AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 297/2

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2014/C 297/02)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó aceszulfám-kálium behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2014. július 22-én nyújtotta be az Unióban az aceszulfám-káliumot egyedüliként gyártó, így az uniós gyártás 100 %-át képviselő Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients GmbH (a továbbiakban: panaszos).

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3), valamint a más édesítőszereket és/vagy vizet is tartalmazó készítményekben és/vagy keverékekben található, Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium (a továbbiakban: vizsgált termék). Az aceszulfám-kálium aceszulfám-K (vagy más nyelvterületen „Ace K”) néven is ismert.

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a jelenleg az ex 2106 90 92, az ex 2106 90 98, az ex 2934 99 90 és az ex 3824 90 97 KN-kód alá besorolt vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, és a vizsgált terméket nem gyártják az Európai Unión és a Kínai Népköztársaságon kívül egyetlen más országban sem, a panaszos a Kínai Népköztársaságból származó behozatal vonatkozásában a rendes értéket a gyártási költségek, az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint az uniós piacon elért nyereség alapján számtanilag képezte. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi alapon megállapított) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali mennyisége és/vagy árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségre, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazat számára. Amennyiben a dömping fennállása és a kárhoz való hozzájárulás megerősítést nyer, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.1.1.1. Az érintett ország megvizsgálandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártók tekintetében a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell a kitöltött kérdőívet benyújtaniuk.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.1.2. szakaszban meghatározott határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.1.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira irányuló további eljárás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (4). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országban működő, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, valamint az érintett ország hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket az érintett országban működő, mintába felvett exportáló gyártók, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók nyújtottak be, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.1.2. A független importőrökre (5) irányuló vizsgálat (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2. A kár megállapítására és az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és tényszerűen meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatal mennyiségét, az uniós piac áraira gyakorolt hatását, valamint ezen behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóját, hogy működjön közre a bizottsági vizsgálatban.

Az uniós gyártókra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártónak, azaz a Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients GmbH-nak (a továbbiakban: panaszos).

Eltérő rendelkezés hiányában az említett uniós gyártónak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell visszaküldenie a kitöltött kérdőíveket.

A Bizottság felkéri a fentiekben fel nem sorolt valamennyi uniós gyártót, valamint azok fentiekben fel nem sorolt szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul és lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (7).

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben és az I. melléklet vonatkozásában a következő e-mail címre kell írni: trade-ace-k-dumping@ec.europa.eu

A kárral kapcsolatos kérdésekben és a II. melléklet vonatkozásában a következő e-mail címre kell írni: trade-ace-k-injury@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszok kívánt formában történő benyújtása indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan többletköltséget jelentene számára. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktába való betekintésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntéseket és a költségeket a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakítják; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK rendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

4.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 297/15

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2014/C 297/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 11. CIKK ALAPJÁN

„PREKMURSKA GIBANICA”

EK-szám: SI-TSG-0107-01150 – 2013.9.6.

1. Kérelmező csoportosulás

A csoportosulás neve	:	Društvo za promocijo in zaščito prekmurskih dobrot
Címe	:	Ulica Štefana Kovača 40, SI–9000 Murska Sobota
Telefon	:	+386 25261435
E-mail	:	dpzdp@siol.net

2. Tagállam vagy harmadik ország

Szlovénia

3. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

☐ A termék elnevezése

—

☐ Az elnevezés fenntartása (509/2006/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdés)

—

☐ A termék leírása

—

☒ Az előállítás módja

—

☐ Egyéb (kérjük, részletezze):

4. A módosítások(ok) típusa

—

☒ A bejegyzett HKT leírásának módosítása

—

☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (509/2006/EK rendelet 11. cikk (3) bekezdés) (kérjük, igazolja ezen intézkedéseket)

5. Módosítás(ok)

Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű terméket előállítják.

a) Liszt felhasználása

A tészta (omlós és leveles) elkészítésével összefüggésben a „kemény és/vagy finom búzaliszt”-re történő hivatkozások helyébe a „fehér búzaliszt” kifejezés lép.

