AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

26.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/5

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2014. június 24.)

az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2014/49)

(2014/C 336/04)

Bevezetés és jogalap

2014. március 18-án és 27-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelet iránti javaslat).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelet iránti javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1. Általános észrevételek

Az EKB általánosságban üdvözli a rendelet iránti javaslatot, amelynek célja a pénzügyi piac biztonságának és átláthatóságának növelése, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) által kiadott és a G20-ak vezetői által 2013 szeptemberében jóváhagyott ajánlásokkal összhangban (2). A rendelet iránti javaslat három területen vezet be intézkedéseket: (1) az ügyletek adatait be kell jelenteni a kereskedési adattáraknak, és az illetékes hatóságoknak és az érintett uniós szerveknek közvetlen és azonnali hozzáféréssel kell rendelkezniük ezekhez az adatokhoz az értékpapír-finanszírozási ügyletek használatához kapcsolódóan felhalmozódó rendszerszintű kockázatok figyelemmel kísérésének megkönnyítése érdekében, amely ügyletek a rendelet iránti javaslat alkalmazásában magukban foglalják a repoügyleteket, az értékpapír vagy áru kölcsönbe adását és kölcsönbe vételét, és az egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő egyéb ügyleteket, különösen a vétel-eladás és az eladás-visszavásárlás ügyleteket (buy-sell back, sell-buy back); (2) az értékpapír-finanszírozási ügyletekről tájékoztatni kell azokat a befektetőket, akiknek az eszközeit felhasználják ezekben az ügyletekben vagy ezekkel egyenértékű hatással bíró egyéb finanszírozási struktúrákban; valamint (3) meg kell teremteni az újbóli elzálogosítási tevékenységek szerződéses átláthatóságát. Az EKB úgy véli, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésére és átláthatóságára vonatkozó új egységes szabályok, valamint az újbóli elzálogosításra vonatkozó rendelkezések fontos szerepet játszhatnak az pénzügyi stabilitás növelésében az Unióban. Ezenkívül a rendelet iránti javaslatnak figyelembe kell vennie az FSB értékpapír-finanszírozási piacokkal foglalkozó adatszakértői csoportjának munkáját, amely csoport azért került létrehozásra, hogy az FSB-ajánlásokkal összhangban globális szinten továbbvigye az adatgyűjtéssel és -összesítéssel kapcsolatos ajánlásokat, és amely 2014 végéig javasolt standardokat és eljárásokat fog kidolgozni (3). Emellett az EKB a következő különös észrevételeket teszi.

2. Különös észrevételek

2.1. A központi banki ügyletek mentessége a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól

A javasolt bejelentési és átláthatósági keret nem rendelkezik mentességről azon ügyletek tekintetében, amelyekben valamely KBER központi bank az egyik szerződő fél (4).

Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy míg a központi bankok által a megfelelő jogszabályi célkitűzéseik és feladataik részeként végzett ügyletek bejelentése és átláthatósága nem biztosítana nagyobb átláthatóságot a piac számára, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk bejelentése vagy átláthatósága jelentősen sérthetné ezen ügyletek eredményességét, különösen a monetáris politika vagy a devizaügyletek területén, és következésképpen e feladatoknak a központi bankok által történő ellátását, amely az időszerűségen és a bizalmas jellegen alapul.

Annak megkövetelése, hogy az olyan ügyletek szerződő felei, amelyekben a KBER egy tagja is részes fél, valamennyi kapcsolódó adatot jelentsenek be a kereskedési adattáraknak, sértheti az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) titoktartási szabályozását, és meghiúsíthatja a Szerződés alapján az EKB-nek biztosított mentességek, különösen az EKB irattárainak és hivatalos kapcsolattartásainak sérthetetlenségének (5) célját. Ezen okokból azoknak az értékpapír-finanszírozási ügyleteknek, amelyekben valamely KBER központi bank is szerződő fél, mentesülniük kell a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól.

Az EKB nyomatékosan javasolná egy ügyletalapú mentesség beiktatását a rendelet iránti javaslatba (6). E mentesség beiktatásának hiánya azonos hatással járna, mintha maga a KBER számára állapítanának meg ilyen bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket.

2.2. A Bizottságra ruházott, a mentességek felsorolásának módosítására vonatkozó hatáskör egyértelművé tétele

Ezenkívül egyértelművé kell tenni a rendelet iránti javaslat 2. cikkének (3) bekezdését, amely hatáskört ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítsa a mentességek 2. cikk (2) bekezdésében rögzített felsorolását. Az EKB úgy véli, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének közvetlen hivatkozást kell tartalmaznia annak lehetőségére, hogy a mentességek felsorolása bővíthető oly módon, hogy az harmadik országok központi bankjaira is kiterjedjen (7).

2.3. Újbóli elzálogosítás

A rendelet iránti javaslat alkalmazásában az újbóli elzálogosítás „a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása” (8). A rendelet iránti javaslat úgy rendelkezik, hogy a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközt átvevő szerződő fél csak a biztosítékot nyújtó szerződő fél kifejezett hozzájárulásával és a biztosítéknak a saját számlájára történő átutalását követően zálogosíthatja el azt újból (9).

Az EKB üdvözli az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó, a 4. cikk szerinti bejelentési kötelezettségeket, beleértve a nyújtott biztosítékra vonatkozó adatok bejelentésének kötelezettségét, különösen abban az esetben, amennyiben újbóli elzálogosításra rendelkezésre áll, vagy újbóli elzálogosításra került-e. Az EKB üdvözli továbbá a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti szerződéses átláthatósági követelményeket. Ugyanakkor a következetesség biztosítása érdekében az EKB javasolja a rendelet iránti javaslat szóhasználatának összhangba hozását az FSB-ajánlásokkal (10), amennyire lehet, és így az „újbóli elzálogosítás” helyett az „újbóli felhasználás” kifejezés alkalmazását, amely jobban tükrözi a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó ügyletek széles körét, és jogbiztonságot nyújt majd a piaci szereplőknek. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (11).

A szerződéses átláthatósági követelményeket illetően a rendelet iránti javaslat nem tesz különbséget a 2002/47/EK irányelv (12) értelmében vett „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás”, illetve az „értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás” alapján átruházott pénzügyi biztosítékok között. A tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás alapján a biztosíték nyújtója a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy ahhoz fűződő teljes jogosultságát átruházza a biztosíték elfogadójára. Ezzel szemben az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás szerint a biztosíték nyújtója a biztosíték elfogadójának javára vagy neki szóló értékpapír útján nyújt pénzügyi biztosítékot, és így a pénzügyi biztosíték teljes vagy korlátozott tulajdonjoga vagy a vele járó teljes rendelkezési jog a biztosíték nyújtójánál marad, amikor az értékpapírhoz fűződő jogot létrehozzák. Pénzügyi stabilitási szempontból a rendelet iránti javaslat tág hatálya elvben üdvözlendő. Ugyanakkor, figyelemmel a 2002/47/EK irányelv rendelkezéseire, a biztosíték elfogadóját nem szabad korlátozni abban, hogy a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy az ahhoz fűződő teljes jogosultságot élvezze, amennyiben tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás került megkötésre. Míg a biztosítékot átvevő szerződő felet kötelezni kell a rendelet iránti javaslat 15. cikke szerinti egyéb követelményeknek való megfelelésre, egyértelművé kell tenni, hogy a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás megkötése már az újbóli felhasználáshoz való hozzájárulást jelent, és hogy a 15. cikk szerinti követelmények megszegése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát, és a biztosítékot átvevő szerződő félre csak a rendelet iránti javaslat szerinti közigazgatási szankciók róhatók ki. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál ennek érdekében (13).

