AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

17.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/5

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Erősáramú kábelek

(AT.39610)

2014/C 319/05

I. BEVEZETÉS

Az ügy a tenger alatti és föld alatti erősáramú kábelek piacán működő, majdnem világszintű kartellre vonatkozik, a következő vállalkozások részvételével: a Nexans (2); a Prysmian és korábbi anyavállalatai, a Pirelli és a Goldman Sachs (3); a JPS és közös vállalkozás anyavállalatai, a Hitachi és a Sumitomo (4); a Viscas és közös vállalkozás anyavállalatai, a Furukawa és a Fujikura (5); az ABB (6); a Brugg (7); a Silec, jelenlegi anyavállalata, a General Cable és annak elődje és korábbi anyavállalata, a Safran (8); az EXSYM és közös vállalkozás anyavállalatai, a Showa és a Mitsubishi (9); az LS Cable (10); a Taihan (11); és az NKT (12) (együttesen: a határozat címzettjei).

II. ELJÁRÁS

1. Vizsgálat

A vizsgálat az ABB által 2008. október 17-én benyújtott mentességi kérelem alapján indult az engedékenységi közlemény keretében (13). Az ABB 2008. december 22-én feltételes mentességet kapott. A Bizottság 2009. január 28. és február 3. között meglepetésszerű vizsgálatokat hajtott végre a Nexans és a Prysmian telephelyein. 2009. február 2-án a JPS (együtt a Sumimoto és a Hitachi anyavállalataival), 2009. április 20-án a Mitsubishi kérelmet nyújtott be a bírság csökkentésére az engedékenységi közleménynek megfelelően. A Bizottság 2011. június 29-én arról tájékoztatta a Mitsubishit, hogy előzetes következtetésre jutott, mely szerint a Mitsubishi nem nyújtott be jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyítékot azokhoz a bizonyítékokhoz képest, amelyek már a Bizottság tulajdonában vannak.

A Prysmian és a Nexans kérelmet nyújtott be a Törvényszékhez a Bizottság vizsgálatot elrendelő határozatainak megsemmisítése iránt. A Törvényszék a 2012. november 14-i ítéletében (14) megállapította, hogy a Bizottság a vizsgálatot elrendelő határozat elfogadását megelőzően kellően komoly bizonyítékokkal rendelkezett ahhoz, hogy vizsgálatot rendeljen el csak a nagyfeszültségű tenger alatti és a föld alatti erősáramú kábelekre és az azokhoz kapcsolódó berendezésekre vonatkozóan. A Törvényszék ezért megsemmisítette a Nexans és a Prysmian vállalkozásokat érintő vizsgálatot elrendelő határozatokat az arra vonatkozó részükben, hogy a nagyfeszültségű tenger alatti és a föld alatti erősáramú kábelektől eltérő erősáramú kábelekre és az azokhoz kapcsolódó berendezésekre vonatkoztak. A Nexans 2013. március 15-én fellebbezett a Törvényszék T-135/09. sz. ügyben hozott ítélete ellen (15). E jelentés megszövegezésekor a fellebbezés még függőben van.

2. Kifogásközlés

4.	2011. június 30-án a Bizottság kifogásközlést küldött a határozat címzettjeinek és egy másik félnek (együttesen: a kifogásközlés címzettjei).

A Bizottság szerint a kifogásközlés címzettjei 1999. február 18. és 2009. január 28. között olyan megállapodásokat kötöttek és összehangolt magatartásokat folytattak, melyek célja a piacok és az ügyfelek felosztása, és a tenger alatti és föld alatti erősáramúkábel-projektek területén a versenyképes árszint feletti árak fenntartása. A Bizottság előzetes megállapításai szerint az európai és az ázsiai gyártók megállapodtak arról, hogy nem versenyeznek egymás hazai területein, az európai szolgáltatók pedig arról, hogy az EGT-n belüli projektek tekintetében felosztják a területeket és az ügyfeleket. Ezt a magatartást az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke egységes és folytatólagos megsértésének tekintették.

3. Az iratokhoz való hozzáférés/Bizalmas adatok

6.	A kifogásközlés címzettjeinek 2011 júliusában DVD-n biztosítottak hozzáférést (16) az ügyirathoz, valamint a mentességi kérelmet és az engedékenységi közlemény alapján kérelmet benyújtók társasági nyilatkozataihoz, a Versenypolitikai Főigazgatóság telephelyén.

a. Az ügyirathoz való további hozzáférés iránti kérelmek

7.	A Versenypolitikai Főigazgatóság foglalkozott az LS Cable, a Goldman Sachs, a Nexans és az nkt ügyirathoz való további hozzáférés iránti kérelmeivel.

A Goldman Sachs-tól három kérelmet kaptam az ügyirathoz való további hozzáférés iránt, melyet a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasított. E kérelmek a Prysmiannak a Bizottság 2009. október 20-i információkérésére benyújtott válasza egyes részeire, és a válaszhoz mellékelt bizonyos dokumentumokra vonatkoztak. A három kérelemből kettőt teljes egészében, egyet részben fogadtam el. Az egyik kérelem elfogadása eredményeként határozatot fogadtam el a 2011/695/EU határozat 8. cikke szerint, melyben elrendeltem, hogy tegyék hozzáférhetővé a Goldman Sachs számára a Prysmian által a 2009. október 20-i információkérés egyik kérdésére adott egyik választ.

b. A Spanyol Versenybizottság által benyújtott dokumentumok

2011 októberében kérelmet kaptam a Nexans-tól, többek között azokhoz a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság a Spanyol Versenybizottságtól kapott meg azt követően, hogy utóbbi vizsgálatot végzett a spanyolországi erősáramúkábel-ágazatban. A Nexans tulajdonában volt a Spanyol Versenybizottság határozata, melyben arról tájékoztatták, hogy a lefoglalt dokumentumokat továbbították a Bizottságnak. A Nexans nem találta ezeket a dokumentumokat a Bizottság ügyiratában, ezért szerinte az ügyirat hiányos. A Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította a Nexans kérelmét arra hivatkozva, hogy a Spanyol Versenybizottságtól beérkezett dokumentumok (a továbbiakban: a spanyol dokumentumok) nem képezték az ügyirat részét, mivel azok nem tartalmaztak az AT.39610 sz. ügyben folytatott vizsgálat tekintetében releváns információt.

10.

Véleményem szerint a spanyol dokumentumok az AT.39610 bizottsági ügyirat részét képezték, és ezért azokat a kifogásközlés címzettjei számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratbetekintési közleményben (17) a Bizottság a 8. pontban úgy határozza meg a Bizottság ügyiratát, hogy az „minden olyan dokumentumot tartalmaz, amelyet a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága beszerzett, megkapott és/vagy összeállított a vizsgálata során”. A Bizottság a spanyol dokumentumokhoz a Spanyol Versenybizottsághoz az 1/2003/EK rendelet (18) 12. cikke szerint intézett kérés alapján jutott hozzá az AT.39610. sz. ügy vizsgálatával összefüggésben.

11.

A Versenypolitikai Főigazgatóság úgy határozott, hogy tekintettel a dokumentumok nagy számára, azokat először szerkesztetlenül a kifogásközlés címzettjeinek külső ügyvédjei kapják meg, így az ügyvédek kiválaszthatják az ügyfeleik védelme tekintetében releváns dokumentumokat. Ezt követően a kiválasztott dokumentumok bizalmas információt nem tartalmazó változatait küldenék meg a kifogásközlés címzettjeinek. A „csak külső ügyvédek” eljárás 2011 novemberétől 2012 januárjáig tartott, és az eljárás folyamán több mint 1 300 dokumentumot választottak ki. 2012 februárjában a kifogásközlés címzettjei megkapták a kiválasztott dokumentumok bizalmas információkat nem tartalmazó változatait, és ezek alapján 2012 februárja és áprilisa között írásbeli észrevételeket nyújtottak be.

12.	A kifogásközlési nyilatkozat néhány címzettje további hozzáférést kért a spanyol dokumentumokhoz. A Versenypolitikai Főigazgatóság majdnem mindegyiket elfogadta. Egy kérelmet kaptam a Prysmiantól, melynek részben helyt adtam.

13.

2012 júliusában a külső ügyvédeket, akiknek hozzáférést biztosítottak a spanyol dokumentumok szerkesztetlen változatához, felkérték arra, hogy vagy semmisítsék meg ezeket a dokumentumokat és azok bármilyen másolatát vagy átiratát, vagy azokat küldjék vissza a Versenypolitikai Főigazgatóságnak. Az ügyvédeket arról is tájékoztatták, hogy a dokumentumok a bizottsági ügyiratban maradnak, és arról, hogy egy későbbi szakaszban további betekintést kérhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy ez indokolt volna ügyfeleik védelemhez való jogának gyakorlásához.

c. A többi fél kifogásközlésre adott válaszaihoz való hozzáférés a szóbeli meghallgatás előtt

14.

Kérésre a Versenypolitikai Főigazgatóság néhány anyavállalatnak, leányvállalatnak és közös vállalkozásnak hozzáférést biztosított a kifogásközlésre adott válaszok bizonyos részeihez (Prysmian és Pirelli, Prysmian és Goldman Sachs, Mitsubishi és Showa/EXSYM) az anyavállalatok felelősségével kapcsolatban (19). A főigazgatóság lehetőséget adott számukra, hogy észrevételeiket írásban tegyék meg.

15.

Ebben az összefüggésben hozzáférés iránti kérelmet kaptam a Goldman Sachstól a Prysmian kifogásközlésre adott válaszának három mellékletére vonatkozóan, melyek között a Prysmian igazgatótanácsi üléseinek jegyzőkönyve szerepelt. Miután megvizsgáltam ezek tartalmát, arra a következtetésre jutottam, hogy a mellékletek közül kettő olyan részeket tartalmaz, melyek a Goldman Sachsra nézve felmentő erejűek lehetnek. A potenciálisan felmentő részek helyes, azok kontextusában való értelmezésének biztosítása érdekében úgy döntöttem, hogy a két melléklet teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni a Goldman Sachs számára, ezáltal lehetővé téve azt is, a Bizottság felhasználhassa azokat a határozatban. E körülmények között, mivel a Prysmian kifogásokat emelt, határozatot fogadtam el a 2011/695/EU határozat 8. cikke szerint, melyben elrendeltem a dokumentumok hozzáférhetővé tételét a Goldman Sachs számára.

16.

Emellett kérelmeket kaptam a Nexans és az nkt vállalkozásoktól a kifogásközlés többi címzettje válaszaiban szereplő, felmentő bizonyítékok közzététele iránt. Miután a kérdést megvitattam a Versenypolitikai Főigazgatósággal, utóbbi 2012. május 16-án és június 1-jén valószínűleg felmentő erejű bizonyítékot tett közzé az ABB, a JPS/Sumitomo/Hitachi, az LS Cable, az EXSYM és a Viscas válaszaiból a kifogásközlés érintett címzettjei számára. Továbbá, a Versenypolitikai Főigazgatóság a 2012. június 1-jei levelében arról tájékoztatta a kifogásközlés címzettjeit, hogy a kifogásközlésben ténybeli pontatlanságok vannak, és emiatt visszavonta a hozzáférést a válaszok azon részeihez, amelyek rámutattak a szóban forgó pontatlanságokra. A kifogásközlés címzettjeinek lehetőséget biztosítottak arra, hogy észrevételeiket vagy szóban tegyék meg a meghallgatás alatt, vagy írásban a meghallgatás után.

