AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

1.11.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 387/3

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 28 tagállamban 2014. november 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően.)

(2014/C 387/03)

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal növelni kell az alapkamatlábat.

Módosított kamatlábak félkövéren szedve.

Az előző táblázat a HL C 338., 2014.9.27. szám 28. oldalán jelent meg.

Alkalmazás kezdete	Alkalmazás vége	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2014.11.1.	…	0,44	0,44	2,46	0,44	0,58	0,44	0,78	0,44	0,44	0,44	0,44	0,44	1,54	2,38	0,44	0,44	0,55	0,44	0,44	0,44	0,44	2,75	0,44	2,97	0,57	0,44	0,44	1,04
2014.10.1.	2014.10.31.	0,53	0,53	2,46	0,53	0,58	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	1,54	2,38	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	2,97	0,68	0,53	0,53	1,04
2014.9.1.	2014.9.30.	0,53	0,53	2,96	0,53	0,58	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	1,54	2,92	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	2,97	0,81	0,53	0,53	0,88
2014.5.1.	2014.8.31.	0,53	0,53	2,96	0,53	0,58	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	1,54	2,92	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	3,72	1,06	0,53	0,53	0,88
2014.4.1.	2014.4.30.	0,53	0,53	2,96	0,53	0,58	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	1,83	2,92	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	3,72	1,06	0,53	0,53	0,88
2014.3.1.	2014.3.31.	0,53	0,53	2,96	0,53	0,71	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	1,83	3,45	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	3,72	1,29	0,53	0,53	0,88
2014.1.1.	2014.2.28.	0,53	0,53	2,96	0,53	0,71	0,53	0,78	0,53	0,53	0,53	0,53	0,53	2,35	3,45	0,53	0,53	0,69	0,53	0,53	0,53	0,53	2,75	0,53	3,72	1,29	0,53	0,53	0,88

1.11.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 387/8

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 387/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„CEREZA DEL JERTE”

EK-szám: ES-PDO-0105-01121-2013.6.27.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírásnak a módosítás által érintett szakaszcíme

—

☐ A termék elnevezése

—

☒ A termék leírása

—

☐ Földrajzi terület

—

☒ A származás igazolása

—

☐ Az előállítás módja

—

☐ Kapcsolat

—

☒ Címkézés

—

☒ Nemzeti előírások

—

☒ Egyéb (ellenőrző szerv)

2. A módosítás típusa

—

☒ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

☐ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése

—

☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény- egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3. Módosítás(ok)

3.1. Módosítások a B. „Termékleírás” bekezdésben

B.3. A termék jellemzői:

Az alábbi táblázat összefoglalja a jelenleg regisztrált termékleírásban és az ennek megfelelő egységes dokumentumban szereplő (Brix-értékekben kifejezett) cukortartalom és pH-érték helyébe lépő új értékeket az oltalom alá tartozó valamennyi fajta tekintetében:

1. táblázat: Az OEM védelmét élvező egyes cseresznyefajták cukortartalma, alakja, minimális átmérője és pH-értéke

Fajta	Cukortartalom (Brix-értékben)			Alak	Minimális átmérő	pH-érték
Fajta	Minimum	Maximum	Átlagosan	Alak	Minimális átmérő	Minimum	Maximum	Átlagosan
Navalinda	12	21,60	14	lapos	21 mm	3,80	4,70	4,25
Ambrunés	14	25,80	20	lapos	21 mm	3,65	4,85	4,25
Pico colorado	13,90	26,40	21	hosszúkás	21 mm	3,80	4,70	4,25
Pico negro	11,80	25,60	19	hosszúkás	21 mm	3,80	4,90	4,35
Pico limón negro	15,40	26,80	20	hosszúkás	21 mm	3,80	4,70	4,25

A jelenleg bejegyzett érvényes termékleírásban az alábbi táblázat szerepel:

2. táblázat: Az oltalom alatt álló egyes cseresznyefajták cukortartalma, savassága és alakja

Fajta	Cukortartalom (Brix-értékben)			Alak	Minimális átmérő (*)	Savasság (milliekvivalens 100 ml-ben)
Fajta	Mini-mum	Maxi-mum	Átlagosan	Alak	Minimális átmérő (*)	Mini-mum	Maxi-mum	Átlagosan
Navalinda	12	16	14	lapos	21 mm	9,55	10,45	10,00
Ambrunes	18	21	20	lapos	21 mm	7,46	16,42	11,94
Pico colorado	17	23	21	hosszúkás	21 mm	7,46	16,42	11,94
Pico negro	17	24	19	hosszúkás	21 mm	7,46	16,42	11,94
Pico limón negro	17	24	20	hosszúkás	21 mm	7,46	16,42	11,94

Indokolás

A vizsgálati technikák az utóbbi években végbement műszaki fejlődés és a különböző laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó szigorú követelmények következtében javultak és ezáltal megbízhatóbbá és pontosabbá váltak.

Az első termékleírásban szereplő paramétereket a következők miatt kell módosítani:

Brix-érték. Az átlagos cukortartalom meghaladja a szokásos értéket, optimális érettségi állapotban a refrakciós mutató 100 g nedves tömegre számítva 12–20 g, fajtától függően.

A szabályozó tanács ellenőrei több éven keresztül vizsgálták a terméket és a („Cereza del Jerte” OEM akkreditált laboratóriumai által) kapott eredmények alapján bebizonyosodott, hogy a jelenlegi termékleírásban szereplő Brix-értékek eltérnek a valós értékektől.

Ugyanakkor a különböző érettségi állapotú mintáknak (a Brix-értékek a cseresznye érési folyamatának megfelelően változnak) a fenti táblázatban szereplő vizsgálati értékei azt mutatják, hogy valamennyi termék jó termék tanúsítvánnyal kerülhet forgalomba. Ezért kérjük, hogy a korábban bejegyzett értékek helyébe ezek az értékek kerüljenek.

pH. Az eredetmegjelölés oltalma alatt álló termékre vonatkozó egyik követelmény a savasság mértéke meq/100 ml almasavban kifejezve. Az oltalom alatt álló termék könnyen romló, nem túl hosszú hasznos élettartalmú gyümölcs. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyümölcs minőségét jelző paraméterek eredményei gyorsan rendelkezésre álljanak.

A jelenleg előírt savassági paramétert (meq/100 ml almasavban) – lehetőleg akkreditációval rendelkező – laboratóriumban kell meghatározni. Ez hosszabb időt igényel, amit mindenképpen figyelembe kell venni, ha a gyümölcsöt a lehető legjobb állapotban szeretnénk a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

A gyümölcs pH-értékének meghatározása egyre általánosabb és a piac és az ágazat által is elismert. Ennek több oka is van:

—	a gyors eredmény: a pH-érték mérését végző berendezések jelenleg már helyben és rövid idő alatt képesek kimutatni a savassági értéket. Az így kapott mérési eredmény bizonytalansága igen csekély, ezért az ellenőr gyorsan és megbízható információ alapján hozhat döntéseket;

—	az említett egységek gyakori használata a szektorban: a pH-értéket az összes élelmiszer, különösen a gyümölcsök és zöldségek íze egyik mutatójának tekintik;

—	a termék fejlődéséről és hasznos élettartamáról sokkal pontosabb információt nyújt, mint más paraméterek.

Ezért javasoljuk, hogy a jelenleg regisztrált termékleírásban szereplő savassági értékek helyére az 1. táblázatban szereplő pH-értékek kerüljenek.

A fenti táblázatban javasolt értékek – ugyanúgy, mint a Brix-érték – a szabályozó tanács ellenőrei, illetve a különböző szervezetek (Instituto Tecnológico Agroalimentario) és akkreditált laboratóriumok által éveken keresztül végzett termékellenőrzések különféle vizsgálatainak eredményeként jöttek létre.

3.2. Módosítások a D. „A termék területi származását bizonyító elemek” bekezdésben

Néhány bekezdés a szabályozó tanács (az itt említett szabvány betartására akkreditált tanúsító szerv) által alkalmazott, az UNE-EN 45.011/ISO-IEC 17065 szabvány szerinti új tanúsítási rendszernek megfelelően módosul, valamint összefoglalásra, egyszerűsítésre és aktualizálásra kerül a termékleírás első szövege, amely a nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásakor fennálló ágazati helyzettel állt összhangban.

Ez a bekezdés tartalmazza a termék eredetének és minőségének biztosításához szükséges ellenőrzési és tanúsítási eljárás leírását, valamint a rá vonatkozó szabályokat.