Az EKB megjegyzi, hogy a rendelet iránti javaslat csak a bejelentési és átláthatósági követelmények bevezetésére összpontosít. A közelmúltbeli pénzügyi válság ugyanakkor rávilágított, hogy az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasználására és újbóli elzálogosítására vonatkozó gyakorlatokból a pénzügyi stabilitást érintő jelentős kockázatok származhatnak: ezek növelhetik a továbbgyűrűzés kockázatát, a pénzügyi rendszerben potenciálisan túlzott mértékű tőkeáttétel kialakulásához vezethetnek, és növelhetik az egyes intézményekkel szembeni pánik kockázatát is. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy nemzetközi szinten az FSB ajánlásokat tett az alábbiakra vonatkozó korlátok bevezetésére: (1) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítása a pénzügyi közvetítő saját számlára végzett tevékenységeinek finanszírozására; és (2) az ügyfelek eszközeinek újbóli elzálogosítására jogosult szervezetek (14). Ezenkívül az Unióban további intézkedések is indokoltak lehetnek. Ezért az EKB véleménye szerint fontos, hogy a Bizottság értékelje az olyan további szabályozási intézkedések szükségességét, amelyek túlterjednek a javasolt bejelentési és átláthatósági követelményeken, ideértve az ügyfelek eszközeinek újbóli felhasználására és újbóli elzálogosítására vonatkozó mennyiségi korlátokat is, amelyeket egy jövőbeli jogi aktusban lehetne végrehajtani. Alapos költség-haszon elemzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy e mennyiségi korlátok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást az értékpapír-finanszírozási piacokra.

2.4. Az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatok bejelentésének szabályai

A KBER feladatainak ellátása, valamint az euroövezeten és az Unió egészén belüli pénzügyi piacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében az EKB-nak – az NKB-k közreműködésével – jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie (15). Ezért a rendelet iránti javaslat alapján a kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára azon feladatai ellátása érdekében, hogy (1) az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez kapcsolódó rendszerszintű kockázatok kialakulásának figyelemmel kísérése révén a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésével összhangban hozzájáruljon a pénzügyi rendszer stabilitásához; (2) végrehajtsa a monetáris politikát; (3) elemezze a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust; (4) ellássa a pénzügyi piaci infrastruktúrák felvigyázását (16); és (5) az 1096/2010/EU rendelettel (17) összhangban elemzési és statisztikai támogatást nyújtson az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT).

Ezen okokból, valamint a pénzügyi piaci szereplők adatszolgáltatási terheinek minimalizálása érdekében a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentendő adatainak, valamint e bejelentések formátumának és gyakoriságának elő kell segítenie az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználását. Az EKB üdvözli annak lehetőségét, hogy szorosan együttműködhet az ESMA-val a szabályozási technikai standardtervezetek kidolgozásában, és készen áll arra, hogy támogassa az ESMA-t feladatában.

Az EKB javasolja továbbá, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait a lehető legrészletesebb módon, teljes mértékben szabványosított formában jelentsék be, állítsák össze és tegyék hozzáférhetővé a KBER számára. A bejelentendő adatokat illetően az EKB azt javasolja, hogy a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (7) bekezdése alapján készített technikai standardok követeljék meg a biztosítékként felhasznált egyes eszközökre vonatkozó adatoknak, valamint minden egyes bejelentendő eszköz névleges értékének, pénznemének, típusának, minőségének és értékének bejelentését. Ez segíteni fogja az újbóli elzálogosításra rendelkezésre álló vagy újból elzálogosításra került eszközök meghatározását, és megkönnyíti az ilyen információk összeállítására szolgáló automatikus eljárásokat. A technikai standardoknak lehetővé kell tenniük továbbá az értékpapír vagy áru kölcsönbe adásának, illetve kölcsönbe vételének tárgyát képező egyes eszközök bejelentését. Az egyes eszközöket továbbá akkor is be kell jelenteni, amennyiben az ügyletek eszközcsoportok révén fedezettek, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgáltatásokon keresztül (18). A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jellemzőit és dinamikus jellegét, különösen abban az esetben, ha a csoport összetétele gyakran változik. Az egyes eszközök bejelentésének módját ennek megfelelően ki kell igazítani. Így például a három résztvevős repoügyletek bejelentésének megkönnyítésére vonatkozó egyik lehetőség az lehetne, ha megengedik az ügyletet fedező biztosítéki portfóliót alkotó egyes eszközök nap végi bejelentését. A megfelelő pénzügyi piaci infrastruktúrákon keresztüli bejelentés megkönnyítheti a bejelentés (beleértve a biztosítékként szolgáló egyes eszközök adatainak bejelentését is) technikai megvalósíthatóságát, és összhangban állna a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdésével, amely megengedi a szerződő feleknek, hogy átruházzák az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésének feladatát.

Ezenkívül az EKB azt javasolja, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében végzett átfogóbb figyelemmel kísérés elősegítése és a KBER fentiekben vázolt feladatainak ellátása érdekében a technikai standardok követeljék meg a szerződő felektől további tételek bejelentését, figyelembe véve többek között a nemzetközi fejleményeket, így az FSB folyamatban levő munkáját.

A rendelet iránti javaslat előírja, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását vagy lezárását követő munkanapon be kell jelenteni. Az adatok minőségének biztosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi információ helytálló és teljes körű legyen, az EKB javasolja annak megvizsgálását, hogy a szerződő felek számára valamennyi, még le nem járt ügylet további, kevésbé gyakori bejelentésére vonatkozó követelményeket kell-e előírni. Az ilyen további bejelentési követelmények célja az lenne, hogy mérsékelje a hibák idővel történő felhalmozódását a bejelentett értékpapír-finanszírozási ügyletek adataiban, és összhangban állna az FSB azon ajánlásával, amely a fennálló tartozásokra vonatkozó rendszeres pillanatfelvételek gyűjtésére irányul (19).

Az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy a rendelet iránti javaslat szerinti technikai standardok követeljék meg, hogy a bejelentett adatok megfelelő azonosítókat tartalmazzanak, a jelenlegi és a jövőben kiadásra kerülő, nemzetközileg elfogadott standardok használata útján. Az ESMA-nak kötelezővé kellene tennie az ilyen azonosítók használatát a rendelet iránti javaslat hatálya alá tartozó minden szerződő fél számára, így különösen a nemzetközi értékpapír-azonosító számot (ISIN), a globális jogalany-azonosítót (LEI) és egy egyedi kereskedési azonosítót (20).