4. A kifogásközlés megválaszolására meghatározott határidő

17.

A Bizottság a kifogásközlés megválaszolására tízhetes időszakot határozott meg, mely 2011 szeptemberében járt le. A kifogásközlés címzettjei közül majdnem mindenki kérte e határidő meghosszabbítását. Az akkoriban hatályos 2001/462/EK határozat (20) 10. cikkének megfelelően ezekkel a kérelmekkel közvetlenül foglalkoztam.

18.

Tekintettel arra, hogy a nyári időszak miatt elhúzódik a kifogásközlés megválaszolása, a válaszadási határidőt három héttel meghosszabbítottam. A határidő meghosszabbítása elfogadott gyakorlat, amennyiben a kifogásközlés megválaszolására meghatározott időszakba beletartozik augusztus havának egy része vagy egésze (21).

19.

A kifogásközlés néhány ázsiai címzettje számára újabb egy héttel meghosszabbítottam a határidőt, mivel védekezésük előkészítéséhez le kellett fordítaniuk a kulcsfontosságú dokumentumokat, és a külső ügyvédjeikkel való kommunikációhoz tolmácsokra volt szükség. Az általam elrendelt határidő-hosszabbítás egyéb okai a következők voltak: a kifogásközlés egyik címzettjének lehetővé kellett tenni, hogy IT-rendszere lecserélését követően helyreállítsa a korábbi adatokat és azokat visszakeresse, a kifogásközlés egyik címzettjének lépéseket kellett tennie amiatt, hogy egy házon belüli tanácsadó, aki korábban az üggyel foglalkozott, elhagyta a vállalkozást, figyelembe kellett venni a kifogásközlés néhány címzettjének okozott késedelmet, mely az ügyirathoz való hozzáférést biztosító DVD lecserélése miatt merült fel (22).

20.	Döntéseim eredményeként a kifogásközlés megválaszolására biztosított határidő 2011. szeptember és 2011. november közepe között járt le.

21.	A fentiek alapján (23) a kifogásközlés címzettjeinek lehetősége volt arra, hogy 2012 februárjában és márciusában további írásbeli észrevételeket tegyenek a kifogásközlésre adott első válaszaik kiegészítésére vagy módosítására, a spanyol dokumentumokhoz való hozzáférésük alapján.

22.

A kifogásközlés egyes címzettjei határidő-hosszabbítást kértek a kifogásközlés megválaszolására addig, amíg meg nem vizsgálták a spanyol dokumentumokat (24). E kérelmeket több okból is elutasítottam. Először is, e kérelmek benyújtása idején, a kifogásközlés néhány címzettje megválaszolta a kifogásközlést. Amennyiben meghosszabbítottam volna a határidőt azon címzettek számára, akik még nem nyújtották be válaszaikat, az egyenlőtlen bánásmódot jelentett volna. Másodszor, a Nexans a kifogásközlés megválaszolására meghatározott időszak végén hívta fel a figyelmemet a spanyol dokumentumok kérdésére (25). Harmadszor, teljes mértékben tiszteletben tartották a védelemhez való jogot, ugyanis amint a kifogásközlés címzettjei hozzáférhettek a spanyol dokumentumokhoz, lehetőségük volt kiegészítő észrevételek benyújtására, beleértve a kifogásközlésre benyújtott első válaszuk bármilyen módosítását (26). Negyedszer, e megközelítésnek az volt az előnye, hogy korlátozta az ügyirathoz való további hozzáférés okozta eljárási késedelmeket, mivel lehetővé tette az üggyel foglalkozó csoportnak, hogy hamarabb megkezdhesse a kifogásközlésre adott válaszok megvizsgálását. Továbbá, a spanyol dokumentumok valószínűleg nem változtatták volna meg gyökeresen a címzettek védelmét, valójában a benyújtott, kiegészítő észrevételek összhangban voltak a kifogásközlés címzettjeinek a kifogásközlésre benyújtott első válaszaival. Végezetül, a spanyol dokumentumokhoz való hozzáférés megszervezése időigényesnek ígérkezett, tekintettel a dokumentumok nagy számára.

5. Nyelvhasználat

23.

A német nyelvű svájci Aargau kantonban működő Brugg vállalkozás azzal a kérdéssel fordult a Versenypolitikai Főigazgatósághoz, hogy válaszolhat-e németül a kifogásközlésre, melyet angol nyelven kapott meg. A Versenypolitikai Főigazgatóság elfogadta a Brugg kérését. Ebben az összefüggésben a tudomásomra jutott, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság eljárási kézikönyve szerint az EGT területén kívül található vállalkozásokat lehetőleg azon az uniós nyelven kell értesíteni, amelyet megértenek, és „[k]ülönös körültekintéssel kell eljárni a svájci vállalkozások értesítésekor, mivel három nyelv közül az egyik használható, attól függően, hogy a vállalkozás melyik kantonban működik.” (27) Az eljárási kézikönyv ezen passzusa alapján felhívtam a Versenypolitikai Főigazgatóság figyelmét arra, hogy bármilyen jövőbeni határozatot a Brugg számára német nyelven kell megküldeni.

6. Szóbeli meghallgatás

24.	A szóbeli meghallgatás 6 napig tartott, 2012. június 11-tőljúnius 18-ig. A meghallgatáson részt vett a kifogásközlés valamennyi címzettje, a Furukawa kivételével (28).

7. További hozzáférés az ügyirathoz a szóbeli meghallgatás után

a. A többi fél információkérésre adott válaszaihoz való hozzáférés

25.

A Versenypolitikai Főigazgatóság a szóbeli meghallgatást követően további tényfeltárást végzett az anyavállalat felelősségével kapcsolatos kérdésekben. E tekintetben a következő vállalkozásokhoz intézett információkérést: Prysmian és Goldman Sachs; Fujikura, Furukawa és Viscas; Mitsubishi, Showa és EXSYM. A Versenypolitikai Főigazgatóság minden egyes vállalatcsoporton belül lehetővé tette a feleknek, hogy hozzáférjenek egymás, az információkérésre benyújtott válaszaihoz, és lehetőségük volt írásbeli észrevételek benyújtására. A Versenypolitikai Főigazgatóság e tekintetben hozzáférést biztosított a Goldman Sachs számára a Prysmian írásbeli észrevételeihez, és lehetőséget kapott azok további észrevételezésére.

b. További hozzáférés a kifogásközlésre adott válaszokhoz

26.

A Nexans 2013 májusában megismételte korábbi arra vonatkozó kérelmét, hogy hozzáférhessen a többi fél kifogásközlésre adott válaszában szereplő potenciálisan felmentő bizonyítékhoz (29). A kérelem Versenypolitikai Főigazgatóság általi elutasítását követően a Nexans hozzám fordult a kérdéssel. Közbenjárásomra a Versenypolitikai Főigazgatóság hozzáférést biztosított a Nexans számára egy másik címzett kifogásközlésre adott válasza egyik mellékletének bizalmas adatokat nem tartalmazó változatához. Ebben a mellékletben található a vállalkozás egyik alkalmazottjának eskü alatt tett nyilatkozata, mely utalást tartalmazott a Nexans vállalkozással fenntartott kapcsolatokra. E hozzáférést követően arról tájékoztattam a Nexans vállalkozást, hogy nem találtam jelét annak, hogy a kifogásközlésre adott válaszokban még olyan egyéb információ lenne, amelyet számára hozzáférhetővé kellene tenni a vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően (30).

27.	A Versenypolitikai Főigazgatóság 2013 májusában hozzáférést biztosított a Goldman Sachs számára a Prysmian 2012. márciusi, a spanyol dokumentumok tanulmányozása után tett kiegészítő észrevételeihez (31).

8. Tényállást közlő levél

28.

A Versenypolitikai Főigazgatóság 2013 szeptemberében tényállást közlő leveleket küldött a Fujikura, a Furukawa, a Goldman Sachs, a Mitsubishi és a Showa vállalkozásoknak, melyekben tájékoztatta őket azokról az információkról és bizonyítékokról, melyekre az anyavállalatok felelősségének megállapításáról szóló határozatot kívánja alapozni, és kéthetes határidőt állapított meg számukra írásbeli észrevételeik benyújtására.

29.

Miután a Versenypolitikai Főigazgatóság háromnapos hosszabbítást biztosított, a Mitsubishi további kilencnapos meghosszabbítást kért tőlem. A határidő két nappal való meghosszabbítása mellett döntöttem, melynek során figyelembe vettem, hogy a tényállást közlő levél megválaszolására biztosított időszak egybeesett a Mitsubishi és a Bizottság közötti, az ügy jelenlegi állásáról szóló találkozó időpontjával.

30.

A Mitsubishi a tényállást közlő levélre adott válaszban ismertette, hogy a tényállást közlő levél megválaszolására biztosított idő, a határidő meghosszabbítása ellenére, nem volt elegendő arra, hogy hatékonyan gyakorolhassa a védelemhez való jogát. Miután megvizsgáltam a Mitsubishi válaszát, nem találtam arra utaló jelet, hogy a Mitsubishi ne tudta volna hatékonyan gyakorolni a védelemhez való jogát. Ellenkezőleg, a Mitsubishi által a tényállást közlő levélre küldött válasza a tényállást közlő levél mellékletét képező bizonyíték részletes elemzését tartalmazza.

31.

A tényállást közlő levélre adott válaszban a Goldman Sachs ismertette, hogy sérültek a védelemhez való jogai, mivel csak a szóbeli meghallgatás után, vagyis 2013 májusában biztosított számára a Bizottság hozzáférést a Prysmian spanyol dokumentumokkal kapcsolatos, 2012. márciusi kiegészítő észrevételeihez (32). Nem vélem úgy, hogy a Goldman Sachs azért, mert a Prysmian 2012. márciusi észrevételeihez csak a szóbeli meghallgatás után tudott hozzáférni, nem tudta hatékonyan gyakorolni a meghallgatáshoz való jogát. A Goldman Sachs-nak bőven volt lehetősége írásos észrevételeket benyújtani a Prysmian beadványaira az eljárások alatt. Pontosabban, a Goldman Sachs a szóbeli meghallgatást követően írásos észrevételeket tett 2013 júniusában és szeptemberében.

III. A HATÁROZATTERVEZET

32.	A kifogásközlés címzettjeinek írásbeli és szóbeli meghallgatását követően a Bizottság az egyik fél esetében visszavonta a vádakat (33). A Bizottság a kifogásközlés címzettjei közül három esetében csökkentette a jogsértés időtartamát kb. 1 év és 9 hónappal, 1 év és 10 hónappal, valamint 2 évvel.

33.	A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére. Ezt illetően pozitív következtetésre jutottam.

34.	Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

Brüsszel, 2014. március 31.

Wouter WILS

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikkével összhangban (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat).

(2) Nexans SA és Nexans France SAS (együttesen: Nexans).

(3) Prysmian S.p.A. és Prysmian Cavi e Sistemi Energia S.r.l. (együttesen Prysmian); Pirelli & C. S.p.A.; The Goldman Sachs Group, Inc.