A bekezdés módosításai a dokumentum formáját érintik, de sem a tartalom, sem az új megfogalmazás nem érinti a termék területi származását bizonyító elemeket. A legfontosabb változások:

—

Az 1. bekezdésben (1. pont) „A »Picota« és/vagy a cseresznye csak a termelési területen bejegyzett ültetvényekről származhat. A tökéletesen azonosított ültetvények adatbázisa tartalmazza az egyes termelők gazdaságaiban található faültetvények leírását sablonok, életkor, fajták, ültetési rend, termesztési rendszerek és más változók szerint” szöveg

helyébe az alábbi bekezdés lép:

„A »Picota« és/vagy a cseresznye csak a termelési területen bejegyzett ültetvényekről származhat. Ezek az ültetvények tökéletesen beazonosíthatók az oltalom alatt álló eredetmegjelölés különböző nyilvántartásaiban.”

—

A 2. pontban „A szabályozó tanács ellenőrző szolgálatai évente, véletlenszerű kiválasztás alapján a bejegyzett gazdaságok mintegy 10 %-át keresik fel (évente kb. 400 gazdaságot), hogy a helyszínen ellenőrizzék a termelők által közölt adatok helyességét és valós voltát. Ugyancsak évente meghatározzák azt az időpontot, ameddig a nyilvántartásban szereplő adatokat a bekövetkezett változások rögzítésével és a meglévő információ aktualizálásával módosítani lehet” szöveg

helyébe a következő bekezdések lépnek:

„A termék származási helyét biztosító összes követelmény betartása érdekében a szabályozó tanács évente elvégzi az ültetvények, az engedélyezett feladóüzemek és a termékek szükséges és megfelelő vizsgálatát.

Rendszeresen meghatározzák azt az időpontot, ameddig a nyilvántartásban szereplő adatokat a bekövetkezett változások rögzítésével és a meglévő információ aktualizálásával módosítani lehet.”

—

Hasonlóképpen kimarad a minőségbiztosítás folyamatát leíró 5. pont, mivel annak szövegét az ugyanabból a célból folyó jelenlegi ellenőrzésekhez kell igazítani, amelyeket a 4. pont és a jelen D. bekezdés más pontjai írnak le:

5. pont: „A minőségbiztosítási folyamat alapja a különböző szállítmányokban és raktárakban naponta végzett mintavétel, amelynek során a gyümölcsminták tömege arányos az egyes raktárakba érkező gyümölcs tömegével. Ezt követően a terméket alapos vizsgálatnak vetik alá. Egyebek között megvizsgálják a gyümölcs bejegyzett ültetvényekből való származását, a tartalom és a címkézés összhangját, a termék érettségi fokának optimális voltát, a szín és átmérő szerinti teljes egységességet, az esetleges hibákat, a csomagolás és az azonosítás szabályainak betartását, az előírt súlyt stb.”.

—

A 8. pontban „A csalások megelőzése érdekében az azonosítók sorszámát szigorúan nyilvántartásba veszik. Az azonosítók nyilvántartása és bejegyzett raktáronkénti összevetésük a gazdasági év alatt elért volumenekkel lehetővé teszi a rendkívüli helyzetek gyors észlelését és gyakoriságuk felismerését a szállítási és értékesítési lánc bármelyik pontján” szöveg

helyébe a következő szöveg lép:

„A csalások megelőzése érdekében az azonosítók sorszámát szigorúan nyilvántartásba kell venni.”

—

A 9. pontban „Az összes előírt követelmény meglétének ellenőrzése céljából végzett valamennyi ellenőrzést, mintavételt és vizsgálatot a minőségi kézikönyvben és az eljárási kézikönyvben foglaltak szerint kell elvégezni. Az ISO-EN 17.025 normában foglalt követelményeknek megfelelő szervezeteknél a vizsgálatokat a szabályozó tanács végzi” szöveg

helyébe a következő szöveg lép:

„A megfelelő értékelési tevékenységek elvégzése után – és amennyiben a forgalmazó cég megfelel a vonatkozó tanúsítási követelményeknek –, a »Cereza del Jerte« oltalom alatt álló elnevezés szabályozó tanácsa tanúsítja, hogy a cég termékei rendelkeznek a megfelelő tanúsítvánnyal.”

—

A 10. pontban „A fentiekben felsorolt ellenőrzéseket követően, a pártatlan és tárgyilagos döntés érdekében, a kapott eredményeket a szabályozó tanácsnak az összes érintett fél képviselőjéből álló tanácsadó bizottsága értékeli. Amennyiben a tanúsítási bizottság a tanúsítvány kiadása mellett foglal állást, a szabályozó tanács a bejegyzett fél számára kiállítja a megfelelő tanúsítványt” szöveg

helyébe a következő szöveg lép:

„A termék a címke vagy a szabályozó tanács sorszámozott címkéje által megtestesített eredetgaranciával kerül piacra.”

Amint említettük, a fenti módosítások azért szükségesek, mert a „Cereza del Jerte” OMJ termékleírás betartásának ellenőrzésével megbízott ellenőrző szervben bekövetkezett változásokat követően a termékleírás első szövegét a jelenlegi helyzethez kell igazítani anélkül, hogy ez érintené azokat az elemeket, amelyek a terméknek az eredetmegjelölés meghatározott területéről való származását bizonyítják.

3.3. Módosítások a G. „Ellenőrző szerv” bekezdésben

A postai cím a következők szerint módosul:

Cím: Polígono Industrial. Centro de Empresas. Carretera Nacional 110, Km. 381,400. 10613 Navaconcejo (Cáceres), España.

Tájékoztatás arról, hogy a szabályozó tanács megfelelően teljesítette az UNE-EN 45011 szabványt és akkreditációt nyert.

3.4. Módosítások a H. „Címkézés” bekezdésben

A bekezdésből kimarad a címkék engedélyezésére vonatkozó második bekezdés, és abból a célból, hogy a termék kiválasztásakor a fogyasztót ne tévesszük meg, kiegészül a „Cereza del Jerte” és a „Cereza del Jerte+Picota” logójával.

3.5. Módosítások az I. „Nemzeti előírások” bekezdésben

Az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének rendelkezése értelmében a termékleírás egyszerűsítése és világosabbá tétele céljából ez a bekezdés kimarad, mivel nem lényeges.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

„CEREZA DEL JERTE”

EK-szám: ES-PDO-0105-01121-2013.6.27.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Cereza del Jerte”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

„Cereza del Jerte” oltalom alatt álló eredetmegjelölés kizárólag a Prunus avium L. faj „Navalinda”, „Ambrunés”, „Pico Limón Negro”, „Pico Negro” és „Pico Colorado” helyi fajtáinak frissen fogyasztandó gyümölcsére, az étkezési cseresznyére terjed ki.

A következő fajták élvezik az eredetmegjelölés oltalmát:

—	Kocsánytalan fajták: az „Ambrunés”, „Pico Negro”, „Pico Colorado” és „Pico Limón Negro” fajták. A termesztett cseresznye nagyobb része ebbe a „Picota” elnevezésű csoportba tartozik. A csoport megkülönböztető jegye, hogy betakarításkor az érett gyümölcs magától leválik a kocsányról.

—	Kocsányos: „Navalinda”

Ami a termék jellemzőit illeti, a gyümölcs színe kívül pirosas, a legtöbb cseresznye borvörös vagy bíborvörös színű. A gyümölcs húsa kemény és ropogós, bár az egyes fajták színe és létartalma különböző: van piros húsú és piros levű, de krémszínű vagy sárgás húsú és színtelen levű fajta is. A gyümölcs alakja sokféle lehet: vese alakú, lapos, gömbölyded vagy hosszúkás. A gyümölcs magjának alakja és nagysága is változó, van közepes és nagy, valamint különlegesen nagy magú, illetve kerekded és hosszúkás magú fajta is.

Az alábbi táblázat összefoglalja a (Brix-értékekben kifejezett) cukortartalommal, a gyümölcs alakjával, minimális átmérőjével és pH-értékével kapcsolatos főbb követelményeket.

Az OEM védelmét élvező egyes cseresznyefajták cukortartalma, alakja, minimális átmérője és pH-értéke

Fajta	Cukortartalom (Brix-értékben)			Alak	Minimális átmérő	ph-érték
Fajta	Minimum	Maximum	Átlagosan	Alak	Minimális átmérő	Minimum	Maximum	Átlagosan
Navalinda	12	21,60	14	lapos	21 mm	3,80	4,70	4,25
Ambrunés	14	25,80	20	lapos	21 mm	3,65	4,85	4,25
Pico colorado	13,90	26,40	21	hosszúkás	21 mm	3,80	4,70	4,25
Pico negro	11,80	25,60	19	hosszúkás	21 mm	3,80	4,90	4,35
Pico limón negro	15,40	26,80	20	hosszúkás	21 mm	3,80	4,70	4,25

A „Cereza del Jerte” eredetmegjelölés oltalmát csak olyan cseresznyék élvezhetik, amelyek a 2004/214/EK bizottsági rendeletben (4) megállapított, a cseresznyére és a meggyre vonatkozó forgalmazási előírások alapján az „extra” osztályba sorolhatók.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás összes műveletének a meghatározott földrajzi területen kell végbemennie:

Az ültetés, a termesztés, a művelés (szántás, trágyázás, metszés) és a kézi betakarítás általában kis, teraszozott jellegű gazdaságokban, meredek és nehezen gépesíthető hegyoldalakon folyik.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolásnak és a kiszerelésnek teljes védelmet kell nyújtania a termék számára. Az elváltozások elkerülése érdekében a csomagolóanyagok kiválasztásakor nagy gondossággal kell eljárni. Eredet, fajta, minőség és átmérő szempontjából az egyes tartályok tartalmának egységesnek és az egészet reprezentálva részben láthatónak kell lennie.

