AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.11.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 403/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió összevont éves beszámolója – 2013

2014/C 403/01

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE: AZ ELKÉSZÍTÉSTŐL A MENTESÍTÉSIG

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2013. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 148. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet IX. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-járól.

[aláírás]

Manfred KRAFF

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2014. július 24.

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE: AZ ELKÉSZÍTÉSTŐL A MENTESÍTÉSIG

Az Európai Unió (EU) összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről költségvetési és eredményszemléletű elszámolási szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

1. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) egyedi programokat, tevékenységeket és projekteket hajt végre. Ezek a diákok és tanárok mobilitását elősegítő oktatási projektek támogatásától a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatáson, a munkahelyteremtésre és -fenntartásra irányuló termelőberuházásokon, a fejlesztési segélyen, az EU-ban dolgozó munkavállalók jobb munkakörülményeinek megteremtésére irányuló projekteken keresztül a külső határok ellenőrzésének megerősítéséig terjedhetnek.

Az EU költségvetésének több mint 90 %-a szolgálja az ilyen jellegű uniós szakpolitikák és tevékenységek finanszírozását. Az éves költségvetés és az uniós szakpolitikák közötti közvetlen kapcsolatot a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) biztosítja. A tevékenységalapú költségvetési nómenklatúra lehetővé teszi az EU szakpolitikai területeinek és az e területek mindegyike számára elkülönített források teljes összegének egyértelmű azonosítását.

A szakpolitikai területek mintegy 200 tevékenységre bonthatók, amelyből több mint 110 működési költségvetési megnevezéseket tartalmaz, és így a költségvetési nómenklatúrában költségvetési alcímként szerepelnek. E szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó harmadik fél támogatását célozzák. A többi szakpolitikai terület azonban nem operatív jellegű, és a Bizottság zavartalan működését biztosítja, mint például a „Koordinálás és jogi tanácsadás” és a „Költségvetés”. A prioritások meghatározásához, a tervezéshez, a költségvetés tervezéséhez, a nyomon követéshez és a beszámolókészítéshez a tevékenységi struktúra jelenti a közös fogalmi keretet, amelynek fő célja a források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának javítása.

A költségvetést a Bizottság készíti el és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikke szerinti eljárásnak megfelelően rendszerint december közepén fogadja el a Parlament és a Tanács.

2. AZ EU FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

Az EU két fő forrással rendelkezik: saját forrásokkal és egyéb bevételekkel.

2.1 Bevétel saját forrásokból

A saját forrásokból származó bevétel automatikusan, a nemzeti hatóságok további határozata nélkül generálódik az EU számára a költségvetés finanszírozásához. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 %-át. A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg: tradicionális saját források, hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrás és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás.

2.2 Egyéb bevételek

Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Ilyenek például a kapott versenyügyi bírságok, valamint az uniós projektek igazgatása tekintetében a magán- és közjogi adósoknak kiadott visszafizetési felszólítások. Ugyancsak ide tartoznak a Bíróság által a valamely ítéletét nem teljesítő tagállamokra kiszabott bírságok. Bármely, az esedékességkor ki nem fizetett adósság késedelmi kamatot von maga után. Amennyiben a tagállamoktól különböző harmadik fél adóssága kifizetetlen marad, a Tanács és a Bizottság fizetésre kötelező határozatokat fogadhat el, amelyek közvetlenül végrehajthatóak azon terület hatályos polgári eljárásjogi szabályaival összhangban, ahol a végrehajtásra sor kerül. A fizetést elmulasztó adósok ellen a Bizottság Jogi Szolgálata ügyvédi irodák segítségével végrehajtott követelésbehajtási eljárást indít.

3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS IGAZGATÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

3.1 Elsődleges operatív kiadások

Az EU operatív kiadásai a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A Bizottság a 2013. évi beszámolóban az alábbiak szerint sorolta be kiadásait:

Közvetlen centralizált irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

Közvetett centralizált irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így például uniós ügynökségekre.

Decentralizált irányítás: ezekben az esetekben a Bizottság a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait harmadik országokhoz delegálja.

Megosztott irányítás: ezen irányítási módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások többsége a megosztott irányítás alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

Közös irányítás: ennél a módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

Az új költségvetési rendelet 58., a költségvetés végrehajtásának módszereit részben módosító cikke csak 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

3.2 A különböző pénzügyi szereplők a Bizottságon belül

A biztosok testülete kollektív politikai felelősséget vállal, de a testület valójában nem maga gyakorolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban ráruházott hatáskört. E feladatokat minden évben egyes köztisztviselőkhöz delegálja, akik a testület felé elszámoltathatók és a költségvetési rendelet, valamint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak. Az érintett személyzet – általában főigazgatók és szolgálatvezetők – megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként ismertek. Ők a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat továbbdelegálhatják a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig, beleértve a jogi kötelezettségvállalások elfogadását, a teljesítmény nyomonkövetését, a kifizetések teljesítését, illetve a pénzeszközök visszafizettetését is, amennyiben szükséges. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a megfelelő elszámoltathatóságot minden szolgálatnál az (engedélyezésre jogosult tisztviselő által gyakorolt) vezetői ellenőrzésnek a belső ellenőrzéstől és megfeleléstől való – a nemzetközi standardokon alapuló, egyértelmű belső kontroll standardokkal történő – elkülönítése, az előzetes és utólagos ellenőrzések, a kockázatértékelés alapján történő független belső ellenőrzés, továbbá az egyes biztosoknak tett rendszeres tevékenységi jelentés biztosítja.

Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelőssége alá tartozó tevékenységekről. Az éves tevékenységi jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz a szakpolitikai eredményekről, valamint az arról szerzett megalapozott bizonyosságról, hogy a jelentésében leírt tevékenységekhez rendelt forrásokat a tervezett célra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá arról, hogy az érvényben lévő ellenőrzési eljárások megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A költségvetési rendelet 66. cikke alapján a Bizottság összefoglaló jelentést (synthesis report) fogad el az éves tevékenységi jelentésről, a belső ellenőr átfogó véleményéről, amellyel a Bizottság az EUMSZ 317. cikkével összhangban átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. Ez a jelentés és az éves tevékenységi jelentés a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/atwork/planning-and-preparing/synthesis-report/index_hu.htm.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiállított fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat a számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre, és ő felelős a pénztárkezelésért; a számviteli szabályok és módszerek megállapításáért, a számviteli rendszerek érvényesítéséért, a könyvelésért és az intézmények éves beszámolóinak elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolókat, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król.

3.3 Az uniós költségvetés felhasználásának kötelezettsége

Az éves költségvetésben szerepelnie kell az adott tevékenységet engedélyező költségvetési tételnek, mielőtt jogi kötelezettséget vállalnak harmadik féllel szemben (például szerződést vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást kötnek). A költségvetési tételnek emellett elegendő forrást kell tartalmaznia a kiadások fedezésére. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a szükséges forrásokat a számviteli rendszerben tett költségvetési kötelezettségvállaláson keresztül le kell kötni a költségvetésben, és csak azt követően lehet jogi kötelezettségvállalást tenni. Semmilyen pénzösszeget nem lehet felhasználni az uniós költségvetésből, hacsak és amíg az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tesz költségvetési kötelezettségvállalást.

Jóváhagyás után a költségvetési kötelezettségvállalást rögzítik a költségvetési számviteli rendszerben, az előirányzatokat pedig ennek megfelelően használják fel. Ez azonban nincs hatással a pénzügyi kimutatásokra (azaz a főkönyvre), mivel még nem merült fel kiadás.

3.4 A kifizetés folyamata

3.4.1 Általános szabályok

Semmilyen kifizetést nem lehet teljesíteni, hacsak az adott művelettel foglalkozó engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a költségvetési kötelezettségvállalást. Mihelyt a számviteli rendszerben a kifizetést jóváhagyják, a következő lépés a kedvezményezett számlájára történő átutalás végrehajtása. A Bizottság évente csaknem 1,9 millió kifizetést teljesít, és részt vesz a SWIFT-ben (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication).

3.4.2 Előfinanszírozás, költségelszámolások és a kiadások elszámolhatósága

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi jogi kötelezettségvállalásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet vagy felhasználják a jogi kötelezettségvállalásban meghatározott időszak alatt arra a célra, amelyre nyújtották, vagy visszafizetik – ha a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles visszafizetni a kapott előleget az EU-nak. A kifizetett előfinanszírozás tehát addig nem végleges kiadás, amíg a vonatkozó feltételeket nem teljesítették, és ezért az első kifizetéskor eszközként jelenik meg az uniós mérlegben. Az előfinanszírozás összegét az elszámolható költségek elfogadása és a visszafizetett összegek (részben vagy egészben) csökkentik.

Az előfinanszírozás kifizetése után nem sokkal az illetékes uniós szerv költségtérítési igényt kap annak igazolása céljából, hogy a jogi kötelezettségvállalással összhangban a kedvezményezett hogyan használta fel az előfinanszírozási összeget. E költségtérítési igények beérkezési ritmusa a finanszírozott intézkedés típusától és a feltételektől függően változik, és az igények nem feltétlenül év végén érkeznek meg az Unióhoz.

A támogathatósági kritériumokat az alap-jogiaktus, a pályázati felhívás, a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinek szóló egyéb információs anyagok és/vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások szerződéses záradékai vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat tartalmazza. Az elemzést követően az elszámolható kiadásokat költségként lekönyvelik, a kedvezményezettet pedig értesítik a nem elszámolható összegekről.

4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME: PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK

A költségvetési rendelet és más – különösen a mezőgazdasági és a kohéziós politikát érintő – vonatkozó jogszabályok a kiadások ellenőrzésére jogosítanak fel azok felmerülése után több évvel is. Hibák, szabálytalanságok vagy csalás feltárását követően visszafizettetést vagy pénzügyi korrekciót alkalmaznak. A hibák, szabálytalanságok vagy csalás feltárása és korrekciója a kontrollrendszerek működésének utolsó szakasza, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alátámasztása érdekében is elengedhetetlen.

A vissza nem térítendő támogatások esetében a költségvetésre terhelt kiadások elszámolhatóságát az illetékes uniós szolgálatok, megosztott irányítás esetén pedig a tagállamok ellenőrzik a vonatkozó jogszabályban vagy az adott vissza nem térítendő támogatás feltételeiben meghatározott igazoló dokumentumok alapján. Az ellenőrzési rendszerek költséghatékonyságának optimalizálása céljából közvetlen centralizált irányítás esetén a végső kifizetésekre vonatkozó igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekre vonatkozókat, és így ennek során az időközi kifizetések olyan hibáira derülhet fény, amelyeket már csak a végső kifizetés korrekciójával lehet javítani. Az Uniónak, illetve a tagállamnak kötelezettsége van továbbá arra, hogy a kérelmező üzlethelyiségeiben a finanszírozott tevékenység végrehajtása közben és/vagy utólag ellenőrizze az igazoló dokumentumok hitelességét. A vonatkozó jogszabályok különféle eljárásokat irányoznak elő a Bizottság és a tagállamok által feltárt hibák, szabálytalanságok és csalás kezelésének folyamatára nézve – erről a pénzügyi kimutatás 6.megjegyzése tartalmaz részletesebb információkat.

5. HITELFELVÉTELI ÉS -NYÚJTÁSI MŰVELETEK

Az Európai Unióról szóló szerződésből eredő alap-jogiaktusok felhatalmazzák az EU-t, hogy a tagállamoknak és a tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtandó pénzügyi támogatáshoz szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelfelvételi programokat fogadjon el. Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és ezeket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél kibocsátott adósságinstrumentumok révén finanszírozza: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás. Mivel a felvett hitelek viszonossági (back-to-back) műveletek, nincs közvetlen hatásuk az uniós költségvetésre, jogi szempontból viszont a hitelek adósságszolgálata az EU kötelezettsége marad.

6. PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

Az EU éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

a)	pénzügyi kimutatások; és

b)	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek részletes képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az éves beszámolót a Bizottság fogadja el, majd előterjeszti ellenőrzésre az Európai Számvevőszéknek (a továbbiakban: a Számvevőszék), végül pedig a mentesítési folyamat részeként az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A fenti éves jelentéstételen túl a költségvetés végrehajtásáról havi jelentések is készülnek.

6.1 Pénzügyi kimutatások

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelőssége az éves beszámoló elkészítése, valamint annak biztosítása, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet adjon az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Ezeket az uniós számviteli szabályoknak megfelelően készítik el, amelyek a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapulnak. További információk a pénzügyi kimutatások 1. megjegyzésében szerepelnek.

6.2 Költségvetési számlák

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelőssége a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése havi és éves alapon egyaránt. Csak a Bizottság költségvetése tartalmaz igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok főként a többéves műveletek fedezésére szolgálnak. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb ideig tartó fellépések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A differenciált előirányzatok bevezetésével különbség keletkezett a rögzített kötelezettségvállalások és a végrehajtott kifizetések között: a fennálló kötelezettségvállalásoknak megfelelő eltérés a kötelezettségvállalások megtétele és a megfelelő kifizetések tényleges teljesítése közötti időeltolódásból ered. Ezt nevezik RAL-nak („Reste à Liquider”).

7. ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

7.1 Ellenőrzés

Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását külső ellenőre, a Számvevőszék ellenőrzi, amely az Európai Parlament és a Tanács számára éves jelentést állít össze. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EU éves beszámolójának külső és független ellenőrzését. Tevékenysége részeként a Számvevőszék a következőket készíti el:

1.	az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – az adóalanyoktól beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

3.	meghatározott területeket lefedő ellenőrzések eredményeiről szóló különjelentések.

7.2 Mentesítés

Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámolók ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd a Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az adott pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottság éves értékelési jelentése és a Számvevőszék éves jelentése és a Bizottság válaszai, valamint kérdések és további tájékoztatáskérések a Bizottság felé.

A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják, vagy elutasítják a mentesítést. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentés, amelyben a Bizottságot konkrét intézkedésekre is felkérik, plenáris ülésen fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlását az ECOFIN fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlását egyaránt éves nyomon követési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az Európai Parlament kéréseinek és a Tanács ajánlásainak végrehajtása érdekében hozott.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (1)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.	LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

2.	MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

3.	MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

4.	MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

5.	FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

6.	AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME

7.	PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI MECHANIZMUSOK

8.	PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

9.	KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

10.	A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

11.	A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

MÉRLEG

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2.1	237	188
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	6 104	5 978
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2.3	349	392
Pénzügyi eszközök	2.4	59 844	62 311
Követelések és behajtható követelések	2.5	498	564
Előfinanszírozás	2.6	38 072	44 505
		1 05 104	1 13 938
FORGÓESZKÖZÖK
Készletek	2.7	128	138
Pénzügyi eszközök	2.8	5 571	1 981
Követelések és behajtható követelések	2.9	13 182	14 039
Előfinanszírozás	2.10	21 367	13 238
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.11	9 510	10 674
		49 758	40 070
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		1 54 862	1 54 008
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.12	(46 818)	(42 503)
Céltartalékok	2.13	(1 323)	(1 258)
Pénzügyi kötelezettségek	2.14	(54 153)	(57 232)
Egyéb kötelezettségek	2.15	(2 216)	(2 527)
		(1 04 510)	(1 03 520)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.16	(545)	(806)
Pénzügyi kötelezettségek	2.17	(3 065)	(15)
Szállítói kötelezettségek	2.18	(92 594)	(90 083)
		(96 204)	(90 904)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(2 00 714)	(1 94 424)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(45 852)	(40 416)
Tartalékok	2.19	4 073	4 061
Tagállamoktól lehívandó összegek (2)	2.20	(49 925)	(44 477)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(45 852)	(40 416)

EREDMÉNYKIMUTATÁS

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013	2012
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból	3.1	1 41 241	1 30 919
Egyéb működési bevételek	3.2	8 414	6 826
		1 49 655	1 37 745
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Igazgatási kiadások	3.3	(9 269)	(9 320)
Működési kiadások	3.4	(1 38 571)	(1 24 633)
		(1 47 840)	(1 33 953)
TÖBBLET A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL		1 815	3 792
Pénzügyi bevételek	3.5	2 038	2 157
Pénzügyi kiadások	3.6	(2 045)	(1 942)
Változások a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben		(5 565)	(8 846)
Részesedés a közös és társult vállalkozások nettó veszteségéből	3.7	(608)	(490)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(4 365)	(5 329)

CASH FLOW-KIMUTATÁS

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013	2012
Az év gazdasági eredménye		(4 365)	(5 329)
Működési tevékenységek	4.2
Amortizáció		48	39
Értékcsökkenés		401	405
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése		20	(16 062)
Követelések és behajtható követelések (növekedése)/csökkenése		923	(4 837)
Előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		(1 695)	(2 013)
Készletek (növekedése)/csökkenése		10	(44)
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)		(196)	299
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(29)	16 017
Egyéb kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(311)	468
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		2 511	(1 390)
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet		(1 023)	(1 497)
Egyéb nem készpénzes mozgások		(50)	260
A nyugdíjakra és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		4 315	7 668
Beruházási tevékenységek	4.3
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése		(624)	(1 390)
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése		43	(18)
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése		(1 142)	(837)
NETTÓ CASH FLOW		(1 164)	(8 261)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(1 164)	(8 261)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év kezdetén	2.11	10 674	18 935
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év végén	2.11	9 510	10 674

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

(millió EUR)
	Tartalékok (A)		A tagállamoktól lehívandó összegek (B)		Nettó eszközállomány=(A)+(B)
	Valós érték tartalék	Egyéb tartalékok	Felhalmozott többlet/(hiány)	Az év gazdasági eredménye	Nettó eszközállomány=(A)+(B)
EGYENLEG 2011.12.31-ÉN	(108)	3 716	(35 669)	(1 789)	(33 850)
A garanciaalap tartalékának változása	—	168	(168)	—	0
Valósérték-változások	258	—	—	—	258
Egyéb	—	21	(19)	—	2
A 2011. évi gazdasági eredmény allokációja	—	6	(1 795)	1 789	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2011. évi költségvetési eredmény	—	—	(1 497)	—	(1 497)
Az év gazdasági eredménye	—	—	—	(5 329)	(5 329)
EGYENLEG 2012.12.31-ÉN	150	3 911	(39 148)	(5 329)	(40 416)
A garanciaalap tartalékának változása	—	46	(46)	—	0
Valósérték-változások	(51)	—	—	—	(51)
Egyéb	—	12	(9)	—	3
A 2012. évi gazdasági eredmény allokációja	—	5	(5 334)	5 329	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2012. évi költségvetési eredmény	—	—	(1 023)	—	(1 023)
Az év gazdasági eredménye	—	—	—	(4 365)	(4 365)
EGYENLEG 2013.12.31-ÉN	99	3 974	(45 560)	(4 365)	(45 852)

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

A beszámoló elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint e költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló 1268/2002/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (4) megfelelően történik.

A költségvetési rendelet 143. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra. A beszámoló pénzneme az euró, az elszámolási időszak a naptári év.

1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszférában tevékeny gazdálkodó egységek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) a 2. sz. uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.

A pénzügyi kimutatásoknak a fent említett szabályokkal és alapelvekkel összhangban történő elkészítése azt igényli a vezetéstől, hogy olyan becsléseket készítsen, amelyek hatással vannak bizonyos tételeknek a mérlegben és az eredménykimutatásban bemutatott összegeire, valamint a függő követelések és kötelezettségek kapcsolódó közzétételeire.

1.3. KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi kimutatásai magukban foglalják az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást, tehát 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet, 5 közös vállalkozást és 4 társult vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 11.1. megjegyzése tartalmazza. 2012-höz képest a konszolidálásba bevont egységek köre 1 ellenőrzött gazdálkodó egységgel (ügynökség) bővült. A bővülésnek nincs lényeges hatása az összevont pénzügyi kimutatásokra.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek olyan gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi és működési politikáinak közvetlen vagy közvetett irányítására az EU jogosult annak érdekében, hogy előnye származhasson e gazdálkodó egységek tevékenységeiből. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység általános költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, a Számvevőszék általi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Egyértelmű, hogy minden egyes gazdálkodó egység tekintetében értékelni kell, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az Európai Központi Bank [EKB] kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendőek, ezért beletartoznak a konszolidálás körébe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor a gazdálkodó egységeken belüli tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, amellyel az Európai Unió és egy vagy több fél (a „vállalkozók”) közös ellenőrzés alatt álló gazdasági tevékenységbe kezd. A közös ellenőrzés egy szolgáltatáspotenciált megtestesítő tevékenység fölött közvetlenül vagy közvetve gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása.

A közös vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak a közös vezetésű gazdálkodó egységei nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a közös vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja.

Az Európai Unió és közös vezetésű gazdálkodó egységei közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre. A közös vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az EU által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük adottnak, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja.

A társult vállalkozásokban való részesedést a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik. Az EU-nak a társult vállalkozások eredményeiből való részesedését az eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A pénzügyi kimutatásokban a társult vállalkozás mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A társult vállalkozástól kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét. Az EU és társult vállalkozásai közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre.

A társult vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az EU által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól. Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt – az érintett összegekre vonatkozó további részletekért lásd az uniós beszámoló 11.2. megjegyzését.

1.4. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A külföldi pénznemen alapuló ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A más pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket az eredménykimutatás mutatja be.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra:

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2013.12.31.	2012.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CZK	27,4270	25,1510
DKK	7,4593	7,4610
GBP	0,8337	0,8161
HRK	7,6265	7,5575
HUF	297,0400	292,3000
LVL	0,7028	0,6977
LTL	3,4528	3,4528
PLN	4,1543	4,0740
RON	4,4710	4,4445
SEK	8,8591	8,5820
CHF	1,2276	1,2072
JPY	144,7200	113,6100
USD	1,3791	1,3194

A más pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris pénzügyi instrumentumok valós értékének átszámítási különbözethez kapcsolódó változásait az eredménykimutatásban tüntetik fel. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek átszámítási különbözeteit az eredménykimutatásban tüntetik fel. Az értékesíthetőként besorolt nem monetáris pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözetei a valós érték tartalékban szerepelnek.

1.4.2. Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.5. MÉRLEG

1.5.1. Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembehelyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 %
Üzemek, gépek és berendezések	10 %–25 %
Bútorok	10 %–25 %
Beépített és mozdítható berendezési tárgyak	10 %–33 %
Gépjárművek	25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %
Egyéb tárgyi eszközök	10 %–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdő időpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. Minden egyes lízingfizetést úgy osztanak meg a kötelezettség és a finanszírozási költségek között, hogy a még rendezetlen finanszírozási egyenleg kamatlába állandó legyen. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) az egyéb (hosszú és rövid lejáratú) kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennmaradó összegéből kiindulva minden időszakra azonos kamatláb vonatkozzon. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebb időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing keretében tett kifizetéseket a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el az eredménykimutatásban.

1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4. Befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. A tőkeköltségeket kiigazítják, hogy tükrözzék a társult vállalkozások és közös vállalkozások nettó eszközeiben a kezdeti megjelenítés után bekövetkezett növekedésnek vagy csökkenésnek az EU-hoz rendelhető részét. Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékcsökkenés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Kockázatitőke-alapokban lévő befektetések

A kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseket értékesíthető pénzügyi eszközökként sorolják be (lásd az 1.5.5. megjegyzést), ennek megfelelően valós értéken tartják nyilván, a valós érték változásaiból eredő nyereségeket és veszteségeket (az átszámítási különbözeteket is) pedig a valós érték tartalékban kell megjeleníteni.

Mivel a kockázatitőke-alapokban lévő befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci ára, értékelésük egyenként, a bekerülési érték vagy az elszámolható nettó eszközérték közül a kisebbiken történik. A valós értéken történő értékelésből eredő nem realizált nyereségeket a tartalékokban számolják el, a nem realizált veszteségeket pedig értékvesztési szempontból megvizsgálják annak meghatározására, hogy az eredménykimutatásban értékvesztésként, vagy a valós érték tartalék változásaiként számolják-e el őket.

1.5.5. Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; kölcsönök és követelések; lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az EU akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó pénzügyi eszközzel.

ii. Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

iii. Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv. Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU milyen időtartamot követően kívánja értékesíteni őket, amely általában a mérlegfordulónapkor hátralévő futamidő. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják be a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket).

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A kölcsönöket abban az időpontban veszik számviteli nyilvántartásba, amikor a kölcsönvevőnek pénzátutalást teljesítenek. A pénzügyi instrumentumok kezdeti megjelenítése valós értéken történik. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeni pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A felvett hitelekre nyújtott kölcsönöket nominális összegükön értékelik, amelyet a kölcsön valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelnyújtási tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelnyújtási tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelnyújtási műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelnyújtási tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű kölcsönök alapján történő hitelnyújtási tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül e kölcsönök vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett kölcsönök között. A nyújtott kölcsön tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett kölcsön tényleges kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően átadta.

Későbbi értékelés

i.	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. A valós értékük változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

ii.

A kölcsönök és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik a ténylegeskamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén ugyanaz a tényleges kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett kölcsönökre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve viszonossági (back-to-back) műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

iii.	Lejáratig tartandó befektetések – az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartandó befektetéssel.

iv.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. A valós értékük változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték tartalékban mutatják ki. Az ilyen eszközök értékesítésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós érték tartalékban megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök ténylegeskamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (és a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az EU minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira.

a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti tényleges kamatlábával diszkontált (jövőbeni hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeni cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó tényleges kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeni cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

b) Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6. Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén fennálló előfinanszírozási összegek értéke a kifizetett eredeti összeg(ek) mínusz: visszafizetett összegek, érvényesített elszámolható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült elszámolható összegek és az értékcsökkenések.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.

1.5.8. Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd a későbbiekben az 1.5.14. megjegyzést, amely az elhatárolt bevételek év végi kezelésére vonatkozik.

1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi instrumentumok, és értékesíthető pénzügyi eszközként vannak besorolva. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10. Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az EU meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák. A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét biztosítási matematikusok számítják ki a kivetített jóváírási egység módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és a biztosításmatematikai feltételezések változásaiból adódó biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül az eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

A foglalkoztatás utáni betegbiztosítási juttatások

Az EU az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat munkavállalói számára. A napi igazgatás ellátására különálló alapot hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok kedvezményezettjei jogosultak. Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Foglalkoztatás utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, biztosításmatematikai számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.11. Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek) tartják nyilván. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken a ténylegeskamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg a ténylegeskamatláb-módszer használatával.

A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek a kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a ténylegeskamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek közé tartozónak számítanak a negatív valós értékű származtatott eszközök. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettséggel.

1.5.13. Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege nem áru-, illetve szolgáltatás-beszerzéssel, hanem a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el. Miután ellenőrzik és elszámolhatóként elfogadják, értékelésük az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14. Passzív és aktív időbeli elhatárolások

Az EU számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6. EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1. Bevételek

Ellenszolgáltatás nélküli bevételek

Ez alkotja az EU bevételeinek túlnyomó részét, elsősorban a közvetlen és követett adókat, valamint a saját forrásokat foglalja magában. Az EU az adókon kívül más felektől származó fizetéseket is kaphat, ilyenek például a vámok, a pénzbírságok és az adományok.

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket meg kell becsülni, és elhatárolt bevételként kell kimutatni. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel (25 %) csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a követelés után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

—	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi,

—	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírság tőkerészét az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EU-Szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a követeléssel szemben számolják el. Ha fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és értékesíthetőként besorolt pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

Ellenszolgáltatáshoz kötött bevételek

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtással járó ügyletek bevételeit az ügylet mérlegfordulónapkori lebonyolítottsága fokának függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. A tényleges kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, a tényleges kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékok elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2. Kiadások

Az ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

Az EU kiadásainak többsége ellenszolgáltatás nélküli. A kedvezményezetteknek juttatott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1. Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy szolgáltatáspotenciálra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK

(millió EUR)
Bruttó könyv szerinti érték előző év végén	379
Növekedés	100
Elidegenítés	(8)
Egyéb változások	2
Bruttó könyv szerinti érték év végén	473
Halmozott amortizáció előző év végén	(191)
Éves értékcsökkenési leírás	(48)
Elidegenítés	5
Egyéb változások	0
Halmozott amortizáció év végén	(235)
Nettó könyv szerinti érték év végén	237
Nettó könyv szerinti érték előző év végén	188

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

2013. december 31-én a befejezetlen beruházások közé tartozott 1 041 millió EUR (2012: 660 millió EUR) értékű beruházás a Galileo projekthez, az EU globális navigációs műholdrendszeréhez (GNSS) kapcsolódóan, amelyet jelenleg építenek ki az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával. Az időszak során 13 millió EUR összegű nem aktiválható fejlesztési költséget könyveltek le ráfordításként.