A „Prekmurska gibanica” tésztájának elkészítésekor az omlós és a leveles tészta tulajdonságait mindig ugyanolyannak találták, akármelyik típusú lisztet használták (finom, közepes finomságú vagy a kettő keveréke); egy szelet keresztmetszetének végső megjelenését, a „Prekmurska gibanica” aromáját és textúráját a javasolt módosítás tehát nem változtatja meg.

b) Készen vett leveles és omlós tészta

Szükség van arra, hogy a „Prekmurska gibanica” elkészítése a különböző gyártókhoz és az általuk használt technikákhoz alkalmazkodjon, és ezért a készen vett omlós és leveles tészta használata is megengedett, bár ez fagyasztott nem lehet.

A „Prekmurska gibanica”-t régen elsősorban gazdaságokban készítették, és az omlós és leveles tésztát leginkább közvetlenül a „Prekmurska gibanica” elkészítése előtt készítették.

A „Prekmurska gibanica” mint hagyományos szlovén étel iránti megnövekedett kereslet következtében számos különböző ipari gyártó, szálloda, gyógyfürdő stb. is elhatározta ennek előállítását. Mivel az gyakorlatilag lehetetlen, hogy a tésztát közvetlenül a „Prekmurska gibanica” elkészítése előtt készítsék el, lehetővé kell tenni számukra, hogy készen vett tésztát is felhasználhassanak a „Prekmurska gibanica” előállításához.

c) Vaníliás cukor használata

Annak eldöntését, hogy használnak-e vaníliás cukrot, magukra a gyártókra kell hagyni.

Hagyományosan nem használtak vaníliás cukrot a „Prekmurska gibanica” elkészítéséhez, de az évek során az egyes gyártók ezt is elkezdték hozzáadni a töltelékhez. A hozzáadott vaníliás cukor mennyiségét tekintve ez nincs jelentős hatással a „Prekmurska gibanica” illatára és ízére, illetve ezáltal aromájára. Ezért úgy véljük, hogy a vaníliás cukor használatát az előállítók belátására kell bízni.

d) Disznózsír használata az omlós tésztához és a zsíros öntethez

A „Prekmurska gibanica” termékre vonatkozó bejegyzett kérelemben a disznózsír nem szerepelt az omlós tészta vagy a zsíros öntet összetevői között, a „Prekmurska gibanica” elkészítési módjának leírása mégis megemlítette, és ezért ennek is szerepelnie kell az összetevők között.

e) Tojás, tej vagy tejföl használata az omlós tészta elkészítéséhez

A bejegyzett kérelemben ezeket az összetevőket – a tejföl kivételével – az omlós tészta elkészítési folyamatának leírása már említi, de az omlós tészta összetevői között nem szerepelnek, és ezért ezeket fel kell venni az összetevők közé.

f) Tojás használata a leveles tészta elkészítéséhez

A leveles tészta elkészítésének leírásában az áll, hogy egy tojás opcionálisan hozzáadható. Ezt a leveles tészta alapanyagai között is fel kellene tüntetni, és ezért a „tojás” szó mellé be kell szúrni az „opcionális” szót.

g) Sütés előtti fagyasztás

A bejegyzett kérelem 3.6. pontja meghatározza, hogy a „Prekmurska gibanica” terméket legfeljebb mennyi időre lehet lefagyasztani a sütés előtt.

A fagyasztási idő hossza összefügg a technológia fejlődésével és a fagyasztás különböző módszereivel, amelytől a termék eltarthatósága függ. A különböző fagyasztási módszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében az idő hosszára vonatkozó megjegyzést („három hónapnál nem hosszabb ideig”) eltörölték.

h) A sütő hőmérséklete és a sütési idő

Szükség van arra, hogy a sütési idő és hőmérséklet meghatározását a technológiai fejlődéshez és a gyártók (előállító üzemek, falusi turisztikai gazdaságok, pékségek, szállodák stb.) által a „Prekmurska gibanica” sütésére használt sütő különböző típusaihoz igazítsák, és ezért az „Ezen ajánlástól függetlenül a hőmérséklet és a sütési idő a sütő típusához igazítható.” új mondattal kell kiegészíteni.

i) Kisebb darabokra vágás

A 3.6. pont a „Tálaláskor a »Prekmurska gibanica« tetszőleges számú kisebb darabra szeletelhető” mondattal egészül ki.

Mint hagyományos szlovén terméket, a „Prekmurska gibanica”-t egyre több különböző környezetben – pl. vendéglátó-ipari szolgáltatások alkalmával, falatkaként, étlapokon stb. – kínálják. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a végső fogyasztó számára az ilyen körülményeknek megfelelő kisebb darabokra vághassák.