(4) J-Power Systems Corporation; Hitachi Metals Ltd.; Sumitomo Electric Industries, Ltd.

(5) VISCAS Corporation; Furukawa Electric Co. Ltd.; Fujikura Ltd.

(6) ABB AB és ABB Ltd. (együttesen: ABB).

(7) Brugg Kabel AG és Kabelwerke Brugg AG Holding (együttesen: Brugg).

(8) Silec Cable, SAS és General Cable Corporation (együttesen: Silec); Safran SA.

(9) EXSYM Corporation; SWCC Showa Holdings Co. Ltd.; Mitsubishi Cable Industries, Ltd.

(10) LS Cable & System Ltd.

(11) Taihan Electric Wire Co., Ltd.

(12) nkt cables GmbH és NKT Holding A/S (együttesen: NKT).

(13) Bizottsági közlemény a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről (HL C 298., 2006.12.8., 17. o.).

(14) T-135/09. sz. Nexans France SAS és Nexans SA kontra Európai Bizottság ügy, és T-140/09. sz. Prysmian Spa és Prysmian Cavi e Systemi Energia Srl kontra Európai Bizottság ügy, EBHT 2012., nem tették közzé.

(15) C-37/13P. sz. Nexans France SAS és Nexans SA kontra Európai Bizottság ügy (HL C 101., 2013.4.6., 10. o.).

(16) Bizonyos technikai problémák miatt az ügyiratot tartalmazó DVD-t egy új DVD-re cserélték le.

(17) Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 81. és 82. cikke, az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól (HL C 325., 2005.12.22., 7. o.).

(18) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(19) Az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló bizottsági közlemény (HL C 308., 2011.10.20., 6. o.) 103. pont.

(20) Lásd a Bizottság egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK határozatát (HL L 162., 2001.6.19., 21. o.). E határozat helyébe a 2011/695/EU határozat lépett.

(21) Lásd a versenypolitikáról szóló XIII. jelentést, (1993), 207. pont.

(22) Lásd a 16. lábjegyzetet.

(23) Ennek kapcsán lásd a 11. pontot.

(24) Lásd a 9. és 10. pontot.

(25) A Nexans a spanyol dokumentumok kérdésére majdnem három hónappal az után hívta fel a figyelmemet, hogy hozzáfért az ügyirathoz.

(26) Ennek kapcsán lásd a 11. pontot.

(27) Lásd az Antitröszt-eljárási kézikönyvet, 27. modul, „Nyelvhasználat az antitröszteljárásokban”, 3-7. o., elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/competition/antitrust/antitrust_manproc_3_2012_en.pdf

(28) […].

(29) Ennek kapcsán lásd a 16. pontot.

(30) Lásd pl. a T-133/07. sz. Mitsubishi Electric Corp. kontra Európai Bizottság ügyet, EBHT 2011., II-04219. o., 41-44. pont.

(31) Ennek kapcsán lásd a 11. pontot.

(32) Ennek kapcsán lásd a fenti 27. pontot.

(33) Ennek kapcsán lásd a fenti 4. pontot.

17.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/10

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2014. április 2.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(AT.39610 – Erősáramú kábelek)

(az értesítés a C(2014) 2139 final számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a francia, a német és az olasz nyelvű szöveg hiteles)

2014/C 319/06

A Bizottság 2014. április 2-án határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott szankciókat, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1. BEVEZETÉS

(1)

A Bizottság 2014. április 2-án határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének megsértése miatt 26 jogalany ellen (a továbbiakban: a határozat). A határozat az erősáramú kábelek ágazatában működő kartellre vonatkozik, melynek keretében a földalatti és tengeralatti erősáramú kábelek legfontosabb gyártói egymás között felosztották a piacokat és az ügyfeleket, majdnem az egész világot átfogóan.

2. AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1. Az érintett termékek

(2)

A kartellmegállapodások a legalább 110 kV feszültségű földalatti erősáramú kábelek és a legalább 33 kV feszültségű tengeralatti erősáramú kábelek minden típusára terjedtek ki, beleértve az ügyfeleknek eladott összes terméket, munkát és szolgáltatást, melyek az erősáramú kábelek értékesítéséhez kapcsolódnak, amennyiben az ilyen értékesítések egy erősáramúkábel-projekt részei.

2.2. Az eljárás

(3)	Az ABB által a 2006. évi engedékenységi közlemény értelmében benyújtott mentességi kérelmét követően a Bizottság vizsgálatokat végzett 2009 januárjában. Ezt követően a Bizottsághoz engedékenységi kérelmek érkeztek a Sumitomo, a Hitachi és a JPS, valamint a Mitsubishi vállalkozásoktól.

(4)

2011. június 30-án a Bizottság kifogásközlést fogadott el. Valamennyi címzett megválaszolta a kifogásközlést és – a Furukawa kivételével – valamennyi címzett részt vett a 2012. június 11. és június 18. között megrendezett szóbeli meghallgatáson. A Bizottság 2013. szeptember 11-én tényállást közlő levelet küldött a Fujikura, a Furukawa, a Goldman Sachs, a Mitsubishi és a Showa vállalkozásoknak a kifogásközlés után beérkezett információkra vonatkozóan.

(5)	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. március 17-én és 2014. március 31-én kedvező véleményt adott.

2.3. A jogsértés összefoglalása

(6)

A legfontosabb gyártók többoldalú és kétoldalú találkozók hálózatában vettek részt, a kapcsolatok célja az volt, hogy meghatározott területeken korlátozzák a versenyt a földalatti és tengeralatti erősáramú kábelek piacán azáltal, hogy egymás között felosztották a piacot és az ügyfeleket, ezáltal torzítva a normális versenyfolyamatokat.

(7)

A legfontosabb gyártók 1999 februárjától földrajzi régiók vagy ügyfelek alapján osztották szét a projekteket. Ezen kívül információt cseréltek egymással árakról és más érzékeny üzleti információt annak biztosítása érdekében, hogy a kijelölt erősáramúkábel-beszállító a legalacsonyabb árat kínálja, míg a többi vállalkozás vagy magasabb árat ajánlana, vagy nem nyújtana be ajánlatot, vagy az ügyfél számára kedvezőtlen ajánlatot nyújtana be. A megállapodások nyomon követése érdekében jelentéstételi kötelezettséget határoztak meg. Végezetül, további gyakorlatokat alkalmaztak a kartell megerősítésére, mint pl. kollektíven elutasították bizonyos versenytársaknak kiegészítők szállítását vagy a technikai segítségnyújtást, hogy biztosítsák a megállapodások tárgyát képező felosztásokat.

(8)

A kartellnek két fő konfigurációja volt:

Egyfelől, a kartell célja a területek és az ügyfelek felosztása volt. Ez a konfiguráció „A/R kartellkonfigurációként” ismert. E konfiguráció értelmében a japán és a koreai gyártók eltekintettek attól, hogy európai hazai területen versenyezzenek projektekért, míg az európai gyártók nem jelennének meg Japánban vagy Koreában. Emellett projekteket osztottak szét a világ többi részén, és egy bizonyos időszakban kvótamegállapodást alkalmaztak.

b)	Másfelől, az „európai kartellkonfiguráció” szerint az európai hazai területen belüli vagy az európai gyártóknak kiosztott projektek tekintetében az európai gyártók osztották fel a területeket és az ügyfeleket.

(9)	A kartellmegállapodások végrehajtását biztosítandó, a legfontosabb gyártók időszakos találkozókat rendeztek és e-mailen, telefonon és faxon tartották egymással a kapcsolatot.

2.4. A határozat címzettjei és a jogsértés időtartama

(10)

A következő jogalanyok felelősek a jelzett időszakban a Szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egységes és folytatólagos megsértéséért a nagyfeszültségű erősáramú kábelek ágazatában:

a) ABB AB: 2000. április 1. – 2008. október 17.

b) ABB Ltd (az ABB AB anyavállalataként): 2000. április 1. – 2008. október 17.

c) Brugg Kabel AG: 2001. december 14. – 2006. november 16.

d) Kabelwerke Brugg AG Holding (a Brugg Kabel AG anyavállalataként): 2001. december 14. – 2006. november 16.

e) Nexans France SAS: 2000. november 13. – 2009. január 28.

f) Nexans SA (a Nexans France SAS anyavállalataként): 2001. június 12. – 2009. január 28.

g) nkt cables GmbH: 2002. július 3. – 2006. február 17.

h) NKT Holding A/S (az nkt cables GmbH anyavállalataként): 2002. július 3. – 2006. február 17.

i) Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l.: 1999. február 18. – 2009. január 28.

j) Pirelli & C. S.p.A.(a Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l. anyavállalataként): 1999. február 18. – 2005. július 28.

k) Prysmian S.p.A (a Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l. anyavállalataként): 2005. július 29. – 2009. január 28.

l) The Goldman Sachs Group, Inc. (a Prysmian S.p.A anyavállalataként): 2005. július 29. – 2009. január 28.

m) Safran SA (korábban Sagem SA): 2001. november 12. – 2005. november 29.

n) Silec Cable, SAS: 2005. november 30. – 2006. november 16.

o) Safran SA (a Silec Cable, SAS anyavállalataként): 2005. november 30. – 2005. december 21.

p) General Cable Corporation (a Silec Cable, SAS anyavállalataként): 2005. december 22. –2006. november 16.

q) Sumitomo Electric Industries, Ltd.: 1999. február 18. – 2001. szeptember 30. és 2001. október 1. – 2008. április 10. (közös vállalkozás időszaka)

r) Hitachi Metals, Ltd.: 1999. február 18. – 2001. szeptember 30. és 2001. október 1. – 2008. április 10. (közös vállalkozás időszaka)

s) J-Power Systems Corporation: 2001. október 1. – 2008. április 10.

t) Furukawa Electric Co. Ltd.: 1999. február 18. – 2001. szeptember 30. és 2001. október 1. – 2009. január 28. (közös vállalkozás időszaka)

u) Fujikura Ltd.: 1999. február 18. – 2001. szeptember 30. és 2001. október 1. – 2009. január 28. (közös vállalkozás időszaka)

v) VISCAS Corporation: 2001. október 1. – 2009. január 28.

w) SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD.: 2001. szeptember 5. – 2002. június 30. (ebben az időszakban az SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD nem felelős az európai konfigurációért) és 2002. július 1. – 2009. január 28. (közös vállalkozás időszaka).

x) Mitsubishi Cable Industries, Ltd.: 2001. szeptember 5. – 2002. június 30. (ebben az időszakban az Mitsubishi Cable Industries, Ltd nem felelős az európai konfigurációért) és 2002. július 1. – 2009. január 28. (közös vállalkozás időszaka).

y) EXSYM Corporation: 2002. július 1. – 2009. január 28.

z) LS Cable & System Ltd.: 2002. november 15. – 2005. augusztus 26. Az LS Cable & System Ltd nem felelős a jogsértésért az (extra) nagyfeszültségű tengeralatti kábeleket illetően.

aa) Taihan Electric Wire Co., Ltd.: 2002. november 15. – 2005. augusztus 26. A Taihan Electric Wire Co., Ltd nem felelős a jogsértésért az (extra) nagyfeszültségű tengeralatti kábeleket illetően.

2.5. Jogorvoslat

(11)	A határozat a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatást (2) és a 2006. évi engedékenységi közleményt alkalmazza (3).