Először is, az ISIN-re, amelyet értékpapírokhoz rendelnek hozzá, és amely egyedileg azonosít egy adott értékpapír-kibocsátást, kellene hivatkozni a nem készpénz biztosítékeszközök bejelentése során.

Másodszor, a következetesség biztosítása, valamint a megfelelő adatösszeállításhoz szükséges eszköz biztosítása érdekében a pénzügyi tranzakciókban részes valamennyi felet egyedi kóddal kell azonosítani. E célból az EKB támogatja az Európai Bankhatóság (EBH) és az ESMA is elfogadott (21) globális jogalany-azonosító rendszer olyan módon történő használatát, amely összeegyeztethető az FSB-ajánlásokkal (22). Bár a globális jogalany-azonosító rendszer még nem teljesen működőképes, a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (8) bekezdésében hivatkozni kellene a technikai standardokban a jogalany-azonosítók alkalmazásának szükségességére, figyelemmel különösen az ideiglenes jogalany-azonosítók (pre-LEI) használatára az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszer keretében (23). A jogalany-azonosító vagy az ideiglenes jogalany-azonosító rendszer használata globális szinten megkönnyíti majd az adatgyűjtést és -összesítést, különösen a különböző országban bejelentett nemzetközi ügyletek kettős számításba vételének kijavítása tekintetében.

Harmadszor, az EKB nyomatékosan ajánlja, hogy az ESMA – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Ez különösen fontos az azonos ügyletre vonatkozó, két vagy több szerződő fél által bejelentett információk megfeleltetése érdekében, valamint a szerződő fél által szolgáltatott információk integritásának biztosításához szükséges feltételként, például a hiányosságok és kétszeres számításba vétel elkerülése érdekében.

Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a KBER – a feladatainak ellátását megkönnyítő formátumban – megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen a kereskedési adattárak által gyűjtött teljes körű, teljes mértékben standardizált, részletes adatokhoz (24). Amennyiben az ESMA szükségesnek és megfelelőnek ítéli, lehetősége kell legyen arra, hogy a technikai standardtervezetekben a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat szerepeltessen, különösen arra az esetre, amennyiben a kereskedési adattár hiányzó, hiányos vagy ellentmondó adatokat észlel (25). Ez nem érinti az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a szerződő felekre a rendelet iránti javaslat VIII. fejezetével összhangban közigazgatási szankciókat és intézkedéseket rójanak ki.

E technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendeletben (26) rögzített eljárással összhangban történő elfogadását követően fontos, hogy ezeket rendszeresen aktualizálják a piaci fejlemények megfelelő tükrözése, a szabályozási keret fejlesztése és az európai egységes szabálykönyv teljes körű érvényre juttatása érdekében.

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok, például a 648/2012/EU rendelet alapján elfogadott technikai standardokat adott esetben összhangba kell majd hozni a rendelet iránti javaslat alapján elfogadott technikai standardokkal. Ez segíteni fogja a szerződő felek adatszolgáltatási terheinek csökkentését, ugyanakkor biztosítva, hogy e bejelentések ténylegesen tartalmazzák a rendelet iránti javaslat 4. cikke értelmében szükséges adatokat. Ezen összhang megteremtése során törekedni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek átfogó figyelemmel kísérésének biztosítására, így különösen az értékpapír-finanszírozási ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban bejelentett adatainak és formátumainak következetességére.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 24-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2014) 40 final.

(2) Lásd: Strengthening Oversight and Regulation of Shadow Banking; Policy Framework for Addressing Shadow Banking Risks in Securities Lending and Repos (Az árnyékbankok felügyeletének és szabályozásának megerősítése – szakpolitikai keret az értékpapír-kölcsönzések és repoügyletek árnyékbanki kockázatainak kezeléséhez, a továbbiakban: FSB-ajánlások), 2013. augusztus 29., elérhető az FSB honlapján: http://www.financialstabilityboard.org/

(3) Lásd az FSB-ajánlások 2. és 3. ajánlását.

(4) A rendelet iránti javaslat 2. cikkének (2) bekezdése csupán szubjektív mentességről rendelkezik a KBER tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más tagállami szervek, valamint egyéb uniós szervek, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel, valamint a Nemzetközi Fizetések Bankja számára. A KBER központi bankok ügyleteinek szerződő felei nem mentesülnek egyértelműen a rendelet iránti javaslat 4., 13., 14. és 15. cikke szerinti bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól.

(5) Lásd a Szerződés 343. cikkét és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 39. cikkét, valamint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 2., 5. és 22. cikkét.

(6) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 7. módosítást. Lásd a CON/2012/21 vélemény 7.2. bekezdését, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.) 1. cikkének (6)–(8) bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(7) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 8. módosítást. Ez a tisztázás összhangban állna a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.) 1. cikkének (6) bekezdésével és a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével.

(8) A rendelet iránti javaslat 3. cikkének 7. pontja.

(9) A rendelet iránti javaslat 15. cikke.

(10) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását.

(11) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. módosítást. Lásd még a 2–6., 11. és 16. módosításokat.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(13) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 10. és 19. módosításokat.

(14) Lásd az FSB-ajánlások 7. ajánlását.

(15) A KBER Alapokmányának 5. cikke.

(16) Lásd a CON/2011/1 véleményt.

(17) A Tanács 2010. november 17-i 1096/2010/EU rendelete az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

(18) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 11. módosítást.

(19) Lásd az FSB-ajánlások 2. ajánlását.

(20) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 12. módosítást.

(21) Lásd az EBH ajánlását a jogalany-azonosító használatáról (EBA/REC/2014/01), 2014. január 29., elérhető az EBH honlapján: http://www.eba.europa.eu/, és az ESMA „Implementation of the Regulation (EU) No 648/2012 on OTC derivatives, central counterparties and trade repositories (EMIR)” (A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet végrehajtása) című kérdések és válaszok dokumentumát (ESMA/2013/1527), 2013. október 22., 45. o., elérhető az ESMA honlapján: http://www.esma.europa.eu/

(22) Lásd: „A Global Legal Entity Identifier for Financial Markets” (Egy globális jogalany-azonosító a pénzügyi piacok számára), 2012. június 8., elérhető az FSB honlapján: http://www.financialstabilityboard.org/

(23) Lásd „LEI Regulatory Oversight Committee (ROC): 1st progress note on the Global LEI Initiative” (Jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság: 1. előrehaladási jelentés a globális jogalany-azonosító kezdeményezésről), 2013. március 8., elérhető a jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság honlapján: http://www.leiroc.org/ Az ideiglenes globális jogalany-azonosító rendszert 2013 januárjában indították el, amikor a jogalany-azonosító szabályozási felügyeleti bizottság globálisan kompatibilisként fogadott el valamely ideiglenes helyi operatív egység (LOU) által kiadott bármely ideiglenes jogalany-azonosítót.

(24) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 15. módosítást.

(25) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 13. módosítást.