A rendszer elkészültekor 30 műholdból, 2 irányító központból és körülbelül 16 földi állomásból fog állni. A mérlegben szereplő összeg a Bizottságnál e projekttel kapcsolatban 2011. október 22. (a rendszer első két műholdja sikeres elindításának időpontja) óta felmerült aktiválható költségeket tartalmazza. Ezt az időpontot megelőzően – ahogy azt már korábbi éves beszámolókban is kifejtettük – a Bizottság úgy tekintette, hogy a projekt kutatási szakaszban tart, így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az összes felmerült költséget elszámolták. A projekt kezdete óta és a hatályos pénzügyi keret végéig az előirányzott költségvetés 3 852 millió EUR-t tesz ki. A következő pénzügyi keret vonatkozásában további 5 400 millió EUR-t irányoznak elő a rendszer teljes működtetéséhez, kihasználásához és a Galileo-szolgáltatások teljesítéséhez 2020-ig, valamint a konstelláció következő generációjának előkészítéséhez; ez teljes egészében az uniós költségvetésből kerül majd finanszírozásra.

Mérlegfordulónapkor összesen négy műholdat bocsátottak fel 2011 októbere óta, és amint az ezekkel kapcsolatos későbbi tesztelések befejeződnek, a projekt pályára állítási és tesztelési fázisa lezárul. Ezt a fázist az EU és az ESA közösen finanszírozták, és a két fél között létrejött támogatási megállapodás szerint az ESA hivatalosan átadja a megépített eszközöket az EU számára. Ehhez az ESA Tanácsának jóváhagyása szükséges. Megjegyezzük, hogy az ESA tagállamai kettő kivételével (Norvégia és Svájc) uniós tagállamok. A Bizottságnak jelenleg semmi oka azt feltételezni, hogy az átadást az ESA bármely tagja megakadályozná.

INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

(millió EUR)
	Telek és épületek	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb tárgyi eszközök	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó könyv szerinti érték előző év végén	4 314	558	233	577	231	3 181	1 118	10 212
Növekedés	30	61	14	60	22	87	516	790
Elidegenítés	0	(22)	(15)	(46)	(8)	0	0	(91)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	312	11	(1)	2	3	(312)	(14)	0
Egyéb változások	4	0	2	2	1	(264)	(21)	(276)
Bruttó könyv szerinti érték év végén	4 660	608	233	595	248	2 692	1 599	10 635
Halmozott értékcsökkenés előző év végén	(2 137)	(449)	(165)	(436)	(150)	(897)	0	(4 234)
Éves értékcsökkenési leírás	(143)	(47)	(15)	(69)	(23)	(103)	0	(401)
Visszaírt értékcsökkenés	5	1	0	0	0	0	0	6
Elidegenítés	1	21	15	46	8	0	0	91
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	(124)	0	0	(2)	1	126	0	1
Egyéb változások	(1)	0	(2)	0	(1)	11	0	7
Halmozott értékcsökkenés év végén	(2 399)	(474)	(167)	(461)	(165)	(863)	0	(4 531)
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ÉV VÉGÉN	2 261	134	65	134	83	1 829	1 599	6 104
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ELŐZŐ ÉV VÉGÉN	2 177	109	67	142	81	2 284	1 118	5 978

PÉNZÜGYI LÍZINGEK

A pénzügyi lízingek és hasonló jogosultságok kapcsán még fizetendő összegek a mérlegben a hosszú lejáratú és rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (lásd a 2.15. és a 2.18.3. megjegyzést).

(millió EUR)
Leírás	Kumulált díjak (A)	Jövőben fizetendő összegek				Érték összesen	Később felmerülő eszközköltségek	Eszközérték	Értékcsökkenés	Nettó könyv szerinti érték
Leírás	Kumulált díjak (A)	1 éven belül	1 éven túl	5 éven túl	Összes kötelezettség (B)	(A+B)	(C)	(A+B+C)	(D)	(A+B+C+D)
Telek és épületek	772	76	344	1 403	1 823	2 595	57	2 653	(838)	1 815
Egyéb tárgyi eszközök	24	6	9	1	15	39	—	39	(25)	14
Összesen év végén	796	82	353	1 403	1 838	2 634	57	2 692	(863)	1 829
Kamattartalom		89	319	481	889
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen év végén		171	672	1 884	2 727
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen előző év végén		155	660	2 189	3 003

2.3. TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Részesedés közös vállalkozásokban	2.3.1	0	42
Részesedés társult vállalkozásokban	2.3.2	349	350
Összesen		349	392

2.3.1. Részesedés közös vállalkozásokban

(millió EUR)
	GJU	SESAR	ITER	IMI	FCH	Összesen
Összeg 2012.12.31-én	0	0	10	32	0	42
Hozzájárulások	0	78	121	126	56	380
Részesedés a nettó eredményből	0	(78)	(130)	(158)	(56)	(422)
Összeg 2013.12.31-én	0	0	0	0	0	0

A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. A Bizottsághoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Befektetett eszközök	198	226
Forgóeszközök	63	106
Hosszú lejáratú kötelezettségek	0	0
Rövid lejáratú kötelezettségek	(394)	(291)
Bevételek	1	8
Költségek	(412)	(427)

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás (GJU)

A Galileo közös vállalkozást (GJU) 2006 végén felszámolási eljárás alá helyezték, az eljárás jelenleg is folyamatban van. A jogalany 2013-ban is szüneteltette működését és még felszámolás alatt állt.

SESAR közös vállalkozás

A közös vállalkozás célja, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse, illetve ez utóbbi tevékenység által biztosítsa az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv (az ATM-főterv) gyors ütemű végrehajtását. A Bizottság 2013. december 31-én46,26 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a SESAR-ban. A SESAR program esetében (2007-től 2013-ig) a bizottsági hozzájárulás teljes előirányzott összege 700 millió EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés halmozottan 205 millió EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés a tőkemódszer alkalmazásához kötődő számviteli technikai eljárás eredménye. A meg nem jelenített veszteségek nem jelentenek veszteséget az EU számára és annak köszönhetőek, hogy a ráfordítások elszámolására általában az EU-tól eltérő tagok természetbeni hozzájárulással teljesített tőkeemelését megelőzően kerül sor.

ITER nemzetközi fúziósenergia-fejlesztési szervezet

Az ITER az EU-t, valamint Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában. Az ITER-t a következő célok érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökségen keresztül biztosítja. A teljes hozzájárulás jogilag az Euratom által az ITER-nek nyújtott hozzájárulásnak tekintendő, mivel a tagállamok és Svájc nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel az ITER-ben. Mivel jogilag az EU rendelkezik részesedéssel az ITER International közös vállalkozásban, a Bizottságnak meg kell jelenítenie a részesedést a beszámolóban. A Bizottság 2013. december 31-én43,33 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a ITER-ben. Az ITER program esetében (2007-től 2041-ig) az Euratom-hozzájárulás teljes (indikatív) előirányzott összege 8 949 millió EUR.

Közös technológiai kezdeményezések

A növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni menetrend célkitűzéseinek végrehajtása érdekében közös technológiai kezdeményezések formáját öltő köz- és magánszféra közötti partnerségeket hoztak létre, amelyeket a Szerződés 187. cikke értelmében vett közös vállalkozásokon (joint undertaking) keresztül hajtottak végre. Az IMI és az FCH (lásd a későbbiekben) ebben a fejezetben szerepel, de három másik, az ARTEMIS, a Tiszta Égbolt és az ENIAC (lásd a 2.3.2. megjegyzésben) – noha jogilag közös vállalkozásnak (joint undertaking) minősülnek – számviteli szempontból társult vállalkozásnak tekintendő (és ezért ilyenként a 2.3.2. megjegyzésben szerepel), mert a Bizottság jelentős befolyással, de nem közös ellenőrzéssel rendelkezik felettük.

IMI – Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés

Az IMI közös vállalkozás a tagállamokban és a társult országokban folyó kísérleti gyógyszerészeti kutatás-fejlesztést támogatja azzal a céllal, hogy megnövelje a biogyógyszerészeti ágazat kutatási beruházásának volumenét, továbbá előmozdítja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) bevonását tevékenységeibe. A Bizottság 2013. december 31-én74,16 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a IMI-ben. A Bizottság maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig1 milliárd EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés halmozottan 16 millió EUR.

Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás (FCH)

Az FCH közös vállalkozás célkitűzése, hogy a kutatási tevékenységet támogató, köz- és magánszférából származó forrásokat összesítsék, növelve ezzel az európai kutatási erőfeszítések hatékonyságát, és meggyorsítva az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiák fejlesztését és piacra jutását. A Bizottság 2013. december 31-én74,20 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az FCH-ban. Az EU maximális indikatív hozzájárulása 2017. december 31-ig 470 millió EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés halmozottan 67 millió EUR.

2.3.2. Részesedés társult vállalkozásokban

(millió EUR)
	EBA	ARTEMIS	Tiszta Égbolt	ENIAC	Összesen
Összeg 2012.12.31-én	336	0	0	14	350
Hozzájárulások	(2)	20	125	37	180
Részesedés a nettó eredményből	9	(20)	(125)	(50)	(186)
Egyéb tőkemozgások	6	0	0	0	6
Összeg 2013.12.31-én	349	0	0	0	349

A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik. A Bizottsághoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Eszközök	499	505
Kötelezettségek	(240)	(191)
Bevételek	37	33
Többlet/(hiány)	(221)	(177)

Európai Beruházási Alap

Az Európai Beruházási Alap (EBA) az EU kockázati tőkére, valamint a kkv-knak nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. A Bizottság eddig 20 %-ot fizetett be hozzájárulásából, a fennmaradó le nem hívott összeg 720 millió EUR-t tett ki.

millió EUR
	Teljes EBA-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	3 000	900
Befizetett	(600)	(180)
Még le nem hívott	2 400	720

Artemis közös vállalkozás

Ezt a jogalanyt azért hozták létre, hogy közös technológiai kezdeményezést hajtsanak végre a magánszférával a beágyazott számítástechnikai rendszerek terén. A Bizottság maximális indikatív hozzájárulása 420 millió EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés halmozottan 9 millió EUR (94,57 %-os tulajdonosi részesedés).

Tiszta égbolt közös vállalkozás

E jogalany tevékenységének célja, hogy felgyorsítsa a környezetkímélő légiközlekedési technológiák kifejlesztését, validálását és demonstrációját az EU-ban, és különösen hogy a légiközlekedés környezeti hatásainak csökkentése céljából mélyrehatóan innovatív légiközlekedési rendszert hozzon létre. A Bizottság maximális indikatív hozzájárulása 800 millió EUR. A meg nem jelenített veszteségrészesedés halmozottan 72 millió EUR (57,80 %-os tulajdonosi részesedés).

ENIAC közös vállalkozás

Az ENIAC célja, hogy a nanoelektronika terén közösen elfogadott kutatási napirendet alakítson ki annak érdekében, hogy e terület fő kompetenciáinak kidolgozására és elfogadására vonatkozóan kutatási prioritásokat határozzanak meg. E célkitűzéseket a K+F tevékenységek támogatását célzó állami és magánszektorbeli erőforrások egyesítésével valósítják meg, projektek formájában. Az EU teljes hozzájárulása 450 millió EUR. A Bizottság 2013. december 31-én95,41 %-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az ENIAC-ban. A meg nem jelenített veszteségrészesedés ahalmozottan 26 millió EUR.

2.4. HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	5 497	4 870
Kölcsönök	2.4.2	54 347	57 441
Összesen		59 844	62 311

2.4.1. Hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Garanciaalap (5)	1 412	1 327
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 129	1 102
BUFI-befektetések	1 013	832
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	789	593
ETF Startup eszköz	339	305
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
Kockázatitőke-műveletek	124	123
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	90	52
Európai Vegyianyag-ügynökség	0	52
Egyéb értékesíthető befektetések	413	296
Összesen	5 497	4 870

Garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja a tanácsi határozatok eredményeként az Unió által garantált hiteleket, különösen az Európai Beruházási Bank (EBB) EU-n kívüli hitelnyújtási műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket. E hosszú lejáratú eszköz finanszírozza az Unió által garantált bedőlt kölcsönöket. Az alapot az Unió általános költségvetéséből a műveletek tőkeértékének 9 %-ával megegyező összegben nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő azon adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. A felmerülő éves többletet bevételként vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az Unió köteles költségvetését a harmadik országok számára nyújtott hitelek fedezésére szolgáló, a hitelgaranciához kapcsolódó tartalékkal kiegészíteni. E tartalék a garanciaalap szükségleteinek, és – amennyiben szükséges – az alapban rendelkezésre álló összeget meghaladó lehívott garanciák fedezésére szolgál, amelyek így könyvelésre kerülhetnek a költségvetésben. E tartalék összege megegyezik az év végén fennálló kölcsönök 9 %-os célösszegével.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló ESZAK összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett kötvény.

BUFI-Befektetések

2010. január 1-jétől kezdődően az előzetesen beszedett pénzbírságokat a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és értékesíthető pénzügyi eszköznek számító pénzügyi instrumentumokba fektetik be (8.2. megjegyzés).

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013 közötti időszakra összesen legfeljebb 1 milliárd EUR-s bizottsági költségvetést terveztek, amelyből legfeljebb 800 millió EUR az „Együttműködés”, legfeljebb 200 millió EUR pedig a „Kapacitások” egyedi programból származik. Az EBB ugyanekkora összeg nyújtására vállalt kötelezettséget.

A Bizottság hozzájárulása a mechanizmushoz az EFTA- és harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal együtt 2013. december 31-én1 231 millió EUR-t tett ki. A 2013. december 31-én függő kötelezettségként kimutatott 958 millió EUR-s összeg (5.2.1. megjegyzés) az a maximális becsült veszteség, amely a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

ETF Startup eszköz

Az Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz magában foglalja a Growth & Employment programot, a vállalkozásokra és a vállalkozói szellemre vonatkozó többéves programot (MAP), a versenyképességi és innovációs keretprogramot, valamint a technológia-transzfer kísérleti projektet, az EBA vagyonkezelésében, amelyek a kkv-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-társaságokba való befektetés révén. Év végén további 132 millió EUR-ra vállaltak kötelezettséget az ETF Startup eszközhöz kapcsolódóan, a többi fél azonban még nem hívta le ezt az összeget.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Mivel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, a Bizottság részesedését az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

(millió EUR)
EBRD	Teljes EBRD-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Teljes jegyzett tőke	29 601	900
Befizetett	(6 202)	(188)
Még le nem hívott	23 399	712

Kockázatitőke-műveletek

A kockázatitőke-műveletek keretében tőkeinstrumentumok finanszírozásához nyújtanak összegeket pénzügyi közvetítőknek. Ezek a műveletek az EBB irányítása alá tartoznak, és az európai szomszédságpolitika keretében finanszírozzák.

A Ten-T-Projektek számára biztosított hitelgarancia-ESZKÖZ

A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT) olyan garanciákat bocsát ki, amelyek a TEN-Transport projektek kezdeti éveire jellemző bevételi kockázatokat csökkentik. Sajátossága, hogy a garancia teljes készenléti hitelkeretet biztosít, amely csak olyan esetekben kerül alkalmazásra, amikor a projekt cash flow-ja nem elegendő az első helyre sorolt adósságok fedezésére. Az eszköz a Bizottság és az EBB közös pénzügyi terméke, amelyre a Bizottság a 2007–2013 közötti időszakra 250 millió EUR-t különít el az uniós költségvetésből.

2013. december 31-ig a Bizottság 162 millió EUR-val járult hozzá a Ten-T projektek hitelgarancia eszközéhez. 2013 végéig 522 millió EUR-s összegre vonatkozóan írtak alá kölcsönöket, amelyeket így ez a garancia fedez. A 2013. december 31-én függő kötelezettségként kimutatott 39 millió EUR-s összeg az a maximális becsült veszteség, amely az LGTT keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában a Bizottságot érintené. Megjegyzendő, hogy a Bizottság átfogó kockázata az eszközhöz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

Egyéb értékesíthető befektetések

A fenti egyéb hosszú lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök alatt szereplő főbb összegek a következők: Délkelet-Európáért Európai Alap (116 millió EUR) és a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (67 millió EUR).

2.4.2. Hosszú lejáratú kölcsönök

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Az EU költségvetéséből nyújtott és ESZAK-kölcsönök	2.4.2.1	151	162
Felvett hitelből nyújtott kölcsönök	2.4.2.2	54 196	57 279
Összesen		54 347	57 441

2.4.2.1. Az Európai Unió költségvetéséből, valamint a felszámolás alatt álló ESZAK által nyújtott kölcsönök

(millió EUR)
	Különleges feltételek mellett nyújtott kölcsönök	ESZAK lakáskölcsönök	Összesen
Összesen 2012.12.31-én	146	16	162
Új kölcsönök	4	0	4
Visszafizetések	(18)	(5)	(23)
Árfolyam-különbözet	(6)	0	(6)
A könyv szerinti érték változásai	12	1	13
Összesen 2013.12.31-én	138	12	151

A különleges feltételekkel nyújtott kölcsönöket a tagsággal nem rendelkező országokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással. Ezen összegek mindegyikének esedékessége meghaladja az év végét követő 12 hónapot. E kölcsönök tényleges kamatlába 7,73 % és 14,507 % között változik.

2.4.2.2. Felvett hitelből nyújtott kölcsönök

(millió EUR)
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2012.12.31-én	549	425	11 623	44 476	221	57 294
Új kölcsönök	100	—	—	—	—	100
Visszafizetések	(81)	(36)	—	—	—	(117)
Árfolyam-különbözet	—	(1)	—	—	(5)	(6)
A könyv szerinti érték változásai	1	(1)	—	(8)	(5)	(13)
Összesen 2013.12.31-én	569	387	11 623	44 468	211	57 258
1 éven belül esedékes összeg	31	—	3 033	—	—	3 064
1 éven túl esedékes összeg	538	387	8 590	44 468	211	54 195

A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységekkel kapcsolatos további információk a 7. megjegyzésben szerepelnek.

2.5. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK ÉS BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Tagállamok	478	545
Egyéb	20	19
Összesen	498	564

Az összes hosszú lejáratú követelésből 483 millió EUR (2012: 550 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli műveletekhez kapcsolódik. A tagállamoktól származó összegek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott megfelelőségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak.

2.6. HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Előfinanszírozás	2.6.1	34 819	40 790
Előfinanszírozott kiadások	2.6.2	3 253	3 715
Összesen		38 072	44 505

2.6.1. Előfinanszírozás

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapon belül visszafizetendő vagy felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként tartják nyilván.

Az előfinanszírozás az EU összes eszközének jelentős részét teszi ki, ezért alaposan és rendszeresen figyelemmel kísérik. Meg kell jegyezni, hogy a különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges pénztárkészlet, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás megfelelőbb nyomon követése érdekében a Bizottság kellően megfontolta ezeket a tényezőket.

A 7. kutatási keretprogram keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan biztosítja a résztvevői garanciaalap – a 2013-ban kifizetett előfinanszírozás teljes összege 4,5 milliárd EUR volt (2012: 4 milliárd EUR). Ez az alap az EU-tól független gazdálkodó egység és nem tartozik e beszámoló konszolidálási körébe – lásd a 11.2.3. megjegyzést.

(millió EUR)
Irányítás típusa	2013.12.31.	2012.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	1 526	1 249
Közvetett centralizált irányítás	772	1 042
Decentralizált irányítás	646	677
Megosztott irányítás	31 104	37 214
Közös irányítás	694	592
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	77	16
Összesen	34 819	40 790

Az új költségvetési rendelet 58., a költségvetés végrehajtásának módszereit részben módosító cikke csak 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

A 2007–2013 közötti programozási időszakra a hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek közül a legjelentősebbek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódnak: a regionális fejlesztési alap (ERFA) és a Kohéziós Alap (19,6 milliárd EUR), a szociális alap (ESZA, 5,6 milliárd EUR), a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap (EMVA, 5,2 milliárd EUR) és a halászati alap (EHA, 0,6 milliárd EUR). Mivel e projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. A 2007–2013 közötti programozási időszak a zárószakaszához közeledik, így a kapcsolódó előfinanszírozás esedékessége 12 hónapon belül fokozatosan nő. A hosszú lejáratú előfinanszírozás ezért csökken, míg a rövid lejárati előfinanszírozás emelkedik (2.10. megjegyzés).

Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások. 2013. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott biztosítékok nominális értéke 1 124 millió EUR, szemben a 887 millió EUR tényleges értékkel (2012: 1 348 millió EUR és 1 083 millió EUR).

2.6.2. Előfinanszírozott kiadások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Pénzügyi konstrukciók	2 118	2 717
Támogatási programok	1 135	998
Összesen	3 253	3 715

A 2007–2013 közötti strukturális programok keretében kifizetéseket lehet teljesíteni az uniós költségvetésből a tagállamok számára, hogy hozzájáruljanak a tagállamok által létrehozott és a felelősségük alatt álló pénzügyi konstrukciókhoz (amelyek ölthetik kölcsön, tőkeinstrumentumok vagy garancia formáját). Az e konstrukciók keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan a standard előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek a Bizottság mérlegében. Az alap-jogiaktusok azonban nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy ezen előlegek felhasználásáról időszakosan jelentést tegyenek a Bizottság felé, és néhány esetben még a Bizottságnak benyújtott kiadási kimutatásokban sem tüntetik fel. Így ezen eszköz értékét év végén – a pénzeszközök felhasználásáról a tagállamoktól kapott információk alapján – becsléssel állapítják meg.

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg a Bizottság mérlegében. A tagállamok különböző támogatási programokkal (állami támogatással, az EMGA piaci intézkedéseivel) kapcsolatban fizethetnek ilyen előlegeket. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a Támogatási programok megnevezés alatt tüntette fel.

FORGÓESZKÖZÖK

2.7. KÉSZLETEK

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Tudományos anyagok	81	81
Egyéb	47	57
Összesen	128	138

2.8. RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

(millió EUR)
	Megjegyzések	2013.12.31.	2012.12.31.
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.8.1	2 373	1 858
Kölcsönök	2.8.2	3 198	123
Összesen		5 571	1 981

2.8.1. Rövid lejáratú értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket befektetési hozamukért vagy megtérülésükért vásárolták, illetve bizonyos eszközstruktúra kialakítása érdekében vagy másodlagos likviditási forrásként tartanak, és ezért likviditási szükséglet kielégítése érdekében, vagy a kamatlábak változása miatt értékesítésre kerülhetnek. A következő táblázat áttekintést nyújt a 2014. év vége előtti lejárattal rendelkező értékesíthető pénzügyi eszközökről:

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
BUFI-befektetések	897	845
Felszámolás alatt álló ESZAK	567	490
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	408	160
Garanciaalap	361	268
Európai Vegyianyag-ügynökség	76	69
TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz (LGTT)	31	23
Egyéb értékesíthető befektetések	33	3
Összesen	2 373	1 858

2.8.2. Rövid lejáratú kölcsönök

E megnevezés alatt elsősorban olyan kölcsönök vannak feltüntetve, amelyeknek a fennmaradó végső lejárata a mérlegfordulónap után kevesebb mint 12 hónap (további részletekért lásd a fenti 2.4.2.2. megjegyzést). Az előző évhez képest való emelkedés a fizetésimérleg-eszköz kölcsöneinek 2014-re ütemezett visszafizetéseiből származik (Magyarország: 2 milliárd EUR, Lettország: 1 milliárd EUR).

2.9. RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK ÉS BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Pénzbírságok	2.9.1	4 071	4 090
Tagállamok	2.9.2	5 574	6 270
Aktív időbeli elhatárolások	2.9.3	3 095	3 368
Egyéb követelések és behajtható követelések	2.9.4	442	311
Összesen		13 182	14 039

A teljes fenti összeg a becslések szerint 12 638 millió EUR-t foglal magában (2012: 13 729 millió EUR) ellenszolgáltatás nélküli műveletekhez kapcsolódóan.

2.9.1. Pénzbírságok

Ide a Bizottság által kirótt pénzbírságokhoz kapcsolódóan beszedendő 4 310 millió EUR-s összegek tartoznak (2012: 4 357 millió EUR), amelyeket egy 239 millió EUR-s leírás csökkent (2012: 267 millió EUR). Az év végén még fennálló pénzbírságok tekintetében összesen 3 244 millió EUR (2012: 2 513 millió EUR) összegű garancia érkezett. Meg kell jegyezni, hogy a követelésekből 1 032 millió EUR kifizetése 2013. december 31. után volt esedékes.

2.9.2. Tagállamok

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	1 858	1 172
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	41	14
Átmeneti vidékfejlesztési eszköz (TRDI)	45	44
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD)	155	136
Leírás	(819)	(814)
Összesen	1 279	552
Befizetett és beszedhető héa	68	44
Saját források
Az A-számlán megállapítva	47	45
Az elkülönített számlán megállapítva	1 228	1 294
Befizetendő saját források	3 054	3 617
Leírás	(743)	(773)
Egyéb	6	16
Összesen	3 592	4 199
Egyéb követelések a tagállamokkal szemben
Várt előfinanszírozási visszafizettetés	542	1 220
Egyéb	94	255
Összesen	636	1 475
Összesen	5 574	6 270

A mezőgazdasággal kapcsolatos követelések növekedése főként végre nem hajtott záróelszámolási határozatokkal magyarázható, mivel néhány esetben a végrehajtás időpontját több évvel elhalasztották, és néhány határozatot halasztott éves részletekben térítenek vissza. Ez a helyzet a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében a 2010. június 7-én aláírt EFSF-keretmegállapodás értelmében.

A befizetendő saját források összege a 2013. november 20-án elfogadott 8/2013. sz. költségvetés-módosításhoz kapcsolódik. Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) 10. cikkének megfelelően a GNI-hozzájárulások újbóli kiigazításának megfelelő tételeket 2014. január első munkanapján hajtották végre. Megjegyzendő, hogy néhány tagállam előre teljesítette befizetéseit, ami megmagyarázza, hogy a befizetendő összegek miért alacsonyabbak, mint az említett költségvetés-módosításban igényelt hozzájárulás.

Az EMGA-ra és vidékfejlesztésre vonatkozó követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által október 15-ig bejelentett és igazolt, december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően december 31-ig még felmerült követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeni behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

Saját forrásokra vonatkozó követelések

Meg kell említeni, hogy a tagállamok beszedési költségeik fedezésére visszatarthatják a tradicionális saját források 25 %-át, a fenti adatokból így ez már levonásra került. A tagállamok által küldött becslésekre alapozva leírás került levonásra a tagállamokkal szembeni követelésekből. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemond a levont összegek behajtásáról.

2.9.3. Aktív időbeli elhatárolások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Elhatárolt bevételek	2 709	3 002
Halasztott kiadások	368	351
Egyéb	18	15
Összesen	3 095	3 368

Az e megnevezésben szereplő fő összeg elhatárolt bevétel.

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Saját források	2 424	2 388
Mezőgazdasági címzett bevételek november-december	0	218
Kohéziós Alap, Regionális és Vidékfejlesztési Alap: pénzügyi korrekciók	31	276
Egyéb elhatárolt bevételek	254	120
Összesen	2 709	3 002

A saját források alatt feltüntetett összegek (2 424 millió EUR) elsősorban 2013. novemberi és decemberi elhatárolt vámok. Megjegyzendő, hogy a novemberre és decemberre vonatkozó mezőgazdasági címzett bevételeket (131 millió EUR) most már a rövid lejáratú követelések keretében teszik közzé.

2.9.4. Egyéb követelések és behajtható követelések

E megnevezés alatt elsősorban az előfinanszírozási összegek visszafizettetése, a kiadások visszafizettetése, valamint igazgatási és operatív fellépésekből származó egyéb bevételek szerepelnek.