Annak érdekében, hogy a minőség megőrzését, valamint a nyomon követhetőséget és ellenőrzést a teljes tanúsítási folyamat során, egészen annak végéig, biztosítani lehessen, a „Cereza del Jerte” eredetvédelem oltalma alatt álló cseresznye csomagolását a meghatározott földrajzi területen kell végezni.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A csomagoláson, a hatályos jogszabályok által általános érvénnyel meghatározott adatokon kívül kötelező, saját céges elemeket használva, jól láthatóan feltüntetni a „Cereza del Jerte” oltalom alatt álló eredetmegjelölést.

A szabályozó tanács kétféle logóval rendelkezik. Mindkettőt az alábbiak szerint kell alkalmazni:

„Cereza del Jerte” logó. Az alábbi logó mind a cseresznye, mind pedig a Picota csoporthoz tartozó fajták esetében használható:

A „Cereza del Jerte” és a „Picota” logó. Az alábbi logó a fogyasztó megtévesztésének megelőzése érdekében kizárólag a Picota csoporthoz tartozó fajták esetében használható:

Bármilyen csomagolásban történik a cseresznye fogyasztásra történő kiszállítása, a csomagoláshoz csatolni kell a szabályozó által kiadott sorszámozott címkét vagy számozott azonosítót.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Az előállítás területét Cáceres tartomány északi körzetei alkotják. A területet – körzetek szerinti csoportosításban – a következő közigazgatási területekhez tartozó földterületek alkotják:

— COMARCA DEL VALLE DEL JERTE: Barrado, Cabezuela del Valle, Cabrero, Casas del Castañar, El Torno, Jerte, Navaconcejo, Piornal, Rebollar, Tornavacas és Valdastillas.

— COMARCA DE LA VERA: Aldeanueva de la Vera, Arroyomolinos de la Vera, Cuacos de Yuste, Garganta la Olla, Gargüera, Guijo de Santa Bárbara, Jaraíz de la Vera, Pasarón de la Vera és Torremenga.

— COMARCA DEL AMBROZ: Cabezabellosa, Casas del Monte, Gargantilla, Hervás, Jarilla és Segura de Toro.

Mivel a gyümölcs minősége és a termőterületek hegyvidéki jellege, valamint a termelési feltételek sajátosságai között szoros kapcsolat áll fenn, az olyan mezőgazdasági vagy egyéb területek, amelyek nem hegyvidéken fekszenek, nem tartoznak a kijelölt földrajzi területhez, így:

—	az 500 m-nél alacsonyabban fekvő mezőgazdasági területek nem számítanak termőterületnek a Comarca de la Veraban,

—	hasonlóképpen a 600 m-nél alacsonyabban fekvő mezőgazdasági területek nem számítanak termőterületnek a Comarca del Valle del Ambrozban.

A termőterülettel megegyezik a csomagolás és a feldolgozás területe.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Történelmi kapcsolat

A „Jerte” vagy „Valle del Jerte” elnevezés szorosan kötődik a cseresznyéhez, Spanyolországban a fogyasztók nagy része szinte automatikusan társítja a Jerte völgyét a cseresznye fogalmával, és fordítva. A terület jól ismert kitűnő cseresznyéjéről, különösen a „Picotas” (kocsánytalan ropogós cseresznye) fajtákról.

Feltételezések szerint a cseresznyét az arabok hozták Spanyolországba, mivel ezen a vidéken a „reconquista” (visszahódítás) után a betelepülők a tájhoz már alkalmazkodott cseresznyefákat találtak. Ugyanakkor minden kétséget kizáró bizonyíték csak a XIV. századból maradt fenn.

1352. június 2-án a király követeinek csoportja a környék egyik településén pihent meg és éjszakázott. Ezek az urak pisztrángot és cseresznyét vacsoráztak, ami jelzi, hogy a cseresznye már akkoriban is olyan kiváló minőségű volt, hogy ilyen magas rangú urakat lehetett kínálni vele.

A következő évszázadokban a cseresznyetermesztés fennmaradt és erősödött. A híres spanyol orvos, Luis de Toro a XVI. században mérete, színe és íze dicséretével emlékezik meg a Jerte-völgy cseresznyéjéről.

A XVIII. században a szelídgesztenyefák tintabetegség miatti kipusztulásával vált a cseresznye megbízható megélhetési forrássá. A század végén és a XIX. század folyamán egyre több cseresznyeültetvény jelent meg a Jerte folyó völgyének lejtőin és a két szomszédos völgyben.

A XIX. század elején a történetírók lejegyezték, hogy a vidék termésének legjava a „cseresznye, amit a királyi udvarban is igen megbecsülnek”. E század folyamán a termelés tovább nőtt, és a XX. század hajnalára valamennyi faluban elterjedt, így mára ezt a vidéket „zamatos cseresznyéjéről” ismerik leginkább.

Természeti kapcsolat

Mind az öt oltalom alatt álló fajta őshonos, vagy a Jerte, vagy a szomszédos Ambroz vagy La Vera völgyéből származik. Ezek a fajták gyakorlatilag csak ezeken a területeken fordulnak elő, mert máshol a telepítési kísérletek szinte mindig kudarcot vallottak.

Több szerző is írta már, hogy a kocsánytalan fajták jelenléte a Jerte völgyében a hegyvidék erdeiben természetesen előforduló Prunus avium L. (vadcseresznye) hosszú és féltermészetes alkalmazkodási és kiválasztódási folyamatának következménye.

A helyi lakosok által végzett munka és nemesítés mellett a helyi éghajlati viszonyok határozzák meg a fák jellemzőit. A nyáron is magas páratartalom, a völgy széljárása, fekvése, a napsütéses órák száma, a tengerszint feletti magasság, a mikroklímák sokfélesége, a talaj savassága mind alapvetőek voltak a fajták kialakulásában.

A tulajdoni és terepviszonyok következtében a művelt területeken kőből épült támfalakkal megtámasztott kicsiny teraszok alakultak ki. A teraszok művelése ezért nemigen gépesíthető.

A termék tulajdonságait tehát összességében a Jerte-medence és a szomszédos völgyek helyi sajátos éghajlati feltételeihez alkalmazkodott különleges növényanyag, valamint az egyedi termelési forma – hagyományos módszerek, a kisüzemi termelés, a családi munkamegosztás – határozzák meg. Az ültetvények teraszozott jellege, meredek és szinte gépesíthetetlen hegyoldalakon való elhelyezkedése miatti alacsony terméshozamot azonban kitűnő minőség ellensúlyozza.

5.2. A termék sajátosságai

A „Cereza del Jerte” oltalom alatt álló eredetmegjelölés kizárólag a Prunus avium L. faj „Navalinda”, „Ambrunés”, „Pico Limón Negro”, „Pico Negro” és „Pico Colorado” helyi fajtáinak frissen fogyasztható gyümölcsére, az étkezési cseresznyére terjed ki.

A gyümölcs külső színe fajtától függően többé-kevésbé erőteljesen pirosas. Mivel a helyi termés igen nagy részét a „Picotas” – köztük a királynő vagy „Ambrunés” – fajták teszik ki, ennek megfelelően a megtermelt cseresznye jelentős része borvörös vagy bíborvörös színű.

A „Picotas” elnevezést azok a fajták kapták, amelyeknél a többi fajtától eltérően az érett gyümölcs magától leválik a kocsányról anélkül, hogy ez károsítaná a gyümölcs minőségét vagy tűrőképességét a kezeléssel szemben, vagy csökkentené a gyümölcs hasznos élettartamát. Ebbe a csoportba tartoznak az „Ambrunés”, a „Pico Negro”, a „Pico Limón Negro” és a „Pico Colorado” fajták.

A gyümölcs formája sokféle lehet: vese alakú, lapos, gömbölyded vagy hosszúkás.

A gyümölcs húsa kemény és ropogós, piros színű és piros levű, bár az egyes fajták színe és létartalma különböző: a piros levű és piros húsútól egészen színtelen levű és sárgás vagy krémszínű húsúig. A gyümölcs húsának és különösen a levének színe általában stabil.

A mag a gyümölcs egyik legstabilabb jellemzője. Mérete a közepes, a nagy és a nagyon nagy („Navalinda” és „Ambrunés” fajták) között változik. A mag formája lehet kerekded („Ambrunés”), átmenet a gömbölyded és a hosszúkás között („Pico Colorado”) vagy hosszúkás („Pico Limón Negro”).