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás

(9) preambulumbekezdés

„Ennek eredményeképpen központilag tárolják majd az értékpapír-finanszírozási piacokról eredő kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen és közvetlenül hozzáférhető lesz többek között az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), az érintett illetékes hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank (EKB) számára a szabályozott és nem szabályozott pénzügyi szervezetek árnyékbanki tevékenységével összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok azonosítása és figyelemmel kísérése céljából. Indokolt, hogy az ESMA az e rendeletben előírt szabályozási technikai standardok kidolgozása vagy a felülvizsgálatukra vonatkozó javaslattétel alkalmával vegye figyelembe a 648/2012/EU rendelet 9. cikkében meghatározott, a származtatott ügyletek adatait kezelő kereskedési adattárakat szabályozó standardokat és azok jövőbeli módosításait, és törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett illetékes hatóságok, az ERKT, valamint a KBER érintett központi bankjai, többek között az Európai Központi Bank közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges információkhoz.”

Magyarázat

A kereskedési adattáraknak és bizonyos körülmények között az ESMA-nak jelentett ügyleti adatok alapvető jelentőséggel bírnak a KBER számára a feladatai ellátása szempontjából. A rendelet iránti javaslat szövegének tükröznie kell ezen adatok e célra történő felhasználását. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

2. módosítás

(17) preambulumbekezdés

„Az újbóli elzálogosítás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.”

„Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás likviditást biztosít és lehetővé teszi, hogy a szerződő felek csökkentsék finanszírozási költségeiket, ugyanakkor összetett – pénzügyi stabilitási kockázatot jelentő – biztosítékláncokat hoz létre a hagyományos bankok és az árnyékbankrendszer között. Ha átláthatatlan a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosításának újbóli felhasználásának mértéke, ez alááshatja a szerződő felekbe vetett bizalmat, és súlyosbíthatja a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat.”

Magyarázat

E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és e vélemény 2.3. bekezdését.

3. módosítás

(18) preambulumbekezdés

„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak.”

„E rendelet meghatározza az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozó, a szerződő felek által teljesítendő tájékoztatás szabályait, amelyek nem sérthetik a meghatározott szereplőkhöz, struktúrákhoz és helyzetekhez igazított ágazati szabályok alkalmazását. Következésképp az e rendeletben az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan előírt szabályok csak annyiban alkalmazandók például az alapokra és értéktárakra, amennyiben a befektetési alapokra vonatkozó keretszabályozásban nem irányoznak elő szigorúbb szabályokat az újbóli felhasználásra, mely szabályok lex specialist jelentenek és elsőbbséget élveznek az e rendeletben előírt szabályokkal szemben. Mindenekelőtt ez a rendelet nem sértheti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a szerződő felek lehetőségét arra, hogy más szerződő felek vagy személyek által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket újból elzálogosítsanak újból felhasználhassanak. Az »újbóli felhasználás« kifejezés e rendelet szerinti meghatározásának célja, hogy összhangot teremtsen az FSB-ajánlásokkal. Az újbóli felhasználás meghatározása magában foglalja az FSB-ajánlások értelmében vett újbóli elzálogosítást, ez azonban nem érinti e kifejezésnek a jövőbeli uniós jogalkotási kezdeményezések alkalmazásában történő meghatározásának szükségességét.”

Magyarázat

4. módosítás

(24) preambulumbekezdés

„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biztosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.”

„Az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló biztosítani egyes piaci tevékenységek, így az értékpapír-finanszírozási ügyletek, az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás és – adott esetben – az egyéb finanszírozási struktúrák átláthatóságát, és lehetővé tenni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt releváns kockázatok nyomon követését és azonosítását. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.”

Magyarázat

5. módosítás

1. cikk

„E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra vonatkozóan.”

„E rendelet átláthatósági szabályokat határoz meg az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, az egyéb finanszírozási struktúrákra és az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra vonatkozóan.”

Magyarázat

6. módosítás

2. cikk (1) bekezdés d) pont

„d)

újbóli elzálogosítást végrehajtó szerződő fél, amely:

(1)	az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezkedésük helyétől függetlenül;

(2)

harmadik országban letelepedett, amennyiben:

i.	az újbóli elzálogosításra valamely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor; vagy

ii.	az újbóli elzálogosítás az Unióban letelepedett szerződő fél vagy egy harmadik országban letelepedett szerződő fél uniós fióktelepe által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket érint.”

„d)

újbóli elzálogosítást újbóli felhasználást végrehajtó szerződő fél, amely:

(1)	az Unióban letelepedett, beleértve fióktelepeit, elhelyezkedésük helyétől függetlenül;

(2)

harmadik országban letelepedett, amennyiben:

i.	az újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra valamely uniós fióktelep művelete keretében kerül sor; vagy

ii.	az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás az Unióban letelepedett szerződő fél vagy egy harmadik országban letelepedett szerződő fél uniós fióktelepe által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket érint.”

Magyarázat

7. módosítás

2. cikk (2a) bekezdés

Nincs szöveg.

„Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az ügyletekre, amelyekben a (2) bekezdésben felsorolt szervek szerződő felek.”

Magyarázat

A KBER tagjainak a rendelet iránti javaslat alkalmazása alóli szubjektív mentessége nem elegendő annak biztosításához, hogy azok az ügyletek, amelyekben a KBER tagjai szerződő felek, szintén mentesüljenek a bejelentési és átláthatósági kötelezettségek alól. Ezért szükséges ez az új bekezdés. Lásd e vélemény 2.1. bekezdését.

8. módosítás

2. cikk (3) bekezdés

„A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás módosítása céljából.”

„A Bizottság a 27. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az e cikk (2) bekezdésében előírt felsorolás módosítása és különösen a (2) bekezdés hatályának harmadik országok központi bankjaira történő kiterjesztése céljából.

E célból [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónappal] a Bizottság az ügyleteknek harmadik országok központi bankjai általi, e rendelet alapján történő kezelését értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely jelentés a következőkre tér ki:

a)	azonosítja az érintett harmadik országokra alkalmazandó rendelkezéseket a központi bankok ügyleteinek – köztük a KBER tagoknak e harmadik országokban kötött ügyleteit – felügyeleti közzétételére vonatkozóan, és

b)	értékeli, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az Unión belüli, felügyeleti közzétételi követelmények harmadik országok központi bankjaira.

Amennyiben a jelentés megállapítja, hogy szükség van a (2) bekezdésben meghatározott mentességre az olyan ügyletek esetében, ahol a szerződő fél monetáris politikai, deviza- és pénzügyi stabilitással kapcsolatos műveleteket végző, harmadik országbeli központi bank, a Bizottság rendelkezhet úgy, hogy e mentesség vonatkozik e harmadik országbeli központi bankra.”

Magyarázat

E szövegezési javaslat célja, hogy összhangot biztosítson a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (9) bekezdésével. Lásd e vélemény 2.2. bekezdését.