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (3)

„PREKMURSKA GIBANICA”

EK-szám: SI-TSG-0107-01150 – 2013.9.6.

1. A kérelmező csoport neve és címe

Elnevezés	:	Društvo za promocijo in zaščito prekmurskih dobrot
Cím	:	Ulica Štefana Kovača 40, SI–9000 Murska Sobota
Telefon	:	+386 25261435
Fax	:
E-mail	:	dpzdp@siol.net

2. Tagállam vagy harmadik ország

Szlovénia

3. Termékleírás

3.1. Bejegyzendő elnevezés

„Prekmurska gibanica”

Az elnevezés bejegyzését csak szlovén nyelven kérelmezik.

A „Prekmurska gibanica” elnevezés mellett álló „Szlovén hagyományok szerint készült” szövegű állítást le kell fordítani annak az országnak a nyelvére, amelyben a terméket forgalomba hozzák és gyártják.

3.2. Kérjük, adja meg, hogy az elnevezés

☒	önmagában különleges
☐	a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki

A szlovén nyelv etimológiai szótára szerint a gibanica egyfajta, Szlovénia keleti részén készített potica-(sütemény-)fajta. A szó a „gibâničnik, gibâničnjak” (süteményes kosár) vagy a „gibâničar” (pék) szóból ered. Az első írásos feljegyzések a 18. századból származnak, amikor Pohlin „gebanza” néven tesz róla említést. Maga a szó a „gybati” szóból vezethető le, mivel a gibanica nevét a hajtogatott tésztáról („gyüba”) kapta. A „Prekmurska gibanica” kétféle tésztából és négyféle töltelékkel készül, amelyek mindegyike két rétegben kerül a süteménybe, jellegzetes, sajátos megjelenést és egyedi ízt kölcsönözve neki. A „Prekmurska gibanica” elnevezés ezért önmagában különleges, és egyben – sajátos összetételének köszönhetően – különleges tulajdonságot fejez ki.

3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?

☒	Bejegyzés az elnevezés fenntartásával
☐	Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül

3.4. A termék típusa

2.3. osztály Cukrászsütemények, kenyér, édes tészták, torták, kekszek és egyéb sütőipari termékek

3.5. Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik

A „Prekmurska gibanica” kétféle tésztából (alul omlós tésztából, a töltelékrétegek között pedig leveles vagy rétestésztából) készített sütemény, amelybe négyféle tölteléket (mákot, túrót, diót és almát) töltenek rétegezve, pontosan megszabott sorrendben, minden töltelékréteg közé egy-egy levelestészta-lapot helyezve. Ezt a töltelékrétegezést azonos sorrendben meg kell ismételni. A legfelső töltelékrétegre egy réteg leveles tészta kerül, amelyet tojássárgájával elkevert tejföllel vagy tejszínnel önthetnek le. Más esetben a felső réteget csak zsíros öntettel vonják be. A „Gibanica” kerek vagy szögletes sütőformában is készülhet.

A fizikai tulajdonságok leírása: a „Prekmurska gibanica”-szelet szilárd és tömör állagú. A rétegeknek jól láthatóan el kell különülniük egymástól a szelet megfelelő megjelenésének biztosítása érdekében. A „Prekmurska gibanica” sütésére használt sütőforma alakja meghatározza a szelet formáját (háromszög vagy négyszög alapú).

A „Prekmurska gibanica” megjelenése és a szelet keresztmetszete: a „Prekmurska gibanica” kerek vagy szögletes sütőformában is süthető. A „Prekmurska gibanica”, illetve szeletei 5–7 cm magasak. A szelet kétféle formájú lehet (háromszög alapú szelet, ha kerek sütőformát használtak, és négyszög alapú szelet, ha négyszögletes sütőformát használtak). A szeletnek kellőképpen átsütöttnek kell lennie, a tölteléknek nem szabad kifolynia, felületének simának, enyhén hullámosnak és töredezettségtől mentesnek kell lennie. Az egyes töltelékrétegeket levelestészta-rétegekkel megfelelően el kell választani. Minden töltelék egyedi, jellemző színű (a túró krémfehér, a dió és az alma aranybarna, a mák pedig fényes fekete színű). A legfelső levelestészta-réteg nem válhat el a felső töltelékrétegtől. Ezért a „Prekmurska gibanica” szelete nyolc rétegből áll: a töltelékek pontosan megszabott sorrendben követik egymást (mák, túró, dió, alma), és az adott típusú töltelékrétegek egyenletes vastagságúak. A második tölteléksorozat megegyezik az elsővel.