A gyümölcs/mag arány értékei a közepes („Pico Colorado”) és a nagy és nagyon nagy („Pico Limón Negro”, „Navalinda” és „Ambrunés”) között változnak.

A kocsány hosszúsága és vastagsága igen változatos:

— Hosszúság: közepesen hosszú (Ambrunés és Navalinda) és hosszú (Pico Negro és Pico Colorado).

— Vastagság: vékony (Pico Negro és Pico Colorado) és közepes (Ambunés és Navalinda).

Az érzékszervi jellemzőket illetően, az átlagos cukortartalom a szokásosnál magasabb, az egyes cseresznyefajták refrakciós mutatója optimális érettségi állapotban, 100 g nedves tömegre számítva 12–24 g.

A „Cereza del Jerte” eredetmegjelölés oltalmát csak olyan cseresznyék élvezhetik, amelyek a 214/2004/EK rendeletben megállapított, a cseresznyére és a meggyre vonatkozó forgalmazási előírások alapján az „extra” osztályba sorolhatók.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az oltalom alatt álló fajták gyakorlatilag csak ezeken a területeken fordulnak elő, mert máshol a telepítési kísérletek szinte mindig kudarcot vallottak, mivel ezek a fajták a talaj, a tengerszint feletti magasság, a napfénybesugárzás, a páratartalom és a széljárás nem megfelelő feltételei mellett rosszul fejlődnek.

A kocsánytalan fajták jelenléte a Jerte völgyében a hegyvidék erdeiben természetesen előforduló Prunus avium L. hosszú és féltermészetes alkalmazkodási és kiválasztódási folyamatának következménye.

A helyi lakosok által végzett munka és nemesítés mellett olyan helyi éghajlati viszonyok határozzák meg a fák jellemzőit, mint:

—	A nyáron is magas páratartalom.

—	A völgy széljárása, fekvése, a napsütéses órák száma, a tengerszint feletti magasság, a mikroklímák sokfélesége, a talaj egészséges savassága mind alapvetőek voltak a fajták kialakulásában.

—

Domborzat. A termesztés a három völgy mélyéből indul felfelé egészen 1 200 m feletti magasságokig. A 600 m-en található és a maximális szint közötti magasságok a legalkalmasabb a „Picota” cseresznyefajta termesztésére, amely a fajtatérképet alkotó többi fajtával együtt lépcsőzetes érési folyamatot mutat, ami minden év áprilisának végén kezdődik és augusztus végéig tart.

—

A terület talajainak textúrája durva és laza, rendszerint vályogos-homokos. A külső vízelvezetés általában jó. A pH-érték az eredeti anyagnak megfelelően mindig savas, általában 5 és 5,5 közötti értéket mutat. Ezek az általános edafikus tulajdonságok kitűnőnek bizonyulnak az elsődleges fajta (Prunus avium vagy vadcseresznye) és a cseresznye helyi fajtáinak fejlődéséhez.

—

Éghajlat. A területhez tartozó három völgy éghajlati sajátosságai keskeny és mély kialakításuknak, fekvésüknek és dél felé való nyitottságuknak köszönhető. A magasságbeli különbségek és a tagolt domborzat miatt a napsütéses órák száma és különösen a hőmérséklet tekintetében nagy az eltérés a hegycsúcsok szintje és a hordalékos folyóvölgyek között. Az éghajlati különbségek miatt a vegetációs ciklus és a virágzási/érési szakasz időtartama sem egyforma, hanem – ahogy már említettük — lépcsőzetesen vagy rétegesen követik egymást, aminek következtében a betakarítások időpontjai között mutatkozó maximális eltérés is igen jelentős. Ugyanannál a cseresznyefajtánál több mint 20 nap eltérés is lehet a beérések időpontjai között.

A nedvességtartalom havi és éves mutatói, valamint a csapadék eloszlása alapján a terület nedves mediterrán éghajlatú, a forró július és augusztus hónapokban lehulló csekély csapadék következtében rövid és jelentősen száraz nyári időszakkal.

Annak ellenére, hogy az éves középhőmérsékletek meleg klímának felelnek meg, az egyes évszakokban mért hőmérsékletek között nagyon jelentősek az eltérések. A hőmérséklet-különbségek szigorúan érvényesülnek.

Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy a fent részletezett sajátos domborzati, talajtani, éghajlati és hidrológiai jellemzők elengedhetetlenek egy olyan különleges és eredeti termék előállításához, mint a „Cereza del Jerte”. Bármelyik tényező megszűnése lehetetlenné tenné a termék előállítását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (5) 5. cikk (7) bekezdés)

http://aym.juntaex.es/NR/rdonlyres/DEAAADC4-16EB-4424-985B-4A40BE02ECF4/0/PliegoCerezaJertemodificado.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4) HL L 36., 2004.2.7., 6. o.

(5) Lásd a 3. lábjegyzetet.

1.11.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 387/17

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 387/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„REBLOCHON”/„REBLOCHON DE SAVOIE”

EK-szám: FR-PDO-0217-01003-2012.6.11.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

☐ A termék elnevezése

—

☒ A termék leírása

—

☒ Földrajzi terület

—

☒ A származás igazolása

—

☒ Az előállítás módja

—

☒ Kapcsolat

—

☒ Címkézés

—

☒ Nemzeti előírások

—

☒ Egyéb: csomagolás, az ellenőrző szervekre vonatkozó adatok, a tagállam illetékes szerve, a csoportosulás kapcsolattartási adatai és összetétele

2. A módosítás típusa

—

☐ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

☒ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)

—

☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3. Módosítás(ok)

A termék leírása: a termékleírás 2. pontja

Pontosításokra került sor a kéreg és a sajttészta leírásában, kibővítve az eredeti termékleírásban szereplő adatokat.

A kisméretű „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt súlytartománya szélesebb lett (230–280 gramm a korábbi 240–280 gramm helyett).

Bevezetésre került a sajt kisebb adagokban történő kiszerelése. A csoportosulás célja ezzel az volt, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak a termékek egyéni fogyasztási módjának változásához.

A csomagolóanyagok minősége, valamint a darabolási eljárások biztosítják, hogy a termék minősége e műveletek során változatlan maradjon.

Az alátétkorong használatára való utalás átkerült a termékleírásnak a csomagolás szabályairól szóló 5.7. pontjába.

Földrajzi terület: a területen végzett műveletek: a termékleírás 3. pontja

A módosított termékleírás pontosítja a földrajzi területen végzett műveleteket.

A terület határán elhelyezkedő gazdaságok működésének egyértelműbb ismertetése érdekében bevezetésre került a területen belül végzett fejés fogalma. A módosított termékleírás ezenkívül pontosítja, hogy a már nyilvántartásba vett termékleírásban szereplő csomagolás első csomagolásnak számít, így figyelembe vehetők a terméket érintő esetleges későbbi csomagolási műveletek.

A földrajzi területtel határos két községben végzett érlelés lehetőségére vonatkozó átmeneti rendelkezés megszűnt, mivel az érintett vállalkozások csatlakoztak a földrajzi területhez.

A termékleírás új községgel egészült ki, amely két, korábban összeolvadt község szétválásából keletkezett (a földrajzi terület kiterjedése nem módosult).

A származás igazolása (nyomonkövethetőség): a termékleírás 4. pontja

A módosítások az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének a nemzeti szabályozás változásából következő reformjával függnek össze. Ide tartozik többek között egy azonosítási nyilatkozat előírása, amely megelőzi a gazdasági szereplők arra való képességének elismerését, hogy megfeleljenek azon jelzés termékleírásában foglalt követelményeknek, amelyet a hozzá kapcsolódó előnyökkel együtt igénybe kívánnak venni.

A módosított termékleírás részletezi továbbá a termékek megismeréséhez és nyomon követéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmát és az e nyilatkozatok továbbítására vonatkozó részletes szabályokat.

A módosított szöveg pontosan meghatározza az előállítási feltételek nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat és rögzítendő adatokat, valamint a termék jellemzőinek az ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.

A sajtok jelölésének összetevőivel kapcsolatosan pontosításra kerültek az azonosító lapok kiadására és bevonásra vonatkozó részletes szabályok.

A tejelő tehenek fajtái: a termékleírás 5.1. pontja

A tejelő állomány meghatározása, mely szerint az állomány a fejés alatt álló összes tejelő tehenet, a szárazra állított teheneket és a hat hónaposnál idősebb üszőket egyaránt magában foglalja, lehetővé teszi azoknak az állatoknak a pontos megjelölését, amelyekre az ellenőrzések vonatkoznak.

Az ellenőrzés szigorítása érdekében a termékleírás pontosításokat vezet be az állatoknak az engedélyezett – 12., 46. és 31. kódszámú – fajtákhoz való tartozását illetően.

Bizonyos termelők előtt nyitva áll az a szabályozott lehetőség, hogy az állatokat a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállítását célzó tejtermeléstől eltérő célra hasznosítsák.