2.5.1. A bírság alapösszege

(12)	A határozatban ismertetett több okból a 2004. évi értékesítési adatokat használták a fenti 2.1. szakaszban ismertetett, értékesített termékek értékének megállapításához.

(13)

Mivel néhány vállalkozás EGT-n belüli értékesítései nem tükrözték kellőképpen e vállalkozások súlyát a jogsértésben, a Bizottság a bírságokról szóló iránymutatás 18. cikkét alkalmazta, és minden egyes vállalkozáshoz hozzárendelte a jogsértéshez kapcsolódó, EGT-n belüli aggregált értékesítéseket, a vállalkozások jogsértés keretében világszinten realizált értékesítései részesedéseinek megfelelően, az Egyesült Államokbeli értékesítések nélkül. Az Egyesült Államokbeli értékesítéseket kizárták, mivel ez az egyetlen terület, mely esetében a Bizottság egyértelmű bizonyítékkal rendelkezett arról, hogy a területet nem érintette a határozatban vizsgált majdnem világszintű kartell.

(14)

A közös vállalkozások anyavállalatait felelősnek találták a kartellben való közvetlen részvételért a közös vállalkozások alapítását megelőzően, és a kartellben való, a közös vállalkozásaikon keresztüli folyamatos részvételükért, a közös vállalkozások alapítását követően. A közös vállalkozások anyavállalatainak a közös vállalkozások alapítását megelőző időszakban a jogsértésben betöltött súlyának és gazdasági erejének szemléltetése érdekében a közös vállalkozásra meghatározott értékesítéseket felosztották az anyavállalatok között, az egyes anyavállalatok által a közös vállalkozásuk alapítását megelőző teljes üzleti évben realizált értékesítések arányában.

(15)

Tekintettel a jogsértések jellegére, azok földrajzi hatályára és a gyártók összesített piaci részesedésére, a bírság változó összegére vonatkozó arányt és a kiegészítő összeget (belépési díj) a Sumitomo, a Hitachi, a JPS, a Furukawa, a Fujikura, a VISCAS, a Showa, a Mitsubishi, az EXSYM, az LS Cable, a Taihan és a velük együtt egyetemlegesen felelősnek tartott vállalkozások általi értékesítések értékének 17 %-ában határozták meg. Ezt az arányt 19 %-ban határozták meg a Nexans, a Prysmian, az ABB, a Brugg, a Sagem/Silec, az nkt vállalkozásokra és a velük együtt egyetemlegesen felelősnek tartott vállalkozásokra.

(16)

Minden egyes vállalkozás tekintetében az alapösszeget megszorozták a jogsértésben való részvétel éveinek a számával, majd teljes hónapokra kerekítették. Ennek eredményeként a részvétel időszakára a következő szorzók születtek:

ABB AB, ABB Ltd– 8,5;

Brugg Kabel AG, Kabelwerke Brugg AG Holding–

4,91

Nexans France SAS–

8,16

Nexans SA–

7,58

nkt cables GmbH, NKT Holding A/S–

3,58

Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l.–

9,91

Pirelli & C. S.p.A.–

6,41

Prysmian S.p.A.–

3,5

The Goldman Sachs Group, Inc.–

3,5

Safran SA– 4

Silec Cable, SAS–

0,91

Safran SA (anyavállalat)–

0,057

General Cable Corporation–

0,853

Sumitomo Electric Industries, Ltd., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

2,58

Hitachi Metals, Ltd., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

2,58

J-Power Systems Corporation, Sumitomo Electric Industries, Ltd., Hitachi Cable Ltd.–

6,5

Furukawa Electric Co. Ltd., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

2,58

Fujikura Ltd., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

2,58

VISCAS Corporation, Furukawa Electric Co. Ltd., Fujikura Ltd.–

7,25

SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

0,75

Mitsubishi Cable Industries, Ltd., a közös vállalkozás alapítását megelőző időszak vonatkozásában–

0,75

EXSYM Corporation, SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD., Mitsubishi Cable Industries, Ltd.–

6,5

LS Cable & System Ltd.–

2,75

Taihan Electric Wire Co., Ltd.–

2,75

2.5.2. Az alapösszeg korrigálása

(17)	2007. január 24-én, a COMP/F/38.899 – Gas Insulated Switchgear ügyben hozott bizottsági határozatban az ABB Ltd vállalkozást felelősnek tartották a Szerződés 101. cikkének megsértéséért. Következésképpen, az ABB és az ABB Ltd bírságainak alapösszegét 50 %-os tényezővel növelték.

(18)	A Nexans, a Pirelli/Prysmian, a JPS, a Sumitomo, a Hitachi, a Furukawa, a Fujikura és a VISCAS vállalkozást a kartellben résztvevők fő csoportjaként azonosították. E címzetteket illetően nincsenek enyhítő tényezők.

(19)	A bizonyítékok alapján az ABB, az EXSYM, a Sagem/Safran/Silec és a Brugg vállalkozások esetében más volt a kartellben való részvétel szintje a fő csoportéhoz képest, ezért esetükben a bírságot 5 %-kal csökkentették, tekintettel a jogsértésben való kismértékű részvételükre.

(20)

A bizonyítékok alapján a Mitsubishi és a Showa (az EXSYM alapítása előtt), az LS Cable, a Taihan és az nkt vállalkozásokat a kartellben való részvételi szintjük alapján a szerepüket mellékesnek találták, ezért esetükben a bírságot 10 %-kal csökkentették, tekintettel a jogsértésben való kismértékű részvételükre.

(21)	Továbbá a Mitsubishi és a Showa (az EXSYM alapítása előtt), az LS Cable és a Taihan esetében a bírságot további 1 %-kal csökkentették, mivel nem tudtak az egységes és folytatólagos jogsértés egyes részeiről és azokért nem felelősek.

(22)	A Mitsubishi esetében a jogsértésben való részvétele időszakára meghatározott bírságot 3 %-kal csökkentették, tekintettel arra, hogy az engedékenységi közlemény alkalmazási körén kívül aktív együttműködést tanúsított.

2.5.3. A 10 %-os forgalmi küszöb alkalmazása

(23)	A 2006. évi engedékenységi közlemény alkalmazása előtt megállapított bírságok egyedi végösszegei valamennyi vállalkozás tekintetében nem érték el a világszintű forgalom 10 %-át.

2.5.4. A 2006. évi engedékenységi közlemény alkalmazása: a bírságok csökkentése

(24)	Az ABB volt az első olyan vállalkozás, amely információkat és bizonyítékokat nyújtott be, ezzel teljesítve a 2006. évi engedékenységi közlemény 8a. pontját. A kiszabandó bírságot 100 %-kal csökkentették.

(25)

A Bizottság kizárólag a JPS, a Sumimoto és a Hitachi által benyújtott bizonyítékok alapján további tényeket állapíthatott meg, melyek bizonyították a kartell 1999. február 18. és 2001. március 1. közötti fennállását. Ennek eredményeként, az engedékenységi közlemény 26. pontjának megfelelően, ezt az időszakot nem vették figyelembe a JPS, a Sumitomo és a Hitachi vállalkozásokra kiszabandó bírság meghatározása tekintetében.

(26)	A kartellben való részvételük fennmaradó időszakára a JPS, a Sumitomo és a Hitachi bírságát 45 %-kal csökkentették.

(27)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Mitsubishi esetében nincs lehetőség a bírság csökkentésére.

2.5.5. Fizetésképtelenség

(28)

Egy vállalkozás hivatkozott a bírságokról szóló 2006. évi iránymutatás 35. pontja szerinti fizetésképtelenségre. A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és gondosan elemezte a vállalkozás pénzügyi helyzetét, illetőleg az adott szociális és gazdasági környezetet. Az elemzés eredményeképpen a Bizottság elutasította a kérelmet.

3. A HATÁROZATTAL KISZABOTT BÍRSÁGOK

(29)

Az erősáramú kábelek ágazattal kapcsolatban elkövetett egységes és folytatólagos jogsértés miatt a következő bírságokat szabjuk ki:

ABB AB és ABB Ltd, egyetemleges felelősség: 0 EUR

Brugg Kabel AG és Kabelwerke Brugg AG Holding, egyetemleges felelősség: 8 490 000 EUR

Nexans France SAS és Nexans SA, egyetemleges felelősség: 65 767 000 EUR

Nexans France SAS: 4 903 000 EUR

nkt cables GmbH és NKT Holding A/S, egyetemleges felelősség: 3 887 000 EUR

Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l, Prysmian S.p.A. és The Goldman Sachs Group, Inc., egyetemleges felelősség: 37 303 000 EUR

Prysmian Cavi e Sistemi S.r.l. és Pirelli & C. S.p.A., egyetemleges felelősség: 67 310 000 EUR

a Safran SA esetében: 8 567 000 EUR

Silec Cable, SAS és General Cable Corporation, egyetemleges felelősség: 1 852 500 EUR

Silec Cable, SAS és Safran SA, egyetemleges felelősség: 123 500 EUR

Sumitomo Electric Industries, Ltd.: 2 630 000 EUR

Hitachi Metals, Ltd.: 2 346 000 EUR

J-Power Systems Corporation, Sumitomo Electric Industries, Ltd. és Hitachi Metals, Ltd., egyetemleges felelősség: 20 741 000 EUR

Furukawa Electric Co. Ltd.: 8 858 000 EUR

Fujikura Ltd.: 8 152 000 EUR

VISCAS Corporation, Furukawa Electric Co. Ltd. és Fujikura Ltd., egyetemleges felelősség: 34 992 000 EUR

SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD.: 844 000 EUR

Mitsubishi Cable Industries, Ltd.: 750 000 EUR

EXSYM Corporation, SWCC SHOWA HOLDINGS CO., LTD. és Mitsubishi Cable Industries, Ltd., egyetemleges felelősség: 6 551 000 EUR

LS Cable & System Ltd.: 11 349 000 EUR

Taihan Electric Wire Co., Ltd.: 6 223 000 EUR

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o..

(2) HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

(3) HL C 298., 2006.12.8., 17. o.

17.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/17

Pályázati felhívás személyes minőségükben kinevezendő szakértők kiválasztására

2014/C 319/08

1. Háttér

2011. december 7-i határozatával (1) a főigazgató létrehozta a mezőgazdasági piacokkal, elsősorban az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet érintő kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportot (E02730) és annak olívaolajjal foglalkozó alcsoportját (a továbbiakban: a csoport).

A csoport feladata az, hogy segítséget nyújtson a Bizottságnak a következők terén:

a)	jogszabályok előkészítése vagy szakpolitikák meghatározása az olívaolajjal kapcsolatos kémiai kérdések és szabványosítás területén;

b)	az olívaolajokra vonatkozó kémiai, érzékszervi és valódisági követelmények betartása ellenőrzésének megerősítése;

c)	egyeztetés a tagállamokkal, véleménycsere.

A csoportot nemzeti közigazgatási szervek képviselői és a Bizottság által személyes minőségükben kinevezett szakértők alkotják.

A Bizottság ezért pályázati felhívást tesz közzé a csoport tagjainak személyes minőségükben történő kinevezése és egy tartaléklista összeállítása céljából.