2.10. RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Előfinanszírozás	2.10.1	16 403	9 548
Előfinanszírozott kiadások	2.10.2	4 963	3 690
Összesen		21 367	13 238

2.10.1. Előfinanszírozás

(millió EUR)
Irányítás típusa	2013.12.31.	2012.12.31.
Közvetlen centralizált irányítás	3 848	3 289
Közvetett centralizált irányítás	4 711	3 908
Decentralizált irányítás	250	301
Megosztott irányítás	6 263	1 008
Közös irányítás	1 018	844
Más intézmények és ügynökségek által végrehajtott	313	198
Összesen	16 403	9 548

Az új költségvetési rendelet 58., a költségvetés végrehajtásának módszereit részben módosító cikke csak 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

A rövid lejáratú előfinanszírozás emelkedése leginkább a megosztott irányításhoz kapcsolódik. Amint azt a 2.6. megjegyzésben kifejtettük, a strukturális programok a 2007–2013 közötti programozási időszak zárószakaszába lépnek. Ennek következtében a korábban hosszú lejáratúnak számító előfinanszírozás nagy része (6,1 milliárd EUR) 2013. december 31-én rövid lejáratúvá vált.

Emellett emelkedés történt a közvetlen centralizált irányítás és a közvetett centralizált irányítás keretében is. Az emelkedés mindkét esetben főként a kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram zárószakaszának köszönhető, amelynek során aláírták az utolsó megállapodásokat, ami a közvetlen centralizált irányítás esetében hozzávetőleg 2,8 milliárd EUR, míg a közvetett centralizált irányítás esetében mintegy 1,4 milliárd EUR összegű új előfinanszírozási kifizetéshez vezetett. Ezzel párhuzamosan a korábbi megállapodások alá tartozó projekteket befejezték és a kapcsolódó előfinanszírozási kifizetéseket elszámolták.

2.10.2. Előfinanszírozott kiadások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Pénzügyi konstrukciók	2 118	1 358
Támogatási programok	2 845	2 332
Összesen	4 963	3 690

Az e megnevezés alatt közzétett összegek változása elsősorban annak köszönhető, hogy a regionális fejlesztés terén emelkedtek a pénzügyi konstrukciókhoz nyújtott tagállami hozzájárulások.

2.11. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Korlátlan felhasználású pénzeszköz:	2.11.1
A kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		2 790	2 203
Folyószámlák		838	967
Előlegszámlák		39	38
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		(1)	(1)
Összesen		3 665	3 207
Pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök és lekötött betétek	2.11.2	1 680	2 345
Korlátozott felhasználású pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.11.3	4 165	5 122
Összesen		9 510	10 674

2.11.1. Korlátlan felhasználású pénzeszközök

A korlátlan felhasználású pénzeszközök magukban foglalják a Bizottság valamennyi, tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett számláin, valamint a folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit.

A korlátlan felhasználású pénzeszközök 2013. december 31-én magukban foglaltak a tagállamok által 2014. január 1-jén teljesítendő 1,1 milliárd EUR összegű sajátforrás-hozzájárulást, amely néhány nappal korábban érkezett be. Ezen túlmenően az év végi egyenleg tartalmazott 1,3 milliárd EUR összegű, a Bizottság által 2013 utolsó heteiben beszedett versenyügyi bírságot, amelyet még nem juttattak vissza a tagállamokhoz költségvetés-módosítás útján.

2.11.2. Pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök és lekötött betétek

E megnevezés alatt elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesek (1 434 millió EUR) szerepelnek, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyiinstrumentum-programok végrehajtása céljából, valamint más lekötött betétek (245 millió EUR). A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó pénzeszközök így csak az érintett pénzügyiinstrumentum-program keretében használhatóak fel. A letéteményesek által kezelt pénzügyi instrumentumokra év végéig 138 millió EUR-t kötöttek le, amelyet a többi fél még nem hívott le.

2.11.3. Korlátozott felhasználású pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A korlátozott felhasználású pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel az 5.2. megjegyzésben.

A korlátozott felhasználású pénzeszközök csökkenése annak köszönhető, hogy a Bizottság 2010 óta valamennyi előzetesen beszedett pénzbírságot egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI) kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi pénzügyiinstrumentumokba fekteti be (lásd a 2.4.1. és a 2.8.1. megjegyzést).

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.12. NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Nyugdíjak – személyzet	40 933	37 528
Nyugdíjak – egyéb	1 016	968
Közös betegségbiztosítási rendszer	4 869	4 007
Összesen	46 818	42 503

2.12.1. Nyugdíjak – személyzet

A nyugdíjrendszer (az európai tisztviselők nyugdíjrendszere – PSEO) keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. E rendszer finanszírozására nem képeznek külön alapot, hanem a tagállamok az e kiadások finanszírozásához megállapított kulcsok alapján biztosítják az ellátások kifizetését. Ezenfelül a tisztviselők a rendszer hosszú távú finanszírozásához egyharmad részben járulnak hozzá kötelező járulék formájában.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2013. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 25 standardban meghatározott módszertannak (és ezért a 12. uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. Az e kötelezettség kiszámításához használt módszer a kivetített jóváírási egység módszere („projected unit credit” módszer). Az értékelés során a következő alapvető biztosításmatematikai feltételezéseket veszik alapul:

Biztosításmatematikai feltételezések – személyzettel szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek	2013.12.31.	2012.12.31.
Nominális diszkontráta	3,7 %	3,6 %
Várható inflációs ráta	1,9 %	2,0 %
Reáldiszkontráta	1,8 %	1,6 %
Házasság valószínűsége: férfi/nő	81 %/49 %	84 %/38 %
Általános bérnövekedés/nyugdíj-újraértékelés	0 %	0 %
A nemzetközi köztisztviselők élettartamtáblája (ICSLT)	ICSLT 2013	ICSLT 2008

(millió EUR)
Változások a bruttó munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben	Személyzettel szemben fennálló nyugdíjkötelezettségek	Betegségbiztosítás
Bruttó kötelezettség előző év végén	41 961	4 278
Szolgálati/normál költség	1 928	—
Kamatköltség	1 603	162
Kifizetett juttatások	(1 288)	(11)
Biztosításmatematikai veszteség	1 499	704
Változás az új belépők miatt	244	—
Bruttó kötelezettség év végén	45 947	5 133
Nyugdíjakra alkalmazott korrekciós koefficiensek	959	n.a.
Nyugdíjakra kivetett adók levonása	(5 973)	n.a.
Programeszközök	n.a.	(264)
Nettó kötelezettség év végén	40 933	4 869

2.12.2. Nyugdíjak – egyéb

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács Főtitkársága tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.12.3. Közös betegségbiztosítási rendszer

Értékelés készült azon becsült kötelezettségekre vonatkozóan is, amelyeket az Unió a nyugdíjas személyzettel kapcsolatban a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetendő hozzájárulásokkal összefüggésben visel. E bruttó kötelezettségek értéke az értékelés alapján 5 133 millió EUR (2012: 4 278 millió EUR). A nettó összeget úgy kapták meg, hogy e bruttó kötelezettségből levonták a programeszközök 264 millió EUR-s (2012: 271 millió EUR) összegét. A számításnál használt diszkontkamatláb és általános bérnövekedés megegyezik a személyzeti nyugdíjak értékelésénél használtakkal.

2.13. HOSSZÚ LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

(millió EUR)
	Összeg 2012.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a rövid lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2013.12.31-én
Jogi ügyek	132	180	(51)	(3)	—	—	258
Nukleáris létesítmények leszerelése	997	—	—	(2)	(30)	(32)	933
Pénzügyi	108	45	—	—	(38)	(4)	111
Egyéb	21	2	(2)	0	—	—	21
Összesen	1 258	227	(53)	(5)	(68)	(36)	1 323

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg több mint 12 hónap elteltével fizetendő összegek becslése. A jogi ügyekkel kapcsolatos további céltartalékok elsősorban új bírósági ügyekkel kapcsolatosak a mezőgazdaság és a kohézió területén.

Nukleáris létesítmények leszerelése

2012-ben egy független szakértőkből álló konzorcium felülvizsgálta a Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris létesítményeinek leállításához és a hulladékgazdálkodási programhoz kapcsolódó becsült költségekről készült 2008. évi tanulmányát. A beszámolóban feltüntetendő céltartalék alapját a 989 millió EUR-s (korábban 1 222 millió EUR-s) felülvizsgált becslésük jelenti. Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az infláció miatt indexálták, majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 20 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg beállított összegektől.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek olyan céltartalékok, amelyek az 1998. és a 2001. évi kkv-garanciakeretből, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) 2007. évi kkv–garanciakeretéből és az európai Progress mikrofinanszírozási eszközből (garancia) nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket tartalmazzák, amelyeket az Európai Beruházási Alap (EBA) saját nevében, de a Bizottság megbízásából és kockázatára bocsát ki. A lehívott és a le nem hívott garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázat azonban értékhatárhoz kötött. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (az euro-swap éves ráta alkalmazásával) nettó jelenértékükre diszkontálják.

2.14. HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Hosszú lejáratú hitelfelvételek	2.14.1	54 173	57 252
Garanciaalap kiszűrése (7)		(20)	(20)
Összesen		54 153	57 232

Hosszú lejáratú hitelfelvételek

(millió EUR)
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2012.12.31-én	549	425	11 623	44 476	194	57 267
Új hitelfelvételek	100	—	—	—	—	100
Visszafizetések	(81)	(36)	—	—	—	(117)
Árfolyam-különbözet	—	(1)	—	—	(4)	(5)
A könyv szerinti érték változásai	1	(1)	—	(8)	—	(8)
Összesen 2013.12.31-én	569	387	11 623	44 468	190	57 237
1 éven belül esedékes összeg	31	—	3 033	—	—	3 064
1 éven túl esedékes összeg	538	387	8 590	44 468	190	54 173

Ez a megnevezés az EU egy éven túli lejáratú hitelfelvételeit tartalmazza. A hitelfelvételek magukban foglalják az okiratba foglalt adósságokat is, amelyek 56 981 millió EUR-t tesznek ki (2012: 57 026 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak. A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységekkel kapcsolatos további információk a 7. megjegyzésben szerepelnek.

2.15. EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	1 756	2 040
Részletekben kifizetett épületek	336	352
Egyéb	124	135
Összesen	2 216	2 527

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.16. RÖVID LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

(millió EUR)
	Összeg 2012.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a hosszú lejáratúak közé	A becslés változása	Összeg 2013.12.31-én
Jogi ügyek	224	8	(2)	(2)	0	1	229
Nukleáris létesítmények leszerelése	29	0	0	(29)	30	0	30
Pénzügyi	188	53	(45)	(55)	38	(8)	171
Egyéb	365	4	(114)	(139)	0	(1)	115
Összesen	806	65	(161)	(225)	68	(8)	545

2.17. RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

Ez a megnevezés a hosszú lejáratú hitelfelvételeknek a mérlegfordulónap után 12 hónapon belül esedékes részéhez kapcsolódik (lásd a 2.14. megjegyzést). Az előző évhez képest való emelkedés a fizetésimérleg-eszköz kölcsöneinek 2014-re ütemezett visszafizetéseiből származik (Magyarország: 2 milliárd EUR, Lettország: 1 milliárd EUR).

2.18. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Passzív időbeli elhatárolások	2.18.1	56 282	68 436
Szállítói kötelezettségek	2.18.2	36 213	21 558
Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek	2.18.3	99	89
Összesen		92 594	90 083

2.18.1. Passzív időbeli elhatárolások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Elhatárolt költségek	56 062	68 216
Halasztott bevételek	190	201
Egyéb	30	19
Összesen	56 282	68 436

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap:
Közvetlen támogatás és a mezőgazdasági piacokon történő intervenciók	33 489	44 532
Egyéb	2	1
Vidékfejlesztés:
EMVA	12 255	12 463
Egyéb	203	34
	45 949	57 030
Strukturális intézkedések:
Európai Halászati Alap/Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz	48	66
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	4 356	4 359
Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze	114	382
Európai Szociális Alap	1 100	1 378
	5 618	6 185
Egyéb elhatárolt költségek:
Kutatás és fejlesztés	1 172	1 077
Egyéb	3 323	3 924
	4 495	5 001
Összesen	56 062	68 216

2.18.2. Szállítói kötelezettségek

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Tagállamok	37 481	23 029
Szállítók és egyéb	1 650	1 704
Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek	(2 918)	(3 175)
Összesen	36 213	21 558

A szállítói kötelezettségek közé a Bizottság által a vissza nem térítendő támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a beszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően az elszámolható tételek becsült összegét költségként könyvelték, míg a fennmaradó részt „Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek”-ként tüntetik fel (lásd alább). Annak érdekében, hogy ne becsüljék felül az eszközöket és kötelezettségeket, úgy határoztak, hogy a fizetendő nettó összegeket a folyó kötelezettségek alatt szerepeltetik.

Tagállamok

A tagállamok számára teljesítendő szállítói kötelezettségek elsősorban a strukturális intézkedésekhez kapcsolódó, még ki nem fizetett költségtérítési igényekkel kapcsolatosak (az ERFA és a Kohéziós Alap vonatkozásában 20,8 milliárd EUR, az ESZA vonatkozásában pedig 4,2 milliárd EUR).

Az összeg ezen túlmenően magában foglal 11,3 milliárd EUR-t az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vonatkozásában. A gazdasági realitás pontosabb érzékeltetése céljából 2013-tól kezdődően az EMGA-hoz kapcsolódó olyan összegeket, amelyek kifizetése a következő év januárjának első munkanapján esedékes, az elhatárolt költségek helyett a szállítói kötelezettségeknél tüntetik fel. Ha a 2012. évi beszámolóban a jelenlegi megközelítést követtük volna, a tagállami szállítói kötelezettségek összege 11,9 milliárd EUR-val magasabb lett volna (vagyis 34,9 milliárd EUR-t tett volna ki).

A fennmaradó 1,2 milliárd EUR összegű tagállami szállítói kötelezettségek főként a halászati és tengerügyi szakpolitikát (0,6 milliárd EUR) és a vidékfejlesztést (0,2 milliárd EUR) érintik.

Szállítók és egyéb

E megnevezésben egyéb kötelezettségek és azok a kötelezettségek szerepelnek, amelyek a támogatási és beszerzési eljárások következtében keletkeztek, továbbá a közszervezeteknek és a konszolidálási körön kívüli intézményeknek fizetendő összegek is.

Nem elszámolható összegek becslése és függőben lévő előlegek

A kötelezettségeket csökkenti a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem becsültek elszámolhatónak. A legnagyobb összegek a strukturális intézkedésekkel foglalkozó főigazgatóságokat érintik. A kötelezettségeket csökkenti továbbá a beérkezett visszatérítési igények azon része, amely megfelel az év végéig még nem teljesített, előrefizetett kiadásoknak (2,2 milliárd EUR).

2.18.3. Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Pénzügyi lízingkötelezettségek	82	70
Egyéb	17	19
Összesen	99	89

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.19. TARTALÉKOK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Valós érték tartalék	2.19.1	99	150
Garanciaalap tartalék	2.19.2	2 125	2 079
Egyéb tartalékok	2.19.3	1 849	1 832
Összesen		4 073	4 061

2.19.1. Valósérték-tartalék

A számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós érték tartalékon keresztül történik.

A valós érték tartalékból 2013-ban nettó 29 millió EUR-t (2012: 5 millió EUR) használtak fel felhalmozódott valósérték-növekedés kapcsán, amelyet az eredménykimutatásban az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan számoltak el.

2.19.2. Garanciaalap-tartalék

Ez a tartalék az alap által garantált kinnlévő összeg 9 %-os előirányzott összegét foglalja magában, amelyet eszközként kell tartani.

2.19.3. Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 537 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, és az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.20. TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

(millió EUR)
Tagállamoktól lehívandó összegek 2012.12.31-én	44 477
A 2012. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	1 023
A garanciaalap tartalékának változása	46
Egyéb tartalékok változása	14
Az év gazdasági eredménye	4 365
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2013.12.31-én	49 925
Megoszlás:
Munkavállalói juttatások	46 818
Egyéb összegek	3 107

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely 2013. december 31-ig már felmerült a Bizottságnál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később), az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez kapcsolódnak. A lehívandó összegek többségét valójában a tagállamok a pénzügyi év végét követő kevesebb mint 12 hónapon belül kifizetik, a következő év költségvetésének részeként.

Lényegében egyedül a Bizottság által a személyzetnek nyújtott munkavállalói juttatási kötelezettségek jelentenek olyan összeget, amelyet hosszabb időszak alatt fizetnek ki, és amelyeknek az éves költségvetésekből való finanszírozását a tagállamok garantálják. Az alábbiakban – csupán tájékoztatási céllal – szerepel a jövőbeli munkavállalói juttatások kifizetéseinek becslése:

(millió EUR)
	Összeg
2014-ben fizetendő összegek	1 450
2014 után fizetendő összegek	45 368
Munkavállalói juttatási kötelezettségek összesen 2013.12.31-én	46 818

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1. BEVÉTELEK A SAJÁT FORRÁSOKBÓL ÉS A HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013	2012
GNI-alapú források		1 10 194	98 061
Tradicionális saját források: Vámok		15 268	16 087
Cukorilleték		199	157
Héaalapú források		14 019	14 871
Bevétel saját forrásokból	3.1.1	1 39 680	1 29 176
Költségvetési kiigazítások	3.1.2	1 187	1 439
Harmadik országok hozzájárulásai (beleértve az EFTA-t)		373	304
Összesen		1 41 241	1 30 919

3.1.1. Bevétel saját forrásokból

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A kiadások túlnyomó részét így a saját források finanszírozzák, mivel az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán kis részét teszik ki. A saját forrásoknak három kategóriája van: tradicionális saját források, héaalapú források és GNI-alapú források. A tradicionális saját forrásokon belül megkülönböztethetünk cukorilletéket és vámokat. A költségvetési egyensúlyhiány megszüntetésére szolgáló mechanizmus (az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés), valamint Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentése is része a saját források rendszerének. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

Meg kell jegyezni, hogy 2013-ban teljesítettek egy bruttó 169 millió EUR (nettó 126 millió EUR) összegű, Belgium által a tradicionális saját források keretében 2011-ben igényelt visszafizetést, miután lezárultak a belga elszámolási és számviteli rendszerek megbízhatóságára vonatkozó ellenőrzések és kontrollok. A 2012-ben lekönyvelt kapcsolódó céltartalékot 2013-ban használták fel.

Megjegyzendő továbbá, hogy miután a Bíróság meghozta ítéletét a cukorilleték-rendelettel szemben bizonyos vállalkozások és tagállamok által indított kereset ügyében, valamint ezt követően a Tanács 2013. december végén új rendeletet fogadott el, 2014 végén 214 millió EUR-t kell majd visszatéríteni az érintett feleknek. A beszámoló még tartalmazza a 2012-ben lekönyvelt, ezt az összeget fedező céltartalékot.

3.1.2. Költségvetési kiigazítások

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2012. évi költségvetési többletet (1 023 millió EUR), amelyet a következő évben az Uniónak saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetve térítenek vissza a tagállamoknak – így 2013-ra bevételt jelent.

3.2. EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013	2012
Pénzbírságok	3.2.1	2 757	1 884
Mezőgazdasági lefölözések	3.2.2	48	87
Kiadások visszafizettetése:	3.2.3
Közvetlen centralizált irányítás		69	63
Közvetett centralizált irányítás		6	30
Decentralizált irányítás		41	27
Közös irányítás		33	8
Megosztott irányítás		1 628	1 376
Összesen		1 777	1 504
Igazgatási tevékenységből származó bevételek:	3.2.4
Személyzet		1 137	1 209
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek		38	23
Egyéb igazgatási bevételek		83	59
Összesen		1 257	1 291
Egyéb működési bevételek:	3.2.5
Kiigazítások/céltartalékok		208	280
Árfolyamnyereség		334	335
Egyéb		2 033	1 445
Összesen		2 575	2 060
Összesen		8 414	6 826

3.2.1. Pénzbírságok

Az egyéb működési bevételek emelkedése elsősorban azzal magyarázható, hogy 2013-ban emelkedett a pénzbírságokhoz kapcsolódó bevételek összege. E bevételek a Bizottság által a versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet.

A 2013. évi összeg emelkedése mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy 1,7 milliárd EUR összegű pénzbírságot vettek ki néhány bankra, amiért azok kartellekben vettek részt a kamatderivatívák ágazatában. Ezen túlmenően 2013-ban magas összegű (561 millió EUR-s) bírságot róttak ki a Microsoftra, amiért az csupán az Internet Explorert tette elérhetővé az uniós felhasználóknak és nem ajánlott más webböngészőket is.

3.2.2. Mezőgazdasági lefölözések

Ezek az összegek elsősorban tejilletékeket érintenek, amelyek piacirányítási eszközök és amelyeknek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető.

3.2.3. Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés egyrészt az ellenőrzések, befejezett auditok vagy támogathatósági elemzések alapján kibocsátott és a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt visszafizetési felszólításokat, illetve a későbbi kifizetések terhére érvényesített levonásokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják, másrészt az EMGA-ból kifizetett összegek kedvezményezettjei számára a tagállamok által kibocsátott visszafizetési felszólításokat. Emellett tartalmazza az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a számadatok csupán az EU korrekciós tevékenységének számviteli hatását mutatják, a hatályos uniós számviteli szabályok alapján. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák az uniós kiadásokkal kapcsolatos összes visszafizettetést, különösképpen nem a jelentős kiadási területnek minősülő strukturális intézkedések területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem támogatható összegekre kifizetett kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását, következésképpen nincs hatással az uniós számviteli rendszerre. Továbbá az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az előfinanszírozási összegek visszafizettetése szintén nem bevételként szerepel. A pénzügyi korrekciókra és a kiadások visszafizettetésére vonatkozó további részletek a 6. megjegyzésben szerepelnek.

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Strukturális intézkedések

A strukturális intézkedések alfejezetének főbb összegei az előző években kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, a Bizottság által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint a kiadásokból való – az elhatárolt bevételek év végi csökkenésével korrigált – levonásokat tartalmazzák.

Visszafizetési felszólításokat csak a következő esetekben bocsátanak ki:

—	a tagállamok által igényelt összegekben talált szabálytalan kiadások felfedezését követő formális pénzügyi korrekciós bizottsági határozatok esetében,

—

egy program lezárását követő olyan módosítások során, amelyek az uniós hozzájárulás csökkenéséhez vezetnek olyan esetekben, amikor egy tagállam nem nyújtott be az összes előfinanszírozást és a már teljesített időközi kifizetéseket lefedő, elegendő elszámolható kiadásról szóló bizonylatot; a tagállam egyetértésével az ilyen művelet formális bizottsági határozat nélkül is végrehajtható,

—	a program lezárását követően beszedett összegek visszafizetése során, olyan bírósági eljárás lezárása után, amely a programzárás időpontjában még folyamatban volt.

A strukturális intézkedések keretében kibocsátott egyéb visszafizetési felszólítások az előfinanszírozási összegek visszafizettetésével állnak összefüggésben – lásd a 6.3. megjegyzést. Ezek az összegek nem bevételként szerepelnek, hanem a mérleg előfinanszírozási megnevezésében számolják el őket.

3.2.4. Igazgatási tevékenységből származó bevételek

Ezek a bevételek a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók – személyzeti nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

3.2.5. Egyéb működési bevételek

E címen belül 779 millió EUR (2012: 672 millió EUR) a csatlakozásra váró országoktól kapott összegekhez kapcsolódik. E megnevezés magában foglalja az árfolyamnyereségeket is, kivéve a 3.5. megjegyzésben tárgyalt, pénzügyi tevékenységhez kapcsolódókat. Ezek az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált vagy nem realizált árfolyamnyereségek. Az év folyamán 39 millió EUR-s nettó árfolyamveszteség keletkezett (2012: 52 millió EUR-s nettó árfolyamnyereség).

3.3. IGAZGATÁSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	2013	2012
Személyzeti kiadások	5 527	5 708
Értékcsökkenés és értékvesztés	450	451
Egyéb igazgatási kiadások	3 293	3 161
Összesen	9 269	9 320

Az egyéb igazgatási kiadások között szerepel 388 millió EUR (2012: 379 millió EUR) összegű, operatív lízingekhez kapcsolódó kiadás. Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegei a következők:

(millió EUR)
	Jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	338	912	739	1 990
IT-anyagok és egyéb felszerelések	7	17	0	24
Összesen	346	929	739	2 014

3.4. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013	2012
Elsődleges működési kiadások:	3.4.1
Közvetlen centralizált irányítás		8 722	9 883
Közvetett centralizált irányítás		5 491	4 151
Decentralizált irányítás		720	1 019
Megosztott irányítás		1 20 070	1 06 378
Közös irányítás		1 745	1 819
Összesen		1 36 747	1 23 250
Egyéb működési kiadások:	3.4.2
Kiigazítások/céltartalékok		301	427
Árfolyamveszteségek		378	281
Egyéb		1 145	675
Összesen		1 824	1 383
Összesen		1 38 571	1 24 633

3.4.1. Elsődleges működési kiadások

A működési kiadások a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A kiadások többsége a megosztott irányítás alá tartozik, tehát feladatok tagállamokhoz való delegálásával jár együtt, és olyan területeket foglal magában, mint az EMGA-kiadások és a különféle strukturális intézkedések révén (a regionális fejlesztési alap, a szociális alap, a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap, a Kohéziós Alap és a halászati alap forrásaiból) finanszírozott fellépések.

A fenti működési kiadások főbb elemei a következő területeket fedezik: mezőgazdaság és vidékfejlesztés (59 milliárd EUR, 2012: 57 milliárd EUR), regionális fejlesztés és kohézió (49 milliárd EUR, 2012: 39 milliárd EUR), foglalkoztatás és szociális ügyek (12 milliárd EUR, 2012: 11 milliárd EUR), kutatás, kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák (6 milliárd EUR, 2012: 6 milliárd EUR), valamint külkapcsolatok (3 milliárd EUR, 2012: 3 milliárd EUR).

A működési kiadások átfogó emelkedését a regionális fejlesztés terén a 2007–2013 közötti programozási időszak projektjeinek előrehaladása eredményezi.

3.4.2. Egyéb működési kiadások

Az árfolyamveszteségek – a 3.6. megjegyzésben tárgyalt pénzügyi tevékenységeken keletkezettek kivételével – az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált és nem realizált árfolyamveszteségek.

A 2013-as „Egyéb” megnevezés (az egyéb működési kiadások alatt) elsősorban a korábbi években kibocsátott pénzbírságok korrekcióját tartalmazta 360 millió EUR összegben.

Kutatással-fejlesztéssel kapcsolatos költségek

Az igazgatási kiadások és a működési kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek szerepelnek a következők szerint:

(millió EUR)
	2013	2012
Kutatási költségek	335	331
Nem aktivált fejlesztési költségek	74	76
Összesen	409	407

3.5. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

(millió EUR)
	2013	2012
Osztalékbevételek	6	12
Kamatbevételek:
Előfinanszírozásból	29	28
Késedelmes fizetésekből	88	242
Értékesíthető pénzügyi eszközökből	71	100
Kölcsönökből	1 712	1 559
Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből	21	26
Egyéb	1	2
Összesen	1 922	1 957
Egyéb pénzügyi bevételek:
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség	24	18
Egyéb	85	160
Összesen	108	178
Árfolyamnyereség	2	10
Összesen	2 038	2 157

3.6. PÉNZÜGYI KIADÁSOK

(millió EUR)
	2013	2012
Kamatkiadások:
Lízing	99	88
Felvett hitelekhez kapcsolódóan	1 697	1 545
Egyéb	22	23
Összesen	1 818	1 656
Egyéb pénzügyi kiadások:
Pénzügyi céltartalékok kiigazításai	98	75
Letéteményesek által kezelt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódóan	68	43
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése	8	8
Pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség	0	4
Egyéb	35	143
Összesen	209	273
Árfolyamveszteségek	18	13
Összesen	2 045	1 942

3.7. RÉSZESEDÉS A KÖZÖS ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ VESZTESÉGÉBŐL

A tőkemódszernek megfelelően a Bizottság eredménykimutatásában szerepel társult vállalkozásainak és közös vállalkozásainak nettó veszteségéből való részesedése (lásd még a 2.3.1. és a 2.3.2. megjegyzést).

3.8. ELLENSZOLGÁLTATÁS NÉLKÜLI MŰVELETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

Az ellenszolgáltatás nélküli műveletekből 2013-ban 1 48 874 millió EUR (2012: 1 37 023 millió EUR) bevételt könyveltek el az eredménykimutatásban.