A tejelő tehenek takarmányozása: a termékleírás 5.2. pontja

a) Alaptakarmány és kiegészítő takarmányok

Az új rendelkezések – az OEM területével meglévő kapcsolat erősítése és a nyers tejet felhasználó technológián alapuló sajtkészítés fenntartása érdekében – a takarmányon (füvön és szénán) alapuló takarmányozási rendszer megszilárdítására irányulnak (az erjesztett takarmány kizárásával).

E cél elérése érdekében bevezetésre került a hasznosított mezőgazdasági terület egy hektárjára eső terhelés fogalma, melynek értékét 1,5 számosállategységben állapították meg. A nyári időszakban a tejelő teheneknek legalább 150 napig kell legelniük.

A földrajzi területen belüli gazdaságok működésében tapasztalható különbségek figyelembevétele céljából a termékleírás szabályozza a fejés alatt álló tejelő tehénállomány földrajzi területen kívülről származó takarmánnyal való etetését. Így tehát kizárólag a legalább 600 m magasan fekvő gazdaságokban, illetve a hegyvidéki legeltetést folytató azon gazdaságokban, ahol a tejelő tehénállomány 600 m feletti területeken legel, megengedett a földrajzi területen kívülről származó takarmány felhasználása, amely szárazanyagban kifejezve az alaptakarmány legfeljebb 25 %-át teheti ki.

A földrajzi területen kívül vásárolt takarmány kizárólag széna lehet.

A zöldtakarmányozás engedélyezett, azonban a 150 napos legeltetési időszak alatt csak napi egy alkalommal. A legeltetési időszakon kívül napi két alkalommal adható zöldtakarmány, azonban a két etetéskor adott takarmánynak kötelezően két betakarításból kell származnia és két kötelező megosztásban kell az állatoknak adni. A nemkívánatos baktériumfertőzések elkerülése érdekében a zöldtakarmányt frissen kell az állatoknak adni, és az etetőrácsokat minden újabb etetés előtt meg kell tisztítani az összes megmaradt takarmánytól.

Ugyancsak a területtel való kapcsolat fenntartása érdekében, valamint azért, mert a rövid rostok más hatással vannak a kérődzésre, mint a fű- vagy lucernaszéna, szárított lucernapellet csak kiegészítő takarmányként adható.

Egy koncentrátumlista felállítása megkönnyíti az ellenőrzéseket, és segít megakadályozni az e téren felbukkanó ellenőrizetlen technológiai innovációkat. A termék és a földrajzi terület közötti kapcsolat megőrzése érdekében az alaptakarmányon belüli összes kiegészítő takarmány évi mennyisége tejelő tehenenként legfeljebb 1 800 kg, üszőnként pedig legfeljebb 500 kg lehet.

Végül a módosított termékleírás meghatározza, hogy a gazdaságban előállított tejsavót kizárólag az állatok itatására és legfeljebb 24 órán belül lehet felhasználni.

b) A takarmánykiosztás módja

Az egészségügyi és technológiai problémák elkerülése érdekében száraztakarmányt elsősorban a téli időszakban kell kiosztani. Ugyancsak a kérődzés elősegítése érdekében a takarmányt úgy kell kiosztani, hogy az megőrizze épségét. Ebből kifolyólag az alaptakarmány kiosztásához tilos takarmánykiosztó kocsit használni.

c) Erjesztett takarmány

A jelenlegi rendelkezések tiltják az erjesztett takarmányok felhasználását a tejelő tehenek takarmányozásában. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy valamely más, teljesen elkülönített állományt – különleges előállítási, tárolási és felhasználási feltételek teljesülése esetén – ilyen típusú takarmánnyal etessenek.

Gazdálkodási rendszer: a termékleírás 5.3. és 5.4. pontja

a) Géntechnológiával módosított szervezetek (növények és takarmány) tilalma

A géntechnológiával módosított szervezetek jelenlétének a termékleírásban rögzített tilalma lehetővé teszi a takarmányozás hagyományos jellegének erősítését.

b) Ásványi trágyázás engedélyezése

A legeltetés elősegítése, valamint a biológiai sokféleség, a természetes flóra és a környezet megóvása érdekében az ásványi trágyázás korlátozott. A termékleírás a községeket topográfiai jellemzőik alapján – a „kedvezőtlen helyzetű térség” közigazgatásban használt fogalmán alapuló felosztás szerint – különbözteti meg. A termékleírásban szereplő küszöbértékek az egyes gazdaságok területén érvényes átlagos mennyiségeket jelzik.

c) Szerves trágyázás

A termékleírás meghatározza a szerves műtrágyák terítésének feltételeit, hogy a tehenek takarmányát megóvja a szennyező anyagok által jelentett fertőzésveszélytől.

A terítésre vonatkozó szabályzat általános bevezetése biztosítja a vonatkozó ellenőrzések méltányosságát és megkönnyíti azok végrehajtását.

A fejés feltételei: a termékleírás 5.5. pontja

A termékleírás pontosan meghatározza a fejés feltételeit, lehetővé téve, hogy a termelők – az állomány tartásával, valamint a feldolgozott tej tulajdonságainak megőrzésével kapcsolatos valamennyi feltétel teljesítése mellett – új fejési technikákat alkalmazzanak.

A feldolgozott tej minőségének megőrzése érdekében a termékleírás kötelezővé tette a fejőüzem ellenőrzését.

Hűtési hőmérséklet a sajtüzemekben:

A tejben lévő, technológiai szempontból hasznos baktériumflóra kialakulásának elősegítése érdekében a termékleírás 8 °C-ról 10 °C-ra emelte a gazdaságokban vagy sajtüzemekben alkalmazandó tárolási hőmérsékletet.

Előállítás: a termékleírás 5.6. pontja

5.6.1. pont. Általános rendelkezések

A feldolgozott tej, a gyártási segédanyagok és az adalékanyagok

A nyerstej-alapanyag tulajdonságainak megőrzése érdekében a termékleírás felsorolja a tiltott kezeléseket.

A gyártási segédanyagok és adalékanyagok használatára vonatkozó bekezdés kiegészült azzal a céllal, hogy megerősítse a sajtkészítés során alkalmazott kezelésekkel és az adalékok használatával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokat, és ezáltal megakadályozza, hogy bizonyos nem szabályozott gyakorlatok a jövőben hátrányosan befolyásolják a sajtok tulajdonságait.

Az előállítás szakaszai

A termékleírás kiegészült a sajtkádak jellemzőinek leírásával: a kádaknak nyitottaknak kell lenniük, és űrtartalmuk legfeljebb 6 000 liter lehet.

A naponta begyűjtött és a gyártás előtt semmilyen kezelés tárgyát nem képező nyers tejből készülő sajt előállításának fontos eleme a kádban lévő alvadék alakulásának szemrevételezés és tapintás útján történő figyelemmel kísérése.

Szintén javítja az előállítási folyamat ellenőrzését, ha akkora mennyiséget dolgoznak fel, amely a sajtformázási szakaszt nem hosszabbítja meg jelentősen. A túl hosszú formázás túlságosan változékonnyá tenné a sajtok tulajdonságait.

Figyelembe véve néhány módosítást – a sajtformák mérete, a kisméretű sajtok préseléséhez felhasznált súlyok tömege, a sófürdő sűrűségének csökkentése 1 140-ről 1 130-ra – pontosításra került a sajtkádban történő feldolgozástól a sajt sózásáig tartó szakaszok leírása.

A sózás műveletét nem lehet a sajtkádban elvégezni.

A termékleírás meghatározza, hogy az előállítás, az előérlelés és az érlelés teljes időtartama a beoltás napjától számítva legalább 15 nap. A sajt tehát a 16. nap előtt nem hagyhatja el a sajtkészítő vagy érlelőüzemet.

Az előérlelés és az érlelés

A sajtkészítő mesterek szaktudásának alaposabb figyelembevétele és a sajtok minőségének megőrzése érdekében az előérlelési szakasz leírása pontosabb megfogalmazást kapott.

Az érlelés módját leíró rész kiegészült azzal a lehetőséggel, hogy a sajtok az érlelés 12. napjától becsomagolhatók, és az érlelés alacsonyabb hőmérsékleten hosszabb ideig folytatható.

Ezt az indokolja, hogy a sajtkéreg gyorsabban érik, és a külseje az érlelőpincében töltött 12. nap környékén az optimális, majd ezt követően kedvezőtlen átalakulásnak indul, és a felszínén a megjelenést rontó hibák jelenhetnek meg.

A szöveg a következő rendelkezésekkel egészült ki:

—	Egy kötelező, érlelőpincében végbemenő első érlelési szakasz, amely legalább a sajt előállításától számított 12. napig tart.

Az érlelőpince hőmérsékletének ekkor 10 és 15 °C között, páratartalmának pedig 90 % felett kell lennie.

—	A 12. naptól kezdve a sajtokat egyenként be lehet csomagolni, és érlelésük minimum 6 °C-on legalább a 18. napig folytatódik.