9. módosítás

3. cikk 6. pont harmadik francia bekezdés

„»értékpapír-finanszírozási ügylet«:

(…)

—	bármely egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő ügylet, különösen a vétel-eladás ügylet vagy az eladás-visszavásárlás ügylet (buy-sell back, sell-buy back);”

„»értékpapír-finanszírozási ügylet«:

(…)

—	bármely egyenértékű gazdasági hatással járó és hasonló kockázatot jelentő ügylet, különösen a vétel-eladás ügylet vagy az eladás-visszavásárlás ügylet (buy-sell back, sell-buy back) vagy a biztosítéki csereügylet;”

Magyarázat

Az értékpapír-finanszírozási ügylet meghatározásának ki kell terjednie a biztosítékok szerződő felek közötti átruházására. Ez megkönnyíti az ilyen ügyleteknek a rendelet iránti javaslat 4. cikkével összhangban történő bejelentését és figyelemmel kísérését, ami makroprudenciális nézőpontból jelentőséggel bír, mivel az ilyen ügyletek hozzájárulhatnak a rendszerszintű kockázat kialakulásához.

10. módosítás

3. cikk 7. pont

„»újbóli elzálogosítás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;”

„»újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás«: a biztosítékként kapott pénzügyi eszköznek a biztosítékot átvevő szerződő fél által saját nevében és saját számlára, illetve egy másik szerződő fél számlájára való felhasználása;”

Magyarázat

E szövegezési javaslat célja, hogy tükrözze, e tág meghatározás összhangban áll az FSB-ajánlásokban szereplő „újbóli felhasználás” kifejezéssel. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését.

11. módosítás

4. cikk (7) bekezdés

„E cikk egységes alkalmazásának biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a különböző típusú értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, amelyeknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)	az értékpapír-finanszírozási ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

a biztosíték névleges értéke, pénzneme, típusa, minősége és értéke, a biztosítéknyújtás módszere, amennyiben újbóli elzálogosításra rendelkezésre áll, újbóli elzálogosításra került-e, a biztosítékot helyettesítő eszköz, a visszavásárlás árfolyama vagy a kölcsönzési díj, a szerződő fél, a haircut, az értéknap, a lejárat időpontja és az első lehívhatóság időpontja.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

a)	az értékpapír-finanszírozási ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettje;

a biztosítékként felhasználásra kerülő, vagy értékpapír illetve áru kölcsönbe adásának vagy kölcsönbe vételének tárgyát képező egyes eszközök, beleértve adott esetben az egyes eszközöket, amennyiben az ügyletek eszközcsoportokkal fedezettek. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az eszközcsoportok technikai jellemzőit a bejelentés megkönnyítése érdekében;

b) c)

a biztosítékként használt egyes eszközök névleges értéke, pénzneme, típusa, minősége és értéke, a biztosítéknyújtás módszere, amennyiben újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra rendelkezésre áll, újbóli elzálogosításra újbóli felhasználásra került-e, a biztosítékot helyettesítő eszköz, a visszavásárlás árfolyama vagy a kölcsönzési díj, a szerződő fél, a haircut, az értéknap, a lejárat időpontja és az első lehívhatóság időpontja, és a piaci szegmens. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az eszközcsoportok technikai jellemzőit a bejelentés megkönnyítése érdekében.

E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardokat.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információk KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen rögzíteni kell az értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusai esetében a kereskedelmi adattáraknak bejelentendő adatokat, a nemzetközileg elfogadott fejlemények és standardok figyelembevételével. A technikai standardoknak biztosítaniuk kell a fedezetekre vonatkozó átfogó adatszolgáltatást, beleértve az egyes eszközök adatait, amennyiben az ügyleteket eszközcsoportokkal fedezik, például portfólió alapon vagy három résztvevős fedezetkezelési szolgáltatásokon keresztül. A technikai standardoknak figyelembe kell venniük az ilyen eszközcsoportok technikai jellemzőit és dinamikus jellegét, és ennek megfelelően ki kell igazítani a bejelentési követelményeket. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

12. módosítás

4. cikk (8) bekezdés

„Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) szorosan együttműködve és figyelembe véve annak igényeit, végrehajtási technikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben a értékpapír-finanszírozási ügyletek különböző típusaira vonatkozóan részletesen meghatározza az (1) és a (3) bekezdésben említett jelentések formátumát és gyakoriságát.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

E technikai standardok kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nemzetközileg elfogadott fejleményeket és standardokat. Így különösen, a bejelentések formátumának tartalmaznia kell többek között az alábbi nemzetközi standardokat vagy később kidolgozásra kerülő más egyenértékű standardokat:

a)	globális jogalany-azonosítók, vagy átmeneti jelleggel, ideiglenes jogalany-azonosítók;

b)	nemzetközi értékpapír-azonosító számok (ISIN);

c)	egyedi kereskedési azonosító minden egyes ügylethez.

Az ESMA, a KBER-rel szorosan együttműködve és a piaci szereplőkkel konzultálva, meghatározza az egyedi kereskedési azonosítók kidolgozásának, kiosztásának és kezelésének feltételeit, szükség esetén a nemzetközi fejlemények figyelembevételével.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett végrehajtási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

A szabványosítás megfelelő szintjének biztosítása, valamint az ezen információknak a KBER feladatai céljára történő felhasználásának megkönnyítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a kereskedési adattáraknak benyújtandó bejelentések tartalmának és formátumának bizonyos vonatkozásait, a nemzetközi azonosítók, így a globális jogalany-azonosítók és az ISIN-ek figyelembevételével, annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a szükséges adatattribútumokkal rendelkező, megfelelő továbbítási formátumú ügyleti adatokat kapjanak meg. Ezenkívül az ESMA-t meg kell bízni azzal, hogy – nemzetközi szinten az elfogadott keretek hiányában – európai szinten egyedi kereskedési azonosítót dolgozzon ki. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

13. módosítás

5. cikk (6) bekezdés

„Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

„Az ESMA kidolgozza a (4) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozási technikai standardok tervezetét.

A technikai standardok meghatározhatják a kereskedési adattárak által alkalmazandó, a 4. cikk (1) bekezdése alapján nekik bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat, amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy az ilyen eljárások szükségesek az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

Az ESMA-nak lehetősége kell legyen arra, hogy a kereskedési adattárakra vonatkozó, az azokhoz a rendelet iránti javaslat 4. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentett adatok teljességének és helyességének ellenőrzésére irányuló eljárásokat határozhasson meg, amennyiben az ESMA ezt szükségesnek és megfelelőnek ítéli. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

14. módosítás

12. cikk (2) bekezdés

„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.”

„A kereskedési adattár gyűjti és tárolja az értékpapír-finanszírozási ügyletek adatait, és biztosítja, hogy a 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében említett jogalanyok, beleértve az EKB-t is az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egységes felügyeleti mechanizmus keretében fennálló feladatai ellátása során, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) feladatuk és megbízatásuk ellátása céljából közvetlenül és azonnal hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz.”

Magyarázat

A 648/2012/EU rendelet 81. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek „a KBER érintett tagjai”. Bár ez a kifejezés kiterjed az EKB-ra, a jogbiztonság érdekében kifejezetten hivatkozni kell az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében betöltött szerepére.