3.9. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS

A szegmensek szerinti jelentés a tevékenységalapú költségvetési struktúra alapján szakpolitikai területek szerinti bontásban részletezi a Bizottságon belüli működési bevételeket és kiadásokat. E szakpolitikai területek három nagyobb megnevezés alá sorolhatók: „Tevékenységek az EU-n belül”, „Tevékenységek az EU-n kívül”, valamint „Szolgáltatások és egyebek”. E megnevezések közül a „Tevékenységek az EU-n belül” a legnagyobb, ehhez tartoznak ugyanis az EU szakpolitikai területei. A „Tevékenységek az EU-n kívül” megnevezés az EU-n kívül folytatott szakpolitikákra – mint például a kereskedelempolitika és a külső segély – vonatkozik. A „Szolgáltatások és egyebek” az uniós intézmények és szervek működéséhez szükséges belső és horizontális tevékenységeket öleli fel. Az ügynökségekhez kapcsolódó információkat az adott szakpolitikai terület tartalmazza. Megemlítendő továbbá, hogy a saját források és a hozzájárulások nem kerülnek megosztásra a különféle tevékenységek között, számításukért, beszedésükért és kezelésükért ugyanis a Bizottság központi szolgálatai felelnek.

(millió EUR)
	Tevékenységek az EU-n belül	Tevékenységek az EU-n kívül	Szolgáltatások és egyebek	Felszámolás alatt álló ESZAK	Egyéb intézmények	Konszolidációval kapcsolatos kiszűrések	Összesen
Pénzbírságok	2 757	0	0	0	0	0	2 757
Mezőgazdasági lefölözések	48	0	0	0	0	0	48
Kiadások visszafizettetése	1 687	79	0	0	4	6	1 777
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	111	1	998	0	625	(478)	1 257
Egyéb működési bevételek	3 178	104	531	3	55	(1 296)	2 575
Egyéb működési bevételek	7 781	184	1 529	3	685	(1 768)	8 414
Személyzeti kiadások	(2 248)	(321)	(1 279)	0	(1 704)	25	(5 527)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(137)	0	(115)	0	(205)	7	(450)
Egyéb igazgatási kiadások	(986)	(329)	(887)	0	(1 720)	628	(3 293)
Igazgatási kiadások	(3 370)	(649)	(2 281)	0	(3 628)	660	(9 269)
Közvetlen centralizált irányítás	(6 068)	(3 348)	(264)	0	0	957	(8 722)
Közvetett centralizált irányítás	(4 943)	(585)	(32)	0	0	69	(5 491)
Decentralizált irányítás	(181)	(539)	0	0	0	0	(720)
Megosztott irányítás	(1 19 995)	(74)	0	0	0	0	(1 20 070)
Közös irányítás	(233)	(1 512)	0	0	0	0	(1 745)
Egyéb működési kiadások	(1 475)	(6)	(367)	(48)	(9)	82	(1 824)
Működési kiadások	(1 32 894)	(6 064)	(664)	(48)	(9)	1 108	(1 38 571)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(1 36 265)	(6 713)	(2 945)	(48)	(3 638)	1 768	(1 47 840)
Nettó működési kiadások	(1 28 483)	(6 529)	(1 416)	(44)	(2 953)	0	(1 39 426)
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból							1 41 241
Többlet a működési tevékenységekből							1 815
Nettó pénzügyi kiadások							(7)
Változások a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben							(5 565)
Részesedés a közös és társult vállalkozások veszteségéből							(608)
Az év gazdasági eredménye							(4 365)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N BELÜL

(millió EUR)
	Gazdasági és pénzügyek	Vállalkozás és ipar	Verseny	Foglalkoztatás	Mezőgazdaság	Közlekedés és energiaügy	Környezet	Kutatás	Információs társadalom
Pénzbírságok	0	0	2 738	0	0	0	16	0	0
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	48	0	0	0	0
Kiadások visszafizettetése	0	3	0	263	1 350	20	0	17	14
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	0	3	0	0	0	23	9	16	0
Egyéb működési bevételek	5	131	112	36	147	212	127	1 052	13
Egyéb működési bevételek	5	136	2 850	299	1 545	255	152	1 084	27
Személyzeti kiadások	(66)	(100)	(78)	(79)	(101)	(268)	(141)	(233)	(104)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	0	(4)	0	(1)	0	(15)	(7)	(16)	0
Egyéb igazgatási kiadások	(9)	(45)	(7)	(24)	(19)	(109)	(46)	(177)	(24)
Igazgatási kiadások	(74)	(148)	(85)	(104)	(119)	(391)	(195)	(427)	(128)
Közvetlen centralizált irányítás	(10)	(229)	1	(141)	(48)	519	(324)	(3 057)	(1 318)
Közvetett centralizált irányítás	0	(108)	0	(1)	0	(1 137)	(24)	(1 919)	(14)
Decentralizált irányítás	0	0	0	(58)	(187)	0	0	0	0
Megosztott irányítás	0	0	0	(12 183)	(58 652)	0	0	0	0
Közös irányítás	0	(87)	0	(10)	0	(131)	0	0	0
Egyéb működési kiadások	0	0	(476)	(15)	(189)	(60)	(40)	(160)	(6)
Működési kiadások	(10)	(424)	(475)	(12 408)	(59 075)	(808)	(388)	(5 136)	(1 338)
Működési kiadások összesen	(84)	(572)	(560)	(12 511)	(59 195)	(1 199)	(582)	(5 563)	(1 466)
Nettó működési kiadások	(80)	(436)	2 290	(12 213)	(57 650)	(945)	(430)	(4 479)	(1 439)

(millió EUR)
	Közös Kutatóközpont	Halászat	Belső piac	Regionális politika	Adó- és vámügyek	Oktatás és kultúra	Egészségügy és fogyasztóvédelem	Jogérvényesülés, szabadság és biztonság	Összesen
Pénzbírságok	0	0	0	0	0	0	0	3	2 757
Mezőgazdasági lefölözések	0	0	0	0	0	0	0	0	48
Kiadások visszafizettetése	1	3	1	12	0	5	2	(4)	1 687
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	37	0	1	0	1	0	12	10	111
Egyéb működési bevételek	107	7	252	(2)	1	318	379	281	3 178
Egyéb működési bevételek	146	10	254	10	3	323	393	290	7 781
Személyzeti kiadások	(255)	(37)	(164)	(63)	(46)	(104)	(231)	(179)	(2 248)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(30)	(1)	(12)	0	(5)	(1)	(24)	(20)	(137)
Egyéb igazgatási kiadások	(83)	(14)	(89)	(12)	(72)	(96)	(86)	(75)	(986)
Igazgatási kiadások	(368)	(52)	(264)	(75)	(123)	(202)	(341)	(274)	(3 370)
Közvetlen centralizált irányítás	(78)	(217)	(44)	(72)	(16)	(253)	(331)	(451)	(6 068)
Közvetett centralizált irányítás	0	0	0	0	0	(1 671)	(67)	0	(4 943)
Decentralizált irányítás	0	0	0	64	0	0	0	0	(181)
Megosztott irányítás	0	(465)	0	(48 470)	0	0	0	(225)	(1 19 995)
Közös irányítás	0	0	0	0	0	(3)	(2)	0	(233)
Egyéb működési kiadások	3	(1)	(43)	(96)	0	(133)	(162)	(98)	(1 475)
Működési kiadások	(75)	(683)	(87)	(48 574)	(16)	(2 059)	(562)	(775)	(1 32 894)
Működési kiadások összesen	(444)	(735)	(351)	(48 649)	(139)	(2 261)	(904)	(1 049)	(1 36 265)
Nettó működési kiadások	(297)	(725)	(97)	(48 639)	(136)	(1 938)	(511)	(759)	(1 28 483)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N KÍVÜL

(millió EUR)
	Külkapcsolatok	Kereskedelem	Fejlesztés	Bővítés	Humanitárius segítségnyújtás	Tevékenységek az EU-n kívül összesen
Kiadások visszafizettetése	36	0	6	36	1	79
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	1	0	0	0	0	1
Egyéb működési bevételek	(1)	0	86	2	18	104
Egyéb működési bevételek	35	0	92	38	19	184
Személyzeti kiadások	(27)	(62)	(163)	(45)	(23)	(321)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	0	0	0	0	0	0
Egyéb igazgatási kiadások	(24)	(8)	(282)	(8)	(8)	(329)
Igazgatási kiadások	(51)	(70)	(444)	(53)	(31)	(649)
Közvetlen centralizált irányítás	(1 624)	(6)	(628)	(417)	(673)	(3 348)
Közvetett centralizált irányítás	(531)	0	(16)	(38)	0	(585)
Decentralizált irányítás	(218)	0	(67)	(254)	0	(539)
Megosztott irányítás	(74)	0	0	0	0	(74)
Közös irányítás	(553)	(5)	(241)	(79)	(633)	(1 512)
Egyéb működési kiadások	(1)	0	(3)	(1)	(1)	(6)
Működési kiadások	(3 001)	(11)	(955)	(789)	(1 308)	(6 064)
Működési kiadások összesen	(3 052)	(80)	(1 400)	(843)	(1 339)	(6 713)
Nettó működési kiadások	(3 017)	(80)	(1 308)	(805)	(1 319)	(6 529)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYEBEK

(millió EUR)
	Sajtó és tájékoztatás	Csalás Elleni Hivatal	Koordináció	Személyzeti ügyek és igazgatás	Eurostat	Költségvetés	Ellenőrzés	Nyelvek	Egyéb	Szolgáltatások és egyebek összesen
Kiadások visszafizettetése	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	0	5	2	834	0	60	0	95	0	998
Egyéb működési bevételek	(2)	7	1	121	(1)	31	0	49	325	531
Egyéb működési bevételek	(2)	12	3	956	(1)	91	0	145	325	1 529
Személyzeti kiadások	(79)	(38)	(149)	(611)	(63)	(42)	(10)	(330)	43	(1 279)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(2)	(1)	0	(110)	0	0	0	(2)	0	(115)
Egyéb igazgatási kiadások	(43)	(14)	(28)	(687)	(17)	(13)	(1)	(83)	0	(887)
Igazgatási kiadások	(125)	(52)	(177)	(1 408)	(81)	(55)	(10)	(415)	43	(2 281)
Közvetlen centralizált irányítás	(101)	(17)	0	(23)	(31)	(78)	0	(15)	0	(264)
Közvetett centralizált irányítás	(32)	0	0	0	0	0	0	0	0	(32)
Decentralizált irányítás	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Megosztott irányítás	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Közös irányítás	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Egyéb működési kiadások	0	0	(2)	(1)	0	0	0	0	(365)	(367)
Működési kiadások	(133)	(17)	(2)	(24)	(31)	(78)	0	(15)	(365)	(664)
Működési kiadások összesen	(257)	(69)	(179)	(1 431)	(112)	(133)	(10)	(430)	(322)	(2 945)
Nettó működési kiadások	(259)	(57)	(176)	(476)	(113)	(42)	(10)	(285)	3	(1 416)

4. MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1. A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a pénzforgalmi adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A bemutatott cashflowkimutatás az adott időszak cash flow-jait mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

4.2. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek magukban foglalják az olyan befektetéseket, mint az EBA, az EBRD és a kockázatitőke-alapok. E tevékenységek célkitűzése tulajdonképpen a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

4.3. BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél az Unió által végrehajtott valódi beruházások bemutatása.

5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési biztosítékok	441	337
Egyéb garanciák	39	43
Egyéb függő követelések	16	14
Összesen	496	394

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5.2. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

(millió EUR)
	Megjegyzés	2013.12.31.	2012.12.31.
Nyújtott garanciák	5.2.1	22 162	22 317
Pénzbírságok	5.2.2	5 227	6 378
EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás	5.2.3	1 537	1 188
Kohéziós politika	5.2.4	137	546
Jogi és egyéb vitás ügyek	5.2.5	689	91
Összesen		29 753	30 521

A pénzbírságokhoz kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből finanszíroznak az elkövetkező években.

5.2.1. Nyújtott garanciák

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Az EBB által a saját forrásaiból nyújtott hitelekre:
65 %-os garancia	19 077	18 683
70 %-os garancia	1 361	1 654
75 %-os garancia	257	383
100 %-os garancia	461	594
Összesen	21 156	21 314
Egyéb nyújtott garanciák	1 006	1 003
Összesen	22 162	22 317

Az uniós költségvetés az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott, 2013. december 31-én már aláírt hiteleket fedez (ideértve a tagállamoknak csatlakozás előtt nyújtott hiteleket is). Mindazonáltal az uniós garancia a hitel engedélyezett maximális összegének adott százalékára korlátozódik: 65 % (a 2000–2007 közötti megbízás esetében), 70 %, 75 % vagy 100 %. A 2007–2013 közötti megbízásra vonatkozóan az uniós garancia a fennálló egyenlegek, és nem a hitel engedélyezett összegének 65 %-ára korlátozódik. Ha a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi. 2013. december 31-én a kintlévőségek 21 156 millió EUR-t tettek ki, tehát az Unió által viselt kockázat is erre az összegre korlátozódik.

Az egyéb nyújtott garanciák elsősorban a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmushoz (958 millió EUR) kapcsolódnak. Az ezzel az eszközzel kapcsolatos további információk a 2.4. megjegyzésben szerepelnek.

5.2.2. Pénzbírságok

Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig fenntartják. Az ideiglenes kifizetéseken realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltetessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

5.2.3. EMGA, vidékfejlesztés és előcsatlakozás

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

5.2.4. Kohéziós politika

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

5.2.5. Jogi és egyéb vitás ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

5.3. EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

5.3.1. Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások	1 78 382	1 75 853

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel a 2013. évi eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2013. december 31-én a fennálló kötelezettségvállalások összesen 2 22 410 millió EUR-t tettek ki (2012: 2 17 810 millió EUR).

5.3.2. Jelentős jogi kötelezettségvállalások

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Strukturális intézkedések	150	71 775
A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyv	264	264
Halászati megállapodások	79	173
Galileo	0	143
Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES)	0	233
Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T)	850	1 331
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	3 516	3 884
Összesen	4 858	77 803

Ezek a kötelezettségvállalások amiatt keletkeztek, hogy az Unió olyan összegekre vonatkozóan tett hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek fedezetére még nem voltak kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Ez kapcsolódhat olyan többéves programokhoz, mint a strukturális intézkedések, illetve olyan összegekhez, amelyek jövőbeli kifizetésére az EU a mérlegfordulónapkor hatályos igazgatási szerződések értelmében kötelezettséget vállalt (például olyan szolgáltatások nyújtása kapcsán, mint biztonság, takarítás stb., de ide tartoznak az egyedi projekteket – például építési beruházások – érintő szerződéses kötelezettségvállalások is).

Strukturális intézkedések

Az alábbi táblázat a költségvetési kötelezettségvállalással még nem fedezett jogi kötelezettségvállalásokat és a 2007–2013 közötti pénzügyi keretben előirányzott összegekből még megtehető kötelezettségvállalások maximális összegét veti össze.

A jövőbeli kötelezettségvállalások azokat a kinnlévő összegeket jelentik, amelyekre vonatkozóan a Bizottság 2013. december 31. után is köteles kifizetéseket teljesíteni. A fennmaradó 150 millió EUR-s kinnlévő összeg a 7/2013. sz. költségvetés-módosításnak felel meg a strukturális intézkedésekre vonatkozóan.

(millió EUR)
	A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A)	Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)	Költségvetési kötelezettségvállalások (C)	Kötelezettségvállalás visszavonása (D)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (=B–C+D)	Maximális kötelezettségvállalás (=A-C+D)	Jövőbeli kötelezettségvállalás (=A–C)
Strukturális alapok	3 48 151	3 47 767	3 48 001	264	30	414	150
Természeti erőforrások	1 00 558	1 00 353	1 00 558	205	0	205	0
Előcsatlakozási támogatási eszköz	11 110	10 856	11 110	259	6	259	0
Összesen	4 59 818	4 58 976	4 59 668	728	36	878	150

A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek

E kötelezettségvállalások a mediterrán térség tagsággal nem rendelkező országaival kötött pénzügyi jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak. Az itt megjelenő összeg az aláírt jegyzőkönyvekben szereplő teljes összeg és a lekönyvelt költségvetési kötelezettségvállalások különbözete. Ezek a jegyzőkönyvek olyan nemzetközi szerződések, amelyek csak mindkét fél beleegyezésével szüntethetők meg; az erre irányuló erőfeszítések folyamatban vannak.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak.

Galileo

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is.

GMES

A Bizottság szerződést kötött az ESA-val a 2008–2013 közötti időszakra a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) űrbeli komponensének végrehajtására. Az erre az időszakra vonatkozó teljes indikatív összeg 728 millió EUR.

TEN-T

Ez az összeg a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) területén a 2007–2013 közötti időszakra nyújtott támogatásokhoz kapcsolódik. A program infrastruktúra-, illetve kutatási és innovációs projekteket támogat annak érdekében, hogy előmozdítsa az új közlekedési infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos új technológiák és innovatív folyamatok integrálását. Az erre a programra vonatkozó teljes indikatív összeg 7,9 milliárd EUR.

A TEN-T-hez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalások csökkenése a jogi kötelezettségvállalások módosító határozatokat követő csökkenésének és a költségvetési kötelezettségvállalások megemelésének az együttes hatásával magyarázható.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legnagyobb összegek az ITER projekttel összefüggésben a „Magfúzió az Energiáért” Ügynökséghez, valamint az Európai Parlament ingatlanszerződéseihez kapcsolódnak (2 035 millió EUR, illetve 831 millió EUR).

6. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME

6.1. PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS VISSZAFIZETTETÉSEK 2013-BAN

6.1.1. 2013-ban visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

(millió EUR)
	Pénzügyi korrekciók	Visszafizettetések	2013 Összesen	2012 Összesen
Mezőgazdaság:
EMGA	843	227	1 070	638
Vidékfejlesztés	247	139	386	221
Kohéziós politika:
ERFA	337	1	338	958
Kohéziós Alap	220	—	220	203
ESZA	834	40	874	425
HOPE/EHA	10	24	34	2
EMOGA Orientáció	1	2	3	34
Egyéb	—	16	16	19
Belső szakpolitikai területek	3	393	396	253
Külső szakpolitikai területek	n.a.	93	93	107
Igazgatás	n.a.	6	6	7
Összes kiszabott/visszaigazolt 2013-ban	2 495	941	3 436
Összes kiszabott/visszaigazolt 2012-ben	2 172	695		2 867

A 2013-ban visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések teljes összege 2012-höz képest 20 %-kal (a pénzügyi korrekcióké 15 %-kal, míg a visszafizettetéseké 35 %-kal) emelkedett. A kohéziós politikát érintő 1 402 millió EUR-s összegből 514 millió EUR a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz, 714 millió EUR a 2000–2006 közötti programozási időszakhoz, míg a fennmaradó 174 millió EUR az 1994–1999 közötti programozási időszakhoz kapcsolódott.

6.1.2. 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

(millió EUR)
	Pénzügyi korrekciók	Visszafizettetések	2013 Összesen	2012 Összesen
Mezőgazdaság:
EMGA	481	155	636	771
Vidékfejlesztés	230	129	359	225
Kohéziós politika:
ERFA	622	—	622	2 416
Kohéziós Alap	277	—	277	207
ESZA	842	40	882	430
HOPE/EHA	4	23	28	1
EMOGA Orientáció	14	2	16	20
Egyéb	—	16	16	11
Belső szakpolitikai területek	3	398	401	230
Külső szakpolitikai területek	n.a.	93	93	99
Igazgatás	n.a.	6	6	9
Összes végrehajtott 2013-ban	2 472	862	3 334
Összes végrehajtott 2012-ben	3 742	678		4 419

A 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések teljes összege 2012-höz képest 25 %-kal csökkent. A 2013-ban végrehajtott visszafizettetések 27 %-os emelkedését a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók 34 %-os csökkenése ellensúlyozta. Ez a csökkenés annak köszönhető, hogy 2012-ben végrehajtottak – és ebből következően elszámoltak – egy 1,8 milliárd EUR-s pénzügyi korrekciót, amely 2000–2006-os spanyolországi kohéziós programokat érint (az összeg a 2012-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók teljes összegének 49 %-át teszi ki). A kohéziós politikát érintő 1 759 millió EUR-s összegből 693 millió EUR a 2007–2013 közötti programozási időszakhoz, 889 millió EUR a 2000–2006 közötti programozási időszakhoz, míg a fennmaradó 177 millió EUR az 1994–1999 közötti programozási időszakhoz kapcsolódott.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés:

A kiszabott/visszaigazolt pénzügyi korrekciók főként megfelelőségi és záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság az általa lefolytatott ellenőrzéseket követően hozott. A tagállamok által részletekben teljesített befizetések miatt a ténylegesen végrehajtott összeg különbözik a kiszabott összegtől.

Kohéziós politika:

ERFA és Kohéziós Alap:

—

2007–2013-as időszak: A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság szigorú felügyeleti és megszakítási politikájának, valamint a megszakítást vagy felfüggesztést kilátásba helyező levelek hatására végrehajtott cselekvési tervek növekvő számának köszönhetően csökkentek a pénzügyi korrekciók. A 2013-ban visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók 17 tagállamot érintenek, elsősorban a Cseh Köztársaságot (128 millió EUR), Magyarországot (139 millió EUR), Szlovákiát (56 millió EUR) és Olaszországot (49 millió EUR). Ezek főként a közbeszerzési eljárások végrehajtásában tapasztalt hiányosságok miatti jelentős átalánykorrekciók eredményei. A 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók elsősorban Magyarországot (140 millió EUR), Görögországot (86 millió EUR) és Szlovákiát (66 millió EUR) érintik.

—

2000–2006-os időszak: A 2013-ban visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók 81 %-át Olaszországra (114 millió EUR) és Spanyolországra (96 millió EUR) rótták ki. A korrekciók a programok lezárásának és a nem elszámolhatónak tekintett kiadások kizárásának az eredményei. Olaszország tekintetében a lezáráskor alkalmazott pénzügyi korrekciók fő oka az volt, hogy az elszámolhatósági időszak lejártát követően még voltak be nem fejezett projektek, amelyeket ezért ki kellett zárni az uniós finanszírozásból. Olaszország és Spanyolország a 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók összege tekintetében is a legmagasabb értéket mutatta (118 millió EUR, illetve 177 millió EUR).

ESZA:

—

2007–2013-as időszak: Románia esetében egy 219 millió EUR összegű jelentős pénzügyi korrekciót igazoltak vissza, szabtak ki és hajtottak végre 2013-ban. Az egyéb, 2013-ban visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók Spanyolországot (45 millió EUR) és az Egyesült Királyságot (25 millió EUR) érintették a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága által végzett felügyeleti munka eredményeképpen. A 2013-ban végrehajtott pénzügyi korrekciók Spanyolországot (44 millió EUR) és a Cseh Köztársaságot (41 millió EUR) érintették. A teljes összeg a programok életciklusa alatt alkalmazott pénzügyi korrekciókat mutatja. A korrekciókat a tagállamok által benyújtott időközi kifizetési igényekből való levonással hajtották végre.

—

2000–2006-os időszak: A 2013-ban egyaránt visszaigazolt/kiszabott és végrehajtott főbb pénzügyi korrekciók Spanyolországra (260 millió EUR), Olaszországra (103 millió EUR) és Hollandiára (44 millió EUR) vonatkoznak. A teljes összeg a programok lezárásakor alkalmazott pénzügyi korrekciókat mutatja. Valamennyi, végrehajtottként bejelentett pénzügyi korrekciót a tagállamok által a lezárási folyamat során benyújtott záró kiadási kimutatásból való levonással teljesítették.

—	1994–1999-es időszak: a bizottsági határozattal kirótt és a lezárás során egyaránt kiszabottként és végrehajtottként bejelentett 153 millió EUR összegű pénzügyi korrekciók két korábbi spanyolországi programot érintenek.

6.1.3. Végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések – kumulált számadatok

Az alábbiakban szereplő információk a pénzügyi korrekciók kumulált számadatait tartalmazzák programozási időszak szerinti bontásban:

(millió EUR)
Pénzügyi korrekciók	Programozási időszak			Kumulált EMGA-határozatok 1999 óta	Összes végrehajtott pénzügyi korrekció 2013 végén	Végrehajtott / Kiszabott–visszaigazolt	Végrehajtandó pénzügyi korrekciók	Végrehajtott pénzügyi korrekciók 2012 végén
Pénzügyi korrekciók	1994–1999 közötti időszak	2000–2006 közötti időszak	2007–2013 közötti időszak	Kumulált EMGA-határozatok 1999 óta	Összes végrehajtott pénzügyi korrekció 2013 végén	Végrehajtott / Kiszabott–visszaigazolt	Végrehajtandó pénzügyi korrekciók	Végrehajtott pénzügyi korrekciók 2012 végén
Mezőgazdaság:	—	111	294	8 229	8 633	89,61 %	1 001	7 902
EMGA	—	—	—	8 229	8 229	89,95 %	920	7 728
Vidékfejlesztés	—	111	294	n.a.	404	83,16 %	82	174
Kohéziós politika:	2 711	7 248	1 472	n.a.	11 431	93,78 %	756	9 673
ERFA	1 788	4 905	474	n.a.	7 166	93,76 %	477	6 544
Kohéziós Alap	264	587	241	n.a.	1 092	90,65 %	113	815
ESZA	560	1 677	755	n.a.	2 992	97,86 %	65	2 150
HOPE/EHA	100	7	3	n.a.	109	51,77 %	102	105
EMOGA Orientáció	0	71	—	n.a.	72	100,0 %	0	58
Egyéb	—	—	—	n.a.	4	100,0 %	0	2
Összesen	2 711	7 358	1 766	8 229	20 068	91,94 %	1 758	17 577

A fenti táblázatban néhány olyan pénzügyi korrekciós eset is szerepel, amelyet egyes tagállamok kifogásoltak (megjegyezve, hogy korábbi tapasztalatok alapján a Bizottságnak igen ritkán kellett visszafizetést teljesítenie ilyen eseteket követően). További részletek az 5.2.3. és az 5.2.4. megjegyzésben.

A mezőgazdaságra vonatkozóan ebben a táblázatban közzétett pénzügyi korrekciós összegek a szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódó összegeket mutatják, a 6.1.2. megjegyzésben közzétett összegek azonban az éves pénzügyi záróelszámolási határozatokat is figyelembe veszik.

Az EMGA-t illetően a 8 229 millió EUR-s kumulált végrehajtott összeg valamennyi meghozott és végrehajtott korrekciót tartalmazza az 1999-es első határozat meghozatala óta.

A vidékfejlesztés vonatkozásában a 404 millió EUR-s kumulált összeg 2007-től kezdődően az összes végrehajtott korrekciót tartalmazza.

Megjegyzendő, hogy az EMGA és a vidékfejlesztés vonatkozásában néhány esetben a végrehajtás időpontját több évvel elhalasztották, néhány határozat esetében pedig több éves halasztott részletfizetést engedélyeztek. Ez a helyzet a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében a 2010. június 7-én aláírt EFSF-keretmegállapodás értelmében. Ennek következtében fokozatosan emelkedik a kiszabott és végrehajtott kumulált összegek közötti eltérés.

A kohéziós politikát illetően:

ERFA és Kohéziós Alap: A végrehajtottként bejelentett kumulatív pénzügyi korrekciók teljes összegének 67 %-a a 2000–2006-os programozási időszakot érinti, amelynek lezárása igen előrehaladott, és jelentős pénzügyi korrekciók a végrehajtás utolsó szakaszában tartanak. Emellett a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan is fennállnak korrekciók; ezen időszak tekintetében a programok még folyamatban vannak.

—

2007–2013-as időszak: A programozási időszak kezdete óta végrehajtottként bejelentett kumulatív pénzügyi korrekciók 83 %-a a következő tagállamokat érinti: Magyarország (142,9 millió EUR), Cseh Köztársaság (132,7 millió EUR), Szlovákia (87,9 millió EUR), Görögország (86 millió EUR), Lengyelország (84,6 millió EUR) és Spanyolország (62 millió EUR). Ez a Bizottság által ellátott felügyelet szigorodásának, valamint a tagállami szinten hozott megelőző intézkedéseknek az eredménye.

—	2000–2006-os időszak: Eddig 5,5 milliárd EUR összegű végrehajtott pénzügyi korrekciót jelentettek be, ami jól mutatja a programozási időszak lezárásának előrehaladott szakaszát: 2013 végén alig 384 millió EUR összegű pénzügyi korrekció várt végrehajtásra (kevesebb mint 7 %).