—	Amennyiben a sajtokat nem csomagolják be, az érlelés 10 és 15 °C közötti hőmérsékleten és 90 % feletti páratartalom mellett legalább a 16. napig folytatódik az érlelőpincében.

A termékleírás tartalmazza, hogy a sajtok az érlelés során gyalult vagy gyalulatlan deszkán tárolhatók. E pontosítás célja a deszkákon jelen lévő, úgynevezett jótékony biofilmnek köszönhetően kialakuló felületi baktériumflóra technológiai jelentőségének figyelembevétele.

5.6.2. pont: A tejüzemekben történő előállításra vonatkozó különleges rendelkezések

A termékelírás a beoltás idejének meghatározása érdekében pontosan megjelöli a beoltás legkésőbbi időpontját.

Pontosításra került a tejsavas erjesztőanyagok dózisa.

A termékleírás tartalmazza, hogy a savasításhoz megfelelő formák használhatók. Ezek a formák elősegítik a termék formázását és helyettesítik a vásznat anélkül, hogy módosítanák a termék lényegi tulajdonságait. Másfelől használatuk hosszabb ideig tartó „vásznas formázásnak” feleltethető meg, hatékonyabb lecsepegtetést biztosít, szabályosabb alakú sajtokat eredményez, és kedvezően befolyásolja a termékek kéregképződését.

A termékleírás lehetőséget biztosít az előállítás végén fennmaradó tej újrafelhasználására, hogy a sajtkészítők ne kényszerüljenek kisebb – egy sajtkád megtöltéséhez nem elegendő – mennyiségű tej feldolgozására; ennek célja a sajtkádban történő feldolgozás megkönnyítése és jobb kontrollálása.

5.6.3. pont: A gazdaságokban történő előállításra vonatkozó különleges rendelkezések

A gazdaságokban történő előállítás feltételei kiegészültek a következő rendelkezésekkel:

—	A műanyag bevonatú, mikroperforált, folyadékelvezető vászon bevezetésével fokozhatóak a gazdaságokra jellemző, a termék ízéhez kapcsolódó sajátosságok, mivel a vásznon technológiai szempontból fontos baktériumflóra tenyészik.

—

Annak érdekében, hogy a háztáji sajtok továbbra is lassabb előállítási technológiával készüljenek, és ebből adódóan ízviláguk jellegzetesebb legyen, a termékleírás a tejsavas erjesztőanyagok arányát a háztáji „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításához felhasznált tej teljes mennyiségének 0,5 %-ára korlátozza (0,5 liter nagy erjesztőképességű sajtkultúra 100 liter tejhez).

—	A vászon háztáji gazdaságokban szokásos, hagyományos használatának megőrzése érdekében a szárítási szakasz alatt tilos savasító formát, valamint a sajtot körülvevő bármilyen más formát vagy keretet használni. A vásznas formázás időtartama a formázás kezdetétől számított hat óra.

A termékleírás pontosabban meghatározza a préselés, a megfordítás, az előérlelés, a mosás és az érlelőpincébe helyezés előtti nedves kezelés módját.

E rendelkezések biztosítják a gyakorlatok pontosabb rögzítését és a háztáji sajtok jellegzetességének hangsúlyozását.

Annak érdekében, hogy az érlelők, amennyiben úgy kívánják, a sajtot egy korábbi időpontban különleges kezelésnek vethessék alá, a sajt az eredetileg előírt tíz nap helyett hat napig marad a gazdaságban.

A kisméretű háztáji „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállítására, érlelésére és előérlelésére vonatkozó feltételek bekerültek a termékleírásba, és a gyakorlattal összhangban pontosítanak bizonyos rendelkezéseket.

A földrajzi területtel való kapcsolatot igazoló elemek: a termékleírás 6. pontja

E szakasz a következő szakaszok szövegét foglalja magában: „a földrajzi terület sajátosságai: természeti és emberi tényezők”, „a termék sajátosságai” és „ok-okozati kapcsolat”.

Az újraszerkesztést, ahol szükséges, fogalmazásbeli javítások és pontosítások kísérik.

A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok: a termékleírás 8. pontja

A sajtok jelölésével kapcsolatos részek átkerültek a 4. pontba (A származás igazolása).

Az „INAO” logó feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget felváltotta az Európai Unió „OEM” szimbólumának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség.

A termékleírás pontosítja, hogy a valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon és a „petit” kifejezésen túl az oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon és a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

Nemzeti előírások: a termékleírás 9. pontja

A termékleírás kiegészült a főbb ellenőrizendő pontjait, azok célértékeit és értékelési módszereit bemutató táblázattal.

Egyéb módosítások

(1) Csomagolás: a termékleírás 5.7. pontja

A sajtot egészben, félbevágva vagy kisebb adagokban csomagolják.

A sajtkéreg minőségének megőrzése, valamint kiszáradásának és a nemkívánatos penészgombák kialakulásának megelőzése érdekében a sajtnak megfelelően becsomagolva kell elhagynia a földrajzi területet. Ezt a csomagolást a termék végfelhasználók számára történő értékesítéséig meg kell őrizni, a sajt esetleges újracsomagolása azonban nem tilos.

A csomagolásnak magában kell foglalnia egy meghatározott átmérőjű fa alátétkorongot. A sajt darabolásakor a korongot meg kell őrizni.

Ezek a rendelkezések a sajtkéreg tulajdonságainak, a sajttészta állagának és a sajt intenzív illatának megőrzését szolgálják. Ezenkívül, tekintettel a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt kérgének sérülékenységére és a sajt könnyen kiszáradó jellegére, az alátétkorong és a csomagolás nedvességtartalom-szabályozó szerepet tölt be. A felhasznált csomagolóanyagok nem befolyásolják a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt kérgének egyedi gombaflóráját.

Az élelmiszer-ipari feldolgozó ágazatnak szánt sajtokat azonban nem kötelező egyenként becsomagolni. Ebben az esetben nem indokolt alátétkorong alkalmazása.

(2) Tagállami illetékes hatóság: az Institut National de l’Origine et de la Qualité címének megváltozása.

(3) A kérelmező csoportosulás összetétele: pontosításokra került sor e tekintetben.

Az ellenőrző szervek kapcsolattartási adatai: a termékleírásban frissítették ezen adatokat.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

„REBLOCHON”/„REBLOCHON DE SAVOIE”

EK-szám: FR-PDO-0217-01003-2012.6.11.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Reblochon”/„Reblochon de Savoie”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise fajtájú tehenek teljes, nyers tejéből készített, préselt, nem hevített tésztájú, lapos – körülbelül 14 centiméter átmérőjű és körülbelül 3,5 centiméter magas, kissé legömbölyített élű – henger alakú, 450–550 gramm tömegű sajt.

Teljes kiszárítást követően a sajt 100 grammja legalább 45 gramm zsírt tartalmaz, és 100 gramm sajt szárazanyag-tartalma nem lehet kevesebb 45 grammnál.

Kérge – amelyet az érlelés során megmosnak – vékony, szabályos és egyenletes. A kéreg színe a sárgától a narancssárgásig terjed, felszínének egészét vagy egy részét vékony, finom fehérpenészréteg borítja.

Alig szilárd állagú tésztája homogén, rugalmas és omlós. Színe a krémszíntől a sárgás elefántcsontszínig terjed, íze enyhén sós, belsejében kisebb lyukak lehetnek.

Az azonos érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező kisméretű – mintegy 9 centiméter átmérőjű, körülbelül 3 centiméter magas, 230–280 gramm tömegű – sajt szintén az OEM alá tartozik.

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” egészben vagy kisebb adagokban kerülhet forgalomba.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításához felhasznált tej kizárólag az Abondance, a Montbéliarde és a Tarentaise (más néven Tarine) fajtákhoz tartozó tehenekből álló tejelő állományokból származhat.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A termelővidékkel való kapcsolat biztosítása érdekében az állományt elsősorban az eredetmegjelölés szerinti földrajzi területről származó takarmánnyal kell etetni. Az alaptakarmányt a következő összetevők alkotják:

—	legalább 50 %-ban: a nyári időszakban legelt fű, a téli időszakban pedig naponta adagolt széna,

—	zöldtakarmány: nyers kukorica, zölden az állatok elé adott fű, takarmányrépa. Szalmát csak az üszők alaptakarmánya tartalmazhat.

A nyári legeltetési időszak legalább 150 nap.

A tejelő tehénállomány alaptakarmányát – szárazanyagban kifejezve – 100 %-ban a földrajzi területről származó takarmánynak kell alkotnia. A 600 méternél magasabban fekvő gazdaságokban, illetve a hegyvidéki legeltetést folytató azon gazdaságokban, ahol a tejelő tehénállomány 600 méter feletti területeken legel, az állatok alaptakarmányát – szárazanyagban kifejezve – legalább 75 %-ban a földrajzi területről származó takarmánynak kell alkotnia. Az eredetmegjelölés szerinti területen kívül vásárolt takarmány csak széna lehet.

