozzájárulások szintjének éves értékelése, tanácsadás az éves tevékenységi jelentés folyamatáról, részvétel a Közös Vállalkozásnak a pénzügyi kontrollal és az ellenőrzéssel kapcsolatos kommunikációs kampányaiban.

(13) A 2013. november 22-i keltezésű zárójelentés szerint formálisan ki kell dolgozni az információtechnológiai (IT) biztonságpolitikát, továbbá az informatikai szolgáltatókkal a jövőben kötendő szerződéseknek részletes eljárásokat, illetve kontrollokat kell tartalmazniuk.

(14) Az 1982/2006/EK határozat 7. cikke előírja, hogy a Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyelje a hetedik keretprogram és egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen tegyen jelentést, illetve terjessze azokat.

(15) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Éves jelentés a közös technológiai kezdeményezések keretében létrehozott közös vállalkozások (ktk kv-k) 2012-ben elért eredményeiről (SWD(2013) 539 final).

(16) Az FCH Közös Vállalkozásról szóló második közbenső értékelés, 2013. július.

MELLÉKLET

Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (Brüsszel)

Hatáskör és tevékenységek

A Szerződésből eredő uniós hatáskör

(az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke)

Az 1183/2011/EU rendelettel (HL L 302., 2011.11.19., 3. o.) módosított 2008. május 30-i 521/2008/EK tanácsi rendelet az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról.

A Közös Vállalkozás hatásköre

az 1183/2011/EU rendelettel módosított 521/2008/EK tanácsi rendelet szerint

Célok

Az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás hozzájárul a hetedik keretprogram végrehajtásához, és különösen az „Együttműködés” egyedi program „Energia”, „Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák”, „Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)” és „Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)” témaköreinek megvalósításához.

Különösen:

a)	célul tűzi ki, hogy Európa globális vezető szerepet töltsön be az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák terén, elősegítve a piaci áttörést az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák terén és ezáltal lehetőséget adva a kereskedelmi, piaci alapon működő erőknek, hogy jelentős közhasznot hajtsanak;

koordináltan támogatja a kutatást, technológiafejlesztést és demonstrációt (a továbbiakban: KTD) a tagállamokban és a hetedik keretprogramhoz társult országokban (a továbbiakban: társult országok) a piaci hiányosságok áthidalása érdekében, összpontosít a piaci alkalmazások fejlesztésére, és ezáltal segíti az ágazatnak az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további erőfeszítéseit;

c)	támogatja az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiára irányuló közös technológiai kezdeményezéssel kapcsolatos KTD-prioritások megvalósítását, főként támogatások odaítélésével, pályázati versenyfelhívásokat követően;

d)	ösztönzi a köz- és magánszférabeli forrásokból finanszírozott, üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiába történő nagyobb volumenű kutatási befektetéseket a tagállamokban és a társult országokban.

Irányítás

az 1183/2011/EU rendelettel módosított 521/2008/EK tanácsi rendelet szerint

Az FCH Közös Vállalkozás szervei a következők:

1 –	Irányítótestület Az irányítótestület az FCH Közös Vállalkozás legfőbb döntéshozó szerve.

2 –	Ügyvezető igazgató Az ügyvezető igazgató a Közös Vállalkozás napi ügyintézésért felelős vezetője és jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató az irányítótestületnek felel.

3 –

Tudományos bizottság

9 tagból áll, tagjai kiegyensúlyozottan tükrözik a tudományos élet, az ágazat és a szabályozó testületek kimagasló szakértelmét. Feladatai a következők:

a)	tanácsot ad a tudományos prioritásokkal kapcsolatban az éves és többéves megvalósítási tervekről szóló javaslathoz;

b)	tanácsot ad az éves tevékenységi jelentésben ismertetett tudományos eredményekkel kapcsolatban;

c)	tanácsot ad a szakértői véleményező bizottságok összetételére vonatkozóan.