ESZA:

—

2007–2013-as időszak: Az e programozási időszakra vonatkozó végrehajtási arány 92 %. A legnagyobb végrehajtott pénzügyi korrekciók Romániát (299 millió EUR), Spanyolországot (150 millió EUR) és Lengyelországot (118 millió EUR) érintik. A még nem végrehajtott összegek elsősorban az Egyesült Királyságra (24 millió EUR), Írországra (19 millió EUR) és Romániára (13 millió EUR) vonatkoznak.

—

2000–2006-os időszak: A kiszabottként/visszaigazoltként bejelentett összes pénzügyi korrekciót végrehajtották, kivéve egy Franciaországhoz és Svédországhoz kapcsolódó maradékösszeget (0,3 millió EUR), így erre a programozási időszakra vonatkozóan a végrehajtási arány 99,98 %. A végrehajtott pénzügyi korrekciók által érintett főbb tagállamok Spanyolország (734 millió EUR), Olaszország (376 millió EUR), Franciaország (220 millió EUR) és az Egyesült Királyság (163 millió EUR).

—	1994–1999-es időszak: Valamennyi kiszabott/visszaigazolt korrekciót végrehajtották. A főbb érintett tagállamok a következők: Spanyolország (180 millió EUR), Hollandia (160 millió EUR) és Olaszország (117 millió EUR).

HOPE/EHA:

Az alacsony végrehajtási arány egy spanyol programra vonatkozó 90 millió EUR-s nagy korrekció eredménye a HOPE/EHA 2000–2006-os időszakához kapcsolódóan, amelynek lezárási folyamata jelenleg zajlik. A tagállam elfogadta a korrekciót, amelyet azonban csak záráskor hajtanak majd végre.

A visszafizettetések esetében csak 2008-tól állnak rendelkezésre megbízható kumulált számadatok, mivel ekkor külön alkalmazást vezettek be a Bizottság számviteli rendszerébe a visszafizettetések hatékonyabb nyomonkövetése és jelentése érdekében. Az alábbi információk a végrehajtott visszafizettetések részleteit tartalmazzák éves bontásban:

(millió EUR)
Visszafizettetések	Év						Összesen	Összesen
Visszafizettetések	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2013 végén	2012 végén
Mezőgazdaság:
EMGA	356	148	172	178	161	155	1 170	1 015
Vidékfejlesztés	0	25	114	161	166	129	595	466
Kohéziós politika	31	102	25	48	14	81	301	219
Belső szakpolitikai területek	40	100	162	268	229	398	1 197	799
Külső szakpolitikai területek	32	81	136	77	99	93	518	425
Igazgatás	0	9	5	2	9	6	31	25
Összesen	459	464	614	734	678	862	3 811	2 949

6.2. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME – ÖSSZEFOGLALÁS

Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a hibákat, szabálytalanságokat és csalást. E megjegyzés célja, hogy bemutassa az uniós kontrollok és fellépések tárgyát képező teljes összegek legjobb becslését, így kézzelfoghatóan szemléltesse az uniós költségvetés védelmét. Az említett összegekre, valamint az alkalmazandó jogszabályok által előirányzott megelőző és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó további részletek a Bizottság által készített, és a mentesítési hatóságnak, valamint a Számvevőszéknek minden év szeptemberében küldött külön közleményben találhatóak. A közlemény a Költségvetési Főigazgatóság Europa honlapján érhető el. E közlemény nem csupán több részletet tartalmaz az e megjegyzésben található számadatokra vonatkozóan (különösen a pénzügyi korrekciók tagállamonkénti bontását), hanem további információkat is nyújt (mint például az uniós költségvetés számára címzett bevételt eredményező nettó pénzügyi korrekciókra vonatkozó adatokat, valamint a tagállamok által végzett korrekciós munka eredményeit).

6.2.1. Pénzügyi korrekciók

A megosztott irányítás keretében elsődlegesen a tagállamok felelnek a kedvezményezettek által elkövetett hibák és szabálytalanságok megelőzésért, feltárásáért és korrekciójáért, míg az Európai Bizottság az átfogó felügyeletet biztosítja. Amennyiben a tagállamok irányítási és kontrollrendszereiben bekövetkezett súlyos hiányosságok egyedi vagy rendszerszintű hibákhoz, szabálytalanságokhoz vagy csaláshoz vezettek vagy vezethetnek, a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmazhat. A pénzügyi korrekció folyamata a következő három fő lépésből áll:

Folyamatban lévő pénzügyi korrekciók: ebben a szakaszban a pénzügyi korrekciók változhatnak, mivel a tagállam azokat még nem fogadta el hivatalosan, például egy lezárt ellenőrzés esetében, amelynél a Bizottság még kontradiktórius eljárást folytat az érintett tagállammal. Ezeket a fent említett közlemény tartalmazza.

2.	Visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók: ezek az összegek véglegesek, tehát vagy az érintett tagállam visszaigazolta (vagyis elfogadta), vagy bizottsági határozattal kiszabták. Ezeket a 6.1.1. táblázat tartalmazza.

3.	Végrehajtott pénzügyi korrekciók: Ezek az összegek a folyamat utolsó lépését jelentik, amellyel véglegesen korrigálják a jogosulatlan kiadásokat. Az ágazati alapú szabályozási keretekben több korrekciós mechanizmust is előirányoztak. Ezeket a számadatokat a 6.1.2. és a 6.1.3. táblázat tartalmazza.

6.2.2. Visszafizettetések

A megosztott irányítás keretében és a költségvetési rendeletnek megfelelően a visszafizetési felszólítást az engedélyezésre jogosult tisztviselő állapítja meg a jogosulatlanul kifizetett összegekre. A visszafizetés történhet az adós (például egy tagállam) által végrehajtott közvetlen banki átutalással, vagy a Bizottság adóssal szembeni egyéb követelésébe való beszámítással. A költségvetési rendelet további eljárásokat ír elő azon lejárt visszafizetési felszólítások behajtása érdekében, amelyek a Bizottság számviteli tisztviselője által végzett egyedi nyomon követés tárgyát képezik.

A megosztott irányítás keretében, valamint a költségvetési rendelettel és az ágazati szabályozásokkal összhangban elsődlegesen a tagállamok (és nem a Bizottság) felelnek azért, hogy a jogellenesen kifizetett összegeket saját szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően azonosítsák és visszafizettessék a kedvezményezettekkel. Az EMGA vonatkozásában a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeket – miután a tagállam levont belőle (átlagosan) 20 %-ot – jóváírják a Bizottságnak, amely ezeket bevételként könyveli le. Az EMVA és a kohéziós politika tekintetében a visszafizettetett összegeket a következő kifizetési igény kapcsán veszik figyelembe, mielőtt azt elküldik a Bizottság szolgálatainak, így a megfelelő összeg a program kapcsán újra felhasználható. Ha egy tagállam nem fizetteti vissza az összeget vagy tevékenysége során nem jár el gondosan, a Bizottság úgy határozhat, hogy beavatkozik és az érintett tagállamra pénzügyi korrekciót ír elő.

6.2.3. A Bizottság által alkalmazott megelőző mechanizmusok

A fent említett korrekciós mechanizmusokon túl a Bizottság számos megelőző mechanizmust alkalmaz az uniós költségvetés védelme érdekében. A közvetlen irányítás keretében a megelőző intézkedések magukban foglalják a kedvezményezettek által igényelt kiadások elszámolhatóságára vonatkozóan az illetékes szolgálatok által végzett ellenőrzéseket. Ezek az előzetes ellenőrzések a programok irányítási folyamatainak részét képezik, és céljuk, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a kifizetendő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. A Bizottság szolgálatai a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – és azáltal a szabálytalanságok kockázatának csökkentése – érdekében továbbá iránymutatást is nyújthatnak, különösen szerződéses kérdésekkel kapcsolatban.

A megosztott irányítás keretében (tehát a mezőgazdasági és kohéziós politikai kiadásoknál) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen. Megelőző mechanizmusok felügyeleti szerepe ellátása során a Bizottság szintjén is működnek. A kohéziós kiadások vonatkozásában a Bizottság:

—

a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a kifizetési határidőt, amennyiben:

a)	bizonyítékok utalnak az érintett tagállam irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira; vagy

b)	a Bizottság szolgálatainak további vizsgálatokat kell elvégezniük olyan információk alapján, melyek szerint valamely igazolt kiadási kimutatásban szereplő költség nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik,

—

a 2007–2013-as időszak programjaira vonatkozóan részben vagy egészben felfüggesztheti a tagállam javára teljesítendő időközi kifizetést a következő három esetben:

a)	bizonyítékok utalnak a program irányítási és kontrollrendszerei működésének súlyos hiányosságaira, és a tagállam nem hozta meg a szükséges korrekciós intézkedéseket; vagy

b)	amennyiben egy igazolt kiadáskimutatásban szereplő kiadás nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik; vagy

c)	amennyiben a tagállam súlyosan megsértette irányítási és ellenőrzési kötelezettségeit. Amennyiben a tagállam nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekció előírásáról dönthet.

Megszakítások:

(millió EUR)
	2007–2013-as programozási időszak
	Összes nyitott ügy 2012.12.31-én		Új ügyek 2013-ban		2013-ban lezárt ügyek		Összes nyitott ügy 2013.12.31-én
Alap	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg	Ügyek száma	Összeg
ERFA és Kohéziós Alap	38	1 638	220	4 242	157	4 272	101	1 608
ESZA	15	181	25	349	20	258	20	272
EHA	30	108	20	339	40	350	10	97
Összesen	83	1 927	265	4 930	217	4 880	131	1 977

Felfüggesztések:

Az ERFA-t és a Kohéziós Alapot, valamint a 2012 végén még hatályos 2 felfüggesztési határozatot illetően 2013-ban arról hoztak határozatot, hogy a Németországra vonatkozó felfüggesztést megszüntetik. Az Olaszországra vonatkozó felfüggesztési határozat azonban 2013 végén még hatályban volt. 2013-ban 4 új felfüggesztési határozatot fogadtak el: 3 Spanyolországhoz kapcsolódott és az év végén még hatályban volt; egy Észtországhoz kapcsolódott és az év végét megelőzően megszüntették. Megjegyzendő, hogy 2014 januárjában két új felfüggesztési határozatot fogadtak el, mindkettőt Spanyolországban végrehajtott programokkal kapcsolatban.

Az ESZA-t illetően 2012-ben 2 felfüggesztési határozatot fogadtak el, amelyek 2012 végén még hatályban voltak. A Cseh Köztársaságra vonatkozó felfüggesztést 2013-ban megszüntették, míg a Szlovákiára vonatkozó 2013-ban is hatályban maradt. 2013-ban 11 felfüggesztési határozatot fogadtak el. Egy kivételével (Németország) az év végén mindegyik folyamatban volt (Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia és az Egyesült Királyság). Egy 2011-ben elfogadott felfüggesztési határozat (Franciaország) év végén még folyamatban volt.

Az EHA vonatkozásában 2013-ban nem hoztak felfüggesztési határozatot.

6.3. A FEL NEM HASZNÁLT ELŐFINANSZÍROZÁS VISSZAFIZETTETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ ÖSSZEGEK

(millió EUR)
	2013	2012
Mezőgazdaság:
EMGA	0	0
Vidékfejlesztés	0	0
Kohéziós politika:
ERFA	68	38
Kohéziós Alap	4	5
ESZA	53	214
HOPE/EHA	7	0
EMOGA Orientáció	3	5
Belső szakpolitikai területek	208	207
Külső szakpolitikai területek	91	104
Igazgatás	1	2
Visszafizettetett összesen	435	575

A fenti összegeket levonták a 2.6. és a 2.10. megjegyzésben szereplő előfinanszírozási összegekből. A fel nem használt előfinanszírozási összegeket nem szabad összekeverni a visszafizettetett szabálytalan kiadással. Amennyiben a Bizottság szolgálatai a kifizetett előfinanszírozási összegekkel kapcsolatban ilyen kiadást tárnak fel és fizettetnek vissza, ezeket a fentiekben bemutatott szokásos pénzügyi korrekciók vagy visszafizettetési eljárások foglalják magukban.

7. PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI MECHANIZMUSOK

E megjegyzés keretében teljes áttekintést kívánunk nyújtani az EU-ban jelenleg működő pénzügyi támogatási mechanizmusokról, és további tájékoztatást adunk a 2. megjegyzésben foglaltakon felül. Az e megjegyzés első részében (7.1. megjegyzés) szereplő információk a Bizottság irányítása alá tartozó uniós hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódnak. A második rész (7.2. megjegyzés) olyan kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusokat tartalmaz, amelyek az EU-Szerződés keretén kívül működnek, tehát nincsenek hatással az uniós költségvetésre.

7.1. A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HITELFELVÉTELI- ÉS NYÚJTÁSI MŰVELETEK

7.1.1. Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek – Áttekintés

Összegek könyv szerinti értéken

(millió EUR)
	MFA	Euratom	Fizetésimérleg-eszköz	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen 2013.12.31-én	Összesen 2012.12.31-én
Kölcsönök (2.4.2. megjegyzés)	569	387	11 623	44 468	211	57 258	57 294
Hitelfelvétel (2.14. megjegyzés)	569	387	11 623	44 468	190	57 237	57 267
A fenti összegek könyv szerinti értéken szerepelnek, míg az alábbi táblázatok nominális értékeket tartalmaznak.

Az Európai Unióról szóló szerződés felhatalmazza az EU-t, hogy konkrét megbízatások teljesítéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelt vegyen fel. Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg három fő programot működtet – makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), fizetésimérleg-támogatás (BOP) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) –, amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és ezeket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél kibocsátott adósságinstrumentumok révén finanszírozza.

E 3 eszköz legfontosabb pontjai, illetve jellemzői a következők:

—

Az uniós hitelfelvétel költségvetésen kívüli művelet. A fenti programok keretében történő uniós hitelnyújtás finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszik fel. Az EU nem vehet fel hitelt szokásos költségvetési kiadásai vagy költségvetési hiány finanszírozására.

—	A hitelfelvétel nagysága változó: a legfeljebb 500 millió EUR összegű zártkörű kibocsátásoktól a benchmark-névértékű (legalább 1 milliárd EUR összegű) kötvénykibocsátásig terjed.

—

A bevont forrást „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben továbbkölcsönzik a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a finanszírozási eszköz adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. Ennek érdekében a fizetésimérleg-eszköz kedvezményezettjei az esedékesség előtt 7 nappal, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus kedvezményezettjei pedig 14 nappal kötelesek letétbe helyezni a törlesztőrészleteket, így a Bizottságnak elegendő ideje marad arra, hogy minden körülmények között időben teljesítse a törlesztést.

—

A Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek (maximális) számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a kölcsön/finanszírozás paramétereiről, így többek között a részletekről és a részfolyósítások fizetéséről. Ezenfelül a kölcsön első részletének kivételével valamennyi részlet szigorú feltételeknek való megfeleléstől függ, amelyek hasonlóak az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben nyújtott IMF-támogatás elfogadott feltételeihez; ez a finanszírozás ütemezését befolyásoló újabb tényező.

—	Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelnyújtási tevékenységtől függ.

—	A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.

—	Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet a 28 tagállam garantál. A harmadik országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönöket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4. megjegyzést).

—

A kedvezményezett tagállam nemfizetése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 12. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott kölcsönök kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve.

—	A „back-to-back” továbbkölcsönzés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

Ezenfelül a (Bizottság által képviselt) Euratom jogi személyiség hitelt vesz fel, hogy kölcsönt nyújtson a tagállamoknak és a nem tagállamoknak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. Végül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) egy fizetésképtelenné vált adós adósságainak átütemezését követően 2002-ben és 2007-ben (AAA besorolású) saját váltókat vásárolt az EBB-től. A saját váltók könyv szerinti értéke mérlegfordulónapkor 212 millió EUR-t tett ki.

Az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos további részletek az alábbiakban szerepelnek. A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Kölcsönök	2013.12.31.	2012.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,27 %–4,54 %	0,298 %–4,54 %
Euratom	0,34 %–5,76 %	0,431 %–5,76 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 %–3,625 %	2,375 %–3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	2,375 %–3,750 %	2,375 %–3,750 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	5,2354 %–5,8103 %	5,2354 %–5,8103 %

Hitelfelvételek	2013.12.31.	2012.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0,27 %–4,54 %	0,298 %–4,54 %
Euratom	0,291 %–5,6775 %	0,351 %–5,6775 %
Fizetésimérleg-eszköz	2,375 %–3,625 %	2,375 %–3,625 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus	2,375 %–3,750 %	2,375 %–3,750 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	6,92 %–9,78 %	6,92 %–9,78 %

7.1.2. Fizetési mérleg

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió tagállamainak. A folyó fizetéseivel vagy tőkemozgásaival kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít kölcsönfelvételi lehetőséget. Csak azok a tagállamok használhatják ezt a mechanizmust, amelyek nem vezették be az eurót. A Lettországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatási programot az euró 2014. január 1-jei bevezetését megelőzően nyújtották. Az eszköz keretében nyújtható kölcsönök maximális összege 50 milliárd EUR. Az e fizetésimérleg-kölcsönökhöz kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2013. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 11 623 millió EUR-s lehetséges kockázatnak volt kitéve (az alábbi 11,4 milliárd EUR a nominális érték).

Fizetésimérleg-eszköz nominális érték

(millió EUR)
	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen
Összes nyújtott kölcsön	6 500	3 100	8 400	18 000
2012.12.31-ig folyósított	5 500	2 900	5 000	13 400
2013-ban folyósított	0	0	0	0
2013.12.31-ig folyósított kölcsönök	5 500	2 900	5 000	13 400
2013.12.31-ig visszafizetett kölcsönök	(2 000)	0	0	(2 000)
2013.12.31-én kinnlévő összeg	3 500	2 900	5 000	11 400
2013.12.31-én még nem lehívott összegek	0	0	0	0
A kölcsönök visszafizetési ütemtervét bemutató táblázat a 7.1.3. megjegyzés végén szerepel.

2008 novembere és 2013 vége között 18 milliárd EUR összegben nyújtottak pénzügyi segítséget Magyarország, Lettország és Románia számára, ebből 2013 végéig 13,4 milliárd EUR-t folyósítottak. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2010 novemberében lejárt (1 milliárd EUR-t nem hívtak le), a 2 milliárd EUR-s első visszafizetést a terveknek megfelelően 2011 decemberében teljesítették. A Lettországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2012 januárjában lejárt (200 millió EUR-t nem hívtak le), az 1 milliárd EUR-s első visszafizetést a terveknek megfelelően 2014 áprilisában teljesítették. A Romániára vonatkozó első fizetésimérleg-támogatási program 2012 májusában lejárt, és a teljes odaítélt összeget (5 millió EUR-t) folyósították. Mivel a különböző fizetésimérleg-eszköz programok lejártak, a fenti táblázat nem tartalmaz le nem hívott összegeket.

Románia 2011 februárjában gazdasági növekedésének újraindítása érdekében további elővigyázatossági pénzügyi támogatást kért a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretén belül. 2011. május 12-én a Tanács úgy határozott, hogy legfeljebb 1,4 milliárd EUR-s összeget bocsát Románia rendelkezésére az uniós elővigyázatossági fizetésimérleg-eszköz útján (2011/288/EU tanácsi határozat (8)), ez azonban 2013. március végén lehívás nélkül lejárt. Románia második elővigyázatossági támogatás iránti kérelmét követően a Tanács 2013. október 22-én úgy határozott (2013/531/EU tanácsi határozat (9)), hogy legfeljebb 2 milliárd EUR összegben támogatást nyújt az uniós elővigyázatossági fizetésimérleg-eszköz útján, amely 2015. szeptember 30-ig marad aktiválható. Amennyiben az aktiválás megtörténik, ezt a pénzügyi támogatást legfeljebb nyolc éves átlagos futamidejű kölcsön formájában kell nyújtani.

7.1.3. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus

Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus Nominális Érték

(millió EUR)
	Írország	Portugália	Összesen
Összes nyújtott kölcsön	22 500	26 000	48 500
2012.12.31-ig folyósított	21 700	22 100	43 800
2013-ban folyósított	0	0	0
2013.12.31-ig folyósított kölcsönök	21 700	22 100	43 800
2013.12.31-ig visszafizetett kölcsönök	0	0	0
2013.12.31-én fennálló kölcsönök	21 700	22 100	43 800
2013.12.31-én még nem lehívott összegek	800	3 900	4 700
A kölcsönök visszafizetési ütemtervét bemutató táblázat e megjegyzés végén szerepel.

Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a Tanács 2010. május 11-én elfogadta az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (407/2010/EU tanácsi rendelet (10)). Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdésén alapuló mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. A Bizottság az Unió nevében hitelt vesz fel a tőkepiacon vagy pénzügyi intézményeknél, majd az így szerzett pénzeszközöket hitel formájában a kedvezményezett tagállam rendelkezésére bocsátja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében hitelben részesülő országok esetében a részletek folyósítását megelőzően negyedévente értékelik a hitelhez csatolt szakpolitikai feltételek teljesítését.

Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlátról a 407/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése rendelkezik, amely a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, így 2013. december 31-én a költségvetés e hitelek tekintetében legfeljebb 44 469 millió EUR-s lehetséges kockázatnak volt kitéve (a fenti 43,8 milliárd EUR a nominális érték). Mivel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja, az Európai Parlament megvizsgálja a Bizottság európai pénzügyi stabilizációs mechanizmussal kapcsolatos intézkedéseit és ellenőrzést gyakorol a költségvetési és mentesítési eljárással összefüggésben.

A Tanács végrehajtási határozattal 2010 decemberében legfeljebb 22,5 milliárd EUR-s Írországnak nyújtandó hitelről, 2011 májusában pedig legfeljebb 26 milliárd EUR-s Portugáliának nyújtandó hitelről határozott. Az eredeti végrehajtási határozatok az IMF-támogatáshoz hasonló feltételeket eredményező kamatrést rögzítettek. A 2011/682/EU (11) és a 2011/683/EU (12) tanácsi végrehajtási határozat elfogadásával a Tanács visszamenőlegesen csökkentette a kamatrést, továbbá a maximális átlagos futamidőt 7,5 évről 12,5 évre emelte, az egyes részfolyósítások futamidejét pedig 30 évre meghosszabbította. A Tanács elfogadta a 2013/313/EU (13) és a 2013/323/EU (14) tanácsi végrehajtási határozatot és 7 évről 19,5 évre emelte az Írországnak és Portugáliának az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott hitelek maximális átlagos futamidejét. A meghosszabbítás zökkenőmentessé teszi mindkét ország adósság-visszafizetését, valamint a programot követő években enyhíti a refinanszírozási szükségletet.

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében többé nem indítanak új finanszírozási programokat, és új kölcsönkonstrukciós megállapodásokat sem kötnek, de az Írországra és Portugáliára vonatkozóan folyamatban lévő programok finanszírozása folytatódni fog (lásd továbbá az alábbi 7.2.2. megjegyzést). 2014. március 25-én az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében 2,6 milliárd EUR-t folyósítottak (0,8 milliárd EUR-t Írországnak és 1,8 milliárd EUR-t Portugáliának), ennek visszafizetési dátuma 2024. április.

A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott kölcsönöknek a beszámoló aláírási időpontjában kinnlévő nominális összegeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:

(milliárd EUR)
Év	Fizetésimérleg-eszköz				Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus			Összesen
Év	Magyarország	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen	Összesen
2014	2	1		3			0	3
2015		1,2	1,5	2,7	5		5	7,7
2016	1,5			1,5		4,75	4,75	6,25
2017			1,15	1,15			0	1,15
2018			1,35	1,35	3,9	0,6	4,5	5,85
2019		0,5	1	1,5			0	1,5
2021				0	3	6,75	9,75	9,75
2022				0		2,7	2,7	2,7
2024				0	0,8	1,8	2,6	2,6
2025		0,2		0,2			0	0,2
2026				0	2	2	4	4
2027				0	1	2	3	3
2028				0	2,3		2,3	2,3
2032				0	3		3	3
2038				0		1,8	1,8	1,8
2042				0	1,5	1,5	3	3
Összesen	3,5	2,9	5	11,4	22,5	23,9	46,4	57,8

7.1.4. MFA, EURATOM és a felszámolás alatt álló ESZAK

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetési támogatást nyújtanak az EU területéhez földrajzilag közel fekvő, partneri viszonyban lévő harmadik országoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a kölcsönöket a garanciaalap garantálja (lásd a 2.4. megjegyzést).

Az Euratom az Európai Unió jogi személyisége, amelyet az Európai Bizottság képvisel. A tagállamoknak nyújtott Euratom-kölcsönök célja a villamos energia atomerőművekben történő ipari előállításához és az üzemanyagciklussal kapcsolatos ipari létesítményekhez kapcsolódó beruházási projektek finanszírozása. A tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtott Euratom-kölcsönök az üzemelő vagy épülő atomerőművek és nukleáris üzemanyag-ciklussal kapcsolatos létesítmények biztonsági szintjének és hatékonyságának javítását szolgálják. E kölcsönök fedezésére harmadik felektől 387 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2012: 423 millió EUR).

Az ESZAK-kölcsönök közé a felszámolás alatt álló ESZAK által az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkének megfelelően a hitelfelvételből nyújtott kölcsönök (212 millió EUR), valamint három, az EBB által egy fizetésképtelenné vált adós kezeseként kibocsátott, nem jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tartozik. E hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat végső lejáratukig (2017 és 2019) tartják, a kapcsolódó hitel adósságszolgálatának fedezése érdekében. A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak, valamint a prémiumfizetési év amortizációjának és a felmerült, a tényleges kamatláb módszernek megfelelően számított kezdeti ügyleti költségnek.

7.2. KORMÁNYKÖZI PÉNZÜGYI STABILITÁSI MECHANIZMUSOK AZ EU-SZERZŐDÉS KERETÉN KÍVÜL

7.2.1. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) az euróövezeti tagállamok hozták létre, és megbízatása arra terjed ki, hogy az euróövezeti tagállamoknak nyújtott pénzügyi segítségnyújtás révén megőrizze az európai pénzügyi stabilitást. Az EFSF luxemburgi bejegyzésű, az euróövezeti tagállamok tulajdonában álló, az EU-Szerződés hatálya alá nem tartozó kereskedelmi társaság, amely így nem uniós szerv, az uniós beszámolótól teljesen független és a konszolidációs körbe nincs bevonva. Az uniós költségvetés erre nem nyújt garanciát. Következésképpen – az alábbiakban bemutatott lehetséges szankciós bevételtől eltekintve – nem gyakorol hatást az uniós beszámolóra. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) hatálybalépésével (lásd az alábbiakban) az EFSF 2013. július 1-jét követően nem nyújtott új kölcsönöket.

A pénzügyi segítségnyújtáshoz kapcsolódó szakpolitikai feltételrendszerről szóló tárgyalások lefolytatásáért és a feltételrendszernek való megfelelés nyomon követéséért a Bizottság felel. Az 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) pénzbírság formáját öltő szankciók kiszabását teszi lehetővé azon tagállamokra nézve, amelyek pénzneme az euró. Az előző évi tagállami GDP 0,2 %-ának megfelelő pénzbírság akkor alkalmazható, ha egy tagállam nem tett megfelelő intézkedéseket a túlzott költségvetési hiány kiigazítására, vagy ha manipulálták a statisztikákat. Ehhez hasonlóan a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló 1174/2011/EU rendelet (16) a GDP 0,1 %-át kitevő éves pénzbírságot ír elő euróövezeti tagállamokra akkor, ha a tagállam nem hajtotta végre a kért kiigazító intézkedést, vagy ha a benyújtott kiigazító intézkedési terv nem megfelelő. Az 1177/2011/EU tanácsi rendelet (17) aktualizálta a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendeletet (18). Az aktualizált rendelet ugyancsak tartalmazza (a GDP 0,2 %-án felül egy változó elemet is tartalmazó) pénzbírság euróövezeti tagállamokra való kiszabásának lehetőségét. A három rendelet alapján a Bizottság által beszedett minden pénzbírságot az EFSF-re vagy annak utódmechanizmusára kell fordítani. A pénzbírságokat az uniós költségvetésen keresztül juttatják majd el az EFSF-hez. Ez azt jelentené, hogy az összegek költségvetési bevételként és kiadásként egyaránt szerepelnének, így nem gyakorolnának hatást az átfogó költségvetési eredményre. Ugyanígy nem lennének hatással az uniós pénzügyi kimutatásokban szereplő gazdasági eredményre sem.