2. A csoport jellemzői

2.1. Összetétel

A csoport tagjai között a nemzeti közigazgatási szervek képviselőin kívül lennie kell tíz, az olívaolaj kémiája terén jártas tudósnak vagy más szakértőnek is. Ezeket a tagokat a Bizottság nevezi ki személyes minőségükben, és ők független, kiváló színvonalú és technikai jellegű tanácsadást nyújtanak a Bizottság számára.

A csoport összetételének a szakterületeket, a nemeket és a földrajzi származást tekintve kiegyensúlyozottnak kell lennie.

A Bizottság összeállít egy tartaléklistát is, amelyen olyan jelöltek szerepelnek, akiket nem lehetett állandó taggá kinevezni, de a kiválasztási eljárás során a csoportban való közreműködésre alkalmasnak minősítették őket. A tartaléklistán legfeljebb 5 szakértő szerepelhet.

Amennyiben a csoport valamely tagjának helyére új tagot kell kinevezni, a tartaléklistán szereplő személyek közül lehet választani.

2.2. A kinevezés időtartama

A csoport tagjait ötéves, meghosszabbítható időtartamra nevezik ki. A tagok hivatali idejük végéig maradnak hivatalban.

A csoport és a tartaléklista összetétele ötévente felülvizsgálható.

2.3. Függetlenség és titoktartás

A csoport tagjai külső befolyástól mentes, független véleményüket közlik a Bizottsággal, és eleget tesznek a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási követelményeknek, valamint az EU minősített információk védelmére a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági szabályoknak.

A tagok vállalják, hogy függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el. A tagok az ülések során bejelentik, ha bármely olyan érdek áll fenn, amely a napirendi pontokkal összefüggésben veszélyeztetheti függetlenségüket.

2.4. Átláthatóság

A csoportba személyes minőségükben kinevezett tagok neve közzétételre kerül a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában.

A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően történik.

2.5. Az üléseken való részvétel

A pályázóknak vállalniuk kell az üléseken való rendszeres részvételt, a csoporton belül zajló vitákban való aktív közreműködést, dokumentumok tanulmányozását és megszövegezését, továbbá ad hoc alapon az előadói teendők ellátását.

A csoport rendszerint a Bizottság valamely épületében ülésezik a saját maga által meghatározott eljárásrend és időbeosztás szerint.

A fizikai találkozókkal párhuzamosan elektronikus munkacsoportok is létrehozhatók annak érdekében, hogy gyorsabban lehessen haladni a feladatokkal.

A Bizottság a csoport munkájában részt vevők utazási és ellátási költségeit a hatályos rendelkezéseinek megfelelően, a Bizottság illetékes szolgálatai által megállapított éves költségvetés keretei között téríti meg.

A tagok nem kapnak javadalmazást a tevékenységükért.

A munkadokumentumok többsége angol nyelven készül, az üléseken pedig általában biztosított a tolmácsolás az EU számos hivatalos nyelvén.

A pályázóknak figyelembe kell venniük, hogy az ülések általában előkészítő munkát igényelnek.

3. Jelentkezési eljárás

Az érdeklődő pályázóknak az Európai Bizottsághoz kell benyújtaniuk a pályázatukat.

A pályázat kizárólag akkor fogadható el, ha tartalmazza a következő dokumentumokat:

1.	kísérőlevél, amelyben a pályázó ismerteti pályázata benyújtásának indokait;

2.	kiválasztási űrlap (lásd a mellékletet), amelyben a pályázó a pályázati felhívásban szereplő kritériumok alapján ismerteti szakmai tapasztalatát és szakértelmét;

önéletrajz (lehetőleg maximum 3 oldal terjedelemben), amelyben a pályázó mindenre kiterjedően dokumentálja szakmai tapasztalatát és szakértelmét. A benyújtott önéletrajzok elkészítésekor az európai formátumot kell követni:

http://europass.cedefop.europa.eu/europass/home/vernav/Europass+Documents/Europass+CV.csp

A pályázatokat angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.

4. A követelmények

A. Alkalmassági kritériumok

1.	A kémia terén szerzett egyetemi szintű végzettség, amely legalább hároméves, oklevéllel igazolt teljes tanulmányi ciklus elvégzésének felel meg.

2.	A pályázat benyújtásának napján összesen legalább 5 évnyi, a fenti 1. pontban említett oklevél megszerzését követően technikai és/vagy tudományos területen szerzett szakmai tapasztalat a kémia terén.

3.	Az angol nyelv alapos ismerete (4).

4.	A pályázónak – e pályázati felhívás közzétételének időpontjában – valamely uniós tagállam állampolgárának kell lennie.

5.	A pályázónak a 3. pontban (Jelentkezési eljárás) említett valamennyi dokumentumot be kell nyújtania.

B. Kiválasztási szempontok

A Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe a képzettség szerinti kiválasztás során:

—	igazolt tapasztalat és kiválóság a kémia és különösen az olívaolaj kémiája terén,

—	az olívaolaj kémiáját érintő jogszabályok, szakpolitika és szabványok terén szerzett munkatapasztalat,

—	a pályázót jelenleg foglalkoztató hatóságnál/szervezetnél szerzett szakmai tapasztalat, és a pályázó ottani foglalkoztatásának időtartama,

—	a pályázót korábban foglalkoztató más hatóságoknál/szervezeteknél szerzett szakmai tapasztalat,

—	általános kémiai laboratóriumi technikák – többek között tömegspektroszkópia, kromatográfiás elválasztás, elemzési technikák (GC, HPLC különféle detektorokkal, GC-MS, HPLC-MS) stb. – terén szerzett szakmai tapasztalat,

—	analitikai módszerek validálása és laboratóriumok közötti összehasonlítás terén szerzett szakmai tapasztalat,

—	azon projektek és/vagy feladatok, amelyekben a pályázó nemzetközi téren részt vett,

—	a pályázó által az e felhívás tárgyát képező területen végzett egyéb tevékenységek (oktatás, szakértői csoportban való részvétel, publikációk …),

—	a közeljövőben az olívaolaj terén felmerülő, előre látható esetleges jelentős szakmai kihívások.

A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik.

5. Kiválasztási eljárás

A kiválasztási eljárás négy szakaszból áll:

1.	a jelentkezési feltételek és az alkalmassági kritériumok ellenőrzése;

2.	a pályázatok értékelése a kiválasztási szempontok alapján;

3.	a legalkalmasabbnak ítélt pályázók listájának összeállítása;

4.	a csoport tagjainak kinevezése és a tartaléklista összeállítása.

6. A pályázatok benyújtása és a benyújtási határidő

A pályázatokat legkésőbb (brüsszeli helyi idő szerint) 2014. október 31-én 17.00 óráig kell benyújtani

—

ajánlott levélben (a dátumot a postai bélyegző igazolja) a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Agriculture and Rural Development

Unit C.2 – Wine, spirits, horticultural products and specialised crops

Rue de la Loi/Wetstraat 130, 7/66

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

vagy

—	e-mailben (a benyújtás időpontja az e-mail elküldésének időpontja). Az e-mailben benyújtott pályázatokat a következő címre kell küldeni: agri-c2@ec.europa.eu

A borítékon vagy az e-mail „tárgy” mezőjében fel kell tüntetni: „Sub group olive oil – call for applications”.

A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy a fenti időpontot követően beérkező pályázatokat figyelmen kívül hagyja.

A személyesen benyújtott pályázatok nem fogadhatók el.

További információkat a következő e-mail címen kérhet:

agri-c2@ec.europa.eu

7. A tagok kinevezése

A Bizottság a pályázati felhívásra jelentkező valamennyi pályázót értesíti a kiválasztási folyamat eredményéről.

(1) Ares (2011) 1319969, 2011. december 7.

(2) A Bizottság 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(4) „Alapos nyelvismeret” alatt az Európa Tanácsnak az európai nyelvtanulási naplóhoz meghatározott referenciadokumentumában („Közös Európai Referenciakeret: Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés”) foglaltak szerinti B2 vagy annál magasabb szintnek (azaz C1 és C2 szint) megfelelő tudás értendő. További információk: http://www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Framework_en.pdf

MELLÉKLET

Kiválasztási űrlap (1)

Kiválasztási szempontok	Az Önre vonatkozó információk (2)
Igazolt tapasztalat és kiválóság a kémia és különösen az olívaolaj kémiája terén
Az olívaolaj kémiáját érintő jogszabályok, szakpolitika és szabványok terén szerzett munkatapasztalat
A pályázót jelenleg foglalkoztató hatóságnál/szervezetnél szerzett szakmai tapasztalat, és a pályázó ottani foglalkoztatásának időtartama
A pályázót korábban foglalkoztató más hatóságoknál/szervezeteknél szerzett szakmai tapasztalat
Általános kémiai laboratóriumi technikák – többek között tömegspektroszkópia, kromatográfiás elválasztás, elemzési technikák (GC, HPLC különféle detektorokkal, GC-MS, HPLC-MS) stb. – terén szerzett szakmai tapasztalat
Analitikai módszerek validálása és laboratóriumok közötti összehasonlítás terén szerzett szakmai tapasztalat
Azon projektek és/vagy feladatok, amelyekben a pályázó nemzetközi téren részt vett
A pályázó által az e felhívás tárgyát képező területen végzett egyéb feladatok (oktatás, szakértői csoportban való részvétel, publikációk …)
A közeljövőben az olívaolaj terén felmerülő, előre látható esetleges jelentős szakmai kihívások

Titulus: …

Családi név: …

Kelt: …

Aláírás: …

(1) Ezt az űrlapot ki kell tölteni, alá kell írni, és a pályázattal együtt vissza kell küldeni.

(2) Kérjük, hogy ebben az oszlopban ismertesse a „Kiválasztási kritériumok” oszlopban szereplő egyes pontokkal kapcsolatos szakmai tapasztalatát.

17.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/23

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2014/C 319/10

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„OSSAU-IRATY”

EK-szám: FR-PDO-0417-01096 – 2013.2.15.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

☐ A termék elnevezése

—

☒ A termék leírása

—

☐ Földrajzi terület

—

☒ A származás igazolása

—

☒ Az előállítás módja

—

☐ Kapcsolat

—

☒ Címkézés

—

☒ Nemzeti előírások

—

☐ Egyéb (részletezze)

2. A módosítás típusa

—

☐ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

☒ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet, 9. cikk, (3) bekezdés)

—

☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet, 9. cikk, (4) bekezdés)

3. Módosítás(ok)

1. A termék leírása

A kiegészített leírás részletesebben mutatja be a terméket: a sózott és érlelt, henger alakú sajt kizárólag feldolgozatlan, nem standardizált juhtejből készül.

A szöveg pontosítja a különböző formátumokat (sajtformák mérete, tömeg).

A szöveg kiegészült a következő rendelkezéssel:

„Az »Ossau-Iraty« sajt előrecsomagolt adagokban hozható forgalomba azzal a feltétellel, hogy minden egyes adagnak tartalmaznia kell a megjelölésre jellemző kérges részt, és minden egyes adagon el kell helyezni egy, a 8. pontban előírt jelzéseket tartalmazó címkét.”

Ilyen módon az „Ossau-Iraty” sajt jobban megkülönböztethető a régióban gyártott, préselt tésztájú, címke nélkül értékesíthető többi sajttól.