Aroma: a terméknek jellegzetesen intenzív aromája van, friss mák, túró, finom dió és enyhén savas alma ízű és illatú. A „Prekmurska gibanica”-nak lédúsnak, nem túl zsírosnak és optimális mértékben édesnek kell lennie.

Textúra: a szelet textúrája lágy, gyenge, finom, sima és könnyű. A textúrának a különféle hozzávalók tekintetében kiegyensúlyozottnak kell lennie.

3.6. Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű terméket előállítják

A „Prekmurska gibanica” előírás szerinti alapvető hozzávalói és adalékanyagai a következők:

— az omlós tésztához: 200 g fehér búzaliszt, 100 g margarin vagy vaj, vagy zsír, valamint egy csipet só vagy egy csipet cukor, továbbá 100 ml nagyon hideg víz a dagasztáshoz (tojás, tej vagy tejföl is használható),

— a leveles tésztához: 900 g fehér búzaliszt, 1 tojás (opcionális), 1 evőkanál növényi olaj, egy csipet só és egy csipet cukor, valamint langyos víz a dagasztáshoz.

Az omlós tészta és a leveles tészta közvetlenül a „Prekmurska gibanica” előállítása előtt is elkészíthető, vagy készen is megvásárolható (a tészta nem lehet fagyasztott).

— a töltelékekhez: mákos (300 g finomra darált mák, 100 g kristálycukor, 1 tasak vaníliás cukor); túrós (1,2 kg zsíros túró, 100 g kristálycukor, 2 tasak vaníliás cukor, 2 tojás és egy csipet só); diós (300 g darált dió, 100 g kristálycukor, 1 tasak vaníliás cukor); almás (1,5 kg alma – viszonylag savanykás fajtákból, egy csipet só, 120 g kristálycukor, 2 tasak vaníliás cukor, egy csipet fahéj).

A vaníliás cukor használata a töltelékben nem kötelező.

— az öntetekhez: tejszínes öntet (800 ml tejszín, 3 tojás); zsíros öntet (250 g margarin, vaj, növényi olaj vagy zsír).

A „Prekmurska gibanica” készítési módja:

Az omlós (linzer-) tésztát frissen készítik, vagy készen vett tésztát használnak. A lisztet gyúródeszkára szitálják, hozzáadják a sót vagy cukrot; kés segítségével a lisztbe darabolják, vagy hideg kézzel belemorzsolják a zsiradékot. Nagyon hideg vizet vagy tojást és tejet vagy tejfölt adnak hozzá, és mindezt jól összekeverve sima tésztává dagasztják.

A leveles tészta nagyon rugalmas, alacsony zsírtartalmú tészta. Készítéséhez száraz, kellően érett liszt szükséges. A gyúródeszkára átszitált liszt közepén lyukat képeznek; hozzáadják a zsiradékot, a sót és a cukrot (és opcionálisan egy tojást is), és az összetevőkből tésztát gyúrnak. Szükség szerint langyos vizet adnak a tésztához, majd addig gyúrják, míg sima és rugalmas lesz. A leveles tésztát 10. részre osztják, lehetőség szerint egy részt félretesznek tartaléknak.

Máktöltelék: a máktöltelék finomra darált mákból készül. A kristálycukrot és a vaníliás cukrot a darált mákhoz adják, és mindezt alaposan összekeverik. A máktölteléket két részben használják fel.

Túrótöltelék: a tojásokat, a vaníliás cukrot, a kristálycukrot és egy csipet sót a túróhoz adják. Az összetevőket alaposan összekeverik, míg a töltelék állaga sima és kenhető lesz. Az elkészült tölteléket két részre osztják.

Diótöltelék: a diótöltelék finomra darált dióból készül. A darált diót elkeverik a kristálycukorral és a vaníliás cukorral. A diótölteléket két részben használják fel.

Almatöltelék: az almákat meghámozzák, vékony csíkokra reszelik, hozzáadják a kristálycukrot, a vaníliás cukrot és a fahéjat. Majd az összetevőket óvatosan összeforgatják. Ha nagyon lédús almát használnak, reszelés után (esetleg kevés sóval megszórva) egy darabig állni hagyják, majd a levét kinyomkodják, és csak ezután adják hozzá a további hozzávalókat. Az almatölteléket két részre osztják.