7.2.2. Európai stabilitási mechanizmus

Az Európai Tanács 2010. december 17-én arról állapodott meg, hogy az euróövezeti tagállamoknak állandó stabilizációs mechanizmust kell létrehozniuk: ez az európai stabilitási mechanizmus (ESM), amely a nemzetközi közjog szerinti, az EU-Szerződés hatálya alá nem tartozó kormányközi szervezet. Az ESM-szerződést 2012. február 2-án írta alá a 17 euróövezeti tagállam, és 2012 októberében kezdte meg működését. Az ESM átvette az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és az EFSF által végzett feladatokat, így az egyetlen olyan állandó mechanizmussá vált, amely az euróövezeti tagállamok kérésére pénzügyi segítséget nyújt. Következésképpen az EFSF és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem indítanak új finanszírozási programokat, és új kölcsönkonstrukciós megállapodásokat sem kötnek. Az ESM létrehozása nem gyakorol hatást az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében meglévő kötelezettségvállalásokra. Azt is meg kell jegyezni, hogy az uniós költségvetés nem fogja garantálni az ESM keretében történő hitelfelvételeket. Mivel e mechanizmus saját jogi személyiséggel rendelkezik és közvetlenül az euróövezeti tagállamok finanszírozzák, nem uniós szerv és – az alábbiakban bemutatott lehetséges szankciós bevételtől eltekintve – sem az uniós beszámolóra, sem az uniós költségvetésre nincs hatással.

Amint az a fentiekben szerepel, az 1173/2011/EU, az 1174/2011/EU és az 1177/2011/EU rendelet értelmében beszedett pénzbírságokat az uniós költségvetésen keresztül juttatják majd el az ESM-hez, ha az EFSF már befejezte működését. A 25 tagállam által (az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság kivételével) aláírt, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés továbbá kényszerítő bírságot ír elő azokra a szerződő felekre, amelyek nem hozták meg a hiányra vonatkozó kritérium megsértése esetén szükséges intézkedéseket. A GDP 0,1 %-át meg nem haladó kiszabott bírságokat az euróövezeti tagállamok az ESM-nek kötelesek befizetni (így az EFSF-hez hasonlóan e bírságok nem lesznek hatással az uniós költségvetési eredményre), a nem euróövezeti tagállamok pedig az uniós költségvetésnek – lásd a Szerződés 8. cikkének (2) bekezdését. Ez utóbbi esetben a szankciós összeg az uniós költségvetés szempontjából bevételnek minősül és ekként tüntetik fel a beszámolóban.

8. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—	a Bizottság által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-eszköz, a makroszintű pénzügyi támogatás, az Euratom és a felszámolás alatt álló ESZAK révén végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi tevékenységek,

—	a Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is, és

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap.

8.1. A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeni cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

1.	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

2.	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a kölcsönt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

8.2. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelnyújtási és -felvételi műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió adott esetben a vonatkozó tanácsi határozatokkal és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a hitelfelvételt, kölcsönöket, pénztárkezelést és hasonló speciális területeket felölelő írott eljárási szabályzatokat. Általános szabályként nem folyik kamatláb- vagy árfolyamváltozás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység), mivel a hitelnyújtási műveletek finanszírozása általában viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat. A „back-to-back” alkalmazását rendszeresen ellenőrzik.

A felszámolás alatt álló ESZAK tekintetében kötelezettségeinek végelszámolását a Bizottság irányítja, és nem tervezik új hitelek nyújtását, sem az ehhez szükséges hitelfelvételt. Az új ESZAK-hitelfelvételek a finanszírozási költségek csökkentését célzó refinanszírozásra korlátozódnak. Ami a pénztárkezelési műveleteket illeti, a pénzügyi kockázat minimalizálása érdekében az óvatosság elve alkalmazandó.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (2028/2004/EK, Euratom (19) és a 105/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel (20) módosított) 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet és annak alkalmazási szabályai rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy az egyes tagállamok által kijelölt szervnél e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált kölcsönök nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserél a kockázatkezelésről és az optimális kitettségről.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba (BUFI) fektetik be. Az alap fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – egységes módon számított garantált hozamai révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a többek között a pénztárkezelést is magában foglaló speciális területeket felölelő eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

a)	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést; ugyanakkor

b)	arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan nyereséget érjenek el, amely átlagosan legalább a BUFI referenciahozama mínusz a felmerült költségek összegének felel meg.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: az euróövezet központi bankjainál, euróövezeti államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén jogalanyok által kibocsátott, közvetlen euróövezeti szuverén kitettséget eredményező vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Az arra vonatkozóan fennmaradó kockázat fedezésének céljából, hogy a BUFI teljesítménye átmenetileg esetlegesen nem éri el a garantált hozamot, a pénzbírságok teljes nominális összegének 2 %-át meg nem haladó puffer hozható létre, amelyet a BUFI-befektetéseken keletkezett, a garantált hozamot meghaladó nyereségek felhasználásával finanszíroznak. Ez a puffer garantált hozamot biztosít a vállalkozás számára, amennyiben az Európai Unió Bírósága semmissé nyilvánítja a pénzbírságot kivető határozatot.

Bankgaranciák

Garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit (lásd a 2.4. megjegyzést) a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i, 2008. február 25-i és 2010. november 9-i módosítása rögzíti. A garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítania a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

8.3. DEVIZAKOCKÁZATOK

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A legtöbb pénzügyi eszközt és kötelezettséget euróban tartják, így ezekben az esetekben az Uniónak nincs devizakockázata. Az Unió azonban az Euratom pénzügyi instrumentum révén USD-ben is nyújt kölcsönöket, amelyeket ugyanilyen összegű USD-hitelek felvételével finanszíroznak (back-to-back műveletek). Az Euratom tekintetében az EU-nak a mérlegfordulónapon nincs devizakockázata. A felszámolás alatt álló ESZAK kismértékben van kitéve nettó devizakockázatnak 1,33 millió EUR értékben, amely a 0,19 millió EUR-s lakáshitelekből és az 1,14 millió EUR-s folyószámla-egyenlegből tevődik össze.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fenti rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

Garanciaalap

A pénzügyi eszközöket euróban tartják, így nincs devizakockázat.

8.4. KAMATLÁBKOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

Változó kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

A hitelfelvételi és -nyújtási tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom összefüggésében változó kamatlábak mellett történő hitelfelvétel az Uniót kamatlábkockázatnak teszi ki. A hitelfelvételekből eredő kamatlábkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A mérlegfordulónapon az EU változó kamatozású hitelei (névértéken kifejezve) 583 millió EUR-t tesznek ki (2012: 697 millió EUR), az összeget hathavonta újraárazzák.

Fix kamatozású hitelfelvétel és -nyújtás

Az Unió fix kamatozású makroszintű pénzügyi támogatási és Euratom-kölcsönökkel is rendelkezik, 2013-ban összesen 367 millió EUR összegben (2012: 271 millió EUR), amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (55 millió EUR), illetve meghaladja az öt évet (312 millió EUR). Ennél jelentősebb az Unió által a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott tizenegy, fix kamatozású kölcsön, 2013-ban összesen 11,4 milliárd EUR összegben (2012: 11,4 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata kevesebb mint egy év (3 milliárd EUR), meghaladja a három évet, de kevesebb, mint öt év (6,7 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (1,7 milliárd EUR). Az Unió az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében 18, fix kamatozású kölcsönnel rendelkezik, 2013-ban összesen 43,8 milliárd EUR összegben (2012: 43,8 milliárd EUR), amelyek végleges lejárata egy és öt év közé esik (14,2 milliárd EUR), illetve meghaladja az öt évet (29,6 milliárd EUR).

Tevékenységeinek jellegéből adódóan a felszámolás alatt álló ESZAK kamatlábkockázatnak van kitéve. A hitelfelvételből eredő kamatkockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek. A vagyonkezelési műveletek tekintetében az ESZAK-portfólió 8 %-át változó kamatlábú kötvény teszi ki. A mérlegfordulónapon a nem kamatozó kötvények a kötvényportfólió 9 %-át tették ki.

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. Kamatot realizál azonban különböző bankszámlákon tartott egyenlegeken. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett minden egyéb számla esetében a díjazás az egyes bankok által nyújtott különleges feltételek függvénye; változó kamatlábat alkalmaznak, amelyet a piaci ingadozások alapján kiigazítanak.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatlábkülönbözetet alkalmaznak. A számlák többsége esetében a kamatszámítás az EONIA-hoz (egynapos euró indexátlag) kapcsolódik, és e kamatláb bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Néhány egyéb számla esetében a kamatszámítás az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

A betétek és a bankgaranciák nincsenek kitéve kamatláb-kockázatnak. A betéteken realizált kamat tükrözi a piaci kamatlábakat, és azok lehetséges ingadozását. A BUFI portfólió nem tartalmaz változó kamatlábú kötvényt. A kamatérzékenységi paraméter – a portfólió futamideje – szorosan követi a BUFI index időtartamát. Következésképpen az eszközértékelést érintő esetleges kedvezőtlen hatások a BUFI-kötelezettségben is tükröződnek. Kamatlábkockázattal szembeni minimális kitettség csak akkor valósulhatna meg, ha a kedvezőtlen hatások a pénzbírság végleges eldöntéséig tartó időszakban átfogóan rontanák az index teljesítményét.

Garanciaalap

A garanciaalapon belüli, változó kamatlábbal kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok e kamatlábak volatilitási hatásainak vannak kitéve, míg a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós érték kamatkockázatnak teszik ki az Uniót. A mérlegfordulónapon a befektetési portfóliónak mintegy 58 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2012: 67 %).

8.5. HITELKOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik. A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,23 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső korlátját, 2013-ban ténylegesen 1,06 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2013. december 31-én0,17 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot 1994-ben hozták létre az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönökhöz kapcsolódó nemfizetési kockázat fedezésére. A hitelkockázatnak való kitettség enyhítésére mindenesetre fennáll az a lehetőség, hogy a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláin lévő többlet esetén ezeket a számlákat vegyék igénybe minden olyan esetben, amikor az adós nem tudja teljes egészében visszafizetni az esedékes összegeket. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. Ennek megfelelően a működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

Az ESZAK hitelkockázatnak való kitettségének kezelése a hitelfelvevő kamat- és tőketörlesztési képességének rendszeres elemzésén keresztül történik. A hitelkockázati kitettség kezeléséhez fedezetet, valamint ország-, vállalati és személyes garanciákat is előírnak. Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. A működési egység csak megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köthet üzletet.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. Minden számlán az ezekről a számlákról teljesített napi kifizetések átlagos összegével arányos, minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak (összességében átlagosan 5 millió EUR és 40 millió EUR közöttiek, és több mint 20 számla között oszlanak meg), így biztosítják, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket az általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2013-ban 100 millió EUR és 44 milliárd EUR között ingadoznak, és amelyekről 2013-ban összesen 148,3 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—

Minden kereskedelmi bankot ajánlati felhívás útján választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—

A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelkockázati besorolását legalább havonta – vagy szükség esetén ennél gyakrabban – felülvizsgálják. A pénzügyi válsággal összefüggésben 2013 folyamán fokozott nyomon követési intézkedéseket fogadtak el és vezettek be, továbbá naponta áttekintik a kereskedelmi bankok besorolását.

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A besorolási követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső korlátokat pedig évente felülvizsgálják.

—

Az ESZAK pénzeszközeinek fedezetlen lekötött betétként való tartására jogosult kereskedelmi bankoknak minimum Moody's P-1 rövid távú hitelkockázati besorolásúnak vagy azzal egyenértékűnek (S&P A-1 vagy Fitch F1) kell lenniük. Amennyiben a fogadó bank elegendő fedezetet nyújt a Bizottság számára (háromoldalú fedezeti biztosítékkal ellátott betétek), a minimum rövid távú hitelbesorolás Moody's P-2-re vagy azzal egyenértékűre (S&P A-2 vagy Fitch F2) csökkenthető.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok (korlátozott felhasználású pénzeszköz) letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként mindhárom hitelminősítő intézetnél legalább A (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelkockázati besorolás és legalább A-1 (S&P vagy ezzel egyenértékű) rövid távú hitelkockázati besorolás szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelbesorolásától függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

Az előzetesen beszedett pénzbírságokból származó befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal, ami annak kockázata, hogy a partner nem lesz képes esedékességkor a teljes összeget megfizetni. A legnagyobb mértékben Franciaországgal és Németországgal szemben van kitéve e kockázatnak, mivel ezek az országok a portfólió teljes volumenének 61 %-ával, illetve 30 %-ával rendelkeznek.

Bankgaranciák

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.9.1. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. 2012-ben felülvizsgálták az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politikát, és az EU jelenlegi pénzügyi környezetére tekintettel újra meghatározták a hitelminősítési követelményeket és csökkentették a partnerekre vonatkozó százalékos arányokat (az egyes partnerek szavatoló tőkéjével arányosan). Ennek eredményeképpen a Bizottság hitelei továbbra is magas minőségűek. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Garanciaalap

Az Unió és az EBB közötti, a garanciaalap kezeléséről szóló megállapodásnak megfelelően valamennyi bankközi befektetésnek minimum Moody's P-1 hitelkockázati besorolásúnak vagy azzal egyenértékűnek kell lennie. 2013. december 31-ig 151 millió EUR összegben eszközöltek lekötött betéteket ilyen partnerekkel(2012: 242 millió EUR).

8.6. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott kölcsönök (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) nemfizetés vagy a hitelfelvevő késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet (21) olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet hasonló eljárásról rendelkezik.

A felszámolás alatt álló ESZAK vagyon- és követeléskezelése során a Bizottság a likviditási követelményeket a felelős bizottsági szolgálatokkal folytatott konzultáció eredményeként kapott kifizetési előrejelzések alapján kezeli.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Ezenfelül az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját forrásokról szóló rendelet) megfelelően egy adott (N) hónap 16. napját követően jóváhagyott költségvetéshez (költségvetés-módosításhoz) kapcsolódó tagállami hozzájárulások csak az N+2. hónapban állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek valamennyi adott hónapban végrehajtandó kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a kiadások szezonalitása és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alapnak legalább 100 millió EUR-t kell 12 hónapot nem meghaladó lejáratú, monetáris eszközökből álló portfólióban tartania. 2013. december 31-én e befektetések összege a pénzeszközökkel együtt 152 millió EUR-t tett ki. Ezenfelül előírás, hogy az alap nominális értékének legalább 20 %-át monetáris eszközök, egy évet nem meghaladó hátralévő lejáratú fix kamatozású kötvények és változó kamatozású kötvények alkossák. 2013. december 31-én ez az arány 59 % volt.

9. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

9.1. KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

9.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Európa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes kölcsönben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

(EUR)
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapfizetés (havi)	25 352	22 964 –	18 371 –	19 840 –	11 681 –
		23 882	20 667	21 126	18 371
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	0–4 %–16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52	2 % + 170,52
Eltartott gyermekek	372,61	372,61	372,61	372,61	372,61
Iskola előtti	91,02	91,02	91,02	91,02	91,02
Iskoláztatási, vagy	252,81	252,81	252,81	252,81	252,81
A munkavégzés helyén kívüli képzés	505,39	505,39	505,39	505,39	505,39
Az elnöklő bírák támogatása	n.a.	n.a.	554,17 – 607,71	n.a.	n.a.
Reprezentációs költségtérítés	1 418,07	911,38	554,17 – 607,71	n.a.	n.a.
Éves utazási költségek	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (22)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
a fizetés %-ában (22)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
a kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	n.a.	n.a.
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	50 703,52	45 927,10 –	36 741,68 –	39 681,02 –	visszatérített
		47 764,18	41 334,40	42 252,94
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	25 352	22 964	18 371 –	19 840 –	visszatérített
		– 23 882	20 667	21 126
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (23)	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	40 % – 65 %	n.a.
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	opcionális
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Jövedelemadó	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %	8 % – 45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %
Speciális levonás a fizetés után	7 %	7 %	7 %	7 %	7 %
Nyugdíjjárulék	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	11,3 %
Személyek száma év végén	3	9	93	28	111

10. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

Az éves beszámoló benyújtásának dátumáig nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

11. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

11.1. KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52)

1. Intézmények és konzultatív testületek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Tanácsa

2. Uniós ügynökségek (39)

2.1. Végrehajtó ügynökségek (6)

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség

Kutatási Végrehajtó Ügynökség

Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

2.2. Decentralizált ügynökségek (33)

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

Európai GNSS Ügynökség

Európai Vegyianyag-ügynökség

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

Eurojust

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Szakképzésfejlesztési Központ

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Európai Bankhatóság

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala

Európai Ügynökség A Külső Határok Operatív Koordinációjának Irányítására

EU-LISA (A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség) (24)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal

Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja

Európai Rendőrakadémia (CEPOL)

Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai Értékpapír-piaci Hatóság

Európai Képzési Alapítvány

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Uniós Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és formatervezési minták)

3. Egyéb ellenőrzött intézmények (2)

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

B. KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK (5)

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet

SESAR közös vállalkozás

FCH közös vállalkozás

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás

IMI közös vállalkozás

C. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (4)

Európai Beruházási Alap

Tiszta Égbolt közös vállalkozás

ARTEMIS közös vállalkozás

ENIAC közös vállalkozás

11.2. NEM KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

Bár az alábbi intézmények vagyonát az Unió kezeli, azok nem teljesítik a konszolidálás feltételeit, így nem szerepelnek az EU beszámolójában.

11.2.1. Az Európai Fejlesztési Alap

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957. évi Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg arra korlátozva, hogy az Unió bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA-t nem az uniós költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból finanszírozzák, amelyek a tagállamok Tanácsban ülésező képviselőinek belső megállapodásán alapulnak. Az EFA forrásait a Bizottság és az EBB kezeli. Általában minden EFA megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg.

Az EFA-ra saját pénzügyi szabályzata vonatkozik (HL L 78., 2008.3.19., 1. o.), amely előírja saját pénzügyi kimutatásainak az Uniótól elkülönítetten történő bemutatását. Az EFA éves beszámolója és forrásokkal való gazdálkodása az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament külső vizsgálatainak tárgyát képezik. Tájékoztatási céllal alább bemutatásra kerül a 8., 9. és 10. EFA mérlege és eredménykimutatása:

MÉRLEG – 8., 9. és 10. EFA

(millió EUR)
	2013.12.31.	2012.12.31.
Befektetett eszközök	424	438
Forgóeszközök	2 129	2 094
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	2 553	2 532
Hosszú lejáratú kötelezettségek	(25)	(40)
Rövid lejáratú kötelezettségek	(1 214)	(1 057)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	(1 239)	(1 097)
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 313	1 435
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Lehívott tőke	32 529	29 579
Egyéb tartalékok	2 252	2 252
Előző évekről áthozott gazdasági eredmény	(30 396)	(27 374)
Az év gazdasági eredménye	(3 072)	(3 023)
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 313	1 435

EREDMÉNYKIMUTATÁS – 8., 9. és 10. EFA

(millió EUR)
	2013	2012
Működési bevételek	123	124
Működési kiadások	(3 027)	(3 017)
Igazgatási kiadások	(167)	(107)
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VESZTESÉGE	(3 072)	(3 001)
Pénzügyi tevékenységek	0	(22)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(3 072)	(3 023)

11.2.2. A Betegségbiztosítási Rendszer

A betegségbiztosítási rendszer betegbiztosítást nyújt az EU különböző szervei személyzetének. A rendszer forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit a Bizottság kezeli, forrásait az EU nem ellenőrzi. A rendszert a tagoktól (személyzet) és a munkaadóktól (az intézmények/ügynökségek/szervek) érkező hozzájárulások finanszírozzák. A keletkezett többlet a rendszerben marad.

A rendszer négy különálló intézményből áll: az EU intézményeinek és ügynökségeinek személyzetét biztosító fő rendszerből, valamint három kisebb, az Európai Egyetemi Intézet és az Európai Iskolák személyzetét, továbbá az EU-n kívül, például az uniós küldöttségeken dolgozó személyzetet biztosító rendszerből. A rendszer összes eszköze 2013. december 31-én 291 millió EUR-t tett ki (2012: 296 millió EUR).

11.2.3. A résztvevői garanciaalap

A 7. kutatási keretprogram keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan biztosítja a résztvevői garanciaalap – a 2013-ban kifizetett előfinanszírozás teljes összege 4,5 milliárd EUR volt (2012: 4 milliárd EUR). Ez az alap az Európai Bizottságtól független gazdálkodó egység és nem tartozik e beszámoló konszolidálási körébe.

A résztvevői garanciaalap célja a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram közvetett tevékenységeinek végrehajtása során az Uniónál és a résztvevőknél felmerült pénzügyi kockázatok fedezése; az alap tőkéje és kamatai teljesítési biztosítékot jelentenek. A támogatott közvetett tevékenységek valamennyi résztvevője a tevékenység időtartama alatt az alap tőkéjéhez nyújtott teljes uniós hozzájárulás 5 %-ának megfelelő támogatási hozzájárulás formájában hozzájárul az alap tőkéjéhez. Ilyen értelemben a résztvevők a résztvevői garanciaalap tulajdonosai, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke. A közvetett tevékenység végén a résztvevők teljes mértékben visszakapják az alap tőkéjéhez való hozzájárulásukat, kivéve ha a kedvezményezettek fizetésképtelensége miatt a résztvevői garanciaalapnál veszteség merül fel – ebben az esetben a résztvevők hozzájárulásuk legalább 80 %-át kapják vissza. A résztvevői garanciaalap így az Unió és a résztvevők pénzügyi érdekét egyaránt biztosítja.

2013. december 31-én a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 1 658 millió EUR-t tettek ki (2012: 1 452 millió EUR). A résztvevői garanciaalap forrásai a rendszer saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit az EBB kezeli, forrásait az EU nem ellenőrzi.

ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (25)

TARTALOMJEGYZÉK

KÖLTSÉGVETÉSI STRUKTÚRA ÉS ALAPELVEK

1.	AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EREDMÉNYE 110

1.1	AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE 110

1.2	A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL 110

1.3	KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL 111

2.	AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA 117

2.1	ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL 118

3.	AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA 122

3.1	A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN 122

3.2	A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN 122

3.3	A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN 123

3.4	FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN 123

3.5	A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN 125

3.6	A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN 126

3.7	A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN 128

3.8	A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN 130

3.9	FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN 132

3.10	A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN 134

4.	INTÉZMÉNYEK ÉS ÜGYNÖKSÉGEK 137

4.1	ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN 137

4.2	A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN 138

4.3	AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS BEFOLYT ÖSSZEGEK 140

4.4	KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN 142

4.5	KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKKEL EGYÜTT 144

KÖLTSÉGVETÉSI STRUKTÚRA ÉS ALAPELVEK

A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel és annak alkalmazási szabályaival összhangban történik. Az általános költségvetés, az uniós pénzügypolitika fő eszköze az a jogi aktus, amelynek révén az Unió bevételei és kiadásai minden évben engedélyezésre kerülnek.

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását a Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok főként a többéves műveletek fedezésére szolgálnak. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

Az előirányzatok eredete

Az előirányzatok fő forrása az Unió adott évi költségvetése. Mindazonáltal léteznek más típusú előirányzatok is, amelyek a költségvetési rendelet rendelkezéseiből erednek. Ezek az előző pénzügyi évekből vagy külső forrásból származnak:

—	Az adott évre elfogadott eredeti költségvetési előirányzatok kiegészíthetők a költségvetési tételek közötti átcsoportosítással, valamint költségvetés-módosításokkal.

—

Az előző évről áthozott vagy újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok ugyancsak kiegészítik az adott évi költségvetést. Ezek:

i.	nem differenciált kifizetési előirányzatok, amelyek automatikusan átvihetők, de kizárólag a következő pénzügyi évre;

ii.	intézményi határozattal átvitt előirányzatok a következő két eset egyikében: ha az előkészítő szakasz befejeződött, vagy ha a jogalapot megteremtő jogi aktust későn fogadták el; és

iii.

a kötelezettségvállalás visszavonásának eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: itt a strukturális alapokra vonatkozó, visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról van szó. Az újbóli rendelkezésre bocsátásra csak kivételes esetben kerülhet sor, a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy ha az elengedhetetlenül szükséges a program befejezéséhez.

—

Címzett bevétel, amely a következőkből áll:

i.	visszatérítések, ahol az összegeket azon költségvetési tételekhez rendelik, amelyekhez az eredeti kiadások kapcsolódnak és amelyek korlátozás nélkül átvihetők;

ii.

EFTA-előirányzatok: Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás előírja tagjainak az uniós költségvetés egyes tevékenységeihez való pénzügyi hozzájárulást. Az érintett költségvetési tételeket és az előirányzott összegeket az uniós költségvetés III. mellékletében teszik közzé. Az EFTA-hozzájárulások növelik e költségvetési tételeket. A fel nem használt előirányzatokat év végén megszüntetik és visszatérítik az EGT-országoknak;

iii.

olyan harmadik féltől/más országoktól származó bevételek, amelyek uniós tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulást magukban foglaló megállapodásokat kötöttek az EU-val. A kapott összegek harmadik féltől származó bevételnek minősülnek, az érintett költségvetési tételhez rendelik őket (gyakran a kutatás területén), és korlátozás nélkül átvihetők;

iv.	harmadik félnek végzett munka: kutatási tevékenységeik részeként az Unió kutatóközpontjai külső szervezeteknek is dolgozhatnak. Akárcsak a harmadik féltől származó bevételek, a harmadik félnek végzett munka is meghatározott költségvetési tételhez rendelt, és korlátozás nélkül átvihető; és

v.	az előlegek visszafizetésének eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok: Ezek olyan uniós források, amelyeket a kedvezményezettek visszafizettek és korlátozás nélkül átvihetők.

A rendelkezésre álló előirányzatok összetétele

—	Eredeti költségvetés = az N–1. évben megszavazott előirányzatok;

—	végleges költségvetési előirányzatok = eredetileg elfogadott költségvetési előirányzatok + költségvetés-módosítási előirányzatok + átcsoportosítások + további előirányzatok;

—	további előirányzatok = címzett bevételek (lásd fent) + előző pénzügyi évről áthozott vagy kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

A költségvetési eredmény kiszámítása

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően megfelelőségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az EGT-hez tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet 15. cikkének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott évben befolyt összes bevétel, és

—	az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

—

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euro-árfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege, és

—	az év során realizált árfolyamnyereségek és -veszteségek egyenlege.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről átvitt összegek és a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az újrafelhasználható kifizetési előirányzatokat és az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában. Magában foglalja továbbá a következő évre átvitt címzett bevételi előirányzatok 2012-höz viszonyított csökkenését.

1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EREDMÉNYE

1.1 AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

(millió EUR)
	2013	2012
A pénzügyi év bevétele	1 49 504	1 39 541
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(1 47 567)	(1 37 738)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(1 329)	(936)
Az N–1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése	437	92
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	(42)	60
Költségvetési eredmény (26)	1 002	1 019

Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban a pénzügyi évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

1.2 A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

(millió EUR)
	2013	2012
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	(4 365)	(5 329)
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések	(2 071)	(2 000)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések	3 357	4 582
Elhatárolt bevételek (nettó)	(134)	(38)
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	3 216	(1 544)
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(1 123)	(2 695)
Előfinanszírozás nettó hatása	(902)	820
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(1 528)	(4 666)
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	1 538	4 768
Céltartalékok változása	4 136	7 805
Egyéb	(1 028)	(670)
Az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	(93)	(15)
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	1 002	1 019

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendeletnek megfelelően – a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz.