Az FCH Közös Vállalkozás külső tanácsadó testületei a következők:

4 –

Az FCH tagállami képviselői csoport

A tagállamok egy-egy képviselőjéből és a társult országok egy-egy képviselőjéből áll. Legfontosabb feladatai: vélemény kibocsátása az FCH Közös Vállalkozás programjainak haladásáról, a szabályszerűség és a célokkal való összhang felügyelete, valamint az átfedések elkerülése érdekében a nemzeti programokkal való összehangolt együttműködés.

5 –

Az érdekeltek közgyűlése

Az érdekeltek közgyűlése fontos kommunikációs csatorna az FCH Közös Vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatban, és valamennyi köz-, illetve magánszférához tartozó érdekelt fél, valamint a tagállamokban, a társult és a harmadik országokban működő nemzetközi érdekcsoport felé nyitott. Évente egyszer ül össze. Az érdekeltek közgyűlését tájékoztatják az FCH Közös Vállalkozás tevékenységeiről és felkérik, hogy azokhoz fűzzön észrevételeket.

Az FCH Közös Vállalkozás belső és külső ellenőrei, valamint a zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság a következők:

6 –

Belső ellenőrzés

—	az FCH Közös Vállalkozás belső ellenőrzési vezetője (azaz a belső ellenőrző részleg – IAC)

—	a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS).

7 –	Külső ellenőrzés Európai Számvevőszék.

8 –	A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság Az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján.

A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2013-ban

Az FCH Közös Vállalkozás 2013-as végleges beszámolója

Költségvetés (kötelezettségvállalási előirányzatok)

82,5 millió EUR

Létszám 2013. december 31-én

A 2013-as létszámtervben 20 álláshely szerepelt (18 ideiglenes és 2 szerződéses alkalmazott), ebből a betöltött álláshelyek száma a tárgyév végén 17 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (12 teljes munkaidős egyenérték), adminisztratív feladatok (5 teljes munkaidős egyenérték).

Tevékenységek és szolgáltatások 2013-ban

Lásd: az FCH Közös Vállalkozás 2013-as éves tevékenységi jelentése (http://www.fch-ju.eu/page/documents)

Forrás: Az FCH Közös Vállalkozástól származó adatok.

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZAI

19.

Az FCH Közös Vállalkozás a belső ellenőrzési részleg által végzett – a támogatáskezeléssel kapcsolatos tárgyalásokra, a szerződéskötésekre és az előfinanszírozásra vonatkozó – ellenőrzés ajánlásainak érvényre juttatása érdekében cselekvési tervet dolgozott ki. Az intézkedések egy részét már végrehajtották, a többit pedig felülvizsgálják a cselekvési terv aktualizálásával összefüggésben, amely az új jogszabályi környezet, különösen pedig a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó új szabályok hatásának a figyelembevételére irányul.

20.	Az FCH Közös Vállalkozás a Belső Ellenőrzési Szolgálat IT-kockázatértékelésre vonatkozó ajánlásainak érvényre juttatása érdekében cselekvési tervet dolgozott ki, és az intézkedéseket 2014 végéig végrehajtja.

26.

A cselekvési terv tervezetét jelenleg vizsgálja felül az irányítótestület által létrehozott munkacsoport, amely a tagoknak (Európai Bizottság, NEW-IG, N.ERGHY), az állami képviselők csoportjának és a programirodának a képviselőiből áll. A felülvizsgált tervet az FCH irányítótestületének következő ülésén mutatják be.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 452

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. december 16.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Számvevőszék
2014/C 452/01	Az Európai Unió kutatási közös vállalkozásainak 2013. évi éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása	1

2014/C 452/02	Jelentés az ARTEMIS Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	8

2014/C 452/03	Jelentés a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	17

2014/C 452/04	Jelentés az ENIAC Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	26

2014/C 452/05	Jelentés az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	35

2014/C 452/06	Jelentés a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	44

2014/C 452/07	Jelentés a SESAR Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	58

2014/C 452/08	Jelentés az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2013-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Közös Vállalkozás válaszaival együtt	67