Tejszínes öntet: az egész tojásokat óvatosan felverik a tejföllel vagy tejszínnel. Az öntetet a „Prekmurska gibanica” egyes töltelékrétegeinek tetejére öntik. Nem azonos mennyiségű öntet kerül minden rétegre, így ügyelni kell a teljes mennyiség megfelelő elosztására. A legtöbb tejszínes öntetet a két „száraz” töltelékhez (mák és dió) használják. Kevesebb öntet szükséges a túrótöltelékhez, a legkevesebbet pedig az almatöltelékhez használják (a nagyon lédús almához egyáltalán nem is szükséges öntet).

Zsíros öntet: a zsíros öntet készülhet vajból, zsírból vagy növényi zsiradékból. A tejszínes öntethez hasonlóan a „Prekmurska gibanica” minden rétegének tetejére öntenek a zsíros öntetből. A rétegenként használt öntet megoszlása azonos a tejszínes öntetével.

Elkészítik az omlós tésztát és előkészítik a többi hozzávalót. A kész (friss vagy hűtőben pihentetett) omlós tésztát a „Prekmurska gibanica” sütéséhez megfelelő (négyszögletes vagy kerek) formájúra nyújtják. A kinyújtott omlós tészta legfeljebb 5 mm vastag lehet. Zsírral kikenik a sütőformát és belehelyezik a kinyújtott tésztát, majd villával több helyen megszurkálják. A tésztát ezután néhány percre előmelegített sütőbe tehetik, amíg halványsárga színt kap (ez a lépés nem kötelező).

A leveles tészta a sütőforma alakjától (négyszögletes vagy kerek) függően kétféleképpen készíthető:

—

Négyszögletes sütőforma

A frissen gyúrt tésztát 10 kis cipóra osztják. A cipókat olvasztott zsírba, vajba vagy növényi olajba forgatják, hogy azok a pihentetés után frissek és rugalmasak legyenek. Pihentetés után a cipókat egyesével kinyújtják, és újra megkenik folyékony zsiradékkal, hogy könnyebben nyúljanak. Egy kinyújtott cipót előkészített, kizsírozott sütőformába fektetnek az omlós tésztára úgy, hogy a leveles tészta széle túllógjon a sütőforma szélén. A leveles tésztát megkenik a máktöltelék felével, majd leöntik a tejszínes és zsíros öntettel. A következő cipóból kinyújtott leveles tésztát a máktöltelék tetejére fektetik. Erre a második réteg leveles tésztára ráhelyezik a túrótöltelék felét, és megfelelő mennyiségű öntetet öntenek rá (kevesebbet, mint a máktöltelékre). A harmadik réteg leveles tésztát a sütőformába fektetik, ráteszik a diótöltelék felét, majd ugyanannyi öntettel öntik le, mint a máktölteléket. Ezután ráfektetik a negyedik réteg leveles tésztát, és rászórják az almatöltelék felét. Majd kevés tejszínes öntettel és zsíros öntettel leöntik. Ha az almatöltelék nagyon lédús almából készül, egyik öntetből sem öntenek rá. Ezután lefektetik az ötödik réteg leveles tésztát. Innen ugyanebben a sorrendben megismétlik az egész eljárást, azaz a máktöltelék-réteget túró, dió és alma követi. Minden egyes töltelék közé egy-egy réteg leveles tészta kerül.

—

Kerek sütőforma

A munka megkezdése előtt az összes leveles tésztát folyékony zsiradékkal vonják be és nagy kör alakúra kinyújtják. A tészta középső részét az omlós tésztát tartalmazó, kizsírozott sütőformába eresztik, és a széleken túlnyúló részeket a sütőforma szélére merőlegesen levágják, majd kilenc, nagyjából egyforma részre osztják. A máktöltelék felét a formában lévő tésztára kanalazzák, majd leöntik a tejszínes és a zsíros öntettel. Ezután ráterítik az első tésztadarabot, és addig húzogatják, míg befedi a sütőforma széleit. A levágott tésztadarabokat ezután sorban a töltelékrétegekre terítik. A második réteg leveles tésztára ráterítik a túrótöltelék felét, és kevés tejszínes és zsíros öntetet öntenek rá. A harmadik levelestészta-rétegen egyenletesen eloszlatják a diótöltelék felét, majd leöntik ugyanannyi tejszínes és zsíros öntettel, mint a máktöltelék esetében. Ezután a töltelékre helyezik, és megfelelő méretűre nyújtják a negyedik levelestészta-darabot, ezen eloszlatják az almatöltelék felét. Majd nagyon kevés tejszínes öntettel és zsíros öntettel leöntik. Az egész eljárást ugyanebben a sorrendben megismétlik. Amikor készen van a nyolc réteg töltelék és közöttük a megfelelő levelestészta-rétegek, a nyolcadik réteg leveles tésztát az utolsó töltelékrétegre helyezik, leöntik tejszínes vagy zsíros öntettel, majd egy utolsó (kilencedik) réteg leveles tésztával letakarják.