2013-ban első alkalommal tüntették fel a pénzügyi konstrukciókhoz és támogatási programokhoz kapcsolódó előfinanszírozási kiadásokat (lásd a 2.6.2. és a 2.10.2. megjegyzést) az „Előfinanszírozás nettó hatása” alatt. Ezt az átminősítést a fenti összehasonlító adatokra vonatkozóan is elvégezték.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdasági illetékekre, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 15. cikkének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása az elhatárolási számlákon tett év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési számlákra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

1.3 KIMUTATÁS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL

1.3.1. Bevételek

(millió EUR)
		Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés	Tényleges bevétel
1.	Saját források	1 31 288	1 40 326	1 40 100
	Ebből: vámok	18 632	14 857	15 164
	Ebből: héa	15 030	14 680	14 542
	Ebből: GNI	97 503	1 10 823	1 10 032
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	1 057	698
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 278	1 278	1 199
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	54	54	611
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	60	60	3 898
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	1 642	2 973
8.	Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	4	4	2
9.	Egyéb bevételek	30	30	24
Összesen		1 32 837	1 44 451	1 49 504

1.3.2. Kiadások a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

(millió EUR)

Eredeti költségvetés

Végleges költségvetés (27)

Megtett kifizetések

Fenntartható növekedés

59 085

73 528

71 238

1.1.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

11 886

16 290

14 307

1.2.	Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

47 199

57 238

56 931

A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

57 484

60 404

59 524

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 515

2 197

1 883

Az EU mint globális szereplő

6 323

7 200

7 055

Igazgatás

8 430

10 056

8 693

Ellentételezés

Összesen

1 32 837

1 53 461

1 48 469

1.3.3. Kiadások szakpolitikai területek szerinti bontásban

(millió EUR)
		Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (28)	Megtett kifizetések
01	Gazdasági és pénzügyek	428	411	397
02	Vállalkozáspolitika	1 162	1 587	1 456
03	Versenypolitika	92	107	93
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	10 429	14 286	14 107
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	56 344	59 234	58 339
06	Mobilitás és közlekedés	984	1 120	1 059
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	391	438	406
08	Kutatás	4 808	6 556	5 771
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 389	2 024	1 826
10	Közvetlen kutatás	411	959	496
11	Tengerügyek és halászat	794	831	820
12	Belső piac	103	127	116
13	Regionális politika	37 434	43 960	43 494
14	Adóügy és vámunió	112	140	129
15	Oktatás és kultúra	2 373	3 301	3 052
16	Kommunikáció	253	273	252
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	593	622	599
18	Belügy	799	1 053	1 035
19	Külkapcsolatok	3 089	3 354	3 295
20	Kereskedelem	102	112	104
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 207	1 377	1 345
22	Bővítés	832	933	920
23	Humanitárius segítségnyújtás	829	1 278	1 249
24	A csalás elleni küzdelem	73	83	73
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	194	221	193
26	A Bizottság igazgatása	1 013	1 318	1 082
27	Költségvetés	67	146	135
28	Ellenőrzés	12	13	12
29	Statisztika	115	147	126
30	Ellátások és járulékos költségek	1 399	1 401	1 397
31	Nyelvi szolgálatok	397	506	436
32	Energiaügy	814	838	758
33	A jog érvényesülése	184	208	195
40	Tartalékalapok	80	0	0
90	Egyéb intézmények	3 527	4 497	3 703
Összesen		1 32 837	1 53 461	1 48 469

1.3.4. Kötelezettségvállalások a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

(millió EUR)

Eredeti költségvetés

Végleges költségvetés (29)

Kötelezettségvállalások

Fenntartható növekedés

70 630

75 054

72 682

1.1.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

16 121

19 191

17 723

1.2.	Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

54 509

55 863

54 959

A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

60 149

62 540

61 463

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

2 106

2 846

2 777

Az EU mint globális szereplő

9 583

10 015

9 793

Igazgatás

8 430

9 281

8 870

Ellentételezés

Összesen

1 50 898

1 59 810

1 55 659

1.3.5. Kötelezettségvállalások szakpolitikai területek szerinti bontásban

(millió EUR)
		Eredeti költségvetés	Végleges költségvetés (30)	Kötelezettségvállalások
01	Gazdasági és pénzügyek	556	527	517
02	Vállalkozáspolitika	1 154	1 269	1 241
03	Versenypolitika	92	99	94
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	12 004	12 823	12 131
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	58 852	61 226	60 167
06	Mobilitás és közlekedés	1 741	1 843	1 807
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	498	518	506
08	Kutatás	6 878	8 130	7 915
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 805	2 131	2 085
10	Közvetlen kutatás	424	1 000	518
11	Tengerügyek és halászat	1 024	1 043	997
12	Belső piac	106	123	117
13	Regionális politika	43 389	44 464	44 170
14	Adóügy és vámunió	145	151	147
15	Oktatás és kultúra	2 813	3 433	3 303
16	Kommunikáció	266	275	269
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	634	648	635
18	Belügy	1 296	1 444	1 420
19	Külkapcsolatok	5 001	5 088	5 023
20	Kereskedelem	107	111	108
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 572	1 701	1 664
22	Bővítés	1 062	1 152	1 147
23	Humanitárius segítségnyújtás	917	1 360	1 339
24	A csalás elleni küzdelem	79	79	79
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	193	205	194
26	A Bizottság igazgatása	1 030	1 184	1 119
27	Költségvetés	67	138	134
28	Ellenőrzés	12	13	12
29	Statisztika	134	144	134
30	Ellátások és járulékos költségek	1 399	1 401	1 397
31	Nyelvi szolgálatok	397	482	435
32	Energiaügy	738	818	782
33	A jog érvényesülése	218	235	225
40	Tartalékalapok	764	528	0
90	Egyéb intézmények	3 527	4 023	3 830
Összesen		1 50 898	1 59 810	1 55 659

Az Európai Parlament elnöke által 2012. december 12-én aláírt, eredetileg elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 1 32 837 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 1 31 288 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

Bevételek:

2013 során kilenc költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2013. évi költségvetésbe bevitt végleges bevételek összesen 1 44 451 millió EUR-t tettek ki. Ezt az összesen 1 40 326 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 9 038 millió EUR-val többet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. A kifizetési előirányzatok iránti többletigényt elsősorban a GNI-alapú forrásoknak a 2/2013. és a 8/2013. sz. költségvetés-módosítás szerinti lehívásából fedezték.

A 6/2013. sz. költségvetés-módosítás módosító indítványa összesen 1 614 millió EUR összegben tartalmazott vállalkozásokra kivetett olyan pénzbírságokat, amelyek a 6/2013. sz. költségvetés-módosítási tervezet megállapításakor ismertek voltak. 2013. december 31-ig egyéb pénzbírságok váltak véglegessé, vagy jogerős ítéletet követően, vagy azért, mert a vállalkozások nem fellebbezték meg a pénzbírságot kivető új határozatokat.

Az uniós megállapodások és programok keretében beérkezett bevételek, hozzájárulások és visszatérítések összesen 3 888 millió EUR-t tettek ki. A főbb összegek az EMGA-t és az EMVA-t (és különösen a záróelszámolásokat és a szabálytalanságokat), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételét, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokat és visszatérítéseket érintik. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését.

Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege megközelítette az előre jelzett összegeket. Ez azzal magyarázható, hogy a 6/2013. sz. költségvetés-módosítás megállapításakor módosított (vagyis a 2013. tavaszi új makrogazdasági előrejelzéseknek megfelelően 1 871 millió EUR-val csökkentett) költségvetési becsléseket az említett költségvetés-módosításhoz kapcsolódó módosító indítványban újra módosították, hogy figyelembe vegyék a beszedés tényleges ütemét. A becsült összegeket így 2 062 millió EUR-val újra csökkentették.

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euro-árfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

Kiadások:

2013 a 2007–2013-as programozási időszak utolsó éve volt. Az eredeti költségvetés az összes intézményre vonatkozóan 1 50 898 millió EUR-ban rögzítette a kötelezettségvállalási előirányzatokat, ami a 2012. évi végleges költségvetéshez képest 1,7 %-os emelkedést jelent. A Bizottság költségvetési tervezetéhez viszonyítva ez 160 millió EUR-s csökkenés volt, és a többéves pénzügyi keret felső korlátja alatt 2,45 milliárd EUR-s mozgásteret hagyott.

A kifizetési előirányzatokat – a 2013. évi költségvetési tervezet 4,96 milliárd EUR-s csökkentését követően – végül 1 32 837 millió EUR-ban rögzítették. Ez a 2012. évi végleges költségvetéshez képest 2,2 %-os csökkenést mutat. A kifizetési előirányzatok 2013-as kezdeti szintje az uniós GNI 0,99 %-ának felelt meg és a többéves pénzügyi keret felső korlátja alatt 11,24 milliárd EUR-s mozgásteret hagyott.

A kötelezettségvállalások vonatkozásában a végleges költségvetési előirányzatok – és így a meghatározott politikai célok – teljes mértékben megvalósultak (99,7 %, az igénybe nem vett tartalékalapok nélkül). Az év során költségvetés-módosítással végrehajtott legjelentősebb kiigazítások a következőket foglalták magukban: a Horvátország csatlakozása miatt szükséges összegek (655 millió EUR); az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele (415 millió EUR), amely jellege miatt előre nem látható kiadás; valamint az 1b. alfejezet alatti további kötelezettségvállalások (150 millió EUR), amelyek az Európai Tanács megállapodása alapján a Franciaország, Olaszország és Spanyolország számára a strukturális alapokból nyújtott allokációk növeléséből származtak. Az összesen 1 51 080 millió EUR-s összegű végrehajtás mellett 1 011 millió EUR nem került felhasználásra. A 2014-re való áthozatalt követően 833 millió EUR-s összeg szűnik meg. Ez azonban leginkább az igénybe nem vett tartalékalapokat érinti: 464 millió EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, 64 millió EUR a sürgősségisegély-tartalék, valamint 43 millió EUR a nemzetközi halászati megállapodások tartalékalapja tekintetében.

A költségvetésbe eredetileg bevitt kifizetési előirányzatok költségvetés-módosítások révén való teljes emelése 11,6 milliárd EUR-t tesz ki. Mivel a kifizetési igényeket és a 2012-ből származó fennmaradó igények hátralékát sürgősen rendezni kellett, a költségvetési hatóság két lépésben elfogadta a kifizetési előirányzatok 11,2 milliárd EUR-val történő megemelését (2/2013. sz. és 8/2013. sz. költségvetés-módosítás). Ennek révén a kifizetési előirányzatok szintje elérte a pénzügyi keret felső korlátját, és vissza lehetett fogni a fennálló kötelezettségvállalások növekedését.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának kifizetési igényeit az 5/2013. sz. költségvetés-módosítással biztosított, 15 millió EUR összegű új előirányzatokból, valamint a 9/2013. sz. költségvetés-módosításon keresztül néhány költségvetési tételből való 250 millió EUR összegű átcsoportosítással fedezték, amelyet a Bizottság a globális átcsoportosítással összefüggésben javasolt. A kifizetéseknél fennmaradó 150 millió EUR-t bevitték a 2014. évi költségvetésbe.

A végleges költségvetés kifizetési előirányzatainak teljes végrehajtása 1 42 883 millió EUR-t tett ki (98,9 %). Ez 2012-höz képest 8 milliárd EUR-val magasabb és a pénzügyi keret 2014-es felső korlátját is meghaladja 7 milliárd EUR-val. Mindazonáltal az év végén teljesítetlen kifizetési igények hátraléka tovább emelkedett 26,2 milliárd EUR-ra. A kifizetési előirányzatok 2014-re való átvitelének figyelembevételét követően 238 millió EUR összeg szűnik meg.

A bizottsági előirányzatok több mint felének megszűnése abból adódik, hogy a Tanács elutasította az illetménykiigazításhoz kapcsolódó előirányzat-átcsoportosítást. A 2012-ről áthozott kifizetési előirányzatokból egy 97 millió EUR-s összeget töröltek.

A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, a kiigazítások indokolását és hatásukat a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2013. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész külön sorra véve a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteit.

2. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

2.1 ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

(millió EUR)
Cím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Cím		Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában
1.	Saját források	1 31 288	1 40 326	1 40 102	45	1 40 147	1 40 097	3	1 40 100	99,84 %	47
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	1 057	698	0	698	698	0	698	65,99 %	0
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 278	1 278	1 206	5	1 211	1 194	5	1 199	93,83 %	12
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	54	54	604	29	632	587	24	611	1 133,46 %	21
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	60	60	3 601	525	4 126	3 500	398	3 898	6 496,27 %	228
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	123	1 642	2 631	10 774	13 406	634	2 338	2 973	181,05 %	10 433
8.	Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	4	4	35	222	257	2	0	2	49,77 %	255
9.	Egyéb bevételek	30	30	25	9	34	22	2	24	79,42 %	10
Összesen		1 32 837	1 44 451	1 48 901	11 609	1 60 510	1 46 733	2 771	1 49 504	103,50 %	11 006

Az 1. cím: Saját források részletezése

Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Alcím		Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában
11.	Cukorilleték	123	(35)	202	0	202	202	0	202	(582,66 %)	0
12.	Vámok	18 632	14 857	15 166	45	15 211	15 161	3	15 164	102,06 %	47
13.	Hozzáadottérték-adó	15 030	14 680	14 542	0	14 542	14 542	0	14 542	99,06 %	0
14.	GNI	97 503	1 10 823	1 10 032	0	1 10 032	1 10 032	0	1 10 032	99,29 %	0
15.	Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója	0	0	166	0	166	166	0	166	0,00 %	0
16.	Az éves GNI-alapú hozzájárulás bruttó csökkentése Hollandia és Svédország esetében	0	0	(6)	0	(6)	(6)	0	(6)	0,00 %	0
Összesen		1 31 288	1 40 326	1 40 102	45	1 40 147	1 40 097	3	1 40 100	99,84 %	47

A 3. cím: Többletek, egyenlegek és kiigazítások részletezése

Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Alcím		Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában
30.	Az előző pénzügyi évről rendelkezésre álló többlet	0	1 057	1 054	0	1 054	1 054	0	1 054	99,65 %	0
31.	Héaegyenlegek	0	0	(522)	0	(522)	(522)	0	(522)	0,00 %	0
32.	GNI-egyenlegek	0	0	162	0	162	162	0	162	0,00 %	0
34.	Kiigazítás a bel- és igazságügyi politikából való kimaradás miatt	0	0	0	0	0	0	0	0	0,00 %	0
35.	Brit korrekció – kiigazítások	0	0	4	0	4	4	0	4	0,00 %	0
Összesen		0	1 057	698	0	698	698	0	698	65,99 %	0

2.1.1. Bevétel saját forrásokból

A bevétel legnagyobb része a saját forrásokból származik. Ezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikke rögzíti, amely szerint: „Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni.” A költségvetési kiadások túlnyomó részét saját forrásokból finanszírozzák. Az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán csekély részét képezik.

A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

Tradicionális saját források, amelyek importvámokból és cukorilletékből állnak. E saját forrásokat a tagállamok vetik ki a gazdasági szereplőkre és szedik be az EU nevében. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. Az importvámok a harmadik országokból származó termékeket terhelik, a közös vámtarifának megfelelően. A cukorilletéket a cukortermelők fizetik a cukor export-visszatérítésének finanszírozására. A tradicionális saját források általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–13 %-át teszik ki.

A hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját forrást a tagállamok e célból az uniós szabályozásnak megfelelően számított, harmonizált héa-alapjára kell vetíteni. A harmonizált alapra valamennyi tagállam esetében azonos kulcs kerül kivetésre. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. A héaalapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 12 %-át teszi ki.

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetési bevétel és kiadás kiegyensúlyozására használják, vagyis a költségvetés azon részének finanszírozására, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre. A GNI-alapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel +/–75 %-át teszi ki.

A saját források felosztása az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (31) (2007. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik.

2.1.2. Tradicionális saját források

Tradicionális saját források: A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:

—	az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített rendes számlán: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget,

—	az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elkülönített számlán: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget; ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

Az elkülönített számláról a tagállamok negyedéves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

—	a megelőző negyedév során beszedésre kerülő egyenleg,

—	az adott negyedév során megállapított követelések,

—	az alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések) az adott negyedév során,

—	leírt összegek (amelyeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lehet rendelkezésre bocsátani),

—	az adott negyedév során beszedett összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a követelés megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni az elkülönített számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy erre kinevezett szervezeténél vezetett számláján. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 25 %-át tartják vissza. A saját forrásokra vonatkozó függő követeléseket beszedésük valószínűségének alapján kiigazítják.

2.1.3. Héa- és GNI-alapú saját források

A héaalapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – 2007. évi sajátforrás-határozat 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának szabályainak megfelelően meghatározott – harmonizált héaalapra történő alkalmazásából erednek. Az egységes kulcsot 0,30 %-on rögzítették, kivéve a 2007–2013 közötti időszakban, amikor a lehívási kulcs Ausztria esetében 0,225 %, Németország esetében 0,15 %, valamint Hollandia és Svédország esetében 0,10 %. A héaalap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a.

A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt tradicionális saját források, héaalapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére. A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, héa- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezen előrejelzéseket a későbbiekben felülvizsgálják; az adatokat az adott év során költségvetés-módosítások révén aktualizálják.

A héa- és GNI-alapok tényleges adatai az adott pénzügyi évet követő év során állnak rendelkezésre. A Bizottság kiszámítja a tagállamok által a tényleges alapok alapján fizetendő és a (felülvizsgált) előrejelzés alapján ténylegesen fizetett összegek közötti különbözetet. E héa- és GNI-egyenlegeket, akár pozitívak, akár negatívak, a Bizottság az adott pénzügyi évet követő év decemberének első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. A korábban számított egyenlegeket kiigazítják, a különbözetet pedig az előző pénzügyi év héa- és GNI-egyenlegeivel egyidőben hívják le.

A héabevallások és GNI-adatok ellenőrzése során a Bizottság jelezheti fenntartásait a tagállamok felé bizonyos pontokat illetően, amelyek következményekkel járhatnak a tagállamok saját forrásokhoz nyújtott hozzájárulásaira. E pontok például az elfogadható adatok hiányából vagy a megfelelő módszertan kidolgozásának szükségességéből eredhetnek. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

2.1.4. Brit korrekció

Ez a mechanizmus az Egyesült Királyság által fizetendő saját forrásokat csökkenti az úgynevezett „költségvetési egyensúlyhiány” arányában, és ennek megfelelően növeli a többi tagállam által fizetendő saját források összegét. A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, és az ebből eredő 1985. május 7-i sajátforrás-határozattal vezették be. E mechanizmus célja az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának csökkentése volt, uniós fizetési kötelezettségeinek mérséklése révén. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák ezt a korrekciót.

2.1.5. Bruttó csökkentés

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén megállapították, hogy Hollandia és Svédország a 2007–2013-as időszakban az éves GNI-alapú források bruttó csökkentésében részesül. Ez a kompenzációs mechanizmus előírja, hogy Hollandia GNI-hozzájárulása évente bruttó 605 millió EUR-val, Svédország GNI-hozzájárulása pedig évente bruttó 150 millió EUR-val csökken, 2004-es árakon.

3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

3.1 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
A pénzügyi keret fejezetei		Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
A pénzügyi keret fejezetei		1	2	3	4	5=3+4	6=1+2+5	7	8	9	10	11=9+10	12=7+8+11
1.	Fenntartható növekedés	70 630	620	28	3 777	3 805	75 054	59 085	10 037	157	4 250	4 407	73 528
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	60 149	(4)	2	2 393	2 395	62 540	57 484	552	36	2 332	2 368	60 404
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 106	507	0	233	233	2 846	1 515	450	9	224	232	2 197
4.	Az EU mint globális szereplő	9 583	(4)	2	433	435	10 015	6 323	500	30	346	377	7 200
5.	Igazgatás	8 431	0	0	851	851	9 281	8 430	(1)	767	859	1 627	10 056
6.	Ellentételezés	0	75	0	0	0	75	0	75	0	0	0	75
Összesen		1 50 898	1 193	31	7 687	7 719	1 59 810	1 32 837	11 614	999	8 011	9 010	1 53 461

3.2 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
A pénzügyi keret fejezetei		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év költségvetési előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+ 12+13	15=14/1
1.	Fenntartható növekedés	75 054	70 585	28	2 069	72 682	96,84 %	1 708	169	1 877	2,50 %	495	0	0	495	0,66 %
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	62 540	60 080	2	1 381	61 463	98,28 %	1 012	1	1 013	1,62 %	64	0	0	64	0,10 %
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 846	2 606	0	171	2 777	97,59 %	62	2	64	2,26 %	4	0	0	4	0,15 %
4.	Az EU mint globális szereplő	10 015	9 500	2	291	9 793	97,78 %	142	6	149	1,48 %	74	0	0	74	0,73 %
5.	Igazgatás	9 281	8 234	0	636	8 870	95,57 %	215	0	215	2,32 %	196	0	0	196	2,11 %
6.	Ellentételezés	75	75	0	0	75	100,00 %	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
Összesen		1 59 810	1 51 080	31	4 548	1 55 659	97,40 %	3 140	178	3 318	2,08 %	833	0	0	833	0,52 %

3.3 A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
A pénzügyi keret fejezetei		Engedélye-zett kifizetési előirányzatok	Megtett kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Engedélye-zett kifizetési előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevétel	Össze-sen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+ 13+14	16= 15/1
1.	Fenntartható növekedés	73 528	68 804	138	2 296	71 238	96,89 %	135	165	1 954	2 254	3,06 %	18	18	0	37	0,05 %
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	60 404	57 980	32	1 512	59 524	98,54 %	34	2	820	856	1,42 %	20	4	0	24	0,04 %
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 197	1 703	8	173	1 883	85,71 %	9	251	51	311	14,15 %	2	1	0	3	0,15 %
4.	Az EU mint globális szereplő	7 200	6 786	26	243	7 055	97,99 %	34	1	103	138	1,92 %	2	5	0	7	0,09 %
5.	Igazgatás	10 056	7 534	699	460	8 693	86,44 %	699	0	399	1 098	10,92 %	196	68	0	265	2,63 %
6.	Ellentételezés	75	75	0	0	75	100,00 %	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
Összesen		1 53 461	1 42 883	902	4 684	1 48 469	96,75 %	911	419	3 327	4 657	3,03 %	238	97	0	335	0,22 %

3.4 FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
A pénzügyi keret fejezetei		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai
A pénzügyi keret fejezetei		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettség-vállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen
1.	Fenntartható növekedés	1 66 271	(1 019)	(63 822)	1 01 430	72 682	(7 416)	(3)	65 263	1 66 693
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	26 886	(396)	(13 444)	13 045	61 463	(46 080)	0	15 383	28 428
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	2 316	(133)	(628)	1 555	2 777	(1 255)	0	1 522	3 077
4.	Az EU mint globális szereplő	21 429	(852)	(5 002)	15 575	9 793	(2 053)	(2)	7 738	23 313
5.	Igazgatás	909	(191)	(715)	3	8 870	(7 978)	4	896	899
6.	Ellentételezés	0	0	0	0	75	(75)	0	0	0
Összesen		2 17 810	(2 590)	(83 611)	1 31 609	1 55 659	(64 858)	(1)	90 801	2 22 410

3.5 A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA A PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
A pénzügyi keret fejezetei		2007 előtt	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
1.	Fenntartható növekedés	4 097	337	859	3 760	12 112	28 399	51 867	65 263	1 66 693
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	479	46	95	139	219	2 571	9 496	15 383	28 428
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	6	16	50	144	214	398	728	1 522	3 077
4.	Az EU mint globális szereplő	956	415	823	1 237	2 375	3 845	5 923	7 738	23 313
5.	Igazgatás	0	0	0	0	0	1	139	759	899
Összesen		5 537	815	1 827	5 280	14 920	35 214	68 153	90 664	2 22 410

3.6 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
Szakpolitikai terület		Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások, költségvetés-módosítás)	Áthozott	Címzett bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
Szakpolitikai terület		1	2	3	4	5=3+4	6=1+2+5	7	8	9	10	11=9+10	12=7+8+11
01	Gazdasági és pénzügyek	556	(60)	0	31	31	527	428	(52)	6	29	35	411
02	Vállalkozáspolitika	1 154	(16)	0	131	131	1 269	1 162	214	19	192	211	1 587
03	Versenypolitika	92	1	0	6	6	99	92	1	8	6	13	107
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	12 004	276	24	518	542	12 823	10 429	3 303	38	517	555	14 286
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	58 852	(33)	2	2 406	2 407	61 226	56 344	512	27	2 351	2 378	59 234
06	Mobilitás és közlekedés	1 741	0	0	102	102	1 843	984	18	6	112	118	1 120
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	498	(1)	0	21	21	518	391	9	18	19	37	438
08	Kutatás	6 878	(4)	0	1 256	1 256	8 130	4 808	174	26	1 548	1 573	6 556
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	1 805	6		320	321	2 131	1 389	167	14	454	468	2 024
10	Közvetlen kutatás	424	0	0	576	576	1 000	411	8	48	491	539	959
11	Tengerügyek és halászat	1 024	15	0	4	4	1 043	794	30	3	4	7	831
12	Belső piac	106	0	0	16	16	123	103	2	6	17	22	127
13	Regionális politika	43 389	780	3	292	295	44 464	37 434	6 222	12	292	304	43 960
14	Adóügy és vámunió	145	1	0	6	6	151	112	16	7	5	12	140
15	Oktatás és kultúra	2 813	15	0	604	604	3 433	2 373	254	13	661	674	3 301
16	Kommunikáció	266	1	0	8	8	275	253	(2)	14	8	23	273
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	634	(14)	0	28	28	648	593	(5)	11	23	34	622
18	Belügy	1 296	60	0	88	88	1 444	799	174	5	75	80	1 053
19	Külkapcsolatok	5 001	(125)	0	212	212	5 088	3 089	118	13	134	147	3 354
20	Kereskedelem	107	0		3	4	111	102	2	4	3	7	112
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 572	1	2	127	129	1 701	1 207	23	11	136	147	1 377
22	Bővítés	1 062	54	0	35	35	1 152	832	76	8	17	25	933
23	Humanitárius segítségnyújtás	917	411	0	32	32	1 360	829	410	7	32	39	1 278
24	A csalás elleni küzdelem	79	0	0			79	73	0	10		10	83
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	193	0	0	11	11	205	194	0	16	11	27	221
26	A Bizottság igazgatása	1 030	(2)	0	156	156	1 184	1 013	14	133	158	290	1 318
27	Költségvetés	67	63	0	7	7	138	67	63	8	7	16	146
28	Ellenőrzés	12	0	0	1	1	13	12	0	1	1	1	13
29	Statisztika	134	(1)	0	11	11	144	115	7	6	19	24	147
30	Ellátások és járulékos költségek	1 399	0	0	1	1	1 401	1 399	0	0	1	1	1 401
31	Nyelvi szolgálatok	397	0	0	86	86	482	397	0	24	86	109	506
32	Energiaügy	738	1	0	80	80	818	814	(70)	6	88	93	838
33	A jog érvényesülése	218	1	0	16	16	235	184	4	4	15	19	208
40	Tartalékalapok	764	(236)	0	0	0	528	80	(80)	0	0	0	0
90	Egyéb intézmények	3 527	0	0	496	496	4 023	3 527	0	468	502	970	4 497
Összesen		1 50 898	1 193	31	7 687	7 719	1 59 810	1 32 837	11 614	999	8 011	9 010	1 53 461