Az alaptakarmányon kívül kiegészítő takarmány adható az állatoknak. Ez utóbbi koncentrált és szárított táplálékokat tartalmaz. A kiegészítő takarmány mennyisége tejelő tehenenként és évente összesen legfeljebb 1 800 kg lehet.

A tejelő állomány takarmányozásához tilos silózott termékeket, erjesztett táplálékokat, bálázott takarmányt, valamint olyan táplálékokat felhasználni, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tej vagy a sajt illatát és ízét, vagy amelyek baktériumfertőzés kockázatát hordozzák.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a fejést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a földrajzi területen kell végezni.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A sajt első csomagolására a földrajzi területen kerül sor, még mielőtt a termék elhagyná az érlelőüzemet, ahol a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt előállításának utolsó szakaszát végzik. Ez lehetővé teszi a sajtkéreg minőségének megőrzését és megakadályozza a sajtkéreg kiszáradását és nemkívánatos penészgombák kialakulását. A termék az első csomagolást követően más üzemben később újracsomagolható.

A sajtot megfelelő csomagolóanyagba csomagolják, ezenkívül a teljes vagy félbevágott sajt legalább egyik oldalára lucfenyőből készült vékony alátétkorongot helyeznek. A kisebb adagokra szeletelt sajt három oldalát kéregnek kell fednie.

Az élelmiszer-ipari célra szánt sajtokat nem kell egyenként becsomagolni, de a termékeknek megfelelő nagyobb kiszerelésben kell elhagyniuk a földrajzi területet.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb karakter méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú karakterrel – fel kell tüntetni a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” oltalom alatt álló eredetmegjelölést. Ezenkívül a 3.2. pontban meghatározott kisméretű sajtok esetében a címkén az eredetmegjelölés mellett fel lehet tüntetni a „petit” szót.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon és a fent említett kifejezésen túl az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon és a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

A címkén szerepelnie kell az európai uniós OEM-logónak. Emellett szerepelhet rajta az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) jelzés.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Haute-Savoie megye kétharmadát (az Annecytől keletre fekvő, 500 méter feletti területek egészét), valamint Savoie megye néhány községét és községrészét foglalja magában.

Haute-Savoie megye

Abondance, Alex, Allinges, Amancy, Andilly, Annecy-le-Vieux, Arâches-la-Frasse, Arbusigny, Arenthon, Armoy, Arthaz-Pont-Notre-Dame, Aviernoz, Ayse, Ballaison, Beaumont, Bellevaux, Bernex, Bluffy, Boëge, Bogève, Bonne, Bonnevaux, Bonneville, Bons-en-Chablais, Brenthonne, Brizon, Burdignin, Cervens, Chamonix-Mont-Blanc, Charvonnex, Châtel, Châtillon-sur-Cluses, Chevaline, Chevenoz, Cluses, Collonges-sous-Salève, Combloux, Cons-Sainte-Colombe, Contamine-sur-Arve, Copponex, Cordon, Cornier, Cranves-Sales, Cruseilles, Demi-Quartier, Dingy-Saint-Clair, Domancy, Doussard, Draillant, Duingt, Entremont, Entrevernes, Essert-Romand, Etaux, Évires, Faucigny, Faverges, Fessy, Féternes, Fillinges, Giez, Groisy, Habère-Lullin, Habère-Poche, Juvigny, La Balme-de-Thuy, La Baume, La Chapelle-d’Abondance, La Chapelle-Rambaud, La Chapelle-Saint-Maurice, La Clusaz, La Côte-d’Arbroz, La Forclaz, La Muraz, La Rivière-Enverse, La Roche-sur-Foron, Lathuile, La Tour, La Vernaz, Le Biot, Le Bouchet, Le Lyaud, Le Grand-Bornand, Le Petit-Bornand-les-Glières, Le Reposoir, Le Sappey, Leschaux, Les Clefs, Les Contamines-Montjoie, Les Gets, Les Houches, Les Ollières, Les Villards-sur-Thônes, Lucinges, Lullin, Lully, Manigod, Marcellaz-en-Faucigny, Marlens, Machilly, Magland, Margencel, Marignier, Marnaz, Megève, Mégevette, Menthonnex-en-Bornes, Menthon-Saint-Bernard, Mieussy, Monnetier-Mornex, Montmin, Montriond, Mont-Saxonnex, Morillon, Morzine, Nancy-sur-Cluses, Nangy, Nâves-Parmelan, Novel, Onnion, Orcier, Passy, Peillonnex, Perrignier, Pers-Jussy, Praz-sur-Arly, Présilly, Quintal, Reignier, Reyvroz, Saint-André-de-Boëge, Saint-Blaise, Saint-Cergues, Saint-Eustache, Saint-Férréol, Saint-Gervais-les-Bains, Saint-Jean-d’Aulps, Saint-Jean-de-Sixt, Saint-Jean-de-Tholome, Saint-Jeoire, Saint-Jorioz, Saint-Laurent, Saint-Martin-Bellevue, Saint-Pierre-en-Faucigny, Saint-Sigismond, Saint-Sixt, Sallanches, Samoëns, Saxel, Scientrier, Scionzier, Serraval, Servoz, Sevrier, Seythenex, Seytroux, Sixt-Fer-à-Cheval, Talloires, Taninges, Thônes, Thorens-Glières, Thyez, Vailly, Vacheresse, Vallorcine, Verchaix, Vétraz-Monthoux, Veyrier-du-Lac, Villard, Villaz, Ville-en-Sallaz, Villy-le-Bouveret, Villy-le-Pelloux, Vinzier, Viuz-en-Sallaz, Vougy, Vovray-en-Bornes.

Savoie megye

Cohennoz, Crest-Voland, Flumet, La Giettaz, Mercury (G1 és G2 községrész), Notre-Dame-de-Bellecombe, Plancherine (A1, A2 és A3 községrész), Saint-Nicolas-la-Chapelle, Ugine.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A földrajzi terület az Északi-Alpokban található, és a Genfi-tó és a Mont Blanc-hegység közötti hegyvidéki térséget foglalja magában. Keleten a svájci határ szegélyezi, nyugat felé pedig egészen az Alpok legszélső hegyeiig húzódik. Délen a Beaufortain-hegység tömbje már a földrajzi területen kívül, a Bauges-hegység északi része azon belül helyezkedik el.

A rendkívül határozott domborzatot nyugatról kelet felé haladva egyre magasabb hegyek tagolják (az 1 000 méteres nyugati előhegységet a mészkőhegység 2 000 méter feletti csúcsai, majd a Mont Blanc-hegység 4 000 méternél magasabb hegyei követik), amelyek között 500 méter felett fekvő, nagy völgyek húzódnak (Dranse, Giffre, Arve, Arly).

A földrajzi terület a geológiai szubsztrátum szempontjából igen különböző régiókat foglal magában. Északkeletről délnyugat felé túlnyomórészt meszes kőzetekből álló hegyek húzódnak. A különösen ellenálló kőzetrétegek éles gerinceket alkotnak – ilyen például az Aravis-hegylánc. A nyugati elővidék agyagos-meszes molassz alkotta alapkőzetéből erőteljes mészkőhegyek emelkednek ki (Salève). Kelet felé a Mont Blanc és az Aiguilles Rouges kristályszerű csúcsai képezik a régió legmagasabb pontjait. A hegyek anyagát itt savas kőzetek alkotják (mészkő, gneisz, csillámpala). A terület északi részén fekvő Chablais-hegységet savas vagy meszes vegyes kőzetek képezik.

Az éghajlat hegyi jellegű, amit tovább erősít a nyugat felől fújó szelek közvetlen hatása. A területen bőséges csapadék hullik (évente több mint 900 milliméter), és a nyári szárazság nem jellemző. A hegyvidék középső területein a csapadékmennyiség rendre meghaladja az évi 1 500–2 000 millimétert. A környezet hegyi jellegéből adódóan a telek hidegek, és a bőséges téli csapadék hó formájában hullik le. A domborzat és a magasság erőteljesen befolyásolja a helyi éghajlati viszonyokat.

A mezőgazdasági terület legnagyobb részét legelőként hasznosítják. A régiót a magasan fekvő, állandó alpesi legelők rendkívül nagy kiterjedése jellemzi. A legelők növényzete a környezeti feltételek (talaj, vízrajz, fekvés, magasság stb.) és a felhasználás (legeltetési gyakorlatok) változatossága folytán nagy sokszínűséget mutat. A fűvel borított terület 90 %-a állandó legelő, amelyeken túlnyomórészt a nagyon jó takarmányfűnek tartott csomós ebír, valamint fehér here és réti here nő. Ezenkívül találhatók itt kövér kaszálók, ahol a sóskalórom nő, közepesen kövér legelők és kaszálók, ahol a nagy földitömjén a jellemző, illetve sovány vagy száraz legelők és kaszálók, ahol a mezei zsálya és a szurokfű nő. A hasznosított növényzet a völgyek mélyétől az akár 2 500 méter felett fekvő területekig lépcsőzetesen oszlik el.