Levágják a tészta olyan vastag részeit, amelyek a „Prekmurska gibanica” összeállítása után a sütőforma szélén túllógnak, a maradék széleket pedig betömködik a „Prekmurska gibanica” és a sütőforma pereme közé. A legfelső réteg leveles tésztát a sütőformában zsíros öntettel vagy a zsíros öntetből, valamint a tejföl vagy tejszín és tojássárgája elegyéből kevert öntettel bekenik. A „Prekmurska gibanicá”-t hosszú tűvel több helyen megszurkálják, egészen a sütőforma aljáig.

Közvetlenül az előkészítés után, még azon a napon a „Prekmurska gibanica” megfelelő csomagolóanyagban (nyersen) lefagyasztható.

Az előkészített (friss vagy mélyhűtött) „Prekmurska gibanicá”-t sütőben egészen átsütik. A sütő hőmérséklete egy órán át 200 °C, majd egy újabb órán át 170–180 °C legyen. Ezen ajánlástól függetlenül a hőmérséklet és a sütési idő a sütő típusához igazítható. Ha a „Prekmurska gibanicá”-t sütés előtt csak a zsíros öntettel vonták be, tejföllel vagy tejszínnel is meg kell kenni a sütési idő végén. Az elkészült „Prekmurska gibanicá”-t szobahőmérsékleten pár órán át hűlni kell hagyni.

A megsült „Prekmurska gibanicá”-t nem szabad forrón szeletelni. Ha kerek sütőformában készül, háromszög alakú cikkekre, ha pedig négyszögletes formában, akkor négyszögletes szeletekre vágják. Egy szelet „Prekmurska gibanica” 5–7 cm magas, tömege nem több 250 grammnál. Tálaláskor a „Prekmurska gibanica” tetszőleges számú kisebb darabra szeletelhető. Szeletelés után a legfelső réteg leveles tésztát porcukorral megszórják. Ipari előállítás esetén az egyes szeletek tömege nem haladhatja meg a 200 grammot, méretüknek pedig kb. 5 × 7 cm-nek kell lennie.

3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága

A hagyományos „Prekmurska gibanica” kétféle tésztából (az alapja omlós tésztából, a töltelékrétegek között pedig leveles tésztából) és négyféle töltelékből (mák, túró, dió és alma) készül. A töltelékek mindig ugyanabban a sorrendben, két szakaszban követik egymást, ami sajátos megjelenést kölcsönöz a terméknek. A sütemény tetejére egy réteg leveles tészta és öntet kerül. Fontos, hogy a „Prekmurska gibanica” készítéséhez csak jó minőségű és friss hozzávalókat használjanak, és az elkészítési eljárást következetesen kövessék; a termék elkészítéséhez pontosság és kellő szakismeret is szükséges. Különösen fontos a sajátos megjelenés, és a különböző rétegeknek köszönhető íz.