15. módosítás

12. cikk (3) bekezdés

„E cikk egységes alkalmazása érdekében az ESMA a KBER-rel szorosan együttműködve és a (2) bekezdésben említett szervezetek igényeinek figyelembevételével szabályozási technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a)	az (1) bekezdésben említett aggregált pozíciók részletei és közzétételük gyakorisága, valamint a (2) bekezdésben említett értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai;

b)	az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához szükséges operatív standardok;

c)	azon információk részletei, amelyekhez a (2) bekezdésben említett szervezeteknek hozzáférésük van.

A szabályozási technikai standardok tervezetei biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk ne legyenek alkalmasak az értékpapír-finanszírozási ügyletek szerződő feleinek azonosítására.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

a)	az (1) bekezdésben említett aggregált pozíciók részletei és közzétételük gyakorisága, valamint a (2) bekezdésben említett értékpapír-finanszírozási ügyletek adatai;

b)	az adatok adattárak közötti, teljes mértékben automatikus módon történő összeállításához, összesítéséhez és összehasonlításához szükséges operatív standardok;

c)	azon információk részletei, amelyekhez a (2) bekezdésben említett szervezeteknek hozzáférésük van, figyelembe véve a teljes körű, részletes, standardizált formátumú adatokhoz való hozzáférés szükségességét.

Az ESMA [e rendelet kihirdetésétől számított 12 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozási technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”

Magyarázat

A KBER feladatainak ellátása, valamint a pénzügyi piacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében a KBER-nek jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie. Ezért a szabályozási technikai standardtervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a kereskedési adattárak által a KBER tagjai részére szolgáltatott információk teljes körűek, részletesek és valamennyi kereskedési adattárból standardizált formátumban elérhetőek legyenek. Lásd e vélemény 2.4. bekezdését.

16. módosítás

15. cikk

„V. fejezet

Az újbóli elzálogosítás átláthatósága

15. cikk

A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása

(1)

A szerződő felek abban az esetben jogosultak újbóli elzálogosítást alkalmazni, ha legalább a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a biztosítékot átvevő szerződő fél megfelelően, írásban tájékoztatja a biztosítékot nyújtó szerződő felet azokról a kockázatokról, amelyek a b) pontban említett hozzájárulás esetén felmerülhetnek, különösen a biztosítékot átvevő szerződő fél nemteljesítése esetén lehetséges kockázatokról;

b)	a biztosítékot nyújtó szerződő fél előzetes kifejezett hozzájárulását adta, amelyet írásbeli megállapodás aláírásával vagy azzal egyenértékű más módon igazolt.

(2)

A szerződő felek az újbóli elzálogosításhoz való jogukat legalább a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén gyakorolhatják:

a)	az újbóli elzálogosítás az (1) bekezdés b) pontjában említett írásbeli megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően történt;

b)	a biztosítékként kapott pénzügyi eszközöket egy, az átvevő szerződő fél nevében nyitott számlára utalják át.

(3)	Ez a cikk nem sérti a szigorúbb ágazati előírásokat, különösen a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvet.”

„V. fejezet

Az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás átláthatósága

15. cikk

A biztosítékként kapott pénzügyi eszközök újbóli elzálogosítása újbóli felhasználása

(1)

A szerződő felek abban az esetben jogosultak újbóli elzálogosítást újbóli felhasználást alkalmazni, ha legalább a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	a biztosítékot átvevő szerződő fél megfelelően, írásban tájékoztatja a biztosítékot nyújtó szerződő felet azokról a kockázatokról, amelyek a b) pontban említett hozzájárulás esetén felmerülhetnek, különösen a biztosítékot átvevő szerződő fél nemteljesítése esetén lehetséges kockázatokról;

a biztosítékot nyújtó szerződő fél előzetes kifejezett hozzájárulását adta, amelyet írásbeli megállapodás, vagy azzal egyenértékű más módon mechanizmus, vagy a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmében vett tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás aláírásával igazolt.

(2)

A szerződő felek az újbóli elzálogosításhoz újbóli felhasználáshoz való jogukat legalább a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén gyakorolhatják:

a)	az újbóli elzálogosítás újbóli felhasználás az (1) bekezdés b) pontjában említett írásbeli megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően történt;

b)	a biztosítékként kapott pénzügyi eszközöket egy, az átvevő szerződő fél nevében nyitott számlára utalják át.

(3)	Ez a cikk nem sérti a szigorúbb ágazati előírásokat, különösen a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvet.”

Magyarázat

E módosítás célja, hogy összhangot teremtsen az „újbóli felhasználás” kifejezésnek a rendelet iránti javaslatba történő beiktatása tekintetében. Lásd a 10. módosítást és a vélemény 2.3. bekezdését.

17. módosítás

17. cikk (2) bekezdés

„Amennyiben feladataik elvégzése céljából szükséges és mindenekelőtt a 4. cikkel összefüggésben a 16. cikkben említett illetékes hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek az KBER megfelelő tagjaival, beleértve az EKB-t az 1024/2013/EU tanácsi rendelet alapján az egységes felügyeleti mechanizmus keretében fennálló feladatai ellátása során.”

Magyarázat

18. módosítás

20. cikk (4) bekezdés d) pont

„A tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskörrel ruházzák fel az illetékes hatóságokat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett jogsértések esetén alkalmazzák legalább a következő közigazgatási szankciókat vagy egyéb intézkedéseket:

(…)

d)	az engedély visszavonása vagy felfüggesztése;”

(…)

d)	az szerződő felek engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése, a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek kivételével;

da)	az engedély visszavonása. E hatáskör az EKB-nak az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában rögzített, a hitelintézetek engedélyének visszavonására vonatkozó kizárólagos hatáskörére figyelemmel áll fenn;”

Magyarázat

Az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a hitelintézetek engedélyének visszavonására. Ezért a rendelet iránti javaslatnak egyértelművé kell tennie, hogy a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek engedélyének visszavonása az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezenkívül az egységes felügyeleti mechanizmus megfelelő működésének és integritásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokat a rendelet iránti javaslatban nem szabad felruházni a hitelintézetek engedélyének felfüggesztésére vonatkozó hatáskörrel.

19. módosítás

20. cikk (5) bekezdés

„A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.”

„A 4. cikkben vagy a 15. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem érinti az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényességét vagy a felek lehetőségét az értékpapír-finanszírozási ügyletek feltételeinek érvényesítésére. A 4. cikkben meghatározott szabályok megsértése nem keletkeztet kártérítésre való jogosultságot egy értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felétől.”

Magyarázat

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendeleti iránti javaslat szerinti szerződéses átláthatósági követelmények véletlenül se teremtsenek a pénzügyi stabilitást érintő kockázatokat a biztosítékláncok számára, egyértelművé kell tenni, hogy a 15. cikk szerinti átláthatósági követelmények megsértése nem fogja érinteni az értékpapír-finanszírozási ügylet érvényességét vagy végrehajthatóságát. Lásd e vélemény 2.3. bekezdését.