2. Annak igazolása, hogy a termék a földrajzi területről származik

A termékleírás kiegészült a nyilvántartásra és az azonosításra, valamint a sajtkészítők bejelentési kötelezettségére vonatkozó bekezdésekkel. E rendelkezések meghatározzák a szükséges nyilvántartásba vételi feladatokat és az OEM-mel ellátott sajtok készítőire vonatkozó, a nyomonkövethetőség biztosítását szolgáló kötelezettségeket.

A szöveg kiegészült a termék azonosítására vonatkozó bekezdéssel:

„Minden egyes sajtot kötelező azonosító jelzéssel ellátni. Az azonosítást a formába helyezéskor a sajtba nyomott jelzés szolgálja. A nem megfelelő minőségű sajtokat a jelzés lekaparásával vonják ki a megjelölt sajtok közül.”

Az azonosítás azt a célt szolgálja, hogy az OEM-re szánt sajtokat az előállítás során a lehető legkorábban, még a címkézés előtt megkülönböztessék a többi sajttól.

3. Az előállítás módja

—

A szöveg meghatározza a takarmánytermő területek karbantartásának módozatait: „Az engedélyezett szerves trágyák a következők: a komposzt, a trágya, a trágyalé, a mezőgazdasági eredetű hígtrágya, a komposztált zöldhulladék, a derítési iszap és a tejipari hulladékok. A hegyvidéki nyári legelőkön kizárólag az e térségben, elkerített területeken keletkezett állati trágya szétterítése engedélyezett. A derítési iszap terítése csak a következő feltételek mellett végezhető: földdel való azonnali lefedés, a terítést követően legalább 8 hét pihentetés és parcellánkénti analitikai nyomon követés. A legelők évi átlagos ásványi trágyázása hektáronként 100 egység nitrogénre, 60 egység foszforra és 100 egység kálisóra korlátozódik.”

Ezen intézkedések célja az intenzív állattartás korlátozása és a túlzott műtrágyázás megelőzése, amelyek felboríthatnák a legelők és a nyári hegyi legelőhelyek természetes flórájának egyensúlyát, és a vízfolyások szennyeződését okozhatnák. A derítési iszap terítése csak bizonyos feltételek mellett elfogadott, mivel ez az anyag nemkívánatos elemeket juttathat a talajba, és ily módon azok a takarmányban is megjelenhetnek.

—	A szöveg pontosítja az állomány (a gazdasághoz tartozó, tejtermelésre szánt juhok összessége) és a juh (november 1-jén 6 hónaposnál idősebb nőstény juh) fogalmát.

—	A szöveg kiegészül a következő rendelkezéssel: „Génmanipulációból származó állatok felhasználása tilos.” (A fajták helyi jellegének megőrzése érdekében.)

—

A szöveg kiegészül a következő mondattal: „Az állomány fejési időszaka évente legfeljebb 265 nap lehet. Szeptemberben és októberben tilos a fejés.”

Ez az intézkedés – a szezonális jelleg esetleges gyengülésének elkerülése érdekében – biztosítja a tejtermelés szezonalitását, és előír egy kötelező apasztási időszakot, amely a juhok ellés előtti megfelelő állapotához szükséges.

—	A szöveg kiegészül a következőkkel: „Az állomány tejhozama egy tejelési időszakban (november 1-jétől következő év október 31-ig) átlagosan legfeljebb 300 liter juhonként, és a hasznos szárazanyag mennyisége literenként átlagosan több mint 110 gramm.”

Mivel az „Ossau-Iraty” sajt előállítása természetszerűleg az extenzív rendszeren alapul, a túl intenzív termelés elkerülése érdekében a juhonkénti tejtermelést korlátozzák. A hasznos szárazanyag minimális szintje meghatározásának célja, hogy a tenyésztőket a nagy mennyiségű tejet adó állatok helyett inkább a jó minőségű tejet adó állatok kiválasztására ösztönözze.

— A szöveg kiegészül a következőkkel: „A gazdálkodás területén tilos géntechnológiával módosított szervezeteket termeszteni; ez a tilalom a gazdálkodás állatainak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti.”

A módosítás arra irányul, hogy csökkentse a takarmánynövények megfertőződésének kockázatát, ugyanis a gazdálkodáshoz tartozó kérődzőket tilos transzgenikus fajtákból előállított takarmánnyal etetni. Ennek célja az, hogy e hegyvidéki termék hírében álló sajttal összefüggésben megmaradjon a takarmányozás hagyományos jellege.

— Az állatok takarmányozásával kapcsolatosan: „a takarmányt elsősorban a nyári és a fejési időszakban használt legelők, valamint kiegészítő takarmányok és gabonák biztosítják” szövegezésű rendelkezést a következő bekezdések váltják fel:

—

„Az állomány takarmányozása a következő rendelkezéseknek megfelelően történik:

—	a takarmány elsősorban a meghatározott földrajzi területről származik; az e területen kívülről származó takarmány (a legeltetésen kívül) egy idényben átlagosan legfeljebb 280 kg szárazanyag lehet juhonként és évente;

—	a juhok idényenként legalább 240 napot legelnek;

—	a fejési időszakban azokon a napokon, amikor nem legelnek, a juhok legalább 600 gramm, a fenti 3. pontban meghatározott földrajzi területről származó szárazanyagot tartalmazó napi takarmányadagot kapnak.”

A földrajzi környezettel való kapcsolat erősítése érdekében a juhok által fogyasztott takarmány nagy része a földrajzi területről származik. A minimális napi adag meghatározása nélkül lehetséges volna, hogy az állatok 4 hónapon keresztül, sőt, éppen a termelés csúcsidőszaka alatt nem kapnak a földrajzi területről származó takarmányt.

A minimális legeltetési idő bevezetése megerősíti a termék és földrajzi területe közötti kapcsolatot, és biztosítja a régió hagyományos tenyésztési módjának tiszteletben tartását. A helyi fajták különösen hozzászoktak az egész évi legeléshez, és ez a gyakorlat egészségük megőrzéséhez szükséges. A megállapított időtartam, amely az év tizenkét hónapjából nyolcnak felel meg, jól összeegyeztethető a hegyvidéki körülményekkel.

— A termékleírás kiegészül a következőkkel:

„—

Az alaptakarmányt a legeltetés, friss, szárított és dehidratált szálas takarmányok, szalma és erjesztett takarmány alkotja. A szalmát nem kezelik ammóniával. A juhhodályban friss takarmány formájában a következők adhatók az állatoknak: takarmányrépa, fehérrépa, répa, takarmánykáposzta, takarmányrepce, fű. A megfelelő módon betakarított zöldtakarmányt friss állapotban kell a gazdaságba szállítani. A zöldtakarmány nem melegedhet fel, mielőtt az állatoknak adják. Az etetőket az újabb adag zöldtakarmány kiosztása előtt meg kell tisztítani a megmaradt hulladéktól.”

Ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy azok a táplálékok, amelyek révén a juhok megőrizhetik kérődző jellegüket, továbbra is a takarmány részét képezzék. A takarmányozást elsősorban az alaptakarmány összetétele, másodsorban a kiegészítők és koncentrátumok összetétele határozza meg.

— A termékleírás kiegészül a következőkkel:

„—

erjesztett takarmányok mennyisége az állomány takarmányozásában a fejési időszakban: 2018. január 31-ig a juhoknak adott erjesztett takarmány mennyisége naponta és juhonként átlagosan legfeljebb bruttó 1,5 kg kukoricaszilázs és bruttó 1 kg bálázott takarmány vagy fűszilázs lehet; a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie. 2018. február 1-jétől tilos szilázzsal etetni a juhokat, és a bálázott fű napi adagja átlagosan legfeljebb bruttó 1 kg lehet juhonként azzal a feltétellel, hogy a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie.”

A cél a tej sajátos jellemzőinek megőrzése. A bizonyos mikrobiális fertőzéseknek kedvező erjesztett takarmányok felhasználása tehát csak korlátozottan engedélyezett. Esős időjárás esetén bálázott fű betakarítása helyettesítheti a szénát. A rendelkezés végrehajtásához átmeneti időszakra van szükség annak érdekében, hogy bizonyos tejtermelők olyan takarmányozási rendszert vezessenek be, amelyben a fejési időszakban kiváltható a szilázs.

— A szöveg kiegészül a következőkkel:

„—

az alábbi feltételek mellett engedélyezett, hogy a termelő takarmánykeveréket használjon fel a gazdaságban:

—	az 5.2.6. pontban említett takarmányok keverése;

—	az alaptakarmányt alkotó összetevők és az 5.2.6. pontban említett takarmányok keverése, amennyiben azt a kiosztás napján végzik;

—	az alaptakarmány összetevőiből és az alaptakarmányt kiegészítő, engedélyezett alapanyagokat tartalmazó – az 5.2.6. pontban meghatározott – listán szereplő takarmányokból álló takarmánykeverék alkalmazása tilos.”

Ezen intézkedés célja, hogy megtiltsa a kereskedelmi késztakarmány alkalmazását, amelynek az eredetét és sokszor az összetételét sem tudják ellenőrizni a tenyésztők, és amelynek felhasználása a helyi földterülethez nem kötődő, a földrajzi környezethez nem kapcsolódó tenyésztési módot segítené elő.

— A szöveg kiegészül a következő mondatokkal: „A napi takarmányadagon belül a koncentrátumok juhonként átlagosan legfeljebb 800 gramm szárazanyagot tehetnek ki. Egy idényben juhonként átlagosan legfeljebb 150 kg szárazanyagnak megfelelő koncentrátumot tartalmazhat a takarmány.”

E korlátozás célja a juhok kérődző jellegének megőrzése. A minimális legeltetési idővel és a területről származó takarmány minimális mennyiségével kapcsolatos intézkedések korlátozása hozzájárul a tájjal való kapcsolathoz, amely nagyrészt az állatok takarmányozásán keresztül jön létre. A két küszöbérték – az éves és a napi – figyelembe veszi a takarmánykészlet és a juhok ciklusainak jelentős szezonális változását.

A termékleírás ezenkívül kiegészül az engedélyezett takarmányok felsorolásával, azzal a céllal, hogy elsődlegesen a tenyésztők szaktudásából származó termékeket használják fel. Ez emellett azt is szolgálja, hogy pontos információk álljanak rendelkezésre az összetett takarmányok összeállításához felhasznált alapanyagokról.

—

A takarmányozás hagyományos jellegének megőrzése érdekében a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„A gazdasághoz tartozó kistermetű kérődzők takarmányozása során kizárólag a géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata megengedett.”

—

A fiatal állatok takarmányozásának – a felnőtt állatokéhoz hasonló – szabályozása érdekében a szöveg kiegészül az engedélyezett takarmányok felsorolásával:

„A bárányok elválasztás előtti etetéséhez engedélyezett táplálékok: tejtermékek, élesztők, tartósítószerek, szentjánoskenyér-hüvely. Gyógyszeres kezelés kizárólag gyógyítási céllal megengedett.”

—	A szöveg kiegészült a következő rendelkezéssel: „Szeptemberben és októberben tilos sajtot készíteni.”

Ez megerősíti az „Ossau-Iraty” sajt előállításának szezonális jellegét, amely a novembertől/decembertől júniusig/júliusig – néha augusztusig – tartó tejtermelési időszakhoz igazodik.