3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege

A „gibanica” szó a „gűba” (hajlat vagy ránc) szóból és a „gibati” (hajlítani) igéből származik. Számos történelmi forrás bizonyítja, hogy ez a süteményfajta régóta ismert Prekmurjéban (Muravidék). A legrégebbi írásos forrás 1828-ból származik, amikor Jožef Košič pap-tanító a szlovák születésű Johann Csaplovics E. V. Jeszenova néprajztudós kérésére dokumentumot állított össze egy prekmurjei faluban száz évvel korábban leggyakrabban fogyasztott ételekről, különös figyelmet szentelve olyan ételeknek, mint a hajdinjača, a „Prekmurska gibanica”, a krapci és a vrtanki. Csaplovics ezt az esszét magyar és német nyelven tette közzé (A magyarországi Vendus-tótokról, Croaten und Wenden in Ungern). Ebben a dokumentumban Košič bemutatja a prekmurjei lakodalmakban felszolgált ételeket is. A gibanica egyike az elmaradhatatlan lakodalmi fogásoknak. Az esszé azt is megállapítja, hogy a gibanica neve a réteges tésztából („gyüba”) ered, és 10–11 rétegből áll. A gibanicát háromszög alakú szeletekre vágták és az asztalon felhalmozták. A beszámoló megemlíti azt a legelső forrást is, amely arról tanúskodik, hogy Prekmurjéban szokás a gibanica elkészítése és kínálása.

A prekmurjei lakosság étkezési szokásaival először Dr. Vilko Novak foglalkozott alaposan és módszeresen. 1947-ben megjelent, „Ljudska prehrana v Prekmurju” (Muravidék népi ételei) című tanulmányában a „Prekmurska gibanicá”-t sült tésztaételként említi, és elkészítését a következőképpen írja le: „A gibanica omlós tésztából, vaj vagy zsír felhasználásával készül. Az alsó réteget »talp«-nak nevezik, erre túrót, diót, mákot és szőlőt szórnak. Ezt a réteget vékony rétestésztával takarják le, erre újabb réteg kerül; minden rétegre tejszínt öntenek. A gibanica legfeljebb kilenc ilyen rétegből áll. A gibanicát tepsijának nevezett kerek cseréptálban sütik keresztelői, esküvői vagy búcsús lakomákra.” Ez a mű a mai napig útmutatásul szolgál az e téren folytatott kutatásokhoz.

A „Prekmurska gibanica” igen részletes receptjét Andreja Grum és Ivan Vozelj 1964-ben megjelent „Slovenske narodne jedi” (Szlovén nemzeti ételek) című művében találjuk meg. Ez a könyv két receptet is leír a „Prekmurska gibanica” készítéséhez, mindkettő tartalmazza az alábbi részt: „A prekmurska gibanica kétféle tésztából készül. A legalsó, valamivel vastagabb réteg omlós tésztából készül. Ez az úgynevezett »podplat« (talp). Az erre helyezett többi tésztaréteg leveles tésztából készül. A legalsó réteg akkor is vastagabb, ha az egész gibanica leveles tésztából készül.”

A „Prekmurska gibanicá”-t még Prekmurje legnagyobb írója, Miško Kranjec is megemlíti 1972-ből származó „Povest o dobrih ljudeh” (Mese a jó emberekről) című művében: „Meg kell adni, hogy az ünnep nem ünnep gibanica nélkül. Bár a szegények egy évben egyszer is alig engedhetik meg maguknak, annak a jele ez, hogy legalább egyszer minden évben mindenkinek kell, hogy legyen ünnepe. Eközben Anna kivette a gibanicát a sütőből és kirakta az asztalra; a tepsit ruhával fogta, nehogy megégesse magát. Joseph aláhelyezte azt a fa alátétet, amin rendszerint a vizeskancsó szokott állni. Közelről szemügyre vette a gibanicát. Ott feküdt előtte, gyönyörű színesen, sárgán és fehéren, itt-ott mákosan, gőzölgő forrón, tejszínnel leöntve, cukorral megszórva. Bólintott, és így szólt: – Ez jó. Még akkor is megenném, ha már a halálos ágyamon feküdnék, és tudnám, hogy már semmi jót nem tenne nekem. Sőt még a mennyben is sírnék utána, ha hátra kellene hagynom a világgal együtt.”

Az elmúlt tizenöt évben több olyan könyv is megjelent, amely leírja a „Prekmurska gibanicá”-t. A „Prekmurska gibanicá”-t konyhaművészeti szempontból mutatja be Cilka Sukič „Jedi nekdanjih in sedanjih dni. Prekmurska, prleška in štajerska kuhinja” (Régi és mai ételek. Muravidék, Prlekija és Styria konyhája) (1997), Jože Zadravec „Značilnosti ljudske prehrane v Prekmurju” (Muravidék népi konyhájának jellegzetességei) (1998) és Branko Časar „Boug žegnjaj” (Áldott étel) (2000) című műve. Elkészítésének technológiáját és érzékszervi jellemzőinek értékelését Stanko Renčelj és Romana Karas írja le részletesen a „Prekmurska dobrote” (Muravidék ételkülönlegességei) (2001) című műben.