Emberi tényezők

A földrajzi terület tejtermelő gazdaságainak egyik jellemzője az alpesi legelők nyári használata. Az állomány életét nagyban befolyásolja az évszakok váltakozása: május elején elhagyják az istállót és a lejjebb fekvő réteken legelnek, majd június elején magasabbra vándorolnak és egészen október elejéig ott maradnak. Ezt követi a leghosszabb, több hónapon át tartó havas és zord téli időszak. Az állattartóknak ezért nyáron el kell raktározniuk annyi takarmányt, amennyire az állomány etetéséhez novembertől áprilisig szükség lesz (egy-egy téli időszakban tehenenként körülbelül 2 000 kg szénával kell számolni).

A nehéz körülményekre való tekintettel a tejtermelők hegyvidékről származó, a környezet fizikai és éghajlati viszonyaihoz alkalmazkodott tehénfajtákat tartanak (a meredek lejtőkön való legelésre alkalmas testalkat, hidegtűrés, a nyári időszakban a legelt takarmány, télen pedig a száraztakarmány hasznosításának képessége), amelyek képesek rendszeresen jó minőségű tejet adni.

A tejelő tehenek takarmányát nyáron elsősorban a legelt fűfélék, télen pedig a száraztakarmány alkotja. A kevéssé intenzív állattartási mód megőrzése érdekében a kiegészítő takarmány mennyiségét korlátozzák. A kiegészítő takarmány nem tartalmaz erjesztett táplálékokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tej és ebből következően a sajt illatát és ízét.

A „Reblochon de Savoie” név a „reblâche” szóból ered, amelynek jelentése „második fejés”. Ez a gyakorlat a XIII. század óta elterjedt volt: az alpesi legelőt bérlő gazda köteles volt jutalékot adni a tulajdonosnak. A kiméréskor nem teljesen lefejt állat a második fejés alkalmával kevesebb, de igen krémes tejet adott, mivel a fejés végén zsírban gazdag tej távozik. A kis mennyiségű, ám zsírban gazdag tejjel rendelkező sajtkészítők ily módon krémes, kisméretű sajtokat állítottak elő. A titkos eredetű Reblochon sajt a pénz kereskedelemben való bevezetésének köszönhetően a XVIII. században vált ismertté, és ekkor került főleg a polgárok, a papság és a nemesek asztalára.

A sajtkészítők ősi szaktudáson alapuló munkája fontos szerepet játszik abban, hogy a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt gazdag aromái megmutatkozhassanak. Ezt a legjobban a nyers tej előzetes kezelés nélküli, mérsékelt hőmérsékleten való feldolgozása segíti elő. A napi kétszeri fejés megköveteli a tej gyors és pontos felhasználását. A nyers tej feldolgozása azzal jár, hogy a sajt nyitott kádakban készül, így a sajtkészítő figyelemmel tudja kísérni a tej esetleges változását és be tud avatkozni.

Az érlelést kezdetben az alpesi legelőkön lévő tanyákon végezték. Később ez a tevékenység a könnyen megközelíthető völgyekbe helyeződött át, ami elősegítette a sajtérlelő mesterség kialakulását. Az érlelő több feladatot végez, többek között ügyel az érlelési hőmérsékletre, mivel az jelentős hatással van a kéreg jellegzetes külsejéért felelős gombaflórára. A sajt felszínén többfajta mikrobacsoport tenyészik egyszerre, illetve egymást követően. A különböző mikrobák váltakozása mindenekelőtt a kéreg pH-jának és sótartalmának a változásával magyarázható. Ez a mikroflóra, pontosabban a Geotrichum candidum biztosítja a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajtra jellemző, finom fehér penészréteg kialakulását, ugyanakkor a sajttészta textúrájának és ízének kialakulásában is fontos szerepet játszik.

A „Reblochon” sajt kereskedelme a XIX. században jelentősen bővül és különleges kereskedési tevékenységgé válik, amit a közlekedési útvonalak fejlődése is elősegít. A XX. század első felében a „Reblochon” sajt bölcsőjének számító területen kívül is gyártani kezdik a sajtot, ezért a sajtkészítők 1953-ban védetté nyilváníttatják terméküket és meghatározzák az előállítás különleges feltételeit.

5.2. A termék sajátosságai

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” teljes, nyers, előzetesen nem kezelt tehéntejből készített, préselt, nem hevített tésztájú sajt.

A „Reblochon” kisméretű és kis tömegű sajt, amely a szokásosnál kisebb méretben is előállítható. Alakja lapos, kissé legömbölyített élű hengert formáz.

A sajt krémes állagú, tésztája omlós és rugalmas, elefántcsont színű, íze enyhén sós, a tejre és a pörkölésre emlékeztető aromajegyekkel. Vékony, mosott, sáfrányszínű kérgét vékony, fehér penészréteg borítja (gombaflóra).

A földrajzi terület egészét kitevő, csapadékban gazdag hegyvidék tavasszal és nyáron bőséges fűterméssel szolgál. A környezeti feltételek sokszínűségének – így az alpesi legelők különböző tengerszint feletti magasságának és fekvésének, a kőzetek eltérő jellegének – köszönhetően a legelők bővelkednek a különféle növényekben, és az egyes területeket sajátos növénytakaró borítja.

Az e flórák részét képező számos növényfajta erőteljes aromajegyekkel rendelkezik, amelyek hozzájárulnak a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt jellegzetességéhez. Az érzékszervi tulajdonságok eltérései a földrajzi területen található széna és legelők különböző jellegének tulajdoníthatók.

E zord környezet szigorú korlátok közé szorítja az állomány életét, és csupán a hegyi fajták alkalmasak arra, hogy elviseljék azt az életmódot, amelyben a völgyekben lévő istállókban tétlenül töltött téli időszakok és az alpesi legelőkön naponta megtett – összesen akár több száz méter szintkülönbséget magukban foglaló – hosszú nyári vándorlások váltakoznak.

Ezek a fajták ilyen körülmények mellett is fehérjében gazdag és sajtkészítéshez kiválóan alkalmas tejet adnak: a tejoltó hozzáadása után szilárd sajtmassza keletkezik, ami magas sajthozamot biztosít.

A „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt, amelyet eredetileg kis mennyiségű, zsírban gazdag tejből állítottak elő, egy egyszerű, rövid érlelési idővel járó technológia bevezetésének eredménye (mérsékelt hevítés, gyors beoltás, a kádban történő kiszárítás nélkül).

Így tehát a „Reblochon” vagy „Reblochon de Savoie” sajt érzékszervi tulajdonságai a tejelő teheneknek a fent leírt éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott flórán alapuló takarmányozásával (legeltetés, téli takarmányok), valamint a sajtkészítők és -érlelők szaktudásának megőrzésével függnek össze.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCReblochon.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4) Lásd a 3. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 387

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. november 1.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2014/C 387/01	A Tanács határozata (2014. október 28.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról	1
	Európai Bizottság
2014/C 387/02	Euroátváltási árfolyamok	2
2014/C 387/03	Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére 28 tagállamban 2014. november 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet ( HL L 140., 2004.4.30., 1. o. ) 10. cikkének megfelelően.)	3

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 387/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7387 – BP/Statoil Fuel and Retail Aviation) ( 1 )	4
2014/C 387/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7252 – Holcim/Lafarge) ( 1 )	5
2014/C 387/06	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7389 – Aegon Spain/Santander Totta Seguros/Aegon Santander Vida/Aegon Santander Não Vida) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	6
2014/C 387/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7292 – DEMB/Mondelēz/Charger OpCo) ( 1 )	7
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 387/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	8
2014/C 387/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	17

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2524
JPY	Japán yen	140,18
DKK	Dán korona	7,4444
GBP	Angol font	0,78425
SEK	Svéd korona	9,2664
CHF	Svájci frank	1,2067
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4900
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,770
HUF	Magyar forint	308,26
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,2177
RON	Román lej	4,4163
TRY	Török líra	2,7769
AUD	Ausztrál dollár	1,4249
CAD	Kanadai dollár	1,4120
HKD	Hongkongi dollár	9,7125
NZD	Új-zélandi dollár	1,6045
SGD	Szingapúri dollár	1,6111
KRW	Dél-Koreai won	1 343,43
ZAR	Dél-Afrikai rand	13,7517
CNY	Kínai renminbi	7,6559
HRK	Horvát kuna	7,6640
IDR	Indonéz rúpia	15 169,68
MYR	Maláj ringgit	4,1210
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,355
RUB	Orosz rubel	53,8575
THB	Thaiföldi baht	40,832
BRL	Brazil real	3,0714
MXN	Mexikói peso	16,8711
INR	Indiai rúpia	76,8535