(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 336/23

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 336/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„PECORINO DELLE BALZE VOLTERRANE”

EK-szám: IT-PDO-0005-01166 – 2013.10.22.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Pecorino delle Balze Volterrane”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pecorino delle Balze Volterrane” kizárólag növényi oltó és az előállítási területről származó nyers teljes juhtej felhasználásával készülő sajt; az érlelési idő függvényében négy különböző típusban állítják elő, ezek a következők: a 7–44 napig érlelt „fresco” (friss), a 45 nap és 6 hónap közötti ideig érlelt „semistagionato” (félérett), a 6–12 hónapig érlelt „stagionato” (érett), illetve a 12 hónapnál hosszabb ideig érlelt „da asserbo” (tartós) típus. A „Pecorino delle Balze Volterrane” juhsajt forgalomba kerülésekor az alábbi tulajdonságokkal jellemezhető:

Fizikai tulajdonságok: Formája: henger alakú, sík felületű, oldala egyenes vagy enyhén domború. Sajtkorong átmérője: 10 és 20 cm között változik. Oldalmagassága: 5 és 15 cm között változik. Súlya: a „fresco” (friss), „semistagionato” (félérett) és a „stagionato” (érett) típus esetében 600 g és 2 kg közötti, a „da asserbo” (hosszan eltartható) típus esetében legfeljebb 7 kg.

Kémiai tulajdonságok: Zsírtartalom a szárazanyagban > 45 %; Fehérjetartalom (Nx6,25): > 20 %

Organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságok: kérge: a szalmasárgától az élénksárgáig változik. Olívaolajjal és hamuval történő kezelés után szürke; sajttésztája: tömör, szinte egyáltalán nem morzsálódik, esetenként szabálytalan eloszlású kisebb repedezettséget mutat. Színe: vágáskor a „fresco” (friss) típus fehér színétől a „semistagionato” (félérett), a „stagionato” (érett) és a „da asserbo” (tartós) típus többé-kevésbé szalmasárga színéig változhat; illata: tartós, a tej és a vad kárdi illatára emlékeztet, a gyógynövények és a sárga virágok illatjegyeivel; íze: elsőre édes, a tej, virágok és kárdi érzetével; a friss növényekre emlékeztető hosszan érezhető utóízzel; később enyhén – az érlelés előrehaladtával egyre erőteljesebben – csípős, ízletes és enyhén íny-összehúzó hatású a „stagionato” (érett) és a „da asserbo” (tartós) típus esetében.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Tej: a félrideg tartásban nevelt Sarda (szárd) juhfajtától származó nyers és teljes juhtej.

Oltó: a kárdi, más néven vad articsóka (Cynaria cardunculus) virágzatából nyert növényi oltó.

Só: finomított.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A juhok összes takarmányszükségletének legalább kétharmadát az előállítási területen történő legeltetéssel fedezik. Az állatoknak adott tartósított takarmány, illetve a szemes takarmányt tartalmazó gabonafélék (árpa, zab, veteménybab) napi fejadagja évszak függvényében 100–800 g között változik; a téli hónapokban nagyobb, a nyári időszakban kisebb mennyiségben kerül adagolásra. Géntechnológiával módosított termékek (GMO) adása tilos.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

Az előállítás azon műveletei, amelyeket az előállítási területen kell végezni, a következők: az állatok tenyésztése, a sajtkészítés és a sajt érlelése.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Forgalomba kerüléskor a termék egyik oldalán elhelyezett címkén – a termék logóján és a közösségi jelölésen kívül – világosan olvasható betűkkel kötelezően feltüntetendő információk:

—	a „Pecorino delle Balze Volterrane” elnevezés; valamint a „Denominazione di Origine Protetta” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) szöveg, vagy a „DOP” (OEM) rövidítés,

—	a termék érlelés szerinti típusa („fresco” (friss), „semistagionato” (félérett), „stagionato” (érett) vagy „da asserbo” (tartós)),

—	a gyártó, az érlelést és a csomagolást végző cég elnevezése, társasági formája és címe.

A termék egészben vagy darabolva, előrecsomagolt állapotban vagy vákuumcsomagolásban is értékesíthető. Annak érdekében, hogy a darabolása következtében ne tűnjön el a termék azonosító jelzése, a címkén a „Pecorino delle Balze Volterrane” eredetmegjelölésnek és a termék logójának legalább 4 alkalommal, felváltva szerepelnie kell (egymáshoz képest 90°-os távolságban). Tilos bárminemű, nem kifejezetten előírt minősítés használata.

Mindazonáltal megengedett olyan – nevekre, társasági formákra vagy magántulajdonban lévő márkajelzésekre – utaló jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése, valamint feltüntethetők más valósághű és dokumentálható, az érvényben lévő jogszabályok által engedélyezett hivatkozások is. A termék logója a mellékelt ábra szerinti kör alakú mező, közepében egy kárdi (vad articsóka) stilizált ábrázolása, továbbá egy „V” betű, amely két görbe vonalból áll; láthatók még rajta a vad articsóka levelei, a háttérben két domb, fölöttük az égbolt. A kör alakú mezőben a „Pecorino delle Balze Volterrane” szöveg szerepel. Az elnevezés logójának mérete a különböző felhasználási céloknak megfelelően változtathat.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A juhok tenyésztése, illetve a „Pecorino delle Balze Volterrane” termék előállítása és érlelése kizárólag a Pisa megyében található Volterra, Pomarance, Montecatini Val di Cecina, Castelnuovo Val di Cecina, Monteverdi települések területén történik.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A termék előállítási területe Pisa megye délkeleti határszélén helyezkedik el, két folyó – (észak felől) az Era, és (dél felől) a Cecina völgye között. Belső, ám a tengerhez viszonylag közel eső elhelyezkedéséből adódóan a terület tengermelléki mérsékelt mediterrán éghajlattal jellemezhető, esős őszi és tavaszi időszakokkal. Geológiailag a terület morfológiája rendkívül változatos, ami az esővíz erős eróziója és a hosszan tartó emberi tevékenység (erdőirtás, pásztorkodás) együttes hatása nyomán keletkezett úgynevezett biancana-k (kis agyagos emlő alakú magaslatok), calanco elnevezésű (egymás mellett elhelyezkedő kis, síkmértani formájukat tekintve lópatkóra emlékeztető alakú) vízmosások és balza (a csapadékvíz okozta erózió következtében kialakult óriási hasadékok) meglétében nyilvánul meg. Ilyen környezetben a növényzet erős szelekciója megy végbe. A talaj göröngyös morfológiai adottságainak, mobilitásának, a szubsztrátum csekély vízáteresztő képességének, alacsony szervesanyag- és magas ásványisó-tartalmának, valamint a hosszú száraz időszakoknak köszönhetően a területen a sókat jól tűrő, kivételesen jó alkalmazkodóképességű fűfélék maradtak fenn. A vízmosások és a hegygerincek tetején lévő réteken pázsitfűfélék nőnek, az agyagos területeken többnyire koronás baltavirág, a vízmosások aljában pedig a pangó vizet jól tűrő növényzet terem. A területen ezenkívül elterjedt a kakukkfű és más, a legelő állatok által kedvelt növények, mint például a jeneszter. De itt mindenekelőtt „spontán és nagy mennyiségben megterem” (Amerighi, 1973.) a vad kárdi. A nyers tejnek az állatok szálláshelye melletti sajtüzemekben történő feldolgozása szintén a tevékenység kézműves jellegének hátterében áll. A helyi munkaerő, valamint az állandó technikák alkalmazásának köszönhetően sikerült biztosítani a kontinuitást a hagyományokban, következésképp fennmaradt a feltétlenül az emberi erőforrásokhoz kötődő, más területeken nehezen elérhető nagyfokú szakosodottság.