3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások

A „Prekmurska gibanicá”-nak meg kell felelnie a termékleírásban foglalt minimumkövetelményeknek és tükröznie kell a termék sajátos jellegét. A „Prekmurska gibanicá”-val kapcsolatos alapvető minimumkövetelmények a következők:

—	az előírt hozzávalókat kell használni,

—	a „Prekmurska gibanicá”-t a receptnek megfelelően kell elkészíteni,

—

a végterméknek megfelelő sorrendben kell tartalmaznia a töltelékeket (mák, túró, dió és alma), megfelelő számú réteget kell tartalmaznia, a töltelékrétegeknek azonos vastagságúaknak kell lenniük, és a szeletek magasságának, alakjának, tömegének, illatának, ízének és textúrájának szintén meg kell felelnie az előírásnak.

A „Prekmurska gibanica” gyártóinak nyilvántartást kell vezetniük a gyártott és eladott „Prekmurska gibanica” mennyiségéről.

Az egyes gyártók és/vagy gyártói szövetségek ellenőrzik a termékleírásnak való megfelelést, ezen belül az előírt alapanyagok felhasználását, a gyártási eljárást és a végtermék megjelenését és érzékszervi tulajdonságait; egy terméktanúsító szerv évente legalább egyszer ellenőrzi az EN 45011 európai szabványnak való megfelelést.

4. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek

4.1. Név és cím

Név	:	Bureau Veritas d.o.o.
Cím	:	Linhartova 49a, SI-1000 Ljubljana
Telefon	:	+386 14757670
Fax	:
E-mail	:	info@bureauveritas.si

Név	:	Inštitut za kontrolo in certifikacijo v kmetijstvu in gozdarstvu
Cím	:	Vinarska ulica 14, SI-2000 Maribor
Telefon	:	+386 22284900
Fax	:
E-mail	:	info@kon-cert.si

Név	:	Inštitut za kontrolo in certifikacijo Univerze v Mariboru
Cím	:	Pivola 8, SI-2311 Hoče
Telefon	:	+386 26130831
Fax	:
E-mail	:	☐ Nyilvános ☒ Magán

4.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai

Az akkreditált tanúsító szerv a „Prekmurska gibanica” termékleírásában meghatározott gyártási szakaszok mindegyikében elvégzendő ellenőrzésekért felel.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 297

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. szeptember 4.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 297/01	Euroátváltási árfolyamok	1

	Helyesbítések
2014/C 297/07	Helyesbítés a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról szóló értesítéshez ( HL C 44., 2014.2.15. )	23
2014/C 297/08	Helyesbítés a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítéshez ( HL C 44., 2014.2.15. )	24

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3151
JPY	Japán yen	138,11
DKK	Dán korona	7,4476
GBP	Angol font	0,79855
SEK	Svéd korona	9,1969
CHF	Svájci frank	1,2078
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,1605
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,658
HUF	Magyar forint	314,02
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1905
RON	Román lej	4,4043
TRY	Török líra	2,8427
AUD	Ausztrál dollár	1,4094
CAD	Kanadai dollár	1,4336
HKD	Hongkongi dollár	10,1923
NZD	Új-zélandi dollár	1,5802
SGD	Szingapúri dollár	1,6469
KRW	Dél-Koreai won	1 341,18
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,0505
CNY	Kínai renminbi	8,0772
HRK	Horvát kuna	7,6210
IDR	Indonéz rúpia	15 472,66
MYR	Maláj ringgit	4,1844
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,395
RUB	Orosz rubel	48,4385
THB	Thaiföldi baht	42,140
BRL	Brazil real	2,9397
MXN	Mexikói peso	17,2022
INR	Indiai rúpia	79,4518

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Vasból vagy acélból készült csőszerelvények és -illesztékek	Thaiföld	Dömpingellenes vám	A Tanács 803/2009/EK rendelete (HL L 233., 2009.9.4., 1. o.) Thaiföld vonatkozásában	2014.9.5.

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 297/02	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	2
2014/C 297/03	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről	12
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 297/04	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7217 – Facebook/WhatsApp) ( 1 )	13
2014/C 297/05	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7304 – Danone/ID Logistics/JV) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	14
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 297/06	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján	15


	(1) EGT-vonatkozású szöveg