—	A „háztáji sajt esetében nyersen dolgozzák fel” kifejezés helyébe a következő mondatok lépnek: „A tejet tilos az alvasztást megelőzően a vizes rész részleges eltávolításával koncentrálni. A tej hőkezelése a nem háztáji előállítás során engedélyezett.”

E rendelkezés megerősíti, hogy a tejet nyersen, a hőkezelésen kívül – mely eljárás a háztáji sajt esetében továbbra is tiltott – más kezelést nem alkalmazva kell feldolgozni, a jelenleg szokásos eljárásnak megfelelően.

—

„Az alvadékdarabokat üstben keverve 36–44 °C-ra melegítik” rendelkezés helyébe a következő szövegrész lép:

„A sajt előállítása kizárólag a következő szakaszokat foglalja magában:

—	háztáji előállítás esetén engedélyezett az alvadék csalánon keresztül történő átszűrése,

—	a tejhez kizárólag a következő, nem géntechnológiai módosításból származó anyagok adhatók hozzá: tejoltó, kalcium-klorid (10 liter tejhez legfeljebb 3 cm3), víz, nemes baktériumkultúrák, élesztőgombák, penészgombák,

—

a beoltást a háztáji előállítás során a legkorábbi fejést követő 40 órán belül, a nem háztáji előállítás során a legkorábbi fejést követő 48 órán belül kell elvégezni; a beoltást 28 és 35 °C közötti hőmérsékleten, minden 10 liter tejhez – literenként 520 mg kimozint tartalmazó referencia-tejoltó esetén – legfeljebb 3 cm3 tejoltó hozzáadásával kell végezni; a tejoltó feloldása céljából ivóvíz hozzáadása engedélyezett,

—	az alvasztást, az alvadék darabolását, keverését, melegítését és újramelegítését legfeljebb 44 °C-on kell végezni; a keverés időtartama legfeljebb egy óra lehet; a kapott alvadékdarabok mérete legfeljebb 1 cm3 lehet,

—

a laktózmentesítés nem háztáji előállítás során engedélyezett: a kivont szérum mennyisége nem haladhatja meg az előállításhoz felhasznált tej űrtartalmának 25 %-át, az alvadékhoz hozzáadott ivóvíz mennyisége nem haladhatja meg az előállításhoz felhasznált tej űrtartalmának 25 %-át, és e víz hőmérsékletének 25 és 60 °C között kell lennie,

—	a formázás szövettel készült perforált sajtformákban vagy mikroperforált sajtformákban történik (25,5–26 cm átmérőjű, 9–12 cm magas formákban, vagy kisebb méretű, 18–20 cm átmérőjű, 7–10 cm magas formákban; a háztáji sajt 24–28 cm átmérőjű, 9–15 cm magas formákban készíthető),

—	préselés: a háztáji sajtot e művelet során legalább egyszer megfordítják,

—	a sajt kivétele a formából: e műveletre akkor kerül sor, amikor a sajt pH-ja legfeljebb 5,5,

—

sózás száraz sóval vagy sófürdőben; a száraz sózás legfeljebb 15 °C környezeti hőmérsékleten történik, időtartama sajtkilogrammonként legfeljebb 24 óra lehet; a sófürdő vízből és (literenként legfeljebb 330 gramm) sóból áll, ezenkívül tartalmazhat ecetsavat és/vagy tejsavat; pH-ja legfeljebb 5,5 lehet; a sófürdőben történő sózás időtartama sajtkilogrammonként legfeljebb 12 óra lehet; a sófürdő hőmérséklete legfeljebb 15 °C lehet; a sófürdő szűrése megengedett.”

Mivel az alvadékdarabok üstben történő keverését és melegítését magában foglaló egyetlen szakasz leírása nem merítette ki teljes mértékben a termék előállítási módjának leírását, a módosított szöveg pontosan meghatározza a sajtkészítés minden egyes szakaszát, a tej feldolgozásának kezdetétől a sózásig. A különösen a betartandó időtartamokra és hőmérsékletekre vonatkozó célértékeket a sajtüzemekben jelenleg folytatott eljárásoknak megfelelően határozták meg. Ezenkívül mivel a jelenleg hatályos termékleírás a laktózmentesítésre vonatkozó feltételeket nem határozza meg, a módosított szöveg a kivont szérum maximális mennyisége, a hozzáadott víz maximális mennyisége és a hőmérséklet tekintetében szabályozza ezt a különböző tejek keverékére vonatkozó, ezért kizárólag tejüzemekben történő sajtgyártás során alkalmazott eljárást.

—	Másfelől, a módosított szöveg általánosan szabályozza a sajtok kezelését és adalékanyagait. Felmerült ugyanis, hogy egyes eljárások, amelyek némelyike a kezelésekkel és adalékokkal kapcsolatos, hatással lehetnek az „Ossau-Iraty” sajt sajátos jellemzőire.

Annak érdekében tehát, hogy a jövőbeni gyakorlatok ne befolyásolják hátrányosan a termék jellemzőit, szükségesnek tűnt, hogy a termékleírás meghatározza a tejek tekintetében és az „Ossau-Iraty” sajt előállítása során alkalmazott kezelésekre és adalékokra vonatkozó jelenlegi gyakorlatokat.

A szöveg a következő rendelkezésekkel egészült ki:

„Tilos az alapanyagok, a gyártásban lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt Celsius-fokban mért negatív hőmérsékletének fenntartásával történő tartósítása.

A következő feltételek betartása esetén engedélyezett a sajtok légmentes tárolása:

—	a sajtok légmentes tárolását a sófürdőből való kivételt vagy a sózást követő 10 napon belül meg kell kezdeni;

—	a tárolási hőmérsékletnek a légmentes tárolás teljes időtartama alatt 0 °C és 4 °C között kell lennie;

—	a tárolás maximális időtartama 10 hónap, és az év folyamán gyártott valamennyi sajtot legkésőbb az adott év december 20-ig ki kell venni a vákuumból;

—	légmentes tárolás esetén az érlelési idő a vákuumból való kivétel napján kezdődik.”

Tilos a sajt érzékszervi tulajdonságait módosító fagyasztás. A légmentes tárolás – a tejtermelés és ebből következően a sajtgyártás szezonális jellege ellenére – egész évben lehetővé teszi a sajt érlelését és forgalmazását. A friss sajt légmentes tárolása várakozási időnek tekintendő, mivel ez az időszak nem számít bele az érlelési időbe.

—

„Az érlelés az eredetmegjelölés szerinti területen történik 90 napon keresztül, mely időtartam a kisméretű »Ossau-Iraty« sajt esetében 60 napra csökkenthető” rendelkezést a következő váltja fel:

„Az eredetmegjelölés szerinti területen végrehajtott érlelés minimális időtartama a 4–7 kilogrammos sajtok esetében 120 nap, a 2–3 kilogrammos sajtok esetében 80 nap. Az érlelési hőmérséklet 6–15 °C. Az érlelő helyiség páratartalma több mint 75 %.”

Az érlelési idő meghosszabbítása erősíti a termékek karakterét. Továbbá az érlelés minél jobb szabályozása érdekében a termékleírás pontosítja annak módját.

—	A szöveg kiegészül a sajtok hagyományos kezelését leíró következő rendelkezéssel: „Az érlelés során a sajtokat megfordítják és átkefélik. A keféléshez vizet, sót, felületi erjesztőanyagokat és pirospaprika-pürét lehet felhasználni.”

—

A hagyományos eljárás megerősítése érdekében tilos felületi színezőanyagokat és natamicint (E235) használni. A polivinil-acetát használatára vonatkozó tilalom hatályba léptetéséhez 2014. november 1-jéig tartó felkészülési időszakra van szükség, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük alternatív megoldások bevezetésére.

4. A címkézés sajátosságai

A termékleírás új szövege egyértelműbben előírja a termékek kötelező címkézését és a betűméreteket.

Az INAO logójának kötelező feltüntetése megszűnik és azt az Európai Unió OEM szimbólumának kötelező feltüntetése váltja fel, ezenkívül a címkén szerepeltethető az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat.

A „fermier” (háztáji) és „montagne” (hegyvidéki) jelölések feltüntetésének lehetősége, és az azok használatára vonatkozó feltételek megszűnnek, mivel e rendelkezések már nem megfelelőek.

5. Nemzeti előírások

A szöveg kiegészül a termékleírás főbb ellenőrizendő pontjaival.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

„OSSAU-IRATY”

EK-szám: FR-PDO-0417-01096 – 2013.2.15.

OFJ ( ) OEM ( X )

1. Elnevezés

„Ossau-Iraty”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország.

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Ossau-Iraty” kizárólag feldolgozatlan, nem standardizált és beoltott juhtejből készített sajt. A sajt sózott és érlelt, henger alakú, tésztája kissé préselt, nem hevített, oldala egyenes vagy kissé domború, zsírtartalma a száraz kivonatban legalább 50 %, szárazanyag-tartalma pedig – 100 gramm sajtra vetítve – nem lehet kevesebb 58 grammnál. A háztáji „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag nyers tejből készítik.

A sajtformák méretei és a sajtok tömege:

—	25,5–26 cm átmérőjű, 9–12 cm magas formák a 4–5 kg-os érlelt sajtokhoz,

—	vagy 18–20 cm átmérőjű, 7–10 cm magas formák a 2–3 kg-os érlelt sajtokhoz.

A háztáji „Ossau-Iraty” sajt készülhet a fent leírt méretű sajtformákban, vagy nagyobb formátum esetén 24–28 cm átmérőjű, 9–15 cm magas formákban, mely utóbbi esetben a sajt tömege elérheti a 7 kg-ot.

A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjedhet. A sajt felülete sima, állaga a szilárdtól az omlósig terjed. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat.

Kérgének színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed.

Az érlelés a 2–3 kg-os sajtok esetében legalább 80 napig, a 4–7 kg-os sajtok esetében 120 napig tart.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag basco-béarnaise vagy Manech fekete fejű vagy Manech vörös fejű juhok tejéből készítik.

Az állomány tejhozama egy tejelési időszakban (november 1-jétől következő év október 31-ig) átlagosan legfeljebb 300 liter juhonként. A tejtermelés szezonális: az állomány fejési időszaka évente legfeljebb 265 nap lehet, és szeptemberben és októberben a fejés tilos.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Az állomány takarmánya elsősorban a meghatározott földrajzi területről származik. Az e területen kívülről származó takarmány (a legeltetésen kívül) egy idényben átlagosan legfeljebb 280 kg szárazanyag lehet juhonként.

Az alaptakarmányt a legeltetés, friss, szárított és dehidratált takarmányok, szalma és erjesztett takarmány alkotja. Az állomány takarmányozását az alaptakarmány és a kiegészítő takarmányok alapanyagait tartalmazó jegyzék alapján kell összeállítani. Az állomány takarmányozását nem transzgenikus termékek biztosítják.

A juhok évente legalább 240 napot legelnek. A fejési időszakban, azokon a napokon, amikor nem legelnek, a juhok legalább 600 gramm, a földrajzi területről származó szárazanyagot tartalmazó napi takarmányadagot kapnak.