5.2. A termék sajátosságai

A „Pecorino delle Balze Volterrane” fő sajátosságát a területen nagy mennyiségben megtalálható kárdi virágából nyert oltó felhasználásán alapuló sajátos előállítási módszer adja. Ennek az aspektusnak, valamint a legelők elrendezésének köszönhető a terméknek a többi juhtejből készült sajttól – főleg organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságokban megnyilvánuló – különbözősége. Sajátos jegyek különösen a – juhsajtokhoz képest meglepő módon édes – ízvilágában érzékelhetők, továbbá a kárdi, valamint a helyi növények és virágok által meghatározott illatában: az alacsony feldolgozási (< 40 °C) hőmérsékletnek köszönhetően kioldódott illóolajaik érződnek a terméken.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

Az éghajlat, valamint a terület geológiai felépítése kedvez azon helyi növényfajták kifejlődésének, amelyek a legeltetett juhok fő táplálékforrását jelentik, és a sajt organoleptikus (érzékszervi) sajátosságait meghatározó illékony aromákat kölcsönöznek a tejnek. A környezet meghatározónak bizonyul a „Pecorino delle Balze Volterrane” termék egyik fő sajátosságának, a vad kárdiból származó különös tejoltónak a kinyeréséhez is.

Ezenkívül a nagyszabású erózió nyomán különböző formájú és méretű barlangszerkezetek alakultak ki, amelyeket a helyi pásztorok az elmúlt évszázadok során, a légkondicionált cellák megjelenését megelőzően, előszeretettel használtak mind az állatok elszállásolására, mind pedig a tejtermékek természetes érlelésére. A barlangokban ugyanis, a lényegében állandó nedvességtartalomnak köszönhetően a juhsajt fokozatosan érik, és az ily módon érlelt termék nem veszíti el a fő sajátosságait. Az említett körülményeket a helyiek szakértelmével együtt, napjainkban is ideálisnak tartják – és nem pusztán azok a termelők, akik előnyben részesítik azt az érlelési módot, amelyben annak teljes, vagy csak utolsó, befejező szakaszát barlangban végzik, hanem a légkondicionált cellákkal rendelkezők is. Az említett cellákban ugyanis a barlangokra jellemző hőmérsékleti és nedvességtartalom-értékeket – vagyis 7–10 °C hőmérsékletet és 70–90 % nedvességtartalmat – reprodukálják.

Az emberi tényező a sajt feldolgozási ciklusa során is meghatározónak bizonyul, az alábbi, a területen hagyományosan szerzett szakértelmen alapuló, kivétel nélkül kézzel végzett műveletek során: a növényi oltó hozzáadása, ami – tekintettel az állati eredetű oltónál kisebb alvasztási hatásfokára – különösen nagy szakértelmet igényel, az alvadék hegyes eszköz (ún. „spino”) segítségével, óvatosan végzett megtörése, valamint a termék formázása, amit különös odafigyeléssel végeznek a tejsavó megfelelő mértékű lecsöpögésének elősegítése érdekében. Az előállítási folyamatnak a késztermék sajátosságaira gyakorolt hatása tekintetében fontos megjegyezni, hogy a „Pecorino delle Balze Volterrane” növényi oltó felhasználásával történő előállítása során a tej alvadása lassúbb és kevésbé erőteljes, mint az állati oltó alkalmazása esetén. Ez jelentős hatást gyakorol a szikkadásra, vagyis a savónak az alvadékból történő kiválasztására; így a nedvességtartalom – más sajtokhoz képest – enyhébben és lassabban távozik a termékből. A fentiek eredményeképpen keletkező termék édesebb, és a „stagionato” (érett), valamint a „da asserbo” (tartós) típus esetében nem jellemző a termék hangsúlyosan csípős jellege.

A terület konyhaművészetében számos hagyományos helyi étel összetevői között megtalálható, kellemesen lágy ízéről ismert „Pecorino delle Balze Volterrane” rendkívül kedvelt a fogyasztók körében. Többféleképpen fogyasztják előételként, felvágottakkal és olajban tartósított zöldségekkel, húsos mártással készülő első fogásokra reszelve, vagy az érlelési időszak függvényében asztali sajtként, illetve levesek, tepsis töltött tészták (például a „ceci in magro”) készítéskor reszelve.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

A közigazgatási szerv a „Pecorino delle Balze Volterrane” OEM elismerésére irányuló javaslatnak az Olasz Köztársaság 2013. augusztus 24-i, 198. számú Hivatalos Közlönyében történő közzétételével, a fenti kérelem vonatkozásában elindította a nemzeti kifogásolási eljárást.

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all’Esame dell’UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 336

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. szeptember 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 336/01	A Bizottság közleménye a 891/2009/EK rendelet keretében származási bizonyítványok kibocsátására feljogosított hatóságról	1
2014/C 336/02	A Bizottság közleménye a 481/2012/EU végrehajtási rendelet keretében eredetiségigazolások kibocsátására feljogosított hatóságról	2
2014/C 336/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7341 – MVD/Postcon/ADVO) ( 1 )	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 336/05	Euroátváltási árfolyamok	20
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2014/C 336/06	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	21
2014/C 336/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	21
2014/C 336/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	22

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2712
JPY	Japán yen	138,88
DKK	Dán korona	7,4433
GBP	Angol font	0,78040
SEK	Svéd korona	9,1836
CHF	Svájci frank	1,2076
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,1450
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,572
HUF	Magyar forint	310,54
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1771
RON	Román lej	4,4000
TRY	Török líra	2,8684
AUD	Ausztrál dollár	1,4432
CAD	Kanadai dollár	1,4136
HKD	Hongkongi dollár	9,8564
NZD	Új-zélandi dollár	1,6006
SGD	Szingapúri dollár	1,6152
KRW	Dél-Koreai won	1 325,85
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,2561
CNY	Kínai renminbi	7,8016
HRK	Horvát kuna	7,6246
IDR	Indonéz rúpia	15 244,83
MYR	Maláj ringgit	4,1433
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,965
RUB	Orosz rubel	48,9520
THB	Thaiföldi baht	41,083
BRL	Brazil real	3,0551
MXN	Mexikói peso	16,9832
INR	Indiai rúpia	78,0873

A tilalom dátuma és időpontja	2014.8.28.
Időtartam	2014.8.28. – 2014.12.31.
Tagállam	Írország
Állomány vagy állománycsoport	GHL/2A-C46
Faj	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)
Övezet	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	32/TQ43

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Központi Bank
2014/C 336/04	Az Európai Központi Bank véleménye (2014. június 24.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2014/49)	5

	V Hirdetmények
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 336/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	23
2014/C 336/10	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	27