3.7 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Szakpolitikai terület		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%	Címzett bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+ 12+13	15=14/1
01	Gazdasági és pénzügyek	527	488	0	29	517	98,09 %	2	0	2	0,44 %	8	0	0	8	1,47 %
02	Vállalkozáspolitika	1 269	1 135	0	105	1 241	97,77 %	26	0	26	2,03 %	2	0	0	2	0,19 %
03	Versenypolitika	99	91	0	3	94	94,88 %	3	0	3	2,62 %	2	0	0	2	2,50 %
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	12 823	12 097	24	10	12 131	94,61 %	509	168	677	5,28 %	14	0	0	14	0,11 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	61 226	58 797	2	1 368	60 167	98,27 %	1 038	0	1 038	1,69 %	21	0	0	21	0,03 %
06	Mobilitás és közlekedés	1 843	1 734	0	73	1 807	98,03 %	30	0	30	1,61 %	7	0	0	7	0,36 %
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	518	495	0	11	506	97,67 %	10	0	10	1,88 %	2	0	0	2	0,45 %
08	Kutatás	8 130	6 874	0	1 041	7 915	97,35 %	215	0	215	2,64 %	0	0	0	0	0,01 %
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	2 131	1 810	0	276	2 085	97,84 %	45	0	45	2,10 %	1	0	0	1	0,06 %
10	Közvetlen kutatás	1 000	424	0	94	518	51,79 %	482	0	482	48,21 %	0	0	0	0	0,00 %
11	Tengerügyek és halászat	1 043	995	0	1	997	95,55 %	2	0	2	0,20 %	44	0	0	44	4,25 %
12	Belső piac	123	104	0	13	117	95,22 %	4	0	4	3,10 %	2	0	0	2	1,69 %
13	Regionális politika	44 464	44 162	3	5	44 170	99,34 %	287	0	287	0,65 %	7	0	0	7	0,02 %
14	Adóügy és vámunió	151	144	0	3	147	97,21 %	3	0	3	1,81 %	1	0	0	1	0,97 %
15	Oktatás és kultúra	3 433	2 826	0	477	3 303	96,20 %	127	0	127	3,71 %	3	0	0	3	0,09 %
16	Kommunikáció	275	264	0	5	269	98,10 %	3	0	3	1,08 %	2	0	0	2	0,82 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	648	614	0	20	635	97,88 %	8	1	9	1,35 %	5	0	0	5	0,77 %
18	Belügy	1 444	1 352	0	68	1 420	98,31 %	20	2	22	1,50 %	3	0	0	3	0,19 %
19	Külkapcsolatok	5 088	4 869	0	153	5 023	98,71 %	58	5	64	1,25 %	2	0	0	2	0,04 %
20	Kereskedelem	111	105	0	2	108	96,66 %	2	0	2	1,40 %	2	0	0	2	1,94 %
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 701	1 564	2	99	1 664	97,82 %	28	1	29	1,71 %	8	0	0	8	0,46 %
22	Bővítés	1 152	1 115	0	31	1 147	99,53 %	4	0	4	0,35 %	1	0	0	1	0,13 %
23	Humanitárius segítségnyújtás	1 360	1 326	0	12	1 339	98,42 %	20	0	20	1,46 %	2	0	0	2	0,11 %
24	A csalás elleni küzdelem	79	79	0	0	79	99,81 %	0	0	0	0,04 %	0	0	0	0	0,15 %
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	205	188	0	6	194	94,96 %	5	0	5	2,45 %	5	0	0	5	2,59 %
26	A Bizottság igazgatása	1 184	1 028	0	91	1 119	94,50 %	64	0	65	5,46 %	0	0	0	0	0,03 %
27	Költségvetés	138	129	0	4	134	96,82 %	3	0	3	2,23 %	1	0	0	1	0,95 %
28	Ellenőrzés	13	11	0	0	12	93,31 %	0	0	1	4,03 %	0	0	0	0	2,66 %
29	Statisztika	144	126	0	8	134	93,14 %	3	0	3	2,37 %	6	0	0	6	4,49 %
30	Ellátások és járulékos költségek	1 401	1 397	0	0	1 397	99,74 %	1	0	1	0,10 %	2	0	0	2	0,16 %
31	Nyelvi szolgálatok	482	387	0	48	435	90,08 %	38	0	38	7,84 %	10	0	0	10	2,08 %
32	Energiaügy	818	734	0	48	782	95,66 %	31	0	31	3,82 %	4	0	0	4	0,52 %
33	A jog érvényesülése	235	216	0	8	225	95,71 %	8	0	8	3,23 %	2	0	0	2	1,06 %
40	Tartalékalapok	528	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0,00 %	528	0	0	528	100,00 %
90	Egyéb intézmények	4 023	3 396	0	434	3 830	95,21 %	62	0	62	1,53 %	131	0	0	131	3,26 %
Összesen		1 59 810	1 51 080	31	4 548	1 55 659	97,40 %	3 140	178	3 318	2,08 %	833	0	0	833	0,52 %

3.8 A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Szakpolitikai terület		Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Megtett kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
		Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Az adott év előirányza-taiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozat-tal átvitt összegek	Címzett bevétel	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Össze-sen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+13+14	16=15/1
01	Gazdasági és pénzügyek	411	366	6	26	397	96,68 %	8	0	3	11	2,60 %	2	1	0	3	0,72 %
02	Vállalkozáspolitika	1 587	1 359	17	80	1 456	91,76 %	14	0	111	126	7,91 %	3	2	0	5	0,33 %
03	Versenypolitika	107	84	7	2	93	87,19 %	7	0	3	10	9,61 %	2	1	0	3	3,20 %
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	14 286	13 672	36	399	14 107	98,74 %	14	36	117	168	1,18 %	9	2	0	11	0,08 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	59 234	56 815	23	1 501	58 339	98,49 %	21	0	850	871	1,47 %	20	4	0	24	0,04 %
06	Mobilitás és közlekedés	1 120	990	5	64	1 059	94,58 %	6	0	48	54	4,86 %	5	1	0	6	0,56 %
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	438	377	17	12	406	92,71 %	21	0	7	28	6,41 %	3	1	0	4	0,89 %
08	Kutatás	6 556	4 958	23	790	5 771	88,02 %	24	0	758	782	11,92 %	0	3	0	3	0,05 %
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	2 024	1 539	13	273	1 826	90,21 %	15	0	181	196	9,69 %	1	1	0	2	0,10 %
10	Közvetlen kutatás	959	366	41	89	496	51,68 %	54	0	402	456	47,57 %	0	7	0	7	0,75 %
11	Tengerügyek és halászat	831	816	3	1	820	98,71 %	3	1	2	7	0,87 %	3	1	0	4	0,42 %
12	Belső piac	127	97	5	13	116	90,79 %	6	0	3	9	7,08 %	2	1	0	3	2,13 %
13	Regionális politika	43 960	43 262	10	222	43 494	98,94 %	12	380	70	461	1,05 %	2	2	0	4	0,01 %
14	Adóügy és vámunió	140	120	7	3	129	92,07 %	7	0	3	9	6,71 %	1	0	0	2	1,22 %
15	Oktatás és kultúra	3 301	2 614	12	426	3 052	92,45 %	11	0	235	247	7,47 %	2	1	0	3	0,08 %
16	Kommunikáció	273	234	14	5	252	92,32 %	14	0	4	17	6,34 %	3	1	0	4	1,34 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	622	574	10	15	599	96,32 %	12	0	8	19	3,09 %	3	1	0	4	0,59 %
18	Belügy	1 053	966	5	64	1 035	98,33 %	4	0	11	15	1,41 %	2	1	0	3	0,26 %
19	Külkapcsolatok	3 354	3 189	11	94	3 295	98,23 %	17	0	39	56	1,68 %	1	2	0	3	0,09 %
20	Kereskedelem	112	99	4	2	104	93,10 %	3	0	2	5	4,67 %	2	0	0	2	2,23 %
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	1 377	1 212	9	124	1 345	97,67 %	11	0	12	24	1,71 %	7	2	0	8	0,61 %
22	Bővítés	933	901	6	12	920	98,56 %	5	0	5	10	1,07 %	2	2	0	3	0,37 %
23	Humanitárius segítségnyújtás	1 278	1 230	7	12	1 249	97,74 %	8	0	20	28	2,17 %	1	0	0	1	0,09 %
24	A csalás elleni küzdelem	83	65	8	0	73	87,45 %	9	0	0	9	10,39 %	0	2	0	2	2,16 %
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	221	175	13	5	193	87,38 %	14	0	6	20	9,04 %	5	3	0	8	3,57 %
26	A Bizottság igazgatása	1 318	894	125	64	1 082	82,08 %	134	0	94	227	17,26 %	1	8	0	9	0,67 %
27	Költségvetés	146	124	8	3	135	91,97 %	6	0	4	10	6,75 %	1	1	0	2	1,29 %
28	Ellenőrzés	13	11	0	0	12	89,13 %	0	0	0	1	8,05 %	0	0	0	0	2,82 %
29	Statisztika	147	115	5	7	126	85,55 %	6	0	12	18	12,02 %	2	1	0	4	2,43 %
30	Ellátások és járulékos költségek	1 401	1 397	0	0	1 397	99,74 %	0	0	1	1	0,10 %	2	0	0	2	0,16 %
31	Nyelvi szolgálatok	506	371	22	44	436	86,22 %	16	0	42	58	11,42 %	10	2	0	12	2,36 %
32	Energiaügy	838	734	5	20	758	90,53 %	5	0	68	73	8,76 %	5	1	0	6	0,71 %
33	A jog érvényesülése	208	183	3	9	195	93,62 %	4	0	6	10	4,62 %	2	1	0	4	1,75 %
40	Tartalékalapok	0	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
90	Egyéb intézmények	4 497	2 975	425	303	3 703	82,35 %	421	0	199	620	13,79 %	131	43	0	174	3,86 %
Összesen		1 53 461	1 42 883	902	4 684	1 48 469	96,75 %	911	419	3 327	4 657	3,03 %	238	97	0	335	0,22 %

3.9 FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Szakpolitikai terület		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai
Szakpolitikai terület		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések/Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen
01	Gazdasági és pénzügyek	623	(3)	(142)	478	517	(256)	0	261	739
02	Vállalkozáspolitika	2 090	(20)	(963)	1 107	1 241	(493)	0	748	1 855
03	Versenypolitika	8	(1)	(7)	0	94	(86)	0	8	8
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	29 668	(133)	(13 541)	15 994	12 131	(566)	0	11 565	27 559
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	23 847	(320)	(12 377)	11 150	60 167	(45 962)	0	14 205	25 354
06	Mobilitás és közlekedés	3 317	(64)	(885)	2 368	1 807	(174)	0	1 633	4 001
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	1 002	(12)	(268)	723	506	(138)	0	368	1 090
08	Kutatás	10 781	(92)	(3 109)	7 579	7 915	(2 661)	(2)	5 252	12 831
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	2 594	(31)	(952)	1 611	2 085	(874)	0	1 211	2 822
10	Közvetlen kutatás	199	(20)	(121)	59	518	(375)	0	143	202
11	Tengerügyek és halászat	2 290	(107)	(633)	1 551	997	(188)	0	809	2 360
12	Belső piac	21	(2)	(16)	4	117	(100)	0	17	21
13	Regionális politika	1 12 307	(811)	(42 832)	68 664	44 170	(662)	0	43 508	1 12 172
14	Adóügy és vámunió	93	(5)	(59)	29	147	(70)	0	77	106
15	Oktatás és kultúra	2 194	(57)	(938)	1 199	3 303	(2 114)	0	1 188	2 387
16	Kommunikáció	119	(10)	(84)	25	269	(168)	0	101	126
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	642	(62)	(293)	288	635	(306)	0	328	616
18	Belügy	1 677	(69)	(331)	1 277	1 420	(704)	0	715	1 992
19	Külkapcsolatok	11 342	(352)	(2 421)	8 569	5 023	(874)	0	4 149	12 718
20	Kereskedelem	18	(1)	(11)	6	108	(93)	0	15	21
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	3 453	(103)	(905)	2 444	1 664	(439)	0	1 225	3 669
22	Bővítés	3 039	(58)	(763)	2 218	1 147	(157)	(1)	988	3 206
23	Humanitárius segítségnyújtás	831	(3)	(555)	273	1 339	(694)	0	645	918
24	A csalás elleni küzdelem	35	(3)	(18)	14	79	(55)	0	25	38
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	17	(3)	(14)	0	194	(179)	0	15	15
26	A Bizottság igazgatása	174	(10)	(153)	11	1 119	(929)	0	190	201
27	Költségvetés	8	(1)	(8)	0	134	(127)	0	7	7
28	Ellenőrzés	1	0	0	0	12	(11)	0	1	1
29	Statisztika	114	(9)	(48)	57	134	(78)	0	55	113
30	Ellátások és járulékos költségek	0	0	0	0	1 397	(1 397)	0	0	0
31	Nyelvi szolgálatok	24	(2)	(22)	0	435	(415)	0	20	20
32	Energiaügy	4 517	(40)	(639)	3 838	782	(119)	0	664	4 502
33	A jog érvényesülése	179	(25)	(79)	75	225	(116)	0	109	184
90	Egyéb intézmények	588	(163)	(425)	0	3 830	(3 278)	5	557	557
Összesen		2 17 810	(2 590)	(83 611)	1 31 609	1 55 659	(64 858)	(1)	90 801	2 22 410

3.10 A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI MEGOSZLÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Szakpolitikai terület		2007 előtt	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
01	Gazdasági és pénzügyek	32	10	0	0	73	184	180	261	739
02	Vállalkozáspolitika	4	14	23	55	135	364	513	748	1 855
03	Versenypolitika	0	0	0	0	0	0	0	8	8
04	Foglalkoztatási és szociális ügyek	673	57	7	246	924	4 862	9 225	11 565	27 559
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	196			2	144	2 079	8 729	14 205	25 354
06	Mobilitás és közlekedés	21	103	48	211	375	707	903	1 633	4 001
07	Környezetvédelem és éghajlat-politika	8	45	65	105	133	170	197	368	1 090
08	Kutatás	102	85	209	397	1 003	2 069	3 714	5 252	12 831
09	Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok	7	15	30	115	188	394	863	1 211	2 822
10	Közvetlen kutatás	3	1	9	5	5	8	27	143	202
11	Tengerügyek és halászat	275	1	3	10	44	490	728	809	2 360
12	Belső piac	0	0	0	0	1		3	17	21
13	Regionális politika	3 583	9	421	1 560	7 925	19 331	35 836	43 508	1 12 172
14	Adóügy és vámunió	0	0	0	0		7	22	77	106
15	Oktatás és kultúra	1	33	54	81	138	332	560	1 188	2 387
16	Kommunikáció	0	0		0	1	3	19	101	126
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	4	1	30	29	52	65	108	328	616
18	Belügy	0	14	41	128	183	340	570	715	1 992
19	Külkapcsolatok	335	318	573	822	1 257	1 971	3 293	4 149	12 718
20	Kereskedelem	0	0		0		2	4	15	21
21	Fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok	92	41	118	227	352	609	1 005	1 225	3 669
22	Bővítés	137	45	125	172	369	600	770	988	3 206
23	Humanitárius segítségnyújtás	1	1	9	14	28	37	182	645	918
24	A csalás elleni küzdelem	0	1	1	1	2	3	6	25	38
25	Bizottsági szakpolitikai koordináció és jogi tanácsadás	0	0	0	0	0	0	0	15	15
26	A Bizottság igazgatása	0	0	0	0			11	190	201
27	Költségvetés	0	0	0	0	0	0	0	7	7
28	Ellenőrzés	0	0	0	0	0	0	0	1	1
29	Statisztika	2			1	6	18	31	55	113
30	Ellátások és járulékos költségek	0	0	0	0	0	0	0	0	0
31	Nyelvi szolgálatok	0	0	0	0	0	0	0	20	20
32	Energiaügy	61	21	62	1 095	1 576	549	475	664	4 502
33	A jog érvényesülése	0		2	5	7	18	43	109	184
90	Egyéb intézmények	0	0	0	0	0	0	137	420	557
Összesen		5 537	815	1 827	5 280	14 920	35 214	68 153	90 664	2 22 410

PÉNZÜGYI KERET 2007–2013

(millió EUR)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

1.	Fenntartható növekedés

53 979

57 653

61 696

63 555

63 974

67 614

70 644

4 39 115

2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

55 143

59 193

56 333

59 955

59 888

60 810

61 289

4 12 611

3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 273

1 362

1 518

1 693

1 889

2 105

2 407

12 247

4.	Az EU mint globális szereplő

6 578

7 002

7 440

7 893

8 430

8 997

9 595

55 935

Igazgatás

7 039

7 380

7 525

7 882

8 091

8 523

8 492

54 932

6.	Ellentételezés

445

207

210

937

Kötelezettségvállalási előirányzatok:

1 24 457

1 32 797

1 34 722

1 40 978

1 42 272

1 48 049

1 52 502

9 75 777

Kifizetési előirányzatok összesen:

1 22 190

1 29 681

1 20 445

1 34 289

1 33 700

1 41 360

1 44 285

9 25 950

Ez a szakasz az uniós kiadások fő kategóriáit írja le, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban. A 2013-as pénzügyi év volt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret hetedik és egyben utolsó éve. A 2013. évi kötelezettségvállalási előirányzatok összesített felső határa 1 52 502 millió EUR, ami a GNI 1,15 %-ának felel meg. A megfelelő kifizetési előirányzatok összesített felső határa 1 44 285 millió EUR, azaz a GNI 1,08 %-a. A fenti táblázat a pénzügyi keretet tartalmazza folyó árakon.

1. fejezet – Fenntartható növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

1a.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, oktatásra és képzésre, a transzeurópai hálózatokra, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

1b.	Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és területek konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő területeken kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a vidékfejlesztést és környezetvédelmet – különösen a Natura 2000 hálózatot – foglalja magában. A közös mezőgazdasági politikára elkülönített összeg az Európai Tanács 2002. októberi ülésén elfogadott megállapodást tükrözi.

3. fejezet – Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

A 3. fejezet (Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki – így a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültpolitika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. Két elemre bontható:

3a.	Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

3b.	Uniós polgárság

4. fejezet – Az EU mint globális szereplő

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, az előcsatlakozási eszközöket is ideértve. Jóllehet a Bizottság javasolta az EFA pénzügyi keretbe történő bevonását, az Európai Parlament és az Európai Tanács a költségvetésen kívül tartás mellett döntött.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottság kivételével az intézmények esetében ezek a költségek teszik ki kiadásaik egészét, az ügynökségeknek és egyéb szerveknek azonban igazgatási és operatív kiadásaik egyaránt vannak.

6. fejezet – Ellentételezés

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK

A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési címek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.

A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Az egyes szakpolitikák általában egy főigazgatóságnak felelnek meg, és átlagosan mintegy 6-7 egyedi tevékenységet ölelnek fel. A szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. Az operatív költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.

4. INTÉZMÉNYEK ÉS ÜGYNÖKSÉGEK

4.1 ÁTTEKINTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek	Kintlévőségek
Intézmény	Eredeti összeg	Végleges összeg	Tárgyévi	Áthozatal	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összesen	a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
Európai Parlament	143	143	157	25	182	155	4	158	110,55 %	24
Európai Tanács és Tanács	57	57	77	11	88	70	10	81	142,17 %	7
Bizottság	1 32 514	1 44 128	1 48 268	11 573	1 59 841	1 46 110	2 756	1 48 866	103,29 %	10 975
Bíróság	45	45	43	0	43	42	0	42	94,44 %	1
Számvevőszék	20	20	17	0	17	17	0	17	85,85 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	11	11	14	0	14	14	0	14	132,16 %	0
Régiók Bizottsága	8	8	10	0	10	9	0	9	119,48 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	90,89 %	0
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	0	1	1	0	1	70,20 %	0
Európai Külügyi Szolgálat	37	37	313	0	313	313	0	313	840,31 %	0
Összesen	1 32 837	1 44 451	1 48 901	11 609	1 60 510	1 46 733	2 771	1 49 504	103,50 %	11 006

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre. Az ügynökségeknek nincsen az uniós költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (210 millió EUR, 2012: 212 millió EUR) és az EFA-tól is kap forrásokat (59 millió EUR, 2012: 53 millió EUR). Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése.

4.2 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(millió EUR)
Intézmény	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					Átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Címzett bevételekből	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év költségvetési előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+12+13	15=14/1
Európai Parlament	1 883	1 736	0	121	1 857	98,6 %	12	0	12	0,6 %	15	0	0	15	0,8 %
Európai Tanács és Tanács	605	464	0	42	507	83,8 %	27	0	27	4,4 %	71	0	0	71	11,8 %
Bizottság	1 55 788	1 47 684	31	4 114	1 51 829	97,5 %	3 078	178	3 256	2,1 %	702	0	0	702	0,5 %
Bíróság	357	342	0	1	343	96,1 %	1	0	1	0,2 %	13	0	0	13	3,6 %
Számvevőszék	143	132	0	0	132	92,2 %	0	0	0	0,2 %	11	0	0	11	7,6 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	134	122	0	4	126	93,9 %	1	0	1	0,4 %	8	0	0	8	5,7 %
Régiók Bizottsága	90	85	0	2	87	97,1 %	0	0	0	0,0 %	3	0	0	3	2,9 %
Ombudsman	10	10	0	0	10	98,2 %	0	0	0	0,0 %	0	0	0	0	1,8 %
Európai adatvédelmi biztos	8	7	0	0	7	95,1 %	0	0	0	0,0 %	0	0	0	0	4,9 %
Európai Külügyi Szolgálat	793	498	0	263	761	96,0 %	21	0	21	2,7 %	10	0	0	10	1,3 %
Összesen	1 59 810	1 51 080	31	4 548	1 55 659	97,4 %	3 140	178	3 318	2,1 %	833	0	0	833	0,5 %

Kifizetési előirányzatok

(millió EUR)
Intézmény	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Megtett kifizetések					Átvitt előirányzatok					Megszűnő előirányzatok
	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Címzett bevételekből	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Címzett bevétel	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+13+ 14	16=15/1
Európai Parlament	2 189	1 458	286	25	1 770	80,9 %	278	0	107	385	17,6 %	15	19	0	34	1,5 %
Európai Tanács és Tanács	651	416	39	41	496	76,3 %	48	0	28	76	11,7 %	71	7	0	78	12,0 %
Bizottság	1 48 964	1 39 908	477	4 381	1 44 766	97,2 %	490	419	3 128	4 037	2,7 %	107	54	0	161	0,1 %
Bíróság	375	326	15	1	342	91,2 %	16	0	1	17	4,5 %	13	3	0	16	4,2 %
Számvevőszék	156	121	11	0	132	84,7 %	11	0	0	11	7,3 %	11	2	0	12	8,0 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	142	114	7	3	125	87,7 %	8	0	1	9	6,2 %	8	1	0	9	6,1 %
Régiók Bizottsága	98	78	7	2	87	88,9 %	7	0	0	7	7,2 %	3	1	0	4	3,8 %
Ombudsman	10	9	1	0	10	91,9 %	1	0	0	1	6,0 %	0	0	0	0	2,1 %
Európai adatvédelmi biztos	9	6	0	0	7	81,5 %	1	0	0	1	9,3 %	0	0	0	1	9,3 %
Európai Külügyi Szolgálat	868	446	59	229	735	84,7 %	52	0	61	113	13,0 %	10	9	0	20	2,3 %
Összesen	1 53 461	1 42 883	902	4 684	1 48 469	96,7 %	911	419	3 327	4 657	3,0 %	238	97	0	335	0,2 %

4.3 AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS BEFOLYT ÖSSZEGEK

(millió EUR)
Ügynökség	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított követelések	Befolyt összegek	Kintlévőségek	A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	12	12	12	0	06
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	11	10	10	0	18
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	151	125	125	0	06
Frontex	94	92	92	0	18
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	19	18	18	0	15
Európai Rendőrakadémia	8	9	9	0	18
Európai Vegyianyag-ügynökség	99	98	98	0	02
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	58	59	59	0	17
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	16	16	16	0	18
Európai Bankhatóság	26	26	26	0	12
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	19	18	18	0	12
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	49	63	63	0	07
Európai Rendőrségi Hivatal	83	83	83	0	18
Európai Értékpapír-piaci Hatóság	28	30	30	0	12
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	9	9	9	0	11
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	76	76	76	0	17
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	7	8	8	0	04
Európai GNSS Ügynökség	14	54	54	0	06
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	432	432	432	0	08
Eurojust	32	32	32	0	18
EU. LISA	34	19	19	0	18
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	57	58	56	2	06
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	418	189	189	0	12
Európai Gyógyszerügynökség	252	269	240	29	02
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	10	10	9	0	09
Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala	4	4	4	0	09
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	22	22	22	0	18
Európai Vasúti Ügynökség	26	26	26	0	06
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	15	16	16	0	04
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	99	97	97	0	15
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	52	54	50	4	15
Európai Képzési Alapítvány	20	22	22	0	15
Közösségi Növényfajta-hivatal	14	13	13	0	17
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	21	21	0	04
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	51	52	52	0	15
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	16	16	16	0	06
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	40	40	40	0	08
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	47	47	47	0	08
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	7	0	17
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	10	0	06
Összesen	2 457	2 260	2 224	37

(millió EUR)
A bevétel típusa	Előre jelzett bevételi költségvetés	Megállapított követelések	Befolyt összegek	Kintlévőségek
Bizottság általi támogatás	1 349	1 370	1 370	1
Díjakból származó bevételek	569	591	564	27
Egyéb bevételek	539	299	290	9
Összesen	2 457	2 260	2 224	37

4.4 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

(millió EUR)
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Ügynökség	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	Áthozott	Előirányzatok	Megtett kifizetések	Áthozott
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	12	12	0	14	8	5
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	12	10	0	12	11	1
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	169	135	32	180	125	52
Frontex	95	92	0	116	79	32
Európai Szakképzésfejlesztési Központ	20	20	0	21	19	2
Európai Rendőrakadémia	9	8	0	10	9	1
Európai Vegyianyag-ügynökség	108	106	0	123	106	14
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	59	54	0	70	53	11
Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja	17	16	0	17	16	1
Európai Bankhatóság	26	23	0	33	25	4
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	19	18	0	22	16	5
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	72	54	17	76	47	27
Európai Rendőrségi Hivatal	84	82	0	100	87	10
Európai Értékpapír-piaci Hatóság	28	26	0	32	24	6
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	9	9	0	11	9	1
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	79	78	0	85	77	7
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	8	7	0	10	8	2
Európai GNSS Ügynökség	94	81	13	75	26	49
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás	1 297	1 297	0	439	393	23
Eurojust	34	33	0	37	32	5
EU.LISA	61	61	0	38	19	7
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	62	59	2	59	53	3
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	418	209	0	37	201	38
Európai Gyógyszerügynökség	252	243	0	292	249	33
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	10	9	1	10	9	1
Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala	4	3	0	4	3	0
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	22	22	0	26	20	7
Európai Vasúti Ügynökség	26	25	0	28	25	2
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	17	15	2	21	14	6
Európai Innovációs és Technológiai Intézet	142	138	1	106	102	2
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	52	44	0	56	44	3
Európai Képzési Alapítvány	22	22	0	23	21	2
Közösségi Növényfajta-hivatal	16	14	0	15	13	0
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	21	0	25	20	5
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	51	50	0	58	50	5
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	16	16	0	18	15	1
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	40	39	0	42	39	2
Kutatási Végrehajtó Ügynökség	47	46	0	50	46	3
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	7	7	0	8	7	1
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala	10	10	0	11	10	1
Összesen	3 546	3 215	70	2 410	2 130	381

(millió EUR)
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok			Kifizetési előirányzatok
Kiadás típusa	Előirányzatok	Kötelezettségvállalások	Áthozott	Előirányzatok	Megtett kifizetések	Áthozott
Személyzet	875	844	1	796	838	16
Igazgatási kiadások	350	343	1	351	335	83
Működési kiadások	2 322	2 028	68	1 262	957	282
Összesen	3 546	3 215	70	2 410	2 130	381

4.5 KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKKEL EGYÜTT

(millió EUR)
	EU	ÜGYNÖKSÉGEK	Az ügynökségeknek nyújtott támogatások kiszűrése	ÖSSZESEN
A pénzügyi év bevétele	1 49 504	2 224	(1 370)	1 50 358
A folyó év előirányzataiból eszközölt kifizetések	(1 47 567)	(1 909)	1 370	(1 48 106)
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(1 329)	(381)	0	(1 710)
Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	437	107	0	543
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	(42)	0	0	(42)
Összesen	1 002	41	0	1 043

Annak érdekében, hogy az ügynökségek minden lényeges költségvetési információját bemutassák, az összevont éves beszámolók költségvetési része különálló jelentéseket tartalmaz a konszolidálásba hagyományosan bevont ügynökségek egyedi költségvetéseinek végrehajtásáról.

(1) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(2) Az Európai Parlament 2013. november 20-án fogadta el a költségvetést, amelynek rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2014-ben beszedendő vagy azoktól 2014-ben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(5) A garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket (20 millió EUR) tartalmaz, ezért ezeket kiszűrték.

(6) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

(7) A garanciaalap az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében a Bizottság által kibocsátott kötvényeket tartalmaz, ezért ezeket ki kell szűrni.

(8) HL L 132., 2011.5.19., 15. o.

(9) HL L 286., 2013.10.29., 1. o.

(10) HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(11) HL L 269., 2011.10.14., 31. o.

(12) HL L 269., 2011.10.14., 32. o.

(13) HL L 173., 2013.6.26., 40. o.

(14) HL L 175., 2013.6.27., 47. o.

(15) HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(16) HL L 306., 2011.11.23., 8. o.

(17) HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(18) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(19) HL L 352., 2004.11.27., 1. o.

(20) HL L 36., 2009.2.5., 1. o.

(21) HL L 128., 2009.5.27., 1. o.

(22) korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával

(23) a távozást követő első három évre fizetik

(24) A konszolidálásba első alkalommal 2013-ban került bevonásra.

(25) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(26) Amelyből az EFTA eredménye 2013-ban (4) millió EUR-t, 2012-ben pedig (4) millió EUR-t tesz ki.

(27) A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(28) A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(29) A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(30) A költségvetés-módosításokkal, átvitt előirányzatokkal és címzett bevételekkel együtt.

(31) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 403

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. november 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 403/01	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek — Az Európai Unió összevont éves beszámolója – 2013	1

2014/C 403/02	A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A független ellenőr jelentése	128