Az állomány fejési időszakban történő takarmányozására a következők vonatkoznak:

—	2018. január 31-ig a juhoknak adott erjesztett takarmány mennyisége naponta és juhonként átlagosan legfeljebb bruttó 1,5 kg kukoricaszilázs és bruttó 1 kg bálázott takarmány vagy fűszilázs lehet,

—	2018. február 1-jétől tilos szilázzsal etetni a juhokat, és a bálázott fű napi adagja átlagosan legfeljebb bruttó 1 kg lehet juhonként.

A két rendelkezés azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie.

A napi takarmányadagon belül a koncentrátumok juhonként átlagosan legfeljebb 800 gramm szárazanyagot tehetnek ki. Egy idényben a takarmány juhonként átlagosan legfeljebb 150 kg szárazanyagnak megfelelő koncentrátumot tartalmazhat.

Tilos transzgenikus növényeket termeszteni a gazdálkodások azon területein, amelyeket OEM-mel ellátott termékek előállítására szánt tej termelésére használnak fel. Ez a tilalom a gazdálkodáshoz tartozó állatoknak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A juhtej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a földrajzi területen belül történik.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Ossau-Iraty” sajt előrecsomagolt adagokban hozható forgalomba azzal a feltétellel, hogy minden egyes adagnak tartalmaznia kell a megjelölésre jellemző kérges részt, és minden egyes adagon el kell helyezni egy, az alábbi 3.7. pontban előírt jelzéseket tartalmazó címkét.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban előírt feliratokon kívül valamennyi sajt címkéjén fel kell tüntetni az eredetmegjelölést, a címkén szereplő legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő betűmérettel.

A sajtok címkéjén kötelezően fel kell tüntetni az Európai Unió „OEM” szimbólumát.

A címkén szerepeltethető az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi területet az alábbi települések vagy településrészek alkotják:

—

Pyrénées-Atlantiques megyében:

—

Accous, Anglet, Aramits, Arudy, Biarritz, Bidache, Espelette, Hasparren, Hendaye, Iholdy, Laruns, Lasseube, Mauléon-Licharre, Navarrenx, Nay, Oloron, Saint-Etienne-de-Baïgorry, Saint-Jean-de-Luz, Saint-Jean-Pied-de-Port, Saint-Palais, Sauveterre-de-Béarn, Tardets-Sorholus, Ustaritz kantonok valamennyi községe;

—

Aressy, Assat, Auterrive, Ayherre, Bellocq, Bérenx, Bosdarros, Briscous, Carresse-Cassaber, Castagnède, Castetner, Cuqueron, Escos, Gan, Gelos, Hours, Isturits, Jurançon, Laà-Mondrans, La Bastide-Clairence, Labastide-Villefranche, Labatmale, Lahonce, Lahourcade, Lanneplaà, Léren, Loubieng, Lucgarier, Lucq-de-Béarn, Mazères-Lezons, Meillon, Monein, Mouguerre, Mourenx, Narcastet, Noguères, Ozenx-Montestrucq, Parbayse, Rontignon, Saint-Dos, Saint-Faust, Saint-Pé-de-Léren, Saint-Pierre-d’Irube, Salies-de-Béarn, Salles-Mongiscard, Sarpourenx, Sauvelade, Uzos, Vielleségure, Villefranque községek;

—

Abos, Abidos, Arbus, Argagnon, Artigueloutan, Artiguelouve, Barzun, Bayonne, Bésingrand, Biron, Bizanos, Castétis, Denguin, Espoey, Gomer, Idron, Lacq, Labastide-Cézeracq, Lagor, Lahontan, Laroin, Lée, Lescar, Livron, Lons, Maslacq, Mont, Nousty, Orthez, Os-Marsillon, Ousse, Pardies, Pau, Pontacq, Siros, Soumoulou, Tarsacq, Urcuit, Urt községek területének egy része.

A fenti községek térképei a polgármesteri hivatalokban találhatók.

E községek az Ousse és a Gave de Pau folyó bal partján, majd lejjebb, a folyók összefolyása után a Gaves Réunis és az Adour folyó bal partján fekszenek, Lons község területének egy része pedig a Gave de Pau jobb partján terül el.

—	Hautes-Pyrénées megye Pyrénées-Atlantiques megyével határos községei: Arbéost, Arrens-Marsous, Ferrières.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Az eredetmegjelölés szerinti terület Francia Baszkföld és Béarn hegyeit és a hegyek lábánál fekvő területeit foglalja magában.

A földrajzi terület természeti viszonyai, óceáni éghajlata és az arra jellemző rendszeres és bőséges (évente legalább 1 200 mm, de akár 1 800 mm) csapadék, valamint a viszonylag kis hőingadozás kedveznek a legelőknek és ennélfogva a tejelő juhok tenyésztésének. Ezenkívül a domborzati viszonyok – dombok, alacsony és középhegységek, magasan fekvő területek – is az állattenyésztés, különösen annak extenzív formája felé terelték a mezőgazdaságot.

A tejtermeléshez hagyományos juhfajtákat használnak. A helyi fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és a Basco-béarnaise fajták különösen jól alkalmazkodtak a földrajzi terület viszonyaihoz, azaz a fű- és szénaalapú takarmányhoz, illetve az igen csapadékos éghajlathoz, amely ellen szinte vízhatlan gyapjukkal védekeznek. A juhok a hóeséses és a szélsőséges időjárású napokat kivéve télen is minden nap legelnek, és jól alkalmazkodtak a transzhumáló állattartáshoz, amelyet az állomány háromnegyedével folytatnak. E helyi fajták csak télen, tavasszal és nyár elején adnak tejet.

A sajt előállításának módját a szezonális tejeléshez igazították, így szeptemberben és októberben tilos a fejés és a sajtkészítés.

A földrajzi terület juhainak teje rendkívül gazdag, így az előállítási mód literenként átlagosan több mint 110 gramm hasznos szárazanyagot (zsír + fehérje) biztosít.

A sajtkészítési eljárást és paramétereket a tej e tulajdonságához igazították. A sajttészta az érlelőpincébe helyezéskor ily módon alkalmas az átalakulásra, azaz az érlelés során végbemenő lipolízisre és proteolízisre.

A sajtkészítők érlelési eljárása (a sajt megfordítása, lekefélése, a gombaölők használatának tilalma) hozzájárul ahhoz, hogy a sajt felszínén olyan hasznos flóra tenyésszen, amely elősegíti az aromák kialakulását.

5.2. A termék sajátosságai

Az „Ossau-Iraty” kissé préselt tésztájú, a „tomme” sajtokhoz hasonló alakú, egyenes vagy kissé domború oldalú juhsajt. Kérge kemény, néhány milliméter vastag, színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed. Az „Ossau-Iraty” sajt tömege legalább 2 kilogramm, ezért érlelési ideje hosszú, a mérettől függően 80–120 nap.

A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjed. Textúrája sima, szilárd, omlós, állaga a krémestől a keményig terjedhet. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat.

Illata finom, néha virágok és gyümölcsök illatára emlékeztet. Íze kiegyensúlyozott, a savas és zsíros jegyek közötti egyensúlyt mutat, intenzív, nem túlzottan sós, gyakran a mogyoró és gyümölcsök aromáját idézi.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A földrajzi területet Francia Baszkföld és Béarn hegyei és a hegyek lábánál fekvő területek alkotják, amelyeket nagyrészt természetes és időszakos rétek borítanak, mind azokon a hegyvidéki területeken, ahol az állomány nagy részét nyaranta legeltetik, mind a gazdaságok területén, ahol a tenyésztők mindenekelőtt a legeltetéshez és széna előállításához szükséges takarmányt termesztenek.

Ez a növénytakaró biztosítja a földrajzi területről származó, nagyrészt szénából, sarjúból és különböző legelői növényfajtákból álló takarmány előállítását.

A takarmánykészletet kizárólag helyi juhfajták (fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és basco-béarnaise) tenyésztése révén hasznosítják.

A helyi fajták felhasználása, a legeltetésen és a szénafogyasztáson alapuló takarmányozás és az intenzív állattartást korlátozó tenyésztési körülmények sajtkészítéshez kiválóan alkalmas tej termelését teszik lehetővé.

A Pireneusok nyugati részén már legalább a középkor óta készítenek juhsajtot. A XIV. századból származó földbérleti szerződések és a XV. század elején kelt közjegyzői iratok tanúskodnak a régióban folytatott juhsajtkészítésről.

A magashegyi nyári legelők és a völgyek közötti nehéz közlekedés hamar arra késztette a pásztorokat, hogy a tejből helyben sajtot készítsenek, amit értékesítés céljából leszállíthattak a völgybe.

Az „Ossau-Iraty” a „préselt, nem hevített” tésztájú sajtok kategóriájába tartozik: több kilogrammos tömege, préselt tésztája, alakja és a viszonylag kemény kéreg kialakulását eredményező hosszú érlelési ideje könnyen szállítható termékké teszi ezt a sajtot. Eltarthatósága miatt egész évben fehérjedús táplálékot biztosított a pásztornak és családjának.

A közlekedés ma már sokkal egyszerűbb, ám a hosszú érlelés hagyománya fennmaradt. A sokféle aromát magukban foglaló sajtok jellegzetességei a megfelelő gyártási eljárásnak, többek között a hosszú érlelésnek köszönhetően mutatkoznak meg.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCOssau-Iraty.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4) Lásd a 3. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 319

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. szeptember 17.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2014/C 319/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7300 – COFCO/Noble Agri) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 319/02	Euroátváltási árfolyamok	2

2014/C 319/03	Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. március 17-i ülésén az AT.39610(1) Erősáramú kábelek üggyel kapcsolatos határozattervezetről – Előadó: Dánia	3

2014/C 319/04	Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2014. március 31-i ülésén az AT.39610(2) Erősáramú kábelek üggyel kapcsolatos határozattervezetről – Előadó: Dánia	4

2014/C 319/05	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Erősáramú kábelek (AT.39610)	5

2014/C 319/06	A Bizottság határozatának összefoglalója (2014. április 2.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (AT.39610 – Erősáramú kábelek) (az értesítés a C(2014) 2139 final számú dokumentummal történt)	10

	Számvevőszék
2014/C 319/07	10/2014. sz. különjelentés: Az Európai Halászati Alapból akvakultúra céljára nyújtott támogatás eredményessége	16

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2949
JPY	Japán yen	138,67
DKK	Dán korona	7,4448
GBP	Angol font	0,79920
SEK	Svéd korona	9,2376
CHF	Svájci frank	1,2085
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,2790
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,555
HUF	Magyar forint	314,35
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1956
RON	Román lej	4,4145
TRY	Török líra	2,8635
AUD	Ausztrál dollár	1,4340
CAD	Kanadai dollár	1,4297
HKD	Hongkongi dollár	10,0370
NZD	Új-zélandi dollár	1,5866
SGD	Szingapúri dollár	1,6326
KRW	Dél-Koreai won	1 341,66
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,1811
CNY	Kínai renminbi	7,9578
HRK	Horvát kuna	7,6200
IDR	Indonéz rúpia	15 483,02
MYR	Maláj ringgit	4,1745
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,327
RUB	Orosz rubel	50,0160
THB	Thaiföldi baht	41,748
BRL	Brazil real	3,0322
MXN	Mexikói peso	17,1260
INR	Indiai rúpia	79,0867

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 319/08	Pályázati felhívás személyes minőségükben kinevezendő szakértők kiválasztására	17

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 319/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7392 – Advent International/Corialis) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	22

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 319/10	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	23